2. számú melléklet
1
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 3 I.1. Az SZMSZ célja, tartalma .................................................................................................. 3 I.2. Jogszabályi háttér ............................................................................................................. 3 I.3. Az SZMSZ hatálya ............................................................................................................. 4 I.4. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, közzététele.............................................................. 4 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ....................................................... 4 II.1. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium szervezeti felépítése ............................................. 4 II.2. A Szakgimnázium irányítási és vezetési rendszere, gazdálkodása .................................. 0 II.2.1. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium vezet•i ............................................................ 0 II. 3. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium további dolgozói ................................................... 6 II. 3.1. Gyakorlati oktatásvezet•......................................................................................... 7 II. 3.2. A diákönkormányzat munkáját segít• munkatárs .................................................. 8 II. 3.3. Képzési munkatársak ............................................................................................... 8 II. 3.4. Vizsgaszervez• ......................................................................................................... 9 II. 3.5. Pénztáros ................................................................................................................. 9 II. 3.6. Ügyfélszolgálati munkatárs ..................................................................................... 9 II.3.7. Rendszergazdák ...................................................................................................... 10 II.4. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium közösségei ........................................................... 10 II.4.1. A Szakgimnázium menedzsmentje ......................................................................... 10 II.4.2. A nevel•testület ..................................................................................................... 11 II.4.3. A Szakgimnázium alkalmazottainak közössége ...................................................... 13 II.4.4. Szakmai m"helyek .................................................................................................. 13 II.4.5. Bels• Ellen•rzési Csoport (BECS) ............................................................................ 13 II.4.6. Diákönkormányzat, szül•i szervezet, iskolaszék .................................................... 13 III. A SZAKGIMNÁZIUM M#KÖDÉSI RENDJE ......................................................................... 14 III.1. Az iskola vezetésével kapcsolatos szabályok................................................................ 14 III.1.1. Kiadmányozás, képviseleti, aláírási jogkör ............................................................ 14 III.2. Munkáltatói jogok gyakorlása ...................................................................................... 15 III.3. A vezet•k helyettesítési rendje .................................................................................... 15 III.3.1. Az igazgató akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje .................................. 15 III.3.2. Az igazgatóhelyettesek helyettesítési rendje ........................................................ 15 III.3.3. A gazdasági vezet• helyettesítése......................................................................... 16 III.4. A Szakgimnázium nyitva tartása, a benntartózkodás rendje ....................................... 16 III.5. Az intézményben való benntartózkodás rendje .......................................................... 16 III.5.1. A vezet•k intézményben való benntartózkodásának rendje ............................... 16 III.5.2. A vezet•k nyári ügyeleti rendje ............................................................................. 16 III.5.3. A pedagógusok és az intézmény munkaidejének kitöltése................................... 17 III.6. A belépés és benntartózkodás rendje a jogviszonyban nem állók részére.................. 18 III.7. A pedagógusok munkájához szükséges informatikai eszközök és használatuk ........... 18 III.8. A dohányzással kapcsolatos el•írások.......................................................................... 20 III.9. Tájékoztatás a pedagógiai programról ......................................................................... 20 III.10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ................................................................... 20 III.11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................. 20 III.12. Ügyiratkezelés ............................................................................................................ 20 IV. SZAKMAI MUNKA BELS$ ELLEN$RZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE ..................................... 21
2 IV.1. A pedagógiai munka ellen•rzése és értékelése ........................................................... 21 IV.1.1. A Szakgimnáziumban folyó szakmai munka bels• ellen•rzésének célja .............. 21 IV.1.2. Az ellen•rzés és értékelés területei ...................................................................... 21 IV.1.3. A szakmai munka bels• ellen•rzésére jogosultak ................................................ 22 IV.1.4. Az ellen•rzés formái .............................................................................................. 22 IV.1.5. Az ellen•rzés és értékelés módszerei ................................................................... 22 V. AZ ISKOLA M!KÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI SZABÁLYOK .................................... 23 V.1. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, id•keretei ................. 23 V.2. A feln•ttoktatás, feln•ttképzés formái ......................................................................... 24 V.2.1. Iskolai rendszer" feln•ttoktatás ............................................................................ 24 V.2.2. Iskolarendszeren kívüli feln•ttképzés .................................................................... 24 V.3. Vagyoni jogok a tanulók által el•állított termékek tekintetében ................................. 24 VI. A BELS# ÉS KÜLS# KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI ............................................... 25 VI.1. A bels• kapcsolattartás rendje ..................................................................................... 25 VI.1.1. Értekezletek........................................................................................................... 25 VI.1.2. Elektronikus úton történ• kapcsolattartás ........................................................... 25 VI.1.3. A diákönkormányzat és az iskolamenedzsment közötti kapcsolattartás formája 26 VI.1.4. Az iskolaszékkel, szül•i szervezettel, sportkörrel való kapcsolattartás formái .... 26 VI.2. A küls• kapcsolattartás rendje ..................................................................................... 26 VI.2.1. Kapcsolattartás az intézmény szolgáltató partnereivel ........................................ 26 VI.2.2. Kapcsolattartás a gyakorlati képzésben résztvev•kkel ......................................... 27 VI.2.3. Kapcsolattartás az egészségügyi szolgáltatóval és a gyermekjóléti szolgálattal .. 27 VI.2.4. Kapcsolattartás a felügyel• szervekkel ................................................................. 27 VI.2.5. Kapcsolattartás a Fenntartóval ............................................................................. 27 VI.2.6. Kapcsolattartás más partnerekkel ........................................................................ 27 VI.2.7. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, szakmai és gyermekjóléti szolgáltatóval .......................................................................................................................................... 27 VII. VÉD#, ÓVÓ EL#ÍRÁSOK .................................................................................................. 28 VII.1. Teend•k bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ............................. 28 VII.2. Intézményi véd•, óvó el•írások, a biztonságos m"ködést garantáló szabályok ........ 29 VII.2.1. A tanulóbalesetek megel•zésével kapcsolatos feladatok ................................... 29 VII.2.3. A tanulók egészségét veszélyeztet• helyzetek kezelésére irányuló szabályok ... 29 VIII. A fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................................................................... 29 VIII.1. A fegyelmi eljárást megel•z• egyeztet• eljárás részletes szabályai ...................... 30 VIII.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ................. 31 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, JOGNYILATKOZATOK ................................................................. 33 1. sz. melléklet: Adatkezelési és iratkezelési szabályzat ...................................................... 34 2. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár szervezeti és m"ködési szabályzata ............................ 34
3 I. BEVEZETÉS
A nemzeti köznevelésr•l szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-a felhatalmazása alapján a SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium (1119. Budapest, Fejér Lipót u. 70.) a bels• és küls• kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és m!ködési szabályzatban (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. A szervezeti és m!ködési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a m!ködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és m!ködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt m!ködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. I.1. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi szabályozások, jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a SZÁMALK- Szalézi Szakgimnáziumban. I.2. Jogszabályi háttér A szervezeti és m!ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: §
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésr•l
§
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésr•l
§
2013. évi LXXVII. törvény a feln•ttképzésr•l
§
2011. évi CLV. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
§
1992. évi XXXIII törvény a közalkalmazottak jogállásáról
§
326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok el•meneteli rendszerér•l és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történ• végrehajtásáról
§
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvér•l
§
229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésr•l szóló törvény végrehajtásáról
§
150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékr•l és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjér•l
§
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények m!ködésér•l és a köznevelési intézmények névhasználatáról
§
8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeir•l, valamint a térségi integrált szakképz• központ tanácsadó testületér•l
§
111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellen•rzésének részletes szabályairól
4 §
315/2013. (VIII.28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
§
17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér•l, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról I. rész
§
2393/2013 (XI.12.) Kormányrendelet a feln•ttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a feln•ttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésér, valamint a feln•ttképzést folytató intézmények ellen•rzésére vonatkozó szabályokról
§
58/2013. (XII.13.) NGM rendelet a feln•ttképzési min•ségbiztosítási keretrendszerr•l, valamint a Feln•ttképzési Szakért•i Bizottság tagjairól, feladatairól és m"ködésének részletes szabályairól
§
59/2013 (XII.13.) NGM rendelet a feln•ttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeir•l és eljárási rendjér•l, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról
I.3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed §
az intézmény minden munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójára, az intézményben tanulókra, valamint (jogszabályban meghatározott esetekben) az • szüleikre, tehát az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, továbbá mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.
§
az SZMSZ el•írásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt.
I.4. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, közzététele Az SZMSZ a tanulók, (jogszabályban meghatározott esetekben) a szül•k, a munkavállalók és más érdekl•d•k számára megtekinthet• az iskola könyvtárában. Közzé kell tenni az iskola honlapján, valamint Moodle rendszerén, hogy azt mindenki megismerhesse. Az SZMSZ és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára– ide értve a feln•ttoktatásban és feln•ttképzésben részt vev•ket – nézve kötelez• érvény". Az SZMSZ az iskola fenntartójának jóváhagyása id•pontjával lép hatályba, és határozatlan id•re szól.
II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA II.1. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium szervezeti felépítése A szervezeti felépítést a következ• oldalon szerepl• szervezeti diagram tartalmazza.
2. számú melléklet
1
2. számú melléklet II.2. A Szakgimnázium irányítási és vezetési rendszere, gazdálkodása A Szakgimnázium általános stratégiai irányítását a Fenntartó, operatív irányítását, vezetését pedig az igazgató látja el. Az iskola önálló gazdálkodást folytat a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok el•írásai szerint, az intézmény igazgatójának vezet•i felel•ssége mellett. Az iskola vagyoni joga felett a fenntartó részére biztosított jogosítványokon kívül a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint az iskola igazgatója rendelkezik. A gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a székhelyén látja el. Az iskola gazdálkodási körében a fenntartási és m•ködési költségeket az évente összeállított és a Fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell el•irányozni. A költségvetést az igazgató s gazdasági vezet• együttm!ködésével készíti el és terjeszti a Fenntartó elé jóváhagyásra a tárgyévet megel•z• év november 10-ig, és • köteles minden évet követ• január 31-éig elszámolást készíteni a Fenntartó részére az elkülönített vagyon felhasználásáról. Az intézmény tevékenységeinek, feladatainak forrásai: § a Költségvetési törvény alapján biztosított állami normatíva; § a Fenntartó által biztosított kiegészít• támogatás; § a tanulók által befizetett térítési díjak; § a tanulók által fizetett egyéb díjak (szolgáltatási, regisztrációs díj, stb.) § fejlesztési célú támogatások; § pályázatok útján nyert pénzeszközök.
II.2.1. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium vezet•i
II.2.1.1. Az igazgató Az igazgatót a Fenntartó nevezi ki. Feladatait és hatáskörét a kinevezési okiratban a Szalézi Intézmény Fenntartó elnöke határozza meg. Az igazgató ellátja a Szakgimnázium vezetését, szakmai irányítását, felel•s a szakszer!, törvényes m!ködésért, a takarékos gazdálkodásért, dönt az intézmény m!ködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató § § § §
ellátja az iskola stratégiai vezetését, munkatársaival elkészíti az iskola m!ködése alapjául szolgáló stratégiai terveket, ellátja a munkáltatói feladatokat, kialakítja a munkaügyi és bérpolitikát, irányítja az iskolában folyó szakmai munkát személyesen, illetve a szakfelel•sökkel együttm!ködve,
1 Irányítja az iskolában m!köd• szakmai tartalomfejlesztést és tananyagfejlesztést, így o o o o
a szolgáltatási folyamat tervezését és megvalósítását, a teljes tanulási és értékelési folyamatot, a felzárkóztatást és tehetségfejlesztést. továbbá minden pedagógiai innovációt.
§ § §
biztosítja a min•ségirányítási program megvalósulását, képviseli a Szakgimnáziumot, kezdeményezi és vezeti a Szakgimnázium nemzetközi és hazai pályázatokon való részvételét,
§
biztosítja a Szakgimnázium megfelel• gazdálkodását a költségvetésnek megfelel•en,
§
Együttm!ködik az iskola küls• és bels• partnereivel, különösen o a Fenntartóval, o a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, o a Szalézi Intézményfenntartó által fenntartott további intézményekkel, o a kamarákkal, o a szakmai gyakorlatban részt vev• cégekkel, o a nevel•testülettel, o a szakmai m!helyekkel.
§
Kapcsolatot tart o az irányító- és ellen•rz• szervekkel, o szakmai szervezetekkel, o partnerintézményekkel.
II.2.1.1.1. Az intézményvezet• feladat- és hatásköréb•l átadott feladat- és hatáskörök Az iskola igazgatója a következ• feladatokat és hatásköröket adja át az iskola zavartalan munkamente érdekében: Az általános igazgatóhelyettesnek átadott feladatok: § § §
a tanulásirányítási folyamat operatív feladatainak megszervezése, a tanítás-tanulás dokumentálásához tartozó rendszerek fejlesztése, Szakmai fejlesztések koordinálása
A tanügyi igazgatóhelyettesnek átadott feladatok: § a KIR és az intézményi statisztikai szolgáltatás feladatainak és dokumentumainak felügyelete és ellen•rzése,
2 § § §
a tanulói és tanári nyilvántartások kezelésének felügyelete, az iskola bels• tanügyi dokumentumainak tervezése, szervezése, felügyelete, adatszolgáltatás a fenntartó felé.
II.2.1.2. Az intézményvezet• közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közrem"ködésével látja el: Az igazgató közvetlen munkatársai: § általános igazgatóhelyettes § tanügyi igazgatóhelyettes § nevelési igazgatóhelyettes § gazdasági vezet• § feln•ttképzési vezet• § marketing vezet• Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezet• közvetlen irányítása mellett végzik. A közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak közvetlen felel•sséggel és beszámolási kötelezettséggel. Általános igazgatóhelyettes Az igazgató távollétében a szakmai munkával kapcsolatban annak teljes jogú helyettese. Munkáját az igazgató közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi. §
Részt vesz az iskola m"ködési engedélyének és minden szakmai és m"ködési alapdokumentumának elkészítésében, rendszeres felülvizsgálatában és módosításában.
§
Közrem"ködik az iskola Pedagógiai Programjának, Szakmai Programjának, szabályozó dokumentumainak elkészítésében, rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.
§
Gondoskodik a Szakgimnázium Pedagógiai Programjában foglaltak, a min•ségirányítással kapcsolatos el•írásoknak, valamint a Fenntartó által a Szakgimnázium m"ködésére vonatkozóan meghatározott célkit"zések és feladatok megvalósításáról.
§
Részt vesz az iskolai munkaterv elkészítésében, és egyben a tanítási év rendjének meghatározásában.
§
Segíti a nevel•testület vezetését. Támogatja a nevel•testület jogkörébe tartozó döntések el•készítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellen•rzésében.
§
Támogatja az iskolaigazgató nevel• és oktató munkát irányító és ellen•rz• tevékenységét (óralátogatáson vesz részt, értékeli a pedagógusok munkáját, stb.)
§
Részt vesz a tananyagok, tanítást segít• dokumentumok korszer"sítésének szakmai irányításában.
3 §
Közrem•ködik az oktatás tervezésében valamint ellen•rzésében mind nappali, mind esti tagozaton.
operatív
irányításában
és
§
Szakmailag irányítja, felügyeli az oktatás szakmai pedagógiai tartalmára vonatkozó el•írások betartását, továbbá ellátja a vizsgáztatási feladatok felügyeletét.
§
Döntésel•készítési feladatokat lát el az intézmény m•ködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezet• dönt, s döntés-el•készítésre utasította.
§
Segíti az iskolaigazgatót az intézmény költségvetési gazdálkodása során abban, hogy a m•ködéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek.
§
Az általa félévenként összeállított órarendhez saját hatáskörben választja ki a megfelel• kompetenciával rendelkez• oktatókat.
§
Kapcsolatot tart a tanulókkal, oktatókkal.
§
Üzemelteti, fejleszti az iskola munkáját segít• elektronikus bels• és küls• kommunikációs és nyilvántartó rendszereket.
Javaslatot ad: §
A képzési profil piaci trendeknek megfelel• módosítására, fejlesztésére, a tanításitanulási folyamat egészének korszer•sítésére, új módszerek, formák bevezetésére és a technológiai-technikai eszközök alkalmazására.
Kapcsolatot tart: o az iskola számára szolgáltatást nyújtó partnerekkel, o a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, o a Szalézi Intézményfenntartó által fenntartott további intézményekkel, o a kamarákkal, Együttm•ködik: o a nevel•testülettel, o a szakmai m•helyekkel, o az iskola további, különböz• feladatokat ellátó munkatársaival. Tanügyi igazgatóhelyettes §
Részt vesz az iskola m•ködési engedélyének és minden szakmai és m•ködési alapdokumentumának elkészítésében, rendszeres felülvizsgálatában és módosításában.
§
Segíti a nevel•testület vezetését.
§
Támogatja a nevel•testület jogkörébe tartozó döntések el•készítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellen•rzésében.
§
Támogatja az iskolaigazgató nevel• és oktató munkát irányító és ellen•rz• tevékenységét (óralátogatáson vesz részt, értékeli a pedagógusok munkáját, stb.).
4 §
Döntés-el készítési! feladatokat! lát! el! az! intézmény! m"ködésével! kapcsolatban! minden! olyan!ügyben,!melyben!az!intézményvezet !dönt,!s!a döntés-el készítésre!utasította.
§
Közrem"ködik! az! oktatás! tervezésében! valamint! operatív! irányításában! és! ellen rzésében!mind!nappali,!mind!esti!tagozaton.
§
Részt!vesz!a!tanulói!és!tanári!szerz dések,!elkészítésében,!aktualizálásában.
§
Közrem"ködik! a! tanuló! felvételével,! a! tanulói! jogviszony! megsz"nésével,! a! tanuló! fejl désével,!tanulmányi!el menetelével!kapcsolatos,!továbbá!a!m"ködés!rendjér l!való! értesítési!feladatok!ellátásában. Koordinálja!a!képzési!munkatársak!tevékenységét.
§
Együttm"ködik: o a!nevel testülettel, o a szakmai!m"helyekkel, o a!diákönkormányzattal, o az!iskola!további,!különböz !feladatokat!ellátó!munkatársaival.!
§
Közrem"ködik!a!fenntartó!számára!készítend !éves!beszámolók,! egyéb!dokumentumok elkészítésében.!
§
M"ködteti!és!fejleszti!az!iskola!munkáját!segít !egységes!elektronikus tanügy-igazgatási dokumentációs!rendszert.
§
Tartalomszolgáltatás!a!tanulóknak!és!tanároknak.
§
Közrem"ködik! az! adatszolgáltatási! kötelezettség! következtében! felmerül ! feladatok! szervezésében! és! teljesítésben.! Felügyeli! és! ellen rzi! a! KIR,! az! intézményi! statisztikai szolgáltatás! feladatait! és! dokumentumait. Segíti! az! iskolaigazgatót! az! intézmény! költségvetési! gazdálkodása! során! abban,! hogy! a! m"ködéshez! szükséges! tárgyi! és! személyi!feltételek!biztosítottak!legyenek.
§
Részt!vesz!az!iskola!elektronikus!tanulói elégedettségvizsgálata!elkészítésében.
§
Kapcsolatot tart: o az!iskola!számára!szolgáltatást!nyújtó!partnerekkel, o a!Katolikus!Pedagógiai!Szervezési!és!Továbbképzési!Intézettel, o a Szalézi!Intézményfenntartó által!fenntartott!további!intézményekkel.
A nevelési igazgatóhelyettes Jogai!és!kötelességei!különösen: §
Az!iskola!lelki!életének!megszervezése,!vezetése,!irányítása!(lelki!napok,!önismereti!nap,! szentmisék,!igeliturgiák,!Szalézi konferenciák,!stb.).
§
„Mindennapos”! jelenlét! az! iskolában,! a! diákok! és! tanárok! lelki! életének! vezetése,! segítése.
5 §
Közvetlenül felel: o az üzemeltetésért o beszerzések megtervezéséért o a rövidtávon szükséges infrastruktúra biztosításáért, karbantartásáért
§ §
a t!zvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásáért. Kapcsolatot tart: o a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, o a Szalézi Intézményfenntartó által fenntartott további intézményekkel.
A gazdasági vezet• §
Felel•s a Szakgimnázium bels• pénzügyi nyilvántartásának megszervezéséért, megfelel• (az Üzleti Tervben szerepl•) részletességgel a bevételek és kiadások nyilvántartásáért és egyeztetéséért.
§
Elvégzi a havi, rendszeres egyeztetést a könyveléssel.
§
Elkészíti a havi cash flow kimutatásokat minden hónap 20-ig
§
Adatokat szolgáltat a Fenntartó részére a Szakgimnázium költségvetési támogatásának igényléséhez, a kapott normatíva összeggel elszámol.
§
Közrem!ködik az intézményre vonatkozó pénzügyi-számviteli elkészíttetésében, különösen a következ•k vonatkozásában:
szabályzatok
o számviteli politika a kapcsolódó szabályzatokkal (számviteli rend), számlarend. §
Segíti az igazgatót az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatainak ellátásában.
§
Szaktudásával hozzájárul a fenntartó által az iskolaigazgatótól kért információk biztosításához a költségvetési gazdálkodás témában.
§
A Szakgimnázium valamennyi oktatási formájában tanuló diákjának térítési díj bevételének és a tandíjak nyilvántartási rendszerének megtervezése és m!ködtetése. Az összesítés el•készítése és a bevételek és kiadások egyeztetése a pénzügyi szolgáltatásokat végz• szolgáltatást nyújtóval továbbá a fenntartó gazdasági szervezetével.
§
A szakmai vizsgák el•- és utókalkulációja alapján a bevételeket és kiadásokat nyilvántartja.
§
Részt vesz az Üzleti Terv és az utókalkuláció elkészítésében.
§
Ellen•rzi az iskola szerz•dés szerinti kifizetéseit.
§
Feladata a normatíva és a céltámogatások (könyv, sport, stb.) felhasználásának ellen•rzése és elszámolása.
§
Feladata a beruházás jelleg! feladatok és beszerzések megvalósítása.
6 §
Képviseli az iskolát az igazgató által meghatározott id•ben és helyen.
A feln•ttképzési vezet• Munkáját az iskolarendszeren kívüli feln•ttképzések tekintetében az igazgató közvetlen irányításával végzi. Feladata: § a feln•ttképzésr•l szóló 2013. évi LXXVII. törvény alapján a feln•ttképzési engedélyezésekkel kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése, koordinálása. § Az egységes dokumentáció (pl. tanfolyami naplók, jelenléti ívek, egyéb dokumentumok) meglétének, megfelel•ségének ellen•rzése. § az intézmény feln•ttképzési adatszolgáltatásainak, statisztikáinak, terveinek, jelentéseinek el•készítése. § feln•ttképzési programkövetelmények és programok kidolgozása és értékesítése. § a szakmai fejlesztés kezdeményezése és a koordinálásban való részvétel. § a változásokkal járó feladatok, munkák kezdeményezése és ellen•rzése. § a jogszabályi változások követése, változás esetén módosítások kezdeményezése az igazgatónál. Kapcsolatot tart: § az Iskola valamennyi munkatársával § az Iskola küls• partnereivel § szakhatóságokkal A marketing vezet• Munkáját az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Feladata: § Az iskola teljes kör• marketing tevékenységének tervezése, szervezése és irányítása o a beiskolázással, o az iskolai rendezvényekkel, o az iskola projekttevékenységével, o a szakmai tevékenységével kapcsolatban. § Az iskola arculatának kialakításában való részvétel. § A disszeminációs tevékenység megtervezése és koordinálása. § Az iskola kiadványainak tervezése és közzététele. Kapcsolattartás az iskola küls• partnereivel. II. 3. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium további dolgozói A Szakgimnáziumban az alkalmazottak a jogszabályok el•írásai alapján megállapított munkakörökben a Fenntartó által engedélyezett létszámban az iskolaigazgató alkalmazza: ·
Gyakorlati oktatásvezet•
·
Min•ségirányítási munkatárs
7 ·
A diákönkormányzat munkáját segít• munkatárs
·
Szakterületi vezet•k
·
Szakfelel•sök
·
Képzési munkatársak
·
Vizsgaszervez•
·
Rendszergazdák
·
Ügyfélszolgálati munkatársak
·
Könyvtáros
Munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. II. 3.1. Gyakorlati oktatásvezet• Munkáját az igazgató közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi. §
Közrem!ködik az iskola szabályozó dokumentumainak elkészítésében, rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében, a bennük meghatározott célkit!zések és feladatok megvalósításában.
Feladatai: §
Döntés el•készítési feladatokat lát el a gyakorlati oktatást érint• kérdésekben.
§
Gyakorlati oktatással kapcsolatos témájú megbeszéléseket kezdeményez, felkérésre lebonyolítják azokat.
§
Felel•s a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek (helyiségek, eszközök, anyagok) folyamatos rendelkezésre állásáért.
§
Felel•s a szakmai oktatáshoz kapcsolódó tárgyi feltételek (helységek, eszközök) fejlesztési, karbantartási tervének kidolgozásáért.
§
Irányítja és koordinálja a gyakorlati képzéssel, szakmai gyakorlattal kapcsolatos feladatokat.
§
Igazolja a tanulók szakmai gyakorlata teljesítését.
§
Ellátja a felmerül• adminisztrációs feladatokat.
§
Munkája során együttm!ködik: o a gyakorlati oktatásban részt vev• cégekkel, o a tanítás-tanulási folyamatot irányító igazgatóhelyettessel, o a szakfelel•sökkel, o kamarákkal.
8
II. 3.2. A diákönkormányzat munkáját segít• munkatárs Az iskolában m•köd• diákönkormányzat munkáját segíti a következ•k szerint: §
Koordinálja az évenkénti diákönkormányzati képvisel•k megválasztását, majd a tanév folyamán a tanulók által megválasztott osztályképvisel•kkel folyamatosan kapcsolatot tart.
§
Részt vesz a diákönkormányzati gy•léseken, információkkal látja el a tanulókat az iskola életével, ügymenetével, továbbá a diákönkormányzat jogszabályban foglalt jogosítványaival és kötelezettségeivel kapcsolatban.
§
Segíti a gy•lések lebonyolítását, dokumentálását.
§
Segíti a tanulók kapcsolattartását az iskolamenedzsmenttel.
§
Részt vesz a diákrendezvényeken, segít azok szervezésében, felügyeletében.
§
Kapcsolatot tart a SZALIM Egyesülettel.
II. 3.3. Képzési munkatársak A Szakgimnázium képzései tekintetében a tanügy-igazgatással illetve az ezzel közvetlenül kapcsolatos feladatokkal (beleértve a min•ségbiztosítás e területre vonatkozó feladatait is) a tanügyi igazgatóhelyettes irányítása mellett a képzési munkatársak foglalkoznak. A képzési munkatársak látják el a tanulók felvételével, a tanévkezdéssel és a tanév lezárásával, a félév kezdésével és zárásával valamint a tanév, a félév során a folyamatos oktatásszervezéssel, tanügy-igazgatással kapcsolatos ügyintézési, adminisztrációs feladatokat. Iskolarendszeren kívüli képzések esetén a feln•ttképzési vezet•vel együttm•ködve foglalkoznak a képzésben részt vev•kkel való szerz•déskötéssel, a képzési díj befizetésének nyomon követésével, és a képzésekkel kapcsolatos ügyintézési és dokumentációs feladatok ellátásával. Minden képzés tekintetében a feladataik közé tartozik az intézmény küls• és bels• kommunikációs feladatainak ellátása. A képzési munkatársak a feladataik ellátása körében kapcsolatot tartanak a tanulókkal, a tanulók szüleivel, a feln•ttképzésben résztvev•kkel, a Szakközépiskolában oktató bels•, valamint küls• óraadó tanárokkal, a Szakgimnázium küls• partnereivel, a Szakgimnázium m•ködtetésében részt vev• valamennyi munkatárssal.
9 II. 3.4. Vizsgaszervez• A vizsgaszervez• feladata az igazgatóhelyettes irányítása mellett az iskolarendszer! nappali, esti, valamint az iskolarendszeren kívüli, képzésben történ• vizsgáztatás, illetve a küls• szerv által bejelentett vizsgáztatás operatív ügyeinek intézése és dokumentálása. A vizsgaszervez• a feladatai ellátása körében §
Gondoskodik a szakmai vizsga el•készítésér•l, bejelentésér•l, lebonyolításáról és dokumentálásáról, elektronikus és nyomtatott adminisztrálásáról, a vizsgadíjak elszámolásáról, a vonatkozó törvények és rendeletek, el•írások szerint.
§
Az igazgatóval és az általános igazgatóhelyettessel - az éves vizsganaptár alapján egyeztetve kijelöli és kihirdeti a szakmai vizsganapokat a tanulóknak.
§
Elvégzi a vizsga lebonyolításához kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat (Jegyz•i teend•k elvégzése, vizsgadokumentumok, elszámolások elkészítése).
§
Elkészíti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos statisztikákat.
§
Kapcsolatot tart a felettes szervekkel, a vizsgabizottsági tagokkal, a tanulókkal, a Szakközépiskolában oktató bels•, valamint küls• óraadó tanárokkal.
II. 3.5. Pénztáros Feladatát a gazdasági vezet• irányításával végzi. Feladatai: §
Tanulói befizetések, számlázás intézése.
§
Tanulói étkezési jegyek kezelése.
§
Kapcsolattartás a pénzügyi szolgáltatást végz• szervezettel.
II. 3.6. Ügyfélszolgálati munkatárs Feladatát az általános igazgatóhelyettes irányításával végzi. Feladata § A telefonon beérkez• kérdések megválaszolása, az érdekl•d•k tájékoztatása. § A tanulói jelentkezések nyilvántartásában való részvétel, és folyamatos kapcsolattartás a jelentkez•kkel és képzési munkatársakkal. § Elmaradt óra esetén a tanulók informálása. Tanári késés, illetve meg nem jelenés esetén vele a kapcsolat felvétele, tájékoztatás kérése, továbbá a vezet•k szükség szerinti értesítése. § A Lemix és az e-napló rendszerekb•l a tanulók és a tanárok folyamatos tájékoztatása. § A tantermek, irodák kulcsainak, a tanórákon használatos egyes eszközöknek (távirányító, laptop, hangfal, stb.) átadása az iskola dolgozói részére, ezekr•l napra kész nyilvántartás vezetése. § Az elveszett tárgyakról nyilvántartás vezetése, a leadott tárgyak meg•rzése.
10 II.3.7. Rendszergazdák Feladatukat az igazgató irányításával végzik. Felel•sek §
az iskola géptermeinek, stúdiójának, továbbá az ott található berendezéseknek a m•ködtetéséért, karbantartásáért, felügyeletéért,
§
a m•szaki beszerzésekért,
§
a veszélyes anyagok kezeléséért.
II.4. A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium közösségei II.4.1. A Szakgimnázium menedzsmentje Az intézmény vezet• beosztású dogozói, akik munkaköri leírásukban részletesen meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel segítik az igazgató munkáját. Az intézmény menedzsmentjének tagjai: igazgató általános igazgatóhelyettes Állandó tagok tanügyi igazgatóhelyettes nevelési igazgatóhelyettes gazdasági vezet• feln•ttképzési vezet• marketing vezet• gyakorlati oktatásvezet• Tárgyalt témának megfelel• meghívott tagok szakterületi vezet•k projektvezet•k Az intézmény menedzsmentje, mint testület konzultatív, véleményez• javaslattev• és döntési jogkörrel rendelkezik. A menedzsment rendszeresen összeül az intézmény m•ködésével kapcsolatos ügyek megvitatása, döntések meghozatala érdekében, de különösen az alábbi esetekben: § az iskola m•ködésével kapcsolatos ügyekben (tanévkezdés, félév és tanévzárás valamint az ezekkel kapcsolatos adminisztratív és szervezési feladatok), § éves tervek (pénzügyi terv, marketing terv, beiskolázási terv, szakmai, fejlesztési terv, vizsgáztatási terv, feln•ttképzési terv és éves beszámoló) elkészítése esetén, § pályázatok beadása, indítása esetén, § tanulmányi versenyekkel kapcsolatos tervezés esetén, § tehetségm•helyek, fakultációk, továbbképzések tervezése esetén, § minden olyan ügyben, melyben az igazgató összehívja.
11 II.4.2. A nevel•testület A nevel•testület tagjai § az igazgató (egyben a testület vezet•je), § az általános igazgatóhelyettes, § a tanügyi igazgatóhelyettes, § a nevelési igazgatóhelyettes, § a gyakorlati oktatásvezet•, § a szakterületi vezet•k § a szakfelel•sök, § valamennyi pedagógus munkakört betölt• alkalmazott, § a nevel•- oktató munkát közvetlenül segít• alkalmazottak. A nevel•testület az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevel•testület dönt: § a pedagógiai program elfogadásáról, § az SZMSZ elfogadásáról, § az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, § az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, § a továbbképzési program elfogadásáról, § a nevel•testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, § a házirend elfogadásáról, § a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a szakmai vizsgára bocsátásról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, § a tanulók fegyelmi ügyeiben, § jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevel•testület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény m!ködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevel•testület véleményét: § az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, § a tantárgyfelosztás elfogadása el•tt, § az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, § az igazgatóhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása el•tt, § egyéb, jogszabályban meghatározott ügyekben. §
Az óraadó tanár a nevel•testület döntési jogkörébe tartozó ügyek közül csak a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása ügyében rendelkezik szavazati joggal.
A nevel•testület meghatározza m!ködésének és döntéshozatalának rendjét.
12 Nevel•testületi értekezletet kell összehívni: § az igazgató, § a nevel testület!tagjainak egyharmada, § az iskolai diákönkormányzat! kezdeményezésére. II.4.2.1. A nevel•testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium nevel testülete! a! feladatkörébe! tartozó! ügyeket! nem! ruházza! át.! Minden! feladatról,! amelyet! jogszabály! a! nevel testület! feladatai! közé! sorol, maga!dönt,!véleményez, illetve!készít!javaslatot. A! nevel testület! a! feladatkörébe! tartozó! ügyek! el készítésére! vagy! eldöntésére! tagjaiból! meghatározott!id re!vagy!alkalmilag!- bizottságot!hozhat!létre. E!bizottság,!illetve!vezet je a nevel testületet!tájékoztatni!köteles!- a!nevel testület!által!meghatározott!id közönként!és! módon!- azokról!az!ügyekr l,!amelyekben!a!nevel testület!megbízásából!eljár.!Amennyiben! a! nevel testület! a! jöv ben! bármely! feladatát! át! kívánja! ruházni! másra,! a! feladatok! ellátásáról,! valamint! a! megbízott! vagy! megbízottak! beszámoltatásáról! a! nevel testületi értekezlet!határoz,!és!a!határozatról!jegyz könyvet!kell!készíteni. II.4.2.2. Értekezletek A!tanév!során!a!Szakgimnázium nevel testülete az!alábbi!kötelez !értekezleteket!tartja: §
tanévnyitó!értekezlet
§
félévi!osztályozó!értekezlet
§
év!végi!osztályozó!értekezlet
§
tanévzáró!értekezlet
A!fentieken!túl!az!igazgató illetve igazgatóhelyettesek irányításával, aktuális!témával,!feladattal! kapcsolatos! témában! bármikor! összehívható! értekezlet. Rendkívüli! nevel testületi! értekezletet!kell!összehívni,!ha!az!igazgató, vagy!ha!a!nevel testület!egyharmada!kéri.! A!nevel testületi!értekezlet! §
akkor!határozatképes,!ha!azon!tagjainak!több!mint!ötven!százaléka!jelen!van,
§
döntéseit!nyílt!szavazással,!egyszer"!szótöbbséggel!hozza,
§
személyi!kérdésekben!titkos!szavazással!dönthet.
A!nevel testületi!értekezleteken!jelenléti!ívet!kell!vezetni. A!kötelez ,!illetve!a!rendkívüli!értekezletekr l!jegyz könyvet!kell!készíteni.!
13 II.4.3. A Szakgimnázium alkalmazottainak közössége Az alkalmazotti közösséget az intézmény valamennyi alapfeladatra létesített munkakörökben, munkaviszony keretében foglalkoztatott munkatársa alkotja. A Szakgimnázium közössége döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. Szakalkalmazotti értekezlet: a vezet•kb•l és az intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben munkaviszony keretében foglalkoztatottakból álló dolgozók közössége. Az iskola alkalmazotti közössége véleményének kikérése: A fenntartónak az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezet•jének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos döntése el•tt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének véleményét. II.4.4. Szakmai m•helyek §
A szakmai m•helyek a szakterületi vezet•k, a szakfelel•sök és a gyakorlati oktatásvezet• együttm•ködését biztosító csoportok. Feladatuk az iskolai szakmai munkában, fejlesztési tevékenységekben való aktív feladatvállalás a tanév során folyamatosan, Különös tekintettel: ·
Szakfejlesztés, programok fejlesztése,
·
Tananyagfejlesztés
·
Óratervek, tantárgyi tematikák készítése, készíttetése,
·
OKJ vizsgaanyagok készítése
·
Tehetségfejleszt• és felzárkóztató programok, szakmai projektek tervezése és megvalósítása.
II.4.5. Bels• Ellen•rzési Csoport (BECS) A csoport tagjai aktívan részt vesznek a min•ségbiztosítási munkában, az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítésében a nevel•testület tagjainak rendszeres segítséget nyújtanak, továbbá ellátják a jogszabályban megfogalmazott feladataikat. II.4.6. Diákönkormányzat, szül•i szervezet, iskolaszék A diákönkormányzat megalkotja saját ügyrendi, valamint szervezeti és m•ködési szabályzatát, amelyet a választó tanulóközösség fogad el, és a nevel•testület hagy jóvá. Az iskolai diákönkormányzat m•ködésére a Szakgimnázium az éves költségvetéséb•l 100.000 forintot elkülönít, melyet a diákönkormányzat § a tanulók esetleges jogsérelmének,
14 §
illetve az iskolával kapcsolatos problémáik elintézésére, megoldására használhat fel.
Az éves költségvetésb•l elkülönített összeg a telefon, e-mail, illetve postaköltségeket fedezi a fenti ügyek esetében. A tanulók ügyintézésére a diákönkormányzatot segít• pedagógus telefonját használhatják, a postázással kapcsolatosan segítséget szintén t•le kaphatnak. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény m•ködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A jogszabályokban meghatározottakon túl más ügyekben a nevel•testület nem írja el• a diákönkormányzat véleményének kötelez• beszerzését. Iskolánkban iskolaszéket az erre jogosult felek nem hoztak létre. A szül•i szervezet jogait (addig az id•pontig, amíg az iskolában kizárólag feln•tt korú tanulók szakképzése folyik) a diákönkormányzat jogosult gyakorolni a köznevelési törvény 46.§ (8) bekezdésének felhatalmazása szerint. Az igazgató felel a szül•i közösséget illet• vélemények diákönkormányzattól történ• kötelez• beszerzéséért. A nevel•testület a Szül•i Munkaközösség jogait gyakorló diákönkormányzatot bármely iskolai ügyben véleményezési joggal ruházza föl. III. A SZAKGIMNÁZIUM M KÖDÉSI!RENDJE Az iskola feladatainak ellátásához elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja a m"ködését szabályozó dokumentumait, melyek a következ•k: A!törvényes!m"ködés!alapdokumentumai § alapító okirat § szervezeti- és m•ködési szabályzat § pedagógiai program § házirend és a mellékletét képez• tanulmányi-, és vizsgaszabályzat § feln•ttképzési terv III.1.
Az!iskola!vezetésével!kapcsolatos!szabályok
III.1.1. Kiadmányozás,!képviseleti,!aláírási!jogkör A Szakgimnázium a nyilatkozatait az igazgató útján teszi meg. A jogi hatások a Szakgimnázium javára, illetve terhére keletkeznek.
15 Az iskola tanulói, képzésben résztvev•i, partnerei, illetve az iskolával kapcsolatban álló küls• szervezetek vagy személyek részére küldend• iratokat kiadmányként csak az igazgató írhat alá. A Szakgimnázium nevében aláírásra az igazgató önállóan jogosult. Az igazgató akadályoztatása esetén – külön megbízás alapján, meghatározott id•szakra vonatkozóan - a Szakgimnáziumot az igazgató által megnevetett dolgozó képviseli. A helyettesítéssel megbízott személy aláírási jogkörrel nem rendelkezik. Aláírási jogosultság szintén külön megbízás alapján adható az igazgató akadályozása esetén. Kötelezettségvállalás esetén a Fenntartó el•zetes jóváhagyását be kell szerezni. A Szakgimnázium bankszámlája felett az Igazgató rendelkezik. III.2. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével, a díjazás megállapításával, a felel•sségre vonással és a kártérítéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat a Szakgimnázium dolgozóival kapcsolatban az igazgató gyakorolja. Az igazgató mint a Szakgimnázium munkaszervezetének vezet•je, valamennyi dolgozó tekintetében gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak a Fenntartó kizárólagos hatáskörébe. III.3. A vezet!k helyettesítési rendje III.3.1. Az igazgató akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A nyitva tartás idején belül a vezet•nek vagy legalább egyik helyettesének a Szakgimnáziumban kell tartózkodnia. Az igazgató akadályoztatása esetén •t az általános igazgatóhelyettes vagy a tanügyi igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindannyiuk akadályoztatása esetén az igazgató megnevez egy munkatársat az esetleges szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A helyettesít• felel•ssége, intézkedési jogköre – a munkáltató eltér• írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény m!ködésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefügg• azonnali döntést igényl• ügyekre terjed ki. Nyári szünet idején a vezet•k helyettesítési rendjét a tanévzáró értekezleten határozzák meg. A nyilvánosságra hozatalról a vezet• gondoskodik. III.3.2. Az igazgatóhelyettesek helyettesítési rendje Az igazgatóhelyettesek egymást helyettesíthetik. Amennyiben ez nem oldható meg, az igazgató a helyettesek egyetértésével megnevez egy munkatársat az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
16 III.3.3. A gazdasági vezet• helyettesítése A gazdasági vezet•t távolléte esetén a tanügyi igazgatóhelyettes helyettesítheti. III.4. A Szakgimnázium nyitva tartása, a benntartózkodás rendje Szorgalmi id•ben – munkanapokon – a Szakgimnázium reggel 7.30-tól az utolsó tanítási óra befejezéséig, de legkés•bb este húsz óra harminc percig van nyitva. A Szakgimnázium általános munkarendje hétf•t•l péntekig 8.00 órától 20.15 óráig tart. Az általános munkarenden kívüli id•szakban ügyeleti szolgálat m!ködik hétköznap és szombaton a tanítási id•beosztáshoz igazodva. Vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában- az iskola zárva tart. A szokásos nyitvatartási rendt!l való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A Szakgimnázium m!ködtetésében részt vev• munkatársak konkrét munkarendjét, ügyelettartási kötelezettségét a munkaköri leírásuk tartalmazza. A Szakgimnáziumban vezet•knek fogadóóráit a mindenkori Házirend tartalmazza, a tanárok fogadóóráit a Moodle rendszeren kell közzétenni. III.5. Az intézményben való benntartózkodás rendje III.5.1. A vezet!k intézményben való benntartózkodásának rendje Az igazgató és helyettesei a munkaid•-beosztásukat egymással összehangoltan úgy szervezik meg, hogy az intézmény nyitva tartási ideje alatt folyamatosan biztosított legyen valamely vezet• intézményben való tartózkodása. A vezet•k benntartózkodásának rendje a következ•: Az iskola nyitvatartási idejében: Munkaid•ben: Igazgató Általános igazgatóhelyettes Tanügyi igazgatóhelyettes Nevelési igazgatóhelyettes Gazdasági vezet•
hétf•-csütörtök: 8,00 - 16,30 péntek 8,00 – 14,00
Munkaid•n kívül: Esti ügyelet tartása akkor szükséges, ha az iskolában az adott napon tanítás van. Ilyenkor a vezet•k egymás között osztják be, mely napokon ki tartózkodik bent az iskolában. Szombati tanítási napokon az ügyeletes vezet• telefonon kell, hogy elérhet• legyen a tanítás végeztéig. III.5.2. A vezet!k nyári ügyeleti rendje A nyári szünet idején a vezet•k közül legalább egyvalaki mindig az intézményben tartózkodik. Az aktuális nyári vezet•i szabadságolási rendet az igazgató teszi közzé.
17
III.5.3. A pedagógusok és az intézmény munkaidejének kitöltése III.5.3.1. A pedagógusok benntartózkodási rendje III.5.3.1.1. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaid•keretben végzik munkájukat a pedagógusok el•meneteli rendszerér•l és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a köznevelési intézményekben történ• végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet alapján. A heti munkaid•keret els• napja (ellenkez• írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét els• munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati munkavégzés az érvényben lév• órarend alapján történik. Vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak az igazgató által, írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaid• hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény aktuális programjainak, feladatainak szem el•tt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaid•re vonatkozó el•írásait az órarend, a munkaterv, az aktuális programok és feladatok alapján határozza meg, és azt írásban, elektronikus levél formájában hozza a pedagógusok tudomására. Szükség esetén el• lehet írni a napi munkaid•-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaid•beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. III.5.3.1.2. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos el!írások A pedagógusok napi munkarendjét az igazgató állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan m!ködésének biztosítását kell els•dlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezet•ségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása el!tt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete el!tt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehet•leg el•z• nap, de legkés•bb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezet•jének vagy az általános igazgatóhelyettesnek, hogy közvetlen munkahelyi vezet•je helyettesítésér•l intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkés•bb a táppénz utolsó napját követ• 3. munkanapon le kell adni a munkaügyekkel foglalkozó munkatársnak.
18 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az általános igazgatóhelyettest•l kérhet engedélyt legalább két nappal el•bb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására. A tanítási órák (foglalkozások) cseréjét az általános igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógusok számára – a kötelez• óraszámon felüli – a nevel•–oktató munkával összefügg• rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezet• adja az igazgatóhelyettes és a szakterületi vezet•k javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvet• kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszer• osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon el•rehaladásuk mértékér•l, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzend• feladatokról. III.5.3.2. A nem pedagógus munkavállalók belépése, benntartózkodásának rendje Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan m•ködése érdekében az intézményvezet• állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaid• és pihen•id• figyelembevételével az intézmény vezet•i tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, az ügyeleti rend kialakítására és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaid• megváltoztatása szintén az igazgató szóbeli vagy írásos utasításával történik. Az iskolában az általános munkaid• az alábbiak szerint alakul: hétf• - csütörtök: 8,00 - 16,30 péntek 8,00 – 14,00 Ett•l eltérni egyéni megállapodás szerint, a munkaszerz•désben lehet. III.6. A belépés és benntartózkodás rendje a jogviszonyban nem állók részére A Szakgimnáziummal jogviszonyban nem állók az intézménybe csak annak nyitvatartási idejében léphetnek be. Belépéskor az információs pultnál tájékoztatniuk kell az ott lév• dolgozókat, milyen ügyben szeretnének belépni. Az iskolában csak azokat a helységeket használhatják dolgozók jelenlétében, amelyek céljuk elérése érdekében szükségesek. III.7. A pedagógusok munkájához szükséges informatikai eszközök és használatuk A SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium a dolgozói számára folyamatosan biztosít különböz• informatikai eszközöket annak érdekében, hogy mindennapi munkájukat, illetve id•szakos feladataik elvégzését támogassa. Ilyen eszközöket az iskola pedagógus, illetve nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló is kaphat, igényelhet munkájához az alábbiak szerint.
19
Az irodákban, tanári szobákban mindenki számára rendelkezésre álló eszközök Rendelkezésre állás feltétele munkaviszony/ óraadói megbízás
Jóváhagyó
A használat id!tartama
igazgató
a munkaviszony, megbízás teljes id•tartama
munkaviszony/ óraadói megbízás
igazgató
feladatkörhöz munkaviszony kötötten személyenként 1 db közös munkaviszony/ használatú óraadói megbízás
igazgató
a munkaviszony, megbízás teljes id•tartama a feladatvégzés idejére
fax
1 db használatú
igazgató
nyomtató
irodánként 1 db
szkenner
1 db használatú
Eszköz asztali számítógép
vezetékes telefon mobiltelefon
fénymásoló
Rendelkezésre állás személyenként/ óraadók esetén a számukra kijelölt gépek közös használata irodánként 1 db
közös munkaviszony/ óraadói megbízás
igazgató
munkaviszony/ óraadói megbízás
igazgató
közös munkaviszony/ óraadói megbízás
igazgató
a munkaviszony, teljes megbízás id•tartama a munkaviszony, megbízás teljes id•tartama a munkaviszony, megbízás teljes id•tartama a munkaviszony, megbízás teljes id•tartama
A dolgozók által egyénileg igényelhet! eszközök Bizonyos esetekben egyes dolgozók munkájához elengedhetetlen, hogy az általános használatú eszközökön túl további informatikai eszközt/eszközöket biztosítson az intézmény. Ezen eszközök használata egyedi elbírálás szerint lehetséges, és használatuk a kérelmez• személyéhez és meghatározott id•höz vagy feladathoz kötött.
Eszköz mobiltelefon
Rendelkezésre állás feltétele Jóváhagyó A munkavállaló feladatához, vagy feladata egy részének ellátásához elengedhetetlenül szükséges.
pendrive projektor táblagép laptop mobil internet Projekt, pályázat, egyéb, küls• elérés helyszínen ellátandó feladat esetén küls• adathordozó igényelhet• digitális tábla digitális fényképez•gép digitális kamera
igazgató
A használat id!tartama
Az adott feladat fennállása idejéig.
20
III.8. A dohányzással kapcsolatos el•írások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A feln•tt korú nappali és esti tagozatos tanulók, továbbá a feln•ttképzésben részt vev•k dohányzásával kapcsolatban a dolgozókkal azonos szabályok érvényesek: dohányozni az iskola 5 méteres körzetén kívül lehetséges. III.9. Tájékoztatás a pedagógiai programról Annak érdekében, hogy az iskola tanulói és szüleik megismerjék az iskolai pedagógiai munka alapdokumentumát, továbbá a benne foglaltakról további információkat kaphassanak, az iskola nem csak elektronikus rendszerén teszi közzé a dokumentumot, hanem az megtalálható az iskola könyvtárában és az iskolaigazgatónál is. Az iskolaigazgatótól el•zetes id•pont-egyeztetés után bármikor részletes felvilágosítás kérhet• a pedagógiai programmal kapcsolatban. III.10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A Szakgimnázium évente a tanévkezdéskor ünnepélyes tanévnyitót tart valamint ünnepélyes tanévzárón gondoskodik a bizonyítványosztás ünnepélyes jellegér•l. A Szakgimnázium biztosítja a nemzeti és egyéb ünnepekr•l történ• megemlékezést az iskolai faliújságon és gondoskodik az adott ünnephez kapcsolódó jelképek kihelyezésér•l. III.11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A Szakgimnázium rendszeres egészségügyi felügyeletet biztosít iskolaorvosi rendelés keretében. Rendelési id•ket a tanulók a Moodle rendszeren tekinthetik meg. Egészségügyi pont az iskola els• emeletén, az igazgatóhelyettesi irodában található. III.12. Ügyiratkezelés A Szakközépiskolában végzett ügyintézés és adatkezelés szabályait, továbbá az iratkezelés általános szabályait és a Szakgimnáziumban vezetett tanügyi nyilvántartások, valamint a kötelez• nyomtatványok használatát, kezelését az err•l szóló adatkezelési szabályzat határozza meg, mely a jelen szervezeti és m•ködési szabályzat 3. számú melléklete.
21 IV. SZAKMAI MUNKA BELS• ELLEN•RZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE IV.1. A pedagógiai munka ellen•rzése és értékelése Az intézményben folyó pedagógiai munka bels• ellen•rzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellen•rzése az igazgató feladata a pedagógusok el•meneteli rendszerér•l és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a köznevelési intézményekben történ• végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet alapján. Az intézményben az ellen•rzés az igazgató kötelessége és felel•ssége. A hatékony és jogszer! m!ködéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellen•rzési rendszer m!ködtetése szükséges. Az ellen•rzés tervezésére és értékelésére vonatkozó határid•ket az iskola az éves munkatervében határozza meg. A szakmai munka bels• ellen•rzésének megszervezéséért és végzéséért az intézmény egyszemélyi vezet•je a felel•s. IV.1.1. A Szakgimnáziumban folyó szakmai munka bels• ellen•rzésének célja §
a Szakgimnáziumban folyó szakmai munka jogszer! m!ködésének biztosítása;
§
az intézményben folyó szakmai munka eredményességének, hatékonyságának el•segítése;
§
A tanári munka ellen•rzése,
§
a min•ségi munka biztosítása (BECS),
§
továbbképzés biztosítása,
§
a szakmai munka értékeléséhez információ biztosítása;
§
a zavartalan m!ködés biztosítása.
IV.1.2. Az ellen•rzés és értékelés területei §
a szakmai, valamint oktatómunka színvonala,
§
a Pedagógiai-, és Szakmai Programban foglaltak betartása,
§
feln•ttképzés esetén a min•sített képzési programban foglaltak betartása,
§
a tanügy-igazgatási rendelkezések betartása,
§
írásos dokumentumok, adminisztráció vezetése.
22 §
a pedagógiai munkával járó határid•k, el•írások betartása,
§
a tanítási id•, a mindennapos munka során felmerül• feladatok elkészítésének pontos betartása,
IV.1.3. A szakmai munka bels• ellen•rzésére jogosultak §
igazgató,
§
általános igazgatóhelyettes,
§
tanügyi igazgatóhelyettes,
§
feln•ttképzési vezet• (a feln•ttképzések tekintetében),
§
szakterületi vezet•k
§
szakmagazdák.
IV.1.4. Az ellen•rzés formái § tervezett, el•re bejelentett. IV.1.5. Az ellen•rzés és értékelés módszerei §
óralátogatás,
§
írásos dokumentumok vizsgálata (naplók, tervek stb. ellen•rzése).
§
beszámoltatás (szóban, írásban).
Az ellen•rzés tapasztalatait, az ellen•rzést végz•k az érintettekkel közösen megbeszélik, azt szóban vagy írásban rögzítik, az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megteszik. Az érintetteknek lehet•séget kell biztosítani véleményük kinyilvánítására, a megfogalmazottak elfogadására. A szakmai ellen•rzést végz• személy az ellen•rzés el•tt legalább két munkanappal köteles tájékoztatni az ellen•rizni kívánt dolgozót. A pedagógiai munka értékelését az erre vonatkozó óralátogatási terv alapján végzik a kijelölt dolgozók. Új dolgozó, illetve panasz beérkezése esetén a pedagógus munkáját soron kívül is ellen•rizni, illetve értékelni kell. Az ellen•rzést végz• személyt az igazgató jelöli ki. A pedagógusok értékelésébe beleszámít a tanulók által rendszeresen kitöltött Tanulói kérd•ív is. Az ellen•rzés és értékelés folyamatának részletes szabályozását az iskola min•ségirányítási dokumentumai tartalmazzák.
23 V. AZ ISKOLA M•KÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI SZABÁLYOK V.1. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, id!keretei Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdekl•dése, igényei, valamint az intézmény lehet•ségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat (fakultációs foglalkozások, tehetséggondozás, korrepetálás, sportfoglalkozás, stb.) szervez. A foglalkozások helyét és id•tartamát az igazgató és helyettesei rögzítik az órarendben a terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A foglalkozások éves és heti id•keretét az intézmény a munkatervben határozza meg. §
Fakultációk A Szakgimnázium által szervezett, tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók órarendjébe kötelez• fakultációk vannak beépítve, melyek speciális ismeretekkel b•vítik a tanórákon megszerzett tudásukat. A fakultációkat szaktanárok vezetik, akik az adott terület felkészült szakemberei.
§
Pilot programok Aktuális projektekben megfogalmazott feladatok megvalósítására szervezett foglalkozások, melyek el•írásait az adott projekt dokumentumai tartalmazzák részletesen.
§
Tehetségm"helyek Az iskola által kidolgozott m!helymunka projektek, melyek a szakképzésben részt vev• tanulók készségeinek, képességeinek, elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztésére irányulnak.
§
Tanulmányi versenyekre való felkészítés A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók különböz• tanulmányi versenyeken évek óta rendszeren részt vesznek. E versenyekre szaktanáraink segítségével készülnek fel. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szakmagazdák és a szaktanárok felel•sek. A versenyekre való felkészítés órarenden kívüli id•pontokban kerül megszervezésre.
§
Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban fejleszthetik nyelvtudásukat Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével szervezhet•k.
A tanórai foglalkozásokon kívül a tanulók igénybe vehetik az iskola által kijelölt tantermet gyakorlásra, internetezésre. § Aktuális foglalkozások keretében az igazgató engedélyt adhat - indokolt esetben - egyes tanulócsoportok számára meghatározott órakeret! felzárkóztató, nyelvi felzárkóztató foglalkozások szervezésére.
24 V.2. A feln•ttoktatás, feln•ttképzés formái V.2.1. Iskolai rendszer• feln•ttoktatás A Szakgimnázium iskolai rendszer! feln•ttoktatás keretében esti munkarend szerint végez képzéseket. V.2.2. Iskolarendszeren kívüli feln•ttképzés Az iskolai rendszer! képzések mellett a Szakgimnázium kiegészít• tevékenységként folytat iskolai rendszeren kívüli feln•ttképzéseket is, melyek a jelenléti oktatás mellett megszervezhet•k távoktatás, illetve blended képzésként is. V.3. Vagyoni jogok a tanulók által el•állított termékek tekintetében Amennyiben nincs a tanuló és az intézmény között eltér• megállapodás, úgy a tanuló jogutódjaként az intézmény szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló a tanulói jogviszonyából ered• kötelezettségei teljesítésével összefüggésben, illet•leg ezen jogviszonyhoz kapcsolódó, de kötelezettségekhez nem köt•d• feladatok teljesítésekor állított el•. E kérdésben minden tanulót az intézmény köteles írásban nyilatkoztatni, illet•leg amennyiben szükséges, a vagyoni jogok feletti rendelkezés tárgyában írásban megállapodni. Amennyiben az iskola saját marketing anyagában meg kívánja jelentetni a tanuló által el•állított termékeket (pl. fotó, rajz, stb.), a tanulót nyilatkoztatni kell arról, hogy ehhez • hozzájárul. A tanulót megfelel• díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át, illetve ha az iskolának az el•állított termékb•l bevétele származik. A megfelel• díjazásban a tanuló és az Intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszer!en, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. Ilyen alkalomszer!en el•állított dolog a szakdolgozat is. A szakdolgozatokat az iskola – a tanuló külön engedélye alapján – könyvtári anyagként, valamint reklámanyagokon való részleges bemutatására használhatja fel. Ha az Intézmény a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megsz!nésekor visszaadni. Az •rzésre egyebekben a felel•s •rzés szabályait kell alkalmazni.
25 VI. A BELS• ÉS KÜLS• KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI VI.1.
A bels! kapcsolattartás rendje
A vezet!k és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az iskolamenedzsment a zavartalan munkamenet biztosítása érdekében folyamatosan kapcsolatot tart az iskola egyes szervezeti egységeivel az alábbiak szerint: VI.1.1. Értekezletek Iskolamenedzsment Legalább a 3.4.1. pontban foglalt esetekben, de általában havonta egy alkalommal hívja össze az igazgató. Rendszeresen az iskolavezetés az igazgató által tartott vezet!i értekezleteken értesül az aktuális információkról, feladatokról. A vezet•i értekezletr•l minden alkalommal jegyz•könyv készül, melyet minden munkaviszonyban álló dolgozó megkap elektronikus formában. Nevel!testületi értekezlet A II.4.2.2. pontban foglaltak szerint hívható össze. Dolgozói értekezletek Az iskola életét, m•ködését befolyásoló információk közzététele a dolgozói értekezleteken történik, melyen minden intézményi dolgozó részvétele kötelez•. Szakmai m"helyek értekezletei, kapcsolattartása A szakmai m•helyek maguk határozzák meg, hogy rendszeresen milyen id•közönként tartanak értekezletet. Az igazgató, illetve az adott szakmai m•hely vezet•je, illetve a szakterületi vezet• bármikor összehívhatja. A szakmai m•helyek egymás között általában szóban, értekezletek alkalmával, illetve írásban elektronikus úton tartanak kapcsolatot. Közös feladatkiosztás esetén a szakmai m•helyek és vezet•ik egyedi megegyezése szerint történik a feladatmegosztás és kapcsolattartás. VI.1.2. Elektronikus úton történ! kapcsolattartás Az intézmény dolgozói, közösségei az aktuális feladataikról, valamint a fontosabb, közérdek• információkról folyamatosan tájékoztatják egymást elektronikus úton is. Ez el•segíti, hogy az értekezletek, megbeszélések közötti id•szakokban is folyamatosan a legfrissebb információk birtokában tudnak dolgozni a munkatársak.
26 VI.1.3. A diákönkormányzat és az iskolamenedzsment közötti kapcsolattartás formája Azokban az ügyekben, amelyekkel kapcsolatban a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol (III.4.5. pontban foglaltak szerint), az intézmény írásban tájékoztatja, illetve hívja meg az érintetteket. A rendszeres, személyes kapcsolattartás els•sorban a diákképvisel•k és a diákönkormányzat munkáját segít• munkatárs között történik. "t a tanulók munkaid•ben bármikor felkereshetik és segítséget, illetve információt kérhetnek t•le az iskola életével kapcsolatban. A diákok fogadóid•ben bármikor, fogadóid•n kívül el•zetes id•pont-egyeztetés szerint konzultálhatnak az iskola vezet•ivel, munkatársaival. Az •ket érint• kérdésekben az iskola elektronikus rendszerein keresztül folyamatos tájékoztatást ad a tanulók számára. VI.1.4. Az iskolaszékkel, szül•i szervezettel, sportkörrel való kapcsolattartás formái Iskolánkban iskolaszék nem m#ködik. A szül•i szervezet számára biztosított jogokat a köznevelési törvény 46.§ (8) bekezdésének felhatalmazása szerint a diákönkormányzat gyakorolja mindaddig, amíg az intézmény kizárólag feln•tt tanulók szakképzésével és feln•ttképzéssel foglalkozik. Eddig az id•pontig szül•i szervezet nem m#ködik, jogait a diákönkormányzat gyakorolja. A diákönkormányzattal való kapcsolatokért – a szül•i szervezetet megillet• együttm#ködés tekintetében – az intézmény igazgatója felel•s. Iskolánkban iskolai sportkör nem m•ködik, a sportszervezési feladatokat az intézmény mint jogi személy látja el. Iskolánk a tanulók számára küls• helyszínen biztosít rendszeres sportolási lehet•séget. A szolgáltatóval való kapcsolattartást a VI. 2. pontban meghatározottak, illetve az érvényben lév• együttm#ködési magállapodás szabályozza. VI.2. A küls• kapcsolattartás rendje A vev•kkel, partnerekkel, szakmai gyakorlati helyet biztosító, továbbá más partnercégekkel való kapcsolattartás kiemelten fontos helyet foglal el az iskola életében. Ennek egyik alapja a mindennapos személyes ismeretség, mely kötetlen kapcsolattartást tesz lehet•vé. A küls• partnerekkel való kapcsolatfelvétel kizárólag az iskola igazgatójának kérésére, illetve az • jóváhagyásával lehetséges. A kapcsolattartó személyét és a kapcsolattartás jellegét, id•tartamát • határozza meg. A partnerségb•l ered• kötelezettségeket csak • vállalhat. VI.2.1. Kapcsolattartás az intézmény szolgáltató partnereivel Iskolánk több feladat ellátását küls• szolgáltató bevonásával végzi. E szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szolgáltatási szerz•désekben, illetve együttm#ködési megállapodásokban foglaltak szerint történik.
27 VI.2.2. Kapcsolattartás a gyakorlati képzésben résztvev•kkel A tanulók szakmai gyakorlata megszervezéséhez az iskola több munkáltatóval rendszeres kapcsolatot tart, továbbá folyamatosan keres új partnereket. Ezen partnerekkel els•sorban a gyakorlati oktatásvezet• (és rajta keresztül az igazgató) tart kapcsolatot a munkaköri leírásában foglaltak szerint. VI.2.3. Kapcsolattartás az egészségügyi szolgáltatóval és a gyermekjóléti szolgálattal Az iskola-egészségügyi ellátást az intézménnyel szerz•déses jogviszonyban álló iskolaorvos végzi. Vele kapcsolatot a gazdasági vezet•, illetve a tanulókkal kapcsolatban az igazgató által kijelölt dolgozó tart. A kapcsolattartás els•sorban e-mailen és telefonon, illetve havi egy alkalommal személyesen az iskolában történik. VI.2.4. Kapcsolattartás a felügyel! szervekkel Az intézmény m•ködését engedélyez•, felügyel! szervekkel a kapcsolatot az igazgató, illetve a kapcsolattartással megbízott munkatárs tartja. Feladata a beszámolási kötelezettség teljesítése, a szakmai munkával kapcsolatos információszerzés, kapcsolattartás. VI.2.5. Kapcsolattartás a Fenntartóval A fenntartóval való kapcsolattartás az igazgató, illetve az általa a kapcsolattartással megbízott munkatárs feladata a munkaköri leírásában foglaltak szerint. VI.2.6. Kapcsolattartás más partnerekkel Az iskola folyamatosan részt vesz különböz• pályázatokban, projektekben, melyek során új képz• intézményekkel, cégekkel, különböz• hazai és külföldi partnerekkel kerül kapcsolatba. Ezen partnerekkel a kapcsolattartás a pályázati, illetve projektdokumentumokban megfogalmazottak alapján történik. VI.2.7. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, szakmai és gyermekjóléti szolgáltatóval Kiemelten tehetséges tanulók esetén az iskola kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A kapcsolattartást és annak módját a kapcsolattartásra az igazgató által megbízott dolgozó munkaköri leírása tartalmazza. VI.2.8. Kapcsolattartás az iskolapszichológussal Tanulóink lelki egészsége érdekében iskolánkban heti rendszerességgel van lehet•ség pszichológussal való beszélgetésre. A vele való kapcsolattartást az ezzel megbízott munkatárs végzi. VI. 2.9. Kapcsolattartás az iskolaorvossal Iskolánk tanulóink számára iskolaorvosi szolgáltatást biztosít. Az iskolaorvossal az ezzel a feladattal megbízott munkatárs tart rendszeres kapcsolatot.
28
VII. VÉD•, ÓVÓ EL•ÍRÁSOK VII.1. Teend!k bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események, illetve bombariadó esetére a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következ• intézkedéseket léptetjük életbe: Bombariadó esetén a legfontosabb teend•k az alábbiak: Ha az intézmény bármely munkavállalója az épületben bármilyen rendkívüli eseményt, vagy bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, továbbá bomba elhelyezését bejelent• telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhet• vezet•jének. Az értesített vezet• a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a t"zvédelmi szabályzatban foglaltak szerint történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a t"zriadó tervnek megfelel• rendben azonnal kötelesek elhagyni. A tanárok a náluk lév• dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokkal együtt kivonulni. A bombariadót elrendel• személy a riadó elrendelését követ•en haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rend•rségnek. A rend•rség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos# Amennyiben a bombariadó a szakmai vizsgák id•tartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a Fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a szakmai vizsga miel•bbi folytatásának megszervezésér•l. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyeget•t hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási id•t az iskola vezet•je pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. A bombariadó illetve egyéb rendkívüli esemény miatt elmaradt tanítási órákat egy hónapon belül szombati tanítási napok beiktatásával, vagy a tanítási szünet terhére kell pótolni.
29 VII.2. Intézményi véd•, óvó el•írások, a biztonságos m•ködést garantáló szabályok VII.2.1. A tanulóbalesetek megel•zésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára a munkavédelmi felel•s a beiratkozás után, az els• tanítási napon a tanulói számára t•z-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során felhívja a figyelmüket a veszélyforrásokra, azok kiküszöbölési lehet•ségére, továbbá ismerteti velük az iskola t!zvédelmi és munkavédelmi szabályzatának rájuk vonatkozó részeit. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. VII.2.2. Dolgozók t•zvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi oktatása Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden dolgozónak az iskola érvényben lév• t!zvédelmi és munkavédelmi szabályzataiban foglaltak szerint. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a tanáraink számára kötelez•. Az a tanár, aki nem jelenti az általa észlelt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyz•könyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történ• megküldését az általános igazgatóhelyettes végzi. VII.2.3. A tanulók egészségét veszélyeztet• helyzetek kezelésére irányuló szabályok Az iskola minden munkavállalójának kötelessége, hogy az általa észlelt, vagy tanulók, látogatók által neki jelzett, egészséget veszélyeztet• helyzetet jelentse az általános igazgatóhelyettesnek, vagy ha • nem elérhet•, az iskolamenedzsment bármely tagjának. Az általános igazgatóhelyettes feladata, hogy azonnali lépéseket tegyen a probléma megszüntetésére, kijavíttatása, továbbá ha szükséges, a tanulók és dolgozók megfelel• tájékoztatására. VIII. A fegyelmi eljárás részletes szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet•. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelez•, ha a tanuló maga ellen kéri. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szerepl• felhatalmazás alapján egyeztet• eljárás el•zheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezet• események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenved• közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
30 VIII.1. A fegyelmi eljárást megel•z• egyeztet• eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megel•z• egyeztet• eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: §
Azokat az eseteket, amelyekben egyeztet• eljárás lefolytatása lehetséges, kizárólag az iskola igazgatója határozhatja meg. Ezen esetek egyedileg, a felmerül• problémák mérlegelésével határozandók meg.
§
Az intézmény vezet•jének a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót a fegyelmi eljárást megel•z• egyeztet• eljárás lehet•ségér•l és a fegyelmi eljárás várható menetér•l. A tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztet• eljárásban történ• megállapodás határidejét.
§
A tanuló az értesítés kézhezvételét•l számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztet• eljárás lefolytatását.
§
Az egyeztet• eljárás kezdeményezése az intézményvezet• kötelezettsége.
§
Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztet• eljárás alkalmazását elutasíthatja.
§
Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenved• fél az egyeztet• eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges id•re, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.
§
Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenved• fél nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
§
Az egyeztet• eljárás id•pontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója t!zi ki, az egyeztet• eljárás id•pontjáról és helyszínér•l, az egyeztet• eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyér•l elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.
§
Az egyeztet• eljárás lefolytatására az intézmény vezet•je olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
§
Az intézmény vezet•je az egyeztet• eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztet• eljárás vezet•jének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló egyetértése szükséges.
§
Az egyeztet• eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenved• fél, mind a kötelességszeg• tanuló elfogad.
§
A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.
§
Az egyeztet• személy az egyeztet• eljárás el•tt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenved• féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.
31 §
Az egyeztetést vezet•nek és az intézmény vezet•jének arra kell törekednie, hogy az egyeztet• eljárás 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.
§
Az egyeztet• eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezet• pedagógus írnak alá.
§
Az egyeztet• eljárás id•szakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelel• mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhet• legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.
§
Az egyeztet• eljárás során jegyz•könyv vezetését•l el lehet tekinteni, ha a jegyz•könyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
§
A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszeg• tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
§
A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztet• eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha tizenöt napon belül az egyeztet• eljárás nem vezetett eredményre.
VIII.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai §
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót (tanulószerz•dés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát) az intézmény értesíti a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével.
§
A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követ• 30 napon belül történik meg. Kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésr•l szóló információ megszerzését követ• 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
§
A fegyelmi eljárást egy tárgyaláson be kell fejezni.
§
A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényér•l, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimenetelér•l.
§
A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követ•en ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
§
A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevel•testület bízza meg, a nevel•testület ezzel kapcsolatos döntését jegyz•könyvezni kell. A nevel•testület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
§
A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyz•könyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre t!z• nevel•testületi értekezletet megel•z•en legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevel•testülettel. A jegyz•könyv ismertetését követ• kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai
32 válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. §
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövet• tanuló a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyz•könyv vezet•je, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges id•tartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
§
A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegend•k, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szül• nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakért•i vélemény.
§
A fegyelmi büntetést a nevel•testület hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során az iskola beszerzi.
§
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni.
§
Az els•fokú határozat ellen a tanuló nyújthat be fellebbezést.
§
A fegyelmi büntetés mértékér•l valamint a kizárás lehetséges okairól a 2011. évi CXC. törvény 58. § rendelkezik.
§
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyz•könyv készül, amelyet a tárgyalást követ• három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak.
§
A fegyelmi büntetés hatályáról és a fegyelmi eljárás megszüntetésér•l a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezik.
§
A fegyelmi tárgyalás jegyz•könyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
§
A fegyelmi tárgyalást követ•en az els•fokú határozat meghozatalát célzó nevel•testületi értekezlet id•pontját minél korábbi id•pontra kell kit•zni.
§
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
1. számú melléklet A SZÁMALK-SZALÉZI SZAKGIMNÁZIUM ÜGYINTÉZÉSÉNEK, IRATKEZELÉSÉNEK, ADATKEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az iratkezelés rendjét a SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér•l szóló 1995. évi LXVI. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet valamint a nemzeti köznevelésr•l szóló 2011. évi CXC. törvény el•írásai figyelembevételével készítette el.
1. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága Az iskola pedagógia programja, szervezeti és m•ködési szabályzata, min•ségirányítási programja, házirendje, tanulmányi-, és vizsgaszabályzatai nyilvánosak. Azok megismerését minden érintett számára biztosítani kell, illetve megismerésük a számukra kötelez•. Az iskola a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon elhelyezi el, hogy azt a tanulók szabadon megtekinthessék. Ezt intézményünk az iskolai könyvtárban biztosítja az érdekl•d•k számára. A diákönkormányzattal kapcsolatot tartó pedagógus a tanulók kérésére köteles részükre tájékoztatást adni a pedagógiai programról, valamint az iskola szabályozó dokumentumairól akkor is, ha azok nem kerültek módosításra. Amennyiben további információkhoz szeretnének jutni az érdekl•d•k, az iskola igazgatója el•zetes id•pont egyeztetés után felvilágosítást ad a témában. Emellett – ha jogszabály másként nem rendeli- az éves diákközgy•lésen az igazgató ismerteti a tanulók megjelent képvisel•ivel az egyes szabályozó dokumentumok tartalmi változásait és azok f•bb okait. SZMSZ-t, a házirendet, tanulmányi- és vizsgaszabályzatokat, valamint a pedagógiai programot az iskola közzéteszi a honlapján is. Módosításuk esetén a tanulók elektronikus formában írásbeli értesítést kapnak, melyben az iskola felhívja a figyelmet a változásokkal kapcsolatos tájékozódásra. A házirend egy példányát az iskolába történ• beiratkozáskor a tanulónak átadja, továbbá annak érdemi változása esetén arról a tanulót írásban tájékoztatja.
2. Az ügyintézés és az iratkezelés 35
1. számú melléklet
2.1. Az iskolába beérkez• iratok Az iskolába érkezett, illet•leg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás elektronikus iktatókönyvbe történ• bevezetéssel, naptári évenként újra kezd•d• sorszámos rendszerben történik (Adacta). A beérkezett iratokon és az elektronikus iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követ•en csatolni kell az irat el•zményeit. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezel• rávezeti a „sérülten érkezett”, illet•leg a „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezet• fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követ•en haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezel•höz. A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni. Az iktatott iratokat az ügy elintéz•jének az nevelési-oktatási intézményen belüli rendelkezések szerint kell átadni.
2.2.Az iskola által kiadott iratok A nevelési-oktatási intézmény által kiadott irat tartalmazza az iskola nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügyintéz• nevét, megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegz•jének lenyomatát. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszél•n, illet•leg a jelenlév• érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhet•k. Távbeszél•n vagy személyes tájékoztatás keretében történ• ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéz• aláírását. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. A faxon érkezett iratok kezeléséért az igazgató által kijelölt munkatárs a felel•s.
36
1. számú melléklet 2.3. Az elektronikus iratok továbbítása, postázása Elektronikus levél küldése az iskolából bármelyik – az iskola irodai hálózatához tartozó számítógépr•l lehetséges. Amennyiben iktatást igényl• irat küldése történik – bármelyik számítógépr•l – úgy azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal megegyez• módon iktatni szükséges. Bármely számítógépr•l küldött iktatást igényl• irat e-mailjét a kijelölt számítógépen lév•, külön erre a célra létrehozott mappában kell elhelyezni. A mappában összegy•lt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy id•ben elektronikus adathordozóra (CD lemez, Floppy) el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni.
2.4. Az iratok tárolása, selejtezése Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári •rzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári •rzés idejét a jelen szabályzat 1. mellékleteként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári •rzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évét•l kell számítani. A határid• nélküli •rzési id•vel megjelölt irattári tételeket az intézmény jogutód nélküli megsz•nése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhet• tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. Az iskola irattárának kezelését az igazgató által kijelölt képzési munkatárs végzi a munkaköri leírásában foglaltak alapján. Az irattárban •rzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az •rzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézmény vezet•je rendeli el és ellen•rzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett id•pontját az iskola legalább harminc nappal megel•z•en bejelenti az illetékes levéltárnak. A selejtezésre szánt iratokról jegyz•könyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyz•könyv két példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyz•könyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. 37
1. számú melléklet Ha az iskola jogutódlással sz•nik meg, az el nem intézett, folyamatban lév• ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lév• ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételér•l jegyz•könyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha az intézmény jogutód nélkül sz•nik meg, vezet•je a fenntartó intézkedésének megfelel•en gondoskodik az iratok levéltárba küldésér•l. A jogutód nélkül megsz•n• intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésr•l szóló tájékoztatást - az intézmény vezet•je megküldi az illetékes levéltárnak.
2.5. Az iskolai bélyegz•k Az iskola hivatalos bélyegz•inek készítésére, használatára az iskola igazgatója adhat engedélyt. A tönkrement, elavult bélyegz•t az igazgató ellen•rzése mellett meg kell semmisíteni. A megsemmisítésr•l jegyz•könyvet kell felvenni. A hivatalos bélyegz• elvesztése esetén jegyz•könyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. Az iskola bélyegz•ir•l nyilvántartást kell vezetni. A bélyegz•k nyilvántartásának a következ•ket kell tartalmaznia: §
a bélyegz• sorszámát;
§
a bélyegz• lenyomatát;
§
a bélyegz• használatára jogosult személy nevét, beosztását;
§
a bélyegz• •rzéséért felel•s személy nevét;
§
a bélyegz• átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást;
§
a “Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére.
A bélyegz•k nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felel•s.
38
1. számú melléklet
3. A tanügyi nyilvántartások Az iskola az alábbi tanügyi nyilvántartásokat köteles vezetni, hogy jogszabályi kötelezettségeinek eleget tegyen. Az nyilvántartásokat a képzési munkatársak és a tanárok vezetik a Szervezeti és m•ködési szabályzatban és az egyes munkaköri leírásokban foglaltak szerint. A nyilvántartások vezetését a tanügyi igazgatóhelyettes koordinálja és ellen•rzi.
3.1.A beírási napló Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni (elektronikusan és papír alapon is). A beírási naplót az iskola kezd• évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni. A beírási naplót az igazgató által kijelölt - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott képzési munkatárs vezeti. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megsz•nt. A törlést a megfelel• záradék bejegyzésével kell végrehajtani.
3.2.A foglalkozási napló A tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (osztálynaplót, fakultációs napló stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai oktatás nyelvén kell vezetni. A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyz•könyvet kell kiállítani.
3.3.Az e-napló Az iskola a tanulók jobb tájékoztatása és a tanárok és képzési munkatársak mindennapos munkájának megkönnyítése érdekében bevezette az e-napló használatát. Az e-napló használata mindenki számára kötelez•. Vezetésére vonatkozóan ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a papír alapú osztálynaplókra és fakultációs naplókra.
3.4.A törzslap Az iskola a tanulókról a tanévkezdést követ• harminc napon belül törzslapot állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét, OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A törzslap csak a hatályos jogszabályokban meghatározott adatokat tartalmazhatja.
39
1. számú melléklet Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a tanuló azonosítószámát, év végi szöveges min•sítéseit, osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. Az egyéni törzslapokat az iskolai tanulmányok befejezését követ•en, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell f•zni, és ilyen módon kell tárolni. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot a fentiekben foglaltak szerint kell kiállítani.
3.5. A bizonyítvány A tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat
egy
bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A bizonyítványban, záradék formájában, fel kell tüntetni a szakmai vizsga letételének lehet•ségét és letételét. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglév• nyilvántartások alapján - kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló §
írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és
§
nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.
A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett id•szakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. A szakmai vizsgáról kiállított bizonyítvány és törzslap tartalmát és kiállításának módját a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjér•l szóló jogszabály határozza meg.
40
1. számú melléklet 3.6. A tantárgyfelosztás és az órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelez• óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelez• óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója a nevel•testület véleményének kikérésével - hagyja jóvá. Az órarendet az általános igazgatóhelyettes készíti el. A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások id•pontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. Az iskola az órarendjét elektronikus formában tervezi, és azt E-Naplón keresztül teszi elérhet•vé a tanulók és az iskola dolgozói számára egyaránt, a beiratkozáskor kiosztott felhasználónévvel és jelszóval. Azoknak, akik nem rendelkeznek internet eléréssel otthon, az iskola biztosítja az elérhet•séget és a nyomtatás lehet•ségét is az iskola területén belül, illetve a könyvtárban, nyitvatartási id•ben. Az intézmény a tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig megküldi a fenntartónak.
3.7. Igazgatói utasítások Az iskola bels• m•ködését igazgatói utasítások szabályozzák. Az utasítások tartalmának felülvizsgálata az intézményvezet• jogkörébe tartozik. Az igazgatói utasításokat a tanárok és a munkatársak részére az iskola igazgatója elektronikus úton, az iskola tartalomszolgáltató rendszerének (Moodle) felületén teszi elérhet•vé.
3.8. Tanulószerz•dés 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek eleget téve az iskola a tanulóival tanulószerz•dést köt. A tanulószerz•dés tartalmazza annak a szakképesítésnek a megnevezését, azonosító számát melyben a tanuló részt vesz; valamint szakgimnázium esetén az ágazat megnevezését az Országos
Képzési
Jegyzékben
meghatározottak
szerint,
a
gyakorlati
képzés
megszervezésének módját (iskolai tanm•hely, tanulószerz•dés alapján, megállapodás keretében, munkarendenként). A tanulószerz•dés tartalmának éves felülvizsgálatáért felel•s: a tanügyi igazgatóhelyettes. A szerz•dés jelentkez•kkel való kitöltetéséért, a feltüntetett adatok hitelességének ellen•rzéséért, továbbá azok személyi anyagban való tárolásáért és selejtezéséért az illetékes képzési munkatársak felel•sek. 41
1. számú melléklet
42
1. számú melléklet
3.9. Jelentkezési lap és Személyi adatlap Az iskola a tanulókkal a beiratkozáskor jelentkezési lapot, továbbá személyi adatlapot töltet ki. Ezek tartalmi alapját az iskolára vonatkozó adatkezelési szabályok adják. Formai követelményeit a min•ségirányítási dokumentumok el•írásai tartalmazzák. A jelentkezési lap és a személyi adatlap tartalmának éves felülvizsgálatáért felel•s: a tanügyi igazgatóhelyettes és a min•ségirányítási munkatárs közösen. A dokumentumok jelentkez•kkel való kitöltetéséért, a feltüntetett adatok hitelességének ellen•rzéséért, továbbá azok személyi anyagban való tárolásáért és selejtezéséért az illetékes képzési munkatársak felel•sek.
3.10. Tanulói jogviszony igazolás A tanulói jogviszony igazolás tartalmazza a tanuló minden a KIR-ben feltüntetett adatát. Az igazolást a tanuló kérésére a KIR-b•l nyomtatják ki az iskola azon munkatársai, akik jogosultságot kaptak a „KIR Személytörzs” felületének hozzáféréséhez. A tanulói jogviszony igazolás iktatószámmal kerül kiadásra. Az igazolást az intézményvezet• hitelesíti aláírásával és az iskola pecsétjével.
3.11. Igazolás a MÁK részére A Magyar Államkincstár részére kiállított igazolást a tanuló KIR adatai alapján töltik ki az iskola képzési munkatársai. Az igazolást az intézményvezet• hitelesíti aláírásával és az iskola pecsétjével.
3.12. Nyilatkozat tájékoztatási kötelezettségr•l A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésr•l 46. § (1) szerint az iskola a tanulókkal a beiratkozáskor nyilatkozatot töltet ki a nagykorú tanulók szüleit érint• tájékoztatási kötelezettségr•l. A nyilatkozat éves felülvizsgálatáért felel•s: a tanügyi igazgatóhelyettes. A nyilatkozat jelentkez•kkel való kitöltetéséért, a feltüntetett adatok hitelességének ellen•rzéséért, továbbá azok személyi anyagban való tárolásáért és selejtezéséért az illetékes képzési munkatársak felel•sek.
43
1. számú melléklet 3.13. Kérelmek a.) Szociális kérelmek Amennyiben a tanuló –a tanulói szerz•désben foglalt - fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, a szükséges dokumentumok bemutatásával szociális kérelmet nyújthat be az iskola igazgatójának. A kérelemhez tartozó formanyomtatvány elektronikus úton található meg az iskola tartalomszolgáltató rendszerének (Moodle) felületén, ezt kinyomtatva, kitöltve kell leadni a képzési munkatársnak, a hozzátartozó dokumentumok alapján. A kérelem elbírálása után az igazgató az E-napló rendszeren keresztül értesíti a tanulót döntésér•l. A szociális kérelmek eredményér•l a képzési munkatársak nyilvántartást vezetnek. A kérelem beadási határidejér•l a tanulók a Moodle felületen értesülhetnek minden félév els• napjától. A szociális kérelem éves felülvizsgálatáért felel•s: a tanügyi igazgatóhelyettes.
b.) Felmentési kérelem A tanulók tantárgyanként részleges vagy teljes felmentési kérelmet nyújthatnak be el•zetes tudás felmérése vagy bizonyítványok alapján. A kérelemhez tartozó formanyomtatvány elektronikus úton található meg az iskola tartalomszolgáltató rendszerének (Moodle) felületén, ezt kinyomtatva, kitöltve kell leadni a szaktanárnak, a hozzátartozó dokumentumok alapján. A kérelem elbírálása után a képzési munkatárs elektronikus úton értesíti a tanulót döntésér•l. A felmentési kérelmek eredményét a képzési munkatársak az E-Naplóban a jelen szabályzat 3. sz. mellékletben rögzített Záradékok szerint rögzítik. Amennyiben a tanuló részleges felmentést kap, úgy a tantárgyi órákon nem köteles részt venni, de vizsgaköteles. Ha teljes felmentést kap a tanuló, mind az óralátogatás, mind a vizsga alól mentesül. A felmentési kérelem beadási határidejér•l a tanulók a Moodle felületen értesülhetnek minden félév els• napjától. A felmentési kérelem éves felülvizsgálatáért felel•s: a tanügyi igazgatóhelyettes.
Minden más egyedi esetben, amelyben a tanuló kérelemmel fordul az iskola felé, azt egyéni úton, papíron kell megtenni, az igazgató felé benyújtott kérelemmel. A kérelem döntését a képzési munkatársak a tanuló személyi anyagában és/vagy az E-Naplóban rögzítik.
44
1. számú melléklet 3.14. A jegyz•könyv Jegyz•könyvet kell készíteni, ha jogszabály el•írja, továbbá ha az intézmény nevel•testülete az iskola m•ködésére, a tanulókra vagy a nevel•-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illet•leg, ha a jegyz•könyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését az intézmény vezet•je elrendelte. A jegyz•könyvnek tartalmaznia kell: §
elkészítésének helyét, idejét,
§
a jelenlév•k felsorolását,
§
az ügy megjelölését,
§
az
ügyre vonatkozó lényeges
megállapításokat,
így különösen
az
elhangzott
nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, §
továbbá a jegyz•könyv készít•jének az aláírását.
A jegyz•könyvet a jegyz•könyv készít•je, továbbá az eljárás során végig jelen lév• alkalmazott írja alá. A jegyz•könyveket az iskolaigazgató által kijelölt munkatárs kezeli, külön erre a célra kijelölt mappákban, tematikusan. A jegyz•könyvek el•zetes megbeszélés alapján nyomtatott formában elérhet•ek.
a.) Osztályozó- és javítóvizsga jegyz•könyv Amennyiben a diákoknak osztályozó- vagy javítóvizsgát kell tenniük, arról jegyz•könyv készül a vizsgáztató tanár valamint a vizsgabizottság tagjainak aláírásával, melyet az iskola irattárában iktatószámmal 5 évig meg kell •rizni. Az osztályozóvizsga jegyz•könyvét az intézmény vezet•je aláírásával és az iskola bélyegz•jével hitelesíti. A jegyz•könyv melléklete a vizsgázók írásbeli dolgozata és/vagy feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei.
b.) Baleseti jegyz•könyv A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett baleseteket nyilván kell tartani. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentésének módját a nevelési-oktatási intézmények m•ködésér•l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 169. §-a határozza meg. A Rendelet 169. § (1) és (2) bekezdései
alapján
a
nevelési-oktatási
intézményben
gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.
45
bekövetkezett
tanuló-
és
1. számú melléklet A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felel•s miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében
lév•
elektronikus
jegyz•könyvvezet•
rendszer
segítségével
kell
nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehet•ség, jegyz•könyvet kell felvenni. (A köznevelési intézmények által felvett baleseti jegyz•könyvek nyilvántartása) A jegyz•könyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyz•könyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkés•bb a tárgyhót követ• hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyz•könyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyz•könyv egy példányát át kell adni a tanulónak. A jegyz•könyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell •rizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyz•könyvben meg kell indokolni. Az intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyz•könyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény m•ködéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A kormányhivatal az intézményfenntartótól érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyz•könyvet a naptári félévet követ• hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felel•s minisztérium részére. Az intézménynek lehet•vé kell tenni a diákönkormányzat képvisel•je részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában. A baleseti jegyz•könyv elkészítéséért felel•s az iskola igazgatója által kinevezett munkatárs.
3.15. Határozatok Ha az intézmény nevel•testülete az iskola m•ködésére, a tanulókra vagy a nevel•-oktató munkára vonatkozó kérdésben valamely eljárásban határozatot hoz, azt írásban rögzíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell: §
a határozatot
§
ha szükséges, az indoklást
§
az ügy és az ügymenet megjelölését,
§
a határozat létrejöttének helyét, idejét,
§
a jelenlév•k felsorolását, akik a határozat létrejöttében részt vettek,
§
a döntést hozók aláírását. 46
1. számú melléklet Az iskola m•ködésére vagy a nevel•-oktató munkára vonatkozó határozatokat az iskola tartalomszolgáltató rendszerén nyilvánosságra hozza, az a tanulók, szakmai m•helyek, a diákönkormányzat és a munkatársak számára elérhet•. Az egyes tanulókat érint• határozatokat az ügyben érintett tanulók egy példányban, nyomtatott formában kézhez kapják. A határozatból egy nyomtatott és hitelesített példányt az iskola meg•riz, nyilvánosságra azt nem hozza.
3.16. A szakmai vizsga iratai A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az iskola az alábbi iratokat köteles vezetni: a.) A törzslap A vizsga adatainak a fenti rendelet 1. melléklete szerinti törzslap külíven és belíveken (a továbbiakban együtt: törzslap) történ• rögzítése elektronikus úton történik. §
Az állami szakképzési és feln•ttképzési szerv gondoskodik az elektronikus rendszer m•ködtetésér•l és egyedi hozzáférési jogosultságot biztosít a vizsgaszervez• számára.
§
A vizsga megkezdése el•tt a vizsga jegyz•je az állami szakképzési és feln•ttképzési szerv által biztosított központi elektronikus rendszerben el•készíti a törzslapot. A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, igazolások alapján kell bejegyezni.
§
A vizsgaeredmények kialakítását követ•en a törzslapon az egyes vizsgafeladatok eredményeit külön-külön kell rögzíteni.
§
A törzslapra rá kell vezetni a vizsgajegyz•könyv vizsgázóra vonatkozó, a 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatait a 3. melléklet 1–6. pontjának megfelel•en.
§
A törzslapra rá kell vezetni a vizsgabizottság határozata alapján az eredményes vizsga letételér•l szóló záradékot a rendelet 3. számú mellékletének 7–8. pontja szerint.
§
A vizsgát követ•en a törzslapot kett• példányban ki kell nyomtatni, amelyeket a külív els• oldalán a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai, a vizsga jegyz•je és a vizsgaszervez• vezet•je aláírásával hitelesít. Az aláírások alatt a nevet és a vizsgabizottságban betöltött szerepet olvashatóan fel kell tüntetni. Aláírás bélyegz• használata nem megengedett.
§
A törzslap külívét és belíveit szakképesítésenként, vizsgánként szalaggal átf•zve, körcímkével ellátva le kell zárni és a vizsgaszervez• körbélyegz•jével a külív hátlapján hitelesíteni kell oly módon, hogy a bélyegz•lenyomat érintse a törzslapot és a körcímkét is.
§
A törzslappal egyez• tartalmú törzslapkivonatot kérésre, sikertelen vizsga esetén kérés nélkül ki kell adni a vizsgázónak a vizsga lezárását követ• harminc napon belül. A 47
1. számú melléklet törzslapkivonat
a
központi
elektronikus
rendszerb•l
nyomtatható,
amelyet
a
vizsgaszervez• vezet•je ír alá és hitelesíti a vizsgaszervez• körbélyegz•jével.
b.) Az osztályozóív A szakmai és vizsgakövetelményben el•írt valamennyi vizsgafeladat értékelése külön-külön, 1-t•l 5-ig terjed• érdemjeggyel történik. A vizsgázók egyes vizsgafeladatokon elért eredményeit a teljes vizsgacsoport esetében az állami szakképzési és feln•ttképzési szerv elektronikus felületén kitöltött vagy onnan letöltött egyetlen vizsgaösszesít• íven kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a kihúzott tételszámot is. Az egyes vizsgafeladatok eredményei kés•bbi összesítés céljából a vizsgaszervez• által készített osztályozóíven külön-külön is vezethet•k. A vizsga utolsó vizsgatevékenységét követ• értekezleten lezárt, és a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai és a vizsga jegyz•je által aláírt vizsgajegyz•könyvhöz csatolni kell az összesített osztályozóívet, továbbá a felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát.
c.) A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelel•en eredményes vizsgát tett, Magyarország címerével ellátott, a 2. melléklet alapján készült, részszakképesítés, szakképesítés
vagy
szakképesítés-ráépülés
megszerzését
igazoló
bizonyítványt
(a
továbbiakban: bizonyítvány) kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványban meg kell jelölni a szakképesítés jellegét (részszakképesítés, szakképesítés, szakképesítés-ráépülés) és ahol van, a szakmairányt. §
A vizsgázó kérésére a vizsgaszervez• a bizonyítvány kiadásával egyidej•leg vagy azt követ•en magyar, angol, német, francia, spanyol vagy olasz nyelven kiállított Europass bizonyítvány-kiegészít•t (a továbbiakban: bizonyítvány-kiegészít•) ad ki, amely tartalmazza a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának id•pontját, a vizsgafeladatok megnevezését, eredményét, a vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat. A bizonyítvány-kiegészít• általános felépítését a 4. melléklet tartalmazza.
§
A „Nemzeti Referencia Központ”-tól letölthet• bizonyítvány kiegészít•lap nyomtatványt a vizsgaszervez• tölti ki. A kitöltött bizonyítvány kiegészít•lapot a vizsgaszervez• vezet•je aláírásával és az intézmény bélyegz•jével hitelesíti. 48
1. számú melléklet § A bizonyítvány kiegészít•lap kiadásáért a kérelmez• térítési díjat fizet a vizsgaszervez• részére. A térítési díj a bizonyítvány kiegészít•lap kiadásával kapcsolatos igazolt költség fedezetéül szolgál, amelynek összege a teljes munkaid•ben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelez• legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének öt százaléka kiegészít• laponként. §
A vizsga jegyz•je a törzslap alapján – a törzslapon szerepl• adatokkal egyez•en – tölti ki a bizonyítványt, amelyet a vizsgaelnök és a vizsgaszervez• vezet•je ír alá. Az aláírt bizonyítványt a vizsgabizottság körbélyegz•jével kell hitelesíteni.
§
Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – az állami szakképzési és feln•ttképzési szerv bizonyítványmásodlatot állít ki a törzslap alapján.
§
Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló egyéb okirat (különösen: személyazonosító igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás) alapján a vizsgaszervez• pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló okiratból megállapíthatók.
§
A bizonyítványt – jogszabályban meghatározott kivételekkel – magyar nyelven kell kiállítani.
§
A vizsgaszervez• által elkészíttetett szakmai vizsgabizottság körbélyegz•je küls• ívén a vizsgaszervez• megnevezését, a bels• ívén a „mellette m•köd• szakmai vizsgabizottság” szöveget, valamint a vizsgaszervez• székhelyének a nevét, középen Magyarország címerét tartalmazza. A bizonyítványon a hibás bejegyzések javítására, névváltozás esetén a bizonyítvány cseréjére a vizsgaszervez•, ha a vizsgaszervez• jogutód nélkül megsz•nt, állami szakképzési és feln•ttképzési szerv állítja ki.
§
Ha a bizonyítvány kiadását követ•en derül ki, hogy a vizsgaszervez• hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a bizonyítványt a vizsgaszervez•nek ki kell cserélnie, a hibás bizonyítványt meg kell semmisítenie, és err•l az új bizonyítvány kiadását követ• harminc napon belül írásban értesítenie kell az állami szakképzési és feln•ttképzési szervet. A kiadott új bizonyítvány adatai – a hibás adatok kivételével – megegyeznek az eredeti bizonyítvány adataival. A csere az érintett vizsgázó számára díjmentes.
d.) Igazolás a modulzáró vizsgáról Ha a szakmai és vizsgakövetelményr•l szóló rendelet a szakmai vizsgára jelentkezés el•feltételeként modulzáró vizsgát ír el•, akkor a képz•, illetve modulzáró vizsgát szervez• intézménynek a modulzáró vizsga letételér•l a vonatkozó jogszabály szerinti, aláírásával,
49
1. számú melléklet pecsétjével hitelesített igazolást kell kiadnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a modulzáró vizsgát letev• személy és a vizsgát szervez• intézmény, valamint a modulzáró vizsga adatait.
3.16.1. Az iratkezelés és selejtezés §
A törzslap és a bizonyítvány közokirat. A törzslap (külív, belív) és a bizonyítvány nyomtatvány használata a szakmai vizsgán kötelez•. A nyomtatványok megrendelésére és átvételére csak a vizsgaszervez• jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány, valamint a törzslap a biztonsági okmányok védelmének rendjér•l szóló 312/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján a „B” védelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtatvány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat a selejtezést követ•en meg kell semmisíteni. A kitöltetlen, elveszett bizonyítványok érvénytelenítésér•l és az érvénytelenített bizonyítványok közzétételér•l a szakképzésért felel•s miniszter gondoskodik.
§
A törzslap egy példányát a vizsgaszervez• a vizsga befejezését követ• húsz napon belül küldi meg az állami szakképzési és feln•ttképzési szervnek. Az elektronikus törzslapot a kinyomtatott példány beérkezését és az abban szerepl• adatokkal történ• összevetést követ•en le kell zárni.
§
A kinyomtatott törzslap egy példányát a vizsgaszervez• irattárában, egy példányát az állami szakképzési és feln•ttképzési szerv irattárában kell elhelyezni. A törzslap nem selejtezhet•, folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a tárgyév végén bekötve kell irattározni.
§ A vizsgajegyz•könyvet a vizsgaszervez• irattárában öt évig kell •rizni. A vizsgaszervez• a vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeir•l szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmaznia.
50
1. számú melléklet 3.17. Az iskola által használt további vizsgáztatási dokumentumok: §
jegyz•könyv
§
megbízási
szerz•dések
(elnöknek,
vizsgabizottsági
tagoknak,
vizsgát
segít•
munkatársaknak) §
hitelesítend• gyakorlati feladatlapok
§
vizsgaprogram és lebonyolítási szabályzat
§
munka-és t•zvédelmi jegyz•könyv
§
bizonyítvány nyilvántartó-könyv
A szakmai vizsga dokumentumaiért az intézményvezet• által kijelölt vizsgaszervez•k felel•sek.
4. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevel•-oktató munkával összefügg• feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Ezen feladatokat részletesen tartalmazza az iskola érvényben lév• Szervezeti-, és m•ködési szabályzata. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért a tanügyi igazgatóhelyettes által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve az osztályf•nök és az illetékes képzési munkatárs a felel•s. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint az egyéb kötelez• bejegyzéseket a megfelel• záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által alkalmazható záradékokat jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
4.1. Tanügyi nyilvántartások, dokumentumok javítása Az iskola által vezetett törzslap közokirat. §
A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegz•jének lenyomatával kell hitelesíteni.
§
Névváltozás esetén - a volt tanuló kérelmére, az engedélyez• okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is - bizonyítvány-másodlatot kell kiadni.
51
1. számú melléklet Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni vagy - ha tulajdonosa kéri - az „ÉRVÉNYTELEN”
felirattal,
vagy
iratlyukasztóval
történ•
kilyukasztással
érvénytelenítni kell és vissza kell adni a tulajdonosának. Ha a bizonyítvány kiadását követ•en derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyez•, a kiállításának id•pontjában hitelesített irat.
4.2. A bizonyítvány-másodlat A bizonyítvány-másodlatnak - szövegh•en - tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megsz•nt iskola esetén az végzi, akinél a megsz•nt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítvány-másodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv hivatalos nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezet•jének (vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegz•jének lenyomatával.
Bizonyítvány-másodlat kiadása esetén §
a törzslapon fel kell tüntetni - a kiadott másodlat iktatószámát és a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették, illetve érvénytelenné nyilvánították,
§
amennyiben az eredeti szakképesít• bizonyítvány szerepel az illetékes hivatal által vezetett
központi
nyilvántartásban,
az
eredeti
bizonyítvány megsemmisítésér•l,
érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezet•jét értesíteni kell. A
szakképesít•
bizonyítványokról
másodlatot
engedélyezett,
sorszámozott
bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani.
4.3. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott képzési munkatárs férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthet•, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyz•könyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet §
az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, 52
1. számú melléklet §
a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról,
§
az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.
Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségér•l szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felel•s miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség id•pontját.
5. Az elektronikus és az elektronikus úton el•állított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott
elektronikus
kapcsolatban
elektronikusan
el•állított,
hitelesített
és
tárolt
dokumentumrendszert alkalmazunk a 102/2016. (V. 13.) Kormányrendelet el•írásainak megfelel•en. Az intézmény elektronikus aláírás híján minden elektronikusan el•állított dokumentumot kinyomtat. Azt az igazgató aláírásával és az intézmény pecsétjével ellátja. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: §
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
§
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
§
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
§
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezet• által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.
5.1.Az elektronikus úton el•állított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló (E-Napló) elektronikusan el•állított, papíralapon tárolt adatként kezelend•, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felel•s miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezet•i, tanárai és az adminisztrációért felel•s alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal 53
1. számú melléklet történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagának témáit, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a tanulók értesítését.
Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat els•dlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy tanügyi igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegz•jével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló el•bb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt alá kell íratni, az iskola körbélyegz•jével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szül•nek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvb•l papír alapú törzskönyvet (haladási és osztályozó rész nyomtatott formája) kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megsz•nésének eseteiben.
6. Hozzáférés az iratokhoz Az intézmény által kezelt iratok esetében biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozásának feladatai kiterjed az iskola minden dolgozójára. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozása minden iratkezelést végz• személy feladata az általa kezelt iratok vonatkozásában. Az intézmény dolgozói csak azokhoz az iratokhoz, illet•leg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az igazgató felhatalmazást ad. Az intézményben tárolt személyi adatlapokat és tanügyi dokumentumokat valamint a megbízási szerz•déseket az iskola zárható szekrényben tartja. Azokhoz csak az igazgató, a 54
1. számú melléklet tanügyi igazgatóhelyettes, az adott csoporthoz tartozó képzési munkatárs(ak), valamint az osztályokban tanító tanárok férhetnek hozzá. A pályázatokkal és projektekkel kapcsolatos iratokhoz az intézményvezet•, és az általa kijelölt projektvezet•k, valamint a projektben dolgozó munkatársak férhetnek hozzá. A gazdasági és bériratokhoz csak az intézményvezet• által megnevezett munkatársak kapnak hozzáférést. Mind a gazdasági, mind a bérre vonatkozó iratokat az iskola zárható szekrényben tartja. Az Oktatási Hivataltól érkezett szigorúan sorszámozott diákigazolvány érvényesít• matricákat az iskola a páncélszekrényében tartja. Ahhoz csak az intézményvezet• által kijelölt munkatárs férhet hozzá. A matricák (sorszám szerinti) átvételét a képzési munkatársaknak aláírásukkal igazolják. Az üres, szigorúan sorszámozott bizonyítvány nyomtatványokat az iskola páncélszekrényben tartja. Azokhoz csak az intézményvezet• által kijelölt munkatárs férhet hozzá. A bizonyítványok (sorszám szerinti) átvételét a képzési munkatársaknak aláírásukkal igazolják.
6.1.Az iratok védelmét célzó utasítások Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: §
Saját kez• felbontásra#
§
Más szervnek nem adható át#
§
Nem másolható#
§
Kivonat nem készíthet•#
§
Elolvasás után visszaküldend•#
§
Zárt borítékban tárolandó# (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével)
§
valamint más, az adathordozó sajátosságától függ• egyéb szükséges utasítás.
Az itt meghatározott kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdek• adatok megismerését.
55
1. számú melléklet
7. Az adatkezelés szabályai
A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Az intézmény köteles a vonatkozó jogszabályokban el•írt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgy•jtési program keretében el•írt adatokat szolgáltatni.
7.1. A Köznevelési törvény alapján el•írt alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: §
nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát,
§
születési helyét és idejét,
§
oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
§
végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: fels•oktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,
§
munkaköre megnevezését,
§
munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
§
munkavégzésének helyét,
§
jogviszonya kezdetének idejét, megsz•nésének jogcímét és idejét,
§
vezet•i beosztását,
§
besorolását,
§
jogviszonya, munkaviszonya id•tartamát,
§
munkaidejének mértékét,
§
tartós távollétének id•tartamát,
§
alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
§
munkakörbe nem tartozó feladatra történ• megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
§
túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhel• tartozás és annak jogosultja,
§
szabadság, kiadott szabadság,
§
alkalmazott részére történ• kifizetések és azok jogcímei,
§
az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
§
az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, 56
1. számú melléklet §
lakcímét,
§
elektronikus levelezési címét,
§
el•menetelével,
pedagógiai-szakmai
ellen•rzésével,
pedagógus-továbbképzési
kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül -
a szakmai gyakorlat idejét,
-
esetleges akadémiai tagságát,
-
munkaid•-kedvezményének tényét,
-
min•sít• vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerz•désben rögzített határidejét,
-
min•sít• vizsgájának, min•sít• eljárásra történ• jelentkezésének id•pontját, a min•sít• vizsga és a min•sítési eljárás id•pontját és eredményét,
-
az
alkalmazottat
érint•
pedagógiai-szakmai
ellen•rzés
id•pontját,
megállapításait. §
óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.
§
a többi adat az érintett hozzájárulásával.
Az e pontban felsorolt adatokat a magasabb vezet• tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.
Az e pontban felsorolt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizet•helynek, bíróságnak, rend•rségnek,
ügyészségnek,
helyi
önkormányzatnak,
közigazgatási
szervnek,
a
munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellen•rzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
7.2. A tanulók adatai Köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: §
A tanuló neve, születési helye, és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.
§
szül• neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma (ha jogszabályban foglaltak szerint lehetséges);
§
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok,
§
felvételivel kapcsolatos adatok, 57
1. számú melléklet §
az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
§
jogviszony szünetelésével, megsz•nésével kapcsolatos adatok,
§
tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
§
a tanuló tudásának értékelése és min•sítése, vizsgaadatok,
§
a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
§
a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
§
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd• tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,
§
a tanulóbalesetre vonatkozó adatok,
§
a diákigazolvány és az érvényesít• matrica sorszáma,
§
a tanuló oktatási azonosító száma,
§
feln•ttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,
§
évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,
§
a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
§
a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
§
a tanulói jogviszony megsz•nésének id•pontja és oka,
§
a többi adat az érintett hozzájárulásával.
7.3.Azok az adatok melyek a Köznevelési törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók: §
fenntartó,
bíróság,
rend•rség,
ügyészség,
önkormányzat,
közigazgatási
szerv,
nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, §
sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeit•l a nevelésioktatási intézménynek, illetve vissza,
§
a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevel•testületen belül, a szül•nek (amennyiben jogszabály szerint lehetséges), a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervez•jének, a tanulószerz•dés köt•jének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellen•rzés végz•jének,
§
diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezel•je, a diákigazolvány elkészítésében közrem•köd•k részére,
58
1. számú melléklet §
az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
§
az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezett•l a fels•fokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,
§
a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.
§
magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevel•testületen belül, a szül•nek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervez•jének, a tanulószerz•dés alanyainak, vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellen•rzés végz•jének.
Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhet•k, amelyekb•l megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az iskolában nyilvántartott adatok jogszer•ségéért, továbbá az adatszolgáltatásért a tanügyi igazgatóhelyettes felel•s.
7.4.Adatkezelés, adatközlés az intézményben
a.) A tanulók adatainak kezelése A pedagógust, a nevel• és oktató munkát közvetlenül segít• alkalmazottat, továbbá azt, aki közrem•ködik a tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e rendelkezések alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illet•en, amelyr•l a tanulóval, szül•vel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megsz•nése után, határid• nélkül fennmarad. A nagykorú tanuló szül•jével a 2011. évi CXC. törvény által meghatározott adat közölhet•. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevel•testületi értekezleten a nevel•testület tagjainak egymásközti, a tanuló fejl•désével, értékelésével, min•sítésével összefügg• megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a 59
1. számú melléklet nevel•testület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. A fent meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az intézmény a tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskolaegészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelel• mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A jogszabályokban meghatározottakon túlmen•en az iskola a tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet.
b.) Önkéntes adatszolgáltatás Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelez•.
c.) A dolgozók adatainak kezelése Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelel• mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 362/2011 (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezel•je, a pedagógusigazolvány elkészítésében közrem•köd•k részére továbbítható. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezet•je és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott alkalmazott jogosult.
d.) Az adatok statisztikai célú felhasználása A vonatkozó jogszabályok által felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
7.5. A köznevelés információs rendszere (KIR) A nemzeti köznevelésr•l szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 44. § (1) bekezdése alapján a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi 60
1. számú melléklet nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szint• tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza.
Az intézmény meghatározott feladatok végrehajtásában adatokat köteles szolgáltatni a KIRbe. 1. A köznevelés információs rendszeréb•l személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, vagy az érdekelt egyidej• értesítése jogszabályban meghatározott esetben adható ki. 2. A Köznevelési Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógusmunkakörben, illetve nevel•- és oktatómunkát közvetlenül segít• alkalmazotti munkakörben, pedagógiai el•adó, óraadó vagy pedagógiai szakért• munkakörben alkalmaznak. Illetve annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet, ennek biztosítása érdekében a KIR személyi nyilvántartása, valamint a fels•oktatási információs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyi törzsének adatállománya összekapcsolható. 3. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza a tanuló: §
nevét,
§
nemét,
§
születési helyét és idejét,
§
társadalombiztosítási azonosító jelét,
§
oktatási azonosító számát,
§
anyja nevét,
§
lakóhelyét, tartózkodási helyét,
§
állampolgárságát,
§
sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, menekült vagy oltalmazott jogállás tényét,
§
diákigazolványának számát, 61
1. számú melléklet §
jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e/vendégtanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,
§
jogviszonya keletkezésének, megsz•nésének jogcímét és idejét,
§
nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,
§
jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
§
nevelésének, oktatásának helyét,
§
feln•ttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,
§
tanulmányai várható befejezésének idejét,
§
évfolyamát, osztály kódjelét.
A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszer• igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellen•rzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR adatkezel•je a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A KIR adatkezel•je a tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidej• értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megsz•nésére vonatkozó bejelentést•l számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az id• alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
A nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: §
nevét, anyja nevét,
§
születési helyét és idejét,
§
oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
§
végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: fels•oktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, 62
1. számú melléklet §
munkaköre megnevezését,
§
munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
§
munkavégzésének helyét,
§
jogviszonya kezdetének idejét, megsz•nésének jogcímét és idejét,
§
vezet•i beosztását,
§
besorolását,
§
jogviszonya, munkaviszonya id•tartamát,
§
munkaidejének mértékét,
§
tartós távollétének id•tartamát.
§
Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.
Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszer• igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellen•rzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, id•szer•ségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megsz•nésére vonatkozó bejelentést•l számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az id• alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR adatkezel•je a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A KIR adatkezel•je a tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidej• értesítésével hivatalból vezeti át. A nemzeti köznevelésr•l szóló törvény végrehajtásról rendelkez• 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. § (1) bekezdése alapján a köznevelési intézményképvisel•je a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógusmunkakörben, a pedagógiai 63
1. számú melléklet el•adói és a pedagógiai szakért•i munkakörben, valamint a nevel• és oktató munkát közvetlenül segít• munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követ• öt napon belül tizenegy jegy• azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1) bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követ• öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. 16. §-a alapján a köznevelési intézmény képvisel•je a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követ• öt napon belül köteles bejelenteni. 17. § (1) bekezdése értelmében, ha az oktatási azonosító számmal rendelkez• személy jogviszonya megsz•nik, a köznevelési intézmény képvisel•je a jogviszony megsz•nését – a megsz•nés id•pontjától számított – öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül.
64
1. számú melléklet 7.6.A pedagógusigazolvány A munkáltató az arra jogosultak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolvány
a
köznevelés
információs
rendszerében
található
adatokat
tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az iskola nyilvántartja a kiadott pedagógus igazolványok sorszámát. Az igazolvány elkészültéig az iskola igazolást ad ki a tanár kérésére, melyet a KIR-t kezel• munkatárs a KIR-b•l nyomtat ki. Az igazolást az intézményvezet• hitelesíti aláírásával és az iskola pecsétjével. A pedagógusigazolvány kiállításáért a KIR-t kezel• munkatárs felel•s. 7.7.A diákigazolvány Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a köznevelési információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem személyes adatok - is feltüntethet•k. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészít•jéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészít•je az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megsz•nését követ• öt évig. Az adatkezelés a köznevelési információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. Az iskola nyilvántartja a kiadott diákigazolványok sorszámát, valamint a hozzátartozó érvényesít• matrica sorszámát tanévenként. Az igazolvány elkészültéig az iskola ideiglenes diákigazolványt helyettesít• igazolást ad ki a tanuló kérésére, melyet a KIR-t kezel• munkatárs a KIR-b•l nyomtat ki. Az igazolást az intézményvezet• hitelesíti aláírásával és az iskola pecsétjével. A diákigazolványokkal kapcsolatos ügyintézést és adatkezelést a tanügyi igazgatóhelyettes ellen•rzése mellett az igazgató által megbízott képzési munkatárs végzi.
Budapest, 2016. augusztus 28.
65
1. számú melléklet dr. Sedivi Lászlóné Balassa Ildikó igazgató
SZÁMALK-SZALÉZI SZAKGIMNÁZIUM
IRATTÁRI TERV
66
1. számú melléklet 2016
67
1. számú melléklet
A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumban az elintézett iratokat a nevelési- oktatási intézmények m•ködésér•l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint irattárba kell helyezni. Az irattári •rzés idejét jelen irattári terv határozza meg. Az irattári •rzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évét•l kell számítani. A határid• nélküli •rzési id•vel megjelölt irattári tételeket az intézmény jogutód nélküli megsz•nése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhet• tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. Az irattárban •rzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az •rzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az iskola vezet•je rendeli el és ellen•rzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal el•bb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. (Budapest F•város Levéltára, 1139. Budapest, Teve utca 3-5.)
A selejtezésre szánt iratokról jegyz•könyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: §
a selejtezett irattári tételeket,
§
az irattárba helyezés évét,
§
és az irat mennyiségét.
A selejtezési jegyz•könyvet a selejtezési bizottság ellen•rzi és hitelesíti, mely 3 f•b•l áll (igazgató, tanügyi igazgatóhelyettes, az igazgató által megjelölt még egy személy). A selejtezési jegyz•könyv kett• példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.
A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a (30 napon belül) visszaküldött selejtezési jegyz•könyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. Az 1. számú melléklet tartalmazza az iskola iratainak, dokumentumainak •rzési idejét.
Az •rzési id• számítása a következ•képpen történik:
68
1. számú melléklet A mellékletben megadott évhez egy évet hozzá kell mindig adni, azaz: ha egy dokumentum •rzési ideje 5 év, akkor 2016-ben csak a 2010-es dokumentumok selejtezhet•k le, a 2011-ben készültek nem.
Amennyiben az 1. számú mellékletben nincs megjelölve egy adott dokumentumtípus és annak •rzési ideje, azt be kell sorolni egy hasonló kategóriába, és annak megfelel•en kell a selejtezését elvégezni. Ha ez nem lehetséges, az illetékes levéltár véleményét kell kikérni a besorolással kapcsolatban.
69
1. számú melléklet 1. számú melléklet
AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK !RZÉSI IDEJE
Irattári Ügykör megnevezése tételszám
!rzési id• (év)
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.
Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés
nem selejtezhet•
2.
Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyz•könyvek
nem selejtezhet•
3.
Személyzeti, bér- és munkaügy
50
4.
Munkavédelem, t#zvédelem, balesetvédelem,
10
5.
Fenntartói irányítás
10
6.
Szakmai ellen•rzés
20
7.
Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek
10
8.
Bels• szabályzatok
10
9.
Polgári védelem
10
10.
Munkatervek, jelentések, Statisztikák
5
11.
Panaszügyek
5
Nevelési-oktatási ügyek 12.
Nevelési-oktatási kísérletek, újítások
13.
Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók
14.
Felvétel, átvétel
20
15.
Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek
5
16.
Naplók
5
17.
Diákönkormányzat szervezése, m#ködése
5
18.
Pedagógiai szakszolgálat
5
19.
Szül•i munkaközösség, iskolaszék szervezése, m#ködése
5
20.
Szaktanácsadói, szakért•i vélemények, javaslatok és ajánlások
5
21.
Gyakorlati képzés szervezése
5
22.
Vizsgajegyz•könyvek
5
23.
Tantárgyfelosztás
5
24.
Gyermek- és ifjúságvédelem
3
25.
Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai
1
26.
Az érettségi vizsga, szakmai vizsga
1
27.
Közösségi szolgálat teljesítésér•l szóló dokumentum
5
Gazdasági ügyek 70
10 nem selejtezhet•
1. számú melléklet 27.
Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határid• nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek
28.
Társadalombiztosítás
50
29.
Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés
10
30.
Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok
5
31.
A tanm•hely üzemeltetése
5
32.
A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak
5
33.
Szakért•i bizottság szakért•i véleménye
20
34.
Költségvetési támogatási dokumentumok
5
Min•ségügyi bizonylatok eljárási utasítások 35
5
formanyomtatványok elégedettségi kérd•ívek egyéb kapcsolódó dokumentumok Az iskola Min•ségirányítási Kézikönyvének, Eljárási Utasításainak egy elektronikus példányát az MKK el•írásai szerint archiválni kell.
71
1. számú melléklet 2. számú melléklet SELEJTEZÉSI LISTA (A selejtezési jegyz•könyv részét képezi)
Selejtezési helyszín: Selejtezést végz!k: Selejtezés id!szaka: Megsemmisítés dátuma: Megsemmisítés módja:
A dokumentum A selejtezett irattári tétel
irattárba
Az irat
megnevezése
helyezésének
mennyisége
éve
72
1. számú melléklet
3.sz. melléklet Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradék
Dokumentumok
1.
Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) ....................iskolába.
Bn., N., Tl., B.
2.
A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (bet•vel) .......... évfolyamon folytatja.
3.
Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.
Bn., Tl., N.
4.
Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja.
Bn., Tl., N.
5
...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.
N., Tl., B.
6.
Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a min•sítés alól
N., Tl., B.
7.
..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következ•k szerint: ....
N., Tl., B.
8.
Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni
N., Tl., B.
9.
Tanulmányait a szül• kérésére (szakért•i vélemény alapján) magántanulóként folytatja.
N., Tl.
10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.
N., Tl., B.
11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.
N., Tl.
12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi id• megrövidítésével teljesítette. 13. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ....................-tól ........................-ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevel•testület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. 15. A nevel•testület határozata: a (bet•vel) .............. 73
Bn., Tl.
N., Tl., B. N.
N., Tl. N., Tl., B.
1. számú melléklet évfolyamba léphet, vagy A nevel•testület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.
N., Tl.
17. A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet.
N., Tl.,B., Tl., B.
18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.
N., Tl., B.
19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.
Tl., B.
20. A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett.
N., Tl.
21. Osztályozó vizsgát tett.
Tl., B.
22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.
Tl., B.
23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.
Tl., B.
24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.
Tl., B.
25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság el•tt tette le.
Tl., B.
26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.
Tl., B., N.
27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. 28. A tanuló jogviszonya
Bn., Tl.
Bn., Tl., B., N.
a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megsz•nt, a létszámból törölve. 29. ............................ fegyelmez• intézkedésben részesült.
N.
30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A
Tl.
74
1. számú melléklet büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. 31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szül•t felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szül• ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra. 32. Tankötelezettsége megsz•nt.
Bn., Tl., N.
Bn.
33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. 34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.
Tl., B. B.
35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.
Pót. Tl.
36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.
Pót. Tl.
37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.
Tl., B.
38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelv• osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.
Pót. B.
39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelked• tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szerepl•, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelel•en alkalmazhatja, továbbá megfelel• záradékot alakíthat ki. 40. Érettségi vizsgát tehet.
Tl., B.
41. Gyakorlati képzésr•l mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.
Tl., B., N.
42. Beírtam a ......................................... iskola els• osztályába. 43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) 75
N.
1. számú melléklet lezártam. 44. 45. Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (bet•vel) osztályozott tanulóval lezártam.
N.
46. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített.
B.
47. A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot
Tl.
48. ..... (nemzetiség megnevezése) kiegészít• nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte
Tl., B.
49. A 20 hónapos köznevelési HÍD II. program els• évének tanulmányi követelményeit teljesítette
N, Tl.
50. A …………. órás összefügg• szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése után tizennegyedik évfolyamba léphet.
Tl., B., N.
51. Az összefügg• szakmai gyakorlatot elvégezte. Osztályzata: ………..
Tl., B., N.
Beírási napló
Bn.
Osztálynapló
N.
Törzslap
Tl.
Bizonyítvány
B.
76
2. számú melléklet
A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS M•KÖDÉSI SZABÁLYZATA (az intézményi SzMSz 2. sz. melléklete)
2016
2. számú melléklet
Tartalomjegyzék
1.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M•KÖDÉSI SZABÁLYZATA........................................................................... 3
2.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M•KÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ALAPDOKUMENTUMAI ............................... 3
3.
A M•KÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMA ............................................................................................ 3
4.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M•KÖDÉSÉNEK CÉLJA ................................................................ 5
5.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATAI ..................................................................................... 5 5.1.
ALAPFELADATOK ................................................................................................................... 5
5.2.
KIEGÉSZÍT• FELADATOK ...................................................................................................... 5
6.
A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY ELHELYEZÉSE, TAGOLÁSA .................................................................... 6
7.
GY•JTEMÉNYSZERVEZÉS........................................................................................................ 6 7.1.
AZ ÁLLOMÁNY GYARAPÍTÁSA ............................................................................................... 7
7.1.1.
AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS FORRÁSAI ........................................................................ 8
7.1.2.
ÁLLOMÁNYBAVÉTEL .............................................................................................. 8
7.1.3.
LELTÁRI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL ............................................................... 9
7.2.
ÁLLOMÁNYAPASZTÁS, TÖRLÉS ................................................................................ 10
7.3.
A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY VÉDELME .................................................................... 12
8.
KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT ........................................................................ 15 8.1.
A DOKUMENTUM LEÍRÁS SZABÁLYAI ........................................................................ 15
8.2.
RAKTÁRI JELZETEK ......................................................................................................... 15
9.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI ....................................................................... 15 9.1.
HELYBEN HASZNÁLAT.................................................................................................. 15
9.2.
KÖLCSÖNZÉS ................................................................................................................... 16
9.3.
CSOPORTOS HASZNÁLAT............................................................................................. 16
9.4. A HASZNÁLÓ ÁLTAL IGÉNYBE VEHET• EGYÉB KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................................................................... 16 A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSAI .................................. 16
9.5. 10.
GY•JT•KÖRI SZABÁLYZAT ................................................................................................ 17
10.1.
GY•JT•KÖRI ALAPELVEK ......................................................................................... 17
10.2.
GY•JT•KÖR INDOKLÁSA ........................................................................................... 17
10.3.
A KÖNYVTÁR GY•JT•KÖRE ....................................................................................... 17
10.4.
GY•JT•KÖRI LEÍRÁS................................................................................................... 18
11.
KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT........................................................................... 19
11.1.
A KÖNYVTÁR HASZNÁLÓI KÖRE .......................................................................... 20
1
2. számú melléklet
11.2. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRBAN AZ ALÁBBI SZOLGÁLTATÁSOK INGYENESEK A KÖNYVTÁR TAGJAI SZÁMÁRA................................................................................................... 20 10.3.
A KÖNYVTÁR HASZNÁLAT MÓDJAI ......................................................................... 20
10.4.
A KÖNYVTÁR NYITVA TARTÁSA ........................................................................... 22
10.5.
A KÖNYVTÁRLÁTOGATÓKTÓL ELVÁRT MAGATARTÁS .............................. 22
12.
TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT .......................................................................................... 22
13.
A KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA .......................................................................... 23
13.1.
A KÖNYVTÁR IRÁNYÍTÁSÁVAL, ÜGYVITELÉVEL ÖSSZEFÜGG• FELADATOK . 23
13.2.
GY!JTEMÉNYSZERVEZÉS, FELTÁRÁS, ÁLLOMÁNYVÉDELEM ........................ 24
13.3.
OLVASÓSZOLGÁLAT, TÁJÉKOZTATÁS, KAPCSOLATOK...................................... 24
13.4.
KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............................................................... 25
13.5.
MUNKAREND ................................................................................................................. 25
14.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................... 25
2
2. számú melléklet
1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M•KÖDÉSI SZABÁLYZATA
Az iskolai könyvtár szervezeti és m•ködési szabályzata a SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium Szervezeti és M•ködési Szabályzatának szerves része. Az iskolai könyvtár m•ködési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és a SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár - feladatát és szolgáltatásait, - fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, - gy•jt•körét, és állományvédelmi eljárásait, - kezelésének, m•ködésének és használatának rendjét, - a tartóstankönyvekre vonatkozó szabályokat, - a könyvtáros munkakörét.
2. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M•KÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ALAPDOKUMENTUMAI Törvények - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésr•l - Magyarország mindenkori éves költségvetésér•l, valamint végrehajtásáról szóló törvény - 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelmér•l és a muzeális intézményekr•l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közm•vel•désr•l - a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény Kormányrendeletek - 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények m•ködésér•l és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér•l és alkalmazásáról. - Az iskola pedagógiai programja 3. A M•KÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMA A m•ködési szabályzat céljainak megfelel•en a dokumentum tartalmazza: - a könyvtár vezetésére és m•ködtetésére, - a gy•jteményszervezésre vonatkozó el•írásokat, valamint - az állomány-nyilvántartás, -feltárás, -védelem feladatait, módjait, - a könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételeit, - és a könyvtárhasználat szabályait, - a könyvtárhasználói jogosultságokat, - az olvasói nyilvántartások és változásaik módját,
3
2. számú melléklet
-
a nyitva tartás és kölcsönzés idejét, a kölcsönzés módját, a tankönyvtári szabályzatot, a tankönyvekre vonatkozó szabályokat, katalógusszerkesztési szabályzatot, a könyvtáros, munkaköri leírását.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ADATOK AZONOSÍTÓ ADATOK SZÁMALK- Szalézi Szakgimnázium Könyvtár 1119. Budapest, Mérnök u. 39. A könyvtár pecsétje:
A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA A fenntartó neve:
SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium
A fenntartó címe:
1119. Budapest, Fejér Lipót u. 70.
Az iskola fenntartásáról és fejlesztésér•l az intézmény költségvetésében kell gondoskodni. A szakszer• könyvtári szolgáltatások kialakításáért fenntartó vállal felel•sséget. Az iskolai könyvtár m•ködését az iskola igazgatója, vagy általa kijelölt helyettese ellen•rzi, a nevel•testület és a diákönkormányzat véleményének és javaslatainak meghallgatásával irányítja. A könyvtárost az iskola igazgatója alkalmazza. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA
Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szint• tervezés, azaz a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldalának összehangolása a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszer• és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtár m•ködéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtári költségvetés célszer• felhasználásáért a könyvtáros felel•s. Ezért a könyvtári keretb•l történ• vásárlás csak az • tudomásával és az igazgató jóváhagyásával történhet.
4
2. számú melléklet
4. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M•KÖDÉSÉNEK CÉLJA Az iskolai könyvtár a SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium szerves része, az oktató-nevel• munka eszköztára, szellemi bázisa. Gy•jt•körének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez, és az intézmény tevékenységének egészéhez. Szakszer•en fejlesztett gy•jteményével, informatikai eszközeivel és ezekre épül• szolgáltatásaival, valamint más könyvtárak gy•jteményének és szolgáltatásainak felhasználásával - el•segíti az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását; - támogatja az oktató-nevel• munka szakmai fejlesztését; - biztosítja a tanítás-tanulás folyamatában jelentkez• szaktanári-tanulói információs igények teljesíthet•ségét; - központi szerepet vállal a tanulók könyvtár- és információhasználati felkészültségének megalapozásában, - el•segíti a tanulók általános és szakmai m•veltségének kiszélesítését, esetleges kulturális hátrányainak mérséklését.
5. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATAI 5.1. ALAPFELADATOK - A gy•jtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, •rzése és rendelkezésre bocsátása. - Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. - A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása. - Könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása. - Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. - Szakdolgozatok tárolása, helyben olvasásuk biztosítása. - Elektronikus tananyagok biztosítása a tanulók és tanárok részére a tartalomszolgáltató rendszeren keresztül.
5.2. KIEGÉSZÍT• FELADATOK - Könyvtárra épül• tanórán kívüli foglalkozások megtartása - Informatikai szolgáltatások biztosítása. - Tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben m•köd• könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. - Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. - Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
5
2. számú melléklet
6. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY ELHELYEZÉSE, TAGOLÁSA A könyvtár az iskola épületében található. Mind a kölcsönözhet•, mind a helyben használható dokumentumok az olvasótérben vannak elhelyezve, ezért a könyvek kölcsönözhet•ségér•l jelzetek tájékoztatnak, illetve a könyvtárostól lehet felvilágosítást kérni. Az állomány tagolása hét könyvtári egységb•l áll, szabadpolcos elrendezésben.
-
természettudomány
-
magyar és világirodalom
-
bölcsészet
-
filozófia
-
történelem
-
vallásismeret
-
szakmai anyagok: o o o o
idegen nyelv informatika közgazdaságtan idegenforgalom
-
Egyéb könyvtári egységek:
-
Elektronikus tananyagok és tanítás- tanulási segédanyagok
-
Folyóiratok
-
Egyéb id•leges nyilvántartású dokumentumok
-
Audiovizuális dokumentumok -
7. GY•JTEMÉNYSZERVEZÉS A folyamatosan és tervszer•en alakított állomány tükrözi az iskola: nevelési és oktatási célkit•zéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gy•jtemény információs értékét, használhatóságát.
6
2. számú melléklet
7.1.
AZ ÁLLOMÁNY GYARAPÍTÁSA
A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempontok alapján, a költségvetési keretek és az egyéb lehetséges anyagi források (alapítvány, pályázat) figyelembevételével köteles állományát gyarapítani.
7
2. számú melléklet
7.1.1. AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS FORRÁSAI - Vétel - Csere - Adomány: ajándék, hagyaték A gyarapítás mértékét, a beszerzend• dokumentumok példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keretnek a figyelembevételével kell megállapítani. A vétel történhet jegyzéken megrendeléssel és el•fizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól, folyóiratterjeszt•kt•l), a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel vagy interneten (könyvesboltoktól, kiadói üzletekt•l, antikváriumoktól, magánszemélyekt•l). Az állománygyarapítás során a könyvtáros figyelembe veszi a nevel•testület és a tanulói közösség (diákönkormányzat) javaslatait, amennyiben ezek megfelelnek a könyvtár gy•jt•körének. A könyvtáros az állományalakítás egyszemélyi felel•se, ezért hozzájárulása nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. Csere és ajándékozás esetén csak a gy•jt•köri szabályzatnak megfelel• dokumentumok fogadhatók el. A gy•jteménybe nem ill• dokumentumok ajándékozásra felhasználhatók. A könyvállomány fejlesztésénél törekedni kell a gy•jt•körben meghatározott arányokra. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról a könyvtárosnak nyilvántartást kell vezetnie. 7.1.2. ÁLLOMÁNYBAVÉTEL A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása. Amennyiben a kett• között nincs eltérés, a dokumentumokat 6 munkanapon belül leltárba kell venni. A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerül• problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak. A bevételezésre csak a korrekció után kerülhet sor. A számlára (ajándékozás, csere esetén kísér•levél) rá kell vezetni a küldemény érkezésének dátumát, a bevételezés leltári számainak tartományát: „az iskola könyvtár számára bevételezve a …… leltári számo(ko)n.” Ezt a bejegyzést a könyvtáros aláírásával hitelesíti, az iskola vezet•sége a vásárlást jóváhagyja és aláírja. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelel• könyvelése az iskola gazdasági vezet•jének a feladata. A gazdasági-pénzügyi iratok (megrendel•jegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek, cserejegyzékek) meg•rzése a gazdasági vezet• feladata, de fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét, a könyvtári iratok között is el kell helyezni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy id•ben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegz•jével (a címlap hátoldalán, a 17. oldal alján és az utolsó szöveges oldalon), leltári számmal és raktári jelzettel. A nem nyomtatott dokumentumoknál bels• borítón, ill. ha lehetséges magán a dokumentumon.
8
2. számú melléklet
7.1.3. LELTÁRI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet id•leges és végleges, formája szerint egyedi vagy összesített. A végleges nyilvántartás formái: - leltárkönyv - számítógépes (A számítógépes nyilvántartás folyamatos.(lásd 2.sz. melléklet)) - A különböz• típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, tankönyvek, audiovizuális dokumentumok). - A címleltárkönyvben a következ• adatok szerepelnek: - egyedi leltári szám, - a bevételezés id•pontja, - a dokumentum alapadatai, - kötet/darabszám, - raktári jelzet, - a gyarapítás módja - beszerzési érték (vagy becsült érték) - a leltározás id•pontja - nem nyomtatott dokumentumnál a típusjelzés, beszerzés módja, értéke. Az állományba vett m•vek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölni és összesíteni kell. A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhet•. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következ• szöveggel hitelesíti az els• kötéstábla bels• oldalán: Ez a leltárkönyv ….számozott oldalt tartalmaz. Budapest, 20… P.H. igazgató Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla bels• oldalán záradékolni kell. Ez a leltárkönyv …-tól…-ig terjed• tételszámot tartalmaz. Budapest, 20... P.H. igazgató A számítógépes nyilvántartás 100%-os feldolgozottság esetén a leltározásnál felhasználható lesz. Id•leges nyilvántartás Az id•szaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba kell venni, függetlenül attól, hogy a kés•bbiekben végleges meg•rzésre kerülnek. Id•leges meg•rzés! dokumentumok: - brosúrák, alkalmi m•sorfüzetek, propagandaanyagok; - tankönyvek, jegyzetek; - elektronikus tananyagok; - tervezési és oktatási segédletek; - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és
9
2. számú melléklet
utasításgy•jtemények, törvénykönyvek; - egyéb dokumentumok. Az id•leges beszerzésre szánt dokumentumok körét a könyvtáros dönti el. Az azonos id•ben, azonos módon érkezett dokumentumokat egy tételben kell bevezetni a brosúra nyilvántartásba az alábbi adatok feltüntetésével: - leltári szám, - dátum, - szerz•, - cím, - darabszám, - a beszerzés egyedi és összesített értéke. A dokumentumot könyvtári pecséttel kell ellátni, valamint feltüntetni a leltári számot és a sorszámot. A brosúra nyilvántartású dokumentumok nem leltárkötelesek. 7.2.
ÁLLOMÁNYAPASZTÁS, TÖRLÉS
Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kett• együtt képezi a gy•jteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: - a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, - a kölcsönzési fegyelemt•l. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhet•: - tervszer• állományapasztás, - természetes elhasználódás, - hiány. Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy el•zzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. A gy•jteményszervezés fontos része a tervszer•, folyamatos dokumentum-kivonás, mely soha nem eshet egybe az esedékes állományellen•rzéssel. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhet• el. A kivonáshoz a könyvtáros kikéri, figyelembe veszi a szakmai közösségek, szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: - ha a benne lév• ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lév• adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, - ha az ismeretterjeszt• és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, b•vített kiadása. Helyismereti és muzeális érték• dokumentumok elavulás címén nem törölhet•k. A fölösleges dokumentumok kivonása Az iskolai könyvtárban fölös példány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv,
10
2. számú melléklet
- egyes képzések kivezetésre kerülnek az iskola portfóliójából, - változik a képzésben használt elektronikus, illetve nyomtatott tankönyvek jegyzéke, - változik a tanított idegen nyelv, - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszer• használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárból az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: - elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, - az olvasónál maradt, - az állomány ellen•rzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. Elháríthatatlan esemény Elt•nhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok t•z, beázás vagy b•ncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának el•zetes hozzájárulásával, a felel•sség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. B•ncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: - pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövet•, a kár megtéríthet•), - behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellen•rzést követ• büntet•eljárás befejez•dése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtáros hatáskörébe tartozik. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az id•leges meg•rzés• dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományellen•rzés évében a kivonás és az állományellen•rzés együtt nem lehet. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani: • antikváriumoknak megvételre, • az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül átadni. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezet• köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyz•könyv mellékleteként az iskola irattárában marad. A tervszer• állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni.
11
2. számú melléklet
Jegyz•könyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvb•l mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegz•jével hitelesített jegyz•könyv alapján történik. A jegyz•könyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: - rongált, elavult, fölöspéldány, - megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés, - állományellen•rzési hiány (megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. Mellékletek A jegyz•könyv mellékletei a következ•k: - törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), - gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok, ill. állományellen•rzési többlet esetén), - törlési ügyirat (id•leges nyilvántartású dokumentumoknál). A brosúra nyilvántartású dokumentumok nem leltárkötelesek, azonban a hiányról törlési ügyiratot kell készíteni, és ennek alapján kell az id•leges nyilvántartású dokumentumokat törölni az összesített nyilvántartásból. Jegyz•könyvet azonban nem kell felvenni, a könyvtáros anyagilag nem felel•s ezekért a dokumentumokért. A törlés jóváhagyását követ•en az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvb•l oly módon, hogy a leltári számot át kell húzni piros tollal, és a megjegyzés rovatba be kell írni a törlési jegyz•könyv és a dokumentum sorszámát. 7.3.
A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY VÉDELME
A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszer• m•ködtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felel•s. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítaniuk kell. Az állományra vonatkozó el•írásokat a könyvtár m•ködési szabályzatában, a leltári felel•sséget a könyvtáros munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtárban be kell tartani a t•zrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos, az erre vonatkozó tilalmi táblát el kell helyezni. Kézi t•zoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. T•z esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehet•séghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, széls•séges h•mérséklet). A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fert•tlenítéssel történhet. Az állományellen•rzés típusai A könyvtári állományellen•rzés jellege szerint lehet id•szaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes kör• állományellen•rzés az állomány egészére kiterjed. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gy•jtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással.
12
2. számú melléklet
Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellen•rzést. Az id•leges meg•rzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellen•rzése lehet részleges. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvev• könyvtáros kezdeményezi az állományellen•rzést. Az id•szaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Részleges állományellen•rzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellen•rizni. A részleges leltározásnál záró jegyz•könyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következ• teljes kör• leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellen•rzést a szorgalmi id•n kívül elvégezni. Az állományellen•rzés el•készítése Az ellen•rzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás el•tt egy hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: - az ellen•rzés lebonyolításának módját, - a leltározás kezd• id•pontját, tartamát, - a zárójegyz•könyv el•terjesztésének határidejét, - a leltározás mértékét, - részleges leltározás esetén az ellen•rzésre kiválasztott állományegység megnevezését, - az ellen•rzésben résztvev• személyek nevét. További feladatok: - raktári rend megteremtése, - a nyilvántartások felülvizsgálata (a leltárkönyvekkel), - a revíziós segédeszközök el•készítése, - a pénzügyi dokumentumok lezárása.
raktári
katalógus
beazonosítása
a
Az állományellen•rzés lebonyolítása A revíziót a könyvtárosnak és még egy iskolai alkalmazottnak kell lebonyolítania. Az ellen•rzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a leltárkönyvvel. Az ellen•rzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyz•könyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A záró-jegyz•könyvnek rögzítenie kell: - az állományellen•rzés id•pontját, - a leltározás jellegét, - az el•z• állományellen•rzés id•pontját, - az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, - a leltározás számszer• végeredményét.
13
2. számú melléklet
A jegyz•könyv mellékletei: - a leltározás kezdeményezése, - a jóváhagyott leltározási ütemterv, - a hiányzó ill. a többletként jelentkez• dokumentumok jegyzéke. Megengedhet• hiány A 3/1975. (VIII. 17.) PM–KM rendelet 24. §-a 5. pontjában az állományelhelyezési állapot szerint állapította meg a könyvtári állomány engedélyezhet• hiányát. Az iskolai könyvtárak az I/aa), illetve az I/ab) kategóriájú csoportba tartoznak, mivel egyedi nyilvántartású dokumentumaik több mint 70%-a van szabadpolcon. A hiány (káló) ebben az esetben a leltározáskor kimutatott összérték 4 ezrelékéig megengedhet•, mégpedig az el•z• leltár óta eltelt id•szak egy évére vonatkoztatva. (A 3 évre megengedhet• hiány Ft-ban kifejezhet• összértéke tehát a teljes állomány Ft-értéke 4 ezrelékének és az évek számának szorzata.) A könyvtáros a megengedhet• hiányért nem tartozik felel•sséggel. A kálón felüli hiányt – ha a könyvtáros egyszemélyi felel•ssége nem állapítható meg – normán felüli hiányként kell az állományból törölni. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány-nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, illetve az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. Dokumentumok kölcsönzése A kölcsönz• anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése el•tt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illet•en. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felel•sség nem a könyvtárost terheli. A dokumentumok kikölcsönzését tasakos nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanároknak és a tanulóknak a dokumentumokban lév• kölcsönz•kártyán aláírásukkal kell igazolniuk a kölcsönzés tényét, melyek a személyi tasakokba kerülnek. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, kölcsönz•kártyával együtt alábbi okok miatt: - a jogi védelem, - a könyvtári törvényben rögzített követelmény megtartása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata (3. sz. melléklet) rögzíti. A könyvtáros munkaköri leírása A könyvtáros munkaköri leírásában (5. sz. melléklet) kell rögzíteni az anyagi és erkölcsi felel•sséget meghatározó követelményeket az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban.
14
2. számú melléklet
8.
KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT
8.1. A DOKUMENTUM LEÍRÁS SZABÁLYAI A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshet•séget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszer•sített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszer•sített bibliográfiai leírás adatai: • f•cím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerz•ségi közlés • kiadás sorszáma, min•sége • megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) • Megjegyzések • kötés : ár • ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshet•ségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a f•tétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a m• címe), • cím szerinti melléktétel • közrem•köd•i melléktétel 8.2.RAKTÁRI JELZETEK A dokumentumok visszakereshet•ségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutterszámokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. A dokumentumokra, és a kölcsönz• kártyákra is felvezetjük a raktározási jelzetét.
9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI 9.1.
HELYBEN HASZNÁLAT
A könyvtár helyben használatának a tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárosnak kell biztosítania. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - technikai eszközök használatában.
15
2. számú melléklet
A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. 9.2.
KÖLCSÖNZÉS
A beiratkozott olvasók kölcsönözhetnek a könyvtár állományából. Indokolt esetekben a könyvtárközi kölcsönzés útján más könyvtárak gy•jteményéb•l is kielégíthet•k az olvasói igények. A dokumentumok kölcsönzését tasakos (kés•bb számítógépes) nyilvántartásban kell rögzíteni. 9.3.
CSOPORTOS HASZNÁLAT
A könyvtári helyiségben az osztályok, a tanulócsoportok, a fakultációk és egyéb tanórán kívüli foglalkozások részére a könyvtáros, az osztályf•nökök, a szaktanárok tanórákat, foglalkozásokat tarthatnak. 9.4.
A HASZNÁLÓ ÁLTAL IGÉNYBE VEHET• EGYÉB KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK
Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: - Tájékoztatás, információszolgáltatás: az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információszolgáltatást nyújt a könyvtár dokumentumairól, adatbázisairól, más könyvtárak szolgáltatásairól annak érdekében, hogy tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldását segítse. - Témafigyelés: a szaktanári, tanulói pályamunkák, szakdolgozati kutatás, nevel•testületi értekezletek, szakmai konferenciák el•készítéséhez. - Irodalomkutatás: a tantárgyi tanmenetek elkészítésénél segítséget ad a szaktanároknak. A tantárgyi jegyzékek kés•bbi gondozását a gy•jteményváltozás tükrében elvégzi. 9.5. A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSAI - kölcsönzési nyilvántartás, - elektronikus tananyagok, segédanyagok nyilvántartása, - könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása, - tanórák, foglalkozások ütemterve, - el•jegyzések nyilvántartása.
16
2. számú melléklet
10. GY•JT•KÖRI SZABÁLYZAT A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium könyvtára olyan általános gy•jt•kör• szakkönyvtár, amelynek legalapvet•bb sajátos feladata az iskolai oktató nevel• munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan, pedagógiai programjához igazodva gy•jti, feltárja, meg•rzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 10.1.
GY•JT•KÖRI ALAPELVEK
Az iskolai könyvtár feladata els•sorban az oktató és szakmai munka segítése, másodsorban a tanulók sokféle érdekl•désének, ismeretszerzési igényének kielégítése. - A könyvtár gy•jt•köre az oktató-nevel• munka alapján került meghatározásra. Gy•jt•körébe els•sorban az iskola által folytatott szakképzéseknek megfelel• szakmai irodalom tartozik. - A szakmai irodalom mellett fontosnak tartjuk, hogy könyvtárunkban megtalálható legyen egy olyan törzsanyag, mely az alapm•veltség körébe tartozó irodalmat foglalja magába. Ezzel is támogatva iskolánk tanulóit az esetleges továbbtanulásukban, illetve olvasási igényeik kielégítésében. - A példányszámot az anyagi lehet•ségek és az szabja meg, hogy milyen szorosan kapcsolódik az adott m• az iskolai tananyaghoz, milyen széles körben használható, milyen érdekl•désre tarthat számot. - A mélység szempontját tekintve els•sorban a szakképzésben kiemelten fontos helyet elfoglaló szakirodalom beszerzése célszer•. Fels•fokú szakirodalmat, egyetemi tankönyvet tanároknak, továbbtanulásra készül• tanulóknak, tanulmányi versenyekhez kell gy•jteni. 10.2.
GY•JT•KÖR INDOKLÁSA
Iskolánk kizárólag szakképzési évfolyamokkal m•köd• szakgimnázium. Ennek megfelel•en gy•jt•köre is úgy lett meghatározva, hogy els•sorban a szakképzésben szükséges, piacképes, aktuális szakmai információkat tartalmazó tananyagok, tankönyvek és szakkönyvek kerüljenek az állományba. A fentiek figyelembe vételével vannak dokumentumok, melyek elavulási ideje igen rövid lehet. A szakmai témakör• dokumentumok mellett a könyvtárban megtalálhatók az általános m•veltség témakörébe tartozó könyvek is, de ezek gy•jtésére sokkal kisebb hangsúlyt fektetünk. 10.3.
-
A KÖNYVTÁR GY•JT•KÖRE
F•GY•JT•KÖR Az iskola képzési portfóliójának megfelel• szakkönyvek, szakmai segédanyagok, kézikönyvek. A tananyaghoz kapcsolódó egykötetes kevésbé költséges
17
2. számú melléklet
-
-
kézikönyvekb•l több példány beszerzése is, ha lehetséges. A többkötetes kézikönyvekb•l legalább 1 példány beszerzésére kell törekednünk. Lexikonok, szótárak, enciklopédiák. A különböz• m•veltségi területekhez kapcsolódó szak- és ismeretterjeszt• irodalom. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a tantervben el•írt anyaghoz rendelkezésre álljon a megfelel• szakirodalom. Pedagógiai kiadványok. Válogatott magyar és világirodalom. Az iskola történetével, életével kapcsolatos dokumentumok gy•jtése. Tartós tankönyvek Elektronikus tananyagok, segédanyagok. Szakmai folyóiratok, kiadványok. Könyvtári szakirodalmi segédletek. Audiovizuális és elektronikus adathordozók. MELLÉKGY•JT•KÖR
-
A pedagógiai szakmai kiadványok A tananyaghoz közvetve kapcsolódó anyagok. Csak a reális igények kielégítésére van lehet•ség, speciális érdekl•dési területekre vonatkozó kívánságok figyelembevételére nincs módja az iskolai könyvtárnak. A SZÁMALK-SZALÉZI SZAKGIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK GY•JT"KÖRÉBE NEM TARTOZÓ DOKUMENTUMOK
-
Olyan tudományágak irodalma, amelyek nem kapcsolódnak az iskolában oktatott tárgyakhoz, és nem is számíthatnak általános érdekl•désre. A nem összefoglaló jelleg•, túlságosan a részletkérdéseket taglaló szakirodalom. Könyvritkaságok, kéziratok, régi könyvek. A GY•JTÉS FÖLDRAJZI, NYELVI, ID•HATÁRAI
Magyarországon, magyar nyelven megjelent kurrens dokumentumok gy•jtése, kivéve az angol nyelv tanítását, tanulását segít• nyelvkönyvek, kézi és segédkönyveket. GY•JT•KÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GY•JT"KÖRE FORMAI SZEMPONTBÓL -
Írásos nyomtatott dokumentumok Elektronikus tananyagok, tanítás-tanulási segédanyagok Audiovizuális ismerethordozók
18
2. számú melléklet
A GY•JTEMÉNY TARTALMI ÖSSZETÉTELÉNEK EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS ALAPJÁN
ISMERTETÉSE
AZ
0 A TUDOMÁNY ÉS A KULTÚRA ALAPJAI STB. Összefoglaló m•vek, általános enciklopédiák a kézikönyvtár anyagaként. Könyvtári munkához szükséges irodalom, szabványok. 10 FILOZÓFIA A filozófia, a történelem és a magyar tanításához els•sorban középfokú, összefoglaló jelleg• m•vek. 150 PSZICHOLÓGIA Els•sorban olyan kiadványok, melyek a fiatal feln•ttek megismeréséhez, tanításához nyújtanak segítséget. 3 TÁRSADALOMTUDOMÁNY Olyan témájú kiadványok, amelyek a tananyaghoz szükségesek, vagy az iskola életéhez kapcsolódnak. 370 PEDAGÓGIA A nevel•testület számára gy•jtött irodalom. Els•sorban a nevelés elméletével, alapformáival, iskolapolitikával foglalkozó m•vek nem a teljesség igényével. 371 DIDAKTIKA Az egyes tantárgyak tanításához szükséges segédkönyvek, útmutatók, módszertani könyvek. Az iskolai munka szervezésével kapcsolatos könyvek, teljességre törekv•en több példányban. 5 TERMÉSZETTUDOMÁNY 51. Matematika Középfokú, összefoglaló könyvek és példatárak, feladatgy•jtemények 681 Számítástechnika Mindig az aktuális, és lehet•leg a legújabb szakirodalmak és oktatási anyagok, kézikönyvek. A fontosabb témakörökben több példányban. 7 M!vészet A m•vészeti képzésekhez kapcsolódó témakörben. 8 Nyelvtudomány A tanított idegen nyelvekb"l – hangsúlyt helyezve az angol nyelvre- egy, illetve kétnyelv• szótárak, szakkönyvek. 9 Történelemtudomány Világtörténet, az egyes népek, korok történetével foglalkozó összefoglaló m•vek, nagy történelmi személyiségeket bemutató könyvek. Összefoglaló történelmek, egy-egy nagy korszakot, nagy egyéniséget bemutató könyvek. 908. Helytörténet Iskolánk életér•l szóló kiadványok teljes kör• gy•jtése, több példányban is. Szépirodalom A tanulók esztétikai, erkölcsi nevelése, ízlésfejlesztése céljából. A világirodalom és a magyar irodalom klasszikusai, értékes m•vei, a kortárs magyar és világirodalom legjobbjai. Amennyiben az anyagi lehet•ségek megengedik a szórakoztatás célját szolgáló irodalmat sem zárjuk ki gy•jtési körünkb•l.
11. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár legf•bb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehet•vé tegye a gy•jtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen: - a használatra jogosultak körét,
19
2. számú melléklet
-
a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet.
A KÖNYVTÁR HASZNÁLÓI KÖRE Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A gy•jteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör kiszélesül a könyvtárközi kölcsönzéssel, ill. az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével. A közreadás a könyvtáros, a felmerül• kérdések megválaszolása az iskolamenedzsment feladata. A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, ill. a kívánt részekr•l fénymásolat készíthet•. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás és a szolgáltatások igénybe vétele díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét meg•rizni. A bekövetkez• változásokról az olvasó a változást követ• els• kölcsönzés alkalmával tájékoztatja a könyvtárost. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. 11.1.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRBAN AZ ALÁBBI SZOLGÁLTATÁSOK INGYENESEK A KÖNYVTÁR TAGJAI SZÁMÁRA
11.2.
-
Dokumentumok kölcsönzése Elektronikus tananyagok és segédanyagokhoz való hozzáférés Kézikönyveknek, folyóiratoknak, az iskola dokumentumainak, CD-ROM-oknak helyben használata Szakdolgozatok helyben történ• megtekintése Helyben olvasás Tájékoztatás
10.3. A KÖNYVTÁR HASZNÁLAT MÓDJAI - helyben használat, - kölcsönzés, - csoportos használat. 3.1.1. HELYBENHASZNÁLAT A helyben használat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros biztosítja. Szakmai segítséget kell adni: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:
20
2. számú melléklet
-
az olvasótermi kézikönyvtári állományrész, szakdolgozatok, folyóiratok, audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok, tanügyi dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti id•re kikölcsönözhetik.
3.1.2. KÖLCSÖNZÉS A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését tasakos nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanároknak és a tanulóknak a dokumentumokban lév• kölcsönz•kártyával kell igazolniuk (aláírás) a kölcsönzés tényét, melyek a személyi tasakokba kerülnek. A személyi tasakokat osztályonként, azon belül bet•rendben, a tanárok személyi tasakjait bet•rendben kell rendezni. A kölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatásakor a kölcsönz•kártya visszakerül a dokumentumba. A tanulók 6 db könyvet kölcsönözhetnek 3 hét id•tartamra. A tanév vége el•tt minden diák köteles a kikölcsönzött dokumentumokat a könyvtárban leadni. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, kölcsönz•kártyával együtt alábbi okok miatt: - a jogi védelem, - a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A kölcsönzésben lev• dokumentumok el•jegyezhet•k. A nem teljesíthet• igények esetében más (közm•vel•dési) könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni A nyitva tartás napi id•szakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. Így a tanítás befejezése után is igénybe vehet•k a könyvtári szolgáltatások. A kölcsönzés szabályai: - Minden beiratkozott olvasó jogosult a könyvtárból kölcsönözni. - A kölcsönözhet• állomány szabadpolcon található, a dokumentum kiválasztható. - Csak helyben használhatóak a következ• dokumentumok: kézikönyvek, szakdolgozatok, különleges kiadványok, audio CD, CD-ROM, DVD. - Részlegesen (csak órára, foglalkozásra) kölcsönözhet•ek: szótárak, kézikönyvek. - Egy olvasó egyidej•leg maximum 6 db dokumentumot kölcsönözhet. - A dokumentumok kölcsönzési id•tartama 21 nap. - Tanév végén minden dokumentumot vissza kell hozni a könyvtáros által megjelölt id•pontig. Az elveszett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: • A dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével • A dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével • A dokumentum másolási értékének a megtérítésével
21
2. számú melléklet
•
A könyvtár gy•jt•körébe tartozó (hasonló tartalmú és érték•) dokumentum beszerzésével. A pótlás módját a könyvtáros határozza meg.
3.1.3. CSOPORTOS HASZNÁLAT Az osztályok, tanulócsoportok, fakultációk, versenyz•k részére a könyvtáros, az osztályf•nökök, a szaktanárok szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár helyisége órarendszer• tanítás vagy/és értekezlet számára is igénybe vehet•. 10.4.
A KÖNYVTÁR NYITVA TARTÁSA
hétf•: 14-15.30 péntek: 14-15.30 Változás esetén a Moodle rendszeren tájékoztatjuk a tanulókat. 10.5.
A KÖNYVTÁRLÁTOGATÓKTÓL ELVÁRT MAGATARTÁS
Mivel a könyvtár munkahely, továbbá elmélyülésre, ismeretszerzésre, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, ezért a könyvtárlátogatóktól elvárja, hogy csendben dolgozzanak, magatartásukkal ne zavarják a könyvtár olvasóit. A könyvtárba étkezni, folyadékot fogyasztani a könyvtári dokumentumok és a berendezés védelme érdekében tilos. A könyvtár dokumentumainak védelme (tisztaságának, épségének meg•rzése) minden könyvtárhasználó kötelessége, hiszen pótlásuk szinte lehetetlen. A rongálásokból ered• kárt az olvasónak kell pénzben megtérítenie, vagy a dokumentumot pótolnia. A könyvtár berendezésére, bútoraira mindenki köteles vigyázni. Ezek szándékos rongálása esetén a kár megtérítésére köteles az, aki azt elkövette.
A fenti dokumentum tartalmát a tantestület a mai napon jóváhagyta, és vállalja, hogy minden tanulóval ismerteti, melyet a diákok aláírásukkal igazolnak.
12. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A tartós tankönyv fogalma az 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet szerint tartós tankönyv az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történ• bejegyzést igényl• feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel a rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre el•írt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. Mivel iskolánk kizárólag érettségizett tanulók szakmai képzését végzi, az oktatott tantárgyak között nincsenek közismereti tárgyak. Ezen okból nem jellemz• a tankönyvlistákban szerepl• tartós tankönyvek használata képzéseinkben. Azon szakmai ismereteket, melyeket az
22
2. számú melléklet
elektronikus tananyagaink nem tartalmaznak, tanulóink az iskola által folyamatosan vásárolt legújabb szakkönyvekb•l ismerhetik meg. Amennyiben van a képzéseinkben használható tartós tankönyv, annak beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év május 31-ig. Id•leges brosúra nyilvántartásba (Tk-val kezd•dnek a leltári számok) kerülnek a tankönyvek. Az iskolai könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhet•k. A tankönyvek kölcsönzése A tankönyvet addig az id•pontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt.
Elektronikus tananyagok és tanulást, tanítást segít• anyagok rendelkezésre bocsátása Iskolánk speciális jellegéb•l adódóan a használt tananyagok, segédanyagok jelent•s része elektronikus formában hozzáférhet•. Az egyes képzésekben meghatározott anyagok használata mindenki számára kötelez• és az iskola tartalomszolgáltató rendszerén keresztül ingyenesen hozzáférhet•. Amennyiben valaki nem tud hozzáférni a tartalomszolgáltató rendszerhez, a könyvtárban megteheti azt annak nyitvatartási idejében. 13. A KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkez• könyvtáros vezeti. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszer• m•ködtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. 13.1. A KÖNYVTÁR IRÁNYÍTÁSÁVAL, ÜGYVITELÉVEL ÖSSZEFÜGG• FELADATOK - az intézmény vezet•jével és nevel•testületével közösen elkészíti a könyvtár m•ködési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét; - tájékoztatást ad a tanulók könyvtárhasználatáról; - elkészíti az olvasószolgálati statisztikát; - elemzést végez a gy•jtemény, a költségvetés és az olvasószolgálat témakörében; - figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszer• és gazdaságos felhasználását; - a könyvtári költségvetés tervezéséhez javaslatokat ad; - végzi a könyvtári iratok kezelését a könyvtár m•ködési szabályzatában rögzítettek alapján; - elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását;
23
2. számú melléklet
-
figyelemmel kíséri a megjelent pályázatokat, a könyvtári vonatkozásúakra az igazgató jóváhagyásával jelentkezik.
13.2. GY•JTEMÉNYSZERVEZÉS, FELTÁRÁS, ÁLLOMÁNYVÉDELEM -
a szakmagazdákkal, modulgazdákkal és a szaktanárokkal egyeztetve végzi az állomány folyamatos és tervszer• gyarapítását; az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál; ismernie kell a felhasználók (tanárok, tanulók) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényeit; biztosítania kell az adott pénzügyi feltételek tükrében a különböz• dokumentumok megfelel• választékát az oktatáshoz és a szabadid•s tevékenységekhez; biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhet•ségét; végzi az állomány számítógépes feltárását az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelel•en; folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, a tartalmilag elavult és fölösleges dokumentumokat; gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelmér•l, a raktári rend megtartásáról; feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi el•írások betartását bárki vagy bármi akadályozza; részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében; el•készíti és lebonyolítja az id•szaki vagy soron kívüli állományellen•rzést és elvégzi annak adminisztratív teend•it;
13.3. OLVASÓSZOLGÁLAT, TÁJÉKOZTATÁS, KAPCSOLATOK -
lehet•vé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését; segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában; tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról; szükség szerint bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és témafigyelést végez; igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a könyvtári állomány alapján a tantárgyakhoz, tanulmányi versenyekhez, ünnepélyek megtartásához; segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát; közvetít• szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelel• szolgáltatások felhasználásában; vezeti a kölcsönzési nyilvántartást; figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok visszahozatalát;
24
2. számú melléklet
-
a szakmagazdákkal közösen megtervezi a tantárgyi programok alapján a tanévi könyvtári foglalkozásokat, könyvtári órákat; rendszeresen egyeztet a gazdasági vezet•vel a könyvtári keret felhasználásáról, a dokumentumok megrendelésér•l és az állományba vételér•l.
13.4. KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG -
felel•s a helyi tantervek könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért; megtartja a tantervekben rögzített könyvtárhasználati órákat; biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböz• szolgáltatásait;
13.5. MUNKAREND A félállású könyvtáros heti kötelez• munkaideje: 20 óra, ebb•l a nyitva tartás: 3 óra, 17 órában könyvtárszakmai munkát végez.
14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium Könyvtárának Szervezeti és M•ködési szabályzata hatálya kiterjed a könyvtár dolgozójára, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vev•kre és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A könyvtári szabályzat gondozása a könyvtáros feladata. A jogszabályok, szakmai követelmények és az iskolai körülmények változása esetén a szükséges módosításokra köteles javaslatokat tenni. A szabályzatot az iskola nevel•testülete módosíthatja. Az iskolai könyvtár szervezeti és m•ködési szabályzatát mindenki által hozzáférhet• helyen kell elhelyezni a könyvtárban. Az iskolai könyvtár m•ködési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Budapest, 2016. szeptember 1. P. H. Dr. Sedivi Lászlóné Balassa Ildikó igazgató
25
