A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A

köznevelési

intézmény

működésére,

belső

és

külső

kapcsolataira

vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti

köznevelésről

szóló

2011.

évi

CXC.

törvény

25.

§

-ában

foglalt

felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény  A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.)  A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet  Az

óvodai

nevelés

országos

alapprogramjáról

szóló

363/2012.(XII.27.)

Kormányrendelet  A

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

óvodai

nevelésének

irányelvéről

szóló

32/2012.(X.8.) EMMI rendelet  A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény  1999.évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a jogszabályban előírt kötelező mellékletekkel

együtt

az

intézményvezetés

és

a

szülői

szervezet

előzetesen

véleményezi, az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata az intézmény fenntartójának, azaz Iregszemcse Közös Óvoda Fenntartó Társulás jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszíti. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Intézményi alapdokumentumok:

1

 alapító okirat  óvoda pedagógiai programja  szervezeti és működési szabályzat  házirend  éves munkaterv Az intézmény alapdokumentumait, közöttük jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodás gyermekek szülei, a munkavállalók és más érdeklődők

megtekinthetik az

óvodavezetői irodában, munkaidőben. Információ az alapdokumentumokról az óvoda vezetőjétől és a tagintézmény-vezetőktől kérhető. A

tagóvodák

vezetői

minden

évben

a

leendő

óvodás

gyermekek

szüleit

szóban

tájékoztatják az intézményben folyó nevelőmunkáról és a működés rendjéről. A házirendet az óvodák bejáratának közelében ki kell helyezni. Minden óvodás gyermek szülőjének az első szülői értekezleten a házirendet át kell adni, az átadást aláírással dokumentálni kell. A tagóvodák minden tanév elején elkészítik saját munkatervüket, melyet a nevelőtestület fogad el. 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Intézmény neve:

Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda

Székhelye:

7095 Iregszemcse, József A. u.11-13.

Intézmény fenntartója:

Iregszemcse Közös Óvoda Fenntartó Társulás

Gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő költségvetési szerv

Óvodavezető neve:

Bakonyiné Térmeg Ilona

Telefonszáma:

74/480-979

E-mail címe:

[email protected]

Statisztikai törzsszáma:

15414430-8510-322-17

OM azonosító jele:

202350

Adószáma:

15414430-2-17

Tagintézmények: Neve:

Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda Nagyszokolyi Kismackó Tagóvodája

Címe:

7097 Nagyszokoly, Deák Ferenc u. 277.

Vezető neve: Antoni Anett Tel.:

74/478-624

E-mail címe: [email protected] Neve:

Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda Felsőnyéki Szirombontogató Tagóvodája

Címe:

7099 Felsőnyék Templom u.3.

2

Vezető neve: Juhász Attiláné Tel.:

74/578-011

E-mail címe: [email protected] Neve:

Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda Újiregi Gesztenye Tagóvodája

Címe:

7095 Újireg Jász u. 26.

Vezető neve: Kereszt Réka Tel.:

74/481-067

E-mail címe: [email protected] Az intézmény bélyegzőlenyomatai: 1.sz. mellékletben Az

intézményi

bélyegzők

használatára

az

óvodavezető

és

a

tagintézmény-vezetők

jogosultak. 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Az intézmény az Iregszemcse Közös Óvoda Fenntartó Társulás által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik az óvodavezető felelőssége jóváhagyása

mellett, nélkül

de

a

nem

gazdálkodással vállalhat.

összefüggő

Gazdálkodási

kötelezettséget

feladatait

a

Iregszemcse

fenntartó Község

Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint székhely település polgármesteri hivatala látja el. 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

3

5. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

5.1. A székhely óvoda és tagóvodáinak feladatai Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglakozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az

óvodai

nevelőmunka

az

Óvodai

nevelési

országos

alapprogramjára

épülő

–

a

nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott – óvodai pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai programban meghatározottak szerint a szülőkkel együttműködve biztosítjai a (2,5) 3-7 éves korosztály óvodai nevelését. Korszerű színvonalon – a kompetencia programcsomag bevezetésével is – gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Biztosítja a fejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátását. Hangsúlyt fordít az óvoda-iskola átmenet optimális megvalósítására. 5.2. Az intézmény vezetői Az óvodavezető kinevezéséről - pályázati eljárást követően – az alkalmazotti kör, a Kisebbségi Önkormányzat, a Szülői Szervezet véleményeztetését követően az intézményt fenntartó Társulási Tanács dönt. A

tagintézmény-vezető

megbízásáról

az

alkalmazotti

kör,

a

Szülői

Szervezet

véleményeztetésével az intézményvezető dönt. A munkaközösség vezetőjét a nevelőtestület javaslatára az óvodavezető bízza meg határozott időre. Megbízatása határozott időre szól, többször meghosszabbítható. 5.2.1. Az óvodavezető felelős:  a szakszerű és törvényes működésért,  a takarékos gazdálkodásért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, működtetéséért, ellenőrzéséért,  a pedagógiai munkáért,  az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  a tervezési, beszámolási információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, a statisztikai adatszolgáltatásért,  az óvoda által rendezett ünnepek, hagyományok megszervezéséért,  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

4

 a

gyermekbalesetek

megelőzéséért,

a

szükséges

feltételek

biztosításáért,

a

feladatellátás ellenőrzéséért  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért,  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért.  egyéb, a jogszabály szerinti vezetői feladatok ellátásáért 5.2.3. Az óvodavezető feladata:  a nevelőtestület vezetése  a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,  a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,  rendszeres kapcsolattartás a tagóvoda-vezetőkkel  a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  a szülői szervezettel való együttműködés a tagintézmény-vezetők bevonásával,  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása,  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe,  az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete  a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatok ellátása,  az intézmény gazdasági működésének figyelemmel kísérése, ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. 5.5. A tagóvoda-vezetők felelőssége, feladata:  szabadságolási terv elkészítése  a heti rend és a helyettesítési beosztás elkészítése  belső helyettesítések dokumentálása  nyilvántartások vezetése  csoportok adminisztrációs munkájának időnkénti ellenőrzése  óvodai rendezvények előkészítése, megszervezése  a vezetésük alatt álló egység szakmai ügyekben való képviselete, irányítása, szervezése és ellenőrzése  az egységükben folyó pedagógiai munka szervezése, ellenőrzése a gyermekvédelem, a nevelőmunka biztonságos feltételei megteremtése,

5

 a

gyermekbalesetek

megelőzése,

a

gyermekek

egészségügyi

vizsgálatának

megszervezése, végrehajtása  az adatkezelési és adatvédelmi szabályok érvényesítése, az országos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatok  a helyi szintű tanügy igazgatási munka, valamint a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a feladatok megszervezése és végrehajtása. Vezetői

munkájukat

egyéni

felelősséggel,

az

intézmény

más

tagóvodák

vezetőivel

együttműködve végzik. Döntenek

a

tagóvoda

működésével

kapcsolatos

minden

olyan

kérdésben,

amelyek

egyeztetése nem tartozik az óvoda vezetőjéhez, illetve az egység más közösségének hatáskörébe. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során a tervezetet egyeztetik az óvodavezetővel. 5.2.4. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai:  a munkaközösség munkájának tervezése, önálló vezetése,  a pedagógiai program és az intézmény éves munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása,  a munkaközösség tevékenységének irányítása, a munkaközösségi tagok szakmai munkájának ellenőrzése a nevelőtestület által kiemelt területen,  belső továbbképzések szervezése,  a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain,  a szakmai munkaközösség képviselete az intézmény vezetősége előtt és külső szakmai fórumokon. 5.3. Az óvodavezető és a tagóvodák vezetőinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Feladat-ellátási helyenként a vezetői feladatok folyamatos ellátása érdekében a napi operatív munka szervezését, ellenőrzését óvodavezető/tagóvoda-vezető által kiválasztott személy felelősségteljesen végzi. Távollétében a helyettes hatásköre az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. A helyettesítés alatt történt eseményekről a helyettesítő személy a legrövidebb időn belül köteles beszámolni a helyettesített vezetőnek. Az óvodavezető távolléte esetén a székhely óvodában a munkaközösség-vezetők egyike a megbízott vezető, szükség esetén vezetői helyettesítési feladatokra a székhelyóvodában dolgozó óvodapedagógusnak is adhat megbízást. A reggel 7-8 óra és délután 16-17 óra közötti időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.

6

A

tagóvoda-vezetőt

akadályoztatása

esetén

az

általa

megbízott

óvodapedagógus

helyettesíti. 5.4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 5.4.1. Vezetők közötti együttműködés a.) Rendszeresített formája a kéthavonta tervezett vezetői értekezlet, melyet meghatározott napirenddel és időpontokban az óvodavezető hív össze. b.) Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. c.) A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon. d.) Az óvodavezetőt meg kell hívni a tagóvodában tartott értekezletekre, ezenkívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát. e.) Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához, és azokat az érintettek megismerjék. f.) Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon és e-mail kapcsolatban állnak egymással. 5.4.2. Az óvodai közösség – tagóvodák közötti kapcsolattartás rendje Az óvodai közösséget az óvodák dolgozói, a gyermekek, és a szülők alkotják. Az óvoda nevelési egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerinti ütemezett

nevelőtestületi

értekezleten,

(illetve

rendkívüli

értekezleten)

valamint

a

munkaközösségek szakmai együttműködésében valósul meg. a.) Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az

óvodai

valamennyi

alkalmazotti közalkalmazott

közösségét alkotja.

a

székhelyén

Ezen

belül

és

telephelyén

közösséget

alkotnak

foglalkoztatott a

székhelyen

foglalkoztatott és a tagóvodában foglalkoztatott közalkalmazottak. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaköri leírás személyre szólóan magába foglalja a munkavégzés idejét, feladatait, szabályait. Az alkalmazott tudomásulvételét aláírásával igazolja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti

lehetőségeit

a

magasabb

jogszabályok

(elsősorban

a

Munka

Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény belső szabályozók rögzítik.

7

Az alkalmazotti közösséget javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével, feladatának változásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával

és

módosításával,

az

intézményvezetői

megbízással

összefüggő

döntésekben, amelyet alkalmazotti értekezleten gyakorol. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben úgy rendelkezhet, ha a jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések előtt kell összehívni. Az értekezlet megtartásához a dolgozóknak legalább 2/3 –os jelenléte szükséges, melyről jegyzőkönyv vagy feljegyzés készül. A székhely óvoda és tagóvoda nevelőtestülete, alkalmazotti közössége önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érinti. Az óvoda alkalmazottai közvetlenül, vagy közvetlen felettesük révén tartanak kapcsolatot az intézmény dolgozóival, illetve a vezetéssel. b.) A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, valamint a tagóvodában működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos

ügyekben,

valamint

a

köznevelési

törvényben

és

más

jogszabályban

meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik:  a nevelési program és módosításának elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,  az óvoda éves munkatervének elkészítése,  a

nevelési

intézmény

munkáját

átfogó

elemzések,

elfogadása,  továbbképzési és beiskolázási terv elfogadása,

8

értékelések,

beszámolók

 a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az óvoda költségvetésében szakmai célokra, rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során rendszeres és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület

rendes

értekezleteit

az

óvoda

éves

munkatervében

meghatározott

napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: 

nevelési évet nyitó értekezlet



féléves értekezlet



nevelési évet záró értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, a szülői szervezet és/vagy az óvoda vezetője kezdeményezi. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.) A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3 -a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iratanyagába kerülnek határozati formában. c.) Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség tagóvodánként nem, intézményi szinten szerveződik legalább 5 fő tag részvételével. A

pedagógusok

a

közös

szakmai

munkára,

annak

ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre.

9

tervezésére,

szervezésére

és

A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka

tervezéséhez,

szervezéséhez,

ellenőrzéséhez.

Működéséről

és

munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására és koordinálására munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetők az évzáró értekezleten számolnak be az elvégzett munkáról. A szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységeket folytathatja: 

pedagógiai program véleményezése,



fejleszti a szakterület módszertanát,



véleményezi és javaslatot tesz a pedagógiai munka továbbfejlesztésére,



támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,



összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, és értékrendet,



a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése,



a nevelőmunka hatékonyságának növelése, minőségének fejlesztése,



új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása,



az óvodai nevelést segítő eszközök kiválasztásának véleményezése.

6. A VEZETŐ ÉS A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG; A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZÜLŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA

6.1. A szülői közösség Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői közösséget működtetnek. Az óvodai csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Óvodai, tagóvodai szinten szülői munkaközösség működik, élükön az elnökkel és az őt segítő tagokkal. Az elnökkel a vezető és a tagóvoda-vezetők tartják a kapcsolatot. A csoportok szülői közösség

kérdéseiket,

véleményüket,

javaslataikat

a

csoportokban

választott

tagok

segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez. Az óvoda vezetőjének/tagóvoda-vezetőknek az óvodai szülői közösség választmányát nevelési évenként legalább két alkalommal össze kell hívnia és ezen tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodai szülői közösség döntési jogot gyakorol:  a saját működési rendjében,  munkatervének megválasztásában,  tisztségviselőinek megválasztásában. Az óvodai szülői közösség egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:

10

 az óvodai SZMSZ kialakításában,  a házirend kialakításában,  a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában,  az óvodavezetői pályázatról, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad.  az ünnepélyek, megemlékezések, óvodai programok rendjét szabályozó részeiben,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,  az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,  a munkatervnek a szülőket is érintő részében. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a szülő tájékoztatást kérhet a nevelési

intézmény

vezetőjétől/tagóvoda-vezetőjétől,

az

e

körbe

tartozó

ügyek

tárgyalásakor. Az óvodavezető az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról a szülői közösség összejövetelein, a szülői értekezleteken, a csoportokban elhelyezett hirdetőtáblákon tájékoztatja a szülőket. 6.2. Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolattartása Kapcsolattartás formái:  családlátogatások – legalább egy alkalommal,  szülői értekezletek - évi három alkalommal,  fogadóórák – szülői értekezletek előtt egy órával, illetve időpont egyeztetéssel bármikor,  nyílt napok – évi egy alkalommal két nap terjedelemben,  közös szervezésű kirándulás,  programok (ünnepek előtti készülődés, sportnap, jótékonysági bál stb.)  ünnepélyek (anyák napja, évzáró)  napi szükséges rövid információk, Az óvodai csoportok pedagógusai a csoportok szülői értekezletén a gyermekek óvodai életéről, a csoport fejlődéséről, fogadó órákon a gyermek egyéni fejlődéséről tájékoztatják a szülőket. A szülők ezen alkalmakkor gyermekükkel és az óvodai élettel kapcsolatosan tehetik meg véleményüket, javaslataikat, ötleteiket. 7. A NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 7.1. A működés rendje - általános szabályok A nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg, melyet a tagintézmény-vezetők készítenek el.

11

7.1.1. Az intézmény dolgozóinak munkaideje: Óvodavezető: 40 óra /hét, kötött munkaidő 6 óra/hét. Tagóvoda-vezetők: 40 óra/hét, kötött munkaidő 30 óra/hét Óvodapedagógusok: 40 óra/hét, kötött munkaidő 32 óra/hét Dajkák: 40 óra /hét. Az óvodában a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet megában foglaló foglalkozásra kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a munkaideje beosztását vagy felhasználását részben maga jogosult meghatározni. Feladatok különösen a következők:  foglalkozásokra való felkészülés,  a gyermekek fejlődésének értékelése,  a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel továbbképzéseken,  kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  óvodai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,  csoportszobák rendben tartása és dekorációjának kialakítása,  és egyéb előre nem tervezett tevékenységek. A nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelés év rendjében meg kell határozni: 

a dolgozók munkarendjét



az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,



a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek időpontját,



a nevelőtestületi és szülői értekezletek időpontját.



nyári zárva tartás időtartamát,

A nyári zárva tartás időpontjáról legkésőbb az adott év február 15-ig értesíteni kell a szülőket. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként legfeljebb 5 alkalommal vehet igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt írásban a csoportok hirdetőtábláin és lehetőség szerint szóban is. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

12

7.1.2. A gyermekek fogadása, a nyitva tartás rendje Napirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül

az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.

A

gyermekek érkezésének és elvitelének módját a tagóvodák Házirendje szabályozza. A tagóvodák nyitva tartása: Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda

7.00-17.00 óráig

napi 10 óra

Nagyszokolyi Kismackó Tagóvoda

7.00-16.30 óráig

napi 9.30 óra

Felsőnyéki Szirombontogató Tagóvoda

7.00-16.30 óráig

napi 9.30 óra

Újiregi Gesztenye Tagóvoda

7.00-16.30 óráig

napi 9.30 óra

Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel. A nyári zárva tartás alatt történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az intézmény fent szabályozott időponttól esetenként eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) a fenntartó adhat engedélyt.

Csoportok összevonása Az óvodát reggel a munkarend szerint ügyeletre beosztott óvodapedagógus, és a reggeli műszakban dolgozó dajka nyitja. A reggeli és a délutáni órákban összevont, ügyeletes csoportokban helyezzük el a gyermekeket. Az összevonások rendszerét és módját a tagintézmények Házirendje szabályozza. A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és tavaszi szünet idején, amikor a gyermekek létszáma csökken, a csoportok 25 főig összevonhatóak. Összevont csoporttal működünk június 16. és augusztus 31. között. Pedagógus hiányzás esetén túlmunka szervezésével szükséges a gyermekek felügyeletét és szakszerű fejlesztését folytatni. Ebben az esetben elsősorban a csoportban dolgozó váltótárs, illetve belső munkaszervezés alapján az óvoda bármely pedagógusa átveheti a hiányzó pedagógus feladatait. Amennyiben a fenti módon nem lehetséges a felügyelet biztosítása, szükségessé válhat a gyermekek más csoportban való elhelyezése. A csoport létszám ebben az esetben sem haladhatja meg a törvény által engedélyezetett 7.2. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai jelentkezések idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év április 1. és április

13

30.-a közötti időszakban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a jelentkezés időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét. Felvehető az a gyermek is, aki a felvételtől számított fél éven belül betölti a harmadik évét, amennyiben minden gyermek felvételi kérelme teljesíthető. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A jelentkezés az óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető/tagóvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. Ha a gyermek 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben eltölteni, felvételét nem lehet elutasítani. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető/tagóvoda-vezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. 7.3. Az óvodai elhelyezés megszűnésére vonatkozó rendelkezések Az óvodai elhelyezés megszűnik, ha: 

a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján.



a szülő írásban bejelenti, hogy 5 éven aluli gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon.



a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján

8. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az

óvodát

a

külső

intézményekkel,

szervekkel

fenntartott

kapcsolataiban

az

óvodavezető/tagóvoda-vezetők képviseli. A kapcsolattartás rendszeres formái  különböző értekezletek  fórumok  látogatások  egyedi esetek 8.1. Fenntartó és óvoda kapcsolata Jelentések, beszámolók, kölcsönös információk, valamint megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. 8.2. Általános Iskola és óvoda kapcsolata Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival. A

kapcsolattartás

célja

az

iskolába

menő

együttműködés kialakítása.

14

gyermekek

beilleszkedését

megkönnyítő

A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása  óvodások iskolával való ismerkedésére,  ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel,  értekezletekre való meghívás  volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálat 8.3. Tanulási Képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok és óvoda kapcsolata: Sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálata, és nyomon követése. Forma: vizsgálatkérés: állapotfelmérés, illetve kontroll vizsgálatkérés. Módja: írásban 8.4. Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézmény Családsegítő Szolgálata és az óvoda kapcsolata Az intézmények közötti kapcsolattartás tartalmát és formáit az intézmények között létrejött Együttműködési Megállapodás tartalmazza, valamint az éves munkatervben tervezettek szerint

valósul

egészségügyi

meg.

Az

szolgáltatóval,

Együttműködési (orvos,

Megállapodások

védőnő,

fogorvos)

és

tagóvodánként a

helyi

a

helyi

családsegítő

és

gyermekvédelmi intézménnyel kötöttek. 8.5. Nevelési Tanácsadó és óvoda kapcsolata A kapcsolattartás tartalmát és formáit a tagintézmények és a Nevelési tanácsadó intézmény között létrejött Együttműködési Megállapodás tartalmazza. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés kialakításában és folyamatában. 8.6. Művelődési Ház és óvoda kapcsolata A Művelődési Ház rendezvényein, programjain való részvétel. Az óvodai rendezvények helyének biztosítása a Művelődési Házban. 8.7. Egyházak és óvoda kapcsolata A hitoktatás megszervezésének elősegítése. (Részvételi szándék felmérése a szülők igényeinek megkérdezésével, a foglalkozások helyének, idejének biztosítása.) 9. AZ ÓVODA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE Az ellenőrzés minden dolgozóra nézve dinamikus tevékenység, amivel a hatékonyabb működés, hiányok pótlása, hibák javítása, eredmények megerősítése válik lehetővé. A nevelőmunka óvodára vonatkozó ellenőrzési, értékelési rendszerének meghatározása a nevelési

célok

elérését,

a

pedagógiai

munka

folyamatos biztosítását szolgálja.

15

eredményességének

hatékonyságának

9.1. A belső ellenőrzési tevékenység területei 

nevelőmunkára (gyermekek, pedagógusok),



az óvoda egész működésére,



a szervezeti kultúrára.

9.2. A belső ellenőrzésére jogosultak, és kiemelt ellenőrzési feladataik: 

az óvoda vezetője



a tagóvoda-vezetők



a szakmai munkaközösségek vezetője

Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 9.3. Az óvodavezető ellenőrzése kiterjed különösen:  a jogszabályok szerinti működés betartására  a tanügy-igazgatási feladatok pontos megvalósulására  a takarékos gazdálkodás betartására  a munkaköri feladatok ellátására és annak színvonalára,  az intézmény működését meghatározó összes dokumentumban foglalt szabályok, előírások, feladatok megvalósulására,  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységére  a munkafegyelemre. 9.4. A tagóvodák vezetőinek ellenőrzése kiterjed különösen: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét  a pedagógusok adminisztrációs munkáját  gyermekvédelmi munkát  ellenőrzik a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok érvényesülését  vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását

9.5. Munkaközösség-vezetők ellenőrzése kiterjed különösen: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai közösségbe tartozó pedagógusok nevelőmunkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját,  a pedagógusok nevelőmunkájának módszereit és eredményességét  a nevelőmunka eredményességét Az

óvodavezető/tagóvoda-vezetők

alkalommal

értékeli

a

nevelési

minden év

során.

16

óvodapedagógus Az

ellenőrzés

munkáját

legalább

tapasztalatait

az

egy

érintett

óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az

ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az

esetleges hiányosságok

megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 9.6. Az ellenőrzés elvei és módja: 

szakmai önállóság tiszteletben tartása



módszertani szabadság biztosítása



pozitív megerősítés



az elfogadott elvek számonkérése



pedagógiai munka tervezése, elemzése



folyamatos írásbeli munka minősége



önértékelés

9.7. Az ellenőrzés fajtái:  tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés.  spontán, alkalomszerű ellenőrzés. 9.8. Az ellenőrzés formái:  csoportlátogatás  beszámoltatás  eredményvizsgálatok, felmérések  a pedagógiai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése.

9.9. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az óvodavezető  a szakmai munkaközösség és  a szülői közösség. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrző személy feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal, megállapodás születik és visszatérő ellenőrzésre kerül sor. 9.10. A gyermekcsoport és az egyes gyermekek fejlettségének ellenőrzése, mérése, értékelése 

óvónők közötti konzultációval



a gyermekekről megfigyelések gyűjtésével, elemzésével



gyermekmunkák elemzésével



sikerkritériumok számbavételével történik.

17

10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 10.1. Gyermekvédelem Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermekvédelmi feladatok ellátásában,

a

gyermekek

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában, megszüntetésében. Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását. Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok: 

elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,



a problémákat, a hátrányos helyzetet okozó tüneteket felismerni, és ha szükséges szakember segítségét kérni,



nyilvántartás vezetése a veszélyeztetett, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről,



rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni,



rendszeres családlátogatások végzése szükség esetén



a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíteni,



együttműködés

a

gyermekvédelmi

szervezetekkel,

illetve

a

gyermekvédelmi

rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, 

a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásának folyamatos nyomon követése.

Amennyiben a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, az óvodavezető/tagóvoda-vezető köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. 10.2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Minden dolgozónak érvényes foglalkozás –egészségügyi vizsgálattal kell rendelkeznie. A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat az óvodavezető/tagóvoda-vezetők szervezi, melyen minden munkavállalónak kötelessége részt venni. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi ellátását az óvoda orvosa és a védőnő végzik. Az

óvodavezető/tagóvoda-vezetők

előzetes időpont

egyeztetés után

gondoskodnak a törvényben meghatározott kötelező szűrővizsgálatok elvégzéséről. Évi egy alkalommal fogászati, szemészeti és általános egészségügyi vizsgálat szükséges. Az óvodavezető/tagóvoda-vezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:  biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit,  gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és

18

 szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. 10.3. Óvó védő intézkedések A

nevelőmunka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

a

megteremtése,

és

a

gyermekbalesetek megelőzése, a feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az

óvodai

egész

napos

nevelőmunka

folyamán

a

dolgozónak

körültekintően

kell

megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő-, óvó előírások figyelembe vételével.) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. A balesetveszélyessé vált berendezési tárgyakat, játékokat észlelő felnőtt kötelessége jelenteni, vagy azonnal eltávolítani, a veszélyforrást tőle telhető módon megszüntetni. Minden óvodapedagógusnak a köznevelési törvényben előírt feladata, hogy a rábízott gyermekek részére átadja az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: 

a csoportban balesetveszélyes eszközt használnak, pl. olló, tű stb.



az udvaron tartózkodnak,



ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt)



ha az utcán közlekednek



ha valamilyen rendezvényen vesznek részt



a séták alkalmával.

Amennyiben az óvoda épületét a gyermekcsoportok elhagyják a gyermekek biztonsága érdekében 10 gyermekenként egy felnőtt kísérőt biztosítani kell. A községen kívül szervezett kirándulás az óvodavezető/tagóvoda-vezető engedélyével, és szülő aláírásával történhet. Írásban kell rögzíteni az óvónőknek: a kirándulás helyét, idejét, az indulás és érkezés várható időpontját, tervezett útvonalat, utaslistát-gyerekek, kísérőik neveit. 10.4. Gyermekbaleset esetén teendő intézkedések A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvodában tartózkodás ideje alatt óvónői felügyelet kötelező. Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: 

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,



ha szükséges orvost kell hívni,

19



ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,



a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást lehetőleg meg kell szüntetni,



a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőjének, a tagóvoda esetén a tagóvoda-vezetőnek,



a tagóvoda-vezetője köteles értesíteni az óvodavezetőt,



a balesetről és a megtörtént intézkedésekről a szülőt azonnal értesíteni kell.

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvodavezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 11. AZ ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Az

ünnepek,

ünnepélyek,

megemlékezések,

gyermekprogramok

tagóvodai

szinten

történnek. Az ünnepek és megemlékezések tartalma és megjelenési formája tükrözi a helyi nevelési program szellemiségét. Az ünnepre való készülődésben az óvoda minden dolgozója aktívan részt vesz, szem előtt tartva az egyenlő feladat megosztást. Feladataink: 

az ünnepre való készülődés legalább olyan hangsúlyt kapjon, mint maga az ünnep,



az ünnep mindig vidám hangulatú, felszabadult együttlét legyen,



mindig esztétikusan és az alkalomhoz illően díszítsünk,



használjuk

ki

az

adódó

lehetőséget

a

család

és

az

óvoda

kapcsolatának

elmélyítésére. Az ünnepek, hagyományok, megemlékezések pontos idejét, formáit az éves munkaterv tartalmazza. Ünnepeink, hagyományaink:  Születésnapok  Márton nap  Mikulás  Advent, Karácsony  Farsang

20

 Március 15  Húsvét és húsvéti hagyományok  Új gyermekek fogadása beiratkozás előtt  Anyák napja  Gyermeknap  Iskolába menők búcsúja  Évzáró 12. EGYÉB, A MŰKÖDÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 12.1. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők és hozzátartozók kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek/tagóvoda-vezetőnek jelentik be, hogy nilyen ügyben jelentek meg az óvodában. A szülő a nap bármely időszakában beléphet az óvodába, de hosszasan nem tartózkodhat, csak az engedélyezett alkalommal. /beszoktatás, nyílt nap, értekezlet, ünnepély, stb./. A szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben. 12.2. Egyéb Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvoda helyiségei az alapfeladattól eltérő célra csak a fenntartó hozzájárulásával vehetők igénybe. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek:  az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az utolsóként távozó dolgozó felelős az épület bezárásáért. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

21

Az óvoda alkalmazottai munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8 óráig köteles jelenteni az óvodavezetőnek/tagóvoda-vezetőnek. A mobil telefon használata munkaidőben korlátozott, nem zavarhatja a munkavégzést. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni.

ZÁRADÉK A szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése: A SZMSZ a fenntartó egyetértésével lép hatályba, és visszavonásig érvényes. E Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével érvényét veszíti az ezt megelőző SZMSZ. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata: A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, jogszabályváltozás esetén, vagy ha a módosítást kezdeményezi az intézmény dolgozóinak, illetve a szülői közösség tagjainak

nagyobb

óvodavezetőjéhez

csoportja.

kell

A

kezdeményezést

beterjeszteni.

A

SZMSZ

és

a

módosítási

javasolt eljárása

módosítást megegyezik

megalkotás szabályaival. Az Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát készítette: Iregszemcse, 2013. március 29.

Bakonyiné Térmeg Ilona óvodavezető

22

az a

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői közösség 2013. április 3. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet (közösség) egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

………………………………………………………………………….. szülői szervezet képviselője

Az óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2013. április 3. napján tartott határozatképes ülésén 18 igen, 0 nem 0 tartózkodás szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi tagok hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Iregszemcse, 2013. április 3.

………………………………………………………..

………………………………………………………

hitelesítő

hitelesítő

………………………………………………………………….. óvodavezető

23

Az Iregszemcsei Nefelejcs Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát Iregszemcse Közös Óvoda Fenntartó Társulás Tanácsa …………..év ………………………………….hónap …………napján tartott ülésén jóváhagyta.

……………………………………………………… Süvegjártó Csaba Társulási Tanács Elnöke

24