A TŐZSDEI KERESKEDÉS ALAPJAI. KBC Equitas

KBC EQUITAS

A TŐZSDEI KERESKEDÉS ALAPJAI

Tőzsdei oktatóanyag a KBC Equitas ügyfelei részére

A TŐZSDEI KERESKEDÉS ALAPJAI OKTATÓANYAG

Tartalom Bevezető....................................................................................................................................................................... 1 1.

2.

3.

4.

5.

Ismerkedés a tőzsdével ................................................................................................................................. 3 1.1.

A tőzsde ..................................................................................................................................................... 4

1.2.

A részvény ................................................................................................................................................. 5

1.3.

A tőzsdei kereskedés szereplői ......................................................................................................... 8

1.4.

A Budapesti Értéktőzsde .................................................................................................................... 11

Tőzsdei termékek kereskedése ................................................................................................................ 15 2.1.

Tőzsdei alaptermékek ......................................................................................................................... 16

2.2.

Befektetési alapok és strukturált termékek ................................................................................ 18

2.3.

Határidős piac és egyéb tőkeáttételes termékek ..................................................................... 20

A kereskedési ötlet........................................................................................................................................ 21 3.1.

Technikai elemzés ................................................................................................................................ 23

3.2.

Fundamentális elemzés ...................................................................................................................... 24

3.3.

Hírlevelek ................................................................................................................................................. 25

Tőzsdei kereskedés a gyakorlatban ........................................................................................................ 30 4.1.

Megbízástípusok .................................................................................................................................. 30

4.2.

Kockázatkezelés .................................................................................................................................... 35

4.3.

Gyakorlati példa .................................................................................................................................... 38

Összefoglaló .................................................................................................................................................... 42

1


Üdvözöljük a tőzsde világában! Az, hogy jelen kiadványunkat kezében tartja, azt jelenti, hogy már csak egy apró lépésre van attól, hogy Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójának, a K&H Bankot is magába foglaló KBC csoportnak leányvállalatánál tőzsdézzen. A KBC Equitas a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének internetes szolgáltatása, a számlanyitást követően Önnek lehetősége nyílik, hogy a nálunk elhelyezett pénzével egyszerűen és gyorsan kereskedjen a világ tőzsdéin. A tőzsdézésről Azokat, akik eddig úgy gondolták, hogy a tőzsdézés gyerekjáték, amely gyors és könnyű meggazdagodással kecsegtet, ki kell ábrándítanunk. A tőzsdézés igenis kockázatos tevékenység, ahol csak azok tudnak tartósan nyereségesek maradni, akik kellő energiát fektetnek ebbe a tevékenységbe. A jó hír az, hogy a tőzsdézés tanulható, mi több, hasznos és értékes elfoglaltságot tud szerezni azoknak, akik kedvelik az intellektuális kihívásokat. Megfelelő tájékozottság mellett, a szükséges

tudás

birtokában,

szigorú

kockázatkezelés

mellett

pedig

jelentős,

a

kockázatmentesnek tartott termékekhez képest (pl.: bankbetét) kiemelkedő hozamokat lehet elérni tőzsdei befektetésekkel. A tőzsde nem kaszinó, sokkal inkább hasonlít sakkpartik sorozatához, és arra sarkall bennünket, hogy minél jobban megismerjük a minket körülvevő világot. Mi kell a tőzsdézéshez? A tőzsdézéshez a következő eszközökre lesz szüksége: 

1 kényelmes fotel



1 számítógép internetkapcsolattal



1 számla a KBC Equitas-nál



Józan ész



Megfelelő tudás

Az első négy eszköz egyszerűen elérhető, jelen kiadványunkkal az ötödik tényezőhöz szeretnénk hozzájárulni; szeretnénk azokat az alapvető ismereteket átadni, amelyek feltétlenül szükségesek a részvények kereskedéséhez, és a hírleveleinkben is szereplő piaci információk megértéséhez. A tőzsdézés minden csínját-bínját nem lehet könyvből elsajátítani, valószínűleg szükség lesz arra is, hogy meghallgasson néhányat ügyfeleink számára ingyenes szemináriumaink, vagy webináriumaink közül (részletek honlapunkon). Tapasztalt oktatóink nagyon sokat tudnak segíteni, de ahhoz, hogy valaki feketeöves tőzsdebajnok lehessen, sok gyakorlati tapasztalat megszerzésére van szüksége. Annak érdekében, hogy Ön erre a gyakorlatra szert tehessen, mindenekelőtt az első kereskedésig kell eljutnia! Kezdjük is el!

2


1

ISMERKEDÉS A TŐZSDÉVEL

„Az ár az, amit fizetsz, az érték az, amit kapsz. Akár részvényekről, akár zokniról beszélünk, a minőségi árut szeretem megvenni, amikor le van értékelve.” Warren Buffett - 39 Mrd $

3


1.

Ismerkedés a tőzsdével

1.1.

A tőzsde

A tőzsde kialakulása A tőzsdék eredetileg azért jöttek létre, hogy egy helyen koncentrálják bizonyos termékek keresleti és kínálati oldalát. Noha a hitelezés intézményét már a mezopotámiaiak is ismerték, a kereskedők koncentrálása csak a középkorban vette kezdetét. A XIII. században a korszak pénzügyi központjának számító Bruges-ben jött létre a tőzsdék elődjének számító börze, ahol Robert van der Buerze háza előtt gyűltek össze a kereskedők üzletkötésre. Később a gazdaság fejlődésével újabb és újabb tőzsdék nyitották meg kapuikat a kereskedni kívánók előtt a világ számos gazdasági csomópontján. A tőzsdéknek kiemelkedő jelentősége volt az elmúlt évszázadokban a gazdaság működése során, gondoljunk csak bele, hogy például tőzsde nélkül egy XIX. századbeli molnárnak milyen feladatot jelentett volna megtalálni a legkedvezőbb árú búzát. A tőzsde egy olyan koncentrált piac (rengeteg vevővel és eladóval), ahol sztenderdizált, azaz egységesített termékek kereslete és kínálata találkozik egymással. Mivel az azonos típusú szabványosított tőzsdei termékek között nincs minőségi eltérés, a keresleti és kínálati oldal közötti egyensúlyt az egyetlen szabadon mozgó termékjellemző, az árfolyam folyamatos változása biztosítja. Az évek során az árutőzsdék jelentősége egyre inkább

csökkent,

párhuzamosan

és

egyre

a

világ

fejlettebb

fejlődésével termékek

A tőzsdék elődjének épülete: Ter Beurze - Bruges, Belgium

kereskedésére nyíltak meg a parkettek. A tőzsde napjainkban A világ tőzsdéin manapság a legkülönfélébb sztenderdizált termékekkel lehet kereskedni. Léteznek árutőzsdék, ahol többek között olajjal, vagy éppen búzával kereskednek a jelenlevők, míg egyes speciális tőzsdéken akár áram vagy Co2 kvóta is gazdát cserélhet.

4


A KBC Equitas fő profilját az értéktőzsdék adják, ahol részvényekkel, kötvényekkel és egyéb értékpapírokkal lehet kereskedni, ezek között is a részvény az az alaptermék, amely a legnagyobb figyelmet kapja. A múlt század elejével ellentétben ma már nem szükséges a részvények fizikai birtoklása, hiszen az

értékpapírok

elszámolása

a

világ

tőzsdéin

elektronikusan

történik

(dematerializáció). Ennek köszönhetően a világ majdnem minden tőzsdéjéről kiszorult a nyílt kikiáltású kereskedés is, ahol a brókerek bekiabálva kötötték meg ügyleteiket. Az értéktőzsdék elektronikus kereskedésének lehetőségét felhasználva az online befektetési szolgáltatók, mint például a KBC Equitas, a tőzsdézés lehetőségét széles tömegek számára teszik elérhetővé. A

világ

értéktőzsdéin

már

szinte

mindenhol

elektronikusan történik a részvénykereskedelem nyilvántartása, amelynek során a vevők és eladók üzletkötése villámgyorsan történik meg, méghozzá teljesen

anonim

módon.

A

szereplők

megnövekedett számának köszönhetően a tőzsdék forgalma

is

jelentősen

megnőtt

az

elmúlt

évtizedekben. Egy értéktőzsdén minél több szereplő van jelen, annál több egymáshoz közel eső vételi vagy eladási ajánlat

érkezik

a

jegyzett

értékpapírokra.

Ez

Egy letűnt kor emlékei – A New York-i tőzsde parkettje az elektronikus elszámolás előtt

folytonossá és pezsgővé teszi az árfolyam alakulását az adott piacon, és nagyobb forgalmat, azaz likviditást biztosít.

1.2.

A részvény

A részvény olyan tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelynek névértéke a részvényt kibocsátó

vállalat

alaptőkéjének

egy

fixen

meghatározott

része.

Ennek

két

következménye is van: egyrészt a részvényesek mind tulajdonosai az adott vállalatnak, másrészt egy vállalat részvényeinek árfolyama kéz a kézben jár a vállalat teljes piaci értékével. Egy tőzsdei vállalat piaci értékét könnyedén kiszámolhatjuk, hiszen csak meg kell szoroznunk a kibocsátott részvények számát a részvényárfolyammal. A részvények névértékének semmi köze sincs az árfolyamhoz, leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a névérték az a pénz, amit a vállalat alapításakor befizet az alapító minden egyes részvény után az alaptőkébe. Az árfolyam ezzel szemben az a pénz, amennyiért egy darab részvényt később (egy hónap, egy év, vagy akár több évtized után) az alapító el tud adni a másodpiacon. Ha a vállalat időközben hanyatlott, akkor valószínűleg már annyit sem ér 5


majd egy részvény, mint amennyi a névértéke. Ha viszont sokat fejlődött időközben a vállalat, akkor jó eséllyel többet ér már a részvény, mint a névértéke. Ha a vállalat életében annak a piaci értékére vonatkozó pozitív vagy negatív változás várható, vagy következik be (például egy nagy profitot hozó, sikeres új termék bevezetése), akkor a vállalat értéke, így részvényeinek árfolyama is változik. Jó hírek és kilátások esetén a részvényárfolyam gyakran növekedésnek, rossz hírek esetén pedig csökkenésnek indul. A piac a rendelkezésre álló információkat megpróbálja beépíteni a részvények árfolyamába. Ennek ellenére mégis jelentős eltérések adódhatnak a befektetőknek a vállalat értékére vonatkozó egyéni szubjektív értékítélete, és a vállalat részvényeinek aktuális piaci árfolyama között. Egy részvény pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyairól a részvény kereskedési könyvéből tájékozódhatunk. A kereskedési könyv A tőzsdén jegyzett részvényekre befutó ajánlatokat (milyen áron mekkora mennyiséget vennének vagy adnának el az ajánlattevők) a kereskedési könyv tartalmazza. A kereskedési könyv egyik oldalán a vételi ajánlatok, másik oldalán pedig az eladási ajánlatok találhatók. A kereskedési könyv felső sorában általában a legkedvezőbb ajánlatok szerepelnek, a vételi oldalon ez a legmagasabb, az eladási oldalon pedig a legalacsonyabb árat jelenti. A tőzsdék a részvények kereskedési könyveiből általában csak a legjobb néhány ajánlatot hozzák nyilvánosságra. A Budapesti Értéktőzsdén például ötös mélységben érhető el a kereskedési könyv, de akadnak olyan piacok, ahol akár az első tíz vagy húsz legjobb ajánlatot is láthatjuk az egyes oldalakon. Amint a könyvbe egy olyan ajánlat érkezik, amelynek a kereskedési könyv ellenkező oldalán megfelel egy ellentétes irányú ajánlat, az ügylet a megfelelő mennyiségben megköttetik, és az ajánlatok a kereskedési könyvből kikerülnek, mivel teljesültek.

Az OTP kereskedési könyve a KBC Equitas PETI rendszeréből

6


Hogyan kereshetünk pénzt részvényekkel? A részvényeket a tőkepiaci szereplők azért vásárolják, mert tulajdonlásuktól hasznot remélnek. A részvények árfolyamainak bizonytalansága miatt azonban a részvények magasabb kockázatot rejtenek. A részvények árfolyama azért kevésbé kiszámítható, mert előre nem látható tényezők is hatnak rá. (Ha például részesedést vásárolunk egy olyan gyárban, ami később egy természeti katasztrófa következtében megsemmisül, akkor befektetett pénzünk elveszett.) A vállalt kockázatért cserébe a befektetők részvényeiktől magasabb hozamot várnak el, mint az úgynevezett kockázatmentes befektetésektől (pl.: bankbetétektől). A részvényeken elért hozam két forrásból származhat:  a vállalat által a részvényeseknek fizetett osztalékból,  a részvényeken elért árfolyamnyereségből. Bizonyos vállalatok osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak, mintegy „megköszönve” a részvényesnek a vállalat finanszírozását. Azon vállalatok részvényeit, amelyek leginkább így kívánják tulajdonosaikat jutalmazni, osztalékfizető részvényeknek hívjuk. Számos olyan vállalat van, amely erre a mechanizmusra rendezkedett be (pl.: Magyar Telekom). Amennyiben a megfelelő időpontban a nevünkön szerepel az adott részvény, a kifizetett osztalék jóváírásra kerül a számlánkon (figyeljünk azonban a t+3 napos elszámolásra, erről később bővebben is írunk). A vállalatok másik csoportja az üzletmenet által megtermelt készpénzt nem fizeti ki osztalékként a tulajdonosoknak, hanem inkább a további növekedés érdekében befekteti azt. Ha a növekedés, az értékteremtés sikeres, akkor a tulajdonosok jutalma a vállalat értékének, s ezen keresztül a részvények árfolyamának emelkedése lesz. Ezeket a részvényeket növekedési részvényeknek hívjuk. Long és short pozíciók A részvények árfolyam-növekedéséből (long pozíció) úgy tudunk profitálni, ha a részvényeket olcsón vesszük meg, majd pedig drágán adjuk el. Ha azonban az árfolyamok csökkenésére számítunk, akkor ebből is tudunk profitálni egy ellentétes irányú kötéssel (short pozíció). Short pozíció, vagy más néven shortolás esetén ugyanúgy olcsón veszünk és drágán eladunk, azonban a két művelet sorrendjét felcseréljük: először adunk el drágán, és csak ezután veszünk olcsón. A klasszikus short ügylet úgy kivitelezhető, hogy kölcsönkérjük az adott vállalat részvényét egy olyan tulajdonostól, aki azt hosszabb távon tartani kívánja. Miután hozzánk került a papír, eladjuk, majd ha leesett az árfolyama, akkor olcsóbban visszavásároljuk és visszaszolgáltatjuk a kölcsönadónak. Az eladási ár és a visszavásárlási ár különbségét zsebre tesszük. 7


A klasszikus shortolás ma már ritkább, az ügylettípus ETF-ekkel, certifikátokkal és egyéb tőkeáttételes termékekkel kereskedhető le, amelyekről később még szót ejtünk.

1.3.

A tőzsdei kereskedés szereplői

Az értéktőzsdék a tőkepiac kereskedési platformját jelentik, amelyeken keresztül az egyéni vagy intézményi magtakarítások a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe áramlanak.

A pénzügyi közvetítőrendszer szerkezete

A tőkepiacon megjelenő szereplők legfontosabb csoportjai a megtakarítások tulajdonosai, azaz a befektetők, valamint maguk a befektetési célpontok, a vállalatok, akik kibocsátóként vannak jelen a tőkepiacon, például a részvényeikkel. Mivel a tőzsde egy magas bizalmat feltételező intézmény, ahová nem tud bárki csak úgy besétálni és üzletelni, további szereplőkre is szükség van. A kereskedést közvetítők (befektetési

szolgáltatók,

azaz

brókercégek),

és

további

szereplők

(értéktőzsdék,

elszámolóházak) is segítik, akik a befektetők vételi és eladási megbízásait tudják teljesíteni és nyilvántartani, adminisztrálni. A tőzsdei kereskedés szereplői:  befektetők (magánszemélyek, intézmények)  kibocsátók (részvénytársaságok, amelyek részvényeit lehet kereskedni)  közvetítők (befektetési szolgáltatók, brókercégek)  további szereplők (értéktőzsdék, elszámolóházak)

8


Befektetők Az egyéni és az intézményi megtakarítások a tőzsdén közvetlenül és közvetve is megjelenhetnek, ahogyan ez a fenti ábrán is látható. A befektetőknek lehetőségük van pénzüket közvetlenül a tőzsdén elhelyezni (brókercégük segítségével), de természetesen nem csak vásárlóként, hanem eladóként is megjelenhetnek a részvénypiacon. A piaci mozgásokra értékpapír-portfóliójuk elemeinek változtatásával (vétel, eladás) tudnak reagálni, ezáltal is törekedve a magasabb nyereség elérésére. A megtakarítások azonban nem csak közvetlenül, hanem közvetetten, különböző befektetési

termékeken

keresztül

(befektetési

alapok,

nyugdíjalapok

és

biztosítótársaságok) is megjelenhetnek a tőzsdéken. A közvetett tőzsdei befektetések előnyei közé tartozik, hogy a portfólió menedzselését az alapkezelők szakemberei végzik helyettünk. Másik oldalról azonban fontos megjegyezni, hogy az alapok kezelése jelentős, sokszor az ügyfelek számára nem látható költségeket tartalmaz, amelyet végső soron a befektetőknek kell megfizetniük. Kibocsátók Kibocsátói szerepkörben a nyilvános részvénytársaságok részvényeikkel képviseltetik magukat a tőzsdén. A világ tőzsdéin vállalatok tízezreinek részvényei forognak, az egyes cégek tehát bizonyos szempontból versenyeznek a befektetők megtakarításaiért, a finanszírozásért. A tőke azokhoz a vállalatokhoz vándorol, akik sikeresen és átláthatóan működnek, vonzó, de hiteles víziót vázolnak fel, kellő jövedelemtermelő-képességgel rendelkeznek, s ezáltal megfelelő hozamot biztosítanak a részvényeseknek. Közvetítők Amennyiben a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos tevékenységeket szeretnénk végezni (számlanyitás, pénzelhelyezés, megbízás), szükségünk van egy megbízott brókercégre, mint közvetítőre, aki a nevünkben eljárhat. A közvetítő lehet egy klasszikus bróker, akit felhívhatunk, ha üzletelni szeretnénk, de lehet egy befektetési szolgáltató internetes szolgáltatása is. A hagyományos brókerekkel szemben az online bróker szolgáltatás előnyei közé tartozik, hogy közvetlenül, gyorsabban és jóval kedvezőbb áron lehet kereskedni, mivel mi magunk indítjuk a megbízásokat. Az offline brókerek hagyományos előnyét (tippek, információk) már a megfelelő elemzői háttérrel bíró online szolgáltatók is tudják biztosítani. A KBC Equitas például kiterjedt szakembergárdájával biztosítja ügyfeleinek a kereskedéshez szükséges információkat és elemzéseket napról napra. 9


További szereplők Az értéktőzsdéknek is kiemelt szerepe van a kereskedésben, ugyanis ők jegyzik a különböző vállalatok részvényeit, és az ő elektronikus rendszereik teszik lehetővé az értékpapírok kereskedését. A részvények dematerializációja (a korábbi, kinyomtatott fizikai részvények helyett elektronikus jelek kibocsátása) és a globális információáramlás élénkülésének következtében egyre kevésbé hangsúlyosak a lokális értéktőzsdék, ugyanis egy internetkapcsolattal manapság már a világ bármely pontjáról lehet kereskedni tetszőleges parketteken az ott jegyzett részvényekkel. A KBC Equitas rendszereiből több mint 20 tőzsde érhető el, amelynek következtében a világ szinte bármely értékpapírjával kereskedhetünk. Fontos kiemelni még az elszámolóházak jelentőségét, akik a tranzakciók tényleges elszámolására, a pénz és az értékpapír kockázatmentes cseréjére vállalnak garanciát. Magyarországon a KELER biztosítja a tranzakciók biztonságát t+3 napos könyvelés mellett. A t+3 napos elszámolás azt jelenti, hogy egy tőzsdei üzlet megkötése után a valós elszámolás csak három nappal később történik meg. Vásárlás esetén az ügyletkötés utáni harmadik napon emeli le az elszámolóház a pénzt a számlánkról és helyezi el cserébe a megvásárolt értékpapírt. Eladásnál ugyanez a helyzet, csak ott az eladott értékpapírt emelik le számlánkról a harmadik napon, s helyezik el cserébe annak ellenértékét. Példa: Ha például minden pénzünket OTP részvényekbe fektettük, akkor hiába adjuk el OTP részvényeinket, az ellenértéket nem vehetjük fel számlánkról rögtön az üzlet megkötése után, csak a kötést követő harmadik napon, amikor már az ügylet elszámolása is megtörtént. Természetesen egy részvény eladása után azonnal vehetünk egy másikat a befolyt pénzből, hiszen az eladást követő vételnek ugyanúgy t+3 napos az elszámolása. Arra azonban figyelnünk kell, hogy az elszámolási periódus hossza nem minden tőzsdén ugyanolyan. A Frankfurti Értéktőzsde például a budapestinél egy nappal rövidebb elszámolási periódussal dolgozik (t+2). Tipp: Osztalékfizetés esetén is figyelnünk kell a csúsztatott elszámolásra. Minden tőzsdei vállalat közzéteszi osztalékfizetés előtt, hogy pontosan melyik napon állapítja meg, hogy ki kap az osztalékból. Ha részesülni szeretnénk, akkor fontos, hogy ezen a napon már a számlánkon legyen a részvény, tehát az elszámolásnak is meg kell történnie ezen időpont előtt, nem elég, ha csak az üzletkötés megtörténik.

10


1.4.

A Budapesti Értéktőzsde

Történet A magyar tőzsde, a BÉT elődje 1864-ben kezdte meg

működését

Pesten,

a

kor

nemzetközi

jelentőségű tőzsdéjeként. A második világháborút követő több mint 40 éves szünetelést követően kapuit 1990-ben nyitotta újra meg, és 1995-ig nyílt

kikiáltásos

rendszerben

működött

a

kereskedelem. A kereskedési zaj 1999-ben ült el végleg a BÉT kereskedési termében, amikor az azonnali

piac

mellett

már

a

határidős

piac

elektronikus távkereskedési platformja is elindult.

A Tőzsdepalota a Szabadság téren az 1910-es években

Nyitvatartás, kereskedési időszakok A világ értéktőzsdéihez hasonlóan a BÉT sincs állandóan nyitva, fix nyitvatartással működik, különböző kereskedési időszakokkal, amelyek a következők: Ebben az időszakban zajlik a kereskedési könyvek feltöltése eladási és vételi ajánlatokkal, a befektetők szabadon tehetnek be és vehetnek ki ajánlatokat, üzletkötés azonban még nem történik. 8:30-9:00

9:02-17:00

Nyitó szakasz

A szakasz végén, 9:00 és 9:02 között egy véletlenszerűen kiválasztott időpontban a tőzsde az addig beérkezett ajánlatokat egyetlen áron párosítja úgy, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű értékpapír cseréljen gazdát. Az így kialakult ár lesz a nyitóár.

Szabad szakasz A megbízások beérkezése és folyamatos teljesülése.

17:00-17:05

Záró szakasz

17:06-17:10

Záróáras szakasz

A záróár meghatározásához szükséges ajánlatokat gyűjti ebben a szakaszban a tőzsde. A nyitó szakaszhoz hasonlóan működik ez a szakasz is, az ajánlatok párosítása véletlenszerű időpontban történik 17:05 és 17:06 között. A párosításban kialakuló ár lesz a záróár. Ebben a szakaszban már csak a kialakult záróáron lehetséges a kereskedés egészen 17:10-ig.

11


A BÉT kereskedési időszakai

A legtöbb hazai kibocsátó részvénye a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) található meg, azonban ezek a társaságok sok szempontból, így méretben is jelentősen különbözhetnek egymástól. A BÉT részvényszekciójának az „A kategóriája” rejti azokat a nagyobb kapitalizációjú társaságokat, amelyek részvényei likvidebbek (forgalmasabbak), és szélesebb befektetői körrel rendelkeznek. A több mint tucatnyi részvény közül is kiemelkednek a hazai blue chipek, azaz a legnagyobb forgalmú papírok. A blue chip elnevezés az amerikai IT szegmensből ered, mivel a 90-es években a legtöbb tech cég logója kék színben pompázott. Vessünk egy pillantást a hazai blue chip-ekre, a BÉT négy legnagyobb szereplőjére! 1.4.1. OTP 1949-ben alapították az OTP-t, amelynek jogutódját 1995-ben vezették be a BÉTre. Jelenleg 280 millió darab 100 forint névértékű részvényből áll a bank jegyzett tőkéje, azonban a társaság piaci kapitalizációja jelenlegi 4000 forint körüli árfolyamának köszönhetően nagyjából 1135 milliárd forint. Az OTP nem csak határainkon belül működik, kilenc országban van érdekeltsége, teljesítményét mégis leginkább a magyar operáció határozza meg. A régió egyik leglikvidebb részvényének tartják az OTP-t, napi 6-7 milliárd forintnyi jelenlegi forgalmával a magyar piacon is kiemelkedő az érdeklődés a papír iránt. Ha egy alapkezelő a közép-európai régió felé szeretné növelni a kitettségét, akkor az OTP részvénye jó választás, ami a régióban zajló folyamatokat a megfelelő likviditás mellett követi le.

12


1.4.2. MOL A MOL Közép-Európa egyik legjelentősebb integrált olajipari vállalata, amelynek papírjait 1995-ben vezették be a BÉT részvényei közé. A több mint egymillió, 1 000 Ft-os névértékű részvény árfolyama jelenleg 19 000 Ft körül mozog, így a társaság piaci kapitalizációja közel 2000 milliárd forint. A MOL integrált olajcégként működik, tehát van kutatás és kitermelés, finomítás és kereskedelmi üzletága, mindemellett pedig még a gáz üzletben és a vegyiparban is érdekelt. A társaságnak Oroszországban, Kazahsztánban, és Irak kurdisztáni régiójában is vannak érdekeltségei. A vállalat 5 finomítóval és 2 petrolkémiai üzemmel is rendelkezik. A finomítók közül kettő, a dunai és a pozsonyi rendkívül fejlettnek számít. 1.4.3. Magyar Telekom A Magyar Telekom a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató, amelyet közel 60 százalékban a német Deutsche Telekom AG birtokol. A Magyar Telekom jogelődjét, a Matáv részvényeit 1997-ben vezették be a tőzsdére. A vállalat piaci kapitalizációja 408 milliárd forint, a részvénnyel pedig 400 forint körül kereskednek jelenleg. A társaság a lakossági szolgáltatásait T-Home és T-Mobile márkanév alatt népszerűsíti, míg TSystems néven vállalati ügyfeleinek szállít informatikai megoldásokat. A részvény klasszikus osztalékfizető papírnak minősül, éves eredményéből jelentős mértékben juttat vissza készpénzt a befektetőknek. Emiatt a tőzsdézők általában kiemelt figyelmet szentelnek az osztalék fenntarthatóságának. Az árazás szempontjából pedig sok esetben az állampapírhozamokkal hasonlítják össze a részvény osztalékhozamát. 1.4.4. Richter Magyarország egyik legfontosabb gyógyszergyára, a Richter Gedeon több mint 110 éves múlttal rendelkezik. A társaság 756 milliárd forintos kapitalizációval rendelkezik, amellyel a BÉT harmadik legnagyobb vállalata. A részvényeket 1994-ben vezették be a budapesti piacra, a papír jelenleg 40 000 forint környékén mozog. A Richter elsősorban a központi idegrendszerhez, illetve a nőgyógyászati betegségek kezeléséhez gyárt és fejleszt készítményeket. Közel 1000 fős kutató-fejlesztő létszámmal rendelkezik. A társaság termékei a kiterjedt elosztási hálózat révén a világ több mint 100 országába eljutnak.

13


További társaságok A négy blue chip részvényt a KBC Equitas intézményi fundamentális elemzői folyamatosan követik, és rendszerint hosszú távú fundamentális ajánlásokkal látják el a papírokat. Elemzőink azonban a blue chip-ek mellett számos egyéb hazai és nemzetközi vállalatot is követnek. Néhány példa a hazaiak közül: 

Állami Nyomda: A kelet-közép-európai régió második legnagyobb árbevétellel rendelkező biztonsági nyomdája. A vállalat üzleti, biztonsági és szerencsejáték nyomtatványok készítése mellett plasztikkártya-gyártással is foglalkozik.



CIG Pannónia: A 2007 októberében, magyar magányszemélyek által alapított biztosító jelenleg Magyarországon, Szlovákiában és Romániában rendelkezik érdekeltséggel.



Egis: A Richter Gedeon mellett az egyik legjelentősebb hazai gyógyszergyártónk, bevételeinek jelentős része külföldről származik, a társaság elsősorban generikus gyógyszereket gyárt és forgalmaz.



Graphisoft Park SE: A vállalat tulajdonában lévő óbudai Graphisoft Park irodakomplexum fejlesztése és bérbeadása/hasznosítása alkotja a cég fő profilját.



Masterplast: Az 1997-ben alapított vállalat szigetelőanyagok gyártásával és értékesítésével foglalkozik.



PannErgy: A társaság geotermikus energiaforrások feltérképezésével és azok hasznosításával foglalkozik

14




2.

TŐZSDEI TERMÉKEK KERESKEDÉSE

„Azok, akik most nem fektetik be pénzüket, mind óriási lehetőséget hagynak ki.” Carlos Slim - 69 Mrd $

15


2.

Tőzsdei termékek kereskedése

A világ értéktőzsdéin, így a KBC Equitas rendszereiben is számos termék kereskedése biztosított, azonban a termékek között jelentős különbségek vannak a befektetés célszerű időtávja és a termékek kockázata szempontjából. Jó hír, hogy minden időtávra és minden kockázatvállalási hajlandóságra tudunk megfelelő termékeket biztosítani. A legfontosabb tőkepiaci termékeket a következő csoportosítás mentén mutatjuk be:  Tőzsdei alaptermékek (részvények, kötvények)  Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek (például certifikátok)  Határidős és egyéb tőkeáttételes termékek (Futures, TDT, CFD, Forex)

2.1.

Tőzsdei alaptermékek

Egy kezdő tőzsdéző számára a klasszikus alaptermék egyértelműen a részvény, de ezen túl érdemes megismerkedni a kötvényekkel is. 2.1.1. Részvények A részvények konstrukciójáról már korábban szót ejtettünk, most a kereskedés szempontjából fogjuk ennek a terméknek a főbb sajátosságait áttekinteni. A részvény egyik legfontosabb jellemzője maga az árfolyam, ami a keresleti és kínálati viszonyokat tükrözi. A részvények értéke nem csak hosszútávon változhat jelentős mértékben, hanem rövidtávon, akár napon belül is. A befektető személyiségétől, befektetési stílustól függően egészen eltérő időtávokon lehet a részvényekkel kereskedni. A daytraderek napon belül kereskednek a részvényekkel, és tőzsdezáráskor jellemzően nem is hagynak számlájukon nyitott pozíciót. Tipp: A KBC Equitas rendszereiben a daytrade ügyletek díjszabása kedvezőbb, így érdemes minden rövidtávú tranzakciónál ezt a megbízástípust használni. Ha napon belül nem értékesítjük az adott részvényt, automatikusan a normál árszabás lép életbe. Ezzel szemben vannak, akik hosszú távon fektetnek be egy-egy kiemelkedően működő vállalat hosszú távú növekedési vízióiba, és csak évek vagy akár évtizedek múlva zárják nyitott pozícióikat. Warren Buffett, a legendás befektető, kizárólag a hosszú távú, értékalapú befektetési stratégiában hisz, és csak olyan cégek részvényeibe fektet, ahol a teljes vállalatot hajlandó lenne megvenni. Megközelítését némiképp igazolja, hogy befektetési cége 46 év alatt átlagosan 20,2% éves hozamot ért el, ami azt is jelenti, hogy kezdeti vagyonát eddig közel 500-szorosára növelte. 16


Az árfolyam és a befektetési időtáv mellett a részvények kockázata is fontos tényező. A kockázat egy részvény esetében azt is jelenti, hogy annak árfolyama milyen mértékű kilengéseket mutat. Az árfolyamok ingadozását volatilitásnak nevezzük. A volatilis részvények árfolyamgrafikonja nagyobb elmozdulásokat mutat, míg a kevésbé kockázatos részvények árfolyamára kevésbé hatnak a környezeti változások. A volatilitás iparágfüggő specifikum is, például a klasszikus közmű vállalatok részvényei kevésbé kitettek az adott gazdaság teljesítményének, mint az ipari, vagy egyes szolgáltatási szektorok (pl.: fuvarozók, bankok) vállalatai. 2.1.2. Kötvények A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a kötvény névértékét egy előre meghatározott kamattal együtt egy meghatározott időpontban visszafizeti a hitelezőnek. A kibocsátók különbözőek lehetnek (állam, önkormányzat, bank, vállalat), azonban a legnagyobb jelentősége mégis az állampapíroknak van. Az állampapírok azért fontos szereplői a befektetési színtérnek, mivel ugyan alacsonyabb mértékű, de mégis kockázatmentes (állam által garantált) hozamot tudnak befektetőiknek biztosítani. Az állampapíroknak két fontosabb típusa van: 

államkötvények



diszkont kincstárjegyek

Az állampapírok közül az államkötvények képviselik a közép- és hosszú távú befektetési lehetőségeket (3, 5, 10 és 15 éves futamidő), míg a diszkont kincstárjegyek a rövidebb időtávra befektetők (3, 6, 12 hónap) számára lehetnek vonzó célpontok. Az állampapírokat sokan kockázatmentes befektetésnek tartják, mert egy állam végső esetben a saját fizetőeszközéből annyit tud nyomtatni, amennyit csak szeretne, így elvileg nem történhet meg, hogy nem tudja visszafizetni a hitelezőktől (kötvényesektől) kölcsönvett összeget. A történelemben ettől függetlenül volt már példa néhány államcsődre, így nyilvánvaló, hogy az állampapír sem teljesen kockázatmentes befektetés. Az állampapíroknál a vállalati kötvények már egy jóval kockázatosabb befektetési eszközosztályt képviselnek, de még mindig kevésbé kockázatosat, mint a részvények. A vállalati kötvények azért kevésbé kockázatosak a részvényeknél, mert a kibocsátó garantálja, hogy kamatostul visszafizeti a befektető által a kötvény megvásárlásával kölcsönadott összeget, míg a részvénynél ilyen garanciát nem kapunk. Ráadásul egy társaság felszámolása esetén a megmaradt vagyon szétosztási rangsorában a hitelezők (kötvényesek) előrébb szerepelnek, mint a tulajdonosok (részvényesek).

17


A KBC Equitas rendszereiben természetesen állampapírokat is vásárolhatnak az ügyfelek, valamint elérhetőek tőzsdén forgó vállalati kötvények is.

2.2.

Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek

A tőkepiacon nem csak arra van lehetőség, hogy egyedi részvényeket vásároljunk különkülön, hanem lehetőségünk van arra is, hogy akár egyszerre több tőkepiaci termékből álló csomagot, egy teljes portfóliót vásároljunk meg egyszerre befektetési alapok, ETF-ek vagy strukturált termékek (például certifikátok) formájában. Ezek a termékek bár nagyon fontosak, nem feltétlenül kezdő tőzsdézőknek valók, így ebben a kiadványban kevésbé részletesen tárgyaljuk tulajdonságaikat. Ügyfeleink számára ingyenes oktatásainkon azonban részletesen foglalkozunk az ETF-ek, a befektetési alapok és a strukturált termékek jellemzőivel is, ha valakit részletesebben érdekelnek ezek az eszközök, érdemes meghallgatni előadásainkat! 2.2.1. Befektetési alapok A befektetési alap egy olyan megtakarítási forma, amelyben egyszerre sok befektető helyezi el a pénzét, megosztva a befektetések költségeit és kockázatait, részesülve a befektetésekből származó nyereségből. Az alapkezelők az összegyűjtött tőkét befektetési politikájuknak megfelelően helyezik el (a vállalni kívánt kockázati szintnek és időtávnak megfelelően) bankbetétekben, kötvényekben és részvényekben. A befektetési alapokat az alapkezelők kezelik az egyéni befektetők helyett, akiknek csak azt kell eldönteniük, hogy melyik alapokba szeretnék pénzüket fektetni. A KBC Equitas rendszereiben több alapkezelő különböző befektetési alapja is elérhető. 2.2.2. ETF-ek Bizonyos befektetési alapokat közvetlenül a tőzsdén is lehet kereskedni, ezeket ETF-nek (Exchange Traded Fund) hívjuk. Az ETF-ek olyan lejárat nélküli alapok, amelyeknek befektetési jegyei a tőzsdén forognak. Az ETF-ek eredetileg részvényindexek összetételét képezték le (ha például a BUX emelkedésére szeretnénk spekulálni, sokkal egyszerűbb megvásárolni a BUX ETF-et, mint összeállítani a megfelelő súlyozású portfóliót az indexet alkotó részvényekből), de számos egyéb mögöttes termék mozgását képesek lekövetni az alapok árfolyamai (régiók, országok, nyersanyagpiacok, szektorok). Az ETF-ekkel ráadásul lehet shortolni, tehát árfolyamcsökkenésre spekulálni (a short ETF-ek árfolyama akkor nő, ha az alapterméké csökken), sőt, léteznek tőkeáttételes ETF-ek, amelyek a mögöttes termék napi elmozdulásának többszörösét ígérik egy adott napra. Az ETF még abban különbözik jelentősen a befektetési alapoktól, hogy árfolyama napon belül is mozog, vagyonkezelési díja pedig jellemzően alacsonyabb. 18


Shortolás: S&P short ETF (pirossal) és az S&P500 (kékkel)

2.2.3. Certifikátok A certifikátok hasonlítanak némiképp az ETF-ekre, ugyanis a certifikátok értékének alakulása is egy mögöttes terméktől függ. Ez lehet részvénypiaci index, nyersanyag, deviza vagy akár egyedi részvény is. A különbség a két befektetési forma között, hogy míg a valódi ETF-ek esetében ténylegesen a tulajdonunkba kerülhetnek a megvásárolt portfólióban szereplő értékpapírok, a certifikátok esetében csak egy kibocsátó általi ígérvényt kapunk az érték kifizetésére. Ezáltal a certifikátok kereskedése olcsóbb lehet (nincs például vagyonkezelési díj), azonban az ígérvény miatt a partnerkockázat is magasabb. (Ha például a certifikát kibocsátója csődbe megy, akkor pénzünket nagy valószínűséggel elvesztettük, hisz aki nekünk ígérvényt adott, nem lesz képes teljesíteni azt.) Az ETF-ekhez hasonló módon a certifikátokkal is tudunk shortolni (a short irányú certifikátok árfolyama akkor emelkedik, amikor az alapterméké csökken), és tőkeáttétellel kereskedni. A certifikátok között igen jelentős a többszörös tőkeáttétellel bíró, úgynevezett turbó certifikátok aránya.

Tőkeáttétel: Tőkeáttételes DAX long certifikát (világoskék) és a DAX (sötétkék)

19


2.3.

Határidős piac és egyéb tőkeáttételes termékek

A tőkeáttételes befektetés kiemelt kockázattal bír, így kezdő befektetőként nem célszerű ilyen termékekkel próbálkozni, javasolt ezek kipróbálása előtt az alaptermékekkel kapcsolatosan széleskörű tapasztalatokra szert tenni. Éppen ezért jelen kiadványban nem foglalkozunk részletesen a tőkeáttételes kereskedéssel, csak néhány alapvető tudnivalót tekintünk át. Az ETF-eken és certifikátokon túl is számos lehetősége van arra a befektetőknek, hogy tőkeáttétel használatával kereskedjenek. Ilyenek például: 

Technikai daytrade – részvény napon belüli árfolyamváltozása



Határidős kereskedés – tőzsdei alaptermék (jellemzően áru vagy tőzsdei index) ára egy jövőbeli időpontban



CFD – tetszőleges értékpapír árfolyamváltozása



Forex – devizák árfolyamának változása

Ezekről a termékekről azt kell tudni, hogy nem csak befektetett tőkénket kockáztatjuk, hanem egy kedvezőtlen irányú és mértékű árfolyam-elmozdulás esetén akár további pénzeszközök bevonására is szükség lehet. Tőkeáttételes kereskedés A tőkeáttétellel történő kereskedés azt jelenti, hogy nagyobb befektetést eszközölünk, mint amennyi pénzünk van. A KBC Equitas rendszereiben a technikai daytrade termékkel például megtehetjük, hogy egymillió forintnyi készpénzből négymillió forintnak megfelelő OTP részvényt vásárolunk. Ez esetben négyszeres tőkeáttétellel kereskedünk. Ha az OTP részvény ára 10 százalékot emelkedik, az nekünk a négymillió forintos csomagon 400 ezer forintos hasznot hoz. Ez a befektetett egymillió forintra vetítve 40 százalékos hozam, ami sokkal jobb, mintha tőkeáttétel nélkül kereskedtünk volna, hiszen akkor csak 10%-os nyereséget értünk volna el. A tőkeáttétel persze kétélű fegyver, hiszen nem csak a nyereséget, a veszteséget is felnagyítja. 10 százalékos OTP esés esetén a fenti példában 40 százalékot veszítettünk volna.

20


3.

A KERESKEDÉSI ÖTLET

„Leginkább az ösztöneimre és az évek során gyűjtött tapasztalatomra bízom, hogy mikor érdemes

részvényt

vásárolni.

Mások

ezt

intuíciónak hívják” Alisher Usmanov – 18,1 Mrd $

21


3. Ha

A kereskedési ötlet szeretnénk

a

tőzsdén

sikeresen szerepelni,

nem hagyatkozhatunk

pusztán

a

megérzéseinkre, meglapozott kereskedési ötletekre is szükségünk lesz. A feladatunk tehát az, hogy kiválasszunk egy olyan instrumentumot, amely egy megfelelő beszállási pont mellett ígéretes befektetési sztorit rejt magában. Ezután már csak annyi feladatunk van, hogy egy olyan tranzakciót kössünk, amellyel az általunk feltételezett árfolyamváltozás bekövetkezése nyereséget jelenthet számunkra. Hogyan találjuk meg a megfelelő célpontot? A megfelelő befektetések megtalálásához nagyon gyakran elegendő a józan paraszti ész, annyi ugyanakkor bizonyos, hogy követnünk kell a nagyvilág eseményeit és híreit, mert aki bezárkózva, információktól elszigetelten él, az nyilván a megfelelő következtetéseket sem tudja levonni. Nehéz feladat lenne az összes tőzsdén jelen levő vállalatot teljes mélységben megismerni, és folyamatosan figyelemmel kísérni világszerte, erre még a legprofibb és legnagyobb befektetők sem képesek. A KBC Equitas fontosnak tartja azonban, hogy a magyar részvénypiacon jelen levő vállalatokat és a legnagyobb nemzetközi cégeket egyaránt figyelemmel kísérje. A kiemelt cégek árfolyamának alakulását folyamatosan nyomon követjük és elemezzük, a híreket pedig, amelyek hatással lehetnek a nagyvilág piacaira és a vizsgált papírokra, nem csak követjük, hanem napi két alkalommal összegyűjtjük, és elküldjük ügyfeleinknek hírlevél formájában. Segítünk ügyfeleinknek megszűrni azokat a híreket, amelyek igazán fontosak a befektetések és a tőzsdék szempontjából. A beszállási pontok alapjai a következő források lehetnek:  technikai elemzés – az egyes eszközök árfolyamából rajzolt grafikon mintázatai  fundamentális elemzés – az egyes eszközök becsült valós értékének eltérése az árfolyamtól  hírek - friss információk, újdonságok A technikai elemzés hívei abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a részvényárfolyamba már minden információ beépült, s az árfolyamokat a befektetői pszichológia mozgatja. Ők rövid- és hosszútávon is csak az egyes eszközök árfolyamából rajzolható grafikont vizsgálják, s keresik azokat a mintázatokat és alakzatokat, amelyek mentén a befektetők szerintük hasonlóan reagálnak. A fundamentális elemzés hívei abból a feltételezésből indulnak ki, miszerint az árfolyam hosszú távon igazodik az adott eszköz, például egy vállalat tényleges értékéhez (fundamentumhoz), még ha rövidtávon lényeges eltérések is lehetnek. Hosszú távon az 22


elemzők azokat a célpontokat keresik, amelyek árfolyamukat tekintve jelentősen alulértékeltek a tőlük elvárt jövedelemtermelő képességhez képest. A legfrissebb piaci információk következtében is történhetnek jelentős elmozdulások. Sok információ ugyanis nem, nem a megfelelő súllyal, vagy csak késve kerül beárazásra a részvények árfolyamába, úgyhogy az ebből fakadó egyensúlytalanságokat is ki lehet használni rövidtávon. Hírleveleinkben törekszünk arra, hogy minden elemzés és hír a kellő időben és a kellő terjedelemben jusson el ügyfeleinkhez. Annak érdekében, hogy ügyfeleink értelmezni tudják elemzéseinket, az alábbiakban nagyon röviden bemutatjuk a technikai és fundamentális elemzést is. Terjedelmi korlátok miatt a részletekbe itt és most nem tudunk belemenni, de tapasztalt oktatóink mindkét elemzési ágról sűrűn tartanak kezdő és haladó oktatásokat is, ezekre érdemes eljönni.

3.1.

Technikai elemzés

A befektetői pszichológiának jelentős hatása lehet a részvények árfolyammozgására. Mivel azonos helyzetekben a befektetők hasonló jelenségekre számítanak a piaci mozgások tekintetében, a jelenségek önbeteljesítő jóslatként nagyon sok esetben be is következnek. Ezek a várakozások leginkább az árfolyam mozgására irányulnak speciális szintek közelében. Ilyen speciális szintek lehetnek a következők:  Az árfolyam korábbi minimum és maximum szintjei,  Kerek számok,  Mozgóátlagok (20, 50, vagy 200 napos átlaga az árfolyamnak),  Fibonacci szintek (a minimum és maximum szintek közötti speciális vonalak). Ezek a szintek azért jelentősek, mert gyakran tudnak támaszként vagy ellenállásként viselkedni. A támaszok és ellenállások olyan szinteket jelentenek a grafikonon, amelyeket az árfolyam tartósan nem tud áttörni. Míg a támasz alulról támasztja a grafikont, addig az ellenállás felfelé nem engedi áttörni az árfolyamot. A támasz érdekessége, hogy ha az árfolyam nem pattan fel róluk, hanem áttöri azt, akkor utána gyakran ellenállási szintként viselkedik. (Az ellenállásra ez ugyanígy igaz fordítva).

23


Támasz szint (pirossal) a Goldman Sachs árfolyam-grafikonján

Támaszok és ellenállások a felsorolt szinteken túl lehetnek egyéb speciális vonalak, például a minimum vagy maximum értékeket összekötő trendvonalak. Tipp: Ha vásárolni szeretnénk, beszállási pontként szolgálhat például, ha egy árfolyam áttöri többszöri próbálkozás után az ellenállást fölfelé, de azt is kedvező jelnek vehetjük, ha az árfolyam alulról metszi valamelyik mozgóátlagot, esetleg egy rövidebb távú mozgóátlag alulról metsz egy hosszabb távú mozgóátlagot úgy, hogy közben az árfolyam a mozgóátlagok felett tartózkodik. A technikai elemzésről bővebben ingyenes oktatásainkon hallhat!

3.2.

Fundamentális elemzés

Egy vállalat tényleges értékét nem tudjuk pontosan meghatározni, ugyanis a vállalatok értéke teljesen szubjektív és időben is változó tényező. Egy vállalat értéke leginkább attól függ, hogy ki, mikor és mennyi pénzt hajlandó adni érte. Ahhoz azonban, hogy megítéljük egy vállalat értékét, azt kell látnunk, hogy tulajdonosi szempontból mennyire értékes nekünk

a

vállalat,

ami

leggyakrabban

arra

vezethető

vissza,

hogy

mekkora

jövedelemtermelő képességgel bír. A fundamentális elemzés tehát a vállalatok pénzügyi mutatóit vizsgálja, és leginkább arra a kérdésre keresi a választ, hogy a részvényes mekkora jövedelemre tehet majd szert a jövőben abból, hogy az adott részvényt tulajdonolja. A fundamentális elemzők eszköztára rendkívül sokrétű, ugyanis ők azok, akik nyomon követik a vállalatok értékének alakulását, a vállalat vagy egyéb hiteles intézmények által közzétett források és hírek alapján. A nagyobb részvények esetében az elemzők előrejelzéseket készítenek a vállalatok jelentéseiben

közölt

legfontosabb

számokra

vonatkozóan,

sőt,

fair

értéket

is

megfogalmaznak a részvényárfolyamra nézve. A piac általában a várakozásokat is beépíti az 24


árfolyamba, ezért lehetséges az, hogy például egy üzleti szempontból sikeres negyedéves jelentés után is esni tud egy részvény árfolyama, ha az adat elmarad a piaci várakozásoktól. A múlt eseményeinél azonban a jövőre vonatkozó elvárások az árfolyam alakulásában sokkal fontosabbak. Gondoljunk csak bele, amikor autót veszünk, akkor sem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan szolgált az autó a korábbi tulajdonosánál, nekünk az számít, hogy bennünket hogyan szolgál majd. Így van ez a részvényekkel és a vállalatokkal is: nem az a fontos, hogy két éve mekkora volt a profit, hanem hogy mekkora lesz a jövőben! Tipp: Ha vásárolni szeretnénk, jó célpont lehet egy alulértékelt papír, azonban azt tudni kell, hogy az alul- vagy felülértékeltség még önmagában nem ad okot az elmozdulásra. A vállalatok vezetőitől származó információkat pedig kezeljük némi kételkedéssel, tudniillik a menedzsment a legtöbb esetben hivatalból optimista. A fundamentális elemzésről bővebben ingyenes oktatásainkon hallhat!

3.3.

Hírlevelek

Annak érdekében, hogy ügyfeleinket a naprakészen tartsuk, a nagyvilág eseményeiről és a tőzsdei vállalatokat érintő eseményekről hírleveleket küldünk, amelyekben a legfrissebb hírek, elemzések és kereskedési tippek találhatóak meg. 3.3.1. Hírek A legfontosabb híreket három különböző típusú hírlevélben osztjuk meg:  Vekker – reggeli hírlevél  Stopper – délutáni hírlevél  Szikra – rendkívüli hírlevél A Vekker hírlevelet tőzsdenyitás előtt küldjük ki minden nap, benne a legfrissebb hírek kivonatával, régiónként csoportosítva (Magyarország, Nyugat-Európa, USA, Közép-Kelet Európa (CEE) régió, Ázsia), és egy extra technikai elemzés grafikonnal (chart-tal) ellátva. A hírlevélben mindezek mellett láthatóak a legfontosabb tőzsdei indexek előző napi záró értékei, és a napi legfontosabb események listája.

25


A Stopper hírlevelet tőzsdezárás előtt küldjük ki minden nap a napi fejlemények kivonatával, a Vekkerhez hasonlóan régiónként csoportosítva, és egy extra technikai charttal ellátva.

Szikra elnevezésű hírlevelünket csak speciális alkalmakkor küldjük ki, jellemzően olyan esetekben, amikor egy, a tőzsdékre és a részvénypiacra nagy hatással bíró információ lát napvilágot, amely jelentős időértékkel is bír (pl.: MNB kamatdöntés, rendkívüli bejelentések).

3.3.2. Elemzések A hírek összegyűjtésén és a piaci információk aggregálásán kívül elemzéseket is készítünk ügyfeleinknek, amelyek a befektetői döntésekben komoly segítséget nyújthatnak: 

Vonalzó – technikai elemzések



Mérleg – fundamentális elemzések

Vonalzó

elnevezésű

összegyűjtve.

hírlevelünk

technikai

elemzéseket

tartalmaz

szektoronként

Legyen szó akár francia bankokról, akár globális szépségipari cégekről, 26


megpróbálunk minden alkalommal egy csokornyi olyan, a rendszereinkben kereskedhető vállalatot gyűjteni, amelyek izgalmas technikai sztorit rejtenek magukban. Az egyedi elemzések optimista és pesszimista forgatókönyvek esetén is tartalmazzák azokat a főbb szinteket, amelyek a potenciális árfolyamszinteket kijelölhetik.

Mérleg elnevezésű hírlevelünk tartalmazhat a kereskedéshez kapcsolódó általános fundamentális információkat, azonban leggyakrabban egyedi részvényekhez biztosítunk hasznos háttérelemzéseket, tipikusan akkor, amikor valamilyen esemény elbillentheti a részvények árfolyamát. Ezek az események lehetnek sokfélék (pl.: gyorsjelentés, bejelentések, rendkívüli hírek, stb), azonban elemzéseinkben minden esetben törekszünk arra, hogy teljes képet fessünk az adott eseményről, a pozitív, a negatív és a semleges tényezőket egyaránt felvonultatva.

3.3.3. Kereskedési tippek Radar hírleveleinkben kereskedési ötleteket kínálunk ügyfeleinknek, azokban az esetekben, amikor olyan befektetési sztorit látunk kibontakozni, amely technikai és fundamentális oldalról egyaránt megalapozottnak tűnik. Ezekben a hírlevelekben leírjuk, melyek azok a tényezők, amelyek optimizmusra adnak okot, és melyek azok, amelyek árnyalhatják a képet. A fundamentális alapokon túlmenően technikai alapú stratégiát is ajánlunk ügyfeleink figyelmébe, jelezve az ajánlott vételi és stop-loss szintet, és a célárfolyamot.

27


28


4.

TŐZSDEI KERESKEDÉS A GYAKORLATBAN

„Pusztán azért vagyok gazdag, mert tudom, mikor tévedek. A hibáim felismerése segített túlélni.” Soros György - 22 Mrd $

29


4.

Tőzsdei kereskedés a gyakorlatban

Ha kiválasztottuk a megfelelő célpontot, és azt is tudjuk, hogy melyik értékpapírral szeretnénk profitálni az adott termék árfolyamának változásából, már csak a megfelelő megbízás benyújtása a feladatunk. Ezt a KBC Equitas kereskedési rendszerein belül sajátkezűleg tudjuk megtenni, ezáltal lényegesen csökkentve a tőzsdei kereskedés költségeit. A megbízások beadásánál a komolyabb veszteségek elkerülése érdekében rendkívül fontos a kockázatkezelés minden esetben!

4.1.

Megbízástípusok

Amikor tőzsdei megbízást adunk be, az semmi többet nem jelent annál, mintsem hogy ajánlatunkkal az adott értékpapír kereskedési könyvében mi is megjelenünk a vételi vagy az eladási ajánlatok között.

Az OTP kereskedési könyve a KBC Equitas PETI rendszeréből

Ha mi adjuk be a legjobb vételi vagy eladási ajánlatot, akkor rögtön a könyv tetejére kerülünk, ha azonban olyan ajánlatot adnánk be, amelyet a másik oldalon szereplő legjobb ajánlatok árban és mennyiségben is fedeznek, ajánlatunk a teljesülést követően azonnal el is tűnik az ajánlati könyvből az ellenoldali ajánlattal egyetemben. A tőzsdei megbízásoknak a következő típusai léteznek a KBC Equitas kereskedési rendszereiben:  Piaci áras megbízás  Limitáras megbízás  Stop megbízás 4.1.1. Piaci áras megbízás A piaci áras megbízás esetében az árat nem mi adjuk meg, hanem piaci áron, tehát a legkedvezőbb ajánlat szintjén vásároljuk meg, vagy adjuk el a kívánt mennyiséget, amennyiben az ott rendelkezésre áll. A rendszer csak annyi papírt vesz meg vagy ad el

30


maximum, amennyi a kereskedési könyvben a legjobb árszinten van, a megbízás többi részét visszavonja. Példa: Vegyük alapul a már korábban látott kereskedési könyvet, és tételezzük fel, hogy 1000 db OTP részvényt szeretnénk venni.

Ekkor a következő kötés fog teljesülni vételi megbízásunk és az eladási oldali legkedvezőbb ajánlatai (fentről lefelé haladva) alapján: 

507 db részvényt veszünk 3 237 Ft-on,



A részteljesülést követően a megbízásunk hiányzó része visszavont státuszba kerül

A bent levő eladási ajánlatok alapján (feltételezve a kereskedési könyv változatlanságát), három piaci áras megbízás kellene ahhoz, hogy az eredetileg tervezett 1000 db részvényt megvásároljuk. Összesen 507 db részvényt vettünk meg 3 237 000 Ft-ért, az átlagos vételi ár így a legjobb piaci ár, 3 237 Ft. 4.1.2. Limitáras megbízás A limitáras megbízás esetében az általunk vásárolni, vagy eladni kívánt mennyiség mellett meg kell adnunk egy limitárat is. Limit vételnél azt határozzuk meg, mennyi pénzt vagyunk hajlandóak adni maximum az adott papírért, míg limit eladásnál az általunk elfogadható minimális árszintet határozzuk meg, amiért papírjainkat még eladjuk. A bent levő ajánlatok függvényében elképzelhető, hogy ajánlatunk csak részben, vagy egyáltalán nem teljesül. Példa: 1000 db OTP részvényt szeretnénk vásárolni, azonban limitárnak megadunk egy 3238 Ft-os szintet, ugyanis ennél többet egy részvényért sem szeretnénk fizetni.

31


Ebben az esetben az eladási oldal legkedvezőbb ajánlatain elindulva (fentről lefelé) a következő kötések fognak teljesülni: 







több ajánlat a limitárunk alatt nem szerepel a könyvben.

Így 727 db részvényhez jutottunk hozzá 2 353 519 Ft-ért, az átlagos vételi ár így ~3237,3 Ft. A hiányzó 273 db részvényt a bent levő ajánlatok mellett nem tudjuk megvásárolni, így ez a megbízás a kereskedési könyv vételi oldalának tetejére kerül be az általunk limitárként megadott 3238 Ft-on, és arra várunk, hogy limit árunknak megfelelő, vagy annál kedvezőbb ajánlat fusson be a kereskedési könyv eladási oldalára. 4.1.3. Stop megbízás A stop megbízás tulajdonképpen egy piaci vagy egy limitáras megbízás, de kiegészül még egy funkcióval: megadhatunk neki egy aktiválási árat is. Az ajánlatunk így csak akkor kerül majd be valójában a kereskedési könyvbe, ha az árfolyam megérinti az aktiválási árunkat. Onnantól kezdve a megbízásunk már tényleg egy normál piaci vagy limitáras ajánlatként funkcionál. A KBC Equitas kereskedési rendszereiben csak a stop limit megbízás érhető el, mivel a stop piaci ajánlat gyakran megtévesztheti az ügyfeleket. A stop-limit eladási megbízás (más néven stop-loss) veszteségünk limitálására alkalmas abban az esetben, ha az árfolyam mégsem abba az irányba mozdulna el, amerre elképzeltük. Ha a részvény árfolyama eléri az általunk meghatározott stop szintet, eladási megbízásunk aktiválódik, hogy a további veszteségek elkerülése érdekében a pozíciónkat lezárja. A stop-loss megbízás lényege, hogy megvédjen bennünket a nem várt veszteségektől. Kiváló például arra az esetre is, ha elutazunk, vagy más okból huzamosabb ideig nem tudjuk figyelni a tőzsdét, de mindenközben van olyan részvényünk, amelytől nem akarunk megválni. Egyfajta biztosításként ilyenkor érdemes lehet betenni egy stop-loss megbízást az utazásunk idejére, hogy ha távollétünkben valami rossz dolog történne a részvényünkkel, akkor az árfolyam esésére (az általunk kiválasztott aktiválási ár elérése esetén) automatikusan eladással reagál a rendszer. 32


A KBC Equitas szakértői azt vallják, hogy valójában nem csak ilyen esetben, hanem minden pozíció nyitás esetén érdemes tőkénket stop-loss megbízással védeni, de ez már egy olyan kereskedéstechnikai kérdés, amellyel részletesebben az ügyfeleink számára ingyenes oktatásainkon foglalkozunk. Amennyiben az aktiválási ár és a limit ár túl közel helyezkednek el egymáshoz, előfordulhat, hogy az árfolyam „átugorja” a két szint közötti területet, és a megbízás nem, vagy csak részben teljesül. Példa: Tekintsük továbbra is az előző kereskedési könyvet: 6 000 db OTP részvényünk van, az árfolyam emelkedésére számítottunk, azonban az árfolyam csökkenni kezdett, és elérte 3 231 Ft-ra beállított aktiválási árunkat, ahol a stop-loss életbe lép. (Limitárnak 3 220 Ft-ot állítottunk be)

Ebben az esetben a kereskedési könyv vételi oldala alapján a következő kötések teljesülnek: 

165 db részvényt adunk el 3 231 Ft-ért,



további 5 656 db részvényt adunk el 3 230 Ft-ért,



maradék 179 részvényünkért csak 3 226 Ft-os áron tudjuk eladni.

6 000 db részvényünket tehát összesen 19 379 449 Ft-ért tudtuk eladni, az átlagos eladási ár így ~3 229,9, ami az aktiválási árunknál alacsonyabb. (Ha limit árnak is a 3 230 Ft-ot állítottuk volna be, összesen 165+5 656=5 821 db részvényt tudnánk csak eladni, 179 db maradék részvényünk a kereskedési könyv eladási oldalára kerülne be, és várnunk kellene a teljesülésre) Kevésbé likvid értékpapírok esetén - ha kevés ajánlat szerepel a kereskedési könyvben előfordulhat, hogy pozíciónktól stop-loss

szintünknél

(aktiválási szint) csak jóval

kedvezőtlenebb árfolyamon tudunk megszabadulni, míg egy forgalmas papír esetében elképzelhető, hogy a teljes pakktól a stop-loss szintünkön szabadulunk meg, amennyiben a kereskedési könyvben ezen a szinten egy nagyobb mennyiségű ellentétes irányú ajánlat szerepel.

33


4.1.4. Megbízások érvényessége A vételi és eladási megbízások, vagyis az ajánlatok háromféleképpen tűnhetnek el a kereskedési könyvből, a megbízás teljesülésével, a megbízás visszavonásával, vagy a megbízás érvényességének lejártával. A megbízásoknak többféle érvényességi feltételt adhatunk meg: 

Előre meghatározott ideig (a KBC Equitasnál alapértelmezett napi megbízás, vagy egy előre meghatározott dátumig)



Visszavonásig (az adott megbízás a teljesülésig vagy a visszavonásig szerepel a kereskedési könyvben)

A KBC Equitas online kereskedési rendszerében, a WebBrokerben a következő felület jelenik meg értékpapír vásárlásakor:

A megbízás típusának (piaci vagy limit), a tőzsde, majd az értékpapír kiválasztása után megadhatjuk a vásárolni kívánt darabszámot, és limitáras megbízás esetén a limitárat. A rendszer tájékoztatásul közli az értékpapír azonosító kódját (ISIN), és hogy az adott papírnál mekkora lehet a minimális elmozdulás mértéke (lépésköz).

34


A megbízási felület mellett lehetőségünk van megadni az ajánlat érvényességét, itt jelölhetjük meg, hogy stop megbízást szeretnénk adni, s itt adhatjuk meg a stop megbízás aktiválási árát is. Amint kiválasztottuk a kereskedési rendszerben azt az értékpapírt, amire megbízást szeretnénk adni, a rendszer megjeleníti az adott papír kereskedési könyvét, ami segíthet bennünket a kívánt limitár, vagy stop aktiválási ár meghatározásában.

4.2.

Kockázatkezelés

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy felelőtlen tőzsdézéssel, megfelelő kockázatkezelés nélkül rengeteg pénzt lehet veszíteni. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, aki tőzsdézésre vállalkozik. Az alábbiakban azt tekintjük röviden át, hogy milyen alapvető kellékei vannak a kockázatkezelésnek, de egyben hangsúlyozzuk, hogy a felelős kockázatkezelés nem merül ki ennyiben, további részleteket az ingyenes oktatásainkon tudhatnak meg ügyfeleink. Pontosság Kézenfekvőnek tűnik, mégis nagy bosszúságot okozhat, ha megbízásunkat nem azokkal a feltételekkel adjuk be figyelmetlenségből, ahogyan szerettük volna. Nagyon fontos tehát, hogy a megbízásunkat benyújtás előtt duplán ellenőrizzük, hogy valóban megegyezik-e elképzeléseinkkel. Stop-loss Pozíciónkon mindig használjunk stop-loss-t! Elképzelhető, hogy 100 esetből csak egyszer lesz rá szükségünk, azonban ebben az esetben nagy veszteségektől tud minket megmenteni. A szintet lehetőleg úgy határozzuk meg, hogy az árfolyam technikai képe is megfelelően alátámassza azt. Érdemes stop-loss szintünket úgy beállítani, hogy ne veszíthessünk sokat, de egy kisebb leszúrás se üthessen ki minket pozíciónkból. Sokat segíthet, ha nem a kiválasztott technikai szintre, hanem egy hajszálnyival alatta (short esetén felette) helyezzük el a megbízást, így ha a szinten fordul az árfolyam, még pozícióban maradunk. Fontos, hogy kockázatunkat beállítsuk: a reálisan elvárt hozam szintje, azaz a célárfolyam (amelyet általában a fundamentális, vagy a technikai elemzés alapján határozunk meg) legalább a stop-loss szint távolságának kétszeresére helyezkedjen el a kötési árfolyamtól, de inkább még távolabb. Ezt hívják úgy, hogy ideális hozam-kockázat arány.

35


Hozam-kockázat arány Könnyen ki tudjuk számolni, hogy ha például üzleteinknek csak 50 százaléka végződik nyereséggel, akkor ahhoz, hogy hosszú távon se fogyjon a tőkénk, egy-egy pozíció átlagos nyereségének legalább akkorának kell lennie (költségektől eltekintve), mint egy átlagos veszteségnek. Ha már csak az esetek harmadában végződik nyereséggel egy pozíciónk, akkor az átlagos nyereségünknek legalább kétszer akkorának kell lennie, mint egy átlagos veszteségünknek, s ez még mindig csak ahhoz elég, hogy pénzünknél maradjunk. Mivel az árfolyamok alakulását előre nem látható tényezők is befolyásolják, ezért nincs olyan befektető, akinek mindig minden pozíciója nyereséggel végződne. Sőt, a befektetők többsége a tapasztalatok szerint még 50 százalékos arányt sem képes elérni. Éppen ezért a KBC Equitas szakértői szerint olyan pozíciókat érdemes inkább nyitnunk, ahol a várható hozam mértéke legalább kétszer nagyobb, mint a kockázat – tehát a stop-loss bekövetkezése esetén fellépő veszteség - várható mértéke. Minden esetben válasszunk olyan beszállási pontokat, ahol a hozam-kockázat arány legalább kétszeres! Szerencsére sok esetben akár háromszoros vagy annál magasabb arányokat is el lehet érni. Pozíciók lezárása Ha túlzottan lecsökken (egy long pozíció esetén) az árfolyam, akkor a pozíció az általunk beállított stop-loss miatt kiütődik, azonban ha az általunk kitűzött szintre emelkedik az árfolyam, nem feltétlenül kell lezárnunk a pozíciót. A további növekedésben bízva lehetőségünk van arra, hogy stop-loss szintünk megemelésével bebiztosítsuk magunknak az elért, de még nem realizált árfolyamnyereség egy részét, és pozíciónk nyitva hagyásával lehetőséget adjunk magunknak további hozamokra. (Short pozíció esetén fordítva.) Kockázatkezelési aranyszabályok Végezetül szeretnénk megosztani néhány aranyszabályt, amelyek alkalmazásával a tőzsdei kereskedésből fakadó kockázatok nagy része jelentősen csökkenthető:  Akkor nyissunk pozíciót, ha tudjuk, mekkora profitot van esélyünk elérni, és mi az a veszteségszint, ahol biztosan kiszállunk! Ehhez tartsuk is magunkat!  Döntsük el, milyen időtávon szeretnénk befektetni!  Egy trendet követni sokkal könnyebb, mint megtalálni a trend fordulópontját, ezért gyengülő trendben lévő eszközöket nem feltétlenül érdemes vásárolni, erősödő trendben lévő eszközöket pedig nem feltétlenül érdemes shortolni.  Ha ellenünk megy a piac, ne bízzunk a változásban, hanem bízzuk magunkat a stoploss szintünkre! 36


 Zárjuk ki érzelmeinket, és tanuljunk hibáinkból, elvégre mindenkinek vannak vesztes pozíciói!  Nem kell folyamatosan kereskedni, nyitott pozíciók nélkül figyelni a piacokat is egy pozíció!  A tőkeáttétel csak profiknak való!  A kenyérrevalóból tőzsdézni tilos! A felelős kockázatkezelés természetesen nem merül ki ennyiben, további részleteket az ingyenes oktatásainkon tudhatnak meg ügyfeleink.

37


4.3.

Gyakorlati példa

Végezetül nézzük meg egy példán keresztül, hogyan néz ki egy konkrét kereskedési ötlet, és hogyan lehet egy ilyen ötletet a gyakorlatban is megvalósítani. Esettanulmányunk alapját egy 2012 júliusi „Radar” hírlevélben megírt kereskedési ötlet képezi, amely annyiban speciális, hogy egy külföldi részvényre, az AEGON-ra fogalmaz meg vételi ajánlást, így példánk segítségével a külföldi kereskedésbe is bepillantást nyerhetünk. A Radar-ban megfogalmazott elemzésünk összefoglalója a következőképpen fest (a teljes elemzés megosztásától terjedelmi korlátok miatt most eltekintünk):

A kereskedési ötleten felbuzdulva 1000 db Aegon részvényt szeretnénk vásárolni 3,6 eurós árfolyamon. Ezt az online kereskedési rendszerünkben a következőképpen tehetjük meg:

38


1.

Bejelentkezünk a WebBroker felületére a www.kbcequitas.hu oldalról Digipass-unk segítségével

2.

A Tőzsdei megbízások menüpont alatt kiválasztjuk a Vétel Normál almenüpontot

3.

Kiválasztjuk

a

tőzsdék

közül

a

legördülő

menüből Amszterdam-ot, az értékpapírok közül pedig

az

AEGON-t.

Ezután

megadjuk

a

darabszámot (1000 db), és a limitárat, mivel 3,6 eurónál nem szeretnénk drágábban vásárolni ebből a részvényből.

4.

A Rendben gombra kattintva egy megerősítő felületre

jutunk,

ahol

láthatjuk

ajánlatunk

részleteit, illetve az ügylet Várható költségeit. Equitas Start díjcsomag esetén az Euronext Amsterdam tőzsdén 0,35%-ért kereskedhetünk, így a megbízás 12,6 euróba fog nekünk kerülni.

5.

Amennyiben számlánkhoz kapcsolódó devizaszámlánkon nincs elég euró, de rendelkezünk más pénznemmel (például forinttal), akkor a megbízás benyújtásakor a

39


rendszer megkérdez bennünket, hogy szeretnénk-e, ha automatikusan váltana nekünk eurót a többi deviza számlánkról. Tegyük fel, hogy az ügylet beadásakor az EUR/HUF eladási árfolyam 290 Ft, és minden megbízás a limitáron (3,6 €) teljesült, így ügyletünk 1 044 000 Ft-ba került, 3 654 Ft jutalék mellett (12,6 €). (Ábra: 1. Részvényvásárlás)

4. Részvények eladása

1. Részvényvásárlás

3. Stop-loss emelés

2. Stop-loss emelés

Az AEGON árfolyamának időbeli alakulása, és a kereskedés fontosabb lépései

6.

Kockázataink kezelése érdekében egy stop-loss ajánlatot is azonnal beadunk. A Tőzsdei megbízások közül kiválasztjuk az Eladás Normál menüpontot, ahol a vételhez hasonlóan az Aegon papírjait választjuk ki a kellő mennyiségben Limit megbízásként. Aktiválási árnak megadjuk a 3,2 eurós szintet, limitárnak pedig például a 3 eurós szintet. Az ajánlat beadása előtt beállítjuk, hogy az visszavonásig legyen érvényes, ugyanis ha alapértelmezetten napi érvényességű stop-loss ajánlatot adnánk be, akkor csak egy napig élveznénk a stop-loss által nyújtott védettséget, utána az ajánlat törlődne a rendszerből.

40


7.

Az Aegon árfolyama kedvezően alakul, egy hónappal a kereskedési ötlet elküldését követően újabb „Radar” érkezik egy javaslattal, hogy a közel 20%-os emelkedés után az eddig szerzett profitunkat biztosítsuk be a stop-loss szint emelésével (3,69€). (Ábra: 2. Stop-loss emelés) Miután az árfolyam a növekedés helyett ezt követően oldalazni kezdett el, a következő „Radar” javaslata alapján még feljebb húzzuk a stop-loss szintet, a 10%-os hozamot bebiztosító 3,94 euróra. (Ábra: 3. Stop-loss emelés)

8.

Két hónappal az eredeti kereskedési ötletet követően, 2012 augusztusában az Aegon árfolyama eléri a 4,5 eurós célárat. Az aktuális „Radar” azt ajánlja, hogy pozíciónk nyitva tartása mellett biztosítsuk be eddigi hozamunkat stop-loss szintünk emelésével (Ábra: legfelső piros vonal). Ezzel szemben mi úgy döntünk, hogy 4,5 euróért megválunk részvényeinktől. (Ábra: 4. Részvények eladása) Ha megtartottuk volna a pozíciót, akkor a 4,24 euróra elhelyezett stop-loss megbízásunk adta volna el a papírjainkat szeptember közepén.

A Tőzsdei megbízások menüpont Eladás Normál almenüjére kattintva eladhatjuk részvényeinket. 1000 db részvényünket 4,5 euróért tudjuk eladni, összesen 4 500 euró értékben. Tegyük fel, hogy a devizaárfolyam változásán semmilyen veszteségünk vagy nyereségünk nem keletkezett. A vételi 290 Ft-os EUR/HUF keresztárfolyammal számolva részvényeinkért 1 305 000 Ft-ot kaptunk, 4 567 Ft jutalék mellett (15,75 €).

Eredmény: 

1 044 000 Ft befektetett tőkénken 2 hónap alatt 25%-os hozamot értünk el,



Profitunk mértéke 261 000 Ft, a kereskedési jutalék mindösszesen 8 221 Ft

41




5.

ÖSSZEFOGLALÓ

42


5.

Összefoglaló

A kiadvány elolvasása után már ismerjük az alapokat, tisztában vagyunk vele, hogyan épül fel a tőkepiac, és hogy mi hogyan tudunk megjelenni a tőzsde világában. Azt is tudjuk, hogy milyen termékekkel tudunk a kereskedésbe belevágni, az ideális célpontot hogyan tudjuk kiválasztani, és hogyan tudjuk a megbízásokat beadni, és kockázatainkat mérsékelni a gyakorlatban. Láthatjuk tehát, hogy a tőzsdei kereskedés egyáltalán nem boszorkányság, hanem egy tanulható tevékenység, amellyel belépőt válthatunk a tőkepiacon szereplő vállalatok és események rendkívül izgalmas világába. Természetesen az itt leírtak még csak alapszintű tudást adnak, s ezért annak érdekében, hogy a KBC Equitas ügyfelei ne érezzék magukat egyedül a befektetések komplex világában, igyekszünk minél több segítséget nyújtani a tőzsdézéshez oktatóanyagaink, hírleveleink, ingyenes oktatásaink és ügyfélszolgálatunk segítségével. Bízunk benne, hogy sikerült megosztanunk a kereskedés elkezdéséhez szükséges legfontosabb információkat. Most Ön következik. Indulhat a kereskedés! Ha még esetleg nem rendelkezne számlával, regisztráljon honlapunkon! Ezek után ügyfélszolgálatunkra, illetve a K&H Bank kijelölt fiókjaiba már csak egy rövid időre kell bejönnie, hogy aláírja a számlanyitáshoz szükséges papírokat. Sok sikert! A KBC Equitas csapata

A jelen oktatóanyagban található információk, számszerű adatok és elemzések általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerzők magánvéleményét tükrözik, amelyek nem minősülnek a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzésnek, sem a 9. pont szerinti befektetési tanácsadásnak, illetve értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak. A KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem vállal felelősséget az oktatóanyagban szereplő információk felhasználásáért. A jelen dokumentumban található információk bizalmasak és jogilag védettek, azokat kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazott(ak) ismerhetik meg. Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen dokumentum tartalmát egynél több másolatban rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.

43

A TŐZSDEI KERESKEDÉS ALAPJAI. KBC Equitas

Recommend Documents