1
A SZENTPÉTERÚRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Mely tartalmazza:
a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0140 számú, „Pedagógiai innováció Szentpéterúron a hátrányos helyzetű gyermekekért”
című projektben vállalt szakmai, tartalmi fejlesztéseket.
A programot átdolgozta a tantestület közreműködésével: Kocsisné Tóth Edina szakmai vezető Szentpéterúr, 2010. július
2
TARTALOMJEGYZÉK Helyzetelemzés ................................................................................................................................................. 4 NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 13 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK.................................................................................................................. 14 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE................................................................................ 16 II.1. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kultúrált magatartású fiatalok váljanak / nevelés, értékközvetítés / ........................................................................................................................................... 16 II.2. A gyerekek szerezzenek tudást, ismereteket, fejlődjenek képességeik, ébredjen fel tudásvágyuk! / oktatás, képzés /........................................................................................................................................................ 17 II.3. Érvényesüljön az egyéni gondozás, a gyerek saját szintjéhez igazított fejlesztő munka!.......................... 17 II.4. A tanulóknak fejlődjön identitás tudata, életkoruknak megfelelően alakuljon világképük, erősödjön szűkebb és tágabb hazájuk iránti azonosságtudatuk....................................................................................... 18 II.5. Az egészséges életmódra nevelés .......................................................................................................... 19 II.6. Speciális nevelési tevékenységek .......................................................................................................... 20 II.6.1. Az integrációs stratégia kialakítása - Szentpéterúr............................................................................... 20 II.6.2. A tehetség, a képesség kibontakoztatása ............................................................................................. 20 II.7. A kulcskompetenciák fejlesztése, kompetencia alapú oktatás bevezetése................................................ 21 II.8. Az alapozó (5-6. évf.) és fejlesztő (7-8. évf.) szakaszban a nem szakrendszerű oktatás bevezetése, kulcskompetenciák fejlesztése. ..................................................................................................................... 29 III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI .................................................. 29 III.1. Énkép, önismeret................................................................................................................................. 31 III.2. Hon- és népismeret.............................................................................................................................. 31 III.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra........................................................................................ 31 III.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés ..................................................................................... 32 III.5. Gazdasági nevelés ............................................................................................................................... 32 III.6. Környezettudatosságra nevelés ............................................................................................................ 33 III.7. A tanulás tanítása ................................................................................................................................ 33 III.8. Testi és lelki egészség.......................................................................................................................... 34 III.9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire ........................................................................................................ 35 IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI ..................................................... 36 IV.1. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0140 projekt keretében ........................................................................... 37 IV.1.1. Projektoktatás, 3 hetet meghaladó projekt ........................................................................................ 37 IV.1.2. A témahét........................................................................................................................................ 41 IV.1.3. Moduláris oktatás: ........................................................................................................................... 43 IV.1.4. Erdei iskola program ....................................................................................................................... 45 V. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA MÓDSZEREI-ELJÁRÁSAI ............................ 47 Kooperatív tanulás ...................................................................................................................................... 49 Önálló tanulóvá nevelés .............................................................................................................................. 49 Differenciálás.............................................................................................................................................. 49 Tanári és diákszerepek ................................................................................................................................ 50 VI. A kompetencia alapú oktatás implementációja............................................................................................ 51 VII. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések......................................... 52 VIII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................... 53 VIII.1. A személyiség egy lehetséges, egyszerűbb meghatározása:................................................................ 54 VIII.2. Az értelem fejlesztése ................................................................................................................... 54 VIII.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés..................................................... 56 IX. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei –integrációs feladat .......................................................... 57 IX.1. Kulcskompetenciát fejlesztő programok, programelemek ..................................................................... 57 IX.2. Az integrációt elősegítő módszertani elemek........................................................................................ 58 a) Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tunulásszervezés............................................................ 59 X. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................... 59 X.1. Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés: ...................................................................................... 59 XI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉG-FEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ............ 61
3
XI.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra................................................................................................................................... 61 XI.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósulását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik.......................................................................................................................................................... 61 XI.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................ 67 XI.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek......................................................................... 67 XI.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................. 68 XI.6. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek ............................. 68 XI.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése .............................................................. 68 XII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI............. 69 XIII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI..................... 72 XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ........................................................... 73 XV. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ............................. 79 XVI. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................ 89 XVII. ISKOLÁNK FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁSI TERVE................................................................. 95 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ........................................................................................................... 96 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei........................................................................................... 96 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban .............................................................................. 96 Módszertani elemek ............................................................................................................................... 97 XVIII. AZ ISKOLA OKTATÁSI KÍNÁLATA ................................................................................................ 97 Általános képzések ................................................................................................................................. 97 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása................................................................................. 97 Tanórai foglalkozások ............................................................................................................................ 98 Tanórán kívüli foglalkozások................................................................................................................. 98 Tömegsport, iskolai sportkör ................................................................................................................. 99 Tanulmányi kirándulások és erdei iskola, táborozások......................................................................... 99 XIX. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE ................................................................................................................... 100 A tanítás munkarendje .......................................................................................................................... 100 B) HELYI TANTERV ................................................................................................................................... 101 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI................................................................................ 101 Bábjátékok ............................................................................................................................................. 102 II. AZ ISKOLAI BEÍRATKOZÁS ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .......... 107 II.1. Beiratkozáshoz szükséges feltételek .................................................................................................... 107 II.2. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése .................................................................................... 107 II.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: ............................................................................................. 109 II.4. Intézménybe lépés felsőbb évfolyamokon ........................................................................................... 110 III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI..................................... 110 IV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI.............................................. 112 V. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK................. 112 VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE.............................................................................................................. 114 Példák az alapelveket megvalósító lehetséges értékelési módszerekre ........................................................ 114 VII. ETNIKAI OKTATÁS............................................................................................................................. 121 VIII. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ................................................................................................................................................ 122 IX. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA................................... 123 X. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE ................................................................................................ 126 C) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK, INTÉZKEDÉSEK..... 127 I. A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT JOGSZABÁLYOK ........................ 127 II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ........................................................................ 127 III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................. 128 D) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA............................................. 128
4
A Szentpéterúri Általános Iskola nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Színmagyarázat: Kék színnel jelöltük az IPR – hez kapcsolódó tartalmakat Piros színnel jelöltük a TÁMOP-3.1.4 – es pályázat keretén belül megvalósított, kompetencia alapú oktatás implementációját biztosító tartalmi elemeket.
ISKOLÁNKRÓL
Helyzetelemzés Az iskola hivatalos neve, címe: Általános Iskola Szentpéterúr 8762. Szentpéterúr, Kossuth út 13. OM - azonosító: 037 597 Tel: 92/568-064 Fax: 92/568-065 Az iskola fenntartója: Szentpéterúr Község Önkormányzata 8762. Szentpéterúr, Petőfi S. út 1. A vagyon feletti rendelkezés joga: Szentpéterúr Község Önkormányzata Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, élén intézményvezető áll, akit a fenntartó önkormányzat képviselő testülete nevez ki, pályázat útján 5 évre. Az intézmény gazdálkodási formája: Részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A működés alapdokumentuma: Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény alaptevékenysége: 1-4 évfolyamos alsó tagozatos általános iskola nevelés – oktatás 5-8 évfolyamos felső tagozatos általános iskolai nevelés - oktatás Iskolás korú gyerekek napközi otthoni ellátása Gyógypedagógiai ellátás. Enyhe értelmi fogyatékosok integrált nevelése Kisebbségi oktatás, nemzetiségi és etnikai kisebbségi feladatok ellátása, felzárkóztatás. IPR - Képesség kibontakoztató integrációs felkészítés Sajátos Nevelési Igényű tanulók általános iskolai nevelése-oktatása Intézményi étkeztetés Működési területe: Szentpéterúr
5
I.1. Szentpéterúr mint település Szentpéterúr kis település. Lakosságának száma alig haladja meg az 1000 főt. Zsák – falu. Perifériális település. A lakosság elöregedett, kevés a fiatal és munkaképes ember. A cigány lakosság aránya több, mint 30%-os. Az értelmiségiek száma igen alacsony. Kevés az iskolás korú gyermek. A falu lakossága általában nem büszke településére, a régi szép idők emléke él még ugyan az idősebb generációban, de az aktív lakosság lélektanilag lemondott a falu jövőjéről. Ennek egyik oka a cigány lakosság magas és egyre növekvő aránya. A másik a nagypolitika kistelepülés ellenes, fiskális magatartása.
I.2. Az iskolahasználók I.2.1. Az iskolahasználók /szülők/ Az iskolahasználók nagy része a szegényebb vagy a cigány rétegből tevődik össze, de van példa a másik végletre is. Mára már természetes jelenség minden évben, hogy a többségi „magyar” szülők nem a mi iskolánkat választják beíratáskor. Ennek egyik oka a cigány tanulók nagy száma. Másrészt sokan úgy gondolkodnak, hogy kis iskola alacsony színvonal, nagy iskola magasabb színvonal. Ehhez a folyamathoz hozzátartozik a fenntartó bizonyos szempontból kényszerű, elhanyagoló magatartása. Néhányan akik a szomszéd település nagyobb és szebb iskolájába járatják gyermeküket, ezzel akarják kifejezésre juttatni felsőbbrendűségüket a többiekkel szemben. Iskolánkban tehát főként a roma, ill. halmozottan hátrányos helyzetű családok járatják gyermekeiket. A szülők nagy részével nehéz érdemi kapcsolatot tartani, a szülői értekezletek, fogadó órák gyéren látogatottak. Nehéz őket bevonni az iskolai folyamatokba. A szülők közül sokan helytelen nevelési attitűdöket mutatnak. A gyermekek helye, szerepe a családban sokszor nem megfelelő. Több esetben is megállapítható, hogy a családi környezet részben ellentétesen szocializálja a gyerekeket. E negatív tendencia ellenére, többen kitartanak a helyi iskola mellett, és örülünk hogy nem az elutasító hozzáállás az általános.
I.2.2. Iskolahasználók /gyerekek/ Az iskolánkba bekerülő gyerekek jelentős része iskolaérettlenül, retardáltan érkezik hozzánk. A 2008/2009–es tanévben tanulóink 100%-a hátrányos helyzetű, 90,7%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Sajátos nevelési igényű gyermek 6 fő, melyből halmozottan hátrányos helyzetű a tanulók 100%-a. Gyermekvédelmi támogatásban részesül az összlétszám 100%-a. Veszélyeztetett tanuló 15 fő. A tanulók felénél nagyon alacsony a családban az egy főre jutó átlagjövedelem, és többen egyedülállóként nevelik gyermeküket. Ezért a diákok többsége csak az iskola szervezésében jut el színházba, vagy az ország különböző részeibe. Sok esetben figyelhető meg fejlődés – ill. magatartászavar. Növendékeink egy része sokszor egyszerű élethelyzetben sem találja fel magát. A mai gyerekekre egyébként is jellemző motiválatlanság nálunk talán még inkább jelentkezik. A cigány gyerekek hamarabb érnek, korán szembesülnek az élet nehézségeivel a kilátástalansággal. Őket egy idő után már nehéz kisiskolás módszerekkel motiválni. Mai világunk még rendezett körülmények között élő gyermekekre is veszélyes. A szentpéterúri fiataloknak a kocsmán és a bálokon kívül nem sok szórakozási lehetőséget nyújt
6
a falu. Marad a televízió, amely mára már egyszerűen káros és degeneráló hatású nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is. A legtöbb diáknak már kicsi korban kialakult negatív irányultságai vannak. Sajnos, a televízió, a videó és más társadalmi hatások gátolják az iskolák, így a mi iskolánk nevelő munkáját is. Ebben a helyzetben még inkább szükség van a pedagógus értékvállaló és közvetítő személyiségére, amit a gyerekek igényelnek is. 2008/2009-es tanévtől foglalkozási tervet dolgozunk ki a hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztatására. Ebben célként fogalmaztuk meg az olyan fejlesztő tevékenység következetes megvalósítását, amely a képesség alapú elkülönítéssel szemben előnyben részesíti a heterogén összetételű csoportokban történő oktató-nevelő munkát. Szükségessé vált a differenciált oktatási-nevelési módszerek alkalmazása annak érdekében, hogy valamennyi tanulónk számára biztosíthassuk a fejlődés optimális lehetőségét.
I.3. Az iskola épülete, tárgyi eszközei 2009. szeptember 1 –től újra indult a felső tagozat, oly módon, hogy az 5-6. osztály itt marad, nem megy át más iskolába, majd fokozatosan fejlődik fel a 8. évfolyamig. A jelenlegi iskola 4 normál méretű és 1 kisebb tanteremmel rendelkezik. A tornaórákat az óvodával egybeépített tornaszobában tartjuk. Szükséges az iskolaépület bővítése, a megüresedő szolgálati lakás átalakításán túl is. A szabadidős tevékenységre tágas udvar szolgáltat helyet. Az iskolai étkeztetést ugyancsak külön épületben levő konyhán és a hozzátartozó ebédlőben valósítjuk meg. Az épületre évek óta ráférne egy külső tatarozás. A tető elöregedett, a legutóbbi toldozás-foltozás alkalmával nagyon sok helyen kellett javítani. Az ablakok, ajtók el vannak vetemedve, nem zárnak rendesen. Egész télen fűtjük az utcát, mert a bezárt ablakok mellett szökik a meleg. Az iskolában nincs szertár vagy raktár. Az eszközöket nem tudjuk megfelelően tárolni, kevés a helyünk. A tárgyi eszközök nagy része elhasználódott. Nincsenek megfelelő oktatástechnikai eszközeink. A felső tagozatos eszközöket egyelőre nem tudja a fenntartó biztosítani. Az iskola ügyviteli, irattári eszközei, bár folyamatosan fejlődnek, nem megfelelőek a mai követelményeknek. A konyhánk bizonyos berendezései, gépei elhasználódtak, elöregedtek. Nincs megfelelően zárható kapu, szükség lenne elektromosan zárható kapura, - bejárati ajtóra, riasztó berendezésre.
I.4. Személyi feltételek I.4.1. Pedagógusok Iskolánkban 7 főállású pedagógus dolgozik. Ebből 5 osztálytanító és 2 napközis nevelő. A sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációját az 1997/1998-as tanévtől végezzük, 2009-ben elkezdtük a hátrányos helyzetű vagy roma tanulók integrációját segítő programunkat, ami nálunk a képesség kibontakoztató felkészítésben valósul meg. A felső tagozatban tanító nevelők a fenntartó utasítása értelmében óraadóként dolgoznak. Egyelőre nem lehet pontos státuszokról, létszámokról beszélni. Mindenki szakképzett. A mostani testület nem olyan régóta dolgozik együtt, de ígéretes csapatmunkára lehet számítani. Szinte mindenkinek van valami plusz képessége, tudása, amely gazdagítja az iskola tevékenységét a gyerekek képességfejlesztését. A színvonalas iskolai munka egyik biztosítéka a nevelők személyisége és emberi hozzáállása.
7
Iskolánk egyik problémája mégis a hosszútávon stabil tantestület kialakítása. Évek óta visszatérő probléma, hogy tanév végén mindig van, aki elmegy és helyette új nevelőt kell keresni. Ilyen kis létszámnál 1-2 fő távozása komoly változásnak és komoly problémának számít.
A fluktuáció főbb okai: Ma már rengeteg jelentkező pedagógus van, mivel sok helyen leépítésről, iskola bezárásról van szó. Ennek ellenére mégis tanulságos lehet a korábbi fluktuáció okait továbbra is szem előtt tartani. 1. Szentpéterúr mint település, az iskola, mint munkahely, az itteni tanulók ellátása, mint hivatásvágy kielégítése nem elég vonzó az álláskereső pedagógusok számára. A hosszú távú elkötelezettséghez szentpéterúri, vagy a közeli letelepedésre volna szükség. A helyi önkormányzat nem tud szolgálati lakást biztosítani az érkező nevelőknek. Az iskola, mint munkahely állagában és felszereltségében nem tudja felvenni a versenyt a nagyobb települések anyagilag jobb helyzetben lévő iskoláival. A nyújtott szolgáltatások, kedvezmények és más ösztönző erők tekintetében sem. Másrészt arányában sokkal több feladat hárul 1 nevelőre, mint egy olyan tantestületben, ahol sokan vannak. /pl. ünnepélyek, rendezvények, versenyek, kirándulások szervezése, szakmai plusz feladatok elvégzése/ stb… Az itteni tanulók ellátása pedig nagyobb szakmai felkészültséget, hozzáértést igényel. A tanulók nagyobb része gyengébb képességű, akikkel nem lehet „látványos” eredményeket csillogtatni. A nehezebb és több munkával elért eredményeket viszont, a tantestületen kívül kevés helyen ismerik el, éppen azért, mert a felületes szemlélő számára nem elég látványosak. 2. A fiatal női munkaerő előbb-utóbb feleség, majd anya lesz, így a stabilnak tekinthető női pedagógus is GYES-re vonul. Ez minden anyának alapvető joga, viszont az iskolában ez az említett gondokat is előidézheti. 3. A legtöbb jelentkező pedagógus stabil munkahelyet szeretne. A GYES-en lévők helyére viszont csak határozott idejű kinevezéssel tudunk valakit felvenni. Ez a tény már magában bizonytalanná és időlegessé teszi a nevelő munkáját. Sajnos arra is van példa, hogy főállású, határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusok biztosítva érzik magukat, és hivatkozva a nehéz körülményekre nem igazán akarnak megfelelően sem dolgozni, sem együttműködni. Ahhoz azonban, hogy egy iskolában jelentős változást lehessen elérni a különböző szociokulturális környezetből érkező gyerekek együttnevelése és integrált oktatása terén, a pedagógusok meghatározó részének továbbképzésére van szükség. Olyan továbbképzésre, aminek keretén belül nevelőtestületünk tagjai megszerezhetik a korszerű oktatáshoz szükséges ismereteket, fejleszthetik a szükséges képességeiket, valamint átalakul a gyerekek különbözőségeihez kapcsolódó attitűdjük.
Problémát okozhat, hogy a TÁMOP-os kompetencia alapú képzéseken, valamint a szakmai innovációkban a tantestület alacsony létszáma miatt a helyettesítő pedagógusok is részt vesznek. Amikor a főállású pedagógusok visszajönnek a GYES - ről, újra kell kezdeni szinte képzéseket és az innovációs munkát.
8
I.4.2. Technikai dolgozók 1 fő takarító 3 fő konyhai dolgozó 1 fő élelmezésvezető 1 fő iskolatitkár
I.4.3. Ügyviteli dolgozók Jelenleg iskolánknak egy fél ügyviteli dolgozója van. Ha a Szentpéterúri iskola lépést akar tartani a jelenlegi közoktatási folyamatokkal és elvárásokkal, biztosítania kell hozzá az adminisztrációs és ügyviteli hátteret. Ezt a problémát elméletileg próbálta a fenntartó megoldani, úgy, hogy az élelmezésvezető félállásban iskolatitkár is. Jelentős túlterheléssel, de egyelőre még működik ez a megoldás. A felső tagozat visszaállításával viszont elengedhetetlenné válik legalább 2010. szeptember 1 – től, hogy az iskolatitkár egész állásban legyen alkalmazva, és legyen egy legalább 6 órás, vagy akár teljes idejű élelmezésvezető is.
I.5. Iskolánk jelenlegi gyenge és erős pontjai: Erős pontok: 1. 2. 3. 4.
áldozatkész, színvonalas nevelő-oktató munka osztályok kis létszáma miatt családias baráti légkör, hatékonyabb munkavégzés lassabb, de alaposabb tudás megszerzése más iskolával szemben a mi iskolánk helyben van, a falu iskolája, a gyerek hovatartozásának helyes erősítése 5. tartalmas délutáni és szabadidős foglalkozások 6. gyermekközpontú nevelés 7. szép természeti környezet, zöld udvar 8. gyengébb tanulók sikeres felzárkóztatása 9. iskolaérettlen tanulók iskolai előkészítése 10. korai német nyelv és számítástechnikai oktatás 11. megfelelő tehetséggondozás 12. a kevésbé tehetséges gyerekek is részt vesznek a tehetséggondozásban 13. gyógypedagógiai ellátás, integrált nevelés 14. IPR – Képességkibontakoztató felkészítés 15. beás nyelvoktatás (2011-től) 16. Kompetencia alapú oktatás implementációja 17. Sokrétű, kompetencia alapú képzettséggel rendelkező tantestület 18. Új tanulásszervezési eljárások 19. Projektoktatás, moduláris okt., témahét bevezetése 20. 25%-ban IKT – eszközökkel támogatott oktatás 21. Kompetencia alapú oktatást támogató eszközök, digitális tananyag, megléte, alkalmazása.
9
Gyenge pontok: - tanulók összetétele, cigány tanulók magas aránya - tanulók átlagosan gyengébb képessége - hosszútávon stabil tantestület hiánya - iskolánk, munkánk negatív megítélése - közeli nagyobb település körzeti iskolájának elszívó hatása - iskolaépület külső-belső kopottsága - az oktatást segítő eszközök, felszerelésének elavultsága - megfelelő számítástechnikai eszközök hiánya - iskolakönyvtár megoldatlan helyzete - közös rendezvényekre alkalmas hely hiánya - nincs megfelelő tornaterem - felső tagozatnak nincsenek megfelelő eszközök - sportudvar hiánya - szaktantermek hiánya
I.5.1. Iskolánk jövőképe, küldetésnyilatkozat Szeretnénk olyan iskolává válni, amely településünkön megbecsült és minden helyi gyerek számára választott intézmény lenne. Szeretnénk minden szentpéterúri gyengébb képességű, de még normál iskolai keretek között oktatható gyereknek esélyt adni, lehetőséget teremteni az eredményes tanulásra, fejlődésre. Ugyanakkor minden tanulónak, aki valamely területen egy kicsit is kiemelkedik, biztosítani akarjuk a tehetséggondozást, a külön figyelmet. Olyan programmal akarunk dolgozni, amely biztosítja az iskolák közötti átjárhatóságot és nem csupán felkészít az életre, hanem keretet ad ahhoz, hogy tanulóink teljes életet élhessenek. Olyan iskolát szeretnénk, ami a legkorszerűbb pedagógiai módszerekkel és eszközökkel oldja meg a helyi oktatási-nevelési feladatokat, ahová a gyerekek szívesen jönnek, szorongások nélkül, élményt nyújt számukra a tanulás, kötelességeik mellett jogaik is érvényesülhetnek. Olyat, ahol az elvégzett munkának, az elért eredményeknek értéke van, erkölcsi és anyagi egyaránt. Az ötödik osztály elindításával szeretnénk jól működő 8 évfolyamos iskolává fejlődni. A jelenlegi iskolarendszer általános társadalmi megítélése meglehetősen negatív. Felmérések, tanulmányok adatai bizonyítják, hogy a gyerekek nagy részében, különösen a hátrányos helyzetű és a roma gyerekek esetében elülteti az iskolai sikertelenség csíráját, a tanuláshoz való negatív viszonyt, ami végigkíséri őket egész életükben. Iskolánkban a szociokulturális környezet által meghatározott adottságok, a gyerekek hozott kultúrája, valamint az iskola személyi és tárgyi feltételeinek ismeretében, a pedagógiai programunkban és az integrációs programunkban is megfogalmazott módon igyekszünk olyan pedagógiai légkört, tevékenységeket kialakítani, ami a hátrányos helyzetű, a roma származású, valamint a legkülönfélébb szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek együttnevelését, készség- és képességfejlesztését, társadalmi beilleszkedését segíti.
I.5.2. A gyermekről vallott nézeteink: A gyermek nem kis felnőtt, de teljes jogú ember. Vannak jogai, de kötelességei is. Ugyanolyan jogai vannak, mint a felnőtteknek, de nem egyenrangú azokkal. Érző, gondolkodó, cselekvő lény, akinek szüksége van a felnőttek gondoskodására, a pedagógus hozzáértő irányítására és szakszerű nevelő-oktató munkájára.
10
A gyermek az az ember, aki a felnövekvő társadalomban tovább viszi, újraértelmezi és továbbfejleszti a jelen társadalmak értékeit, mindazt, amit most az emberek szépnek, jónak, igaznak és értékesnek tartanak. A gyermek drága kincs, magában hordozza az ember, az emberiség fejlődésének lehetőségét. A gyermeknek joga és kötelessége, lehetőségeihez mérten megismerni saját nyelvét, kultúráját, az egyetemes és nemzeti értékeket. Megilleti a gondolkodás, a kételkedés és az egyéni érdeklődés joga. Alapvető emberi joga, hogy a képességeinek megfelelő oktatásban, nevelésben részesüljön. Tapasztalatból vállaljuk, hogy minden gyermekben eredendően megvan az érdeklődés, a kíváncsiság, a megismerés és a tudásvágy, ezért hisszük, hogy valamilyen szinten minden gyermek nevelhető, tanítható. Tehát nincs képezhetetlen, nevelhetetlen gyermek, csak rossz körülmények és rosszul megválasztott eszközök, módszerek. A gyerekek nem egyformák, nem ugyanonnan indulnak és nem is ugyanoda érkeznek, de mindegyiknek alapvető joga, hogy képességeinek és lehetőségeinek felső határáig eljusson. A tanár-diák viszonyban minden gyermeket megillet a demokratikus, baráti légkör, az a jog, hogy az őt tanító felnőtt ember magas szinten hordozza azokat az értékeket, azt a tudást, amiből ő meríthet és amit tőle valamilyen szinten megkövetelnek.
I.5.3. A pedagógusról vallott nézeteink:
magas szinten hordozza azokat az értékeket, képességeket, tudást, amire meg kell tanítanunk a gyerekeket. Olyan ember legyen, aki képes saját érdekeit, értékeit és elképzeléseit hitelesen képviselni, tehát érett, kiegyensúlyozott személyiség legyen, aki ugyanakkor tiszteletben tartja kollégái és más emberek érdekeit, értékeit és elképzeléseit. Legyen képes kompromisszumot kötni, együttműködni, közös érdekek alapján közös célokért munkálkodni. Rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, ami a kompetencia alapú oktatás implementációjához szükségesek, ismerje az új tanulásszervezési eljárásokat, kooperatív és projekt módszereket. Jártas legyen az info- kommunikációs technológiák alkalmazásában, ismerje és alkalmazza az IPR - rendszert. A szakmai tudáson túl fejlett és fejlődőképes tanítói képességekkel rendelkezzen. Tudja értékeit, tudását, képességeit a gyerekeknek és másoknak átadni, és ebben folyamatosan fejlődni. Fejlett empátiával rendelkezzen, ismerje a gyermek embert. Feltétlenül tudjon felelősségteljesen irányítani, vezetni, ugyanakkor tudja elfogadni a vezetést és az irányítást, saját személyére nézve is. Képes legyen tanulni, fejlődni. Folyamatosan képezze, művelje magát. Ne tanítói szerepet játsszon, hanem eredetileg is tanítói személyiség legyen, akit a gyerekek adekvát módon követnek, aki követendő példa tanítványai előtt. Tudjon játszani, örülni, társa lenni a gyereknek. Legyen következetes, munkája felelősségteljes, lénye szeretetet, békességet árasszon. Helyzetelemzése, értékítélete, önkritikája realitást tükrözzön. Ne legyen személyválogató, elkötelezettséget érezzen minden tanítványával szemben. Például, ha Szentpéterúron a pedagógus nem tudja elfogadni, szeretni, tanítani a cigány gyerekeket, akkor hivatásával, az iskola funkciójával, önmaga feladatvállalásával kerül ellentmondásba. Legyen optimista, derűlátó, bíztató, reménykeltő, ha kell, határozott, tekintélyt parancsoló, ellentmondást nem tűrő.
11
A legtöbb dologra tudjon határozott igent vagy nemet mondani, de azt másokkal alkotó módon megértetni, elfogadtatni. A jó tanító is holtig tanul!
I.5.4. Mit kérünk a szülőktől?
Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását. Merjék ránk bízni gyermekük iskolai nevelését, oktatását. Fogadják el a pedagógust, mint szakembert, aki ugyanúgy, mint az orvos, a mérnök, a kőműves, az ügyvéd, a földműves a saját szakterületén, ő is ért ahhoz, amit csinál, ami a feladata, a gyerekek iskolai nevelése, oktatása. Ennek ellenére tudjuk és helyeseljük, hogy a gyerek első számú nevelői, tanítói maguk a szülők. Tekintsék az iskolát és nevelőit partnernek saját gyermekük nevelésében. Tartsanak folyamatos kapcsolatot gyermekük nevelőivel. Az iskola pedagógiai programjában és házirendjében foglaltakat, ha lehet, hangolják össze a családi neveléssel. Kísérjék figyelemmel a gyerek iskolai magatartását, tanulmányi fejlődését, azt otthon segítsék elő. Vegyenek aktívan részt a szülői értekezleteken, a 3 havi értékelő megbeszéléseken, nyílt napokon és az iskola más rendezvényein.
I.5.5. Az iskola funkciói: 1. Nevelés, értékközvetítés 2. Oktatás, képességfejlesztés 3. Családi funkció: Sajnos iskolánk rákényszerül arra, hogy egyre több családi funkciót vállaljon át, mint például az alapvető szociális, higiénés, közösségi, kommunikációs szintek kialakítása egyes tanulók tekintetében. Szocializáció. 4. Művelődés-játék: a boldog kiegyensúlyozott gyermekkor megvalósulásához szeretnénk hozzáadni valamit. 5. Szabadidő és sporttevékenység biztosítása.
I.5.6. Társadalom szemléletünk, emberképünk saját településünkre is vonatkoztatva /közoktatási koncepció gyanánt/ Társadalmunk a demokratikus köztársasági formát igyekszik megvalósítani. Most már az Európa Unióhoz tartozunk. NATO-tagok vagyunk, az európai kultúra és civilizáció szerves része. Viszont társadalmi változásokra, fejlődésre van még szükségünk. Ennek a fejlődésnek egyik fontos alapköve közoktatásunk folyamatos reformja, a tudás alapú információs társadalom kiépítése. Felvetődik a kérdés: milyen embert neveljünk? A jelen társadalmi változások, a demokratikus magatartásformák és a jogállamiság jegyeinek társadalmi szintű kifejlődését ösztönzik. Újfajta kereskedelmi, környezetvédelmi, politikai, gazdasági formákat kell megtanulnunk. Új szemléletmódot, új ismereteket kell elsajátítanunk. A nagy társadalmi változásoknak el kell jutni az egyes emberhez, sajátjának kell éreznie a kialakuló új helyzeteket, otthon kell éreznie magát a változások közepette is. Egy olyan kis faluban, mint Szentpéterúr, fontos, hogy megmaradjanak a meglévő értékeink, szokásaink, de fontos, hogy igazodjunk az új dolgokhoz is. Egy kistelepülésen talán az iskola
12
hivatott leginkább arra, hogy képviselje az értékeket, az ismereteket, tudatosan neveljen és oktasson. Kell, hogy megőrizzük és fejlesszük a falusi élet jellemzőit és elemeit. Fontos, hogy egészséges énképe legyen a településnek. Értéket és elismerést kell biztosítani a falusi, vidéki életnek. Ugyanakkor olyan ismereteket és tudást kell közvetítenünk, amely nem maradhat el sem a városi, de még az európai képzés és oktatás mögött sem. Biztosítanunk kell az átjárhatóságot. Településünkön sok cigány nemzetiségű ember él, a lakosság kb. 30-40 %-a. Ez jellemző, meghatározó sajátosságokat jelent számunkra. A két nemzetiség között komoly szociális, kulturális, mentális, anyagi és egyéb szakadékok húzódnak. Ez sokszor a felszínen is feszültséget okoz, de a felszín alatt folyamatosan. Jelen van az előítélet a rasszizmus és a negatív diszkrimináció is. Az európai gondolkodás, az emberi jogok, különösen a gyermekekről szóló alapelvek, a haladó nemzetiségi-kisebbségi jogokról szóló európai irányelvek, a jogállamiság, stb., a következőket feltételezik és igénylik: A cigányságnak, saját kultúrájuk és értékeik megőrzése mellett akarniuk és tudniuk kell beilleszkedni, elfogadni a többségi társadalom törekvéseit, elvárásait és törvényeit. Alkalmazkodniuk kell a helyi közösség életéhez és normáihoz. Senki sem élhet úgy, hogy a másik embert figyelmen kívül hagyja, hogy nincs tekintettel másokra. A magyarságnak föl kell ismernie, hogy nincs más civilizált megoldás, mint megtanulni együtt élni a cigánysággal. Meg kell érteniük, hogy ha nem segítünk a cigányságon, magunkat is visszavetjük a fejlődésben. A többségi társadalomnak kell, hogy legyenek eszközeik a kisebbség felemelkedésének elősegítésére. Nem engedhetjük, hogy a társadalmi feszültségek növekedjenek, nem nézhetjük tétlenül, hogyan nő a szakadék a két nemzetiség között. A sebet ha nem kötik be, nem kezelik, elmérgesedik. Mindkét oldalról komoly felelősségteljes hozzáállásra van szükség. Az iskola – mint ahogy a felelős hivatalok sem – nem kerülheti meg ezt a kérdést, mivel a megoldás egyik fő színtere. A nevelés és oktatás, a helyes szemléletmód gyermekkori kialakítása segíthet mindkét nemzetiségnek a közös, helyes út megtalálásában.
13
NEVELÉSI PROGRAM - iskolánk nevelőtestületének hitvallása „Aki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.” (Kölcsey) Kölcsey szavait nehéz a szentpéterúri iskolában átérezni, megélni, de valljuk hogy ezen nehéz harcmezőn, ha valóban szívével lát az ember, mégiscsak ez azaz irány, amelyet intézményünk követni kíván. A részletekben rejlik az egész, a teljesség, mely felé az utat megfontoltan, jól előkészítve kívánjuk megtenni. Az óvodából bekerülő gyermek csodálkozó szemmel tekint a számára idegen környezetre. Fontos, hogy fedezze fel a körülötte és érte dolgozó felnőttekben a társat, a segítőt, a példát. Az érzelmeken át jutunk közel a másik emberhez. Azt valljuk, hogy minden gyermekhez vezet egy út, amelyen közelebb kerülünk a személyiségéhez. Az őszinte vélemény, a tiszteletteljes, de nyílt légkör minden közösség építésének fontos feltétele. Minden gyermek egyéniség, s a legnehezebb feladat a másik, a másság tisztelete. Leadni saját önös érdekeit s meghallgatni, elfogadni a másik véleményét. Tisztelni a másik embert, a társat, a felnőttet, a fiatalt és az időset egyaránt. Elfogadni a társ véleményét, nézeteit a világról; tiszteletben tartani a körülöttük zajló élet erkölcsi normáit, vallási értékeit. Ma csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja helyét a világban. Célunk, hogy gyermekeink életében, céljaiban a pozitív gondolkozásmód, jövőkép alakuljon ki, mely csak a test és a lélek harmonikus együttlétével lehetséges. Délelőtti munkánkban és délutáni tevékenységeinkben is vezető szerepe van a helyes önértékelés kialakításának. Fontos feladatunknak tartjuk a tudás értékének méltó helyre emelését. Legyen érték mindaz, amit munkával, szorgalommal, kitartással a gyermek megszerez. Tevékenységünk célja, hogy fejlesszük gondolkodásukat, hogy minél kreatívabbak legyenek. Kommunikációs és manuális képességük, illetve mozgáskoordinációjuk révén legyenek minél magabiztosabbak.
14
Ezt a megszerzett tudást igyekezzenek úgy kamatoztatni, hogy elégedett, becsületes emberként haladjanak az újabb feladatok, kihívások elé. Mindezeket jó légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttműködve kívánjuk megvalósítani.
Összegzésül idézzük Descartes szavait: „Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.”
I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Szentpéterúri Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk alkalmazni.
Komplexitás elve — a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során. Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A pedagógus vezető szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása. A különböző közösségekhez tartozás elve — a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelésoktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tapasztalatszerzés elve — lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. „1 gramm tapasztalat többet ér 1 tonna elméletnél” Tevékenységalapú megközelítés elve - A 6–14 év közötti korosztály életkori sajátosságából adódóan aktív és tevékeny. Aktivitásuk forrása a mozgásigény, a kíváncsiság, a játék és a kreativitás. Az aktivitás fenntartásához szükséges, hogy a tanulók érdekes, saját élethelyzetükhöz köthető és értelmezhető tevékenységbe ágyazva találkozzanak az új ismeretekkel, és változatos konkrét, gyakorlati tevékenységek során szerezzenek tapasztalatot. A tevékenységek önmagukban kell, hogy aktív közreműködésre késztessék a tanulókat.
15
A külső hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A nevelés ellentmondásosságának elve — a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata; a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. (Petrikás, 1997, 589-590.) A motiváció elve — a tanulók érdeklődésének felkeltése. A koncentráció elve — adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. Az aktivizálás elve — a tanulói aktivitás kiváltása. A visszajelzés elve — folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól. Adaptivitás – Differenciálás elve Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia). Ez a három alapszükséglet: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia jelenti az adaptív oktatáshoz szükséges pedagógiai környezet alapvető alkotóelemeit. Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító vagy tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az adaptív tanulásszervezés tehát a pedagógiai differenciálás olyan eszköze, amely a tanulói különbségek figyelembevételével az emberek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire épít.
16
II.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
II.1. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kultúrált magatartású fiatalok váljanak / nevelés, értékközvetítés / a) Ismerjék meg a legfőbb emberi értékeket, alakuljon ki bennük azoknak tisztelete, sajátítsák el életkoruknak megfelelő szinten a kultúrált magatartás alapformáit. A cél megvalósulásának fő területei: a mindennapos iskolai élet egésze: folyamatosan adódó élethelyzetek tudatos, tervszerű kiaknázása. Főként csoportok, közösségek élete, napközis foglalkozások, szünetek, szabadidős foglalkozások, szakkörök. A nevelő példamutató magatartása és értékítélete meghatározó. A cél megvalósulása: iskolánkba érkező tanulókról felmérő lapot készítünk, amely rögzíti a gyerek főbb irányultságait, magatartási jellemzőit, szociális szintjét, … A fent említett cél akkor sikeres, ha egyénre szabottan is megfigyelhető a pozitív változás, ha a magatartás és szorgalomjegyek átlaga nem romlik, esetleg javulás tapasztalható. A tanulók hozzáállása, viselkedése kellemes, jó hangulatot teremt osztály és iskola szinten is. A felmérőlapokat az osztályfőnökök folyamatosan /havonta/ vezetik. A célok elérését az osztályközösség, osztályfőnökök, egész tantestület értékeli. Osztályközösség: hetente Osztályfőnökök: folyamatosan /havonta/ Tantestület: félévente, osztályozó értekezletek alkalmával, ill. esetenként.
b) Sajátítsák el a demokratikus magatartás-formákat, tudják, merjék saját érdekeiket képviselni és tartsák tiszteletben mások érdekeit, véleményét. A cél megvalósításának színtere a csoport ill. osztályközösségek. A felmerülő problémák, konfliktusok, értékelések közös elemzésén, megoldásán keresztül érjük el a célt. A cél megvalósulása akkor sikeres, ha a tanulók a körülöttük zajló társadalmi, közösségi folyamatokról életkoruknak megfelelően képesek véleményt alkotni. A közösen megfogalmazott és elfogadott szabályokat a gyerekek betartják, ill. a szükséges változtatásokat kezdeményezik. Továbbá a tanulók figyelnek egymásra, részt vesznek a diákönkormányzat munkájában. A célok elérését folyamatos értékelését, valamennyi pedagógus, főként az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot vezető pedagógus közreműködésével végzik. Eredménye a jól működő házirend és a csoportok jó működése.
17
II.2. A gyerekek szerezzenek tudást, ismereteket, fejlődjenek képességeik, ébredjen fel tudásvágyuk! / oktatás, képzés / a) A tanulók korosztályuknak megfelelően sajátítsák el a humán és reál ismeretanyagot, alakuljanak ki az elvárható készségeik, képességeik. A megszerzett ismereteket tudják eszközként alkalmazni a továbbhaladásban. Alapszinten ismerkedjenek meg valamely idegen nyelv, ill. a számítástechnika alapjaival. A cél megvalósításának fő területe: a tanítási óra, a tantárgyak ismeretanyagának feldolgozása. A cél akkor tekinthető teljesültnek, ha a tanulók legalább minimum szinten képesek visszaadni az előzőleg megismert tananyagot. Rendelkeznek a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel. Az értékelés eszköze: folyamatos tanítói értékelés, kikérdezések, számonkérések, feleletek, felmérések, dolgozatok. Az értékelést az osztálytanító, a szaktanár, illetve a munkaközösség végzi. Az iskolavezetés rendszeresen, folyamatosan ellenőrzi a csoportok munkáját, félévente összegző értékelést végez. b) A gyerekek legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre, tanulásra! Jellemezze őket érdeklődés, egyéni látásmód, az önkifejezés igénye! A cél megvalósításának fő területei: tanítási órák, napközis foglalkozások, iskolakönyvtár. /Fontos: reális követelmények, motiváció, segítségnyújtás / Itt kiemelkedő szerepe van az iskola és a család együttműködésének! A cél megvalósultnak tekinthető: - ha a tanulók felkészülten érkeznek az iskolába, a követelményeknek legalább minimumszinten megfelelnek. Eredményesen használják eszközként az olvasást, írást, számolást. Olvasóvá válnak, használják a könyvtárat, szorgalmi és gyűjtőmunkát vállalnak. c) A tanulók a 4. osztály sikeres elvégzése után zökkenőmenetesen tudják folytatni tanulmányaikat a felsőbb osztályokban. A cél megvalósult, ha a gyerekek eredményei az 5. Osztályban csak kis mértékben mutatnak visszaesést. Az értékelést az iskolavezetés és a munkaközösség végzi az iskolánkba érkező információk alapján.
II.3. Érvényesüljön az egyéni gondozás, a gyerek saját szintjéhez igazított fejlesztő munka! a) A tanulási hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása. Az iskolába érkező, iskolaérettlen tanulók zárkózzanak fel az iskolaérettség szintjéhez! A cél megvalósulásának területe: Előkészítő osztály A cél sikerkritériuma, hogy az iskola előkészítőben részt vett tanulók sikeresen szerepeljenek az iskolaérettségi vizsgálaton.
18
Az értékelést az osztályfőnök folyamatosan végzi, a gyerekről havonta pedagógiai naplót vezet. Az iskolavezetés az óralátogatásokon túl félévente végez ellenőrző értékelést. Az iskolaérettségi vizsgálatokat a tanév utolsó hónapjában folyamatosan kell végezni. A felmérés eredményeit 3 tagú bizottság értékeli: a felkészítő osztályfőnök, a leendő elsős nevelő vagy munkaközösség vezető és az igazgató. b) Tanulásban visszamaradt, magatartás ill. tanulászavaros gyerekek felzárkóztatása. A megvalósulás területe: tanórai differenciálás, korrepetálási órák, napközis foglalkozás időkeretében megvalósuló egyéni korrekció. A cél akkor sikeres, ha a felzárkóztatásban résztvevő gyerekek stabilizációt ill. javulást mutatnak. Teljesítik a tantárgyi követelmények minimumát. Az ellenőrzést-értékelést az osztályfőnökök ill. az egyéni korrekciót végző napközis nevelők folyamatosan végzik előre tervezett program alapján. A végzett munkáról félévenként beszámolót készítenek, amelyet a munkaközösség közösen elemez, értékel. c) A jobb képességű tanulók tehetséggondozása Megvalósítási terület: tanórai differenciálás, tehetséggondozó szakkörök, egyéni számítógépes képességfejlesztés, ismeretbővítés. A cél megvalósult, ha a fejlesztésben résztvevő tanulók külső versenyeken vesznek részt, sikeresen szerepelnek, tantárgyi követelményeken túlmenő ismereteket szereznek, a szerzett képességeket be tudják mutatni, illetve azokat gyakorlatban alkalmazzák. Az értékelést a szakkörvezetők és az osztályfőnökök végzik a munkatervek alapján. A végzett munkáról félévente beszámolót készítenek, melyet a tantestület véleményez.
II.4. A tanulóknak fejlődjön identitás tudata, életkoruknak megfelelően alakuljon világképük, erősödjön szűkebb és tágabb hazájuk iránti azonosságtudatuk. a) Az együtt élő nemzetiségek ismerjék meg egymás kultúráját, egymás történelmét, fogadják el egymást. A cél megvalósulásának területe: humán tantárgyakba integrált népismeret és kultúra közvetítése, interkultúrális oktatás, emberi kapcsolatok, pedagógusok tudatos nevelő hatása, esetleg szakköri munka. Jelentős szerepe van az iskola és a család, valamint az önkormányzat közötti együttműködésnek. A cél megvalósultnak tekinthető, ha a cigány és magyar tanulók szemmel láthatóan elfogadják egymást. Csak szélsőséges esetben merül fel a különbözőség ténye. Életkori sajátosságaiknak megfelelően ismerik a tanulók a cigányság történetét, főbb szokásait, kulturális értékeit. Az értékelést az osztályfőnökök azon túl az egész nevelőtestület folyamatosan végzi.
b) Magyar kulturális örökség megőrzése, ápolása, magyarságtudat, nemzeti identitástudat erősítése. A megvalósulás területe: tantárgyakba integrált tananyag feldolgozása, értékes népszokások, hagyományok ápolása, nemzeti ünnepeinkről való megemlékezések, műsorok szervezése.
19
A cél megvalósult, ha tanulóink korosztályuknak megfelelő szinten ismerik a magyar irodalom, történelem és művészet főbb alakjait, műveit, eseményeit. Az idevonatkozó tantervi követelményeket teljesítették. Ismerik és művelik a főbb népszokásokat /farsang, húsvét, betlehemezés…/, valamint ha színvonalas élményeket nyújtó ünnepi műsorokat tud szervezni az iskola a tanulók kreatív közreműködésével. Az értékelést-elemzést a felkészítő nevelőkön és szülőkön túl a nevelőtestület egésze végzi folyamatosan a munkaterv alapján. c) Tanulóink ismerjék meg lakóhelyüket és környékét, védjék, szeressék. A megvalósulás területe: tantárgyak idevonatkozó ismeretanyaga, tanításon kívüli szervezett szabadidős tevékenységek: természetjárás, túrák, kerékpártúrák, tanulmányi séták. A cél megvalósult, ha a gyerekek büszkék lakóhelyükre, sokan és szívesen vesznek részt a kirándulásokon. Óvják és védik a környezet tisztaságát, épségét. Az eredményeket az egész iskolaközösség, a szülők elemzik és értékelik a gyerekek ilyen irányú magatartása és hozzáállása alapján.
II.5. Az egészséges életmódra nevelés a) Higiénés szokások kialakítása, fejlesztése. Megvalósítás területe: ide vonatkozó tananyag feldolgozása, házirend betartása, mindennapos iskolai élethelyzetek kihasználása. A cél sikeres, ha a tanulók rendszeresen tisztálkodnak, öltözetük, küllemük rendezett és erre igényük is kifejlődik. Az udvari játék után és az étkezések előtt maguktól kezet mosnak. Használják a szalvétát, a zsebkendőt. Rendszeresen mosnak fogat. Felszerelésük tiszta, rendezett. Vigyáznak környezetük tisztaságára, rendjére. Az értékelést az osztályfőnökök, napközis nevelők folyamatosan végzik. Folyamatosan motiválják és értékelik a munkát. A csoportok heti és havi értékelésének részét képezi. b) Rendszeresség, helyes táplálkozás, helyes napirend kialakítása. A megvalósulás területe: házirend, osztályrend kialakítása, betartása rendszeres szokások, mindennapi működés formái, étkezési lehetőség biztosítása, környezetismeret tárgy idevonatkozó tananyagának feldolgozása. Következetes rendtartás. A cél eredményes, ha a tanulók zökkenőmentesen betartják a házirendet, szívesen fogyasztják a szakszerűen összeállított étrend alapján szolgáltatott iskolai ételeket. Az értékelés, ellenőrzés hasonlóan történik, mint az előző célnál. c) Szabadidő és sportlehetőség egészséges kihasználása. A megvalósítás területe: testnevelés órák, napközis foglalkozások, szabad játékidő, kirándulások, nyári tábor, hobby kialakulása. A cél sikeres, ha a tanulók a mértéktelen videó és tévézés helyett szívesen játszanak. Játékkultúrájuk fejlett és sokrétű. Szívesen mozognak, sportolnak, igénylik a felnőttek és a gyerekek társaságát. Az értékelést és ellenőrzést a szülőknek, pedagógusoknak közösen kellene folyamatosan végezni. A tantestület az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik minden lehetőséget megragadni a fenti cél eléréséhez.
20
II.6. Speciális nevelési tevékenységek II.6.1. Az integrációs stratégia kialakítása - Szentpéterúr Iskolánkban a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az 50% -ot, ezért a képességkibontakoztató felkészítést végezzük. Így a velük való bánásmód, az „együttnevelés” folyamatát, az integráció hatékonyságát növelheti az integrációs pedagógiai rendszer bevezetése. Az integrációs háttér kialakítására a 2009/2010-es tanévtől van lehetőségünk: a kooperatív munkához szükséges eszközök beszerzése, s a továbbképzések mind-mind szükségesek ahhoz, hogy a helyi, hátrányos helyzetű gyermekeket is helyzetbe hozzuk. Hátrányos helyzetű tanulók pontos kimutatása I. sz. mellékletben. Az esetenkénti változást naprakészen vezetjük. A kimutatás mellett a törvényi előírásoknak megfelelően a szülő írásos nyilatkozatát is iktattuk. Intézményünk személyi feltételei biztosítottak az integrációs nevelés eredményes megvalósítására. A pedagógusok mellett tantestületünkben egy gyógypedagógus szakos pedagógus is segíti az oktató-nevelő munkát. A pedagógusok rendszeresen vesznek részt szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon – az éves továbbképzési tervnek megfelelően.
A hatékony együtt-nevelés céljai -
A különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadása, és együttnevelése. Multikulturális tartalmak beépítése a helyi tantervbe. A szülőkkel, partnerekkel való kapcsolattartás lehetőségeinek, módjainak fejlesztése A tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer továbbfejlesztése. Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek továbbnövelése, javítása. A tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők számának o szinten tartása. Az érettségit adó intézményekben továbbtanulók számának növelése. Az országos kompetenciamérések eredményének javítása.
II.6.2. A tehetség, a képesség kibontakoztatása Az egyéni képességekre épülő nevelési- oktatási folyamatunkat úgy szervezzük, hogy mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenységek során alkalmunk legyen az egyéni tehetség kibontakoztatására. A tanórai differenciált képzéssel, a szakkörök, sportkörök szervezésével egyéb képességek fejlesztésére is mód nyílik. A tanulmányi versenyekre való felkészítés (OM, Ped. Intézet, a térségi intézmények által meghirdetett versenyek, pályázatok), a művészeti képzés szervezése (színjátszás, néptánc, kézműves foglalkozások), az iskolai szabadidős programok, a kulturális tevékenységek mind-mind a tehetség felismerését, a fejlesztését szolgálják.
21
Az integrációs és etnikai nevelés közös, sajátos céljai A tanulókra vonatkozóan: - A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása - A tanuláshoz való viszony áthangolása - A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon (kooperatív módszer alkalmazásával) - Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása - A tanuláshoz szükséges alapkészségek (koncentráció, figyelem, emlékezet) fejlesztése - Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása - Személyiségfejlesztés - Szabadidő hasznos eltöltése A pedagógusokra vonatkozóan: - Szemléletváltás: száműzni a tanítási órákról a közömbösséget, unalmat - Integráció elfogadása - Képzések: módszertani eszköztár bővítése - Partnerközpontú nevelés: pedagógus – tanuló; pedagógus – szülő; pedagógus – pedagógus; pedagógus – külső partnerek
II.7. A kulcskompetenciák fejlesztése, kompetencia alapú oktatás bevezetése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a
22
kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:
a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése
II.7.1. A kulcskompetenciák a.) Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. A megvalósulás területe: Elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül a teljes lefedettségű szövegértés szövegalkotás programcsomag bevezetése révén valósul meg. A cél sikerkritériuma: Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközö-
23
ket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
b.) Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. A cél sikerkritériuma: Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
c.) Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek
24
alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A megvalósulás területe: Elsősorban a matematika tantárgy keretein belül a teljes lefedettségű kompetencia alapú programcsomag bevezetése révén valósul meg. A cél sikerkritériuma: A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Attitűdök: A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.
d.) Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).
25
A cél sikerkritériuma: A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Attitűdök: A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
e.) Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek: A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A cél sikerkritériuma: A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.
26
Attitűdök: Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.
f.) A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek: A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A cél sikerkritériuma: A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Attitűdök: A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
27
g.) Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek: A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. A cél sikerkritériuma: E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság Attitűdök: A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
h.) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és
28
hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek: A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. A cél sikerkritériuma: Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Attitűdök: A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.
i.) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. A cél sikerkritériuma: Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása
29
Attitűdök: A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.
II.8. Az alapozó (5-6. évf.) és fejlesztő (7-8. évf.) szakaszban a nem szakrendszerű oktatás bevezetése, kulcskompetenciák fejlesztése. A 2006. évi LXXI. tv. közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról szóló tv. 8. § 3. bek. alapján az 5-8. évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások 25 %-ában nem szakrendszerű oktatást is folyhat. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a negyedik, ill. 70%-a, a 8. évfolyam végén :
Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben megfogalmazott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és játasságokkal amelyek képessé teszi őt arra, hogy az oktatás fejlesztő szakaszában (felső tagozat), ill. 8. után a szakiskolai, középiskolai képzésben megfeleljen a későbbi követelményeknek. Ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartás formákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően.
III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI A hagyományosan alsó és felső tagozatra bontott iskolaszerkezet a Közoktatási Törvény értelmében tartalmilag a következőképpen alakul: -
az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő.
A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá az alapozó és fejlesztő szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó és fejlesztő szakasz fennmaradó időkeretében szakrendszerű oktatás folyik.
30
Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében. Az alapfokú nevelés-oktatás első és második szakaszában a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
A bevezető (1-2. osztály) szakaszban iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket, és alapkészségeket fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét. A kezdő (3-4. osztály) szakasz épít az elsajátított elemi ismertekre, mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Az iskola támogatja az egyéni képességek kibontakozását. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. A közvetlenül összefüggő két szakasz módot teremt minden tanuló számára, hogy képességeinek megfelelő tempóban haladva, bukásmentesen – így súlyos kudarcok nélkül sajátítsa el az alapkészségeket és a továbbhaladáshoz szükséges elemi ismerteket. Alapozó szakasz(5-6. osztály):Az alapfokú nevelés-oktatás harmadik (alapozó) szakasza szervesen folytatja az első két szakasz nevelő-oktató munkáját. Az 5-6. évfolyamokon integratívképi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, szorosan kapcsolódva az első két szakaszhoz. A könnyebb átmenet biztosítása érdekében kihasználjuk a tantestület kínálkozó személyi feltételeit, így különböző szakkollégiumi végzettséggel rendelkező tanító kollégáink továbbtanítják tanítványaikat az alapozó szakaszban is. A nem szakrendszerű oktatás kiemelt fejlesztési területe az önálló tanulási képességek kialakítása, az információszerzés és – feldolgozás képességének fejlesztése, a kommunikációs képességek fejlesztése, a szociális kompetenciák fejlesztése. A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája: belső mérések az országos kompetenciamérések anyagának megfelelően. Fejlesztő szakasz (7-8. osztály): Az általános iskolai oktatás nevelés utolsó szakaszának alapvető tartalma a fejlesztés, 7-8. évfolyamokon előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás elmélyítése. Az iskola ebben a szakaszban érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra. Ebben a szakaszban fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét.
31
A kiemelt fejlesztési feladatok: A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek.
III.1. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.
III.2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A pedagógiai program a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.
III.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadal-
32
makban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
III.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.
III.5. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a tár-
33
sadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.
III.6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
III.7. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, cél-
34
szerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár hasznlata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.
III.8. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épsé-
35
get veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
III.9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
36
IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) tágabb pedagógiai értelemben a gyermekek fő tevékenységformáit is jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidős tevékenység,) A bevezető és kezdő szakaszban: - mozgáskultúra megalapozása, - mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése, - az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások kialakítása, - az önismeret, a reális önértékelés fejlesztése, - a társas kapcsolatok igényének erősítése. Az alapozó szakaszban: - a mozgáskultúra, mozgáskoordináció fejlesztése, - a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása, - az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. A fejlesztő szakaszban: - az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztése, - az együttműködés értéknek tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban, stb. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése a bevezető és kezdő szakaszban: - biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása, - az önálló tanulás és az önművelés alapozása, - a mentális képességek célirányos fejlesztése. Az alapműveltség továbbépítése: - a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztése, - az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása, - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, - a tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A szocializáció folyamatainak elősegítése: - a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, - a kortárs kapcsolatok megerősítése, - a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása, - az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása, - a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása, - a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítése.
37
A tanulási stratégiák megválasztása: - az életkori jellemzők figyelembe vétele, - az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, - a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelés, - az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének megnövekedése, - a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya növelése, - megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó adatgyűjtés, modellezés, szerepjáték, - az életkori jellemzők figyelembevétele, - az ismeretek tapasztalati megalapozása, - a kreativitás fejlesztése, - differenciált fejlesztés.
IV.1. A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0140 projekt keretében beépítésre kerülő új innovációk, eszközök: IV.1.1. Projektoktatás, 3 hetet meghaladó projekt A TÁMOP 3.1.4. pályázat kapcsán iskolánk az alsó tagozatban alkalmazza a projektmódszert. Intézményünkben egyre nő a szociális szempontból hátrányos helyzetű tanulók száma, ezért fontosnak tartjuk a közösségek építését, megerősítését, mert ez lehet záloga felzárkóztatásuknak, hátrányos helyzetük csökkentésének. A társas viselkedés terén, az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a konfliktustűrő, kezelő – megoldó képesség fejlesztése. A projectum latin szó, tervet, tervezetet, javaslatot jelent. A projektív kifejezés: vetítés, (kivetítés) Projektál: tervez, javasol, előre vetít szavak szinonimájaként szoktak használni. A szűkebb értelmezés specifikuma, hogy van egy téma, amit körüljárunk. A tágabb értelmezés: minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység. A Pedagógiai lexikon alapján: „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja”.
PROJEKTMÓDSZER Sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.
38
A pedagógiai projekt jellemzői: Mindig alkotó jellegű megismerési cselekvési egység. … „valóságos” (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált) folyamata” (Hortobágyi Katalin, 2002) Mindig komplex. A tanárok és diákok partneri együttműködése. A differenciálás eszköze. A módszer lényege, hogy elméleti konstrukciók meghallgatása és megtanulása helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható "terméket" készítenek el. Egy adott téma iránt érdeklődő tanulók az osztály- és évfolyamkereteket átívelő csoportba szerveződve mélyülnek el egy probléma megoldásában. Ennek során jórészt önálló munkával, szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással (kiscsoportok szervezésével), a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges elméleti tudnivalókat maguk kutatják fel, osztják meg egymással meglévő és frissen megszerzett tudásukat, az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését. A projet-orientált tanítás tehát integratív jellegű, interdiszciplináris. A problémát, a megoldandó feladatot a maga komplex, az élethez kapcsolódó összefüggéseiben fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználásában látja. A projekttanítás lényeges eleme, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni: a bírálat és a kritika nyilvánosan történik. A bírálat mértéke nem csupán az érdemjegy-skála (bár a mai iskolai gyakorlatban aligha tudunk ettől teljesen eltekinteni), hanem a cél és az eredmény összevetése, a végtermék minősége, továbbá az előállításához, a munkafolyamathoz fűzött reflexiók. A "terméket" a kisebb és nagyobb nyilvánosság elé kell tárni: nem elegendő, ha csak a tanár vagy a csoport tagjai látják - lehetőség szerint az iskola minél szélesebb köre elé állítsuk ki eredményünket. Mindez bőséges lehetőséget kínál a szociális tanulásra. A feladat megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, illetve a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja. Csupa olyan helyzet, ami a tanulóknak rendkívüli lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására, de amely helyzetek merőben szokatlanok a hagyományos tanórai keretekben. Témaválasztás módja szerint: • Pedagógusok hirdetik meg, • Diákok azonos érdeklődés mentén, • Megadott téma feldolgozására szerveződnek a csoportok, • A csoportok a megadott kínálatból választanak, de szigorúan meghatározott a feldolgozás menete és szempontjai. A projektoktatás technikái Együttműködésre késztető technikák Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) Bábozás Dramatikus helyzetgyakorlatok Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) Céhalapítás
39
Csoportalakítás (névválasztás, címer és zászlókészítés) Vetélkedő, verseny Alkotás
Tanulói kezdeményezésre épülő technikák Beszélgetés Vita kezdeményezése Felidézés, élménybeszámoló Problémafelvetés Ötletbörze Programválasztás Kreatív műhelymunkák választása Önálló adatgyűjtés Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek felkeresése Kreatív felfedeztető, kutató technikák Szakirodalom feltárása Interjú az adatközlőkkel Poszter készítése Kiállítás rendezése Papírkészítés, vízvizsgálat Vizsgálódás és mintavétel Képeslapkészítés Térképkészítés, térkép-használat Hangtérkép Tantúra Hogyan fogjunk a projekt megszervezéséhez? A tervezés szakaszai: témaválasztás, tervkészítés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a termék, produktum összeállítása, a termék, produktum bemutatása (portfolió), a projekt értékelése. Az értékelés jellemzői Az értékelés szempontjait a projektmunka megkezdése előtt ismerjék meg a tanulók! (elvárható és önmaga fejlődéséhez viszonyított) A rendszeresség és szükség szerinti folyamatos korrekció elengedhetetlen. Az értékelési kritériumoknak is rugalmasnak kell lenniük.
40
Tanári értékelés – Projekttermék értékelése Általánosan megfogalmazott és visszatérő kritériumok könnyítik. Fontos a szakmai-tartalmi és az esztétikai kritériumok közötti arány megtalálása. – Prezentáció értékelése Ne mosódjon össze a termék értékelésével! Szempontok lehetnek: • A prezentáció felépítése • Kommunikáció • Eszköz/technika használata • Szakmai minőség. Az egyes szempontok súlyozása nagyban függ a prezentáció jellegétől A projektfolyamat felépítése Kezdeményezés /a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása Tervezés /feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák Szervezés Megvalósítás /önálló kutatómunka Nyilvánosság elé vitel /előadás, kiállítás, stb. Záró értékelés /előre megadott kritériumok alapján A projektmódszerrel fejleszthető kompetenciák: Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének elősegítése érdekében. Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása. Divergens gondolkodásmód fejlődése. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor. Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való szereplések a projekt eredményeinek a bemutatása során. A világ komplex voltának tudatosulása. Nyitottság a világ dolgai iránt. Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása (internet, könyvtár, folyóiratok, tévé, rádió stb.), kritikai gondolkozás, értő olvasás fejlődése. Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása. Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése. Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, a transzfer segítése, és annak tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amilyenben megtanultuk. Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése. Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése. Kreativitás, az alkotókedv fejlődése. Kommunikációs kompetencia fejlődése. Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása. Felelősségvállalás saját maga és társai iránt.
41
IV.1.2. A témahét A témahét a projekteknek egy sajátos formája, amely formailag megfelel a projekt kritériumoknak, de tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb. A célok megfogalmazása a témahetek esetében részben eltér a tantervek megfogalmazásától. Az ismeretszerzés természetesen e tanulási formában is jelen van, de a hangsúly az ismeretszerzés napi gyakorlattól eltérő formáin van, és a képességfejlesztés szempontjai kiemelkedő jelentőségűek. A tanulási folyamat a maga teljességében a tanulói aktivitásra épít, úgy, hogy az önállóság és együttműködési készség fejlesztésére, ill. kipróbálására helyezi a hangsúlyt, valamint lehetőséget teremt többféle készség, tehetség egyidejű kibontakoztatására. A témahéten olyan témák kerülnek feldolgozásra, amelyek valamilyen oknál fogva szétfeszítik a hagyományos tantárgyi kereteket. A témák néha közvetlenül kapcsolódnak egy-egy tantárgyblokkhoz. A megvalósítás hetében az adott időkeret egészében a választott téma feldolgozása történik minden foglalkozáson. Az órák összevonhatók, csoportosíthatók. A héten tanító pedagógusok egymás közt a heti időkeretüknek megfelelően megosztják a feladatokat, megtervezik, ki mikor mit végez, milyen eszközökkel. A témahét tervezése során konkrét célokhoz rendelnek feladatokat, eszközöket, módszereket, munkaformákat. Kidolgozzák a tanulói tevékenységeket, kitérve a házi feladatokra, gyűjtőmunkára, tanórán kívüli tevékenységekre. Megtervezik az értékelés és jutalmazás formáit. Az értékelés során jól alkalmazható a portfolió, tevékenységnapló, kiállítás, stb. A témahetek – az epochákhoz hasonlóan – lezárt programúak, s a végén közös alkotásban és egyéni értékelésben egyaránt megjelenik a tanuló heti munkája. A témahét alkalmas az eltérő attitűdű, felkészültségű gyerekek eltérő motivációjának megteremtésére, a hagyományos órakeretek felbontása pedig lehetővé teszi a speciális adottságokkal rendelkező tanulók speciális feladattal való megbízását is. A témahetek nem csupán játékos tanulást, hanem egyéni alkotást tesznek lehetővé, valamint közösségi élményt is nyújtanak. Célok: A tanulók érdeklődésének felkeltése a téma (az erdő és életvilága) iránt Legyen igényes önmagával és környezetével, óvja, védje azt Ismerje meg a téma alkotó elemeit. (az erdei állatokat és növényeket) Tartsa be a szabályokat (egy erdei kirándulás alkalmával) Minél több oldalról feldolgozni a témát és minél több külső hatás érje a tanulókat Anyaggyűjtéshez szükséges eszközök helyes használata Legyen képes tapasztalatokat elemezni, értelmezni, magyarázni, következtetést levonni Ismerje fel a vizsgálódáshoz szükséges eszközöket és használja azokat balesetmentesen Tudja elkülöníteni a lényegest a lényegtelentől, megfigyeléseit legyen képes elmondani, rajzban-írásban rögzíteni Lássa meg környezete és saját egészsége közti összefüggést Igényelje az egészséges életkörülményeket Ismerje meg a biztonságot nyújtó szervezetek munkáját
42
Tudjon viselkedni vészhelyzetben
Tantárgyak: Valamennyi tanítási órán a tanulók találkozzanak a témával. Az órákon alkalmazott feladattípusok, napokra és órákra bontva szerepelnek. Tanítási órán kívül szervezett tevékenységek: Napközis tevékenység során plakát, tabló készítése; felhasználhatják az előző órákon összegyűjtött anyagokat, képeket. Üzemlátogatás: Pl.: Az „Erdő” – témahét keretében ellátogattunk egy helyi asztalosműhelybe, ahol a gyerekek betekintést nyertek a fa megmunkálásának, feldolgozásának folyamatába. Kirándulás, természetjárás. A hét zárásaként péntek délután kiállítást és játékos vetélkedőt szerveztünk. A kiállításon az iskola tanulói megnézhették az elkészült munkadarabokat. Kapcsolatépítés: Iskolán belüli tanári együttműködés. Témahét időpontjának, programok, tevékenységek tervezetének megbeszélése munkaközösségi ülésen. Eredményességek, produktumok:
Kiállítás Fényképfelvétel Fogalmazások Új pedagógiai módszerek, tartalmak bevezetése a hagyományos tantervi kereteken túl.
Értékelés: Az értékelés alapja a tanulók megfigyelése volt. Az értékelésnél figyelembe vettük a tanórai és délutáni, szabadidős aktivitást, a gyermekek egyéni fejlődését, ismeretszerző tevékenységét, ismereteinek pontosságát és kreativitásukat. Értékeltük a csoportban és egyénileg végzett munkájukat is. A témahetet sikeresen, jó eredményekkel zártuk. Sok munkadarab keletkezett, és rengeteg élménnyel gazdagodtak a tanulók. - A projektben résztvevő diákok rajzokat, fogalmazásokat, plakátokat, munkadarabokat készítettek, amit szóban, ill. korongokkal, matricákkal, nyomdákkal jutalmaztunk A témahét eredményei: Az együttműködés érzésének erősödése csoportmunkában, az önálló munka öröme Hátrányos helyzetű tanulók bevonása a közös tevékenységbe Részletes betekintést nyerhettek az erdő életébe, életközösségébe
43
Felkeltettük az érdeklődésüket a környezetvédelem iránt a környezettudatos nevelés segítségével Sokat vizsgálódtunk, kísérleteztünk, gyűjtöttünk növényeket, mintákat, gyarapodott elméleti és gyakorlati tudásuk Összességében élvezték a feladatok sokoldalúságát, szerettek kutakodni, élvezettel gyűjtögettek és olvastak az Interneten és a könyvtárban
IV.1.3. Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkezik, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a téma szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezése az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A modul fogalma A „modul” szó - általános értelmezésben – önmagában is szerves egységként értelmezhető részelemet jelent. Ez a részelem előre tisztázott szabályok szerint egy nagyobb rendszerbe illeszthető be. Általában több alkotóelemből eleve összeállított összeszerkesztett egység, ami ilyen minőségben külön is vizsgálható, jellemezhető és elemezhető. A rendszer egészének működőképessége, teljesítőképessége a részelemek együtteséből határozható meg. A modul olyan tanulmányi egység , a tananyag olyan szervesen összetartozó –összeszerveződő része, amely különböző képzési programokban és több, különböző intézmény vagy szervezet gyakorlatában is azonos jellemzőkkel ( képzési cél, tananyagtartalom, be és kimeneti követelmények, stb.) írható le és használható ” ( Udvardi – Lakos Endre: Paradigmaváltás a gyakorlatban I. A modularitás ,Internet)
A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0140 projekt keretében beépítésre kerülő konkrét modul: I. Modul Modul neve: Tanulás tanulása Időkeret: 10 x 35 perc, heti két foglalkozás Ajánlott korosztály: 9 – 10 éves kor
44
Modul képzési céljai: Tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása Tanulási szokások formálása Képességfejlesztés Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása Bemeneti követelmények: Olvasás – írás készségszintű alkalmazása Alapvető könyvtárhasználati ismeretek Tanulmányi (kimeneti) követelmények: Tanuláshoz való viszony átfordulása Előrehaladás az alapképességekben Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása Képességfejlesztés fókuszai: Együttműködési készség, Figyelem, emlékezet, Gondolkodási műveletek fejlesztése Feladattudat, feladattartás Beszédfejlesztés, szóbeli kifejezőkészség, szókincsbővítés Modulkapcsolódási pontok: Magyar irodalom – nyelvtan Matematika Természetismeret Modulvázlat Főtéma: A tanulásról általában A tanulás feltételei - Tanulás akadályai Tanulási tanácsok Tanulási stílusok Főtéma: Tanulási technikák bevésés kereső olvasás rendszerzés összehasonlító elemzés kérdezés
Ajánlás: A Tanulás tanulása modult a 3 – 4. osztályosok számára szervezett napközis csoportok számára ajánljuk, a tanulási szokások kialakítása céljából. Értékelés: A modul elején alkalmazott kérdőívet az utolsó foglalkozás végén a tanulók újra kitöltik. A két kérdőív adatainak összehasonlítása, változások rögzítése.
45
IV.1.4. Erdei iskola program Az erdei iskola meghatározása ”Az erdei iskola az iskolai tanítás sajátos, a hagyományos tanóráktól eltérő formája. A tanulók ilyenkor az iskolájuk, lakóhelyük környezetétől eltérő helyszínen, általában természet közelben tanulnak néhány napig. Tananyag lehet mindaz, ami ott valóságban, közvetlenül megfigyelhető, megvizsgálható, felfedezhető. A problémák, konfliktusok megoldása, szabadidejük megszervezése során jobban, több oldalról ismerhetik meg egymást - és ezzel együtt önmaguk képességeit is - a tanulók. Az erdei iskola tehát mind a környezeti nevelés, mind a közösségformálás kiváló terepe.” (Lehoczky János, 2002.) Az erdei iskola jellemzői -
az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi. helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja. a szorgalmi időben valósul meg. összefüggően több napos. helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természet közeli környezet. a megismerés és ismeret alkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természet, ember által létesített és szociokulturális környezete; program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít. az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projekt módszer alkalmazására építi. az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést. lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását, illetve megerősítését.
Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata tehát a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A „máshol-lét” élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes.
Az erdei iskola újszerűsége Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti legfontosabb különbségek A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő (környezetadekvát) oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tananyagot saját érdeklődése alapján. A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek. Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s
46
ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezet-adekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia. A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges (holisztikus) megismerés számára is. Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg a környezethez illeszkedő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik. A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi. Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván, azaz a megtanult tananyagnál fontosabb az élményhelyzetben való konstruktív részvétel. A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program ellenben elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret. Az erdei iskola helyszíne egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának. A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek, és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában. Az erdei iskola egyszerre komplex és integrált Komplex, mert vizsgálódásának tárgya több, különböző, de egymással belső összefüggésben álló művelődési területhez egyszerre tartozik. A környezet, mint rendszer csak ezek együtteseként, működő egészeként értelmezhető. Integrált, mert összetevőit mindig az ember és környezete viszonyának tükrében vizsgálja, s ez a kapcsolat integrálja az ennek megértéséhez szükséges tudást is. „felismerni az élet különleges jelentőségét, szépségét az ember személyes felelősségét a természet és a környezet fenntarthatósága szempontjából. " (Dr. Havas Péter, 1993) A Szentpéterúri Általános Iskola erdei iskola tábora Az erdei iskolában a tanítás – tanulás folyamata nem a hagyományos tanórai formában szervezve történik. A tanórán kívül megvalósuló szervezett nevelési – oktatási folyamat. A környezeti nevelési egyik leghatékonyabb eszköze. Újszerű innováció, amelynek tartalmi, módszertani és nevelési (közösségi nevelés) szempontból, a tanulók szocializálásán kívül komplex nevelési – oktatási céljai vannak. A tanév során megismert és gyakorolt kooperatív technikák alkalmazása új helyzetben, nem a megszokott iskolai közegben, alapvető képességek és készségek fejlesztésével. A már megszerzett ismeretek alkalmazása a közvetlenül a gyakorlati életben.
47
Az erdei iskola célja: 1. A gyerekek egy adott terepen (a tábor helyszínéhez kapcsolódva) fel tudják fedezni közvetlen környezetüket és a természetet, el tudják helyezni benne magukat és a közösséget, amelynek ők is tagjai. 2. A különböző programokban való részvétellel fejlődjenek azok az alapkészségek, képességek, amelyek segítségével eredményesebben tudnak tanulni. 3. A programokon keresztül a szakemberek, pedagógusok olyan mintával szolgáljanak, amelyek befolyásolják a gyerekek gondolkodásmódját, alakítsák értékrendjét, viselkedését, hogy a későbbiekben életvitelükkel hozzájárulhassanak a fenntartható fejlődés megvalósulásához. Az erdei iskola táborban fejlesztésre kerülő kompetencia területek Intézményünk által megvalósított erdei iskola táborunk elsősorban a szociális - életviteli készségek, a mozgáskészségek, és a környezeti nevelés fejlesztésére szerveződött. A mozgáskészségen belül a következő területet céloztuk meg: a nagymozgásokat, (ezen belül a sportot, és a táncot), valamint a finommotorikát (kézművesség formájában, az írásmozgás – koordináció fejlődését segítő játékos tevékenységet).
V. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA MÓDSZEREI-ELJÁRÁSAI A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…) b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)
48
c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; Módszertani elemek:
óvoda-iskola átmenet segítése hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek:
páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer.
A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.
49
Kooperatív tanulás Kompetenciákat a kompetenciák aktivizálását igénylő feladatok megoldása közben, tevékenységek útján fejleszthetünk. A kommunikatív kompetencia fejlesztése esetében ez egyben azt is jelenti, hogy a feladatok nagy részét másokkal együttműködve végzik a tanulók. Ezért előtérbe kerülnek a társas tanulási módszerek, és a versenyt felváltja a kooperáció. A tanulóknak az órák során meg kell tanulniuk azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek, hogy tudatosuljon bennük, mennyire funkcionál jól a csoportjuk; mit kapnak a csoporttól, illetve, hogy mennyire tudják saját, egyéni szociális képességeiket használni a csoport segítése, a hatékony munkakapcsolat kiépítése érdekében. A tanár feladata az, hogy a mindenkori pedagógiai célnak megfelelő tanulási módot válassza ki a kooperatív, a versenyszerű, vagy az egymástól független tanulási módok közül, hiszen az ideális osztályban mindhárom pedagógiai technika jelen van. A három eltérő technika segítségével a tanulók megtanulják, hogyan dolgozzanak együtt másokkal, máskor kedvtelve versenyezzenek egymással, s egyes esetekben a saját munkájukat mégis önállóan végezzék. A tananyag elvégzése során a tanulóknak lehetőségük van mindhárom tevékenységi módban történő munka kipróbálására és begyakorlására, de a fejlesztés során különösen nagy figyelmet fordítottunk a kooperatív technikáknak a tananyagba való beépítésére. Önálló tanulóvá nevelés Mai világunk állandó jellemzője a változás. Gyorsan és folyamatosan nő az információ mennyisége, fejlődik a technika. A változó körülményekhez való alkalmazkodóképesség és rugalmasság elengedhetetlen a sikeres tanuláshoz, később a munkavállaláshoz. Azok a tanulók, akiknek van módjuk elsajátítani az ön-irányítás és az autonóm tanulás technikáit várhatóan, nagyobb eséllyel tudják majd tartósan szabályozni tanulásukat, felismerni saját igényeiket és szükségleteiket, és képesek lesznek a hosszú távú önfejlesztésre, önképzésre, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Az önértékelés különböző formáinak bevezetése segít abban, hogy a tanulók jobban megértsék a tanulás folyamatát, és észrevegyék azt, hogy a tanulás folyamata nem ér véget az iskolai órák befejeztével. E szemlélet gyakorlatban való alkalmazása nagyfokú figyelmet és rugalmasságot igényel a tanártól is, és a hagyományos tanári szerepek megváltozásával jár. Fontos, hogy a tanár figyelme a tanításról a tanulás folyamatára tevődjön át, hogy nyitott legyen a tanulók gondolataira, ötleteire, és véleményének elfogadására, hogy alternatív feladatokkal és differenciáltan közelítsen az egyéni igényekhez, és a tanulókkal közösen alakítsa ki a közös munka szabályait és az értékelés formáit. Ezáltal a tanár is tanulóvá válik a munka során, és a tanulás sikerének felelőssége megoszlik a tanár és a tanuló között. Differenciálás A tanulásnak, mint egyéni konstruktív folyamatnak a felfogásából következik az individualizálás és a differenciálás szükségessége. A differenciálás szempontjait és formáit a tanár az adott tanulócsoport, és az egyes tanulók ismeretében alakítja ki. Fokozatosan egyre nagyobb teret ad a tanulók számára, hogy választhassanak a különböző nehézségi fokú és/vagy különböző tevékenységformát igénylő, illetve lehetővé tevő feladatok közül, továbbá lehetővé teszi, hogy a tanulók a kiválasztott feladatot jellegének megfelelő munkaformában (egyedül, párban vagy csoportban), a számukra megfelelő munkatempóban végezhessék el. A tanulók ezáltal lehetőséget kapnak arra, hogy ismeretszintjüknek, érdeklődésüknek, szükségleteiknek és intelligenciatípusuknak leginkább megfelelő módon bővítsék ismereteiket, fejlesszék készségeiket és képességeiket.
50
A differenciálás céljának, módjának kialakításakor tekintetbe kell venni, hogy a tanulók, tudásszintjük különbözősége mellett, még sok más szempontból is különböznek egymástól, és biztosítani kell a tanulók számára az egyéni utakat. Eltérő lehet, pl. a tanulók érzékszervi beállítottsága, ami meghatározza, hogy melyik érzékszervi csatornájukat tudják eredményesebben használni a tanulásra. További differenciálásra ad lehetőséget, pl. a nemek közti különbözőség, vagy az érdeklődési kör. Tanári és diákszerepek A tananyagban szereplő tevékenységformák együtt járnak a tanári és tanulói szerepek megváltozásával. A tanár már nem, mint a tudás egyetlen birtokosa és közvetítője áll a tanulók előtt, hanem mint szervező, megfigyelő, segítő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanulóknak aktívabban, önállóbban, illetve együttműködőbben kell részt venni a tanulási folyamatban. Ezért fontos, hogy a program keretén belül fejlesszük a tanulói autonómiát, felelősséget, illetve együttműködési készséget is, és biztosítsuk, hogy a megnövekedett önállósághoz és felelősségvállaláshoz a tanulók megfelelő tanulási stratégiákat, tanulási módszereket és nyelvtanulói készségeket sajátítsanak el. A fentebb említett módszertani alapelvek gyakorlatban történő alkalmazása meghatározza a tanulók és a tanár egymáshoz való viszonyát. A tanár feladata, hogy új ismeretekhez juttassa a tanulókat, de ennek során építsen is a gyerekek meglévő tudására, tanulási tapasztalataira. A tanulók kreativitása kibontakoztatható azáltal, hogy a témák, feladatok megválasztásánál bevonjuk őket a tanulási folyamat szervezésébe és a tanulási – tanulói teljesítmény értékelésébe, visszacsatolunk a gyerek teljesítményére, fejlődésére, elsősorban az elért eredményeket hangsúlyozva. Hasznosnak bizonyulhat a szabályoknak a tanulókkal történő közös kialakítása és világos kinyilvánítása. Ez hozzájárulhat a kölcsönös bizalom kialakulásához, és a nyugodt, sikeres tanuláshoz szükséges környezet megteremtéséhez.
51
VI. A kompetencia alapú oktatás implementációja A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer, sikerkritériumok meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan.
Tevékenységek
évfolyam
kompetenciaterület
Sikerkritérium
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
3-4.
szövegértés; szövegalkotás
Kompetencia mérés eredményeinek javulása
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
1-2.
matematikai logika
Kompetencia mérés eredményeinek javulása
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Cmodul
Napközis csoport
Szociális, életvitel
Kommunikációs, empatikus képességek fejlődése, jó közösségi élet
digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)
1 - 4.
Digitális kompetencia
Az oktatás hatékonyságának növekedése, tanulói eszk. haszn.
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
1-8
Szociális, életvitel
IPR – rendszer működése, SNI-s tanulók integrált nevelése
új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,
1-8
Valamennyi tencia terület
kompe-
A nevelés-oktatás hatékonyságának növekedése
önálló intézményi innováció megvalósítása
1-4
Valamennyi tencia terület
kompe-
Sikeres erdei iskolai tábor
52
jó gyakorlatok átvétele
1-4
Szociális, életvitel
Pozitív tanulói attitűdök megjelenése, kiegyensúlyozott személyiség
Önálló tanulás
A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése. Implementáció éve
Célok, indikátormutatók
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomagok Szociális életvitel kulcskompetencia területi C programcsomag digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele
Fenntarthatóság
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
25
25
25
25
25
25
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
VII. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések
A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:
Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka
53
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:
Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása
Ajánlott óratípusok:
Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, a iskola saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok
VIII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A hagyományos tantervek alapvetően az elsajátítandó ismeretekből, értékekből indultak ki, azt feltételezve, hogy a tengernyi ismeretből kiválasztott tananyag elsajátítása az általános célként megfogalmazott személyiség kialakulását eredményezi. Ez a megközelítés mára tarthatatlanná vált, mert a gyorsan növekvő ismerettömegből (az információmennyiség a világon hétévente megkétszereződik) elsődlegesen a tudomány, a tapasztalat logikája szerint történő kiválasztás nem feltétlenül van összhangban a nevelési célokkal. Ennek tudatában vált ismét hangsúlyossá a nevelés kérdése, s ezt is figyelembe véve születtek meg a kerettantervek. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja tehát az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is.
54
A pszichológiában számos személyiségelmélet létezik, döntő többségük foglalkozik a személyiség fejlődésének mibenlétével. Emellett a specifikus pedagógiák, a vallások, a világnézetek, a legkülönbözőbb eszmerendszerek emberképe, embereszménye, azaz az emberről, a személyiségről vallott felfogása is nagyon sokféle. (Nagy, 1996, 2000)
VIII.1. A személyiség egy lehetséges, egyszerűbb meghatározása: Külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságok, lehetőségek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. (Keményné, 1999.)
A személyiségfejlődés segítésében kiemelt szerepe van:
a (tanult) motívumok kialakításának, mert a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában; A motívumok a cselekvésre késztető belső tényezők. Vannak öröklött, és vannak tanult motívumok. A köznyelv és a szakirodalom nagyon sokfajta motívumot különböztet meg: biológiai szükségletek, öröklött viselkedési hajlamok, vágyak, attitűdök, meggyőződések, előítéletek, hitek, erkölcsi normák, eszmék stb. a képességek fejlesztésének, mert a képességektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége. A kivitelezés eredményességét a szokások, a magatartási minták, az ismeretek és a készségek segítik. A szokások összetett, tanult komponensek, amelyek a viselkedés teljes folyamatát szabályozzák. A minták mások viselkedésének, magatartásának „tervrajzai” a megfelelő viselkedés megvalósításához. Az ismeretek pszichikus komponensek, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy az újszerű, bonyolult helyzeteket előzetesen gondolati szinten oldjuk meg. A készségek tanult pszichikus komponensek, amelyek a viselkedés kivitelezésében működnek közre, a viselkedés technikai elemei. A készségek gyakoroltatással is fejleszthetők, ellentétben a szokásokkal és a mintákkal, amelyek elsajátításához tényleges vagy szimulált helyzetek szükségesek.
VIII.2. Az értelem fejlesztése Tanulási motívumok fejlesztése: Tanulási motívumok, amelyek képesek kiváltani a tanulókból önkéntelen, illetve szándékos tanulást:
A tanulási motiváció, megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása a feladatunk. Ez készteti a gyermeket a mesehallgatásra; arra, hogy mindent szétszedjen, hogy az összerakós játék darabjait összerakja. Ez az öröklött motivációs alapja például az analízisnek, a szintézisnek, a rendszerezésnek. Ez csak úgy működhet, ha az iskola változatos, gazdag
55
fejlesztő programot kínál, hogy minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a feladat. A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata. Ez a folyamat a kisebb gyerekeknél alkalmas arra, hogy választ kapjanak az örökös „miért”-ekre; a serdülőkorban pedig az önálló újraértelmezésre. A játékszeretet fejlesztését egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az egyes témák feldolgozását (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.) Az alkotás a játékkal szemben nem szimulatív, hanem tényleges tevékenység. Célszerű úgy alakítanunk a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A nevelés, az oktatás, az iskola alapfunkciójából eredően teljesítményorientált tevékenység. Ezért a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes, optimális teljesítményvágyat. Ezt előmozdítja, ha az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét. A tanulás értelmének megmutatása komoly feladat. Tapasztalnia kell(ene) a tanulónak, hogy a tanulásnak, a tudás megszerzésének gyakorlati értéke van; a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása is tanulási motívumként működhet. Ehhez szükséges, hogy — legalábbis hosszabb távon, az iskoláztatásának ideje alatt — a tanuló meg is tapasztalhassa a tudás gyakorlati hasznát, érzékelje saját változását, fejlődését.
Értelmi képességek fejlesztése:
A megismerés teljes folyamata az információk célirányos megszerzésével indul; de több, a megismerést lehetővé tevő különböző képesség vehető számba. Ilyen a megfigyelés; az átkódolás; az értelmezés; az indoklás, a bizonyítás; az értékelés. A megfigyelésnek az alsó tagozatban komoly hagyományai vannak, később megkezdődhet a megfigyelésekről jegyzőkönyvek írása, az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése stb. A kódolás egyik formája az (írásbeli) instrukciók cselekvéssé fordítása, de kódolás a szöveges feladatok matematikai nyelvre történő fordítása is. A kódolás képessége nélkül a megismerési folyamat elakad. Az értelmezési képesség fejlesztésére például a természettudományos tárgyak nagyon sok lehetőséget kínálnak (egyszerű természeti rendszerek viselkedésének, működésének vizsgálata stb.). A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének elsajátíttatásában is van felelőssége az iskolának. A kognitív kommunikáció alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata. Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok készítésével. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztésének legfontosabb eszköze az olvasás és a szövegtanulás, amely függ a nyelvtan tanulástól és nagymértékben attól, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak. Az írás és olvasás képesség esetében nem lehet csak az elsajátításra helyezni a hangsúlyt, legalább ilyen fontos ezek folyamatos fejlesztése: értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése.
56
A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabbnak ítélhető gondolkodási képességek a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek van feladata, felelőssége abban, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják a tanulók a többszempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást. A problémamegoldó gondolkodást a felfedező tanulás, a felfedeztető oktatás fejleszti. A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A kognitív képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és szociális tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulás-tanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori (de nem kizárólagos) alkalmazását jelenti. Az önálló tanulás mellett helyet kell kapnia a szociális tanulásnak, amikor a tanulók egymástól tanulnak: egymást utánozzák, meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak, versengenek stb.
VIII.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen; meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét; stabilizálni, védeni tudja önmagát; optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes, hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, és azokat végrehajtani, megvalósítani. A perszonális nevelés végső célja: az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését.
VIII.4. Személyes motívumok fejlesztése: A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Melyek a legfontosabb kialakítandó, fejlesztendő személyes motívumok, milyen iskolai fejlesztési lehetőségük kínálkozik?
Az önkiszolgálási motívumok közé tartoznak a biológiai szükségletek, a komfortszükséglet, a mozgásszükséglet és az élményszükséglet. A biológiai szükséglet és a komfortszükséglet pozitív szocializálása mellett az iskola sokat tehet a hátrányos motívumok (káros szenvedélyek, függőségek stb.) megelőzésében, szokások, minták, attitűdök és meggyőződések lebontásában. Az iskola alapvető feladata a tanulók mozgásszükségletének kielégítése is. A létezés feltétele, hogy képesek legyünk megvédeni testi és lelki épségünket, egészségünket. Ezt szolgálják az önvédelmi motívumok: az egészségvédő és identitásvédő motívumok. Főbb nevelési területek az egészséges életmód, az egészségvédő motívumok fejlesztése; a konfliktusok kezelése stb. Az emberi lét feltételei közé tartozik az egyén önálló döntésre, cselekvésre való lehetősége, ezt szolgálják a szuverenitás motívumai: szabadságvágy, önállósulási és öntevékenységi vágy. A szabadságvágy motívumának fejlesztéséhez olyan légkört, szellemet, elvárás-rendszert kell kialakítani, amelyben sem a pedagógusok, sem a tanulók szabadságvágya nem sérül; amelyben a korlátok egymás szabadságának érvényesülését szolgálják. Az önállósulási, öntevékenységi vágy fejlesztésének szol-
57
gálatába állíthatók a jól megválasztott nevelési-oktatási módszerek. Különös figyelmet kell fordítani az optimumtól feltűnően eltérő tanulókra, a serdülők konfliktusaira, problémáira. Az önértékelési motívumok közül az önbecsülést és az önbizalmat kell kiemelni. A reális önbecsülés, az önértékelési képesség kialakítása alapvető célja az iskolázásnak. Ezen motívumok fejlesztésében játszik szerepet a reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés.
VIII.5. Személyes képességek fejlesztése:
Az egészséges és kulturált életmód megvalósulásának feltétele az önkiszolgálási képességek megfelelő színvonalú fejlettsége. Testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása; kondicionálás, koordinációs képességek fejlesztése és karbantartása; kézügyesség fejlesztése stb. Az önellátási képesség fejlesztése során foglalkozni kell: az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, lakás, háztartási, ház körüli munkák stb. kérdéseivel. A befogadóképesség és önkifejezés képessége minden művészeti ág területén fejlesztendő. Ez kiegészül általában a szövegértés és ezen belül a műértelmezés képességével, az improvizációs képességgel, a szövegalkotói képességgel. Önvédelmi képességek: egészségvédő és identitásvédő képesség fejlesztése a megfelelő motívumok kialakítása mellett az önvédelmi fogások, a balesetvédelem, a közlekedési és a háztartási balesetek megelőzése, elhárítása stb. A szuverenitás képességének fejlesztése a független, önálló, öntevékeny személyiség kialakulásának támogatását jelenti. Önreflexív képesség az önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés képességének fejlesztését jelenti. Az önismereti tréningek, a tanuló teljesítményének (ön)értékelése, az ifjúkorban kialakuló önfejlesztési képességet is támogató pályaválasztási tevékenység mind erről szólnak.
IX. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei –integrációs feladat IX.1. Kulcskompetenciát fejlesztő programok, programelemek IX.1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a) A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Intézményünkben működik előkészítő osztály, mely az iskolaérettlen gyermekek felzárkóztatását teszi lehetővé. Segítségünkre van Csabay Katalin által szerkesztett Lexi tankönyvcsalád. b) Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Néhány tanítási órán a gyakorlást szolgálják a számítógépes oktatóprogramok: Manó matek, Mókus iskola, Manó Magyarország, Manó élővilág stb.
58
IX.1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése a) Komplex művészeti programok A T-dance alapfokú művészetoktatási intézménnyel, mint külső partnerrel kötött megállapodás keretében a gyerekek társastáncot tanulnak.
IX.1.3. Szociális kompetenciák a) Mentálhigiénés program A rohamosan változó szociális körülmények, a családok nagy részének romló anyagi helyzete, a létbizonytalanság, a munkanélküliség egyre szélesedő skálája ellentmondásos helyzeteket teremt a családok között és a családon belül is. A szülők egyre távolabbi munkahelye, a négy műszakos beosztás – a megélhetés biztosítása érdekében minden lehetőséget el kell fogadni – a gyermekek magárahagyatottságát hozza maga után. A nagyon korán önállósodó kisgyermekeknél a szülői felügyelet lazulása a mentálhigiénés szokások kialakulását negatívan befolyásolja. A rendszeres tisztálkodás mellett az egészséges táplálkozás is csorbát szenved. Gyakori a reggeli nélkül iskolába érkező tanuló – ennek részben a család nehéz anyagi helyzete is okozója. A divat már az általános iskolás gyermekek öltözködésében is megmutatkozik, mely gyakran az egészségtelen ruházat és cipő viselését eredményezi. Feladatunknak tekintjük az egészséges életmód kialakítására nevelést, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzését. Programunk az alábbiakból épül fel: OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK: Mentálhigiénés témák feldolgozása Felelős: osztályfőnökök VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT: fogápolás, szűrővizsgálatok, tisztálkodási feladatok Felelős: védőnő b) Előítéletek kezelését szolgáló programok Intézményünkben több, mint tíz éve működik a kisebbségi oktatás. Lehetőségük nyílik a cigány kultúra megismerésére. b) Együttműködés civil programokkal A szabadidő hasznos és kulturált eltöltéséhez intézményünk nagyban hozzájárul a diákönkormányzattal közösen rendezendő programok szervezésével – farsang, gyermeknap, stb. -, a szervezett tanításon kívüli foglalkozások, programok szervezésével – tanulmányi versenyek, kirándulások, stb. -. A hátrányos helyzetű tanulók teljes körű integrációját továbbá a fenntartó önkormányzat anyagi támogatása is segíti. A már említett iskolai könyvtár mindennapos nyitva tartása.
IX.2. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők egyike a tanítás-tanulás során alkalmazott módszerek. A tanulás korszerű felfogásmódjának jellemző vonása a motiváció, - az érzelmi szféra fontosságának figyelembevétele. A személyiségfejlesztést, az oktatónevelő munka hatékonyságát kedvezően befolyásolják:
59
-
-
A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak. A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka. A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés. Az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakításához a konvergens gondolkodás gátjainak letörésén keresztül vezet az út. Ennek célszerű eszköze a problémák divergens megoldásokon alapuló vizsgálata. A megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel.
a) Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tunulásszervezés A tanulók egyéni, páros, csoportos munkával, tapasztalati úton, próbálkozással, korábbi ismeretei felhasználásával, újraszervezésével vagy analógia alapján igyekeznek megtalálni a kitűzött probléma helyes megoldását, amelyhez a pedagógus folyamatos, személyre szóló segítséget nyújt. A differenciálás kiterjed a: - Különböző nehézségi feladatok kitűzésére - Az eszközhasználat mértékére - A feladatmegoldáshoz rendelkezésre álló időkeret meghatározására - Az alternatív utak kiválasztására, alkalmazására - Az önállóság szintje szerinti differenciálásra. A differenciált tanulásszervezésben az egyes tanulók fejlettségéhez, fejlesztéséhez igazodó feladatok leggyakoribb típusai: - Ismerethiányok miatt szükséges ismeretpótló, - Egyes ismeretekben bizonytalan tanulók megerősítését célzó, - Az alkalmazásban járatlanok számára gyakorlást biztosító, - Az önállótlanabbak részére tanulási módszereket alakító, - A tehetségesebbek részére továbbfejlesztő hatást biztosító változatok.
X. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK X.1. Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés: A tanulók, a gyerekek különböző kisközösségekben élnek, tagjai etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.
X.2. A szociális értékrend fejlesztése (szociális motívumok) A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés során feltétlen szólni kell a döntéseket befolyásoló szociális értékrendről. A személyiségfejlődés alapvető jellemzője az egyéni értékrend,
60
mint motívumrendszer, amely meghatározó szerepet játszik a személyiség működésének és viselkedésének szabályozásában. A személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. A pozitív szociális értékrend alapja a proszocialitás (a másik fél érdekeit figyelembe vevő, az önérdek és a másik fél érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás), magja a másik ember, a másik csoport, a másik társadalom, az emberi faj létérdekeit figyelembe vevő, szükség szerint szolgáló, segítő magatartás, cselekvés.
X.3. Szociális képességek fejlesztése:
Szociális kommunikációs képesség – azaz a kommunikáló felek aktivitásának (érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének) aktuális befolyásolási képessége. Az iskola a tevékenységek és feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segíti a szociális kommunikáció erősödését. Kötődés képessége – az emberek szociális életminőségét, szociális viselkedését és a személyiség szociális fejlődését a kötődés, a kötődési háló (az adott ember összes kötődésének) gazdagsága, ereje és minősége, a kötődési képesség fejlettsége lényegesen befolyásolja. Az iskola feladata a tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeret birtokában segítség nyújtása azoknak a tanulóknak, akiknek kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség – közösségi nevelés bizonyos területein az iskola gazdag tevékenységrendszerrel bír, amelyek segítségével fejleszthetők a tanulói képességek. Nemzeti ünnepek életkorhoz illeszkedő megünneplése, ifjúsági szervezetek működése; kooperatív tanulási technikák alkalmazása; csoportmunka alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban; különböző tanulói szerepek az osztályban. A közösségi nevelés területen kiemelt szerepe van a kisközösségeknek, különböző csoportoknak: sportkörök, szakkörök stb. Érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesztése. Az érdekérvényesítést négyfajta alapérdek (közérdek, közös érdek, eltérő érdek és érdekütközés) szabályozza, aminek négyféle (proszociális, kooperatív, vezetési, versengési) érdekérvényesítő képesség feleltethető meg. Az érdekérvényesítő képesség fejlesztésére alkalmas a diákönkormányzat működésének támogatása; a tanulói jogok megismertetése, gyakoroltatása stb. Az együttműködési képesség fejlesztését támogató feladatok: segítő együttműködés rendszeres alkalmazása a tanórán kívüli tevékenységekben stb. A vezetési képesség fejlesztése során a tanulók megtapasztalhatják a „segítő nevelő” magatartást, a proszociális demokratikus vezetést; a spontán csoportosulások demokratikus alakulásának segítését. S végül a segítő versengés képességének fejlesztését támogatja a sport, a különböző versenyjátékok, ahol megkövetelik a szabálykövetést és a segítés alapszabályainak betartását.
61
XI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK XI.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és a tanulás végéig ezt a tanulási kedvet fenn is tartsuk. b) A tanulói aktivitás biztosításának figyelembevételével választjuk meg a tanítási órák szervezésénél a módszereket és szervezési formákat c) Adaptív differenciálás kiemelten fontos feladat a tanulási folyamat során, vagyis a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, képességbeli problémákkal küzdő gyermekek számára a nevelési tanácsadó ill. a szakértői bizottság véleménye alapján, az első osztállyal összevontan, iskola előkészítő évfolyamot szervezünk, külön program alapján.
A nevelők az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
XI.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósulását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. XI.2.1. Napközis csoport, napközi otthon, tanulószoba A napközi otthonos (tanulószobai) ellátás iskolánk alapfeladatai közé tartozik. Iskolánk minden tanulója számára igénybe vehető. A napközi a közösségi élmények megszerzésének intenzív területe. Lehetőség nyílik a demokratikus közösségi magatartásformák gyakorlására.
62
A diák-önkormányzati célok és feladatok megvalósításának egyik színtere. Nagyobb szerephez jut a nevelés a szocializáció, a játék. A napközi célja: a tanórán kívüli idő kellemes és hasznos eltöltése, amely magába foglalja a másnapra való felkészülést, az önálló tanulás feltételeinek biztosítását, a szabadidő kulturált és egészséges felhasználását, valamint igény szerint az étkezés lehetőségének biztosítását. A mindennapos testedzés egy részének biztosításával. Iskolánkban 2 napközis csoport működik. 1. csoport az 1. és 3. osztályból szervezve, külön napközis nevelővel. 2. Csoport 2. és 4. osztályból szervezve, külön napközis nevelővel. A felső tagozatos tanulók számára összevont tanulószobai ellátást biztosítunk 2 csoportban. Tárgyi feltételek: Nincs külön napközis tantermünk. Két tanterem úgy van kialakítva, hogy alkalmas legyen a délutáni napközis foglalkozások kiszolgálására. Az önálló tanulás elősegítésére megfelelő segédeszközökkel rendelkezünk. Könyvek, lexikonok, szótárak, térképek, egyéni használatú segédeszközök. A szabadidő kellemes eltöltéséhez tágas udvarral rendelkezünk. Egy-két elrozsdásodott mászókán, korláton kívül nincs más udvari játékunk. Jó lenne hinta, libikóka, homokozó, stb… Kevés az új játék. Nagy igény lenne megfelelő sporteszközökre: labdák focik tollaslabda, asztalitenisz ugrókötelek A munka tervezése: A napközis nevelő az éves tevékenységét a munkaközösség által meghatározott módon és időre, a cél, a feladat és az értékelés módjának megjelölésével munkatervben rögzíti. Értékelés a napköziben: A napközi otthonban másként jelenik meg az értékelés és a jutalmazás, mint a jegyre orientált tanórákon. A fegyelmezés és jutalmazás megjelenik a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésében. Az új kompetencia alapú tanulásszervezési eljárások a napköziben ill. a tanulószobai foglalkozáson is megjelennek:
Kooperatív tanulás Individuális tanulás
A témahét, projektoktatás, IKT - eszközök használata, újfajta házi feladatok kiadását eredményezheti. A napközis nevelőknek úgy kell megszervezni a tanulmányi munkát, hogy lehetőséget biztosítson a tanulók számára az informatikai eszközök, Internet használatára.
A napközis nevelő és az osztálytanító együttműködése: A két nevelő ugyanazokkal a gyerekekkel dolgozik, ezért elengedhetetlen munkájuk összehangolása. Egymásra vannak utalva. A közös munka feltétele, hogy a nevelői attitűdök, az elvárások és követelmények között ne legyenek lényeges eltérések.
63
Fontos: - a tanulással kapcsolatos közös feladatok együttes megoldása A terem, az eszközök és játékok használatának közös megtervezése,egymás óráinak, foglalkozásainak látogatása A gyerek átadásakor, átvételekor a mindennapos konzultáció a gyerek állapotáról, az elvégzett és elvégzendő feladatokról, az előző nap délutánjának eseményeiről, az elvégzett házi feladat mennyiségéről és minőségéről. A napközibe minden tanuló jelentkezhet. Napi háromszori étkezés biztosított. Lehetőség van csak ebéd igénybevételére. Az étkezés térítés köteles, melynek díját előre minden hónap 15-ig kell befizetni. Az étkezés lemondását 1 napon belül jelezni kell a nevelőnél vagy az élelmezésvezetőnél. A napközi működésére vonatkozó további szabályokat, időbeosztásokat a napközis házirend és az SZMSZ tartalmazza.
XI.2.2. Szakkörök A szakkörök a tanulók érdeklődésének megfelelően, olyan igényeket igyekszik kielégíteni, amely tevékenységek során speciális képességeket fejleszt, illetve többlet ismeretanyagot nyújt. Hogy milyen szakkörök működjenek iskolánkban az függ egyrészt a kínálattól, vagyis hogy iskolánk nevelői milyen többlettudással rendelkeznek, milyen szakkörök vezetésére alkalmasak, illetve mire vállalkoznak. Másrészt a meglevő kínálatból tanév elején mit választanak a gyerekek és a szülők. A szakkörökbe minden tanuló jelentkezhet. A részvétel ingyenes. Ha a tanuló kötelező tanulmányi munkája nagyon gyenge, vagy bukásra áll, a tantestület döntése alapján meg lehet tőle vonni a szakkörbe járás lehetőségét. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre kidolgozott szakköri munkaterv alapján történnek, amelyet a munkaközösség vezető illetve az igazgató hagy jóvá. A szakkör munkájáról és látogatásáról szakköri naplót kell vezetni.
XI.2.3. Diákönkormányzat Célja: A gyerekekkel ne csak megtörténjen az iskola, hanem annak kreatív részesei, használói legyenek. Éljék át a döntéshelyzeteket, gyakorolják a vezető és beosztott szerepeket. Tanulják és gyakorolják érdekeik képviseletét és mások érdekeinek tiszteletben tartását. Tanulják meg, hogy döntéseiknek valós és komoly következményei vannak. Felépítése, működése A diákönkormányzatnak tagja iskolánk minden tanulója. A tagság évente képviselő-testületet választ. A képviselők alkotják a Diáktanácsot. A Diáktanács vezetője a diákönkormányzat elnöke. A diákszervezet saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Intézményen belül saját gazdálkodással rendelkezik. A diákönkormányzat munkáját az iskolaigazgató által megbízott pedagógus segíti, évente elfogadott munkaterv alapján. Tevékenysége a mindennapi iskolai életen túl kiterjed a szabadidős programok szervezésére, bevételt teremtő rendezvények szervezésére, versenyek, vetélkedők, csoportos ill. egyéni teljesítmények értékelésére-jutalmazására. Iskolánkban 1992 óta működik a Diákönkormányzat. Munkáját a munkaközösség a nevelőtestület értékeli.
64
XI.2.4. Diák Sportkör (DSK) A gyerekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére hivatott. A testnevelés órákkal együtt biztosítja a mindennapos testedzés feltételeit. Lehetőséget nyújt néhány sportág alapjainak elsajátítására, valamint sportversenyeken való részvételre.
Házi versenyek:
- atlétika - labdarúgás - játékos ügyességi sorversenyek
Körzeti versenyek: - labdarúgás - atlétika A DSK előre kidolgozott munkaterv alapján működik. Munkájában iskolánk minden tanulója részt vehet.
XI.2.5. Hagyományaink Iskolánk feladata, hogy a gyerekekben kialakítsa a nemzeti tradíciókat. Erősítse a nemzeti identitástudatot, a magyar népszokások ismeretét. Ezen túlmenően iskolánknak legyenek saját hagyományai, szokásai. Célunk: A hagyományok mögött meghúzódó értékek, szellemi örökség ápolása, ébrentartása. Hagyományokat tisztelő, nemzeti és helyi sajátosságokkal rendelkező ifjúság nevelése. Iskolánk sajátos arculatának megteremtése, formálása. Nemzeti ünnepeink: október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe Március 15. Az 1948/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe Iskolai ünnepeink: Tanévnyitó Október 6. Az aradi vértanúk ünnepe December 6. Télapó December 24. Karácsony Anyák napja Madarak és fák napja Gyermek nap Ballagás Tanévzáró Rendezvényeink: - színházlátogatás - őszi túra, akadályverseny - karácsonyi betlehemezés - versmondó verseny - gyermeknapi vetélkedő, főzés a szabadban - kerékpáros akadályverseny XI.2.6. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való igazítása azon tanulók esetében, akik tanulási nehézségekkel küzdenek vagy hosszabb hiányzás után folytatják tanulmányaikat.
65
A tehetséggondozó foglalkozások célja az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkező tanulók ismereteinek bővítése, képességeik továbbfejlesztése. A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tanórai és tanórán kívüli keretben egyaránt jelen vannak. Tanórán kívüli foglalkozások: Felzárkóztató foglalkozások:
-
egyéni korrekció napközis egyéni korrepetálások
Tehetséggondozó foglalkozások:
-
szakkörök sportkör egyéni foglalkozások versenyekre felkészítés tanulmányi és sportversenyek
A foglalkozások egy részére – egyéni korrekció, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek – a nevelők javasolják a gyerekeket.
Kompetencia alapú tehetség, és képesség kibontakoztató tevékenységek A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák
Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.
66
Feltételek:
Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.
XI.2.7. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal közös országjáró tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
XI.2.8. Hit és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
XI.2.9. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Művészeti körök Intézményünk az eszközjellegű kompetenciák fejlesztésében a komplex művészeti programokat választotta, mely sajátosságát tekintve csak az integrációval, az együttneveléssel lehet eredményes. Tánc Iskolánkban 2005 szeptemberétől működik társastánc-oktatás külső művészeti iskola – a T-dance – közreműködésével. A gyerekek csoportbontásban (3 csoport) heti 2 alkalommal sajátítják el a társastánc alapjait.
67
Sportszakkör A gyerekek 2 csoportban, heti 2 alkalommal vesznek részt tömegsport foglalkozásokon. Elsajátítják a labdajátékok alapjait, a sor- és váltóversenyek szabályait.
XI.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyerekek nem egyformák. A családi körülmények, anyagi lehetőségek eltérő környezeti hatások és különböző veleszületett adottságok, képességek miatt a tanulók eltérő ütemben fejlődnek. Különböző életkorokban ugyanaz a gyerek más és más képet mutat. A képességek kibontakoztatása, fejlesztése érdekében: - Folyamatosan figyelemmel kísérjük tanítványaink teljesítményét, érdeklődési körének alakulását. - A tehetségesnek tűnő tanulókat a lehetőségek szerint, érdeklődésüknek megfelelően választható tanórai, szakköri, sportköri, művészeti foglalkozásokra illetve egyéb tanulmányi versenyekre irányítjuk. - Szükség szerint egyéni foglalkozásokat szervezünk, a tanulókat felkészítjük a versenyekre.
XI.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók teljesítményére, magatartására erőteljesen kihat a családi háttér, a szociális körülmények, a nehéz anyagi helyzet. Iskolánkban sok a hátrányos helyzetű gyerek, többen veszélyeztetett helyzetben élnek. Iskolánk igyekszik az esélyegyenlőséget biztosítani ezen tanulói számára is. Nevelőink figyelemmel kísérik ezeket a tanulókat. A családi anyagi helyzetükön nem áll módunkban segíteni. A kifejtett tevékenységünk a következő irányokban hat. - A szükséges iskolai felszerelés biztosítása. Minden tanév elején komoly hiányosságot mutatnak a gyerekek felszerelései. Az Önkormányzattal egyeztetve az egyszeri beiskolázási segélyből iskolánk nevelői áldozatos munkával, az előzőleg felmért hiányok alapján személyre szólóan, gyerekenként elszámolnak a fenntartó felé. Ez minden év elején komoly és bonyolult munkát igényel. - Szükséges ruházat kiegészítése. Minden évben igyekszünk használt ruhákhoz juttatni, többször előfordult, hogy a nevelők személyes ismeretségi körükből összegyűjtött, vagy saját feleslegessé vált ruházatokat osztanak szét a gyerekek között. - Tisztasági felszerelés biztosítása. A hiányzó törölközőket, szappanokat, WC papírt stb… az iskola saját keretéből, ill. személyes adományokból igyekszik biztosítani. - A veszélyeztetett, ellátatlan gyerekekre felhívjuk az Önkormányzat figyelmét, családlátogatások alkalmával igyekszünk tanácsokkal ellátni a szülőket. - A tanulók számára biztosítjuk a napi háromszori étkezést. - A fenntartó belső rendelete alapján a rászorulók térítési-kedvezményben részesülnek. - Biztosítjuk a napközi otthoni ellátást. - Iskola egészségügyi – fogászati szűrővizsgálatokat biztosítunk, az érintett szervekkel való együttműködés során.
68
XI.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A veszélyeztetett gyermek érdekében kifejlett komplex tevékenység, amely pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális, jogi feladatok rendszere. Iskolánk a prevencióra helyezi a hangsúlyt e tekintetben. Következetes oktató-nevelő munkával helyes, pozitív folyamatokat fejlesztünk, erősítünk a gyerekben. A felmerülő veszélyek és torzulások ellen tudatos nevelői munkát végzünk. A tanulókat igyekszünk szembeállítani a káros és veszélyes folyamatokkal. A negatív magatartási formák okait igyekszünk feltárni, a problémákra helyes választ, útmutatást adunk, amennyiben ez módunkban áll. A nemileg érett gyerekek életkoruknak megfelelő felvilágosításban, tanácsadásban részesülnek. Munkánk során kapcsolatot tartunk az Önkormányzat gyámügyi előadójával, a szülőkkel, a nevelési tanácsadóval és a rendőrséggel.
XI.6. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek A nehezen nevelhető gyermek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás, vagy kisebb pszichés sérülés miatt tanulási, magatartási zavarokat mutat. A felnőttekhez és kortársaihoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül. Az osztályközösségbe nem tud beilleszkedni. A tanórák folyamán a tanulásba nem képes bekapcsolódni. Általában félrehúzódóak, magányosak vagy éppen hangosak és durvák. - Igyekszünk minél alaposabban megismerni az ilyen gyerekeket, feltárjuk az okokat és keressük az egyéni megoldásokat. - Fontos szerepet kap az elfogadható személyes kapcsolatra épülő egyéni foglalkoztatási forma. Visszamegyünk arra a pontra, ahol a gyermek teljesít, ahol otthon érzi magát. Erről a szintről közös erővel haladva fölfelé próbáljuk a hátrányokat felszámolni. Fontos a motiváltság, a sikerélményhez jutás. Munkánkat a gyerek egyéni fejlődési üteméhez igazítjuk. - Előre tervezett felzárkóztató program alapján korrepetálási órák és egyéni korrekciós foglalkozások keretén belül segítjük a gyerekek felkészülését. - Fontos a nevelők és a család összehangolt munkája. - Súlyosabb esetben kikérjük a nevelési tanácsadó véleményét.
XI.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó Támop 3.1.4 projekt tevékenységrendszere: Önálló innováció a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés
69
támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését. Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására. A referencia intézményi hálózatban együttműködés kialakítása az IPR működtetésére, fejlesztésére.
Tevékenységek: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A napközi otthon Egyéni korrekció Felzárkóztató foglalkozások Differenciált tanórai foglalkozás szervezése elzárkóztató foglalkozások, korrepetálások Továbbtanulás segítése Személyes, egyénre szabott tanácsadás, kapcsolattartás a szülőkkel Az intézmény eszközeinek, könyvtárának, létesítményeinek használata. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. Csökkenjen az intézményben a tankötelezettségi korhatár miatt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Ehhez minden szakmai és pedagógiai segítséget biztosít az intézmény. Pl.: konzultációs lehetőség adott időpontokban, tankönyv, feladatlap differenciált, egyénre szabott összeállítása, könyvtár mindennapos igénybevételi lehetősége, stb. Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó - legalább 1-2 % -os mértékben javuljanak. Ennek megvalósításához a pedagógusok modern, hatékony alkalmazásával, differenciált óravezetéssel, a tehetségek gondozásával, az alapkészségek fejlesztésével járulnak hozzá. A szülőkkel való rendszeres, jó együttműködés megteremtése, a szülők, tanulók igényeinek rendszeres felmérése, figyelembe vétele.
XII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója , a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgyűlésen A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer, vezetőségi ülésen, ill. faliújságon keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban, ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.
70
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, vagy a Szülői Munkaközösséggel. 4. A szülőket az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója félévenként a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén, ill. összevont szülői értekezleten. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása A szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és helyi oktatáspolitika alakulásáról, változásairól - a helyi tantervi követelményekről - az iskola és a nevelők értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, az iskolai magatartásról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. c) fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy egy tanuló egyéni fejlődésének, fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. d) Nyílt tanítási nap Feladata hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő – oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. f) Kötetlen beszélgetések A szülőkkel való együttműködés jól megfigyelhető a tanításon kívüli rendezvényeken. Szívesen és aktívan vesznek részt a karácsonyi ünnepélyen, a farsangon, a gyermeknapon. A kötetlen beszélgetések nagyon alkalmasak arra, hogy a gyermekekről, családról, iskoláról is szót váltsunk.
71
g) Elégedettségi felmérések Szükség van arra is, hogy a szülők rendszeresen véleményt nyilváníthassanak az iskolai életről, munkáról. Ezért feltétlenül szükség van a szülők körében rendszeresen – évente elégedettségi felmérést elvégezni, elemezni.
Kapcsolattartási rend a szülőkkel való együttműködésre: TEVÉKENYSÉG
HATÁRIDŐ
Szülői Szerv alakuló ülése Szeptember Az iskola éves munkatervének megismerése. Szülő értekezletek – a tanévkez-
FELELŐSÖK Igazgató Osztályfőnökök
dés.
őszi túra
Október
családlátogatás
Igazgató osztályfőnökök
környezetvédelmi programokban való részvétel Fogadóóra – tájékoztatás.
November
Osztályfőnökök
Mesemondó verseny – zsűri, értékelés
DÖK elnök
Mikulás – éves munkaterv szerint. December Karácsony – éves munkaterv szerint
Diákönkormányzat vezetője Megbízott felelősök
Karácsonyi játszóház A félév értékelése, osztályozó értekezlet
Január
Igazgató, Osztályfőnök
Szülő értekezletek – tájékoztatás Farsang – éves munkaterv szerint
Február
Osztályfőnökök Diákönkormányzat vezetője
Fogadóóra
Március
osztályfőnökök
72
Versmondó verseny
Április
Diákönkormányzat vezetője Osztályfőnökök
Május
Megbízott felelősök
Környezetvédelmi programokban való részvétel
Anyák napja – meghívó minden szülőnek.
Diákönkormányzat vezetője Osztályfőnökök
Gyermeknap – programok szervezése, szponzorok felkutatása
Tanévzáró – jutalomkönyvek biztosítása
Június
Diákönkormányzat vezetője Igazgató
XIII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI XIII.1. Együttműködés a szakmai szolgálatokkal Intézményünk szoros munkatársi kapcsolatban van a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval, melynek munkatársai – kérésünkre – elvégzik a tanulók vizsgálatát, javaslatot tesznek a fejlesztendő területekre. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság kérésünkre szintén elvégzi a beküldött tanulók vizsgálatát, javaslatot tesznek a tanulóval foglalkozó pedagógusoknak a bánásmód mikéntjére, a különböző számonkérés alóli felmentésekre, a speciális oktatási formákra, az egyéni foglalkozási időkeretre. Nyilatkoznak a tanuló után igényelhető normatíva formájáról. Szükség esetén kontrollvizsgálatra berendelik a tanulókat. Az egészségügyi intézmények dolgozói közül az iskolaorvos és védőnő rendszeresen végzik a tanulók vizsgálatát, szűrését. Az iskolafogászati ellátást a fogszakorvos évi megállapodás alapján végzi. Előre egyeztetett időpontban szűri, kezeli a tanulókat. Egészségügyi felvilágosító előadás, rendkívüli osztályfőnöki óra (iskolaorvos, védőnő, fogorvos)
XIII.2.
Kapcsolat a civil szervezetekkel
Jól működő kapcsolat alakult ki a „Szentpéterúr Jövőjéért”Alapítvánnyal. A kapcsolatrendszer működése beépült a pedagógiai programba:
73
Eszközbeszerzés támogatása Programok szervezése és támogatása A kapcsolattartásért, együttműködésért felelős: igazgató
A Szentpéterúri Cigány Kisebbségi Önkormányzattal A kapcsolatrendszer működése beépült a pedagógiai programba: Együttműködési megállapodás Közös programok A roma tanulók anyagi támogatása Családlátogatás A kapcsolattartásért, együttműködésért felelős: igazgató
XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Iskolánkban, a TÁMOP – 3.1.4 pályázat módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférést a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, intézményünk számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is.
Alsó tagozat: Matematika: 1. osztály: 1 db Demonstrációs szám és jelkártya készlet. 1 db 100-as számtábla 1 cs. nevelői kétszínű forgatható korongkészlet 1 cs. nevelői mágneses számkártya 1 cs. demonstrációs számolófa készlet. 1 db demonstrációs óra
74
1 cs. Eurós játékpénz készlet nevelői 1 súlykészlet 1 db karos mérleg Demonstrációs űrmérték készlet Méterrúd 1 m-es vonalzó Tanulónként: Színesrúd készlet Logikai készlet Számmérleg Demonstrációs óra osztálykészlet Játékpénz készlet 2. osztály: 2 db játékos szorzótábla demonstrációs készlet Pénztárgép demonstrációs eszköz Demonstrációs helyi érték számoló Demonstrációs óra 1 db súlykészlet 1 db karos mérleg Űrmérték készlet Méterrúd 1 m-es vonalzó Tanulónként: Színesrúd készlet Logikai készlet Szöges – lyukas tábla Játékpénz készlet 3. osztály: Demonstrációs helyi érték számoló Tízes számrendszer készlet Demonstrációs óra Törtek demonstrációs készlet Súlykészlet Űrmérték készlet Méterrúd 1 m-es vonalzó Tanulónként: Színesrúd készlet Logikai készlet Szöges –lyukas tábla Tanulói törtek készlet
75
4. osztály: Tízes számrendszer készlet Demonstrációs helyi érték számoló Demonstrációs törtek készlet Súlykészlet 1 db 2 karú mérleg Demonstrációs óra Demonstrációs fali tabló mértékváltáshoz Méterrúd Táblai vonalzókészlet Tanulónként: Varázstükör geometriához osztálykészlet Színesrúd készlet Logikai készlet Szöges –lyukas tábla Magyar nyelv és irodalom: 1. osztály: Betűtanító hívóképek 2 db készlet Kisbetűs ábécé tabló Nagybetűs ábécé tabló Betűkészlet kartonból Betűsín Applikációs szókártya készlet Tanulói betűtartó + betűsín tanulónként Számítógépes oktató cd –k 2. osztály: Nyelvtani tabló sorozat Írói arckép csarnok 3. osztály: Nyelvtani tablósorozat Diafilmek – diapozitívek 4. osztály: Nyelvtani tablósorozat Helyesírás oktató cd –k Diapozitívek Környezetismeret: Életközösségek fali tabló 12 db Földgömb 5 db térkép Test puzzle –k 3 db. Fejlődés puzzle –k 3 db.
76
Demonstrációs hőmérő Oktató videó kazetták Oktató cd –k Diafilmek, diapozitívek 1 db nagy iránytű 20 db tanulói iránytű Víz körforgása modell Homok terepasztal Tereptárgyak homokasztalhoz Tellurium – égitestek mozgása modell Mikroszkóp Ének – zene: 2 db mágneses hangjegykészlet 20 db dallamkirakó Ritmus osztálykészlet 10 db furulya Szintetizátor Metronóm Zenehallgatási anyag (CD –k, kazetták) Technika: 20 db építőkocka készlet 20 db fémépítő készlet 30 db szlöjd –kés 30 db sniccer 2 db lemezvágó olló 10 db kombinált fogó 20 db harapó fogó 10 db gömbölyű fogó 3 db lapos reszelő 3 db ráspoly Lyukasztó készlet 10 db asztalos szorító Asztalos fűrész Fémfűrész 30 db kalapács Fúrógép + fúró készlet 2 db műanyag ragasztó pisztoly Évenként szükséges anyagok: - faanyag - színes kartonok - alu lemez - krepp –papír - filc anyag - fonalak
77
Testnevelés és sport: 20 db PVC labda 20 db ugrókötél 10 db gumikötél 10 db medicin labda 20 db stukk – labda 20 db hulla –hopp karika 2 db mászókötél Magasugró állvány + léc 5 db bőrlabda 5 db kosárlabda Kosárlabda állvány udvari Kosárlabda gyűrű beltéri 2db kézilabda kapu + háló 2 db mini –foci kapu 2 db 4 m-es tornapad 4 db 2 m-es tornapad 4 db zsámoly 2 db tornaszőnyeg (szivacs) 2 db svédszekrény 1 db dobbantó 12 m-es filc tornaszőnyeg 10 db bordásfal távol ugró homokgödör 2 db stopperóra 20 m-es mérőszalag 4 db síp 20 db jelzőbólya 10 db jelzőtrikó kézi szorító erő – mérő Általános oktatástechnikai eszközök: 2 db írásvetítő 4 db mikrofonos magnó 2 db diavetítő 2 db vetítővászon 1 db music –center 2 db televízió 1 db videó lejátszó 2 db DVD-lejátszó 1 db videó kamera 10 db multimédiás számítógép 2 db nyomtató 1 db fénymásoló 1 db elektromos kerámia égető kemence
78
Fogyatékosok fejlesztő eszközei: Örökmozgó Végtelen hurok Írás előkészítő 3 db Tanuljunk írni sablon 3 db Írás előkészítő favonal vezető 3 db Vezesd a vonalon 3 db Kisbetűk írható – törölhető fólia 3 db Nagybetűk írható – törölhető fólia 3 db Szerepjátszó fejmaszkok 20 db
A TÁMOP-3.1.4 pályázat keretében beszerzett, kompetencia alapú oktatási programok taneszközei:
Kompetencia konzorcium által forgalmazott tankönyvek Demonstrációs és szemléltető eszközök: o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Egyensúlyozó játék Tükörjáték (fejlesztő játék) Math puzzle (pávás) Színes formák (memória fejlesztő) Hosszúság mérték (begyakorlást segítő eszköz) Összeadás (begyakorlást segítő eszköz) Sudoku számok Érzékszerveim (kártyák, szeml. eszk.) Matematikai scrable (számoló játék) Összeadés, kivonás, lottó Matematikai szorzás puzzle Állatok (tematikus szeml. eszk.) Foglalkozások (tematikus szeml. eszk.) Élelmiszerek (tematikus szeml. eszk.) Érzelmek (tematikus szeml. eszk.) Tárgyak, tulajdonságok (tematikus szeml. eszk.) Benti hangok (tematikus szeml. eszk. + CD) Kinti hangok (tematikus szeml. eszk. + CD)
Kópéláda 4 db (kooperatív okt. eszköz) EMDTB 1 – 4 évfolyam komplett digitális tananyag csomag Matematikai eszközkészlet
Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató egyéb taneszközök:
Link sys (wifi, exes point) vezeték nélküli végpont Dime board (digitális táblát helyettesítő eszköz) MEDIUM Exlusive (zománcozott) fehértábla MEDIUM indulókészlet fehértáblához Digitális tábla Projektor Digitális tananyagok (Országismeret, történelmi időszalag, stb.)
2 db 2 db 3 db 3 db 2 db 3 db
79
Felső tagozat: 1. Felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: térkép, írói arcképsorozat, magyar értelmező szótár, szinonimaszótár, helyesírási tanácsadó szótár és szabályzat, életrajzi lexikon, hanganyagok, videofilmek, fali tablók, könyvek 2. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: fali térképek, videokazetták, írásvetítő transzparens, diapozitív sorozat, transzparens sorozat 3. Német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, szemléltető képek, fali tablók, Németország térképe, CD ROM-ok 4. Angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, szemléltető képek 5. Matematika tanítását tanítását segítő felszerelések és taneszközök: táblai körző, vonalzó, szögmérő, sík- és mértani modellező készlet, méterrúd, fali képek, űrmértéksorozat, testek sorozata 6. Informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógépek és tartozékaik, tintasugaras nyomtató, fali tabló, alapvető programok, szoftverek 7. Természetismeret és földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: terepasztal, diafilmsorozat, írásvetítő fólia sorozat, vaktérképsorozat, kőzetgyűjtemény, faliképek, térképek, iránytű, hőmérő, térképjelek, földgömb 8. Fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tanári eszközkészlet, faliképek, mágnes 9. Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: diapozitívek, modellek, oktatótáblák, metszetek, csontvázak, nagyító, mikroszkóp 10. Kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: fali tablók, oktatótáblák, kísérleti eszközök, modellek 11. Ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: szintetizátor, zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD-n, ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök, videofilmek 12. Rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: diapozitívek, videó filmek, demonstrációs testek 13. Technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: szerszámok, szerelőkészlet, KRESZ táblák, építőkészlet 14. Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ugródomb, magasugró mérce és léc, maroklabda, súlygolyó, tornaszekrény, dobbantó, tornazsámoly, medicinlabdák, ugrókötél, kézisúlyzó, mászókötél, kosárlabda, kézilabda, futball-labda
XV. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA XV.1. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskolai élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.
80
Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészséges fejlesztését és az eredményes tanulást Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
Mi az egészség? A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat, nem a betegség hiánya, nem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.
Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma. Tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.
Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.
81
XV.2. Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésében vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
XV.3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek XV.3.1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes kialakításához vezet. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a tudás az elsődleges meghatározó tényező, akkor indokolt azt is feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően fogja szervezni a viselkedést. A számos országban útjára indított egészségnevelési kampányok, amelyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívja fel a lakosság figyelmét, jól tükrözi ezt az álláspontot. Hasonló törekvések érvényesülnek az egészségnevelési tananyagok hagyományos megfogalmazásaiban is, amelyek az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívták fel a figyelmet. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az ismeret – bár nélkülözhetetlen - önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására, bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesebben erősebbek annál, sem hogy az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást el tudnánk érni.
XV. 3.2. Rizikócsoportos megközelítés Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.) A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, avagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából (pl. rendszeres és korai szűrés eredményeképpen vagy a családi anamnézis esetében), akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek,
82
felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot.
XV.3.3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások. A kizárólagos, illetve esetleges ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük.
XV.3.4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség (az első pohár alkoholt a legtöbb magyar gyerek otthon issza meg, szülei társaságában!), az első illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az „ifjúsági kultúra” – vagy inkább szubkultúra szerves elemeként.
XV.3.5. Színtér programok (egészséges iskolák) A színtér programok az Ottawai Chartában megfogalmazottak nyomán jöttek létre. Az a felismerés tükröződik bennük, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. A színtér ebben az értelmezésben egy olyan „hely”, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is „otthon van”, és ahova, az előzőekből adódóan, a beavatkozást is el kell juttatni. Tehát a színtér programok, eltérően a rizikós csoportos megközelítéstől. A természetes „élőhelyen” találják meg célcsoportjukat, az egyének természetes organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák, az egészséges óvodák, az egészséges kórházak az egészséges munkahelyek, az egészséges városok mozgalma. Az egészségesebb iskolák európai hálózatának gondolata Strasbourgban tartott tudományos tanácskozáson született meg. A megközelítés az iskola kitüntetett szocializációs szerepén alapul. Az iskolának – mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színterének – fontos szerepet kell játszania a felnövekvő generációk egészséges magatartásának formálásában. A gyerekek az iskolában nem egyszerűen az ÉLETRE készülnek, hanem maga az iskola is maga az ÉLET. A személyközi és intézményes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi, életteli szocializációs színtérré.
83
XV.4. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskola egészségnevelésének ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és használni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Önmagunk elfogadása, helyes énkép kialakulása, társadalmi fontosságunk felismerése Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az értékek ismerete Az étkezés a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete A tanulás és a tanulás technikái Az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
Az egészségnevelési program alakításakor az osztályfőnöki tanmenetekben szerepeltetni kell az életkori sajátosságokhoz is illesztendő témákat, mint például: Az egészséges táplálkozás témái A szenvedélybetegségekkel való foglalkozás A szexuális felvilágosítás – nevelés, a családtervezés alapjai Házi betegápolás, gyógyulást segítő magatartás, elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat Testi higiénia Környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) Személyes biztonság A testedzés, a mozgás, a helyes testtartás kérdései Az iskolai egészségnevelés összefügg a nevelői magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Az iskolavezetésnek, a pedagógusoknak folyamatosan ellenőrizniük kell:
Gondoskodunk – e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről? Megfelelően tájékozódik – e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról? Megjelennek – e az ezzel kapcsolatos feladatok az iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató – nevelő munkában? Megfelel – e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak. Igazodik – e az asztalok székek mérete az egyes tanulók testmagasságához? Megfelelő – e a világítás? Figyelnek – e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására? Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi – e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat
84
is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar, stb.) testhelyzetben történő figyelést és tanulást? Ügyelnek – e arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében? Ügyelnek – e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket? A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik – e a mozgásigény kielégítéséről. Beépítik – e a tanórán belüli mozgáslehetőségeket?
XV.5. Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munkatervünket egyeztetjük a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Éves munkatervünk feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmaz az alábbi területekre:
Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése Az egészséges táplálkozás (konyha étrendje) A mindennapi testnevelés biztosítása A dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás megelőzése A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja Iskolán belüli bántalmazás megelőzése Szexuális nevelés a nemi érés időszakát megelőzően is.
XV.5.1. Tanórai foglalkozások Tantárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet fordítunk. Osztályfőnöki órák.
XV.5.2. Tanórán kívüli foglalkozások
Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek. Hétvégi iskolai programok. Sport rendezvények, kulturális programok. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok.
XV.5.3. Tájékoztató fórumok -
-
Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere, stb. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.
85
XV.5.4. Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek ma már számos lehetőséget biztosítanak az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanítók, a diákok és szülők egyaránt részt vesznek. - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása érdekében az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára előadásokat szervezünk. - Gondozzuk és folyamatosan szépítjük az iskola környezetét, pontozzuk az osztálytermeket, a faliújságon a témával kapcsolatban megjelenő cikkeket, írásokat. - Kirándulásokat szervezünk és biztosítjuk a rendszeres testmozgást, a szülőket is bevonjuk ezekbe. - A munkaközösség tagjai javaslatot tesznek, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete. - Meg kell határozni az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a cél megvalósulását.
XV.5.5. A mindennapos iskolai testedzési program A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatási törvény 52.§ (9-10), valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17) Kormányrendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Iskolánkban az 1- 8. évfolyamon heti három testnevelés óra biztosított, valamint heti két órában működik a diák sportszakkör. Ezen felül a napközis szabadidő terhére heti két alkalommal napi 2 x 15 perces tömegsport foglalkozás biztosított a tanulóknak. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek mindennap részt vesz a testmozgás programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna.[l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait.] - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.[l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességének méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt] - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;
86
-
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség- sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy egész életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) - a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek.
XV.6. Szociális kompetenciák fejlesztése (Felső tagozat) Mentálhigiénés programok A rohamosan változó szociális körülmények, a családok nagy részének romló anyagi helyzete, a létbizonytalanság, a munkanélküliség egyre szélesedő skálája ellentmondásos helyzeteket teremt a családok között és a családon belül is. A szülők egyre távolabbi munkahelye, a négyműszakos munkabeosztás – a megélhetés biztosítása érdekében minden lehetőséget el kell fogadni – a gyermekek magárahagyatottságát hozza maga után. A nagyon korán önállósodó kisgyermekeknél a szülői felügyelet lazulása a mentálhigiénés szokások kialakulását negatívan befolyásolja. Feladat: - Osztályfőnöki órák mentálhigiénés témáinak feldolgozása - Biztonság megőrzése – elsősegélynyújtás Felelős: éves munkaterv alapján – programot vezető pedagógus Az iskolának a hagyományos ismeretközlő szerepe mellé fel kell vállalnia a testi-lelki egészségmegőrzést is, hiszen a mai gyermekek életében megváltozott a család, a kortárscsoport szerepe. /Nyilván az előbbié csökkent, az utóbbié nőtt./ Nem kisebb az elvárás korunk iskolájával szemben, mint az, hogy szinte elsőrendű terepe legyen a felnőttkori pszichés zavarok megelőzésének. Közismertek azok a válságjelek, amelyekre meg kellene találni a megoldást: elidegenedés, alkohol- és drogproblémák, az agresszív viselkedés terjedése, és a mindezek következtében, illetve ezek kísérőjelenségeként jelentkező iskolai tanulási zavarok, stb. Alapvetően szakítanunk kell tehát azzal a nézettel, hogy a gyermeknek csak a korszerű ismeretanyagot kell közvetítenünk, hiszen a nevelés jelentősége soha nem látott mértékben előtérbe került. A család szerepzavara és szerkezetváltása – az egyszülős modell terjedése -, valamint a családok többségének biztonságát megingató szociális problémák következtében az iskola és a pedagógusok feladata a pszichológiai, pedagógiai és szociális defektusok kezelése. Nekünk, mai pedagógusoknak tehát olyan kihívásokkal kell szembesülnünk, hogy feltárjuk: - milyen okok húzódnak meg az alulteljesítés, és az egyre gyakoribbá váló magatartászavarok mögött, - milyen korrekciós lehetőségek léteznek ezek kezelésére, - hogyan őrizzük meg kapcsolatainkat tanulóinkkal, miként viselkedjünk úgy nevelőmunkánk során, hogy a gyermekek számára kamaszkorban is megmaradjunk „referencia-személynek”? Mindezek ismeretében iskolánk mentálhigiénés tevékenységének középpontjában az oktatásfelvilágosítás, az önsegítés, a kortárssegítés, a tanári személyiség erősítése és védelme valamint a szülők mentálhigiénés nevelésbe való bevonása áll.
87
A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységre. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, tájékoztatók) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni.
Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció A tiltott szerek fogyasztása környékünkön szerencsére nem terjedt el (ismereteink szerint). Ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy a drogokkal kapcsolatos ismereteket felmérjük, illetve fejlesszük. A nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait.
A drogprevenció lehetséges színterei: Iskolai programok Tanórai foglalkozások: szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák • Tanórán kívüli foglalkozások • Napközis foglalkozások
Délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések • Szülői értekezletek Iskolán kívüli rendezvények: drogprevenciós rendezvények, továbbképzések, kirándulások, túrák, sportprogramok, erdei iskola, tábor A drogprevenció lehetséges programformái: filmvetítés, szakkörök, egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok munkatársai által vezetett szervezett programok, kiscsoportos beszélgetések, sportprogramok, túrák, kirándulások… Az egészségneveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok - Védőnői ügyelet biztosítása; - Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, vérnyomás ellenőrzése,…) •
88
-
Egészségügyi felvilágosító előadások; Osztálykirándulások, táborok, erdei iskola, A külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások; Évente egy-kettő sportnap.
Az iskola- egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról: A Szentpéterúri Általános Iskola Egészségnevelési programja alkalmas arra, hogy az oda járó tanulók számára biztosítsa az egészséges életmód kialakítását, a mentálhigiéné fejlesztését. A program megvalósulása során a tanulók egészséges testi fejlődése érdekében körültekintő segítséget nyújtanak a tanulók számára. Gondot fordítanak a prevencióra, a drog és betegség megelőzésre. Helyesen hangsúlyozzák az egészséges életmód érdekében történő szemléletváltozás szükségességét mind a szülők, mind a tanulók részéről. Fontosnak tartjuk a programban a partnerekkel való együttműködés erősítését, összehangolását.
A program megvalósítását személyesen is támogatjuk, a magunk szakterületén minden segítséget biztosítunk. A megvalósításhoz sok sikert kívánunk!
Szentpéterúr, 2009. július 30.
__________________________ iskola orvos
___________________________ védőnő
89
XVI. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA „Ki-ki dolgozhat a maga hivatásában a „környezet” – a világ és az ember jövője érdekében. A legfontosabb azonban a nevelés.” (Dr. Sólyom László) „Az embert az a rokonszenv teszi igazán emberré, amelyet az élőlények iránt érez.” (Albert Schweitzer)
”A jövőnek minden virága benne van a napi magvakban.” (Kínai közmondás)
„Tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt.” (Kölcsey Ferenc)
XVI.1. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő illetve az élettelen környezettel Kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére Felkelti az igényt, képessé tesz: - A környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, - Összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, - A problémák megkeresésére, okainak megértésére, - Kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére. - Az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben - A környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. ( KöNKomP, 2004) A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. (NAT 243/2003)
90
XVI.2. Helyzetelemzés A Szentpéterúri Általános Iskola, a zalai dombos vidék kis falusi iskolája, ahol a 70 – es évek óta csak alsó tagozat működik. A tanulók nagy része a természet közelségében él. Az iskola épülete nem olyan régi mint amilyen réginek látszik. Sajnos a múlt rendszer körzetesítési politikája, valamint a rendszerváltás óta ugyancsak a körzetesítési megoldásokat támogató politikai törekvés nem biztosít elegendő financiális segítséget az épület felújításához, egy ilyen kistelepülésnek, pedig nincs ennyi saját ereje, a benyújtott pályázatok pedig nem nyertek. Ennél fogva a környezeti nevelési törekvéseink egyik leggyengébb pontja maga az iskola épülete. Szentpéterúr mint település is mint esztétikus környezet, bőven hagy kívánnivalót maga után.
XVI.2.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskola tantestületéből mindenki foglalkozik munkája során környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon, a napköziben és a tanórán kívüli foglalkozásokon is. A környezeti nevelés iskolánk életének az a területe, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre.
XVI.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket alkalmazva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Lehetőség nyílik így az élményszerű tanításara.
Nem hagyományos tanórai keretben, tanórán kívüli programok -
-
Erdei iskola: rendszeresen, minden évben folyamatos jelleggel nem tudjuk felvállalni a pedagógiai programunkban, mivel diákjaink nem tudják a költségeit finanszírozni. A fenntartó sem tudja biztosítani a keretet, így a pályázatokra és partnereink támogatására támaszkodhatunk. Már háromszor voltunk erdei iskolai táborban, ahol a tanulók intenzív módon kapcsolhatják össze ismereteiket a mindennapi tapasztalataikkal. Ilyenkor meghatározott speciális órarend szerint folyik a munka. Iskolánk célja, hogy az erdei iskolai programok rendszeres és szerves részévé váljanak az oktató nevelő munkánknak. Tanulmányi séták, kirándulások: A közeli tóhoz szoktunk ellátogatni a gyerekekkel, ahol megfigyeljük különböző évszakokban az állatok, növények viselkedését, valamint a víz változásait. Kerékpártúrát szervezünk, aminek alkalmával érintjük a környékbeli erdőket és mezőket is. A faluban működő házi gazdaságoknál megfigyeljük a méz- pörgetést, fejést, patkolást, állattartást. Évenként egyszer országjáró kirándulást szervezünk melynek alkalmával megfigyeljük a felszíni formák változásait, sajátosságait, a közlekedési eszközöket, a nagyvárosi élet jellemzőit.
91
-
-
Különböző akciókban veszünk részt: gyűjtetjük a gyerekekkel a használt elemeket, fém és papírgyűjtési akciót szervezünk. A napközi ideje alatt a gyerekek rendszeresen összeszedik a szemetet az iskola környékén. Télen madáretetők kirakásával gondoskodunk a madarakról. Madarak és fák napján: a szabadba kirándulunk és szabadtéri főzést rendezünk, utána pedig a környezettel, természettel kapcsolatos vetélkedőt szervezünk. Őszi túra: Minden ősszel a környéken, de más helyszínen akadályversenyt szervezünk, ahol különböző állomásokon, elméleti és gyakorlati feladatokkal birkóznak meg a csapatok.
XVI.4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
Nem anyagi erőforrások a) Iskolán belüli együttműködés -
-
-
-
Pedagógusok: Az iskola minden nevelőjének feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Tanítók és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanítóikkal közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a nevelők együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösség határozza meg. Tanítók és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván Nem pedagógus munkakörben dolgozók: Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói is aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása, környékének tisztántartása milyen módon, mennyire körültekintően, milyen vegyszerek alkalmazásával történik.
b) Iskolán kívüli együttműködés -
Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk,
92
-
-
hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok, skanzenek. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Igyekszünk 4 évente legalább egyszer – egyszer eljutni a Balaton múzeumba, a Göcsej – múzeumba, a veszprémi, pécsi, vagy a győri állatkertbe, a zalaegerszegi falumúzeumba, valamint a Kis - Balaton tájvédelmi körzetbe. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik – e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Anyagi erőforrások -
-
-
Költségvetés: A költségvetésben külön a környezeti nevelési program megvalósítására szánt keret nincs. A kirándulások költségeinek egy részét a Diákönkormányzat kiadásaiként számoljuk el. Az eszköz és anyag beszerzéseknél pedig olyan beszerzéseket is megvalósítunk, ami a környezeti nevelési célok megvalósulását szolgálják. A beruházási költségek megvalósításánál pedig a környezeti nevelési célokat is figyelembe vesszük. Fenntartó: A fenntartó a költségvetésen kívül, ha lehetőség nyílik rá – nem rendszeresen – kirándulások, erdei iskolák költségeihez szokott hozzájárulni. Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Szintén előre nem tervezhető módon, de általában minden évben segítik anyagilag az iskolai programokat, így a környezeti nevelést is. Pályázatok: A pályázat megjelenése a tantestület közös feladata. Ha kiírásra kerül olyan pályázat, amelyet a környezeti nevelési célok megvalósulására tudunk fordítani, igyekszünk mindent megtenni a pályázatokon való sikeres részvétel érdekében.
XVI.5. Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -
Fenntartható fejlődés Kölcsönös függőség, ok – okozati összefüggések A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései Alapvető emberi szükségletek Emberi jogok Demokrácia Elővigyázatosság Biológiai és társadalmi sokféleség Az ökológiai lábnyom
93
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képzünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki.
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárokká váljanak tanítványaink. Ennek érdekében tanítványainkban ki kell alakítani: -
A környezettudatos magatartást és életvitelt A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt A környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát. A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését A rendszerszemléletet A globális összefüggések megértését Az egészséges életmód igényét, és az ehhez vezető technikák és módszerek elsajátíttatását.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például. -
Alternatív problémamegoldó gondolkodás Ökológiai szemlélet Analizálás, szintetizálás Problémaérzékenység, integrált megközelítés Komplexitás Kreativitás Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód Vitakészség, kritikus véleményalkotás Kommunikáció, médiahasználat Konfliktuskezelés és megoldás Állampolgári részvétel és cselekvés Értékelés és mérlegelés készsége.
Konkrét céljaink Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek
Új tervek -
Az egészségnevelési program elkészítése, folyamatos fejlesztése A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához Tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása Új környezeti nevelési irodalmak beszerzése, feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése
94
Hagyományok ápolása -
A környék nevezetességeinek feltérképezése A falu, az iskola hírességeinek élete, kutatás Erdei iskolai programok szervezése, folyamatossá tétele az oktatás – nevelés folyamatában Kirándulások, túrák szervezése Környezetvédelmi osztályfőnöki órák tartása
Tantárgyi célok -
A tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon (környezetszennyezés hatása stb.) Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) Multimédiás módszerek alkalmazása tanórákon, számítógép használat
Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közti integráció, legalább néhány területen. Lehetőségeink: - Terepi munka során: terepgyakorlatok táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, stb. - (Kézműves foglalkozások) - Látogatás: múzeum, állatkert, skanzen, szeméttelep, szennyvíztisztító stb. - Versenyek, szakkörök - „DÖK”- nap - Jeles napok - Projekt oktatás az erdei iskolában
Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan továbbképzéseken veszünk részt ahol megismerhetjük az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a diákokkal alkalmazza. Néhány, a munkánk során alkalmazandó módszercsoport: - Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák - Játékok - Modellezés - Projekt módszer - Riport módszer - Terepgyakorlati módszerek - Kreatív tevékenység - Közösségépítés - Művészi kifejezés
95
Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel amelyek az alapvető környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell azokat az eszközöket amelyek elhasználódtak. Lépést kell tartanunk a fejlődéssel ezért szükséges néhány új eszköz beszerzése, amelyeket megjelöltünk a pedagógiai program kötelező felszerelések jegyzékében is. (falitablók, iránytűk, modellek, oktató puzzle-k, multimédiás számítógép, stb.) Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak és CD – könyvtárat.
Kommunikáció formái -
Kiselőadások tartása, megfelelő szemléltető eszközökkel Házi dolgozat készítése Poszterek, plakátok készítése Faliújságon közölt információk Hálózat című újság közreadása Hír események megbeszélése
Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába folyamatosan be kell építenünk a környezeti neveléssel kapcsolatos tanfolyamokat, képzéseket.
XVII. ISKOLÁNK FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁSI TERVE Az ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelveiben, még 1985-ben leszögezte, hogy minden állampolgár alapvető joga hogy a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretekkel és tudással rendelkezzen. Hazánkban az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A törvény szerint: a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.
96
A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához. Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: - technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, - matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, - fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák), - földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, - magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, - biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, - kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, - informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia,
97
-
történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb., médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai.
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszíneken közvetlen tapasztalatgyűjtés, megismerés (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések során szerzett ismeretek feldolgozása (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Módszertani elemek Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel, hanem fogyasztás területén érvényesülő bizonyos készségek fejlesztésével igyekszünk megvalósítani a téma oktatását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, a döntéshozás és a problémamegoldás. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői. A tantárgyi oktatás rendszerében rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása a tanulók számára közvetlenebb módszerek megfelelő keretet teremtenek a fogyasztóvédelem, a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez. Ilyen lehetőségek: - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, - riportkészítés az eladókkal, - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, - egyéni és csoportos döntéshozatal, - helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása, - adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában, - problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, - szimulációs játék, esettanulmány, - viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése).
XVIII. AZ ISKOLA OKTATÁSI KÍNÁLATA Általános képzések Iskolánk egysoros, 1-8 évfolyamos általános iskola. Évfolyamonként tehát egy osztályt indítunk, kivéve az első évfolyamot, ahol a rászoruló gyerekeknek előkészítő osztályt szervezünk.
Művészeti alapképzés Iskolánkban 2005 óta sikeresen működik társastánc szakkal az alapfokú művészetoktatás. A Tdance Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, mint külső szerződéses partnerrel biztosítjuk tanulóink számára az alapfokú művészeti képzést.
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása
98
Az iskola – alapító okiratának megfelelően – vállalja a szakértői vélemény alapján általános iskolában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatását. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése integráltan folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának-nevelésének feltételei biztosítottak.
Kisebbségi oktatás A cigány tanulók magas létszáma indokolja a kisebbségi oktatás felvállalását. Magyarnyelven külön tantárgyként cigány népismeretet oktatunk minden évfolyamon, valamint a 7-8 évfolyamtól beás nyelvoktatásban vehetnek részt tanulóink. A multikulturális, cigány népismereti tartalmakat megfelelő mértékben integráltuk a tantárgyak tanterveibe.
Tanórai foglalkozások A tanórai foglalkozások biztosítják az iskola nevelési céljainak, és a célokhoz kapcsolódó feladatok megvalósításának keretét. Az oktató nevelő munka során a legfontosabb feladataink: - a személyiség pszichikus komponenseinek a fejlesztése, - a tanuláshoz szükséges képességek és készségek elsajátíttatása, kompetencia alapú oktatás, - a tanulási motívumok fejlesztése – a tanulási módszertár kiépítése, - a megismerési, felfedezési vágy fejlesztése, - az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, - a kommunikációs képességek fejlesztése, - az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, - a tehetség kibontakozásának a segítése, - a differenciálással történő fejlesztés, - a hátránykompenzálás és tehetséggondozás.
Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli nevelés céljai: - képessé tenni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és tanulásra - változatos, sokszínű szabadidős programok szervezésével a tanulók egészséges életmódra és kulturált viselkedésre nevelése - csoportból közösség fejlesztése
Napközi A napközi otthonos ellátás az általános iskola alaptevékenysége. Az iskola és a pedagógus feladatai: - a tanulók egészséges és biztonságos elhelyezésével optimális környezet biztosítása a tanulók másnapi órákra való eredményes felkészüléséhez, - a szabadidő kulturált eltöltéséhez és a regenerálódáshoz szükséges hely és eszközök biztosítása, - az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, - az igény szerinti étkezés megszervezése, helyes étkezési kultúra kialakítása. 5-8. évfolyamos tanulóink számára is biztosítunk napközis foglalkozást, melynek igénybevételére az osztályfőnökök és a szaktanárok ösztönzik a tanulóinkat. A „tanulószoba” vezetője és a
99
szaktárgyi korrepetálásokat és szakköröket tartó pedagógusok szoros együttműködésével teszszük hatékonnyá az ismeretszerzést. A foglalkozás feladata, hogy a gyermekek szakszerű segítséget kapjanak az önálló tanuláshoz, a tanórákra való felkészüléshez, az önműveléshez. Az iskola biztosítja a jelentkező tanulók részére a tanítási órák utáni kulturált étkezési lehetőséget, majd a délutáni tanári felügyeletet 15 óráig. A napközi otthonban folyó közösségi nevelés az iskola és a családi nevelés részeként valósul meg. A közösségalakításra, a közösségi élet fejlesztésére a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységre épülő tanítási órákon és az otthoni kisebb közösségben, a családban.
Szakkörök A tanítási órákon kívül működtetett változatos lehetőséget kínáló szakkörök a tehetséggondozást szolgálják, segítik a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Jelenleg nincs működő szakkör, de tervünk beindítani tantárgyi szakköröket, énekkart, furulya, roma hagyományőrző és kézműves szakkört.
Könyvtár A helyi önkormányzat fenntartásában működő községi könyvtár szolgáltatásait tanulóink a nyitva tartás szerinti időpontokban, valamint tanórákon, könyvtári foglalkozásokon vehetik igénybe. A szolgáltatás ingyenes. Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információkat és elképzeléseket, gondolatokat biztosítja. Biztosítja az iskola pedagógiai programja alapján a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári, tanulói igények kielégítését és a könyvtár-pedagógiai feladatok megvalósíthatóságát.
Tömegsport, iskolai sportkör Az iskolai sportkör biztosítja bizonyos mozgásterületeken való jártasság mélyebb elsajátítását. Sportkör keretében többek között labdarúgás, atlétika, játékos sportvetélkedő, délutáni képességfejlesztő foglalkozások és játékok szerepelnek. A sportkörök minden érintett tanulócsoport számára heti két órát jelentenek. A tömegsport foglalkozásokra tanítási időn túl kerül sor, általában 14-16 óra között.
Tanulmányi kirándulások és erdei iskola, táborozások Iskolánk tanulói évente egyszer országjáró kiránduláson vesznek részt. Az erdei iskola célja, hogy a tanulók 8 év során legalább egyszer egy hét időtartamra részt vegyenek ilyen foglalkozáson. Az erdei iskola több mint kirándulás: a szervező pedagógusok által megtervezett komoly ismeretátadás, pedagógiai munka színtere, a nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik itt táborszerű módon, az iskola falain kívül. A kompetencia alapú oktatás megvalósulásának egyik színtere. Témahét, projektpedagógia.
Táborok
100
Hagyományosan iskolai szervezésű táborokban vehetnek részt az érdeklődő tanulók, anyagi forrástól, lehetőségektől függően. Ilyenek: - évente egy – pályázati forrásból támogatott – erdei iskola változó helyszínen - nyári tábor
XIX. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE A tanítás munkarendje Az iskolai munka rendjét az SZMSZ, a Házirend és a mindenkori tanév rendje alapján az iskola éves munkarendje határozza meg, amelyet az igazgató állít össze, és a tantestület fogadja el. Az iskola munkarendje a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott rend szerint a következőképpen alakul:
Nyitva tartás Az iskola szorgalmi idősszakban hétfőtől péntekig reggel 7.30-tól 16.30-ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt, utasítást.
Működési rend A reggeli ügyelet legkorábban 7.30 -kor kezdődik. A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A folyosókon 7.30-tól a tanítás kezdetéig valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanuló a tanítási óra alatt csak az osztályfőnöke, távollétében az igazgató vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 és 15.30 között. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva.
A tanórák közti szünetek, csengetési rend: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7.óra
Óra kezdete – vége 8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 10.00 – 10.45 11.55 - 11.40 11.50 –12.35 12.45 - 13.30 13.50 – 14.35
Óraközi szünet kezdete - vége 8.45 – 8. 55 9.40 – 10.00 10.45 – 11.55 11.40 – 11.50 12.35 – 12.45 13.30 - 13.50
A tanév rendje A tanév rendjét az oktatási miniszter minden tanévet megelőzően rendeletben szabályozza, az iskolai programtervezésnek ez az alapja.
101
B) HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI 2007. évi NAT módosítás alapján készült helyi tanterv óraterve: I.1. Alsó tagozat I.1.1.
A közoktatási tv. rendelkezései alapján a Szentpéterúri iskola alsó tagozatán rendelkezésre álló heti időkerete: 158,02 óra/hét Évfolyam/ csoport
Kötelező óraszám
Választható órák 10 %
Kisebbségi okt. 10 %
Egyéni fogl. 12 %
A közoktatási tv 1. sz mell. 3 rész II / (7) bekezdés alapján 5 %
Összesen
1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 1. napk. csop 2. napk. csop
20 20 20 22,5 22,5 22,5 127,5
2 2 2 2,25
2 2 2 2,25
2,4 2,4 2,4 2,7
1 1 1 1,12
27,4 27,4 27,4 30,82 22,5 22,5
8,25
8,25
9,9
4,12
158,02
Összesen: I.1.2.
1 – 4 évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai:
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Cigány népismeret Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadidős tevékenység Osztályfőnöki Sportszakkör Kötelező óraszám Választható órák: Sportszakkör Egyéni foglalkozások
1. évf. 8+1 1 5 1 1 1 1 3
2. évf. 7+1 1 5 0 +1 1 2 1 1 3
3. évf. 6+1 1 4+1 1 1 1+1 2 1 3
4. évf. 7 1 3+1 1 2 2 1+1 2 2 2+1
1 1 21 1 0,5 2
1 1
21 2 0,5 2
21 3 0,5 2
24 3 0,5 2
102
I.1.3.
. Foglalkozásokra felhasznált heti időkeret
Évfolyam 1. 2. 3. 4.
Kötelező Tanórai f. 21 21 21 24
Összesen:
87
I.1.4.
Nem kötelező Napközi f. Egyéni foglalkozás Szaktanórai f. 52.§(11) c) kör 1 23 2 1 2 2 3 23 2 1 3 2 9
46
8
2
Összesen:
152
Kötelező óraszámok eloszlása a műveltségi területek között, témakörök megjelenése a tantárgyakban
NAT műveltségi terület
NAT műveltségi terület
Anyanyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Társadalmi ismeretek
Ember és természet
Természetismeret
Művészetek
Ének-zene Tánc és dráma
Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ism. Testnevelés és sport Cigány népismeret
Számítástechnika Technika Háztartástan
NAT témakörök
Az ember társas lény A család Mondák, legendák A magyar nemzet jelképei A lakóhely ismerete
Kötelező óraszámok eloszlása a műveltségi területek között 31,67% 2,19% 20,88% 3,9%
1,09
5,5% 6,6% A hagyomány játékai Bábjátékok Drámajátékok Ünnepi szertartások
0,7% 6,6%
5,5% 12,08% 3,29
100,00%
Tantárgy Évfolyam
Magyar Nyelv és i. Német nyelv Matematika Magyar ny.és i. Magyar ny. és i. Magyar ny. és i. Magyar nyelv és irodalom TermészetIsmeret Létünk-életünk
1-4. 4 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 3-4.
Természet-Ismeret 1-4. Létünk-életünk Ének-zene-tánc 1-4. Ének-zene-tánc 1-4. Magyar ny. és i. 1-4. Magyar ny. és i. 1-4. Magyar ny. és i. 1-4. Vizuális kultúra 1-4. Számítástechnika Technika Technika Testnevelés És sport Magyar ny. és ir. Ének-zene-tánc Vizuális nevelés
1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4. 1-4.
103
I.2. Felső tagozat: 5-8. évfolyam I.2.1. A közoktatási tv. rendelkezései alapján a Szentpéterúri iskola felső tagozatán biztosítandó heti időkerete: 176,9 óra/hét Évfolyam/ csoport
Kötelező óraszám
Választható órák
Kisebbségi okt. 10 %
Egyéni fogl. 12 %
A közoktatási tv 1. sz mell. 3 rész II / (7) bekezdés alapján 5 %
Összesen
5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 1. tan. szoba 2. tan. szoba
22,5 22,5 25 25 15 15 125
5,625 5,625 7,5 7,5
2,25 2,25 2,5 2,5
2,7 2,7 3 3
1,125 1,125 1,25 1,25
34,2 34,2 39,25 39,25 15 15
26,25
9,5
11,4
4,75
176,9
Összesen:
I.2.2. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Egészségtan Osztályfőnöki Tanulásmódszertan Szociális, életviteli és környezeti kompetencia Cigány népismeret Összes kötelező óraszám: Választható órák: Matematika Magyarnyelv és irodalom Idegen nyelv Beás nyelv Biológia Fizika Kémia Földrajz Informatika Rajz Technika Tanulásmódszertan
5. évf. 4 2
6. évf. 4 2
7. évf. 4 2,5
8. évf. 4 2
2 4 1 2
2 4 1 2
2 3 1
2 3 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 2,5 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 0,5 2,5 0,5
0,5 0,5
0,5
0,5
1
1
1
1 25
1 25
1 27,5
1 27,5
1
1
1 1
1 1
1 1 0,5
1 1 0,5 0,5
1 2
1 2
1 3
1 3
1 1 1
0,5 1,5 0,5 0,5 1
104
Diáksport Egyéni foglalkozás Összes óraszám:
1 2 31
1 2 31,5
1 2 34,5
1 2 35,5
Foglalkozások heti időkerete Évfolyam 5. 6. 7. 8.
Kötelező Tanórai f. 25 25 27,5 27,5
Összesen:
105
Nem kötelező Tanulótanórai f. szoba 3 15 3,5 4 15 5 15,5
Egyéni foglalkozás Szak53.§(11) c) kör 2 1 2 1 2 1 2 1
30
8
4
Összesen:
162,5
A 2007 – es NAT által javasolt műveltségi területek százalékos arányai:
Műveltségi területek
1–4.
5–6.
7–8.
Magyar nyelv és irodalom
32-42
17-24
10-15
2-6
12-20
12-20
17-23
15-20
10-15
Ember és társadalom
4-8
4-8
10-15
Ember a természetben
4-8
7-11
15-20
–
4-8
4-8
Művészetek
10-18
12-16
8-15
Informatika
2-5
4-8
6-10
Életvitel és gyakorlati ismeretek
4-8
4-9
5-10
15-20
11-15
10-15
Élő idegen nyelv Matematika
Földünk – környezetünk
Testnevelés és sport
I.2.3. A tantervben szereplő kötelező, választható, és azon felüli óraszámok törvényi háttere A Közoktatási törvény 52§. alapján az alsó tagozaton, 87 , felső tagozaton 95 kötelező tanóra biztosított (3). Szabadon választott órák szervezésére évfolyamonként a kötelező órák + 10 %-át lehet felhasználni,(7). A (4) bekezdés értelmében, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban résztvevők kötelező óraszáma 10%-al megemelkedik. A (6) bekezdés értelmében, a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a kötelező tanórákon túl, további kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ennek időkerete 8 fős csoportonként a kötelező óra 15%-a. A Szentpéterúri Iskola esetében ez max. 8 fős csoportonként heti 3 kötelező rehabilitációs foglalkozást jelent. Ezen foglalkozások szakszerű ellátását helyi gyógypedagógus alkalmazásával biztosítjuk.
105
Az 53.§ (4) bekezdése írja elő a napközi, és a tanulószoba számára biztosított minimális időkeretet is, ami 4,5 óra/nap, kerekítve 23 óra/hét. Tanulószoba időkerete napi 3óra. 5x3=15 óra/hét x két csoport =30 óra/hét Az 52.§ (11) bekezdése c) pontja értelmében egyéni, 1-3 tanuló számára, a kötelező tanórai foglalkozások 12 % - ban felzárkóztató, ill. tehetség kibontakoztató foglalkozás tartható évfolyamonként. Ez összesen 182 x 12 % = 21,84 óra, amiből évfolyamonként 2 órát építettünk be a tantervbe. A készségtantárgyak oktatatását a fenntartó 48/2002. (VI. 12.) számú határozatával összevont formában írja elő. Ennek értelmében a testnevelés, technika, ének, rajz tantárgyakat az 1.-2. osztályban összevontan, valamint a 3.-4. osztályban szintén összevont formában oktatjuk. Ez a tanulók számára óraszám csökkenést nem idéz elő. A fenti határozatot, kivéve a testnevelés tantárgyat a felső tagozat tekintetében is alkalmazzuk, 5-6 oszt, ill. 7-8. osztályra vonatkozóan. A szakkörök időkeretét a fenntartó nem biztosítja, a tantervben nem is jelenik meg szakkör. A DSK – n kívül, még kettő szakkör működik általában. Az 52.§ (9) bekezdése értelmében kötelező az iskolai sportkör működtetése. Sportcsoportonként szintén kötelező a heti 2 x 45 perc biztosítása a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret terhére. Iskolánk időhiány miatt, alsóban egy csoportot indít tömegsport néven, felsőben pedig 2 csoport, heti 2x2 órában, melynek fő tartalma a labdarúgás, pluszban felsőben az atlétika, alsóban a játékos sportvetélkedő. Ez összesen heti 6 óra.
Az ellátandó összes óraszám iskolánkban 1-8 évfolyam: 314,5 óra A mindennapos testedzés feladatait a testnevelés órák a DSK és a napközis szabadidős tevékenység keretein belül oldjuk meg.
I.2.4. Nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatás bevezetése A 2006. évi LXXI. tv. közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról szóló tv. 8. § 3. bek. alapján az 5-6. évfolyamon alapozó a 7-8. évfolyam fejlesztő szakaszában kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb 25 %-ában nem szakrendszerű oktatást is folyhat. A tv. 133. §. (1) bekezdése alapján az 5. évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben kell megszervezni, majd felmenő rendszerben bevezetni. A Közoktatásról szóló tv. 128.§-ának (19.) bekezdése alapján a 2008/2009 – 2010/2011. tanítási évben az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. Ez az említett évfolyamokon az említett tanítási években a közoktatásról szóló tv. 52. §. (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott 22,5 óra 20 %-a, azaz heti 5 óra. A nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Ugyanakkor
106
azonos idősávban, tehetségnevelést végeztünk a „szakrendszerű” keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megtervezhető a foglalkoztatás.)
Tanulásszervezés A tanítói és tanári módszerek aránya a helyi viszonyok ismerete alapján. Gondosan megtervezett differenciálással: - csoportbontás - egyéni bánásmód A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretanyag átadására, hanem a képességek és a személyiség fejlesztésére helyeződik a hangsúly.
Bevezetése – feladatok Az 5. és 6. évfolyamon a 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben biztosítjuk a nem szakrendszerű oktatást, az órakeret minimum 25% -ában. Törekszünk arra, hogy a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tantárgyak oktatása a fentiek alapján történjen. A jelenlegi személyi feltételek alapján a rajz, az idegen nyelv, az ének-zene, a technika tantárgy oktatása is nem szakrendszerű keretek között történik. Választható tanórai keretben tanulásmódszertant heti 1 órában biztosítunk. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas arányára tekintettel célszerűnek tartjuk a minél magasabb nem szakrendszerű órakeret elérését. Az érintett tantárgyak tanterveit ennek megfelelően arányosan csökkentettük, a tanterveknél ez megtalálható. A nem szakrendszerű oktatás lényeges eleme a személyiség és a kulcskompetenciák fejlesztése.
A helyi tanterv módosításánál az alábbi szempontok érvényesüljenek: -
önálló tanulás, jegyzetelési technikák elsajátíttatása
-
az információszerzés- és feldolgozás (forrásból tájékozódás, csoportosítás, rendszerezés, felhasználás új összefüggésben) képességének fejlesztése
-
kommunikációs képességek (Pl. műfajok ismerete, értése, a nyelv helyes használata, helyesírás) erősítése
-
szociális kompetenciák fejlesztése
-
a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás
-
az 5.és 6. évfolyamon kialakítandó tanulásszervezés során megjelenő módszertani kultúra, a „tanítói” és „tanári” módszerek megfelelő arányú érvényesülése
A pedagógusok foglalkoztatása a nem szakrendszerű oktatásban -
A 17.§ (8) bekezdése szerint nem szakrendszerű oktatásban a tanár, illetve az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanító akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés során elsajátította a 6-10 éves, illetve a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges pedagógiai és pszichológiai ismereteket.
Az 5. -6. ill. a 7.-8. évfolyamon a 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben biztosítjuk a nem szakrendszerű oktatást, az órakeret legfeljebb 25%ában. Választható tanórai keretben tanulásmódszertant heti 1 órában biztosítunk. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas arányára tekintettel célszerűnek tartjuk a minél magasabb nem szakrendszerű órakeret elérését.
107
I.2.5. A tantárgyak tantervei: Iskolánk nevelőtestülete a jelenlegi helyzetben élve a törvény adta lehetőséggel nem készít saját, helyi tantervet, hanem választ a rendelkezésre álló kínálatból. Választásunk az Apáczai Kiadó, 1-4, ill. 5-8 osztályra vonatkozó kompetencia alapú kerettanterveire esett, amit természetesen adaptáltunk a helyi órakeret-felhasználásnak megfelelően. A kerettantervekbe integráltuk a cigány népismeret 1-4 osztályos követelményeit, a többször módosított 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelettel kiadott, Nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás irányelvei alapján. Figyelembe vettük a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 2.§ (5) –ben foglaltakat is. 1992 óta dolgozunk az Apáczai Kiadó könyveivel, kiadványaival, a kiadott tanterveket is megfelelőnek tartjuk céljaink, terveink megvalósításához.
II. AZ ISKOLAI BEÍRATKOZÁS ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI II.1. Beiratkozáshoz szükséges feltételek Adminisztratív feltételek:
születési anyakönyvi kivonat bemutatása óvodai szakvélemény, ha szükséges a nevelési tanácsadó szakvéleménye egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi bizonyítvány
Érettségi feltételek:
óvodai iskolaérettségi vizsgálat eredményessége
Ha az iskolánkba jelentkező gyermek még nem iskolaérett ill. lemaradással, vagy képességzavarral küzd, feltétlenül kikérjük a nevelési tanácsadó, ill. a szakértői bizottság véleményét. A kiadott szakvélemény alapján a gyereket beírjuk az 1. évfolyamra, előkészítő osztályba, ahol előkészítő jelleggel vállaljuk felkészítését.
II.2. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Kiemelt pedagógiai feladatok:
A neveltségi hátrányok fokozatos csökkentése Egészséges napirend és szokásrendszer kialakításával, a szocializáció fokozatos fejlesztése, az érzelmi - intelligencia növelése. Beszédfejlesztés, az esetleges nyelvi hátrányok csökkentése Fejlesztő foglalkozások szervezése: a) megismerő b) megelőző c) fejlesztő d) felzárkóztató
108
e) a fejlődési elmaradások célzott leküzdésére irányuló
Fejlesztő gyakorlatok: A beszéd fejlesztése a) a hallási differenciálás fejlesztése b) a helyes ejtés kialakítása c) a beszédütem érzékeltetése d) a szókincs fejlesztése A térbeli tájékozódás fejlesztése a) A saját testen, a térben és a síkban. b) Játékos formában, cselekedtetéssel, sok manipulációval rögzíteni kell a gyermekben a viszonyfogalmakat.
109
Logopédus, fejlesztő pedagógus alkalmazása, a hátrányok gyors és hatékony csökkentése érdekében: Együttműködés Nevelési Tanácsadó szakembereivel → tapasztalatok megbeszélése, továbbhaladás mikéntjében közös állásfoglalás → eredményesség-eredménytelenség megállapítása → felmérések
Tavaszi, őszi tennivalók: A leendő elsős tanító meglátogatja a nagycsoportos óvodásokat. Az óvodások is ellátogatnak az iskolába, ahol játékos formában megismerkednek az iskolával. Meseóra szervezése az óvodában a tanító irányításával. Játékdélután, kirándulás szervezése (gyermeknap) A nagycsoportos szülők tájékoztatása az iskolai szokásrendszerről. Beszélgetés, tanácsadás a szükséges taneszközökről. Nyílt nap szervezése, szülők meghívása az első osztályba. A tanterem díszítése. Az iskolai életbe való beilleszkedés segítése, a fokozatosság, a játékosság elveinek alkalmazásával, megfelelő iskolai környezetben (játszósarok, szőnyeg, bútorzat). Felelős: Óvodavezető, igazgató, leendő első osztályosokat tanító pedagógus
II.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha a helyi tantervben az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten minden kötelező tantárgyból teljesítette.
A modulok beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe: Az önálló modulként oktatott tananyagtartalmak értékelésénél félévkor és év végén a „részt vett” kifejezéssel kell jelölni a tanuló teljesítményét, ha a modul időkeretének több mint 50 %án részt vett. A kötelező tantárgyak keretén belül megjelenő modulok értékelése érdemjeggyel történik és beszámít a tantárgy értékelésébe.
Évfolyam ismétlés: 2010. szeptember 1 – jétől – az első évfolyamon a szülő beleegyezése nélkül csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Lehetőség van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha a tanuló felsőbb évfolyamba léphetne ugyan, de a szülő kéri az évismétlést. Azoknak a gyerekeknek, akiknek eredményes felkészülése szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal, egyéni foglalkozáson vegyen részt.
110
A tantestületi döntést a félévi ill. az év végi osztályozó értekezlet mondja ki a folyamatosan végzett tanítási értékelések, megfigyelések ill. a kellő számú tantárgyosztályzatok alapján. Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, iskolalátogatási bizonyítványt kap, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Amennyiben a tanuló összes mulasztása a 250 órát eléri, a tanév végén nem osztályozható a növendék, a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
II.4. Intézménybe lépés felsőbb évfolyamokon Iskolánk folyamatosan biztosítja az átjárhatóságot. Más iskolákból átiratkozó tanuló felvételének feltételei: érvényes bizonyítvány az elvégzett évfolyamokról a szülő ill. a tanuló részéről az iskola pedagógiai programjának elfogadása Más ütemezésű, tematikájú, tartalmú tantervekkel dolgozó iskolából érkező tanuló esetén a felzárkózáshoz, átálláshoz szakmai segítséget, eszközöket és legfeljebb 1 hónap türelmi időt biztosítunk. Szükség esetén az iskola különbözeti vizsgát is elrendelhet, amelyhez szintén biztosítja a megfelelő felkészítést és időt. A magántanuló és a mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni az iskolaigazgató által előre meghatározott időpontban.
III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI a) Tankönyvválasztás szempontjai: A tantestületi és munkaközösségi értekezlet dönt arról, hogy milyen tankönyveket, munkafüzeteket, kiegészítőket rendeljen meg az iskola. A választás szempontjai: Tartalmilag, szakmailag feleljen meg az iskola tantervének, céljainak. Illeszkedjen iskolánk tanulóinak képességeihez, életkori sajátosságaihoz. A tankönyv legyen szemléletes, figyelemfelkeltő, esztétikus! Szerkezetében, tematikájában legyen logikus, következetes. Munkáltató jellegű legyen, élményszerű feladatokat tartalmazzon. Adjon konkrét megoldási mintát, de motiválja a kreativitást. Megfelelő minőségben legyen kötve, ne essen szét. Ára megfelelő legyen.
111
A kompetencia programcsomagok alkalmazásához szükséges tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei: • • • • •
Megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak – NFU közlemény Problémaközpontúság, a tanulói felfedezést biztosító feladatokat tartalmazzon. Differenciált fejlesztést biztosít Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést biztosít Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel
112
Tanulói taneszközök: Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösség határozza meg a helyi tanterv alapján. A döntésnél figyelembe kell venni a szülők általános anyagi helyzetét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, az előző tanév utolsó szülői értekezletén tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
IV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI -
-
-
-
-
A házi feladat kiadásánál a napközis és nem napközis tanulók ugyan azt a házi feladatot kapja. A házi feladat kiadása igazodjon a tanulók egyéni képességeihez és tudásszintjéhez, tehát lehetőleg differenciáltan történjen. Az osztály- tanítók, szaktanárok vegyék figyelembe, (különösen az új tanulásszervezési eljárások, eszközök megvalósítása során) a napközis tanóra, ill. a tanulószoba idejét, azt, hogy összevont napközis csoport működik iskolánkban. Az utolsó tanóra vége és a napközis tanóra ideje között összefüggően legalább 45 percet kell biztosítani a felszabadult játék, a mozgásigény, kielégítésére, azért, hogy a tanulók regenerációja biztosítva legyen. A napközis tanórához szükséges tanulásszervezési feladatokat a tanóra előtt kell elvégezni, úgy, hogy a zavartalan, egészséges körülmények biztosítva legyenek a tanuláshoz. Tanulásszervezéskor figyelembe kell venni a kompetencia alapú oktatás implementációja során felmerülő új tevékenységeket, IKT - eszközök használatát. A házi feladat mennyisége, az írásbeli, szóbeli és egyéb gyűjtőmunkával együtt akkora legyen, hogy 2 x 45 perc alatt elvégezhető legyen minden tanuló számára. Ennek érdekében, lehetőleg írásbeli feladat két tárgyból legyen, úgy hogy jusson idő a mindennapi olvasásra, a memoriterek teljesítésére. Csak olyan házi feladatot kaphatnak a tanulók, aminek az alapjait már tanulták és ismerik, tehát a napközis nevelőnek ne kelljen új ismereteket tanítania a házi feladat elvégzése érdekében, amiatt, hogy az adott ismeretet még az osztály nem tanulta. A házi feladat elkészítését délután is és „másnap” is ellenőrizni és értékelni kell. Hétvégére kötelező házi feladat alsó tagozaton nem, adható!
V. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanuló egészséges fejlődése érdekében az oktatás - nevelés során kiemelkedő hangsúlyt fektetünk a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítására. A fittség, az állóképesség és a fizikai teljesítő képesség fejlesztése érdekében a tanulók számára biztosítjuk a heti 3 testnevelés órát, a mindennapi testnevelést, az iskolai sportkör működését.
113
A tanulók fejlődését rendszeresen figyelemmel kísérjük. Ezen belül a fizikai állapotukat rendszeresen mérjük. A testnevelési órák biztosítják a megfelelő környezetet és helyzeteket a mérésekhez. Egy tanévben három alkalommal végzünk felmérést: - tanév elején szeptemberben, - félévkor februárban - tanév végén, május utolsó hetében. A mérések ideje és tartalma be van építve a testnevelés tantárgy tantervébe és tanmeneteibe. A felmérésekhez táblázatos adatlapokat használunk. A nyilvántartott adatokat összehasonlítjuk, a kiszűrt hiányosságokat az érintett tanulók felé javítjuk. A mérések eredménye a testnevelés tantárgy értékelésének alapja. Minden évfolyamon ugyan azokat a területeket mérjük fel.
Tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer tartalma: Motoros tesztek: -
Flamingó egyensúly Lapérintés Ülésben előrenyúlás Helyből távolugrás Kézi szorító erő Felülések Függés hajlított karral Ingafutás
Teszt: -
Testsúly Magasság Triceps Biceps Csípő Lapocka
Általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartása egyénileg és osztályonként: -
Pulzusszám az aerob állóképességi teszt előtt Cooper teszt futással Pulzusszám az aerob teszt után, az 1. az 5. és a 10. percben Helyből távolugrás Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás Hason-fekvésből törzsemelés Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel
114
VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az értékelés összehasonlítja a célokat az elért eredményekkel. Visszajelzés a pedagógusoknak, a gyerekeknek és a szülőknek is. Az értékelés jelentősen befolyásolja a további munkát, elősegíti a helyes önértékelést, a reális énkép kialakulását. Az értékelés célja, hogy segítse, előremozdítsa a tanítás-tanulás folyamatát. A helytelen értékelésnek káros hatása van.
A kompetencia alapú oktatás implementálásával megjelenő új tanulásszervezési eljárásokhoz köthető értékelés alapelvei, módszerei: Alapelvek:
Az általános iskola alsóbb évfolyamain az értékelés alapvetően a tanulók motiválását, önbizalmuk növelését kell, hogy szolgálja. Az 5–6. évfolyamokon az értékelés célja ezen felül a kívánt továbbhaladás irányának kijelölése a tanuló számára. A tanári visszajelzés elsősorban pozitív megerősítést tartalmazzon és a tanulókat holisztikus módon – egész személyiségüket figyelembe véve – értékelje és fejlessze. Növelje a tanuló önismeretét, önbecsülését. Értékelje a tárgyakhoz és a tanulási folyamathoz való pozitív hozzáállást, a tevékenységekben való aktív részvételt, a társakkal és a tanárral való együttműködést. Elsősorban fejlesztési területekre és kompetenciákra irányuljon, ne tananyag tartalmakra és ismeretekre. Legyen tekintettel a tanulók eltérő kiindulási szintjére, haladási tempójára, egyéniségére és életkörülményeire. Lényeges, hogy az értékelés legyen személyre szabott, kvalitatív és szöveges. Állandó eleme legyen az önértékelés, és vonja be a tanulók egymásról alkotott véleményét. Legyen transzparens, azaz szempontjai, ideje, módja legyenek a tanuló számára ismertek. A csoport teljesítményét együttesen, ne egyénekre bontva értékelje. A tanulók legyenek képesek megfogalmazni, mit tanultak, miben fejlődtek ők vagy társaik az autentikus anyagokkal való foglalkozás során. Kooperatív munkaformák esetében a csoport teljesítményét együttesen, és ne egyénekre bontva értékeljük.
Példák az alapelveket megvalósító lehetséges értékelési módszerekre Portfólió A tanulói munkák meghatározott, közösen kialakított elvek szerinti gyűjteménye. Egy-egy tanulási szakaszban általában előre meghatározott darabszámú és jellegű (pl. műfajú) munkát tartalmaz, összeállításában a tanárnak és a diáknak is van szerepe. Bármikor áttekinthető, a tanulási folyamat egészéről ad képet, növeli a tanulói felelősséget.
115
Egymás értékelése (peer review) A tanulók párban vagy csoportban, előre (általában közösen) megállapított szempontok alapján értékelik a tanulási folyamatot, akár a csoport, párok szintjén. Erősen megnöveli a felelősséget, tudatosítja a tanulási folyamat egyes elemeinek szerepét. A folyamatra koncentrál, nem a végeredményre. Tárgya lehet egyetlen tevékenység, egy tanóra vagy egy teljes modul.
Tanulói önértékelés Ennek az értékelési módszernek az alapfeltétele, hogy megtörténjék az egyéni (esetleg páros vagy csoportos) tanulási célok kitűzése, és ez illeszkedjék az egyéni fejlődési szükségletekhez, valamint mérhető legyen.
Kommentár (tanári vélemény) Szóban és írásban is szöveges visszajelzést kap a tanuló, – érdemjegy, Pontszám és százalékok nélkül. Az értékelés kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeli jövőben reálisan képes megoldani.
Egy tanuló értékeli a csoport munkáját Előre megadott szempontok alapján, mindig más végzi az értékelést, és általában egy-egy óra sikere, eredményessége mérhető vele. Fontos, hogy módot adjunk a többiek hozzászólására is.
Csoportmegbeszélés Az osztálynál kisebb, az adott feladatot együtt végző diákok megbeszélése ez, különösen szükséges a hosszabb, projekt jellegű tevékenységek során az addig elért eredmények megbeszélésére és a további lépések meghatározására.
Konferencia A tanulócsoport és a tanár közösen nézik meg és értékelik az elkészült feladatokat, műveket, gyűjteményt (portfolió). A tanár a csoport egy tagja, egy szavazat.
Tanulói napló vagy a kompetenciákat felsoroló eredménylista A naplónak sablont kell tartalmaznia, amely alkalmas az elért eredmények rögzítésére, a hiányosságok feltárására és a követendő lépések meghatározására. Egyszerű formája a követelményeket tartalmazó részletes lista, amelyet a tanulási folyamat (szakasz) elején állít össze a tanár, a tanuló, pedig bármikor kipipálhatja azt az elemet, amelyet elért.
IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.
116
Lehetőségek:
számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)
Milyen a jó értékelés?
építő, fejlesztő objektív és igazságos rendszeres és kiszámítható legyen világos, érthető és következetes tárja fel az okokat, adjon útbaigazítást legyen személyre szabott ; méltányolja a körülményeket, vegye figyelembe az adottságokat, a befektetett energiát legyen minta a helyes értékítélet és véleményalkotás kialakításában az értékelés mechanizmusa legyen előre ismert a résztvevő számára
Szöveges értékelés 2010. szeptember 1-től az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályozással történik. Iskolánkban az év közbeni értékekést az egytől ötig terjedő érdemjegyekkel értékeljük a tanulók teljesítményét. Az Apáczai Kiadó, akiktől az iskola a tankönyveket rendeli, és akiknek az 1 – 8 osztályra szóló tanterveit is adaptáltuk, már megjelentette a szöveges értékelésre épülő tájékoztató füzetét az 1-4 osztályra. A szövegesen értékelő apáczais tájékoztató füzet tartalmával azonosulni tudunk, és jól illeszkedik a tőlük adaptált tantervekhez is.
117
A tanulók teljesítményének értékelése A tanítók módszertani szabadságukkal élve maguk határozzák meg, hogy a tantárgy sajátosságait figyelembe véve milyen tanulói teljesítményt, milyen formában értékel. Az értékelés minden évfolyamon rendszeres és folyamatos. Félévente, tantárgyanként minimum három érdemjeggyel kell rendelkeznie a tanulónak, ügyelve arra, hogy a szóbeli és írásbeli teljesítmények aránya a tantárgyak sajátosságainak megfelelő legyen.
A témazáró dolgozatok értékelésénél a következő értékhatárok az iránymutatóak: Elégséges: alsó ponthatára a minimum szintű kérdésekre adható pontok 80%-a Közepes : alsó ponthatára a minimum szintre adható pontok 100%-a + a törzsanyagra adható pontok 50%-a. Jó : alsó ponthatára a minimum szintre adható pontok 100%-a + a törzsanyagra adható pontok 75%-a. Jeles : alsó ponthatára a minimum szintre adható pontok 100%-a + a törzsanyagra adható pontok 90%-a 3 az optimumra adható pontok 50%-a. A tanulók magatartását és szorgalmát legalább havonta egyszer értékeli az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok és a tanulók véleményének figyelembe vételével. A magántanulót – a szülő kérésére – az igazgató felmentheti a készségtárgyak tanulása alól. A tanulási képességet vizsgáló áthelyező és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és kérése alapján a tanulászavaros ill. egyéb fogyatékos tanuló felmenthető egyes tantárgyak ill. részterületek értékelése alól.
A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményei: A magatartás minősítése: Példás Jó
Változó
Rossz
Az a tanuló, aki magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Cselekedeteivel a közösség érdekeit szolgálja, a házirend előírásait betartja. Az a tanuló, akinek magatartása teljesen rendben van, de ő maga felkérés vagy irányítás nélkül nem jár elől a közösség érdekeit szolgáló cselekedetekkel. A házirend előírásait általában betartja. Az a tanuló, aki magatartásával zavarja a tanórákat, felszerelése hiányos, a házirend előírásait nem mindig veszi figyelembe, igazolatlan mulasztása van. Többszöri figyelmeztetésben részesült és van legalább egy írásbeli figyelmeztetése. Az a tanuló, aki magatartásával rendszeresen rossz példát mutat társainak. A nevelőkkel, társaival szemben tiszteletlen. A nevelői hatások nem eredményeznek javulást. Igazgatói figyelmeztetésben vagy intésben részesült. Igazolatlan hiányzása meghaladja a 20 órát.
118
A szorgalom minősítése: Példás
Jó
Változó Hanyag
Aki képességeinek megfelelően halad előre. Felkészültsége kifogástalan. Szívesen vállal szorgalmi feladatokat. Aktívan részt vesz a tanórák munkájában, jól motiválható. Aki iskolai munkáját elvégzi, a rábízott feladatokat teljesíti. Több szorgalommal észrevehető fejlődést érhetne el. Nehezebben motiválható. Órai aktivitása nem kiemelkedő. Aki kötelességét csak többszöri felszólítás után teljesíti. Ritkán mutat törekvést, felkészültsége gyakran hiányos. Több tantárgyból elégségesre áll. Aki kötelességét többszöri felszólításra sem teljesíti. Nem lehet rábízni egyszerű feladatokat sem. A nevelői hatások, motivációk nem vezetnek eredményre. Egy vagy több tantárgyból bukásra áll.
Azt a tanulót aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Az iskolai jutalmazás formái: -
szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret
A dicséretet írásba kell foglalni, a szülő tudomására kell hozni!
Azt a tanulót, aki -
-
a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés
119
-
tantestületi intés tantestületi megrovás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni!
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe: A számonkérésnél ügyelni kell a szóbeli és írásbeli beszámoltatások megfelelő egyensúlyára.
Az írásbeli beszámoltatás formái: -
kisdolgozat (kisebb tananyagrészről való beszámolás) házi dolgozat (egy téma írásos kidolgozása, gyűjtőmunka) diagnosztizáló mérés témazáró dolgozat félévi és év végi összefoglaló felmérés
-
a kisdolgozatot és a házi dolgozatot nem kell előre jelezni, mivel azok értékelése tájékoztató jellegű, inkább a gyakorlást, elmélyítést szolgálják. A diagnosztizáló, témazáró és az összefoglaló felmérésekre fokozatosan fel kell készíteni a tanulókat. A megírás időpontjáról előre tájékoztatni kell a tanulót.
Rendje: -
Korlátai: -
Egy osztályban, egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat írható.
Az értékelésben betöltött szerepe: -
A tanuló számára biztosítja a megfelelő időt a gondolkodásra, nem kell mások előtt nyilvánosan szerepelnie, nagyobb gondot fordíthat a téma kidolgozására. A beszédnehézségekkel, beszédhibával rendelkező, vagy gátlásos tanulók teljesítménye az írásos beszámoltatáskor magasabb mint a szóbelinél. Vázlatot, jegyzeteket, mellékszámításokat készíthet. Maradandóbb, többször áttekinthető képet nyújt a tanuló tudásáról. Hosszabb távon, más személyeknek is megmutatható teljesítményt eredményez Jobban kidomborodik az alkotási tevékenység, maradandó tárgyi megjelenési formában.
Új pedagógiai eszközök megvalósítása során alkalmazott írásbeli beszámoltatás A projekt, témahét, moduláris oktatás során lehetőleg ne alkalmazzuk az írásbeli beszámoltatás formáját.
120
Műhelymunka – a tanári együttműködés formái
Értékelő esetmegbeszélések a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók értékelésére
Az iskolavezetés és az osztályfőnökök egyik alapvető feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók személyiségének fejlődését. Ezért havonta egy foglalkozás keretén belül értékelő esetmegbeszéléseket tartunk, melynek célja a hátrányos tanulók személyiségfejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy az osztályfőnök naprakész információval rendelkezzen a tanuló szociális, érzelmi helyzetéről /beszélgetőkör, tartalmas, őszinte kapcsolat kialakítása a családsegítő szolgálattal, a gyermekvédelmi felelőssel /. Lényeges, hogy az esetmegbeszélésen őszintén a problémák valódi okának feltárására törekedjünk. A lehetséges megoldási módok közül igyekezzünk mindig a leghatékonyabb módszert kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel. Az értékelő esetmegbeszélések, valamint a gyermeki személyiségben történt változásokat az egyéni fejlődési naplóba az alábbi értékelési szempontok alapján végezzük: 1. Helyzetelemzés 2. Szociokulturális környezet változásai 3. Személyiségfejlődés Tanulási képességek, kognitív kompetenciák Szociabilitás Viselkedéskultúra Emocionális tényezők, attitűdök Tehetség területek Fejlesztendő területek
A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei
Egyéni fejlődési napló
Az esetmegbeszélések - melyeken minden hónapban az iskola pedagógusai részt vesznek egyben alkalmat adnak arra is, hogy a gyermekek fejlődését segítő értékelő vélemény kardinális részeit a megadott szempontok szerint rögzítse az osztályfőnök. A fejlődési napló arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulóval menet közben történt jelentős eseményeket feljegyezze az osztályfőnök. A gyermeki személyiség jellemzés egységesen elfogadott szempontrendszer alapján történik. A tanuló jellemzésében az őt tanító valamennyi pedagógus részt vesz. A nevelőtestület véleménye alapján elkészített háromhavonkénti összegző értékelést a szülővel megbeszéli az osztályfőnök, az egyéni fejlődési naplóba csak a véleményegyeztetés után kerül dokumentálásra az értékelés.
121
VII. ETNIKAI OKTATÁS Fontos feladatnak tartjuk az iskolába járó, a tanulólétszám több mint 85%.át kitevő cigány tanulók felzárkóztató oktatását, nevelését. A céltudatos, következetes munka érdekében elkészítettük a felzárkóztató programunkat. Programunkat a Művelődési és Közoktatási miniszter 32/1997.sz. rendelete alapján készítettünk el, a Nemzeti Alaptanterv szellemében. A rendeletben megfogalmazott kisebbségi oktatás formái közül a cigány kisebbségi oktatást választottuk.
A program célja:
a cigány tanulók hátrányainak kompenzálása, az oktatási rendszeren belüli előrejutásuk elősegítése. A társadalmi beilleszkedés elősegítése. Váljon nyilvánvalóvá a cigányság nyelvi, kulturális gazdagsága. Reális nemzetiség-kép kialakulása. Emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megismerése.
Az etnikai oktatás kötelező elemei:
A cigány népismeret oktatása 7-8. évfolyamon a beás nyelv oktatása Cigány kulturális tevékenység
A program része még:
tantárgyi fejlesztés kisebbségi önismeret fejlesztés szocializációs, kommunikációs fejlesztés
A kisebbségi népismeret tanítását a NAT műveltségi területeibe integrálva végezzük, követelményeit összehangoljuk a tantárgyak követelményeivel.
A kisebbségi népismeret általános fejlesztési követelményei az 1-8 évfolyamon:
a cigány irodalom életkorhoz igazodó ismeretek. A családi, közösségi élet jellemzői, kulturális szokások, hagyományok. A cigányság helye, szerepe a településen, hazánkban, a nagyvilágon. Nép és honismeret, eredet, ország ismeret, nemzeti jelképek. Cigány kulturális értékek, zene, tánc, hagyományok, képzőművészet.
A nemzeti, etnikai kisebbség, (cigányság) történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyaga – terjedelme miatt - a Pedagógiai Program mellékletét képezi. Az etnikai oktatás kötelező tananyaga a különböző tantárgyak helyi tantervébe épül be, a megadott óraszámokkal:
122
1- 4 évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom Cigány népismeret tantárgy Ének-zene Vizuális kultúra Összesen
5-8 évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom Cigány népismeret tantárgy Történelem Beás nyelv Ének-zene Vizuális kultúra Összesen
heti 4 x 1 = heti 4 x 1 = heti 2 x 1 = heti 2 x 1 = heti
4 óra 4 óra 2 óra 2 óra 12 óra
heti heti
4 x1= 4 óra 4 x1= 4 óra heti 0,5 x 1 = 0,5 óra heti 2 x 1 = 2 óra heti 0,5 x 1 = 0,5 óra heti 1 x 1 = 1 óra heti 12 óra
VIII. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG A cigány irodalom követelményei a 8. évfolyam végén: 1.) Műismeret: - Cigány himnusz - Cigány mondák, népmesék - Cigányok a magyar szólásokban, közmondásokban 2.) Irodalmi ismeret: - Tudja megnevezni a magyar és a cigány népköltészet eltérő vonásait. - Tudjon megnevezni egy ismert cigány mesemondót. - Tudjon megnevezni ismert cigány költőket, írókat, más művészeket.
Ember és társadalom: -
Mondák, történetek ismerete a cigányság eredetéről, múltjáról, a nevezetes eseményekről, a híres magyarországi cigány emberekről A cigány nemzeti jelképek ismerete, tisztelete (címer, zászló) A lakóhelyi közösségek működése, szerepe a településen. Az együttélés szabályai. Értékeket képviselő, jellegzetes cigány tradíciók tiszteletben tartása (családi kötelékek, ünnepek, temetési szokások, stb.) Tudjon megnevezni ismert cigány politikusokat, történelmi személyeket.
Honismeret: -
A településen élő cigány népcsoportok rövid története. A magyarországi cigány népcsoportok fajtái, elhelyezkedésük, rövid történetük.
123
Ének – zene: -
Az esztam felismerése Néhány cigány népdal ismerete Ritmikus altatók, gyermekdalok ismerete Néhány egyszerű tánclépés ismerete Népzenei és műzenei felvételek felismerése
Vizuális kultúra: -
Alapvetően jellemző rajzi, festészeti technikák felismerése. A hagyományos cigány kézművesség Jellegzetes használati tárgyak, szerszámok ismerete Cigány mesterségeket feldolgozó néprajzi filmek, diasorok, fotók, könyvek A cigány népi viselet legfőbb jellemzői
IX. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA Helyzetelemzés: Az iskolában a gyermek alapvető tevékenysége a tanulás, mely alakítója interperszonális kapcsolatainak is. A pedagógus kötelessége, hogy megteremtse a sikeres tanulás feltételeit, ezzel segítve a gyermek optimális személyiségfejlődését, különös tekintettel mentális fejlődésére. A közös siker másik feltétele a gyermek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő. A kezdeti teljesítményzavarok, s az ezekből következő nyugtalan, hipermotilis viselkedés, vagy túlzott félénkség, a kevés szociális megerősítés, a gyenge teljesítmény rontja a gyermek szociális pozícióját a csoporthierarchiában. A tanulási zavaros gyermeket igen érzékenyen érinti szociális kapcsolatainak megromlása, így a legkülönbözőbb eszközökkel igyekszik magára terelni a figyelmet. Feltétlenül szükséges a korai szűrés, ill. a kiszűrt gyermekek intenzív fejlesztése. Az iskola pedagógusai külön figyelmet fordítanak e problémás tanulók körére. Az észlelt, tapasztalt rendellenesség figyelembe vételével a tanulóról készült pedagógiai jellemzés alapján a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, ill. a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, diagnózisa és terápiás javaslata alapján történik a problémás tanulók oktatása, nevelése. Iskolánkban a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek jelenleg az enyhén értelmi fogyatékos gyermek integrált oktatását teszik lehetővé. Az enyhén értelmi fogyatékosokkal a mentálisan sérültek tanterve szerint, integráltan foglalkozunk. Heti 3 órában gyógypedagógus is segíti a tanulási, tanítási folyamatot. A munkánk eredményességéhez a szakirodalmak, képességfejlesztő kiadványok, eszközök és egyéb oktatástechnikai eszközök állnak rendelkezésre. A minőségi munkánk megtartásához, a fejlődéshez, a fejlesztéshez további speciális eszközökre, kiadványokra (szakirodalom, képességfejlesztő füzetek, lapok) van szükségünk. A jövőben a részleges integrációt alkalmazva kívánjuk az enyhén értelmi fogyatékosok oktatását megoldani, melynek megvalósítása állandó gyógypedagógust igényel.
124
Az iskola feladata, hogy megtanítsa, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyat, hogy megtanítson a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Összegzés, figyelembe ajánlás, segítség, a kérés irányának megfogalmazása
Az egyéni fejlesztő program elkészítésének legfontosabb szempontjai:
a fejlesztés célja a program eredményes megvalósításának feltételei
A részfunkciók fejlesztése:
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
A téri tájékozódás fejlesztése orientációs gyakorlatokkal A hallási fegyelem fejlesztése A ritmusérzék fejlesztése Az emlékezet és a figyelem fejlesztése A beszédkészség fejlesztése A grafomotoros készség fejlesztése A tanuló tárgyi tudásának fejlesztése A fejlődés értékelése, elsősorban önmagához viszonyítva
Az integráció alapkérdései Az integráció lényege a különböző sérülésekkel küzdő, tanulásban akadályozott gyerekek együttes oktatása, nevelése, hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. Kevés olyan kérdés van a pedagógiában és a gyógypedagógiában, amely annyira megosztaná a szakemberek véleményét, mint az integrált oktatás. Az enyhén értelmi sérült tanulók integrált oktatása feltételezi a tanítók, a gyógypedagógusok, a szülők és a gyerekek együttműködését.
Fő célkitűzések:
Az egyéni optimális fejlődés biztosítása az oktatás és a nevelés minden területén. Biztos alapkészségek kialakítása minden tanulónál, függetlenül egyéni adottságának szintjeitől. Az iskolai tanulás szervezésénél annyi és olyan jellegű tevékenység biztosítása, amennyi a gyermek fejlettségi fokán szükséges ahhoz, hogy valamely ismeret biztos készséggé váljon nála. A kisiskolás saját lehetőségeinek megfelelő, optimális szintre hozása, egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével.
125
Érvek az integrált oktatás mellett:
A felnőtt társadalomban együtt élnek épek és sérültek. A speciális intézményekben kortársaiktól elszakítva nem tanulhatják meg az együttélés szabályait. A szegregáció esetében nem biztosított a szabad iskolaválasztás a sérült gyerekek és szüleik számára. Speciális iskola hiányában a családból kiszakítva, kollégiumba kell mennie. Az egészséges, ép gyerekek megtanulják kezelni a másságot, a sérülés tényét és az optimális segítségnyújtás módjait. Nagy erőlelépést jelentett a reformpedagógiai irányzatok megerősödése, melyek a személyiség fejlődését tűzték ki fő céljukként, gyakran nem téve különbséget egészségesek és sérültek között.
Az integrált fejlesztés megvalósításának módjai: Teljes integráció: Ebben a formában a sérült gyerekek a befogadó osztály állandó tagjai. Társaikkal minden tanórán képességek szerint megfelelő mértékben vesznek részt. Az integrált oktatást megvalósító iskolák tanulócsoportjai nem kis létszámú felzárkóztató osztályok. Optimális létszám 22-24 fő mellett osztályonként 2-3 speciális sérült kisiskolás tanul az egészséges, sokszor kiemelkedően tehetséges tanulókkal együtt. A közoktatási tv. Pozitív diszkriminációt alkalmaz, elismerve, hogy a fogyatékos gyerekek integrált tanítása plusz energiát, odafigyelést igényel: a sérült kisiskolás után emelt fejkvóta jár, az osztálylétszám csökkentésére is módot biztosít. A teljes integrációban az integrált gyerekek tanulását speciális szakember (gyógypedagógus) is figyelemmel kíséri, segíti. Kisgyereket a nevelés, oktatás egyes színterein együtt nevelik az egészséges társaikkal (művészetek, testnevelés, szabadidő), más területeken viszont fejlesztésük elkülönítve történik. Részleges integráció A sérült kisgyereket a nevelés, oktatás egyes színterein együtt nevelik az ép társaikkal, művészetek, testnevelés, szabadidő. Más területeken viszont fejlesztésük elkülönítve történik gyógypedagógus segítségével (anyanyelv, matematika). Fordított integráció Lokális integráció Spontán és tudatos integráció Tervezés az integrált nevelésben Az integrált oktatás tervezése a tartalom és a követelményrendszer meghatározása kulcsfontosságú kérdés, melyet „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve” határoz meg és szabályoz.
Az irányelvben foglaltak szerint cél:
Az integráltan nevelt sérült tanulókat a nevelés-oktatás ne terhelje túl. Fejlesztésük a számukra megfelelő mélységben történjen. Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez.
126
A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében heti óraszámuk 10- 13%-ában rehabilitációs fejlesztőterápián vegyen részt, gyógypedagógus közreműködésével. Egyénre szabott értékelés Az egyéni különbségekre figyelő, az egyéni érési ütemnek teret engedő iskolák értékelési szempontjai ne csupán a tanulmányi eredményekre korlátozódjanak, hanem a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentráljanak.
Az értékelésnél vegyék figyelembe:
a tanulást befolyásoló részképességek fejlettségét, a további fejlesztés irányát, a tanulási technikák fejlettségének szintjét, a munkavégzés pontosságát, önellenőrzésének, önértékelésének szintjét, az alapkészségek elsajátításának szintjeit, a művészeti és mozgás tevékenység értékelését, a gyermek érzelmi életének jellemzőit, a gyermek társas kapcsolatainak jellemzőit, azok alakulását.
Az integráltan oktatott, enyhén értelmi sérült tanulók értékelésekor a rájuk vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett csökkentett, vagy módosított követelményrendszer a meghatározó.
Az iskolai munkát segítő gyógypedagógus feladatai: egyéni fejlesztési terv megteremtése a megfelelő fejlesztő eszközök végiggondolása a tanítóval egyeztetve. A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása. A fejlődés nyomon követése, regisztrálása. Folyamatos kapcsolattartás a sérült iskolás szüleivel. A nevelőtestület szemléletének alakítása. Szükség esetén más szakemberek bevonása. Fontos, hogy az integrált nevelés során minden olyan feltétel biztosítva legyen, ami az optimális fejlődéshez szükséges.
X. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE Állandó kapcsolat: Az iskola megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Fenntartó Jegyzőség Pedagógiai Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési Tanácsadó A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
127
Rendszeres kapcsolatok: Az eredményes nevelő, oktató munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: a helyi óvodával a helyi közművelődési intézményekkel a helyi társadalmi szervezetekkel a körzeti rendőrséggel a helyi gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal iskolaközi szakmai kapcsolatok a munkaközösségeken belül Egészségügyi ellátás A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolavezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi intézmények vezetőivel. Megszervezi a rendszeres iskolaorvosi, védőnői és iskolafogászati szűrést.
C) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK, INTÉZKEDÉSEK I. A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT JOGSZABÁLYOK
II.
1993. Évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról A Művelődési és Közoktatási miniszter 11/1994./VI.8./ MKM rendelete a nevelési – oktatási intézmények működéséről A Kormány 130/1995./X.26./ korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról A művelődési és Közoktatási miniszter 32/1997./XI.5./ MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1999. évi LXVIII. Tv. 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról és bevezetéséről - 2003. évi LXI. Tv.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA A pedagógiai program nyilvános. Az iskola vezetése gondoskodik arról, hogy az iskola különböző közösségei, a szülői szervezetek megismerhessék a program tartalmát. Szülői értekezlet SZMK gyűlése Diákönkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Az iskola vezetése gondoskodik a program nyilvános helyen való elhelyezésről is. A pedagógiai program egy példánya megtalálható:
128
-
kifüggesztve a tanári szobában, egy pedig az iskola könyvtárszobájában, ahol a szülők, érdeklődők részére hozzáférhető. A fenntartónál Az irattárban Az iskola igazgatójánál
A programról külön tájékoztatást az osztályfőnökökön keresztül, vagy személyesen az igazgatótól, vagy pedig írásban a titkárságon keresztül kérhető.
III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program hatálya a Szentpéterúri Általános Iskolára terjed ki. Érvényessége: 2015. augusztus 31. A pedagógiai programot az érvénybelépést követően 6 hónappal lehet újra módosítani. A módosítást kezdeményezheti - Az intézmény - Az igazgató - A fenntartó - A Szülői Munkaközösség
D) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A programot és módosítását az iskola nevelőtestülete fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá, a Szülői Munkaközösség, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, és a Diákönkormányzat véleményének figyelembevételével, közoktatási szakértő véleménye alapján. Az elfogadás és a jóváhagyás napját követően lép érvénybe.
A véleményezésekről, valamint az elfogadásról a jegyzőkönyveket mellékeltük. A fenntartó számára leadva: 2010. július 28.
