A szentgá li hulladéklerakó esettanulmá ny Watchdog project 2003-2004 1. A beruhá zá s kö rü lményei Az Észak-Balatoni térség 162 telepü lése Veszprém Megyei Jogú Vá ros gesztorsá gá val szerveződö tt konzorciumba annak érdekében, hogy ISPA program keretében kialakítsá k a térség komplex hulladékgazdá lkodá si rendszerét. A program 5 jelenleg műkö dő ö nkormá nyzati lerakó bezá rá sa és rekultivá ciója mellett magá ban foglalja Szentgá l telepü lés kü lterü letén egy, 2006-2026 kö zö tt műkö dtetendő regioná lis hulladéklerakó, 2 á trakó á llomá s (Tapolca, Balatonfü red), 4 előkezelő létesítmény, valamint 3 komposztá ló létesítmény tervét, illetve említésre kerü l még egy Veszprémben ü zemelő építési hulladék-feldolgozó telep is. Ezen kívü l az előzetes kö rnyezeti tanulmá ny említést tesz arról is, hogy a valamennyi telepü lésen bevezetésre kerü l a lakossá gi szelektív hulladékkezelő rendszer, melynek elemei a telepü lési hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, á trakó á llomá sok lesznek, az ehhez szü kséges eszkö zpark (edényzet, já rművek) megteremtésével. A beruhá zá s kö zponti létesítménye az a regioná lis hulladéklerakó, amely Szentgá l kö zség kü lterü letén megépítésre. A regioná lis lerakó (évi á tlag 44.000 tonna lakossá gi szilá rd hulladék, a műkö dés ideje alatt 1.160.248 m3) mellett a beruhá zá s 23.000 t/év kapacitá sú komposztá ló telep létesítését is tervezi. A beruhá zá s ö sszterü lete 20 ha, amiből a lerakótér 12 ha, ami a dombépítéses technológiá val (tö mö rítés és napi fö ldtakará s mellett) tö rténő telítés végeztével 15 m magassá got ér el. A Szentgá l kö zség terü letén kialakítá sra kerü lő hulladékkezelő ü zemek „szervesen illeszkednek” egy komplex hulladékkezelési rendszerbe, melynek a létesítményei a kö vetkező telepü léseken kerü lnek kialakítá sra: Tapolca, Ajka, Veszprém, Balatonfü red, Szentgá l. 2. Előzmények A beruhá zá st má r tö bb helyszínen el akartá k indítani, de vagy népszavazá s vagy hatósá gi elutasítá s miatt meghiusúlt. Veszprémben sem lehetett megépíteni, mert az Orszá gos Terü letrendezési Terv katonai repü lőterek 15 km-es kö rzetében nem enged ilyen létesítményt. Ezutá n talá ltak rá a szentgá li helyszínre. 3. Lakossá gi ellená llá s A helyiek egy polgá ri csoportja szerint „az egész ü gy egy visszatetsző és gusztustalan telekspekulá cióval kezdődö tt”. A fö ldterü let felvá sá rlá sá ra ü gyvédi irodá t vontak be, sőt az egyes fö ldterü letekre rá ígérve akartá k a csalá dtagokat egymá ssal szembefordítani, a csalá d egységes ellená llá sá t megbontani. Előszö r lótenyésztési célra hiovatkoztak, később kiderü lt, hogy milyen célra akarnak a faluban fö ldet vá sá rolni: egy 162 telepü lésből á lló tá rsasá g ún. „maradék hulladéká t” akarjá k lerakni. A fö ldtulajdonosok úgy gondoltá k, hogy ez a falu jö vőjét sok évtizedre meghatá rozó ü gy, amelyről a falunak kell dö ntenie. Kö zö lték, hogy csak akkor írjuk alá a szerződést, ha előbb egy népszavazá son kikérik a falu véleményét. A tá rgyalá s úgy szakadt meg, hogy „akkor má shol kell terü letet keresni”. Ott mindjá rt akadt is jelentkező, aki a csalá dja fö ldjét kíná lta fel. Így nyilvá nos terü leti ü lésen jelenthették be, hogy egy 20 haos fö ldterü letre megkö tö tt opciós szerződés alapjá n megkezdik az Észak-Balatoni Regioná lis Hulladékkezelő létesítésére vonatkozó előkészítő munká kat. „Ú gy á llítottá k be, hogy az alpolgá rmester volt kénytelen felajá nlani csalá dja fö ldjét azért, hogy a falu el ne szalasszon egy soha vissza nem térő esélyt egyesek akadékoskodá sa miatt.”
Az ellenzők szerint az a tény, hogy a falu egyik vezetője a képviselőtestü let és a falu há ta mö gö tt kö t olyan ü gyben magá njogi szerződést, a falu sorsá t alapvetően befolyá solja és hosszú időre meghatá rozza. Az ellená llá s fő forrá sa az informá cióhiá ny, a informá ciómegvoná s, sőt „a szá ndékolt dezinformá ció”.
manipulá lt
informá ciókö zlés,
Sokan úgy érzik, hogy az ISPA programból az egész hulladékkezelési technológia legkellemetlenebb fá zisá t, a végtermék elhelyezését kapná a 162 telepü lés kö zü l Szentgá l, míg a tö bbi csak az előnyét élvezné. A javá t, a nagyobb adóbevételt és foglalkoztatottsá got jelentő vá logató, feldolgozó ü zemeket a nagyvá rosokba telepítik, Tapolca, Balatonfü red, Ajka, Veszprém stb. részesü l ezekből. A Balatonparti telepü lések hulladékgazdá lkodá sa is európai szintre emelkedne a rendszer kiépítésével, a meglévő szeméttelepek felszá molá sá val, ami idegen-forgalmi bevételeik nö vekedését eredményezi. Szentgá l pedig, aki mindezt lehetővéteszi szá mukra ö rö kre elzá rja magá t az ilyen irá nyú fejlődés lehetőségétől, pedig adottsá gai meglennének hozzá . És mit kap mindezért? Csekélyke iparűzési adót és két ü res ígéretet, 15-20 fő munkahelyet, ha a kö vetkezményeknek megfelelnek és az iskola beruhá zá si kö ltségeinek 10%-á t, ha a 90%-ot megszerzik. Tiltakozá st vá lt ki az a kö rü lmény is, az előzőekkel ö sszefü ggésben, hogy a hulladék temető létesítése aká r tö bb évszá zadra kihatóan is meghatá rozhatja a telepü lés fejlődési lehetőségeinek mozgá sterét. Megakadá lyozza pl., hogy az ö koturizmusra, a természeti és a tö rténelmi értékeinek kihaszná lá sá ra alapozza jö vőjét. Ez pedig a kö rnyező telepü lésekre is kihat. Vagyis a falunak nincs a szomszédaival ö sszehangolt, a kistérség adottsá gaira alapozott jö vőképe, fejlesztési koncepciója, hanem a pillanatnyi lehetőségek utá n kapkod meggondolatlanul, a szomszédokkal való egyeztetés nélkü l ami az ottaniak tiltakozá sá t is kivá ltja. Ugyancsak foglalkoztatjá k a szélesebb kö zvéleményt, és tiltakozá st is vá ltanak ki a kiszemelt terü letekre vonatkozó alá bbi informá ciók: ·
Tektonikai tö résvonal mentén helyezkedik el, így aktív fö ldrengési zóná ba esik.
·
2 km sugarú kö rnyezetében 36 forrá s talá lható. Az igénybe venni kívá nt geológiai képlet tá plá lja a forrá sokon kívü l a Torna, a Gella és a Séd patakok vizét is.
·
A talaj szerkezeti ö sszetétele, víztartalma és a domborzati viszonyok miatt a terü let csúszá sveszélyes.
·
Csehbá nya-Újtelepről mindö ssze 1 km tá volsá gra van
·
Csehbá nya a Mésztelep és a Majolika gyá r vízellá tá sá t veszélyezteti.
4. Lakossá gi fó rum November 14-én részt vettü nk a helyiek felkérésére a szentgá li kö zmeghallgatá son. Két videofilmet mutattak be az elején, ezek Pusztazá morban készü ltek, ahová lerakónézőbe vitték a szentgá liakat. A pusztazá mori polgá rmester hosszasan ecsetelte a lerakó á ldá sos hatá sá t a falujá ra, és elmondta, hogy egyéb hulladéktechnológiá t is elfogadná nak. A szentgá li polgá rmesteren kívü l nem estek hasra a lá tottaktól a polgá rok, sőt a kö rnyékbeli telepü lések polgá rmesterei sem. Csehbá nya polgá rmester asszonya elmondta, hogy hozzá juk esik legkö zelebb a tervezett lerakó, noha szentgá li terü leten van, és sérelmezte, hogy a legkö zelebbi utcá jukat egy felirattal le is takartá k a kiosztott térképen. Vá roslőd polgá rmestere sem tud egyetérteni a kivá lasztott helyszínnel, és inká bb turizmusban, falusi vendéglá tá sban lá tjá k a jö vőt, amit egy szeméttelep lehetetlennétenne. Szentgá l polgá rmester asszonya szerint a rekultivá ció utá n jö hetne a turizmus, ezt komoly hurrogá s fogadta a teremben. Még azt is mondta, hogy európai kö rnyezetbe illőnek tartja a beruhá zá st, és 20 éves lemaradá st lehetne vele behozni. Egy kecsketartó biogazda elmondta azt is, amit nem rö gzített a kamera, a lá tvá nyt, a szagot.
Tibiá ssy Béla, a minisztérium képviseletében elmondta, hogy milyen nehézségekkel já rt a terü let kivá lasztá sa, és hogy milyen gazdasá gi harc folyik a szemétlerakók ü zemeltetéséért, amit a helybeliek nem hittek el. Hartmann Ferenc Veszprém alpolgá rmestere (Veszprém a gesztor a beruhá zá sná l) hosszasan sorolta a falut érő előnyö ket a lerakó megépü lése esetén: 3 millió csatorná zá sra, a népszavazá s kö ltségei nem a falut terhelik, 63 millió forint garanciá t vá llalt a konzorcium a szentgá liak 6-700 milliós iskolaépítési pá lyá zatá hoz (amely elfogadá sá ért lobbiznak is majd), évi 30 millió iparűzési adó, 50%-os szemétdíj. Szentgá l szerencsés helyzetben van, mert ö nerőből má r minden út és kö zmű elkészü lt, csak a modern iskola hiá nya osztja meg a kö zvéleményt. Ezt volt érdemes tehá t a beruhá zónak felajá nlani. Erről nagy vita kerekedett, a jelenlévők nem nagyon hitték, hogy az a rengeteg pénz előkeríthető, plá ne nem a lerakó elfogadá sá nak fü ggvényében. Szalai Zoltá n, a Veszprémi Kommuná lis Rt. részéről elmondta, hogy milyen műszaki kö vetelmények szerint fog épü lni a lerakó (és a komposztá ló), Eu-előírá sok, rendszeres mintavétel, monitoring, erdősá v, kerítés, tö mö rítés, fö ldtakará s. 20 évre van engedély, mondta, „még nincs!” kontrá ztak a helyiek. Kö vetkeztek a kérdések. Miért nem beszélnek a szelektív gyűjtésről? Mi a garancia arra, hogy műkö dni fog? Miért nem itt valósítjá k meg a valóban munkahelyteremtő és adónö velő részeit a projektnek? Ki a szakmai befektető? (Ezt tö bbszö r firtattá k, de a beruhá zók soha nem értették a kérdést.) Mihez képest lesz 50% a termékdíj? 32 forrá s és há rom patak van a terü leten, azokkal mi lesz? Pusztazá mor sem kapta meg az iparűzési adót, mi a garancia, hogy mi megkapjuk? Miért hagynak ilyen kevés időt a dö ntésre? Még 30 kilométerre is el fog lá tszani! A megyei terü letrendezési terv szerint kiemelten érzékeny terü letről van szó! Miért a Bakony kö zepén, szép kö rnyezetben kell megépíteni, miért nem valami vá ros melletti rozsdaö vezetben? És még hosszan sorolhatná m. A jelenlévő urak keményen á lltá k a sarat, de nem tudtá k érdemben megvá laszolni a helyiek aggá lyait, hiá ba érveltek azzal, hogy az egész térség sorsá ról dö ntenek a szentgá liak, meg hogy elvész az ISPA-pénz, ha nem lesz helyszín. A forró hangulatot még fokozta néhá ny „megszervezett” hozzá szóló: „Én Veszprémben lakom 25 éve a lerakó mellett és még mindig élek!” 5. Népszavazá s A kö zmeghallgatá s utá n a kö rnyező telepü léseken is tartottak hasonló rendezvényeket, majd óriá si PR-appará tust vetettek be a szentgá li lakossá g meggyőzésére. A népszavazá son kis tö bbséggel igent mondott a lakossá g. 6. Hatá svizsgá lat A tanulmá nyt az Ö kohydro kft. készítette el. Nagyon sokan véleményt nyilvá nítottak az eljá rá s folyamá n, kö ztü k a HuMuSz és az EMLA is. Tö bbek véleménye szerint egy túlpö rgetett ü temben készített, hhiá nyos és szakmailag tö bb tekintetben megalapoztalan vizsgá latot folytattak. A legvitatottabb terü let a hidrogeológia és a tá jképvédelem. HuMuSz észrevételek: A tervezett létesítményt aljzat-, rézsű- és zá rószigeteléssel kívá njá k ellá tni a tö rvényi előírá soknak megfelelően. Ennek á ltalá nos leírá sá t a tanulmá ny bemutatja. A csurgalékvíz és csapadékvíz elvezetésére és a biogá z kinyerésére, valamint a monitoring rendszerre vonatkozóan csak á ltalá nossá gokban talá lunk műszaki leírá st a tanulmá nyban. Kö rnyezeti kö vetkezmények és kocká zatok
A tanulmá ny a beruhá zá st, mint “kö rnyezetbará t hulladékkezelő művet” említi. A “kö rnyezetbará t” jelző haszná latá t ez esetben egyértelműen ö nkényesnek, túlzónak és hamisnak tartjuk, alkalmasnak arra, hogy a beruhá zá s valódi kö rnyezeti kocká zataival kapcsolatban megtévessze a lakossá got. Hangsúlyozni kívá njuk, hogy a lakossá gi szilá rd hulladékok leraká ssal tö rténő á rtalmatlanítá sa pusztá n technológiai megoldá s, a hulladékgazdá lkodá si hierarchia utolsó eleme, az élő kö rnyezet természetes rendszereivel semmiféle ö sszhangban nincs és jellegénél fogva nem is lehet, ennélfogva a “kö rnyezetbará t” jelző haszná latá t nem tartjuk indokoltnak! Egyébként is, a jelző haszná latá t á llami minősítéshez kö tik, de ilyen technológiá ra nem dolgoztak ki feltételrendszert. A tanulmá ny azt is sugallja, hogy az érintett telepü léseknek a tervezett beruhá zá ssal szemben semmiféle cselekvési és szervezési alternatívá ja nem lehet a hulladékkezelés terü letén, ugyanakkor maga a tanulmá ny ilyen típusú alternatívá kat nem is vizsgá l. A telep tervezett elhelyezkedése a kö rnyezeti tényezők, mint víz, levegő, talaj, élővilá g kö zü l a leginká bb felszíni és felszín alatti vizeket veszélyezteti. Szentgá l kö zség teljes kü lterü lete a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint “I/A” fokozottan érzékeny szennyeződés érzékenységi besorolá sú terü let. (tehá t a felszín alatti vizek védelme szempontjá ból Magyarorszá g legérzékenyebb terü letei kö zé tartozik.) A hatá stanulmá ny készítői a kormá nyrendeletet felü lbírá lva a tervezett kezelőtelep és lerakó terü letét “I/B” kategó riá ba soroltá k á t. Egyrészt ez az á tsorolá s még nem tö rtént meg, má srészt az “I/B” besorolá s tová bbra is érzékeny terü letet jelent a I-től VI-ig tartó ská lá n. Meggyőződésü nk, hogy csak azutá n szabad azon elgondolkozni, hogy “I”-es érzékenységi fokozatú terü letre hulladéklerakót telepítsenek, ha má r az ö sszes kisebb érzékenységű terü letet kizá rtá k. Az Észak-Balatoni Hulladéklerakó Szentgá lra tervezett telepének esetében ez nincs így. Javasoljuk, hogy az Észak-Balatoni térség kisebb érzékenységű terü leteit vizsgá ljá k meg a tervezett lerakó helyének kijelö lése céljá ból. Az elhelyezésre kijelö lt terü let alatt a hatá stanulmá nyban rossz vízvezetőnek minősített kavics, homok és valóban rossz vízvezető agyag talá lható. A kavicsrétegek felszíni kibukkaná sá ná l tö bb helyen vízszivá rgá s vagy forrá s talá lható. A hatá stanulmá ny azon megá llapítá sá val, miszerint a szigetelés esetleges kilyukadá sa esetén a felszín kö zeli vizek szennyeződnek, egyetértü nk. Azzal má r kevésbé, hogy ez semmiképp nem veszélyezteti a felszín alatti ivóvíz készletet. Kö zvetlenü l a tervezett kezelőtelep és lerakó alatt a karsztos víztartó kőzetek valóban sok szá z méter mélyben vannak, á m a szennyezett víz a felszín kö zeli kavicsrétegen és az abból tá plá lkozó felszíni vízfolyá sokon keresztü l eljuthat a rendkívü l érzékeny karsztos terü letig. A kevés szá mú vizsgá lat alapjá n nem zá rható ki, hogy a tervezett kezelőtelep és lerakó alatti rétegvizeknek van oldalirá nyú kapcsolata a karsztvízzel. A kavicsrétegből fakadó forrá sok a tervezett teleptől nyugatra a Parési érbe folynak, amely a Hö lgykő vá rá nak sziklá ja alatt eocén mészkőből á lló nyílt karszton folyik á t, illetve vizének egy része a karszt rendszerbe szivá rog el. Hasonló forrá sok fakadnak déli irá nyba, amelyek vize Gombá spuszta kö zelében folyik á t karsztos terü leten vagyis itt érintkezik a Duná ntúl egyik fő víztartó kőzetével. Mind a két karsztos terü let a tervezett kezelőtelep és lerakó helyétől 2,5 km tá volsá gon belü l talá lható. Véleményü nk szerint a szigetelés bá rmilyen sérü lése esetén ilyen kis tá volsá gon belü l a szennyeződést terjedését nem lehet megakadá lyozni, így az be fog kerü lni a karsztrendszerbe, amely kö rü lbelü l má sfél millió ember ivóvízellá tá sá nak alapja. A tanulmá ny foglalkozik az igénybe vett kö rnyezeti elemekre vonatkozó hatá sok becslésével is. Ennek alapjá n megá llapítható, hogy az érintett terü leten megszűnik a mezőgazdasá gi termelés, á m arra má r nem tér ki, hogy a kö rnyező terü letek mezőgazdasá gi terü leteit mennyiben befolyá solja a létesítmény. Az esetlegesen bekö vetkező, havá ria típusú talajszennyezések nem zá rhatók ki, á m erre vonatkozóan csak nagyon rö vid utalá st talá lunk (talajcsere).
A terü let vízviszonyainak elemzése kapcsá n kiderü l, hogy nem megfelelő ü zemeltetés, a szigetelő rendszer sérü lése, illetve hirtelen lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék esetén szennyeződhetnek a beruhá zá si terü leten talá lható legfelső vízadó rétegek. Az a kitétel, miszerint “a karsztvíz szennyezése….és a karsztvízre telepített vízbá zisok veszélyeztetése megfelelő monitoring rendszer kialakítá sá val és ü zemeltetésével kizá rható”, véleményü nk szerint nem elégséges informá ció, mivel nem talá lható ezen á llítá s részletező alá tá masztá sa a szö vegben (A monitoring rendszerre vonatkozó ö sszefoglaló jellegű javaslatot a tanulmá nyban talá lunk). A lefolyó csapadékvíz ö sszegyűjtésére és elvezetésére “vízelvezető á rkot kell létrehozni” – á ll a tanulmá nyban, ami azt sugallja, hogy a beruhá zá si terv ilyen műszaki megoldá st nem tartalmazott! A tanulmá ny azonban nem vizsgá lja az ennek hiá nyá ban bekö vetkező kö rnyezeti kocká zatokat, és azt sem tá masztja alá , hogy a rendezett vízelvezetés nem gyakorol a kö rnyezetre – a terü let vízviszonyaira – kedvezőtlen hatá st. A hatá stanulmá ny nem vizsgá lja a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék hatá sá t. A levegő terhelése má r a beruhá zá si munká k sorá n (a becslések szerint 120 munkanap) jelentkezik, á m az ü zemeltetés kö rnyezeti hatá sa jelenti a tartós kö rnyezetterhelést. A szá mítá sokat a leggyakrabban előforduló meteorológiai paraméterekre nézve végezték el, így a térségben nem ritka orká nszerű szél hatá sairól sincs szó, pedig az a hulladékot nagy terü leten szórhatja szét, ami esztétikailag és kö rnyezetegészségü gyi szempontból is kocká zatot jelenthet. Ilyen esetekben egy „suhá ngokból” á lló véderdő nem jelent kü lö nö sebb védelmet. Kisebb szél esetén a szaghatá sok tö bb kilométerrel arrébb is jelentkezhetnek. Nem talá lunk arra vonatkozóan sem elemzést, hogy mi tö rténhet a hulladék ö ngyulladá sa esetén, milyen mértékben, mekkora terü leten befolyá solja a levegő minőségét egy ilyen esemény. A zajterhelés tekintetében a szá llítójá rművek tová bb nö velik az amúgy is hatá rérték felett terhelt Ajka-Tapolca-Veszprém-Balatonfü red útszakasz terheltségét, zavarva a főút melletti telepü lések lakossá gá t. Tekintettel arra, hogy a kö rnyezetterhelések elemzése sorá n szá mos olyan tényezőt talá lunk, amely a tanulmá ny megá llapítá saihoz képest jelentősebb kö rnyezetterhelést is prognosztizá lhat, a lerakó kö rü l tö rvény szerint kijelö lendő védelmi ö vezetet - a beruhá zá s megvalósulá sa esetén - lehetőleg a tö rvényben előírt maximumban (1000 méter) kell meghatá rozni. Vá ltozá s az ö koló giai rendszerekben (nö vény- és á llatvilá g) A beruhá zá s tervezett terü letén a botanikai jellemzések alapjá n domb- és hegyvidéki gyomos szá razgyep talá lható, amely tá rsulá s ö nmagá ban nem képvisel természetvédelmi értéket, á m a tá gabban vett terü let flórá ja tá jvédelmi szempontból értékes. Védett és fokozottan védett nö vényfaj előfordulá sá t a tanulmá ny szerint nem sikerü lt kimutatni, de az is tény, hogy a vizsgá lat nem érintette a teljes vegetá ciós időszakot. Az á llatvilá g szempontjá ból vizsgá lva a beruhá zá st, a terü leten tá plá lkozó- és szaporodó védett hü llő-, kétéltű és madá rfajok zavará sa kétségbevonhatatlan. A terü lettel kö zvetlenü l érintkező felhagyott gyü mö lcsö s kü lö nö sen gazdag rovarfauná val rendelkezhet, erre a vizsgá lat nem terjedt ki. A hatá stanulmá ny azon megá llapítá sa, miszerint az élővilá gban és életkö zö sségekben bekö vetkező ká rok “a má sik oldalon kiegyenlítődnek, kompenzá lódnak” a beruhá zá s révén, nehezen megfogható és még nehezebben értékelhető, hiszen olyan jö vőbeni hatá sokról van szó, amelyek ebben a szakaszban nem mérhetőek. Tá jhaszná lat, tá rsadalmi hatá sok A beruhá zá s helyszíne magasan fekvő, á m mégis olyan nyílt terü let, amely aká r 30 km-es tá volsá gból is egyértelműen azonosítható. Az elhelyezés tá jképvédelmi szempontból kedvezőtlen, a tá jba nehezen – vagy sehogy sem – beilleszthető létesítmény, amelyen esetleges véderdősá vok telepítése sem sokat javít. E megá llapítá sunkat tá masztja alá a tanulmá ny mellékletei kö zö tt megtalá lható tá jépítészeti szakvélemény is, miszerint a “a tá jképvédelem szempontjá ból kedvezőtlen,
hogy a hulladéklerakó olyan fá tlan, 85-90%-ban gyeppel fedett terü leten valósul meg, ahonnan a Bakony szá mos jellegzetes tá jeleme jól lá tható”. Szentgá l telepü lés szempontjá ból kijelenthető, hogy a tervezett hulladéklerakó hosszú tá von is meghatá rozza a telepü lés jö vőjét! „A jelenlegi tá jhaszná latok tö bségét a hulladékleraká s hatá sai kis mértékben érintik”, fogalmaz a tanulmá ny. A szomszédos mezőgazdasá gi terü leteket, az ott termelhető nö vények minőségét és eladá si á rá t feltehetően komolyan befolyá solja az ilyen tevékenység, nem beszélve a bakancsos és lovas turizmusról. Komoly – negatív befolyá ssal lehet pl. az ö koturizmus fejlődésére, ezzel a természeti és a kultúrtö rténeti értékek kihaszná lá sá nak lehetőségeire. Ez pedig a kö rnyező telepü lésekre is kihat, így súlyos helyi és kistérségi tá rsadalmi konfliktusok forrá sa, hoszen tudomá sunk szerint tö bb kö rnyékbeli telepü lés ebben fogalmazta meg jö vőképét. A hatá sterü leteket bemutató térkép megtévesztő. Az élővilá gra gyakorolt hatá st gyakorlatilag csak a telephelyen belü lre definiá lja, pedig pl. a zaj kimondottan befolyá solja az á llatok életét és viselkedését. A szaghatá s is minden bizonnyal túlterjed a telep terü letén. Tudomá sunk szerint a lakossá g kellő színvonalú tá jékoztatá sa sem valósult meg, az előzetes hatá stanulmá ny egy kis részletét kaptá k csak meg, ami alapjá n felelősséggel dö nteni egy ilyen volumenű beruhá zá sról nem lehet. Ö sszegzés Ö sszességében megá llapítható, hogy a szentgá li beruhá zá ssal kapcsolatos előzetes hatá stanulmá ny megá llapítá sai tö bb esetben is ellentmondá sosak, kellően nem alá tá masztottak, egyes, potenciá lis kö rnyezetterhelést előidéző tényezőket elnagyol vagy nem vesz figyelembe. A beruhá zá ssal kapcsolatban szá mos olyan kocká zati tényező van, amelyet a tanulmá ny csupá n az építési terü letre, vagy annak kö zvetlen kö rnyékére értékel, á m azok hatá sai esetleg a lerakó tá volabbi kö rnyezetében is jelentkezhetnek. A geológiai és hidrogeológiai viszonyok miatt szü kséges lenne a minden tényezőre kiterjedő részletes kö rnyezeti hatá svizsgá lat, amely a hivatkozott tanulmá ny szerint szü kségtelen! A MÁFI is véleményt nyilvá nított a hatá stanilmá nyról: A korrekt vízfö ldtani értékeléshez szü kséges elemek egyike sem kerü lt elegendő mértékben vizsgá latra, így ezekből a terü let hulladék-elhelyezésre való alkalmassá ga nem á llapítható meg. Az a néhá ny adat is, amely a terü letről és kö rnyezetéből ismeretes, inká bb az alkalmatlansá got tá masztja alá . A hiá nyossá gok pótlá sa nélkü l a terü let alkalmassá ga vízfö ldtani szempontból nem ítélhető meg. Ehhez minimá lisan 4-5 talajvízkút és egy réteg-vízkút készítése volna szü kséges, vízmintavételekkel a fúrá sokban és a kö rnyező fakadá sokban, forrá sokban. A vizekből a hagyomá nyos elemzésen túl trícium-vizsgá latot is kellene végezni. A kutakban hidraulikai tesztekkel kellene a szivá rgá si tényezőket meghatá rozni. Tisztá zni kellene a terü letről szá rmazó vízfolyá sok kapcsolatá t a karsztos képződményekkel. Tisztá zni kellene a hulladéklerakó alatti rétegek oldalirá nyú kapcsolatá t a karsztos képződményekkel. Értékelni kellene a kö zeli vízművek adatait, és az abból hasznosítható ismeretekkel javítani a terü letről kialakított vízfö ldtani képet. Végü l el kellene készíteni a terü let vízfö ldtani jellemzését a hiá nyok pótlá sa utá n, és ki kellene alakítani egy előzetes vízfö ldtani modellt a kü lö nbö ző havá riá k sorá n vá rható hatá sok elemzésére. Mindezen vizsgá latokat nem pótolhatja a műszaki megoldá s és a monitoring-rendszer megfelelőségét bizonygató leírá s. EMLA: Az előzetes kö rnyezeti hatá stanulmá nnyal kapcsolatban így alapvető hiá nyossá gnak tartjuk, hogy az nem tér ki a komplex hulladékkezelési rendszer térségi kö rnyezetterhelő hatá saira. A tanulmá ny kizá rólag a Szentgá l terü letén jelentkező helyi kö rnyezeti hatá sokkal foglalkozik, annak ellenére, hogy ismerteti a teljes rendszer ü zemi létesítményeit. Nyilvá nvaló azonban, hogy az egyes létesítmények hatá sainak vizsgá lata
nem pótolja a komplex rendszer műkö déséből adódó hatá sok együ ttes vizsgá latá t. A levegő, talaj, felszín alatti vizek szennyezése útjá n megvalósuló Észak-Balatoni régióra kiterjedő kö rnyezetterhelés ugyanis nem írható le csupá n az egyes létesítmények á ltal okozott szennyezések ö sszeadá sá val, a szennyezések kö zö tti ö sszefü ggések ennél bonyolultabbak és így elengedhetetlen a kö rnyezeti hatá stanulmá ny vizsgá latainak kiterjesztése a térségi hatá sokra. A kö rnyezeti hatá svizsgá lati eljá rá sról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rend. szerint – a fenti á llá spontunkkal megegyezően - vizsgá lni kell a hatá stanulmá nyban valamennyi, a létesítmény megvalósítá sa kö vetkeztében fellépő hatá st. A kö rnyezeti hatá stanulmá ny megá llapítá sa szerint (28.o.) „Szentgá l kö zség a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint a “A” fokozottan érzékeny szennyeződés érzékenységi besorolá sú terü letek kö zé sorolható.”. A dokumentum azonban - ö nmagá nak is teljes mértékben ellentmondó módon - a kö vetkező mondatban azt á llapítja meg, hogy a hulladékkezelő terü lete nem a fokozottan érzékeny („A”), hanem az érzékeny („B”) terü letek kö zé tartozik. A hulladékkezelő terü lete Szentgá l kö zségen belü l talá lható, tehá t a fenti két megá llapítá s kö zö tti ellentmondá s nyilvá nvaló. Állá spontunk szerint a tervezett hulladékkezelőt szennyeződésre fokozottan érzékeny terü leten kívá njá k megvalósítani, ez a tevékenység azonban jogellenes. A hulladékleraká s, valamint a hulladéklerakók lezá rá sá nak és utógondozá sá nak szabá lyairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X.10.) KÖ M rendelet 1. sz. mellékletének 1.2. pontja alapjá n: „Hulladéklerakó nem telepíthető: … kü lö n jogszabá ly szerint az ü zemelő és tá vlati ivóvízbá zisok, á svá ny- és gyógyvízhasznosítá st szolgá ló vízkivételek kijelö lt vagy kijelö lés alatt á lló belső, kü lső védőö vezetein, illetve hidrogeológiai "A" védőterü letein, …”. Állá spontunk szerint a hulladékkezelő mű a jelenlegi helyszínen a fenti indokok alapjá n nem valósítható meg. A térségen belü l má s helyszín kijelö lése esetén pedig elengedhetetlennek tartjuk a komplex hulladékkezelési rendszer térségi hatá sainak vizsgá latá t egy részletes kö rnyezeti hatá stanulmá ny keretében. 7. Hatá rozat A kö rnyezetvédelmi felü gyelőség a fenti előzmények utá n „kö rnyezetvédelmi engedélyre való jogosultsá got” adott ki. Részletesen kö zö lt minden kifogá st, á m nem cá folta kielégítően mindegyiket. 8. Fellebbezések A HuMuSz fellebbezést nyújtott ö nkormá nyzatok is.
be,
ill.
az
EMLA
segítségével
a
kö rnyékbeli
Véleményü nk szerint az engedélyt kiadó hatósá g nem mérlegelte megfelelő súllyal a tá jképvédelmi szempontokat. Vitatjuk az á tsorolá s megalapozottsá gá t, má srészt az „I/B” besorolá s tová bbra is érzékeny terü letet jelent a I-től VI-ig tartó ská lá n. A hatá rozat ezt az á tsorolá st nem említi, az indokolá sban tö bbszö r, betűre ugyanazzal a nehezen értelmezhető szö veggel cá foljá k az ü gyfelek és a helyi polgá rok aggá lyait. Az EKHV alapjá n a terü let alkalmassá ga vízfö ldtani szempontból nem ítélhető meg. Nem fogadható el a Magyar Geológia Szolgá lat Kö zép-duná ntúli Terü leti Hivatalá nak hozzá á llá sa, miszerint „ a monitorozá ssal kapcsolatos követelmé nyeinket az egysé ges környezethaszná lati eljá rá sban kívá njuk é rvé nyesíteni.” Amíg a terü let geológiaihidrogeológiai viszonyai nem kellőképpen feltá rtak, addig a kö rnyezetvédelmi engedélyt felelőtlenség kiadni.
„a tanulmá ny nem vizsgá lja kellő ké ppen, hogy az alkalmazandó aljzatszigetelé sre milyen mű szaki megoldá st terveznek”. (11. oldal), de nem fogadjuk el, hogy a műszaki megoldá s ismertetését csak a kiegészítő adatszolgá ltatá ssal együ tt kell benyújtani. Mivel a beruhá zá s az Aarhusi Egyezmény (2001. évi LXXXI. tö rvény) hatá lya alá tartozik, így ennek megfelelően kellett volna szervezni azok tá rsadalmi nyilvá nossá gá t is. Hangsúlyozzuk, hogy a jogintézmény rendeltetésének figyelembevételével ezeket a problémá kat az engedélyező hatósá gnak ebben az eljá rá sban kell tisztá znia, azt nem lehet a majdani egységes kö rnyezethaszná lati engedélyezési eljá rá sra való hivatkozá ssal elbagatellizá lni. EMLA: Az előzetes kö rnyezeti tanulmá ny és az arra épü lő kö rnyezetvédelmi engedélyre jogosultsá got megá llapító hatá rozat olyan tö megű és súlyú bizonytalansá got tartalmaz, amely egyfelől lehetetlennéteszi a kérdésben a megalapozott á llá sfoglalá st, má sfelől az Áe. 26.§-á ban foglalt tényfeltá rá si kö telezettség súlyos megsértését is jelenti. Szá mos szakhatósá g hozzá já rulá sá t megadottnak tekinti az alaphatá rozat, holott azok inká bb feltételmeghatá rozá sok, azaz tová bbi hiá nypótlá sok, semmint ténylegesen az engedélyhez (vagy a jogosultsá g megá llapítá sá hoz) való hozzá já rulá sok. A tá jvédelem kö rében a Balaton-felvidéki Park Igazgatósá g a Magyar Geológiai Szolgá lathoz hasonlóan olyan vizsgá latok hiá nyá t á llapította meg (7. o.), melyek elvégzése á llá spontunk szerint elengedhetetlen a hatá svizsgá lati eljá rá s keretében. A hulladéklerakóba beszá llítá sra tervezett évi 44.000 t és a készü lő komposztá lóba szá llítandó 23.000 t/év biológiailag lebontható hulladékot egy szervezet veszi á t, egy azon terü leten mérlegeli, tá rolja. Az á tveendő ö sszes hulladék éves mennyisége így 67.000 t, ami még 300 napos beszá llítá si rend esetében is 223 t/nap hulladéká tvételt jelent. Részletes hatá svizsgá lat kellene! Az á ltalá nos 500 m-es, a levegőminőség védelmére elegendő védőtá volsá g megá llapítá sa sérti a tiszta kö rnyezethez való jogunkat. 9. Egyeztető fó rum A Hulladék Munkaszö vetség (HuMuSz) és az EMLA (Kö rnyezeti Management és Jog Egyesü let) egy zá rtkö rű, szakmai megbeszélést szervezett a Szentgá li regioná lis hulladéklerakó beruhá zá ssal kapcsolatban 2004. június 17-én. A megbeszélés helyszíne: Szentgá l, Gin-Tonic Klub volt. A megbeszélésre csak az érintett ö nkormá nyzatokat, az ü gyben eddig szakvéleményt adó szakértőket, a legvitatottabb kérdésekben illetékes szakhatósá gokat hívtuk meg. (Meghívó mellékelve) Részt vettek: Szentgá l frissen megvá lasztott polgá rmestere, a kö rnyező telepü lések polgá rmesterei (Herend, Csehbá nya, Vá roslőd), a MÁFI szakembere, a kö rnyező telepü lések tá rsadalmi szervezetei (Szentgá li Polgá ri Kö r, Herendi Horgá szegyesü let, Tiszta Forrá s Kö rnyezetvédelmi Egyesü let). Legnagyobb sajná latunkra nem jö tt el az engedélyező hatósá g, nem képviseltette magá t Veszprém, mint gesztor és nem jö tt el a hatá svizsgá latot készítő Ö kohydro Kft. sem. Eljö tt viszont a KvVM Fejlesztési Intézetének két munkatá rsa. (Jelenléti ív mellékelve) A célunk az volt, hogy a megbeszéléssel kö zelebb vigyü k a feleket a megegyezéshez. A talá lkozó sorá n a szakmai, jogi problémá kat és lehetséges feloldá sukat, valamint a szóba jö hető alternatívá kat elemeztü k. A megbeszélésen szigorúan csak szakmai és eljá rá sjogi kérdésekről esett szó, a politikai és bü ntetőjogi részleteket nem érintettü k. A bemutatkozá sok utá n dr. Kiss Csaba (EMLA) eljá rá sjogi bevezetőt tartott, ismertette a kö rnyezetvédelmi engedélyezési eljá rá s jelenlegi á llá sá t és a vá rható folytatá st.
A vita folyamá n tö bbszö r felmerü ltek hidrogeológiai szempontok. Tö bben hiá nyoltá k a fü ggetlen szakértőket, akik a gyenge hatá svizsgá lat utá n véleményt tudnak kialakítani. A KvVM-FI jelenlévő képviselője, Jamniczky Zoltá n tá jékoztatta a helyieket, hogy egy á llami és magá ncégekből á lló konzorcium készíti az orszá gos geológiai alapfelmérést a lerakó telepítésére szóba jö hető helyekről, és a szentgá li helyszínen is végeztek fúrá sokat (a hatá svizsgá lat óta). Ezek eredményei hamarosan vá rhatóak, és ez fogja eldö nteni, hogy a terü let alkalmas-e regioná lis lerakó szá má ra vagy sem. A MÁFI szakembere, Tóth Gyö rgy kétségét fejezte ki a hatá svizsgá lat alapossá ga és az új vizsgá lat létjogosultsá ga tekintetében. Megismételte a hatá svizsgá latban is kifejtett aggá lyait a terü let alkalmassá gá ról. Mindezzel együ tt, Jamniczky Zoltá n szerint az ö nkormá nyzatokat tö mö rítő konzorcium és KvVM nem vizsgá l alternatív helyszíneket. A veszprémi helyszínről folyó engedélyeztetési eljá rá st megszü ntették, amikor Szentgá lon igen mondtak a népszavazá son. A kö rnyező telepü lések polgá rmesterei beszá moltak a Belü gyminisztériumban és a gesztor ö nkormá nyzatokná l tett lá togatá sukról. Herend polgá rmestere, Rieth Ná ndor elmondta rossz érzéseit: úgy érezték magukat, mintha ők lennének a beruhá zá s és az uniós forrá sok lehívá sá nak egyedü li kerékkö tői, a beruhá zá s és az „ezzel já ró fejlődés” esetleges elmaradá sá nak felelősei. Tö bbszö r megfenyegették őket a konzorciumból való kizá rá ssal is, ugyanakkor „lebegtetnek” valamiféle kompenzá ciót a telepü léseknek. Egy elejtett megjegyzésből lehet tudni, hogy a hatá svizsgá lat óta új technológia kerü lt be a tervbe. A hagyomá nyos lerakó és komposztá ló helyett a hajdúbö szö rményihez hasonló, ún. mechanikai-biológiai kezelést tervezik ide is. Erről a helybéli telepü lések eddig nem hallottak semmit. A program má sodik felében kö zö sen megtekintettü k a tervezett lerakó helyszínét. A csehbá nyai polgá rmesteri hivatal terepjá rójá val kö zelítettü k meg a helyet. A terü let egy magaslaton fekszik, ahonnan jól lá tszik a Hajag és a Somló-hegy is. Csehbá nya utolsó há zai nagyon kö zelinek tűntek. Egy helybéli ember megmutatta a 100-200 méterre fakadó forrá sokat is. 10.
Vá rhatófolytatá s
A minisztérium és a telepü lések konzorciuma a má sodfokú dö ntésig vá r. Szentgá l és a kö rnyező telepü lések tová bbra sem tartjá k szerencsésnek, hogy ezen a helyen akarnak regioná lis lerakót építeni, és a végsőkig elszá ntak ennek megakadá lyozá sá ra.
