A szegénység ellen ÖN K O R K É P ÁLLJ FEL! Sürget az idő. A cselekvés parlamentje. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

• huszadik évfolyam, 196–197. szám

8–9. szám

2010

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

ÖN K O R M Á N Y Z A T I FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

ÁLLJ FEL!

A szegénység ellen 3

A cselekvés parlamentje

Felsőzsolca

Sürget az idő 28

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja

Az önkormányzatoknak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat Díj elnyerésére 2010-ben az alábbi három témában lehet pályázni:

Ajánlat

 Helyi önkormányzati kommunikáció. A modern kormányzásban hatalmas jelentősége van a kommunikációnak és a kommunikáción keresztül is formálódó társadalmi tőkének, együttműködésnek és koordinációnak. A megfelelő kommunikációs tevékenység erősíti a települési szereplők belső viszonyrendszerét, és olyan üzeneteket juttathat el a településen kívüli világba, amelyek a település céljai mellé állíthatnak másokat. A helyi önkormányzat sikerének egyik kulcsa a kommunikációs tevékenységének színvonala. A magyar települések gazdag eszköztárát alkották meg olyan kommunikációs csatornáknak és rendszereknek, amelyekkel élő kapcsolatot alakíthatnak ki a lakossággal – a településen és a településen kívül. A kommunikáció a szolgáltatási funkciók része, és gyakran olyan tevékenység, amelyre külön kommunikációs stratégiát, felelős szervezeti egységet és folyamatosan működő intézményeket (pl. rendszeres fórumokat) hoznak létre az önkormányzatok. A témába beleillik minden olyan kommunikációs tevékenység, amely az önkormányzat és a külső szereplők között folyik. A helyi lakossággal, az önkormányzat külső partnereivel megvalósult, intézményesedett, kipróbált és már eredményekkel rendelkező kommunikációs tevékenységek pályázhatnak sikerrel ebben a témakörben, további előnyt jelent, ha az szerves része az önkormányzat kommunikációs stratégiájának is. Olyan gyakorlatokat keresünk, amelyek sikeresen megalkották azt a keretet, amelyben az önkormányzat hatékony párbeszédet tud folytatni az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. A gyakorlatok egyaránt vonatkoznak egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó, vagy átfogóbb tartalmú, komplex kommunikációs rendszerekre, vagy egyes problémákhoz, konfliktusokhoz kapcsolódó kommunikációs folyamatokra. Fontos az, hogy a gyakorlat konkrét és eredményeiben is megragadható legyen. Jelen kiírásunkkal azokat az önkormányzati gyakorlatokat keressük, amelyek „kifelé” irányulnak, vagyis nem a hivatalon belüli kommunikációs tevékenységek leírását várjuk ezúttal. Olyan gyakorlatokat támogatunk, ahol a részvételi demokrácia elvein

alapulva az önkormányzat hatékony párbeszédet folytat az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. Roma integráció – a társadalmi kohézió erősítése. A téma idén már harmadik alkalommal szerepel a pályázati kiírásban, hiszen Magyarország legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége továbbra is a mintegy nyolcszázezernyi lakosra becsült cigányság. Társadalmi problémaként a megoldás felé vezető úton kis lépésekkel lehet csak haladni. A magyarországi települések tekintélyes részében javarészt marginalizált helyzetű cigány közösségek élnek, gyakran a településen élő nem cigány lakosságtól szegregáltan. A helyi közösségek dinamikus fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a romák társadalmi és gazdasági integrációja. Az integráció sikerében meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak és a közintézményeknek, valamint az általuk nyújtott és szervezett helyi közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális szolgáltatások, valamint a tömegközlekedés) való egyenlő hozzáférésnek. Mivel a hátrányos helyzetű, kirekesztett csoportok integrációja új elvárásként és feladatként jelenik meg a településeken, ezért szükség van a helyi társadalmak innovatív kezdeményezéseire, amelyek lehetőséget teremtenek a roma és a nem roma közösségek közötti együttműködésre és a közösen kitűzött célok sikeres megvalósítására. Ilyen kezdeményezések kapcsolódhatnak a lakóhelyi elkülönítés felszámolásához (telepfelszámolás, deszegregáció), a munkaerő-piaci hátrányok leküzdéséhez, az egészségügyi prevencióhoz, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés megteremtéséhez, vagy megnyilvánulhatnak a helyi infrastruktúra javításában, közösségi terek kialakításában. Ebben a témakörben olyan bevált, komplex integrációs programokkal vagy kisebb projektekkel érdemes pályázni, amelyek más települési önkormányzatok számára adaptálhatók. Fontos, hogy a pályázatok bemutassák, hogyan történt a roma és a nem roma közösségek, illetve választott, vagy önkéntes alapon szerveződött képviseletük bevonása a programokba, hiszen csakis az ő

részvételükkel lehet a valóságos helyi problémáikat feltérképezni, majd azokra megvalósítható megoldási javaslatokat kidolgozni. Olyan megvalósult jó példákat keresünk, amelyek kellően előre- és körültekintő tervezéssel készültek, amelyek a roma és a nem roma közösségeket a település fejlődésének aktív és egyenrangú feleiként kezelik, innovatívak a roma és a nem roma közösségek viszonyának javítása érdekében (részvétel, társadalmi béke, esélyegyenlőség, együttműködés, kölcsönös tolerancia), és amelyek mérhető változásokat eredményeznek. Az újszerűséget keressük a helyi roma és nem roma közös erőforrások igénybevétele, felhasználása, aktivizálása terén, illetve az eddigi rejtett, vagy újrafelhasználható erőforrásokat szeretnénk feltérképezni. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a roma és a nem roma identitás integrációja a helyi közösség identitásába, a multikulturális hagyományok és kötődések támogatása, erősítése, fejlesztése. Fontos még a helyi roma és nem roma közösségek egyéni és közösségi érdekeinek párhuzamos, egymást erősítő megjelenítése a jó gyakorlatok terjesztését célzó pályázatokban, hiszen az integráció ezt a célt szolgálja.  A lakóhelyhez való kötődés erősítése. A témakört második alkalommal hirdetjük meg, tekintettel az önkormányzatok körében tapasztalt népszerűségére. A szűkebb-tágabb értelemben vett lakóhelyhez való kötődés a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása. Az emberi közösségek társadalmi térhez, így a lakóhelyhez való viszonya ad irányt és mértéket a társadalmi aktivitásnak. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a lakóhely környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. Ha egy település lakói erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, az egyrészt a településen is meglátszik, másrészt azt a települést mások (elszármazottak, turisták, befektetők) is szívesen választják tartózkodásuk, működésük helyéül. A lakóhelyhez való erős kötődés oka általában az, hogy a helyiek figyelnek egymásra, számon tartják egymás erényeit, gyengéit, tudnak elszármazottaikról, ismerik hagyományaikat, s a közösség életének formálásakor minderről nem feledkeznek meg. A lakóhelyhez való kötődésben rejlő energiáknak, a társadalmi aktivitásnak jelentős szerepük lehet a települések népességmegtartó erejének javításában, versenyképességük fenntartásában, esetleg fokozásában. A lakóhelyhez kötődés mértéke és minősége többnyire sok generáció egymásra épülő tevékenységének a kollektív lenyomata. Máshol már bizonyítottan sikeres kezdeményezésekkel azonban sokat lehet javítani a helyi közösségek közérzetén. Pályázni olyan önkormányzati akció gyakorlati példájával érdemes, amelynek révén élhetőbbé vált a lakóhely, erősödött az összefogás, s ennek folytán elmélyültebben kötődnek településükhöz az ott élő lakosok. A pályázati formanyomtatvány és a kiírás teljes szövege elérhető a TÖOSZ honlapján (www.toosz.hu).

Tartalom

KOR-KÉP

PARLAMENT

Önkormányzatok nélkül nincs demokrácia 2000. szeptember 30.

… Kis ország vagyunk, egy Magyarországon élünk, ahol az európai életminőséghez minden állampolgárnak joga van, ha kötelességét teljesíti. Rossz irányba visz, ha szembeállítjuk a falut a várossal, a vidéket a fővárossal, a megyét a régióval. A közeledést szolgálhatja a közigazgatás és finanszírozás teljes körű reformja, a teljesítőképességet figyelembe vevő feladatelosztás, az ennek alapján létrejövő önkéntes társulások, a gyors információkat szolgáltató információs háló kiépítése az önkormányzatok teljes körében. Az önkormányzatok, a szövetségek együttműködése, a külföldi partnerkapcsolatok koordinálása erősítik integrációs törekvéseink sikerét. Az önkormányzatok képviselete jelen van az Európai Régiók Gyűlésében, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusában. Őszinte szívvel kívánom, hogy minden év szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok napja, a magyar állampolgárok napja, az önkormányzatiság, a demokrácia napja az ÖNKORMÁNYZATOK HÁZÁBAN!… Nádor Rudolfné 2010. szeptember 30.

Közgondolkodásunkból még ma is hiányzik egy nélkülözhetetlen elem, a közösségben gondolkodás.

Első önkormányzati közéleti hírportál • www.onkornet.hu

A cselekvés parlamentje Ősszel hetente ülésezik a parlament A törvényhozás mulasztásban van Válaszok Interpellációk Mit terveznek? Zárszámadás

2 3 3 4 6 7 8

KOR- KÉP 137 éve annak Vége a húszéves legendának Megszólaltak a harsonák Emlékeztetőül A számok tükrében Sürget az idő

10 10 11 13 15 28

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Uniós források a romák integrációjában 17 Nagyító alatt 19 Közlemény 19 Magyar Közigazgatási Ösztöndíj 19 20 Plakátkiállítás Stand up! – Állj fel a szegénység ellen te is! 20 Hírek 21 Együtt lenni velük bánatukban és örömükben – Beszélgetés Rostás Lászlóval 22 FELHÍVÁS Képviselő-testületek tréningje

25

MEGYEI KÖRKÉP Hírek a 19 megyéből

26

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Megvalósult álmok Akcióterv a bürokrácia ellen Hirdetmény Gratulálunk! Kiválasztottak – Megyei területrendezési tervek támogatása

29 30 30 31 32

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2010. szeptember 21. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

PARLAMENT

A cselekvés parlamentje Az Országgyűlés az őszi ülésszakot kétnapos munkával kezdte. A törvényalkotás mellett az őszi időszakban több személyi kérdésben is dönteniük kell a honatyáknak. Legkésőbb december 13-ig legfőbb ügyészt kell választaniuk a képviselőknek, mert a tisztséget jelenleg viselő Kovács Tamás akkor betölti 70. életévét. Rajta kívül legalább húsz tisztségviselőt, köztük médiatanácstagokat, felügyelőbizottsági tagokat kell az Országgyűlésnek megválasztania. A kétnapos ülésen többek között döntött az Országgyűlés a fideszesképviselőkáltalbeterjesztettmédiacsomaghoz kapcsolódó határozati javaslatokról is. Az első napon, napirend előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, másnap megkezdődött a zárszámadás vitája is. A parlament döntött a médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról. Az őszi ülésszak kezdetekor Kövér László házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a szeptember 13–14-i ülésnapokra az LMP képviselőcsoportja Jávor Benedeket, a Jobbik képviselőcsoportja Staudt Gábort és Varga Gézát, a KDNP képviselőcsoportja Tarnai Richárdot, az MSZP képviselőcsoportja Szanyi Tibort és Horváth Csabát frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta. Napirend előtt felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, beszédéből és a parlamenti pártok vezérszónokainak válaszából szerkesztett formában idézünk.

„Most jön a java, az ország felemelése” Orbán Viktor Kormányzati teendők címet adta a napirend előtti hozzászólásának. Alkotmányos szokásra hivatkozva elmondta,

2

hogy az ülésszak megkezdésekor az a miniszterelnök feladata, hogy tájékoztassa a magyar népképviselőket arról, hogy mit végzett a kormány, amióta nem látták egymást. Először köszönetet mondott mindazoknak, akik töretlenül biztatták, támogatták a parlamenti többség és a kormány munkáját az elmúlt időszakban. A miniszterelnök a cselekvés parlamentjének nevezte az Országgyűlést és hangsúlyozta: Magyarország visszaszerezte a reményt,„de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni”, most jön a java, az ország felemelése és talpra állítása. „Bennünket, magyarokat szoktak azzal vádolni, hogy csodavárók vagyunk, hogy illúziókat kergetünk, hogy délibábos vágyálmaink vannak, hogy csak lelkesedni tudunk, de a kitartó munka nem kenyerünk. Sőt időnként a saját magyar politikai vezetésünk is szokott efféléket szórni a fejünkre, mondván, nem akarunk szembenézni a realitásokkal,

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

ezért a magyarok elutasítják – legalábbis többségük elutasítja – a változtatásokat és a reformokat. Szeretném tájékoztatni a Tisztelt Házat, hogy Magyarországon én ma semmi ilyesmit nem tapasztalok, se csodavárást, se illúziókergetést, se délibábos álmodozást. Annál inkább látok józan derűlátást, mértéktartó reménykedést és reális, életszerű elvárásokat (…)”

PARLAMENT Nyolc év lejtmenet után „Ma Magyarországon közmegegyezés áll fenn, mindenki tudja, hogy nyolc év lejtmenet után némi időre van szükség, hogy visszakapaszkodjunk a süllyedés előtti állapotba, és ahhoz is idő kell, hogy onnan aztán feljebb léphessünk. Magyarországon ma mindenki tudja, mit jelent az ország újjáépítése. Először is el kell takarítani a romokat, és le kell rakni az új alapokat. Száz nap alatt Magyarország rengeteg munkát végzett, és komoly erőfeszítéseket tett. Egyetlen biztató jelre kellő szerénységgel hadd hívjam fel a figyelmüket: a világ országait versenyképességi rangsorba szokták rendezni. A legutóbbi ilyen rangsorban Magyarország az 58. helyről az 52. helyre visszakapaszkodott. A hangsúly a visszakapaszkodás szón van, ugyanis 2002-ben hazánk a világ versenyképességi rangsorában az első 30-ban volt. Szeretnénk, ha 2014-ben újra az első 30ban lehetne.”

A kétharmados forradalom A miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak a pártoknak és országgyűlési

képviselőnek, akik részesei voltak a közös munkának. „Ez az Országgyűlés elmondhatja magáról, hogy ez a cselekvés parlamentje; talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az elmúlt húsz év legdolgosabb és legelszántabb parlamentje. Végül is 55 törvényt fogadtunk el.” Véleménye szerint nemcsak a meghozott törvények száma, de azok súlya és jelentősége is fontos, hiszen olyan változást vittek véghez, amelyekkel húsz éven keresztül sikertelenül birkózott a magyar parlament. „Évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpra állítását” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki azt is természetesnek gondolja, ha a régi rend hívei nem osztoznak a kormányzó pártok új rend iránti elkötelezettségében és lelkesedésében. „Ez érthető, hiszen ők a régi rendet védik, azt a régi rendet, amelynek mélyreható megváltoztatásáról döntöttek a magyar választópolgárok. De remélem, hogy a régi rend hívei – akik itt ülnek a Házban – szintén nem veszik zokon, hogy mi pedig teljesítjük a feladatot és elvégezzük azt a munkát, amivel megbíztak

Ősszel hetente ülésezik a parlament. Az őszi ülésszakban semmiféle változás nem lesz a parlamenti munkában, a házbizottság ülésén már nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetés vitája határozza meg az ülésszak rendjét – közölte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Véleménye szerint az őszi ülésszak „lehet, hogy még nehezebb lesz”, mint az előző volt… A kormány már a nyáron az Országgyűlés elé terjesztette a negyvenkét javaslatból álló törvényalkotási programját. Napirendre kerül egyebek mellett a 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetéséről szóló adócsomag javaslat, és októberben tárgyalják a hagyatéki eljárásról, a mezőgazdasági támogatásokról, a katonák jogállásáról és a bioüzemanyagokról szóló törvényjavaslatokat is. A legtöbb indítványt (11) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyújtja be. A szeptember 13–14-én tartott ülésnapokon döntés született a parlament őszi ülésszakának munkarendjéről (a képviselők 233

A törvényhozás mulasztásban van. Az Országgyűlés személyi döntéseire vonatkozó szabályok alapján több tisztségviselőt is meg kell választania a parlamentnek a következő fél évben. A Háznak pótolnia kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága elnökét és a tagjait, ugyanis az érintettek megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól. A jogszabály szerint az új felügyelőbizottságot az Országgyűlés alakuló ülésétől számított három hónapon belül meg kell választani. Az alakuló ülést május 14-én tartották, a törvényhozás tehát e tekintetben mulasztásban van. Az MNB új felügyelőbizottsága várhatóan nyolctagú lesz, róluk az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz. Megválasztják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjait is. A testületek tagjai kilenc évre kapnak mandátumot. A médiatanács elnökét és négy tagját listáról, a közalapítvány kuratóriumának tagjait egyenkénti szavazással választják, mindkét esetben az eredményességhez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazatára lesz szükség. az emberek. Elvégezzük azt a munkát, amelyet a kétharmados forradalommal ránk testáltak a választópolgárok.”

Az utolsó parlamenti ülés óta 53 nap telt el A miniszterelnök felsorolta azokat a fontosabb dolgokat, amelyek azóta történtek. Az augusztus 1-jétől működő Széchenyi forgóeszközhitel-program 25 millió forintig nyújt hitelt, szintén augusztustól a kormány átvállalta a televíziók üzemben tartási díját, a kispatikák védelme érdekében patikaalapítási stop lépett életbe, elismerik az adórendszeren kívüli kereset intézményét, megszűnt az ingatlanok jelzálogalapú devizahitelezé-

igen, 88 nem és 5 tartózkodással elfogadták), melynek értelmében október 4. és december 23. között minden héten lesz parlamenti ülés. A november 15-ével kezdődő héten a költségvetés tárgyalásakor négynapos ülést tartanak. A képviselők 309 igen és 1 nem szavazattal határoztak arról is, hogy a költségvetési törvényről december 23-án lesz a zárószavazás. A zárszámadási törvénnyel kapcsolatban 291 igen, 2 nem és 41 tartózkodással fogadták el a házszabálytól való eltérést, mely szerint a képviselők szeptember 20-án hétfőn délutánig adhatnak be módosító javaslatokat. Az önkormányzati választás miatt elrendelt kéthetes szünettel az ellenzéki pártok közül az MSZP és a Jobbik nem értett egyet. A szocialisták azzal indokolták álláspontjukat, hogy sok a munka, ősszel sok törvényjavaslat kerül a Ház elé. A Jobbik szintén a feszített munka miatt mondott nemet a helyhatósági választás előtti kéthetes parlamenti szünetre. www.onkorkep.hu

se, illetékmentes lett az egyenes ági rokonok közti öröklés és ajándékozás. Augusztus 19-én megszigorították a katonaság, a rendőrség és a titkosszolgálatok politikai feddhetetlenségét, hatályba lépett az alkotmánymódosítás, augusztus 20-án életbe lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény. Augusztus 28-tól a társasági nyereségadó 10 százalékra csökkent. Küngösön megnyitották az előző kormány által bezárt első kispostát. Szeptembertől 50 millió forintig lehet igénybe venni a Széchenyi beruházási hitelt, a szakhatóságok első esetben csak figyelmeztetéssel büntethetik a kis- és középvállalkozásokat, életbe lépett és megkezdték a végrehajtását a termőföld védelmét célzó törvénynek. Szintén szeptember 1-jén kezdte meg működését a Terrorelhárítási Központ, életbe lépett a 2 millió forintos havi bérplafon a költségvetési szférában, viszszaállították az önkormányzatok törvényességi felügyeletét és iskolába járáshoz kötötték a családi pótlékot.

Ami pedig a jövőt illeti Szeptember 15-től a közétkeztetést végző intézmények helyi termelőktől is vásárolhatnak, a bankadóról szóló törvény értelmében szeptember 30-ig a bankadó ese-

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT dékes részét a bankoknak be kell fizetni. Szeptember végétől jövedékiadó-mentes lesz a meghatározott mennyiségű gyümölcspárlat-előállítás, és október 1-jétől az év elejéig visszamenőleges hatállyal 98 százalékos különadó sújtja az abszurd végkielégítéseket. A miniszterelnök emlékeztette a képviselőket arra, hogy az Országgyűlés elfogadott egy nyilatkozatot a nemzeti együttműködésről, melynek értelmében a kormány egy új nemzetpolitikai rendszert épít. Bevezették a kettős állampolgárságot (elérhetőségét január 1-jétől biztosítják); ugyancsak a nemzetpolitikai rendszer részeként elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló törvényt.

A miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy a Magyar Állandó Értekezletet hamarosan összehívják. Orbán beszélt az új politikai rendszer kiépítéséről, ide sorolta, hogy 2014től kétszáz főre csökkentik az országgyűlési képviselők számát, és már ősztől 40 százalékkal csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma is. A nemzeti intézmények működőképességének helyreállítására példaként említette az Alkotmánybíróságot és az Állami Számvevőszéket. Beszélt arról is, hogy a gazdasági és költségvetési adatok meghamisításának gyakorlatát megszüntették, a politikusok felelőtlenségének helyzetét fölszámolták,

és a titkosszolgálatok politikai célú fölhasználását megtiltották, illetve „lehetetlenné tettük” – hangsúlyozta a miniszterelnök (a szocialisták az elhangzottakra felhördültek – a szerk). Orbán a jövőről szólva azt mondta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében egy erős, új gazdasági rendszert építenek. „A spekulációra, eladósodásra és megszorításokra épülő gazdasági rendszer helyett értékteremtésre, munkahelyek létesítésére és pénzügyi felelősségre épülő gazdasági rendszert építünk”. Úgy fogalmazott, az idén 3,8 százalékkal„nyújtózkodhatunk” tovább, mint ahogy a takarónk ér, jövőre sem jósolt 3 százalékosnál nagyobb kilengést. 

VÁLASZOK

Az ellenzéki parlamenti pártok vezérszónokai viszontválaszaikban gondoltak az október 3-i önkormányzati választásokra, mondanivalójukkal megszólították a választókat is, a miniszterelnököt nem kímélték, kapott hideget, meleget. Az LMP szegényellenes politikával vádolta a kormányt, az MSZP szerint rossz az irány, a Jobbik megszüntetné Magyarországon az élősködést.

A kormány szegényellenes politikát folytat A Lehet Más a Politika frakcióvezetője már a hozzászólása elején leszögezte, hogy nem csak a régi rend hívei kifogásolják, hogy a kormány a kétharmados többséggel korlátlanul visszaél. Schiffer András kijelentette, hogy a parlamentben sokan vannak, akik nemcsak a jelenlegi kabinet túlzott hatalmi törekvései ellen emeltek kifogást, hanem már az elmúlt nyolc évben is világosan jelezték, ha az akkori hatalom átlépte a jogállami korlátokat. A frakcióvezető szerint a jelenlegi kormány ezeket a korlátokat kívánja odébb tolni. Megjegyezte, a jogállam becsületének visszaállítására irányuló törekvésekkel egyetértenek,

4

de ezt úgy lehetne végrehajtani, ha nem meggyengítenék, hanem megerősítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét, illetve a mindenkori hatalmi koncentrációt kiegyensúlyozó intézményeket. Schiffer András a Somogy megyei Kötcsén elhangzottakra reagált: „Ön Kötcsén említést tett több ezer milliárdos forráskivonásról. Akkor, amikor több ezer milliárdos forráskivonásról hall az ember, akkor – hogy klasszikust idézzek – az jut az eszébe, hogy az emberek olyan megszorító csomagot kapnak a nyakukba, hogy Bokros Lajos hátizsákja kutyafüle volt ahhoz képest. Jó lenne tisztázni, hogy az a több ezer milliárdos forráskivonás, amiről a sajtóhírek szerint ön beszélt, az pontosan mit jelent.”Leszögezte, az

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

LMP álláspontja szerint ma a jóléti rendszerből nem lehet többletforrásokat kivonni. A frakcióvezető szerint világosan tisztázni kell, hogy a kormány hogyan kívánja konszolidálni a jóléti rendszert. Közölte, hogy az elmúlt 108 nap programja nem a foglalkoztatás-bővítés programja. Meglátása szerint járulékcsökkentéssel és ökológiai adóreformmal lehet talpra állítani az országot. A frakcióvezető úgy látja, hogy a kormány társadalompolitikája „szegényellenes és nem szegénységellenes”. Megjegyezte, hogy nem pusztán a foglalkoztatásbővítésről kell beszélni, de arról is, hogy az utóbbi húsz évben befagytak a társadalmi felemelkedés csatornái is. Feltette azt a kérdést is, hogy mit kíván | www.onkornet.hu

tenni a kormány az adózatlan jövedelem kiáramlása és a munkavállalói kiszolgáltatottság ellen. Schiffer András hiányolta, hogy a zöld munkahelyteremtő javaslatokról és a kormányprogramban is beígért zöld közbeszerzési programról az elmúlt hetekben nem hallottak. Mondandóját úgy összegezte, hogy a kormány maga mögé állítja a sikereseket a számukra kedvező adópolitikával, a többieket pedig„a rendőrségre és a megerősített börtönkapacitásokra bízzák.”

Meg kell szüntetni az élősködést! Vona Gábor a Jobbik-frakció nevében azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a jövőre nézve a politikai álláshalmozók számára is vezessék be a bruttó bérplafont, vagy ennek valamilyen mértékét. Ugyanis „itt, ebben a teremben – ne legyünk képmutatóak – nagyon sokan jóval többet keresnek, mint bruttó kétmillió forint. Az önök hitelességét sokkal inkább megerősítené, ha ebbe az irányba elmozdulnának.” A politikai álláshalmozásról azt mondta, hogy az országgyűlési képviselőknek több mint kétharmada önkormányzati tisztséget is visel a megyei közgyűlésben vagy polgármesteri tisztséget tölt be. „Nem beszélve arról, hogy a kedves tévénézők is tudják, szeptemberben a parlamenti képviselők két napot dolgoznak, ma és holnap, méghozzá (…) azért, mert az MSZP és a Fidesz képviselőinek kampányolniuk kell azért, hogy az önkormányzatokban megszerezzék ezeket az álláshalmozó pozíciókat. Részünkről mindennap lehetne parlament szeptemberben is, szükség is volna rá.”A Jobbik frakcióvezetője felhívta a miniszterelnök figyel-

PARLAMENT mét arra, hogy Magyarországon élősködik az „álláshalmozó politikai bűnözés”, a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, valamint a„cigánybűnözés”. A devizahitelesek megmentése érdekében a Jobbik azt javasolja, hogy forintosítsák a devizahiteleket, azon az árfolyamon, amin annak idején felvették. A Jobbik elnöke az államadósság újratárgyalását is sürgette, felhívta a figyelmet arra a javaslatukra, amely a magánnyugdíjpénztárak államosítására irányul, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy így az országot megmenthetnék a megszorításoktól. Vona Gábor szerint „egyértelmű félrevezetés” volt az, hogy két hét alatt rendet tesz a kormány. A párt elnöke összehasonlította a Magyar Gárdát a szeptember elején létrejött Terrorelhárító Központtal. Szerinte az előbbit azért hozták létre magyar emberek saját pénzből, hogy megvédjenek másokat, míg az utóbbit a kormány hozta létre az adófizetők pénzéből, hogy „megvédjék saját magukat”. Az Afganisztánban szolgáló magyar katonákról szólva úgy fogalmazott, hogy ideje volna a katonákat hazahozni. Ha ezt megtesszük, akkor nem lesz terrorveszély – vélekedett.

A KDNP eredménynek tekinti az alkotmánymódosítást Harrach Péter kormánypárti frakcióvezető a kettős állampolgárságról és nemzeti összetartozásról szóló törvényeket, az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentését és a büntetőjogi törvény módosítását tartotta fontosnak többek között az eltelt időszak kormányzati intézkedései közül. Harrach Péter a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP-arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék. Ez óriási különbség, s évente háromezer-milliárdos törlesztést eredményez – figyelmeztetett. Eredményesnek mondta az alkotmánymódosítást, az országgyűlési képviselők számának csökkentését, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását, s hogy rendelkeztek arról: a végkielégítésekre különadó szabható ki. Megemlítette a választójogi törvény módosítását, a 60 napos kampányt; az egyik legjelentősebb lépésnek a büntetőjogi törvények módosítását nevezte. Az előtte elhangzott ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta, a nemzeti együttműködés

alapja a tisztelet kultúrája és az emberi méltóság, utóbbi jogokat és kötelességeket jelent. A kormányt szegényellenesnek nevező ellenzéki vádra reagálva úgy fogalmazott, hogy minden társadalmi réteg felelős magatartására szükség van; ez nem szegényellenesség, hanem az alapvető emberi természetből, jogokból és kötelességek arányosságából fakadó viselkedés – közölte. „Nem valljuk a liberálisokkal, hogy a kis lopás és nagy lopás között lényegi különbség van, minden lopás lopás, mint ahogy a kis kábítószer is kábítószer”– fogalmazott Harrach Péter a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjéhez fordulva. Az önkormányzati választási kampányról szólva megjegyezte: az MSZP logót nehéz megtalálni a plakátokon. Nem tudom mi az oka, szégyellni kell? – tette fel a kérdést.

MSZP: rossz az irány! MesterházyAttila politikai kalandorságnak nevezte Orbán Viktor elmúlt száznapos tevékenységét, amely rossz irányba viszi az országot.„Ha egy mondatban kellene összefoglalni, amit hallottunk a miniszterelnök úrtól, akkor azt mondanám, hogy nesze semmi, fogd meg jól. (…) Azt is mondhatnám, hogy ön, elnök úr, valóságból fel van mentve (…) Azt

„…ezt nem fogadhatjuk el”

A miniszterelnök viszontválaszában a Jobbik felvetésére a cigánybűnözéssel és az élősködéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Sajnálom, hogy a magyar parlamentnek kell ebben a kérdésben néhány perc erejéig gondolkodnia (…) Én szeretném az önök számára – most a Jobbikhoz beszélek kifejezetten – megismételni vagy kifejteni a magunk álláspontját. Mi nem támogatjuk azt a politikát és azt a gondolkodásmódot, amely eltagadja a valóságot. Ebből Európában épp elég baj volt az elmúlt néhány évben, és lesz is még. A valóságot meg kell nevezni, én ezzel egyetértek. Ha a politika nem nevezi meg a valóságot, akkor hogyan akar megküzdeni a valóságból érkező kihívásokkal? Ugyanakkor, amikor megnevezünk valamit, tudnunk kell, hogy embereket nevezünk meg. Ezért a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ezért én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások, de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált. Ezt nem fogadhatjuk el.” www.onkorkep.hu

már tudomásul vesszük, (…) hogy ön az előző kormány eredményeit saját magának tudja be. Itt büszkélkedett azzal, hogy hat helyet ugrott előre az ország és megelőztük Szlovákiát a versenyképességi versenyben. Én hozzátenném, hogy ez egészen biztosan nem ennek a 100 napnak az eredménye (…) állandóan romokról beszél. (…) nézze meg jobban azokat a romokat, akkor rá fog jönni, hogy ez építési törmelék, nem pedig rom” – hangsúlyozta a szocialisták pártelnöke, és arról faggatta a miniszterelnököt, hogy miért nem csinálják azt, amit a választási kampányban ígértek a magyar választóknak. Hiányolta a pedagógusoknak beígért béremelést, kifogásolta az államtitkár azon nyilatkozatát, miszerint, ha valaki ma a béremelés kérdését felveti„az ostoba vagy bohóc”. Mesterházy hiányolta az egészségügyben dolgozóknak, a rendőröknek és a katonáknak beígért béremelést is. Mesterházy szerint az országnak arra van szüksége, hogy a kormányfő tartsa be a demokratikus normákat, tartsa tiszteletben az ország demokratikus értékeit, hagyományait. A szocialista frakcióvezető azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nem meri elmondani a választóknak, mit fog tenni október 3-a után, és nem meri az önkormányzati választás előtt beterjeszteni a jövő évi költségvetés sarokszámait. Felszólította a kormányfőt, hogy tegye a dolgát Magyarország és a magyar nemzet érdekében. Beszéljen arról, hogy mitől fog beindulni a gazdasági növekedés, hogyan lesz egymillió munkahely, miként csökkennek a társadalmi különbségek, hogyan válik Magyarország modern európai országgá, honnan vesz ki milliárdokat a gazdaságból – sorolta a miniszterelnökhöz címzett kérdéseit a szocialista politikus. Mesterházy

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

5

PARLAMENT

6

Az összefogás szelleme OrbánViktor viszontválaszában emlékeztette a képviselőket arra a tényre, hogy„Magyarország óriási fába vágta a fejszéjét, amikor az áprilisi választásokon úgy döntött, hogy mélyreható változásokat indít el. (…) Mondjunk köszönetet az embereknek, hogy egy olyan összefogást hoztak létre, amely megadta a lehetőségét annak, hogy húsz év után mindannyian – nemcsak a kormánypártiak, hanem az Országgyűlés – meg tudunk birkózni bizonyos történelmi kihívásokkal. Ennek szellemében végezzük a munkánkat. Szerintem a jövőben arra van szükségünk, hogy az összefogás szelleme, függetlenül attól, hogy a pártok vitatkoznak egymással a megteendő lépések mikéntjéről, érvényesüljön. Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha az áprilisi választásokon megtapasztalt összefogás szelleme (…) szélesebb körben hat és működik. Az önkormányzati választás meggyőződésem szerint erről szól. Arról szól, hogy hogyan tudjuk a legkisebb magyar falutól a székesfővárosig olyan helyzetbe hozni az önkormányzatokat, olyan választási eredményt elérni, hogy utána ők kicsiben megbirkózhassanak azokkal a feladatokkal, amelyekkel mi itt birkózunk nagyban az Országgyűlés házában.” Csiky Ildikó

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

A Fészekrakó programról, az etnobizniszről és a Gyorskocsi utcai börtön újranyitásáról volt szó egyebek között az interpellációs felszólalásokban szeptember 13-án a parlamentben. Káli Sándor (MSZP) arról érdeklődött, hogyan kívánja segíteni a kormány a Fészekrakó programot visszaélésre felhasználók kilakoltatását. Mint mondta, egy jó szándékú törvény kellemetlen folyományára kívánja felhívni a figyelmet. Miskolc városát olyan invázió érte, amely ellen minden eszközzel fel kívánnak lépni – közölte. Azt kérte, hogy a moratóriumnak azt a részét, amely a csalássorozattal tulajdonhoz jutott embereket érinti, vizsgálja meg a kormány és módosítsa a törvényt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában kiemelte: A Gyurcsány-kormány 2005. február 1-jén vezette be ezt a programot, amely kudarccal végződött. Tavaly kiderült, hogy 30 család bűncselekmény, csalás révén jutott támogatáshoz. Kilakoltatni jogerős bírósági ítélettel lehet, ezért ez rendőrségi, illetve bírósági ügy, ugyanakkor nem zárkózott el a jogszabály módosításától sem. A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament ugyanakkor 228 igen, 101 nem szavazattal igen.

Csalásra ad lehetőséget

Lázár János (Fidesz) szerint a kormány nem kért száz nap türelmi időt, mert a választóknak a szocialisták kormányzása idején elfogyott a türelme. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a választókban nincs türelem azokkal szemben, akik az elmúlt nyolc évért számadással tartoznak. A kormányalakítás óta eltelt időből a legfontosabbnak azt nevezte, hogy már nem„fordítva ülünk a lovon”, Magyarország nem azt keresi, miért nem lehet megoldani a gondokat, megadóztatni a bankokat, megvédeni a devizahiteleseket és megállítani a gázáremelést. Mint mondta, a kormány legfontosabb érdeme, hogy „a reformdiktatúra után” visszaadta a kételkedés jogát és lehetőségét, elismerve, hogy nincsenek kizárólagos megoldások. Szavai szerint ez jelenti a demokráciát. Lázár János szerint a magyar választók szeretnének egyértelmű és világos választ kapni arra, hogy jutott az ország csődbe, kik lopták szét? Szeretnék az ügyek tisztázását, arra fogják kényszeríteni a kormányt „hogy a számadást követelje meg azoktól, akik az elmúlt nyolc évben a hatalmat gyakorolták. És ez arra is vonatkozik, aki a mártírszerepbe bújva, politikai üldözöttként szeretné megúszni ezt a fajta számadási kötelezettséget. (…) Nekünk a kételkedés joga és a más út lehetőségének az elismerése jelenti a demokráciát. Mi nem fölülről akarjuk megmondani és reformdiktatúrával az emberekre kényszeríteni egy szűk elit

Interpellációk

Szávay István (Jobbik) a jogi kiskapukat kihasználó etnobiznisznek minősített jelenségre hívta fel a figyelmet, majd több példát említve azt kérdezte: milyen eszközökkel akadályozná meg a kormány a jórészt cigányok által űzött etnobizniszt? Legitimnek, támogatandónak tartja-e a kormány az országos kisebbségi önkormányzatok által el nem ismert helyi kisebbségi önkormányzatokat? A jobbikos képviselő azt mondta, hogy pártja támogatja a nemzetiségeket egyéni és kollektív jogaik gyakorlásában, de azt nem nézik jó szemmel, hogy a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó, jóhiszemű jogalkotói szándékkal egyesek módszeresen visszaélnek. Szabó Erika államtitkár válaszában kiemelte: a kormány megoldást fog találni a köznyelvben etnobiznisznek nevezett problémára. A már megindult folyamat most nem teszi lehetővé a vonatkozó jogszabály időközbeni módosítását. A választások után azonban megkeresik megoldást. Jelezte, a probléma kezelése nem lesz egyszerű. A közigazgatási és igazságügyi államtitkár több lehetséges megoldást vázolt fel, s azt mondta, törekedni kell arra, hogy az adminisztráció ne jelentsen túlzott nehézséget, ugyanakkor az „álönkormányzatoknak” ne érje meg működni. A vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata érdekében még júniusban felkérték az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőit, hogy javaslataikat küldjék el. A választ a Jobbik képviselője nem, a parlament viszont 240 igen, 84 ellenszavazattal elfogadta.

Etnobiznisz

A becsapott országnak garanciára van szüksége

véleményét, mi az embereket és a társadalmat megnyerve szeretnénk ezt az országot megváltoztatni, és ehhez várunk szövetségeseket. Ehhez azonban garanciára van szükség, mégpedig a becsapott országnak van szüksége garanciára, hogy a Magyar Szocialista Párt még egyszer nem követheti el azt, amit az elmúlt nyolc évben elkövetett” – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.

Láng Zsolt (Fidesz–KDNP) azt kérdezte, újranyitják-e a Gyorskocsi utcai börtönt a főváros II. kerületében. Mint kifejtette: jól tudja, hogy az intézkedésre szükség van, de kerületi polgármesterként aggodalmának adott hangot. Mint mondta, nem szerencsés, hogy az idegenforgalmi szempontból igen frekventált belvárosi részen működjön ilyen intézmény. A fogvatartottak gyakran éjszakába nyúlóan, kiabálva

Újra megnyitják…

Attila arra is választ vár, hogy mit tesz a kormány a devizahitelesek érdekében.„Ön az a politikus, aki még sohasem hazudott, akkor most miért teszi?” – kérdezte az ellenzéki politikus

| www.onkornet.hu

PARLAMENT kommunikálnak az utcán tartózkodó hozzátartozókkal, ellehetetlenítve az ott lakók pihenését. Azt kérte, vizsgálja meg a miniszter, hogy újranyitás esetén az intézmény működése hosszú távon kiváltható legyen. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában kiemelte: a Gyurcsány–Bajnai-kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé új börtönök építését, ezért a régiek egy részének megnyitása elkerülhetetlen. Az Országgyűlés elfogadta a választ.

Visszavonták a kiemelt státust

A gazdasági miniszter utasítást adott a King’s City kaszinóváros kiemelt beruházási státusának visszavonására. Matolcsy György ezt Schiffer András LMPfrakcióvezető interpellációjára adott válaszában közölte. „Az LMP narancsos megaberuházást sem szeretne látni a védett környezetben” – mondta Schiffer András, aki megemlítette, hogy néhány héttel ezelőtt ezért kezdeményezték a beruházásnak kedvezményeket adó rendelet visszavonását. Ennek határidejéről érdeklődött újra a politikus. Matolcsy György hangsúlyozta: a Velenceitó körül nem lesz kaszinó- és gyárváros, hanem olyan fejlesztésekre lehet számítani, amelyek – hasonlóan a nyugat-európai példákhoz – a vízre, a tóra valami különlegességet építenek. Megemlítette a Boden- és a Genfi tavat, amelyek „okos, intelligens tavak”. Ezt azzal indokolta, hogy a tó körül lehet pihenni, de vannak például kutatási beruházások, amelyek nem szennyezik a környezetet. Schiffer András nem, az Országgyűlés azonban 207 igen, 76 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter válaszát. (-kó)

Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás címmel szakmai továbbképzést indít Budapesten. A képzés ingyenes! A továbbképzés célcsoportja: az önkormányzatok, közigazgatási intézmények azon köztisztviselői, civil szervezetek munkatársai, akik közreműködnek a közigazgatási kommunikáció, a szociális befogadási politika tervezésében és szervezésében. A résztvevők tervezett létszáma: körülbelül 100 fő. A végzettség megnevezése: közigazgatási kommunikációs szakember. A képzés helyszíne: Budapest, XII. kerület, Fogaskerekű u. 4–6. A továbbképzést minden hónap 3. vagy 4. hetében pénteken és szombaton tartják. Jelentkezni e-mailen lehet szakmai önéletrajzzal és a jelentkezési lap kitöltésével. A képzéssel és a jelentkezéssel kapcsolatos további információk: a jelentkezési lapot és az önéletrajzot az alábbi címre kell megküldeni: Éva Zsófia PTE FEEK 7633. Pécs, Szántó K. J. u. 1/ b. A jelentkezési lap letölthetö a www.onkornet.hu oldalról. Elérhetőségek: telefon: 72/501-500/2525, fax: 72/251-100, e-mail: [email protected] vagy eva.zsofi[email protected]

www.onkorkep.hu

Mit terveznek?

Az őszi ülésszakkal kapcsolatban a parlamenti pártok képviselői arról nyilatkoztak, hogy milyen javaslatokkal állnak elő, számukra melyek azok az értékek, amelyeknek mindenképpen meg kellene jelennie a törvénykezés során.

Előtérben a nemzetpolitika A Kereszténydemokrata Néppárttól elsősorban nemzetpolitikai kérdésekben várhatók javaslatok. Ilyen például a határon túli magyarság támogatásának egységesítése, a gyes és a gyed újraszabályozása, illetve a családi adózás bevezetése. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter nyilatkozatában megerősítette, hogy az egyházi iskolák még idén egymilliárdos kárpótlásra számíthatnak, s szeretnék, ha a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe a családtámogatás lenne. Fontos lépésnek nevezte az egykulcsos adó és ezzel párhuzamosan a családi adózás bevezetését, illetve – a kilakoltatások megelőzésére – a Nemzeti Eszközkezelő Társaság tervezett létrehozását. Jelentős változtatások várhatók az oktatásügyben is. A KDNP frakcióvezetője szerint tavaszra megszülethet az új Alkotmány.

Szigorítani kell a szabályokat A Jobbik a parlament tekintélyének helyreállítása érdekében büntetné az ülésektől távol maradó képviselőket, megtiltaná a bizottsági helyettesítéseket és a politikusok álláshalmozását. Dúró Dóra nyilatkozata szerint a kormánypártok május óta egyetlen ellenzéki javaslatot sem vettek napirendre, ugyanakkor a Jobbik indítványainak némelyikét szinte változtatás nélkül benyújtották. Ezért így is bíznak elképzeléseik sikerében, ha

a Fidesz–KDNP presztízs okokból továbbra sem támogatja az ellenzéki párt által beterjesztett indítványok megtárgyalását. A Jobbik javasolja az alkotmány módosítását azért, hogy az 1990 májusát megelőzően állami vezetőként, az állampárt magas rangú tisztségviselőjeként vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztjeként dolgozók a továbbiakban ne folytathassanak politikai tevékenységet, ne lehessenek vezető beosztású kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak, bírósági és ügyészségi elöljárók. Szimbolikusnak nevezte a volt állampárti vezetők nyugdíjának csökkentését, illetve az egyes közterületek átnevezését kezdeményező javaslatukat is. A Jobbik kötelezővé tenné a hittan és erkölcstan oktatását. Határozati javaslatot sürget a magyar katonák Afganisztánból történő hazahívásáról.

Zárt ülésen ne dönthessenek közvagyonról SchifferAndrás,a Lehet Más a Politika frakcióvezetője szerint az őszi parlamenti ülésszakot az alkotmányozási folyamat és a költségvetés határozza majd meg, ugyanakkor még a ciklus elején beterjesztik az antikorrupcióra, illetve a demokrácia megújítására tett ígéreteikből készített törvénycsomagot is. Legutóbb Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettessel és Jávor Benedekkel nyújtottak be javaslatot annak a lehető-

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

7

PARLAMENT ségnek a kizárására, hogy az önkormányzatok zárt ülésen dönthessenek a közvagyonról. Javaslatuk emellett megkönnyítené a helyi népszavazási kezdeményezéseket is. Schiffer András elmondta, arra készülnek, hogy a költségvetési vitában felmutassák: a kormánypártok„brutális megszorításokra készülő, esélymegvonó társadalompolitikájával szemben”egy ökopolitikai párt milyen esélyteremtő politikát kínál az ország számára. Alapvetően nem adócsökkentésben, hanem adóátrendezésben gondolkodnak.

Kiterjesztenék a kétmilliós bérplafont Az MSZP kiterjesztené a kétmillió forintos bérplafont és a végkielégítések 98 százalékos különadóját az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál dolgozókra is. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök júniusban ismertette a közszférában alkalmazandó bruttó kétmillió forintos vezetői bérplafon kiterjesztését az állami költségvetési szférára. Felidézte: Orbán Viktor akkor azt mondta, hogy bérplafon lép életbe az állami költségvetési pénzből gazdálkodó intézményeknél, azoknál is, amelyek autonómiával rendelkeznek. A szocialista politikus szerint a kormányfő arról „elfelejtett beszélni”, hogy az önkormányzati és az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalóira és a megbízási jogviszony alapján feladatot ellátó vezető tisztségviselőire ez nem vonatkozik. „Nem feltételezzük, hogy tudatosan meg akarta szegni a szavát, valószínűleg inkább a rendkívüli ülésszak feszített és sokszor végiggondolatlan törvényalkotási menetrendje az oka…

8

ZÁRSZÁMADÁS

Az Országgyűlés szeptember 14-én megkezdte a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés megtárgyalását, a törvényjavaslathoz szeptember 20-ig nyújthattak be a képviselők módosító indítványokat. Az általános vitában kormánypárti és ellenzéki politikusok mondták el véleményüket, többségük lesújtónak tartja az előterjesztést, van aki „kegyelemkettesre”, értékeli, és csak kényszerből fogadja el a zárszámadást. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-es költségvetés zárszámadásának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a tavalyi zárszámadás normaszövegének és a mellékletek összhangjának tekintetében folytatódtak az utóbbi években tapasztalt kedvező változások, de a zárszámadás prezentációjának kialakult gyakorlata nem támogatja az információk átláthatóságát – mondta Domokos László*, az ÁSZ elnöke szeptember 14-én a parlamentben. A zárszámadási ellenőrzés során 55 javaslatot tettek, esetenként megismételve, nyomatékosítva a korábbiakat. Az ÁSZ elnöke kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat nem biztosítja a folyamatok megfelelő követhetőségét. Domokos László hangsúlyozta, hogy a 2009-es büdzsé tervezésekor már Magyarországot is elérte a gazdaságipénzügyi válság, mindezek ellenére az akkori kormánynak a költségvetést megalapozó tervező munkájában számos hiba mutatkozott. Utalt arra is, hogy a tervezéskor, elsősorban a bevételeket és az államadósságot is befolyásoló növekedési, beruházási, * A teljes anyagot lásd: www.asz.hu

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

foglalkoztatási és fogyasztási tényezőknél a kormány nem számolt súlyuknak megfelelően a kockázatokkal. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az adóbevételek összesen mintegy 6,5 százalékkal maradtak el a tervezettől, összesen 415,6 milliárd forinttal voltak alatta a törvényben előirányzott 6524,2 milliárd forintnak. Az ÁSZ már a tervezés időszakában magas kockázatúnak minősítette többek között a társasági adó, a tervezett szjabevételek, a társas vállalkozások és a magánszemélyek különadójának teljesíthetőségét. A társadalombiztosítási alrendszer az előirányzott 8,9 milliárd forinttal szemben 156,7 milliárd forint deficittel zárt, ami a járulékbevételek jelentős elmaradására volt visszavezethető. A diagnózishoz tartozik, hogy az államháztartás teljes egyenlegének 2009. évi hiánya közel 30 százalékkal haladta meg az előirányzatot, és összességében elérte a GDP 3,9 százalékát.

Az állami vagyonról Domokos László az állami vagyon ellenőrzésével kapcsolatban kiemelte: a vagyonkezelő továbbra sem rendelkezik teljes körű és pontos vagyonnyilvántartással. Elmondta: a számvevők már befejezték a | www.onkornet.hu

4-es metró első szakaszának ellenőrzését, a vizsgálat során számos szabálytalanságot tártak fel, amelyeknek egy része tekintetében indokolt a büntetőjogi felelősség felvetése. Az ÁSZ szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok több esetben alátámasztják a hűtlen kezelés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúját – mondta a számvevőszék elnöke.

Sodródás és trükközés Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint sodródás, trükközés jellemezte a 2009. évi költségvetést. A kormány beszámolójában foglaltakat megerősítve: az államháztartás teljes egyenlegének 2009. évi hiánya közel 30 százalékkal meghaladta az előirányzatot, elérte a GDP 3,9 százalékának megfelelő mértéket, a központi költségvetés a tervezettnél 10 százalékkal magasabb, GDParányosan mintegy 2,8 százalékos hiánya pedig mérsékeltebb a 2008. évinél. A központi költségvetés mintegy 19 ezer milliárd forintnyi bruttó adóssága 6,9 százalékkal felülmúlja a tervezettet, és 4,8 százalékkal a 2008. évi tényadatot. A GDP-arányos adósságállomány a betétként elhelyezett IMF- és EU-hitelrésszel együtt 72,7 százalék, ami 4,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. Kockázattal jár, hogy a devizaadósság aránya az elmúlt években nőtt, és 2009 végére megközelíti a 45 százalékot. Cséfalvay Zoltán az államháztartás gazdálkodásának 2009. évi szakmai elfogadását javasolta, „…ami azonban egyáltalán nem azonos azzal, hogy a kormány egyetértene vagy bármilyen módon is támogatná az előző kabinet gazdasági és költségvetési politikáját” – hangsúlyozta az államtitkár.

PARLAMENT Éllovasból sereghajtók lettünk Dancsó József, a kormánypárt vezérszónoka a legsúlyosabb problémának azt nevezte, hogy egy legyengült állapotú országot ért a válság 2009-ben, így súlyosabbak voltak a következmények, s ezek hosszú távon is jelentkeznek majd. Az elmúlt nyolc év azt eredményezte, hogy Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált – fogalmazott, hozzátéve: elhibázott gazdaságpolitikát folytatott az előző kormány, gazdasági lassulás következett be, az államháztartási hiány nőtt. 300 milliárd forinttal „szállt el” a költségvetés az eredetileg tervezetthez képest, s a bevételi és kiadási oldalt még véletlenül sem sikerült „eltalálni” – mondta. A Munkaerő-piaci Alapból számolatlanul folyt el a közpénz. Az önkormányzatok költségvetését megkurtították, eközben pluszfeladatokat róttak rájuk – említett egy másik problémát. Az uniós forrásokról azt mondta: több mint 100 milliárd ragadt benn a rendszerben, a bürokrácia, a pályázatok átgondolatlansága miatt. Ez az összeg lényegesen csökkentette volna a gazdasági visszaesést. Az állami vagyonról azt mondta, hogy az előző kormányok elképesztő módon gazdálkodtak, gátlástalanul magánkézbe játszottak át vagyontárgyakat – közölte a kormánypárti politikus.

Nehéz költségvetési évet zárunk Boldvai László szocialista képviselő szerint a javaslat hoszszú hónapok óta az első olyan előterjesztése a kormánynak, ami magas színvonalú szakmai előkészítés után került az Országgyűlés elé. A javaslatot korrektnek és szakszerűnek

nevezte a politikus és hozzátette: támogatják a kormány által benyújtott indítványt és egyetértett az abban tett megállapításokkal. Kiemelte: az előterjesztés több elismerő, méltató állítást is megfogalmaz a korábbi kormányok teljesítményét illetően. Példaként említette, hogy elismeri a 2009. évi gazdasági folyamatokat alapvetően meghatározó világgazdasági válság kedvezőtlen hatásait és a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormány szűk mozgásterét. „Méltatja a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormánynak a válság súlyosabb következményeinek elhárítása érdekében tett, a gazdasági és pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló jelentős lépéseit” – hangsúlyozta Boldvai, majd kitért arra, hogy a beruházások csökkenése mérsékelt volt a régióhoz képest, ami véleménye szerint többek között az EUforrások hatékony felhasználásának volt köszönhető. Nehéz költségvetési évet kell lezárni a zárszámadás elfogadásával – summázta a politikus.

Mások döntöttek helyettünk Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint gyalázat volt, ami az elmúlt nyolc évben történt, valós számokat hallgattak el, kijátszották a költségvetési szabályokat. Hangsúlyozta, hogy a 2009-es folyamatokhoz az Orbán-kormánynak semmi köze nem volt. Ez már nem egy szabad ország költségvetése volt, a büdzsé a pénzügyi kényszerek hatása alatt született. Felidézte, hogy 2008 őszén összeomlott a magyar állampapírpiac, s azt mondta, hogy ez volt a kijózanodás pillanata. Ezt követően 2009 végére soha nem látott megszorításokkal találkozott az ország, majd a kabinet kormányrendeletben állapodott meg az uniwww.onkorkep.hu

óval, tudomásul véve az unió és az IMF által megfogalmazott elvárásokat. Mások döntöttek helyettünk – mondta. A KDNP-s politikus kijelentette, az Orbán-kormány mindent meg fog tenni, hogy a szocialisták által az országra tett pénzügyi béklyótól megszabaduljanak.

Nem fogadjuk el… Vágó Gábor szerint a zárszámadás elfogadásáról szóló törvényjavaslat tükrözi az ország jelenlegi helyzetét. Pártja álláspontját ismertette, amikor azt mondta, az LMP nem fogadja el a javaslatot. Vágó szerint a 2009-es költségvetés „sodródó költségvetés” volt, amelynek nem volt kitapintható célja, a kormány egyszerűen csak túlélésre törekedett. Azt is közölte, hogy az LMP a törvényjavaslatot többé-kevésbé használhatatlannak tarja, hangsúlyozta, átfogó költségvetési reformra van szükség, amely kiterjed a költségvetési beszámolók és dokumentumok formátumára is. Az LMP szerint a tavalyi évben csökkent a szociális és foglalkoztatáspolitikai területre fordított összeg, és milliárdokat buktak a 2008-as finanszírozási szinthez képest a regionális munkaügyi és a képzőközpontok, valamint az állami foglalkoztatási szolgálat.

Itt a piros, hol a piros? Nyikos Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szerint az Állami Számvevőszék zárszámadásról szóló jelentése nem ad elegendő támogatást a képviselőknek ahhoz, hogy felelős politikai döntést hozhassanak. A pénzügyi ellenőrzés általánosan elfogadott szakmai szabályait figyelmen kívül hagyva az Állami Számvevőszék nem nyilatkozik, nem adott össze-

sített minősített véleményt a zárszámadás egészéről, arról, hogy a vizsgálatai alapján végül is elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek a zárszámadást, vagy elutasítást javasol. „Nem tudjuk meg azt sem, hogy maradtak-e csontvázak (…). A magyar jogszabályok többnyire sajnos nem annyira egyértelműek, hogy ne értelmezhetné a beszámoló készítője másként az adott gazdasági eseményt. Azok után, hogy az Állami Számvevőszék 2009-ben elkötelezte magát az úgynevezett angolszász westminster típusú számvevőszéki ellenőrzés iránt és ennek érdekében, hogy ezt a módszert (…) idehaza meghonosítsa, jelentős európai uniós támogatást kapott, és ezt még megtoldotta egy további együttműködési szerződéssel. Nos, ehhez képest, hogy 11 éve folyik ez a folyamat (…), szerények azok az eredmények, amelyeket e téren a számvevőszék fel tud mutatni. A számvevőszék nem sért törvényt, amikor ezt nem teszi meg. A törvény anynyira elavult, 1989-es születésű, és még az egykori pártállami parlament alkotta meg (…).” A Jobbik vezérszónoka szerint az ÁSZ a 750 oldalnyi vizsgálati anyagával magára hagyta a képviselőket, hiszen ennyi adat, információ megemésztéséhez nincs fizikailehetőségeegyképviselőnek. Nyikos Zoltán szerint az Országgyűlésben nem polihisztorok ülnek, hanem politikusok, akiktől nem várható el az, hogy saját maguk igazodjanak el az adathalmazokban. A Jobbik politikusa miután bemutatta a súlyos szakmai hiányosságokat, úgy fogalmazott, hogy a frakciója az LMPfrakcióhoz hasonlóan, alkamatlannak tartja a tavalyi évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót arra, hogy a plenáris ülésen érdemi, szakmai vitát folytassanak róla. Csonka Gizella

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

9

Olasz Intézet Bródy Sándor. u. 5–7.

KOR-KÉP – VISSZAPILLANTÓ

137 éve annak, hogy Budapest főváros* új közigazgatása 1873. november 17-én megkezdte a működését. Igaz, hogy a városegyesítést elrendelő törvény már egy évvel korábban megszületett, ennek ellenére az egységes főváros létrejötte mégsem köthető ehhez a pillanathoz, megvalósítása hosszú ideig tartott. 1872. november 26-án a régi, Sándor utcai képviselőházban (ma Olasz Kultúrintézet) kezdődött a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság” alakításának és rendezésének tárgyában benyújtott törvényjavas* A „főváros” elnevezést 1892-ben, a koronázás negyedszázados évfordulójára I. Ferenc József székfővárosra változtatta: ez pár hónap alatt, hivatalos intézkedés nélkül, a gyakorlatban „székesfőváros”ra módosult, ma már a hivatalos elnevezés Budapest főváros. (Forrás: Budapest enciklopédia, Bp., 1981, Corvina Kiadó; sulinet.hu)

10

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

lat megtárgyalása. 1872. december 4-én a Tisztelt Ház jelentéktelen módosításokkal elfogadta az előterjesztést, miszerint „Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, BudaPest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek.” Ez a döntés azt is kimondta, hogy a városigazgatás nyelve a magyar lesz. A főrendiház pár nappal később, december 17-én jóváhagyta a törvényjavaslatot, ezt Ferenc József december 22-én aláírásával szentesítette. A törvényt már másnap ki is hirdették a képviselőházban. 1872. december 23-án létrejött a főváros megszületésének jogi-adminisztratív feltétele. Ahhoz, hogy az egységes fővárost irányító közgyűlés és az adminisztráció megalakuljon, 11 hónapra volt szükség. Egyszerre két testület dolgozott a projekten: a három város küldötteiből álló harmincnégy fős bizottság (Pest húsz, Buda tíz, Óbuda négy) és a városok közös közgyűlése. A bizottság kidolgozta az egységes főváros működésére vonatkozó javaslatokat, amit a közös közgyűlés elfogadott, a belügyminiszter pedig jóváhagyta. A két különálló város, Buda és Pest nevéből összetett Budapest elnevezés a rendelkezésünkre álló adatok szerint először a krakkói egyetem anyakönyvében szerepel 1499-ben Buda-Pest formátumban. A XVI. századtól kezdve már többször is előfordult latin és magyar nyelvű szövegekben egyaránt. Széchenyi István 1831-ben, a Hitel című munkájában javasolta a két testvérváros egyesítését Budapest néven, „mivel egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek”. A Buda, Óbuda és Pest egyesítését kimondó 1872. XXXVI. tc. a „Buda-Pest főváros” elnevezést használja, de a három helység képviselő-testületeiből a tc. végrehajtásának előkészítésére alakult közös közgyűlés már az első tanácskozásán, 1873. március 20án a Budapest kifejezést használja.

Kialakították a közigazgatási és választókerületeket A választókerületek választásra jogosult polgárait meglehetősen liberálisan határozták meg. Elsősorban azok jöhettek szóba, akiknek legalább tíz forint adó fizetésére kötelezett munkabérük volt. Ez a kiválasztási mód leginkább az alkalmazottaknak kedvezett. | www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Vége a húszéves legendának Demszky Gábor (1990–2010)

Az biztos, hogy húsz évvel a rendszerváltás után új főpolgármestere lesz a fővárosnak. Nagy valószínűséggel Demszky Gábort, a húsz év után leköszönő főpolgármestert egykor legendaként jegyzi majd a történelem, hiszen az elmúlt öt ciklusban hiába próbálkozott bárki is a szabad demokrata politikus leváltásával, ez senkinek se sikerült. Nemcsak a jobboldali pártok, de még a szocialisták sem nézték jó szemmel Demszky húszéves tündöklését, 2006ban ők is csak jobb híján támogatták őt. Hogy mi volt a főpolgármester sikerének titka? Nehéz megmondani, talán évek múltán könnyebb lesz értékelni a Demszky-korszakot. Azt nem gondoljuk, hogy Demsz-

A városi tisztviselők hatáskörét, beosztását és fizetését a főváros igazgatásstruktúrájáról és ügyviteléről rendelkező szabályozás tartalmazta. Közben kidolgozták a három város egységes fizetési rendszerét és elkészült a majdani közgyűlés ügyrendjének tervezete is. Ferenc József közben szentesítette az új fővárosi címerről, pecsétről és zászlóról hozott határozatokat.

1873 májusában megkezdték a választók összeírását A feljegyzések szerint a helyhatósági választások iránti érdeklődés a vártnál kisebb volt. Szeptember 28-án és 29én a helyhatósági választásokat csekély részvétellel tartották. A névjegyzékben szereplő választóknak csak a fele szavazott, ők is nyíltan voksoltak. Minden párt a szimpatizánsainak előre kiosztotta a jelöltjeit tartalmazó, meghatározott színű céduláját, a választónak csak az volt a dolga, hogy bedobja az urnába. Így a bizottság tagjai előtt nem volt titok, hogy ki kire szavazott.

Az alakuló közgyűlés 1873. október 25-én volt A képviselő-testület titkos szavazással, három jelölt közül választotta meg a főpolgármestert. A szavazáshoz három urnát állítottak fel egy-egy jelölt nevével. Minden képviselő egy fehér és két fekete golyót kapott. A három urnába egy-egy golyót kellett dobni, a fehérrel a főpolgármester-jelöltre szavaztak. A legtöbb szavazatot Ráth

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010

Károly, a budapesti királyi tábla alelnöke kapta. Ő volt Budapest főváros első főpolgármestere . A választást követő közgyűléseken megválasztották a főváros tisztviselőit. Polgármesternek Kamermayer Károly volt Pest városi tanácsnokot, az első alpolgármesternek Gerlóczy Károly közigazgatási szakembert választották. A „három Károly” Budapest csaknem negyedszázadon át hivatalban maradó, legendás vezetője volt. 1873. november 16-án egyesítették a három város hivatali apparátusát. Másnaptól a fővárosi törvényhatóságra tartozó ügyekben ideiglenesen – a régi pesti Városházára kellett menni. Ezt a napot, 1873. november 17-ét javasolta a fővárosi közgyűlés Budapest hivatalos születésnapjának. (Az új városháza a Váci utcában csak 1875-ben készült el.) Budapest főpolgármesterei voltak

Ráth Károly 1873–1897 | Márkus József 1897–1906 | Fülep Kálmán 1906–1912 | Heltai Ferenc 1913 | Bárczy István 1913–1919 | Sipőcz Jenő 1920–1923 (1920-ban kormánybiztos); 1934–1937 | Tersztyánszky Kálmán 1924 (kormánybiztos) | Ripka Ferenc 1925–1932 | Huszár Aladár 1932–1934 | Borvendég Ferenc 1934 | Karafiáth Jenő 1937–1942 | Homonnay Tivadar 1942–1944 | Keledy Tibor 1944 | Mohay Gyula 1944 | Szakasits Árpád 1945–1948 (közgyűlési elnök) | Köböl József 1948–1949 (közgyűlési elnök) | Demszky Gábor 1990–2010

Budapest tanácselnökei voltak (1950–1990)

Pongrácz Kálmán 1950–1958 | Veres József 1958– 1963 | Sarlós István 1963–1970 | Kelemen Lajos 1970– 1971 | Szépvölgyi Zoltán 1971–1986 | Iványi Pál 1987– 1988 | Bielek József 1989–1990 Forrás: Budapest első számú vezetőinek életrajzai. Politikatörténeti Intézet

Megszólaltak

a harsonák

A Fidesz–KDNP-szövetség Budapesten a Syma-csarnokban tartotta az önkormányzati választási kampánynyitó nagygyűlését, ahol hivatalosan is bemutatták a főpolgármester-jelöltet és a polgármesterjelölteket. A kampánynyitóra parádés, látványos elemekben gazdag, gondosan megkomponált forgatókönyv szerint, a Roxette együttes „Listen to your heart” zenéjére érkezett Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, és buzdította a jelölteket, beszédében irányt mutatott a választóknak. Aki látta a nagygyűlést, tanúja lehetett a mámornak, hallhatta, ahogy „megszólaltak a harsonák”.

Orbán Viktor a nagygyűlésen tartott előadásában az önkormányzati választások kapcsán úgy fogalmazott: október 3-án Magyarország újra fontos sikert érhet el, óriási lépést tehet előre. Ahhoz, hogy ez így legyen, a Fidesznek a következő hetekben keményen kell dolgoznia. „A változást tűzön-vízen át keresztül kell vinni. Győztes erőként kell beérnünk a célba (...) évtizedek múlhatnak rajta (...) Erős gazdaság, munkahelyek, rend és biztonság: erre ma csak mi vagyunk képesek az emberek támogatásával.” A Fidesz elnöke szerint Magyarország az apátia országából egy év alatt elszánt ország lett. Óvakodni kell azonban attól – mondta –, hogy a tavaszi sikerekből vagy a jelenlegi közvélemény-kutatásokból bizakodó következtetéseket vonjunk le. „Az áprilisi választási eredmények ne vakítsanak el közülünk senkit, inkább azt érdemes végiggondolnunk, hogy mi volt a titka a sikernek?” Orbán szerint ebben nagy szerepe volt a kemény munkának, és annak, hogy olyan irányt mutattak, amellyel a választók elsöprő többsége örömmel azonosult. Véleménye szerint a tavaszi győzelemben jelentős szerepet játszott az is, hogy akkor világosan meg tudták fogalmazni, hogy mi a választás tétje, mi minden múlik a részvételen, a választások eredményén. Tavasszal a választók a „mélyreható változásokra szavaztak, nemet mondtak az előző nyolc évre, arra a korszakra, amelyben nem jutottunk sehová, amely nem szólt www.onkorkep.hu

másról, mint meddő vitákról és kudarcokról, a valóság meghamisításáról, a hatalommal való visszaélésről.”

Mindenki ott, ahol van – tegye a dolgát Az önkormányzati választásról szólva a pártelnök hangsúlyozta, ha sikerül összekapaszkodni, akkor sikerülhet az a vállalkozás, hogy Magyarországot talpra állítsák. Jelezte, hogy pártja sosem állított még annyi polgármester- (1116 fő – a szerk.) és képviselőjelöltet, mint most. A Fideszjelöltek száma meghaladja az összes többi párt által indított politikusokét. Főpolgármester-jelöltként indultak 2002-ben Demszky Gábor SZDSZ (348 534) 46,7% Schmitt Pál független(267 563) 35,83% Gy. Németh Erzsébet MSZP (98 289) 13,17% Csurka István MIÉP (24 341) 3,26% Droppa György Centrum (4404) 0,59% Karacs Istvánné Munkáspárt (3121) 0,42% A fővárosi közgyűlés összetétele 2002-ben 66 fő MSZP: 24 fő | Fidesz: 21 fő | MDF: 16 fő | MIÉP: 5 fő Főpolgármester-jelöltként indultak 2006-ban Demszky Gábor SZDSZ–MSZP (362 289) 46,86% Tarlós István független (349 412) 45,20% Katona Kálmán MDF (46 367) 6% Zsinka László MIÉP (10 791) 1,40% Székely Péter Munkáspárt (4212) 0,54% A fővárosi közgyűlés összetétele 2006-ban 66 fő Fidesz–KDNP: 30 | MSZP: 24 | MDF: 3 | SZDSZ: 9 Főpolgármester-jelöltként indulnak 2010-ben Horváth Csaba MSZP Jávor Benedek LMP Staudt Gábor Jobbik Tarlós István Fidesz-KDNP 2010-ben a fővárosi közgyűlés mandátuma 33 fő Képviselőjelöltek: MSZP: 99 | Fidesz–KDNP: 98 | LMP: 44 | Jobbik: 30

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

11

A táblázat forrása: ÖN-KOR-KÉP

ky sikere a szabad demokratáknak köszönhető, hiszen az SZDSZ-ben – a már évekkel ezelőtt – elindult erjedés sem ártott főpolgármesteri pozíciójának. Annál inkább ártott a főpolgármesternek, hogy a bizalmi embere, Mesterházy Ernő és a szocialisták komisszárjának számító Hagyó Miklós körül hatalmas korrupciós botrányok robbantak ki, amelyek végképp hatástalanították Demszky pozícióját. Így hát a rendszerváltás előtt egykoron legendás ellenzéki szerepben tündöklő Demszkyről ma már csak negatív felhanggal esik szó. Úgy tűnik, hogy a korrupciós botrányok miatt Demszkynek esélye nincs arra, hogy valamit is megőrizzen a húsz év alatt kialakított mítoszából. Az utolsó közgyűlésen a leköszönő főpolgármester nemcsak a kabátját öltötte magára, hanem a politikai felelősséget is magával vitte. Csy-kó

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 „Gondoljatok az utánunk jövő nemzedékre, a saját gyermekeitekre, végső soron nekik akarjuk felemelni ezt az országot, nekik és az ő gyermekeiknek, és nem akarunk olyan országot hagyni rájuk, amilyenné az elmúlt nyolc év tette Magyarországot...” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.

A Fidesz főpolgármester-jelöltje Tarlós István 1994 és 2006 között Óbudát kisebbségben irányította. Az egykori óbudai polgármester 1990–94 között Demszky Gáborhoz hasonlóan az SZDSZ tagja volt. 1994-ben több szabad demokrata polgármesterrel együtt – pl. Derce Tamás, Újpest leköszönő polgármestere – távozott a pártból. A Fidesz– KDNP-szövetség főpolgármesterjelöltje, nyilatkozataiban sok mindenért kritikával illeti Demszky Gábor húszéves tevékenységét, a vezetői képességeiről is megvan a véleménye,

ennek ellenére őt sokkal többre tartja, mint a „handabandázó” szocialista politikusokat, akik semmi értékelhetőt nem tettek le az asztalra. Tarlós szerint Budapest sokszínű kultúrája Demszky elévülhetetlen érdemei közé tartozik. Húsz év óta a főváros és a kerületek között feszültséget okoz a törvényileg elhibázott feladat- és forrásmegosztás. Budapest „szétszabdalását” sokan rossz szemmel nézik – pártoktól függetlenül –, Demszky és a kerületi polgármesterek is arról beszélnek, hogy az önkormányzatok gúzsba kötve táncolnak, ezt az állapotot a forráshiány mellett Budapest szétszabdalt közigazgatásával is magyarázzák. Sokan egy egységes Budapest kialakításában látnák a megoldást, csakhogy kampány idején egyik párt sem vállalja ezt a népszerűtlen feladatot, most inkább csak arról lehet hallani, hogy a város működése érdekében egymáshoz kell rendelni a feladat- és hatásköröket.

Összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

12

3176 23 301 119 75 358 60 108 183 82 121 78 76 131 187 245 229 109 216 217 258

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

Összes jelölt

8 205 994 1 407 470 325 943 438 352 308 471 567 910 345 945 351 237 364 894 439 618 257 490 324 896 255 396 170 463 973 668 268 844 450 556 196 751 215 773 300 081 242 236

Megyei, A települési fővárosi önkormányzatokban közgyűlésbetölthető ben betöltképviselői hető mandátumok mandátumok 2006 2010 2006 2010 901 424 25 361 16 914 66 33 635 413 40 19 1806 1324 46 24 1170 750 40 18 775 492 59 30 2555 1746 40 20 627 390 40 21 1019 655 41 21 1356 932 40 25 852 553 40 15 1039 681 40 20 808 517 40 15 710 463 40 15 953 650 80 43 2117 1357 40 16 1909 1139 48 26 1914 1239 41 15 843 572 40 15 1319 944 40 18 1449 1020 40 15 1505 1077

Polgármester jelöltek

Települések száma

A táblázatok forrása: választás.hu alapján ÖN-KOR-KÉP

Főváros/megye

Választói névjegyzékben szereplők száma (2010. aug. 3.)

Önkormányzati választási körkép

2010 8881 66 326 81 2845 830 4700 333 2770 239 2312 1091 7447 184 1605 319 2468 421 2695 253 2664 406 2954 261 2385 209 1736 375 2407 590 6685 663 3947 628 5407 307 1969 475 2745 566 3269 650 3316

| www.onkornet.hu

A fővárosnak rendre és reményre van szüksége Tarlós István közelről ismeri a fővárosi közgyűlés munkáját. Véleménye szerint, ami az elmúlt években a fővárosban történt, az nem mehet tovább, eljött az idő, irányt kell váltani. Rendre és olyan vezetőkre van szükség, akik vállalják a politikai felelősséget. A főpolgármester-jelölt a kormánypárt szeptember 10-i budapesti kampánynyitóján hangsúlyozta, hogy Budapestnek nem világvárossá, hanem a régió versenyképes központjává kell válnia; a fővárosnak rendre és reményre van szüksége. A káosz nem a sokszínűség, az anarchia nem a liberalizmus, a szervezetlenség nem a szabadság, hanem annak hamis illúziója. Tarlós a fővárosban látványosan visszaszorítaná a csalást és a korrupciót. Nagyon fontosnak tartja Budapest működési-pénzügyi stabilitását, a fenntartható közlekedési és az átlátható intézményi rendszer kialakítását, a közbiztonság megerősítését. A Fidesz–KDNP főpolgármesterjelöltje Budapestnek új energiastratégiát, a zöld területek eredményes védelmét, elérhető, emberközpontú egészségügyet, az oktatásban egységes követelményrendszert, pedagógus-életpályamodellt, a cigánykérdés értelmes és életszerű kezelését, biztonságot, társadalmi összefogást és tényleges együttműködést ígért.

Egyesek hirtelen szociálisan érzékenyek lettek A hajléktalan problémakörről szólva úgy fogalmazott, hogy „egyesek hirtelen szociálisan érzékenyek lettek”, holott a hajléktalanproblémát húsz éve nem képesek megoldani. Tarlós szerint a hajléktalanoknak biztonságot és munkalehetőséget kell adni a juttatások mellett, akik viszont a gondoskodás mellett sem hajlandóak dolgozni, azokkal szemben fel kell lépni, akár hatósági eszközökkel is. A konszolidált tömeg számára biztosítani kell a város funkcionális pontjainak használhatóságát – fogalmazott határozottan a főpolgármester-jelölt.

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 Kórkép és jövőkép Tarlós szerint tarthatatlan, ami Budapesten az elmúlt években történt. A főpolgármester-jelölt emlékeztetett arra, hogy a szocialista–szabad demokrata városvezetés a fővárosi cégek igazgatótanácsaiban az ellenzéknek egyetlen helyet sem engedett át, és a felügyelőbizottságokban is törpe kisebbségbe kényszerítette az ellenzéket. Négy év alatt az ellenzéknek egyetlen költségvetési javaslatát sem fogadták el, és egyetlen esetben sem egyeztették velük a közgyűlés időpontját – idézte a múltat Tarlós István. Szakmai alkalmatlanságról szólva példaként a Podmaniczky-tervet említette, véleménye szerint a terv kudarcának nemcsak a forráshiány volt az oka, hanem a rossz előkészítés is. A Podmaniczky-terv háromnegyede még messze van a befejezéstől, ami elkezdődött – metró, útfelújítás, csatornázás –, azt is káosz veszi körül. „Meg fogjuk látni, meddig ér a takarónk: a beruházásokat megtervezzük (31 látványos beruházást terveznek – a szerk.), s aminek beindítása elérhetőnek látszik ebben a ciklusban, csak azokat hozzuk nyilvánosságra.

Emlékeztetőül

Podmaniczky-programmal Budapestért. Demszky Gábor Podmaniczky-program néven ismertette a kormány Nemzeti Fejlesztési Tervének budapesti fejezetét, amely Aquincumi hidat, ferihegyi gyorsvasutat és 5-ös metrót tartalmaz 2013-ig . A kormány elképzelése szerint megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és meglesz a közigazgatási reform terve is. „Halljuk a budapestiek szavát: tisztább, biztonságosabb várost szeretnének, egy várost, ahol lehet élni, dolgozni, közlekedni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a sajtótájékoztatón, ahol Demszky Gábor főpolgármesterrel és Molnár Gyulával, a kormány fővárosi megbízottjával ismertették a Nemzeti Fejlesztési Terv Budapest-fejezetét.

Kívánatosak a fejlesztések, de mindennél előbbre való, hogy a város biztonságosan működjön” – ígéri a fideszes főpolgármester-jelölt.

Budapest gazdálkodásáról Tarlós István Budapest pénzügyigazdasági állapotát nehezen tudja megítélni. Nem tudja, hogy a szocialista– liberális városvezetés milyen, későbbre ütemezett kötelezettségeket vállalt. A főpolgármester-jelölt szerint a főváros közvetlen adósságállománya 200 milliárd forint felett jár, a BKV belsőés külső adósságállománya megközelíti a 400 milliárdot, a négyes metró egyes szakaszának forráshiánya pedig 100 milliárd körül mozog. Ehhez hozzá kell venni a ma még ismeretlen kötelezettségvállalásokat, későbbre ütemezett számlakifizetéseket, s az olyan pereket, amelyek kimenetele kétséges és súlyos kötelezettséget róhat a fővárosra. A kórképet folytatva Tarlósnak a városházán lefolytatott közbeszerzésekről sem volt jobb véleménye. A főpolgármester-jelölt szerint a szerződések rendszere csaknem átláthatatlan,

A miniszterelnök elmondta, nincs sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül, ezért a kormánynak kötelező támogatni a budapestiek által kigondolt elképzeléseket (…) Demszky Gábor ismertette a főváros vezetése által kidolgozott középtávú fejlesztési programot. A főpolgármester mindenekelőtt kijelentette, soha egyetlen kormány nem támogatta annyira Budapestet, mint a Gyurcsánykormány, majd beszámolt arról, hogy Podmaniczky Frigyesről elnevezett programot hirdet meg Budapest, amely magában foglalja a következő kilenc év fejlesztési menetrendjét. (Index – 2005.02.09. 18:42) Továbbra sem lesz tilos koldulni Budapesten, a többség leszavazta Szőke László MDF-frakcióvezető javaslatát. Az ellenzéki

www.onkorkep.hu

az erőltetett privatizáció következtében sok stratégiai jelentőségű vagyonelem szinte reménytelenül kikerült a főváros tulajdonából. Megígérte, ha megnyerik a választást, ezeket a szerződéseket szigorúan felül fogják vizsgálni. Egy vele készült, internetes portálon megjelent interjúban példaként említi: „Ha a franciák nem engednek a közműcégek ügyében, egy jogászcsapat addig fogja keresni, hogy hány helyen sértették meg a szerződést, amíg meg nem találja. Ez pedig azonnali felbontást is jelenthet. Tárgyalhatunk így is, de nem szeretném ezzel kezdeni.”

politikus a főváros frekventált területein szabálysértéssé minősítette volna a kéregetést. A tegnapi ülésnapon is jelen voltak a teremben a javaslat ellen tiltakozó, Az Utca Embere elnevezésű civil szervezet képviselői, akik már szerdán demonstráltak a rendelettervezet ellen. Hosszas vita alakult ki az USA negyvenedik elnökének munkásságáról. Az MDF ugyanis kezdeményezte, hogy Ronald Reagan kapjon mellszobrot Budapesten, mert a néhány éve elhunyt politikus sokat tett a közép-európai népek szabadságáért, a hidegháború befejezéséért. Az indítványt támogatta az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz is. A tiltakozó MIÉP frakcióvezetője, Zsinka László szerint magyar politikusnak kellene szobrot emelni, például Teleki Pálnak vagy Pro-

Mandátumok kerületi megoszlása Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Összesen

Mandátum 2006 2010 23 14 29 20 35 22 32 20 23 14 23 14 25 17 27 17 25 17 27 17 37 24 27 17 32 20 33 21 28 20 27 17 28 20 30 20 27 17 27 17 28 20 25 17 17 11 635 413

hászka Ottokárnak. A vita hevében úgy fogalmazott: „kívülről jövő utasítást hajtanak végre, akik ezt megszavazzák”. Somlyódi Csaba (MSZP) ezt ironikusan úgy kommentálta: a héten még nem kaptak utasítást, el is bizonytalanodtak, de Zsinkának köszönhetően végre tudják, mit kell tenniük. Sasvári Szilárd (Fidesz–MKDSZ) szerint az egykori amerikai elnöknek igenis jár a mellszobor, sőt róla kellene elnevezni a Roosevelt teret is. A jaltai és a máltai békekonferencia jelentőségére is kitérő vita bő órát tartott, így a városatyák több időt szenteltek a szoborkérdésre, mint szerdán a Budapest középtávú fejlesztéseit összefoglaló Podmaniczky-program megvitatására. A szobor felállítását végül megszavazta a közgyűlés. (Budapest.hu, 2005. július 1.)

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

13

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010

Lehet Más a Politika

Jávor Benedek szeptember 13án, a Parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásában arra volt kíváncsi, hogy milyen szándék vezérelte a kormányzó pártokat, amikor javaslataikat, döntéseiket meghozták? Véleménye szerint ugyanis, a Fidesz hiába kapott kétharmados felhatalmazást a választóktól, mégsem lépett semmit se azokban a kérdésekben, amelyek Budapest működőképességét előmozdítanák. Jávor Benedek olyan kétharmados döntést igénylő jogszabályok megváltoztatásáról beszélt, amelyek módosítása még pénzbe se kerülne. Példaként említette a kétszintű önkormányzati rendszerről szóló szabályozást, amit a Fidesz évek óta folyamatosan és jogosan ostoroz, és mégsem dolgozott ki helyette egy olyan javaslatot, amely alkalmas lehetne a régen csődöt mondott szisztéma megváltoztatására. Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint a helyzet ma abszurd, ugyanis Budapest és a kerületek között nincs világos hierarchia, a hatáskörök nincsenek egyértelműen tisztázva, és nem fedezhető fel logika abban sem, hogy melyik feladat tartozik a fővároshoz, illetve a kerületekhez. Így fordulhat elő például az is, hogy a főváros sokmilliárdos uniós pályázatokról marad le, mert a kerületek nem tudnak megegyez-

14

ni egy villamos pálya nyomvonaláról vagy néhány parkolóhely sorsáról – hangsúlyozta Jávor Benedek. Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint az 1950-es években létrejött „kétszintűségnek” akkoriban az volt a funkciója, hogy megakadályozza a pártállammal szemben megszerveződő alternatív hatalmi centrum, az önálló és erős Budapest létrejöttét. Jávor szerint a Fidesz Budapest-programja nem mond semmit a budapesti közigazgatás átalakításáról az olyan frázisokon túl, mint „a fővárosi önkormányzatnak aktív kezdeményező szerepet kell vállalnia a fővárosi önkormányzati rendszer átfogó strukturális és hatásköri felülvizsgálata érdekében.” A kerülethatárok átrajzolásáról, a kerületek számáról a Fidesz főpolgármesterjelöltje, Tarlós István az elmúlt pár évben legalább háromféle koncepciót vázolt fel, a jelenlegi program azonban egyiket sem említi – emlékeztette Jávor Benedek a fideszes képviselőket, majd folytatta: pontosan egy ilyen rövid távú logikának az eredményeként született meg 1990-ben a jelenlegi rendszer, amelyről mindenki tudja, hogy ez a főváros megfelelő fejlődésének az egyik legfőbb gátja. Jávor szerint ideje lenne, hogy végre ne az egyes pártok, hanem a főváros érdekei diktálják az új rendszert. Világos egyértelmű hatásköröket, logikus feladatmegosztást, ehhez igazodó finanszírozást, teljes átláthatósá-

got, a lakossági érdekek hatékonyabb megjelenítése érdekében pedig városrészi önkormányzatokat és részvételi költségvetést szeretnénk – fogalmazta meg Jávor Benedek az LMP elképzeléseit.

Budapestnek egységes megjelenésre és képviseletre van szüksége A Jobbik honlapján megtalálható a párt önkormányzati programja. Itt most a Budapest program azon a fejezeteiből közlünk összefoglalót, amelyekről korábban keveset lehetett hallani. „(…) az önkormányzatiság jelenlegi rendszere az összeomlás szélére került. Az önkormányzatok nem kapnak kellő forrást a feladataik ellátásához, kötelező állami feladatokat oktrojálnak rájuk, a szükséges források biztosítása nélkül. A Jobbik tavasszal már Alkotmánybírósághoz is fordult annak érdekében, hogy a testület állapítsa meg, hogy a 2010. évi költségvetés alkotmányellenes, hiszen nem biztosít az önkormányzatok számára megfelelő fedezetet az átadott kötelező feladatok végrehajtására. A kérdés aktualitását az adja, hogy a most folyó kampányban olyan ígéretek hangoznak el, amelyeknek közük sincsen a valósághoz, vagyis egyrészről betarthatatlanok, másrészről a választópolgárok átveréséről szólnak….” Hajléktalanpolitika. A Jobbik magas fokon szervezett, ugyanakkor emberséges hajléktalanpolitikát ígér. Eltüntetnék a kéregető hajléktalanokat Budapest köztereiről, ugyanakkor alanyi jogon biztosítanák a hajléktalan igazolvánnyal rendelkezők számára a napi egyszeri főtt étkezést és az éjszakai szállást, valamint télen a nappali melegedőket, és az alapszintű közegészségügyi ellátást. Gondoskodnának a hajléktalanszállókon élők tulajdoni és fizikai biztonságáról, segítő hálózat létrehozásával megszerveznék a foglalkoztatásukat és a társadalomba történő visszavezetésüket. A közmunkába a munkaképes hajléktalanokat is bevonnák. Fogyatékossággal élők. A Jobbik a fogyatékossággal élők számára olyan segítséget kínálna, amely nem sérti

Jobbik

Városrészi önkormányzatokat és részvételi költségvetést

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 az önbecsülésüket. Ennek érdekében kidolgozzák a fogyatékossággal élő emberek életútja programját, valamint speciális szakképzési és finanszírozási modellt alakítanak ki. A szociális kártya bevezetését fontosnak tartják, ezzel biztosítanák, hogy a segélyek azok valódi címzettjeihez jussanak el. Rend és biztonság. A Jobbik programjában olvasható, hogy Budapest ma Európa egyik legkorruptabb városa. Emellett a főváros koszos, mocskos és élhetetlen, az aluljárókban, köztereken mindennapossá vált a járókelők zaklatása, több városrészben a sötétedés utáni gyalogosközlekedés kimondottan veszélyes. Ezen a helyzeten radikálisan kívánnak változtatni. Főváros és a kerületek viszonya, forrásmegosztás, városirányítás. Törvénymódosítással új alapokra kell helyezni a kerületek és a főváros viszonyát – véli a Jobbik. A hatékonyság és az ésszerűség elve alapján át kell alakítani a két terület felelősségi és jogköreit. Van, ahol a centralizációnak, és van, ahol a decentralizációnak kell érvényesülni. Az önkormányzati feladatokat tételesen át kell tekinteni, komplex szempontrendszer alapján meg kell határozni, mely feladatok tartoznak a kerületekhez, melyek a fővároshoz, mik az agglomeráció feladatai, és melyek az állami feladatok. A feladatokhoz kell megalkotni a hatásköri és illetékességi szabályokat, és ezek ellátásához kell az anyagi forrásokat rendelkezésre bocsátani. Budapestnek, Budapest érdekeinek egységes megjelenítése és képviselete érdekében teljesen új, egységes elvek alapján szervezett városépítési, városfejlesztési, üzemeltetési, közlekedési és elszámolási koncepcióra van szüksége.

Budapest soha sem volt jobboldali MSZP

Az MSZP hivatalos kampánya a fővárosban a választókerületi jelöltek bemutatásával kezdődött meg. Szabadság városa program. Horváth Csaba a fővárosban elsőként gyűjtötte össze az induláshoz szükséges számú ajánlószelvényt. Konokul hisz a szabadságban, éppen ezért szeretné megőrizni a főváros ezerarcú közösségét. A szocialisták főpolgármester-jelöltje szerint Budapest önérzetes város, amit

számtalanszor bizonyított már, ezért úgy véli, a kijózanodás, a Fidesz-kormány erőszakos cselekedeteinek elutasítása is itt fog elkezdődni. Horváth Csaba a Szabadság városa elnevezésű programjában Budapest fejlesztésében új baloldali politikát képvisel, ezekről így ír honlapján: (…) A Szabadság városa programban megfogalmazott új baloldali politika arra törekszik, hogy létrehozza az együttműködést, elindítsa a közös munkát annak érdekében, hogy a budapestiek kényelme, biztonsága végre elsődleges szemponttá váljon, maga mögé utasítva a párthovatartozás szempontjait és a kicsinyes magánérdekeket. Az új baloldali politika nem csupán utakról, terekről, közlekedésről, építészetről, infrastruktúráról szól. Az új fejlesztések tervezésénél és megvalósításánál ennél több, az életminőség javítá-

sa az elérendő cél. Várospolitikusként nem „gazda(g)ságot” kívánok teremteni, hanem a gazda(g)ságteremtő népesség esélyeinek, munka és életkörülményeinek javításán dolgozom, azért, hogy korszerűbb, szebb, tisztább, élhetőbb legyen a környezetünk. Ezt szolgálja a „szolgáltató város” modellje, a belső kerületekre és a paneles területekre is kiterjedő városrehabilitációs elképzelés, a közösségépítést segítő, fizikai környezetünket megreformáló Zöld Budapest program és végül, de nem utolsó sorban a Jövő városának programja. (…) Az MSZP főpolgármester-jelöltje szerint a második Orbán-kormány néhány hét alatt lebontotta a demokrácia értékeinek jelentős részét. Horváth Csaba sajtónyilatkozatban hangsúlyozta: a demokrácia romjai között „Budapest a legmagasabb és legszebb épület.”

A számok tükrében

Az őszi önkormányzati választáson 8 205 994 fő a választói névjegyzékben szereplők száma, a legtöbb választó – Budapesten kívül –, Pest megyében (973 668), a legkevesebb Nógrád megyében van (170 463). A választások után a 3176 településen 16 914 önkormányzati képviselő kezdheti meg a munkát (66 326 jelölt van, ebből 42 928 független). Szervezetek összesen 1764 polgármesterjelöltet állítottak (ebből önállóan 794-et, közösen 970-et). A tízezernél több lakossal rendelkező települések száma 168. A legtöbb mandátummal – 358 településen – Borsod-Abaúj-Zemplén (1746), a legkevesebbel – 60 településen – Csongrád megye (390) rendelkezik. A polgármesterjelöltek száma öszszesen 8881 (ebből 7101 független). A legtöbb független jelölt (926) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indul a választáson, a legkevesebb Csongrád megyében (140). Budapesten két független polgármesterjelölt indul: Verbai Lajos a X. kerületben, Szirtes Edit, a XXII. kerületben próbál szerencsét, az ő küzdelmük a papírforma szerint szinte reménytelen. Verbai Kőbányán 2006-ban a szocialisták jelöltjeként lett polgármester, ebben a kerületben rajta kívül a Fidesz–KDNP, a Jobbik és az MSZP indít polgármesterjelöltet. A XXII. kerületben (Budafok-Tétény) a független jelölt mellett hárman indulwww.onkorkep.hu

nak, a jelenlegi polgármester, Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) mellett, a szocialistáknak és két civil szervezet van közös jelöltje. A megyei önkormányzatok 72 listával és összesen 1960 jelölttel készülnek a választásra. A fővárosi és a megyei önkormányzatokban betölthető mandátumok száma összesen 424-re csökkent. A fővárosban a közgyűlésben résztvevők száma 66-ról 33-ra feleződik, a megyék közül a legtöbb képviselőt Pest megye (43), a legkevesebbet, 15-15 képviselővel 6 megye (Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas és Zala) mondhatja magáénak. Az országos adatok alapján, a parlamenti pártok állították a legtöbb jelöltet. Közülük a Fidesz (a KDNP nélkül is) vezeti a rangsort; önállóan 1137 polgármesterjelöltet indított, összesen 8814 jelöltje van. A második helyre 217 polgármesterjelölttel a Jobbik

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

15

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 zárkózott fel, bár jelöltjei összlétszámát nézve (4223) még a felét sem éri el a Fidesz jelöltjeinek. A szocialisták 194 polgármesterjelölttel (az összes jelölt 3691) a harmadik helyre szorultak, míg a sereghajtó a Lehet Más a Politika a 26 polgármesterjelöltjével (1135 összes jelölttel). Főpolgármester-jelöltet mindegyik parlamenti pártnak sikerült állítania. Tarlós Istvánnak, a Fidesz–KDNP közös jelöltjének szinte biztosra vehető a győzelme. Először fordul elő, hogy a listán nem szerepel az SZDSZ és a Munkáspárt sem. A fővárosi közgyűlés 33 mandátumának több mint a felét a kormányzó párt szövetségének jósolják, a második befutónak a szocialistákat tartják, harmadiknak az LMP-t. A politológusok egy része nem gondolja, hogy a Jobbik mandátumot szerezhet a fővárosi közgyűlésben, számukra a győzelmet inkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gondolják. (Political Capital a Jobbiknak a fővárosi közgyűlésben 3 mandátumot jósol). A budapesti kerületeknél a kormányzó pártok mindenhol indítottak polgármesterjelöltet; a szocialistáknak 22 kerületben van jelöltjük (Er-

Adatvédelmi szabályokat sért a legtöbb jelölt. Nem felel meg minden törvényi előírásnak az önkormányzati választáson induló legtöbb jelölt. Az adatvédelmi törvény szerint az ajánlószelvényeket gyűjtő jelölteknek nyilvántartásba kellene vetetni magukat mint adatkezelők. Ezt csak 8650-en tették meg, miközben ennél majdnem ötször többen indulnak. A harmincötezer nyilvántartásba vett jelöltből mindöszsze kevesebb mint kilencezer indulása lenne törvényes az október 3-i önkormányzati választáson, ha nemcsak a választási, hanem az adatvédelmi jogszabályokat is figyelembe vennék. Az adatvédelmi törvény előírása szerint ugyanis az ajánlószelvényeket gyűjtő, így a választók személyes adataihoz hozzáférő jelöltek adatkezelőnek számítanak, és mint ilyeneknek, nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adatvédelmi biztosnál. Csakhogy e kötelességével a voksoláson indulók töredéke van csak tisztában. A pártok jelöltjeinek könnyebb dolguk van, mert a regisztrálás helyettük az őket indító szervezet kötelessége, és ezt az adatvédelmi biztos hivatalának tájékoztatása szerint valamennyi párt meg is tette, a függetleneknek azonban alig negyede tett eleget a törvényi feltételnek. Sőt – mint az MR1-Kossuth Rádió által találomra felhívott aspiránsok bevallásából kiderült – a legtöbbjüknek fogalma sincs a mulasztásról. A választási irodák tudnak az előírásról, de nem ellenőrzik, hogy a jelöltek eleget tettek-e neki. Sőt, nem is figyelmeztetik őket erre. Az Országos Választási Irodát vezető Sári Miklós szerint ez nem kötelességük. Úgy véli, a törvényhozók hibája, hogy az előíráshoz semmilyen szankciót nem társítottak, vagyis a magukat nyilvántartásba vetetők mellett büntetlenül indulhat a voksoláson az is, aki nem tett eleget az előírásnak. Forrás: MR1-Kossuth Rádió

A parlamenti pártok által állított jelöltek száma Polgármester jelöltek

Összes jelölt

Polgármester jelöltek

Összes jelölt

Polgármester jelöltek

Összes jelölt

MSZP

Összes jelölt

LMP

Polgármester jelöltek

Jobbik

Összes jelölt

KDNP

Polgármester jelöltek

Fidesz Főváros/ megye

Mandátumok megoszlása a megyei jogú városokban Mandátum Megyei jogú városok 2006 2010 Békéscsaba 27 17 Debrecen 49 34 Dunaújváros 25 14 Eger 25 17 Érd 27 17 Győr 35 23 Hódmezővásárhely 23 14 Kaposvár 27 17 Kecskemét 32 21 Miskolc 44 28 Nagykanizsa 25 17 Nyíregyháza 34 21 Pécs 40 27 Salgótarján 23 14 Sopron 25 17 Szeged 42 28 Székesfehérvár 32 20 Szekszárd 23 14 Szolnok 27 17 Szombathely 28 20 Tatabánya 27 17 Veszprém 25 17 Zalaegerszeg 27 17 Összesen 692 448

zsébetvárosban egy civil szervezettel közösen indítanak jelöltet); az LMP 11 kerületben; a Jobbik 15 kerületben állított polgármesterjelöltet. A szocialista jelöltek közül figyelemreméltó lesz Újbuda és Angyalföld szocialista polgármesterének a küzdelme. A XV. kerületben Hajdu László polgármester független jelöltként indul, ellene a szocialisták állítottak jelöltet. És még nem beszéltünk a kisvárosokról. Izgalmas küzdelem várható például Gödöllőn, ahol a húsz éve polgármester Gémesi György – volt MDF-es, ma már civil szervezet támogatásával induló – polgármesterrel szemben a Fidesz ellenjelöltet indít. Kaposváron ringbe száll Lamperth Mónika, az egykori szocialista belügyminiszter a kormánypárti Szita Károly ellen. Ha a tavaszi országgyűlési választásra gondolunk, nem lesz könnyű dolga sem a szocialista, sem a civil szervezetek által támogatott jelölteknek sem. Hogy mi lesz két hét múlva? Csak jósolni lehet, egy biztos, nagy meglepetések nem várhatók, előzetes felmérések és a kormányzó pártok elszántsága azt mutatja, hogy narancssárga lesz a térkép.

Összesen Budapest Baranya Bács–Kiskun Békés Borsod–Abaúj–Zemplén Csongrád Fejér Győr–Moson–Sopron Hajdú–Bihar Heves Jász–Nagykun–Szolnok Komárom–Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs–Szatmár–Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1137 23 69 51 56 102 28 53 26 55 67 39 25 57 88 129 131 39 33 35 31

8814 671 338 493 520 606 297 400 202 518 471 383 240 287 1087 593 777 262 218 247 204

954 20 60 36 23 96 18 45 25 18 66 24 24 57 57 123 124 37 35 35 31

6680 587 268 287 224 516 155 291 194 187 448 220 179 284 701 540 704 224 219 248 204

217 15 7 7 8 24 5 10 6 14 13 11 3 8 25 3 23 8 8 12 7

4223 528 132 124 205 314 137 188 114 268 202 200 122 91 706 85 317 111 111 179 89

26 11 1 0 0 3 0 0 0 0 1 0 0 0 6 0 0 1 3 0 0

1135 434 44 45 28 62 27 17 21 15 19 21 46 6 192 17 20 21 46 24 30

194 22 11 6 8 16 7 7 3 11 12 17 5 9 23 3 14 3 4 7 6

3691 656 124 148 179 245 127 89 110 205 117 217 127 96 602 64 191 105 87 129 73

10

lő T mb en LE pte gy ye ÉK sze él Es LL tus– MEugusz

20

Esélyek és lehetőségek

.a

sé gi

er

„… itt Magyarországon ma a gyűlölködés meg az együttműködés küzd egymással. Vannak, akik abban érdekeltek, hogy a gyűlöletet erősítsék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködést erősítsük.”

Uniós források a romák integrációjában

Cél a hatékonyság

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, egy budapesti konferencián*, az Orbán-kormány egyik legfontosabb törekvései között említette a romák társadalmi felzárkózását. A szeminárium az Európai Bizottsággal, a magyar kormánnyal és a magyarországi roma társadalmi szervezetekkel közös rendezvény volt. Az eseményen magyar és külföldi roma szervezetek, alapítványok képviselői és polgármesterek arra a kérdésre keresték közösen a választ: miként lehetne hatékonyabban felhasználni az uniós forrásokat a romák integrációjában? Balog Zoltán előadásában arról beszélt, hogy a magyarországi cigányság helyzetét a mélyszegénység és a területi hátrányok határozzák meg, ugyanakkor a probléma etnikai hátterű is, ezért összetett megközelítésre van szükség. Az államtitkár az Orbán-kormány fő törekvései között említette a romák társadalmi felzárkózásának elősegítését. Mint elmondta: az első lépést a kormánynak kell megtennie, de ehhez partnerekre van szüksége; „sok esetben az akarást is meg kell tanítani” – mondta, hozzátéve: azokat, akik „legalul vannak”, meg kell tanítani hinni abban, hogy érdemes élniük a lehetőségekkel. Az akadályok felszámolásának eszközei között sorolta fel a lakhatást, az oktatási gondok megoldását és a szociális helyzet javítását új típusú foglalkoztatáspolitikával. Elmondta, a kormány a komplex felzárkózást segítő állami szolgáltatások rendszerét szeretné kiépíteni. Kitért arra, hogy új kormányhivatalt hoznak létre a közigazgatási minisztériumon belül az ösztöndíjprogramok átláthatóbb kezeléséért. Balog Zoltán szerint olyan képzési programok kellenek, amiből munka lesz. A kormány komplex felzárkózást segítő szolgál* Az eseményen előadást tartott Kislászló Csaba, Igrici polgármestere és Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere.

tatások állami rendszerét szeretné kiépíteni. Abban bíznak, hogy a kormányhivatalok ebben erős partnerek lesznek, és a kormányzat központi akaratát viszik le a megyei és a járási szintekre. Nagyon fontos, hogy ezeknél a hivataloknál mindenütt legyenek olyan kompetens emberek, akik értenek a romaügyhöz, akik meg tudják mondani, hogyan lehet valóban jó romafoglalkoztatást szervezni, melyek azok a speciális igények, amikre éppen ott szükség van. Fontos, hogy az új kormányhivatalokat ellássák megfelelő információval. Az államtitkár nagyon fontosnak tartja az egyházak, az önkormányzatok és a civil szervezetek szerepét. Mert ha nincs olyan ember, aki a kormányzati akaratot hitelesen meg tudja jeleníteni helyi szinten, akkor a programok nem fognak működni. Befejezésül Balog Zoltán hangsúlyozta: „Azt nem szabad elfelejteni, hogy milyen társadalmi klímában történik ez az egész (…) itt Magyarországon ma a gyűlölködés meg az együttműködés küzd egymással. Vannak, akik abban érdekeltek, hogy a gyűlöletet erősítsék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködést erősítsük.” Véleménye szerint Magyarországon az emberek „józan, értelmes többsége” meggyőzhető a roma integrációs célok fontosságáról.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

17

Balog Zoltán

Lenia Samuel

Farkas Flórián

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Valódi befogadó társadalmakat kell építeni

Kislászló Csaba, Igrici polgármestere

Lenia Samuel, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi főigazgatóságának helyettes vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a romák integrációját az Európai Unió minden tagállamában, régiójában meg kell valósítani, beilleszkedésüket csak több szempont figyelembevételével lehet segíteni. Az unió tisztviselője nyomatékosította: valódi befogadó társadalmakat kell építeni, segítve a társadalmi kohéziót és csökkentve a szegénységet. Elmondta, az a cél, hogy 2020-ig legalább 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből, a társadalmi kirekesztettség állapotából. Gondot jelent a roma támogatások hatékony felhasználása – fejtette ki a szakértő –, a támogatások útját nehéz nyomon követni, ráadásul nem mindig felelnek meg a romák igényeinek és nem mindig érik el a rászorultakat. Hangsúlyozta: a romák sikeres beilleszkedése a többségi társadalom érdeke is. Megjegyezte, hogy a magyarországi civil roma szervezetek közreműködésével jelentős lépések történtek a roma integráció segítésére.

A cigánykérdés lesz az Európai Unió legnagyobb kihívása Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere

Farkas Flórián roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos kijelentette, öt-tíz éven belül a cigánykérdés lesz

Pergő Margit, Berhida polgármestere

18

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet

az Európai Unió legnagyobb kihívása. Éppen ezért beszélni kell erről a témáról, ebben mindig partnerek lesznek – tette hozzá. Mint mondta, bár általában sikertörténetnek tekinthető Magyarország uniós csatlakozása, a cigányság eddig nem tudta ennek előnyeit kihasználni. Az EU ugyan komoly összegeket adott volna a támogatásukra, de ezeket nem hívták le teljes egészében, így nem történt nagyobb előrelépés – fűzte hozzá. Farkas Flórián szerint a jelenlegi helyzetnek több oka is van: a települési önkormányzatok vonakodnak bevonni a cigányokat a támogatási projektekbe, de az is komoly probléma, hogy nincsenek olyan cigány közösségek, amelyek a kisebb településeken képesek lennének lebonyolítani a programokat. Farkas Flórián szerint megoldást jelenthetne, ha központi alapot hoznának létre, amelyből a projektek előfinanszírozási kötelezettségének eleget tehetnének a pályázók, továbbá a konfliktuskezelést közösségfejlesztő csoportoknak kellene magukra vállalniuk a településeken. Az elmúlt évek támogatásairól a miniszteri biztos elmondta, hogy bár tízmilliárdokat fordítottak képzésre, mégsem csökkent a munkanélküliség a cigányság körében, és az esetek túlnyomó többségében ugyanazok a szervezetek jutottak támogatáshoz. Csy-kó

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetét rendezetlennek minősítette, a belső ellenőrzés szabályozatlanságát és elmulasztását állapította meg. A hiányos nyilvántartások miatt a tényleges adósság- és kötelezettségállomány nem állapítható meg. A pénzügyi ellenőrző bizottság feladat- és hatáskörét nem szabályozták, a testület 2009-ben ellenőrzést nem végzett. Az önkormányzat elnöke, a hivatalvezető és a gazdasági vezető csupán esetileg végzett előzetes, utólagos, illetve vezetői ellenőrzést. Az ÁSZ-ellenőrzés az állami támogatás felhasználásához kapcsolódóan 206 kifizetés elszámolását vizsgálta. Ennek során 10 millió 475 ezer forint értékben állapított meg szabálytalan kifizetést: 5 millió 612 ezer forint céltól eltérő felhasználást, 2 millió 274 ezer forint elnöki utasításra történt fedezet nélküli kifizetést, 1 millió 528 ezer forint számlanélküli előlegfize-

Közlemény

„A magyar kormány és ezen belül a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság az Országos Cigány Önkormányzat sorsától függetlenül a jövőben csak olyan partnerekkel kíván együttműködni, akik a közpénzekkel és a közbizalommal el tudnak számolni. A mélyszegénységben élőknek fölemelkedésükhöz a célzott programokon, a gazdasági felemelkedésen túl legnagyobb szükségük a hiteles vezetőkre és közreműködőkre van.” – Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár közleményben reagált az Országos Cigány Önkormányzat gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszék jelentésére, véleményét az alábbiakban szó szerint közlünk.

„A magyarországi cigányságnak ezekben a súlyos konfliktusokkal és szociális nyomorral terhelt időkben legnagyobb szüksége arra van, hogy a választók bizalmával felhatalmazott kisebbség és többség hiteles képviselői együtt tudjanak működni a problémák megoldásában és a mélyszegénységből való fölemelkedésben. Az Országos Cigány Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban elrendelt ÁSZ-jelentés azt mutatja, hogy a magyarországi cigányság vezetőinek egy része nem alkalmas és nem méltó erre a feladatra. Súlyos bűncselekmények gyanúját fölvető tevékenységükkel nemcsak a magyarországi cigányságnak ártottak, hanem megkárosítottak minden adófizető állampolgárt. A magyar kormány és ezen belül a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság az Országos Cigány Önkormányzat sorsától függetlenül a jövőben csak olyan partnerekkel kíván együttműködni, akik közpénzekkel és a közbizalommal el tudnak számolni. A mélyszegénységben élőknek fölemelkedésükhöz a célzott programokon, a gazdasági felemelkedésen túl legnagyobb szükségük hiteles vezetőkre és közreműködőkre van.”

Magyar Közigazgatási Ösztöndíj

Nagyító alatt

tést, továbbá 1 millió 61 ezer forint szabálytalanul elszámolt gépkocsi költségtérítést. Az ÁSZ-ellenőrzés a megállapított törvényi mulasztások, a szabályozatlanság és a szabálytalan gazdálkodás miatt az önkormányzat elnökének és a hivatalvezetőnek a felelősségét állapította meg, és kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását. Javasolta továbbá, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter intézkedjen az önkormányzat éves költségvetési támogatásai felhasználásának felülvizsgálatáról, a szabálytalanul elszámolt 10 millió 475 ezer forint támogatási összeg visszafizettetéséről, illetve a nemzetgazdasági miniszter rendelje el az önkormányzat gazdálkodásának átfogó adóellenőrzését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése az Országos Cigány Önkormányzat közgyűlése, elnöke, hivatalvezetője részére további konkrét javaslatokat fogalmazott meg az önkormányzat működésének és gazdálkodási rendjének szabályszerűsége, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. (A jelentés teljes terjedelmében az interneten, a www. asz.hu címen érhető el.)

Már 166 fiataljelentkezettaMagyar Közigazgatási Ösztöndíj Programra, amit a Kormányzati Karrierexpón hirdetett meg a kormány. A programban 300 fiatal, a közigazgatásban dolgozó, vagy ott karriert építeni készülő diplomás kap lehetőséget arra, hogy több hónapos szakmai gyakorlatot szerezzen egy uniós tagállamban, majd valamely hazai közigazgatási intézményben. Az ösztöndíjra jelentkezés feltétele a felsőfokú végzettség, a 35 év alatti életkor és a tárgyalási szintű angol nyelvtudás. Bármely más európai uniós nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztáskor. A résztvevőknek továbbá vállalniuk kell, hogy a program sikeres teljesítése után legalább 2-3 évig a hazai közigazgatásban folytatják karrierjüket, és a külföldön megszerzett tudásukat itthon kamatoztatják. Az ösztöndíjasok öthónapos szakmai gyakorlatot töltenek más uniós országok minisztériumaiban vagy egyéb központi közigazgatási intézményeinél. Ezzel alapos betekintést nyerhetnek más uniós tagállamok közigazgatási rendszerébe, megismerkedhetnek azok munkamódszereivel és ügykezelési technikáival, továbbá lehetőségük van nemzetközi személyes kapcsolati háló kiépítésére is. A fiatalok a hazatérésük után öthónapos hazai szakmai gyakorlaton vesznek részt a központi közigazgatásban. Az ezzel egyidejűleg zajló e-learninges képzés sikeres teljesítése után lehetőségük lesz tisztviselői karrierjük megkezdésére a hazai közigazgatásban. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra a www.kozigosztondij.gov.hu internetes oldalon lehet regisztrálni. A jelentkezés folyamata még nem zárult le, az érdeklődőknek október 8-ig van idejük dönteni és beadni a jelentkezésüket. A program része a közigazgatás átalakításának és annak a szemléletváltásnak, amelynek célja a hatékonyabb, dinamikusabb, a szaktudást és rátermettséget elismerő közigazgatás megteremtése. Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság (KIM)

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet | 2010. augusztus–szeptembers ÖN • KOR • KÉP

19

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Tizenkét óriásplakát látható a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve programhoz kapcsolódó kiállításon, a budapesti Ötvenhatosok terén (volt Felvonulási tér). A 11. ARC óriásplakát pályázat vendégpályázataként idén a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem témában is vártak pályaműveket. A pályázati felhívásra összesen 99 pályamű érkezett, amelyből tizenkét tagú szakmai zsűri választotta ki az első három díjazott (képeinken) és további kilenc kiállításra kerülő plakátot. A vendégpályázat győztese RaffaiPéter és Drahos Zsolt Fair deal című plakátja lett, a második helyen Nagy Gergely Csepel-sziget, a harmadikon Varga Tamás Munkát című alkotása végzett. Munkát

2010 – A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve

Stand up! – Állj fel a szegénység ellen te is! Az Eötvös József Gimnázium diákjainak szervezésében rendezték meg a budapesti Erzsébet téren az Állj fel Te is a szegénység ellen című programot. A kezdeményezést a Szegénység Elleni Év keretein belül rendezték, célja, hogy a résztvevők így hívják fel a világ vezetőinek a figyelmét azon ígéretükre, miszerint 2015-ig megszüntetik a szegénységet a Földön. A Stand Up Against Poverty nem új megmozdulás, története egészen a 2000-es ENSZ közgyűlésig nyúlik vissza, amikor 189 ország aláírta a szegénység megszüntetését célzó Millenniumi Nyilatkozatot. Az eseményen felszólalt Bódis Kriszta dokumentumfilm-rendező, RaffaiPéter, az ARC plakátkiállítás Te is tehetsz a szegénység ellen vendégpályázatának nyertese, a plakátkiállítás képviselője és koncertet adott az Irie Maffia együttes.

20

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet

„Hálózat és részvétel” – a szegénységben élők hatékony érdekképviseletéért címmel rendezett konferenciát Budapesten a Magyar Szegénységellenes Hálózat. Az esemény nyitó előadását Ferge Zsuzsa szociológus tartotta, aki beszédében az egyenlőtlenségek és a szegénység mai, magyarországi helyzetéről szólt. Az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) képviseletében a konferencián felszólalt Fintan Farrell. A külföldi szakember a szegénység és szegénység elleni küzdelem az Európai Unióban kérdéseiről és a civil szervezetek bekapcsolódási lehetőségeiről beszélt. A konferenciát szervező Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója, Márton Izabella, valamint a Munkanélküliek és Családsegítők Szociális, Kulturális Alapítványa részéről Szvoboda Zoltánné tájékoztatták a résztvevőket a projekt tapasztalatiról. Szükség van a megváltozott munkaképességűekre. Meglepően nagy az érdeklődés a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránt – áll a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) által kiadott közleményben. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránti érdeklődés részben a rehabilitációs hozzájárulás emelésének köszönhető, de tartósan elhelyezkedni csak a szakképzett és rehabilitációban részt vett fogyatékos munkavállalók tudnak – írja a közlemény. Az FSZK számítása szerint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottságának aránya mélyen átlag alatti, mindössze 610 százalék körüli. Ez a hazai munkanélküliségi mutatókat tovább rontja, ráadásul a fogyatékos személyek ará-

nyának emelkedése miatt egyre több, a gazdaságban aktívan részt nem vevő felnőttet jelent. Az FSZK szerint önmagában a rehabilitációs hozzájárulás megemelése nem elegendő, a munkaadók a szakképzett fogyatékos személyeket keresik. A vállalati szférában több ezer fogyatékos és megváltozott munkaképességű személy talált újra állást, de tartós foglalkoztatásuk a munka világára felkészítő szakképzés és a társadalmi beilleszkedést támogató rehabilitáció minőségén múlik – erre kívánja felhívni az érintettek és a szakma figyelmét az FSZK. Az alapítvány jelenleg fogyatékos felnőttek rehabilitációját, álláskeresését és 429 hátrányos helyzetű fiatal szakmaszerzését támogatja 32 oktatási intézmény, valamint jelentős országos civil szervezetek együttműködésével.

Bemutatták a „szolidaritás nagykövetét”. Kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatót tartott egy budapesti oktatási intézményben Nagy Anna kormányszóvivő, Soltész Miklós államtitkár és László Tamás, a városrész országgyűlési képviselője. Az eseményen bemutatták Orsós Zsolt vak sportolót, akit a a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a „szolidaritás nagykövetévé” nevezett ki. A fiatalember országos program keretében általános- és középiskolákban tart előadásokat, hogy megismertesse a diákokat a fogyatékossággal élők mindennapi nehézségeivel és a segítségnyújtás lehetőségeivel. Orsós Zsolt úgy tervezi, hogy november végéig minden megyeszékhelyen legalább egy iskolába eljut, de mint mondta, szeretnék, ha a jövőben maguk az iskolák kezdeményeznék a kapcsolatfelvételt. Leszögezte azt is, a fogyatékosággal élők ugyanolyan életre képesek, mint az egészségesek. Orsós Zsolt ötévesen veszítette el a látását, diplomáját a Testnevelési Egyetemen szerezte; csörgőlabda sportágban csapatban már kétszer kijutott a paralimpiára, ahol egyszer a nyolcadik, egyszer a hetedik helyet szerezték meg. A nagykövet a program során saját tapasztalatairól, élményeiről, sportbéli sikereiről beszélget a diákokkal. Látogatásai alkalmával a fogyatékossággal élők számára fontos segédeszközökkel ismerteti meg a diákokat, ilyenek például a Braille-írógép, a beszélő telefon, a beszélő számítógép és óra. Az előadásokon a diákok rövid időre megtapasztalhatják, milyen nehézségekkel küzdenek a látássérült embertársaik, és közelebb kerülnek a fogyatékossággal élők mindennapjaihoz.

Nulladik évfolyamot indítana az új oktatásirányítás. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága egyik legfontosabb feladatának tartja a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, esélyegyenlőségük biztosítását. A hátrányos helyzetből adódó problémák igen sokfélék, az adott települést ismerő iskolavezetők, pedagógusok, vagyis a szakemberek tudják eldönteni, hogy melyik, a pedagógia által ismert és elismert módszer alkalmazása segíti leginkább a hátrányok felszámolását. Az új oktatásirányítás a sajtóban nulladik évfolyamként emlegetett előkészítő indítását a felzárkóztatás egyik lehetséges eszközének tartja, de nem készül kötelező bevezetésére. A kormány mindenképpen erősítené a pedagógiai szakszolgálatokat, hogy a lemaradó, leszakadó, sajátos nevelési igényű gyerekek sorsáról arra hivatott szakemberek döntsenek s válasszák ki a számukra javasolt képzési formát. A hátrányos helyzetű gyerekeknek minden létező eszközzel biztosítani kell az esélyt a boldoguláshoz.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

21

Fotó és forrás: kormanyszovivo.hu

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Együtt lenni velük

bánatukban és örömükben Fotó: ASA Stúdió

Beszélgetés Rostás Lászlóval, a kiskunhalasi cigány szociális segítő hálózat vezetőjével*

Rostás László 1953-ban született Kiskunhalason. Lakatos, majd hegesztő szakmát tanult, később elvégezte az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola szociális munkás szakát. 1990–94 között a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés képviselője, 1990–2006 között Kiskunhalas önkormányzati képviselője. A kilencvenes évek elején előbb városi aztán megyei szinten részt vesz a rendőrség és a cigány önkormányzatok kapcsolatának kiépítésében, 2009-től az országos cigány referensi szolgálat főreferense. A Pro Caritate és a Kisebbségekért díj kitüntetettje.

– Mivel foglalkozott régen errefelé a cigányság? – A mezőgazdaság és a vályogvetés volt a legfontosabb, de kosárfonással és teknővájással is foglalkoztak. A halasi agyag az egyik legjobb a környéken, a vályogvetést szinte minden család művelte, kiváló építőanyag, de ma már nem számottevő iránta a kereslet. Ráadásul, minthogy a földek magánkézben vannak, a kitermelésért is fizetni kell. – Ön tanulta még a vályogvetést? – Sokat láttam gyerekkoromban. A szüleim nem művelték, de a rokonokhoz gyakran eljártam nézelődni, hogyan csinálják. Valahogy másképp néztek rám, mint a többi gyerekre, s nagy szeretettel magyarázták a mesterség csinját-binját. Például, hogy a tavalyi törek jobb, mint az idei, nemcsak a vályognak, hanem a vetőknek is, mert puhább, nem karcolja össze annyira a lábukat. – Szeretett iskolába járni? – Nagyon. 1959-ben kezdtük az általános iskolát 124-en, de ötödik osztályban már egyedüli cigány gyerek voltam. Az első két évet cigányiskolában jártam ki, mely akkor épült a városszéli cigánytelep mellett. A harmadikat már magyar iskolában kezdtem, bár nem igen hitt benne senki, hogy helyt tudok állni, azt mond* Részlet Szále László Kitörők című interjúkötetéből

22

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

ták, biztosan meg fogok bukni. Én másképp gondoltam, majdnem színötös lettem, csak magyarból volt négyesem, mert a nyelvtudásom még nem volt tökéletes. Otthon ugyanis cigányul beszéltünk, de amikor iskolába kezdtünk járni, akkor már a szüleink csak magyarul beszéltek velünk, velem különösen. Ötödik-hatodik osztályos koromban már én nyertem az iskolai helyesírási versenyt. Faludi tanár úr rám figyelését és biztatásait sosem fogom elfelejteni. Egyszer kérte, hogy mondjam el József Attila Altató című versét. Én az asszonyok szoknyája mellett ültem kék kis klottgatyában, fölálltam, s elkezdtem: Lehunyja két semét azs ég – így zsével ejtettem a szavakat még akkor, ez a cigány nyelv sajátosságából fakad, ha valaki magyarul kezd beszélni. De a vers végén a tanár úr azt mondta az aszszonyoknak, ez a kis ember pontosan tudja, miről szól a vers. – Hány testvére volt? – Tízen voltunk testvérek, 1947-től kétévenként születtünk sorban. Ők nem voltak annyira iskolapártiak, mint én, de később esti tagozaton mind elvégezték a nyolc osztályt. A családból egyedül anyám nem járt iskolába. Apám, amikor én születtem, a vasútnál volt krampácsoló, a 70-es években már előmunkás. A vasútnál dolgozott egészen a haláláig. Ez nagyon ritka volt a telepi emberek között.

| ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet

Valószínűleg nekem ezért lett más a szocializációm. Apám gyakran elvitt magával vasutas kollégáihoz, akiknél televízió is volt, s ott gyakran hallottam, hogy rám célozva mondják egymásnak: okos gyerek. Ezt én nagy belső örömmel hallottam, s igyekeztem ennek a „tévhitnek” minél jobban megfelelni. De a perdöntő abban, hogy én és mi mások lettünk, mint a telepen a többiek, azt hiszem, az volt, hogy a telep szélén lévő házunkkal szemben álló nagy házban egy jómódú magyar család lakott, a Törköly-Kovácsék. Jóban volt a két család, az ő gyerekeikkel együtt nőttem fel, már negyedikes koromban én segítettem nekik a tanulásban. Náluk láttam először televíziót, és gyakran tettem fel magamnak a kérdést, mi miért nem élünk így. Mi a telepen egy szoba, konyha, spájzos lakásban laktunk általában tízen, a spájzot is szobának használtuk. Ipari tanuló voltam már, amikor a Patkó utcába költöztünk. Apám munkahelye, a vasút segített abban, hogy megvásárolhassuk ezt a kis házat. Apám épített hozzá egy melléképületet, mi abban laktunk az öcsémmel. – Milyen szakmát tanult? – Iskola után egy évig a malomban dolgoztam, aztán lakatos szakmát tanultam a 618-as szakmunkásképzőben. Emelt szintű képzést kaptam, ezért utána a hegesztő képesítés megszerzése már csak egy év volt. Ekkor már a jó hírű Fémmunkás Vállalatnál voltam, s végül nemzetközi minősítésű hegesztő lettem, a hegesztés minden ágát kitanultam az ívhegesztéstől a védőgázasig. – Mégsem maradt az eredeti szakmájánál. – 1987 tavaszán kerültem a városi tanácshoz szociális előadónak, lényegében azóta végzem ezt a munkát – különféle beosztásokban és szerepkörökben –, ami megváltoztatta az életemet. Akkoriban született meg a családsegítő szakma, én 1991-ben végeztem az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagódiai Főiskola szociális munkás szakán, kiváló eredménynyel. Ezután következett egy„képviseleti” korszakom, 1990–94-ig megyei közgyűlési képviselő voltam, s itt Halason települési önkormányzati képviselő ugyancsak 1990-től egészen 2006-ig. De a cigányok között végzett közvetlen munkát sokkal jobban szeretem.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK  – Úgy hallottam, nagysikerű házépítési akciót is szervezett nemrégiben. – Több építési akció is volt, de én azokat nem tekintem igazán sikeresnek. Amire gondol, az végképp nem volt az. A saját Hondám is ráment. A vállalkozó átverte az építtetőket, végül csak két lakás épült meg, az is úgy, hogy a kocsim árából tudták úgy-ahogy befejezni. Volt korábban egy úgynevezett cserelakás-építési akció, melyet még a tanács kezdeményezett, akkor, amikor fölszámolták a cigánytelepet. A szándék nemes volt, de nem egyszerre és nem így kellett volna csinálni. Előbb meg kellett volna tanítani az embereket az alapvető higiéniai szabályokra, sok mindenre. Szóval lassabban kellett volna haladni, és igenis válogatni, azokkal kezdve, akik már bebizonyították, tudnak élni a lehetőséggel, hogy a többiek is lássák, érdemes tanulni, igényesebben élni. Nem így, előkészítetlenül, tömegesen, ráadásul kispórolva mindent, amit csak lehetett. A tanács adta a telket és bonyolította le az építkezést, a családok által fölvett kölcsönből és a vállalati segélyeikből. Az építővállalat jól járt, mert megkapta a pénzét, miközben új helyett használt építőanyaggal dolgozott, s volt, ahol a kerítést sem építette meg, pedig benne volt a megállapodásban. Volt„fürdőszoba”, de a víz nem volt bevezetve, csak az udvari csap volt s a vécé külön. Még olcsóbbá tette az építkezést, hogy a családok is sokat segítettek. Nem volt szerencsés, hogy a város különféle részeire telepítették a családokat, méghozzá egyszerre, ami óriási hibának bizonyult, mert később kiderült, hogy a tényleges helyzet nagyon sokszor elért attól, amit a földhivatali tulajdoni lapokon szerepelt. Az emberek nem nézték, ki hova van besorolva, költözés közben csereberéltek. Mindenki a rokonok mellé akart költözni, én jövök ide, te menj oda, és ezzel a világon senki nem foglalkozott. – Ha egyformák voltak a lakások, akkor gondolhatták, hogy mindegy, nem? – Ők gondolhatták, de hogy a hivatalos szervek sem törődtek vele évekig, hogy stimmelnek-e az adatok, az bűn volt. A műszaki osztály ugyan leadta a földhivatalnak a névsort, kinek hová kell költöznie, még az is lehet, hogy mindenki kapott egy papírt róla – de ki tudott ott írni-olvasni?

– Nem lehetett volna visszacserélni, vagy átírni? – Csak akkor lehetett volna, ha már nincs hitel. Ám nem mindenki fizette a kölcsönt. Ugyanakkor voltak, akik tönkretették a lakást, míg mások, karbantartották, bővítették. Így aztán amikor a hetvenes évektől kezdődően az igényszint növekedésével, megindult a kiköltözés, akkor derült ki, hogy az ő nevén lévő ház után nem fizették a kölcsönt, vagy, hogy az általa fölújított ház nem is az övé. Ebből rengeteg jogi bonyodalom származott. Volt, hogy olyanokét árverezték el, akik rendesen fizettek. Egy cég kifejezetten erre az „üzletre” szakosodott. Rengeteg „cs” lakást vásárolt fel olcsón, árverésen például megvette 120 ezer forintért s eladta 6,5 millióért. Rábeszélte az embereket, hogy vegyék meg, vegyenek föl rá kölcsönt, s ha nem tudtak fizetni, mindenüket elvesztették. Ez a jogi kalamajka zuhant a nyakamba a 90-es évektől, s még ma sem járunk a végén. – Mit tudott tenni? – Igyekeztem segíteni a „cs” lakásban élőknek jobb minőségű lakásokhoz jutni. Javasoltam, hogy válogatva történjen a kiköltözés, hogy bérlakásokba is mehessenek, s ne az anyagi helyzet számítson elsősorban, hanem az életvitel. Ez a kulcsa annak, hogy valaki élni tudjon a lehetőséggel, tényleg minőségileg jobb életet tudjon élni, s a környezetében se okozzon konfliktusokat. A polgármester ki is adta utasításba, hogy minden költözésnél velem egyeztetni kell. Egyik ügyintéző ezt nem tette meg, éppen nem voltam itthon, s mikor hazajöttem, tudtam meg, kiket hova költöztetett. Mondtam neki, meg vagy őrülve, ezek a lovat ott fogják tartani az ablak alatt. Ezt féligmeddig tréfából mondtam, de másnap jött panaszkodni a szomszéd, hogy az új lakók a lovat a szobában tartják. Kimentem, tényleg ott volt. Amikor szóvá tettem, azt kérdezték, mi az, nem véded a fajtádat? Az feleltem: éppen azt teszem, barátom. – Mi lett a vége? – Jó két évig a szobában lakott a ló, teljesen tönkrement a lakás. Ennek a családnak egy tanyát kellett volna adni, hiszen nem bűnözők voltak, csak éppen jobban szerették a lovat, mint a lakást. Egyébként ma már a város legelőkelőbb helye-

in is laknak cigányok mindenféle probléma nélkül. Jöttek hozzám jó ismerősök nem is olyan rég, hogy jaj, Lacikám, cigányok jönnek oda a szomszédunkba, csinálj valamit. Mondtam, mit akartok, még ott sem laknak. Gyertek vissza két hét múlva, akkor majd megbeszéljük a továbbiakat. – Visszajöttek? – Igen és bocsánatot kértek. Meglátogattam őket, már közösen kávéztak, kulcs az ajtón fölakasztva. Aztán később, sajnos, a cigány szomszéd jött hozzám, hogy elvesztette az állását, nem tud fizetni, szerezzek nekik olcsóbb lakást. Volt aztán még egy húszlakásos akció is a Holland Alapítvány anyagi támogatásával, de az is felemás eredménnyel zárult. Tízben magyarok laknak, s csak hat lett a cigányoké. A telket itt is az önkormányzat adta. Én azt javasoltam, hogy csak akkor kerüljön valakinek a nevére a telek, ha már megvan rá az építési engedély. Nem így történt, ezért aztán a már említett, erre szakosodott cég ebből is megvett két telket, s helyettük két fölépült házat követelt. – Ez hogyan lehetséges? – Úgy, hogy megváltoztak a helyrajzi számok, mivel a tervezettnél több portát alakítottak ki az adott területen. Így helyrajzi szám szerint az ő telkükön vannak a házak. Még mindig nincs lefutva az ügy, pedig eléggé egyértelmű, hogy az árverés üres telekről szólt, s hiába kértem, mutassák meg a létező ház építési engedélyét, nem mutatták meg, mert nincs nekik. A helyrajzi szám és ravaszság azonban kétségkívül mellettük szól. Az elején benne voltam ebben az akcióban, de később sok mindennel nem értettem egyet, és összekülönböztünk. – Sok jót hallottam viszont a Kiskunhalasi Cigány Szociális Segítő Hálózatról, melynek sikereit remélem, nem akarja letagadni. – Arra valóban nagyon büszke vagyok. 1995-ben indítottuk el ezt a programot, a szociális segítők kiválasztásával és képzésével. Azóta már megyei szinten is kiépültek a hálózatok, és országosan is több helyen átvették, működtették egy ideig, de aztán vagy a kellő elszántság és rátermettség hiánya miatt, vagy az ellátórendszerek közönye miatt ezek legtöbb helyen befulladtak. Nálunk nem.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet | 2010. augusztus–szeptembers ÖN • KOR • KÉP

23

– Mi a titkuk? – Az, hogy sosem adtuk fel, és hogy sikerült nagyon jó munkatársakat kiválogatni. Nem arra tettük a hangsúlyt, hogy főiskolát végezzen, bár az sem számít hátránynak. A beszélgetés során azt néztük, van-e benne empátia a családsegítésre, de odafigyelünk arra is, hogy tiszta-e a portája, ő maga rendesen nevelje a gyerekeit, s ne legyen büntetett előéletű. – Mi a segítők feladata? – A célunk az, hogy minden óvodában, iskolában legyen egy segítő, aki nemcsak a pedagógusoknak segít a speciális nevelési problémákban, hanem a szülőket is inspirálja, hogyan viselkedjenek a gyerekeikkel. Hogy amikor óvodába jön a gyermek, minél hamarabb be tudjon illeszkedni. Sokszor sírnak a kicsik az idegen környezetben, ami joggal idegesíti az óvó néniket, de általában elég, ha a segítő pár szót szól hozzájuk cigány nyelven, amit ők is értenek, s mindjárt megnyugszanak, és otthonosabban érzik magukat. Nagy sikernek könyveljük el, hogy a beszokatási idő már csak két hónap. – Hogyan lett rendőrégi referens? – Még a kilencvenes évek legelején jöttek hozzám szülők, hogy a rendőrségen megverték a gyereküket. Én bementem a kapitányságra, és megkérdeztem, miért kellett azt a gyereket megverni? A tiszt, akihez mentem, nem dobott ki, hanem azt mondta, üljek le, beszéljük meg, mi bajunk a rendőrséggel, s nekik mi bajuk velünk. Bevallom, nem erre számítottam. Kértem a végén, hogy jöjjön el közénk és tartson előadást, s meghívtuk más rendezvényeinkre is. 1992-ben már írásos megállapodást kötöttünk, amelyet a városi cigány önkormányzat elnöke és a rendőrkapitány írt alá. A két felet a kapcsolattartó, illetve a cigányreferens köti össze. Én akkor már a BácsKiskun Megyei Cigány Érdekképviseleti Szervezet vezetője voltam, s kapcsolatba kerültem országos vezetőkkel is. Én kezdeményeztem 1996-ban az első országos rendőr-cigány találkozót, melyen az akkor még alig egyéves Országos Cigány Önkormányzat (CMÖ) vezetői vettek részt, a rendőrséget Pintér Sándor országos főkapitány képviselte, s jelen volt Kuncze Gábor, akkori

24

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

belügyminiszter is. 2002-re kiépítettük a kapcsolatrendszert megyei szinten is, 2009-től pedig én vagyok az országos cigány referensi szolgálat főreferense, én tartom a kapcsolatot az ORFK Bűnmegelőzési Főosztályának vezetőjével, Németh Ágnessel, aki nagyon jó együttműködő partner. – Mindez jól hangzik, de a viszonyokat ismerve talán nem jogtalan a kérdés, ugyanilyen jó minden a gyakorlatban is? – Összességében igen, természetesen vannak problémák. Egyes rendőrségeken szeretnék ők meghatározni, kivel tartják a kapcsolatot, mert az úgy nekik sokkal kényelmesebb lenne. Ám ez nem jó, a referensnek független személynek kell lennie. Mi kikötöttük, hogy a kapcsolattartó csak választott személy lehessen. Helyi, kistérségi, megyei szinten egyaránt, a főreferens személyét, pedig az ÖCO közgyűlésének kell jóváhagynia. A gyakorlatban pedig az lenne a legfontosabb, hogy bármilyen konfliktus esetén minket is azonnal értesítsenek, hogy még idejében kezelni tudjuk a dolgokat, s ne fajuljanak el. Csak két példát mondok. Egy sofőr elütött két cigány gyereket. Ittas volt, el akart menni a helyszínről. Értesítettek bennünket, öt percen belül kint voltunk, s a tájékozódás után kértük a rendőröket, hogy azonnal vigyék el a helyszínről. Ki tudja, mi történt volna, ha nem megyünk ki. A másik esetben egy táncosunkat ütötte el az autó, egyértelműen a fiú volt a hibás, biciklivel az autó elé hajtott. Sajnos nyomban meghalt. Nagy tumultus támadt, egy fiú megütötte a sofőrt. Kimentem, s igyekeztem megnyugtatni az embereket, elmagyarázva, hogy mi történt. A sofőr sírt az elütött gyerek miatt, s azt mondta, a pofont nem bánja, legszívesebben ő is megütötte volna saját magát. A legfontosabb: ott lenni és közösen fellépni. Persze, ha a rendőrség felhív, hogy valahol színes fémet loptak, például alumínium- és rézkábeleket, én is tehetetlen vagyok. Az itt élő 3200 cigány között van néhány család, amely magaviseletével rengeteg kárt okoz a cigányság egészének. A rendőrség pedig pontosan tudja, kik lehettek, nekik kellene lépni, de sokszor nem lépnek.

| ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet

– Hogy jut minderre ideje? – A hivatali munkám „kötetlen” munkaidőben végzem, ami azt jelenti, hogy bármikor elérhető vagyok. Olyan is előfordul olykor, hogy beállít egy gyerek: Laci bácsi, jöjjön, az apu veri az anyut. S akkor menni kell. – Nem lehet könnyű egy-egy ilyen konfliktust lecsillapítani. – Elfogadnak, mert mindenütt ott vagyok, együtt velük bánatukban és örömükben. Egyébként el is várják tőlem. Halottvirrasztás idején, ha nem érek oda este 9-ig, nézik az órát, hol van már a Rostás Laci. Ha megérkezem, utána már nem foglalkoznak velem. Éjfél előtt pedig virrasztásról nem illik elmenni. Nekem egyszer valami dolgom volt, s előre bejelentettem, hogy 11-kor el kell mennem. Szó nélkül tudomásul vették. Se temetés, se esküvő nem lehet nélkülem. Illetve utóbbi egy esetben lehetséges, ha a menyasszony nincs tizenhat éves. Megmondtam, az ilyesmit nem helyeslem, ilyen lakodalomba nem megyek el. A rokonaimnak pedig tudomására hoztam, hogy ilyesmi még csak eszükbe se jusson. – A saját családja mit szól a „kötetlen” munkaidejéhez? – Megszokták, elfogadták. Az első feleségem is magyar lány volt, még az iskolában ismerkedtünk meg, együtt szavaltunk s jártunk versenyekre. Ott ez a probléma még nem merült fel. Anikó, a második feleségem államigazgatási főiskolát végzett, itt dolgozunk már jó ideje együtt a kisebbségi önkormányzatban, úgyhogy mindig „szem előtt vagyok”. – És a gyerekek? – Ők már nagyok, kirepültek, fiam dolgozik, idősebb lányom munka mellett végzi a Kodolányi Főiskolát, kisebb lányom pedig nappali tagozaton szociális munkásnak tanul. – Mit érez, elismerik a munkáját? – Itt a saját közegemben igen, és ez a legfontosabb. Mert akit elfogadnak, annak sokkal rövidebb idő kell, hogy hallgassanak rá az emberek. A tekintély tehát nem rang, hanem a munka hatékonyságát segítő tényező. A város polgármestere is szokta mondogatni: addig jó, amíg a Laci itt van. És ez, ha jó, nemcsak nekik jó, hanem nekem is.

A melléklet a www.onkornet.hu és www.onkorkep.hu weboldalakról letölthető. A melléklet szerkesztetője Csiky Ildikó és Szegvári Katalin • Fotók: Kolin Péter • Készült a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából.

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokon keresztül Izland, Lichteinstein és Norvégia támogatásával

Indul a képviselő-testületek tréningje A TÖOSZ és norvég testvérszervezete, a KS (Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége) együttműködéséből megszületett a Képviselők Képzése elnevezésű program, amelyet a Polgármester Akadémiához hasonlóan az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatnak. Az önkormányzati választásokat követően a képzésre várjuk azon önkormányzatok jelentkezését, amelyek beneveznék helyi önkormányzatuk képviselő-testületét a tréningre. A jogszabályi változások miatt sok kisebb lélekszámú településen mindössze kétfős testületet választanak, számukra értelmetlen lenne külön-külön tréninget tartani. Ezért ezek az önkormányzatok más települések testületeivel közösen vehetnek részt a programban. Az ésszerűség okán a program alapelve, hogy a tréner utazik a testületekhez, illetve arra a helyszínre, amit a testület választ magának. A minimum létszám 12 fő, a maximum 20 fő. A tréningre bármilyen összetételben jelentkezhet egy vagy több önkormányzat a következő lehetőségekből választva:  egyedül, külső bizottsági tagokkal, szakértőkkel együtt, garantálva a minimális résztvevői létszámot (12 fő);  a mikrotérség vagy bármely más település(ek) képviselőivel együtt;  a hivatal vezetésével vagy a nélkül. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásának köszönhetően a képzési programban való részvételért az önkormányzatoknak csak a tréner megbízási díját és ellátását kell fizetni, és gondoskodni a megfelelő helyszínről. Az előbbiért így a jelentkezéskor a TÖOSZ számlájára 200 ezer forintot kell a résztvevő önkormányzatnak fizetnie (ez optimális esetben 5000 forint/ képviselő költséget jelent). A pályázati támogatásnak köszönhetően az első húsz jelentkező önkormányzat ingyenesen vehet részt a képviselő-testületek tréningjének programjában, csupán a megfelelő helyszínt kell biztosítania. Helyszín tekintetében is több opciót kínálunk: előnyös, ha a településen zajlik a tréning, hiszen költségeket lehet megtakarítani (szállás, étkezés). Az már nehezebben biztosítható, hogy minden

résztvevő folyamatosan jelen legyen, pedig ez mindenképpen fontos a tréning hasznosulása szempontjából. A TÖOSZ megszervezi és lebonyolítja a tréninget külső helyszínen is, ha ennek költségeit a megrendelő önkormányzat vagy önkormányzatok vállalják. Igyekeztünk olyan szállásokat találni, amelyek az önkormányzatok számára is elérhető árakat biztosítanak a programunk résztvevői számára, a megfelelő körülményeket biztosítva. Minthogy ezek a képviselők együtt dolgoznak (remélhetőleg) minimum négy évig, így a külső helyszín azért is jobb, mert a garantált részvétel mellett emberileg is jobban megismerik egymást a résztvevők, ha folyamatosan együtt töltenek két vagy három napot. A Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) folyamatos támogatásával alakította ki a program Irányító Bizottsága a tréning tartalmát. A magyar viszonyokra is figyelemmel került kialakításra a tréning folyamata, valamint az alapvető háttérinformációkat tartalmazó füzetek tartalma. A pártpolitikától mentes képviselőképzés nyitott bárki és bármely szervezet számára, aki vagy amely a helyi demokrácia és az önkormányzatok szakmai felkészültségét szeretné támogatni. Az interaktív tréningen a képviselőknek módjuk lesz az alapvető információk megszerzésére, a pozíciójukból eredő kötelezettségeik és jogaik, kompetenciáik tudatos elsajátítására és fejlesztésére is. A képzés célja, hogy a választott képviselők hozzáállásának és gondolkodásmódjának formálása által fejlődjék a helyi demokrácia, a települési közösség és az állampolgárok számára nyújtott közszolgáltatások színvonala. A képviselők megerősítése a cél: önmagukban, a közösségbe és az önkormányzatiságba vetett hitükben, az egymás iránti tiszteletben és az együttműködési készségükben. www.onkorkep.hu

A program tehát: egyrészt alapvető ismereteket (jogrendszer, az ő illeszkedésük, szerepük és felelősségük, lehetőségeik) ad az újonnan és az újra megválasztott önkormányzati képviselők számára, másrészt a fejlődési folyamatot támogatja azáltal, hogy a jó kormányzás példáit terjeszti, a helyi közösségfejlesztést és a helyi demokráciát támogatja. A képzés módszere, időtartama: a választásokat követő négy hónapon belül két intenzív nap. A jelentkező önkormányzatnak lehetőséget biztosítunk, hogy a kezdő kétnapos tréningen túl (további díj megfizetése ellenében) évente egyszer egy napos frissítő tréningen is részt vegyen. A képzés részeként minden témához ingyenesen jegyzetet biztosítunk, összesen hét jegyzet készült. Közülük három jelent meg nyomtatott formában (összesen 2000 példányban), a TÖOSZ honlapján azonban mind a hét folyamatosan elérhető lesz. A nyomtatott füzetekből minden tréning-résztvevő ingyenesen kap egy-egy példányt. A képzéshez kapcsolódóan a következő témájú jegyzetek készültek el: Alapvető ismeretek a demokráciáról, állampolgárságról és alkotmányos alapelvekről; Településvezetés; Önkormányzati tervezés; Önkormányzati gazdálkodás; A helyi közszolgáltatások működtetése és fejlesztése; Helyi társadalmi párbeszéd; Az önkormányzat szervezete és működése – a képviselői munka elvei és szabályai. Ehhez kapcsolódnak a tréninget alkotó modulok, amelyek egy-egy témát dolgoznak fel. Minthogy minden település számára testre szabott tréninget szeretnénk nyújtani, ezért a képzést megelőzően a tréner elutazik a település vezetőihez és egyeztet arról, hogy melyek az adott település számára prioritásként kezelendő témák és ügyek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem konkrét helyi ügyeket fognak feldolgozni a tréning alatt, hiszen a program célja, hogy az önkormányzaton belül mindenki megismerje a maga szerepét és kötelességét valamint a képviselőtársait. További információkért forduljon bizalommal hozzánk: Sabján Katalin TÖOSZ titkár, a program felelőse.

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

25

MEGYEI KÖRKÉP Baranya megye

Róma ízei – borgasztronómiai termékbemutató Pécsett. Abból az alkalomból, hogy Pécs városa 2010-ben elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, a Róma Megyei Önkormányzat Mezőgazdasági Tanácsosi Hivatala a legnevesebb római agrár-élelmiszeripari konzorciumokkal szeptemberben bemutatót szervezett Pécsett a Róma környéki hagyományos borgasztronómiai termékekből. A rendezvény célja volt, hogy a magyar és olasz borászati és gasztronómiai vállalkozások, termelők között kereskedelmi párbeszéd alakuljon ki. Az eseményen a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlését Szatyor Győző és Csörnyei László képviselte.

Bács-Kiskun megye

Új buszok Kecskeméten. Szeptember elsejétől három új autóbuszt állított forgalomba Kecskeméten a Kunság Volán Zrt. A Credo típusú autóbuszok egyenként 42 millió forintba kerültek, melyek közül az egyiket önkormányzati támogatással vásárolta meg a busztársaság. A 12 méter hosszú autóbuszok fél alacsony padlósak, így az első és a középső ajtónál könnyebb felszállni, hiszen ott alacsonyabb a fellépési szint. A középső ajtó alkalmas a kerekesszékkel és babakocsival közlekedők számára, mert az ajtó rámpával van ellátva. Az autóbuszokat már forgalomba is helyezték, így az iskolakezdéskor a szép új buszokkal is utazhattak az iskolába és munkába siető kecskemétiek.

Békés megye

Erkel-kamarakiállítás nyílt Békéscsabán. Szeptember 10-én, Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából, az Erkel Emlékév békéscsabai eseményeként nyílt meg a zeneszerző életéről és munkásságáról szóló kamarakiállítás a Meseházban, a Munkácsy Mihály Múzeum dokumentumaiból válogatva. A kiállításon megtalálhatók dokumentummásolatok, többek között a Himnusz eredeti kézirata, fényképek Erkel ma is álló szülőházáról, életének nevezetes helyszíneiről, relikviákról, melyek a zseniális zeneszerző tiszteletét, illetve az utókor megbecsülését idézik.

26

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Akadálymentes lett a borsodbótai iskola. Most még nincs mozgássérült diákja a Borsodbótai Általános Iskolának, de a jövőben már kerekes székes tanulót is fogadhat az intézmény. A nyári szünetben elkészült 30 millió forintos beruházásnak köszönhetően akadálymentesítették a létesítményt. Az iskola minden osztályterme könynyedén megközelíthető, a termek ajtajánál kiszedték a küszöböket és szélesebb ajtókat tettek be. Elkészült a vizesblokk, az emeletes épületben pedig egy lift is segíti a közlekedést.

Csongrád megye

A kórház főzi az ebédet a gimnazistáknak. Makón a helyi gimnázium számára szeptembertől a kórház konyháján készítik el az ebédet. Az együttműködés mindkét intézmény számára fontos, hiszen az iskolásoknak mindig friss étel kerül a tányérjukra – sőt a diétára szorulók étkezését is biztosítani tudják –, a kórháznak pedig a nagyobb menynyiségű étel főzése pénzmegtakarítást jelent. A kistermelők is jól járnak, hiszen ők szállítják ezentúl a konyha számára a friss zöldségeket és gyümölcsöket, ezzel többletbevételhez jutva. Az önkormányzat 1,5 millió forint támogatást biztosított a kórház számára, ami fedezi a megnövekedett mennyiségű étel elkészítéséhez és szállításához szükséges edények és felszerelések költségét.

Fejér megye

60 éves Beloiannisz. Augusztus 21-én ünnepelték a Fejér megyei görög település, Beloiannisz hatvanadik születésnapját. Rizojanisz Kosztasz, a település polgármestere ünnepi beszédében Szent István életművét méltatta, míg L. Simon László, a körzet országgyűlési képviselője a görögök és a magyarok kulturális és gazdasági kapcsolatairól, a település értékeiről beszélt, kiemelve,

| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

hogy Beloiannisz és az ott élő görögség milyen nagy értéket képvisel Magyarországon. Az ünnepségen részt vett a ciprusi nagykövet és a görög követség első titkára is.

Győr-Moson-Sopron megye

Együttműködés a hegyközségekkel Sopronban. Horváth Imre, a Sopron Városkörnyéki Hegyközség elnöke, Farkas Lajos, a Sopron Fertőmenti Hegyközség elnöke és Fodor Tamás, Sopron polgármestere együttműködési szerződést írtak alá szeptember elején. Az önkormányzat eddig is támogatta a hegyközségeket, hiszen, amint a város polgármestere mondta: a borászat nem csak több ezer itt élőnek nyújt megélhetést, hanem komoly gazdasági és marketing terület. A hegyközségek az önkormányzattól elsősorban a dűlőutak rendben tartásában kérnek segítséget.

Hajdú-Bihar megye

Új épületbe költözik a szociális központ Püspökladányban. A Püspökladány Város Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Kossuth utcai épületében a helyhiány már évek óta akadályozza a mindennapi munkát. Most egy megüresedett óvodaépület átalakításával megoldódik a probléma. Az önkormányzat uniós pályázatot nyújtott be, ennek keretében nyolcvannégy és fél millió forintot nyertek. A projekt célja, hogy Püspökladány város és a mikrotérség lakosai szociális és mentálhigiénés problémáik megoldása érdekében minőségi segítségnyújtásban részesülhessenek.

Heves megye

Ösztöndíj-támogatás Heves megyei fiataloknak. A Heves Megyei Közgyűlés a 2010/11. tanévben összesen 23 fiatalt részesít ösztöndíj-juttatásban. A Heves Megye Európa Ösztöndíjasa 2010 címet elnyert pályázók tíz hónapon keresztül havi 85 500 forint támogatásban részesülnek. A hazai felsőoktatásban tanulók közül húszan nyerték el a Heves Megye Ösztöndíjasa 2010 címet, ők tíz hónapon keresztül havi 9500 forint támogatást kapnak. Az ösztöndíj kiemelt célja a hátrányos anyagi helyzetű, tehetséges fiatalok esélyegyenlőségének segítése, Heves megyéhez való kötődésének elősegítése.

MEGYEI KÖRKÉP Hivatalos látogatók a francia testvérmegyéből. Háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Jász-Nagykun-Szolnok megye francia testvérmegyéjéből, Dordogne-ból egy hétfős delegáció. A felek az együttműködés jövőbeni irányairól szóló egyeztetésen megállapodtak abban, hogy a mezőgazdasági és a művészeti cserekapcsolatokkal, programokkal tovább bővülhet az együttműködés. A delegációt Kovács Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke fogadta.

Komárom-Esztergom megye

Füzetek az árvízkárosultaknak. A Komáromi Nyomda közel kilencezer, saját kiadású és gyártású, Suli márkanevű iskolai füzetet ajánlott fel a május– júniusi nagy esőzések megyei károsultjainak, az ár- és belvízkárosult települések önkormányzatai által fenntartott oktatási-nevelési intézmények részére. A két raklapnyi, több mint 620 ezer forint értékű iskolai füzetből a 34 megyei település több ezer diákja részesült.

Nógrád megye

Korszerűsítik az utastájékoztatási és forgalomszervezési rendszert. A Nógrád Volán Zrt. a megye hat városában korszerűsíti az utastájékoztatási és forgalomszervezési rendszerét. A korszerűsítéshez az Új Magyarország Fejlesztési Tev pályázatán nyert 318 millió forint mellé még 17 millió forint önerőt biztosítanak. Vezérlőberendezéseket telepítenek Balassagyarmaton és Szécsényben, korszerűsítik az autóbusz-állomás hangosítását és nagy méretű LCD-kijelzőket szerelnek fel. Felújítják a parkot és kerékpártárolókat is építenek.

Pest megye

Új, akadálymentes hajléktalanszálló Cegléden. A Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete által működtetett, utcai gondozószolgálatként, nappali melegedőként, éjjeli menedékhelyként és átmeneti szállóként egyaránt szolgáló hajléktalanszállót a fogyatékossággal élők eddig csak komoly nehézségek árán használhatták. Miután a biztonságos, érzékelhető épített környezethez és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáféréshez mindenkinek joga van, a szervezet az épület átépítése mellett

döntött. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyert pályázati forrásból megújult, akadálymentesített épületet szeptemberben adták át.

Somogy megye

Kormányzati segítség a somogyi betegeknek. A Zalával szomszédos somogyi települések segítségére sietett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A tárca annyi pluszforrást adott a nagykanizsai kórháznak, amely lehetővé teszi, hogy a végső döntésig ismét fogadhatja a zalai intézmény a somogyi betegeket. A megyehatáron fekvő somogyi kistelepülések kálváriája tavaly decemberben kezdődött azzal, hogy a zalai kórház az ellátásukhoz nem kapta meg a szükséges normatívát. Most lélegzetvételnyi időhöz jutottak a somogyi betegek.

uk, hogy segédeszközeiket megjavítsák. Szombathelyen is elérhető az a műhely, amely elvégzi a szükséges átalakításokat, szereléseket egy szakmai csoport segítségével. A műhelyt külföldi mintára alakították ki és a szükséges alkatrészek többségét Németországból szerzik be. December végéig az ország mind a hét régiójában átadnak ilyen szervizközpontot. A következő állomás Mórahalom, majd Miskolc lesz.

Veszprém megye

Balatonfüred a legkedveltebb nyaralóhely. A dinamikusan fejlődő települést Csopak, illetve Tihany követi a rangsorban. Alsóörs a közönségdíjat kapta meg idén – derült ki az eredményhirdetésen, Balatonfüreden a Bella étteremben az érintett polgármesterek

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nyíregyháziak könyve. Két évtized történetét, statisztikáját, gyarapodását, sikereit veszi számba a Nyíregyháziak könyve című kiadvány, melyet a nyíregyházi önkormányzat jelentetett meg. A könyvet ezer példányban adták ki, és a turisztikai irodán keresztül értékesíti a város. A kötet részben a helyieknek szól, részben pedig azoknak, akik idelátogatnak. A kiadványban helyet kaptak az elmúlt húsz év képviselő-testületei, a vendégoldalakon pedig Nyíregyháza testvérvárosai.

Tolna megye

Kulturális seregszemle Tengelicen. Kulturális seregszemlét rendezett a Tolna Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye. A Színház az egész világ című rendezvényen már hetedik éve mutathatják meg az intézmény lakói, hogy mit is tudnak. A rendezvényen elsőként a házigazdák mutatták be szirtaki táncukat. A produkcióban 13-an vettek részt. Őket a bonyhádiak angolkeringője követte, majd a borús időben mintegy esőűzőként adták elő a belecskaiak a Táncoló esernyők című produkciót. A rendezvényen összesen 18 előadást láthatott a nagyérdemű.

Vas megye

Mozgássérült Eszközfejlesztő Műhely Szombathelyen. A Nyugat-dunántúli régióban élő mozgássérülteknek már nem kell a fővárosba utazniwww.onkorkep.hu

előtt szeptember 15-én. A megyei napilap szokásos nyári felmérése során 12. alkalommal kérdezték meg tíz északbalatoni település vendégeit, köztük külföldieket és magyarokat. A polgármesterek üdvözölték a felmérést, és egyetértettek abban, hogy a véleményekből tanulnak, fejlesztéseiknél figyelembe veszik azokat.

Zala megye

Átadták a zalaegerszegi Infocentrumot. A zalai megyeszékhelyen ünnepélyes keretek között adták át a BGF pénzügyi karának Campusán 597 millió forint uniós támogatásból (összérték 662 millió forint) megépült zalaegerszegi Infocentrumot. A környezetbarát, geotermikus energiát hasznosító, teljesen akadálymentesített, háromszintes, mintegy 1513 négyzetméter alapterületű modern épület földszintjén intézeti könyvtárat, webkabinetet és kutatószobákat alakítottak ki, az első emeleten tantermek kaptak helyet, míg a tetőtér tudományos konferenciák, rendezvények helyszíneként szolgál.

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

27

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa. Fotóink illusztrációk.

Jász-Nagykun-Szolnok megye

KOR-KÉP

SÜRGET AZ IDŐ

Fotó: Németh Csaba

Előző számunkban az Észak-Magyarországot sújtó árvíz okozta károk enyhítését célzó kormányzati intézkedésekről, a különböző hivatalok, szakemberek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásáról írtunk, illetve azokról a jogszabályi változásokról, amelyek a helyreállítási és újjáépítési munkálatokat lehetővé teszik. Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban Felsőzsolcán, azon a településen, ahol a legnagyobb mértékű volt a május–júniusi árvíz pusztítása? A település polgármesteréhez intézett kérdéseinkre a városháza sajtószóvivője, Németh Csaba, illetve a Koós Károly Egyesülés igazgatója, Zsigmond László válaszolt. Felsőzsolcán a tavaszi esőzések okozta árvízi katasztrófa idején több mint 200 lakóház dőlt össze, a 2200 lakóingatlanból 1800 sérült meg, több mint 500 embernek keletkezett kára. A károk enyhítésére a júliusi kormányhatározatnak megfelelően a település önkormányzatának képviselő-testülete rendeletet alkotott a megsemmisült vagy helyreállíthatatlanná vált magántulajdonban lévő lakóingatlanok központi támogatásának felhasználásáról. Pintér Sándor augusztus 17-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Felsőzsolca 1,89 milliárd forintot kap a magántulajdonú ingatlanok helyreállítására, újjáépítésére, illetve a lakhatás feltételeinek megteremtésére. A támogatás 50 százaléka, azaz 920 millió forint már megérkezett az önkormányzathoz. Az állami támogatás fejében az új épületeknek október 31-ig kell elkészülniük, ellenkező esetben elvész a megítélt összeg. A kormányhatározat alapján a szerződéskötések augusztus 25-én kezdődtek, ám a sok rendezetlen tulajdonviszony, nem egyértelmű biztosítási és hitel helyzetek miatt a vártnál lassabban haladt a munka. Ezért szeptember 10-ig meghosszabbították a kivitelezésre vonatkozó vállalkozói szerződések megkötésének határidejét.

Lapzártánkig az összesítések szerint összesen 204 bontási határozatot adott ki az önkormányzat. Ebből 50 lakásvásárlásra, 71 építésre vonatkozott. (A minimális lakhatási feltételek jogosultsága esetén ugyanis vagy a vásárlást vagy az építést választhatták a károsultak.) Harmincöt esetben a károsultak írásban úgy nyilatkoztak, hogy maguk kívánják megoldani a lakhatásukat és nem veszik igénybe az állami támogatást. Öten még gondolkodnak, hárman nem adtak be kérelmet, egy esetben még statikai vizsgálatok elvégzése szükséges. Tizenkét esetben a tulajdonos nem jogosult a támogatásra, két esetben jogvita van a tulajdonost illetően. A biztosítási és a tulajdonosi jogviszony kivizsgálása és rendezése egy esetben jelenleg is folyamatban van, a tulajdonosi jogviszony három esetben rendezés alatt áll – tudtuk meg Németh Csaba sajtószóvivőtől. Azok a károsultak, akik az új lakás építése mellett döntöttek, választhattak, hogy a megítélt támogatásból egyéni úton, vagy adaptált terv szerint építkeznek. Az egyénileg építkezők maguk választanak építészt és terveztetnek házat (ennek költsége is a építtetőt terheli) és egyénileg keresnek kivitelezőt. Követelmény, hogy a terv szerinti épületek nettó hasznos alapterülete egyező kell legyen a támogatási szerződésben rögzített alapterülettel. Az egyéni út választható hagyományos építési technológia esetén és könnyűszerkezetes építéssel is. Az építési engedély megszerzése a támogatott feladata.

Akik az adaptált tervek szerint akarnak építkezni, 16 ajánlott terv közül választhattak. A tervpályázatot az országos főépítész hirdette meg és bonyolította le. A pályázatra 100 építészeti pályázat érkezett és a kijelölt zsűri, majd az önkormányzat képviselő-testülete és a kivitelezők véleménye alapján választották ki a16 ajánlott tervet. Az adaptálandó terveket és az adaptálás díját a kormány állta. Az engedélyes terveket 16 kiviteli terv egészíti ki (építészet, statika, gépészet, elektromosság), költségvetésekkel. Ezen út választása esetén a tervezők elkészítik a szükséges gázterveket is. Az egyénileg építkezőknél némi vita alakult ki akörül, hogy mennyi támogatást kaphatnak azok a károsultak, akik a könnyűszerkezetes technológiát választották. A képviselő-testület ugyanis a téglaépületek négyzetméterenkénti árát 137 ezer forintban határozta meg, míg a könnyűszerkezetes technológiára 20 ezer forinttal kevesebbet, azaz 117 ezer forintos árat ajánlott azoknak, akik ezt választják. A város főépítésze azzal indokolta a döntést, hogy az ilyen típusú házak nem olyan jó minőségűek, nem olyan tartósak, mint a hagyományos téglaházak. Végül kompromisszumos megoldás született: nettó 130 ezer forintot kaphat a 13 érintett család, négyzetméterenként – tájékoztatta lapunkat Zsigmond László, a Koós Károly Egyesülés igazgatója. Az állami újjáépítési program pénzéből szeptember 21-én adták át az első házat. De szinte minden utcában folyik hagyományos vagy könnyűszerkezetes technológiával az építkezés. Más támogatási formákban már készültek házak s egy lakópark is. A város egyik óvodáját, az ÁMK (Általános Művelődési Központ) Platthy Ida Óvodájának felújítását az ÉMÁSZ (Észak-magyarországi Áramszolgáltató) végezte el. A Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum önkéntes felajánlásából 30 nap alatt felépült az árvíz miatt otthontalanná vált felsőzsolcai családok számára tervezett lakópark. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelenlétében szeptember elsején adták át a négyszer kétlakásos, tájba illő, földszintes téglaházat. Ezekben a képviselő-testület döntése értelmében nyolc család kapott lakást. Az építő cég önköltségi áron építette fel az önkormányzati bérlakásokat, melyeket lakbérmentesen vehetnek igénybe a lakók. Felsőzsolcán több százan vannak olyanok, akiknek bár megsérült a házuk, de helyrehozásukra az állami keretből nem számíthatnak segítségre. Ők jelenleg a karitatív szervezetek adományaira várnak. Pénzre tőlük sem számíthatnak, a szervezetek az adományokból építőanyagot vásárolnak, és azt osztják majd szét a rászorultak között. Erdélyi Zsuzsa

28

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Újabb európai színvonalú épülettel gazdagodott Budaörs városa: elkészült és szeptember 3-án ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyitotta kapuit a Városi Uszoda és Sportcsarnok. A zenés programokkal és sportbemutatókkal tarkított ünnepségen Wittinghoff Tamás polgármester adta át az épületet. Budaörs az ország egyik legfejlettebb településeként eddig nem rendelkezett önálló uszodával. A szeptember 3-án átadott sportlétesítménnyel nemcsak ezt a hiányt sikerült pótolnia az önkormányzatnak, hanem az is lehetővé vált, hogy a budaörsiek a város határain belül strandolhassanak. Emellett ezentúl jóval több nemzetközi és hazai sport- és kulturális rendezvényen vehetnek részt helyben a budaörsiek. A városban rendkívül gazdag a sportélet, így az uszoda és sportcsarnok a helyi sportolók számára is jobb körülményeket biztosít az edzésekhez, illetve a versenyekhez. A létesítmény tervei az Építész Stúdió Kft. műhelyéből kerültek ki, Keller Ferenc építész vezetésével. A kivitelezés jelentős részét a Baucont Zrt. végezte el, majd a vele történt szerződésbontást és az újabb közbeszerzéseket követően az ÉPKAR Zrt. és a Tempero Zrt. fejezte be munkálatokat.

Mivel az eredeti kivitelező a gazdasági válság következtében csődbe ment, két évet csúszott az átadás. Ez azonban mára csak egy rossz emlék, amelyet a korszerű létesítmény és annak színvonalas szolgáltatásai maradéktalanul feledtetni tudnak. Az uszodarészen egy tízpályás, 25×26 méteres, 2,2 méter mély versenymedence található, valamint egy 8,5×16 méteres, 0,8 méter mély tanmedence. A teljesen akadálymentesített épületben speciális öltözők és egy mobil mozgássérült-beemelő is szolgálja a mozgásukban akadályozott vendégek kényelmét. Az úszómedence rövid pályás hazai és nemzetközi úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, az ehhez szükséges érintőpaneleket és kijelzőket szintén kiépítették. A sportcsarnokban egy 1111 négyzetméteres küzdőtér, 1000 fős lelátó, valamint 3 mobillelátó is van. Októberben itt rendezik például a II. Wushu Open Hungary nemzetközi bajnoksá-

A száz százalékban önkormányzati beruházásban elkészült létesítmény tervezési, kivitelezési, műszaki ellenőrzési munkálatainak összköltsége mintegy 3 milliárd 848 millió forintra tehető. Az uszoda-sportcsarnok május közepe óta működik, a hozzá tartozó strandot pedig augusztus 19-e óta használhatja a nagyközönség. Az uszoda nemcsak újdonsága és kiemelkedő szolgáltatásai miatt került az elmúlt hónapokban a médiaérdeklődés homlokterébe. Számos olyan állítás is megjelent a beruházással kapcsolatban, amelyek kapcsán rendőrségi és ügyészségi vizsgálatok indultak. Ezek időközben jogerősen lezárultak és egyértelművé vált: semmifajta bűncselekmény gyanúja nem merült fel a kivitelezés során. Ezt követően több sajtó-helyreigazítási per is lezárult, amelyekből az önkormányzat minden esetben nyertesen került ki. 

29

Szerző: Nagy Ildikó Emese • Fotók: Budaörs Város Polgármesteri Hivatal

Megvalósult álmok

got, a Pro Tour nemzetközi asztaliteniszversenyt és az Aerobic Hungarian Open Magyar Kupát, de terempályás labdarúgó-bajnokságokat is kívánnak majd szervezni. A sportcsarnokhoz tartozik egy 84 négyzetméteres rejtett színpad is, az előadásokhoz pedig szükség szerint 500 mobil szék is kihelyezhető. A wellness részlegben tíz fő befogadására alkalmas pezsgőfürdő, nyolcfős gőzkabin és két szaunatalálható.Emelletthárom masszázshelyiséggel is rendelkezik a sportkomplexum. A strandrészen egy 33,3×21 méteres, 1,6 mélységű, feszített víztükrű medence, valamint egy közel 120 négyzetméteres gyermekeknek kialakított élménymedence található. Előbbi 140 fő befogadására alkalmas, a két vízi csúszdával, vízi sünnel és élménybefúvóval is rendelkező gyermekmedencében 59-en tartózkodhatnak egyidejűleg.

FŐÉPÍTÉSZEK

Akcióterv a bürokrácia ellen

30

építési engedélyezési eljárás és a hozzá kapcsolódó engedélyezések szintén felgyorsulnak, az általában 25 napos határidő 11 napra rövidül. Valamennyi önkormányzatra, illetve nagyobb beruházásra érvényes az integrált eljárás kiterjesztése, amely a 90 millió forint feletti beruházásokat érinti, ha azok vállalkozási célt szolgálnak. Ez alól kivételt képeznek a kereskedelmi célú létesítmények – közölte Szaló Péter. Amennyiben valaki komplex beruházást akar megvalósítani, az integrált eljárásban egyetlen dokumentációba összegyűjtve felkérhet egy közreműködő hatóságot, amely azután kiadja a különböző hatóságoknak, így az eljárások párhuzamosan folynak. „Az eljárás hossza megegyezik a leghosszabb eljárás idejével” – mondta. Amennyiben az egyes hatóságok valamenynyien egyetértenek, kiadható a végső építési engedély. A helyettes államtitkár kiemelte: egyetlenegy jogorvoslati szakasz van. Az intézkedésekkel harmadára, negyedére, olykor ötödére lehet csökkenteni az építési beruházási folyamatokat. Szaló Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy

a kilencvenmillió forintos értékhatár nagymértékben segíti a kisvállalkozásokat. Dietz Ferenc a sajtótájékoztatón elmondta: az intézkedések jelentős mértékben megkönnyítik a veszélyhelyzetek kezelését, és ez Szentendre árvízi helyzete szempontjából rendkívül lényeges; másrészt az engedélyeztetések egyszerűsítésével a települések akár éveket nyerhetnek. A sajtótájékoztatót követően Szaló Pétert Dietz Ferenc vezette körbe az óvodá-

HIRDETMÉNY

Az önkormányzatok esetében olyan könnyítéseket vezet be a törvény, amely gyorsabbá teszi a rendezési tervek módosítását. A helyhatóságok egyszerre készíthetik el a településfejlesztési koncepciót és a településrendezési tervek vizsgálati munkarészeit, és az önkormányzatok egyetlen határozattal elfogadhatják azt. A csomag az újjáépítés könnyítésére rendkívüli intézkedéseket is tartalmaz, arra az esetre, ha a kormány veszélyhelyzetet hirdet. „A törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok két hét alatt módosíthassák a településrendezési eszközöket” – mutatott rá Szaló Péter. Emellett az

A Kós Károly-díj a települési értékvédelem, környezetszépítés, valamint építészeti hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csoportos – munkáért adható miniszteri kitüntetés. Évente három természetes személy kaphat egyéni, és három szervezet vagy munkacsoport részesülhet közösségi Kós Károly-díjban. Az egyéni

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

ban, ahol még javában tartanak a felújítási munkálatok. Szentendre polgármestere elmondta, négy óvodát érint a 238 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés. Mind a négy óvoda esetében komoly energiakorszerűsítésre, akadálymenetesítésre, egyéb fejlesztésekre került sor. Hozzátette: egy újabb sikeres pályázatnak köszönhetően a Püspökmajori lakótelepi óvodában további fejlesztések várhatók a közeljövőben. (Forrás: www.dunakorzo.info)

díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy munkacsoport legfeljebb egyszer kaphatja meg. A díjak átadása 2010. december 16-ához, Kós Károly születésének évfordulójához kapcsolódik. A díjat a Kós Károlydíj Bizottság szakmai javaslata, illetve Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár előterjesztése alapján Pintér Sándor, a Magyar Köztársaság belügyminisztere adományozza. A díj adományozására – más javára, kellő megalapozottsággal – bármely magyar állampolgár vagy magyarországi intézmény, illetve szervezet javaslatot tehet.

| www.onkornet.hu

Fotók: Zábránszkyné Pap Klára

A 29 pontos akcióterv hatodik pontjához kapcsolódó változtatások célja a bürokrácia csökkentése, ami az állampolgárokat és az önkormányzatokat is segíti – mondta Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára Szentendrén, a Püspökmajori lakótelepi óvodánál tartott augusztus végi sajtótájékoztatóján. – A csomag két fő pillérét az állampolgárokra és az önkormányzatra vonatkozó rész, illetve a veszélyhelyzetekhez kapcsolódó rész alkotja. Mindkettő lényeges eleme, hogy lehetővé teszi a hatóságok számára a gyorsabb ügyintézést – emelte ki a helyettes belügyi államtitkár.

Gratulálunk! Tizenegyedik alkalommal adták át a Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium által 2000-ben alapított Az Év Főépítésze Díjat. Az elismerés évente két kategóriában adományozható. Az Év Főépítésze Díjat aktív főépítész, a Főépítészi Életmű Díjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló/vonult kiváló főépítész kapja. Idén a díjakat Pakson, augusztus 26-án, a XV. Országos Főépítészi Konferencián ünnepélyes keretek között adta át Hajdú János, Paks Város polgármestere, Braun Zoltán, Györköny Község polgármestere, Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke és Virányi István Dél-dunántúli állami főépítész. Főépítészi Életmű Díjat kapott: Jeney Lajos (jobb felső képünkön) DLA okl. építészmérnök, Hajdúnánás város és

Mezőhegyes város főépítésze széleskörű, aktív, kezdeményező, eredményes főépítészi – szakmai és közéleti – tevékenységéért. Meghatározó módon járult hozzá az épített környezet emberhez méltó és esztétikus alakításához. Mások mellett, kezdeményezésére több évtizeddel ezelőtt indult el a tervező építészek főépítészi szerepvállalása. Az Év Főépítésze Díjat kapott: Horváth András (jobb alsóképünkön)okl. építészmérnök, Paks város főépítésze egy évtizedes eredményes főépítészi tevékenységéért, amely jelentősen elősegítette a város arculatának formálását. Rövid idő alatt beilleszkedett a város közösségébe, karizmatikus egyéniségének köszönhetően elfogadott főépítészszé vált. Nemcsak a város képét alakítja, formálja, hanem az itt élők szemléletét, a gyökereikhez való viszonyukat, közösségi értékeket közvetít.

A 2010. évi Kós Károly-díjakra a javaslatot – természetes személyre vonatkozóan – formanyomtatványon kell benyújtani. A felsorolt adatokon kívül, meg kell adni a javasolt személy e-mail elérhetőségét, továbbá a javaslattevő személy(ek) telefonos és e-mail elérhetőségét is. Szervezet vagy munkacsoport esetében a javaslatot értelemszerűen kell megfogalmazni, de annak – az indokoláson túl – tartalmaznia kell a szervezet (munkacsoport) pontos

megnevezését és elérhetőségeit, vezetőjének (képviselőjének) nevét és elérhetőségeit, továbbá a javaslattevő személy(ek) aláírását és elérhetőségeit (minden esetben postacím, telefon és e-mail cím feltüntetésével). A javaslathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a javaslattevő lényegesnek tart.

Eddig összesen huszonegy főépítész részesült a kitüntetésben: 2000-ben Nagykanizsán Szilágyi István [†] és Zábránszkyné Pap Klára, 2001-ben Gyulán Philipp Frigyes és L. Szabó Tünde DLA [†], 2002-ben Pécsett Gömöry János és Sersliné Kócsi Margit, 2003-ban Érden Bodonyi Csaba DLA és Körmendy János, 2004ben Sümegen Beniczky Péter [Főépítészi Életmű Díj, †] és Sáros László DLA, 2005-ben Pilisszentkereszten Filippi-

nyi Gábor [Főépítészi Életmű Díj] és Virányi István, 2006ban Túristvándiban Schneller István [Főépítészi Életmű Díj] és Béres István, 2007-ben Pápán Tóth Zoltán [Főépítészi Életmű Díj] és Salamin Ferenc, 2008-ban Mosonmagyaróváron Aczél Péter [Főépítészi Életmű Díj] és Berényi András, 2009-ben Hajdúböszörményben Makovecz Imre DLA [Főépítészi Életmű Díj], Boruzs Bernát [Főépítészi Életmű Díj] és Csík Edina vehették át a díjat.

A javaslatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje október 22. péntek, 14.00 óra. A javaslatok postán beküldhetők a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya címére (1903 Budapest, Pf.: 314), illetve benyújthatók személyesen a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.gov.hu) október 1-jétől megjelölt helyen.

Első önkormányzati közéleti hírportál • www.onkornet.hu

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

31

Fotók: Beregnyei Miklós

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Kiválasztottak A 2010. évi költségvetésben erre a célra összesen 120 millió forint áll rendelkezésre. A tervkészítéshez szükséges további költségeket (önrészt) változatlanul a megyei önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Mivel az önkormányzatok között igen nagy a különbség a megyei terv készültségi foka és a saját eddigi ráfordításaik nagysága tekintetében, a rendelkezésre álló támogatási forrás igazságos felosztása alapos előkészítést igényel. Az év elején Szaló Péter, az NFGM területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkára* tájékoztatást kért a megyei közgyűlési elnököktől a területrendezési terv elkészítéséhez, illetve felülvizsgálatához rendelkezésre álló forrásaik mértékéről, a támogatási igényükről, valamint a támogatás optimális elosztására vonatkozó elvi és gyakorlati javaslataikról. Ezt követően VargaIstván,az NFGM akkori minisztere áprilisban pályázatot hirdetett – I. ütemként – a megyei területrendezési tervek készítése, módosítása és érvényesítése támogatásának elnyerésére. A pályázatok I. ütemű támogatásáról szóló döntést Pintér Sándor, az új kormány belügyminisztere hozta meg. * Ma a BM Területrendezési és Építésügyi helyettes államtitkára

32

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felhívására beérkezett pályázatok közül a támogatott megyéket lásd a táblázatban. (Forrás: BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság)

Hidat építeni

A 2003-ban törvény által hatályba lépett Országos Területrendezési Terv alapján a megyei önkormányzatoknak 2011. december 31-ig kell elkészíteniük, illetve a törvénnyel öszszehangolniuk a területrendezési terveiket.

Megye Baranya Bács-Kiskun Csongrád Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Veszprém Összesen

Támogatási intenzitás (%) 42 42 42 31 42 42 42 42 42 42 42

A múlt évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem egyik ajánlása szerint csak akkor beszélhetünk minőségi városfejlesztésről, ha az egyrészt a hely szelleméhez igazodik, másrészt a helyi közösség akaratából fakad. Ennek egyik feltétele az, hogy a helyi társadalom vállaljon felelősséget a környezeti értékek felismerésében és fenntartásában, másrészt a fejlesztési folyamatban résztvevők legyenek képesek az együttműködésre. Az idei, 43. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem témája éppen ezért a Nevelés és oktatás a településfejlesztésben – szakértelem – párbeszéd – együttműködés volt.

Az augusztusi rendezvényen hangsúlyozták: nemcsak a felsőfokú szakirányú képzés és továbbképzés problémái, hanem a helyi lakosság és a döntéshozók tájékoztatása is fontos. A környezeti értékek felismerésére való nevelésnek már az óvodákban el kell kezdődnie, és a tanulási folyamatnak végig kell kísérnie egész életünket. Ebben fontos szerep jut egyrészt a médiának, a kiállításoknak és a tájékoztató kiadványoknak is, amelyek során megtanulunk együttműködni és felelősséget vállalni környezetünkért. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idén a következő ajánlásokat fogalmazta meg a településfejlesztésben résztvevő partnerek és a döntéshozók számára:  A természeti és az épített környezet közösségi érték, amely mindig a konkrét földrajzi hely és társadalom anyagi-műszaki és szellemi kultúrájának kölcsönhatásában jön létre, és csak abban tartható fenn. A településfejlesztésnek ezért mindenekelőtt e kultúra minőségi fejlesztését kell szolgálnia, vagyis etikai kategória is.  A környezetkultúra – a latin cultura szó eredeti jelentésének megfelelően – a tér és az idő, a természet, valamint a társadalmi viszonyok kölcsönhatásában formálódik, ami generációk tapasz-

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

| www.onkorkep.hu

talatait őrizve jellegzetesen ismétlődő formációkban ölt testet. Ezek az épített környezet építő elemei, a kulturális örökség részei, amiket tanítani kell.  A településfejlesztés és az építészet globális, divatos tendenciákat követő változatával szemben nekünk inkább a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó építészet értékrendjét kellene követni, amelyik mindig az adott környezetkultúrából indul ki, és annak szellemét követve keresi az új építési igények megvalósításának módjait.  A környezetkultúra értékrendjének oktatása ma szinte áttekinthetetlen, és emiatt nem koordinálható. A környezetkultúra szemléletét az óvódás kortól kezdve az általános és középiskolákban is tanítani kell, továbbá ki kell dolgozni a felsőoktatás szakmai alapelveit, egyeztetve a különböző oktatási műhelyek között.  A párbeszéd a településfejlesztésben résztvevő különböző szakemberek közti együttműködés feltétele, amelynek kultúrája ma szinte teljesen hiányzik. A különböző szakterületek közti párbeszéd alapja csakis a környezetkultúrát végső, közös célnak tekintő értékrend lehet, amelynek tematikáját és módszertanát ki kell dolgozni.  A helyi lakosság és a településfejlesztés szereplői közti párbeszédet | www.onkornet.hu

Bruttó támogatási összeg (Ft) 8 480 000 8 480 000 7 630 000 2 470 000 8 730 000 10 590 000 7 690 000 6 900 000 8 470 000 6 000 000 7 160 000 82 600 000

intézményesíteni kell. Ennek keretében törekedni kell a legitimációk és felelősségi viszonyok világos meghatározására, a nyitott hatalmi rendszer és az átláthatóság biztosítására, valamint a hatalmi szférák: a közhatalom, az üzleti szféra, a civil társadalom és a médiák közötti érdek- és értékharmonizációra. A széles közvéleményt a jelentősebb településfejlesztési javaslatok megvitatásába még a politikai és hatósági döntések előtt, és nem azt követően kell bevonni.  A településfejlesztésben résztvevő szakemberek felelősséggel tartoznak a társadalomnak a jövő környezeti minőségéért. Feladatuk az, hogy HIDAT építsenek a centrum és a periféria, a szakmai hozzáértés és a laikus közvélemény, valamint a politikusok és a civil társadalom között. (A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemmel kapcsolatos információk a http://vasitit.hu honlapon találhatók.)

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

Megyei területrendezési tervek támogatása – I. ütem