A számvitel feladatai 1) Tájékoztatás –
Belsı felhasználók tájékoztatása: » Menedzserek tájékoztatása, » Tulajdonosok tájékoztatása, » Dolgozók tájékoztatása,
Ingatlanvagyon éértékelés rté rtékelé kelés Szá Számviteli alapismeretek
–
Külsı felhasználók tájékoztatása: » Piaci szereplık tájékoztatása, » Hatóságok tájékoztatása,
2) Kommunikációt elısegítı funkció Gazdasági szereplık közös nyelvezete.
Számviteli információs rendszerének felépítése
Számviteli alapelvek Megbízható, valós összkép kialakítása A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE
Beszámoló Fıkönyvi könyvelés Analitikus nyilvántartások Alapnyilvántartás
Fıkönyvi kivonat Feladások Elsıdleges bizonylatok
Tartalmi elvek -Teljesség, -Valódiság, -Óvatosság, -Összemérés,
Nem nevesített alapelvek • Hasznosíthatóság elve, • Semlegesség elve, • Idıszerőség elve,
Kiegészítı elvek -Egyedi értékelés, -Bruttó elszámolás, -Idıbeli elhatárolás, -Tartalom elsıdlegessége a formával szemben, -Lényegesség, -Költség-haszon összevetése
Formai elvek
-Világosság, -Folytonosság, -Következetesség
• Vállalkozás folytatásának elve: A vállalkozás a belátható jövıben fenn kívánja és tudja tartani tevékenységét.
• Teljesség elve: Minden gazdasági esemény, amely a vagyont és eredményt befolyásolja könyvelni kell.
• Valódiság elve: A fıkönyvben rögzített vagyonnak megtalálhatónak, bizonyíthatónak kell lennie.
1
• Óvatosság elve:
• Összemérés elve:
Nem lehet eredményt kimutatni, ha a bevétel realizálása bizonytalan. Az értékvesztéseket mindig el kell számolni.
és
értékcsökkenést
Az idıszak eredménye egyenlı az idıszaki bevételek és a költségek, ráfordítások különbségével. (függetlenül a pénzmozgásától).
• Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és forrásokat egyedileg kell rögzíteni, nyilvántartani és értékelni.
• Bruttó elszámolás elve: A
• Idıbeli elhatárolás elve: A bevételeket és kiadások arra az idıszakra kell elszámolni, amelyekre vonatkoznak.
• Tartalom elsıdlegessége a formával szemben: • Lényegesség elve: Minden információt figyelembe kell venni, ami kihat az eredményre.
A beszámoló tartalma és formája, továbbá a könyvvezetés tekintetében állandóságot, összehasonlíthatóságot kell biztosítani. következetes
Az információ hasznosíthatósága álljon arányban az információ elıállításának költségével. A könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetınek, áttekinthetınek kell lennie.
• Folytonosság elve: Elızı évi záró = Következı évi nyitó.
Számvitel lényege
• Következetesség elve:
politika
• Költség-haszon összevetésének elve:
• Világosság elve:
A gazdasági eseményeket a tényleges tartalmuk alapján kell elszámolni.
A számviteli mazása.
követeléseket és kötelezettségeket, illetve a bevételeket és kiadásokat nem lehet összevonni.
alkal-
Megbízható és valós összképet nyújtson a vállalkozás vagyoni, gazdasági pénzügyi helyzetérıl. A pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálata a múltbeli adatok alapján és a jövı tervezésének alapja.
2
Számvitel szabályozása 2000. évi C. Számviteli törvény, Kormányrendeletek (ágazati számvitel), Nemzetközi számviteli standardok (pl.: IFRS, USGAAP), Belsı szabályzatok (számviteli politika, leltározási, értékelési, bizonylat kezelési, stb.)
• • • • • • •
Bizonylat alaki és tartalmi kellékei
Megnevezés, sorszám, egyéb azonosító, Kiállító szervezet megnevezése, Kiállítás ideje, Gazdasági esemény rövid leírása, Aláírások, Kontírozás (könyvelık végzik), Minden más egyéb amit a jogszabály az adott esetben elıír.
Keletkezési hely szerint
• Belsı bizonylat, • Külsı bizonylat.
Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem Könyvelni csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján lehet. Számviteli bizonylat lehet minden olyan (számla, számlát helyettesítı okmány, szerzıdés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, stb.), amely rendelkezik a törvény által elıírt alaki és tartalmi kellékekkel.
Bizonylatok csoportosíthatók: 1. Keletkezési helyük szerint, 2. Feldolgozásban betöltött szerepük szerint, 3. Kezelésük módja szerint.
Feldolgozásban betöltött szerepe szerint »Elsıdleges, »Másodlagos, »Összesítı.
3
Megırzési idı
Kezelés módja szerint
• A beszámolót, leltárt, kivonatot, naplófıkönyvet 10 évig
– Szigorú számadású bizonylatok, – Egyszerő bizonylatok.
• A könyvelés alapbizonylatait, analitikus nyilvántartásokat, fıkönyvi számlákat 8 évig
Számviteli politikában szabályozandó témák
Számviteli politika A számviteli politika azoknak az alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a könyvvezetése során a beszámoló összeállításánál és közzétételnél érvényesít.
• A beszámoló készítésének idıpontja, • A készletek értékelésének és elszámolásának módja, • Az értékcsökkenési leírás módszere, • A deviza/valutakészlet elszámolása, • Az értékvesztés és visszaírásának módszerei, • Értékhelyesbítés elszámolásának rendje, • Céltartalék képzés szabályai,
fıkönyvi
• Beszámolási forma megválasztása: – (éves vagy egyszerősített éves beszámoló)
• Mérleg formájának megválasztása: – („A” két oldalas vagy „B” lépcsıs)
• Eredménykimutatás megválasztása: – (összköltség vagy forgalmi költség eljárással
• • • •
Az idıbeli elhatárolások módjait, A költségelszámolás módszereit, Kiegészítı melléklet tartalmát, A „jelentıs, lényeges” kritériumok számszerősítését, • STB…
4
Számviteli politika mellékletei • A vállalkozás számlarendje, • Leltárkészítési és leltározási szabályzat, • Az eszközök és források értékelési szabályzata, • Az önköltség-számítási szabályzat, • Pénzkezelési szabályzat, stb.
A kettıs könyvvitel olyan nyilvántartás Ahol a vállalkozás vagyonelemeinek mozgását: - megjelenési formájuk - és származásuk /eredetük/ szerint számoljuk el. Az elszámolás számlaosztályokba sorolt fıkönyvi számlákon történik.
Könyvvezetési módok Kettıs könyvvitel, Egyszeres könyvvitel, Bevételi nyilvántartás
Számlaosztályok Eszköz számlák /aktívák/: • 1. számlaosztály: Befektetett eszközök • 2. számlaosztály: Készletek • 3. számlaosztály: Követelések, Pénzügyi eszközök, Aktív idıbeli elhatárolások.
Eredményszámlák Forrás számlák /Passzívák/: • 4. számlaosztály: Források, Az elsı négy számlaosztályt mérleg számlák is nevezzük.
5. számlaosztály: Költségnem számlák, 6. számlaosztály: Közvetett vagy általános költségek, 7. számlaosztály: Tevékenységek közvetlen költségei, 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások, 9. számlaosztály: Bevételi számlák
5
Számlaosztályok
Befektetett eszközök
Forgóeszközök
1. szla. osztály
2. szla. osztály
Értékelésük: • Valós piaci értéken • Nettó értéken
Értékelésük:
• Valós piaci értéken
Befektetett eszközök
Forgó eszközök
Nyilvántartásba vétel: • Beszerzési ár + Egyéb költségek. Állományváltozások: • Értékesítés • Tervszerinti ÉCS • Selejtezés • Értékhelyesbítés
Nyilvántartásba vétel: • Beszerzési áron • Átlagáron • Önköltségi áron
Számlák közötti összefüggés Eszköz nı (T) Eszköz csökken (K) Eszköz beszerzés Kp-ért Eszköz nı (T) Forrás nı (K) Hitel felvétele Forrás csökken (T) Eszköz csökken (K) Szállító kiegyenlítése Forrás csökken (T) Forrás nı (K) Levonások munkabérbıl
Mérleg tagolása: ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív idıbeli elhatárolások
FORRÁSOK Saját tıke Kötelezettségek
Állományváltozások: • Értékesítés • Selejtezés • Értékvisszaírás
A számviteli beszámoló részei • • • • •
Mérleg, Eredménykimutatás, Kiegészítı melléklet, Üzleti jelentés, Számviteli Cash flow (kieg. mellékletben).
Tárgyi eszközök (12-16) A tárgyi eszköz olyan anyagi javak, amelyek értékkel bírnak, tartósak, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a tevékenységet.
Passzív idıbeli elhatárolások
6
Tárgyi eszközök csoportjába tartoznak 1. Ingatlanok és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok (12) használatba vett földterület (121) /ültetvény, halastó, szántóföld/, telkek (122), erdık, ültetvények, épületek, egyéb építmények.
2. Mőszaki berendezések, gépek, felszerelések (13), melyek közvetlenül
Vagyoni értékő jogok: földhasználati jog, haszonélvezeti jog, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlan rendeltetésszerő használatának elıfeltételét jelentı hozzájárulások megfizetése alapján szerzett jog (pl.: vízés csatornahasználat, hálózatfejlesztés, stb.)
3. Egyéb berendezések, felszerelések, melyek
gépek, (14)
szolgálják a vállalkozást.
közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
(használatba vett erıgépek, mőszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlı berendezések, számítástechnikai eszközök, jármővek)
(használatba vett gépek, jármővek, berendezések, irodai-igazgatási felszerelések, berendezési tárgyak)
4. Tenyészállatok (15) amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket /szaporulatot/ termelnek. (kancának a csikója, juhtól leválasztott gyapjú)
5. Beruházások, felújítások (16) (beruházás: használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök /ingatlanok, gépek/, felújítások: az elhasználódott eszközök eredeti állaga helyreállítását szolgáló javítások /élettartam növelés/ karbantartás: az eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítások).
7
6. Beruházásokra adott elılegek (163) (szállítóknak adott pénzeszköz a végelszámolásig). 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (a tárgyi eszköz piaci értéke és a könyvszerinti érték közötti különbözet abban az esetben, ha a piaci érték a nagyobb).
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (111) (a vállalkozás tevékenység megkezdésével, bıvítésével, átalakításával, átszervezésével összefüggı költségeket kell itt kimutatni). Pl.: minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségek.
4. Szellemi termékek (114) (nem anyagi természető, forgalomképes, vagyoni értékek vagy jogokat megtestesítı eszközök). Pl.: találmányok, szabadalmak, védjegyek, szerzıi jogvédelemben részesülı szoftvertermékek, stb. 5. Üzleti vagy cégérték (115) ( goodwill [pozitív], de lehet a számviteli törvény szerint negatív üzleti vagy cégérték is).
Immateriális javak (11) Azokat a nem anyagi megjelenési formájú, de eszmei és piaci értéket képviselı, forgalomképes eszközöket kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112) (jövıben hasznosítható. A termék árában nem realizálható, mert akkor a termék ára a piaci értéket meghaladná). 3. Vagyoni értékő jogok (113) ( Azok, melyek nem kapcsolódnak ingatlanokhoz, illetve a szellemi termékek közé). Pl.: bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév, stb.
6. Immateriális javakra adott elılegek (116) (szállítóknak adott pénzeszközök a végelszámolásig). 7. Immateriális javak érték helyesbítése (117) (az immateriális javak piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbözet abban az esetben, ha a piaci érték a nagyobb).
8
8. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása (118) (ha a könyvszerinti érték tartósan magasabb, mint a piaci érték). 9. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése (119) (a számított amortizáció összegét tartjuk itt nyilván)
Bekerülési érték belföldi beszerzéskor • Számla szerinti ár + felár - engedmény, • Közvetítıi díj, Bizományi díj, • Adók, illetékek, hatósági díjak, vám költség, • Bankköltség, hitelkamata, • Biztosítási díj, • Áfa, ha nem vonható le. Pl.: gépkocsi áfája. (A bekerülési érték részét képezı tételeket a felmerüléskor, de legkésıbb az üzembe helyezésig kell számításba venni)
Értékcsökkenési leírás • Teljesítményarányos leírás 1. Bruttó értéken alapuló 2. Nettó értéken alapuló
• Idıarányos leírás 1. Bruttó érték alapján – Lineáris – Degresszív – szorzószámok módszer – évek száma módszer
Immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartásai Fıkönyvi számlán az eszközöket összevontan és csak értékben tartjuk nyilván. Analitikusan Eszköz megnevezése, leltári száma, beszerzés (gyártás) dátuma, • Bruttó érték, nettó érték, • Értékcsökkenés elszámolás módja, elszámolt értékcsökkenés évente, göngyölten
Immateriális javak elszámolása Növelı tételek: – Eszköz beszerzése, apportálás, – Térítés nélküli átvétel, – Értékhelyesbítés visszaírása,
Csökkentı tételek: – – – – –
Terv szerinti értékcsökkenés, Terven felüli értékcsökkenés, Értékhelyesbítés, Térítés nélküli átadás, Értékesítés,
Értékcsökkenési leírás 2. Nettó érték alapján – Lineáris – Kombinált leírás
• Abszolút összeg alapján – Egyösszegő – Lineáris – Degresszív
9
Terv szerinti értékcsökkenési leírások: 1. Lineáris módszer: A hasznos élettartam éveiben egyforma összegeket számolunk el költségként.
Lineáris módszer 1 Dt = ×(P − S) n
ÉKt =P−t×Dt
d
=
1 n
Ahol: Dt = éves értékcsökkenési összeg (t = évek 1,2..) n = hasznos élettertam (év) (P-S) = teljes leírandó összeg P = teljes (aktiváláskori) érték S = maradványérték ÉKt = az eszköz könyvszerinti értéke t év múlva d = értékcsökkenési ráta (ezzel csökken évente az eszköz értéke)
2. Degresszív módszer: A hasznos élettartam elsı éveiben nagyobb értékcsökkenést számolunk el, mint a késıbbi években.
Évek számjegye módszer SUM = 1+2+…+(n-1)+n
n × (n + 1 ) 2 A könyvszerinti érték a t-edik évben: SUM
Évek száma módszer Csökkenı egyenlegő módszer
ÉK t = P −
Teljesítményarányos leírás Dt =
bruttó érték × évi teljesítmé ny tervezett teljesítmé ny
Nettó értéken alapuló leírás a letermelés arányos leírás, amit a bányászatban használnak Dt =
éves összes
termelés kitermelés
× (P − S
=
t ( n − t / 2 + 0,5) (P − S ) SUM
Terv szerinti érték csökkenés: Elıre megtervezett összegek.
Terven felüli értékcsökkenés: A tárgyi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a könyvszerinti érték nagyobb. Értékhelyesbítés: A tárgyi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti érték közötti különbızet abban az esetben, ha a piaci érték nagyobb
10
Terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el: »Erdıkre, »Földterületekre (kivételek!), »Ásványkincsekre, »Képzımővészeti alkotásokra.
Terven felüli értékcsökkenés Az eszköz piaci értéke lecsökken, Technológiai változás (elavult az eszköz), Fizikai károsodás (kár), Hasznos élettartam lerövidül a belsı változások miatt (termelés leállítása), Eszköz gazdasági teljesítménye rosszabb a tervezettnél.
Értékhelyesbítések: • Elsı alkalommal csak „értéknövelés”, • Ha egyszer elvégeztük, akkor utána minden évben kötelezı, • Nincs adóvonzata, • Az értékhelyesbítést a saját tıke részét képezı értékelési tartalékkal szemben kell elvégezni.
Terven felüli csökkenés (tárgyi eszközöknél és immateriális javaknál), Értékvesztés (forgó eszközöknél): 1. Értékpapírokra, Követelésekre (vevıkre), készletekre alkalmazható. 2. Az elszámolt értékvesztés visszaírással módosítható. Értékhelyesbítés: 1. Csak akkor számolható el, ha a könyvszerinti érték alacsonyabb a piaci értéknél. 2. Kizárólag immateriális javak, tárgyi eszközök esetében használjuk. 3. Ha egyszer korrigáltunk akkor minden évben kötelezı.
értékvesztés
Piaci ár értékhelyesbítés
Könyvszerinti érték
„A” eszköz
„B” eszköz
Eredménykimutatás • • • • • • •
Értékesítés nettó árbevétele, Aktivált saját teljesítmények értéke, Egyéb bevételek Anyagjellegő ráfordítások, Személyi jellegő ráfordítások, Érték csökkenési leírás, Egyéb ráfordítások, ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY
11
• Pénzügyi mőveletek bevételei • Pénzügyi mőveletek kiadásai PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY • Rendkívüli bevételek • Rendkívüli kiadások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY
Számviteli cash flow Szabad pénzeszköz változása. Honnan származik a pénz és mire használják fel? • Nincs kötelezı forma, • IAS 7 kereteket és elveket fogalmaz meg, • Elvárt követelmény, hogy a vállalkozás a pénzügyi helyzetérıl a lehetı legpontosabb információt szolgáltassa, • Megbízható valós összkép.
2. Befektetési tevékenység A befektetett eszközök beszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából, befolyó pénz különbsége.
(Többé-kevésbé!)
ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY ADÓ ADÓZÓTT EREDMÉNY OSZTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Területei 1. Mőködési tevékenység: A vállakozás alaptevékenysége (fıtev.) során kitermelt és felhasznált pénzeszközöket értjük. Folyamatos mőködéshez szükséges pénzt itt kell kitermelni.
3. Finanszírozási tevékenység: Tıke ki- és bevonások, Kölcsönök és hitelfelvételek, Kölcsönök és hitelek visszafizetése, Kötvény kibocsátás, Kötvények visszavásárlása, Végleges pénzeszköz átadás és átvétel pénzmozgásai.
12
Adózás elıtti eredmény Korrekciós tényezık + I. Mőködési CF Korrekciós tényezık + II. Befektetési CF Korrekciós tényezık + III. Finanszirozási CF IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (I+II+III) = Mérleg
Kiegészítı melléklet • Gazdasági társaság neve, székhelye, • Vezetı tisztségviselık bemutatása (név, díjazás) • Törzstıke mértéke és megoszlása, • Kapcsolt vállalkozások adatai, • Mérleg tételei és annak elemzése (eszközök alakulása, vevık bontása, kötelezettségek), • Rendkívüli tételek, miért? • Elızı évektıl, ha volt eltérés, miért? • Cash flow kimutatás,
Üzleti jelentés Célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével, úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekrıl – a múltbeli tény- és a várható jövıbeni adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelı képet adjon. Tartalmazza továbbá a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket.
13
