Fogalomtár ALAPELVEK Az egyenlő esélyű hozzáférés elve „a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybevevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybevehetők.” (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4. § h))
Az egyenlő esélyű hozzáférés elve azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek a többségi társadalom tagjaival azonos minőségben és mennyiségben tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat. Ehhez a közszolgáltatásokat a fogyatékos személyek különböző csoportjai eltérő szükségleteire figyelemmel kell megszervezni. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A fogyatékos emberek heterogén csoportot alkotnak elv A Madridi Nyilatkozat kimondja, hogy „mint a társadalom minden rétege, a fogyatékos emberek is igen sokrétű csoportot képeznek, és csak az a szakmapolitika sikeres, amely tiszteletben tartja ezt a sokféleséget. Kiváltképp a komplex függőségi szükségletekkel élők és családjaik igénylik a társadalmak kifejezett cselekvését, mivel a fogyatékos emberek között ők azok, akikről a leginkább megfeledkeznek. Ezen kívül a fogyatékos nőket, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó fogyatékosokat gyakran kétszeres, sőt, halmozott diszkrimináció sújtja, egyrészt a fogyatékosságuk, másrészt a nemük, vagy etnikai hovatartozásuk miatti hátrányos megkülönböztetés következtében. A siketek esetében a jelbeszéd elismerése alapvető kérdés.” (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Semmit rólunk nélkülünk elv A madridi Nyilatkozat alapelvként rögzíti, hogy a fogyatékos embereket érintő döntéseket csak a fogyatékos emberek bevonásával lehet meghozni. […]”Minden intézkedést a fogyatékos emberek érintett érdekképviseleti szervezeteivel párbeszédben és együttműködve kell meghozni. Részvételük nem korlátozódhat a tájékozódásra és a döntések támogatására. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
A semmit rólunk, nélkülünk elve azt jelenti, hogy a fogyatékos személyek saját jogon vagy a maguk választotta képviselőik útján, értelmi fogyatékos, autizmussal élő és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek esetében saját jogon vagy szüleik útján részt vesznek az életüket meghatározó döntések előkészítésében, a döntésekben és a döntések végrehajtásában. Különösen vonatkozik ez a kormányzati és önkormányzati jogalkotásra, a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítását célzó fejlesztési források elosztására. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A prevenció elve
A prevenció elvének értelmében a társadalomnak mindent meg kell tennie a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A prevenció szellemében a fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy ez a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A rászorultság, illetve a legsebezhetőbbek fokozottabb védelmének elve alapján biztosítani kell az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok, valamint a fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások és támogatások rendszerének differenciálását a társadalmi hátrányok minimalizálása érdekében. Így a Program elősegíti a társadalmi kohézió megteremtését és képes a társadalmi egyenlőtlenségeket korrigálva a fogyatékos személyek valós társadalmi beilleszkedését elősegíteni. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
Az esélyek kiegyenlítésének elve A fogyatékos személyeket - a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy-egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, élethelyzetben való közreműködéshez másképpen a jogok érvényesítéséhez - a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló - másképpen a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntető - intézkedésekre van szükség. Ezek a társadalmi akadályok és korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményeznek. A Program az esélyek kiegyenlítésének elvére épül. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elvei a társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek. Fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A személyhez fűződő, illetve a fogyatékos személyeket külön megillető (speciális) jogok védelmének, valamint a támogatott döntéshozatal elvének valamennyi általános szabályban (pl. gyámság, gondnokság) érvényesülnie kell. A támogatott döntéshozatal elve a helyettes döntéshozatallal szemben a fogyatékos személy saját döntéshozatalának, egyéni döntési képességétől függő, teljes, minden lehetőségre kiterjedő segítését jelenti. Ezen alapelv megvalósításának érdekében az államnak megfelelő források biztosításával segítenie kell a fogyatékos embereket, hogy a támogatott döntéshozatalt segítő hálózat épülhessen ki. A jogok érvényesítéséhez szükséges "Program-elemeken" túl gondoskodni kell a Program végrehajtásának monitorozásáról, illetve a jogok megismertetéséről, a jogvédelmi technikák elterjesztéséről, a jogok védelmével foglalkozó intézmények megerősítéséről. A fogyatékos személyek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai. A fogyatékos személyek nem beteg emberek, hanem saját sorsukért felelősséget vállaló, önálló személyek. Nem eltartottak, hanem munkaképes fogyasztók. Olyan emberek, akik nem igénylik, hogy sorsukról mások döntsenek, mert arra maguk is képesek. Mindezekből következően az
intézkedések meghatározásában, majd megvalósításában arra kell törekedni, hogy abból a fogyatékos személyek is kivehessék részüket. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek meglevő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon és a saját test feletti önrendelkezésre. Az önrendelkezés és az emberi méltóság tisztelete érdekében valamennyi támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni azt az elvet, hogy a fogyatékos ember maga rendelkezhessen élete célkitűzéseiről, az azokhoz vezető utakról, megvalósítandó emberi és morális értékeiről. A támogatásoknak nem szabad megfosztania a fogyatékos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A szubszidiaritás elve alapján biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyek a szükséges szolgáltatásokhoz a lakóhelyükön vagy ahhoz a lehető legközelebbi településen jussanak hozzá, illetve, hogy a fogyatékos személyekkel kapcsolatos döntések és intézkedések helyi szinten kerüljenek megfogalmazásra és megvalósításra. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés, egyenlően hozzáférhető fizikai környezet), a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó-barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthető nyelvezet és piktogramok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos, személyes jellegű módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerű technikai eszközökön keresztül (internethozzáférés, elektronikus levelezés, mobiltelefon használata), korszerű módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendő és támogatandó különösen az egészségügyi, oktatási, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételekor - az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erősítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezető lépés elkerülendő és - indokolt esetben - szankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A normalizáció elve alapján a fogyatékos személy számára a társadalom más tagjaival azonos életminták és hétköznapi életfeltételek válnak elérhetővé. Úgy kell tehát a körülményeket kialakítani, hogy azok a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfeleljenek. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
A rehabilitáció elvének megfelelően a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A rehabilitáció elve feltételezi a fogyatékos emberek együttműködését a megfelelő közszolgálati intézményekkel. Így lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a rehabilitáció konkrét céljait és eszközeit, hogy együttműködésüket egyenlő felek megállapodásaként, írásban rögzített, és kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződések, egyéni rehabilitációs tervek foglalják keretbe. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
Az egyetemes tervezés elve azt jelenti, hogy a minket körülvevő világot (épített és mesterséges környezetet) nem átalakítani szükséges a fogyatékos személyek szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és használható legyen. (10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2007-2013, Melléklet I. fejezet: A Program alapelvei)
ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI ALAPFOGALMAK Akadálymentes épített környezet „Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.” (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2. § (1))
Akadálymentesen megközelíthető Akadálymentesen megközelíthető az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi és értelmi fogyatékosságának mértékétől függetlenül is a lehetőség szerinti legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, különösebb erőkifejtés nélkül elérhető. Ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) használata nem korlátozott. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Akadálymentesen használható Egy épület akadálymentesen használható, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a használó fizikai, érzékszervi és értelmi fogyatékosságának mértékétől függetlenül is a lehetőség szerinti legönállóbban – súlyos fogyatékossággal bíró használó esetén az állandó kísérőjének segítségével – használható. Ehhez megfelelő méretű, formájú kezelőeszközök biztosítottak, valamint azok elérhetősége és megközelíthetősége is akadálymentes. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Akadálymentes kommunikáció „a kommunikáció akadálymentes akkor, ha a közlés a kommunikációs helyzetben részt vevő valamennyi szereplő - különösen a látási, hallási, mentális vagy kommunikációs funkciókban sérült személyek - számára érzékelhető és értelmezhető, továbbá ha a visszacsatolás megtételéhez és annak értelmezéséhez szükséges valamennyi személyi, illetve tárgyi feltétel rendelkezésre áll.” (2010. évi XV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról 24. § (1))
Csúszásmentes
Olyan járófelületet nevezünk csúszásmentesnek, amelyen az elcsúszás, elesés lehetősége minimális marad még a felület szennyeződése esetén is (víz, jég, sár, olaj, stb.) (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Indukciós hangerősítő rendszer (T-Coil) A tisztább és zavarmentes hangérzékelés érdekében azokban a helyiségekben, ahol a halláskárosult személy hosszabb időt tölt (nappali, TV szoba), célszerű indukciós hangerősítő rendszert használni. Ez a rendszer az adó-vevő elvén alapul: a kierősítésre szánt hang a helyiség padlóján vagy mennyezetén látható vagy eltakart módon körbefutó, hurkot alkotó vezeték segítségével – mint adó – a hurok belsejében mágneses indukciós teret hoz létre, amelyben az indukciós hangerősítő rendszerrel ellátott hallókészülékek a megfelelő állásba kapcsolva képesek közvetlenül a kívánt hangot venni és azt megfelelően felerősíteni. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Jól megvilágított Egy térelem akkor jól megvilágított, ha annak alakját, részleteit és távolságát valósághűen érzékelni tudjuk. E képességünket a mesterséges világítás elhelyezése korlátozhatja. A fényforrás elhelyezkedése akkor megfelelő, ha az nem vakít és így a szem káprázását nem váltja ki, valamint a tárgy észlelését korlátozó árnyékolást nem okoz. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Részleges akadálymentesítés Részleges az akadálymentesítés, ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő alakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 1. számú melléklet 82. pont)
Szabad szélesség és magasság Az akadálymentes közlekedésre alkalmas tér szabad szélességén és magasságán azt a keresztmetszetet értjük, amelyet benyúló, vagy belógó akadályok tovább nem szűkítenek. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Térdszabad kialakítás Az a szabad hely, amely biztosítja a beépített berendezések, valamint munkafelületek (pultok, asztalok) kerekesszékkel történ megközelíthetőségét és kényelmes használhatóságát. A használó térdének valamint a kerekesszék karfájának és lábtartójának a munkafelület illetve berendezési eszköz alá gördülését semmilyen szerkezet, benyúló elem, stb. ne korlátozza. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Vezetősáv, figyelmeztetősáv A járófelületen a burkolati anyag felületi, sűrűségbeli, színbeli, hangtani tulajdonságainak különbözőségével kialakított burkolati sáv, amely vak, gyengénlátó, vagy felfogóképességükben korlátozott emberek tájékozódását segíti. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
EGYÉB ALAPFOGALMAK Káprázás Az a jelenség, amikor a nagy fénysűrűségű felületről vetül kép a retinába, a sejtek érzékenysége lecsökken, és emiatt elsötétül a látómező. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Akkomodáció A látás azon folyamata, amellyel képesek vagyunk tiszt képet alkotni a különböző távolságban lévő tárgyakról. A hozzánk közel lévő tárgyak nézésekor – a szemizmok összehúzódásának köszönhetően – a szemlencse domborúvá válik. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Adaptáció A szem azon tulajdonsága, amellyel a megváltozott fényáram erősségéhez alkalmazkodik. A szem az íriszben található izmok segítségével a pupillák összehúzásával illetve kitágításával képes alkalmazkodni a megváltozott fényerősséghez, biztosítva ezzel a retina megfelelő fénnyel való telítettségét. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Jelnyelvi tolmács A jelnyelvet használók számára a jelnyelvi tolmácsok nyújtanak jelnyelvi tolmácsolást, biztosítva számukra, hogy mindennapjaikban anyanyelvükön vehessenek igénybe bármely szolgáltatást, és fontos helyzetekben értő módon kommunikálhassanak. A kommunikációs nehézségekkel élő nagyothallók számára a jelnyelvi tolmácsszolgálatok artikulációs tolmácsolás révén teszik biztossá a mindennapi élet során adódó kommunikációs helyzetek megértését. Szintén speciális jelnyelvi tolmácsolás és más egyéni kommunikációs formák (gesztusnyelv, rajz, pantomim) alkalmazásával tolmácsolnak szükség esetén siketvak és halmozottan sérült siket személyek számára. (Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez FSZK - 2009)
Fogyatékos személy Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4.§ a))
Fogyatékos személy: az a személy, aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használat követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott. (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 1. számú melléklet 82. pont)
Rehabilitáció Rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése; (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4.§ b))
Segédeszköz Segédeszköz a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz; (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4.§ c))
Támogató szolgálat A fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás; (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4.§ d))
Lakóotthon A fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma. (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4.§ e))
Vertikális akadályok Szintkülönbségből adódó akadályok. Az idős, a mozgásukban akadályozott és a kerekesszékkel közlekedő emberek számára ezeknek a leküzdése jelenti a legnagyobb nehézséget. (Akadálymentes épített környezet a teljeskörűség jegyében - ESÉLY XXI. KHT.)
Horizontális akadályok Az előrehaladó mozgás akadályai. Az átjáróknak, közlekedőknek, ajtóknak olyan szélességűeknek és magasságúaknak kell lenniük, hogy a mozgásukban akadályozott és a kerekesszékkel közlekedő emberek is az elakadás, beszorulás veszélye nélkül használni tudják azokat. (Akadálymentes épített környezet a teljeskörűség jegyében - ESÉLY XXI. KHT.)
Térbeli akadályok A mozgáshoz, tevékenységhez szükséges tér hiánya. A mozgásukban akadályozott és a kerekesszékkel közlekedő emberek számára a különféle tevékenységek elvégzéséhez nagyobb területre van szükség, mint az "átlagembernek". A többlet területigény egyrészt a segédeszköz használatából, másrészt a mozgás jellegéből adódik. (Akadálymentes épített környezet a teljeskörűség jegyében - ESÉLY XXI. KHT.)
Ergonómai akadályok A nyílászáró szerkezetek, berendezések, bútorok használatának akadályai. A berendezéseket, bútorokat olyan méretben, olyan kialakítással és olyan helyen kell elhelyezni, hogy azok használhatók legyenek a mozgássérültek számára. Azon embereknek, akiknek mozgáskoordinációs problémáik vannak, vagy a kezük sérült, komoly akadályt jelenthetnek a kézzel használandó szerkezetek (ajtókilincsek, forgógombok). Olyan kialakítású szerkezeteket kell használni, melyeknek nincsenek balesetveszélyes éles, hegyes sarkai, élei, valamint kezelésükhöz a kéz minimális igénybevétele szükséges. (Akadálymentes épített környezet a teljeskörűség jegyében - ESÉLY XXI. KHT.)
Antropológiai akadályok Az emberek testhelyzetük, fizikai, egészségi állapotuk, testméretük, testarányaik függvényében tudják elérni a különböző dolgokat. A mozgáskorlátozottak, különösen a kerekesszékben ülő emberek számára ez az "elérhetőségi tér" erősen beszűkül, ezért a környezet tárgyait ennek a beszűkült mozgástérnek a figyelembevételével kell megtervezni, elhelyezni. Az emberek testhelyzetük, testméretük, látási képességeik függvényében tudják belátni a környezetükben levő teret. A kerekesszékben ülő ember számára ez a belátható tér kisebb, ezért a környezet tárgyait ennek a beszűkült látástérnek a figyelembevételével kell megtervezni, elhelyezni. (Akadálymentes épített környezet a teljeskörűség jegyében - ESÉLY XXI. KHT.)
Érzékelési akadályok A tereknek, a környezetnek jól és gyorsan átláthatónak, áttekinthetőnek kell lennie. A tervezés fontos szempontja kell, hogy legyen a tájékozódás megkönnyítése. A tájékozódást segíthetik a feliratok, szimbólumok, formák, fények, színek, anyagok, hangok. A tájékozódást szolgáló látványelemeket gyengénlátók, színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában színben kell elkészíteni. A vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiegészíteni az információs elemeket. A hallássérültek számára a hangos információkat, szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni. (Akadálymentes épített környezet a teljeskörűség jegyében - ESÉLY XXI. KHT.)
