ALAPELVEK BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE

Minimum kérdések Pénzügyi számvitel 2. 2014/2015. tanév 1. félév Nappali tagozaton: 1. Zh-ra: alapelvek + Céltartalék, nem realizált + saját tőke 2. Zh-ra: eredménykimutatás + beszámoló összeállítása Távoktatás tagozaton: vizsgaidőszaki vizsgára a teljes anyag

ALAPELVEK BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – az e törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el. FOLYTONOSSÁG ELVE Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSÉNEK ELVE A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. KÖVETKEZETESSÉG ELVE A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell ÓVATOSSÁG ELVE Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. ÖSSZEMÉRÉS ELVE Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

TELJESSÉG ELVE A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. VALÓDISÁG ELVE A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. VILÁGOSSÁG ELVE A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. LÉNYEGESSÉG ELVE Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

CÉLTARTALÉK, NEM REALIZÁLT ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELHATÁROLÁSA CÉLTARTALÉKOK A VÁRHATÓ KÖTELEZETTSÉGEKRE Olyan múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre KELL szükséges mértékű céltartalékot képezni, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A harmadik „szereplő” érdekében kötelező jelleggel KELL céltartalékot képezni:  a garanciális kötelezettségekre,  függő kötelezettségekre,  biztos (jövőbeni) kötelezettségekre,  korkedvezményes nyugdíj és végkielégítéssel kapcsolatos kötelezettségekre, és  a környezetvédelmi kötelezettségekre. CÉLTARTALÉKOK A JÖVŐBENI KÖLTSÉGEKRE Olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre LEHET céltartalékot képezni, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Ilyen jövőbeni költségek lehetnek  a fenntartási költségek,  az átszervezési költségek,  a környezetvédelemmel kapcsolatos, nem jogszabályon alapuló költségek. A szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire céltartalék NEM KÉPEZHETŐ! HOL ALKALMAZHATÓ A NEM REALIZÁLT ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELHATÁROLÁSA? Devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – külföldi pénzértékre szóló hitel és kibocsátott devizakötvény tartozások esetében. MIKOR OLDJUK FEL A NEM REALIZÁLT ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELHATÁROLÁSÁT?  A kötelezettség törlesztésekor ARÁNYOSAN.  A kötelezettséggel kapcsolatosan az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereség összegével egyezően.  Visszafizetéskor teljes összegében.  Teljes összegében meg kell szüntetni, ha a kötelezettségből finanszírozott eszköz kikerül a vagyonkörből. HOGYAN SZÁMÍTJUK A SZÜKSÉGES CÉLTARTALÉKOT A FORDULÓNAPRA VONATKOZTATVA? Céltartalék szükséglet = (Elhatárolt ÁV halmozott összege/futamidő) * eltelt idő Megjegyzés: A futamidő a hitel, illetve kötvénytartozás futamideje és a kötelezettségből finanszírozott eszköz várható élettartama közül a KISEBB! Az eltelt idő a beruházás aktiválásától eltelt időtartamot jelöli!

SAJÁT TŐKE SAJÁT TŐKE A saját tőke az a tőkerész,  amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet,  a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,  meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek,  jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak. SAJÁT TŐKE VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ ELŐÍRÁSOK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV ALAPJÁN - „ÁLTALÁNOS SZABÁLY” Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. SAJÁT TŐKE VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ ELŐÍRÁSOK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV ALAPJÁN - KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLY Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent. Ebben az esetben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adókörülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. SAJÁT TŐKE VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ ELŐÍRÁSOK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV ALAPJÁN - RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLY Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; Ebben az esetben a részvényesek kötelesek olyan határozatot hozni, amely alkalmas a megjelölt ok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani.

A SAJÁT TŐKE BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Vagyonvesztés esetén a szükséges saját tőke biztosítása (illetve a saját tőke–jegyzett tőke arányának javítása) történhet:  tőkebevonással együtt járó tőkeemeléssel,  a tagok általi pótbefizetés teljesítésével (ez a megoldás kizárólag kft. esetében lehetséges),  értékhelyesbítés alkalmazásával és  a jegyzett tőke tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben történő leszállításával. KFT. ESETÉBEN A JEGYZETT TŐKE (TÖRZSTŐKE) FELEMELÉSE TÖRTÉNHET:  újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával Feltételei:  valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét,  a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata.  törzstőkén felüli vagyonból Feltételei:  háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat,  a felemelt törzstőke nem haladhatja meg a társaság saját tőkéjét,  a beszámoló mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérleg szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésre fordítható. (A fedezetet a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.) RT. ESETÉBEN A JEGYZETT TŐKE (ALAPTŐKE) FELEMELÉSE TÖRTÉNHET:  új részvények forgalomba hozatalával Csak akkor lehetséges, ha a korábban forgalomba hozott valamennyi részvénynek a névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.  az alaptőkén felüli vagyon terhére A részvénytársaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon mértékét a beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja.  dolgozói részvények forgalomba hozatalával, A részvénytársaság által fedezendő ellenértéket a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonából kell fedezni.  átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával, ill. átváltozó kötvények részvénnyé alakításával A forgalomba hozott átváltoztatható vagy átváltozó kötvények névértékének összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét. Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltozó kötvény a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén alakul át részvénnyé.

KFT. ESETÉBEN A JEGYZETT TŐKE LESZÁLLÍTÁSA A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata kell, a törzstőke-leszállítás okai:  tőkekivonás,  veszteségrendezés,  a saját tőke más elemeinek növelése,  kötelező esetek. A társaság akkor határozhat a törzstőkének a törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének a törvényben meghatározott minimális összegét eléri. RT. ESETÉBEN A JEGYZETT TŐKE (ALAPTŐKE) LESZÁLLÍTÁSA A közgyűlés dönt róla. A társaság alaptőkéje nem szállítható le az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá. Kivéve, ha az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés megtörténik, és így az alaptőke legalább az alaptőkének a törvényben meghatározott minimális összegét eléri. A leszállítás okai:  tőkekivonás, Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni.  veszteségrendezés,  a saját tőke más elemeinek növelése,  kötelező esetek. PÓTBEFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK Kapott pótbefizetés T 38. „pénz”-K 414. Lekötött tartalék Teljesített pótbefizetés T 413. Eredménytartalék-K 38. „pénz” Megszavazott, de következő évben teljesítendő pótbefizetés T 413. Eredménytartalék-K 414. Lekötött tartalék Kapott pótbefizetés visszafizetése T 414. Lekötött tartalék-K 38. „pénz” Visszakapott pótbefizetés T 38. „pénz”-K 414. Eredménytartalék

SOROLJON FEL HÁROM OLYAN TÖRVÉNYI ELŐÍRÁST A 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY ALAPJÁN, AMI A SAJÁT TŐKE VÉDELMÉT SZOLGÁLJA!  osztalék maximum a 39. § (3) alapján,  osztalékelőleg maximum a 39. § (4) alapján,  maximálisan visszavásárolható saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény a 39. § (5) alapján. OSZTALÉKFIZETÉSI KORLÁT A 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY 39. § (3) ALAPJÁN. A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. KORRIGÁLT SAJÁT TŐKE =Saját tőke – Lekötött tartalék – Értékelési tartalék VISSZAVÁSÁROLHATÓ TULAJDONOSI RÉSZESEDÉS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELE A 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY 39. § (5) ALAPJÁN A visszavásárlásra  az adózott eredmény (MSZE) és a szabad eredménytartalék fedezetet kell, hogy biztosítson úgy,  hogy a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal, továbbá a saját részesedések VISSZAVÁSÁRLÁSI ÉRTÉKÉVEL csökkentett saját tőke ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá. Információ forrása:  Közbenső mérleg, illetve  az előző évi beszámoló (A fordulónaptól hat hónapig vehető figyelembe!) JEGYZETT TŐKE FOGALMA ÉS ÁLLOMÁNYBA VÉTELE Az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt. Állományba vétele: Cégbírósági bejegyzési kötelezettség esetén: cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg Egyéb esetben: rendelkezésre bocsátással egyidejűleg MILYEN ESETBEN NEM KELL AZ ELŐTÁRSASÁGI IDŐSZAKRÓL BESZÁMOLÓT KÉSZÍTENI? NEM KELL az előtársasági időszakról beszámolót készíteni, ha  vállalkozási tevékenységét még nem kezdte meg, ÉS  a bejegyzésre az üzleti év mérlegfordulónapjáig sor került. HOGYAN KELL KISZÁMÍTANI A FEDEZETET? Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék = Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet

JEGYZETT

TŐKÉN

FELÜLI

VAGYONI

A KFT. TÖRZSTŐKÉJE FELEMELHETŐ:  pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával,  valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. MIÉRT KERÜL(HET) SOR A JEGYZETT TŐKE LESZÁLLÍTÁSÁRA? A jegyzett tőke leszállítása történhet:  saját elhatározásból,  törvényi előírás alapján. Be kell tartani a jegyzett tőke minimumára vonatkozó szabályokat, KIVÉVE feltételes tőkeleszállítás! JEGYZETT TŐKE LESZÁLLÍTÁS ALAPESETEI:  a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek (szövetkezeti részjegyek) bevonása,  jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben,  Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben,  speciális esetben a lekötött tartalékkal szemben,  pénzeszköz átadással együtt járó tőkekivonással,  eszköz átadással együtt járó tőkekivonással. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE Hol fordulhat elő?  Rt-nél és Kft-nél  Más cégformáknál nem lehetséges Tartalma:  Alapításkor, ill. a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok, a tagok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összege,  a jegyzett tőke összegét korrigáló összeg, azaz a működő tőke nagyságát befolyásolja. TŐKETARTALÉK NÖVEKEDÉSI JOGCÍMEI  Részvénytársaságnál az ázsió,  Egyéb vállalkozónál az alapításkor, tőkeemeléskor véglegesen ilyen címen átvett eszközök, pénzeszközök értéke,  Jegyzett tőke leszállítása a tőketartalék javára,  Lekötött tartalék feloldásakor a tőketartalékba visszavezetett összeg,  Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke. TŐKETARTALÉK CSÖKKENÉSI JOGCÍMEI  Jegyzett tőke emelésére fordított tőketartalék,  Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalék,  Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék kivonása,  Lekötött tartalékba történő átvezetés,  Jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értéke.

EREDMÉNYTARTALÉK NÖVEKEDÉSI JOGCÍMEI  Az előző üzleti év mérleg szerinti nyereség átvezetése az eredménytartalékba,  Ellenőrzés miatt eredményt növelő módosítások átvezetése az eredménytartalékba,  Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalék javára,  Veszteség miatt eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalék átvezetése az eredménytartalékba,  Lekötött tartalékból feloldásakor az eredménytartalékba visszavezetett összeg,  Gt tulajdonosánál, tagjánál a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összeg a pénzmozgással egyidejűleg,  Jogszabály alapján ilyen címen átvett pénzeszköz, eszköz értéke. EREDMÉNYTARTALÉK CSÖKKENÉSI JOGCÍMEI  Az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségének átvezetése az eredménytartalék terhére,  Ellenőrzés miatt eredményt csökkentő módosítások átvezetése az eredménytartalék terhére,  Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból,  Lekötött tartalékba történő átvezetés,  Tárgyévi adózott eredmény kiegészítése osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára,  Veszteségek fedezetére teljesített pótbefizetés a Gt tulajdonosánál,  Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó eredménytartalék kivonása,  Jogszabály alapján átadott eredménytartalék. LEKÖTÖTT TARTALÉK A lekötött tartalék olyan vagyonrészek saját forrása, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozásból. A LEKÖTÖTT TARTALÉK NÖVEKEDÉSE ALAPVETŐEN MILYEN VÁLTOZÁST OKOZ A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERKEZETÉBEN?  a saját tőke összetételét változtatja meg, azaz a lekötött tartalék növekedésével párhuzamosan • csökken a tőketartalék (tőketartalék lekötési jogcímei miatt), • csökken az eredménytartalék (eredménytartalék lekötési jogcímei miatt), • „átmenetileg” csökken a jegyzett tőke;  növeli a saját tőke összegét a lekötött tartalékon keresztül • a társaság tagjai által a vállalkozás vagyonvesztése miatt teljesített pótbefizetés összegével, • a külön jogszabály alapján átvett pénzeszközök, egyéb eszközök értékével. TŐKETARTALÉK LEKÖTÉSI JOGCÍMEI  más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötendő tőketartalék,  a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni.

EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÉSI JOGCÍMEI  a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értéke,  alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összege,  a beruházási céllal felvett devizahitelek és devizakötvény kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett egyéb céltartalék különbözete,  a lekötendő tőketartalék, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,  a Gt tulajdonosánál, tagjánál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetések (már megszavazták, de még nincs teljesítve),  más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött eredménytartalék. LEKÖTÖTT TARTALÉK „JEGYZETT TŐKÉBŐL” Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára – az alaptőke terhére képzett tartalékként - szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni. A Gt. értelmében az így elkülönített lekötött tartalékot kizárólag  a társasági veszteségek csökkentésére,  vagy utóbb a társaság törzstőkéjének/alaptőkéjének a felemelésére fordítható,  tilos abból a tagok/tulajdonosok javára kifizetést teljesíteni. A törzstőke/alaptőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a társaság törzstőkéjének/alaptőkéjének tíz százalékát. MIT KELL TUDNI AZ ÉRTÉKHELYESBÍTÉSRŐL?  Elszámolása lehetőség a befektetett eszközök bizonyos körében, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket.  Tartalmilag a befektetett eszközök törvényben meghatározott körének a mérlegkészítéshez legközelebb ismert piaci értékének és a könyv szerinti értékének pozitív különbözete.  A piaci értéket hitelesíttetni kell.  Forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg. HOL ALKALMAZHATÓ AZ ÉRTÉKHELYESBÍTÉS INTÉZMÉNYE? Immateriális javak

Tárgyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközök

vagyoni értékű jogok, szellemi termékek

minden tárgyi eszköz, kivéve beruházások

tartós részesedések

ÉRTÉKHELYESBÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSOK Értékhelyesbítés: T 117, 127, 137, 147, 157, 177. Eszközök értékhelyesbítése T 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből Értékhelyesbítés visszavezetése: T 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből K 117, 127, 137, 147, 157, 177. Eszközök értékhelyesbítése

EREDMÉNYKIMUTATÁS MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A tárgyévi realizált adózott eredményből a tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott vagyonrész, mely mutatja az eredmény hozzájárulását a saját tőkéhez. EREDMÉNYKIMUTATÁS A mérleg szerinti eredményt levezető számviteli okmány. (A vállalkozás jövedelemtermelő képességét bemutató dokumentuma.) EREDMÉNYKIMUTATÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI  adott időszakra vonatkozóan mutatja az eredményt  egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül  ezer forintban készül, de 100 milliárd forint feletti mérlegfőösszeg esetében millió forintra kerekítve kell készíteni  három oszlopot tartalmaz  2*2 változatban készülhet  egyes sorok elhagyhatók, ha azokban sem az előző évre, sem a tárgyévre vonatkozóan nem szerepel adat  egyes tételek további tagolása, részletezése megengedett  új tételek is felvehetők  az alkalmazott séma megváltoztatható, de biztosítani kell az összehasonlíthatóságot A SZÁMVITELI EREDMÉNY LEVEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA BEVÉTELEK - RÁFORDÍTÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY - Társasági adó ADÓZOTT EREDMÉNY + eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - jóváhagyott osztalék, részesedés =MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY EREDMÉNYKATEGÓRIÁK  Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye  Pénzügyi műveletek eredménye  Szokásos vállalkozási eredmény  Rendkívüli eredmény  Adózás előtti eredmény  Adózott eredmény  Mérleg szerinti eredmény ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A fő profil eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel nyújtása, értékpapír adás-vétele, befektetési tevékenység stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbségét mutatja.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY A rendszeres üzletmeneten kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó események eredményét jelöli ki. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. (Sztv.) ADÓZOTT EREDMÉNY Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg. (Sztv.) ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI  az üzleti évben felmerült költségek költségnemenkénti elszámolását és bemutatását hangsúlyozza  a fókuszban a tárgyévi termeléshez és szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek és ráfordítások bemutatása áll  bruttó szemléletű  alapvetően a szolgáltatási tevékenységgel vagy kereskedelemmel foglalkozó cégek eredménykimutatása FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI  az értékesítés hozamaival szembe a valós teljesítmények ráfordításait (költségeit) állítja függetlenül attól, hogy azok melyik időszakban merültek fel.  az értékesítés költségeit közvetlen és közvetett bontásban mutatja  a jövedelmezőség átfogóbb elemzésére alkalmas  nettó szemléletű  a termelő vállalkozások eredménykimutatása ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYÉNEK LEVEZETÉSE ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ALAPJÁN Árbevétel + ASTÉ + Egyéb bevétel - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás - Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYÉNEK LEVEZETÉSE FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ALAPJÁN Árbevétel - Értékesítés közvetlen költségei - Értékesítés közvetett költségei + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások

ÖSSZEFÜGGÉS A KÉT EREDMÉNYKIMUTATÁS KÖZÖTT Anyagköltség + Igénybe vett szolgáltatások értéke + Egyéb szolgáltatások értéke + Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések + Bérjárulékok + Értékcsökkenési leírás - Aktivált saját teljesítmények értéke =Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége + Értékesítés közvetett költségei KÖLTSÉGNEMEK Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége ELÁBÉ Eladott közvetített szolgáltatások értéke ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek ÁRBEVÉTEL A szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások  ártámogatással és felárral növelt,  engedményekkel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértékét. AZ ÁRBEVÉTEL ELSZÁMOLÁSÁNAK ALAPFELTÉTELEI  A gazdálkodó már teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét és erről szabályszerűen kiállította a számlát és megküldte a vevőnek,  a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését,  a vevő a számlát nem kifogásolta meg, elfogadta.

ENGEDMÉNYEK FAJTÁI  „azonnal” a számlában adott engedmény  utólag konkrét termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó engedmény helyesbítő számla alapján  konkrét termékhez nem kapcsolódó utólag adott engedmény („nagyvevői”)  fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítéshez kapcsolódó engedmények (skontó) MI TARTOZIK AZ ÁRBEVÉTEL FOGALMÁBA AZ ÉRTÉKESÍTETT TERMÉK ÉS SZOLGÁLTATÁS ELLENÉRTÉKÉN KÍVÜL?  Lízingbe átadott termék számlázott értéke,  Részletfizetéssel eladott termék számlázott értéke,  Csereszerződés keretében átadott termék értéke,  Értékesített göngyöleg betétdíjas ára,  Tőkekivonással együtt járó tőkeleszállításkor az átadott termék számlázott értéke. BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK TARTALMA  A belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevőnek teljesített szolgáltatás értéke, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki,  a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értéke, valamint  a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad- és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés érte. EXPORT ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK TARTALMA  A vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítés értéke, továbbá  a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak az értéke, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE A saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (és az eszközök között állományba vett) értékének és a saját termelésű készletek állományváltozásának együttes össze. MIT KELL KIMUTATNI SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK ÉRTÉKEKÉNT?  A saját előállítású befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök), és ezek értéknövelő munkáinak értékét,  a saját előállítással létrehozott, de vásárolt készletként állományba vett göngyölegeket  tenyésztésbe állított növendékállatokat  a saját termelésű készletek értékvesztését, átsorolását (pl.: tárgyi eszközök közé) és minden ráfordítás jellegű készletcsökkenését (hiány, selejtezés, térítés nélküli átadás, apport, béren felüli juttatás), az értékvesztés visszaírás csökkenti a saját előállítású eszközök aktivált értékét. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA A saját termelésű készletek üzleti év végi záró állományának és az üzleti év eleji nyitóállományának a különbsége.

MIT KELL KIMUTATNI ANYAGKÖLTSÉGKÉNT? Anyagköltségként kell kimutatni az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magába foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell figyelembe venni. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. ELÁBÉ Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS A gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. BÉRKÖLTSÉGNEK TEKINTHETŐ  a bruttó kereset, beleértve az alapbért, törzsbért, bérpótlékokat, kiegészítő fizetést (pl.: a 13. havi, vagy további havi munkabérek)  választott testületi tagok tiszteletdíja,  külső előadók, tanácsadóknak, szakértőknek járó számfejtett összegek,  prémiumok, jutalmak  a bérnek minősülő személyi juttatás A SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK KÖZÉ TARTOZNAK A természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét.

BÉRJÁRULÉKOK  a szociális hozzájárulási adó,  az egészségügyi hozzájárulás,  a szakképzési hozzájárulás,  továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. EGYÉB BEVÉTELEK Olyan bevételek, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek árbevételnek és pénzügyi bevételének. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Olyan ráfordítások, amelyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel, de nem minősülnek költségnek, pénzügyi ráfordításának. SOROLJON FEL 5 TÉTELT, AMI AZ EGYÉB BEVÉTELEKHEZ TARTOZIK!  minden káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételt minden kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, kártérítés összegét,  az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket,  a követelés engedményezőjénél (eladójánál) az engedményezett követelés elismert értékét az átruházáskor,  a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget,  az értékvesztések visszaírt összegét (kivéve: értékpapírok, részesedések értékvesztésének visszaírt összege),  az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét,  a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteinek összegét,  a behajthatatlannak minősített és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre kapott összeget,  költségek, (ráfordítások) ellentételezésére az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől visszafizetési kötelezettség nélkül megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően igényelt, járó támogatás, juttatás összegét,  céltartalék feloldását,  stb.

SOROLJON FEL 5 TÉTELT, AMI AZ EGYÉB RÁFORDÍTÁSOKHOZ TARTOZIK!  minden káreseménnyel kapcsolatos ráfordítást,  minden fizetett bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, kártérítés összegét,  minden behajthatatlan követelésként a tárgyévben leírt összeget,  külföldön, külföldi telephelyen fizetett (fizetendő) nyereségadó összegét,  hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értékét,  a követelés engedményezőjénél (eladójánál) az engedményezett követelések könyv szerinti értékét az átruházáskor,  értékvesztések és terven felüli értékcsökkenések összegét (kivéve: értékpapírok, részesedések értékvesztései),  kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözeteinek összegét,  saját termelésű készletek jövedéki adóját,  arányosítással megosztott általános forgalmi adó le nem vonható részét,  céltartalék képzését,  stb. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSA SZERINT  kapott (járó) osztalékot és részesedés  részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége  befektetett pénzügyi eszközök kamatait, árfolyamnyeresége  egyéb kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevételek  pénzügyi műveletek egyéb bevételei PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSA SZERINT  a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége  a fizetendő kamatokat és kamatjellegű ráfordítások  a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése  a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

ÉVES

ÉVES

BESZÁMOLÓ

BESZÁMOLÓ

SOROLJON FEL 3 TÉTELT, AMI A PÉNZÜGYI MŰVELETEK EGYÉB BEVÉTELEIHEZ TARTOZIK! Például:  a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált – a kamatbevételként elszámolt, elszámolandó összeggel csökkentett – árfolyamnyereséget,  a diszkont értékpapír beváltásakor keletkező nyereségjellegű különbözetet (a kamatbevételként elszámolt tételekkel csökkentett névérték és a vételár közti pozitív különbözet),  a vásárolt követelés bekerülési értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevételt, továbbá a vásárolt követelés értékesítésének nyereségét,  a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott engedmény összegét (maximum a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedmény)  stb.

SOROLJON FEL 3 TÉTELT, AMI A PÉNZÜGYI MŰVELETEK EGYÉB RÁFORDÍTÁSAIHOZ TARTOZIK! Például:  a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok értékesítésekor, illetve beváltásakor – a kamatbevételként elszámolt, elszámolandó összeggel csökkentett – eladási ár, illetve a névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet, ha az veszteségjellegű,  a diszkont értékpapír beváltásakor keletkező veszteségjellegű különbözetet (a kamatbevételként elszámolt tételekkel csökkentett névérték és a vételár közti negatív különbözet),  a vásárolt követelés behajthatatlanként leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet, továbbá a vásárolt követelés értékesítésének veszteségét,  stb. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. SOROLJON FEL 4 TÉTELT, AMI A RENDKÍVÜLI BEVÉTELEKHEZ TARTOZIK ÉS NINCS KAPCSOLATA A HALASZTOTT BEVÉTELEKKEL! Például:  a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét,  a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá  a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik,  a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, egyéb bevételnek nem minősülő és nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét,  a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások átadónál (a szolgáltatást nyújtónál) kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét. SOROLJON FEL 3 TÉTELT, AMI A RENDKÍVÜLI BEVÉTELEKHEZ TARTOZIK ÉS KAPCSOLATA VAN A HALASZTOTT BEVÉTELEKKEL! Például: Rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de egyidejűleg halasztott bevételként el kell elhatárolni az alábbiakat:  az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha a beszerzett eszközhöz kapcsolódik,  a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét,  a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értékét,  a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik.  stb.

SOROLJON FEL 4 TÉTELT, AMI A RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOKHOZ TARTOZIK! Például:  a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét,  a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint – a behajthatatlannak nem minősülő – elengedett követelés könyv szerinti értékét,  a tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolt összeg figyelembevételével – a tartozást átvállalónál,  a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott, pénzügyi rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.  stb.

BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA FORDULÓNAP Az üzleti év utolsó napja. Általános esetben: december 31. Kivétel: ahol az üzleti év ELTÉRHET a naptári évtől. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet • A hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, • A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Kivétel: Az üzleti év nem térhet el a naptári évtől  annál a vállalkozónál, amely sajátos módon készíti el egyszerűsített éves beszámolóját, illetve  annál az EVA tv. hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait a számviteli törvény szerint vezeti. ÜZLETI ÉV Az időszak, amiről a beszámolót el kell készíteni.

SOROLJA FEL AZOKAT AZ ESETEKET, AMIKOR AZ ÜZLETI ÉV NEM 12 HÓNAPOT ÖLEL FEL?  Előtársasági időszak  Előtársasági időszakot követő üzleti év  Mérlegfordulónap változást megelőző üzleti év  Átalakuló társaság(ok) esetében: o jogelőd(ök)nél az átalakulást megelőző üzleti év o a jogutódnál az átalakulást követő üzleti év  Devizanemek közötti áttérés esetén  Végelszámolás esetén önálló üzleti év: o a végelszámolás kezdetét megelőző időszak, és o a végelszámolás kezdetétől számított 12 hónap, illetve ha nem fejeződik be, úgy azt ezt meghaladó időszakot  Felszámolás időszaka  Speciális esetek az eredmény reálisabb számbavétele miatt BESZÁMOLÓVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK  magyar nyelven kell készíteni  megbízható és valós összképet kell, hogy közvetítsen  „kiegészítő” információkat kell közöljön a kiegészítő mellékletében  eltérhet az általános előírásoktól – a könyvvizsgáló ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - , ha adott körülmények között a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. BESZÁMOLÓ FAJTÁI  Éves beszámoló  Egyszerűsített éves beszámoló o Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló  Összevont (konszolidált)éves beszámoló  Egyszerűsített beszámoló KI(K) KÉSZÍTHET(NEK) EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓT? Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:  mérlegfőösszeg 500 mFt,  éves nettó árbevétel 1 000 mFt.  üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő. KI(K) NEM KÉSZÍTHET(NEK) EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓT A MUTATÓÉRTÉKEKTŐL FÜGGETLENÜL?  a nyilvánosan működő részvénytársaság,  az anyavállalat,  az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték. Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére.

KI(K) KÉSZÍTHET(NEK) MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓT? Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. KI(K)NEK KELL ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÉSZÍTENI? Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést IS köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában ANYAVÁLLALATNAK minősül. KÖNYVVITELI ZÁRLAT A 200. évi C. törvény 164. § (1) alapján a könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai zárása tartoznak. KÖNYVVITELI ZÁRLAT IDŐPONTJA ÉS GYAKORISÁGA  Legalább az üzleti év végén o a beszámoló alátámasztásához, illetve o a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítéséhez kell elvégezni,  Információigénytől függően a könyvviteli zárlat elvégezhető: o havonta, o negyedévente, o évente, az üzleti év végén. FORDULÓNAP ÉS MÉRLEGKÉSZÍTÉS KÖZÖTTI ELSZÁMOLÁSOK AZ ÜZLETI ÉVHEZ KAPCSOLÓDÓAN  utólag könyvelt tételek („elmaradások”)  tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek  a teljesség elvéből következő elszámolások  a mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai: • időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások • céltartalékkal kapcsolatos elszámolások • leltáreltérések • fordulónapra vonatkozó értékeléssel összefüggésben elszámolandó tételek, mint a – értékvesztés és annak visszaírásai – terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai – értékhelyesbítés és annak visszavezetése – értékelési különbözetekkel kapcsolatos elszámolások – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése • stb.

IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az időbeli elhatárolások az összemérés és az időbeli elhatárolások elvéből következő elszámolások, amelyek célja elsősorban a megbízható valós összkép, mindenekelőtt az eredmény pontos kimutatása. IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁS ÁLTALÁNOSSÁGBAN T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 9. Bevételek T 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása – K 5/8. Költség/Ráfordítás T 393. Halasztott ráfordítások – K 8. Ráfordítás T 9. Bevétel – K 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása T 5/8. Költség/Ráfordítás – K 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása T 9. Bevétel – K 483. Halasztott bevétel A MÉRLEGTÉTELEK ALÁTÁMASZTÁSA LELTÁRRAL A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely  tételesen,  ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ezen kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. LELTÁR A vállalkozó eszközeiről és forrásairól adott időpontra vonatkozóan, a valóságos helyzetnek megfelelő mennyiségi és értékbeni részletes kimutatás (írásos dokumentum). LELTÁROZÁS A vállalkozó tulajdonában lévő befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök és források számbavétele és a valóságban meglévő mennyiségük, állományuk megállapítása (munkafolyamat). A MÉRLEGTÉTELEK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYA Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.

A LELTÁROZÁS MÓDSZERE  Folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése esetén nem köteles a vállalkozó a leltárban szereplő adatokat tételes mennyiségi felvétellel ellenőrizni, de legalább háromévente ilyen esetben is kötelező legalább egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvétel.  Ha a vállalkozó mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel kell elvégeznie.  A csak értékben kimutatható eszközök, források körében a vállalkozó minden üzleti évben, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan egyeztetést köteles elvégezni, a mennyiségi nyilvántartások vezetésének tényétől függetlenül.  Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó a mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásainak helyességét. A KÜLFÖLDI PÉNZÉRTÉKRE SZÓLÓ ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK FORDULÓNAPRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSE 1. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése, 2. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása (a fordulónapi választott árfolyam és a vonatkozó eszköz, illetve kötelezettség könyv szerinti árfolyama alapján) 3. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása 4. Átértékelés a fordulónapi választott árfolyamra. FŐKÖNYVI KIVONAT Az üzleti évben megnyitott és elővezetett főkönyvi számlák adatállományából készített összesítő kimutatás. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZEÁLLÍTÁSHOZ FIGYELEMBE VETT FŐKÖNYVI SZÁMLÁK ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT EREDMÉNYKIMUTATÁS ESETÉN  51-57. Költségnemek (81-83. Költségnemek)  581. STKÁV  582. SEEAÉ  814. ELÁBÉ,  815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke  86. Egyéb ráfordítások  87. Pénzügyi műveletek ráfordításai,  88. Rendkívüli ráfordítások  9. Bevételek

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZEÁLLÍTÁSHOZ FIGYELEMBE VETT FŐKÖNYVI SZÁMLÁK FORGALMI ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT EREDMÉNYKIMUTATÁS ESETÉN  81-84. Értékesítés közvetlen költségei  85. Értékesítés közvetett költségei  86. Egyéb ráfordítások  87. Pénzügyi műveletek ráfordításai,  88. Rendkívüli ráfordítások  9. Bevételek MILYEN SZÁMLAOSZTÁLYBAN KELL KÖNYVELNI A KÖLTSÉGNEMEKET, HA A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYKIMUTATÁSÁT ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTI?  Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell, hogy tartalmazza.  A 8. számlaosztály összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat és az értékcsökkenési leírást, stb. TEHÁT: a költségnemeket két számlaosztályban is könyvelni KELL! Gyakorlati megoldás: A 5. Költségnemek számlaosztály számláinak egyenlegét az eredményszámlák zárását megelőzően át kell vezetni a 8. Költségnemek számlosztály megfelelő számláira! MUTASSA BE A 493. ADÓZOTT EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSI SZÁMLA TARTALMÁT AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY LEVEZETÉSÉIG, HA A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYKIMUTATÁSÁT ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTI!

T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K 81, 82, 83, 814, 815, 86, 87, 88

9

581 582 581

MUTASSA BE A 493. ADÓZOTT EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSI SZÁMLA TARTALMÁT AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY LEVEZETÉSÉIG, HA A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYKIMUTATÁSÁT FORGALMI ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTI!

T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K 81-84, 85

9

86, 87, 88

MUTASSA BE A TÁRSASÁGI ADÓVAL KAPCSOLATOS KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSOKAT! 1/ társasági adó előleg átutalása T 461. Társasági adófizetési kötelezettség - K 384. Elszámolási betétszámla 2/1 éves társasági adó elszámolása T 891. Társasági adó - K 461. Társasági adófizetési kötelezettség 2/2 társasági adó átvezetése T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 891. Társasági adó

MUTASSA BE A KÖVETKEZŐ ÖT ESETBEN AZ OSZTALÉKKAL (ESETLEGES EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBE VÉTELÉVEL) ÉS A MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSOKAT! Megnevezés F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény 1. eset T 493 - K 4. osztaléktartozás T 493 - K 419. MSZE 2. eset T 413. ET - K 493 T 493 - K 4. osztaléktartozás 3. eset T 413. ET - K 493 T 493 - K 4. osztaléktartozás T 419. MSZE - K 493 4. eset T 419. MSZE - K 493 5. eset T 493 - K 419. MSZE

2 4 2 8 2 2 4 5 12

1. eset 6 0

2. eset 6 2

3. eset -4 2

4. eset -5 0

5. eset 12 0

2 4

8 0

2 -4

0 -5

0 12