Nyugat- magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet
Az atlétika gyakorlata és módszertana SMALTE2202 Dr. Koltai Miklós
A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai
Név:
Klopcsik Diána
Szak:
Testnevelő tanár, Játék- és szabadidő szervező tanár, mesterképzés
Tagozat:
levelező
Évfolyam:
1. évfolyam, (2014/2015. II. félév)
Elérhetőség:
[email protected]
NEPTUN-kód:
W6THJZ
A súlylökés oktatása az általános iskolában Bevezetés Az általános iskolai tanterv megfogalmazza az atlétika jellegű feladatmegoldásokat. Elsősorban nem a sportágat és a versenyszámait tartja fontosnak, hanem azokat a hatásokat, amelyek a sportághoz kötődnek. Súlylökést előkészítő gyakorlatok már az általános iskola alsó tagozat mozgásanyagában is megtalálhatók. Az összes gyorserőt fejlesztő gyakorlat megalapozza a későbbi mozgástanulás eredményességét. Hazánkban a könnyebben elsajátítható és biztonságosabb O’Brien technika terjedt el jobban a forgásos Barisnyikov technikával ellentétben. Az általános iskola felső tagozatában csak a háttal felállásból indított technikát oktatjuk. Az O’Brien technika esetén a dobó háttal áll fel a dobás irányának úgy, hogy főleg a dobó kézzel megegyező lábán van a testsúlya. Ezt követi a mérleghelyzet, majd a zsugorhelyzet. A tömegközéppont hátrafelé indul és a lendítő láb aktív nyitó munkájával megkezdődik a becsúszás, amely a kétlábtámaszos dobóterpeszben ér véget. A kidobás a dobó karral megegyező láb emelő, forgató munkájával, illetve a másik kar „nyitó” mozgásával kezdődik és a kilökés pillanatában a boka, illetve a csukló, ujjak kinyúlásával fejeződik be. A becsúszás levegőben mért átlagsebessége általában 2-3 m/s. A sebesség kis része vihető át a szer végsebességébe (kb. 10-15%.) A becsúszás egyenes vonalon történjen és a golyó (vertikális síkban) a dobás egész ideje alatt, a súlyponthoz a lehető legközelebb helyezkedjen el. Az oldalirányú kitérések a dobószer gyorsítását hátráltatják. A kidobás pillanatában a golyó minél magasabban hagyja el az ujjakat úgy, hogy a dobó teljes tömegével a súlygolyó test mögött helyezkedjen el. (http://www.sek.nyme.hu/_layouts/1038/Sport/DVD/Atletika.html) Az alsó tagozatos testnevelésben legfontosabb cél a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása. Az atlétikai dobások alapmozdulatai - hajítás, lökés, vetés - az ember természetes ősi mozgásaiból erednek. A kisgyermek játékos mozgásaiban ma is megtalálhatjuk a különböző dobómozdulatokat: a könnyű tárgyakat váll feletti hajítással, közepeseket vető mozdulattal, a nehezebbeket lökő mozdulattal dobják el. Az emberiség fejlődésével együtt, változtak a dobások is. Az atlétikai dobások egyszerű formái, amellett hogy szórakoztató versengésekre is alkalmasak, a szervezet sokoldalú foglalkoztatásával jól szolgálják a képességek harmonikus fejlesztését is. Rendszeres, tervszerű gyakorlással nagyon arányos testalkat alakítható ki. Erőt, gyorsaságot, robbanékonyságot, ügyességet komplex koordinációs képességet fejlesztve. A gyakorlás során kialakuló egyre jobb teljesítmény sikerélményt jelent, ami további kitartó edzésre készteti a versenyzőt, és ezzel nemcsak fizikai, de számos erkölcsi tulajdonsága is fejlődik a sportolónak (kitartás, önbizalom, munkakedv). (http://hnemetirefi.tirek.hu/data/downloads/2015/02/17/Testnevel%C3%A9s.pdf) A NAT, az általános iskola osztályaiban a súlylökésre vonatkozóan, az alábbi tartalmakat rögzíti:
A súlylökés általános iskolában oktatott technikájának leírása (Diákolimpiai versenyszámok) „A súlylökő célja, hogy a szabályok által biztosított keretek között, a súlygolyót minél távolabbra juttassa el. Ennek érdekében a dobónak törekednie kell arra, hogy a golyót a lehető leghosszabb úton, törésmentesen és folyamatosan gyorsítsa a lehető legnagyobb sebességre. A láberőtől függően a lehető legmélyebbről, a kilökés pontjától minél távolabb célszerű a becsúszás indítása. Helyes végrehajtás esetén az erőközlésre a versenyzőnek hozzávetőleg 3 méteres út áll rendelkezésre. Ez csak akkor biztosítható, ha a golyó függőleges vetülete a megindítás pillanatában még a körön kívülre esik.” (Forrás: Polgár Tibor) A súlylökés oktatásának az egyik legfontosabb előfeltétele a fizikai erő bizonyos foka. mozgatórendszer készenléti állapota a szerek méreteihez viszonyítva a tanulók értelmi szintje a feladatok megértéséhez a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához magas testalkat nagy testtömeg robbanékony izomzat felelősségtudat egymás testi épségének védése
Rendelkezzenek, tudjanak: mellső fekvőtámaszban ujjhegyre emelkedni, szereken húzódzkodni, mászókötélen könnyedén felmászni, korláton, nyújtón néhányszor tolódzkodni, egylábas guggolásból felemelkedni kéztámasz nélkül.
A súlylökés tényleges oktatását megelőzően 4-6 hónapban fordítsunk nagy gondot a súlylökésben fontos szerepet betöltő izomcsoportok fejlesztésére. A súlylökéshez speciális ügyesség kell, a szükséges koordinációs (viszonylag egyszerű) gyakorlatokat könnyen beépíthetjük a testnevelési órák előkészítő részébe.” (http://www.apaczai.hu/uploads/05_AP-720_Horvath_Tihamer_Testneveles_kezikonyv.pdf)
A súlylökés közben a következő izmok vesznek részt: Felső végtag izmai: • Ujjakat hajlító izom: m. flexor digitorium superficialis • Singcsonti csuklóhajlító izom: m. flexor carpi radialis • Orsócsonti csuklófeszítő izmok: m. flexor carpi ulnaris • Karizom: m. brachialis • Deltaizom: m. deltoideus Alsó végtag és csípő izmai: • Csípőizom: m. iliopsoas • Combpólya feszítő izom: m. tensor fasciae latae • Egyenes combizom: m. rectus femoris • Külső vaskosizom: m. vastus intermedialis • Belső vaskosizom: m. vastus medialis • Szabóizom: m. sartorius Talp izmai • Nagy farizom: m. gluteus maximus • Négyfejű combizom: m. qadriceps femoris • Kétfejű combizom: m. biceps femoris • Háromfejű lábikraizom: m. triceps surae Törzsizmok: • Nagy mellizom: m. pectoralis major • Kis mellizom: m. pectoralis minor • Elülső fűrészizom: m. serratus anterior • Egyenes hasizom: m. rectus abdominis • Külső ferde hasizom: m. oblquus externus abdominis • Belső ferde hasizom: m. obliquus internus abdominis • Csuklyásizom: m. trapesius • Széles hátizom: m. latissimus dorsi (http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/Dokumentumok/M%C3%B3dszertani%20gyakorlatgy%C 5%B1jtem%C3%A9ny%20az%20atl%C3%A9tika%20oktat%C3%A1s%C3%A1hoz%20SM DLTE2202%20-%202012-131/Oreoveczn%C3%A9%20P%C3%B3cza%20T%C3%ADmea%20%20kislabdahaj%C3%ADt%C3%A1s.pdf)
Helyből súlylökés kialakítása A törzs jobbra fordítása - jobb láb hátralépése által, kialakul a dobóterpesz. A súlylökés dobóterpeszéből indítással a hátul lévő láb sarkának emelésével, a láb emelő forgatása közben. Testsúly eddig a hátul lévő lábon. A törzs forgató, emelő mozgásának bekapcsolása után, amikor a vállvonal megközelíti a kidobó helyzetet, a testsúly előrekerülése mellett megkezdődik a lökő mozdulat. E mozgással lényegesen megnövelhető az erőközlés útja, a kilökésben jelentős tömegű izomcsoportok kapcsolódnak be: • súlylökés helyből előzetes láblendítéssel • oldalfelállásból után lépés közbeni visszafordulással, súlylökés • súlylökés oldalfelállásból beszökkenéssel dobóterpeszbe • súlylökés háttal felállásból után lépéssel • súlylökés háttal felállásból becsúszással. (http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/Dokumentumok/M%C3%B3dszertani%20gyakorlatgy%C 5%B1jtem%C3%A9ny%20az%20atl%C3%A9tika%20oktat%C3%A1s%C3%A1hoz/Horv% C3%A1th%20G%C3%A1bor%20%20s%C3%BAlyl%C3%B6k%C3%A9s,%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20iskola.pdf) Lendületszerzéssel összekapcsolt súlylökés, háttal felállásból becsúszással: (teljes technika leírása, jobb kezes dobóra) 1. Felállás, a golyó tartása 2. Indulási helyzet (a becsúszás indításának előkészítése) 3. Becsúszás 4. Lökő helyzet előkészítése (átmeneti szakasz) 5. Lökés, kilökés 6. Véghelyzet
1.1. Felállás Induláskor a dobó teljesen háttal áll fel a dobásiránynak. A becsúszásos technikánál a testsúly a jobb lábra nehezedik, a bal láb a lábujjpárnákon támaszkodva érinti a talajt, a test tartása egyenes. A súlygolyó a mérsékelten nyitott ujjak tövén nyugszik. A három középső ujj a golyó mögött helyezkedik el, míg a kis- és a hüvelykujj oldalt és elöl támasztó szerepet tölt be.
1.2. Becsúszás A becsúszásos technikánál a bal láb erőteljesen a dobás irányába lendül. A lendítés akkor jó, ha a sarok vezeti; a lendítő láb a lendítés utolsó részében csak enyhén hajlított és a sarok nem emelkedik 40-50 cm-nél magasabbra; a lendítő lábat hirtelen fékezi le, állítja meg a dobó. A jobb láb elrugaszkodik a talajtól. A jobb lábnak ez a sarkaló mozgása, csúszás jellegű legyen. A talp ne emelkedjen el a talajtól magasra, szinte végig súrolja a betonkört. A dobás
irányú lendületet a bal láb határozott talajra támasztásával kell lefékezni. Így érkezik a dobó a kétlábas támaszhelyzetbe, a dobóterpeszbe (Bácsalmási és Koltai, 1967). A dobó háttal áll fel a dobás irányának úgy, hogy főleg a dobó kézzel megegyező lábán van a testsúlya. Ezt követi a mérleghelyzet, majd zsugorhelyzet. Ebből a súlypont hátrafelé indul és a lendítő láb aktív nyitó munkájával megkezdődik a becsúszás, amely a két láb támaszos dobóterpeszben ér véget. A kidobás a dobókarral megegyező láb emelő-forgató munkájával, illetve a másik kar "nyitó" mozgásával kezdődik és a kilökés pillanatában a boka illetve a csukló ujjak kinyúlásával fejeződik be (http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/Dokumentumok/M%C3%B3dszertani%20gyakorlatgy%C5%B1jtem%C3%A9 ny%20az%20atl%C3%A9tika%20oktat%C3%A1s%C3%A1hoz%20SMDLTE2202%202013-141/Sz%C3%B6ll%C5%91si%20Iv%C3%A1n%20%20S%C3%BAlyl%C3%B6k%C3%A9s,%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20iskola.pdf).
1.3. Dobóterpesz Kidobó-állásban a lábfejek, a térdek széttartó helyzete, a határozottabban hajlított jobb láb, és az enyhébben hajlított bal láb pillérszerű támasza, a törzs visszafelé döntött, a csípő és a váll vonalának torziós csavart helyzete munkavégzési többlet lehetőséget jelent.
1.4. Kilökés Lökés, kilökés: A kidobó állásban a lábfejek és a térdek enyhén széttartó helyzete a térdben határozottabban hajlított jobb láb és a kevésbe hajlított bal láb szilárd támasza. A törzs visszafelé döntött, valamint a medence és a vállvonal egymáshoz viszonyított torziós csavart helyzete nagy energiaforrás a súlylökőnek. A lényeg, hogy a becsúszás után a leghosszabb lökési útra legyen lehetősége a dobónak. Három részből áll a kilökés: 1. Két lábtámaszos lökés 2. Egy lábtámaszos lökés 3. Támasz nélküli lökés A két lábtámaszos helyzetben zajlik le a testhez kapcsolt lökés és a karral történő lökés nagyobb része. Az egy lábtámaszos helyzetben játszódik le a karral történő lökésnek kisebb része. A támasz nélküli helyzetben a kézzel, ujjakkal való lökés befejező része történik. A két lábtámaszos helyzetben, szakaszban: • Megkezdődik a két láb együttes emelő- és forgató munkája • Folytatódik a törzs felegyenesedése és a bal kar-nyitó munkája • Kezdődik a váll vonal akaratlagos balra forgatása A forgás létrehozza a jobb lábnak a térdet dobás irányba forgató, a jobb csípőt dobás irányba toló erőkifejtése. Amikor a súlylökő mellkasa a dobás irányában való elfordulás körülbelül egy harmadát megtette, megindul a súlygolyó karral történő lökése. A karral történő lökés akkor jó, ha minél hosszabb úton tudja lökni a súlygolyót a dobó, és minél magasabbról bocsátja röppályára. A lökés folyamán a test tömege a bal lábra tolódik a jobb csípő és a jobb váll magasabb helyzetbe kerül, a bal csípőnél és a bal lábnál. A jól kivitelezett karral történő lökésénél a jobb váll lendületes előre- felfelé mozgásával- az elérhető végső határig„hajszolja” maga előtt a dobókart. Erről a dobásirányba mozgó bázisról fejezi be a dobókar a
golyó gyorsítását, ását, röppályára irányítását, a könyökizület teljes kinyúlásával, majd a csuklóizület és az ujjak jak csapómozdulatával kiröpítve a golyót. A súlylökés leglényegesebb része, akkor kezdődhet kezd meg, amikor ikor a dobó már kétlábas támaszhelyzetben van. 1.4.1. Emelés, melés, felegyenesedés, nyitás, a golyó helyes irányba terelése: a bal láb talajfogásától a karral lökés megkezdéséig tart. t 1.4.2. Karral arral lökés szakasza Az oktatásnak ezt a fázisát már úgy tekinthetjük, tekinthetjük mint a súlylökőő mozgás legelemibb legele végrehajtási formáját, amellyel a tanítványok bizonyos b szintű teljesítményt elérhetnek. el A tanítványok oldalterpeszben álljanak fel, arccal a dobás irányába, súlygolyó a nyaknál. A törzs egész kismértékűű jobbra fordítása után - amely a lökéshez szükséges ges előlendületet elő adja a golyó kilökése. Közben en a könyök majdnem vállmagasságig vállmagasságig feljön. A könyöknek ez a viszonylag magas helyzete lyzete nélkülözhetetlen a mozdulat mozdulat helyes kivitelezése szempontjából (a dobó kéz hüvelykujja lefelé nézzen). A lökőmozdulat mozdulat gyakorlásakor a már említett magas magas könyökhelyzet mellett a következőkre követ kell figyelmet fordítani (Koltai és Takács, 1993): • a váll olyan mértékűű emelésére, hogy a lökőmozdulat lök mozdulat befejezésekor az áll szinte a dobó váll deltaizmára simuljon, sim ugyanis nis ezzel érhetjük el a legkönnyebben legkön a helyes mozgásirányt, a legkedvezőbb legkedvez kidobási szöget; • a kilökés befejezésekor a könyökízületben való teljes nyújtásra; • a lökőmozdulat végén a kézfej és az ujjak csuklóízületből csuklóízületből végzett kifejezett csapómozdulatára. (http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/SPORT/Az%20atl%C3%A9tika% http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/SPORT/Az%20atl%C3%A9tika% http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/SPORT/Az%20atl%C3%A9tika%20t%C 3%B6rt%C3%A9nete.doc 3%B6rt%C3%A9nete.doc)
Horváth Tihamér (2001): Tanári kézikönyv kéz 7-8. 8. osztály testnevelés
1.5. Véghelyzet A súlylökő kilökés közben – a két láb emelő-rugaszkodó aszkodó munkájának és a jobb oldalának előretörő mozgásának következtében – a levegőbe be kerül, ekkor az egyensúly egyen megtartása érdekében lábtartáscserét kell végeznie. Ez segíti elő elő a biztonságos körben maradást. A becsúszásos technikánál a kilökés utolsó pillanataiban a dobó a két láb emelő emel felfelé rugaszkodó munkája, valamint a jobb oldal határozottan előretörőő mozgása következtében a levegőbe be kerül. A körben maradás és a jó egyensúlyi helyzet helyzet elérése érdekében a legtöbb súlylökő lábtartás cserét végez, a jobb lába előre, el re, egészen a bástya közelében, a bal lába pedig minél jobban hátra, a, a kör közepe felé kerül. A jobb lábát a talajfogás után fokozottabban hajlítja, súlypontját mélyebbre süllyeszti.
Szükséges feltételek: • Testalkat: előnyös a magas termet, mély súlypont, széles váll, hosszú kar, mert megnöveli az erőközlés útját. • Mozgékony, hajlékony ízületek, izomzat, és szalagok szükségesek a rövid ideig tartó erőteljes terhelés és az előfeszített testhelyzet (torzió) miatt. • Az eredményes dobáshoz nagy erőre, gyorsaságra, robbanékonyságra és gazdaságos dobótechnikára van szükség. A jó dobótechnika elsajátítása, gazdaságos végrehajtása nagyfokú ügyességet, jó kinesztetikus, ritmus- és egyensúlyérzékelést kíván meg • Erős és gyors lábakra, a törzs, és a felső végtag (váll-kar) erős és gyors izmaira van szükség. • Az eredményhez elengedhetetlen a jó mozgáskoordináció mellett az akaraterő, és a szorgalom. • Sorozatos dobásokhoz állóképesség is szükséges. Optimális értékek: Kirepülési sebesség: 12-14 m/s Kidobás szöge: 38-41 fok Kidobási magasság: 180-210 cm
A súlylökés legfontosabb versenyszabályai Versenyzési szabályok 1. A súlygolyót a válltól egy kézzel kell lökni. Amikor a versenyző feláll a körben a dobás megkezdéséhez, a súlygolyónak érintenie kell a nyakát vagy az állát (vagy nagyon közel kell lenni azokhoz). A dobás során a kéz nem süllyedhet ennél a pozíciónál lejjebb, a súlyt pedig nem szabad a vállak vonala mögé vinni. Megjegyzés: Cigánykerék technika használata nem engedélyezett. Bástya 1. Anyaga és elhelyezése. A bástya fehérre festett fából (vagy más alkalmas anyagból) készül, körív alakú, belső oldala egy vonalba esik a kör szegélyének belső szélével és merőleges a kör felszínére. A bástyát a szektorvonalak között középen szilárdan kell a talajhoz erősíteni. 2. Méretei. A bástya szélessége 11,2-30,0 cm, hossza a dobókör húrján mérve 1,21 m (±1 cm), magassága belül mérve a kör felszínétől) 10 cm (±2 mm). Súlygolyó 1. Anyaga és szerkezete. A súlygolyó anyaga vas vagy sárgaréz, illetve bármely olyan fém, amely nem lágyabb a sárgaréznél. Lehet tömör vagy üreges, az utóbbi esetben a súlygolyót lehet ólommal, illetve más szilárd anyaggal tölteni. Alakja gömb, a felülete nem lehet durva, a felszínét simára kell kiképezni. A sima kiképzés ebben az esetben azt jelenti, hogy az átlagos felszíni egyenetlenség kevesebb, mint 1,6 µm, vagyis az érdesség mutatószáma N7 vagy kevesebb. Súlya a lányoknak 3 kg, fiúknak 4 kg. Dobószektor 1. A súlygolyó talajra érési helyének olyan anyagból kell készülnie, amelyen a golyó nyomot hagy, de minimális a felpattanása. 2. A szektort a távolabbi végén és a két szélén, a körhöz olyan közel, amennyire az a többi versenyző és a hivatalos személyek biztonsága érdekében indokolt, olyan hálóval vagy ráccsal
kell elhatárolni, amely meg tudja állítani a súlygolyót akár repülés közben, akár a talajról történő felpattanásakor. 3. Tekintettel arra, hogy fedett pályán a hely korlátozott, előfordulhat, hogy az elkerített részen belül nem lehet egy teljes 34,92°-os szektort kitűzni. Ekkor a következőket kell alkalmazni: a) A szektor távolabbi végén a védőhálót legalább 50 cm-rel a fennálló férfi vagy női világcsúcson túl kell elhelyezni. b) A két oldalon a szektorvonalnak szimmetrikusnak kell lenniük a 34,92°-os körcikk középvonalától számítva. c) A 34,92°-os szöget bezáró szektorvonalak vagy sugárirányban futnak a kör középpontjából, vagy párhuzamosak egymással és a szektor középvonalával. Ahol a szektorvonalak párhuzamosak, a köztük lévő távolságnak legalább 9 m-nek kell lennie.
Kísérletek 1.) A súlylökést a dobókörből hajtják végre. A dobókörből végzett kísérleteket a versenyzőknek a dobókörön belüli nyugalmi helyzetből kell elkezdeniük. A versenyző belülről érintheti a kör (fém) peremét. A súlylökésnél a bástya belső felének érintése is engedélyezett. Érvénytelen a kísérlet, ha a versenyző a dobás során: a) A súlygolyó elengedését nem az előírt módon hajtja végre. b.) A körben, a dobás megkezdése után bármely testrészével érinti a kör (fém) peremének tetejét vagy a körön kívül a talajt, c) bármely testrészével érinti a bástya tetejét, 2.) A versenyző - ha a kísérlete közben nem sértette meg a dobószámára vonatkozó szabályokat - félbeszakíthatja megkezdett kísérletét, akár a körben, akár azokon kívül leteheti a szert, és elhagyhatja a dobókört. Újrakezdheti a kísérletet, ha a jelen szabály 17. pontja szerint hagyta el a kört vagy a nekifutót. Megjegyzés: Az előbbiekben részletezett mozgásokat az előírt kísérleti időn belül kell elvégezni. 3.) A dobás akkor érvényes, ha a súlygolyó teljes egészében belül esik le a dobószektort határoló vonalak belső élein. 4.) A versenyző mindaddig nem hagyhatja el kört, amíg a szer talajt nem ért. A dobókörből végzett dobásoknál, amikor kilép a körből, az első érintkezés a dobókör (fém) peremének tetejével vagy a körön kívüli talajjal teljes mértékben a kör középpontján elméletileg átvezetett és a körön kívül meghúzott fehér vonal mögött történhet. 5.) A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! (https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8& ved=0CCAQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.magyar.sport.hu%2Fsport%2Fjatekszabalyo k%2Fj_sulylokes.htm&ei=s_pjVamGD_TX7AbfvYOYAQ&usg=AFQjCNHNU5iM4BzAeu TKprkEuD_qcqXMsg&sig2=bJQZ05Apw_NB_stR3li3aw&bvm=bv.93990622,d.ZGU) 2.1. Az időrend összeállítása (MASZ portál) A súlylökés a legrövidebb ügyességi versenyszám, egy dobásra körülbelül 30-40 mp-et számíthatunk, tehát nyolcas döntő esetében a súlylökés 30-40 perc alatt fejeződik be. Dobószámok Általános tudnivalók: 2.2. Súlylökés
2.2.1. A súlylökéshez használt versenyszerek súlya a nőknél 4kg, a férfiaknál 7,257kg. (korosztályos versenyeken 3-5-6kg-os súlygolyókat alkalmaznak). A lökést körből hajtják végre, melynek átmérője 213,5cm. 2.2.2. A szabályos kísérlet ebben a számban, ahogy a neve is mutatja, egy lökés, vagy-is a súly "eltolása" a válltól egy kézzel. A kiinduló helyzetben a súlynak érintenie kell a versenyző állát, illetve nyakát, vagy közel kell lennie azokhoz, és soha nem szabad leengednie a dobónak kezét, vagy a súlyt a váll vonala mögé helyezni. Mindez azt jelenti, hogy tilos hajító vagy dobó mozdulatot tenni. Szabad a versenyzőnek lekuporodott helyzetből indítania a dobást, hogy a súly a fejjel együtt mozogjon felfelé, ezzel is további lendületet adva a kidobásnak. A körön belül lehet ugrani vagy csúszni. Néhányan testük forgatásával vesznek lendületet, melyet a szabályok nem tiltanak. 2.2.3. Jobbkezes versenyzőnél: az első bíró figyeli a kéz mozgását és a kilépést azon az oldalon, ahol áll; szólítja a versenyzőket, és feljegyzi az eredményeket. 2.2.4. A második bíró főleg a kilépést figyeli a bástyánál és a kör pereménél, a saját oldalán. Ennek a bírónak kell kezelnie a kísérletek érvényességét vagy szabálytalanságát jelző zászlókat (ha ezek rendelkezésre állnak), és így tulajdonképpen ő a brigádvezető bíró. 2.2.5. Balkezes dobónál a fenti két bíró helyet cserél. 2.2.6. Kint a dobószektorban dolgozik egy harmadik bíró, aki a súlygolyó leérkezési helyét jelöli meg. 2.2.7. Jelzőtüskét szúr a súly által hagyott nyom körhöz legközelebb eső széléhez. Általában könnyű megtalálni ezt a helyet, bár előfordulhat, hogy egy korábbi golyónyomhoz nagyon közel kell keresni. 2.2.8. A mérőszalagot egy bíró a bástya felett, a kör középpontján keresztül kifeszíti, míg egy másik leolvassa a távolságot. A mérést minden dobás után azonnal el kell végezni. A súlylökésnél az eredményeket a legközelebbi teljes cm-hez lefelé kell kerekíteni.
A súlylökéshez kapcsolódó tantervi előírások (tananyag, követelmények) az adott iskolafokon 1-2. évfolyam Kölyökatlétika megjelenése Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Dobások (gurítások) és elkapások: Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával (pl. teniszlabda). Alsó, felső, mellső dobások. Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban: A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az atlétika jellegű mozgások gyakorlása fokozódó mozgáspontossággal. A koordináció erősítése, ennek révén a futó-, ugró- és dobótechnika gazdaságosabbá tétele. Az élményszerű, tudatos gyakorlási, tanulási folyamat során az önértékelés fejlesztése, és annak megtapasztalása, hogy az eredményesség forrása maga a precíz és kitartó gyakorlás. Lökő-, hajító- és vetőmozgások: döntően vízszintes vagy függőleges célbadobással.
A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzserő fejlesztésének hangsúlyozása a Kölyökatlétika eszközkészletének és mozgásrendszerének sokrétű felhasználásával. 1. osztály: Tananyag: (Dobások) • Egykezes dobások kislabdával távolságra Követelmény: • Tudjanak a fiúk legalább 20 méter, a lányok legalább 15 méter távolba dobni. 2. osztály: Tananyag: • Dobások különböző súlyú és nagyságú labdával célra. • Dobások egy és két kézzel szemben álló társhoz. • Dobások könnyű labdával különböző távolságokban álló társakhoz. Követelmények: • Labda érzékelés fejlesztése • Tudja, hogy a különböző súlyú labdákat, a változó távolságra lévő társhoz más-más erőközléssel lehet pontosan célba juttatni. 3-4.évfolyam Manipulatív természetes mozgásformák Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Dobások (gurítások) és elkapások: Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból. Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközök elkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó, felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel, irányba és távolságra haladó mozgás közben. Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva. Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros és hármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Lökő-, hajító- és vetőmozgások: Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, távolságra, különböző kiinduló helyzetekből, mozgásból. Kislabdahajítás 3 lépéses dobóritmusban. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzserő fejlesztésének hangsúlyozása a Kölyökatlétika eszközkészletének és mozgásrendszerének sokrétű felhasználásával. Atlétikai jellegű feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Dobások: Dobóiskolai gyakorlatok: dobások és lökések különböző kiinduló helyzetből tömött labdával, helyből és 3−4 lépéses lendületből. Dobások és lökések különböző célba, különböző labdával. Vetőmozgás füles labdával célba (sáv, zóna) helyből és negyed fordulattal. Kislabdahajítás célba és távolba nekifutással. Súlylökés helyből. 3. osztály:
Tananyag: • Egykezes dobások kislabdával célba • Egykezes dobások távolságra könnyű labdával • Kétkezes dobások 1kg-os medicinlabdával társnak Követelmény: • Tudjon pontosan célozni • Tudja, hogy távolságra történő dobásoknál nagyobb erőkifejtéssel kell dobni 4.osztály: Tananyag: • Kétkezes dobások 1kg-os medicinlabdával előre és hátra, állásból • Kétkezes dobások ülésben társnak • Kétkezes dobások 1kg-os medicinlabdával hason fekvésben társnak • Könnyű labdával dobások célba, a dobás távolságának növelésével Követelmény: • Stabil, erős gerinckörnyéki izomfűző kialakítása • A dobás távolságának növelésével is tudjanak pontosan célozni • Kislabdahajítás 3 lépés lendületszerzéssel 5. osztály: o Atlétika jellegű mozgások o Dobások 9 óra: Lökések, vetések egy- két kézzel, megkötéssel o A továbbhaladás feltételei: Felismerhető hajítási és lökési kísérletek o Az erőközlés hosszának és gyorsaságának tudatosulása a dobóteljesítmény tükrében o Célbadobás pontosságának javulása o Kislabdahajításban az eredmény javulása Tananyag: • Kétkezes dobások előre 2kg-os medicinlabdával társnak • Kétkezes dobások hátra 2kg-os medicinlabdával társnak • Vetések mindkét oldalról 1,2 kg-os medicinlabdával • Egykezes dobások 1kg-os medicinlabdával Követelmény: • Ismerje a dobások ívhelyzetét • A törzs és a váll izmainak erősítésével váljon alkalmassá a nagy erejű dobások végrehajtására • Kislabdahajítás 2-3 lépés nekifutással, beszökkenéssel, távolságra törekvéssel. • Ismerje és tudja az ívhelyzet szerepét a dobás nagyságában • Dobótechnika és dobóeredmény javulása • Az eredményes dobáshoz szükséges feltételek meg- és felismerése 6.osztály: Hajítások, lökések, vetések célba és távolba egy és két kézzel helyből és nekifutásból, különböző méretű és súlyú labdákkal Kétkezes dobások 2,3 kg-os medicinlabdával Kétkezes lökések melltől 2kg-os medicinlabdával Egykezes lökések 1kg-os medicinlabdával
Tananyag: • Kislabdahajítás 5-7 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel • Súlylökés helyből, fiúk 3kg-os, lányok 2kg-os súlygolyóval Követelmény: • Sajátítsák el a lökés technikáját • A lökő mozdulat tudatos végrehajtása 7-8. évfolyam: Atlétikai jellegű feladatok Dobások: Dobóiskolai gyakorlatok. Dobások, lökések különböző kiinduló helyzetből tömöttés füles labdával, célba is. Vetés füles labdával zónába vagy célba, egy és két kézzel (jobb és bal kézzel). Kislabdahajítás helyből, nekifutással hármas és ötös lépésritmusból. Kislabdahajítás célba. Súlylökés helyből és becsúszással (jobb és bal kézzel is). Vetés füles labdával távolba és célba, egy és két kézzel. Vetés tömött labdával, két kézzel két oldalra. Vetések negyed- és egész fordulattal, a pördület iskolázása. 7.osztály: Tananyag: • Kétkezes dobások 2,3 kg-os medicinlabdával • Egykezes dobások 1kg-os medicinlabdával távolságra • Lökések 1kg-os labdával • Vetések 3kg-os labdával • Kislabdahajítás távolságra törekvéssel, 7 lépés lendületszerzéssel • Súlylökés oldalfelállással • Dobóiskolai gyakorlatok • Lökések egy és két kézzel tömött labdával Követelmény: • A lökő mozdulat helyes technikai végrehajtása • Tudjanak oldalfelállásból lendületszerzéssel súlyt lökni! • Dobó technika csiszolása, lökő technika kialakulása • Dobóeredmények javulása. • Dobásoknál jelentkező fizikai törvényszerűségek megismerése 8.osztály: o Dobásoknál és hajításoknál a lendületszerzés fontosságának megértése, a lendület éskidobás összekapcsolása o Dobóteljesítmény növekedése o Kétkezes dobások 3 kg-os medicinlabdával ülésből, fekvésből o Kétkezes dobások előre 3 kg-os medicinlabdával, beszökkenéssel mélyguggolásból o Kétkezes dobások 3 kg-os medicinlabdával hátra Tananyag: • Dobóiskolai gyakorlatok, dobások, vetések medicinlabdával • Súlylökés helyből és becsúszással • Dobójátékok, dobóversenyek • Kislabdahajítás 7-9 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel • Súlylökés oldalfelállással, lendületszerzéssel
Követelmény: • A törzs ereje váljon alkalmassá a nagy erőkifejtéssel er kifejtéssel járó oldalmozgások végrehajtására
A súlylökés előkészítőő gyakorlatai 1. Gyakorlat megnevezése: Páros P fekvőtámasz Alkalmazási terület: 7. osztály, gyorserő, gyorser erő-állóképesség fejlesztése, vállöv erősítés, er kar lökő erő. Eszközök: Résztvevők száma: egész osztály, párosával Kritikus momentum: reflexgyorsaság, fej ütközésre figyelni Megjegyzés: állóképesség, ügyesség, kar lökő-toló lök ereje, ujjak fogó-tartó tartó ereje A gyakorlat leírása: egymással szemben, fekvőtámasz fekv helyzetben elhelyezkedni, cél a másik kezére való rácsapás. Budapest 2000. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Rajz:
(saját szerkesztés) 2. Gyakorlat megnevezése: Kinyomás K kézállásban partner segítségével Alkalmazási terület: 7. osztály, váll, karerő karer javítás Eszközök: Résztvevők száma: egész osztály, párosával A gyakorlat leírása: az egyik tanuló fellendül fellendül kézállásba, társa megfogja a bokájánál, ezek után leengedi magát, majd kinyomja. Változatok: dupla fekvőtámasz őtámasz Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Budapest 2000. Rajz:
(Kruber, 2001)
3. Gyakorlat megnevezése: Szökdelő Szökdel oszlop, sorverseny Alkalmazási terület: 7-8. 8. osztály
Cél: A talp, a lábszár és a comb izmainak erősítése, er se, valamint, mozgáskoordináció fejlesztése, ritmus és térérzék fejlesztése. Résztvevők száma: egész osztály Eszközök: Játéktér: a rajt és célvonal 15-20 15 m-re van egymástól. Gyakorlat leírása: Az osztályt 8 fő csapatokra osztjuk. uk. A tanár sípjelére a tanulók vállfogással, páros lábon szökdeléssel, a célvonal mögött a vállfogást vállfogást megtartva sorakoznak. A győztes ztes az a csapat, amelyik a játékfeladatokat elsőnek els teljesíti. Változatai lehetnek: - derékfogással páros lábon szökdelés, szök - guggolásban vállfogás, páros lábon szökdelés, - váll, illetve derékfogással fél lábon szökdelés, Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Budapest 2000. Rajz:
(saját szerkesztés) 4. Gyakorlat megnevezése: Négyütemű Négyütem fekvőtámasz Alkalmazási terület: 5-8.. osztály, Cél: A talp a lábszár a comb, a kéz, az alkar a felkar felkar a hát és a mellizmok izmainak erősítése. A állóképesség, erő-állóképesség állóképesség fejlesztése. Eszközök: Résztvevők száma: egész osztály Gyakorlat leírása: Kiinduló helyzet: terpeszállás, karok oldalsó középtartásban. Első ütem: ugrás guggolótámasz helyzetbe. Második ütem: gugglótámaszból ugrás terpesz fekvőtámasz fekv helyzetbe. Harmadik ütem: terpesz fekvőtámaszból fekvő ugrás gugglótámaszba. Negyedik ütem: ugrás kiindulóhelyzetbe, iindulóhelyzetbe, taps a fej felett. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Budapest 2000. Rajz:
(saját szerkesztés) 5.Gyakorlat megnevezése: Feladatok F fekvőtámasz helyzetben Alkalmazási terület: 7-8. 8. osztály
Cél: a kéz, az alkar a felkar, a vállöv kar, a mell és a lábfej izmainak erősítése, er gyors erő er és erő-állóképesség fejlesztése Eszközök: Résztvevők száma:: az egész osztály Gyakorlat leírása: Tanulók fekvőtámasz fekv helyzetben, sípszóra óra karhajlítás, utána karokkal elrugaszkodni a talajtól és taps a levegőben, leveg ben, majd vissza kiinduló helyzetbe. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Budapest 2000. Rajz:
(saját szerkesztés) 6.A gyakorlat megnevezése: Gumiszalag - favágás Alkalmazási területe: bármely életkorban és edzettségi állapotban használható, ha van megfelelő erősségű és mennyiségű mennyiség gumiszalagunk. Eszközök: különbözőő színűű gumiszalag A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: A tanuló rézsút terpeszben áll, a szalagot az egyik egyi lábfejére (hátul támasz) köti, az eszköz másik végét két kézzel megfogja (egyik kezére rátekeri, azonos karkar láb). A szalagot fel és oldalra húzza, mintha fát vágna, közben a törzsét is oldalra fordítja. Kritikus momentum: törzsfordítás Megjegyzés: Mindkét két lábbal, váltott irányban ismétlés. Változatok: a gyakorlat tempójának, szalag erősségének er sségének változtatása, ismétlésszám növelés/csökkentés. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Budapest 2000. Rajz:
(saját készítés) 7. A gyakorlat megnevezése:: Homokzsák gyakorlat Alkalmazási területe: dinamikus izomerő izomer fejlesztése Eszközök: a csoportlétszámnak megfelelő megfelel mennyiségű homokzsák A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Terpeszállás, mérsékelt térdhajlítás, és törzsfordítás balra helyzetből hel páros karral a bal csípőő mögött két kézzel tartott homokzsák hom erőteljes teljes lendítése jobbra, jobb mellső középtartásba, a lábak egyidejű nyújtásával, majd ereszkedés ellenkező oldalú kiinduló állásba, innen lendítés balra. Kritikus momentum: a homokzsák súlya feleljen meg a tanuló életkori és erőnléti er sajátosságainak játosságainak (középiskolai korosztályban 3-6 3 kg).
Változatok: a gyakorlat során lendítéskor felugrik a tanuló és félfordulatot végez balra vagy jobbra. Budapest 2000. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Rajz:
(saját készítés) 8. A gyakorlat megnevezése: Medicin gyakorlat Alkalmazási területe: 5-8.. évfolyam Eszközök: nagyméretűű medicinlabda A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Mellső fekvőtámasz, támasz, kéz a labdán. Kézzel labdagurítás előre el a talajon, lábbal járás előre re meghatározott cél eléréséig. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Budapest 2000.
(saját készítés) 9. A gyakorlat megnevezése: Bombázás több labdával Alkalmazási területe: 1-8. osztály Eszközök: 12 db kosárlabda, tanulónként 1-1 1 kislabda, 3-3 tornapad A résztvevők száma: egész osztály, két csapatra bontva A gyakorlat leírása: A 3-33 tornapadot helyezzük az alapvonalaktól 3-4 3 4 méter távolságra, lapjukkal a terem közepe felé. Ha van a teremben röplabda vonal, lehet az alapvonala a gól vonal, vagy rajzolunk gólvonalat a középvonaltól 7-9 7 m-re. re. A csapatokból 2-2 2 tanulót labdaszedő játékosnak tékosnak jelölünk ki, őkk a gólvonal és a saját játéktérfelük közt helyezkednek el. A többi tanuló a tornapadok mögött, a pálya egész szélességében eloszolva, mindegyiküknél egy-egy egy kislabdával állnak fel. A kosárlabdákat a terem középvonalárra helyezzük.(10. helyezzük.(1 ábra) Az indító sípjelre kezdődik ődik a „bombázás”. A játékosokk igyekeznek úgy eltalálni a kosárlabdákat, sárlabdákat, hogy azok az ellenfél gólvonalán jussanak túl. A játék addig tart, míg min-den min nagylabda játékon kívül nem kerül. Célszerű még két segéd-játékvezet játékvezetőt is választani, akik a gólvonalon átjuttatott labdákat számolják és gyűjtik össze. Kritikus momentum: a játékot zárt térben célszerű célszer játszani, különben a labdák szedése nehézkessé válik. A csapatok kijelölésénél igyekezzünk a jól dobó tanulókat arányosan szétosztani.
Változatok: a középvonalra kevesebb labdát, pl. medicinlabdát helyezünk, közelebbről közelebbr bombázhatnak a tanulók. Budapest 2000. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Rajz:
(saját szerkesztés) 10. A gyakorlat megnevezése: Pókfoci Alkalmazási területe: 5-8.. évfolyam Eszközök: 1db focilabda, 2 db ugrószekrény rész, jelzőszalag jelz A résztvevők száma: egész osztály, két csapatra bontva A gyakorlat leírása: a két kaput az alapvonal közepére közepére helyezzük (kb.1,5*1 m). A kapuk elé rajzoljunk 3 m-es es sugárral kapuelőtér-vonalakat. kapuel A játékosok saját térfelükön csípőben csíp hajlított hátsó fekvőtámaszban támaszban helyezkednek el. EgyEgy egy kapus a kapuelőtérben őtérben térben helyezkedjen el. Egyik csapat középkezdéssel hozza játékba a labdát, a játék során rán rúgással és fejeléssel lehet a labdát továbbítani. Minden tevékenységet „pókjárás” helyzetében végezhetnek, kivétel a kapus, aki az előtérben előtérben kézzel is védhet, és ülőhelyzetben helyzetben is lehet. A játékidő 2*5 perc. A legtöbb gólt szerző csapat nyer. Kritikus momentum: a hátsó fekvőtámasz fekv támasz helyzetének szabályok szerinti megtartása. Változatok: csere-pókfoci.
(saját készítés)
Rávezető gyakorlatok, illetve testnevelési játék leírása „Olyan gyakorlatok, amelyek egyrészt külső küls formájukban, másrészt belső dinamikájukban hasonlítanak az atlétikai dobásokhoz vagy azok egyes részmozzanataihoz. Képességfejlesztő Képességfejleszt hatásuk mellett ezek a gyakorlatok elősegítik el segítik a dobómozgás könnyebb megtanulását, mintegy rávezetik a tanítványt a helyes dobómozgásra.” (Dr. Koltai Jenő Je és dr. Oros Ferenc, 2004., 212.o.)
A rávezető gyakorlatok feladata: ideg - izom kapcsolat fejlesztése, koordinációs képességek fejlesztése, a gyakorlatoknak tartalmazni kell a lökés fő és részmozdulatait, ebben a korban fontos a folyamatos hibajavítás, hogy ne rögzüljön be a rossz technika. A súlylökés oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Az oktatás során alkalmazott rávezető gyakorlatok jellegzetességei: fokozatosan nő a mozgás kiterjedése, előbb helyből, majd lendületszerzésből (járás, után lépés, keresztlépés, beugrás, becsúszás) történik a végrehajtás. Cél
rávezető gyakorlatok: o súlygolyó fogása: a mérsékelten nyitott ujjak tövén nyugszik, nem marokban, 3 középső ujj oldalt-elől támaszt; o súlygolyó elhelyezése a vállgödörben.
A kulcscsont feletti árokban nyak oldalsó részére támaszkodva a dobó kar könyöke megemelt. A kar lökő mozgása a súlylökő-mozgás legelemibb végrehajtási formája. Tanítványaink oldalterpeszben álljanak fel arccal a lökés irányába, súlygolyó a nyaknál, a törzs kismértékű jobbra fordítása (jobb kezesek) után a golyó kilökése, a könyök majdnem a vállmagasságig feljön. Figyeljünk a következőkre: o a kilökés befejezésekor a könyökízület kinyúlik, o a lökő mozdulat végén a kézfej-ujjak csapómozdulata erőteljes, o a golyó tolás szerű, fokozatosan gyorsuló előrehaladására. (http://www.apaczai.hu/uploads/05_AP-720_Horvath_Tihamer_Testneveles_kezikonyv.pdf)
„Helyből súlylökés kialakítása: A törzs jobbra fordítása - jobb láb hátralépése által, kialakul a dobóterpesz. A súlylökés dobóterpeszéből indítással a hátul lévő láb sarkának emelésével, a láb emelő forgatása közben. Testsúly eddig a hátul lévő lábon. A törzsforgató, emelő mozgásának bekapcsolása után, amikor a vállvonal megközelíti a kidobó helyzetet, a testsúly előrekerülése mellett megkezdődik a lökő mozdulat. Ezzel a mozgással lényegesen megnövelhető az erőközlés útja, a kilökésben jelentős tömegű izomcsoportok kapcsolódnak be: o súlylökés helyből előzetes láblendítéssel o oldalfelállásból utánlépés közbeni visszafordulással, súlylökés
o súlylökés oldalfelállásból beszökkenéssel dobóterpeszbe o súlylökés háttal felállásból utánlépéssel o súlylökés háttal felállásból becsúszással. A fentiek alapján a testnevelési (illetve a súlylökésre fordított) órák száma alapján a testnevelő tanár választ a súlylökő technikák között. Látható, hogy a helyből és az egész test helyzetváltoztatásával egybekapcsolt súlylökés oktatása nem különíthető el. A helyből súlylökéssel párhuzamosan feltétlenül szükséges beiktatnunk a lendületszerzéssel végrehajtott súlylökést! Ez azért is fontos, mert az oktatás kezdeti szakaszán látszatra a lendületi súlylökés eredménye kisebb, mint ha helyből végeztettük volna. Türelmes munkával a legegyszerűbb technikai formánál 0,7-1 m-rel nagyobb eredmény érhető el a lendülettel egybekötött súlylökéskor.” (http://www.apaczai.hu/uploads/05_AP-720_Horvath_Tihamer_Testneveles_kezikonyv.pdf)
1. Gyakorlat megnevezése: Terpeszfogó Alkalmazási terület: 5-8. osztály (általános iskola) Cél: lökő mozdulat gyakorlása Eszközök: kislabda vagy 0,5kg-os medicinlabda Résztvevők száma: az egész osztály Gyakorlat leírása: Kijelölünk az osztályból két embert, ők lesznek a fogók. Az osztály többi tagját 2 csapatra osztjuk. Az egyik csapat kezébe kislabdát vagy medicinlabdát adunk. A játék egy percig tart. A cél, hogy ez alatt az egy perc alatt minél több embert megfogjanak, és megakadályozzák az ő kiváltásukat. Akit megfogtak a fogók, harántterpeszállásba kell állniuk. Ha olyan embert fogtak meg, aki labdás, akkor őt csak labda nélkül válthatja ki, és fordítva. A kiváltás módja úgy történik, hogy hátulról átbújnak a lábuk között, majd a kiváltónak és a kiváltottnak át kell adni a kislabdát egy ellentétes lábbal való előrelépés közben kicsivel a fej fölötti magasságban. Nem ér a kiváltás, ha a fogó megérinti bármelyik felet a kiváltó feladat végrehajtása közben. Az a fogópáros nyer, aki a legtöbb embert megfogta egy perc alatt. Ha egy percen belül megfogtak mindenkit, akkor a legjobb időeredményt elérő páros nyer. Megjegyzés: Meg kell követelni a kiváltás szabályosságát. A labda fogása csakis a súlylökés fogásának megfelelően hajtható végre. Figyelmeztetni kell a tanulókat, hogy csak az állhat harántterpeszállásban, akit tényleg megfogtak.
Rajz:
(saját készítés)
2. Gyakorlat megnevezése: Célbalökés harántterpeszállásból Alkalmazási terület: 7-8. 8. osztály (általános iskola) Cél: lökő mozdulat gyakorlása, ívhelyzet képzésének gyakorlása, dobóterpesz stabil kialakítása, lökés helyes szögének a kialakítása Eszközök: medicinlabda (2-33 kg-os), kg nyitott svédszekrények, bóják Résztvevők száma: Az egész osztály, 4 csapatban Gyakorlat leírása: A tanulók felállnak egymás mögött csapatokban. Minden csapatból az első tanuló elhelyezkedik a bója mögött harántterpeszállásban, testsúly mindkét lábon, arccal a dobásirány felé. A labda a jobb vállgödörnél, jobb tenyérrel támasztva, a bal kar a test előtt, el könyökben hajlítva. Testsúlyáthelyezés a jobb láb felé, a térdet hajlítva súlypontsüllyesztés, elfordulás jobbra, a váll jelentős, jelent a csípő enyhe elfordításával. A láb áb emelésével, a térd forgatásával a csípő,, majd a mellkas dobásirányba fordul. Térdnyújtással lökés előre el a svédszekrénybe. Az a csapat győz, győ akinek több találata van. Megjegyzés: A dobókarral ellentétes láb van elől. el Jelre történik a dobás. Dobás akkor érvényes, ha labda a nyitott svédszekrénybe van. Változatok: távolság változtatása labda tömegének növelése guggolásból felugrással Rajz:
(saját készítés) 3. Gyakorlat megnevezése: Guruló társ Alkalmazási terület: 5-8. 8. osztály (általános iskola) Cél: lökés erejének növelése, lökő lök mozdulat gyakorlása Eszközök: gördeszka vagy bármilyen más guruló eszköz (görkorcsolya, kerekes zsámoly stb.) Résztvevők száma: Egész osztály, párokban vagy csapatokba rendezve versenyre Gyakorlat leírása: A diákok egyik tagja ráül a gördeszkára vagy a kerekes zsámolyra, zsámolyra esetleg felveszi a görkorcsolyát, a másik addig a háta mögé áll. Egy kézzel megpróbálja minél távolabbra lökni a társát. 10 lökés után csere. Megjegyzés: Nem tudja a társát ellökni. Társ leeshet a deszkáról/zsámolyról, ól/zsámolyról, vagy eldől eld a görkorcsolyával Jelre történik a lökés. Változatok: melltől lökéssel, guggolásból felugrással, felugrással lendületszerzéssel, csapatverseny (4-6 fő) ő) kijelölt területig. Rajz:
(saját készítés)
4. Gyakorlat megnevezése: Farönk lökés szabadban távolra Alkalmazási terület: 7-8. 8. osztály (általános iskola) Cél: lökő mozdulat gyakorlása, lökő lök erő kialakítása, stabil dobóterpesz kialakítása Eszközök: farönk, bóják Résztvevők száma: egész osztály, egyénileg vagy csapatban versenyre vers Gyakorlat leírása: A tanulók felállnak egymás mellett (bóják mögött) egysoros vonalban farönkkel a kezükben. Farönk megcsavarása egy kicsi ellökés közben. Cél a legtöbb fordulat elérése. Megjegyzés: A tanuló kezéből ől kicsúszhat a farönk, ami balesetet okozhat. Jelre történik a lökés, mert a farönk balesetveszélyes is lehet. Ügyetlenebbik kézzel is mehet a verseny/gyakorlás. verseny/gyakorlás Rajz:
(saját készítés)
5. Gyakorlat megnevezése: Fogyasztó Alkalmazási terület: 5-8. 8. osztály (általános iskola) Cél: lökő mozdulat gyakorlása, ívhelyzet gyakorlása, stabil dobóterpesz kialakítása, lökés erejének növelése Eszközök: 1-3 gumilabda Résztvevők száma: egész osztály, egyénileg Gyakorlat leírása: Mindenki mindenki ellen el játszik. A labdát csak harántterpeszből harántterpeszb (súlylökés) és egy kézzel lehet eldobni, fejmagasságban a váll fölött. Akit eltaláltak leül törökülésbe. Ha ülés közben eltalál valakit a súlylökésnek megfelelő megfelel lökő mozgással (bekészítés, dobás), akkor visszaállhat visszaáll a játékba. A labdával lépni nem lehet. Az a tanuló nyer, aki utoljára marad állva. Rajz:
(saját készítés)
6. Gyakorlat megnevezése: Állatkert (pók és rák) kézilabda Alkalmazási terület: 5-8. 8. osztály (általános iskola) Cél: lökő mozdulat gyakorlása, lökés erejének növelése, ívhelyzet gyakorlása Eszközök: kislabda, két kapu/zsámolyok, kapu/ jelzőtrikók Résztvevők száma: egész osztály, 2 csapatban Gyakorlat leírása: Alakítsunk unk ki 2 csapatot. A játék a pókfocihoz hasonlít. A játéktér kb. egy röplabda méretű pálya. álya. Az alapvonalra helyezünk egy-egy kaput.. A kapus térdelő térdel helyzetben kézzel és testtel is védhet. A csapat tagjai pókpók és rákjárással mozognak, a labdát az ölükben vihetik. Akadályoztatás esetén a labdás játékos köteles lepasszolni társai közül valakinek valakin a labdát. Gól csak egy meghatározott területen kívülről érhető el, melyet bójákkal tudunk kijelölni. jelölni. Szándékos szabálytalanság esetén a büntető büntet 4 m-rőll történik. A mezőnyjátékosok mez a góldobó területen belülre nem mehetnek. Gól után a kapus hozza játékba a labdát. A labda továbbításának módja a súlylökő mozdulat. Rajz:
(saját készítés)
7. Gyakorlat megnevezése: Falhoz lökés időre id Alkalmazási terület: 7-8. 8. osztály (általános iskola) Cél: lökés technikájának csiszolása, csiszolása ívhelyzet gyakorlása, stabil dobóterpesz kialakítása, lökés erejének növelése Eszközök: medicinlabdák (2-33 kg-os), kg bóják Résztvevők száma: egész osztály párokban Gyakorlat leírása: Adott távolságról 30 mp alatt ki löki többször a falhoz a labdát. A társ számolja mennyiszer sikerült a falhoz lökni a medicinlabdát, majd csere. Mehet versenyre is, nem csak gyakorlás szinten. A labdát mindig meg kell fogni! Lökés helyett ne dobás legyen, mert akkor nem érvényes! Rajz:
(saját készítés)
8. Gyakorlat megnevezése: Lökd el-kapd el el Alkalmazási terület: 7-8. 8. osztály (általános iskola) Cél: lökés technikájának csiszolása, ívhelyzet gyakorlása, stabil dobóterpesz kialakítása, lökés erejének növelése Eszközök: medicinlabdák (2-33 kg-os), kg bóják Résztvevők száma: egész osztály egyénileg Gyakorlat leírása: ki tudja a legtávolabbról a falhoz lökni a labdát úgy, hogy a lepattanót elkapja vagy maximum egy pattanás után. Rajz:
(saját készítés)
9. Gyakorlat megnevezése: Súlylökő Súlylök verseny párokban Alkalmazási terület: Általános iskola 5-8. 5 osztály. A helyből szemből ől lökés gyakorlata. Cél: szabályoknak megfelelő lökés elmélyítése, összehangolt mozgássor kialakítása, egész mozdulatsor kialakítása Eszközök: Páronként egy 3 kg-os kg medicinlabda A résztvevők száma: Egész osztály, párokban. A gyakorlat leírása: A tanulók párokban, egymással szemben állnak fel. Egyikük, akinél a medicinlabda van, egy vonal mögé áll. Egy kézzel – az ügyesebb kézzel – válltól ellöki a medicinlabdát. Ahol leesik, odalép a párja, párja és onnan löki, akkor ő nyert, ha nem, ne akkor a társa. Az a csapat a győztes, ztes, amelyiknek kevesebb medicinlabda van a térfelén. Kritikus momentum:: Egy sorban állók dobjanak egyszerre, és a másik sor csak akkor kezdje visszadobni, ha már mindenki felállt a dobáshoz, nehogy egymást dobják meg. Változatok: Lehet páronkénti a verseny. versen Változtatható a labda súlya. Rajz:
(saját készítés)
10. Gyakorlat megnevezése: Bocsa súlygolyókkal Alkalmazási terület: 7-8. 8. osztály (általános iskola), szabadtéri füves területen vagy tornateremben szőnyegen, szivacsokon.
Cél: lökés technikájának csiszolása, ívhelyzet gyakorlása, stabil dobóterpesz kialakítása, egész mozdulatsor kialakítása Eszközök: súlygolyók (3-4kg), 4kg), medicinlabdák (2-3kg), (2 bóják Résztvevők száma: egész osztály, 2 csapatra osztva Gyakorlat leírása: Két ét csapat versenye, melyik csapat lök több súlygolyót a kijelölt medicinlabda köré. A lökés a bóják mögül indul, a kijelölt medicinlabdákhoz. Csak sípszóra indulhat a lökés. Rajz:
(saját készítés)
Irodalomjegyzék •
1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. Budapest Pécs. 2000.
•
Atlétika szabálykönyv http://www.masz.hu/images/stories/Versenybirok/szabalyzatok/szabalykonyv http://www.masz.hu/images/stories/Versenybirok/szabalyzatok/szabalykonyv20102.pdf
•
Bácsalmási, csalmási, P., & Koltai, J. (1967). Atlétika. Budapest: Sport. Campus, Bp.
•
Detre, P., & Szigeti, L. (1985). Játék I. Budapest: Tankönyvkiadó.
•
Dieter Kruber (2001): Az atlétika oktatása tornateremben. Dialóg
•
Eckschmiedt Sándor (1999): Atlétikai dobásgyakorlatok technikája, oktatása és alkalmazása,, Budapest
•
Horváth Tihamér (2001): Tanári kézikönyv 7-8 7 8 osztályos testnevelés
•
Horváth Zoltán: (1999.) Játék és Szabadidősport Szabadid sport Szombathely, Berzsenyi Dániel Főiskola Testnevelés- és Sporttudományi Intézet
•
http://sek.nyme.hu/_layouts/1038/Sport/DVD/Atletika.html#d5e8258
•
http://slideplayer.hu/slide/2596989/
•
http://tesiasszisztens.hu/kepzes/files/file/atletika http://tesiasszisztens.hu/kepzes/files/file/atletika-1-2resz-web.pdf
•
http://www.apaczai.hu/uploads/05_AP720_Horvath_Tihamer_Testneveles_kezikonyv. pdf
•
http://www.gyogytorna-gyogytestneveles.hu/2011/06/22/1327/
•
http://www.magyar.sport.hu/
•
Katics, L., Lőrinczy, D., & Harsányi, L. (2001). Erőedzés elmélete és gyakorlata. Pécs: Magánkiadás (Katics László).
•
Kerezsi, E. (1979). Torna III. Budapest: Sport.
•
Koltai J. - Oros F. (2001): Az atlétika oktatása, TF jegyzet Budapest.
•
Koltai J. : (1975) Az atlétika oktatása, Sport, Budapest.
•
Koltai J. : (1980) Atlétika II, Sport, Budapest.
•
Koltai, J., & Takács, L. (1993). Az atlétika oktatása. Budapest: Magyar Testnevelési Egyetem.
•
Kurt Murer: (2000) 1003 Atlétika játék és gyakorlat, Dialóg Campus Kiadó BudapestPécs
•
Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.
•
MASZ
portál.
Letöltés
dátuma:
2015.
02.
25.,
forrás:
res://ieframe.dll/acr_error.hhttp://www.masz.hu/images/stories/Versenybirok/szabalyz atok/szabalykonyv-2010-2.pdf •
Miltényi Márta (2002): A sportmozgások anatómiai alapjai. Plantin-Print Bt., Budapest.
•
Nádori László (1981): Az edzés elmélete és módszertana, Budapest
•
Oros F.-Schulek Á.: (2003) Új atlétikai 1x1, Plantin Print Bt., Budapest.
•
Pásztory Attila-Rákos Etelka (1992): Iskola és népi játékok
•
Polgár Tibor-Béres Sándor (2011) Az atlétika története, technikája, oktatása és szabályai
•
Rapid alakformálás gumiszalaggal. (2008. 11. 10.). Letöltés dátuma: 2015. 02. 25., forrás: http://www.nana.hu/partnerek/sulykontroll/rapid-alakformalas-gumiszalaggal41377.html
•
Takács László (2004): Atlétika technika, oktatás, edzés. Semmelweis
•
Walter Bucher, Dr. Kurt Murer (2000): 1003 Atlétika játék és gyakorlat, Dialóg Campus, Bp.