A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont (SAKK) által működtetett minősítési rendszer koncepciója július 7. 2

SAKK koncepció

.

A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont (SAKK) által működtetett minősítési rendszer koncepciója 2004. július 7. 2. verzió

SAKK_koncepcio_2v_UC.doc

1/20 oldal

SAKK koncepció

.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................................ 3 2. A minősítési rendszerre vonatkozó koncepció alapjai ........................................................... 4 2.1. Az akkreditáció (minősítés) meghatározása.................................................................... 4 2.2. A minősítési rendszer céljai és alapelvei......................................................................... 4 2.3. A minősítési rendszer szereplői....................................................................................... 6 3. Képzési programok minősítésének koncepciója .................................................................... 7 3.1. Saját képzési programok kidolgozása ........................................................................... 10 3.2. Külső képzési programok fejlesztése ............................................................................ 11 3.3. A minősítés elemei ........................................................................................................ 12 4. A képzők minősítésének koncepciója .................................................................................. 13 4.1. Dokumentum alapú értékelés ........................................................................................ 15 4.2. Képzők felkészítése, értékelése..................................................................................... 16 4.3. A képzők munkájának helyszíni értékelése .................................................................. 16 5. A képző szervezetek minősítésének koncepciója................................................................. 17 6. A minősítési eljárások és a monitoring rendszer kapcsolódási pontjai ................................ 19


2/20 oldal

SAKK koncepció

.

1. Bevezetés A koncepció kidolgozása az alábbi célkitűzés figyelembevételével történt: A SAKK képzési rendszerének célja, hogy minőségi standardot állítson fel és biztosítsa a területi lefedettséget a rendszer szintjén. Ezáltal javul a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó képzések piacának átláthatósága, valamint nyomon követhetővé válik, és ezáltal javul a képzési programok minősége. A cél az, hogy a SAKK védjeggyel ellátott képzésekről minden érintett tudja, hogy megbízható minőség áll mögöttük és a képzési programokon való részvétellel elérheti célját. A minőségi standard kialakításakor és a működési leírás elkészítésekor is figyelembe kell venni, hogy ezen a képzési ”piacon” megjelenő képzők széles skálájára kell, lehet számítani. A megfogalmazandó követelményekkel és eljárással a SAKK piacalakító, -formáló és egyben tisztító szerepet is be fog tölteni. Ezért szükséges mindenképpen meghatározni, hogy milyen típusú képzőket, milyen követelmények mentén fogadjon be a rendszer. A fentiek és a Képzési Terv alapján adódik a SAKK képzési rendszerét támogató minőségügyi rendszer négy kulcsfolyamata: 1. a képzések minősítési rendszere, 2. a képzők minősítési rendszere, 3. a képzőintézmények minősítési rendszere, 4. a Képzési Alap működtetése. A kulcsfolyamatok folyamatos fejlesztését (azaz a PDCA ciklus gyakorlati megvalósítását) hivatott megalapozni a SAKK monitoring- és értékelési rendszere.

A koncepció kidolgozására a SAKK munkatársaival való közös egyeztetést követően került sor. A koncepció magában foglalja általánosságban az akkreditáció fogalmát, részletezi a program-minősítés, a képzők minősítése, valamint a szervezet-minősítés követelményeit. A minősítési rendszerre vonatkozó koncepció alapján kerülnek kidolgozásra az egyes minősítési eljárások, valamint a monitoring rendszer működésének koncepciója.


3/20 oldal

SAKK koncepció

.

2. A minősítési rendszerre vonatkozó koncepció alapjai Ahhoz, hogy valóban érvényesülni tudjon a gyakorlatban a SAKK védjegy minőségi garanciaként való megjelenése, megoldandó, hogy a képzési rendszerbe csak meghatározott szempontok

alapján,

meghatározott

eljárásban

kerülhessen

be

képzési

program,

képzőintézmény és képzők. Emellett a bemeneti szűrés mellett szükséges a rendszer működésének folyamatos nyomon követése és az eredmények értékelése, amely alapján meghatározhatók a szükséges fejlesztések és azok végrehajtása. A felnőtt képzésben elfogadott gyakorlat alapján a bemeneti szűrést minősítési rendszer keretén belül valósítja meg a SAKK működtetője. Fentiek alapján három külön álló, ugyanakkor egymással szoros kapcsolatban lévő minősítési folyamat kidolgozása vált szükségessé.

2.1. Az akkreditáció (minősítés) meghatározása Az akkreditáció az a minőséghitelesítési folyamat, amelyben azt vizsgáljuk, azt a tényt rögzítjük, hogy egy intézmény, egy szervezet működésében, az általa nyújtott képzési szolgáltatásokban érvényesülnek mindazok a – jogi, szervezeti, képzési – normák, amelyek garantálják, hogy a képzés által ígért kimeneti követelmények elérhetők, megvalósíthatók. A minősítés kiterjedhet a szervezet működésére (jogi és pénzügyi megfelelőség, dokumentációs rendszer), az oktatás tárgyi feltételeinek színvonalára, az infrastrukturális feltételekre, az oktatók személyi feltételeire, a képzési programra, a szervezet fejlesztési képességére, azaz mindezen területeken belül és azok összefüggéseiben az előre megadott szempontok szerinti bírálatára.

2.2. A minősítési rendszer céljai és alapelvei A minősítési rendszer működtetése az alábbi célok megvalósítását szolgálja: •

Célcsoportoknak és tartalmi követelményeknek megfelelő képzések álljanak rendelkezésre

•

Megfelelő minőségű és mennyiségű képző és képző szervezet álljon rendelkezésre

•

Az EU támogatásokkal kapcsolatos képzési piac átláthatóságának és minőségének javítása.


4/20 oldal

SAKK koncepció

.

Fontos szempont, hogy a minősítési eljárás során a kérelmezőnek lehetővé kell tenni a hiánypótlást, javítást a kérelemben foglaltak teljesítése érdekében. Alapvető cél tehát, hogy a programok, személyek, szervezetek képesek legyenek megfelelni a követelményeknek, a rendszer nem kizáró, hanem fejlesztő típusú. A minősítéshez szükséges vizsgálatot független szakértők végzik, akik a minősítési eljárásban és a szempontrendszer alkalmazásában felkészültek és kalibráltak. A minősítési eljárásban résztvevő szakértőket a SAKK kéri fel, végső döntést a minősítésükről a SAKK mondja ki. A szakértők döntés-előkészítő munkája alapján egy legitim szerv (értékelő bizottság) hitelesíti a minősítés eredményét. A kérelmek értékelésében részt vevő szakértők kiválasztása témák szerint történik, az egyes minősítési folyamat más-más szakértői kompetenciákat kíván, ezért külön lista készül a szervezet-, program- és képzők minősítésében részt vevő szakértőkről. A kialakításra kerülő minősítési rendszer alapvetően befogadó jellegű, a már működő minősítési, akkreditációs rendszereket (jogszabály által szabályozottak esetén) alapul veszi és épít rájuk, de meghatároz azokon túli követelményeket is. Ez a program– és a szervezet minősítési folyamatában jelenik meg, más szerv által kiadott akkreditációs engedélyekkel rendelkezhetnek intézmények és programok. Ezek befogadása oly módon történik, hogy a pályázatok egyszerűsített minősítési eljáráson futnak át. Az egyes minősítési eljárások lebonyolítására előre láthatólag 30 napra lesz szükség. Ez a képzők minősítési folyamatában a feltételes engedély megadásáig terjedő intervallum, a helyszíni szemle ezt követően történhet. A későbbiekben a minősített cégek, képzők, programfejlesztők közös tapasztalatcseréje, együttműködése fontos tényező a rendszer működésében.


5/20 oldal

SAKK koncepció

.

2.3. A minősítési rendszer szereplői A minősítési rendszer szereplőit és azok feladatait az alábbi ábra szemlélteti:

A minősítési rendszer szereplői Irányításban résztvevõ partnerszervezetek

NFH

United Consult K2

- Koordináció - Adatbázis üzemeltetése - Felhívások kiírása - Kérelmek formai ellenõrzése - Képzési igények felmérése

- Program akkreditációs eljárás - Képzõk akkreditációjának eljárása - Szervezet akkreditációs eljárás - Képzési alap mûködési szabályzata

Képzõ szervezetek

SAKK szakértõk - Szakmai értékelés (Dokumentumok, prezentációk értékelése, helyszíni szemle)

- Forrásfelhasználás ellenõrzése - Társirányítás

Monitoring szervezet - Monitoringhoz fûzõdõ eljárások kidolgozása - Monitoring tevékenység

Trénerek

Célcsoportok


6/20 oldal

SAKK koncepció

.

3. Képzési programok minősítésének koncepciója A program minősítési rendszerének meghatározása megkívánja annak átgondolását, hogy milyen típusú programokra van, lesz szükség. A képzési struktúrát az alábbi piramis szemlélteti, melyben elhelyezhetők a kiírásra kerülő képzési témák, és célcsoportok.

KÉPZÉSI PIRAMIS Tanácsadó? C é Ágazati Képzési igény l OP spec. c Jó gyakorlat s o Képzési igény Speciális képzési programok p o r Feladat-specifikus képzések t o k Alapismereti képzések

A képzési piramis alsó szintjén helyezkednek el az alapképzések, ezek általános ismerteket nyújtanak az EU intézményrendszeréről, az Alapok működéséről stb.. Erre épülnek a feladatspecifikus képzések, a speciális képzési programok, majd a Nemzeti Fejlesztési Terv 5 Operatív Programjához kapcsolódó speciális képzések. Mivel a kínálatot a képzési piac határozza meg, a piramis folyamatosan, ennek alapján kerül bővítésre, feltöltése folyamatosan történik, azonban szükséges meghatározni a kiindulási pontot, e nélkül a minősítési eljárások nem működtethetők. Cél, hogy ezt a piramist tartalommal feltöltsük hosszú távon. Jelen pillanatban az alapképzések köre és az Operatív Programhoz kapcsolódó specifikus képzések írhatók le, a feladat-specifikus és speciális képzési programok köre a későbbiekben lehet strukturálható. A programok, valamint a képzők minősítése adott programra és adott célcsoportra vonatkozik, így elengedhetetlen ezek meghatározása. A piramis horizontális elemei: -

pályázati ismeretek

-

projektmenedzsment


7/20 oldal

SAKK koncepció -

Strukturális Alapok és Kohéziós Alap ismeretek általában

-

Jogi-, közbeszerzési-, pénzügyi ismeretek.

.

A piramis csúcsának szereplői lehetnek: -

tréner – aki a képzők képzését biztosítja,

-

multiplikátor – aki a program eredményeit közvetíti, és pályázati lehetőségekről ad tájékoztatást,

-

projektmenedzser – tanácsadó, aki a projektek megvalósításában vesz részt és támogat.

A képzési programok fejlesztésénél, elfogadásánál alapvető igazodási pont a célcsoport. A hátrányos helyzetűekre vonatkozó programok kidolgozása és megvalósítása például kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Több útja van annak, hogy kellő számú, megfelelő minőségű, meghatározott témájú képzés álljon a felhasználók rendelkezésére. A koncepcióban két lehetőség kerül felvázolásra: SAKK által fejlesztett, valamint a más szervezet, magánszemély által fejlesztett programok. A rendszerben elsőként jelennek meg a SAKK által fejlesztett képzések. Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a képzési programokat, amelyeket a SAKK megrendelésére készítenek akár egyéni szakemberek vagy szakemberek egy csoportja, akár nagyobb szolgáltatók, a képzési program tulajdonosa mindenképpen a SAKK lesz. Ezek a képzési programok várhatóan pontos specifikáció alapján, a követelményeket pontosan ismerő és alkalmazó szakemberek által készülnek majd. A SAKK által indított képzések fejlesztése esetében egy-egy nagy célcsoport és téma szerinti „tanulási út” – alapismeretektől a profi specialistáig - lefedése (modul rendszerben) az elsődleges szempont. Ez a megoldás feltételezi az egymásra épültséget, a bemeneti és kimeneti követelmények pontos meghatározását, a képzési programokban a belépés feltételeinek ismeret-, készség-, képesség szinten való rögzítését. Ez esetben is elképzelhető a „tanulási úton” belül több rövidebb időtartamú vagy néhány hosszabb képzés kvázi modul rendszerű felépítése, attól függően, hogy a célcsoport általában mit preferál. A tanulási utat szemlélteti a fenti piramis. A későbbiekben a képzési piramisban lévő képzések egymásra épüléséhez hasonlóan a képzők tanulási útjának meghatározása is célszerű. Cél, hogy a rendszerben lévő képzők számára áttekinthetővé váljon a fejlődés útja.


8/20 oldal

SAKK koncepció

.

Alapképzések esetében, amennyiben a kérelmező több célcsoport részére kívánja elérhetővé tenni a programot (függetlenül attól, hogy ezt megjeleníti pályázatában, vagy egy későbbi időpontban kívánja kiterjeszteni mások részére is), nem kell külön minősítési eljárást indítani, ha a program tematikája, célja és a tartalmi követelmények azonosak, csupán a célcsoportok specialitásának megjelenítése szükséges. Feladat-specifikus és speciális képzési programok esetében meghatározott programra történik a kérelem benyújtása, ám – hasonlóan az alapképzésekhez -, ha több célcsoport számára kívánja a programfejlesztő elérhetővé tenni a programot (ez akár későbbi időpontban is történhet), és az a program tematikájában, céljában és a tartalmi követelményeiben azonos, nem szükséges újabb minősítési eljárás lebonyolítása, csupán a célcsoportok specialitásának bemutatása szükséges. A másik nagyobb csoportba sorolható képzési programok azok, amelyek valamely magánszemély, vagy szolgáltató saját fejlesztése, tulajdonaként jelenik meg a rendszerben. Ebben az esetben a SAKK lehetővé teszi, hogy a képzés tulajdonosa átengedje más képző számára is programját, például ha az adott cég nem rendelkezik az ország más területén képzővel. Az akkreditáció területi lefedettségét illetően az országos lefedettséget a rendszer szintjén szükséges biztosítani. A képző szervezet saját döntési joga, hogy átadja-e más szervezetnek minősített programját (erre nem kötelezhető), azonban csak minősített szervezet jogosult átvenni a programot. Amennyiben az átvevő a programon (akár SAKK, akár külső fejlesztésű) oly módon kíván változtatni, hogy az hatással van a képzési program céljára és a rögzített tartalmi követelményeire, a képzés óraszámára, a módosított programot külön minősítési eljáráson szükséges átfuttatni. Lényeges tartalmi módosítás tehát nem fogadható el, mely jelentheti például egy-egy tematikus blokk kihagyását, vizsgakövetelmény módosítását. Természetesen kisebb módosítások megengedhetők, például a témák sorrendje tekintetében, vagy a prezentációs anyagok kezelését illetően. Amennyiben egy szervezet olyan programot kíván oktatni, melyet nem saját maga minősített, ebben az esetben átvehet programokat más programfejlesztőktől, az oktatók adott program képzésére történő felkészítése, vizsgáztatása azonban minden esetben a programfejlesztő feladata. A képzések átadása a szerzői jogokra vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően történhet. A SAKK által működtetett program-minősítés figyelembe veszi a más minősítési rendszerek által kiadott követelményeket. A SAKK ezt oly módon kívánja megvalósítani, hogy a SAKK_koncepcio_2v_UC.doc

9/20 oldal

SAKK koncepció

.

Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT), a Magyar Közigazgatási Intézet, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által kiadott akkreditációs engedélyeket a SAKK befogadja, a kérelmezőnek ebben az esetben egy egyszerűsített minősítési eljárási folyamatban kell megfelelnie, ahol a más akkreditációban meg nem jelenő további követelmények, szempontok meglétének vizsgálata indokolt. Ebben az esetben a program tematikájának koherencia-vizsgálata csak azokra a követelményekre vonatkozik, melyek a SAKK rendszerben a másik akkreditációhoz képest többletként jelennek meg. A hallgatók tájékoztatása érdekében további elemek is bekérhetőek a kérelmezőtől. Az első időszakban (2006-ig) történik ez a könnyített eljárás, a későbbiekben végig kell futtatni a SAKK minősítésen minden kérelmet. (A köztes időszakban – 2004-2006-ig – lehetőség van a SAKK minősítési rendszerének és a többi akkreditációs rendszernek az összehangolására.) Az egyszerűsített eljárás a program- és szervezet minősítésében érvényesül, a képzőkre vonatkozó minősítési rendszert a fent említett intézmények jelenleg nem működtetnek. Amennyiben a kérelmező szervezet, és/vagy annak programja egyéb, fentebb fel nem sorolt minősítési, akkreditációs engedéllyel rendelkezik, a SAKK által felkért bizottság dönt az esetleges egyszerűsített eljárásról. A képzési programok kidolgozásakor az alábbi megkötés kerül meghatározásra minden program esetében: a képzés időtartama min. 8, max. 120 óra. Az elmélet-gyakorlat arányát az egyes

program-minősítési

felhívásokban

külön

szükséges

meghatározni

(témától,

célcsoporttól függően).

3.1. Saját képzési programok kidolgozása A SAKK megbízást adhat képzési programok kidolgozására. Ez esetben a SAKK szervezetén belül kijelölnek egy témagazdát, aki a program kidolgozás során folyamatosan felügyeli a megbízott

munkáját,

előre

rögzített

időpontokban

beszámolót

kér

a

kidolgozás

részeredményeiről, a felügyelet alapja a képzési programok minősítési folyamatában meghatározott szempontok megvalósulásának ellenőrzése. Ennek elsődleges célja, hogy ne a kidolgozási folyamat végén kelljen szembesülni azzal, hogy a képzési program nem felel meg az elvárásoknak. Sok esetben ugyanis jelentős időráfordítással hozható csak helyre a hiba és emiatt a tervezetthez képest sokkal később lehet indítani egy-egy képzést. A témagazda feladata

továbbá

a

monitoring

révén

gyűjtött

információk

alapján

a

szükséges

továbbfejlesztések indítása.


10/20 oldal

SAKK koncepció

.

A saját fejlesztésű programokat a SAKK éppúgy átfuttatja a képzési programok minősítési folyamatán, mint más szervezet, vagy magánszemély által benyújtott programot, ezzel biztosítva, hogy a külső fejlesztésű programokkal megegyező mélységű szakmai kontroll alapján fogadják be saját képzési programjaikat, az egyenletes minőség így teljes körben biztosítható. A SAKK saját programfejlesztési folyamatát azonban szabályozni szükséges, annak érdekében, hogy a program fejlesztés folyamata átlátható és a megfelelő minőséget garantáló legyen.

3.2. Külső képzési programok fejlesztése A rendszerműködés kezdeti fázisában a SAKK által meghatározott témájú és célcsoportú képzések fejlesztésére hívják fel a külső partnereket. Ehhez a fent említett képzési piramis és a Képzési Tervben szereplő képzési stratégia szolgáltat kiinduló alapot. A felhívásban megadott téma és célcsoport figyelembe vételével kell kidolgozni a képzési programokat, melyeket minősítésre nyújthat be a fejlesztő. A minősítési követelmények között szerepel, hogy a fejlesztőnek be kell tudni mutatni azokat a specialitásokat (módszereiben, témák hangsúlyaiban, nyelvezetében, stb.), melyek egy programot a célcsoport számára eredményesen elsajátíthatóvá tesznek. A későbbi időszakban a SAKK lehetőséget kíván adni olyan programok minősítésére is, melynek témáját a SAKK előre nem határozta meg. Ennek a lehetőségnek a későbbre halasztását indokolja, hogy a minősítési folyamatban résztvevő szakértők kapacitását induláskor mindenképpen a már jelenleg is szükséges képzések befogadásának elbírálására kellene felhasználni. A SAKK rendszerben a monitoring keretében tűnik megvalósíthatónak az információk folyamatos gyűjtése a meglévő és a lehetséges partnerek képzési igényeiről, hiszen ezek alapján lehet előre tervezni a képzések fejlesztését és minősítését. A meglévő partnerek köréből való információszerzés a monitoring keretein kívül, hosszú távon a SAKK kommunikációs rendszerén keresztül valósulhat meg, célszerű ennek kereteibe is elhelyezni mind a meglévő, mint a lehetséges partnerek megkérdezését.


11/20 oldal

SAKK koncepció

.

3.3. A minősítés elemei A képzési programok minősítése koncepciónk szerint három alapelemre épül: dokumentum alapú vizsgálat, prezentáció, helyszíni szemle. A minősítési folyamat mindhárom alapeleméhez meg kell adni a szakértők számára azokat a szempontokat, melyek alapján a képzési programot minősítik. A minősítésben résztvevő szakértők kiválasztásához szintén szükséges a követelmények, szempontok meghatározása. A szakértők a meghatározott eljárásrend szerint minden fázisban jelentést készítenek, melyben rögzítik az értékelés eredményét a megadott szempontok tükrében. A jelentések alapján a SAKK által felállított értékelő bizottság dönt a program elfogadásáról vagy elutasításáról. A minősítési eljárás első fázisában a fejlesztőnek írásos formában részletesen be kell mutatnia programját. Ehhez a folyamatban szempontok és formanyomtatványok állnak rendelkezésére. A programok kapcsán a fejlesztőnek be kell tudni mutatni a képzés célját, tartalmát, azokat a tartalmi követelményeket, melyek elérését a képzés célozza (mit kell elsajátítaniuk a résztvevőknek a képzés végére). A minősítés során ezeknek az elemeknek az összhangját és megvalósíthatóságát kell ellenőrizni. A képzési követelményeket meghatározhatja a SAKK (elvárt képzések esetén), illetve a későbbiekben megjelenő képzések esetén megfogalmazhatja a fejlesztő is (ez esetben a minősítés során ezen követelmények relevanciáját is vizsgálni kell). A képzési követelmények az alábbiakra terjednek ki: 1. A képzés célrendszere 2. A képzés tartama és minimális gyakorlati óraszáma 3. A tudástartalmak átadása során alkalmazandó módszerek 4. A képzés csoport létszáma 5. A képzőkkel szemben támasztott követelmények 6. A képzésekkel szemben támasztott tartalmi követelmények 7. A képzés során elsajátítandó ismeretek, készségek ellenőrzése, értékelése 8. A képzők képzésének megvalósítása, programja Ezen kívül a programfejlesztőnek be kell tudni mutatnia a leendő képzők felkészítő programját és az adott program képzőire vonatkozó vizsgakövetelményeket is. Ez összekapcsolódik a képző személyek minősítésével, melynek feltétele a kérelmező sikeres vizsgája. A programfejlesztő feladata a képzők felkészítése – kivéve, ha a képző alapképzést kíván oktatni, ebben az esetben ugyanis a SAKK készíti fel -, valamint a képzők SAKK_koncepcio_2v_UC.doc

12/20 oldal

SAKK koncepció

.

vizsgáztatása, amennyiben a képző nem SAKK által fejlesztett képzés tartására jelentkezett. Alapképzés és SAKK által fejlesztett képzés oktatására való kérelmezés esetén a pályázó képzők vizsgáztatása a SAKK feladata, azonban ebben az esetben is a programfejlesztő által kidolgozott vizsgakövetelményeket kell érvényesíteni. A képző saját maga döntheti el, hogy részt kíván-e venni felkészítésen, a vizsga azonban minden kérelmező számára kötelező. A dokumentum alapú értékelés során többek között a kidolgozottság, tartalmi megfelelőség kerül értékelésre. A megfelelőnek ítélt programokról, az értékelést követően a fejlesztőnek egy prezentációt kell tartania. Ez alkalommal van lehetőség a képzés megvalósításának körülményeiről, a program tartalmáról, módszertanáról, a képzők képzése program működéséről tájékozódni, illetve olyan kérdéseket feltenni, melyek a dokumentumok áttekintése során a szakértőkben felmerültek. A prezentációhoz a fejlesztő számára meg kell adni az alapkövetelményeket, melyek alapján fel tud készülni. A prezentáció során a szakértők megfogalmazhatnak kérdéseket a program tartalmi elemeire, azok megvalósítására, módszerekre, a főbb üzenetekre vonatkozóan. Ekkor kell kitérni annak tisztázására is, hogyan készítette fel a fejlesztő azokat a képzőket, akiket - mint lehetséges oktatókat - a program kapcsán megnevezett és hogyan győződött meg a megfelelő felkészültségükről. A prezentációt követően a szakértők (legalább 2 fő) közösen értékelnek, és javaslatot fogalmaznak meg az értékelő bizottságnak a program elfogadására vonatkozóan. Elfogadás esetén a képzési program elindítható, bekerül a SAKK képzések körébe. Bár ebben a szakaszban „csak” bemeneti ellenőrzés történik, ez garanciát ad arra, hogy a képzés tartalmában és szándékában a meghatározott követelményeknek megfelel. A gyakorlati megvalósulásról, a program tényleges eredményéről a monitoring rendszer keretében kapunk információt. A helyszíni szemle tehát a monitoring rendszer keretében kerül lebonyolításra, mely nem feltétlenül az első képzésen történik, de legkésőbb fél éven belül, illetve a 3. képzésen. (Lásd: A minősítési eljárások és a monitoring rendszer kapcsolata fejezetben.) A helyszíni szemle alapján fejlesztési javaslatok fogalmazódhatnak meg a programra vonatkozóan, melyek beépítése a programfejlesztő számára kötelező. Egy-egy helyszíni szemle a program minősítésén túl a képzők és képző szervezet minősítéséhez is szolgáltat információkat.

4. A képzők minősítésének koncepciója


13/20 oldal

SAKK koncepció

.

A SAKK képzési rendszer minőséggaranciájának a minősített képzések melletti másik fontos eleme a megfelelően képzett, módszertanilag felkészült, személyes tréneri készségeikben is megfelelő oktatói bázis. Fontos, hogy a SAKK az igénybe vevők számára biztosítsa, hogy az egyes képzéseket szakmailag felkészült, megfelelő oktatói képességekkel bíró szakemberek tartsák. A képzőket a rendszer adott képzésekre minősíti, ez azt jelenti, hogy a minősítési folyamat során azt kell vizsgálni, hogy mennyire felkészült és jártas a képző adott képzés témájában, emellett igazolni szükséges, hogy megfelelő oktatói képességekkel és gyakorlattal rendelkezik. Fentiek alapján képző minősítése tehát csak minősített képzések tartására indítható. A későbbiekben is szükséges annak biztosítása, hogy a SAKK védjeggyel rendelkező képző csak abban az esetben használhatja a SAKK minősítés védjegyét, ha SAKK programban képez. A képzők minősítési eljárásában az alábbi elemek alkalmazását tartjuk szükségesnek: 1. dokumentum alapú értékelés, 2. felkészítés és vizsga, 3. a képzők munkájának helyszíni értékelése. A minősítési eljárásban résztvevő szakértők számára mindhárom elem esetében meg kell határozni azokat a szempontokat, melyek alapján az értékelést lebonyolítják. Ezeknek a szempontoknak összhangban kell lenniük az egyes képzésekhez meghatározott képzési követelmények képzőkre vonatkozó elemeivel. Fontos tényező a képzők minősítési rendszerében az oktatók attitűdvizsgálata. Ez direkt módon nem történik meg az első időszakban, azonban a helyszíni szemle során a szakértőknek figyelniük kell az oktató/tréner személyiségében esetlegesen megmutatkozó nem elfogadható vagy nem kielégítő tulajdonságokat, személyiségvonásokat, melynek függvényében eldönthető, hogy az oktató alkalmas-e a tréneri feladatok ellátására. A helyszíni szemle megfigyelési szempontsorának tartalmaznia kell az attitűdvizsgálathoz kapcsolódó szempontokat is. A képzési piramis alsó lépcsőjén az alapképzések szerepelnek. A képzők minősítési rendszerében az alapszintű képzésekre való jelentkezés esetén nem adott programra kell kérelmet benyújtania, hanem általában alapképzés tartására, ekkor azonban a SAKK által szervezett képzésen és vizsgán való részvétel a kötelező a kérelmező számára. A minősítésre jelentkező képző maga döntheti el, hogy részt vesz-e a felkészítésen, és úgy vizsgázik, vagy felkészítés nélkül kívánja letenni a vizsgát, a vizsga azonban kötelező, a sikeres vizsga ugyanis feltétele a minősítésnek. (Alapképzésre való jelentkezésnél a kérelmező egy SAKK_koncepcio_2v_UC.doc

14/20 oldal

SAKK koncepció

.

pályázatban több célcsoportot is megjelölhet, csupán a célcsoportok specialitásait kell tudni bemutatnia pályázatában.) Amennyiben a kérelmező nem alapképzés tartására nyújtja be kérelmét, akkor a konkrét programra külön-külön kell pályázatot benyújtania, azaz meghatározott képzési program megtartására kér minősítést. A feladat-specifikus és speciális képzések tartására történő jelentkezés esetében is érvényes, hogy több célcsoportot is megjelölhet, ennek feltétele, hogy a pályázatban kellőképpen vázolják fel a célcsoportok oktatásához kapcsolódó specialitásokat. A leendő képzők felkészítése a feladat-specifikus és speciális képzések esetében a programfejlesztő feladata. A vizsgáztatást a program származásától függően vagy a programfejlesztő, vagy a SAKK végzi. Amennyiben a képző SAKK által fejlesztett képzés tartására jelentkezett, a vizsga lebonyolítása a SAKK feladata, külső fejlesztésű program vonatkozásában ez a program fejlesztőjének feladata. Ennek érdekében a saját fejlesztésű programokhoz minden esetben ki kell dolgozni egy képzők képzésére vonatkozó programot, mely vizsgával zárul. A képzők képzésének programját és a vizsgakövetelményeket a program minősítésének keretében fogadja el SAKK. A SAKK felé – a vizsga megfelelő lebonyolítása érdekében – adott szervezet bejelentési kötelezettséggel tartozik a vizsga időpontjáról, helyszínéről, a vizsgázók névsoráról, a vizsgát követően pedig köteles beszámolni a vizsgáztatás folyamatáról, megküldve az igazoló dokumentumokat (jelenléti ív, vizsgaeredmények, jegyzőkönyv). A SAKK munkatársai, vagy a SAKK által felkért szakértők lehetőség szerint részt vehetnek adott szervezet által lebonyolított vizsgákon, szúrópróba-szerűen.

4.1. Dokumentum alapú értékelés A minősítésre jelentkező képző az első fázisban egy dokumentációt nyújt be, melyben igazolja

végzettségét, képzettségét,

képességét, kompetenciáit. Oktatói gyakorlatát,

tapasztalatait saját bemutatása mellett referenciákkal kell alátámasztania, melyben gyakorlati tapasztalatát, és az adott képzési programhoz kapcsolódó célcsoport ismeretét bizonyítja. A megbízott szakértők a dokumentumok alapján javaslatot tesznek arra, hogy a képző továbbléphet-e a minősítési folyamatban, azaz azt vizsgálják, hogy a jelentkező megfelel-e az alapkövetelményeknek.


15/20 oldal

SAKK koncepció

.

4.2. Képzők felkészítése, értékelése A dokumentumok értékelése alapján megfelelt képzők esetében a következő lépésben az adott képzés témájában való jártasságot szükséges vizsgálni. A 3. fejezetben felvázoltak szerint a képzési rendszerben szerepelnek a SAKK saját képzési programjai és külső fejlesztésű képzési programok. A minősítésre jelentkező képzők lehetnek a képzést fejlesztő cégek munkatársai és egyéb képzők, akik jelentkezhetnek bármelyik képzési program megtartására. Külső fejlesztésű programok esetében a fejlesztő más képzőnek is átadhatja a programot (például, ha adott cég nem rendelkezik az ország más területén képzővel). Előfordulhat, hogy egy szervezetnek nincs adott programra képzője, ebben az esetben a SAKK lehetővé teszi, hogy a szervezet a minősített képzők listájáról más oktatót kérjen. A képzők képzéséhez meg kell határozni azokat a szempontokat, melyek alapján a képzők képzői (trénerek) felhatalmazást kapnak a képzésre. A szempontok között szerepelniük kell szakmai és tréneri kompetenciáknak egyaránt. A trénerek kiválasztásáról és értékeléséről a meghatározott szempontok alapján a külső képzések esetében a program fejlesztője gondoskodik, saját program esetében ez a SAKK által kijelölt témagazda feladata. A képzők minősítésének költségeit a SAKK és a jelentkező együttesen fedezik, a megosztás aránya a SAKK évi költségvetésének függvényében kerül meghatározásra. A SAKK ezt abban az esetben tudja felvállalni, ha rendelkezik ehhez elegendő erőforrással.

4.3. A képzők munkájának helyszíni értékelése A sikeres vizsgát követően, illetve külső képzési programra jelentkezés esetében a fejlesztő cég által a vizsgáról adott igazolás benyújtását követően a képző felhatalmazást kap az adott képzés megtartására. A minősítés ebben az esetben még feltételes, hiszen idáig csak bemeneti ellenőrzés történt. A képzések gyakorlati megvalósításáról a képzések minősítésénél említett helyszíni szemlék során és a képző szervezetek belső monitoring jelentése alapján szerezhető információ. A helyszíni szemle a képzők minősítésében minden esetben beépítésre kerül a minősítési folyamatba. Amennyiben a kérelmező minősített szervezetből jött, a helyszíni szemle a programfejlesztő szervezet feladata, ha nem áll a kérelmező mögött minősített szervezet, a SAKK által felkért monitoringot végző szervezet feladata a helyszíni szemle lebonyolítása. A minősítési folyamatnak tehát részét képezi a képzés lebonyolításának helyszíni ellenőrzése, ebből a szempontból két részre bontható a folyamat:


16/20 oldal

SAKK koncepció

.

Amennyiben a minősítésre jelentkező képző minősített képző szervezet által foglalkoztatott oktató, az ő esetében a képzés megvalósításának gyakorlati ellenőrzése, és a megfelelőség igazolása a minősített szervezet feladata. Ezt a feladatot a szervezet a saját belső monitoringjának keretében látja el. A belső monitoring rendszer működését a képzőintézmény minősítésének keretében mutatja be a szervezet. A belső monitoring során a szervezet megbízottja helyszíni szemlén tájékozódik a képző gyakorlati munkájáról. A SAKK által megadott (egyeztetett) szempontok alapján értékeli a képzőt, tapasztalatait szemle jelentésben rögzíti és az értékelés eredménye alapján a szervezet igazolja a képző gyakorlati munkájának megfelelőségét. Amennyiben a minősítésre jelentkező képző mögött nem áll minősített képzőintézmény, a képző gyakorlati munkájának vizsgálata a SAKK monitoring rendszere keretében, helyszíni szemlék során történhet. Ezeken a szemléken is ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni, mint a minősített szervezet által végzett szemléken, ezek alapján értékelhető a képző gyakorlati munkája. A szemléről jelentés készül. A SAKK monitoring rendszerében azonban biztosítani kell, hogy a későbbiekben SAKK szakértők is helyszíni szemlét folytassanak olyan képzésen, ahol a képző minősített szervezetből jött és a minősítési eljárásban a programfejlesztő szemlézett. A minősítési folyamat zárásaként az értékelő bizottság a helyszíni szemle jelentések alapján véglegesíti a minősítést, esetleg további felkészítésre irányítja a képzőt vagy kizárhatja. A minősítési engedéllyel (SAKK logóval) rendelkező képzők kapcsán felmerül annak kérdése, hogy az emblémát alkalmazhatják-e abban az esetben is, ha nem SAKK által minősített programban, és/vagy nem SAKK által minősített képző szervezetnél oktatnak. Ennek kivédése érdekében minimum feltételként célszerű meghatározni, hogy a SAKK minősítés védjegyét kizárólag abban az esetben használhatja a képző, ha SAKK minősítéssel rendelkező képzési programban oktat.

5. A képző szervezetek minősítésének koncepciója A programok és a képzők minősítése mellett a SAKK minőségi garanciáját támogatja a képzőintézmények minősítése, melynek során azt kell megvizsgálni, hogy adott szervezet


17/20 oldal

SAKK koncepció

.

milyen biztosítékokkal rendelkezik a képzések megfelelő színvonalú lebonyolítására. Ehhez szükséges igazolni, hogy a szervezet megfelelő infrastrukturális és menedzsment háttérrel rendelkezik. A kérelmező szervezetnek a minősítés feltételeként rendelkeznie kell a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) által kiadott akkreditációs engedéllyel. A kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell, hogy rendelkezik ezzel az engedéllyel. Ebből adódóan a kérelemben a szervezetnek olyan információkat szükséges csak rögzítenie, melyek túlmutatnak a FAT intézmény-akkreditációs követelményeken, azonban a SAKK képzési rendszerében megjelenő képzések szakszerű lebonyolítása érdekében megkövetelendők a pályázóktól. A szervezetek minősítése arra szolgál, hogy a SAKK biztosítékot kapjon arra nézve, hogy a képzőintézmény saját rendszerén belül szervezi és lebonyolítja a képzéseket, illetve folyamatosan nyomon követi, hogy milyen eredménnyel zajlanak ezek a képzések, milyen munkát végeznek az általa megbízott oktatók, és mindezeket hogyan ítélik meg a képzés résztvevői. Az információk alapján a képzőintézmény folyamatosan fejleszti saját működését a képzések terén és gondoskodik képzői megfelelő informálásáról, szükség szerinti továbbképzéséről. Mindezekről a fejlesztésekről rendszeresen beszámolót készít a SAKK számára, mely a monitoring rendszer számára nyújt információt. A szervezet csak abban az esetben jogosult képzések tartására, ha SAKK minősítéssel rendelkezik. A minősítést nem adott képzésre, hanem általában képzések szervezésére, lebonyolítására kapja a szervezet, tehát új képzés indításánál nem szükséges új minősítési kérelem benyújtása, ehhez csak a szervezet által megbízott oktató adott programra vonatkozó minősítését kell megszerezni. A szervezet-minősítési eljárás újbóli lebonyolítását igényli azonban, ha a minősített szervezet oktatói létszáma jelentősen emelkedik. Fentieknek megfelelően minősítési felhívást elegendő egyszer közzé tenni és ennek nyomán a minősítési kérelmeket folyamatosan célszerű elbírálni. A minősítési folyamatban biztosítani kell, hogy az egyes szervezetekről a SAKK szakértőinek tudomására jutott információkat megfelelő adatvédelem mellett kezeljék. A képzőintézmények minősítése a felhívásban rögzített dokumentumok alapján történik. A dokumentumokban igazolni szükséges, hogy a szervezet rendelkezik FAT által kiadott akkreditációs engedéllyel, valamint minden más olyan követelménynek való megfelelést, mely túlmutat a FAT akkreditáció során kért követelményeken. Ezen további követelmények között szerepel többek között az oktatók együttműködését, folyamatos fejlesztését biztosító tevékenység, annak meghatározása, hogy a szervezet milyen módon biztosítja a képzők adott programra történő felkészítését, és vizsgáját, ezt hogyan szervezi, bonyolítja le, valamint a projektmenedzsment részeként a szervezetnek ismertetni szükséges belső monitoring SAKK_koncepcio_2v_UC.doc

18/20 oldal

SAKK koncepció

.

rendszerének elemeit és azok működését. Ez utóbbi hasznos információkat szolgáltat a SAKK monitoring rendszere számára is. A szervezet minősítés első szakaszában mindenképpen figyelembe kell venni a FAT által kiadott szervezet-akkreditációs engedély kapcsán, hogy a pályázó szervezet azt mikor, illetve mely rendelet követelményeinek figyelembevételével kapta meg. A 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet – melynek való megfelelést a hatályba lépéstől számított 1 éven belül kell bizonyítani a szerveteknek – olyan követelményeket is megjelenít, melyekkel a korábban kiadott engedéllyel rendelkező intézmények nem rendelkeznek. Ilyen például az intézmény minőségpolitikája, minőségirányítási rendszere, önértékelési rendszere, stb.. A dokumentumok értékelése alapján tesznek javaslatot a szakértők az értékelő bizottságnak adott szervezet SAKK rendszerbe történő befogadására, mely ez esetben végleges minősítést is jelent. A szervezet működéséről a továbbiakban a monitoring rendszer segítségével kap információkat a SAKK irányítása.

6. A minősítési eljárások és a monitoring rendszer kapcsolódási pontjai A program minősítés folyamatában a prezentációt követően a kérelmező megkapja a minősítési engedélyét, mely felhatalmazza a képzés tartására. Helyszíni szemle a monitoring rendszer keretében történik, melyet az engedély megadását követően legkésőbb féléven belül szükséges lebonyolítani (vagy legkésőbb az x. képzésen). Ez a helyszíni szemle a monitoring rendszer első helyszíni információ gyűjtő tevékenysége, ami azt jelenti, hogy a monitoring rendszerben kidolgozott folyamat és szempontok alkalmazása szükséges, tehát már bemenő információként szolgál. A képzők minősítési rendszerében a kérelmet benyújtó képző sikeres vizsgája a feltételes minősítési engedély megadásához szükséges. Ezt követően kerül sor helyszíni szemlére, mely ebben az esetben a minősítési eljárás részét képezi. Amennyiben a kérelmező minősített szervezetből jött, a helyszíni szemle lebonyolítása, az erről készült jelentés megküldése a programfejlesztő feladata. Ha a képző nem tagja minősített szervezetnek, ekkor a helyszíni szemle lebonyolítása, jelentés készítése a SAKK feladata. A minősítés véglegesítéséhez szükséges a helyszíni szemle vizsgálat eredménye is, ennek alapján történik meg az értékelő bizottság általi engedély megadása. Azonban a képző feltételes felhatalmazást kap képzések tartására a helyszíni szemlét megelőzően is, tehát már tarthat képzéseket. A monitoring


19/20 oldal

SAKK koncepció

.

rendszer keretében történik a helyszíni szemle vizsgálat, melyet fél éven belül szükséges lebonyolítani (vagy legkésőbb a 3. képzésen), illetve panasz esetén, vagy abban az esetben, ha az egyes képzéseket követően megküldött beszámoló alapján – mely a monitoring rendszer részeként működik – úgy ítéli meg a monitoringot végző szervezet, hogy azonnali szemle szükséges adott képző esetében. A helyszíni szemle tehát a minősítési eljárásban a folyamat záró lépése, és egyben a monitoring folyamatának első helyszíni információt nyújtó lépése. A helyszíni szemlét ebben az esetben is a monitoring rendszerben meghatározott szempontok, követelmények alapján szükséges végrehajtani. A szervezet minősítési eljárásában nincs helyszíni szemle, a monitoring rendszer keretében a program- és a képzők monitoringja során vizsgálandók a képző szervezetre vonatkozó követelmények is, előre meghatározott szempontrendszer alapján.


20/20 oldal

A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képzőközpont (SAKK) által működtetett minősítési rendszer koncepciója július 7. 2

Recommend Documents