A Somogyi Hírlap január 6-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Kicserélik a víztisztítót

A Somogyi Hírlap 2004. január 6-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Kicserélik a víztisztítót Szerz dést kötött a kapolyi önkormányzat a DRV Rt-vel a víztisztító rendszer cseréjére. A község 2 millió Ft támogatást nyert pályázaton a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól; a beruházás költsége 3,2 millió Ft, így a hiányzó több mint 1 millió Ft-ot az önkormányzat állja. Még az els negyedévben kicserélik. Csatorna nélkül élet sincs Látrány Öt Balaton-part közeli kis település abban reménykedik, hogy idén megkezdhetik a csatornaépítést. Enélkül 2005-t l megáll az élet ebben a körzetben. A Balaton-törvény szigorú szabályai szerint ugyanis a közm hiányában nem adható ki építési engedély. Az idén harmadszor pályázik Látrány, Somogytúr, Somogy-babod, Visz és Gamás állami céltámogatásért a környezetkímél szennyvízcsatorna építésére. Tóth László, Látrány polgármestere, a projekt koordinátora elmondta: kétszer utasították el a pályázatukat, mert a keret kiürült. Mégsem tettek le a tervr l, a tavasszal újra beadják a pályázatot. Ez, mint az el z években is, azzal jár, hogy meg kell újítaniuk az engedélyeiket. Mégsem sajnálják a pénzt és a pluszmunkát, mert a jöv jük függ ett l a beruházástól. A munkahelyteremt befektet k amúgy sem ostromolják a kistérséget, de a közm nélkül még egy kerítés sem épülhetne a következ években. Tóth László azt is elmondta, hogy 2,3 milliárd forint a fejlesztés tervezett költsége, ennek 61 százalékát fedezné az állami céltámogatás. További pályázatokkal szeretnék a forráshiányos önkormányzatok és a lakosság terheit csökkenteni. Eddig a DRV Rt és a siófoki Kristály Kft állt mögöttük, mert megel legezték a tervek és az engedélyezési eljárások költségeit. Az öt település szennyvizét a Somogytúrban létesítend napi 500 köbméteres kapacitású telep látná el. A falvak eddig is sok áldozatot vállaltak a Balaton vízmin ségének meg rzésében. Az els k között hoztak létre közös kht-t. a vízgy jt terület rendezésére, s a vállalt feladatot Phare-támogatással meg is oldották. Gáldonyi Es terheli a csatornát Dráva mente Felel tlen fogyasztók miatt a csapadék is bekerül a Dráva menti szennyvízhálózatba. Es s napokon alig gy zik a munkát a szivattyúk, s a hó megérkeztével tovább n het a gond. Sokan a csapadékelvezet csatornákat is rákötötték a szennyvízhálózatra, emiatt es s id ben nem gy zik a munkát a szivattyúk. Nagyobb es k után már volt ebb l gond, még nagyobb baj várható azonban, ha csapadékos telünk lesz. Kiss László telepvezet elmondta: es s napokon másfélszeresére is megn a beérkez szennyvíz mennyisége a barcsi szennyvíztelepen; amíg általában napi 1600-1700 köbméter szennyvíz érkezik az új tisztítóba, addig csapadékos id ben rendszerint meghaladja a 2200 köbmétert. A telep ugyan elbír vele, azonban a hálózat

nem, hiszen a többlet szinte egyszerre zúdul rá. Barcson már évek óta probléma ez, s id közben a falvakban is jelentkezett. Az új fogyasztók is rájöttek, hogy így szabadulhatnak meg legkönnyebben az udvarukba hullott es vízt l. Emiatt azonban a vezeték percek alatt megtelik vízzel, s nem gy zik a munkát a szivattyúk. Csak id kérdése, hogy a szennyvíz mikor duzzad vissza a hálózatba. Ez az üzemeltetésben is gondot okoz, de még többet árthat a fogyasztóknak; akár el is öntheti a szennyvíz az alacsonyan fekv házakat. A szennyvíztelep vezet je elmondta: csatornadiagnosztikával nemrég Barcson pontosan kimutatták az illegális rákötéseket, s kérték ezek megszüntetését. A télen kiderül: jobb belátásra tértek-e a fogyasztók. Nagy László

A Somogyi Hírlap 2004. január 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A szennyez többet fizet Budapest A január 1-jén hatályba lépett környezetterhelési díjakról több ellentmondásos információ került napvilágra. A szaktárca sajtóf nöke, Császár Tibor ezért összefoglalta az Europressnek a környezetterhelési díjak mértékeit és bevezetésük ütemét. A leveg terhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004-ben a leveg terhelési díj 40 százalékát, 2005-ben 50 százalékát, 2006-ban 75 százalékát, 2007-ben 90, 2008-tól a 100 százalékát köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004-ben a törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30, 2005-ben 50, 2006-ban 75, 2007-ben 90, 2008-tól a 100 százalékát köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004-ben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20, 2005-ben 40, 2006-ban 50, 2007-ben 75, 2008-ban 90, a 2009-t l a 100 százalékát köteles megfizetni A törvény talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései 2004. július 1-jén lépnek hatályba. A környezetterhelési díjak a megel z környezetvédelem alapjait és forrásait teremtik meg. A környezetet károsító hatások elhárítása most is nagy költséggel terheli a közösséget, indokolt volt tehát annak konkrét megfogalmazása, hogy a környezet használatáért ellenszolgáltatással tartozunk. Másrészt az ökoadók a szennyez fizet elve alapján igazságosabb teherviselés irányába mozdítják el az adószerkezetet. Mértékük megállapításakor a jogalkotó figyelembe vette a környezet terhelésének nagyságrendje mellett a gazdaság terhelhet ségét és a környezet megóvásához szükséges intézkedések anyagi fedezetét - mondta el a Minisztérium sajtóf nöke.

A Somogyi Hírlap 2004. január 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Két napon két ítélet Siófok Két nap alatt két bírósági pert is nyert a DRV Rt. Léhmann György siófoki ügyvéddel szemben. A Fonyódi Városi Bíróságon a vízm jó hírnévének megsértéséért perelte be, s az els fokú ítélet kimondja: az ügyvéd valóban megsértette a részvénytársaság hírnevét, s ezért a bíróság kötelezte a jogsért magatartás beszüntetésére, illetve, hogy a sajtó útján adjon elégtételt a DRV Rt.-nek. Kártérítésre ugyanakkor az ítélet nem kötelezte Léhmannt; keresetében az Rt. ugyanis ötmillió forintot követelt t le. A Legfels bb Bíróságon a vízm díjmegállapítása került terítékre. Léhmann György nem fogadta el a fia nevére bejegyzett ingatlanra vonatkozóan a 2000. Évi 207,80 forintos köbméterenkénti vízdíjat, és kérte a bíróságot, hogy Léhmann Zoltán és a DRV Rt. közötti szerz dést 135,70 forintos áron hozza létre. Ezt els fokon a Somogy Megyei Bíróság elutasította, s az ítéletet most a Legfels bb Bíróság is helybenhagyta. Az ügyvéd az árak megállapításáról, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényekben foglaltakra alapozta a keresetét. A Legfels bb Bíróság joger s ítéletének indoklásában azonban az áll: "Nyilvánvaló, hogy nem lehet jogellenes, és nem valósíthat meg tisztességtelen piaci tevékenységet azon magatartás, amely a jogszabályi keretek között, törvényi felhatalmazás alapján állapítja meg az ivóvíz díját." Fónai

A Somogyi Hírlap 2004. január 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kapoly hírmondó Egészséges ivóvizet. Gond van évek óta az ivóvíz min ségével. A község tavaly kétmillió forintot nyert a regionális fejlesztési tanács pályázatán a víztisztító rendszer cseréjére. A 3,2 millió forintos beruházáshoz hiányzó pénzt öner b l pótolják, s a DRV Rt-el szerz dtek a munkák elvégzésére. A rendszert az els negyedévben átadják.

A Népszabadság 2004. január 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Igazságosabb vízdíjat kérnek a Balaton mentiek Erre az évre sem vezették be a Balaton és a Velencei-tó térségében az úgynevezett kéttényez s, - az alapdíjat a fogyasztástól különválasztó - vízdíjat, holott a változtatást a szolgáltató mellett egyre több helyi civil szervezet is sürgeti. A kéttényez s vízdíj azt jelenti, hogy - miként az több szolgáltatás esetében is már gyakorlat - külön kellene fizetni a rendelkezésre állásért egy állandó összeget, mely független a fogyasztás mértékét l. A számla másik összetev jét a felhasznált szolgáltatás mennyisége utáni díj változó összege jelenti. A döntés minden bizonnyal azért is nehéz, mivel nagyobb azoknak a köre, akiket hátrányosan

érintene a változás. Az új díjszabással a felhasznált víz után fizetend díj csaknem 10 százalékkal csökkenne, amely az állandó lakosoknak kedvez. Ugyanakkor a nyaralótulajdonosok, a kisfelhasználók költsége valamelyest növekedne a korábbiakhoz képest. A nyaralótulajdonosoknak például akkor is meg kellene fizetniük a rendelkezésre állást, amikor nem veszik igénybe a szolgáltatást. Az üdül övezetek vízellátó rendszereit a nyári idegenforgalmi csúcsfogyasztásra méretezték, miközben az állandó lakosság vízigénye ennek töredéke. Sok helybeli úgy érzi: az üdültetésb l nem profitáló állandó lakosokkal fizettetik meg a nyári igényekre méretezett ellátórendszer többletköltségeit, évek óta a hatóságilag megengedett maximális vízdíjat kiszabva. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) csaknem egy évtizede küzd azért, hogy a tó környékén a kéttényez s vízdíj bevezetésével igazságosabb elosztású lehessen a lakossági vízdíj. Dónucz László a DRV pr-vezet je elmondta: ezt a törekvésüket egyre több helyi civil szervezet támogatja. A DRV öt megyében 370 település vízi közm veit m ködteti. Dónucz László kifejtette: az önkormányzati tulajdonú vízm veknél, ahol a vízdíjakról szóló döntés a helyhatóságok kezében van, már több helyen bevezették a kéttényez s vízdíjat az elmúlt években. A kedvez tapasztalatokat bizonyítja, hogy közülük egyik sem kívánt az idén visszatérni a korábbi rendszerre. Az állami tulajdonú víziközm vek esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium határozza meg a díjfizetés módját és mértékét. A Minisztérium idei évre vonatkozó, vízdíjakról hozott döntése továbbra sem tartalmazza a kéttényez s vízdíjat, így azt a DRV sem alkalmazhatja az érintett településeken - közölte a szakember, aki szerint jöv évt l várható a változás ezen a téren. Bóka István, a tóparti önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség elnöke, Fideszes országgy lési képvisel méltánytalannak tartja a helyi lakosságot évek óta hátrányosan érint helyzetet. Számításai szerint az idén legalább 15 százalékkal emelkedik a régióban a vízdíj. A szövetség az elmúlt évben a pénzügyi és vízügyi tárcához fordult a kéttényez s vízdíj bevezetésének kérésével. A hamarosan leköszön pénzügyminiszter támogatandónak ítélte válaszában az elképzelést - közölte Bóka István, míg a környezetvédelmi és vízügyi tárca további vizsgálódást tartott szükségesnek az ügyben. A szövetség vezet je bízik abban, hogy a vonatozó miniszteri rendelet módosításával akár már az idén lehet vé válik az újfajta díjszabás bevezetése a régióban. Török Tünde

A Somogyi Hírlap 2004. január 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Somogyban A-Z-ig Tab Átemel szivattyút cseréltek a DRV Rt. Tabi Üzemvezet ségének dolgozói a téglagyári út melletti szennyvízátemel nél. A munka elvégzésére azért volt szükség, mert az egyik szivattyú meghibásodott, így az átemel be folyó szennyvizet nem tudták a gy jt telepre továbbítani. A tartalékszivattyú azonnali üzembe helyezésével megel zte a szolgáltató, hogy a szennyvíz kiömöljön. (kJ)

A Somogyi Hírlap 2004. január 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Cs törés Siófok Gyakorta okoz bosszúságot cs törés a belvárosban, tegnap délel tt is el kellett zárniuk a vizet a DRV Rt. szakembereinek a Szabadság téren. A feltör víz és sár elöntötte a Sió áruház el tti parkoló egy részét, és számos üzletben okozott gondot a vízhiány. A vízm ves szakemberek három óra alatt hárították el az utóbbi id ben rendre ismétl d hibát.

A Somogyi Hírlap 2004. január 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Somogyban A-Z-ig Bedegkér Az idei évre elkészített vízmér óra-csereterv szerint mintegy ezer darab órát cserélnek le a m ködési területükön a DRV Rt. Tabi Üzemvezet ség dolgozói. A munkát az id járástól függ en még ebben a hónapban Bedegkéren szeretnék megkezdeni. A legtöbb lejáró hitelesítés mér -órát Tabon kell cserélni az üzemvezet ség munkatársainak. (kJ) A Somogyi Hírlap 2004. január 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vizesiroda a fogyasztóknak Siófok Tegnap adták át hivatalosan a DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatósága új ügyfélszolgálati irodáját a KVV Rt. székházában.

A gyors tájékoztatás végett korszer gépekkel szerelték föl az ügyfélszolgálatot A DRV Rt. beruházásban megvalósult iroda kialakítása megtakarítással járt, hiszen a korábbi telephelyet, ahol az ügyfélszolgálati irodánk is volt, megszüntettük - mondta Tóth István, a részvénytársaság vezérigazgatója. Az irodahelyiséget nem bérlik, hanem megvásárolták. A bekötési kérelemt l a mér megszüntetéséig minden tájékoztatást megkapnak itt az ügyfelek. A közeljöv ben további fejlesztéseket tervez a cég, amely a kapcsolattartáson próbál javítani. - Zöld és kék számok bevezetését tervezzük, ezzel ingyen, illetve a helyi hívás díjáért telefonálhatnak nekünk az ügyfelek - tette hozzá Tóth István. - Az internetes oldalunk fejlesztését is tervezzük, hogy azon akár személyes információkat is kaphassanak a fogyasztóink. Az iroda átadásán a környékr l tizenegy település polgármestere is részt vett, k az átadás után megbeszélést tartottak a cég vezet ivel. Keszthelyi A Heti Hirdet 2004. január 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Új ügyfélszolgálati irodában várja fogyasztóit A DRV Rt. Siófokon 2004. január 22-én Tóth István, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Vezérigazgatója a sajtó képvisel inek jelenlétében ünnepélyes keretek között nyitotta meg a DRV Rt. legújabb ügyfélszolgálati irodáját Siófokon, a Tanácsház utca 9. szám alatt található korábbi KVV Székház épületében. A szolgáltató az ünnepségre meginvitálta az új irodához tartozó 11 környékbeli település polgármesterét is, akik pozitívan értékelték a fogyasztói kapcsolattartás javítása érdekében tett er feszítéseket. A DRV Rt. Stratégiai célkit zései között kiemelt helyen szerepel a szervezeti m ködés hatékonyságának növelése. Ennek fontos eleme a folyamatközpontú irányításhoz illeszked szervezet kialakítása, a társaságon belüli munkamegosztás ésszer sítése. A célkit zés megvalósítása érdekében a DRV Rt. átvizsgálta m ködését, és a hatékonyság növelése érdekében átszervezéseket hajtott végre az év elején. A tevékenységek racionalizálása következtében a Siófoki Ivóvíz Üzemvezet ség ellátási területe 2004. január 1-t l Zamárdi, Szántód és Balatonendréd településekkel b vült. A megnövekedett ügyfélforgalom miatt szükségessé vált a korábbinál frekventáltabb helyen lév és korszer bb ügyfélszolgálati iroda létrehozása, ahol az ellátott települések lakosai kényelmes körülmények között, barátságos légkörben intézhetik el ügyeiket. Ezzel egyidej leg az ügyfélfogadás a Siófok, Sziget utca F utca sarkán álló épületben megsz nt.

A DRV Rt. elkötelezte magát a folyamatos min ségfejlesztés iránt, ezért méri fogyasztói elégedettségét, figyelemmel kíséri ügyfelei észrevételeit, igényeit. Az elvárásoknak megfelel en, a szolgáltató igyekszik emelni ügyfélszolgálati rendszerének és tevékenységének színvonalát. A lakossági kapcsolattartás javítása érdekében került sor az új ügyfélszolgálati iroda kialakítására is Siófok város központjában, mely a fogyasztók számára sokkal könnyebben megközelíthet . A nyitvatartási id t is a fogyasztói kívánalmakhoz igazították, így az iroda munkatársai hétf t l péntekig 800 órától 1630-g állnak ügyfeleik rendelkezésére. Az új ügyfélszolgálati iroda elérhet ségei: Cím: DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóság Ügyfélszolgálati Iroda, 8600 Siófok, Tanácsház u. 9. (a régi KVV Székház) Telefon: 84 / 311-014 Fax: 84 / 510-567 E-mail: [email protected] Honlap: www.drv.hu A Somogyi Hírlap 2004. január 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kapoly Az önkormányzat tulajdonában lev vízm gépház lecserélését és új megépítését tervezi a Kapoly önkormányzat az idei költségvetési koncepcióban els helyen. Poth Ibolya polgármestert l megtudtuk, hogy erre csak pályázati támogatás elnyerésével van lehet ségük. Öner ként a vízm koncessziós díjából mintegy félmillió forintot különítenek el. Még az els negyedévben elkészíttetik a kiviteli terveket, és azt remélik, hogy az új gépházat az idén használatba vehetik. (kJ) Somogyi Hírlap 2004. január 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Gyéren csordogál a szennyvíz Dráva mente. Több településen is messze elmarad a várttól a csatornázás; a lakóházak alig 3040 százalékát kötötték rá eddig tulajdonosaik a térségi szennyvízhálózatra. A 3000 köbméter helyett mindössze 1500-1600 köbméter szennyvíz kerül be ide. Van olyan átemel , amelyik naponta csak egyszer kapcsol be, jóllehet az ideális az lenne, ha óránként tenné. Így viszont nagyobb a hibalehet ség, a kiülepedés és a dugulás veszélye. Ha pedig melegebbre fordul az id , kellemetlen b zzel is számolni kell, hiszen jelenleg is folyamatosan 100-300 köbméter szennyvíz áll a rendszerben. Fucskár Vince, a DRV barcsi kirendeltségének vezet je elmondta: több településen jól halad a csatornázás; a Vízvár-Bélavár vonalon és Drávatamási térségében is mindenütt 80-90 százalékos már a csatornázottság. Ugyanakkor Rinyaújlakon, Istvándiban még 30-40 százaléknál tartanak csupán, s az olyan nagy falvakban, mint Csokonyavisonta, Babócsa és Kálmáncsa, sem értek még el, ennél többet. Rinyaújlakon hálózati hibák miatt kés bb kezdhették a bekötéseket. A szakember bízik benne, hogy idén a csokonyavisontai üdül övezetben is nagyobb lendületet vesz a csatornázás. Nagy László

A Somogyi Hírlap 2004. január 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Drágább szolgáltatások Marcali Emelték több helyi szolgáltatás díját is. A Kapos Volán Rt 8, 3 százalékos tarifaemelési javaslatát az infláció és az általános forgalmi adó 15 százalékossá váltása indokolta. Így a korábban 90 forintos vonaljegy most 100 forint, az egyvonalas bérlet 1490 helyett 1650, a 485 forintos tanuló- és nyugdíjas bérlet pedig 550 forint. A DRV Rt javaslata alapján az ivóvíz 0,67, a csatornadíj 9,7 százalékkal, összességében együtt 4,96 százalékkal drágult. Süt László polgármester elmondta: a lakossági ivóvíz- és csatornahasználati díjat csak a támogatási kérelmek beérkezése után véglegesítik. A jelenlegi 465 forint helyett köbméterenként várhatóan 30 forinttal többet, azaz 495-öt kell majd fizetni az ivóvízért. A Somogyi Kéménysepr -mester Kft szolgáltatásainak drágulása az önkormányzattal kötött szerz dés szerint nem haladhatja meg az infláció 50 százalékát. Így a tarifája 2, 7 százalékkal emelkedett. Az évenként kétszeri kötelez ellen rzés és tisztítás díját a lakossági kéményeknél 366-ról 376 forintra emelték, közületi kémények esetében 452 helyett 464 forint + áfát kell fizetni. A temetkezési díjak is drágultak; az önkormányzat 2000 óta ugyanis nem emelt árat. A mostani emelés hatszázalékos. Változott az önkormányzati lakások bére is. Egy összkomfortos lakás esetén például 160 forint a négyzetméterenkénti ár. Ez 32 százalékos emelkedést jelent. S természetesen befolyásolják a környezeti és szociális körülmények is. Mindezt alapul véve a marcali lakbérbevétel el irányzata 11 millió forint. Vigmond

A Somogyi Hírlap 2004. január 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Úton Európába El adássorozat kezd dik Siófokon a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem jegyében, az érdekl d ket az Advocatus Pro Urbe Alapítvány által felkért szakemberek tájékoztatják. - Célunk a fenntartható fejl dés élénkítése Siófokon és körzetében. Négy fontos témája lesz a Széchenyi utcai teleházban tartandó díjtalan rendezvénynek - mondta Juhász János elnök. - Szó lesz a jelenlegi energiaforrások hatékonyságáról és takarékos használatáról, s a megújuló, a környezetet nem szennyez energia alkalmazására való áttérésr l. A továbbiak: helyünk az Európai Unióban, a környezettudatós magatartás, valamint az egészségünkre gyakorolt kedvez hatás kialakítása. Ehhez kapcsolódóan bemutatókat és tanácsadást is tartunk. Fontos, hogy tudjuk: milyen a fogyasztóvédelem, a partnerség az Unióban, s a polgárok milyen jogokkal rendelkeznek. Január 31-én a DRV Rt, február 7-én a Kögáz Rt., 14-én a Dédász Rt., 21-én a távf téssel foglalkozó Termofok Kft., 28-án pedig a Zöldfok Rt. szakemberei tartanak tájékoztatót és válaszolnak a kérdésekre. Van mód arra is, hogy a rendezvényen kérdezzenek vagy írásban el re, az utóbbiakat a teleház levelesládájában

gy jtjük össze. Március 6-án Horváth Ákos meteorológus a Balaton térségének id járásáról, a föld felmelegedésér l, Véghegyi Tamás villamos mérnök pedig az úgynevezett Zéró energiaházról is beszél az érdekl d knek. Téma lesz az élelmiszerbiztonság. E hónapban a napkollektorokból és biotermékekb l tartunk bemutatókat. A kilenc el adás tartásához a Külügyminisztériumhoz pályázunk támogatásért. Czene

A Balatoni Futár 2004. január 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Segít szándékú igazgatás* A közigazgatás els vonalában több mint negyven éve tevékenykedik Révfülöp polgármestere, Mihovics István. 1965-t l egy zalai településen tanácselnökként dolgozott tizenöt éven át, Zalakaroson öt évig volt els számú vezet , majd 1985-t l Badacsonytomajon VB titkár, míg felkérést nem kapott a révfülöpi feladatra. - Akkor úgy éreztem, ez lesz az utolsó munkahelyem. Megfogadtam, hogy elkövetek mindent annak érdekében, hogy a település felvirágozzék. A közéleti szereplés ugyan -1987 nehezen egyeztethet össze a magánélettel, hiszen a feladatok nagy része a munkaid n kívüli id szakra esik. Levelez tagozaton végeztem el a középiskolát, az egyetemet, aztán gyorsan elszaladtak az évek - emlékezik Mihovics István, aki a Balatoni Szövetség egyik alapító tagja volt, ma elnökségének aktív tagja. A megyei önkormányzatnál nyolc éven át a Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztjét látta el, miközben az idegenforgalmi bizottság alelnökeként is tevékenykedett. Egyik kezdeményez je volt a turisztikai hivatal létrehozásának, a Középdunántúli Vízgazdálkodási Társulások hárommegyés területi szövetségének alelnöke volt, a Magyar Faluszövetségnek pedig 1989 óta alelnöke. Sok feladatot kapott, de mint mondja, annál több sikerélmény is érte. márciusában választottak meg Révfülöpön tanácselnöknek és három évvel kés bb, 1990-ben polgármesternek. A korábban elmaradt fejlesztések, az alapinfrastruktúra hiányának gondja szakadt rám. Fel kellett gyorsítani a szennyvízcsatornázást, ami a napokban el is készült. A rendszerváltás id szakában az ivóvíz-szolgáltatás összeomlott a területünkön, így aztán alig volt id felmérni a problémákat, már az els évben azok sokaságával kellett szembenéznem. A vízszolgáltatással kapcsolatos tüntetés hátszele viszont elindított valamit, igaz, a feladat léptéke messze meghaladta Révfülöp költségvetési lehet ségeit. A minisztériumi kapcsolatoknak köszönhet en megoldódott a gond, és a DRV is jó partner volt - mondja a polgármester. Hozzáteszi, hogy mára a korábbi tíz százalékára csökkent a cs törések száma, nyolcvan százalékban új a rendszer, és ebb l táplálkozik Révfülöpön kívül még jó néhány település a környéken. A szennyvíz beruházással párhuzamosan haladni kellett az ivóvíz rekonstrukcióval, hiszen a település alapja az infrastruktúra. * = részlet a cikkb l

A Somogyi Hírlap 2004. február 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kaposvár Elkészült a DRV tavalyi mérlege, mely alapján kijelenthet , hogy jó évet zárt a cég. A DRV Rt. Somogy megyei Igazgatósága 2003-ban 4,4 millió köbméter ivóvizet értékesített és 1,7 millió liter szennyvizet dolgozott fel a rendszerébe tartozó 147 somogyi településen, s ezzel 1,7 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el. Mivel a lengyeltóti és marcali rendszer hét új településsel b vül, így az idei esztend re már 1,9 milliárdos árbevételt tervez a cég. (av)

A Somogyi Hírlap 2004. február 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vízellátásról a teleházban A siófoki vízgazdálkodás helyzetér l tanácskoztak a Széchenyi utcai teleházban. Varga Gyula István és Brodmann Tamás a hallgatóságnak elmagyarázta, hogyan kerül a víz a kútból vagy a Balatonból a fogyasztóig, majd onnantól a szennyvíz útját a tisztítótelepig, s azon túl a Siócsatornába vezetéséig. Azt állították, hogy mind e közben gondosan figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait is. Májer József, a DRV Rt Dél-balatoni Igazgatóságának a vezet je arról biztosította az érdekl d ket, hogy van és lesz is elég víz a parton a fogyasztók számára. A siófoki Advocatus alapítvány szervezte rendezvényen húsznál több kérdést tettek föl. A válaszokból megtudtuk, hogy az idén is lesz locsolóvíz-kedvezmény. A vízvezetékekben esetleg található szemcséket évente öblítéssel kimossák, az elrozsdásodott, illetve azbesztb l készült csöveket folyamatosan kicserélik. Most is fölmerült, hogy a társasházak fogyasztásmér je sok esetben többet mutat, mint a lakásonként elhelyezett órák összesen. A DRV Rt. egyeztetett már ez ügyben a közös képvisel kkel, s egyikük a teleházban azt mondta, hogy a megoldás közelinek látszik. Kilenc európai uniós rendezvény megtartásához kért pénzügyi támogatást a külügyminisztériumtól az Advotacus alapítvány. A következ bemutatóval és el adással megvárják a pályázat elbírálását, így kedvez esetben arra márciusban kerülhet sor. Czene A Napló 2004. február 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízkivétel és párolgás a Balatonból Tisztelt Olvasók! A Napló 2004. február 2-ai számában megjelent olvasói levélre szeretnénk az újság hasábjain reagálni.

Sáry Kálmán balatonfüredi lakos a megjelent írásban azt állította, hogy a Balaton sajnálatos módon rendkívül alacsony vízszintjét részben a DRV Rt. vízkiemelése okozza. Meggy z dése szerint a Balaton vízpótlását a felszíni vízkiemelés teljes megszüntetésével lehetne megoldani, bár hozzátette, hogy tudomása szerint mindeddig ezt egyetlen egy szakvélemény sem támasztotta alá. Talán nem véletlenül. Úgy gondoltuk, hogy - bár Társaságunk már a korábbiakban is minden lehetséges fórumon hangsúlyozta, hogy tevékenységünknek a Balaton vízszintjére gyakorolt hatása minimális ismét konkrét számadatokkal támasztjuk alá állításunkat. Az élet nélkülözhetetlen lételemét, a tiszta, egészséges ivóvizet a Balaton környéki településeken a Dunántúli Regionális Vízm Rt. biztosítja. Az üdül körzet vízellátását Társaságunk felszín alatti vizekb l, illetve felszíni vízb l - a Balatonból - kitermelt, majd tisztított vízb l oldja meg. A Balatonból az ivóvízellátás mellett mez gazdasági hasznosítás, valamint ipari vízhasználat céljából kerül sor vízkivételre, melyre a vízügyi igazgatóság adhat ki engedélyt. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség összesített adataiból kiderül, hogy éves szinten a teljes vízkivétel összesen mintegy 3,5 centiméter tesz ki, melyb l a DRV Rt. megközelít leg 2,4 centimétert használ fel az üdül övezet megnövekedett igényeit is magában foglaló ellátás biztosítására. A számadatokból egyértelm en kit nik, hogy ez a mennyiség töredéke a hiányzó víztömegnek, és igazából nehezen összehasonlítható a párolgás következtében a tóból távozó, éves szinten mintegy 90 - 100 centiméter magas vízoszloppal. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk arról a tényr l sem, hogy Társaságunk másik f tevékenységi körének - a szennyvízelvezetés és -tisztításnak - köszönhet en évente mintegy 5 millió köbméter tisztított szennyvizet bocsátunk vissza a tóba, ami körülbelül 9 mm-nek felel meg. A számokat összesítve kiderül, hogy a Társaságunk által okozott éves "hiány" ily módon mindösszesen 15 mm, mely mennyiség egy forró, száraz nyári hétvégén elpárolog a tóból. A vízkészletekkel történ gazdálkodás egyébként a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok feladatát képezi, k határozzák meg az egyes vízbázisokból kivehet mennyiségeket. A teljes Balaton üdül övezet tisztán karsztvízb l történ ellátása, a rendelkezésre álló karsztvíz-készletek sz kössége és egyéb hidrogeológiai összefüggések miatt, megoldhatatlan. Siófok, 2004. február 2. Tisztelettel: Pálfi Imre DRV Rt. közm igazgató, vezérigazgató-helyettes

A Somogyi Hírlap 2004. február 9-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Megéri csatornára kötni Balaton-part A jöv évt l talajterhelési díjat kell fizetni azoknak, akik bár lehet ségük lenne rá, de mégsem kötnek rá a szennyvíz-csatorna hálózatra. Májer Józseft l, a DRV Rt Dél-balatoni Igazgatóságának vezet jét l tudjuk: ez elmúlt két évben nagyon sokat javult a helyzet ezen a téren a tóparti településeken, bár akadnak renitensek. Úgy t nik 2005 januárjától nem fogja megérni nekik ez, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint három év alatt fokozatosan köbméterenként 120 forintra növekv ökoadót vetnek ki rájuk. - Tájékoztatjuk a fogyasztóinkat err l - tett ígéretet Májer József. A rákötésre nem a DRV, hanem a települési jegyz kötelezhet, s a befolyó talajterhelési díj is az önkormányzatok büdzséjét gyarapítja majd. Korábban írtunk róla: már az idei csatornadíjban is megjelenik az ökoadó egy másik formája, a vízterhelési díj, amit a szolgáltató a fogyasztótól hajt be és azonnal továbbítja az államkasszába. Ez ugyancsak néhány forinttal emeli a csatornadíjat, ám a Balaton partján él knek minden fillér többletkiadás sokat jelent, hiszen k fizetik a legmagasabb tarifát. A DRV Rt területén az idei évre érvényes díjakat még nem állapította meg a szaktárca, a vízm szerint azonban azinfláció mértékénél nem kell nagyobb arányú emelésre számítani. Fónai Mária az élen Balatonmárián a legjobb a csatornázottság a Balaton déli partján. A község területének 91 százalékán van csatorna a DRV Rt. adatai szerint, gyakorlatilag a lakott részen mindenütt. Hasonlóan kedvez , mondhatni "uniós" Földvár, Keresztúr, és Újlak fölkészültsége is, kevéssel elmaradva a 90 százaléktól. Bogláron és Zamárdiban is már csak nagyon kevés helyen hiányzik a csatorna. A térségben K röshegy helyzete a legrosszabb de ott szerencsére éppen most épül ki a hálózat.

A Somogyi Hírlap 2004. február 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Törvénysért települések Darány Mulasztásos törvénysértést követ el hat Dráva menti település azzal, hogy máig nincs aláírt szennyvíz- üzemeltetési szerz dése. A településvezet k legutóbbi összevont ülésén Darányban részt vett Feigli Ferenc barcsi polgármester is, hogy felhívja a testületek figyelmét a törvénytelenségre. A közös csatornarendszert építtet 18 Dráva menti település legtöbbjén elfogadták a DRV Rt ajánlatát, azonban hat önkormányzat vezet je elzárkózott a szerz dés aláírásától, köztük Villányi László, Darány polgármestere is. Elmondta: több gondjuk is van a DRV ajánlatával. -

Nem tartjuk indokoltnak a javasolt szennyvízdíjat, hiszen egy vadonatúj szennyvízrendszert kell m ködtetni, a vízdíjemelés pedig egyszer en érthetetlen a számunkra. A darányiak tavaly a víz köbméteréért áfa nélkül 194 forintot fizettek. Ugyanaz a szolgáltató most 267 forintos vízdíjat ajánl, amit egyedül azzal magyaráz, hogy a térségi csatornázásban szerepl valamennyi településen azonos szennyvíz- és vízdíjat akarnak bevezetni. Mindezek mellett a felére csökkenne a koncessziós díj, s a szerz déskötés 15 éves elkötelezettséget jelentene a településünk számára. A darányi els ember elmondta: a jelenleginél sokkal jobb ajánlatot is kaphatott volna a 18 település, amely akkor járt volna a legjobban, ha a részt vev önkormányzatok gazdasági társaságot hoznak létre a közös tulajdonuk üzemeltetésére. - Február közepéig döntenénk, addig a hat falu testülete ismét napirend-re t zi a szennyvíz-üzemeltetés kérdését. Nagy László

A Somogyi Hírlap 2004. február 13-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Tab Leszakadt az úttest és hetek óta tátongó gödör van Tabon a Virág és a Mártírok utca sarkán. Krisztin Róbertt l a DRV Rt. tabi üzemvezet jét l megtudtuk: a városi GAMESZ szemétszállító autója alatt szakadt le a vízvezeték tolózár aknafödémje, és emiatt most egyméteres lyuk tátong. A vízszolgáltatást biztosító cég megbízása alapján egy küls vállalkozó készíti az új födémet, amelyet el reláthatólag március közepén helyeznek el. (kj) A NAPLÓ 2004. február 13.-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Zirc, Alsóörs Módosította a kabinet az ivóvízellátásról és a szennyvízkezelésr l szóló kormányrendeletet, amely lehet séget teremt a locsolásra felhasznált ivóvíz tételes elszámolására, melyhez mellékvízmér t kell felszerelni. A lakosság üdvözli a döntést, a DRV Rt. szerint drága a támogatott víz a locsoláshoz. - Err l még értesítést nem kaptunk - mondta érdekl désünkre Lenthár József a DRV Rt. Északbalatoni Igazgatóságának igazgatója. Szerinte a döntés igazságos, de ez a szennyvíz fajlagos költségét növeli, mert csökken az értékesített szennyvíz mennyisége. A locsolásra használt víz elszámolásához mér aknát kell terveztetni és építtetni, mér órára is szükség van. Mindez ötvenezer forintba kerül. A DRV Rt. területén 255 Ft-ba kerül egy köbméter ivóvíz, 210 Ft-ba a szennyvíz. Az új tarifákról február végén tárcaközi bizottság tárgyal és várhatóan 2004. Január elsejéig visszamen leg emelkednek a tarifák - jegyezte meg az igazgató. Az áremelést indokolja, hogy az áfa mértéke 12 %-ról 15-re n tt, és életbe lépett a környezetterhelési díj, mely a szennyvízelvezetés és tisztítás költségét növeli. A közületek vízdíja idén január elsejét l 654 Ft-ról 700 forintra emelkedett köbméterenként. - Luxusnak tartom az államilag támogatott vízdíjjal történ locsolást - hangsúlyozta Lenthár József, aki célszer bbnek tartja a kéttényez s díjrendszer bevezetését.

Kovács Erika A Dunántúli Napló 2004. február 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Világcég a városban Komló Egy korszer mér berendezéseket gyártó, forgalmazó, azokat hitelesít német vállalkozás alapít rövidesen közös céget a Komló-Víz Kft.-vel, illetve a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt.-vel. A magyar-német közös vállalat nem csak a város, hanem a régió ellátására is törekszik, ezzel pedig munkahelyeket is teremt Komlón. Csütörtökön kés délután a városházán köttetett meg az az együttm ködési megállapodás, amelyben az önkormányzat támogatásával egy magyar-német vegyes vállalat alapítását t zték ki célul. Az alapítók a Zenner GmbH., a DRV, illetve a komlói vízm lesznek. A Zenner GmbH. jól cseng név, amikor vízmér k, h fogyasztás-mér k, h fokszabályozó berendezések gyártása, forgalmazása, ezek hitelesítése kerül szóba. A német cég tulajdonosa, dr. Peter Zenner lapunkat tájékoztatva elmondta, szerte a világon, Kínától kezdve Szenegálon át Brazíliáig 80 helyen van érdekeltsége, üzeme a társaságnak. Mivel a Komló-Víz Kft.-ben üzletrészt szerz DRV és a Zenner között 10 éve tart az eredményes üzleti kapcsolat, a tulajdonos úgy döntött, Komlón is céget alapít. A regionális vízm vezérigazgatója, Tóth István hozzátette: a világ jelenlegi legmodernebb technikájú hitelesít üzeme épül júliustól Komlón úgy, hogy a vízm m szaki és humán er forrásait felhasználják. Páva Zoltán polgármester szerint a közös vállalkozás régióra is vonatkozó elképzelései azzal kecsegtetnek, hogy újabb munkahelyek létesülnek a városban még ebben az évben. Deák G.

A Zalai Hírlap 2004. február 16.-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Olcsóbb lesz a házikertek öntözése? A kerti kifolyócsap elé kell szereltetni majd a második hitelesített fogyasztásmér t Takács Sándor Megyei Körkép - A kormány döntése értelmében a locsolóvíz után nem kell csatornadíjat fizetni. A hír jó, de a részletek még nem ismertek a vízm veknél. A DRV Rt. Nyugat-balatoni Igazgatója Palánki János ismeri a tervezetet, de a végleges rendeletet még nem forgatta: - A mi szolgáltatási területünkön eddig a hagyományos öntözési kedvezményt számítottuk be a fogyasztóinknál. Minden bizonnyal a mi 18 ezer idényfogyasztónk és a 36 ezer állandó lakos közül sokan élnek majd az új lehet séggel - véli Palánki János.

A Somogyi Hírlap 2004. február 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Mér órát a kerti csapra Csökkentheti a csatornaszolgáltatás díját az a fogyasztó, aki a locsolási célú vízhasználatra külön vízmér t szereltet fel. Ezzel ugyanis igazolni tudja, hogy az elhasznált víz nem kerül a szennyvizet szállító és tisztító rendszerbe. A kormányrendelet megfogalmazása el tt kikérték a szolgáltatók, így a DRV Rt véleményét is. - Eddig is volt lehet ség a csatornadíj mérséklésére; aki bejelentette az igényét és megfelelt a kormányrendelet ezzel kapcsolatos el írásainak, az a locsolás révén tíz százalékkal csökkenthette a költségeit - mondta Dónucz László, a DRV Rt kommunikációs vezet je. M ködési területünkön öt megyében 250 ezer fogyasztási helyen mintegy harmincötezren éltek ezzel a lehet séggel. Most majd azok a fogyasztóink, akik igénybe vehetik a rendelet alapján a locsolási kedvezményt, eldönthetik, hogy a 10 százalékos locsolási díjkedvezménnyel vagy külön vízmér felszerelésével kívánnak spórolni. A kormányrendelet pontos szövege egyel re nem ismert. Amikor életbe lép, akkor a fogyasztónak kell jeleznie az igényét. Írásbeli megállapodást kell kötni a szolgáltatóval, aminek része többek között a m szaki leírás és a tervrajzok. A mellékmér id szakos hitelesítése szintén a fogyasztót terheli. Mindennek költsége több tízezer forintra rúghat. Világméretekben egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre jó min ség ivóvíz, nem értem, miért támogatja kedvezménnyel ennek ellocsolását a magyar állam, ráadásul a kormányrendelet ilyen módosításával megn het a visszaélések lehet sége is - mondta egy megkérdezett szakember. Czene Attila

A Velencei-tó Vértes Tükör 2004. februári számában jelent meg az alábbi cikk: Csatornázás a Velencei-tó környékén 2003. novemberében megjelent a kormány 1117/2003. (XI.28.) sz. határozata a Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdül körzet Területfejlesztési Koncepciójáról. A kormányhatározat meger sítette azokat az alapvet célokat, fejlesztési irányelveket, prioritásokat, melyeket a korábbi vizsgálatok kijelöltek és számos tanulmányterv részletesen kidolgozott. Ezeknek a céloknak az éves programokban történ megfogalmazása sok egyeztetést igényel. Különösen fontos azon egyeztetések sora, melyet az önkormányzatokkal folytatnak le a különféle intézmények és a területen m köd szervezetek. Nagy szükség van erre, hiszen a fejlesztésekhez szükséges források megszerzése csak az érdekeltek összefogásával és hathatós támogatásával valósulhat meg. Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdül körzet Területfejlesztési Koncepciójában kiemelt prioritással szerepel a tó vízmin ségének meg rzése, a csatornázás és szennyvíztisztítás a tó vízgy jt területén. A tervek között szerepel az Agárdi Regionális Szennyvíztisztító Telep kapacitásának b vítése, és a tó környékén lév települések még hiányzó szennyvíz elvezet hálózatának kiépítése a regionális f m vi csatornákkal együtt.

A Dunántúli Regionális Vízm Rt. A Velencei-tavi Kistérségi Területfejlesztési Társulással és az abban tag önkormányzatokkal történt egyeztetések eredményeként elvállalta, hogy a még csatornázatlan területekre elkészítteti az engedélyezéshez szükséges terveket, és közrem ködik a pályázatok elkészítésében. Így készült el Dinnyés szennyvízcsatornázásának engedélyezési terve. A település már rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel. Ugyanez vonatkozik Sukoró szennyvízcsatornázására, míg tervezés alatt áll Velencefürd , Bence-hegy, Nadap, Pettend szennyvízelvezet rendszere. Nagy lépés az Agárdi Szennyvíztisztító Telep b vítésének el készítése, melynek vízjogi létesítési engedélyezése folyamatban van, a szükséges környezetvédelmi engedéllyel már rendelkezik. Az együttm ködés keretében most közös pályázatot nyújtanak be a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatásáért. Ehhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyújt segítséget. Hullay Gyula, Dunántúli Regionális Vízm Rt.

A Somogyi Hírlap 2004. február 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Zarándokokat vár a falu közössége Babod jellegzetes, csaknem egyutcás település. A Kaposvárt és a Balatont összeköt f út vezet át rajta. S az utazónak az az érzése támad, hogy ez az út bizony elválasztja a két oldalon lakókat. Az itt él k persze ezt másként látják, mert összetartó közösség az övék. Tettek is azért, hogy egy kicsit visszakapják a falujukat. A jelent s költséggel megépült kerékpárút biztonságosabbá tette a közlekedést, és az autópályához kapcsolódó terv szerint a f út kelet fel l kerüli majd el a községet. Ezzel a bels , csendessé váló utca még jobban összeköti majd a falu lakóit. Egészséges az ivóvíz: Schütz János csakúgy, mint Mátyás Tiborné t sgyökeres babodinak vallhatja magát, hiszen itt született. Sokakkal ellentétben úgy hozta a sorsa, hogy mindig talált munkát a szül falujában. Ma meg azt is elmondhatja, hogy a legkorszer bb babodi munkahely az övé. Felépült ugyanis a község új víztisztító m ve az újonnan fúrt két kút mellett. Schütz János hálózat karbantartóként andocsi munkatársával, Czár Lászlóval gondoskodik az itt él k egészséges ivóvizének zavartalan szolgáltatásáról. - A legszigorúbb európai uniós szabványnak is megfelel az új vastalanító berendezés mondta. - Sokkal jobb lett az ivóvizünk, máris érzékelhet a változás, pedig egy hónapja m ködik az új vízm teljes üzemben. Jólesik, hogy az emberek jelzik a javulást. Korábban a vasas víz miatt sok volt a kellemetlenség. A DRV és az önkormányzat megállapodása nyomán létesült a korszer üzem. A karbantartómester elmondta, hogy a hálózat teljes átmosása után végleg elt nik a régi víz nyoma. János tudja, hogy szerencsésnek vallhatja magát, hiszen a falubeliek többsége ingázik a munkahelyére, ha talál állást.

A Somogyi Hírlap 2004. február 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Olvasóink kérdezték: Siófokról, a Tessedik utcából: - Novemberben végeztek az épít k az utcánkban a csatornahálózat fektetésével. Azóta nyitva vannak az árkok az udvarokban, mert nem tudtunk még a csatornára kötni. Mikor tehetjük ezt meg? Májer József a DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je: - a DRV Rt. kész a térség szennyvízének a fogadására. Ahogy a siófoki önkormányzat átadja a hálózatot üzemeltetésre, s ezt m szakilag rendben találjuk, máris ráköthetnek a leend fogyasztók. Nekünk is az az érdekünk, hogy ez miel bb megvalósulhasson. Fekete Tamás, a siófoki önkormányzat városüzemeltetési osztályvezet je: - A déli városrész csatornázása gyakorlatilag befejez dött, az átadás-átvétel el készületeit követ en várhatóan március második felében történhet meg a rendszer átadása a vízm nek. Ezek után köthetnek a lakók a hálózatra; addig is ki-ki elkészítheti a saját beköt vezetékét, hiszen a csatlakozási pontokat már kijelölték. A Somogyi Hírlap 2004. március 2-ai számában jelentette meg a fenti cikkel kapcsolatban a DRV Rt. észrevételeit: Melyik víz a drágább? A Somogyi Hírlap 2004. február 20-án Alacsonyan tartják a víz árát címmel megjelent cikkével kapcsolatban a DRV Rt.-t l az alábbi észrevétel érkezett. Barcson és térségében a DRV valamennyi településen egységesen 267 forint + áfás vízdíjat javasolt. Ezt a díjat alapul véve az önkormányzatok saját belátásuktól függ en kéttényez s díj alkalmazásáról is dönthettek, az elmúlt években Csokonyavisontán is ezt alkalmazták. A hivatkozott cikk a végén téves információt közöl, ugyanis az önkormányzat képvisel testülete tavaly decemberben határozott a 2004. évi ivóvízdíjról és a rendelkezésre állási díjról. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a csokonyavisontai önkormányzat vízdíjrendeletében, amelyet feltehet en az új üzemeltet részére állapított meg, az ivóvízdíj magasabb a DRV Rt. által javasolt árnál, a cikkben viszont alacsonyabbnak van feltüntetve. A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében közöljük, hogy a csokonyavisontai önkormányzat 7/2003(XII. 18.) számú rendeletében 2004. évre kéttényez s ivóvízdíjat állapított meg, amely havi 220 forint plusz áfa rendelkezésre állási díjból és 210 forintos köbméterenkénti vízdíjból áll. A rendelkezésre állási díjat havonta a fogyasztástól függetlenül mindenkinek fizetnie kell. Az ebb l származó árbevétel alapján a DRV Rt. szakemberei kiszámolták, hogy valamennyi fogyasztó köbméterenként átlagosan 71,50 forint + áfát fizet. Csokonyavisontán tehát március 1-t l a cikkben idézett 210 forinton felül még köbméterenként 71,50 forint + áfa költség keletkezik. Ez 281,50 forint + áfa átlagos vízdíjat jelent, ami 14,50 + áfával több az általunk javasoltnál. Tájékoztatásul közöljük, hogy a Tárcaközi Bizottság döntése alapján 2004-ben a lakossági fogyasztók által fizetend legmagasabb díj 272 forint+ áfa lesz. Csokonyavisontán már tavaly is kéttényez s vízdíjat alkalmaztak, ezért nem igaz, hogy a DRV Rt vízdíja 100 forinttal magasabb lenne a településen. Bóta László igazgató

A Somogyi Hírlap 2004. február 20-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Az ökoadó konzerválja a bajt A jöv évt l talajterhelési díjat kell fizetni azoknak, akik bár lehet ségük lenne rá, de mégsem kötnek a szennyvízcsatorna-hálózatra - ezt nyilatkozta lapunknak Májer József, a DRV Rt Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je. Nagy Géza balatonszemesi olvasónk szerint nem szabadna mindenkit egy kalap alá venni. - Májer József azt mondta, hogy sokat javult a helyzet a Balaton-parti településeken, de vannak még renitensek - idézte fel olvasónk. - Nekem nyaralóm van Balatonszemesen és rákötöttem már a szennyvízcsatorna gerincvezetékére, de annak idején nekem is voltak problémáim. S az enyémhez hasonló eset el fordult nyolc ismer sömmel is, akik Fonyódon, Balatonbogláron és Balatonlellén rendelkeznek családi házzal, illetve üdül ingatlannal. Ok egyel re nem kötöttek rá a szennyvízcsatorna-hálózatra, de ezért nem tartom ket hibásnak. Az történt ugyanis, hogy a gerincvezetéket két utcában építették ki, s mindenkinek egyenl összeget kellett fizetnie. A rákötés azonban az egyiküknek háromszorosába került volna, mert másokkal szemben nem 5-10, hanem 35-40 méterre esett az ingatlana. Nagy Géza szerint, ha jöv re köbméterenként 120 forint úgynevezett ökoadót kell fizetnie azoknak, akik nem kötnek rá a gerincvezetékre, akkor ez a megoldás legalizálja a további talajterhelést. Alacsonyan tartják a vízdíjat Az önkormányzati tulajdonú Thermálfürd Kft.-t bízza meg a helyi vízm üzemeltetésével a csokonyavisontai és a rinyaújlaki önkormányzat. E hónapban lejár a DRV Rt.-vel kötött koncessziós szerz désük. - A váltást az indokolta, hogy így lényegesen kevesebbet kell fizetniük a családoknak, az önkormányzatok számára pedig átláthatóvá válik a m ködtetés - mondta Csik László csokonyavisontai polgármester. - Pontos képet kapunk az üzemeltetés és vízszolgáltatás költségeir l, s nem kell egy hatalmas vállalkozás fenntartásához is hozzájárulniuk a lakosainknak. A DRV az idén egységesen az egész térségre 267 forint plusz áfás vízdíjat javasolt. Tavaly forgalmi adóval együtt 200 forintot fizettek a visontaiak a víz köbméteréért. Ha elfogadjuk az idei javaslatot, ez több mint százforintos vízdíjemelést jelentett volna. Ez olyan teher, amelyet tiszta lelkiismerettel nem rakhattunk az itt él k nyakába. Különösen most, amikor új költségként már szennyvízdíjat is fizetniük kell. Inkább a szolgáltatócsere mellett döntöttünk. A polgármester elmondta: a vízm és vízrendszer harmincéves, s err l látják el a szomszédos Rinyaújlakot is. A Thermálfürd Kft profiljába belefér az új feladat, s a megfelel szakemberekkel is rendelkeznek hozzá. Arról még nem döntöttek a két településen, hogy mennyibe kerül náluk az idén a víz. Várhatóan 200 vagy 210 forint plusz áfa közül választanak majd a képvisel k. Nagy László

A Balatoni Futár 2004. márciusi számában jelent meg az alábbi cikk: Környezetvédelem-csatornázás Az elmúlt években évtizedes lemaradást igyekeztek állami segítséggel bepótolni a Balaton parti önkormányzatok - megkezd dött a tó vízmin ségét is nagymértékben befolyásoló szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése az addig ellátatlan területeken. Siófok több városrészén is elkészült, illetve folyik a csatornázás. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott lapunknak Szira István, a Városüzemeltetési Osztály munkatársa. Elmondta, hogy a város jó adottságokkal rendelkezik, hiszen a m köd szennyvíztisztító teljesítménye viszonylag nagy, 32500m3/nap, de figyelembe véve a nyári csúcsid szakot is, leterhelése mintegy 20 ezer m3/nap, azaz mintegy 12 ezer m3-es szabad kapacitással rendelkezik. A megépült hálózatra tehát minden ingatlant be lehet kötni. Ez régebben úgymond felkérés alapján történt. Jelenleg a frissen megépített csatornák esetében a DRV levélben keresi meg az ingatlantulajdonosokat, hogy az üzembe helyezés megtörtént, kössenek rá, de ugyanezt megteheti a Víziközm Társulat is. Ilyenkor a korábbi években is biztosította a DRV a kedvezményt, mely azt jelentette, hogy a szakfelügyeleti (rákötési) díj egy részét elengedték. Mos is ilyen közös akciót terveznek, amit a nemrégen megépített csatornahálózatra szeretnének kiterjeszteni. ezek a Foki hegyen már befejezett rész, a F utca nyugati és keleti fele, illetve a déli városrész területe, továbbá a Sóstótól nyugatra lév területek azon része, ahol a szennyvízcsatorna még ez év tavaszán üzembe helyezhet lesz. Itt azért is fontos lenne a munkákkal egyidej rákötés, mert a szakmai felügyelet, a munkaszervezést jelent sen megkönnyíti, ha egyszerre több ingatlan bekapcsolását lehet elvégezni. Vannak még területek az 1999 el tt épült szakaszokon, ahol még nem kötöttek rá a szennyvízcsatornára, ezért jó lenne ha ott is minél többen élnének a lehet séggel, hiszen sokkal jobb, ha a csatornát használják, mint ha illegálisan, ellen rizetlenül helyezik el a környezetbe, a Balatont szennyezve. Varga

A Somogyi Hírlap 2004. március 16-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Vízórák az ügyészség el tt Siófok Az ügyészség vizsgálatát kérte Léhmann György siófoki ügyvéd azzal kapcsolatban: nem álle fenn csalás annak hátterében, hogy a társasházakban a központi vízóra gyakorta többet mutat, mint a lakásokban elhelyezett mellékvízmér k összessége. A vízdíjszámlákat áttanulmányozva arra a következtetésre jutott: a polgárok százait bosszantó eltérésnek két f oka lehet. Az egyik a h mérséklet szerepe a vízóra helyén - mondta az ügyvéd. - Az a bekötési vízmér , ami alapján a szolgáltató számláz a társasháznak, lekerül a fagyhatár, azaz egyméternyire a talaj felszíne alá. A mellékvízmér pedig abba a lakásba, ahol télen-nyáron legalább 23-24 fok van. A bekötési mér n állandó jelleggel áramlik a víz, ami egyúttal h ti az órát is, míg az egyedi mér kön csak id nként halad át egy-egy liternyi. A mér óra házában a víz tehát

felveheti a lakás h mérsékletét. Ez a h mérséklet-különbség idézhet el eltérést. Amikor tehát a DRV Rt.-nél ellen rzik, jól mér-e a f mér , a laboratóriumban nem teremtenek olyan körülményeket, mintha az a föld alatt lenne. Léhmann Györgyt l azt a tájékoztatást kaptuk: a siófoki városi ügyészség, nyomozást rendelt el vízóraügyben. A h mérséklet-eltérésnél is gyanúsabb a DRV Rt. átalánydíj-számlázása - mondta az ügyvéd. - Csalás gyanúja igazán itt vet dhet fel, persze ha az ügyészség is így látja. Amikor ugyanis egy fogyasztó a leolvasás id pontjában nem tartózkodik társasházi lakásában, akkor nulla vízóraállású számlát kap. A f mér azonban ett l még méri a fogyasztást is, és a szolgáltató ki is fizetteti a társasházzal. Igen ám, de maga a fogyasztó is bemegy a felszólításra a DRVhez, kifizeti a tartozását, s a társasházaknál általam megvizsgált számlákon egyetlen nyomát sem találtam, hogy ezt utólag mikor korrigálja a vízm . Vagyis megtörténik-e utólag a f mér alapján befizetett összeg jóváírása? Vagy esetleg kétszer szedik be ezt az összeget? A jelek szerint igen. Az ügyvéd feltételezéseivel szembesítettük Májer Józsefet, a DRV Rt. dél-balatoni igazgatóját. - A vizet a mi térségünkben a Balatonból nyerjük - kezdte. - H mérséklete tehát változó, télen hidegebb, nyáron melegebb. A víz és a mér óra között valóban lehet h mérséklet-különbség, elméletileg h átadás is elképzelhet , csak az a kérdés, hogy ez mennyiben befolyásolja az órák mérési hitelességét. Nos, erre az Országos Mérésügyi Hivatal szabványa feleletet ad. Miel tt a mér k forgalomba kerülnek, különböz h mérsékleten vizsgálják a hitelességüket, s e tapasztalatok alapján az derül ki: harminc fok vízh mérséklet alatt az eltérések szerepe elhanyagolható. Plusz vagy mínusz két százalék eltérést enged meg az el írás egy mér nek, s ezt egyetlen esetben sem lépi túl az óra, akárhány fokos vizet is folyatnak át rajta. Ha tehát 25 fokos a víz, vagy éppen 10, a jó óra akkor is a hibahatáron belül marad. A mi tapasztalataink sem térnek el egyébként ett l a laboratóriumunkban. Ami pedig az átalánydíj-fizettetést illeti: amikor az a fogyasztó szól, akinek az óráját nem tudtuk leolvasni, korrigáljuk a f mér t is, de ha nem szól, akkor is kiderül az eltérés, ha el bb nem, akkor az adott társasház f mér je és mellékvízmér i közötti egyezetéskor. A különbség sohasem t nik el, s nemcsak a DRV-nek, hanem a közös képvisel nek is az az érdeke, hogy megkeresse, mi ennek az oka. El bb vagy utóbb tehát mindig korrigáljuk a f mér állást, ez sohasem marad el. Fontos a viták tisztázásakor a törvényt idéznünk, s eszerint a fizetésnél mindig a f mér n mért fogyasztás az irányadó, a mellékmér k különbözetét a fogyasztóknak kell megfizetni. Hogy ki csal a vízórákkal? Nos, ehhez csak annyit: a társasházak felénél semmilyen probléma nincsen. Talán érzékletes példák: volt, hogy egy óra mér szerkezetét a spájzban találtuk meg, vagy felt nt, hogy egy négytagú család havonta rendre csak egy köbméter vizet fogyaszt. Fónai Imre

A Heti Hirdet , 2004. március 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Balaton Média hírturmix Idén Lengyeltótian rendezi meg a DRV Rt. A Víz Világnapi központi ünnepségeit. A több napos program legjelent sebb eseményeire március 25-én, csütörtökön kerül sor, amikor a M vel dési Házban 9 órakor dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szakmai

és képz m vészeti kiállítást nyit meg, majd 11 órakor dr. Kis Zoltán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára átadja Somogy megye idei legjelent sebb szennyvízberuházását a lengyeltóti labdarúgó pályánál.

Fejér megyei Hírlap március 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Velence Az önkormányzat már döntött a szippantott szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos tennivalókról. Július elsejét l ugyanis talajterhelési díjat kell fizetnie annak, aki ráköthetne a csatornára, de nem teszi. Enyhíthet a talajterhelési díj, ha az érintett telektulajdonos számlával tudja igazolni, hogy szippantott szennyvizét az arra kijelölt vállalkozóval szállította el. A tókörnyéken a kistérségi tárulás tagjai arról döntöttek, hogy egysége rendeletben szabályozzák a szennyvíz szállítását és elhelyezését. Az önkormányzatok meghirdették a folyékony hulladék szállítását, így az érintet településekr l azok a vállalkozók, vihetik el a szennyvizet, akik szerz dést kötöttek az ön kormányzattal, valamint a DRV Rt.-vel. A tó közelében különösen nagy jelent sége van a szennyvíz biztonságos elhelyezésének, hiszen a természetes vizeket szennyezi a talajban elfolydogáló, elszivárgó folyékony hulladék. A helyi szabályozás el tt felmérést végeztek a szakemberek a tókörnyéken, amelyben megállapították, hogy még nem csatornázott területekr l ellen rizetlenül kerülnek a talajba a szippantott vagy épp a nem szippantott szennyvizek. Ezt igazolta az az adat, amely szerint tavaly a dinnyési szennyvíztisztítóba nem került lakossági szippantott szennyvíz, vélhet en illegális lerakóhelyeken helyezték el a szippantással foglalkozók a derít kb l kikerült, környezetszennyez folyékony hulladékot. A lakók bizonyára nem örülnek, hiszen a szabályozott szolgáltatás vélhet en drágább, mint az illegális elhelyezés, ez egyrészt a számlaadási kötelezettséggel jár együtt. A díj két részb l ev dik össze, a fordulónkénti, valamint az elhelyezési díjból. A tó környéki önkormányzatok közösen írták ki a pályázatot, így sikerült valamennyire leszorítaniuk az árakat. A szolgáltatókkal a megállapodás ez év december 31.-ig tart. A tókörnyéken a lakosságnak szállítási fordulóként 3800 plusz 15% áfát, illetve 5 köbméterenkénti elhelyezési díjat, 2100 forint plusz áfát kell fizetnie. Ez összesen 5900 forint plusz áfa. Velencén, a Bencehegyen és Velencefürd n nincsen még szennyvízcsatorna, valamint néhány más településen is vezetékre várnak a lakók. Akinek lehet sége van rákötni a vezetékre, érdemes elgondolkoznia, melyik változat visz el kevesebb pénzt a konyháról.

A Napló 2004. március 22-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Takarékosan bánunk vele Balatonfüred (t) – a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Területén, (Révfülöp és Balatonf zf között) az 1980-as évek végégig lineárisan emelkedett a vízfogyasztás.

Augusztus közepén a csúcsfogyasztás elérte a napi ötvenezer köbmétert. Ezt a mennyiséget kitermeléssel nem bírták követni, így néha vízhiány is el fordult, tájékoztat Lenthár József igazgató. A rendszerváltást követ en látványosan csökkent a vízkitermelés. Ez nyilvánvalóan a drágulásnak köszönhet . Az emberek kezdenek takarékoskodni a vízzel, ami jogos is, mert a víz nagy kincs. Az is megfigyelhet , hogy az utóbbi két-három évben szép lassan ismét elkezdett emelkedni a felhasznált víz mennyisége, ami talán a hosszan tartó szárazság miatt van. Ma a nyári csúcsfogyasztás 35 ezer köbméter naponta, vízhiány már nincs. Lenthár József szerint a korábbi csúcsot tíz éven belül bizonyosan nem fogják elérni. Egyébként képesek lennének ezt a mennyiséget szolgáltatni, hiszen egynapi mennyiségnek megfelel tárolókapacitással rendelkeznek, s a pótlásról éjszaka tudnának gondoskodni. Az igazgatóság forrás- (felszín alatti) és Balatonból (felszín feletti) származó vizet szolgáltat. A kitermelt mennyiségb l nyáron 20% a felszín alatti, 80 pedig a felszíni víz. Télen 60-40 az arány a felszín alatti javára. A téli-tavaszi id szakban Balatonfüreden is csak forrásvíz van. Ma már lehet ség van arra, hogy a kerti csapra külön órát szereljenek az emberek. Ez mennyire növelheti meg vízfelhasználást? A DRV területén a várakozástól mérsékeltebb az érdekl dés. Az igazgató nem biztos abban, hogy ez növelni fogja a fogyasztást. A szolgáltatóknál vagyonjelent s mérték víznövekedés nem történt. Drága-e az ivóvíz? – kérdeztük. Ma 12 ezer köbméter az átlagos vízfogyasztás, csúcsid ben ennek majdnem a háromszorosa. Azért is drága a Balaton-parton a víz, mert nekik azt a rendszert kell télen is fenntartani, ami 35-40 ezer köbmétert tud termelni gond nélkül.

Napló, 2004. március 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Igazságos vízdíj Budapest (km) - Azonnali kérdést intézett Nagy Jen országgy lési képvisel tegnap Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez. A Balatonnál él állandó lakosok érdekében ugyanis már hosszú évek óta megy a vita a kéttényez s vízdíj bevezetésér l. Eszerint a fogyasztás mellett állandó rendelkezésre állási díjat is fizetni kellene. Ennek értelmében nemcsak a helyi lakosok, hanem a nyaralók is hozzájárulnának a rendszer fenntartásához, ami sokkal igazságosabb teherviselés az eddigi rendszernél. A miniszter válasza pozitív volt, így 2005. Január elsejét l így fizetnek majd a fogyasztók. Akiket esetleg hátrányosan érint az új rendszer, azok számára kompenzációt dolgoznak ki, hogy a jelenleginél rosszabbul semmiképpen se járjanak – mondta Nagy Jen .

A Zalai Hírlap 2004. március 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lassan záródik a közm olló A kistelepülések szennyvíztisztítása sokba kerül Megyei körkép – a közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások száma 113 ezernél is több, viszont a szennyvízcsatorna-hálózatba kötött lakásoké alig 70 ezer. Nagy még a közm olló. A közüzemi vízellátással rendelkez zalai települések száma 257, ezzel szemben szennyvízcsatorna-hálózattal csak 90 település rendelkezett a KSH adatai szerint. A KSH kimutatása szerint 1980-ban 27 ezer, 1990-ben 40 ezer, 2000-ben 67 ezer, 2001-ben 64 ezer lakás volt rákötve a szennyvízcsatorna-hálózatra. A területileg illetékes vízm veknél érdekl dve kit nt: a csatornahálózatok folyamatos b vítése folyik. Sajnos, mostanra azok a települések maradtak vissza, ahol csak drága gépészeti megoldásokkal, nagy távolságra kiépítet rendszerekkel, lehet megoldani. A DRV keszthelyi üzeménél elmondták, hogy a 21, 5 ezer köbméter kapacitású keszthelyi tisztítóm re az utóbbi id szak fejlesztéseivel együtt mintegy 16 ezer köbméter tisztítandó szennyvíz érkezik, azaz van kapacitás, például a még hiányzó szentgyörgyvári rendszeren, vagy a cserszegtomaji, újabb ütemben érkez szennyvizek fogadására is. A kanizsai vízm ellátási körzetében a vízellátás gyakorlatilag száz százalékos, a csatornázottság alig több mint 50 százalékos. Folyamatban van a Kis-Balaton környéki települések bekapcsolása, valamint a tornyiszentmiklósi térségben határon is átnyúló beruházás.

A Somogyi Hírlap 2004. március 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A fejl dést segíti a közm hálózat Átadták a Lengyeltóti és Térsége Vízközm Társulat szennyvízcsatorna-hálózatát. Papszt Lajos polgármester történelmi jelent ség és nagyságú beruházásként említette az építkezést: soha ekkora fejlesztés nem volt még Tótiban, illetve a kistérségben.

Papszt Lajos, Kiss Zoltán, Szabadics József és Gyenesei István szennyvízcsatorna-hálózat átadásán

Lengyeltótiban 850 millió forintba került a közm építés. A város vállalta a koordináló szerepet a térség 3, 2 milliárd forintos beruházásban is. Ennek egy részét állami pénzekb l, többek között a Széchenyi-terv, a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásából, a többit öner b l, illetve lakossági hozzájárulásokból fizették. A fejlesztéshez Buzsák, Sz l sgyörök, Balatonboglár-Sz l skislak, Somogyvár, Ordacsehi és Öreglak csatlakozott. A hálózatra 5300 lakást kötöttek, így nem túlzás: a térség fejl dését és jövojét alapozta meg a beruházás. Kiss Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára avatóbeszédében a társulási együttm ködés fontosságára utalt. A Balaton-törvény szigorú szabályokat ír elo a tóparti településeknek, a vízmin ség és a környezet védelmére. A nagy és költséges beruházásokat a települések öner b l nem tudják megoldani, ezért hasznos az összefogás, a közös akarat, melynek szép példája a most elkészült csatornahálózat, mondta. Gyenesei István, a megyei közgy lés elnöke a megyei területfejlesztési tanács elnökeként üdvözölte a beruházást és megyei ünnepként említette átadását. Mint mondta, a világot élhet vé, s hogy élhet legyen, egészségesebbé kell tenni. A csatornahálózat az egészséges környezetre, a közeli Balatonra vigyáz. A közm hálózatot Szabadics József kivitelez adta át Tóth Istvánnak, a DRV Rt igazgatójának. Mint mondta, a munkák jó min ségben, a határid el tt két hónappal készültek el. Örül a közös sikernek, annak különösen, hogy ezzel a beruházással a kistérség infrastruktúrája jelent sen fejl dhetett. Bertalan Bernadett

A Somogyi Hírlap 2004. március 27-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lengyeltóti A víz világnapja alkalmából alkotótábort szervezett a DRV Rt. A tárlatot Kolber István a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke nyitotta meg a m vel dési házban. Somogy, Baranya, Fejér, Veszprém és Zala megyéb l érkeztek gyerekek és Fodor András vízzel kapcsolatos versei alapján rajzoltak, festettek. (pb) A Somogyi Hírlap 2004. március 30-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Vízi élmények rajzokon A Dunántúli Regionális Vízm Rt. központi rendezvénysorozatának a víz világnapja alkalmából Lengyeltóti adott otthont. A társaság évr l évre más régióban, településen mutatja be célkit zéseit és szervezi rendezvényeit. Ezek szervezésében az önkormányzat segítette. Az általános és m vészeti iskola Fodor András-napok rendezvénysorozatához kapcsolódva hirdettek rajzpályázatot. A tanulók megfestették, lerajzolták vízzel kapcsolatos élményeiket. Munkáikat eszeli Lajos fest m vész hangolta össze. A pályázatra készült alkotásokból kiállítást rendeztek a m vel dési ház galériájában, ezt Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke nyitotta meg. A víz világnapja rendezvénysorozat keretében irodalmi estet tartottak, ennek a házigazdája Baranyai Ferenc költ és Veszeli Lajos fest m vész volt. Híres magyar költ k vízr l szóló verseit Vándorfi László és Oravecz Edit színm vész mondta el. Itt

adták át a díjakat azoknak, akik munkáikkal jól szerepeltek a víz világnapja alkalmából kiírt pályázatra. A DRV Rt szakmai kiállítást is rendezett az érdekl d knek, ezt április közepéig lehet megtekinteni a m vel dési házban. Itt multimédiás eszközök, makettek segítségével mutatja be a cég tevékenységét, viszonyát a vízhez és a környezetvédelemhez. A rendezvénysorozat keretében Kiss Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára ünnepélyesen átadta a városban és térségében kiépült szennyvízcsatornahálózatot. Somogyban az idén ez volt a legnagyobb érték szennyvízberuházás. A hálózat 3, 2 milliárd forintból épült ki, 5300 lakás csatlakozott hozzá. Elkészítése hozzájárul az ország egyik fontos idegenforgalmi üdül körzete környezeti állapotának a meg rzéséhez. Fodor Andrásra emlékeztek Nagy sikerrel rendezte meg a Fodor-napokat az általános és alapfokú m vészeti iskola. Az ifjú képz m vészek kiállítással és rajzpályázattal készültek. A tóti iskolások alkotásai mellett a környékbeli települések tanulóinak a munkáit is bemutatták. Az intézményben rendhagyó alkotótábort szervezett a DRV Rt a víz világnapja alkalmából; az itt készült rajzokat a m vel dési házban lehet megtekinteni. Föllép-tek a Fodor-napokon az intézmény zene tagozatosai és tanáraik. A tanszak zenei találkozót is szervett. Az iskola névadója, Fodor András az idén lett volna 75 éves. Tiszteletére versmondó versenyt hirdettek, erre meghívták a környék iskoláinak diákjait. Czigány György a Fodor András Baráti Kör képviseletében vett részt a rendezvényen. El adásában barátjáról, pályatársáról emlékezett meg. A Siófoki Hírek 2004. márciusi számában jelent meg az alábbi cikk: Környezetvédelem-csatornázás Az elmúlt években évtizedes lemaradást igyekeztek állami segítséggel bepótolni a Balaton parti önkormányzatok- megkezd dött a tó vízmin ségét is nagymértékben befolyásoló szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése az addig ellátatlan területeken. Siófok több városrészén is elkészült, illetve folyik a csatornázás. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott lapunknak Szira István, a Városüzemeltetési Osztály munkatársa. Elmondta, hogy a város jó adottságokkal rendelkezik, hiszen a m köd szennyvíztisztító teljesítménye viszonylag nagy, 32500 m3/nap, de figyelembe véve a nyári csúcsid szakot is, leterhelése mintegy 20 ezer m3/nap, azaz mintegy 12 ezer m3-es szabad kapacitással rendelkezik. A megépült hálózatra tehát minden ingatlant be lehet kötni. Ez régebben úgymond felkéréses alapon történt. Jelenleg a frissen megépített csatornák esetében a DRV levélben keresi meg az ingatlantulajdonosokat, hogy az üzembe helyezés megtörtént, kössenek rá, de ugyanezt megteheti a Víziközm Társulat is. Ilyenkor a korábbi években is biztosított a DRV kedvezményt, mely azt jelentette, hogy a szakfelügyeleti (rákötési) díj egy részét elengedték. Most is ilyen közös akciót terveznek, amit a nemrégen megépített csatornahálózatra szeretnének kiterjeszteni. Ezek a Foki hegyen már befejezett rész, a F utca nyugati és keleti fele, illetve a déli városrész egy területe, továbbá a Sóstótól nyugatra lév területek azon része, ahol a szennyvízcsatorna még ez év tavaszán üzembe helyezhet lesz. Itt azért is fontos lenne a munkákkal egyidej rákötés, mert a szakmai felügyeletet, a munkaszervezést jelent sen megkönnyíti, ha egyszerre több ingatlan bekapcsolását lehet elvégezni. Vannak még területek az 1999 el tt épült szakaszokon, ahol még nem kötöttek rá a szennyvízcsatornára, ezért jó lenne ha ott is minél többen élnének a lehet séggel, hiszen sokkal jobb, ha a csatornát használják, mint ha illegálisan, ellen rizetlenül helyezik el a környezetet, a Balatont szennyezve. Varga

A Balatoni Futár 2004. márciusi számában jelent meg az alábbi cikk: El térbe kerülnek a cs felújítások Európába készül a DRV Rt. is A Balaton Régióban, s t délen egészen a Dráváig szolgáltatja az ivóvizet, s kezeli a szennyvizet a Dunántúli Regionális Vízm Rt. A napokban a cég vezérigazgatóját, Tóth Istvánt kérdeztük aktuális feladataikról. -Mit tett a DRV Rt. A tavalyi évben a hosszú távú és biztonságos szolgáltatásért? -Mindenképpen sikerként könyveljük el, hogy 2003-ban tovább n tt a cég ellátási területe, új települések kapcsolódtak be, els sorban az új szennyvizes beruházások átadása miatt. Gondolok itt f ként a barcsi területre, illetve a Balaton-környékén megvalósult b vítésekre. Nagyon fontosnak tartom azt a tényt is, hogy a korábban megkötött és lejáró szerz déseinket meg tudtuk hosszabbítani. A nyári szezonban tavaly is biztonsággal sikerült kielégíteni a megnövekedett fogyasztói igényeket, jelent sebb fennakadások sem az ivóvízellátás, sem a szennyvízelvezetés területén nem voltak. Természetesen akadtak kisebb-nagyobb problémák, cs törések, ezeket azonban viszonylag gyorsan sikerült megjavítanunk, megoldanunk. A cs törésekb l azonban hosszabb távon arra kell következtetnünk, hogy vezetékrendszerünk egy jelent s része elavult, id s, s így a jöv ben nagyobb gondot kel fordítanunk ezek felújítására is. A csapadékszegény id járás azt is jelentette számunkra, hogy kevesebb csapadékvíz jutott be a szennyvízcsatorna rendszerünkbe. A Balaton térségében a legtöbb helyen ugyanis nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése, így azt is nekünk kell szállítani. -Közeledve az Európai unióhoz, milyen feladatokat ró a cégre az uniós csatlakozás? -Mindenképpen európai szint szolgáltatást szeretnénk nyújtani, amelynek az alapjait már évek óta igyekszünk lerakni. Az ISO 9001 min ségbiztosítási rendszer szerint m ködünk, és ennek a megújító auditjára került sor 2003-ban. A korábban nevezetett rendszer az 1997-es szabvány szerinti el írásokat, tartalmazta, míg a mostani már a 2000-es szabvány szerintieket. Ez utóbbiban már mérhet min ségi célokat kell kit zni, amelyek megvalósulását egyszer bb, könnyebb értékelni. szintén a korszer bb munkaszervezést szolgálják a különféle informatikai fejlesztések, amelyek közül tavaly január 1-jén indult útjára a legújabb, a karbantartás modul, és befejeztünk egy hároméves, nagyon komoly projektet, amely megalapozta a DRV Rt. Jöv jét. -A sikeres gazdasági tevékenység ma már szinte elválaszthatatlan az id szakonkénti ésszer sítésekt l. Ilyenekre sor került-e a cégnél az elmúlt id szakban? -Természetesen, mi is igyekszünk arra törekedni, hogy minél kevesebb ráfordítással minél hatékonyabb munkát tudjunk végezni. Az egyik ilyen racionalizálás a földvári üzemvezet ség megsz ntetése volt, a területet és a feladatokat szétosztottuk a siófoki és a lellei üzemvezet ség között. Ide tartozik még, hogy a siófoki üzemvezet ség is kiköltözött a város központjából a széplaki telephelyre. Fontos átszervezés történt Ajkán is, amely terület a fehérváritól átkerült a földrajzilag hozzá közelebb es Nyugat-balatoni Igazgatósághoz. Ésszer sítések történtek a humáner gazdálkodásban is, például a társadalombiztosítási feladatokat központosítottuk. A jobb munkaszervezést szolgálja a hároméves létszám- és bérkoncepció, amely alapján tavaly az egy évvel korábbi tényleges létszámhoz képest 56-tal,

a tervhez képest közel száz f vel dolgoztunk kevesebben. Üzleti stratégiánk egyik fontos része, hogy befektet i szerepet is vállaljunk. Sikerült a Pécsi Vízm nél jobb ajánlatot tennünk, s üzletrészt szereznünk a Komlóvíz Kft-ben. Novemberben Komló város önkormányzata azért úgy döntött, hogy cégünkkel képzeli el a település jöv jét, és 26 százalékos üzletrészt tudtunk szerezni az említett gazdasági társaságban. A Barcs és térsége társulás szennyvízhálózatának m ködtetését is a DRV nyerte el, s különösen fontos, hogy a m szakilag egymástól független ivóvízrendszerekre ebben a kistérségben egységes, integrált fogyasztói díjat állapítottak meg. Úgy gondolom, ez jó példa arra, hogy egy kisrégió felvállalja a térség településeit, lakóit, s arra törekszik, hogy a ráfordítástól függetlenül, lehet leg mindenki egyenl en viselje a reá háruló terheket. Gyarmati László

A Heti Hirdet 2004. április 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A Víz Világnapja Lengyeltótiban Rendhagyó módon, a hagyományos Víz Világnapi Alkotótáborra már 2004. február 23 – 26. között sor került a Lengyeltóti Fodor András Általános Iskolában. Rendezvényünkkel ugyanis csatlakoztunk a település Kossuth díjas költ jének 75. születési évfordulója alkalmából rendezett, Fodor András Napok elnevezés programhoz. Az alkotótáborban 26 általános iskolás diák vett részt, akik az ellátási területünket képez Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém, Zala megyékb l érkeztek. A szakmai munkát Veszeli Lajos fest m vész irányította. A tehetséges ifjú alkotók egy – egy vizes témájú Fodor András vers mondanivalóját próbálták megjeleníteni a fest vásznon, néhányan pedig színes papírdarabkák összeillesztésével kollázsokat készítettek. A márciusi, Víz Hetének is nevezhet rendezvénysorozatot 2004. március 24-én, 18 órától a Zenés Irodalmi Est nyitotta meg. Az esemény házigazdái Baranyi Ferenc, József Attila díjas költ , valamint Veszeli Lajos fest m vész, az Új Balaton m vészeti folyóirat szerkeszt je voltak. A vidám párbeszédes felvezetéseket követ en, Oravecz Edit és Vándorfi László színm vészek adták el híres magyar költ k vizes témájú verseit, melyek között Kassai Franciska gitárjátékában ismert népdalok csendültek fel. Az est legemlékezetesebb pillanatait mégiscsak az irodalmi pályázatra beérkezett remekm vek jelentették, melyeket két kivétellel szintén a színm vészek adtak el . A szerz k áhítattal és átszellemülten hallgatták professzionális el adásmódban saját m veiket. Két ifjú tehetség – Császár Dávid és Gazdag Eszter – arra is vállalkozott, hogy az összegy lt, mintegy 100 vendég el tt maga szólaltassa meg szerzeményét. A másfél órás, vidám hangulatú program a Víz Világnapi irodalmi pályázat eredményhirdetésével zárult. A beérkezett pályamunkákat két munkatársunk: Szakáli Anna és Gaál Antal zs rizték, akik már maguk is adtak ki saját verseskötetet. A támogatók jóvoltából rendelkezésünkre bocsátott értékes díjakat Szebényi Tibor informatikai igazgató osztotta ki a nyertes diákoknak. A rendezvénysorozat 2004. március 25-én folytatódott. 9.00 órakor került sor a Víz Világnapi Szakmai és Képz m vészeti Kiállítás megnyitójára. Papszt Lajos polgármester ünnepi beszédében üdvözölte a megjelenteket és köszönetét fejezte ki a DRV Rt. vezetése felé, hogy szakma legjelesebb rendezvényével tisztelte meg az általa irányított települést. A kiállítást dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke nyitotta meg. Avatóbeszédében szólt az a

Víz Világnapjáról, és felhívta a figyelmet a vízellátásra, természetes környezetünkre leselked veszélyekre. Ezt követ en a rendezvénysorozat m vészeti vezet je, Veszeli Lajos fest m vész számolt be az alkotótáborban született m vekr l, valamint a Bakony Fotóklub Víz az Élet cím fotópályázatáról, melynek kiváló remekm veit szintén megtekinthették az érdekl d k. A megnyitó ünnepség az ifjú m vészek jutalmazásával zárult, az okleveleket és ajándékcsomagokat Tóth István vezérigazgató és Papszt Lajos polgármester adták át. A Víz Világnapi kiállítás egyébként 2004. április 12-ig tekinthet meg a Lengyeltóti M vel dési Házban. A rendezvénysorozat a városi sportcsarnokban folytatódott itt rendezték meg ugyanis a Lengyeltótiban és térségében megvalósult szennyvízberuházás ünnepélyes átadóünnepségét. A mintegy 150 f s vendégsereget Papszt Lajos polgármester üdvözölte, majd köszönetet mondott azoknak a politikusoknak, intézményeknek, cégeknek és magánszemélyeknek, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a beruházás megvalósításához. Ezt követ en dr. Kis Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára adta át ünnepélyes keretek között a határid el tt két hónappal befejezett szennyvízberuházást. A programban Dr. Gyenesei István, a Somogy megyei Közgy lés elnöke következett, aki beszédében a megye legjelent sebb 2004. évi beruházását méltatta, majd a kivitelezésért felel s f vállalkozótól, Szabadics József úrtól Tóth István úr vette át a m veket üzemeltetésre. Társaságunk vezérigazgatója köszönt jében megígérte, hogy a jó gazda gondosságával fogja üzemeltetni a rendszert a DRV Rt. Az ünnepség látványos, emlékezetes kulturális m sorral, az Ördöngös Néptánc Együttes fellépésével zárult. Másnap került sor a Törzsgárda Ünnepségre, a törzsgárda vendégeinket dr. Varga Miklós, a DRV Rt. felett tulajdonosi jogokat gyakorló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára köszöntötte, az emléklapokat és plaketteket Tóth István adta át az ünnepelteknek. A központi ünnepség keretében annak a 110 kollégának a munkáját ismertük el, akik 25, 30, 35, 40 éve állnak a vízügy szolgálatában, míg a 10, 15, 20 éves vízügyes múlttal rendelkez munkatársak a területi igazgatóságok ünnepségein vehették át az okleveleket, emlékplaketteket. D.L. A Somogyi Hírlap 2004. április 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Megoldották a szennyvízgondot Somogyszob Megújult a somogyszobi szennyvíztisztító. A környék legkorszer bb és legújabb tisztítóm ve hét éve épült, de csak másfél éve használják üzemszer en. Az évekig álló üzemre sokat kellett költenie az önkormányzatnak, hogy megfeleljen a környezetvédelmi és technológiai el írásoknak. Els lépésként felújították az egész elektromos hálózatot, egy új automatikus központi jelz rendszert építettek ki és elvégezték a telep teljes korrózió elleni védelmét, s a küls épületek és medencék kisebb javítását is.

A telep felújítása a h szigetelés elkészítésével és egy nagy teljesítmény légbefúvó berendezés beszerelésével nemrég fejez dött be – mondta Eller János polgármester. – Az új kompresszor el segíti a biológiai tisztítást. A beruházásra az üzemeltetést végz DRV Rt. 2 millió forintot, az önkormányzat pedig 3,2 millió forintot szánt. Így most a szennyvíztisztítás valamennyi technikai feltétele tartósan biztosított Somogyszob és Bolhás mintegy 2 és fél ezer lakosának. A tisztítóm be napi 120 köbméter szennyvíz érkezik vezetéken, ami a kapacitás alig 60 százaléka. Ehhez további 60 köbméter szippantott szennyvíz befogadását is tervezik. Ha még ennél is több lenne a tisztítandó szennyvíz, akkor az egész rendszer b vítésének sincs technikai akadálya. A lakosság 80 százaléka már rácsatlakozott a csatornahálózatra, s várhatóan egy éven belül a 90 százalékos rákötést is elérik a két községben. Bíró Mária

A Somogyi Hírlap 2004. április 17-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Es víz, szennyvíz az utakon Siófok Jobb esetben csak a csapadékvíz, néhol azonban a szennyvíz folyt a siófoki utcákon a legutóbbi nagy es zés után. Számos helyen szabálytalan módon a szennyvízcsatornába vezetik az es vizet az ingatlanokról. Es zések idején kiömlik a szennyvíz a Vécsey utcára, s ebben a büdös lében kell járniuk féltengelyig koszolódva az autóknak panaszolta siófoki olvasónk, Kerekes Imréné. - A Balatonnál a legmagasabb a vízdíj, illetve a szennyvíz elvezetésének díja, miért nem oldja meg a DRV Rt ezt a problémát? Biztosan az itteni átemel vel van gond. Es zések idején kiömlik a szennyvíz a Vécsey utcára, s ebben a büdös lében kell járniuk féltengelyig koszolódva az autóknak - panaszolta siófoki olvasónk, Kerekes Imréné. - A Balatonnál a legmagasabb a vízdíj, illetve a szennyvíz elvezetésének díja, miért nem oldja meg a DRV Rt ezt a problémát? Biztosan az itteni átemel vel van gond. - A Vécsey utcai szennyvízátemel nk üzemzavar nélkül, folyamatosan m ködött - állította kérdésünkre Májer József, a DRV Rt Dél-balatoni Igazgatóságának igazgatója. - A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot és az átemel ket csak szennyvizek elvezetésére létesítették, így a csapadékvíz befogadására nem vagyunk felkészülve. Amennyiben nagyobb mennyiség csapadék kerül a szennyvízcsatornába, a hálózaton és az átemel knél szennyvízkiömlés fordulhat el . Valószín leg ez történt a Vécsey utcában is. A csapadékvíz elvezetése azonban nem a DRV Rt feladata, bár folyamatosan együttm ködünk az önkormányzatokkal, hogy az elvezet rendszerek kiépítése és b vítése minél el bb megvalósuljon. A széplak-fels i Tihany és Klára utcákból, valamint a Liszt Ferenc sétányról ugyanakkor azt jelezték olvasóink, hogy az elmúlt napok es zései után a vízelnyel k nem fogadták be a csapadékot, így a víz az utakon hömpölygött. - Ez valóban súlyos gond - ismerte el Fekete Tamás, a siófoki önkormányzat városüzemeltetési osztályvezet je. - A Tihany és a Klára

utcában egyszer en "elt ntek" a csapadékvíz-elvezet árkok. Az ottani ingatlantulajdonosok egyéb más mellett építési törmelékkel töltötték fel ezeket. Fölszólítottuk ket, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot. Az elmúlt napok es zéseikor egyébként a város jelent s részén csordultig voltak a szennyvíz-csatornák, aminek az is az oka, hogy több helyütt szabálytalan módon ebbe vezetik az es vizet az ingatlanokról. Beszédes adat: a siófoki szennyvízátemel be a nyári id szakban naponta 22 ezer köbméter víz folyik be, a szezonon kívül átlagosan 8-10 ezer. A legutóbbi es s napon azonban óránként 1500 köbméter folyt át rajta. Azért is nehéz tetten érni, honnan származik a csapadékvíz, mert egy egész térség, több település szennyvize ömlik itt össze. A DRV Rt korábban kidolgozott egy füstöl s módszert annak felderítésére, melyik ingatlanról vezetik az es vizet a szennyvízcsatornába, ám információnk szerint "élelmesek" ennek is megtalálták már az ellenszerét. Czene-Fónai Tab A DRV Rt. Tabi Üzemvezet ségének szakemberei elvégezték az ezer köbméteres víztároló tartály kötelez tisztítását és fert tlenítését. A karbantartás ideje alatt a város magasabb fekvés utcáiban a nyomáscsökkenés mellett kisebb vízhiány volt. A vízszolgáltatás tegnap délel tt az egész város területén helyreállt. (kj) A Somogyi Hírlap 2004. április 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Siófok A DRV Rt. volt a házigazdája a víziközm szolgáltatók országos vezérigazgatói értekezletének. A Szakmai Szövetség tanácskozásán dr. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár tartott tájékoztatót. (fi) A Siófoki Hírek 2004. májusi számában jelent meg az alábbi cikk: Rákössünk-e az elkészült csatornára? "Igen" A központi támogatással megépített és üzembe helyezett szennyvízcsatorna hálózatokra az érintett ingatlanokat az üzembe helyezést követ 6 hónapon belül rá kell kötni. Amelyik településen ennek a kötelezettségnek az ingatlantulajdonosok nem tesznek eleget, ott a további központi támogatások igénybevételének lehet ségét l településüket kizárják. A Fokihegyi városrész és térsége, valamint a F utca nyugati fele és térsége szennyvízcsatorna hálózat üzembe helyezése 2003. decemberében megtörtént. A F utca keleti fele és térsége, valamint a Belváros déli része és térsége szennyvízhálózatát pedig 2004. áprilisában helyeztük üzembe. A fenti területeken az ingatlanok rákötési lehet ségei megteremt dtek. A

Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya kéri az érintett ingatlantulajdonosokat, hogy a rákötési munkálatokat végezzék el. Ennek ösztönzése érdekében az üzemeltet vel, a DRV Rt. Dél-balatoni Igazgatóságának vezet jével, Májer József úrral arról sikerült megállapodásra jutni, hogy a rákötéskor fizetend szakfelügyeleti díj 50%-a elengedésre kerül, így az ingatlantulajdonosok megtakarítanak mintegy 2.600,- Ft-ot. A kedvezmény a csatornahálózatra 2004. június 30-ig rákötött ingatlantulajdonosokat érinti. A rácsatlakozási munkák elvégzése során a bekötési kérelmet a Siófoki és a Sóstói Víziközm Társulatnál kell leigazoltatni. (Siófok, Semmelweis u. 2., Hernyó Üzletház emelet) A kedvezmény az alábbi utcákra vonatkozik területrészenként: Foki-hegyi városrész: Nefelejcs utca (Kandó K. u.-Bláthy O. utca között) Szépvölgyi köz, Bláthy O. utca, Mogyoró u., Ringló u., Kajszi u., Öreghegyi u., Eperfa u., Vadalma u., Lidó u., Bodza u., Kökény u., Birs u., Galagonya u., Meggyfa u., Május 1. u. és a Cseresznye utca. F utca nyugati fele és térsége: F utca (Klapka Gy. u. - Wesselényi M. u. között), Wesselényi M. u. keleti vége, Aradi vértanúk u. keleti vége. Belváros déli része és térsége: Rét u., Alsó u., Tesedik S. u. (Irinyi J. u.-Alsó u. között), Lipták G. u., Fekete I. utca.Azokat az ingatlantulajdonosokat, akik 2004. június 30-ig a rákötési kötelezettségnek nem tesznek eleget, a Polgármesteri Hivatal határozatban kötelezi a bekötések elkészítésére. A rácsatlakozást határid re el nem készít k 100.000,- Ft-ig bírságolhatók. Bizonyára minden városlakó tisztában van azzal, hogy az a szennyvíz, ami nem kerül a szennyvíztelepre, közvetett módon a Balaton vizét szennyezi. Kérjük, hogy a Balaton érdekében minden érintett tegyen eleget rákötési kötelezettségének. Szira István f tanácsos A Somogyi Hírlap 2004. május 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Szabad a vásár Atádon Nagyatád Az uniós csatlakozás finisében igazította több helyi rendeletét is az Európai Közösségi szabályokhoz a nagyatádi önkormányzat. A képvisel -testület módosította a piac- és vásártartási rendeletet, hogy az uniós tagállamok lakói is értékesíthessenek a helyi vásárokon. Az új állattartási rendelet pedig a korábbinál némileg kevesebb haszonállatot engedélyez tartani a város különböz övezeteiben. Rendeletmódosítást kívánt az is, hogy a szemétszállítási díjjal tartozók személyes adatait az önkormányzatnak megadja a közszolgáltató, s hogy adó formájában vethesse ki a jegyz a díjtartozást. A konzervgyár aktuális helyzetér l kért tájékoztatást az önkormányzat. Kósi András ügyvezet igazgató elmondta, hogy a gyár újabb privatizációs pályázata várhatóan májusban jelenik meg, de a dolgozók munkaviszonyát nem veszélyezteti az idei korlátozott üzemi m ködés. A DRV Rt-nek a városi víziközm tízéves üzemeltetésér l szóló beszámolójának értékelésekor megállapították, hogy a társaság jó színvonalon, biztonságosan és szakszer en látta el az ivóvíz- és szennyvízközm veinek koncessziós üzemeltetését. Bíró Mária

A Somogyi Hírlap 2004. május 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Somogyban A-tól Z-ig Hetes A DRV Rt. segítségével az önkormányzat húsz padot telepít a település közterein. A beruházást a falukép fejlesztésére és a zöldterületek rendezésére kiírt pályázati támogatásból és öner b l fedezi a hivatal. A képvisel testület döntése alapján tíz padot már elhelyeztek a falu központjában, s a többit a vízm a napokban szállítja a településre.

A Somogyi Hírlap 2004. május 13-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Kéttényez s lesz a vízdíj Budapest-Siófok A vízügyi minisztériumban készülnek arra, hogy a többségi állami tulajdonban lév víziközm -szolgáltatóknál 2005. január 1-t l bevezessék a kéttényez s vízdíjat. Részletes elemzés készült ennek várható hatásáról a fogyasztók és a szolgáltatást végz k körében. - A havonta nyolc köbméternél kevesebbet fogyasztókat kedvez tlenül érinti a kéttényez s díjrendszer bevezetése. A szociálisan hátrányos helyzetben lév k megsegítése, a növeked szolgáltatási költségek kompenzálása olyan feladat, amely túlmutat a tárca hatáskörén mondta Varga Miklós helyettes államtitkár. Meg kell keresni a forrásokat, amelyekkel az érintettek támogatása megoldható. A kéttényez s díjrendszer bevezetésének m szaki akadálya nincs, mivel az a legtöbb esetben csak a számlázási rendszer átállítását igényli. A kéttényez s vízdíjat már alkalmazó szolgáltatóknál az árképzés megváltozásával kapcsolatosan gond sehol nem merült fel. Az értékesített víz mennyisége így jelent sen nem változott. E tapasztalat a többségi állami tulajdonú vízm -részvénytársaságok esetében is zökken mentes átállást ígér. Czene Attila Somogyban A-tól Z-ig Andocs Ma kezdik meg új kút fúrását Andocson az ivóvíztelepen, mivel az eddig használt mélyfúrású kút beomlott. A szolgáltató DRV Rt. üzembe helyezte a tartalék kutat és arról biztosítja a vizet. A területet tegnap adta át az önkormányzat a DRV Rt.-nek.

A Zalai Hírlap 2004. május 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A nyári vízellátásról Keszthely(h.á.) Telephelyén tartott tájékoztatót tegnap a nyári vízellátásra való felkészülésr l a m ködési területéhez tartozó települések polgármesterei, közigazgatási tisztségvisel i körében a DRV Nyugat-balatoni Igazgatósága. A szolgáltatók képviseletében Palánki János igazgató szólt azokról a közelmúltban elvégzett térségbeli fejlesztésekr l, amelyek fokozzák a közüzemi szolgáltatásuk biztonságát, további min ségjavítását.

A Ma és Holnap cím folyóirat 2004. júniusi számában jelent meg az alábbi cikk: Összefogás a tiszta vízért Hét Somogy megyei település önkormányzata hozta létre a Lengyeltóti és Környéke Szennyvíztársulást, hogy közösen oldják meg az évek óta húzódó szennyvízproblémát. A többmilliárdos nagyságrend beruházás megvalósítása méltán említhet az együttm ködés és a településfejlesztés példájaként. A szennyvízhálózat átadását követ en Papszt Lajossal, Lengyeltóti város polgármesterével beszélgettünk.

Hogy indult a beruházás? Milyen anyagi forrásokból sikerült megvalósítani a szennyvízhálózat kiépítését? Már régóta terveink között szerepelt, hogy a szennyvízelvezetés kérdését megoldjuk. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépülésével száz százalákosssá vált a település infrastruktúrája. Közel tíz éve kezdtük ezt a harcot. Többször pályáztunk, ám forráshiányra hivatkozva rendszerint elutasították kérelmünket. Végül az el z kormány által meghirdetett Széchenyiterv keretében nyertünk egy pályázatot, ennek köszönhet a beruházás megkezdése. Fontos volt az a lépés is, hogy a Balaton vízgy jt területét külön kezdték kezelni, és végül megszületett a Balaton-törvény. 2002-ben az új kormány hivatalba lépésével a támogatás nem sz nt meg, így pályázati célkit zésünket teljes mértékben meg tudtuk valósítani. Ezért a hét település 5400 érdekeltje nevében mind a két kormánynak köszönetet kell, hogy mondjak. A

már említetten túl, további 320 millió forintot nyertünk a Vízügyi Célel irányzatból, 100 millió forintot a Területi Kiegyenlít Alapból, öt település 31 millió forintot kapott a Megyei Területfejlesztési Tanácstól, Boglár és Ordacsehi pedig 8 millió forintot a Balaton Fejlesztési Tanácstól. A lakosság, illetve az önkormányzatok fél milliárddal járultak hozzá a beruházáshoz, melynek nettó értéke így összesen 3,2 milliárd forintot tett ki. Mely településeket érinti a közm fejlesztés? Balatonboglár Sz l skislak városrésze mellett a másik hat település: Lengyeltóti, Ordacsehi, Sz l sgyörök, Buzsák, Öreglak, valamint Somogyvár, melyek a Pogány Völgye Kistérségi Társuláshoz tartoznak. Van-e lehet ség arra, hogy kés bb más települések is csatlakozzanak a csatornahálózathoz? A rendszernek 400 m3-es tartaléka van, így kés bb még valamelyik kisebb település - például Somogyvámos vagy Gyugy - csatlakozhat a hálózathoz. Somogyvámos van a legel nyösebb helyzetben, ugyanis csatlakozási szándék esetén Somogyvámos és Somogyvár között egy nagyon rövid összeköt szakaszt kellene csak megépíteni.

Mikor adták át az elkészült csatornahálózatot? 2004. január 7-én indítottuk el a rendszert, a m szaki átadás a DRV Rt. Víz Világnapi rendezvénysorozatához kapcsolódva március 25-én történt meg, ahol jelen volt dr. Kis Zoltán, a KvVM politikai államtitkára is. A végs átadást május 28-ára t ztük ki, amikorra már elkészülnek a tereprendezési munkálatok, az új útburkolatok is. Az üzemelés tehát január óta folyamatos, próbaüzemr l nem beszélhetünk, mivel nem egy új szennyvíztelep létrehozásáról van szó. Az elvezetett szennyvíz a már m köd balatonlellei szennyvíztisztító telepre kerül. A megépült új hálózatot természetesen a rendszer elindítása óta figyeljük, és kiküszöböljük az esetlegesen felmerül hibákat. A lakosság hány százaléka kapcsolódik a szennyvízelvezet rendszerbe? A pályázati feltételeknek megfelel en a m szaki átadást követ egy éven belül, azaz 2005

májusáig a lakosság 90%-ának be kell kapcsolódnia a hálózatba. Ez persze településenként más-más arányszámot jelent. Ordacsehi és Lengyeltóti esetében már most elértük a 90%-ot, amelyben közrejátszott az is, hogy a hálózatra történ csatlakozás anyagi terhét az önkormányzat átvállalta a lakosságtól. Egyébként a meghatározott arányszám elérésében fontos szerep jut az önkormányzatok jegyz inek, a lakosság csatlakozásra való ösztönzésében.

Melyik vállalat végzi az új szolgáltatást? Már korábban is jó kapcsolatunk volt a Dunántúli Regionális Vízm vel, elégedettek voltunk tevékenységével, így az új beruházás kapcsán is a DRV Rt.-vel mint szolgáltatóval állapodtunk meg a hálózat üzemeltetésér l. Szakembereik már a tervezés és a kivitelezés folyamatánál is jelen voltak. Az irányítástechnika is úgy készült el, hogy az a DRV Rt. már meglév rendszeréhez illeszkedjen. Tehát közösen dolgoztunk azon, hogy a rendszer hatékony, jól m köd , az üzemeltetés pedig zökken mentes legyen. A DRV Rt. Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megyékben 366 településen biztosítja az egészséges, min ségileg ellen rzött ivóvizet, és 142 településen gondoskodik a keletkezett szennyvizek elvezetésr l, tisztításáról. Utóbbi tevékenységével - mint az ország egyik legjelent sebb környezetvédelmi szolgáltatója - nagymértékben hozzájárul az ellátási területén található két idegenforgalmi terület: a Balaton és a Velencei tó vízmin ségének meg rzéséhez, javításához. A balatoni üdül körzetben keletkez szennyvizet 7 régióban 10 telepen tisztítja a DRV Rt. A Társaság elkötelezte magát a környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése mellett. A vízügyi ágazaton belül els ként, a balatoni VII. régió Balatonf kajári Szennyvíztisztító Telepe és a hozzá kapcsolódó szennyvízelvezet rendszer szerezte meg az ISO 14001 szabvány el írásainak megfelel tanúsítványt. 2003-ban a megújító audit alkalmával a Társaság a rendszert kiterjesztette az V/1. régió Nemesgulácsi (Badacsonytördemic) Szennyvíztisztító Telepére és szennyvízhálózatára is. A Lengyeltótiban és térségében kiépült szennyvízhálózat esetében is figyelembe lettek véve a szigorú környezetvédelmi szempontok, így a kés bbiekben a balatoni II. régió szintén bevonható lesz a Társaság Környezetközpontú Irányítási Rendszerébe.

A Zalai Hírlap 2004. június 3-ai számában, valamint a Napló 2004. június 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Fizessen többet az is, aki nem fogyaszt Új vízdíjrendszert terveznek a Balatonnál Siófok A balatoni régióban tizenegy év óta újraéled téma a vízdíjrendszer átalakítása. Az önkormányzatok és az állandó lakosok egy olyan modellt szeretnének, amelynek segítségével a keveset fogyasztó üdül tulajdonosok és a szezonálisan m köd vállalkozások is megfelel en beteszik a részüket a hálózat fenntartási költségeibe. A probléma akkor vált fontossá, amikor az ivóvíz és csatorna díja a múlt század 80-as éveinek elején emelkedni kezdett, s a 20 évvel ezel tti 3 forintos, az 1990-es 10 forintos díjról mára közel 300 forintra n tt. A térség szolgáltatójánál, a Dunántúli Regionális Vízm Vállalatnál akkor kezdtek adatokat közölni arról, kit hogyan terhel a nyári csúcsszezonra méretezett, a tó vízmin ségének védelmében különösen drága rendszer fenntartása. A máig érvényes szisztéma szerint a fenntartási, felújítási költséget a fogyasztás alapján kivetett díj tartalmazza - aki sok vizet használ, az sokat fizet bel le, aki semmit, annak ingyen van. A szakért k már 1994-ben olyan díj bevezetését javasolták, amely szerint a díj kialakításába nemcsak az elfogyasztott ivóvíz biztosítása vagy a szennyvíz megtisztítása tartozik bele, hanem maga a lehet ség is, hogy a fogyasztó bármikor igénybe veheti a szolgáltatást. Tehát akkor is fizetni kell, ha valaki egyetlen cseppet sem enged ki a csapból, hisz a rendszert m ködtetni kell, s annak értéke állandóa csökken. Az úgymond kéttényez s, külön alapdíjat és fogyasztási díjat tartalmazó rendszert azóta több önkormányzati tulajdonú vízm nél bevezették, a Balatonnál azonban a többszöri nekibuzdulás sem hozott sikert. Hajós Béla, az illetékes tárca korábbi államtitkára szerint sohasem a szakmai vagy m szaki háttérrel volt a gond, egyszer en hiányzott a politikai akarat. Az éppen kormányon lév pártok egyike sem merte kockára tenni népszer ségét a balatoni állandó lakosság érdekében a jóval nagyobb számú, er sebb hangú üdül tulajdonosi, vállalkotói rétegeknél. A Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén elhangzottak szerint azonban rövidesen mégis megszülethet az új díjrendszer. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F igazgatóság vezet jének, dr. Kovács György Zoltánnak a tájékoztatójából kiderült, az indok, az Európai Unió. Mint elmondta, a nemzetközi kötelezettségeink miatt nem kerülhetjük el, hogy a ráfordításainkat korrekten tükröz árrendszert alakítsunk ki. A készül víziközm törvényben ennek megfelel en az ország egész területén azonos szempont alapján határoznák meg az árat. Az állami tulajdonú regionális vállalatoknál - köztük a DRV Rt.-nél 2005. január elsején vezetnék be az új rendszert. De még az is el fordulhat, hogy nem kett , hanem több részb l alakítják ki az árat. Tóth István , a DRV vezérigazgatója elmondta, hogy A Minisztérium és az érintett regionális vízm vek képvisel ib l felállított szakért i csoport az állandó alapdíj mellet egy sávosan kialakított, fokozatosan emelked fogyasztási díjban gondolkodik. Nemcsak a kevesebbet fogyasztóktól várnának több pénzt a rendszer fenntartására, a nagyon sokat fogyasztókkal is érzékeltetni akarják, hogy a víz egy korlátozottan rendelkezésre álló er forrás.

A szakért k egyetértenek abban, hogy az alapdíjas rendszert az ivóvíznél és a csatornánál egyaránt alkalmazni kell. Az alapdíjat a lakossági és közületi fogyasztóknál egyformán kell meghatározni, nem lehet különbség az állandó és idényjelleg fogyasztók között. Az alapdíj mértékét a bekötési átmér jével arányosan kell megszabni, az nem tartalmazhat fogyasztást. Ugyanakkor elfogadhatónak tartanánk, ha a közületi fogyasztók magasabb fogyasztási díjat fizetnének. Az új árrendszer bevezetésénél fontos alapelv, hogy az áttérés közvetlen eredményeként a szolgáltató nem juthat nagyobb bevételhez. Tóth István szerint emiatt a DRV területén a fogyasztási díj jöv re akár 10 százalékkal is csökkenhet. Természetesen a valójában fizetend díj eközben magasabb lehet. A nyolc évvel ezel tti számítás szerint az áttéréssel a havonta 5 köbméternél kevesebb vizet használók jártak volna rosszabbul, ma ezt a határt 7,8 köbméteres havi fogyasztásnál húznánk meg. A vízügyi tárca a szociálisan rászorulók helyzetének kezelésében az önkormányzatok együttm ködésére számít. A BFT elfogadta a tájékozatót, de úgy döntöttek, hogy az új díjrendszer bevezetését komoly társadalmi vitának kell megel zni. Ennek megszervezésében közrem ködést is vállalnának. Gy rffy Árpád

A Somogyi Hírlap 2004. június 3-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: A parton is lesz elég víz Siófok Az szödi vízm a legkorszer bb a térségben, ez szolgáltatja a legjobb min ség ivóvizethangzott el a DRV Rt. tegnapi, nyári felkészülésr l szóló tájékoztatóján. Májer József, a vízm Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je szerint a korábbi évekhez hasonlóan az idei szezonban sem várhatók mennyiségi, vagy min ségi problémák. Folyamatosan fejlesztik a szagtalanító eljárásukat is, immár ez sem zavarhatja az idegenforgalmat. Jelent s beruházásba fog a DRV Rt. a széplaki felszíni vízm vízmin ség- és kapacitásfejlesztésével. A jelenlegi napi 23 ezer köbméteres csúcsterhelési lehet séget 33 ezresre b vítik. Javulni fog az ivóvíz min sége, s kiválthat ma még üzemel , de korszer tlen környékbeli vízm veket is. A beruházás értéke 2-3 milliárd forint lesz. Els sorban a fert tlenítés fejlesztésére vár a lényegesen kisebb kapacitású fonyódi felszíni vízm re. A Balaton törvény szerint, ahol már megépült a csatornahálózat, ott a rákötés kötelez . A part közeli településeken és a vízgy jt területén el kell érni a 95 százalékos csatornázottságot. Májer József szerint ez jó ütemben halad. A siófoki szennyvíztisztító befogadóképessége ugyan még nem érte el a maximumot, ám mindenképpen korszer sítésre szorul. Ahogy az igazgató fogalmazott: mivel a város "ráépült", fontos, hogy a környezeti hatásokat a lehet legkisebbre csökkentsék. A DRV uniós támogatásra számít a lellei szennyvíztisztító fejlesztése érdekében. A közelmúltban csatlakoztak erre a Lengyeltóti környéki települések. Ugyanígy b vítend és

korszer sítend a kéthelyi is, ahonnan a vizek az övcsatornán keresztül a Balatonba jutnak, s ma a tisztítás igen költséges. Megsz nik a csatornab z Balaton-part A Balaton térségében egy-egy átlagos szennyvízgy jt régióra 15-20 kilométeres partszakasz jut. Innen átemel kkel és nyomóvezetékekkel kombinált f gy jt k juttatják el a központi tisztítótelepre a part menti települések szennyvizét. Ezért a szennyvíz viszonylag hosszú ideig tartózkodik a csatornarendszerben. Több szagtalanítási módszert próbáltak ki az utóbbi id ben, és Májer József szerint idén nyáron a csatornab z már nem zavarhatja az idegenforgalmat. - A legkedvez bb megoldásnak a DRV Rt és a m szaki egyetem mez gazdasági-kémiai tanszéke által közösen kidolgozott nitrát-adagolási eljárás bizonyult - mondta a vízm délbalatoni igazgatója. - Ez nem a probléma tüneti kezelésére, hanem a lehet ség szerinti megel zésére alkalmas. Egy üzemirányító alközpontból felügyelhet egy egész régió szagtalanítóberendezés-állománya. Az rt. kiemelten foglalkozik a szagproblémákkal, az ezzel kapcsolatos bejelentésekkel. Sok helyen gond, a Balaton térségében azonban teljesen megoldott a szennyvíziszap környezetbarát elhelyezése. Az iszapot komposztként hasznosítják. A tájékoztatón Májer József elmondta: a tabi vízm nél kísérletképpen megpróbálnak eleget tenni a HACCPkövetelményeknek. Kiderül, meg lehet-e csinálni ezt az ivóvíztermelés keretei között is? Ha igen, alkalmazzák más vízátadó rendszerekre is. Két éve kezdte a DRV Rt a települési ivóvízhálózatok szivacsos tisztítását, mert nem elegend öblíteni a t zcsapon keresztül. A vízmin ségnek szigorú követelménynek kell megfelelni a fogyasztónál is. Májer József szerint jó néhány év még, mire ezzel a módszerrel végigérnek a településeiken. Fónai Imre Jobb ivóvizet! Az uniós el írásoknak megfelel vízmin ség eléréséhez elengedhetetlen több települési vízm technológiai korszer sítése. Idén Andocs, Miklósi, Kára Nágocs, Bonnya, Kapoly, Zics vízkezel berendezésének felújítását kezdik el terveztetni.

A Somogyi Hírlap 2004. június 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízügyesek forró hónapok el tt Megyei körkép Csaknem 100 millió forint kintlév séget görget maga el tt a Dunántúli Regionális Vízm Somogyban. Húsz helyen már korlátozták a vízfogyasztást és a nagy adósok ellen pert

indítottak - hangzott el tegnap azon a kaposvári tanácskozáson, ahol somogyi polgármestereknek az id szer fejlesztéseket mutatták be. Ijeszt en megdrágultak a vízügyi beruházások, ám ez nem tántoríthat el senkit az építkezésekt l. Vállalatunk el teremti a forrásokat - hangsúlyozta Bóta László, a DRV megyei igazgatója. Elmondta: több mint 40 településen csupán egy mélyfúrású kút üzemel. A fúrás és bekötés jelenleg csaknem tízmillió forintba kerül, egy méter gerincvezeték megépítése 6-8 ezer forint. Tavaly három községben - Kaposújlak, Somogyvár, Nikla készült új kút, és ezzel párhuzamosan több nagy beruházást fejeztek be. Május végén adták át a lengyeltóti rendszert, a környez nyolc faluban 29 átemel és mintegy 60 kilométer csatorna épült. Rámutatott: a meglév létesítmények is gondoskodásra szorulnak. A nagyatádi telephelyen 60 millió forintba kerülne a leveg ztet rendszer felújítása és szükséges a böhönyei, valamint a somogyszobi telepen felújítása. Bóta László bejelentette: felkészültek a forró hónapokra. Bár a h vös id járás miatt április végéig két százalékkal kevesebb ivóvizet értékesítettek, a sokéves tapasztalat szerint szeptemberig 10-15 százalékkal n a fogyasztás. Óvatosan úgy kalkulálnak: az idén 200 ezer köbméterrel kevesebb, mintegy négymillió köbméter ivóvizet értékesítenek Somogyban. Csuport László gazdasági vezérigazgatóhelyettes a kéttényez s díj - elvileg - már 2005-t l lehetséges bevezetését vázolta fel, Pálfi Imre közm igazgató többek közt a fejlesztési, pályázati lehet ségekr l beszélt. Harsányi Miklós

A Somogyi Hírlap 2004. június 7-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Széplaki juniális: sör 30-ért Siófok Tizedik juniálisukat tartották a vízügyes dolgozók Siófokon, a balatonszéplak-fels i városrészben. Az egykori május elsejék hangulatát árasztotta a rendezvény, amelyen egy pohár sörért mindössze 30 forintot kértek, míg az üdít ért fizetni sem kellett. Ráadásul a kiszolgálók nem fogadtak el borravalót. A több- hektárnyi területen zajló programok kicsiknek és nagyoknak egyaránt kiváló szórakozási lehet séget biztosítottak. Többtucatnyi kondérban készültek a finom ételek, a lapockapörköltt l a sülteken át a csíp s csülökpörköltig. Kígyózó sorokban álltak a vendégek a nagyberényi Ursinyi Julianna sátra el tt, aki minden érdekl d nek megjósolta a jöv jét. - Évek óta itt vagyok a Juniálison és nem kell szégyenkeznem a korábbi jóslataim miatt mondta Ursinyi Julianna. - Nagyrészt beigazolódtak, s err l folyamatosan érkeznek hozzám a visszajelzések. Például volt egy hölgy, akinek azt javasoltam, váljon el. Az idén már az új társával együtt látogatott meg, akivel nagyon boldogok. Keszthelyi Zoltán

Buszban a vízr l Siófok Információs busszal gazdagodott a DRV Rt., melyben a víziközm -szolgáltatással ismerkedhetnek meg a kíváncsiskodók. A modern technika segítségével az érdekl d k megtudhatják, miként jut el a víz a fogyasztókhoz, vagy mi történik a szennyvízzel. A járm a Víz- és Csatornam vek Országis Szakmai Szövetségének tulajdona, de az üzemeltet je és karbantartója a DRV Rt. A hétvégi Juniálison mutatta be el ször a cég az új buszt, melyet rövidesen a környez települések lakói is megcsodálhatnak. Keszthelyi

A Napló 2004. június 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Igazságosabb teherviselés a kéttényez s vízdíjjal Balatonfüred (kiss)- A vízmin ség javítása és a biztonságos vízellátás a legfontosabb feladat - hangzott el a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Észak-balatoni Igazgatóságának szezon elejei tájékoztatóján. Lenthár József, a DRV Rt. Észak-balatoni Igazgatóságának vezet je beszámolt arról, hogy a Társaság f bb stratégiai céljai a fogyasztóközpontú m ködés er sítése, a környezet megóvása, valamint a biztonságos szolgáltatás. Az igazgatósághoz tartozó üzemvezet ségek a pénzügyi lehet ségek függvényében tervszer en cserélik a vízmér ket, a tolózárakat és más szerelvényeket, valamint felújítják, karbantartják a hálózatot is. Csuport László, a DRV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese a kéttényez s vízdíj bevezetését ismertette. Elmondta, hogy az új rendszer, amely havi állandó díjból és a tényleges fogyasztást mér díjból áll, igazságosabb teherviselést tesz lehet vé. Így nem csak az állandó lakók, hanem a csak id szakosan a Balatonnál tartózkodó üdül tulajdonosok is fizetnek havonta egy pár száz forintos készenléti díjat. A 2005. január elsejét l bevezetend rendszer fontos eleme, hogy a szociálisan hátrányos helyzet eket kész kompenzálni hangsúlyozta Csuport László. A Somogyi Hírlap 2004. június 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Es t l csordul túl a csatorna Ködfejleszt berendezéssel ellen rzi a vízm , hogy hol vezetik illegálisan a csapadékvizet a csatornába. Gondot okoz, hogy nagyobb es zésekkor jelent s mennyiség csapadékvíz kerül a szennyvízcsatorna-hálózatba. Jobb esetben csak a csapadékvíz, néhol azonban a szennyvíz folyt a siófoki utcákon a legutóbbi nagy es zés után. Több helyen szabálytalanul a szennyvízcsatornába vezetik az es vizet az ingatlanokról. Beszédes adat: a siófoki szennyvízátemel be a nyári id szakban naponta 22 ezer köbméter víz folyik be, a szezonon kívül átlagosan 8-10 ezer. A legutóbbi

es s napon azonban óránként 1500 köbméter folyt át rajta. Így nehéz tetten érni, honnan származik a csapadékvíz, mert egy egész térség, több település szennyvize ömlik itt össze. A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot és az átemel ket csak szennyvizek elvezetésére létesítették, így a csapadékvíz befogadására nem vagyunk felkészülve - mondta Májer József, a DRV Részvénytársaság Dél-balatoni Igazgatóságának vezet je. - Amennyiben nagyobb mennyiség csapadék kerül a szennyvízcsatornába, szenny-vízkiömlés fordulhat el . A csapadékvíz elvezetése azonban nem a DRV Részvénytársaság feladata, bár folyamatosan együttm ködünk az önkormányzatokkal, hogy az elvezet rendszerek kiépítése és b vítése minél el bb megvalósuljon. Információnk szerint egyébként az "élelmesek" már a vízm ködfejleszt berendezésének is megtalálták az ellenszerét. A DRV Rt azonban folyamatosan ellen riz, s ha rendellenességet észlel, jelzi az illetékes önkormányzatnak. Csak a helyhatóság tehet ugyanis azért, hogy a "lefülelt" ingatlantulajdonosok felhagyjanak az es víz csatornába vezetésével. Fónai Imre A Somogyi Hírlap 2004. június 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Somogyban A-tól Z-ig Hetes Jól haladnak a régi, rossz sportöltöz bontásával, így az önkormányzat határid re átadhatja a kivitelez nek a területet. A DRV Rt. szakemberei a közelmúltban már kialakították az új épület vízaknáját. A mintegy 30 millió forint beruházással szre elkészül öltöz hasznos lesz a regionális sportversenyek lebonyolításakor is.(hzs) A Fejér Megyei Hírlap 2004. június 9-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Négy község víztisztítója A miniszter szerint fordulat áll be a települési környezetvédelemben. Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztes, Magyaralmás(sl)

-Olyan nagyságrend beruházás valósult meg a négy település összefogásával, mint mikor a múlt század elején bevezették a falvakba a villanyt. - állapította meg egyebek között dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap az avatóünnepségen. Az Iszkaszentgyörgy gesztorságával elkészült szennyvízberuházás átadása alkalmából a szaktárca vezet je szólt a kormány 2015-ig elkészített környezetvédelmi programjáról is. A beruházás programfelel se, Hullay Gyula, a DRV Rt. volt igazgatója arról szólt, hogy a mintegy 1,5 milliárd forintos bekerülési összeg közel 80 százalékát a KAC-, címzett és a Vízügyi Alap támogatásával teremtették el . Az önkormányzatok 308 millióval támogatták a beruházást, s ebben benne van a társulási hozzájárulás is. Eddig a lakóegységek 70 százalékát kötötték rá a csatornarendszerre. A www.origo.hu Internet oldalon jelent meg az alábbi cikk: Közös bulik, rugalmas munkaid és a kismamák visszafogadása - ezek jellemzik a családbarát munkahelyeket, derült ki az Esélyegyenl ségi Kormányhivatal és a munkaügyi tárca pályázatának eredményhirdetésén. A pályázaton költségvetési szervek is indulhattak, az egyik díjazott például egy olyan munkaer -fejleszt központ lett, ahol állandó tenisz- és aerobikedz áll a dolgozók rendelkezésére. Csütörtökön hirdették ki a Magyar Tudományos Akadémia épületében a Családbarát Munkahely pályázat eredményét. Lévai Katalin esélyegyenl ségi miniszter a díjátadón elmondta, azok a cégek számítanak családbarátnak, amelyek gondoskodnak arról, hogy szülés után a kismamák visszamehessenek dolgozni, amelyek figyelnek a nemek arányára a vezet i posztok elosztásánál, és amelyek rugalmas munkaid t biztosítanak a családos dolgozóknak. Csizmár Gábor, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára pedig arról beszélt, hogy a családbarát munkahelyek egyik legf bb jellemz je az, hogy az alkalmazottakkal kötött megállapodásokban a legapróbb részletekig rögzítik a munkafeltételeket. A felhívásra több tucat pályázat érkezett. A 2000-ben alapított díjat idén is négy kategóriában - kis-, közép-, nagyvállatok és költségvetési szervek - osztották ki. A kisvállalkozások kategóriájában egy törökszentmiklósi papír-írószer nagykereskedés, a Polgár-Társak 2000 Kft. nyert. A cég képvisel je, Polgár Edit az [origo]-nak elmondta, minden évben tartanak két "bulit", ahova a dolgozók családját is meghívják. Id nként vannak közös f zések és sportesemények, a férfi alkalmazottak pedig évente kétszer elmennek közös horgászatra. A középvállalatoknál a dunaújvárosi FerrInfo Rt., a nagyvállalatok kategóriájában pedig a siófoki központú Dunántúli Regionális Vízm Rt. lett a gy ztes. Utóbbi képvisel je, Pintér Lajos az [origo]-nak elmondta, a 2700 f s cégnél az esélyegyenl ségi miniszter által is említett rugalmas munkaid t úgy oldják meg, hogy az alkalmazottakra bízzák, hogy reggel 6ra vagy 8-ra járnak dolgozni. A cégnél a napi nyolcórás munkaid magában foglalja az ebédid t is. A költségvetési szervek kategóriájában két els díjat is kiosztottak. Az egyik gy ztes az "Alkalmazni, megtartani, gondoskodni" mottót magáénak valló Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal lett, a másik pedig az Észak-Magyarországi Regionális Munkaer fejleszt és Átképz Központ, ahol - mint a díjátadón elhangzott - állandó tenisz- és aerobikedz áll a dolgozók rendelkezésére.

A Balatoni Futár 2004. júniusi számában jelent meg az alábbi cikk: Magyar és német szenegáli díszpolgárok DRV-s üzlet Afrikában Csaknem tíz évvel ezel tt a német Zenner céggel közösen a DRV Rt. Gépészeti Igazgatósága készített egy vízóra hitelesít padot, amelyet Szenegálba kellett szállítani. Az afrikai történet ekkor kezd dött. - 1995 januárjában utaztam ki Senegálba el ször Zenner úrral együtt, amikor kiszállítottuk és beüzemeltük a hitelesít padot. - meséli Máté László, a Gépészeti Igazgatóság igazgatója.Egy év múlva a cég akkori vezérigazgatójával, Szántó Imrével utaztunk újra az afrikai országba. Igen magas, miniszteriális szint tanácskozásokra kerül sor, s megállapodás is született arról, hogy a kés bbiekben víztisztító berendezéseket is fogunk majd szállítani. Néhány víztisztító szállítására sor került, valamint feltérképeztük az ottani helyzetet és a cégünk ottani gazdasági lehet ségeit. A kapcsolatban aztán néhány évnyi szünet következett, mígnem tavaly újabb felkérést kaptunk Zenner úrtól, aki újra szervezi szenegáli cégét, s t lünk vízügyi szakembereket szeretne bevonni a munkába. Ennek eredményeként utaztunk nemrégiben újra Szenegálba hárman: Zenner úr, Tóth István vezérigazgató úr és jómagam. Összesen hat napot töltöttünk ki, s feledhetetlen élményekkel gazdagodtunk. Nem csak a f városban, Dakarban jártunk, hanem az ország legelhagyatottabb területein is, ahol számunkra elképzelhetetlen szegénységben és elmaradottságban élnek az emberek. Az országban vannak viszonylag korszer technikák is, amelyeket még a franciák hagytak ott, amit jelenleg a nagyvárosokban üzemeltetnek, de az egészséges ivóvízellátás érdekében hatalmas lehet ségeket tartogat az ország. Igazából egy huszonötezer f s település, Djilor látott bennünket vendégül, ahol egy rendkívül látványos ünnepségen is részt vettünk. A környékb l 48 polgármester is ott volt, amikor a Zenner cég és a DRV Rt. eddigi segítségének elismeréseként hatalmas ceremónia keretében mindhármunkat a városka díszpolgárának választottak. - S mi lesz a feladatuk Önöknek, mint szenegáli díszpolgároknak? - Természetesen azt várják t lünk, hogy els sorban az egészséges vízellátás megoldásában adjunk nekik tanácsokat, segítséget. Igyekeztünk felmérni a körülményeket, megvizsgáljuk, hogy milyen nyersvizeik vannak, milyen technikával, miként lehet biztosítani számukra a vizet. Természetesen nekünk is vannak olyan eszközeink, berendezéseink, amelyeket itthon már nem használunk, de az ottani körülményekhez képest csúcstechnikának számítanak. Felmérjük a raktáron lév ilyen készleteinket, s ezeket felajánljuk nekik megvételre. A tervek szerint hamarosan ellátogat hozzánk egy szenegáli küldöttség, amelyikkel mindezekr l itthon tárgyalhatunk Babou Diouf MACZEN vezérigazgató úr vezetésével. - A szenegáli körülményekr l hallhatnánk néhány érdekességet? - Rendkívül sok élmény ért bennünket, hiszen olyan helyeken is jártunk, ahol fehér ember talán még sosem. A települések nagy részében természetesen nincs villany, úttalan utakon jártunk, s olyan helyen is, ahol száz kilométerb l hetvenet az árokban tettünk meg, mert csak ott lehetett járni. Az emberek mindenütt nagy szeretettel fogadtak bennünket. Akadt település, ahol a bennünket fogadó polgármesternek négy felesége és vagy harminc gyereke volt… sárból készült házakban - inkább kunyhókban - élnek ma is, mintha sok száz éve megállt

volna az id . Az ivóvízzel nagy gondjaik vannak, igen sok helyen például az, hogy sós a vizük, mert egy folyó mentén élnek, amely a száraz id ben a tenger fel l visszaduzzad, s így gyakorlatilag majdnem tengervizet kell inniuk. Úgy igyekeznek maguknak vizet biztosítani, hogy leásnak 20-25 méter mélyre, kútgy r ket tesznek bele, s ott megjelenik az ivóvíz. Érdekes sztorink is volt ezzel kapcsolatban, ugyanis egy ilyen kútnál jártunk az egyik nap, ott találkoztunk sok emberrel. Az egyikük másnap, amikor végre megtalálták a vizet, örömtáncot lejtett, s annyira nem figyelt, hogy beleesett a kútba. Szerencséje volt, mert túlélte. Az ottaniak mesélték, hogy nem egyedi az eset, hiszen amikor megtalálják a vizet, olyan extázisban ünnepelnek, hogy bizony el fordul hasonló baleset. A víz tehát központi szerepet játszik a szenegáli emberek életében, s mi a rendelkezésünkre álló legegyszer bb technikával, technológiával is nagyban tudunk rajtuk segíteni. Úgy gondolom, hogy hosszabb távon ez a kapcsolat mindkét fél részére gazdaságilag is hasznossá válhat, hisz nemzetközi pénzeszközökkel is támogatják az afrikai államokat, amelyekb l meg kell oldaniuk a legfontosabb gondjaikat, többek között az egészséges ivóvízellátást. Gyarmati A Napló 2004. június 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Információs busszal gazdagodott a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége, melynek üzemeltet je és karbantartója a DRV Rt. Az infobusz segítségével modern és szemléletes eszközökkel mutatják be tevékenységüket a fogyasztóknak. Az érdekl d k megismerkedhetnek az ivóvíz- és a szennyvíztisztítás folyamatával. Számos ismertet anyagot is terjesztenek.

A Somogyi Hírlap 2004. június 15-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Határtalan vízdíj Balaton-part Ha harminc fillérrel is, de átlépte a b vös hatszáz forintos határt az ivóvíz- és a csatornadíj együttes összege a Balaton-parti településeken. A fogyasztók ezekben a napokban kapják kézhez az els , magasabb árakat tartalmazó számlákat. Több Balaton-parti olvasónk is azzal fordult szerkeszt ségünkhöz: jogában áll-e a szolgáltató DRV Részvénytársaságnak most, az év közepén január elsejéig visszamen en az összes eddig kiállított számlát sztornírozni, s újat kiállítani a nemrég véglegessé vált, de év elejét l érvényes díjakkal? - Az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás 2004. évi díja természetesen már az év elejét l ismert, az állami tulajdonú víziközm vek, így a DRV Rt esetében is a szakminiszter állapította ezt meg - mondta Dónucz László, a DRV Rt pr-felel se. - A lakossági fogyasztókat azonban állami támogatás illeti meg, s amikor ezt szétosztják az érintett 1229 település között, azt követ en válik véglegessé, hogy a fogyasztóknak mennyit is kell fizetniük egy köbméter elfogyasztott vízért. Idén eredetileg 5,9 milliárd forinttal tervezte támogatni a központi költségvetés a lakossági vízdíjat, ez az összeg végül a takarékossági intézkedések hatására 5,5 milliárdra csökkent. Tárcaközi bizottság határozta meg a felosztás mértékét, s csak ezek után számolhattunk az új vízdíjakkal. Megtehettük volna azt is, hogy már az év elejét l az új, a

miniszter által meghatározott díjakat alkalmazzuk, akkor viszont most visszatérítés járna a fogyasztóknak. A DRV Rt azt a megoldást választotta, hogy nem okozunk felesleges anyagi terheket a lakosságnak, ezért utólag tekintjük rontottnak a januártól ez idáig kibocsátott számlákat, a befizetett összegeket persze elismerjük, és most csak a díjemelkedésb l fakadó különbözetet kell kifizetni mindenkinek. Évek óta gyakorlat, hogy a vízm nem januárban, hanem csak kés bb kezdi alkalmazni az új víz- és csatornadíjakat. A fogyasztók észrevétele annyiban mégis jogos, hogy az idén erre minden korábbinál kés bb került sor. - A tárcaközi bizottság is kés n hozott döntést, a csúszás az új számlázási rendünkb l is adódik - mondta Dónucz László, a DRV Rt pr-felel se. - Hiszen mér óra-leolvasás és ezzel együtt elszámoló számla kibocsátása most csak három hónaponként történik, s a legtöbb fogyasztónál ez mostanában következett be. Az új díjakat is csak ekkortól kezdve tudjuk alkalmazni. Növeli a víz- és csatornadíjakat a januártól bevezetett környezetterhelési díj is, ami a DRV esetében vízterhelési díjat jelent. - Ezzel az új elemmel is most el ször találkozhatnak a fogyasztók a kibocsátott számlákon - tette hozzá Dónucz László. - Köbméterenként 5 forint 80 fillért kell felszámolni az állami tulajdonú vízi közm vek esetében. Külön tételként szerepeltetjük, hogy jobban kit njön: ez nem a vízm bevétele, be kell fizetnünk adó módjára a központi költségvetésbe. Fónai Imre A Napló 2004. június 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hogyan lesz tiszta az ivóvíz? Balatonfüred (kiss) - Vízkincs-információs buszt mutattak be tegnap a Dunántúli Regionális Vízm vek (DRV) Észak-balatoni Igazgatósága füredi telephelyén. Vadonatúj információs busszal gazdagodott nemrégiben a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége, melynek üzemeltet je és karbantartója a DRV. Dónucz László, a DRV pr-vezet je elmondta: az infobusz segítségével a víziközm -vállalatoknak lehet ségük nyílik arra, hogy modern és szemléletes eszközökkel mutassák be tevékenységüket a fogyasztóknak, akik csak kevéssé tájékozottak a vízm vek szolgáltatásaiban. A járm ben az érdekl d k általános tájékoztatást kapnak a vízr l, de megismerkedhetnek az ivóvíz és a szennyvíz tisztításának folyamatával is. Ezenkívül az ivóvíz min ségi követelményeir l és a vízmérésr l is tájékozódhatnak az érdekl d k. A Somogyi Hírlap 2004. június 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: A zagyvíz nem szennyvíz Siófok A töreki halastavat és a Balatont is szennyezi az a zagyvíz, ami a DRV Rt széplaki ivóvíztisztító telepér l el bb egy mesterséges tóba, majd szabadon a természetbe folyik - áll abban az ügyészségi feljelentésben, amit Léhmann György siófoki ügyvéd tett. Szerinte a víztisztítás mellékterméke számos szennyez anyagot - így többek közt hypót,

káliumpermanganátot - is tartalmaz. Megfigyelte: a szennyez anyagok miatt az egyébként zöld szín mesterséges tó narancssárgás színezetet kap és az alján s r iszap folyik ki a természetbe. Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezet je szerint Léhmann bejelentése semmiben sem állja meg a helyét. - Balaton-víz kerül vissza a természetbe, majd végs soron a Balatonba, s nem pedig szennyvíz - így az igazgató. - A Balatonból kinyert vizet a széplaki üzemünkben megtisztítjuk, s a víz tisztítása során kiülepített anyagok kerülnek az ülepít tóba, majd onnan a további sz rés célját szolgáló nádasba. Innen kerül a víz a Balatonba, a Cinca-patakon keresztül. A négyhektáros nádas terület a DRV Rt tulajdona, s éppen amiatt van rá szükség, hogy védje a Balatont, sz r ként szolgáljon. - Való igaz, hogy zagyvíznek nevezzük a víztisztítás melléktermékét, de semmiképpen sem keverend össze a szennyvízzel - tette hozzá a vízm dél-balatoni igazgatója. - Ha szennyvíz lenne, az valóban súlyos környezetkárosításnak számítana, míg ennek a módszernek az alkalmazására évtizedek óta rendelkezünk minden szükséges engedéllyel. A hetvenes évek óta m ködik így a rendszerünk - ma több vízm is ezzel a zagyülepít s technológiával dolgozik -, ami akkoriban a legkorszer bbnek számított, s éppen most van napirenden a széplaki felszíni víztisztító m felújítása, ennek során át fogunk térni a jelen kor legkorszer bbnek tartott módszerére. Májer József szerint a mesterséges ülepít tó vizének narancssárga színét a fert tlenít szer jelenléte okozza. Fónai Imre A Somogyi Hírlap 2004. június 19-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A tiszta víz titka Információs busszal népszer síti a vízkincset a Dunántúli Regionális Vízm vek (DRV). Az infobusz segítségével lehet vé válik, hogy a víziközm -vállalatok modern és szemléletes eszközökkel mutassák be tevékenységüket a fogyasztóknak. A járm egy olyan komplexum, amelyben az érdekl d k nem csak általános tájékoztatást kaphatnak a vízr l, de megismerkedhetnek az ivóvíz- és a szennyvíztisztítás folyamatával is. Az érdekl d k leginkább a vízmérés és a vízmin ség vizsgálatára kíváncsiak. A Földvári Hírek 2004. júniusi számában jelent meg az alábbi cikk: A széplaki vízm ben jártunk… Egy szerdai napon mi, 6. osztályosok ellátogattunk a széplaki vízm höz. "Idegenvezet nk" segítségével sok érdekességet megtudhattunk a vízr l, és a víz útjáról a vízm ig. Az épületben a víz tisztítását közelr l is szemrevételezhettük. A párás, csúszós folyosókon végigérve megtudhattuk, mi is az a színkód, és hogy a víz tisztítását Balatonszárszó végét l egészen Akarattyáig végzik. Ami érdekl désünket felkeltette, az leginkább a berendezések, sz r k szerkezete volt. Nagy figyelemmel néztük a falakon lév domborzati térképeket, és kíváncsiságunkat csak a kérdéseinkre adott válaszok elégítették ki. Ti tudtátok, hogy a mélyfúrású kutakban nincs baktérium? Hol található a legtöbb mélyfúrású kút? Ezekre a

kérdésekre a széplaki vízm ben találtok választ. Jó "házigazda" módjára meghívtak mindenkit egy frissít italra. Hazafelé menet, a buszon volt mir l beszélgetni! Életem végéig emlegetni fogom ezt a napot, hiszen rengeteg érdekességet tudtunk meg. Csupor Anita 6. b A Napló 2004. június 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Megbénították a vízellátást Nyírád (m.a.) - A villanyhálózat megrongálásával leállt a vízellátás Sümeg térségében a hónap elején. A rend rség közérdek üzem megzavarása miatt folytat eljárást három helybeli férfi ellen. Az eset június 5-én este történt - tudtuk meg a tapolcai rend rségen -, amikor a tettesek Nyirád határában négy távvezeték oszlopról levágták az alumíniumkábelt, hogy azt színesfém-keresked nél értékesítsék. Azzal, hogy megsz nt az áramellátás, leállt a két ivóvizet termel kút. A DRV másnap Sümegre, Csabrendekre és még húsz településre úgy szállította ki a vizet, ami 350 ezer forintjába került. A bauxitbánya kára - övék az elektromos hálózat - több százezer forintra rúgott. Az elkövet k zöld Wartburgjukba tették be a kábelköteget, ám a járm az erd ben megfeneklett, ezért otthagyták. Balszerencséjükre a bauxitosok felfedezték a kocsit, s értesítették a rend röket, akik azonosították a járm veket, majd elfogták a három gyanúsítottat. Részlet a Somogyi Hírlap 2004. június 30-ai számában megjelent cikkb l: Családi cs d: kiút az adósságcsapdából - Somogyban a tartósan nem fizet ügyfelek legmagasabb tartozása átlagosan 100-120 ezer forint - mondta Bóta László a DRV Rt igazgatója. - Az évekig elhúzódó kiegyenlítetlen számlák esetében - ha tetszik, ha nem - korlátoznunk kell a vízszolgáltatást. El írás, hogy teljesen nem foszthatjuk meg az ügyfeleket a vízt l, a fejenkénti 40 litert naponta biztosítanunk kell. A keresztmetszet lesz kítésével azonban egy vödör vizet egy óra alatt tudnak csak kiengedni. A harmadik felszólítás kiküldésével együtt az ÁNTSZ-t is értesítik. Hacsak nincs kisgyermek, vagy ellátásra szoruló beteg a családban, hozzájárulásával ténylegesen elzárhatják a csapot. Ám ez ritkán fordul el . Megtudtuk azt is, hogy a lakossági és a közületi tartozások meghaladják a 100 millió forintot. Ebb l több tízmillióra tehet az a hiány, mellyel a családok pénztelensége miatt küzd a DRV.

A Siófoki Hírek 2004. júliusi számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízcsatorna épült a Sóstói városrészben

A Sóstói városrész, Sóstótól nyugatra lev területén befejezéshez közeledik a város eddigi legnagyobb szennyvízcsatorna hálózat épít beruházása. Az érintett ingatlantulajdonosok, az állam és az önkormányzat összefogásának eredményeként a közel félmilliárd forintba kerül beruházás megvalósulásával, több mint ezer ingatlan csatlakozhat a szennyvízelvezetést biztosító városi csatornahálózatra. A kivitelezés során mintegy 15 km hosszúságú utcai gerinchálózat, 4 db közterületi szennyvízátemel és az ingatlanokra bemen házi bekötések építését végezte el a kivitelezést végz vállalkozó. A csatornaépítéssel együtt - néhány napon belül - a felbontott útburkolatok helyreállítása is befejez dik. A kivitelez ideiglenesen levonul a munkaterületr l, így július 1-jét l szeptember 1.-ig a kivitelezési munkálatok szünetelnek. Szeptember és október hónapban kerül sor a befejez munkafázisok elvégzésére, a zöldterületek helyreállítására a füvesítésre és a kivágott cserjék és fák pótlására. A csatornahálózat építéssel érintett ingatlanok esetében a beépítésre vonatkozó korlátozás megsz nik, az ingatlanok fejlesztésével kapcsolatos beruházások elindításának akadálya elhárul. A csatornahálózat próbaüzemének indításával egyid ben megteremt dik az ingatlanok rákötési lehet sége, amelyet az el zetes jelzések alapján már igen sokan várnak. Az üzemeltet vel, a Dunántúli Regionális Vízm vek Rt.-vel közösen kialakított korábbi gyakorlatnak megfelel en azon ingatlanok tulajdonosai, akik egy bizonyos határnapig, amely a jelen esetben 2004. szeptember 30-a, rákötik ingatlanukat a szennyvízcsatorna hálózatra, a szolgáltató felé fizetend szakfelügyeleti díj 50 %-át kell, hogy megfizessék. A megtakarítás mértéke mintegy 2600.-Ft ingatlanonként. Fontos információ, hogy a Siófoki és a Siófok-Sóstói Víziközm Társulat új helyre költözött, a VÁROSHÁZA épületébe. Az új cím: 8600 Siófok, F tér 1. telefon: 84/311-515. Ezentúl az új helyen intézhetik a víziközm társulatok tagjai az ügyeiket. Az új irodahelyiség a VÁROSHÁZA épületében, annak északnyugati sarkán található, megközelítése a parkoló irányából lehetséges. Mit is kell tennie az ingatlantulajdonosoknak a rákötés érdekében azután, hogy a társulat értesítését megkapták a rácsatlakozás lehet ségér l?

A Somogyi Hírlap 2004. július 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kihasználatlan csatornák Siófok Talajterhelési díjat kell fizetniük azoknak, akiknek bár módja lenne rákötni a szennyvízcsatorna-gerincvezetékre, mégis ülepít t használnak - ezt írja el a július 1-én életbe lépett törvény. A díj az önkormányzatok kasszáját gyarapítja, a beszedett összeget csak környezetvédelmi célokra lehet fölhasználni. Czicze Dóra, a siófoki polgármesteri hivatal adóhivatalának vezet je tegnap azt mondta: a város képvisel -testülete várhatóan a következ , szeptemberi ülésén tárgyalja a törvény alapján megalkotott helyi rendeletet.

Dónucz Lászlótól, a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság pr-vezet jét l megtudtuk: a Balaton közvetlen parti sávjához tartozó mintegy 50 településen 10-11 ezer lakóingatlant még nem köttettek rá tulajdonosaik az elkészült szennyvíz-gerincvezetékre. Czene Attila

A Somogyi Hírlap 2004. július 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Másképp számolnák a vízdíjat Balaton Január elsejét l várhatóan változik a vízdíjelszámolás. A DRV Rt. igazságosabban szeretné elosztani a lakossági fogyasztók terheit. Jelenleg az üdül tulajdonosokhoz képest az állandó lakosok aránytalanul sokat fizetnek. Az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás, amit a DRV Rt. biztosít, az év bármelyik napján igénybe vehet . A rendelkezésre állás költségei jelenleg az elfogyasztott s köbméterenként fizetend vízdíjba vannak beépítve. Ezért a díjstruktúrában a szolgáltatást idényjelleggel - csak a nyári hónapokban - igénybe vev fogyasztók az egész évben fennálló költségekhez kevésbé járulnak hozzá, mint az állandó lakosok. Így f képpen az utóbbiakra hárulnak a közm rendszer fenntartásának, a hibaelhárításnak, a készenléti díjaknak a költségei. Az Európai Unió országaiban a közm szolgáltató vállalatok két vagy több tényez alapján számítják ki a szolgáltatásuk ellenértékét. A kéttényez s számlázást a DRV Rt. is már több éve szorgalmazza. A rendelkezésre állási díj állandó összeg lesz, és független a fogyasztás mértékét l. A számla másik összetev jét viszont a felhasznált szolgáltatás mennyisége után kell fizetni, és ez a köbméterenkénti díj - a jelenlegihez képest - akár csökkenhet is. Értesülésünk szerint a részvénytársaság támogatna egy olyan alapítványt, amelynek célja azoknak a szociálisan hátrányos helyzet embereknek a segítése, akiknek a kéttényez s vízdíj nagyobb terhet jelent. Czene Attila A Balatoni Futár 2004. júliusi számában jelent meg az alábbi cikk: A Balatont járja a "vizes" busz Hamar népszer vé lett látogatói körében a Dunántúli Regionális Vízm Rt. m ködtette autóbusz, amely berendezéseivel a víz- és csatornaszolgáltatásról szóló ismereteinket hivatott b víteni. Az Ikarus buszból kiállító teremmé alakított "Infobusz" június közepén járt Füreden, majd az igényeknek (és a meghívásoknak) megfelel en másutt is. A járm belterében a fénygrafikai folyamatábrák és tablók általános ismereteinket gyarapítják. Megismerhetjük az ivóvíz útját a forrástól a fogyasztókig, láthatjuk az elhasznált víz sorsát, s a szennyvíztisztítás folyamatát is megismerhetjük. A berendez k gondoskodtak arról is, hogy a víz min ségér l, a fogyasztott víz mennyiségér l is hitelesen tájékoztassák az érdekl d ket. A szemléltetéshez egy m köd

fürd szobát, vécét és konyhát is a buszra telepítettek. Ezeken keresztül pontosan követhet a fogyasztás útja, de még jobban a takarékoskodás lehet sége. Mindemellett tablók és egy komplett számítógépes rendszer segíti az érdekl d ket az eligazodásban. (A régmúltat idézi a vízhordó csacsiról és a kordéról készült kis makett) Az infobusz vidékjárásának egyik kiemelt célja: felhívás a takarékoskodásra!

A Somogyi Hírlap, a Napló és a Zalai Hírlap 2004. július 22-ei számában jelent meg az alábbi sajtóközleményünk: Tisztelt Fogyasztónk! A Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. tájékoztatja Tisztelt Lakossági Fogyasztóit, hogy a sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a Balaton környéki állami tulajdonú vízi közm vekre vonatkozó 2004. évi lakossági víz- és csatornahasználati díjak NEM VÁLTOZTAK. A téves adatokon alapuló sajtóértesülések miatt szükségesnek látjuk, hogy lakossági fogyasztóinkat megnyugtassuk és tájékoztassuk az érvényben lév díjakról. A január 1-t l december 31-ig hatályos díjakat a közm tulajdonosa állapítja meg, a Balaton parti települések esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az állam díjtámogatást nyújt a lakossági fogyasztóknak azokon a településeken, ahol a vízellátás, szennyvízelvezetés költségei egy meghatározott értéknél magasabbak. Így országosan mintegy 1200 településen fizetnek a lakossági fogyasztók azonos mérték díjat. A díjtámogatás alapján tehát a Balaton parti települések lakossági fogyasztói által fizetend 2004. évi díjak a következ képpen alakulnak: - ivóvíz: 277.- Ft + 15 % Áfa / m3 - víz- és csatornahasználati együttes díj: 522.- Ft + 15 % Áfa / m3 (2004. január 1-t l az Áfa 12 %-ról 15 %-ra változott) A vízdíjszámlában külön tételként szerepel a vízterhelési díj, melyet minden csatornaszolgáltatásba bevont fogyasztótól be kell szednie a víziközm szolgáltató vállalatoknak a hatályos törvények értelmében. A Balaton parti állami tulajdonú vízi közm vek esetében ennek mértéke: 5,80 Ft + 15% áfa / m3. A DRV Rt. a beszedett vízterhelési díjat negyedévente befizeti az adóhivatal számlájára, így az a költségvetésbe folyik be. Siófok, 2004. július 21. Tisztelettel: Dunántúli Regionális Vízm Rt.

A Somogyi Hírlap 2004. július 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Javulhat hét falu vize A Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Tanács Pécsen tartott ülésén elfogadta hét Koppányvölgyi település vízkezel berendezéseinek felújítására vonatkozó megvalósíthatósági

tanulmányt. Sikeres pályázat esetén több százmillió forintos beruházás készülhet el a következ egy-két évben. Csertán Gábor, a DRV Rt Dél-balatoni Igazgatóság m szaki vezet je elmondta: az érintett településeken magas az ivóvíz ammóniumtartalma. A beruházás célja az uniós követelményeknek megfelel min ség ivóvíz biztosítása legkés bb 2009-t l hét településen: Andocs, Bonnya, Kapoly, Kára, Miklósi, Nágocs és Zics lakói várják a beruházást. - A vízm vek technológiai korszer sítésének vízjogi engedélyes terveit a siófoki Kristály Kft készítette, amelyet a napokban Pécsen pozitívan bíráltak el - mondta Csertán Gábor. - Ezt követ en készülhet a költségvetés, ami több százmillió forint is lehet. A létesítési engedélyeket követ en írjuk ki a kivitelezési pályázatot, amelynek része a kiviteli terv. Várhatóan két-három hónapon belül nyújtja be a DRV a pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz. A kiírás szerint a beruházás hetven százaléka lenne az uniós támogatás, 20-25 százaléka állami pénz és 5-10 százalék önrészt kell biztosítani a helyi önkormányzatoknak. A víztisztító technológia megvalósítására egy-két éven belül kerülhet sor a falvakban, aminek eredményeként jelent sen csökken az ivóvíz ammónium-tartalma. Krutek József

A somogyi Hírlap 2004. július 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Csatorna a Tetves-pataknál A Tetves-patak völgyének öt településén; Somogytúron, Látrányban, Viszen, Somogybabodon és Gamáson kiépülhet a szennyvízcsatorna-hálózat. Mivel e települések a balatoni kiemelt üdül övezetbe tartoznak, 2005. december 31. után csak akkor adhatnak ki építési engedélyt, ha a munka megkezd dött. Észak-Somogy területét kilenc szennyvízelvezetési agglomerációra osztották föl. Ezekre külön terveket kell készíteni. Az Országos Környezetvédelmi, Tájvédelmi és Vízügyi F igazgatóság nemrég a Somogytúr központú szennyvízelvezetési agglomeráció kialakítását elfogadta. Ett l fogva él a Látrány gesztorságával már beadott pályázat, amellyel címzett támogatást szeretnének elnyerni az önkormányzatok. A teljes beruházás az el zetes számítások szerint 2 milliárd 282 millió forintba kerül 2004-es árszinten. A lakosságnak az általánosan elterjedt 120-150 ezer forintos hozzájárulás fizetésével kell számolnia. Nyikos Lajos, a tervez siófoki Kristály Kft ügyvezet je beszélt arról is: a települések egyik leglényegesebb infrastruktúrája lesz a szennyvízcsatorna-hálózat. Túl azon, hogy a fejl déshez alapvet en hozzájárul, a Balaton vízmin ségének védelmét is szolgálja. Somogytúron m ködik már egy átemel telepe a DRV Rt-nek. Van út és biztosított az energiaellátás, ezért emellé épül a terv szerint a napi 500 köbméter kapacitású tisztítótelep. Látrány és Visz fel l a Tetves-patak völgyében, Somogybabod irányából a 67-es f út mellett húzódik majd idáig a gerincvezeték. A tisztított szennyvizet kivezetik a Balaton vízgy jt

területér l; a Koppány patakba kerül a DRV Rt meglév berendezéseit használva. A munka során 35 678 méter gravitációs csatornát, 26 800 méter nyomóvezetéket és 31 átemel t kell megépíteni. Czene Attila

A Somogyi Hírlap 2004. július 31-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Sok a nitrit az ivóvízben A DRV Rt 349 településen szolgáltat ivóvizet. A legtöbb nyersanyagot rétegvízb l nyeri, aminek vas- és mangántartalma sok esetben meghaladja a 2001-es kormányrendeletben szerepl , az Európai Unióhoz csatlakozás után érvényes határértéket. Mindez kiderül a cég siófoki központjában dolgozó Lugosi Ramóna, Varga Gyula István és Ángyán Rudolf tanulmányából, melyet a Magyar Hidrológiai Társaság huszonkettedik országos vándorgy lésén Keszthelyen ismertettek. A DRV Rt területén harmincegy ellátórendszer szolgáltatott vize tartalmaz literenként több mint fél milligrammnyi ammóniumkoncentrációt. Tizenkilenc helyen a nitritesedés ennél is nagyobb koncentráció kialakulásához vezet. Hét vízm tisztított vizében fordul el 10-30 mikrogramm közötti mennyiségben arzén. Az ezekkel a problémákkal küzd települések egy része szerepel a kormányrendelet mellékletében, a többi esetében a DRV Rt kezdeményezte, hogy vegyék fel ket. A kormányrendeletben 2006. december 25-i határid vel szerepl megoldandó problémák - a határérték feletti nitritkoncentráció - rendezésére a dél-dunántúli régióban már megkezdték a kiviteli tervek elkészítését. Az érintett vízbázisokon a legtöbb esetben jelenleg is kezelik a vizet, ez azonban csak a vasés mangántalanításra vonatkozik. Egyes településeken fölmerülhet, hogy kedvez bb adottságú vízbázisokra csatlakozzanak. Czene

A Somogyi Hírlap 2004. augusztus 4-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kiváló és tiszta ivóvíz A megyében már korábban Libickozmán lehetett inni az egyik legfinomabb vizet. A DRV Rt. azonban újabb víztisztító berendezést szerelt föl, így most már ha megszomjaznak, szinte forrásvíz-tisztaságú és -íz vizet ihatnak a libiciek.

Részlet a Napló 2004. augusztus 8-ai számában megjelent cikkb l: Takarékosabban az ivóvízzel Az es s, h vösebb id járásnak köszönhet , hogy a tavalyi vízfogyasztás közelébe sem érünk a Balaton északi partján - mondta Kovács István, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Észak balatoni Igazgatósága m szaki vezet je. A DRV Balatonf zf t l Révfülöpig terjed szakaszán az idén napi 18-24 ezer köbméter a víztermelés, eddig egyszer lépték át a 25 ezer köbmétert. Tavaly a nagy h ségben jóval több volt a víztermelés: napokon keresztül tartósan 30 ezer köbméter feletti víz került a hálózatba. Az átlagos téli fogyasztás egyébként napi 10 ezer köbméter körül alakul.

Részlet a www.magyarorszag.hu honlapon 2004. augusztus 11-én megjelent cikkb l: Méltányosabb vízdíjfizetési szabályozás a Balatonnál A Balatonra és térségére vonatkozó cselekvési program végrehajtása a terveknek megfelel en halad. A környezetvédelmi tárcánál el készítenek egy olyan vízdíjfizetési módot a Balatonnál él k javára, amellyel a helybélieknek nem kell többé a nyaralók többletvíz-igényének terheit viselniük. A tárcánál elkészült a turisztikai kedvezményeket kínáló Balaton-kártya koncepciója is. A Balatonra és térségére vonatkozó cselekvési program végrehajtása a terveknek megfelel en halad - közölte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerdán a kormányülést követ sajtótájékoztatón, Budapesten. A miniszter elmondta, hogy a kormány áttekintette a tavaly júliusban elfogadott komplex programban el irányzott fejlesztéseket, amelyek összköltsége az idén ötmilliárd forintot tesz ki, az autópálya-építésre fordított forrásokon kívül, amelyek 44 milliárdot emésztenek fel. A program célja a Balaton környezeti, természeti, kulturális és turisztikai vonzerejének növelése, a turisztikai szezon meghosszabbítása és a part menti településen lakók színvonalasabb életfeltételeinek biztosítása - jelentette ki Persányi Miklós. Az idén a Balaton vízállása a csapadékos id járás hatására 32 centiméterrel magasabb az egy évvel korábbinál, a víz min sége kiváló. Persányi Miklós szerint a 60-as évek óta nem volt ilyen tiszta a tó. Hozzáf zte, hogy felkészülve egy esetleges ökológiai-vízmin ségi szükséghelyzetre, folytatódik a vízpótlási lehet ségek tudományos vizsgálata. A Kis-Balaton esetében a tudományos munka lezárul, jelenleg a terület vízvédelmi rendszerére vonatkozó program el készítése zajlik. Persányi Miklós szerint az el készítés stádiumában van a Sió-csatorna fels szakaszának mederrendezése is, amelyre az idén 50 millió forintot szánnak. El készítés alatt áll a kéttényez s vízdíj is, amit a kormány 2005-ben vezetne be. Egy olyan, a jelenleginél igazságosabb rendszer jön létre a Balatonnál él k javára, amellyel nekik nem kell többé a nyaralók többletvíz-igényének terheit viselniük - közölte Persányi Miklós. Mint mondta, a jöv ben nem egy egységes díj vonatkozik majd mindenkire, hanem a

telefonszámla-rendszerhez hasonlóan egy alapdíj lesz, és a fogyasztott mennyiség után fizetend vízdíj. A miniszter elmondta, hogy folytatódik a Balaton körül a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program, aminek eredményeként 2005 végéig megépülnek az állami szennyvíz-f gy jt k. Hozzátette, hogy 43 tóparti településb l 40 már a csatornahálózathoz kapcsolódik, jelenleg Ábrahámhegyen és Balatonrendesen épül a hálózat. Folyamatban van a szennyvíztisztítók fejlesztése is, Balatonfüreden az idén 670 millió forint a beruházás költsége - közölte. A keszthelyi tisztító korszer sítése 320 millió forintos ráfordítással befejez dött, csakúgy mint a balatonf kajári szennyvíztisztító, ami 1,39 milliárd forintba került.

A Somogyi Hírlap 2004. augusztus 12-ei számában jelentek meg az alábbi cikkek: Forgalmi dugó egy cs törés miatt Balatonlelle Féloldali útlezárás és forgalomelterelés lassította tegnap a közlekedést a 7-es f úton. A balatonlellei körforgalomnál ugyanis eltörött egy ivóvízvezeték. Még Fonyódon és Balatonszárszónál is dugók alakultak ki emiatt. László István, a DRV Részvénytársaság üzemvezet je elmondta, hogy a kiáramló víz alámosta a területet, s emiatt megsüllyedt az úttest felszíne, így ennek következtében a közlekedésre alkalmatlanná vált. A szakembert l megtudtuk: a vízm dolgozóinak át kellett vágniuk az aszfaltburkolatot és ki kellett cserélniük a megsérült cs szakaszt. A munkálatoknak egyb l nekiláttak, de a végleges helyreállítást csak csütörtökre ígérték. Az elkerülhetetlen munkák miatt a 7-es f út hosszú szakaszán föltorlódtak a gépjárm vek. Molnár Zoltán rend r alezredes elmondta, hogy a f szezonban megszokott forgalom elterelésével igyekeztek úrrá lenni a helyzeten. Az alsóbbrend , sz kebb utakon való közlekedés els sorban a teherautók és a kamionok sof reinek okozott nehézséget. A s r kocsisorok irányítását négy rend r, két polgár r, két közterület-felügyel és egy német rend r végezte. Az eset megmutatta, hogy egy aprónak tetsz gond is igencsak nagy gondot okozhat a Balaton déli partján, ahol a fürd zésre alkalmatlan id szakban amúgy is 3-4 órába telik, míg az autós Siófoktól eljut Fonyódig. A szakemberek szerint minderre gyógyírt csak az M7-es autópálya megépítése hozhat. Nyir Krisztina Nem szennyez a zagyvíz Siófok Nem szennyezi sem a környéket sem a Balatont a DRV Rt. széplaki felszíni vízm jénél a víztisztítás során keletkez zagyvíz - állapították meg a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi felügyel ség helyszíni szemléje során, amin három másik hatóság is részt vett.

Léhmann György siófoki ügyvéd kezdeményezett vizsgálatot, azt állítva: környezetszennyez az el bb egy mesterséges tóba, majd szabadon a természetbe folyó zagyvíz, amir l megfigyelte, hogy az egyébként zöld szín mesterséges tó vizét narancssárgára színezi, és hogy a tó alján s r iszap folyik ki a természetbe. A zagyvíz a Cinege-patakba folyik, s a vízgy jt területen lév egyéb vizekkel együtt mintegy másfél kilométer után jut a Balatonba - állapítja meg a környezetvédelmi hatóság vizsgálata. Hozzáteszi: a terület természetes sz r ként m ködik. A helyszíni szemle során elszínez dést nem tapasztaltak, s megállapították, hogy a DRV Rt. a víztisztítás során az engedélyezett vegyszereket használja föl. A hatóságokhoz évtizedekre visszamen leg a Cinege-patak Balatonba folyásával kapcsolatban bejelentés nem érkezett. A felügyel ség környezetvédelmi intézkedést nem tartott indokoltnak, ugyanakkor a továbbiakban - az eddigi gyakorlattól eltér en - vizsgálni fogja a zagyvíz min ségét. Fónai

Részlet a Napló 2004. augusztus 17-ei számában megjelent cikkb l: Ötvenmilliárd forint a Balatonra Persányi Miklós, a balatoni koordinációs bizottságot vezet miniszter több ízben is kifejtette, hogy a kormány folyamatosan figyel a régióra. Meger sítette, hogy el készítés alatt áll a kéttényez s vízdíj, ezt a terv szerint 2005-ben vezetik be. Ezt egyébként évek óta szorgalmazza a Dunántúli Regionális Vízm Rt.; a jelenleginél igazságosabb rendszer jöhet létre az állandó lakosság javára, mert ezután nem egyedül nekik kell viselni a hálózat éves fenntartásának a terheit. A nyaralótulajdonosok is alapdíj fizetésére lesznek kötelezve, s ezen túl fizet mindenki az elfogyasztott mennyiség után. - A Balaton körül 2005-ig megépülnek az állami f gy jt k; negyvenhárom településb l már negyven be van kötve a szennyvízcsatorna hálózatba - mondta ri István államtitkár. Czene Attila

A Somogyi Hírlap 2004. augusztus 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Siófok 250 millió forintos beruházás megvalósulását segítette a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Az 1995-ben elkészült balatonf kajári szennyvíztelep b vítésér l öt évvel ezel tt, 1999-ben született döntés. Az állami forrásból megvalósított f m vi fejlesztés eredményeként a regionális szennyvízelvezet és -tisztítórendszer így már hat település szennyvizeit fogadja. (ca)

A Somogyi Hírlap 2004. augusztus 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nágocs Sz r töltetet cserélnek a napokban a DRV Rt. tabi üzemvezet ségének munkatársai Nágocson és Zicsben a vízm telep vastalanító-berendezésében. Erre azért van szükség, mert a használat során a sz r betét eltöm dik a kicsapódott vastól. A munka mintegy 200 ezer forintjába kerül az üzemeltet nek. (kj) A Zalai Hírlap 2004. augusztus 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyes ár az udvarban Áramszünet és dugulás miatt nem m ködött az átemel Gyenesdiás (h.á.) B zös víz öntötte el Szakos Jánosné olvasónk udvarát. A lé a panaszos portájával szomszédos területen lév szennyvízátemel b l tört a földfelszínre, s folyt tovább, a lakóház kertjén keresztül. -Már rosszul vagyok a szagtól - így az id s asszony, aki árkolással, söpréssel próbálta terelgetni az udvarról a szennyvizet. - Félek a fert zést l is. A helyszínen dolgozott a DRV Rt. ügyeletes hibaelhárító csoportja; képviseletükben Illés Ferenc m vezet elmondta, hogy a hálózat számítógépes ellen rz rendszere jelzett üzemzavart. A szivattyú motorja ugyan m ködött, de nem szállította a szennyvizet. - A problémát dugulás okozta, ennek megszüntetését az ilyenkor szokásos gyakorlat szerint a tartalék szivattyú üzembe helyezése mellett azonnal megkezdtük - említette a szakember -, ám ez id alatt éppen áramszünet keletkezett. F m vi gerincvezetékr l van szó, ami az egész nyugati ágra bekötött települések gy jt je, így az elzáródás és a mintegy másfél órás áramkimaradás miatt az átemel tartályban nagy mennyiség szennyvíz gy lt össze. Más továbbítási lehet ség híján szippantó kocsival megkezdték az elszállítást, de a teljesítmény kicsinek bizonyult. A probléma az áramellátás helyreállításával sz nt meg, az üzemeltet DRV tegnap a szomszédos ingatlanon a szükséges fert tlenítést is elvégezte.

A Napló 2004. augusztus 25-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Megduplázták a telep kapacitását. Szakminiszter avatta fel a balatonf kajári szennyvíztelepi beruházás második szakaszát Balatonf kajár

Megduplázódott a község szennyvíztelepének kapacitása. Ennek eredményeként a korábbi háromhoz képest most már nyolc Balaton-parti település szennyvizét tudják fogadni. A telepet Persányi Miklós miniszter avatta fel. A Balaton térségének szennyvíz-elvezetési és -kezelési régiói még a nyolcvanas években alakultak ki, hét régió formájában. Balatonf kajár a VII. régióhoz tartozik. A telep kiépítésének els üteme 1995-ben fejez dött be. A beruházást 1,1 milliárdos állami forrásból hozták létre. A szennyvíztelepet napi 2.500 köbméter kapacitás fogadásúra méretezték. A második ütem megvalósítása 2003-ban kezd dött, aminek a célja a telep kapacitásának a megduplázása volt. A beruházásra 280 millió forint állami forrást használtak fel. A próbaüzem idén márciusban indult, a rendszer mennyiségében és min ségében egyaránt tudta produkálni a szükséges paramétereket. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. - Tóth István vezérigazgató szavaival élve - legszebb és legjobb telepe mostantól már nyolc község (Balatonf kajár, Balatonvilágos, Balatonaliga, Balatonakarattya, Balatonkenese, Lepsény, Mez szentgyörgy, Füle) szennyvizét fogadja. Az üzemben háromlépcs s víztisztítás folyik, mechanikai, biológiai és kémiai fázisok követik egymást. A kajári telep b vítése nem önmagában álló beruházás volt, hiszen a II. ütemmel párhuzamosan elkészült az 59 km hosszú önkormányzati csatornahálózat is, mintegy 2,2 milliárd értékben. Ebb l az állam 1,5 milliárdot vállalt magára. A kib vített telep avatására az elmúlt héten került sor. A Balaton nemzeti, természeti kincs, ezért a kormány kiemelten kezeli, segíti a térség sokoldalú fejlesztését, ehhez illeszkedik a most átadott szennyvíztelepi beruházás is, mondta avatóbeszédében Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. - ezzel a telep kapacitása duplájára n tt, amivel közelebb kerültünk a célhoz, a tó környéke teljes szennyvízmennyiségének a megtisztításához. A Balaton vízmin sége nemcsak Istennek, de az ilyen beruházásoknak is hála - továbbra is kiváló. A miniszter hozzátette, az idén mintegy 75-85 milliárd forint érték csatorna-beruházás fejez dik be hazánkban, ami 140-150 kilométer csatorna megépítését jelenti. További 11-12 milliárd forintot fordítanak szennyvíztelepek b vítésére. A korábban jóváhagyott ISPA projektek révén az unió segítségével az idén mintegy harminckétmilliárd forint érték szennyvízberuházás kezd dik. A 2002-es adatok alapján Magyarországon a háztartások 56,1 százaléka volt bekötve a közcsatorna-hálózatba, és még további kilenc százalék volt csatornázott területen. Hazánk vállalta, hogy 2015-ig a csatornázottság nyolcvanhét százalékra n , s minden kétezernél nagyobb lélekszámú település szennyvize legalább biológiai tisztítást kap. Tremmer Tamás

A Fonyódi Hírmondó 2004. augusztus 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: 1. Hol lehet megtudni azt a "tervrajzot", ami alapján be kell kötni a csatornát? Mert nyilván aki tudja saját maga készíti el, de mivel át akarják venni, nyilván kekeckedni fognak, kifogásokat keresnek, ha nem úgy lesz megcsinálva, ahogy a DRV akarja.

Kiss Péter: Az elmúlt év szén megkezdett szennyvízcsatorna építési munkák által érintett ingatlanok 2004. július 1-je óta ráköthet k a szennyvízcsatorna rendszerre. A rákötéseket az alábbi eljárás szerint kell bejelenteni, illetve elvégezni. A Fogyasztónak a leigazolt "MEGRENDELÉS szennyvíz bekötés létesítésére" cím formanyomtatványt be kell szereznie a helyi víziközm társulattól. Levelezési cím: 8640 Fonyód, Blaha L. u. 4. Telefon: 85/560249, 8.00 és 12.00 óra között. A formanyomtatványt értelemszer en ki kell tölteni, és a DRV Rt. Szennyvíz Üzemvezet sége címére kell eljuttatni. A Zichy csatornától nyugatra es területeken 8712 Balatonújlak, Pf. 1. Telefon: 85/376-251. A Zichy csatornától keletre es területeken 8640 Fonyód Vágóhíd u.19. Telefon 85/361-463. A telekhatáron belüli szennyvízrendszert a fogyasztó építi, vagy építteti ki. A beköt vezeték végére, a telekhatártól maximum 1,0 m távolságra - lakossági fogyasztó esetén r 150 mm belméret tisztítónyílás, közületi fogyasztó esetén r 100 cm belméret beton akna - építend . A "Kérelem" alapján a DRV Rt. a szennyvízcsatornát üzembe helyezi, és az üzembe helyezéssel egy id ben a vízórát leolvassa, valamint a tulajdonosnak az üzembe helyezési dokumentumot átadja. Az üzembe helyezési díj megfizetését l 2004. július 1-t?l 2004. október 1-ig a DRV Rt. eltekint. Aki az el bb jelzett 3 hónapos id tartam után köt rá a szennyvízrendszerre, annak az üzembe helyezési díjat meg kell fizetnie, ami jelenleg: 5.238.- Ft, mely összeg az ÁFÁ-t is tartalmazza. A befizetést a Szennyvízelvezet? Társulatnál, vagy csekken kell befizetni, és a bekötési kérelemhez kell mellékelni. Ha nincs a helyszínen a fogyasztó, akkor a tisztítónyílás vagy tisztítóakna, valamint a vízóraakna hozzáférhet ségét kell biztosítani a telekre való bejutás lehet ségével együtt. Ha a Fogyasztó már rákötött a meglév rendszerre, de a hivatalos üzembe helyezést nem kért, a fentiekben leírt eljárás utólag is el kell végezni. A szennyvízcsatornára rákötött fogyasztónak - minden év április 15-ig - lehet sége van a DRV Rt-nél locsolási kedvezményt igényelni a nyári id szakra a vízfogyasztás 10 %-a erejéig. A közterületek helyreállítása folyamatban van. Az elmúlt évben készült csatornák (Alsóbélatelep kivételével) esetében néhány napon belül elkészülnek a végleges helyreállítások. Az idén épült csatornák, valamint az alsóbélatelepi csatornák esetében csak ideiglenes helyreállítás készül most, és a végleges helyreállításra az sszel kerül sor. Amennyiben a helyreállításokkal kapcsolatban panaszuk van, vagy észrevételt kívánnak tenni, akkor azt a Fonyódi Városüzemeltetési Szervezetnél személyesen, vagy a 85/560-287 telefonszámon megtehetik. A helyreállítások végleges befejezéséig további szíves türelmüket kéri a Városüzemeltetési Szervezet. 2. Szeretnénk pontosan megtudni, hogy mennyibe került a csatornabekötés Fonyódon. Mennyi volt a pályázaton elnyert pénz, az önrész, az uniós pénz? Meg lehet-e találni a könyvtárban a költségvetést? Kiss Péter: A Fonyód-Balatonfenyvesi csatornázás Vice 2002 pályázat összegei (Áfa nélkül): A beruházás összesen 988.896.000 forintba került. Ebb l az öner 188.663.000 forint, a többi pályázati pénz, illetve céltámogatás. Fonyód városában a beruházás költsége 678.218.000 forint, ebb l az öner 216.590.000 forint volt, a többi céltámogatás és pályázati pénz.

Részlet a Somogyi Hírlap 2004. szeptember 8-ai számában megjelent cikkb l: Milliókat hozott a vakáció Az anyagi mellett erkölcsi sikereket is begy jtöttek a széchenyisek. A DRV Rt. irodalmi pályázatán a második osztályos Kovács Gréta második lett "Hol laknak a pici halak?" cím versével, amely egy gyermekmagazinban is olvasható.

A Somogyi Hírlap 2004. szeptember 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Sugarakkal fert tlenítenek Együttm ködési megállapodást írt alá tegnap a DRV Rt. az UV sugaras fert tlenítést kidolgozó orosz LIT céggel Siófokon. UV-lámpás technológiával váltják fel egyre több helyütt a víz korábbi klóros fert tlenít módszerét. Ezentúl a vizet környezetkímél bb módon lehet csíramentesíteni, mint klórozással. A módszer el nye az is, hogy nem változtatja meg a víz kémiai összetételét, ízét és nincs egészségkárosító hatása. Fónai Imre

A Somogyi Hírlap 2004. szeptember 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kevés víz fogy Nyolc százalékkal kevesebb ivóvizet adott el júliusig a DRV. Emiatt 49 millió forint volt a részvénytársaság elmaradása. Igazgatósági megbeszélésen tekintették át a nyári tapasztalatokat. Bóta László megyei igazgató elmondta: a társaságot érzékenyen érintette, hogy a fogyasztók kevesebbet locsoltak és a közületek is visszafogták a vízfelhasználást. A szennyvízdíjból azonban több mint tízmillió forinttal n tt a bevételük. Az igazgatóság 138 településen dolgozik, s az idén több mint egymilliárd forintos bevételt tervez.

A Heti Hirdet 2004. szeptember 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízfert tlenítés "természetes napfénnyel" Megállapodás - a környezetkímélés jegyében Új fert tlenít módszer kidolgozásában és alkalmazásában vállalt meghatározó szerepet az orosz LIT Technology vállalat, amely ünnepélyes keretek között szeptember 9-én írt alá együttm ködési szerz dést a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-vel annak érdekében, hogy ezen túl a DRV Rt. képviselje az orosz céget az értékesítésben, valamint ellássa a m ködéshez szükséges szerviztevékenységet és speciális szerelési tevékenységet. Különösen fontos napjainkban, hogy az ember megóvja környezetét az ipari technológiák által okozott káros hatásoktól, s az emberiség életterének védelme miatt közös érdek a

környezetszennyezés visszaszorítása, a természet óvása. A technológiai fejlesztések során is érdemes tanulmányozni a természetet, amely mindig megtalálja a leghatékonyabb megoldást arra, hogy megvédje önmagát. Erre alapozva fejlesztette ki új módszerét az orosz LIT Technology vállalat, amely abból indult ki, hogy a természetes napfényben található ultra viola sugarak segítenek egyensúlyban tartani a mikroorganizmusokat a légkörben és a föld felszínén. E felismerés eredményezte az UV vízfert tlenít eszközök kifejlesztését, amely ma a legkorszer bbnek számít. Az orosz cég a világon az els öt cég között szerepel, Keleteurópában pedig vezet pozíciót tölt be ezen a téren. Az általa alkalmazott eljárás lényege, hogy az UV sugarak lebontják a mikroorganizmusok genetikai szerkezetét, megakadályozva ezzel az osztódási képességüket, ami a pusztulásukhoz vezet. Ez a módszer hatékonyan alkalmazható a leveg ben, a vízben és a felszínen található baktériumok, valamint vírusok ellen. További el nye, hogy nem változtatja meg a víz kémiai összetételét, ízét, és esetleges túladagolás esetén sem kell számolni negatív hatással. A LIT termékeit az ivóvíz- és szennyvíz-technológia mellett az ipar és a mez gazdaság minden olyan területén lehet alkalmazni, ahol a fert tlenítés fontos szerepet játszik, így például az uszodák, vagy a gyógyászat esetében is.

Az aláírási ceremóniára a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságán került sor, ahol Máté László igazgató röviden bemutatta a Gépészeti Igazgatóság sokszín tevékenységét a résztvev knek. A DRV Rt. alaptevékenységéhez kapcsolódó gépészeti kiegészít szolgáltatásokat végzi az igazgatóság, amellett pedig tevékenységükkel küls ügyfeleket is kiszolgálnak. Legismertebb tevékenységeik közé tartozik például a vízórák javítása, hitelesítése. A közel 1200 négyzetméter alapterület szervizüzem m szaki berendezései alkalmasak a különböz kis- és nagygépek, valamint földmunkagépek javítására. A sokéves együttm ködésnek köszönhet en a világhír MAN és IVECO cégek is a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóságára bízták haszongépjárm veik gyári képviseletét és szervizét. Ugyancsak itt végzik el az amerikai Aquatech csatornatisztító berendezéseinek márkaszervizét, és a JCB földmunkagépek javítására is márkaszerz dést kötöttek. Szivattyújavító üzemük lehet vé teszi a különböz típusú szennyvíz- és tisztavíz-szivattyúk javítását. Itt található a Grundfos, Mediker és Flygt márkaszerviz, valamint a német Zenner céggel való együttm ködés keretében vízmér ket javítanak, hitelesítenek, s t vízmér -hitelesít berendezéseket gyártanak és fejlesztenek a világ legkülönböz bb tájaira. Mindezek alapján elmondható, hogy a térség legnagyobb javítóbázisával a Gépészeti Igazgatóság rendelkezik.

Az együttm ködés lehet sége egy idén történt moszkvai szakmai út során körvonalazódott meg, mesélte el Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója. A VCSOSZSZ szakmai delegációja tagjaként vett részt is a csoport munkájában, ahol megtekintették többek között a LIT cég moszkvai telephelyét is. Miután a klórozással történ fert tlenítés egészségügyi okokból folyamatosan háttérbe szorul, az orosz cég UV lámpás technológiája nagy érdekl dést váltott ki a résztvev kb l. Az orosz fél kereskedelmi tevékenységét Magyarországra és az Európai Unióba is szeretné kiterjeszteni, így született meg az ötlet, majd többszöri siófoki látogatás és tapasztalatszerzés után a megállapodás a konkrét együttm ködésr l. Az ünnepi alkalommal Alekszander Prohorenko, az Oroszországi Föderáció kereskedelmi képvisel je az új technológia lényegét ismertette, s az esemény fontosságát jelezte, hogy részt vett rajta dr. Kovács György Zoltán, az OKTVF f igazgatója, valamint Szekeres István, a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetségének elnöke is. A LIT és a DRV között megszületett együttm ködési megállapodást S.V. Volkov kereskedelmi igazgató, és Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója írta alá. Gyarmati László A Balatoni Futár 2004. szeptemberi számában jelent meg az alábbi cikk: Hat település szennyvizét fogadja Hat Balaton-parti település szennyvizét fogadja az 1,4 milliárdos állami támogatással, két ütemben megépített Balatonf kajári Szennyvíztisztító Telep. A beruházást dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter avatta fel. Az eseményen jelen volt többek között dr. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke és Bóka István, a Balatoni Szövetség elnöke is.

A Dunántúli Regionális Vízm Rt.-hez tartozó Balazonf kajári Szennyvíztisztító Telep kiépítésének els üteme 1995-ben fejez dött be. Az 1,1 milliárdos forintos állami ráfordítással létrehozott napi 2.500 köbméteres kapacitással három települést tudtak kiszolgálni. A fejlesztés második ütemének megvalósítása 2003-ban kezd dött meg, a telep teljesít képességének megkétszerezése érdekében. A 280 millió forintos beruházás az idén márciusban elindított próbaüzemelés után, augusztus végén fejez dött be, s eredményeként immár hat település szennyvizét fogadják itt. Ezzel - mondta többek között dr. Persányi Miklós miniszter - közelébe kerültünk azon célkit zésünknek, hogy a tó környékén keletkez szennyvíz-mennyiséget immáron teljes egészében megtisztítsuk. Ezt szolgálva a tárca jöv évi terveiben további tisztítóm vi, csatornázási fejlesztések, b vítések szerepelnek, Keszthely, Badacsonyt, Balatonfüredet, illetve a Kis-Balaton térségébe tartozó településeket érint en, várhatóan másfélmilliárdos ráfordítással. Az idén egyébként - jegyezte meg a miniszter -, 7585 milliárdos invesztíció eredményeként 140-150 kilométernyi csatornaépítés fejez dik be hazánkban. További 11-12 milliárdot fordítanak a szennyvíztisztító telepek b vítésére. A korábban jóváhagyott ISPA programok révén az Európai Unió segítségével az idén mintegy 32 milliárdos, a szennyvíz kezelésével, problémáival összefügg beruházás kezd dik el. A Balatonf kajári fejlesztést a vendégeknek a DRV Rt. vezérigazgatója, Tóth István és a cég Dél-balatoni igazgatója, Májer József mutatta be. Az igazgató elmondta, hogy a telep b vítésével párhuzamosan 59 kilométernyi önkormányzati csatornahálózat is épült, mintegy 2,2 milliárd forint ráfordítással. Ebb l az állam 1,5 milliárdot vállalt magára. Andrássy Antal A www.ugyvezeto.hu Internet oldalon jelent meg az alábbi cikk Családbarát munkahelyek 2004-ben Nagyvállalatok: Dunántúli Regionális Vízm Rt. A nagyvállalatok kategóriájában a Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) kapta az els díjat. A siófoki központú Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye számos településén látja el a fogyasztókat ivóvízzel, valamint elvezeti és ártalmatlanítja a keletkezett szennyvizet. A dolgozók létszáma 2748 f , melyb l 645 a n i alkalmazott. A munkavállalók 1255 gyermek után kapnak családi pótlékot. Drescherné Horváth Andrea PR-munkatárs a családbarát intézkedések között említette a munkahelyi rendezvényeket, mint például a Juniálist, melyen valamennyi munkavállaló és családtagjai részére szerveznek kulturális, sport és szórakoztató versenyeket. A vállalati találkozók között rendszeresen megtartják a Víz Világnapi ünnepséget, a N napot, a Nyugdíjas búcsúztatót és az év végi záró rendezvényt. A DRV ezen kívül támogatja a munkavállalók üdülési, sport, kulturális, segélyezési igényeinek kielégítését is. Kamatmentes lakásépítési kölcsön a munkavállalóknak "A szociális juttatások közül említést érdemel a kamatmentes lakásépítési kölcsön, a beiskolázási támogatás és a pályakezd fiatalok letelepedésének segítése. Társaságunk valamennyi munkavállalója javára csoportos élet-és balesetbiztosítást kötött. A DRV több mint 2.000 munkavállalója tagja az Önkéntes Nyugdíjpénztárnak, ahova a dolgozók havi

munkabérüknek az 1 % -át fizetik be. Ezt az összeget a DRV további 4%-al egészíti ki", tájékoztatott Drescherné Horváth Andrea. A rugalmas munkaid -beosztás a részvénytársaság siófoki székházában és a Somogy megyei Igazgatóság kaposvári központjában lehetséges. A szabadságok kiadásánál a vezet k mindig figyelembe veszik a kisgyermekes anyukák igényeit, különösen az iskolai szünid k esetében. Iskolakezdési támogatás Az idei változásokról és a családbarát jelleg további er sítésér l Drescherné Horváth Andrea elmondta: "A beiskolázási, iskolakezdési támogatást a kedvez adóváltozást figyelembe véve emeltük meg. A családbarát intézkedések során új elemek bevezetését is tervezzük. El térbe került az Önkéntes Egészségpénztári támogatás létrehozása. A munkavállalók életkorától, családi helyzetéb l, származásából adódó esetleges hátrányok enyhítésére esélyegyenl ségi tervet dolgozunk ki. A társaság tevékenységi körében kiemelked teljesítményt nyújtó munkavállalók elismerésére alapított kitüntetési rendszer kialakítását és bevezetését tervezzük. Továbbra is ösztönözzük a részmunkaid s foglalkoztatási formát, melynek választása esetén a részarányt meghaladó bér fizetésére van lehet ség. Ez azok számára jelenthet jó megoldást, akik Gyes-r l térnek vissza, illetve iskoláskorú gyermekeikre vagy a családi kapcsolataik ápolására szeretnének több id t fordítani." Forrás: Jobpilot, Karácsony Zoltán

A Siófoki Hírek 2004. októberi számában jelent meg az alábbi cikk: Támogatás a környezetvédelemért 1999-t l a város önkormányzatának tulajdonában lév ivóvíz vezetékek és szennyvízcsatorna hálózatok üzemeltetését a DRV Rt. végzi. A mai egyre szigorodó környezetvédelmi el írások azonban folyamatos korszer sítéseket tesznek szükségessé. Az önkormányzat szerz désben rögzített megállapodás alapján pénzügyi támogatást biztosít ezek megvalósítására. Ennek értelmében 2003-ban 6 800 000. forint támogatást biztosított a városi költségvetés a település területén megvalósított környezetvédelmi beruházásokhoz. Emellett a szolgáltató az elmúlt évben jelent s érték , els sorban a szennyvíz elvezetéséhez és tisztításához kapcsolódó fejlesztést hajtott végre. A képvisel testület szeptemberi ülése elé terjesztett beszámolóból megállapítható, hogy a DRV Rt. részére biztosított támogatást jól használta fel a vállalat. Ezek közül érdemes kett t kiemelni, melyek Siófok környezeti problémáira jelentettek megoldást. A kórházi szennyvízátemel nyomócs meghosszabbításának célja az volt, hogy az intézmény fel l érkez szennyvizek zavartalan lefolyását tudja biztosítani a tisztító telep irányába. El z leg a régi csatlakozási ponton a sz k keresztmetszet miatt visszatorlódás keletkezett a túlterhelt id szakokban, ami a szennyvízkiöntés veszélyét rejtette magában. Ez 2003 novemberében készült 4 millió Ft költséggel, és megsz ntette a problémát. Az Erkel Ferenc utcai csatornaszakasz bélelése azért vált fontossá, mert a régi építés és az anyaga miatt nem volt megfelel az üzembiztonság. Ez 2003 áprilisában fejez dött be, csaknem 3 millió Ft költséggel.

Emellett megvalósult a TESCO melletti szennyvíz vezeték kiváltása, a BVK átemel kapacitásb vítése, a tisztítótelep zajhatásának csökkentése légfúvó cseréjével és a telep gázvonal rekonstrukciójának befejezése. A képvisel k által a szeptember 29-i ülésen tárgyalt beszámoló tartalmazta a 2004. évi támogatási szerz dés tervezetét. Az ebben foglaltak szerint Siófok 9,7 millió Ft- tal járul a további környezetvédelmi beruházásokhoz. A szennyvízátemel ket sövény telepítésével illesztenék a környezetbe. A legfontosabb elvégzend feladat a szennyvízelvezetés és tisztítás során keletkezett szaghatás csökkentése. Varga

A Balatonföldvári Napló 2004. október 15-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A várhatóan jöv év elején bevezetend kéttényez s vízdíjról Csuport László, a DRV vezérigazgató helyettese számolt be. Elmondta, hogy az egy fix összegb l (ennek összege várhatóan 300 forint körül lesz) és a fogyasztással arányos tételb l álló kéttényez s díjrendszer az idényfogyasztók és az állandó lakosok közötti igazságosabb teherviselést szolgálná. A rendszer bevezetését a Minisztérium és a Balatoni Szövetség is támogatja. A Fonyódi Hírmondó 2004. október 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: DRV Rt. meghosszabbítja azt az id t, amíg ingyenesen költhetnek rá a szennyvízrendszerre. A DRV Rt. eltekint az üzembe helyezési díj megfizetését l 2004. november 30-ig. Korábban az üzembe helyezési díj megfizetését l 2004. október 1-ig tekintettek el, amit most egy hónappal meghosszabbítottak. Aki ezután köt rá a szennyvízrendszerre, annak az üzembe helyezési díjat meg kell fizetnie, ami jelenleg: 5.238.- Ft, mely összeg az ÁFÁ-t is tartalmazza. Ez az összeg a kés bbiekben módosulhat. A pénzt azonban nem a Szennyvízelvezet Társulatnál, vagy csekken kell befizetni, hanem a helyszínen a szennyvízcsatorna átvételkor, kizárólag ÁFA-s számla ellenében.

A Somogyi Hírlap 2004. október 18-ai számában jelentek meg az alábbi cikkek: Igazságosabb új vízdíj lesz A kéttényez s vízdíjat várhatóan 2005-t l bevezetik a Balatonnál. A rendelkezésre állási díj fix összeg, várhatóan havi 300 forint körül lesz. Ezen túl kell kifizetni a tényleges fogyasztást. Az új díjrendszer - amelynek bevezetését a vízügyi miniszter, valamint a DRV Rt illetékese is meger sítette - az állandó lakosság és az idényfogyasztók közötti igazságosabb teherviselést szolgálja.

Víz nélkül a marcali kórház Cs törés Fürdés lajtoskocsiból Gödör tátong. Mellette markoló pihen, várva a hétf i munkakezdést. Minden olyan lenne, mint egy átlagos építkezésen, ha a munkagép mellett nem egy t zoltóautó piroslana. - Tegnap reggel hatkor értesítettek, hogy gond van a marcali kórház vízellátásával tájékoztatott Heizler György, a megyei katasztrófavédelem vezet je. - Az új m téti tömb vízvezetékrendszerének bekötése közben két helyen eltörött a régi cs , ráadásul az új is meghibásodott. Így szombat délután három óra óta nincs víz az intézményben. Erre, mármint, hogy bizonyos ideig víz nélkül maradnak, fel is készültek a kórházban. Értesítették a betegeket, ásványvizet osztottak, a mosdókba, vécékbe vödröket készítettek. A terv szerint este kilencig tartott volna a vízszünet. - Sajnos, nem derült ki, hogy a tervrajzokon szerepl csövek milyen anyagból készültek, s némelyik nem bírta a terhelést - mondta Káplár Lajos orvosigazgató. - Amikor láttuk, hogy nem tudjuk a hibát elhárítani, tájékoztattuk a katasztrófavéd ket. Ám mivel a t zoltóautó nem alkalmas ivóvíz-szállításra, így a DRV segítségére is szükség volt: Siófokról érkezett egy 5 köbméternyi vizet tárolni képes lajtos kocsi, hogy ne maradjon ivó- és mosdóvíz nélkül a kórház. A betegellátást nem veszélyezteti a vízhiány - állította Káplár Lajos -, így nem merült fel a kórház bezárása még az ÁNTSZ részér l sem. - Mivel néhány víz nélküli óra amúgy is be volt tervezve, a hét végén eleve csökkentett ellátással számoltunk - vette át a szót Keszler Terézia ápolási igazgató. - Csak 100-120 beteg maradt az intézményben. Tegnap reggel rendeltünk 100 palack ásványvizet, így ivóvízgondjaink sincsenek. Ennek ellenére a betegek közül többen zúgolódtak, igaz, a többség komolyabb trauma nélkül vette tudomásul, hogy le kell mondania a fürdésr l, s hogy vödörrel kell leöntenie maga után a vécét. Vas András

A Magyar Nemzet 2004. október 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Várhatóan csak szerdán vagy csütörtökön lesz iható a víz a 250 ágyas marcali kórházban, ugyanis szombat este két helyen is eltörött a gyógyintézmény vízellátását szolgáló f vezeték. Tetézte a bajt, hogy nemcsak a régi vezeték hibásodott meg, hanem a helyébe kerül új is tudtuk meg Heizler György ezredest l, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezet jét l. Új m téti tömböt építenek a somogyi kisváros kórházában, s ennek során következett be az intézmény munkáját súlyosan zavaró esemény. A betegek szombat este óta részben ásványvizet kapnak, a Dunántúli Regionális Vízm pedig lajtos kocsival szállított ivóvízzel sietett a gyógykezeltek és a kórházi dolgozók segítségére, a t zoltóság a fürd szobák és a vécék ellátásáról gondoskodik. Mindezek mellett a vízfelhasználás

korlátozását is el kellett rendelnie a kórház igazgatójának. Lapunk értesülés e szerint a gyógyintézmény csecsem - és gyermekosztályának betegeit átszállították a nagyatádi kórházba. Az új m téti tömb beruházója ígéri: kijavítják a hibát, ám a vezeték fert tlenítéséhez és a szükséges mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatokhoz id kell. Gulyás J. Attila A Somogyi Hírlap 2004. október 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Víziközm re pályáznak Lezárásához közeledik a koncessziós pályázat, amit a víziközm vek üzemeltetésére írt ki az önkormányzat. Most átmeneti megbízással biztosítja az ivóvízellátást és szennyvíztisztítást a DRV Rt. Az újabb 10 éves üzemeltetésre a Pécsi Vízm és a DRV Rt. is pályázott, s ezeket a testület zárt ülésen elfogadta. A részletes szakmai és pénzügyi értékelés után novemberben dönt a víziközm vek leend üzemeltet jér l. A Heti Hirdet október 29-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Fürd egyesületek tanácskoztak: Hány tényez s lesz a vízdíj? Közösen szervezett konferenciát október 21-én, Siófokon a városházán a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatonparti Fürd egyesületek Szövetsége. Dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi f tanácsadó (BFT) megnyitója és dr. Dobozy Dániel BFSZ elnök köszönt je után Tóth István, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. Vezérigazgatója számolt be a januártól várhatóan bevezetésre kerül kéttényez s vízdíj lényegér l. E tervezetben - amelyet a szakemberek már hosszú évek óta próbáltak bevezetni, de a mindenkori politikai akarat ezt sosem tette lehet vé - a vízért fizetend összeg az úgynevezett rendelkezésre állási díjból, és a fogyasztás alapján számlázott díjból tev dne össze. Hasonló módon, mint például a gáz-, vagy a telefon szolgáltatóknál is történik. A vezérigazgató azzal érvelt: a cégnek minden pillanatban a fogyasztók rendelkezésére kell állni, s az üdül tulajdonos is elvárja, hogy ha sszel, télen, vagy akár tavasszal leszalad a nyaralójába, mindig meg tudja nyitni a csapot, s azon mindig tiszta víz folyjék. Azt is igyekezett hangsúlyozni a vezérigazgató, hogy mindez a cégnek nem jelent többletbevételt, csupán igazságosabb tehermegosztást az állandó lakosság és az üdül tulajdonosok között.

Az üdül tulajdonosokat képvisel fürd egyesületek szövetsége - természetesen - szinte személyes sértésnek veszi az elképzelést, érvek sorát hozták fel a tervezet ellen, s bírálatukban nem kímélték a szolgáltatót sem. Tóth István higgadtan, tényszer en igyekezett a felvet dött kérdésekre megválaszolni. A vízdíjas napirendi ponthoz képes vihar nélküli el adást tartott Vekler Józsefné gazdasági igazgató a Zöldfok Rt., és Abonyi László környezetvédelmi referens a Probio Rt. Azaonos, illetve egymástól eltér hulladékszállítási gyakorlatáról, a szelektív- és vegyes hulladék kezelésér l, árképzési rendükr l. A Balatonparti Fürd egyesületek Szövetségének f igazgatója, Basa István az üdül tulajdonosok és a kisfogyasztók szemszögéb l igyekezett megvilágítani a gyakorlati ellentmondásokat. k határozottan ellenzik például a két tényez s vízdíj bevezetését, amely szerintük ellentéteket szül az állandó lakosság és az üdül tulajdonosok között. Ezen kívül eltér az EU-ban érvényes szolgáltatásarányos elvt l is. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon a DRV, a Zöldfok és a Probió miért eredménycentrikus részvénytársaságként, s miért nem közhasznú társaságként üzemel? Hiszen akkor az els dleges szempont nem a minél nagyobb bevételek elérése, hanem a szolgáltatások színvonalas ellátása lenne a legf bb feladat. Kifogásolta azt is, hogy a szociális alapon történ kedvezményezés is differenciálásra vezet, hiszen azt is csak a helyi lakosok vehetik igénybe, az üdül tulajdonosok nem. Katus Lajos, a BFSZ alelnöke a díjképzéssel kapcsolatos jogi és alkotmányjogi aggályaira hívta fel a figyelmet. Az alapdíjjal kapcsolatban Somogyban is több mint 30 esetben találtak törvényességi kifogást. Dr. Lázár János, a tóparti önkormányzatokat tömörít Balatoni Szövetség titkára támogatásukról biztosította vízm próbálkozását a kéttényez s díj bevezetésére. Mint hangsúlyozta: az egyenletesebb teherviselés érdekében lenne szükség erre. Dr. Szitacsné Marton Katalin, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség osztályvezet je arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben jelent sen csökkent a hulladéklerakók száma a térségben, s az EU-hoz való csatlakozás miatt 2000-ben megszületett hazánkban az új hulladékgazdálkodási törvény, amely szigorú el írásokat és követelményeket tartalmaz. Ennek egyik legfontosabb eleme "a szennyez fizet" elv, amely alapján az egyes állampolgár sem bújhat ki a felel sségre vonás alól. Kiemelte, hogy Fonyódon például az országban is els k között foglalkoztak a szelektív hulladékgy jtéssel (amelyet még a Zöldfok Rt. jogel dje próbált bevezetni és elfogadtatni). A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részér l Némedi Tanás az új vízdíjrendszerr l elmondta: három fajta el terjesztés készült, amelyet a döntéshozók mérlegelhetnek. Az egyik az alapdíjból és változó díjból áll. A második egy olyan alapdíjból áll, amely minimális fogyasztást is tartalmaz, valamint a fogyasztással progresszíven emelked változó díjat is tartalmaz. A harmadik pedig: minden úgy marad, ahogyan most is van. E hozzászóláshoz kapcsolódott Tóth István akkor, amikor kijelentette: a DRV nem tartja megalapozottnak és jónak az úgynevezett 2-es variációt, ugyanis szerintük a progresszív díjelem nem igazságos. A vita során szó volt a locsolási kedvezményr l is, hiszen a Balatonnál azért kell ivóvízzel locsolni, mert nincs kiépítve másik hálózat. A kedvezményt minden év els negyedében lehet kérni, valamint a kerti csapokra felszerelt külön vízóra segítségével is csökkenhet a vízdíj. Ezzel kapcsolatban egy hozzászóló azt nehezményezte, hogy vajon az óra felszereléséhez miért kell külön mérnök közrem ködése, rendkívül drága és körülményes dokumentáció? A

vezérigazgató szerint egy bizonyos szint dokumentációra valóban szükség van, de az nem kerülhet hatvanezer forintba. A vízdíjakról általában elmondható: azt nem a DRV határozza meg, hanem minden évben a f tulajdonos, az állam. -gyA Somogyi Hírlap 2004. október 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Az igazságos vízdíj fölháborítja az üdül tulajdonosokat Többletbevételhez juttatja a szolgáltatót Basa István, a Balaton-parti Fürd egyesületek Szövetsége f igazgatója szerint. A DRV Rt és a miniszter viszont úgy gondolja: igazságosabb, ha mindenki, így az üdül ingatlannal rendelkez k is rendelkezésre állási díjat fizetnek. Tóth Istvántól, a DRV Rt vezérigazgatójától tudjuk, hogy m ködési területükön már hatvan településen kéttényez s vízdíjat fizetnek. Azért szorgalmazzák az új számlázási rendszerre való áttérést, mert az összes felmerül költség 70-80 százaléka állandóan, a fogyasztástól függetlenül teherként jelentkezik. A kiépített rendszert ugyanis egész évben, minden körülmény között m ködtetni kell; hiszen ha a fogyasztó kinyitja a csapot, akkor elvárja, hogy víz folyjon bel le. Az üdül ingatlan-tulajdonosok képvisel i azonban ellenérzéseiket fogalmazták meg a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balaton-parti Fürd egyesületek Szövetsége által szervezett tanácskozáson az újfajta díjszámítással szemben. Azt kérték hangsúlyozottan, hogy a kisfogyasztókra ne hárítsák át semmiképpen a többletköltségeket. A DRV Rt javaslata szerint egyébként egy háztartásra vetítve 300 forint lenne a rendelkezésre állási alapdíj. Miután a cég nem juthat többletbevételhez az új rendszer bevezetésével, ezért a fogyasztás mértékét l függ köbméterenkénti díjakat csökkenthetnék. Németh Tamás, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársa elárulta, hogy három javaslat közül választják ki a jöv évt l érvényes változatot. Az els : minden marad változatlanul. A második a kéttényez s változat, vagyis lesz alapdíj plusz fogyasztási díj. A harmadik: az alapdíj tartalmaz egy minimális vízfogyasztást, ezenfelül átlagos, illetve magasabb fogyasztásnál más-más díjat határoznak meg. Dónucz László, a DRV Rt pr-vezet je arra figyelmeztetett: egyel re semmi sem biztos. Az valószín , hogy a nagyobb rendelkezésre állási díj esetén alacsonyabb lehet a fogyasztási díj, és fordítva. Czene Attila

A Siófoki Hírek 2004. novemberi számában jelent meg az alábbi cikk: Éles vita a fürd egyesületi fórumon A Zöldfok Rt. és a füredi központú Probio Rt. a Balatonnál meglév hulladékszállítás gyakorlatáról, a szelektív és vegyes hulladék hasznosításáról, míg a Dunántúli Regionális Vízm Rt. a jöv év elejét l várhatóan bevezetésre kerül új vízdíjrendszer leglényegesebb elemeir l számolt be október 21-én a Siófoki Városháza földszinti nagytermében a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatonparti Fürd egyesületek Szövetsége közös konferenciáján. A résztvev k különösen a várható vízdíjakról, s a díjmegállapítás módjáról vitatkoztak. Mint Tóth István, a DRV Rt. vezérigazgatója elmondta, az általuk már évek óta szorgalmazott, s most döntés el tt álló elképzelés lényege az, hogy a jöv ben két tételb l alakuljon ki a víz díja. Legyen egy úgynevezett rendelkezésre állási díj (amely a híresztelések ellenére nem horribilis összeg, hanem mindössze 300.-Ft havonta), s a fogyasztók ezen felül fizessenek az elfogyasztott mennyiség arányában. Mindez egyáltalán nem a vízdíj emelését jelentené, hanem inkább az igazságosabb teherviselést, hiszen az üdül tulajdonosoknak is az év minden napján, karácsonykor és akár húsvétkor is "rendelkezésükre áll" az a csap, amit ha megnyitnak, egészséges ivóvizet kaphatnak a nyaralóikban. Ezzel az okfejtéssel természetesen nem értett egyet az üdül tulajdonosokat képvisel fürd egyesületek szövetsége, amelynek képvisel i érvek sorát hozták fel a tervezet ellen. k úgy értékelik, hogy ez a tervezet hátrányosan különbözteti meg az üdül tulajdonosokat, és ellentéteket szül az állandó lakosság és a nyaralótulajdonosok között. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részér l Némedi Tamás az új vízdíjrendszerr l elmondta: nem csak a korábban vázolt kéttényez s rendszer lehet ségér l van szó, hanem három fajta el terjesztés készült, amelyet a döntéshozók mérlegelhetnek. Az egyik az alapdíjból és változó díjból áll. A második egy olyan alapdíjból áll, amely minimális fogyasztást is tartalmaz, valamint a fogyasztással progresszíven emelked változó díjat is tartalmaz. A harmadik pedig: minden úgy marad, ahogyan most is van. A vita során szó volt a locsolási kedvezményr l is, amelyet minden év els negyedében lehet kérni, valamint a kerti csapokra felszerelt külön vízóra segítségével is csökkenthet a vízdíj. -gyRészlet a Balatoni Futár 2004. novemberi számában megjelent cikkb l: Aggódnak a tóparti önkormányzatok A földvári tanácskozáson - amelyet Bóka István, a BSZ elnöke vezetett - a Balaton díjak átadása, valamint a virágos Magyarországért verseny 11 balatoni díjazottjának köszöntése után Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára adott tájékoztatót a vízi-közm törvény el készítésér l. Mint mondta, e törvény többek között a vízbázisok védelmével, az ivóvízellátás fejlesztésével, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a belterületi vizek kezelésével kapcsolatos teend ket hivatott szabályozni, meghatározni az Európai Unió követelményeihez igazítva. A feladatok nagyságát jól jellemzi, hogy 2015-ig többek között mintegy 1500 milliárd forint érték fejlesztést kell megvalósítani, amely alapvet en befolyásolja a teljes nemzetgazdaság fejl dését, s hogy csaknem 400 víziközm szolgáltató szervezet tevékenységét is ésszer síteni kell, tulajdonviszonyaik rendezése mellett. Ezek évente csaknem 120 milliárd forinttal gazdálkodnak, s 22 ezer munkavállalónak

biztosítanak megélhetést. A törvény el készítése jó ütemben halad, de a helyettes államtitkár szerint mindenképpen szükség van még az önkormányzatok, köztük a Balaton-partiak további javaslataira, észrevételeire is. Vizes témát érintett a tájékoztató is, amelyet Csuport László, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezérigazgató-helyettese tartott az évek óta tervezett kéttényez s vízdíjrendszer lényegér l és bevezetésér l. Szavai szerint úgy t nik, hogy az idényfogyasztók és az állandó lakosok közötti igazságosabb teherviselést szolgáló rendszer - amelyet mind a minisztérium, mind a Balatoni Szövetség támogat - 2005 január elsejét l végre bevezetésre kerül. Ez egy fix összegb l, - ez várhatóan 300 forint lesz - s a fogyasztással arányos tételb l áll. Részben ennek köszönhet en, részben az inflációs hatások miatt - a költségvetési támogatás mértékét l is függ en - a víz- és csatornadíjak emelése 2005-ben sem kerülhet meg, ismerte el a vezérigazgató-helyettes a tájékoztatóját követ vitában. A.A. A Napló 2004. november 8-ai és a Zalai Hírlap november 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Igazságosabb közteherviselés? Jöv re várhatóan többet fizetnek az üdül tulajdonosok a Balatonnál és a Velencei-tónál. A Balaton és a Velencei-tó körül a jöv évt l várhatóan többet fizetnek majd az ivóvízért és a szennyvízcsatorna használatáért azok az üdül tulajdonosok, akik csak az év egy rövid szakaszán veszik igénybe a szolgáltatást, s fogyasztásuk jelent sen elmarad az átlagostól. Információink szerint a környezetvédelmi és vízügyi tárca vezet je a következ napokban dönt arról, hogy a két nagy tavunk térségében m köd állami tulajdonú víziközm rendszereknél bevezetik-e az úgynevezett kéttényez s díjrendszert. A döntés egyúttal azt is eredményezné, hogy az átlagos, illetve annál nagyobb mennyiséget használó állandó fogyasztóknak kevesebb terhet kell majd magukra vállalni a régiós közm rendszer fenntartási költségeib l.

Az eddigi gyakorlat szerint a fogyasztók csak az elhasznált víz, illetve kibocsátott szennyvíz mennyisége alapján fizetnek a szolgáltatásért. Így ha valaki nem vagy csak nagyon keveset fogyaszt, akkor nem vállal részt abból a költségb l, amelyet a rendszer fenntartására akkor is ki kell fizetni, ha éppen nem folyik keresztül víz a csöveken. Mint Tóth István, a térség ivóvízrendszereit m ködtet Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) vezérigazgatója egy, a

közelmúltban rendezett fórumon elmondta, az összes költség 70-80 százaléka tartozik ebbe a körbe. A kérdés kezelése azért is különösen indokolt az érintett térségekben, mert mindkét tó körül rendkívül magas azoknak az üdül épületeknek az aránya, amelyeknek tulajdonosai csak nagyon rövid id szakban és nagyon kis mennyiségben veszik igénybe a szolgáltatásokat. Így eddig az állandó költségek finanszírozásából sem vették ki részüket, miközben a rendszer miattuk is épült ilyen nagyra, s miattuk is folyamatosan gondoskodni kell a m köd képességér l. A DRV szakemberei az elmúlt 10 évben több javaslatot is kidolgoztak a probléma kezelésére. A megoldást szerintük az a - közben sok helyen már bevezetett - díjrendszer jelentené, amelynél az érintettek a valóban elfogyasztott vízmennyiség mellett egy havi állandó tételt, úgynevezett rendelkezésre állási díjat is fizetnének. Hiába volt azonban a térség önkormányzatainak támogatása, az üdül tulajdonosok tiltakozása miatt eddig hiányzott a döntéshez szükséges politikai bátorság az érintett miniszterekb l. Jelenleg a lakosság kerekítve bruttó 319 forintot fizet köbméterenként az ivóvízért és 282 forintot a csatornahasználatért. Az új díjrendszer modellezésénél a DRV munkatársai a minisztérium javaslata szerint havonta 345 forintos rendelkezésre állási díjjal számoltak mind az ivóvíznél, mind a csatornánál. Ez azt jelenti, hogy az új rendszer bevezetése esetén havonta 690 - évente 8280 - forintot akkor is ki kellene fizetni egy-egy ingatlan után a lakossági fogyasztóknak, ha közben egy csepp vizet sem használtak el. Mivel az érintett jogszabályok szerint a díjrendszer átalakítása nem eredményezheti a szolgáltató bevételének növekedését, a rendelkezésre állási díj bevezetése miatt a konkrét fogyasztásért kifizetend "változó díjnak" kevesebbnek kell lenni a jelenleg fizetend köbméterenkénti díjaknál. A számítások szerint az aktuális költségek, illetve állami támogatás mellett a jelenlegi díj 90 százaléka körül alakulna a "változó díj" mértéke, ha rendelkezésre állási díjat is kellene fizetni. A kéttényez s díj miatt megemelkedhetnének a kiadásai azoknak az állandó fogyasztóknak is, akik az átlagos családoknál jóval kevesebb vizet használnak. A DRV munkatársainak számításai szerint a fenti rendelkezésre állási díj mellett havi 6,5 köbméteres fogyasztásnál lenne az a pont, ahol a jelenlegi, illetve a kéttényez s díjrendszernél ugyanannyi lenne az összességében kifizetend díj. Az új rendszerben a többet fogyasztók terhei összességében csökkennének, míg az ennél kevesebbet fogyasztóké n nének. A DRV jelezte, hogy erejének megfelel en szívesen részt vállal egy, a szociálisan rászorulókat támogató alap m ködtetésében. A közületek, illetve vállalkozások esetében a havi állandó díjat a hálózathoz csatlakozó vezeték átmér jét l függ összegben határoznák meg. A "változó díj" náluk is azonos lenne, de ahogy eddig is, eltérne a lakossági fogyasztókétól. Természetesen esetükben ugyanúgy megvalósulna, hogy az évente csak néhány hétig m köd k a jöv ben többet, míg a folyamatos fogyasztók kevesebbet fizetnének. Gy rffy Árpád

A Fejér Megyei Hírlap 2004. november 10-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Olasz cég felügyeli a pályázatukat Négy település csatornázása múlik a sikeren, az eu-s támogatáson Pákozd (k k ) - A tókörnyékiek megnyert csatornázási pályázatából a település kimaradt. A falu a fehérvári csoporthoz csatlakozott. -Örülök, hogy a tókörnyéki települések közös, a DRV Rt.-vel beadott pályázata sikeres és megkapják az Európai Unió támogatását. - válaszolta kérdésünkre Takács János, Pákozd polgármestere.- Amikor elhatároztuk, hogy Székesfehérvárral, Seregélyessel és Pátkával közösen adjuk be a szennyvízvezetésre szóló pályázatot, a kistérségir l nem lehetett konkrétumot tudni. Id közben elnyerték a támogatást, a mi pályázatunk készül. Az unió kijelölt egy olasz céget, amely felügyeli a pályázatunkat, a tervek itthon készülnek, megkezd dik a közbeszerzési eljárás, amely azt jelenti, hogy kompletten el készülünk a beadásra. Az el zetes információink szerint ez tízmilliárdos beruházás. Az Ivóvízhálózat b vítésér l még nem született döntés. Ha nem sikerül állami támogatással megkezdeni a vezetéképítést a DRV-nek, más megoldást keres Pákozd és Sukoró, a fejlesztésekhez szükség van vízre. A Népszabadság 2004. november 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Aránytalan a teherviselés Igazságosabb lehet a vízdíj az üdül övezetekben A környezetvédelmi miniszter jóváhagyására váró tervek szerint a jöv év elejét l bevezetik a kéttényez s vízdíjat az állami tulajdonú vízi közm veknél, ami a jelenleginél igazságosabb díjfizetési lehet séget jelentene a Balaton és a Velencei-tó térségében. A jelenlegi tervek szerint 2005. január 1-jét l az ország öt állami tulajdonú regionális vízm társaságánál, vagyis az összes állami tulajdonú vízi közm nél bevezetik a kéttényez s vízdíjat. A környezetvédelmi tárca sajtóosztályának tájékoztatása szerint a terv akkor válik véglegessé, ha a miniszter is jóváhagyja, ami heteken belül esedékes. A kéttényez s vízdíj bevezetésével lezárulhat a balatoni és velencei-tavi üdül körzetben hosszú ideje folyó vita a vízdíjakról. Az üdül övezetekben az aránytalan teherviselést az okozza, hogy a vízellátó rendszereket a nyári idegenforgalmi csúcsfogyasztásra méretezték, miközben az állandó lakosság vízigénye ennek a felét sem éri el. A kapacitások jelent s része az üdül k ellátását szolgálja, s ennek nyári szezonon kívüli többletköltségeit (fenntartás, hibaelhárítás, rendelkezésre állás stb.) évek óta az állandó lakosságnak kell megfizetnie. Ráadásul a költségek 70-80 százaléka a szolgáltató rendszer m ködtetéséb l fakadó állandó költség, amit a jelenlegi díjszabásban nem vettek figyelembe. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. (DRV) egy évtizede próbálkozik az igazságosabb közteherviselés érdekében bevezetni a balatoni és a velencei-tavi üdül körzetekben a kéttényez s vízdíjat. Törekvését az elmúlt években egyre több helyi civil szervezet is támogatta, a tervek eddig mégsem nyerték el a kormányok támogatását. Vélhet en azért, mert bár az üdül övezetek állandó lakosságának többségét kedvez en érinti, ennél nagyobb az

üdül tulajdonosok tábora, akiknek a költségeit megnövelheti ez az intézkedés. A kéttényez s vízdíj bevezetése többletkiadással járhat a kevés vizet használók számára is, akik között akadnak hátrányos helyzet ek, egyedül él kisnyugdíjasok. A csak vízfogyasztással arányos díjszabással szemben a kéttényez s vízdíj azt jelenti, hogy - miként az több közszolgáltatás esetében már gyakorlat - külön kell fizetni a rendelkezésre állásért egy állandó összeget, és külön a tényleges vízfogyasztás után. A rendelkezésre állás díját, vagyis az alapdíjat - ami a jelenlegi tervek szerint az ivóvízellátás esetében nettó 150-200 forint, a csatornaszolgáltatásra vonatkozóan pedig nettó 250-300 forint között lesz - akkor is meg kell fizetni, ha hónapokig nem lakik senki egy-egy ingatlanban. A számla másik összetev je a felhasznált vízmennyiségt l függ en változik majd. Tóth István, a DRV vezérigazgatója elmondta: a szakminisztérium határozott álláspontja, hogy az új díjszabás bevezetésével semmiféle többletbevételre nem tehetnek szert a szolgáltatók. A vízm vek csak az infláció mértékével növelhetik felszámolt költségeiket is. A jöv évi víz- és csatornadíjak ezen túlmen en az állami támogatástól függ en alakulnak, amelynek mértéke minden évben április környékén válik véglegessé, januárig visszamen leges hatállyal. A vezérigazgató hangsúlyozta, a kéttényez s vízdíj bevezetése összességében a fogyasztói terhek igazságosabb elosztását szolgálja. Ez az üdül övezetek átlagos fogyasztású állandó lakosságát kedvez en, míg a csupán az üdülési idényben vizet fogyasztókat kedvez tlenül érinti majd, s ez utóbbi érvényes a kisfogyasztókra is. Az üdül övezeteken kívüli települések átlagfogyasztású lakosságának az újfajta díjszabás nem jelent érdemi változást. Az, hogy az üdül övezetekben kit miként érint az új díjszabás, alapvet en a rendelkezésre állás díjainak alakulásától függ, amir l a mai napig folynak a szakért i egyeztetések - tette hozzá. DRV öt megyében 370 település vízi közm veit m ködteti. Ebben a térségben az önkormányzati tulajdonú vízm vek esetében, ahol a vízdíjakról szóló döntés a helyhatóságok kezében van, már több mint hetven településen bevezették a kéttényez s vízdíjat az elmúlt években. Igaz, ezek egyike sem esett a két üdül körzet területére. A cég és az önkormányzatok eddigi tapasztalatai kedvez ek az új díjszabású rendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta a szakember. Török Tünde

A Zamárdi Hírmondó 2004. november 20-ai számában jelent meg az alábbi cikk: 1997-ben a Magyar Köztársaság Kormánya november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította. A vízügyi és a környezetvédelmi szakma képvisel i novemberben, a Magyar Tudomány Hónapja alkalmából el adásokat, bemutatókat és nyílt napokat szerveznek a nagyközönség számára. A programsorozathoz a DRV Rt. is kapcsolódott, melynek keretében a Vízkincs elnevezés információs busz segítségével szeretnénk bemutatni a víziközm szolgáltatást az érdekl d knek. 2004. november 8. és december 1. közötti id szakban felkeressük a m ködési területünkön található nagyobb települések általános iskoláit. Természetesen nem csak a gyerekeket, hanem a feln tteket is várjuk a rendezvényünkre. A buszban található szemléletes eszközökkel ismertetjük többek között az ivóvíz- és szennyvíztisztítás folyamatait, az ivóvíz min ségi követelményeit, a szennyvíztisztítás fontosságát az él vizeink megóvása érdekében.

A Zamárdiban található Fekete István Általános Iskolát 2004. november 8-án fogjuk felkeresni az információs busszal, az intézmény vezet jével történt el zetes egyeztetés alapján. A program tervezett id pontja 8.00-9.30-ig.

A Zalai Hírlap 2004. november 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vízkincs a regionális szolgáltató iskolabuszán Keszthely (p. e.) - Az ivóvíz és a szennyvíztisztítás folyamataival, valamint a vízkészlet felhasználásának módozataival ismerkedtek meg a gyerekek tegnap a város három általános iskolájában. A hasznos tudnivalókat a Dunántúli Regionális Vízm Rt. szemléltet eszközeivel felszerelt busz prezentálta a fiataloknak. A Magyar Tudomány Hónapja alkalmából immár hetedik éve rendeznek bemutatókat, nyílt napokat a vízügyi és a környezetvédelmi szakemberek a nagyközönség számára. Ennek részeként az idén a DRV Rt. Vízkincs elnevezés információs busza felkeresi a régió nagyobb iskoláit, és a belsejébe épített ábrákon keresztül az él vizek megóvására hívja fel a diákok figyelmét.

Csány-Szendrey Belvárosi Általános Iskola több mint 600 tanulója "katonás" rendben hallgatta végig Drescherné Horváth Andrea el adását, aki kérdésekkel is "bombázta" hallgatóságát. Egyesek még cukrot is kaptak, ha tudták a víz képletét, vagy azt, hogy a Föld vízkészletének mindössze egy százaléka hasznosítható emberi fogyasztásra. Délel tt a Csokonai ÁMK-ban és az Egry-iskolában is hasonló programmal kereste fel a diákokat az oktató járm .

A Somogyi Hírlap 2004. december 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vízkincs az iskolákban VÉDELEM Iskolákban kezdik 1997-ben a kormány november harmadikát a magyar tudomány napjává nyilvánította. A vízügyi és a környezetvédelmi szakma képvisel i novemberben számtalan el adást, bemutatót és nyílt napot tartottak a nagyközönség számára. A programsorozathoz a DRV Rt is csatlakozott. A Vízkincs elnevezés információs busz segítségével mutatták be a víziközm szolgáltatásokat az érdekl d knek november 8. és december 1. között. Tegnap - számos település gyermekintézményeinek meglátogatását követ en - mind a négy siófoki általános

iskola elé begördült a busz. A benne lév szemléltet eszközökkel ismertették többek között az ivóvíz-szolgáltatás, illetve a szennyvíztisztítás folyamatát. Természetesen felhívták a figyelmet a környezet védelmének fontosságára is. A gyerekek élvezték a szokatlan környezetet.

Részlet a Magyar Nemzet 2004. december 4-ei számában megjelent cikkb l: Klórkép Küszöbön a hazai vízmin ség-felügyeleti rendszer kiépítése A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által az ivóvízmin ség-javító program keretében elkészített lista sorra veszi a legfontosabb feladatokat. A program becsült költsége 220 milliárd forint, ehhez az uniótól csak a szükséges beruházások kisebbik hányadára lehet támogatást várni. Az összeg önmagában kétségtelenül nagy, de más infrastrukturális programokhoz képest - szennyvízelvezetés, út-, vasútfejlesztés - nem. 2006, illetve 2009 karácsonyáig kell mindenhol az el írásosra csökkenteni a határérték feletti arzén-, bór-, fluorid-, nitrit- és ammóniumkoncentrációt, és ahol ezekkel együtt jár, ott a vas- és a mangántartalmat is. Ezeknél a beavatkozásoknál tehát minden vízzel adódó problémát meg kell oldani. A feladat próbára teszi a szakemberek tehetségét, a vízkezelési technológiákat ugyanis sokszor nem lehet egységesen alkalmazni. Ami az egyik szennyez anyag kivonását segíti, az a másikét esetleg gátolja. A Somogy megyei Tab vízm vénél a szakemberek azzal próbálkoznak, hogy kialakítsák az optimális, legbiztonságosabb víztisztítási és -ellen rzési rendszert. Ez nem kizárólag m szeres fejlesztést jelent, elengedhetetlen a munka átszervezése, a dolgozók és irányítóik szemléletének megváltoztatása is. Az a cél, hogy káros vegyület ne képz djön a vízm ben, és hogy a vizet lehet leg ne is kelljen klórozni. Ez azonban magas biztonsági el írásokat tesz szükségessé, hogy baktérium ne kerülhessen a rendszerbe. Berlin és Hollandia vízm veiben már m ködik ez a módszer, miért ne m ködne Magyarországon is? A vízbiztonsági szervezést az egészségügyi szakemberek a Dunántúli Regionális Vízm vel közösen végzik. Ennek során áttekintik az egész rendszert, feltárják a hibákat, megvizsgálják a munkautasításokat, hogy azután a folyamat minden pontján követhet vé váljon a személyi felel sség is. Emellett folyamatos a m szeres ellen rzés. A hazai vízbiztonsági rendszer kiépítését nehezíti, hogy a korábbi harminc helyett jelenleg több száz vízm m ködik. Közülük sok csak egyetlen települést lát el - ok a büszkeségre a saját kút -, ugyanakkor a szakemberek szerint a szakszer en irányított, jól szervezett nagy rendszerekre kellene áttérni. Erre azonban a szakminisztériumoknak is ösztönözniük kellene a településeket. A vízm vek biztonságos m ködésének a megszervezése azonban csupán az egyik, bár igen fontos lépés. Az ivóvíz tisztaságát ugyanis a hálózatban is óvni kell, ez pedig a jelenlegi vezetékrendszerben nem mindig megoldható.

A Somogyi Hírlap 2004. december 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Koppányi szennyvíz nem kell Tabnak Nem járultak hozzá a tabi városatyák, hogy a Kára, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad és Törökkoppány községekben keletkezett folyékony hulladékot a tabi szennyvíz-el kezel be szállítsák. Korábban már döntöttek arról, hogy együttm ködési megállapodást kötnek Lulla,

Sérseksz l s, Torvaj és Zala szennyvizének elhelyezésér l és hozzájárultak, hogy Kányából, Somogyegresr l és Teng dr l is Tabra szállítsák a szennyvizet. Bár a DRV jelzése szerint ennek kihasználtsága jelenleg ötvenszázalékos, a tabi képvisel k úgy látták: a megnövekedett igények miatt nem tudják fogadni a törökkoppányi körjegyz ség falvaiban keletkezett szennyvizet. Varga György koppányi polgármester szerint ezek után mindenképpen szükséges a Koppány-völgyében egy ártalmatlanító- hely létesítése. A tervet 2005. március végéig a Koppány-völgyi Kht készíti el. Krutek J.

Részlet a Napló 2004. december 10-ei számában megjelent cikkb l: Jó a víz, csak kemény Követik az új fert tlenítési módokat, de a klórozás kötelez F ként a Balaton partján gondoskodik az ivóvízr l a DRV Rt.- tudtuk meg Lenthár Józseft l, a cég észak-balatoni igazgatójától. A terület nagy részén felszíni vizet használnak, egyes területeken a Balatonból emelik azt ki. Természetesen sz rik, tisztítják és fert tlenítik is, miel tt a fogyasztókhoz jut.

A Somogyi Hírlap 2004. december 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Vízhiány Tabon Mintegy másfél órán át tartó vízhiány volt tegnap délel tt Tabon, a város magasabb fekvés családi házas lakóövezetében. A szolgáltatás kimaradása - amelyet a DRV el re jelzett - közel ötszáz fogyasztói helyet érintett. Krisztin Róbert, a DRV Rt. tabi üzemvezet je elmondta: a Mártírok útja végén lev ezer köbméteres víztoronynál a szolgáltató beépített egy "különleges" vízmér t, amellyel a vízhálózaton keletkez veszteségeket figyeli és méri. Az adatok kiértékeléséb l a vízm következtetni tud a veszteségekre, így azt csökkenteni tudja. A vízmér szerelvényei és a beépítés mintegy 800 ezer forintba került. A Somogyi Hírlap 2004. december 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízvitából mér csere Társasházak, információ az órákról Speciális mér t szerel föl a DRV Rt. két siófoki társasházban; az összes információ befut ide a f - és mellékvízórákról, s a fogyasztás változása a nap 24 órájában nyomon követhet . Kísérletet tesz a vízm ezzel arra, hogy véget érjen az örökös vita: miért nem egyeznek a

társasházi f mér k és mellékmér k fogyasztási adatai. - Olyan közös helyiségben jelentetjük meg az információt a társasház összes vízmér jér l, ahol például a közös képvisel bármikor megnézheti: melyik lakónak hogyan változik a fogyasztása, s ha van, mikor jelenik meg az eltérés a f mér és a mellékmér k között - így Májer József , a DRV Rt. dél-balatoni igazgatója. - A hiba így azonnal tetten érhet , nem több hónapra, esetleg több évre visszamen leg kell keresgélni a különbözet okát. - Nem a DRV Rt. rendszerében van a hiba, másutt kell keresni a társasházi f és mellék vízmér órák közötti eltérés okát. Ezt állítja Májer József a Vízm dél-balatoni igazgatója a bíróság által kirendelt független szakért megállapításaira hivatkozva. Perre ment az egyik siófoki, Dózsa György utcai társasház lakóközössége a vízm ellen, mert több mint 600 ezer forintot követel t lük a DRV Rt. A bíróság által kirendelt független szakért megállapította: a ház mindhárom vízórája rosszul mér. -Ez nem jelenti azt, hogy egy csapásra elt nt volna a követelésünk - mondta Májer József, a DRV Rt. dél-balatoni igazgatója. -Máskor is el fordul, hogy a megvizsgált mér pontossága a megengedett kétszázalékos hibahatárt túllépi. Ezúttal is ez történt; a szakért által megállapított eltérés mértékével csökkentettük a követelésünket, de még így is maradt több százezer forint, amit bizony be kell fizetni a lakóközösségnek. Az igazgató szerint a DRV érdeke is az, hogy tisztázódjanak az örökös társasházi viták. Ennek érdekében gyakorta a vízm fizeti a szakért i vizsgálat költségeit. - A legutóbbi megállapítások bennünket igazolnak - állította. - Kimondta a szakért : nincsenek hatással a mér k pontosságára környezeti hatások; például, hogy a f mér aknában van, a mellékmér k meg a lakásokban. A mér helyek kialakítását, valamint cégünk bels számlázási, elszámolási rendszerét is helyénvalónak találták. Hol lehet akkor mégis a hiba? Májer József szerint a fogyasztói magatartáson is sok múlik. Hozzátette: a társasházak egy részében nincsenek is mellékmér k, csak f mér ; ott a lakóközösség egymás közötti megállapodás alapján osztja el a költségeket, nincsenek viták, nem pereskednek a vízm vel. A mellékmér kkel felszerelt házak közül is akad jó néhány, ahol évek sora telik el úgy, hogy a DRV elszámolásában semmi kifogásolni valót nem találtak. Fónai Imre

A Balatoni Futár 2004. decemberi számában jelent meg az alábbi cikk: "Vízkincs-busz" az iskolákban 1997-ben a Magyar Köztársaság Kormánya november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította. A vízügyi és a környezetvédelmi szakma képvisel i novemberben, a Magyar Tudomány Hónapja alkalmából el adásokat, bemutatókat és nyílt napokat szerveztek a nagyközönség számára. A programsorozathoz a DRV Rt. is kapcsolódott. A Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetségének Vízkincs névre keresztelt információs buszával felkeresték a DRV m ködési területén található nagyobb települések általános iskoláit. A 2004. november 8. és

december 3. közötti id szakban 14 városba látogattak el, és 28 iskolában mutatták be a DRV Rt. tevékenységeit. Céljuk nemcsak a víziközm -szolgáltatás megismertetése volt, hanem egyben felhívták a gyerekek figyelmét a természetvédelem fontosságára és az él vizeink megóvására is. Az iskolások elt n dve hallgatták, hogy a Föld vízkészletének csupán a töredékét hasznosíthatjuk emberi fogyasztásra. Sokan csodálkoztak, azon is, hogy egy átlagos életkorú ember egész élete folyamán 5 millió liter tiszta vizet használ el. A legtöbben viszont azon gondolkoztak el, hogy 1 liter olaj 1 millió liter vizet tesz fogyasztásra alkalmatlanná. A DRV Rt. szakemberei remélik, hogy ezzel a programmal k is hozzájárultak a fiatalok környezettudatos neveléséhez és a környezetközpontú szemléletmódjuk kialakításához. Számukra ez azért is fontos, hiszen mostani kisiskolások lesznek a jöv fogyasztói.

A Somogyi Hírlap 2004. december 23-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Drágább lesz Tabon élni Emelkedik a kéményseprés és a szemétszállítás díja jöv re Tabon. Err l a városatyák tegnapi - idei utolsó - ülésükön döntöttek. Módosították a kéménysepr -ipari közszolgáltatásról szóló rendeletet, illetve a fizetend díjat. Jóváhagyták a szolgáltató 3,9 százalékos díjemelési javaslatát, így a következ évben a lakosság egy szabványkémény idei 470 forintos díjával szemben 488 forintot fizet, a közületeknek pedig a 619 helyett 643 forintot kell utalni. Ugyancsak jóváhagyták a városatyák a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás díjemelését. 2005. február 1-t l a 110 literes edény után évi 5059 forintot, a 60 literesnél pedig 7863 forintot kell fizetni. De többször fordul a kukásautó: kedd és péntek mellett a megadott utcákban hétf n szállítja el a lakosságtól a kommunális hulladékot a szolgáltató. Az ivóvíz díját a DRV javaslatát figyelembe véve hagyták jóvá a képvisel k. Köbméterenként 313 forint plusz áfa összeget kell fizetni, míg a szennyvíz díja köbméterenként 334 forint plusz áfa lesz. Hogy végül a lakosság ténylegesen menynyit fizet, az attól függ, mekkora lesz az állami támogatás. Tény: az önkormányzat három éve nem emelte a díjat. Krutek József