A Sokorópátkai Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK. Pedagógiai- Nevelési- Művelődési Programja

A Sokorópátkai Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK Pedagógiai- Nevelési- Művelődési Programja

"Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben nem lesz érdemes gyűlölködniük." Apáczai Csere János 1

Tartalomjegyzék

1. A Pedagógiai- nevelési- művelődési program bevezetője

5

AZ ÁMK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE:

14

AZ ÁMK CÉLJA

14

AZ ÁMK INTÉZMÉNYEGYSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

15

AZ INTÉZMÉNY TAGINTÉZMÉNYEINEK RÖVID TÖRTÉNETE:

15

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:

20

2.) Nevelési program:

22

EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDEI CSOPORT PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI:

22

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI:

24

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

24

ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ

27

ÉRTELMI NEVELÉS

29

A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI

30

MOZGÁS, TESTNEVELÉS

35

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

37

A.) AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI: 48 B.)AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS-OKTATÁS FELADATAI A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:

51

C) A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK ELVEI:

59

D.) HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK ELVEI: 67 E.) SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK:

67

2

F.) A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK:

68

G) A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ 68 H) A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK:

69

I.) TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK:

72

J.) A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: 72 K) A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

73

L) A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI , TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 73 M) A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK:

73

3) A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái:

75

4) Egészségnevelési program:

80

5) Környezeti nevelési program

88

6.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszköz- és felszerelési jegyzék:

107

7) Helyi tanterv:

117

A, AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN OKTATOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS AZOK KÖVETELMÉNYEI: 117 B, A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI :

120

C, A SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ARÁNYA:

120

D, AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI:

121

E, AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI:

123

F, AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI:

124

G, AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI:

125

H, A TANULÓ TANTÁRGYI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A SZÖVEGES MINŐSÍTÉS MÓDJA AZ 14. ÉVFOLYAMON: 128 I, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE:

130 3

J. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS FORMÁI:

132

K, AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI:

133

L, AZ OTTHONI ( NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI: 134 8, A tanulók fizikai állapotának mérése:

135

9, Záró rendelkezések:

140

10, A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása:

141

11) Mellékletek:

142

1. SZ. MELLÉKLET AZ 1-3. ÉVFOLYAM ÉV VÉGÉN ÉS A NEGYEDIK ÉVFOLYAM FÉLÉVKOR ALKALMAZOTT SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELŐ LAPJAI.

142

2. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT TANTÁRGYAK TANTERVEI.

146

3. SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

147

4. SZ. MELLÉKLET A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS VÁLASZTOTT TANTÁRGYAINAK TANTERVE 153 5. SZ. MELLÉKLET AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY ÉS KÖNYVTÁR ÁMK INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA: 199 6. SZ. MELLÉKLET A SOKORÓPÁTKA, GIC KÖZSÉGEK INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁBÓL ADÓDÓ INTÉZMÉNYI FELADATOK:

205

7.SZ. MELLÉKLET INFORMATIKAI STRATÉGIA

213

8. SZ. MELLÉKLET A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A SOKORÓPÁTKAI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY ÉS KÖNYVTÁR ÁMK INTÉZMÉNYEIBEN: 219 A SOKORÓPÁTKAI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY ÉS KÖNYVTÁR ÁMK PEDAGÓGIAI- NEVELÉSI MŰVELŐDÉSI PROGRAMJÁNAK JÓVÁHAGYÁSA 222

4

1. A Pedagógiai- nevelési- művelődési program bevezetője ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE, KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY ÉS KÖNYVTÁR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SOKORÓPÁTKA Alapító Okirata I. Általános rendelkezések Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. szóló CV. tv. 1. §-ában, A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. és 37. § (5) bekezdésében, a 102. § (2) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete közoktatási intézményt alapít. 1. Az intézmény neve: Általános Iskola, Egységes Óvoda-Bölcsőde, Közművelődési Intézmény és Könyvtár Általános Művelődési Központ Sokorópátka Az intézmény rövid neve: Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ Sokorópátka 2. OM azonosító: 200863 3. Székhelye: 9112 Sokorópátka, Öreg u. 63. Elérhetősége: tel., fax: (96) 488-078, e-mail: [email protected] 4. Az intézmény telephelyei: 1. Egységes Óvoda-Bölcsőde Intézményegység 9112 Sokorópátka, Öreg u. 1. (711 hrsz.) Elérhetősége: tel.: (96) 723-056 2. Közművelődési Intézmény és Könyvtár Intézményegység 9112 Sokorópátka, Öreg u. 49. (741 hrsz.) 3. Gici Tagóvoda 8435 Gic, Zrínyi u. 1/1. (112 hrsz.)

Tagintézmény neve, címe: Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ Sokorópátka Gici Tagóvoda, 8435 Gic, Zrínyi u. 1/1. 5. A létrehozásáról rendelkező határozat: 5

47/2006.(VI.16.) Kt. határozat, hatályos: 2006. augusztus 1-jétől 6. A jogszabályban meghatározott közfeladata: Alapfokú oktatás Intézmény típusa: Többcélú alapfokú közoktatási intézmény 7. Alaptevékenysége: általános iskola, egységes óvoda-bölcsőde, közművelődés 8. Az intézmény működési köre: a. Az általános iskolai oktatás tekintetében Sokorópátka - Gic - Bakonytamási közigazgatási területe. b. Az egységes óvoda-bölcsődei ellátás tekintetében: Sokorópátka - Gic közigazgatási területe. c. A Közművelődési Intézmény és Könyvtár tekintetében Sokorópátka község közigazgatási területe. 9. Az intézmény körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere, a „Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ Sokorópátka” körfelirattal 10. Az intézmény alapítói jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerve és székhelye: Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9112 Sokorópátka, Öreg u. 1. 11. Az intézmény besorolása: A tevékenység jellege szerint: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény A feladat ellátásához kapcsolódó funkciója: önállóan működő 12. Az intézmény jogállása: Az intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37.§ (1) bekezdése alapján önálló jogi személy. 13. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény mindenkori vezetője. II. Az intézmény feladatai 6

1.

Az intézmény tevékenységi besorolása: 1. Az intézmény alapfeladata szakfeladat szerint:

Az intézmény szakágazati besorolása: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Az intézmény alapfeladatai tevékenységei szakfeladatonként: Szakfeladat Szakfeladat megnevezése száma 552312

Óvodai intézményi közétkeztetés

552323

Iskolai intézményi közétkeztetés

552411

Munkahelyi vendéglátás

801115

Óvodai nevelés

801214

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

801225

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása

805113

Napközi otthoni és tanulószobai foglalkoztatás (szorgalmi időben)

853255

Szociális étkeztetés

853211

Bölcsődei ellátás

921826

Közösségi színterek tevékenysége

926018

Máshová nem sorolt kulturális tevékenység

924036

Diáksport

2. Az intézmény alaptevékenysége 2010. január 1-től: 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) az alábbi típusú fogyatékosságban szenvedő gyermekek esetén: 

beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos igényű gyermekek, tanulók,

7



megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók.

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) az alábbi típusú fogyatékosságban szenvedő gyermekek esetén: 

beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos igényű gyermekek, tanulók,



megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók.

855200 Kulturális képzés 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856012 Korai fejlesztés, gondozás 856013 Fejlesztő felkészítés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 889101 Bölcsődei ellátás 889921 Szociális étkeztetés 910123 Könyvtári szolgáltatás 910501 Közművelődési tevékenység és támogatások 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 8

562917 Munkahelyi étkeztetés (az általános iskola, az óvoda kedvezményes étkezés igénybevételére jogosult alkalmazottai tekintetében). 562920 Egyéb vendéglátás 3.Kisegítő tevékenység: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése A kisegítő tevékenység arányának felső határa az intézmény kiadásaiban: 2 %.? III. Az intézmény működése 1. Az Általános Iskola, Egységes Óvoda- Bölcsőde, Közművelődési Intézmény és Könyvtár Általános Művelődési Központ Sokorópátka nevű intézmény a következő intézményegységekkel, illetve tagintézménnyel működik: 1.1. Intézményegységek: a.

Általános Iskola

9112 Sokorópátka, Öreg u. 63. b. Egységes Óvoda-Bölcsőde 9112 Sokorópátka, Öreg u. 1/A. c.

Közművelődési Intézmény és Könyvtár

9112 Sokorópátka, Öreg u. 49. Az Általános Iskola, Egységes Óvoda-Bölcsőde, Közművelődési Intézmény és Könyvtár Általános Művelődési Központ által ellátott feladatok intézményegységenkénti bontásban: a) Általános Iskola (9112 Sokorópátka, Öreg u. 63.) Az általános iskolai nevelés és oktatás 1-8 évfolyamokon való biztosítása, ennek keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az intézmény adottságai, környezete és nevelőtestülete révén biztosítja a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, gondoskodik a gyermekek sokoldalú személyiség fejlesztéséről. A tanítási, tanulási folyamatban csoportos és egyéni programok alapján optimális szintre fejleszti a további tanulmányokhoz szükséges műveltségi alapokat és az alapvető készségeket. Integrációs felkészítés azon halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára, akik képesség kibontakoztató felkészítésben vesznek részt, akik egy osztályban járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt képesség kibontakoztató fejlesztésben. Az intézményegység a szülők igényei alapján napközis foglalkozásokat szervez. 9

Szervezett iskolai étkezést biztosít tanulói számára. Az intézményegység jogosult a tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rendeletben foglaltak alapján a tankönyvek intézményegységen belüli terjesztésére (értékesítésre). Biztosítja a diáksport kereteit tanulói részére. Tanulócsoportok száma: 8 Felvehető létszám: az 1-4 évfolyamon tanulócsoportonként 21 fő, az 5-8 évfolyamon tanulócsoportonként 23 fő, összesen 176 fő Napközis csoportok száma: 1 Minimum létszám: 16 fő, maximum 32 fő b) Egységes Óvoda-Bölcsőde ( 9112 Sokorópátka, Öreg u. 1/A.) Az óvodai-bölcsődei nevelés, a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében. Az intézményegység 2 csoportos, maximális létszám 2 csoport x 25 fő: 50 fő. c) Közművelődési Intézmény és Könyvtár (9112 Sokorópátka, Öreg u. 49.) Szervezi a község fiataljainak és felnőtt lakosságának kulturális életét. Biztosítja a könyvtári ellátást a település lakosai számára. 1.2. Tagintézmény: Gici Tagóvoda (8435 Gic, Zrínyi u. 1/1.) Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében. A tagóvoda alapvető feladata az óvodai nevelés. A tagóvoda 1 csoportos, maximális létszám: 25 fő 2. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje, a közalkalmazottak munkajogi helyzete: - Az Általános Iskola, Egységes Óvoda-Bölcsőde, Közművelődési Intézmény és Könyvtár Általános Művelődési Központ igazgatóból, nevelőtestületből és egyéb személyzetből áll. Az igazgató a nevelőtestület tagja.

10

Az intézmény vezetőjét Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete határozott időre bízza meg a magasabb vezetői (igazgatói) feladatok ellátásával és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A kinevezés előtt Gic és Bakonytamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének véleményét ki kell kérni. Az iskola és óvoda egység vezetőjét az intézmény igazgatója (pályázat alapján Közokt tv. 33.§ (6) bekezdés) bízza meg és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A vezetők vezető beosztású közalkalmazottak. Az intézmény többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A (a közokt tv. 33.§ (9) bekezdése alapján amennyiben az ÁMK önálló intézményegységekből áll, az egyes intézményegységek munkájának összehangolását az egyes intézményegységek azonos számú képviselőjéből álló igazgató tanács segíti). - A tagóvoda vezető felett a munkáltatói jogkört az ÁMK igazgató gyakorolja. A tagintézmény vezető megbízása előtt ki kell kérni Gic község polgármesterének véleményét. Az intézménynél foglalkoztattak foglalkozási jogviszonya közalkalmazott, melyekre A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (megbízási jogviszony) az irányadó. 3. A közoktatási törvényből adódó feladatok Az intézmény tevékenységét szakmailag egységes szervezet keretében végzi. Az intézményben a nevelés és oktatás pedagógiai (művelődési) program szerint folyik (Közokt tv. 33.§ (7) bek. alapján). A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete hagyja jóvá. A szabályzatok jóváhagyása előtt Gic és Bakonytamási Község Önkormányzata Képviselőtestületének véleményét ki kell kérni. IV. Az intézmény gazdálkodása 1. Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv Az intézmény feladatellátásához kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv

11

A pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét a Polgármesteri Hivatal (Sokorópátka, Öreg u. 1.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Az intézmény és a Polgármesteri Hivatal közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító és felügyeleti szerv hagyja jóvá. 2. Az intézményi alaptevékenység ellátását szolgáló vagyon: Az Általános Iskola, Egységes Óvoda- Bölcsőde, Közművelődési Intézmény és Könyvtár Általános Művelődési Központ alapfeladatainak ellátására az intézmény használatba adja az alábbi ingatlanokat: 

Egységes Óvoda- Bölcsőde

(9112 Sokorópátka, Öreg u. 1/A.) 711. hrsz. 

Általános Iskola

(9112 Sokorópátka, Öreg u. 63.) 748. hrsz. 

Közművelődési Intézmény és Könyvtár

(9112 Sokorópátka, Öreg u. 49.) 741. hrsz. 

Gici Tagóvoda

(8435 Gic, Zrínyi u. 1/1.) A feladat ellátásához rendelkezésre állnak az intézményegységekben leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Az ingatlanvagyont az intézmény leltára tartalmazza. 3. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: A 2. pontban felsorolt, valamint a keletkező vagyontárgyak az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatot illetik meg. Az intézményegységek és a tagintézmény a rendelkezésükre álló vagyont nem jogosultak elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 4. Vállalkozói tevékenységet az intézmény nem folytat. Az intézmény gazdálkodó - és társadalmi szervezetben nem vesz részt. 5. Az intézmény helyiségeinek bérbeadása: Az intézmény a rendelkezésre álló ingatlanokon található helyiségeit az önkormányzatok vagyon hasznosításáról szóló mindenkori hatályos rendelet szabályai szerint jogosult bérletbe adni. Bérbeadásra akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza az intézményegységben folyó nevelő, oktató és kulturális munkát, illetve a tagintézményben folyó nevelő-oktató munkát. 12

V. Záró rendelkezések 1.

Az alapító okirat 2009. július 1-jén lép hatályba, kivéve a következő szervezeti változások:

Egységes óvoda és bölcsőde, Bakonytamási község vonatkozásában a közös intézmény fenntartás, melyek hatályba lépésének ideje: 2009. szeptember 1. 2. A Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ Alapító Okiratának módosítását és egységes szerkezetbe foglalását Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 49/2009. (V.11.) számú határozatával jóváhagyta. Sokorópátka, 2009. május 11.

Mecséri Lajos polgármester

Vehrer Ferencné címzetes főjegyző

13

Az ÁMK szervezeti felépítése: Az ÁMK szerkezeti felépítése

Intézményvezető igazgatótanács

közművelődési egység vezetője

iskolai igazgatóhelyettes

mk. vezetők, pedagógusok technikai személyzet iskolatitkár

tagóvoda vezetők

óvodapedagógusok technikai személyzet

Az ÁMK célja Az ÁMK művelődési céljai összhangban vannak az óvoda, az iskola nevelési, pedagógiai céljaival. A legfontosabbnak az alábbiakat tartjuk:  A helyi oktatási-nevelési feladatok segítése.  Kultúra közvetítő tevékenység  Közösségi művelődési lehetőségek biztosítása  Kreativitás, az alkotókedv ösztönzése  A pihenés, a kulturált szórakozás biztosítása  A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása  A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekfelismerő- és érvényesítő képességének segítése.  Alapvető emberi, erkölcsi értékek közvetítése. Ezeket a célokat az egyes részegységek a maguk sajátos funkciójuk, eszközrendszerük alapján valósítják meg- az óvodás kortól az idős korig. Tartalom – tevékenység  A helyi csoportok, közösségek számára rendelkezésre álló, az e célra felszerelt és üzemeltetett helyiségek nem tudják mindig biztosítani a közösségi művelődés feltételeit. A csoportok, körök, klubok tevékenységének koordinálása (hely, időpont) a Kultúrház vezetőjének feladata. A községi rendezvények, és civil szervezetek igényeinek összehangolása az igazgatótanács hatásköre. 14

 A lakosság (a tanulók, az ifjúság, a szülők stb.) megismerése alapján, az általános és helyi társadalmi igényekből, az életmód konkrét problémáiból, az életkori sajátosságokból kiindulva kell létrehoznunk, működtetnünk olyan művelődési formákat és módszereket, amelyek az intézmény céljának, vezérelvének és tevékenységi tartalmának megvalósítására alkalmasak.  A feladatok többféle módon valósulnak meg. Egyrészt a minden évben rendszeresen ismétlődő ünnepségek, megemlékezések, másrészt az igény szerint évenként megszerveződő csoportok, klubok, körök, (kiállítások, táncos szórakozási alkalmak, kirándulások, táborok stb.) formájában. Ezek részletes programját, időpontját, felelősét az éves munkaterv tartalmazza. A tevékenység területei.  képzés - továbbképzés-ismeretterjesztés,  az alapfokú nevelés-oktatás,  közéleti gyakorlat,  értéket teremtő, értéket megőrző munka,  egészséges életmód, környezetvédelem,  közösségi tevékenység,  szabadidő,  könyvtári szolgáltatás,  ünnepélyek, megemlékezések.

Az ÁMK intézményegységeinek együttműködése A szervezeti felépítésből következik, hogy a négy intézményegység az ÁMK igazgató és az igazgatótanács által összehangolt tevékenységet végez. A szervezeti, szakmai tekintetben önálló intézményegységeket az intézményvezető, az igazgató helyettes, a tagóvoda vezetők és a közművelődési intézmény vezetője irányítja. Kapcsolatrendszerük az óvoda nevelési, iskola pedagógiai programját és a közművelődési feladatokat segít megvalósítani az óvoda-iskola, az óvoda – közművelődési intézmény és a közművelődési intézmény-iskola demokratikus együttműködése révén. Az ÁMK céljait, feladatait csak úgy tudjuk megvalósítani, ha az itt dolgozók közösségét, kiegyensúlyozott, jó munkatársi viszony, egymás tisztelete, munkájának megbecsülése és segítése, az őszinte, nyílt légkör, az alkotás vágya, az új utak keresése, a folyamatos önképzés jellemzi. Az óvodai és iskolai szakmai munkaközösségek is ezt a célt szolgálják.

Az intézmény tagintézményeinek rövid története: Általános Iskola: Sokorópátka községben 1896 óta működik iskola. Az intézmény az eltelt időszak alatt többször került átalakításra, bővítésre. A régi iskolaépület első szárnyát 1896-ban az „ Egy falu, egy iskola” mozgalom keretében kezdték építeni. Az elmúlt több mint 100 év alatt jelentős fejlődésen ment át az intézmény, egyre gazdagodó hagyományrendszert épített ki, jelentős eredményeket ért el a nevelés és az oktatás területén. A kialakult tradíciók ápolását, fejlesztését egyik nagyon fontos feladatunknak tartjuk. A nevelés, oktatás területén elért eredmények legfőbb bizonyítéka, hogy az iskola diákjai közül a legtöbb megtalálta helyét az élet általa választott 15

területén, illetve sokan tanultak tovább középfokú és felsőfokú oktatási intézményben. Az intézmény elemi népiskolaként, majd nyolc évfolyamos általános iskolaként működött. 1977-től 1989-ig a körzetesítés miatt a tényői általános iskola tagiskolája volt, de ekkor is nyolc évfolyammal működött helyben. 1989 szeptemberétől ismét önálló az iskola, melynek fenntartója a község önkormányzatának képviselőtestülete. 1990-ben a sokorópátkai önkormányzat megállapodást kötött a szomszédos Veszprém megyei Gic község önkormányzatával. Ennek eredményeképpen az 1991/92-es tanévtől két község gyermekeit oktatjuk intézményünkben. Úgy gondoljuk , hogy eredményeink, amelyeket elértünk, azoknak a pedagógusoknak is köszönhetőek, akik az előző években az intézményben dolgoztak. Szeretném kiemelni Kovács Imre tanár úr tevékenységét, aki több mint 20 évig volt az iskola igazgatója. Úgy érezzük , hogy részben az előzőekben felvázoltaknak köszönhető, hogy az intézmény fenn tudott maradni, fejlődni, gyarapodni tudott. Ezen folyamat továbbvitele a mi feladatunk. Napközi otthonos Óvoda Sokorópátka, Gic: Olyan óvodákba várjuk a gyerekeket, ahol szeretetben, otthonos, derűs, nyugodt légkörben, biztonságban tölthetik egész napjukat, személyiségüket fejlesztő játékok közt válogathatnak és dinamikus, gyermekszerető óvónők, dajkák veszik őket körül.  Naponta mesét hallgathatnak, verset tanulhatnak.  Részt vehetnek a hagyományok ápolásában.  Beszédhibájukat logopédus javítja.  A rászoruló gyerekeket fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkező óvónő segíti.  A néptánc és népi játékok elemeivel ismerkedhetnek.  A mozgásukban akadályozottakat és elmaradottakat gyógy-testnevelő segíti.  A kézműves foglalkozásokon megismerkedhetnek a legváltozatosabb anyagokkal, eszközökkel és technikákkal.  Nagy szerepet kap a bábjáték a gyermekek szórakoztatásában, játékában.  A nagycsoportosok a drámajáték elemeivel ismerkedhetnek.  Kiemelt szerepet kap óvodánkban a természetvédelemre és a környezetvédelemre nevelés, hiszen intézményünk rendelkezik a „Zöld óvoda” címmel.  Napi munkánk során alkalmazzuk a Sokorópátka, Gic községek intézményfenntartó társulása által elfogadott közoktatási esélyegyenlőségi programjában foglaltakat. Célunk az, hogy a gyermekek: Szívesen járjanak óvodába, érezzék ott biztonságban magukat; Fejlődjenek egyéni tempójuknak, érési sajátosságaiknak megfelelően; Kapjanak segítséget akadályozottságuk leküzdéséhez; Legyenek aktív résztvevői a társas-kapcsolatoknak, fogadják el a másságot; A magyar nyelv és a metakommunikáció segítségével legyenek képesek közreadni gondolataikat, kifejezni érzelmeiket; Legyen természetes számukra az egészséges életmód, az egészséges környezet; legyen egészséges önbecsülésük, önbizalmuk. Nevelő munkánk tudatos, tervszerű tevékenység, amelyben érvényesül a partnerközpontú szemlélet, a kultúrált párbeszéd, az építő kritika, korrekt érdekérvényesítés. A gyermek egy dinamikusan fejlődő személyiség, életkoronként és egyénenként változó. A testi és lelki szükségleteiket figyelembe véve, a szülők nevelőpartnereként, egy boldog 16

gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad kibontakozásának optimális feltételeit. Nevelés felfogásunkat erősen befolyásolja a hagyományok, a közvetlen környezetünk, rajta keresztül a természet szeretete, és a család tisztelete, valamint az a hitünk, hogy az óvodáskorú gyermek személyiségjegyeinek fejlesztését az érzelmein át történő nevelés segíti a leghatékonyabban. "A játék a gyermek legkomolyabb tevékenysége" ezzel a Montaigene gondolattal azonosulunk. Ezt valljuk és megteremtjük a gyermeket éltető szabad játék sajátos feltételrendszerét. A játék folyamatában történik a műveltségtartalmak közvetítése és elsajátítása is. Csoportbeosztásunkból adódóan kiscsoporttól nagycsoportig a gyermek több alkalommal találkozik ugyanazokkal az eseményekkel, a folyamatosság és az ismétlődés segíti a gyermek biztonságosabb eligazodását a mindennapokban, tájékozódását időben. Nevelőmunkánkban a folyamatosságnak, a rugalmasságnak nagy jelentőséget tulajdonítunk. 2009.szeptember 1-jétől a sokorópátkai tagóvodában az egyik csoport egységes óvodabölcsődei csoportként működik. a működéshez a szükséges személyi és tárgyi feltéttelei rendelkezésre állnak.

Közművelődéi intézmény: A közművelődési tevékenység jellemzően a kultúrházban folyik. Itt működik a községi könyvtár. A programok szervezése során a falu ilyen irányú igényeit igyekszünk kielégíteni. Az intézmény működésének feltételei, személyi, tárgyi: Iskolánkban 8 évfolyamos általános iskola, minden évfolyamon egy-egy osztállyal. Ezen kívül napközi otthon, szakkörök, sportkör szolgálják a tanulók fejlődését. Ezek működéséről a későbbiekben szeretnék szólni. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását is. Az osztályok létszáma meglehetősen változó. Tanulólétszámunk az utóbbi néhány évben emelkedő tendenciát mutatott. Az intézményben 12 pedagógus, 1 iskolai adminisztrátor, 1 karbantartó és 2 takarítónő dolgozik. A település földrajzi helyzete, lélekszáma, lehetőségei alapján indokoltnak tartjuk a 8 évfolyamos képzés fenntartását. A személyi feltételek bemutatásánál fontos tartom, hogy az iskola pedagógusai közül 9 helyben lakó. Ez biztosíték arra, hogy hosszabb távon együtt tudunk dolgozni és így a nevelésfilozófiánkat egységes elvekre építve tudjuk kialakítani. A szakos ellátottság 92%-os. A hiányzó szakok pótlását a tantestület jelenlegi tagjainak továbbképzésével szeretnénk megoldani. Fontos feladatunknak tartjuk és támogatni kívánjuk a jövőben is a továbbtanulni szándékozó kollégákat erkölcsileg és anyagilag egyaránt. A továbbképzéssel kapcsolatos információkat az intézmény továbbképzési programja és beiskolázási terve tartalmazza. Intézményünkben 8 tanterem, technika terem, könyvtár, számítástechnika terem, tornaterem és kiszolgáló helyiségek vannak . A tornaterem, a számítástechnika terem és a technika terem 1995-ben épült.. Az iskola épülete, annak adottságai, helyiségei, méretei, komfortfokozata megfelel az előírásoknak és az elvárásoknak. Az iskola felszerelésének bővítésére 1996-ban jelentős összegű pályázati keretből került sor. Ennek eredményeképpen minden tanteremben van írásvetítő, 18 számítógéppel, fénymásolóval, tűzzománc és kerámiaégető kemencével, jó 17

színvonalú sporteszközökkel rendelkezünk. Az intézmény eszközfejlesztési terve tartalmazza a további fejlesztési feladatokat. Úgy gondoljuk, hogy iskolánkban minden személyi és tárgyi feltétel adott az eredményes nevelő, oktató munkához. A helyi tantervünket nagy részben a már meglévő feltételekre építve készítettük el. Az óvoda dolgozóinak létszáma: Sokorópátka:  1 fő intézményegység vezető/óvónő/  2 fő óvónő  2 fő dajka  1 fő élelmezésvezető  1 fő szakács  1 fő konyhalány  1 fő bölcsődei gondozónő

Gic:   

1 fő tagintézmény vezető /óvónő/ 1 fő dajka teljes munkaidőben 1 fő dajka a prémiumévek program keretében foglalkoztatva

A gyermekek fejlődését, fejlesztését segítő tevékenységek   

fejlesztő óvodapedagógus által tartott fejlesztő órák gyógypedagógus által tartott heti egy fejlesztő óra kistérségi szervezés keretében o logopédiai fejlesztések o gyógy-testnevelés Az óvoda épülete, elhelyezkedése: Sokorópátka Az óvoda épülete a község középpontjában helyezkedik el, egy kb. 2000 négyzetméter alapterületű telken. Az épület 300 négyzetméter, 2 csoportszoba, folyosó, mosdó, öltözők, irodák, 1 főzőkonyha a szükséges kiszolgáló helyiségekkel. A csoportszobák alapterülete 2X63 négyzetméter, a jelenlegi gyermeklétszámhoz viszonyítva megfelelő. Udvarunk nagysága a létszámot alapul véve, optimális. Óvodánk 1980-ban épült. Az épületben gázfűtéses kazánok működnek. Az óvodában a teljes infrastruktúra működik. A gyermeklétszámhoz viszonyítva a mosdó alapterülete a szükséges ellátást biztosítja. Csoporttermeink több funkciót töltenek be: Óvodai tevékenységek, játék, torna, foglalkozások, étkezések, és a pihenés színtere is. Felszereltsége jónak mondható, bútorokat szükség szerint újakra cseréljük, fedezetéül a költségvetés, esetleges pályázatok szolgálnak. Sportszerekkel és a tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközökkel jól ellátott óvodánk. Az eszközök folyamatos bővítésére költségvetésünk lehetőséget biztosít. Emellett támaszkodunk a pályázati lehetőségekre és szponzorok támogatására. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak. Karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan van lehetőség. Udvari lehetőségeink jónak mondhatók. Folyamatosan bővülő, fából készült, ügyességet fejlesztő, és mozgásigényt kielégítő játékszerekkel rendelkezünk. Az udvari játékok ellenőrzése és cseréje folyamatos.

18

Az óvoda épülete, elhelyezkedése: Gic: Az óvoda épülete a község középpontjában helyezkedik el. Az épület kb. 200 négyzetméter, füves játszóudvarral körülvéve. Az épületben 2 csoportszoba, folyosó, mosdó, öltöző és egy főzőkonyha a kiszolgáló helyiségekkel tartozik. A csoportszobák mérete a jelenlegi gyermeklétszámnak megfelelő. Az óvodában a teljes infrastruktúra működik. Gázfűtéses kazánok vannak. A mosdó és az öltöző alapterülete megfelelő. A csoportszobák több funkciót töltenek be: Óvodai tevékenységek, játék, torna, foglalkozások, étkezések, és a pihenés színtere is. Felszereltsége jónak mondható, bútorokat szükség szerint újakra cseréljük, fedezetéül a költségvetés, esetleges pályázatok szolgálnak. Sportszerekkel és a tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközökkel jól ellátott az óvoda. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak. Karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan van lehetőség. Udvari lehetőségeink jónak mondhatók. Folyamatosan bővülő, fából készült, ügyességet fejlesztő, és mozgásigényt kielégítő játékszerekkel rendelkezünk. Az udvari játékok ellenőrzése és cseréje folyamatos. Közművelődési tevékenység: A közművelődési tevékenység a Kultúrházban folyik. Az épületben működik a községi könyvtár. A könyvtár a megyei könyvtárellátó rendszerhez tartozik, központilag végzik a leltár vezetését am kartonok készítését, az állomány gyarapítását. A Kultúrházban községi ünnepélyeket, különböző szabadidős, kulturális és hobbi tevékenységeket szervezünk. Az intézmény egység vezetését megbízási szerződéssel végzi az iskola egyik pedagógusa. A közművelődési tevékenység szervezése éves munkaterv alapján történik.

19

Általános rendelkezések: 

          

         

Intézményünkben a nevelő, oktató munkát a következő törvények és szabályozók alapján végezzük: Magyar Köztársaság Alkotmánya, 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról, 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekjóléti szolgálatokról, 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és ennek módosításai, 11/1994.(VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a 26/1997.(IX.3.) NM r. az iskola egészségügyi ellátásról A Közokt.tv. 4.§ (2) bekezdésének megfelelően intézményünk vallási vagy világnézeti szempontból nem elkötelezett, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. A Közokt.tv. 4 §. (3) bekezdése alapján biztosítjuk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításának lehetőségét. A Közokt.tv. 4.§. (4) bekezdése szerint biztosítjuk az iskolában a fakultatív hit- és vallásoktatás igénybevételének lehetőségét a szülők és a tanulók igényeinek megfelelően. A Közokt.tv. 4.§ (7)-(14) bekezdései rendelkeznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról. Ezen rendelkezések szellemében végezzük munkánkat. A Közokt.tv. 19.§ (1) d) pontja szerint a pedagógusnak joga, hogy a 4.§ (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné tanítványait. Intézményünkben a nevelő oktató munka során alkalmazzuk a 2003. évi CXXV. Törvény ( az esélyegyenlőségről szóló törvény) előírásait. 137/1996./VIII.28./ Korm. rend. Az óvodai nevelés országos alapprogramja 15/1998 (IV.30) NM rendelet A bölcsődei nevelés alapprogramja 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet A fogyatékos gyermekek nevelésének irányelve 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A nemzetiségi, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 185/1999.(XII.13.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997 (XII.22.) Korm. rend. módosításáról 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 1992. 1/1998.(VII. 24.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 7. sz. melléklet a 11/1994.(VI.8. MKM rendelethez Játékszerekről szóló 24/1998. (IV.29.) IKIM, NM együttes rendelete 1/1998.(VII.24.) OM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről 196/1999. (XII.21.)Korm. Rend. A közoktatásról szóló 1993. évei LXXIX törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. Rend. módosításáról. 37/2000.(X.29.) OM rendelet A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997.(VI.4) MKM. rendelet módosításáról 8/2001.(III.9.) OM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról 19/2001.(VI.20.) OM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai iktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet módosításáról 20

        

3/2002.(II.15) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2003.LXI.tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: tv. módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és ennek módosításai, 11/1994.(VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a 26/1997.(IX.3.) NM r. az iskola egészségügyi ellátásról A Közokt.tv. 4.§ (2) bekezdésének megfelelően intézményünk vallási vagy világnézeti szempontból nem elkötelezett, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. A Közokt. tv. 4 §. (3) bekezdése alapján biztosítjuk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításának lehetőségét. A Közokt. tv. 4.§. (4) bekezdése szerint biztosítjuk az intézményünkben a fakultatív hités vallásoktatás igénybevételének lehetőségét a szülők és a gyermekek igényeinek megfelelően. A Közokt. tv. 4.§ (7)-(14) bekezdései rendelkeznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról. Ezen rendelkezések szellemében végezzük munkánkat. A Közokt.tv. 19.§ (1) d) pontja szerint a pedagógusnak joga, hogy a 4.§ (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné tanítványait. Intézményünkben a nevelő oktató munka során alkalmazzuk a 2003. évi CXXV. Törvény ( az esélyegyenlőségről szóló törvény) előírásait.

Az intézmény pedagógiai programjának jelenlegi aktualizálása és átdolgozása a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0260 projektben való részvétel miatt vált szükségessé.

21

2.) Nevelési program: Egységes óvoda-bölcsődei csoport pedagógiai jellemzői: A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító 4/2009. (II. 18) OKM rendelet 39. § (1) az egységes óvoda-bölcsődét többcélú közoktatási intézményként definiálja. Az egységes óvodabölcsőde olyan településen hozható létre, ahol nincs lehetőség önálló bölcsőde kialakítására, és a bölcsődés korú gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodán belüli bölcsődei csoport kialakítását. Az egységes óvoda-bölcsődében ún. széles korcsoport nevelése-gondozása folyik: a gyermekek 2. életévük betöltésétől iskolakezdésig járhatnak a csoportba. Az óvoda bölcsőde intézmény csoportszervezésekor tehát függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik - egy gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladhatja meg a húsz főt és a három év alatti gyermekek száma nem lehet több öt főnél.“ A feladatok között prioritást élveznek a következők:A családi nevelés elsődlegességének tisztelete, a gyermeki személyiség tiszteletének elve, a nevelés és gondozás egysége, az egyéni bánásmód elve, az aktivitás, az önállóság segítésének elve, a bizalom és a stabilitás elve, az egységes nevelő hatások elve. Prioritásként kell kezelni a két ellátandó korosztály sajátos igényeinek figyelembevételét, az eltérő és /vagy hasonló helyzetek alakítását, irányítását az egyes szituációk egyedi mérlegelésével. Az egységes szemlélet a módszertani sokszínűség alapja. A rendszert a gyermekkép és a felnőtt szerepéről alkotott nézetek alapozzák meg. A nevelés ilyen irányú megközelítése fontossá teszi a gyermek megismerését, a gyermek személyiségéből való kiindulást, az ahhoz igazodást, vagyis a szó igazi értelmében vett gyermek centrikusságot, az egyéni bánásmódot. Beszoktatás: A tág értelmezés azt jelenti, hogy már a jogviszony létesítést megelőzően fokozatosan ismerkednek a szülők és a gyerekek az intézménnyel. A szülők megismerik a környezetet, az épület sajátosságait, az egyes helyszíneket. Betekintést nyernek a házirendbe és a pedagógiai programba. A gyermekek egy előre megbeszélt időpontban szintén meglátogatják az óvodát. Ennek időpontját, illetve a látogatások számát, gyakoriságát közösen, a szülői igények és lehetőségek figyelembe vételével kell kialakítani. A konkrét értelemben vett beszoktatás pedig már a tényleges óvodába járás időpontjához kötődik. Ennek időpontja és időtartama is egyéni megbeszélés tárgya. A cél a fokozatosság, ami biztonságot ad a szülőknek, a gyerekeknek a többi gyereknek és a pedagógusoknak egyaránt. A beszoktatás tehát egyaránt vonatkozik a bölcsődés korú gyerekekre és az óvodás korúakra, független attól, hogy hány éves a gyermek. A csoportba lépő új kisgyermek esetében alkalmazandó. Saját nevelő rendszer A saját nevelő rendszer alapja a személyi állandóság. Ez a rendszer jól működhet az egységes óvoda-bölcsőde intézmény csoportjában is. Lehetőséget ad a felnőtt- gyermek kapcsolat erősebbé válására, ami a differenciált bánásmód, az egyénre szabott fejlődéssegítés alapja. Intervenció, együttműködés a szülőkkel A partneri viszony nem kompetenciaazonosságot jelent, hanem egymás kompetenciáinak ismeretét és az ebbéli különbségek természetesnek tartására alapozó együttműködést. A családhoz képest az intézményrendszer a környezeti tényezőkhöz tud a legtöbbet hozzátenni, miközben a gyermek és a család megismerése adja a kiindulást, ezáltal az egyéni eltéréseket. Az egyéni bánásmód és a közösségben élés egyensúlyának megteremtése Az intézményes nevelés részben az otthon funkcióját pótolja, részben pedig saját, a családi életet kiegészítő, a kortárskapcsolatok jelentőségét előtérbe helyező szerepet hordoz. Szoktatás, szokásrendszer, tevékenységbázis, napirend, értékrend

22

A kisgyermek számára a tapasztalás és az azzal összefüggésben lévő cselekvés, a szocializáció és az értékrend kialakulásának, valamint a tanulásnak az egyik legjellemzőbb módja. A tapasztaláson alapuló önálló kezdeményezések, cselekvések rögződnek, kialakul a viszonyulás az adott tárgyhoz, tennivalóhoz, szokáshoz, és értékhez, ami segíti a kisgyermek döntésképességét - már a korai életszakaszban is, a megfelelő módon - és mindez növeli önbizalmát, önállóságát, identitását. A kultúrhigiénés szokások kialakulásának kitüntetett időszaka a 2-3 éves kor, az önállósági törekvések megjelenése tehető erre az időszakra, az önkiszolgálás terén jelentős a fejlődés. Inkluzív nevelés, differenciálás Az inklúzió fogalmán többnyire a befogadást értik. A valódi inklúzió azonban nem pusztán valamely kisebbség (a Sajátos Nevelési Igényű . a továbbiakban SNI -, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű . a továbbiakban HHH -, migráns, egyéb etnikumok, kisebbségek) jelenlétének tudomásul vételét jelenti, hanem azt, hogy a valóságos képességek, kompetenciák és sajátosságok alapján valósul meg a nevelési folyamat. A bölcsődés gyermekekért felelős gondozónőknek és az óvodásokért felelős óvodapedagógusoknak azonos módon szükséges gondolkodni az eltérő fejlődésű gyerekekről, a velük történő integráció gyakorlatáról. Mindkét korosztályra vonatkozik a sérült gyermekek befogadása, az együttnevelés sajátos módszerei. A gyermek megismerése, mérés A gyermeket egységben látni, érezni, sokszor nehezebb, mint a részfunkcióit mérni, ismerni. A megfigyelés tehát tudatos, állandó készenléti állapotot feltételez, azt kívánja meg, hogy a gyermekeket természetes élethelyzetben ismerje meg a pedagógus, a megismert szinteket a nevelés és a fejlesztés kiindulópontjának tekintse, nem pedig annak céljaként értelmezze. A megismerés, a mérés nem cél, hanem eszköz. Négyéves korban végezzük el a Sindelar- teszttel való mérést, majd ötéves korban a Diferteszttel való mérést. Az óvodába lépéskor minden gyermekről anamnézis lap készül, melyet a szülők töltenek ki, az ehhez kapcsolódó beilleszkedési adatlapot az óvónő tölti ki. Kompetencia alapú szemléletmód A pedagógiai innováció egyik fő alappillére a kompetencia alapon történő személet. Ez a gondolkodásmód nem kötődik valamely gyermeki életkorhoz, hanem valóban szemléletről van szó, amely alapját képezheti a mindennapok hétköznapi gyakorlatának. A család kompetens a saját életmódjának szervezésében, ugyanakkor az intézmény is kompetens saját pedagógiai rendszerének érvényre juttatásában. A kompetenciák találkozása (az intézményé és a családé), éppen a képességek, az ismeretek és az attitűdök minőségétől, illetve azok erősségétől függnek. A családokhoz való viszony egyszerre rugalmas és intenzív alakítása tehát a nevelők egyik kulcskompetenciája. Az egységes bölcsőde-óvoda ellátásnak egyik legizgalmasabb kérdésköre a gyermekeket nevelő szakemberek kompetenciájának meghatározása, összehangolása. Az ellátás többcélú közoktatási intézményben működik, óvodai csoportban. A 2-3 éves gyermekek neveléséhez, gondozásához gondozónői kompetenciák szükségesek, melyek sok tekintetben mások, mint az óvodapedagógus kompetenciái.. A csoporton belüli jó közérzet, a harmonikus együttműködni tudás hosszú távon igényli az azonos szakmai tudást. A TÁMOP 3.1.4-es pályázat megvalósítása során megtörtént az óvodai kompetenciaalapú programcsomag bevezetése a nagy csoportban. A programcsomag bevezetését minden évben továbbra is a nagy csoportban tervezzük. Gondozás, játék, tanulás A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, 23

lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Mindezek megvalósítása mindkét korosztály pedagógusaira, tehát a csoportba járó összes gyerekre vonatkozik. A játék - a csecsemőkorban a mozgással együtt - a kisgyermek fő tevékenysége. A vegyes korcsoport - továbbá - lehetőséget ad a testvérek együttlétére, ennek minden előnyével és speciális jellegével együtt. Minőségbiztosítás, minőségirányítás A szakmai kapcsolatok kezelése nem könnyű feladat, hiszen az intézmény a közoktatási rendszer részeként funkcionál, a bölcsődei szakterület viszont a szociális ágazathoz, ezen belül is a gyermekjóléti alapellátások rendszerébe tartozik. Fontos, hogy mindegyik szakterület kapcsolatrendszere jól és egyenrangúan működhessen.

Az óvodai nevelés feladatai: Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségletinek kielégítése, fejlődésének biztosítása. A nevelési célok megvalósulása érdekében az óvodai munkának az alábbi feladatokat kell megvalósítania:     

Az egészséges életmódra nevelés Környezettudatos nevelés Az érzelmi nevelés, szocializáció Közösségi nevelés Értelmi nevelés

Az egészséges életmódra nevelés Célja: A gyermek egészséges életviteligényének alakítása, testi-szellemi fejlődésének elősegítése. Feladata: A gyermek gondozása, szokásrend alakítása, testi nevelése, mozgásigény kielégítése. A gyermek egészségének védelme, edzettségének kialakítása, megóvása. Egészséges, biztonságos környezet kialakítása. A gyermekek gondozása, szokásrend kialakítása: A gyermek gondozásának záloga az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítjuk, de mindaddig végezzük velük együtt a teendőket, míg nem biztosak a napi élethez szükséges fogásokban és szokások sorrendiségében. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A növekedés és a fejlődés egyik alapvető feltétele a táplálkozás. Az óvodákban elfogyasztott, napi háromszori étkezéssel, tápanyagszükségletük 65-70%-át kapják meg. Ezért az étrendek összeállításakor az óvónők kísérjék figyelemmel, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag-összetételű legyen. Ismernünk kell az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét. Tapintatosan járjunk el. Biztosítsuk, hogy a nap bármely szakában

24

ihassanak. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban nagy egyéni különbségek vannak. Ösztönözzünk, de ne kényszerítsünk az étel elfogyasztásában. Az étkezés feltételeinek biztosításában a gyermekek is közreműködnek, különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítékre, a gyermekméretű eszközökre. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A testápolási műveletek az óvónő és a gyermekek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését is elősegíti. Ezek eleinte a kapcsolatfelvételt segítik, később a tevékenység megtanulását eredményezik a gyermeknél. A kezdeti időszakban fontos az odafigyelő, segítőkész felnőtt jelenléte. A testápolás területén is nagy különbségek mutatkozhatnak a gyermekeknél. Nagyon fontos az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása. Az egyes testápolási teendők elvégzéséhez megteremtjük a feltételeket, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék majd ezeket a teendőket. Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. Fontos felhívni a szülők figyelmét a többrétegű öltözködés fontosságára, mely a gyermekek egyéni igényeit szolgálják. Gyerekruha, cserecipők, tartalék fehérnemű, tornaruha a gyermekek számára a szülők által biztosítva van. A jó cipő nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. Testi nevelés, mozgásigény kielégítés A mozgás belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végez. A gyermekek mozgásigénye egyénileg eltérő. Olyan szerkezeti kereteket, formákat –házi rend, napirend, heti rend- biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére, amelyek az egészséges életmód kialakulását szolgálják. A légfürdőzés, a tornaruhában végzett testnevelés, és a szabadban töltött minél több idő hozzájárul a gyermekek egészségének, erőnlétének fokozásához. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való minél több tartózkodásra. A rendszeres mozgással szoktatjuk őket az egészséges életvitelre. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. Emellett, a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermek mozgáskoordinációjának fejlesztését. Esős, sáros időben az óvoda terasza nyújt lehetőséget a levegőzésre. A pihenés és alvás az óvodáskorú gyermek napirendjében fontos szerepet kap, mivel fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pihenés. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, és a külső zavaró ingerek megszüntetése. A délutáni elalvás előtt mindennap mesélünk, altató verset mondunk, vagy dúdolgatunk. A gyermekek alvási szokásait tiszteletben tartjuk. A gyermekek otthonról hozott saját párna és takaróhuzatban alszanak, a párnát és takarót az óvoda biztosítja. Egészségvédelem, edzettség, biztonságos környezet. Az egészséges életvitel kialakításánál nagy szerepe van a környezet megismerésének, a környezetbarát viselkedésnek. Célunk: Az egészséges, barátságos környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére. Az egészséges életmód alakításának színterei a csoportszoba és kapcsolódó helyiségei és az udvar.

25

A gyermek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap mozgási lehetőséget biztosítunk számára. Erre legjobb alkalmat a szabadban való tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermek ellenálló képességét. Ezért mindennap a lehető legtöbbet tartózkodjunk a szabadban. Jó mozgási lehetőség még számukra téli időszakban a szánkózás, csúszkálás. Szeretnénk megalapozni az egészséges életvitel iránti igényt a szülők bevonásával. Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását és betartatását, a szellőztetést, környezetünk tisztántartását, sok zöldnövény elhelyezését épületen belül és az udvarunkon. Javasolt párologtatók beállítása, amelyek a csoportszobák levegőjének páratartalmát növelnék. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos.

A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, esztétikusak, természetes anyagból készült nagyrészük, javasolt a többi berendezési tárgy folyamatos cseréje. A természetes világítás biztosítása céljából csak olyan függönyt használunk, ami nem zárja el a fényt. Az erős napsütés ellen a csoportszobákat reluxákkal védjük. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki területeket. A gyermekek által használt bútorok, eszközök könnyen mozgathatóak, formai kivitelezésük, elhelyezésük zárja ki a balesetveszélyt. Eszközeink, játékaink elérhető magasságú polcokon nyernek elhelyezést, így gyermekeink tevőlegesen vesznek részt óvásukban, tisztántartásukban. Az élősarokban elhelyezett növények ápolása, gondozása, védelme, szeretete mindennapjaink szerves részévé vált. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelő-munkához. Optimális fejlesztő munkánkhoz szükség volna egy tornaszobára, mely munkánkat nagymértékben könnyítené, szervezési munkánkat egyszerűbbé tenné. Megvalósítására azonban, csak egy nagy összegű pályázat kapcsán kerülhet sor, mivel tisztában vagyunk lehetőségeinkkel. Egyik legfontosabb fejlesztési területünk az udvar. Az udvar igazán akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Minden óvodaudvar természeti adottsága az ott zajló élet tartalmát behatárolja. Elsődlegesek a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését szolgáló terek, berendezések kialakítása. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszórész. Legyen füves, homokos, betonos terület is. Az udvar esztétikai szépségét fokozza a sok szép virág, zöld cserje, bokor, árnyat adó fa. A természetes mozgások begyakorlására nagy, tágas, füves rész áll a gyermekek rendelkezésére. A nagyobb méretű szilárd burkolatú felületet célszerű úgy kialakítani, hogy azt a gyermekek alkalmanként speciális mozgások gyakorlására is használhassák. A játékok, sportszerek biztonságára folyamatosan ügyelünk. A természetes anyagokból készült udvari játékok bővítése még folyamatban van. 26

Az udvart átszelő teherbejáró minőségének javítására a közeljövőben kell gondot fordítani, a balesetek elkerülése érdekében. Az udvari vizes blokk kialakítását, programunk minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a közeljövőben tervezzük. A gyermekek rendszeres egészségügyi szűrését a házi orvosi és a védőnői szolgálat biztosítja. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén.         

Az óvodában végzett számtalan tevékenység által a gyermekek kiegyensúlyozottabbakká, testileg-szellemileg teherbíróbbakká válnak, felkészültté az iskolai életre. Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni. Önállóan végzik személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, étkezési, öltözködési teendőiket. Képesek lesznek szükségleteik kielégítésére, felismerésére, mozgásigényük szándékos irányítására. Alkalmazkodó-képessé válnak, közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani környezetükkel. Igényükké válik a higiénés szabályok betartása. Figyelnek saját külsejükre, arra hogy ruházatuk rendezettebb, testük ápoltabb legyen. Igényesek lesznek környezetük tisztaságára, rendjére, a berendezési tárgyakkal óvatosan bánnak. Képessé válnak társaik segítésére.

Környezeti nevelési programunkat szolgáló tevékenységek az óvodában A sokorópátkai óvoda 1996-tól a Zöldóvoda cím birtokosa. Az óvodai tevékenységek szervezése során célunk a gyermekek természetszeretetre, a természeti környezet értékeinek védelmére nevelés. A TÁMOP 3.1.4-es projekt keretében az iskolával együtt szerveztük meg a háromhetet meghaladó természetvédelmi projektet. Ezt a jövőben is így tervezzük. hagyományos programunk az Egészséghét, amelynek szervezésében részt vesznek a szülők és a védőnő is. A program keretében a tisztálkodás, a fogmosás szabályait ismerik meg a gyerekek, és az egészséges táplálkozás fontosságáról szereznek ismereteket.

Érzelmi nevelés, szocializáció Célja: A gyermeki "én" fejlődése során optimális kapcsolat alakítása a szűkebb és tágabb környezettel. Felhőtlen, boldog, harmonikus gyermeki állapot létrehozása. Pozitív érzelmi viszonyulásra törekvés. Feladatok: az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az iskolába lépés pillanatáig. Magába foglalja az erkölcsi nevelést is. Olyan élet megszervezése, mely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának a fejlődését.

27

Olyan óvodai nevelés folytatása, mely azt eredményezi, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tudja becsülni és tisztelni azt. Ha az óvónő ölelő szeretete átsegíti a gyermeket a kapcsolatfelvétel nehézségein, és mindezt melegséggel teli élmények, társaktól kapott elfogadó jelzések erősítik, a gyermekekben létrejön az a biztonságérzet, ami további szocializálódásának alapja. A gyermek ebben az időszakban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára. Éppen ezért, a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvónők és a dajka példája. Az óvódás gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A gyermeki "én"en belül az érzelmek dominálnak, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben sokkal könnyebben kialakul a gyermekek kötődése társaikhoz és a felnőttekhez. Ez megteremti a lehetőséget a kapcsolatteremtésre, cselekvésre, és így játékra ösztönöz. A gyermeki élettér legyen barátságos, otthonos, és adjon lehetőséget a gyermeki elképzelések és ötletek megvalósítására. Az együttesség, a közösen átélt élmények bizonyos többletet adnak a csoporttagoknak. Növelik az egyén társas viselkedésmódját és módosíthatják azt, egészséges összehasonlítási lehetőséget kínálnak, ebből következően reális önismeret, önértékelés kialakulását eredményezhetik. A kisgyermekek életében a környezetnek, a csoportnak kiemelkedő jelentősége van.

A beszoktatás Az első találkozás az óvodával minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért kiemelten kezeljük újonnan érkező gyermekeink befogadását. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Óvoda kezdéskor a gyermek igénye szerint a szülővel együtt kezdi meg óvodai életét, a régi óvodásokat felkészítjük az újak fogadására. A szülők fokozatos időcsökkentéssel vesznek részt ebben a folyamatban. A szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő is így megismeri óvodánk belső életét, szokásrendszerét. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják otthoni kedvenc játékaikat, ezzel belophatnak a kedves otthonból egy kis darabkát új életterükbe. Már a beszoktatás ideje alatt, ha a gyermek "leválik" a szülőről, már a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, sok-sok érzelmi megerősítéssel. Játékosan gyakoroltatunk a gyermek egyéni képességeinek figyelembevételével. A beszoktatási időszakot tekintjük a családdal való együttnevelés kezdeti lépéseinek.

Az óvodai mindennapjaink Az egyes gyermek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd 28

az együttjátszás és tevékenység során a "mintha" helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A közösen átélt élmények a gyermekben az újra-meg újra átélés vágyát erősíti, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkent. Az óvónő bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak és a változásra képessé váljanak.

Értelmi nevelés A program játékba ágyazott természet szeretetével és hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermeknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztaltszerzés lehetőségeit. Az óvodába lépő kisgyermek fejlődésének elején tart, személyiségének bontakozása, viselkedésének alakulása, értelmének nyiladozása elválaszthatatlan dolog. Három-négy évet tölthet el az óvodában és ennek az időnek számára meghatározónak kell lennie érzelmileg, értelmileg egyaránt. Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben. A 3-7 éves korosztály potenciális érési és elsajátítási lehetőségei óriásiak. Célja: A gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára alapozza az intellektuális érzelmek felkeltését, a tanulási vágy kialakítását, a befogadást segítő értelmi képességek fejlesztését. Feladataink:  A gyermeki érdeklődésre, kíváncsiságra, mint életkori sajátosságra építve változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről.  Képességek fejlesztése: tapasztalatra épülő ismeretek bővítése általánosítása, rendszerezése  Az értelmi képességek: figyelem, emlékezet, gondolkodás, képzelet, érzékelés, észlelés fejlesztése  A kreativitás kibontakoztatását segítő feltételek biztosítása  Az anyanyelv fejlesztése az egész óvodai nevelés során elsősorban a helyes beszédminta alapján.  A hangok tiszta, hibátlan ejtésének kialakítása, szükség szerint logopédus segítségével  A beszélőkedv fenntartása, a gyermek mindenkori odafigyelésével  A gyermeki kérdések érvényesülésének biztosítása, a válaszok igénylésére nevelés  A gondolatok, élmények, események értelmes kifejezésére való képesség kialakítása  A beszéd alapvető illemszabályainak alkalmazására késztetés  A helyzetekhez alkalmazkodó beszédfegyelem kialakítása Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. 3-4 éves korban elsősorban a megfigyelő, megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük. 29

A gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot. A hagyományápolás és az együtt átélt közös alkotótevékenységek fejlesztik a gyermek értelmi képességeit, intellektuális élményeket kelt bennük, ez sikerre motiváló erő. A sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősebb és újra átélésre ösztönzi a gyermeket. Az érzelmi többlet fokozza az értelmi fogékonyságot. A közös tevékenységek, a beszélgetések során ráérez az együttgondolkodás örömére, alakul problémamegoldó- és kifejező képessége. Fejlődik gondolkodása. A gyermek értelmi képességének fejlődése szempontjából nagyon fontos a környezet nyújtotta érzelmi biztonság. A gyermek a differenciált bánásmód hatására jut el a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére. A fejlődés várható jegyei óvodáskor végén          

Tapasztalati síkon szerzett ismereteik közötti összefüggéseket az óvónő irányításával észreveszik. Érzékelő funkciójuk épek (látás, hallás, szaglás, stb.) Finommotoros képességeik (szem- kéz, mozgáskoordináció) összerendezetten működnek. Az egyszerű gondolkodási műveleteket alkalmazzák. (analízis- szintézis, általánosítás) Tapasztalati úton szerzett ismereteiket emlékezetükben fenntartják. Képesek életkoruknak megfelelő feladatok önálló megoldására. Képesek ismereteik, gondolataik, érzéseik szóbeli kifejezésére, mások közléseit megértik. Szemlélhető tapasztalatokból kiinduló összefüggések révén ok-okozati összefüggéseket felismernek. Tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad. Kialakul tér és időérzékelésük.

A program tevékenységformái A játék "A játék nem más mint a lélek megnyilvánulása. Segítségével olvashatóvá válik a lélek..." ( Ancsel Éva) Semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenységért, önként választott gyermeki tevékenység. A játék örömforrás. Több forrásból fakad, a játék lényegéből adódik, abból a tulajdonságból, hogy a játék önmagáért való. Óvodai életünk legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék során fejlődik:  a megismerő tevékenység  pontosabbá válik a gyermekeknek a valóságról alkotott képe A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait játékában tagolja, rendezi, így a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenység. A gyermek játék útján ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, ezáltal hatással van az értelmi képességek fejlődésére. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. A játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok, 30

válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Jó játék közben fokozódik a gyermekek beszédkedve. Bizonyos értelmi és szociális képességek kialakulásának optimális időpontja. A tanulási folyamat szinte teljes egészében a játékban talál közvetítő közegére. Ebben az életszakaszban többet tanul- anélkül, hogy ennek tudatában lenne- mint később egész életében. Célja:  a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése  az élmények többszöri átélésével, a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek szabadon történő felhasználásával, személyiségüket komplex módon fejleszthetjük Feladata:  a játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszköz, tapasztalat szerzés)  a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játékban. A játék fontosságának erősítése.  a 3-6 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni adottságainak figyelembe vételével  a gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban  az óvónő játéksegítő módszerei Jót és jól játszani a gyermek dolga - ezt csak akkor teheti, ha megfelelő körülményeket, feltételeket biztosítunk számára. Nyugodt, alkotó kedvű légkör a játék alapfeltétele, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek arról hogy a választott játékot milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközökkel játszzák. Az óvónő mindezekhez teremtse meg a feltételeket. A csoportba csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a nyugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónő kezdeményezésére a gyermekek szívesen kapcsolódjanak be az érdekes és mozgásos játékokba. Az együttjátszás során teremtse meg a kezdeményezett játékhoz szükséges eszközöket, szabályokat és a helyet. Megfelelő hely: az óvodai játék színterei a csoportszoba, az óvoda udvara, a kedvenc kiránduló-játszóhely. A csoportszobában a játszóteret a bútorok praktikus, ésszerű elhelyezésével úgy alakítjuk ki, hogy az otthonos legyen, variálható játéksarkoknak, kuckóknak, a szabad mozgásnak lehetőséget biztosítson. Helyek lehetnek:  mesesarok  élősarok  a vizuális nevelésnek legyen meg az állandó helye Megfelelő idő: a játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott eszközökkel játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A napi életszervezésben az óvónő törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez. Játékeszközök: az óvónő a játékhoz olyan eszközöket biztosítson, mely ízléses, praktikus, egyszerű, félkész játék, mely sokféle ötletre, játékfajtára ihlessen.

31

A 3-4 éves gyermekeknek játékukhoz sok eszközre van szükség, elsősorban a gyakorló játékhoz, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz. A gyakorlójáték keretei között bontakozik ki a szerepjáték, mely nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A szerepjátékban számos eszközre van szüksége a gyermekeknek, ezeket alkalomadtán közösen készítjük el, barkácsoljuk össze, majd ez így elkészített eszközöket a gyermekek fantáziájuk szerint szabadon használnak fel. Ehhez legyen egy kis sarok, eszközökkel, anyagokkal, hogy bármikor készíthessenek eszközöket. A szerepjátékot gazdagítja a gyermekek irodalmi élményeire épülő dramatizálás, habozás. Gondoskodjunk jelmezekről, kellékekről, eszközökről. A báb mögé bújva a félénkebb, visszahúzódóbb gyermekek is szívesen szólalnak meg. Legyen báb állandóan jelen, kézközelben, Készítsünk közösen bábokat. 4-5-6-7 éves gyermekek eszközhasználatát bővítse állandóan és módszeresen az óvónő. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégíti ki, de ha az időjárás megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai eszközöket is, s így kitágítani a csoportszobai barkácsolást, festést, rajzolást, konstruálást.

A gyermekek tapasztalatinak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Biztosítani kell, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetből szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra átélhessék játékidőben. A 3-6 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, elmélyítése, fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembevételével az óvónő legfontosabb és legszentebb feladata. Játékfajták az egyszerűtől a bonyolultig:  gyakorlójáték  szerepjáték  bábozás, dramatizálás  barkácsolás  szabályjáték Nem mereven életkoronként értelmezzük a játékfajták megjelenését. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikálásra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a mimika, gesztus, hanglejtés, hangszín, hangerő, hangsúly területén. A hangerővel és a hangszínnel bánni tudást leginkább a dramatikus játékok segítik elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez.

32

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén        

a gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játékban együttesen részt venni játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák bonyolult építményeket képesek létrehozni élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető egyik legfontosabb tényező: a gyermekek szeretnek és tudnak játszani

Játékba integrált tanulás A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulói képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges területe a játék és a teljes óvodai élet. Az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete képszerű, szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek. A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakodás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen napon borul fel ez az alapelv, amikor az óvónő szervezett mozgástevékenységet tart. Szervezett tanulás formái    

Kötelező: mozgás, mozgásos játékok, énekes játékok, Közvetve kötelező: mese, vers, dramatikus játékok, Kötetlen: rajz, mintázás, ének-zene, kézimunka, külső világ tevékeny megismerése, Mindennapos testnevelés

Szervezett tanulás munkaformái  Frontális: mozgás, vers, mese, énekes játékok,  Mikrocsoportos: ének-zene, rajz, mintázás, kézimunka, a környező világ tevékeny megismerése  Egyéni: részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

33

Napirend Időtartam 6-10.30 J

Tevékenységi formák - játékba integrált tanulás - egyéni és mikrocsoportos tevékenységek

Á

- képességfejlesztés egyéni szükségletek szerint

T

- mese-vers - ének-zene - rajzolás - külső világ tevékeny megismerése - testápolási teendők - tízórai

É K

10.30-12.00

- játék a szabadban (séta, futás, edzés, szabad

mozgás) 12.00-12.45 12.45-15.00 15.00-15.30 15.30-16.00

- ebéd - testápolási teendők, pihenés, alvás - testápolási teendők, uzsonna - játék a csoportszobában

34

Hetirend

Nap

Délelőtt játékba Udvari játékba Délutáni játékba integrált tanulás integrált tanulás integrált tanulás --------------------------------------------------------------------------------------------------Hétfő Ének-zene Külső világ tevémozgásos percek keny megismerése énekes játékok --------------------------------------------------------------------------------------------------Kedd rajzolás Külső világ tevémozgásos percek mintázás keny megismerése nyelvi játékok --------------------------------------------------------------------------------------------------Szerda Külső világ tevéKülső világ tevémozgásos percek keny megismerése keny megismerése, mese-vers, dramafutás-kocogás, tikus játékok --------------------------------------------------------------------------------------------------Csütörtök mozgás, testnevelés mozgásos percek mese-vers, --------------------------------------------------------------------------------------------------Péntek Rajzolás-mintázás Énekes játékok, mozgásos percek kézimunka, mese, futás-kocogás, vers, dramatikus játékok --------------------------------------------------------------------------------------------------A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként A 3-4 éves időkerete: max. 30' A 4-5 éves időkerete: max. 45' Az 5-6-7 éves időkerete: max. 65'

Mozgás, testnevelés Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szívesen mozognak. A mozgás és tevékenység útján szerzett tapasztalatok érthető és jól feldolgozható információt jelentenek, ezért a mozgásnak az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepe van. A mozgás a gyermek napi tevékenységében szinte állandóan jelen van és a testnevelés keretein belül tervszerűen, de egyénre szabottan valósítja meg feladatait. Célja: a 3-6-7 éves gyermek mozgásigényének kielégítése, természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése, egészséges életmódra nevelése. Agyi funkciók ( percepció, testséma, egyensúly, verbalitás ) erősítése, mert mozgás közben épül be az információ. Személyiségfejlesztés- akarat, figyelem, önfegyelem, alkalmazkodó és problémamegoldó képesség, ügyesség, állóképesség fejlesztése. 35

Feladata: A szabad mozgási lehetőségek kihasználása (csoportszobai mozgásfejlesztő játékok, udvar, ). Különböző szervezeti formák megteremtése:  mindennapos testnevelés 15-20'-ben  testnevelés foglalkozás - kiscsoport heti 1 - középső csop. heti 1 - nagycsop. heti 1 A vesztibuláris rendszer ingerlése alapigénye a 3-5 éveseknek. szívesen veszik a döcögtetést, hintázást. Kiscsoportban ezért használjuk a ritmikus mozgást kölcsönző szobai mérleghintát és hintalovat. A füles nagy labdán ülve és a kör alakú ugróasztalon ugrálva fejlődik egyensúlyérzékük. A mozgásos tevékenységeket, azok eszközeit a gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez méretezzük. A hallás-látás összekapcsolása érdekében minden feladatot mutatunk, még akkor is, ha a gyermek 5-6 éves. A gyermek a mozgást követi. Ha az óvónő mozog, mindjárt példaértékű. A feladatok végrehajtásának javításánál a pozitív megerősítés, a dicséretet alkalmazzuk. Ezzel felhívjuk a csoport figyelmét, hogy milyen irányt kell követniük, hogy elvárásainknak megfeleljenek. Az időjárás figyelembevételével a foglalkozásokat lehetőleg a szabadban végezzük. A 3-4 évesek kiemelt feladata a nagymozgások fejlesztése, mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző. E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítaniuk, precízebben összerendezniük. Járásfeladatokból (térd- és sarokemeléssel, lábujjon, létra fokai között járás ) eleinte ritkán iktatunk be egy-egy formát, mert a koordinálatlan mozgású gyerekek kedvét szegheti. Ebben az életkorban kedvelt közlekedési forma a csúszás, kúszás, mászás. Ezek a feladatok erősítik a törzsizmokat, ezáltal a helyes testtartás kialakulását segítik elő. Járás, futás sávokban vagy emelt felületeken az egyensúlyérzéket fejlesztik. Ebben az életkorban a menetirány betartásával a durva összeütközések lehetőségét kizárjuk, hiszen még nem képesek a gyors kikerülésre, irányváltoztatásra. Az ugrások, szökdelések páros lábon gyorsan-lassan, vonalon, karikába, akadálykerüléssel a szem--láb koordinációt segítik elő. Dobások, tárgyak fogása, hirtelen elengedése, ledobása megadott jelre, behatárolt területre a szem-kéz koordinációt biztosítja. A kézi szerek (légi labda, rongylabda, babzsák, kocka, talpformák, szalag,...stb.) történő gyakorlatvégzéskor gyakorolják a kéz izmainak differenciált mozgatását. A testrészek (fej, törzs, kar, láb) megnevezése, megtalálása a testséma kialakulásának a kezdete. A testnevelési játékoknál fontos a futójátékok begyakorlása, a terem kiterjedésének a társakkal való együttmozgás megtapasztalása, a mellettük futók kikerülésének gyakorlása. Az agyi funkciók fejlesztésére nyílik lehetőség eszközök, akadályok hozzáadásával, néhány szabály felállításával. A 4-5 évesek kiemelt feladata már a testséma fejlesztés, a test részeinek részletesebb megismerése, feltérképezése. A különböző testrészek mozgatásával azok funkciói is rögzülnek. A jól kivitelezett gyakorlatokat a testrészek feletti uralom, az ügyesség érzését keltve pozitív énképet eredményeznek, ami az önelfogadást segíti elő. A csukott szemmel történő feladatvégzés a helyes ismeretek meglétét jelenti. A nagymozgások kibővülnek felugrásokkal, célba rúgásokkal, dobásokkal, gurulóátfordulásokkal, pontosabb szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylő gyakorlatokkal. A kar és a kézfej erejének növelése miatt rövid idejű lefüggéssel próbálkozunk. Az oldalisága testrészek jobb-bal oldala- kezd erősen kettéválni. 36

A testnevelési futójátékokban megismerkedhetnek a fogó szerepkörével. A 6-7 éveseknél kiemelt szerepet kap a finommotorika fejlesztése. Erre a korra várható ugyanis az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének képessége. Az iskolában szükség lesz az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására. A különböző eszközök fogása, tartása, a támaszgyakorlatok elősegítik a kéz fogóizmainak erősödését. A szem-kéz koordinációt igénylő feladatok szintén előtérbe kerülnek (célba dobások, kislabda hajítás, léglabda gyakorlatok, függésekből átfogások, eszközök mozgatása sávokban, vonalon). Fontos feladat az alaklátás fejlesztése különböző alakzatok bemozgásával, jelölt vonalon, vagy pontok gondolatban történő összekötésével, bekerítésével. Az oldaliság egyre biztosabb kettéválásával már képesek a megtanult irányokat kivetíteni a tér tárgyaira, a kézi szerek jobb és bal oldalára emelni lábukat, jobb és bal irányba kerülni az akadályokat. A testnevelési játékoknál sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben fejlődik kudarctűrő, alkalmazkodó képességük, gyorsaságuk, szabálytudatuk. A fogójátékoknál perifériás látásuk fejlettsége miatt már átlátják a teret, képesek a hirtelen irányváltásra a cselekvésre is. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére       

A gyerekek szeretnek mozogni, cselekvőképességük gyors, a mozgásban kitartóak. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, a kézi szereket biztos fogással használják. Nagymozgásuk, finom motorikájuk, egyensúlyérzékelésük, testsémájuk kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat különböző versenyjátékok, ügyességi játékok közben. Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlatokhoz kapcsolódó kifejezéseket. Magatartásukban megnyilvánulnak erkölcsi tulajdonságaik, mint felelősségérzet, segítőkészség stb.

A külső világ tevékeny megismerése Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban kell, hogy megtörténjék. A tevékenység célja: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt. A természet szeretetére, védelmére nevelés, természetközei élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példamutatással. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.

37

Feladatok:  Megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni figyelmét annak értékeire, szépségeire.  A környezet tevékeny megismerésére alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.  Környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása.  A környezet megismerése során jusson matematikai tartalmú tapasztalat, ismeret a gyermekek birtokában.  A Zöld óvoda kritériumrendszerének való megfelelés A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát.  A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után, ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével. Az ott lévő tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságaival.  Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat. stb.  Beszélgessenek a család tagjairól, látogassák meg a közelben lakó csoporttársaikat.  Ismerjék meg az óvoda utcáját, környékét (bolt iskola, posta, virágbolt, templom, emlékmű)  Látogassanak meg közeli csoporttársainál házi állatokat.  Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről.  Séták során ismerkedjenek a közlekedéssel.  Videofilmeken ismerkedjenek a vadállatokkal.            

A 4-5 éves gyermekek tapasztalat és élményszerző sétáit az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg az óvónő, és törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. Figyeljék meg az időjárás évszakonkénti változását. Tudjanak gyönyörködni az évszakok szépségeiben, keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenységei között. Gyűjtsenek terméseket, azokat hasznosítsák. Kerüljön sor ezek és más megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, szétválogatására és összemérésére. Végezzenek csíráztatást, rügyeztetést, hajtatást. Látogassanak el a családokhoz, nézegessenek képeket, a gyermekek tudják bemutatni a család tagjait, otthonukat. A gyermekek látogassanak el az óvoda közvetlen környezetében lévő orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret- és formabeli különbözőségeit. Sétáik és látogatásaik során bővítsék ismereteiket a háziállatokról, madarakról, bogarakról. Nézegessenek képeket, albumokat, ismeretterjesztő könyveket, videofilmeket a vadállatokról. Tegyenek kirándulást rétre, erdőbe. 38

                    

Az 5-6-7 éves gyermekek ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét. Falunk fontosabb épületeit ismerjék fel és tudják funkcióikat. Fogalmazzák meg azok hasonlóságait, forma – és méretbeli különbözőségeit. A gyermekek ismerjék meg a felnőttek munkáját, látogassanak el többféle munkahelyre, ahol szüleik dolgoznak. Látogassanak el építkezésekhez, iskolába, munkahelyekre. Tegyenek kirándulást autóbusszal. Nézzék meg a templomot. Tegyenek kirándulást erdőbe. Vegyék észre az évszakok szépségét, a színek árnyalatát, sokszínűségét, a környezet szennyeződéseit, a növények fejlődési feltételeit. Lehetőség szerint gondozzanak akváriumot. Csíráztassanak, hajtassanak, neveljenek palántákat. Az óvoda virágait öntözzék, veteményeskertjében veteményezzenek, palántázzanak, azt ápolják, gondozzák. A gyermekek ismerkedjenek mezei virágokkal. Az óvónő szervezze meg a föld napját ( április 22.) Látogassák meg környezetük háziállatait, figyeljék meg, hol élnek, hasznukat. Télen etessék a madarakat. Az óvónő mutassa be videofelvételen keresztül a vadon élő állatok környezetét, életmódját. A természet kincseit őrző sarokba a gyermekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat, s amit lehet, hasznosítsanak. Az összegyűjtött anyagok, dolgok, termések felhasználásával végezzenek becsléseket, méréseket, összehasonlításokat, sorba rendezéseket, mennyiségi tulajdonságaik szerint is. Segítsük a számfogalom kialakulását is. Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi és légi közlekedésről. Családfogalmuk legyen tiszta, tiszteljék szüleik foglalkozását. Sorolják fel testrészeiket, ismerjék az érzékszervek funkcióját, ápolását.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztályesetében elsősorban a közvetlen cselekvésen alapuló tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelések, tevékenységek, séták, kirándulások alkalmával történik. Ha szükséges mikrocsoportban történik a megfigyelés, tevékeny tapasztalatszerzés. Többször szervezzen az óvónő hosszabb sétákat, kirándulásokat, ahova a tízórait is magukkal vihetik. A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során Környezetünk tevékeny megismerése során számtalan lehetőség nyílik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek-óvónő személyes beszélgetéseire. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését. A gyerekek között erősödjön a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

39

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét.  Tudják saját születési helyüket és idejüket.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.  Igénylik környezetük szépítését és védelmét.  A gyermekek ismerik a környezetükben lévő jelentősebb épületeket és funkcióit.  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat.  Ismerik környezetük növényeit, azok gondozását.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.  Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, mennyiség fogalmuk, szemléletük.  Megkülönböztetik az irányokat, helyesen használják a névutókat.  Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. A külvilág tevékeny megismerése A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során a mikrocsoportos beszélgetés, lehetőséget ad az óvónő személyes beszélgetéseire. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermek szókincsének nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. Az élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék a gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. Mese, vers, dramatikus játékok Az óvodai nevelésnek fontos területe az esztétikai nevelés részeként a mese, vers, irodalmi nevelés. Része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulatai élményeket közvetít. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. Cél:  az irodalmi igényesség kialakítása  az esztétikai fogékonyság megalapozása  a gyermek érzelmi- értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése.  a könyv szeretetére és megbecsülésére neveléssel az olvasóvá nevelés megalapozása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel- ezeken keresztül elsajátítják a helyes ejtést, tiszta beszédet és a nyelvtanilag helyes mondatalkotást. A mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók ejtése, spontán fejlődik a megfelelő artikuláció.  mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg  a dramatikus játékban kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, lehetőségük van a társalgási nyelv ill. kedv fokozására.

40

Ének, énekes játékok.  a gyermeki nyelv képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal.  a mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének fokozása éreztesse meg a nyelv kifejező erejét, szépségét.  a sokféle énekes játék adjon alkalmat a szókincs bővítésére. Feladat:  a felhasználható irodalmi anyag igényes kiválasztása.  a gyermek érdeklődésének, érzelmi-értelmi nyitottságának megőrzése, fokozása, ízlésének formálása.  élménynyújtás  a gyermek beszédkedvének, szókincsének bővítése, nyelvi kifejezőképességének fejlesztése. A mese és vershallgatása, mondása a gyermek természetes igénye. A kisgyerek első irodalmi tapasztalatát, élményét a családból hozza, ezt folytatjuk az óvodába kerüléskor az óvónő és a gyermek verses, mondókás játékával. A beszoktatásnál az ölbeli játékok, simogatók, tapsoltatók mondogatása jó alkalom a közös játékra, egymás megismerésére. Óvónő-gyerek kapcsolatának kialakításához kiváló. A felhasználandó irodalmi anyag igényes összeválogatása az óvónő felelőssége. Kiválasztásakor érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság, figyelembe véve a gyermek életkori sajátosságait, s a csoport összetételét. Az óvodáskor versanyagát népi mondókákból, népköltészetből, klasszikus és mai gyermekköltőink ritmikus, zenei hatású verseiből állítjuk össze. Meséknél a fokozatosságot betartva elsősorban a magyar népmesék bő anyagából válogatunk. Fokozatosan vezetjük el a gyerekeket az egyszerű állatmeséktől a láncmesén, tréfás hangulatú meséken, a többfázisú népmeséken át a klasszikus tündérmesék világába. A fokozatosságot rugalmasan kezeljük, nagycsoportban is mesélhetünk rövidebb, egyszerűbb mesét. A repertoárba beépítjük a helyi szokásanyagot (időjárás jóslások, ünnepi rigmusok ) Megismertetjük a gyermeket közmondásokkal, találós kérdésekkel. Az óvónő mindig a konkrét irodalmi anyag ismeretében döntsön a kötött v. kötetlen formáról. Mesemondáskor csendes, nyugodt együttlét, érzelmi ráhangoltság szükséges. Fontos a pihenés előtti mindennapos mesemondás. A választásnál ügyeljünk arra, hogy a mese lírai hangulatával oldja az egész napos feszültséget, szorongást, megnyugtassa a gyermeket. A verselés, mondókázás inkább kisebb csoportokban történő "együttjátszás" legyen. Az óvónő tudjon élni a spontán adódó lehetőségekkel, ehhez bő irodalmi anyag ismerettel, jó szövegtudással, fogékonysággal és irodalmi igényességgel kell rendelkeznie. Az előző évben hallott verseket, meséket folyamatosan felszínen tartjuk, az újonnan megismerteket is sokszor ismételjük. Az ismétlések nem csak a folyamatosságot teremtik meg, hanem a gyermek érzelmi biztonságát is fokozzák. az ismétlés egyik módja a dramatizálás. Ami élményforrás volt számára, azt belső igényéből fakadóan megjeleníti játékában. Ez lehet egy-egy mozzanat ismételgetése, vagy egy-egy mesebeli szerep átvállalása, eljátszása. A mese, vers, dramatikus játék az anyanyelvi nevelés, fejlesztés leghatékonyabb eszköze. Fontos az óvónő példaértékű szép, tiszta beszéde. A vers, a mese a képzelet, az érzelem, a gondolkodás, a ritmikus mozgás és a kifejező beszéd természetes összekapcsolódásával neveli a gyermeket a folyamatos beszéd figyelése, a beszéd alkotása, a párbeszédre, a befogadás és kifejezés változatosan megformált módozatára.

41

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  igénylik a mese, vers, mondókázás élményét  gazdag szókincsük  képesek rövid történeteket elmondani, gondolataikat néhány mondatban közölni  örömmel báboznak, dramatizálnak a maguk, ill. a kisebbek szórakoztatására  az évközben tanult verseket, meséket örömmel ismételgetik, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek jelei  különválasztják a mesevilágot a valóságtól  irodalmi élményeik kapcsán fejlődik erkölcsi tudatuk Ének-zene, énekes játékok, néptánc A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. Elsősorban az érzelmekre hat, de egyidejűleg az érzelemre is. A képességek fejlődését az élet során szerzett tapasztalatok, az ebből adódó tevékenységek határozzák meg. Az óvodai ének-zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, népszokásokhoz, a mozgáshoz, az óvodai élethez. A zenei nevelés célja:  A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása.  A közös éneklés, játék örömének megéreztetése.  Népi kultúránk alapjainak megismertetése.  Érzelmi kötődés kialakítása a népi játékok, a népzene és a gyermek néptánc iránt.  Zenei élményekkel a zenei anyanyelv megalapozása. Feladatok: 1. A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. 2. 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. 3. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása.  Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy zenei nevelésünk szerves részévé váljanak a tiszta forrásból válogatott mondókák, dalok, népi gyermekjátékok.  Az anyagkiválasztás fontos szempontja, hogy a szűkebb haza, szokásanyaga, népi játék- és tánc anyaga kapjon elsődlegességet. A helyi hagyományok megismerése után lépjünk ki távolabbi tájegységek felé.  A kisgyermek élettanilag igényli, hogy a zenei hangok észlelése kapcsolódjon össze aktív mozgásokkal. A dalos játékok, népi játékok érzékszervi mozgásos funkciót töltenek be, de egyben nagy az értelmi fejlesztő erejük.  Nagy szerepet kap a nagyobbik, a felnőttek, társak utánzása, a játék, amely feszültség-levezető és örömforrás is egyben.  A zenei élmények befogadásához személyes kapcsolatra van szüksége a gyermeknek. Érzelmi hatóerőt jelent a társakkal, felnőttel együtt átélt mozgás.  A kisebbeknek leginkább ölbeli játékokat, rövid mondókákat, egyszerű körjátékokat válogassunk. 42

 

A nagyobbaknak bővítjük kiolvasókkal, névcsúfolókkal, szerepváltó-párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő népi játékokkal. A legnagyobbak játékaiból ne hiányozzanak a hidas játékok, és a különféle vonulós-bújós játékok, valamint a játékfűzések sem.

Ajánlott forrásanyagok: Magyar népi gyermekjátékok Ének az óvodában  

Az értékes szenei és játékanyagot kiegészítjük a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára. A zenehallgatás anyagát művészi érték igényével kell kiválasztanunk. Fontos, hogy érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk. Jelenjen meg zenei anyagunkban a magyar népzene, mellette a rokon- és más népek dalai, a komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene.

3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. 3-4 évesek:  Tanuljanak 6-8 rövid mondókát, ölbeli játékot 10-15 egyszerű, rövid  énekes játékot, 2-3 személyes népi játékot, egyszerű körjátékot, tiszta  kvint hangterjedelemben.  Érezzék meg a közös játék örömét.  Játék közben szerezzenek zenei készségeket, ismerjenek meg alap fogalmakat.  Érzékeltessék az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal.  Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni.  Figyeljenek fel a környezet hangjaira.  Keltsük fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. 4-5 évesek:  Tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-15 több motívumból álló új dalt, melyek hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot.  A népi játékok közül az egyszerű körjátékok mellett már szerepváltó-párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő játékokat is játszanak.  Közös éneklés mellett gyakran énekeljenek önállóan is.  Énekeljenek kisebb csoportokban, halkabban-hangosabban, magasabbanmélyebben.  Élvezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát.  Játszanak kérdés-felelet játékokat. 5-6 évesek:  Tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbeli játékot 15-18 új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt.  Életkori sajátosságaik lehetővé teszik a bonyolultabb népi játékok, játékfűzések tervezését is.  Bonyolultabb párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas játékokat, különféle vonulós-bújós és labirintus játékokat.  Fontos helyet kap a ritmus, szöveg és dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal.

43

     

Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel (pl.: fűzfasíp) táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Maguk is készítsenek egyszerűbb ritmusjátszó hangszereket. A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Az egyéni énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során: kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni. Teremtsünk egyre több alkalmat, lehetőséget a gyermekek improvizációs készségének, kreativitásának kibontakoztatására.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek játék közben, spontán kezdeményezésekre építve kötetlen vagy kötött keretek között, egyéni érdeklődés alapján szereznek zenei élményeket. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:       

A gyerekek szívesen énekelnek közösen és önállóan is, élvezettel játszanak különböző dalos játékokat és népi gyermekjátékokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Tudnak improvizálni ritmust, mozgást, dallamot. Ismernek néhány tánclépést és azokból alkotókedvük szerint építkeznek, kialakul a néptáncban is ( a beszédhez hasonló ) alapszókincsük.

Rajzolás, mintázás, kézimunka

A gyermek vágyainak, elképzeléseinek, a valóságban megfigyelt dolgoknak egyik leghatásosabb kivetítési módja az ábrázolás. Ez a tevékenység magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást és kézimunkát, a környezet alakítást. Célja: A gyermeket egyéni fejlettségi szintjüknek, megfelelően kézi, plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatni, kialakítani bennük az elemi, képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességet. Feladata: A különböző vizuális feladatok sikeres megoldása járuljon hozzá a gyermekek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződéséhez, a vizuális élmények teljesebb átéléséhez, a megfigyelés tartalmának valósághű felfogásához, az érzékelés és gondolkodás fejlődéséhez. Alakuljon ki a gyerekekben annak felismerése, hogy az érzékelt valóságot, érzelmeiket és elképzeléseiket az ábrázolás eszközeivel kifejezhetik. 44

Gazdagodjanak esztétikai képzeteik, fejlődjön képzeletük. Tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Tartalom:                  

A vizuális tevékenység feltételeinek biztosítása, élmények, változatos és könnyen megmunkálható anyagok és kifogástalan eszközök által. Megfelelő hely kijelölése a csoportszobában ahol a gyerekek ezt a tevékenységüket zavartalanul végezhetik. Fokozatosan ismerkedjenek a különböző eszközökkel azok használatával és vegyenek részt az eszközök rendben tartásában. Alakuljanak ki bennük a tevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások. Képi vagy plasztikai úton jelenítsék meg élményeiket, a környezetükben történt eseményeket, mesék, versek, és történetek elképzelt szereplőit. Rajz fejlődésük során jussanak el a firkálásból a részformák, a mozgások ábrázolásához és a díszítő elemek alkalmazásához. Tájékozódjanak a kép síkján. Ismerkedjenek a színekkel, nevezzék meg azokat. A különböző technikai megoldások során változatos színeket használjanak. Ismerkedjenek az agyaggal, plasztilinnel először csak gyurkálgatás során, majd a formák tagolása, később a részletek kifejezése szintjén. Sajátítsák el a különböző technikákat. Ismerkedjenek a környezetükben élő népi, kézműves hagyományokkal, a természetes anyagokkal és ezek felhasználási lehetőségeivel. (vesszőfonás stb.) Különböző technikákkal készítsenek egyéni és közös kompozíciókat. Próbálkozzanak játékkellékek, ajándékok készítésével. Építő játékuk során használjanak változatos elemeket, elképzeléseiket kisebb és nagyobb terjedelmű építményekben valósítsák meg. Vegyenek részt környezetünk díszítésében, szépítésében.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére.        

Legyen az ábrázolás kedvelt tevékenységük, szívesen, saját kedvtelésükre is ábrázoljanak, bátran használják az ábrázolás eszközeit. Ábrázolásuk legyen változatos, tagoltságot mutasson. Munkáikban változatosan használják a színeket. Képesek legyenek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Az emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák is, próbálkozzanak egyszerűbb mozgások ábrázolásával. Elképzelés alapján legyenek képesek megjeleníteni meseszereplőket, elképzelt helyzeteket. Önállóan és csoportosan készítsenek egyszerű játékokat, kellékeket. Aktívan vegyenek részt óvodai és otthoni környezetük szebbé tételében.

45

Munkajellegű tevékenységek

A tevékenység célja: A munkajellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermeki személyiség fejlődését, közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítését. Feladat:  Különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése.  Munkajellegű tevékenységek feltétel rendszerének biztosítása. A munkajellegű tevékenységeket kezdetben az óvónő (dajka) segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végzik a gyermekek. Az óvónő mintát ad az eszközök használatára, megismerteti a munkafázisok sorrendiségét. Az óvónő értékelése legyen buzdító megerősítő, hogy a gyermekek minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Munkajellegű tevékenységek korcsoportonként Mindhárom korcsoportban nagy jelentőségű az önkiszolgálás:  -testápolás  -öltözködés  -étkezés  környezetgondozás E tevékenységek tartalmát az egészséges életmódra nevelés c. fejezet részletesen tartalmazza. 3-4 éves gyermek: Az óvónő a legkisebb gyermeket is vonja be az alkalomszerű munkába: rend fenntartásáért végzett tevékenységekbe ( pl. játékok elrakása, mosása, tisztítása, a csoportszoba díszítése stb..) Alkalmi megbízások: étlap kivivés, eszköz átvitel (üzenet) másik csoportba Kerti munkába figyeljék meg a veteményezést, a növények locsolását. Segítsenek a termések, falevelek elszállításában, a növények öntözésében, a gyümölcsök összeszedésében stb. Figyeljék az élősarok gondozását. 4-5 éves gyermek: Programunkban szerepet kap a NAPOSI MUNKA, ami elsősorban az étkezési feladatokhoz társul. Az óvónők és a dajka gondolja végig a naposi munkát és alakítsa ki a gyermekek összehangolt cselekvésláncát. Alkalomszerűen ismétlődő munkák: játékok helyrerakása, csoportszoba átrendezése, eszközök ki és bevitele, kiosztása, összeszedése, öltöző, mosdó rendjének megőrzése. Ezeket a munkákat a gyerekekkel együtt végezzék a felnőttek átgondolt,konstruktív vezetésével. Egyéni megbízatások: étlap kivivés, információ közvetítés, kisebbek segítése, ajándékkészítés, csoportszoba díszítés, ünnepi előkészületek stb. Növények és állatok gondozása: A gyermekek vegyenek részt az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, a virágoskert megtervezésében és ápolásában, a veteményeskert megtervezésében, az udvar tisztántartásában (fű gondozása, avar gyűjtés, öntözés stb.) Óvónő irányításával készítsék el a madarak étkeit, és folyamatosan gondoskodjanak róluk télen. 46

5-6-7 éves gyermek: Naposi munkát önállóan végzik a kialakult szokásnak megfelelően. Ízlésesen, esztétikusan terítenek, tálalnak. Étkezés után mindent a helyére tesznek, közösen eldöntött munkamegosztás alapján összeszedik a morzsát, szükség szerint feltörlik az asztal környékét. Alkalomszerű munkákat önállóan vállalkozás alapján végzik. Az óvónő dicséret, elismerés hatásával érje el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Önállóan végezzenek környezet szépítő munkát, játékok tisztítását, egyszerű javításokat, sütés nélküli édességek, vitaminsaláták készítése. Egyéni megbízatásokat felelősséggel, pontosan végezzék. Növény és állatgondozás területén minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák. Minden évszakban segítsenek a járdák, utak tisztításában. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén        

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. Igényesek környezetük rendjére. Szívesen végzik a növények és állatok gondozását. Örömmel segítenek egymásnak és a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni szüleiknek, egymásnak, a kisebbeknek, felnőtteknek. A munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát ismerik.

47

a.) Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: A nevelés oktatás alapelvei: A nevelési oktatási alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelés oktatás tapasztalataira alapozva biztosítják az iskolai munka eredményességét. Az alapelvek tartós értékkifejezései az iskolának. Mindennapi munkánk során a következő pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényesíteni:  A komplexitás elve: Az iskolai munka során törekszünk a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek összehangolására.  Egyenrangúság elve: Véleményünk szerint a gyermek és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a nevelő oktató munkában. Együttműködésünk eredménye a harmonikus tanulói személyiség vezető kialakulása.  A pedagógus szerepének elve: Az egyenrangúság elvével összhangban úgy gondoljuk, hogy a pedagógusnak vezető szerepe van megfelelő pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, a tevékenységek megszervezésében, a tanulói személyiség fejlődésnek támogatásában. A nevelő személyes példája meghatározó.  Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: Kiemelt feladtunk az egyéni képességek megismerése a tanulói személyiség fejlesztése során. Fontos a tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyensúlyának megteremtése.  A különböző közösségekhez tartozás elve: Iskolánk tanulói egy szűkebb (család, osztály, iskola, baráti társaság) és egy tágabb (falu, társadalom) közösség tagjai. Az iskolai közösség biztosít lehetőséget a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének a kibontakoztatáshoz. Fontos feladata az iskolának a hazaszeretet, az egészséges nemzettudat fejlesztése, a szűkebb közösséghez való tartozás érzésének alakítása.  A tapasztalatszerzés elve: Az intézményünk kiemelt feladatának tekinti az önálló tapasztalatszerzés, az önálló tanulás, az önművelés képességének kialakítását.  A külső hatások elve: Az iskolának segítenie kell a tanulókat abban, hogy az őket érő külső hatások között prioritást tudjanak teremteni. Tudják megkülönböztetni a pozitív és a negatív hatásokat. Ezen alapelv érvényesítésénél különösen fontosnak tartjuk a családokkal való együttműködést.  A bizalom elve: A pedagógusok napi munkájuk során törekedjenek a gyermekek személyiségének alapos megismerésre. Neveljük a gyermekeket az egymás iránti bizalomra, tiszteletre. Világítsunk rá a tartalmas emberi kapcsolatok fontosságára. A pedagógusnak kötelessége, hogy a tudomására jutó, a tanulókkal és az intézménnyel kapcsolatos információkat megőrizze, illetve bizalmasan kezelje.  Következetesség elve: Az iskola fontos feladata, hogy igényes, határozott követelményeket támasszon a tanulókkal szemben, ezek betartásában pedig következetesen járjon el.  Motiváció elve: Az eredményes tanulás és a képességek kibontakoztatásának érdekében kiemelt feladatunk a tanulók érdeklődésnek felkeltése.  Koncentráció elve: Az egyes tantárgyak, és műveltségi területek tanítása során fel kell használni, és alkalmazni kell a korábban megtanult ismereteket.  Szemléletesség elve: A tanítás során olyan módszereket kell alkalmazni, melyek a befogadást, a megértést elősegítik, megkönnyítik.  Aktivizálás elve: A tanulási-tanítási folyamatban építeni kell a tanulók aktív tevékenységére, közreműködésére. 48



Visszajelzés elve: A napi munka során folyamatos visszajelzést kell kapni a tanulói teljesítményekről, ezek változásairól. A javítás lehetőségére a pedagógusnak nagy gondot kell fordítania.



Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A nevelő-oktató munkában prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.



A tudás- és a képességfejlesztés helyes aránya Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a nevelő-oktató munkában mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. A nevelő-oktató munka során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.



Egyéni bánásmód elve Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik kibontakoztatásában.



Tevékenységközpontúság Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a tevékenység központi jelentőségű a képességek fejlesztésében. A tanítás során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.



Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók képességeinek fejlettsége, a fejődés tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Olyan differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyes szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy egyéni képességeiket lehetőségeik figyelembevételével fejlesszék, - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. 49



Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezetükkel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják



Gyermekközpontúság Az iskola elsősorban a gyerekért van. Az iskola a gyermekeket nem csupán, mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból következik, hogy az oktató-nevelő munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll.



Demokratizmus Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem-gazdag, a szülő és pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyen-rangú, partneri viszonyának kialakítását.



Nyitottság Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít, és ezeket felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az iskola élet-közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal a helyi közösség életében.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.  Célunk a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése.  Célunk, hogy az általános iskolai tanulmányok végére a tanulók kulcskopetenciái olyan szintre fejlődjenek, amelyek megalapozzák a továbbtanulást. Az előzőekben felsorolt nevelési alapelveknek és céloknak érvényesülniük kell az iskolában folyó nevelő-oktató munka során.

50

b.)Az iskolában folyó nevelés-oktatás feladatai a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatainak figyelembevételével: Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése Kulcskompetenciák  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  A hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Az értelmi képességek és az egész személyiség fejlesztése  A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek: Az iskola a nevelő-oktató munka során, egész tevékenységrendszerével arra törekszik, hogy érvényesítse a hazai és nemzetközi dokumentumokban kifejezett értékeket, elveket. Különös hangsúlyt fektetve az alábbi értékek közvetítésére:  Az egyetemes emberi értékek: humanizmus, tolerancia, empátia, szeretet, megértés, türelem, nyitottság, önbecsülés, becsület, tisztesség, a haza, a szűkebb környezet (lakóhely, otthon, család, iskola) szeretete.  A demokratikus értékek: szabadság, társadalmi igazságosság, egyenlőség, szolidaritás. 51

 A biológiai lét értékei, különösen az egészség értéke.  A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a személyes és szociális kapcsolatok, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek.  A tudással, a munkával kapcsolatos értékek.  A nemzeti kultúra értékei: természeti és épített környezet értékei, hagyományok, nyelv, művészeti és tudományos értékek. A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladata:  A nevelő oktató munka átfogó célja, hogy a szülői házzal együttműködve megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat, amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs társadalomban való felelős helytálláshoz szükségesek.  A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése.  A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével, szociális és családi eredetű hátrányok mérséklésével, korszerű, a helyi és társadalmi igényeknek megfelelő, továbbépíthető általános műveltség alapjainak elsajátításával feladata továbbá, hogy kiművelje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, attitűdöket, melyek lehetővé teszik, hogy:  megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat,  megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit,  értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit,  fejlesszék fizikai teljesítőképességüket,  minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket,  képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére.  A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felkészítése, hogy a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásuk csökkentjen, továbbá a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése.  Azoknak a készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a rendszerszerű fejlesztése, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés alapját képezik. Ennek érdekében át kell alakítani az iskola tanulási környezetét, azaz azoknak a tényezőknek az együttesét, amelyek befolyásolják a tanulók nevelésétoktatását. Így különösen a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, a tanulók kapcsolatát egymással, a gyerekek és az őket tanító pedagógusok tudásrendszereit, továbbá a tanulás fizikai környezetét.  A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is  A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attitűd kialakítása. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon 52

Bevezető szakasz (1–2. évfolyam) céljai és feladatai:

 Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe  A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése.  A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése.  A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.  A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.  A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.  A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása.  A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése.  A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére.  Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban.  A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.  Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A kezdő szakasz (3–4. évfolyam)  A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése.  Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével.  A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.  A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése.  A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása.  A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése.  A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt.  Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése.  Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.  A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása.  A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése.  A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása.  Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről.  Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése.  A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

53



Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

az

A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam)

 Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése.  A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése.  A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése.  Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése.  A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése.  A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása.  Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével.  A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben.  Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb.  A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.  Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása.  A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása.  A kreativitás fejlesztése.  Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása.  A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése.  Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése.  A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése.  Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása.  Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása.  A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. A fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)  Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.  A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása.  Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából.  Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán.

54

 A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.  A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése.  A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése.  A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése.  A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása.  Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása.  A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése.  A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése.  Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása.  A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.  Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése.  A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés.  A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.  Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése.  Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.  Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése.  Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban.  Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában.  A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához.  Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka céljai és feladatai élményszerű és változatos tanulói, tanári tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai és tanórán kívüli munkával, sokszínű, pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal valósítható meg. A nevelő-oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következők: Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális 55

tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Fejlesztési feladatok  Verbális kommunikáció fejlesztése  Beszédtechnikai készség fejlesztése  Írásképesség kialakítása és fejlesztése  Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése  Formalizált kommunikáció fejlesztése:  Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Fejlesztési feladatok  

A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt

Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Fejlesztési feladatok  A rendszerező és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztendő komponenseinek fejlesztése  A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során.  Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Természettudományos kompetencia fejlesztése A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a 56

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Fejlesztési feladatok  Természettudományi problémák felismeréséhez szükséges ismeretek  Jelenségek természettudományi magyarázata  Természettudományi bizonyítékok alkalmazása  A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása  A természettudományi kutatás támogatása  A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Fejlesztési feladatok  A legfontosabb számítógépes alkalmazások megismertetése és felhasználása a tanításban és a tanulásban.  Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges készségek kialakítása.  Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. Fejlesztési feladatok  Tanulási motiváció fejlesztése  Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása)  Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése

Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 57

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Fejlesztési feladatok  Szociális kommunikáció fejlesztése  Szociális érdekérvényesítés fejlesztése  A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítése.  Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Fejlesztési feladatok  A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása.  Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunkához szükséges készségek kialakítása.  Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Fejlesztési feladatok  A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.  A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az megismertetése.  A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismertetése.  A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más néző-pont megismerésére, a nyitottság, az érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére.

58

c) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei: Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását is végezzük. Ezt az alapító okiratban is rögzítettük. A gyermekek fejlesztését az előzőekben felvázolt nevelési elvek alapján végezzük. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek a követendők:  A feladatok megvalósításához, elvégzéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van.  A differenciált, egyéni fejlesztés biztosítása, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés lehetőségének a biztosításával. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokat a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok szerint végezzük. Iskolánkban, feltételezhetően a szocio-kulturális hátrányok következtében, egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló. Mindez tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és módszertani megújulást igényelt. Minden évben több tanulót javasolunk a szakértői bizottság elé. A szakértői vélemény iránymutatása alapján próbáljuk a gyermeknek a legideálisabb tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, ez egyénre szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb kibontakoztatásában.

Az integrált oktatás-nevelés feltételei: A közoktatási törvény iránymutatása alapján intézményünk valamennyi objektív és szubjektív feltételnek igyekszik a lehető legmagasabb szinten eleget tenni. Objektív, rendelkezésre álló feltételek: - a tanulásban akadályozott tanulók oktatásához speciális tanterv, tankönyv és tanulási segédletek - a törvény által előírt habilitációs, rehabilitációs foglalkozások - fejlesztő munkafüzetek, játékok, mozgást javító eszközök - gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő Szubjektív feltételek: - elfogadó szemlélet - módszertani megújulás - elfogadó szülői háttér - elfogadó tanulóközösség A tanórai fejlesztés lehetőségei, területei: - anyanyelv és kommunikáció - természeti környezet - társadalmi környezet - életvitel és gyakorlati ismeretek - testi nevelés Az integrált tanulókra vonatkozó követelmények, értékelés

59

A tanulásban akadályozott tanulók számára a követelményeket a speciális tanterv tartalmazza. Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Az értékelésnél azonban kiemelt szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, illetve az, hogy a különféle eredetű idegrendszeri funkciózavara miatt mennyire képes eleget tenni egy adott tantárgy követelményeinek. A pszichés fejlődési zavarral küzdő- (diszlexiás, diszgráfiás, stb.) - tanulók számára a normál tanulókra vonatkozó helyi tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Természetesen, a szakértői vélemény iránymutatása alapján egyes tanulók méltányosságban részesülnek, illetve mentesülnek-( intézményvezetői engedéllyel)- az értékelés és minősítés alól. A közoktatási törvény lehetőséget biztosít az egyéni továbbhaladásra a 4. évfolyam végéig. Az alkalmazott méltányosságok: - az írásbeli felelet szóbelivel helyettesíthető - a szóbeli felelet írásbelire cserélhető - írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása - rövidebb anyagrészekből beszámoló - matematika órán számológép használata - helyesírási szótár használatának engedélyezése - kevesebb házi feladat

Mentesítés az értékelés és minősítés alól Az 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése kimondja: „ A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – a jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és a minősítés alól. Ha az igazgató a tanulót mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és minősítés alól, akkor az iskola a törvény 52.§-ának (7) bekezdésében (választható tanórai foglalkozás), valamint (11) bekezdésének c, pontjában (hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása), időkeret terhére- egyéni foglalkozást szervez részére. Amennyiben a szülő a szakértői véleményt és javaslatot megismerte és aláírta, ezzel elismerte, hogy a benne foglaltakkal egyetért. Ebben az esetben már nem kérheti, hogy a mentesítésre javasolt tantárgyak közül bizonyosakat mégis érdemjeggyel, illetve osztályzattal értékeljünk, illetve minősítsünk. Amennyiben a szülő nem ért egyet a bizottság javaslatával, jogában áll azt nem elfogadni, fellebbezni. Ekkor a közoktatási törvény 30. § (4) bekezdése alapján kell eljárni. Az igazgató döntését ismerteti a szaktanárral, osztályfőnökkel és a gyógypedagógussal. Egy tanév anyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időkeret is meghatározható. Habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozás Az 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése kimondja: „ A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.” 60

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: 1. A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását. 2. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. Az Közoktatási törvény 52. § (6) bekezdése kimondja: „ A gyógypedagógiai nevelésbenoktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.” „ A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete, a kötelező tanórai foglalkozáson túl, az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a, tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b, tizenöt százaléka-az autista kivételével-többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c, harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, d, negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e, ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani.” Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (összevont osztály), a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozások mértéke alapján kell meghatározni. A habilitáció, rehabilitáció célja és feladata -. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. -. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. -. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. -. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. -. Az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozások időkerete: A közoktatási törvény előírásait és a szakértői bizottság iránymutatását vesszük alapul az időkeret megállapításánál. Általában heti 2-5 óra között van az egy tanulóra eső foglalkozások száma. A rehabilitációs foglalkozásokon a tanulók nem egyénileg, hanem csoportokban vesznek részt. A csoport szervezésénél figyelembe vesszük, a fogyatékosság típusát, valamint a pedagógiai szakaszokat. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladatai 61

A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mint tanulási zavart kiváltó tényezők diagnosztizálása és fejlesztése. Logopédiai foglalkozás. A tanulásban akadályozottságot „okozó” képességek fejlesztése. Tanulásban akadályozottságról akkor beszélünk, ha kettő vagy több képességterületen tartós, átfogó, súlyos elmaradás tapasztalható. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a vizuális és/vagy akusztikus percepciók zavara. Képtelenség arra, hogy az olvasást és az írást a szokott módon elsajátítsa. A diszlexiásnak mindig van írászavara, diszgráfiája is. Feladat: -. A testséma biztonságának kialakítása. -. A téri- és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten. -. A vizuomotoros koordináció gyakorlása. -. A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése. -. Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) a diszlexia prevenciós módszerrel. -. Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása során. -. Segítő környezet biztosítása. Diszkalkulia A számolás, matematikai képességének a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Mindig az alapműveletek szintjén jelentkezik. Feladat: -. Testséma kialakítása. -. A téri relációk biztonsága. -. A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása. -. A szerialitás erősítése. -. Számfogalmak kialakítása és bővítése. -. Az érzékelés-észlelés, a figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. Kognitív képességek fejlesztése. -. Segítő-kompenzáló eszközök (számológép) használatának megengedése. -. Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben. -. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

62

Logopédiai foglalkozás Feladata: -. Mozgásrendezések. -. Szókincsbővítés, fogalmi ismeretek gyarapítása. -. Hangjavítás. -. Mondatalkotási képesség fejlesztése. -. Beszédfejlesztés. -. Emlékezet fejlesztése. -.Logopédiai ritmika fejlesztése: korrekciós funkciója a nagymozgások, a beszédmozgások összerendezése, a beszéd és mozgás, valamint a zenei ritmus fejlesztése. A képességfejlesztés területei: -. Motoros képességek fejlesztése. -. Kognitív képességek fejlesztése. -. Orientációs képességek fejlesztése. -. Szociális képességek fejlesztése. -. Kommunikációs képességek fejlesztése. -. Kreatív képességek fejlesztése. Motoros képességek fejlesztése

Ezek a tanulók nem tekinthetők mozgássérültnek, mert alapmozgásaik kialakultak, önállóan közlekednek, manipulálnak, de mozgásuk összerendezetlensége miatt veszélyeztetettek a kognitív funkciók. Természetesen nem minden tanulóra jellemző, de főleg az alsóbb évfolyamokra jellemző elmaradás. Mozgásukat jellemzi: -. Tartási és tónusszabályozási zavaraik lehetnek. -. Statikus és dinamikus egyensúly zavarokkal küzdhetnek. -. A testséma még kialakulatlan, testfogalmuk bizonytalan. -. A tér és időérzékelés bizonytalan. -. Mozgásritmus zavarok figyelhetők meg. Ezért a bevezető és kezdő szakaszban célzatosan kerül sor az alapmozgások (járás, futás, ugrás, mászás, kúszás, dobás) különböző formáinak gyakoroltatására. A mozgások tervezésénél betartjuk a fokozatosság elvét. Fokozzuk a hatékonyságot azzal is, hogy kétszerháromszor, szükség szerint többször is, megismétlik a mozgásokat a gyerekek. Finommozgások Az írás elsajátításához a kéz izomzatának megfelelő fejlettsége mellett szükség van a síklapon való biztonságos téri tájékozódásra is, hiszen a gyerekeknek a betűket pontosan kell elhelyezniük a füzet vonalrendszerében. Ezért a bevezető szakaszban kiemelten kezeljük a kézlazító és a síkban való tájékozódást szolgáló feladatokat. Kiemelt tantárgyak, melynek kereteiben a fejlesztés megvalósul: rajz, technika.

63

Formái: papírtépés, gyöngyfűzés, gyurmázás, hajtogatás, ceruzafogás, rajzolás, színezés, kifestés. Kognitív képesség fejlesztés A kognitív képességek nevelése az iskolai oktatás valamennyi területén (különösen az egyéni terápiás fejlesztés) szükséges. A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), nehezen tanuló gyermekek a kognitív képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak. A kognitív képességek fejlesztésének fázisai 1. Absztrahálás (elvonatkoztatás), amely azt a kognitív mozgást jelenti, amelynek során a közvetlen érzékelés, észlelés szintjéről egy magasabb, a közvetlen érzékletet nélkülözni tudó szintre emelkednek a kognitív alapműveletek. Ez teszi lehetővé az összefüggések felismerését. A fogalmak kialakulása leggyakrabban az elvonatkoztatás útján történik. 2. Strukturálás 3. Transzferálás, amely során a megtanultak átvitele történik egy új tanulási helyzetbe. Tehát a korábban megtanultakat felhasználja. 4. Kombinálás. Elsősorban a matematikai műveletvégzés során kerül előtérbe. A kombinatív képességek fejlettsége hozzájárul ahhoz, hogy a felkínált választási lehetőségeket mérlegeljük, ill. saját magunk felismerjük a választási lehetőségeket, ezáltal döntésünket ne a vak szerencsére bízzuk. A kognitív folyamatokat befolyásolja I. Érzékelés és észlelés fejlesztése -. Mozgás-, egyensúlyérzékelés és –észlelés fejlesztése. -. Látásérzékelés és –észlelés fejlesztése. -. Hallásérzékelés –észlelés fejlesztése. II. Figyelem, megfigyelés fejlesztése -. A tartós figyelem fejlesztése. -. Az intenzív figyelem fejlesztése. -. A szelektív figyelem fejlesztése. -. A megosztott figyelem fejlesztése. III. Emlékezés (bevésés-felidézés) fejlesztése -. Bevésést elősegítő tanulási formák. -. Felidézést elősegítő tanulási formák. IV. Az alkotó fantázia fejlesztése

Orientációs képességek fejlesztése Az orientációs képességek nevelésének az a célja, hogy elősegítse a térben és időben való tájékozódást, az értékek (etika, életvezetési, anyagi, egészségi) személyes rangsorának kialakítását, a csoportok (család, iskola, barátok) szervezetek, intézmények struktúrájának és működésének áttekintését, a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismeretét,

64

vagyis a természet és a társadalom által meghatározó törvényszerű, szabályszerű viszonyok közötti eligazodást teszi lehetővé. Az időélmény megtapasztalását elősegítik a ciklikusan visszatérő események, történések. Az anyanyelv megtanulásakor a múltat, a jelent és a jövőt kifejező igeidők használata. Megtapasztalják, hogy az időszakok részben tőlük függetlenül adottak (pl. az évszakok, napszakok), részben egyezményeken alapulnak (pl. naptári év beosztása, iskolai órarend), részben pedig saját elhatározásuktól függ (pl. a szabadidő szabad beosztása). Az időtartamok mérésére használt eszközöket megismerik. Az időtudat kialakulását jelzi az időre vonatkozó kifejezések ( reggel, délben, este, tegnap, jövőre, nemsokára ) megfelelő használata. Kommunikációs képességek fejlesztése Kommunikációs képességek 1. A közlés képességei -. A szóbeli közlés képessége. -. A nyelvelsajátítás és folyamatos nyelvtanulás képessége. -. A szóbeli szövegalkotás képességei. -. A nonverbális kommunikációs eszközök hatásos alkalmazásának képessége. -. Az írásbeli közlés képességei. -. Az írás eszközszintű használatának, célszerű módosításának képessége. -. Az írásbeli szövegalkotás képessége. 2. A befogadás képességei -. A szóbeli közlések befogadásának képességei. -. A beszédészlelés képessége. -. A beszédértés képessége ( tartalom megértése ). -. A nonverbális jelzések értelmezésének képessége. -. Az írásbeli közlések befogadásának képességei. -. Az olvasástechnika eszközszintű használata. -. Szövegértés, szövegfeldolgozás képességei. 3. Kommunikációs ismeretek -. A kommunikatív tevékenységek működésére vonatkozó ismeretek. -. Jelrendszerek ismerete. -. Nyelvhelyességi szabályok, normák ismerete. -. Helyesírási szabályok, elvek ismerete. -. Szerkesztési ismeretek. -. Műfaji ismeretek. -. Stiláris ismeretek. -. A kommunikációs helyzetre vonatkozó ismeretek. Mivel a képességek tevékenység során fejlődnek, így a valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenie a pedagógusnak, amelyben a tanulók mind a közlő, mind a befogadó szerepet átélhetik, amelyben megbeszélhetnek, kérdezhetnek, vitázhatnak, véleményezhetnek, megfogalmazhatják érzelmeiket és indulataikat éppolyan gyakorisággal kommunikálva egymással, mint a pedagógussal. Fontos a kockázat és félelemmentes légkör.

65

A kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez a képességeken túl a kommunikációval kapcsolatos ismeretek nyújtása is hozzátartozik. Ezen ismeretrendszerek ( fogalmak, definíciók, szabályok) elsajátítása során nem a definitív tudás a lényeges, hanem az, hogy az ismereteit hasznosítani tudja. Kreatív képességek fejlesztése A kreatív nevelésre az iskolai oktatás és nevelés minden területe lehetőséget ad; de kiemelt szerepet játszhatnak a művészeti tevékenységek. Minden tantárgynak, minden tanítási órának minden tanulási képességet kell fejlesztenie. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladata a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztése, hiszen ezen képességek elmaradása okozza a tanulásban akadályozottságot. Hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyors felismerése és preventív kezelése. Szakértői vélemény A tanuló speciális osztályba, vagy integrált neveltként a normál osztályba csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján helyezhető. A szakvéleményt a szülőkkel ismertetni kell, azt alá kell íratni. A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői bizottság előtt, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A sajátos nevelési igényű tanulóknak, a szakértői bizottság iránymutatása alapján, rendszeres kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A kontrollvizsgálat időpontja mindig az utolsó szakértői véleményen szerepel. A szakértői véleményeket az iskolatitkár 2 vagy 3 példányban lemásolja. Amennyiben a tanuló a speciális tagozaton tanul: -. Az egyik másolati példányt átadja a gyógypedagógusnak. -. A másolat egyik példánya az intézményvezetőhöz kerül. -. Az eredeti példány érkeztetve az irattárba kerül. Amennyiben a tanuló integrált nevelt, a harmadik másodlati példányt az osztályfőnök kapja, aki ismerteti az osztályban tanító nevelőkkel. Az integrált nevelt tanulóról a nevelőtestületből őt tanító nevelők csoportja a gyógypedagógussal együtt, az ő szakmai segítségével fejlesztési tervet készítenek a saját szakterületükre. A fejlesztési tantárgyi ütemtervet rendszeresen értékelik, a továbbhaladásról döntenek. Az általuk használt dokumentációt az intézmény értékelő csoportja készíti el. A szakértői véleményt minden esetben ismertetni kell a gyógypedagógussal, hiszen ő rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Gyógypedagógus nélkül a szakértői véleményben foglaltakat értelmezni nem szabad.

66

d.) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és oktatásának elvei: Iskolánk nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját vállalja fel, hanem a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját is. Ezt komplex Integrációs Pedagógiai Rendszer segítségével a tanítási órák keretében végezzük. Fontos feltétel a pedagógus módszertani kultúrájának átalakítása, módszertani ötlettárának gazdagítása az együttnevelés hatékonyságának fokozása érdekében. Intézményünk integrációs pedagógiai rendszerét tartalmazó dokumentum a mellékletben található.

e.) Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: „ A személyiség a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságok, lehetőségek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez.” (Keményné Dr Pálffy Katalin) Feladatunk a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, harmonikus személyiség kialakítása. Ennek érdekében a következő területek fejlesztése iskolánk kiemelt feladata:  Az értelem fejlesztése: Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata. Középpontjában az információfeldolgozás áll. Két alapfeladatot kell kiemelnünk, a tanulási képesség és az értelmi képesség fejlesztését. A tanulási képesség fejlesztése során törekednünk kell a megismerési vágy felkeltésére, az érdeklődés, a természetes kíváncsiság ébrentartására. Ezzel szorosan összefügg a felfedezés örömének megismertetése. Ennek érdekében fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét, a játékszeretetet. Ki kell alakítani a felfedezés örömét, a szélsőségektől mentes optimális teljesítményvágyat. Rá kell ébreszteni a tanulókat a tanulás, a megszerzett tudás értékére.  Az értelmi képességek fejlesztése: A megismerés folyamata az információszerzéssel indul. Az 1-4. osztályban kiemelt szerepe van a megismerési folyamatban a megfigyelésnek, majd erre építjük az értelmezést, az indoklást, a bizonyítást és az értékelést. A kognitív kommunikáció alapvető feladata a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás szolgálata. Kiemelt feladat az értő olvasás, szövegfeldolgozás és a fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. Fontos feladata az iskolának a viszonyítás, az általánosítás, az osztályozás, a problémamegoldó képesség fejlesztése. Meg kell ismertetni a tanulókkal az alapvető tanulási módokat, azokat rendszeresen, változatosan alkalmazni kell a tanulás folyamatában. A személyiség fejlődésének alapvető jellemzője az egyéni értékrend. Legfontosabb feladat a pozitív egyéni értékrend kialakítása. A tanulókat képessé kell tenni új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Ki kell alakítani a tanulókban az érdekérvényesítés képességét. Erre nagyon jó lehetőséget biztosít a diákönkormányzat rendszere.

67

f.) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tervszerű, tudatos nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm-önmagát értékelni, irányítani képes személyiséggé válásig.  Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása

g) A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés céljainak megvalósítását segítő tevékenységek: 

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.  A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 68





  

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A nevelő oktató munka folyamatában nagyon fontos a pedagógus számára a fejlesztő munka feladatainak meghatározásához, hogy ismerje tanítványai személyiségét, adottságait, családi hátterét. Fontos, hogy tudja alkalmazni a különböző tanuló megismerési technikákat. A tanóra szervezése során a differenciálás mellett alkalmazni kell a kooperatív tanulási technikákat és a drámapedagógia elemeit. Kiemelt feladata az iskolának, hogy megtanítsa a tanulókat a különböző tanulási technikákra, hogy segítse megtalálni minden tanuló számára a helyes, egyénre szabott tanulási módot. Az iskolánkban alkalmazzuk a tanulásszervezési eljárások közül a következőket: a, Tantárgytömbösítés: a 2010/2011-es tanévben a szakrendszerűen megtartott órák számának a 10%-ában, a 2011/2012-es tanévben a 15%-ában. b, Moduláris oktatás: egészséges életmód modul 7.8. osztályban. c, Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 3 tanulócsoportban: 2. osztály: művészetek, 5. osztály: történelem és hon és népismeret, 6. osztály történelem és hon és népismeret. d, Témahét: 5.7. osztályban. Minden tanévben az éves munkatervben határozzuk meg a témáját. e, Három hetet meghaladó projekt: 8. osztály Minden tanévben az éves munkatervben határozzuk meg a témáját.

h) A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenységek:  Hagyományőrző tevékenységek: Azokat a rendezvényeinket, amelyek az iskolai hagyományrendszerünk részét képezik a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettük, ezért most csak felsorolásszerűen teszünk említést ezekről. A mi iskolánk életében mindig nagyon fontos szerep jutott a hagyományőrzésnek és a hagyományápolásnak, hiszen azt valljuk, ha hagyományaink mélyen gyökereznek, illetve azokat tanulóink magukénak vallják, akkor ezzel nagyban hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a községhez is jobban kötődjenek. Az ünnepek sorában fontos szerepet kaptak és kapnak a nemzeti ünnepeink. Az iskola kiemelt feladata a tanulók megismertetése a nemzet történelmének nagy eseményeivel, a nemzet nagyjaival és nemzeti múltunk dicsőséges eseményeivel. Ezzel hozzájárulhatunk a nemzettudat elmélyüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához. Jeles történelmi személyiségeink példaképek lehetnek gyermekeink előtt. Ezért okt. 23-án és márc. 15-én községi ünnepélyt tartunk, melynek megszervezésébe és lebonyolításába igyekszünk iskolánk minden tanulóját bevonni. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományosan családi ünnepek megtartására. Minden évben iskolai keretben ünnepeljük a Mikulást, a karácsonyt és a húsvétot, és így lesz ez a jövőben is. Mikulás, karácsony és húsvét előtt játszóházat szervezünk, ahol a gyerekek ajándékot készíthetnek. A farsang idején bált tartunk a szülői munkaközösség segítségével és aktív 69

közreműködésével. Májusban bensőséges ünnepségen köszöntjük az édesanyákat. Ünnepély keretében búcsúzunk iskolánk 8. osztályos tanulóitól. Minden tanévben kirándulást, túrát szervezünk a falu környékén. Községünk a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Fontos természetvédelmi terület. Ezért különösen fontosnak tartjuk a természettudatos szemlélet kialakítását.  Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Azt tapasztaljuk, hogy ebben a korban mindenképpen szükség van felnőtt irányítására, gyermekeink nem elég aktívak, nem elég kezdeményezőek, ezért gyakran még ötletekkel is segíteni kell őket. Az elkövetkező időszak nagyon fontos feladata lesz a diákönkormányzat munkájának fejlesztése. Úgy látom, sokkal nagyobb mozgásteret kell adnunk a gyermekeknek, hogy elképzeléseiket jobban meg tudják valósítani. Havi rendszerességgel szervezünk programokat. a kicsik részére játszóházat, kirándulást, filmvetítést. A nagyok részére klub délutánt, kirándulást, filmvetítést. A tanulói önállóság fejlesztésének része az osztályok közötti tisztasági verseny. Célunk ezzel az, hogy az osztályok nagyobb gondot fordítsanak közvetlen tartózkodási helyük az osztályuk díszítésére, rendezésére. Az ellenőrzést és értékelést a diákok végzik felnőtt irányításával. E munkának egyébként már hagyományai vannak az iskolában. A tanév végén a győztes osztályok jutalmat kapnak, amely általában belépő valamilyen kulturális rendezvényre. Ez a tevékenység jól szolgálja a környezeti nevelési programban meghatározott célokat. Az előzőekben részletezett program feltétele, hogy nem szaktantermi rendszerben tanítunk, hanem minden osztály saját tantermet kapott. A diákönkormányzat feladata még az óraközi szünetekben az ügyeleti teendők ellátásának biztosítása az ügyeletes tanár irányításával. Ezt a feladatot az osztályfőnök javaslata alapján csak az arra érdemes diákok láthatják el, akik magatartásukkal példaként állhatnak társaik előtt. A diákönkormányzat vezetője minden tanév elején a tanulókkal és a nevelőtestülettel való egyeztetés után elkészíti a diákönkormányzat éves programját és rendezvényeit havi bontásban. Ez a rendezvény naptár az iskola éves munkatervének része. Kiemelt célunk, hogy a diákönkormányzat keretei között felkészítsük tanulóinkat arra, hogy közösségi életüket szervezni tudják. Minden hónap elején iskolagyűlést tartunk, ahol értékeljük a tanulók munkáját, illetve ismertetjük velük a következő hónap feladatait és programjait. Az iskolagyűlés megszervezése az igazgató és a diákönkormányzat vezetőjének a feladata.  Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. Az intézményünk sajátos helyzetéből adódóan az autóbusz indulásáig ellátjuk az utazó tanulók felügyeletét is.  Diákétkeztetés. Az étkezést igénylő tanulók számára ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. /SzMSz-ben rögzítettek alapján/  Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. 70

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.  Tanulmányi kirándulások.: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulás célja: Az 1., 2.,3.,4., osztályban ismerjék meg a tanulók a Kisalföld és a Bakony nevezetességeit, természeti kincseit. Az 5.,6.,7.,8., osztályban a Dunántúl távolabbi tájaira utazunk el a tanulókkal. Az osztályfőnökök feladata, hogy a tanév elején elkészítsék a kirándulási tervet, figyelembe véve az eddigi kirándulások helyszíneit. Az 1.,2.,3.,4., osztályosok egy napos , az 5.,6.,7.,8., osztályosok két napos kirándulásra mennek. Az 5-8. évfolyamon négy évente egyszer három napos programot szervezünk, ekkor az úti cél az ország egy távolabbi pontja. Törekedni kell arra, hogy a kirándulások költségeihez pályázati alapokból támogatást szerezzünk a szülők anyagi gondjainak enyhítésére.  Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, egy vagy több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költséggel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 71

 Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára, a szülők döntése alapján, önkéntes.  Alapfokú művészetoktatás: Iskolánkban alapfokú művészetoktatás folyik a Napsugár Művészeti Iskolával kötött megállapodás alapján. A megállapodásban rögzítettek szerint a művészeti iskola térítés nélkül használhatja az intézményünk helyiségeit. A tanulók a szülők beleegyezésével vehetnek részt az alapfokú művészetoktatásban. A szolgáltatást térítési díj nélkül vehetik igénybe. Az oktatáshoz szükséges eszközök a művészeti iskola tulajdonát képezik.

i.) Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók fejlesztését, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tevékenységek segítik. Ezek a következők:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált tanóravezetés.  A nem kötelező, szabadon felhasználható órakeret biztosította lehetőségek igénybevétele..  Tehetséggondozó foglalkozások.  Szakkörök.  Iskolai sportkör.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók / szaktárgyi, sport, kulturális/  A szabadidős tevékenységek / színház,- és múzeum látogatások, könyvtár stb./  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata.  Gyermekújságok versenyfeladatainak megoldása.  Az éves munkatervben rögzítetten iskolai tanulmányi versenyek / tantárgyanként évente 1, maximum 3 tantárgy/ év/.  Az éves munkatervben rögzítetten a tudományterületeknek megfelelően a tanévet szakaszokra osztva szorgalmi feladatok a tanulóknak / területek és felelősök a munkatervben szabályozva /

j.) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek:           

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás. Felzárkóztató órák. Napközi otthon vagy tanulószoba. Felzárkóztató foglalkozások. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek használata. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolata. A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Családlátogatások. Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége. Az integrált oktatás lehetőségeinek igénybe vétele. Fejlesztő pedagógus által tartott egyéni fejlesztés, felzárkóztatás. 72

k) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek     

Az iskola és a család szoros kapcsolata, rendszeres családlátogatás. Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. Kapcsolat a területi gyermekvédelmi szolgálattal. A szülők tájékoztatása a szociális juttatásokról, lehetőségekről. Az ingyenes tankönyv ellátással és az ingyenes étkezéssel kapcsolatos lehetőségek ismertetése a szülőkkel.

l) A beilleszkedési, magatartási , tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység       

Szoros kapcsolat mindkét község óvodájával. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató órák. Napközi otthon, tanulószoba. Felzárkóztató foglalkozások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolata. Családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Az integrált nevelés lehetőségeinek igénybe vétele.

m) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartásának és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, 73

 meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatalokkal,  háziorvossal  védőnővel  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentésére szervezett foglalkozások,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

74

3) A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója havonta egyszer az iskolagyűléseken,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás: szükség szerint. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.  Szülői értekezlet: évente két alkalommal, tanév elején és a második félév elején Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról / négyszemközti beszélgetés során/,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.  Fogadó óra: évente két alkalommal, illetve előzetes egyeztetés alapján Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)  Nyílt tanítási nap: évente két alkalommal Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.  Szülők fóruma: Minden tanévben egy alkalommal előadással egybekötött beszélgetést tartunk neves szakember közreműködésével. A téma kiválasztása előtt meghallgatjuk a szülők véleményét.

75

 Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák, nyílt tanítási napok és a szülők fóruma időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői közösséggel. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola nevelői közötti együttműködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy:  a kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön;  az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú; a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinekkinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények:  A nevelő magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekintő fellépése elősegíti a megfelelő kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhetők, megelőzhetők legyenek.  A pedagógus legyen képes felelősségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint megőrizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát.  A szülők iránti tiszteletét és nagyrabecsülését – ha alkalom adódik – kifejezésre juttassa a tanulók, a nevelőtestület, a szülői közösség előtt.  A szülő kérésére tegye lehetővé a személyes találkozást és fogadóóráján, esetleg más, előre egyeztetett időpontban fogadja őket szívélyesen, udvariasan.  Adjon a tanuló iskolai munkájáról, emberi magatartásáról érdemi tájékoztatást, pontos, objektív, problémafeltáró elemzést, a gondok jelzésekor tapintatosan járjon el, szükség esetén tanácsaival is segítse a szülőt.  Hallgassa meg figyelmesen a szülő véleményét, kívánságait, esetleges panaszait, és az érintettek bevonásával lehetőségei szerint segítsen a problémák megoldásában.  A személyes, családi vonatkozású információkat kezelje diszkréten, azokat csak a legszükségesebb esetben, nevelési szempontokat mérlegelve ossza meg más illetékes személyekkel.  Az iskola belső életével kapcsolatos bizalmas információkat köteles titokként kezelni, igyekezzen erősíteni a szülők bizalmát az intézmény iránt, ne cselekedjék, és ne nyilatkozzék oly módon, amivel esetleg csorbíthatja az iskolavezetés tekintélyét, kollégái presztízsét.  A szülővel kialakított személyes kapcsolata – legyen az személyes barátság, vagy valamilyen konfliktus – semmiképpen nem befolyásolhatja a tanuló teljesítményeinek objektív megítélését, és nem származhat belőle sem előny, sem hátrány más tanulók számára sem.

76

 Nem részesítheti semmiféle előnyben azokat a tanulókat, akiknek szülei az iskolai alapítványon keresztül támogatják az intézményt.  A szülők munkáját – ha önként vállalják – kizárólag az iskola érdekében veszi igénybe, s a velük kialakított kapcsolatát nem használja fel jogtalan előnyök megszerzésére.  A tanulók szüleitől nem fogad el olyan ajándékot, vagy egyéb juttatást, amely elvtelen lekötelezettséget vonhat maga után.

Az osztályfőnök együttműködése a szülőkkel A nevelésben a szülőnek egyik legfontosabb szövetségese az iskolában a mindenkori osztályfőnök, A tanuló nevelésében a pedagógus csak a szülővel egyetértésben tud eredményes munkát végezni, azaz akkor, ha megegyezésre jutnak abban, hogy a gyermek a fejlődésben és a további nevelésében adódó teendőket miképpen osztják el egymás között. Ennek érdekében az osztályfőnök:  rendelkezésére áll. A maga részéről rendszeresen beszámol a tanulók előmeneteléről, neveltségi szintjéről, tájékoztatja a szülőket a tanórán kívüli tevékenységekről (kirándulások, műsorok, klubdélutánok, előadások stb.), adott Nyitott minden kapcsolatteremtési lehetőségre. Megkereséskor a szülő esetben meghívja őket a rendezvényekre.  Az egyénenként felmerülő problémákra felfigyel, a tanuló további fejlődése érdekében kezdeményezi a kapcsolat felvételét a szülővel, gondviselővel, vagy megfelelő szakemberrel.  Az ő munkáját érintő véleményeket, észrevételeket figyelmesen meghallgatja, mérlegeli, ha kell: megmagyarázza, áttekinthetőbbé teszi pedagógiai megoldásait, nyitott a pedagógiailag indokolt kompromisszumokra.  Segít abban, hogy létrejöhessen a személyes találkozás a szülők és a gyermek problémájában érintett kollégák között, és együtt találják meg a két fél érdekeit figyelembe vevő megoldásokat.  Kezdeményezi a szociálisan hátrányos helyzetű családok segítését. Az illetékes önkormányzattól, illetve egyéb pályázat útján alkalmi, szociális juttatásokat, vagy rendszeres támogatást kérelmez, s az ügyet tapintatosan és diszkréten kezeli. A pedagógus és a tanuló együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A pedagógusok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen törvényileg meghatározott, hivatalos – a nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus – munkakapcsolat. E nemzedékeket összekötő együttműködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, s emellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában, valamint az állampolgári, közéleti készségek élményszerű gyakorlásában is. A kölcsönös bizalmat és tiszteletet, amely az egyik oldalon a több tudásból és felelősségből származó tekintélyt illeti meg, a másikon a saját személyiség és képességek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseket;  A közös gondolkodásból, felfedezésekből, a szellemi gyarapodásból eredő élményeket;

77

 Az eredményes munkához nélkülözhetetlen információk és elvárások időben történő cseréjét, a szükséges megállapodások megkötését;  A figyelmet és érdeklődést egymás igényei, érdekei, kérdései, javaslatai, értéktételezései, eredményei és sikerei iránt;  Egymás teljesítményeinek, munkájának megbecsülését, tárgyilagos, igazságos és méltányos megítélését;  Az érintkezés nyíltságát, őszinteségét, kulturáltságát, az esetleges nézeteltérések, konfliktusok méltányos és igazságos megbeszélésének lehetőségét. Az osztályfőnökök feladatai:  Segítse elő, olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét a közösségben, ahol elfogadják jó és rossz tulajdonságaival együtt, társaitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik mind tanulmányi, mind pedig egyéb képességeit, büszkék a sikereire, megértik, amiben eltér másoktól, nem marad társtalan, átélheti az összetartozás örömét.  Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit.  Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a pedagógusok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében.  Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb.

78

Céljainkat megvalósultnak tekintjük a következők fennállása esetén: 1. Ha a tanulók 50% -a részt vesz valamely, az iskola által működtetett szakkör munkájában. 2. Ha a tanulók legalább 10%-a szerepel valamely iskolán kívüli tantárgyi, sport vagy kulturális versenyen. 3. Ha az órai differenciálásnak illetve a felzárkóztató óráknak köszönhetően a tanulók legalább 90%-a teljesíteni tudja a NAT minimális követelményeit. 4. Ha a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül mindenki továbbtanul. 5. Ha a továbbtanulók közül legalább a tanulók 50%-a gimnáziumban illetve szakközépiskolában kívánja folytatni tanulmányait, a másik 50% pedig szakiskolában. 6. Ha kialakul megfelelő önértékelésük a tanulásban és ezt a pályaválasztás során érvényesíteni tudják. 7. Ha a napi felkészülés során önállóan tudják a könyvtár, illetve az informatika nyújtotta lehetőségeket használni. 8. Ha a 7.8. osztályban a tanulók nagy része képes az ismeretek önálló elsajátítására, az ismeretanyag részben önálló feldolgozására. 9. Ha az évenkénti országos kompetencia mérés során tanulóink teljesítménye magasabb pontértékű, mint a községi iskolák teljesítményének pontértéke. A célok megvalósulását az iskola minőségirányítási programjában kidolgozott módon mérjük és rögzítjük.

79

4) Egészségnevelési program: Jogszabályi háttér 1. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.  Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Az iskolánkban folytatott egészségnevelő munka során célunk, hogy az előzőekben felsorolt jellemzőket intézményünkben megvalósítsuk, ezáltal egészségnevelő iskolává váljunk. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:  genetikai tényezők  környezeti tényezők  életmód  az egészségügyi ellátó rendszer működése. 80

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával - az iskolaegészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni: Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósításában. Az egészségfejlesztést megvalósító munka során ezt kell tanulóinkban tudatosítani. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Egészségnevelés Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek: Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Rizikócsoportos megközelítés Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások A kizárólagos, illetve esetleges ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg

81

Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg Fontos feladatunk az iskolában, hogy kortárshatások irányát pozitívan befolyásoljuk! Színtér programok (egészséges iskolák, óvodák stb.) A színtér egy olyan „hely”, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is „otthon van”, és ahova, az előzőekből adódóan, a beavatkozást is el kell juttatni. Tehát a színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítéstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célcsoportjukat, az egyének természetes, organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák, az egészséges óvodák programja.

Helyzetelemzés: A társadalmi környezet jellemzése: Iskolánk természeti környezetben lévő kistelepülési általános iskola. A település a várostól 28 km távolságra van. A lakókörnyezetben minden feltétel adott az egészséges életmód megvalósításához. A településre vonatkozó adatok részletesen megtalálhatók a pedagógiai programban és az egészségnevelési programban. Családok jellemzése: A családok nagy része megfelelő életkörülmények között él. A munkanélküliek száma a 23%. A diákokkal kapcsolatos megállapítások: Az iskolánk intézmény fenntartó társulás keretei között működik. A sokorópátkai tanulók nagy része gyalog vagy kerékpárral érkezik az iskolába, a gici tanulók autóbusszal közlekednek. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a tanulók nem használják ki kellően a természeti környezet adta lehetőségeket, keveset mozognak, az idejük nagy részét televíziózással töltik. Örvendetes viszont, hogy a kábítószer és egyéb káros környezeti hatások nem, vagy csak kevéssé fenyegetik tanulóinkat. Feladatunknak tartjuk, hogy felvilágosító munkával közelebb vigyük tanulóinkat az egészséges életmód megvalósítása felé.

82

A humánerőforrás jellemzői: Az iskola pedagógusai elkötelezettek az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok megvalósításában. A továbbképzések során tervezzük az iskola pedagógusainak ilyen irányú képzését. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Intézményünkben iskola egészségügyi feladatokat a háziorvos és a körzeti védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben összhangban van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével)  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése  Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:  Az életmód és betegségek összefüggései  Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok  A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.  Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben  Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

83

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészség fejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának Kábítószerüggyel foglalkozó fórumok: Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése. Információ a www.gyism.hu, www.mobilitas.hu honlapokon található. Tájékozódás az érintettek körében Szülők A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák, szülők fóruma alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék. Diákok A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai faliújság, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az iskolai ez irányú információgyűjtési lehetőségei. A közvetett információszerzésről, azaz a különböző vizsgálatokról és felmérésekről már szóltunk. Iskolai alkalmazottak, pedagógusok Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos. Az egészségnevelés iskolai területei

84

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az értékek ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  a tanulás és a tanulás technikái  az idővel való gazdálkodás szerepe  a rizikóvállalás és határai  a szenvedélybetegségek elkerülése  a tanulási környezet alakítása  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége  a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás  a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás  a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,  a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,  az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére,  a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Ezeket a célokat a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósítjuk meg. A tantárgyak közül kiemelten fontos szerep jut a biológia és egészségtan, a természetismeret, a testnevelés, az etika és az osztályfőnöki óráknak. Tanórai foglalkozások: Biológia és egészségtan, természetismeret:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az értékek ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat  a tanulás és a tanulás technikái  az idővel való gazdálkodás szerepe  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége 85

 a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) Testnevelés:  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás  személyi higiénia Etika, osztályfőnöki óra:  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  az idővel való gazdálkodás szerepe  a rizikóvállalás és határai  a szenvedélybetegségek elkerülése  a tanulási környezet alakítása  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)  a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,  a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,  az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére,  a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások Jól kiegészítik a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett, az egészségnevelést szolgáló programokkal. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. A szülők fóruma előadásaira felkérjük a szakemberek valamelyikét. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

86

Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Módszerek: Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az egészségneveléssel kapcsolatos iskolai programok, rendezvények szervezésébe bevonjuk a szülőket, a házi orvost, a védőnőt. A jövőben törekedni fogunk már kidolgozott és kipróbált programok átvételére is.  Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).  Az iskola környezetének szebbé tétele, az osztálytermek díszítése.  Kirándulások, túrák, sportprogramok szervezése.  A tantárgyak tananyagába beépítjük az egészségneveléssel kapcsolatos témákat.  Törekszünk a pedagógusok e témában való továbbképzésére.  A feladat elvégzését, annak ellenőrzését az iskola minőségirányítási programjában határozzuk meg.

87

5) Környezeti nevelési program Törvényi háttér: Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.  16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.  18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében

88

kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló

89

környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. 1. Helyzetkép:  Előélet, hagyományok: - Az iskolánk a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó településen található, amely határos a Bakony hegységgel is. Ebből adódik, hogy intézményünk életének szerves része a környezeti nevelés. Évente több alkalommal kirándulunk osztály-illetve iskolai keretben a környező erdőben. Több alkalommal utaztunk a Bakonyba vonattal, majd tettünk több kilométeres gyalogtúrát a turista útvonalakon. Fontos feladatunknak tartjuk közvetlen környezetünk szépítését, több alkalommal ültettünk fát az iskola mellett, parkosítottunk. Minden évben a hatodik osztályosok részt vesznek a ravazdi Erdei Iskola által szervezett programon, illetve a madarak és fák napján rendezett vetélkedőn. Minden tanév őszén papírgyűjtést szervezünk. A tanév során szervezett sportnapokat, gyermeknapi rendezvényeket is minden alkalommal a szabadban, vagy a közeli erdőben tartjuk. - Az előzőekben felsorolt programok véleményünk szerint jól szolgálják az iskola természeti neveléssel kapcsolatos céljait. Ezért ezek mindegyikét meg kívánjuk tartani és szeretnénk tovább fejleszteni.  Épület és berendezése: - Az iskola épülete több részből áll és más-más időben épült. A legrégebbi rész több mint száz éves, a tornaterem 1995-ben épült. Az épület állapota megfelelő, jól illeszkedik a környezetbe. - Az iskola világítása korszerűsítésre szorul. A fűtés gázzal történik. A nyílászárókat az előző években kicseréltük, így ez jelentős energia megtakarítást eredményezett. Az épület további korszerűsítésével, hőszigeteléssel ez még jelentősen javítható. - Intézményünkben 8 tanterem, könyvtárszoba, tálaló konyha, ebédlő, technika terem, számítástechnika terem, tornaterem, kézműves műhely található. Az osztályok számára megfelelő elhelyezést tudunk biztosítani. - Mosdók száma megfelelő, felújítása, korszerűsítése a közeljövőben szükségessé válik. - Az iskola épülete barátságos. A folyosót, az osztálytermeket virágokkal tesszük hangulatossá. Az épület ablakaiba nyáron szintén virágot teszünk. A folyosón lehetőség van a tanulók munkáinak bemutatására, a kihelyezett faliújságon a gyerekek folyamatos tájékoztatására. - A gyerekek számára a padok megfelelőek, cseréjük folyamatos, minden teremben szekrény található a tanulók személyes holmijának elhelyezésére. 90





 

- A technikai felszereltség megfelelő. Minden teremben van írásvetítő. Számítógépek, televízió, videomagnó, CD-lejátszó állnak a tanulók rendelkezésére. Étkeztetés: - Az iskolában tálalókonyha van. Az ételt a helyi óvodában készítik, majd onnan szállítják az iskolába. Naponta átlagosan 45-50 gyermek étkezik. Az étkező felszereltsége megfelelő, szükséges egy kézmosó felszerelése. A tanulók tálcán viszik el az ételt a tálaló ablaktól, majd a mosogató ablakhoz viszik vissza az üres edényeket. Egy időben 20 tanuló étkezhet. Az étkeztetés három turnusban folyamatosan történik. Az ételek minőségén, tartalmasságán javítani kell, mert nem minden estben felelnek meg a gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályoknak. Ritkán kapnak a gyermekek friss zöldséget, gyümölcsöt. Túlsúlyban vannak a félkész alapanyagokból készített ételek. A jövőben törekedni kell az egészséges ételek túlsúlyára. Iskola udvara: - Az iskola udvara zárt, a területet kerítés veszi körül. Az udvar parkos jellegű, füves játszótérrel, fákkal, padokkal, asztalokkal.. A sportpálya egy része betonos, másik része füves. Az intézmény a település egyik magaslati pontján, nyugodt, csendes helyen található. Az iskola környékén a járművek napközbeni közlekedése nem jelentős. Így az utcai zaj semmilyen zavaró hatással nincs a tanulók munkájára. Iskolában nem működik büfé, a tanulók és a szülők más módon gondoskodnak a napközbeni étkezésről. Egyéb: Az iskolában szelektív hulladékgyűjtés nincs.

2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek:  A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete - Az iskola tanulói két településről, Sokorópátkáról és Gicről járnak intézményünkbe. A községek a Bakony és Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet találkozásánál terülnek el. Mindkét településről a felnőtt lakosság nagy része Győrben dolgozik, kevesen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. Gicen több a helyben lévő munkalehetőség. A falu lakóinak száma 1000 és 1100 fő közötti. A községekben az utóbbi években jelentős változások történtek. Felszámolásra kerültek az illegális hulladék lerakó helyek. Szervezetten történik a hulladék elszállítása. A jövő feladata lesz a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. Megkezdődött a falvak közterületeinek parkosítása. A lakók nagy része is szépen gondozza a lakóháza környékét. Mindkét településen a közintézmények, óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, művelődési ház, környéke parkosított, rendezett. A tömegközlekedés autóbusszal történik, melynek színvonala nem minden vonatkozásban megfelelő. Erőforrások: Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. 91

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Diákönkormányzatot segítő tanár

Lehetősége van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segítik a tanárok munkáját. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, karbantartás, A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések.

Háziorvos, védőnő

Technikai dolgozók Diákok

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Parkgondozás, hulladékgyűjtés, Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Belső személyi erőforrások  Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében,  Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását,  Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre ( parkgondozás, szemétgyűjtés, takarítás) Külső személyi erőforrások  önkormányzat, iskolaszék, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb.

92

Külső erőforrások Intézmény, Szervezet

A kapcsolat formája, Iskolai tartalma képviselő, kapcsolattartó Más közoktatási általános iskolákkal: Igazgató intézményekkel nyílt napok, kapcsolat kiállításainkon látogatás megyei pedagógiai szakmai Igazgató intézet együttműködés Szaktanárok szaktanácsadója Erdészet táborszervezés Szaktanárok környezetvédelmi laborlátogatás, Igazgató felügyelőség szakmai anyagok, Szaktanárok pályázatok Könyvtár, segédanyagok, szaktanárok művelődési ház ÁNTSZ laborlátogatás, Igazgató előadások, Szaktanárok versenyek Média tájékoztatás Igazgató helyi szolgáltatók valamennyivel Igazgató víz alkalmanként Szaktanárok szennyvíz kapcsolat, hulladéklerakó versenyek, közlekedési látogatások, vállalat bemutatók veszélyeshulladék- évente egyszer Igazgató gyűjtő cég ingyen átveszi a veszélyes hulladékot Papírhulladékfizet az elszállított Diákönkorm. gyűjtő cég papírhulladékért Vez. Iskolafenntartó Igazgató Országos Igazgató pályázatok Szaktanárok helyi és regionális Igazgató pályázati Szaktanárok lehetőségek vállalkozó szülők Igazgató Alkalmi Igazgató szponzorok

A szervezet képviselője, ügyintéző neve A szomszédos települések intézményveze tői

A könyvtár vezetője

polgármester

Tárgyi erőforrások  tantermek, kísérleti eszközök  ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),  audiovizuális eszközök 93

Alapelvek, célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előre láthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Konkrét célok és feladatok: Intézményünk kiemelt céljai a környezeti nevelés területén:  A gyermekekben ébresszünk hajlandóságot az aktív részvételre, alakítsuk ki a tenni akarást a problémák megoldására, fejlesszük ki az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést!  Tegyük érzékennyé a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére!  Segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, tegyük lehetővé a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását!  Valósítsuk meg a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását!  Biztosítsuk a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását!  Készítsük fel a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben! Alakítsuk ki a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit!

94

 Tegyünk meg mindent a kis létszámú osztályok fenntartásáért, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira! A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.  A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelenjenek meg a kerettantervben!  A környezeti nevelés iskolai céljai épüljenek be a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez tegye lehetővé, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel!  Biztosítsunk a valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását segítő programokat: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében!  Valósítsuk meg a konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatást a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében!  Tükröződjön az ökológiai szemlélet a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésében, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésében, az élőhelyek megóvásában, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységben!  A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor kapcsolódjunk be különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába! Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek: A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet  hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve  nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex ( tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek.

Hagyományos tanórai foglalkozások Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre 95

 erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják 96

 legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében  Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  magatartás fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

97

 mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség 98

Egészségtan A tanulók  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk

99

A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit  ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást  sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait  ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát  ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat  ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket 100

   

rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Nem hagyományos tanórai foglalkozások  Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Iskolánkban már hagyomány, hogy minden tanévben a hatodik osztályos tanulók egy napos erdei iskolai programban vesznek részt, melynek helyszíne a ravazdi Erdei Iskola. Ezt a jövőben szélesíteni szeretnénk.  Jeles napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napok tartoznak, melyen kötelező tananyagot sajátíttatunk el. Iskolánkban ilyen a Madarak és Fák Napja. 101

 Terepgyakorlatok: Nagyon jó módszer például az 5-6. évfolyam számára, Magyarország élőhelyeinek, ezek élővilágának megismerésében. Iskolánkban a vizek élővilágáról szóló tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítése mindig egy tóhoz szervezett terepgyakorlat keretében történik. A nyári táborokat is mindig vízpartra szervezzük és itt is törekszünk a vizes élőhelyek megismertetésére.  Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart. Tanórán kívüli lehetőségek: - szakkör - gyűjtőmunka - fórum - vetélkedő - nyári tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - múzeum, állatkert látogatás - pályázatokon való részvétel - hulladékgyűjtés - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése -tanösvény kialakítás Módszerek Játékok  Szituációs  Memóriafejlesztő  Kombinációs  Érzékelést fejlesztő  Ráhangolást segítő  Bizalomerősítő  Kapcsolatteremtést segítő  Drámapedagógia Modellezés  Hatásvizsgálatok  Rendszermodellezés  Előrejelző  Működő modellek készítése, elemzése Riport módszer  Kérdőíves felmérés  Direkt riportok  Fotóriport Projekt módszer  Analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek  Terepgyakorlatok 102

 Táborok  Térképkészítés  Egyszerű megfigyelések  Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka  Természetvédelmi és fenntartási munkák  Rekonstrukciós munkák  Madárvédelmi feladatok  Szelektív hulladékgyűjtés  Rend- és tisztasági verseny Művészi kifejezés  Vizuális művészet a környezeti nevelésben  Irodalmi alkotások  Zeneművészet  Fotóművészet  Táncművészet  Népművészet  Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).  Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.)  Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.)  Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

103

Az iskolai környezet Az iskolaépület és környezetének fejlesztése:  Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében.  Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre.  Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet kialakítani az iskola udvarán. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa! Hozzunk létre virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyerekek szívesen gondoznak! Padokat helyezzünk el az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni!  Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb. Az iskola életvitele: Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából.  Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, is legyen példamutató stb.).  Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve,  Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron!  Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba, szakkörök.

Kommunikáció: Belső:  Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések,  Diákok–tanárok: faliújság, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása,  Diákok–diákok: faliújság, diákönkormányzat,  Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások.  Iskola–fenntartó: iskolagyűlés  Iskola–partnerek: évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. Külső:  Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok.  Országgal: TV, rádió, Internet.

104

Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés

A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása  a szociális képességek alakulása  a beállítódások és értékorientáció fejlődése  a csoporthelyzet megismerése  a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulása  a közvélemény, a morális gondolkodás változása  az informális kapcsolatrendszerek alakulása  a tevékenységrendszer megismerése

A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése:  Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak?  Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?  Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?  Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?  Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?  Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését?  Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson?  Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak  A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése  A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. Továbbképzések Belső:  Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel.

105

 Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. Külső:  Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken.

106

6.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszköz- és felszerelési jegyzék: 

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, fali vetítővászon, szemléltető képek. Az osztályok közös használatára: televízió, CD lejátszó, videomagnó, Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként az osztálynak megfelelő): Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Szólások, közmondások könyve. Hívóképek. Nemzeti jelképek. (falitabló) Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Fali táblák: Kis és nagybetűs nyomtatott ABC.  Igék (falikép)  Az igenév Betűsín.  A teljes hasonulás Írott kis és nagy ABC.  Mondat Bábok (10 db).  Az állítmány fajtái Fali tablók:  A jelzők rendszere  Hangtani ismeretek  Ok és célhatározó  Szavak alakja, jelentése Történelmi arcképsorozat.  A szó Helyesírási szabályzat és szótár (10  A mondat db). Gyermeklexikon (10 db). Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként az osztálynak megfelelő): Űrmértékek (cl, dl, l). Helyiérték-táblázat. Demonstrációs óra. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Táblai vonalzók. Hőmérő. Táblai körző. Színes rudak. Számkártyák (1-1000-ig). Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla).  Vadon nőtt gyógynövényeink. Iskolai iránytű.  Dunántúli középhegység. Magyarország domborzati térképe.  Dunántúli dombvidék. Magyarország közigazgatási  Alpokalján. térképe a megyecímerekkel. Homokasztal. Szobai hőmérő. Tanulói kísérleti dobozok (8 db). Borszeszégő. Ásványok. Domborított földgömb. Magyar nemzet jelképei (falitabló) Videokazetták: Élő természet (diapozitívek).  Életközösségek I. Testünk (videofilm).  Életközösségek II. Közlekedés szabályai (videofilm).  Életközösségek III. Nagyító. Szűrőpapír.  Életközösségek IV.

107

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum,  Cselekményes zenék - nőikar, xilofon, kisdob. férfikar, vegyeskar. Zenehallgatási anyagok  Iskolai ünnepek újabb dalai. hangkazettán vagy CD-n:  Európai népdalok.  Magyar népzenei anyag.  Egyházi énekek.  Gyermekdalok.  Jeles napok, ünnepkörök dalai.  Himnusz.  Kórusművek, műzenei  Szózat. szemelvények.  Magyar és rokon népek dalai. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek:  Ferenczy Károly: Festőnő.  Steindl Imre: Országház.  Fényes Adolf: Testvérek.  Kispaládi parasztház.  Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.  Thököly vár - Késmárk.  Medgyessy Ferenc: Anyaság.  Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,  Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.  Ember alakú butella.  Kovács Margit: Szamaras,  Kerített ház - Pityerszer. Sámson dombormű.  Botpaládi ház.  Szőnyi István: Este.  Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter.  Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.  Hősök tere.  Pabló Picasso: Maia arcképe.  Vajdahunyad vára.  Ferenczy Noémi: Noé bárkája  Makovecz Imre: Sárospataki gobelin. Művelődési Ház.  Cifraszűr, bölcső, csengős népi  Ligeti Miklós: Anonymus. játék.  Ferenczy Béni: Bem érem.  Hollókői ház.  Götz János: Szarvas.  Füstös konyha.  Cseh László: Táncolók.  Matyó tisztaszoba.  Michelangelo: Ádám teremtése.  Mai lakóház külső és belső  Ferenczy Károly: Október. képe.  Fényes Adolf: Babfejtők.  Árva vára.  Koszta József:  Pollack Mihály: Nemzeti Tányértörölgetők. Múzeum.  Glatz Osztkár: Birkózók,  Schaár Erzsébet: Kirakat.  Kapatisztító, kunsági gyapjú  Albrecht Dürer: Nyúl, hímzés, hímes tojás, Önarckép - ezüstvessző rajz, mézeskalács báb. Hónapok - Berry herceg  aratókorsó, tálak, miskakancsó. hóráskönyvéből.  Magyar koronázási jelvények.  Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.  Paul Cézanne: Csendélet. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó (40 db). Építőkocka (fa).. Mintázó eszközök (20 db). Csiszolópapír.

108

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Karika (20 db). Gumilabda (20 db). Jelzőszalagok (10 db). Babzsák (20 db). Ugrószekrény (1 db). Ugrókötél (20 db). Dobbantó (1 db). Kislabda (20 db). Tornaszőnyeg (4 db). Tornapad (3 db). Bordásfal (10 db). Tornazsámolyok (6 db). Mászókötél (5 db). Medicinlabda (10 db). Mérőszalag (1 db). A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).  Rab ember fiai (film). Írói arcképsorozat (3 db).  Magyar mondák: Álmos vezér, Magyar értelmező szótár (5 db). A fehér ló mondája, A Szinonima szótár (5 db). szentgalleni kaland, Botond, Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). Lehel kürtje, István Életrajzi lexikon (5 db). megkoronázása. Helyesírási szabályzat és szótár (20  Arany: A walesi bárdok. db).  Lúdas Matyi (rajzfilm). Hanganyag (hangkazetta, CD):  Egri csillagok (film).  Népdalok, népmesék.  Janus Pannonius emlékére.  János vitéz.  Mátyás könyvtára.  Mitológiai és bibliai történetek.  A Corvinák.  Versek (Petőfi, Arany).  Balassi, Csokonai: A  A kis herceg. felvilágosodás.  Görög regék és mondák.  Mikszáth : Szent Péter  Rege a csodaszarvasról. esernyője (film).  Népballadák.  Mikszáth prózája.  Arany: A walesi bárdok.  Liliomfi (film).  Toldi.  A reformkor I-II.  Egri csillagok (részletek).  Petőfi.  Janus Pannonius, Balassi  Egy magyar nábob (film). Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai  Kárpáti Zoltán (film). Vitéz Mihály versei.  A kőszívű ember fiai (film).  Kölcsey Ferenc, Vörösmarty  Halotti beszéd. Mihály, Petőfi Sándor, Arany  Légy jó mindhalálig (film). János Jókai Mór művei.  Móricz és a Légy jó  Halotti beszéd és könyörgés. mindhalálig.  Ómagyar Mária - siralom  Móricz élete.  Móricz Zsigmond: Hét krajcár,  Nyugat. Légy jó mindhalálig  A fiatal József Attila. (rádiójáték).  Erőltetett menet (film).  Ady Endre, Babits Mihály, Könyv: Kosztolányi Dezső, József  Népmesegyűjtemények (10 db). Attila, Radnóti Miklós versei.  O. Nagy Gábor: Magyar  Megzenésített versek. szólások és közmondások (5 Videofilmek: db).  Magyar népmesék.  Gabnai Katalin: Drámajátékok  János vitéz (rajzfilm). (5 db).  A Pál utcai fiúk (film). 109



Kaposi László:  A szófajok. Drámafoglalkozások (5 db).  Jelentés.  Montágh Imre: Mondjam vagy  Szerkezet. mutassam (5 db).  Mondattan.  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk  Magyar nyelvemlékek. (30 db).  Nyelvcsaládok.  Gárdonyi Géza: Egri csillagok Egyéb eszközök: (30 db).  Petőfi (diasorozat).  Mikszáth Kálmán: Szent Péter  Fogalmazás 5. (diasorozat). esernyője (30 db).  Arany János: Toldi (diasorozat).  Móricz Zsigmond: Légy jó  Petőfi, Arany, Vörösmarty mindhalálig (30 db). (diafilm).  Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).  A főnév (oktatócsomag). Falitablók:  Móricz Zsigmond: Hét krajcár  Hangtan. (diafilm)  A teljes hasonulás.  Ady és a nyugatosok, József  Jelentéstan. Attila (diafilm).  Szótan. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép:  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  Magyarország népei a XVIII. század végén.  A Római Birodalom.  Európa a XVIII. század végén.  Bibliai országok - Pál apostol utazásai.  A Föld népei a XVI-XVIII. században.  Magyarország X-XI. sz.  Az 1848/49-es szabadságharc.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás.  Európa a XIX. század második felében.  Európa Nagy Károly korában.  Európa a XIX. században.  Magyarország a korai feudalizmus idején.  Európa 1815-1849.  A feudális Magyarország a  Európa az I. világháború idején. XIII. sz. közepétől a XV. sz.  A gyarmati rendszer 1830elejéig. 1914.  A tatárjárás Magyarországon  Az Osztrák - Magyar 1241-42. Monarchia 1914-ben.  A Föld népei a XIV-XV.  A gyarmati rendszer felbomlása században. (1917-1975).  Magyarország 1526-1606.  A Tanácsköztársaság honvédő harcai.  Európa a XIV-XV. században.  A feudális Magyarország a XV.  Európa a II. világháború idején. században.  Hazánk felszabadulása. Videokazetta:  Magyarország a XVII. században.  Az ókori Egyiptom.  Európa a XVII. század közepén.  Egyiptomi hétköznapok.  Az európaiak felfedezései és a  Egyiptom, a Nílus ajándéka. gyarmatosítás XV-XVII.  Széthi, a fáraó. század.  A piramisok. 110

 A kínai Nagy Fal.  Kossuth élete.  Az ókori Hellász.  A kiegyezés.  Görögország.  Oroszország a cártól Sztálinig.  Az ókori Róma.  Versailles.  Róma és Pompei.  A II. világháború.  Róma építészete.  1956. október 23. Egyéb:  A Colosseum, Róma.  Transzparens sorozat az  Álmos vezér. általános iskolai történelem  Honfoglalás, államalapítás. tanításához (5-8. évfolyam).  Aquincum.  Diapozitív sorozat az általános  Élet a középkori Európában. iskolai történelem tanításához  Céh, inas - legény - mester. (5-8. évfolyam).  A románkori művészet.  A magyar államcímer története  A román stílus. (falikép).  Mátyás király.  Magyar történeti áttekintés a  Hunyadi János. honfoglalás idejétől (falikép).  Mátyás országa.  A középkori társadalom  Mátyás király könyvtára. (falikép).  A lovagok, a Hunyadiak.  Tanulói egységcsomag az 5. és  Mohács. a 6. osztályos történelem  Magyar ereklyék. tanításához.  Nagy Szulejmán és kora.  Forráscsomag a 7. osztályos  Rákóczi szabadságharca. történelem tanításához.  A francia forradalom.  Reformkor I-II. rész. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Deutsch für Dich I. Deutschmobil 1. (tankönyv, (munkatankönyv, hangkazetta). munkafüzet, hangkazetta). Tematikus képek. Erős ige ragozása (falitabló). Büderchen komm tanz mit mir Időbeli, módbeli segédigék (hangkazetta, daloskönyv). (falitabló). Schulbus I. (munkatankönyv, A személyes névmás (falitabló). hangkazetta). Az elöljárószó (falitabló). ABC kártya (betűkártyák). A melléknév ragozása (falitabló). A névelő (falitabló). A személyes névmás ragozása Gyenge ige ragozása (falitabló) (falitabló). Ping Pong I. (tankönyv, A főnév ragozása (falitabló). munkafüzet, hagkazetta). Deutschmobil II. (tankönyv, A névelő (falitabló) munkafüzet, hangkazetta). A főnév szótári alakjai (falitabló). A birtokos névmás (falitabló). Időbeli, módbeli segédigék A melléknév ragozása (falitabló). (falitabló). Németország (falitérkép). A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (2 db). Összerakható m3 (5 db). 0 Táblai vonalzó 45 -os fából (5 db). Alaphálók, alapábrák (2 db). Táblai vonalzó 600-os fából (5 db). Nagy matematikusok arcképei (5 Táblai szögmérő fából (5 db). db). Méterrúd fából (5 db). 111

-

Sík és mértani modellezőkészlet (2 Tükrözés (falikép). db). Terület és kerületszámítások Számegyenes, koordinátarendszer (falikép). (írásvetítőfólia). Négyszögek, kerülete, területe Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) (falikép). Oszthatósági szabályok (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Százalékszámítás (falikép). Szögpárok (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hasábok (falikép). Hatványozás azonosságai (falikép). Eltolás (falikép). Halmazok (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Derékszögű koordinátarendszer Az egyenes körkúp, gúla (falikép). (írásvetítőfólia). Az egyenes henger, gömb (falikép). Lineáris függvény (falikép). Műanyag henger. Másodfokú függvény (falikép). Műanyag kúp. Abszolútérték függvény (falikép). Műanyag gúla. Mértékegységek (falikép). Műanyag hatszög alapú hasáb. Területszámítások (falikép). Műanyag ötszög alapú hasáb. Kocka, téglatest (testek). Testek felszíne, térfogata (falikép). Űrmérték sorozat. Algoritmus folyamatábra (falikép). Szétszedhető dm3 Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép (15 db).  A számítógép belső felépítése Monitor (SVGA) (15 db). (IBM - 02) Billentyűzet (15 db).  Az input-output eszközök Egér (15 db). csatlakoztatása CD meghajtó 40x (3 db)  A billentyűzet. Hangkártya + hangfal (3 db). Alapvető programok: Projektor (1 db).  WINDOWS 98 vagy 2000. Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db).  OFFICE 97 vagy 2000. Tintasugaras nyomtató (1 db).  Szoftver az INTERNET Falitablók: hálózatban való működtetéséhez. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Terepasztal. Földgömb (10 db). 5-8. osztályos diafilm sorozat a Tellúrium. földrajz tanításához. A Föld felszíne (dombortérkép). 5-8. osztályos írásvetítőfóliaA Föld morfológiai térképe a sorozat a környezetismeret és a tengerfenék domborzatával földrajz tanításához. (falitérkép). Kőzetgyűjtemény. A Föld forgása és keringése 5-8. osztályos táblai (falikép). vaktérképsorozat. Afrika domborzata és vizei Hőmérő (15 db). (falitérkép). Iránytű (15 db). Ausztrália és Óceánia gazdasági Térképjelek. élete (falitérkép). Magyarország térképe (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). Ausztrália és Új-Zéland A Föld természetes növényzete domborzata (falitérkép). (falikép). Észak-Amerika, Dél-Amerika A Föld domborzata (falitérkép). domborzata és vizei (falitérkép). 112

-

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép).

-

Kelet-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. Hőtágulást bemutató tanári osztály). eszközkészlet (1 db). Mágneses rúdpár fatokban. Kétütemű motorminta (1 db). Táblai mágnes 25 mm-es. Négyütemű motorminta (1 db). Fényből áram (videokazetta). Áramátalakító (1 db). Részecskemodell (videokazetta). Csengőreduktor (1 db). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). sorozat). Generátor minta (1 db). SI mértéktáblázat (falikép). Elektromotor és generátor (4 db). Mágneses készlet (komplett). Elektrovaria (tanári bemutató A naprendszer (tabló). eszközkészlet) (1 db). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz Transzformátor modell (2 db). 10 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Mikolacső (10 db). Tanulókísérleti eszközkészlet Mechanikai eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). (tanulókísérleti eszköz 10 db). Sztatikus elektromosságot Nyomás, súrlódás vizsgálatára létrehozó eszközkészlet (25 db). alkalmas eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Rugós erőmérő (25 db). (2 db). Kétkarú emelő (5 db). Prizmatartó (1 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a Hőmérő. fény vizsgálatára (15 db). A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag. Fogtípusok. Bonctű. Lábtípusok. Csíráztató. Szarvasmarha (oktatótábla). Diapozitívek az 5-8. osztályos Házityúk (oktatótábla). biológia tanításához. Erdők legjellemzőbb élőlényei Kézi nagyító (15 db). (oktatótábla). Metszettároló. Fenyő (oktatótábla). Mikroszkópizáló. Erdei pajzsika (oktatótábla). Lámpa. Kocsányos tölgy virága Mikroszkóp. (oktatótábla). Szilvafa virága (modell). Ehető és mérgező gombák Burgonya virága (modell). (oktatótáblák). Almafa (oktatótábla). Keresztes pók (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Sertés koponya. Szarka (oktatótábla). Juh koponya. Sertés koponya. Madár csontváz. Róka (oktatótábla). Emlős csontváz. Szarvas v. őzagancs. 113

-

Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők

-

 Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek:  Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Ép testben ép lélek  Az izmok és a mozgás  Az emberi szervezet reprodukciós rendszere  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső (50 db).  Atomok elektronvonzó Főzőpohár (25 db). képessége Óraüveg (10 db).  Fémek jellemerősségi sora Borszeszégő (10 db).  Periodusos rendszer Kémcsőfogó (10 db).  Elektronhéjak kiépülése Vasháromláb (8 db). Oktatótáblák: Azbesztháló (8 db).  Fémek reakciói vízzel Vízbontó készülék (1 db).  Fémek reakciói savval Kalotta molekulamodell (1  Sav-bázis reakció garnitúra).  Közömbösítés Pálcika modell (1 garnitúra).  Redukció a redukáló sorban Mágneses atommodell (1  Peptidkötés garnitúra). Videokazetták: Kristályrács (gyémánt, grafit,  Ismeretlen ismerős a víz NaCl) (3 db).  Kincsek a homokban és a Falitáblók: bányákban  A fémek általános jellemzése 114

       

A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium

-

 Az év féme a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianíno.  Tánctípusok. A kerettantervben szereplő  Jeles napok népszokásai. zenehallgatási anyag hangkazettán Ritmuskészséget fejlesztő vagy CD lemezen. hangszerek, eszközök. Videofilmek: A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Videofilmek: Képsík rendszer a vetületi  Képzőművészet a honfoglalás ábrázoláshoz. idején Táblai körző (fém hegyű).  A román stílus 600-os táblai vonalzó.  A gótika 450-os táblai vonalzó.  Reneszánsz 100 cm-es táblai vonalzó.  XIX. század művészete Táblai szögmérő.  XX. század művészete Műanyag, átlátszó kocka, tégla.  Pásztorkodás a Hortobágyon Demonstrációs testek (fa).  Testbeszéd, gesztus Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db). Lyukfűrész (10 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 Kézi fúró (amerikáner) (4 db). db). Lemezvágó olló (10 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). Szerelő készlet, gépelemek Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 tanításához (4 db). db). Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 Vasreszelő félgömbölyű 25x200 db). (15 db). Asztali fúrógép (állványos) (1 db). Laposfogó (10 db). Asztali körfűrész (1 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). A gépek (falitabló) (3 db). Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Kerékpár (1 db). (15-15 db). KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15db). 15 db). LEGO-DACTA építőkészlet (4 db). A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). 115

-

Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db).

116

7) Helyi tanterv: a, Az iskola egyes évfolyamain oktatott tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások ezek óraszámai, az előírt tananyag és azok követelményei: Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszolás: 1.2. osztály: bevezető szakasz 3.4. osztály: kezdő szakasz 5.6. osztály: alapozó szakasz 7.8. osztály: fejlesztő szakasz

Tantervek: Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Kcs: 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) óraszám és tananyagcsökkentés K: kerettantervnek megfelelően 2001-ben módosított helyi tanterv NAT1: 1995-ös NAT2: 2003. évi törvény módosítás TANÉV 1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

20042005

NAT2

KCS

K

K

KCS

KCS

K

K

20052006

NAT2

NAT2

KCS

K

KCS

KCS

KCS

K

20062007

NAT2

NAT2

NAT2

KCS

KCS

KCS

KCS

KCS

20072008

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

KCS

KCS

KCS

KCS

20082009

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

KCS

KCS

KCS

20092010

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

KCS

KCS

20102011

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

KCS

20112012

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

NAT2

117

Óraterv 1-4. évfolyam óraterve 1. évfolyam 2. évfolyam 1. 2 É 1. 2. Éve fél f v félé félé s évi é e vi vi óras óra ó s óras óra zám szá zám szá m m

Tantárgy

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz

4 4 4(1) 1 1 2

Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen Heti választható órakeret Egyéni foglalkozások órakerete A fenntartó által kötelezően finanszírozandó heti órakeret 5-8. évfolyam óraterve Tantárgy

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika

3. évfolyam 1 2 É . . v f f es él é ór é l a v é

4. évfolyam 1 2 É . . v f f e él é s é l Ó v é

4 4 5 1 1 1

148 4 4 148 4 4 148 3(1) 3(1 148 148 4 4 148 4 4 148 4 4 148 (1) (1) 37 (1) (1) 37 3 3 111 185 5 4(1 185 4(1) 4(1 185 3(1) 3(1 148 37 1 1 37 1 1 37 2 2 74 37 1 1 37 1 2 55,5 1 1 37 55, 1 2 55, 2 1 55,5 1 2 55, 5 5 5 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111 20 20 740 20 20 740 20 20 740 22 23 832 ,5 2 2 74 2 2 74 1,8 1,8 66,6 1,8 1,8 66, 6 1,2 1,2 44, 1,2 1,2 44, 1,3 1,3 49,9 1,3 1,3 49, 4 4 5 5 5 5 9 Heti 23,2 Heti 23,2 Heti 25,65 Heti 25,65 Évi 858,4 Évi 858,4 Évi 949 Évi 949

5. évfolyam 1. 2 Év fév . es f é v

2 2 2(1) 3 4

2 2 2 3 4

6. évfolyam 1. 2. É félévi félé ve órasz vi s ám óra ó sz

74 2 2 74 2 2 92,5 2 2(1 111 3 3 148 3(1) 3(1

7. évfolyam 1. 2 É fél . v é f es é ór l a

74 2 1(1 74 2 2 92,5 2 2 111 3 3 148 3(1) 3(1

8. évfolyam 1 2 É . . v f f es él é ó é l

74 1(1) 2 74 74 2 2 74 74 2 2 74 111 3 3 111 148 3(1) 3(1 148 118

Informatika Természetism. és egészt. Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgókk és médiaism. Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfőnöki óra Köt. tan. órák összesen Heti választható órakeret

(1) 1 37 1 2(1) 2 92,5 2(2) 1 1(1) 1 55,5 1 1(1) 2 74 1 1(1) 1 55,5 1 3 2(1 111 2(1) 1 1 37 1 22 23 832,5 22 5,6 5,6 207,2 5,6

1 37 1 2(2 148 1(1) 2 1 1 37 2 1(1 55,5 1 1(1 55,5 (1) 1(1 55,5 1(1) 3 111 3 1 37 1 23 832,5 25 5,6 207,2 6,6

1 37 2 74 1(1 74 2 55,5 1 55,5 1 37 1 37 1 55,5 2(1 111 1 18,5 1 37 25 925 6,6 244,2

Egyéni foglalkozás órakerete A fenntartó által kötelezően finanszírozandó heti óraszám

1,3 1,3 49,95 1,3 1,3 49,95 1,6 1,6 61 5 5 5 5 5 5 Heti 29,45 Heti 29,45 Heti 35,75 Évi 1089,65 Évi 1089,65 Évi 1322,75

1 2 1(1) 2 1 1 1 1 2(1) 1 1 25 6,6

1 1(1 2 1(1 2 1 (1) 1 (1) 3 1 25 6,6

37 74 74 74 55,5 37 37 18,5 37 111 18,5 37 925 244, 2 1,6 1,6 61 5 5 Heti 35,75 Évi 1322,75

(): a választható órakeret órái Az iskolában az Oktatási Minisztérium és az Apáczai Tantervcsalád kidolgozott ajánlott kerettanterveit dolgoztuk át az óraszámoknak megfelelően. Ezeket a pedagógiai programhoz csatoltuk. A szabadon felhasználható órákon a kerettantervben szereplő tananyag elmélyítését, gyakorlását végezzük. A KOMPETENCIA FEJLESZTÉSSEL ÉS A TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0260 SZÁMÚ PÁLYÁZAT FENNTARTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK:  Szövegértés szövegalkotás kompetencia programcsomagok bevezetése az iskola minden évfolyamán.  Matematika eszköztudást fejlesztő kompetencia programcsomagok bevezetése az iskola minden évfolyamán.  Óvodai programcsomag bevezetése a nagycsoportban.  Idegen nyelvi kompetenciafejlesztő programcsomag bevezetése egy tanulócsoportban. munkaterv szerint.  Életpálya építés kompetencia területen „C” programcsomag bevezetése egy tanulócsoportban. munkaterv szerint  Szociális és életvitel kompetencia területen „C” programcsomag bevezetése egy tanulócsoportban. munkaterv szerint  Színházi és könyvtári együttműködés, népszokások projekthét, természetvédelmi projekt a napközi otthonos óvodában és az iskolában- éves munkaterv szerint. A TÁMOP 3.1.4.-08/-2009-0260 számú pályázat megvalósítása során fenntarthatósági terv készült. A fenntarthatósági terv jelen pedagógiai program melléklete. A felsorolt pályázati elemek és tevékenységek megvalósítása a fenntarthatósági tervben leírtak alapján és az intézmény éves munkatervében rögzítettek szerint történik. 119

b, A mindennapi testedzés formái : Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják Az első-negyedik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra, a többi tanítási napon pedig tömegsport foglalkozás Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

c, A szakrendszerű oktatás aránya: A bevezetés célja a nem szakrendszerű oktatást illetően:  

az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának és eredményességének a növelése, a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5–6. évfolyamra a korábbinál több időben az alapvető készségek és képességek további fejlesztéséhez, a Nemzeti alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák megalapozásához.

A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák:         

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok:        

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség 120



Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek és -képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei:   

a hasznosítható tudás, az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés, az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása.

A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és -képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái:  kooperatív tanulás,  projektmódszer, projekt alapú oktatás,  egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka,  differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel.

Az órafelosztás heti bontásban a nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez: Magyar nyelv és irodalom: Matematika: Idegen nyelv: Történelem: Technika és életvitel:

2 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra

A nem szakrendszerű oktatás választott tantárgyainak tanterve a 4. számú mellékletben található.

d, Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei: A taneszköz alapvető feladata a tanári képességek kiterjesztése, kiegészítése és nem a tanár helyettesítése. Kiválasztása tehát az oktatási folyamat tervezésének szerves része. A taneszköz kiválasztása a pontos tanítási célok, a tananyag és a feldolgozási módszer ismeretében történik. A taneszköz kiválasztás szempontjai: Célkitűzés: A taneszköz feleljen meg a tanítási, oktatási céloknak és követelményeknek. Tartalom: A taneszköz illeszkedjen a tananyag tartalmához kapcsolódó információ jellegéhez. Eredményesség: A taneszköz segítse az eredményes kommunikációt, meg kell vizsgálni, hogy tanítási célokat és tartalmakat melyik taneszköz szolgálja leghatékonyabban. Figyelembe kell venni a tanulók életkori és egyéb sajátosságaiból adódó korlátokat. Fiatalabb korban például nagyobb szerepe van a vizualizációnak, gyakorlati tapasztalatoknak, míg később egyes témákban esetleg a szóbeli tartalommagyarázat is elég lehet. Továbbá az életkor szintén meghatározza a figyelem jellegét és tartósságát. Meg kell vizsgálni, hogy az adott

121

taneszköz alkalmas-e a tanulók érdeklődésének felkeltésére, fenntartására, biztosítja-e a megfelelő motivációt. A taneszköz alkalmazása illeszkedjen a szervezeti formák és tanítási módszerekhez Gazdaságossági tényezők. Azonos szakmai hatékonyságú eszközök közül a kevésbé költségeset kell választani.  Az 1-4. évfolyamokon a tankönyvi oldalak 50 százaléka, a többi évfolyamon egy harmada kell, hogy ábrát, képet vagy egyéb illusztrációt tartalmazzon.  A tankönyv ábra- és képanyaga adjon segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. A képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 50 %-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak.  A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga tartalmazzon rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést.  A tankönyv nyelvezete feleljen meg a tanulók átlagos fejlettségi szintjének.  A tankönyvben szereplő szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje feleljen meg a helyi tantervnek, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek.  A fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza az egyes tananyagrészeket.  A tankönyv kérdései és feladatai biztosítsanak megfelelő feltételeket a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek differenciált fejlesztésére. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyhoz a kompetenciafejlesztésre alkalmas programcsomagokat kell választani.  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Az iskola tartós tankönyvek és más taneszközök beszerzésére törekszik, melyet az iskolai könyvtárban helyezünk el. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.  Lehetőség szerint egy tantárgyon belül tankönyvcsaládot választunk.

122

       

A kínálatból alapos vizsgálat után olyan tankönyvet választunk, amelyet több évfolyamon át használni tudunk. Gondolok itt egyrészt a folyamatosságra, másrészt a tankönyvek újra hasznosítására. A tankönyvek kiválasztásánál figyelemmel kell lenni azok árára is. Egy tankönyv ára nem lehet több a mindenkori minimálbér 5%-nál. A tanulmányi segédletek/ atlaszok, szótárak, lexikonok, albumok/ kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy olyat válasszunk, amely több évig használható. A taneszközök / ceruza, toll, vonalzó, festék, stb. / közül mindig a célnak jól megfelelő olcsóbb árfekvésű termék megvásárlását kérjük a szülőktől. Minden pedagógus feladata, hogy törekedjen a tankönyvek , tanulmányi segédletek , taneszközök több éven át való felhasználására, illetve a tanulókat is erre ösztönözze. A tankönyvrendelést az SZMSZ-ben meghatározottak, illetve a miniszteri rendelet szabályai szerint végezzük. A tankönyvek beszerzési árával kapcsolatban az iskola szülői szervezete élhet véleményezési jogával, melyet az iskolavezetés köteles figyelembe venni. Az iskola tulajdonában levő taneszközöket a tanulók az iskolában térítési díj nélkül használhatják.

e, Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: 

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján minősítik. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.  Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott /igazolt és igazolatlan mulasztás együtt/;  magántanuló volt. Egyéni elbírálás szerint, különösen indokolt esetben, ha a nevelőtestület úgy látja, hogy a tanuló felkészülése a javítóvizsgára biztosított, egyénileg engedélyezheti három tantárgyból is a javítóvizsgát. Ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni köteles. Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.

123

Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott /igazolt és igazolatlan mulasztás együtt/. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásban benyújtott kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az első- negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani a tanuló eredményes felkészüléséhez.

f, Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: 

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.



Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a gyermek vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.





A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből, ha más idegen nyelvet tanult, és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból fél év múlva megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A tanuló szintfelmérő vizsgára való felkészülését a szaktanár segíti taneszközökkel és egyéni felzárkóztatással.

124

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakult. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. (A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

g, Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái: Az ellenőrzés, értékelés az iskolai élet nagyon fontos, egymást feltételező tevékenységi formái. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyermek és a szülő megfelelő rendszerességgel információt kapjon a tanulmányi teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról.  A tanulmányi teljesítmény értékelését jelentő érdemjegy beírása a naplóba és a tájékoztató füzetbe a szaktanár feladata. Ugyanez vonatkozik természetesen a magatartás és szorgalom osztályzataira is. Az érdemjegyet a tanár aláírásával hitelesíti.  Tanuló érdemjegyet nem írhat be a tájékoztató füzetbe.  A tanulók a szülőkkel való egyeztetés után általában hetente egyszer, hét végén viszik haza tájékoztató füzetüket, majd azt aláíratva, a következő hét hétfőjén visszahozzák az iskolába.  Az osztályfőnök feladata, hogy havi rendszerességgel ellenőrizze, hogy minden érdemjegy bekerült-e a tájékoztató füzetbe, illetve azok aláírása megtörtént-e. A hiányok pótlására fel kell hívni kollégái, illetve a tanulók és a szülők figyelmét.  A tanár az írásbeli dolgozatokat köteles legalább a dolgozatírást követő egy héten belül kijavítani.  Az írásbeli dolgozatokat a gyerekek kezébe kell adni az értékelés során.  Célszerű dolgozatfüzet alkalmazása, így elkerülhető a dolgozatok elvesztése.  A tanár köteles a dolgozatokat, felméréseket, témazárókat, teszteket a tanév során osztályonként összegyűjteni, rendszerezni és megőrizni. A tanév végén a dolgozatokat összekötve a szertárban helyezzük el és még egy tanévig megőrizzük.  A dolgozatokat a szülők előzetes egyeztetés alapján az iskolában megtekinthetik, illetve szülői értekezlet után, fogadónapon, nyílt napon átnézhetik.  A tanulók szóbeli feleleteit azonnal értékelni kell.

125



Az ismeretek számonkérésének módjai: Összefoglalás: Az Az Módszer, értéÉrtéértékeIdőeszköz, Szempont kelés kelő lés pont forma fortípusa mája tantárgyi Szóban Szintfelmé ismeretek, és rők, az Diagnosz Év az egyéni és Pedag előzetes tikus, elején, írásban, a ógus, szintfel tudás nem első csoportjelle tanuló mérőkö feltérképez mzők, osztályoz két . n ése, szóban összegyűjtés zuk! hét. szöveg és írásban. e. gel. Óra végén vagy kisebb anyagrész befejezések or, annak elsajátításár ól 4-5 kérdésből álló kérdéssor írásban.

Szóbeli felelet.

Az elsajátítás mértékének Pedag megállapítás ógus. a.

Kiseb b egység enként , 5-6 alkalo mmal féléve nte.

Szóban A tanár . feljegyzései.

Tárgyszerűs ég, szempontok Pedag szerint, 1 ógus, óraanyagáb ól.

értékelés, osztályoz zuk! Féléve 1-szeres nte súlyú

Szóban , minősít Szempontso r, napló. Kék és érdemj színnel. eggyel.

Pedag ógus, tanuló .

minősítő értékelés, Féléve osztályoz nte2 1zuk! alkalo 1-szeres mmal. súlyú

Szóban , minősít és írásban , érdemj Írásban eggyel. a dolgoza ton és szóban, minősít és írásban érdemj eggyel. Szóban és írásban, a szintfel mérőkö

1 óra anyagából.

Témazáró, dolgozat

Tárgyszerű ség, előre Pedag megadott szemponto ógus, k szerint

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 2-szers súlyú

Az életkori kritériumsz Pedag int ógus optimuma.

Diagnosz tikus, Féléve nem nte. osztályoz zuk!

1-2 témak ör anyag ából

Megjegyzés

A tervező Tanulói munka dossziék, alapja, az tanári feljegyzések ismétlés üteméhez . alakítható.

Formatív értékelés a folyamat közben, nem osztályozz uk!

Írásbeli felelet, „röpdolgoz at”.

Szövegérté s, számolási készség szintfelmér ése.

Dokumentálás

Szempontso r, ellenőrző, napló, tanulói dosszié. Kék színnel.

Következő órára kijavítani, kielemezn i, megtervez ni a hiánypótlá st, a téma más módon való megközelí tését Szempont ok legyenek, és a gyerekekk el ismertessü k meg. Szempont ok legyenek, és a gyerekekk el

Az azonos Ellenőrző, évfolyamo napló, n tanítók tanulói közösen dosszié. állítják Piros színnel. össze.

A tanár feljegyzései és a tanulói dosszié.

Kidolgozot t kritériumre ndszer megalkotás a, és ismertetés ea 126

tanulókkal .

n szöveg gel. Minimum felmérők, minden tanuló számára kötelezően elsajátítand ó tudásból. Tartalma a témazárókb a beépítendő, a tudás elsajátítása után.

A kitűzött kritériumsz inteknek Pedag megfelelje ógus n 90%ban!

Diagnosz tikus, Féléve nem nte 2 osztályoz db. zuk!

Írásban ,a dolgoza ton és szóban.

Projekt, önálló, csoportos.

A téma kidolgozott sága, a projektterv megvalósít ásának mértéke.

Pedag ógus, tanuló, szülő

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 1-szeres súlyú

Szóban és írásban, minősít és érdemj eggyel.

A téma Pedag kidolgozott ógus, sága tanuló,

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 1-szeres súlyú

alakal om szerűe n

A téma Pedag kidolgozott ógus, sága tanuló,

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 1-szeres súlyú

alakal om szerűe n

Pedag ógus, tanuló,

minősítő értékelés, osztályoz zuk!

alakal om szerűe n

Gyűjtő munka

Szorgalmi feladat

Egyéni beszámoló, kis elődadás

Tanév ente 12 alkalo mmal.

Szóban és írásban, minősít és érdemje ggyel Szóban és írásban, minősít és érdemje ggyel Szóban és írásban, minősít

Adott témában és képességte rületen a mindenki számára A tanár elsajátítan feljegyzései dó és a tanulói ismeretek dosszié. mennyiség ét és a képességek szintjét évfolyam szinten megállapít ani Témajavas latok, csoportalk Videó, otás, a írásbeli tanulói összegzés, döntésekre portfolió. , Zöld színnel vállalásokr a alapozzun k!

Ellenőrző, napló, Zöld színnel

Vállalt feladatokn ak megfelelőe n

Ellenőrző, napló, Zöld színnel

Vállalt feladatokn ak megfelelőe n

Ellenőrző, napló, Zöld színnel

Vállalt feladatokn ak megfelelőe n 127

1-szeres súlyú

és érdemje ggyel

minősítő írásban, értékelés, Év végi Pedag minősít Ellenőrző, Követelmé osztályoz év felmérő ógus,t és napló. Piros nyek zuk! végén dolgozat anuló érdemje színnel 2-szeres ggyel súlyú  A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásába bevont tantárgyak tanulásában nyújtott tanulói teljesítményt félévkor és év végén egy érdemjeggyel osztályozzuk. A bevont tantárgyakat az éves munkaterv és a TÁMOP3.1.4-es projekt fenntarthatósági terve tartalmazza.

h, A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése, a szöveges minősítés módja az 1-4. évfolyamon:  

 

    

  

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanuló tantárgyi teljesítményét megfelelő rendszerességgel ellenőrizni és értékelni kell. Törekedni kell az ellenőrzés többféle módjának alkalmazására egy- egy tantárgyon belül, annak érdekében, hogy a tanuló a neki legmegfelelőbb módon tudjon számot adni tudásáról. Lehetőség szerint alkalmazni kell a szóbeli és írásbeli ellenőrzést, a feladatlapos, a tesztlapos, illetve az esszé, a beszámoló módszerét is. Alkalmat kell adni a gyermekeknek az önálló anyaggyűjtés, ismeretszerzés eredményeinek bemutatására. Tantárgyanként minden témakör végén témazáró, az egész tárgykört átfogó ellenőrzést kell végezni. A témakörön belül részegységenkénti ellenőrzés végzése célszerű. Minden gyermek tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegyet kapjon. Az osztályzatnak nem lehet fegyelmező szerepe. Kivétel ezen a területen a felszerelés és a házi feladat hiányzásáért adott érdemjegy. Ha a tanuló rendszeresen felszerelés vagy házi feladat nélkül érkezik az iskolába, akkor ez hátrányosan befolyásolja az adott tantárgyból nyújtott teljesítményét. Ezért a szaktanár feladata a hiányosságok dokumentálása. Egy tantárgyon belüli háromszori hiányosság esetén a tanuló egy elégtelen osztályzatot kap. A hiányosságokért kapott elégtelen az osztályozási naplóba is és a tájékoztató füzetbe is beírásra kerül. A félévi és az év végi értékelésnél ezek az érdemjegyek beszámításra kerülnek. Az érdemjegy ténylegesen fejezze ki a mögötte lévő tudást, legyen megfelelő súlya. Részegységek után írt dolgozatok, illetve témazáró dolgozatok írásának idejéről tájékoztatni kell a tanulókat. Félévenként tantárgyanként minimálisan 5-6 érdemjegy álljon rendelkezésre a tanulók munkájának minősítéséhez. A készségtárgyak estében, illetve a kis óraszámú tantárgyaknál ez a szám minimálisan 4 érdemjegy lehet.

128



Ha mód van rá minél több alkalommal kell részt venni normára irányuló, valamely országos, vagy megyei felmérésben a tanulók tudásának viszonyítása érdekében.  Anyanyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, ember és társadalom, természetismeret, fizika, biológia, kémia, földünk és környezetünk tantárgyakból félév végén és év végén írásbeli dolgozatot kell íratni. A dolgozatok eredményéről a szaktanároknak összesítést kell készíteni, mely az iskolai munka értékelésnek része.  Minden tantárgy tantervénél részletesen kitérünk az ellenőrzés , értékelés módjára  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  Az ének-zene, a rajz, az informatika, az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyból az elméleti ismeretek számonkérése mellett valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva értékeljük a tanulók munkáját.  A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.  A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. - Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul bejegyzést kapott, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére.  A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.  Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével is értékeljük az előbb ismertetett módon kívül, hogy a szülők széleskörű tájékoztatást kapjanak a gyermekük munkájáról.  A negyedik évfolyam év végi, és az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.  Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok 129

alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást annak okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám, százalék) érdemjegyekre történő átváltásának módját az egyes tantárgyak esetében a szaktanárok határozzák meg. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés, etika. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.

i, A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése: A tanuló magatartását és szorgalmát havonta értékeljük. Az értékelésről a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. Az értékelést a tanuló, a tanulóközösség és az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület végzi. A tanulók magatartásának értékelési szempontjait 6 területre bontottuk, melynek egyik része a viselkedéskultúra. Ennek javítása érdekében született a viselkedési szabályok gyűjteménye, melyet felhasználunk a tanulók magatartásának értékelése során. Így a viselkedéskultúra a magatartás értékelése során 40%os arányban veendő figyelembe. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A másodiknyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli a nevelőtestület. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 130

Példás a tanuló magatartása: /5/  Képességei szerint önálló, önként vállalt megbízatások teljesítésével, kezdeményezéseivel segíti az iskola céljainak megvalósítását.  A tanítási órák és a tanítási órán kívüli programok munkájában aktívan részt vesz, felkészülésével, önálló ötleteivel példa társai előtt.  Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme kultúrált, udvarias.  Igényes környezetére, tesz is környezete szépítése érdekében.  Törekszik helyes véleményt alkotni, és azt a megfelelő formában kinyilvánítani.  Következetesen és tudatosan betartja a házirend előírásait.

Jó a tanuló magatartása: /4  A tanítási órák és a tanítási órán kívül tevékenységek munkájában tevékenyen részt vesz.  Óra alatti és órán kívüli viselkedése általában nem kifogásolható.  Vigyáz az iskola felszerelési tárgyaira, nem tesz kárt környezetében.  Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme kultúrált.  Törekszik a helyes véleménynyilvánításra, és azt megfelelő módon kifejezi.  Betartja a házirend előírásait. Változó a tanuló magatartása: /3/  Az iskola munkájában nem szívesen vesz részt, megbízatásait csak ösztönzésre teljesíti.  Viselkedése nem következetes, a foglalkozások rendjét, társai munkáját esetenként zavarja.  Hangneme sok esetben kifogásolható.  Nem vigyáz az iskola vagyonára, közömbös a környezetével.  Hibái javítására hajlandóságot nem mutat.  Véleménye elhamarkodott, gyakran nem megfelelő formában közli.  Esetenként megszegi a házirend előírásait. Rossz a tanuló magatartása: /2/  Az iskolai munka iránt közömbös, sőt hátráltatja a célok megvalósítását.  Cselekedeteiben megbízhatatlan, kapcsolatai kifogásolhatóak.  Az intézmény rendjét súlyosan zavarja.  Felelősségérzete igen gyenge.  Környezetével szemben igénytelen, véleménynyilvánításban durva.  Tudatosan megszegi a házirend előírásait. A tanuló szorgalmának értékelése: A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.  A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.  A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 131

Példás a tanuló szorgalma: /5/  Képességei szerint, a körülményekhez mérten a legjobban , lelkiismeretesen tanul.  Feladatait hiánytalanul, gondosan, önállóan, igényesen elvégzi.  Munkavégzése magas fokú felelősséget, tudatosságot tükröz.  Felszereléseit rendben tartja, hiánytalanul elhozza az iskolába.  A házi feladatokat pontosan, igényesen elkészíti. Jó a tanuló szorgalma:/4/  Feladatait ellátja, munkavégzése általában kielégítő, felkészülése néha kisebb rendszertelenséget mutat.  Tanítási órákon, és az órán kívüli tevékenységben aktív, feladatait irányítással képes elvégezni. Változó a tanuló szorgalma: /3/  Iskolai munkáját rendszertelenül végzi el.  Kötelességtudata felszínes, hiányosságainak pótlására fel kell szólítani.  Felszerelései hiányosak, írásbeli munkája gondatlan, igénytelen, hiányos.  Teljesítménye hullámzó, tanítási órákon passzív.  Lazításra hajlamos, munkafegyelme kifogásolható.

Hanyag a tanuló szorgalma: /2/  Képességeihez, körülményeihez képest a legkevesebbet teszi tanulmányi előmenetelének javítása érdekében.  Feladatait nagyon felületesen, vagy egyáltalán nem végzi el. Kötelességeinek teljesítését gyakran szándékosan elmulasztja.  Megbízhatatlan, feltűnő hanyagságával osztálytársai munkájára is rossz hatással van.  Írásbeli munkái nemtörődömséget tükröznek, felszerelési tárgyai elhanyagoltak, hiányosak.

j. Az iskolai jutalmazás és büntetés formái: Az iskolai jutalmazás: Az a tanuló, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében kiemelkedő közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon kiemelkedő eredményt ér el, és ily módon hozzá járul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, jutalomban részesíthető. A nevelőtestület megítélése szerint a viselkedéskultúra a tanulók személyiségének fontos része, ezért a példamutató magatartású tanulókat félévenként jutalmazzuk. Az arra érdemes tanulók az osztályfőnök javaslata alapján oklevelet kapnak, mely az iskola közössége előtt kerül átadásra. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért 132

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. A tanév végi dicséret formáiról a nevelőtestület dönt.  Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet vagy könyvjutalmat kapnak, melyet tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Könyvjutalmat kap az a tanuló, akinek az adott év végén nyújtott tantárgyi teljesítmény jeles, illetve maximum egy tantárgy esetében jó. A jó minősítések számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a külalak minősítését. Oklevelet kap az a tanuló, akinek az adott tanév végén nyújtott tantárgyi teljesítménye jeles, illetve maximum három tantárgy esetében jó. A jó minősítés számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a külalak minősítését.  Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.  Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, melyről a havonkénti iskolagyűléseken tájékoztatjuk a tanulóközösséget.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.  Minden tanév végén emlékplakettet és a szülői közösség és az iskolaszék tagjai által meghatározott értékű vásárlási utalványt kapnak azok a tanulók, akik 8 éven át kiemelkedő tanulmányi munkájukkal és példamutató magatartásukkal öregbítették az iskola hírnevét. A jutalmazottak személyéről a nevelőtestület dönt. A jutalmat a tanévzáró ünnepélyen adjuk át. A dicséret minden formáját írásba kell foglalni és arról a szülőket értesíteni kell.

k, Az iskolai büntetések formái: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy az intézmény házirendjének szabályait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy az iskolában elfogadott viselkedési szabályokat többször megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetés formái:  szaktanári figyelmeztetés  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intés  igazgatói megrovás  tantestületi figyelmeztetés  tantestületi intés  tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesíteni kell, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és arról a szülőt értesíteni kell.

133

l, Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  Az első- nyolcadik osztályban a tanítási napokon gyakorlás és elmélyítés céljából kapnak a tanulók házi feladatot, melynek fő funkciója az adott tanórán megismert tananyag gyakorlása és elmélyítése.  Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére és hétvégére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Ezt az osztályban tanító pedagógusoknak egymással egyeztetniük kell.

134

8, A tanulók fizikai állapotának mérése: A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75 3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78 4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81 5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84 6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87 7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90 8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93 9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96 10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99 11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02 12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05 13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08 14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11 15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14 16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17 17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20 18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24 19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28 20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32 21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

135

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 2.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

feladat:

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 20 22 24 26 28 30 32 34 2 24 26 28 30 32 34 36 38 3 28 30 32 34 36 38 40 42 4 32 34 36 38 40 42 44 46 5 36 38 40 42 44 46 48 50 6 40 42 44 46 48 50 52 54 7 44 46 48 50 52 54 56 58 136

8 9 10 11 12 13 14

48 52 56 60 64 68 72

50 54 58 62 66 70 74

52 56 60 64 68 72 76

54 58 62 66 70 74 78

56 60 64 68 72 76 80

58 62 66 70 74 78 82

60 64 68 72 76 80 84

62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 16 19 22 25 28 29 30 32 2 20 23 24 29 32 33 34 36 3 24 27 28 33 36 37 38 40 4 28 31 32 37 40 41 42 44 5 32 35 36 41 44 45 46 48 6 36 39 40 45 48 49 50 52 7 40 43 44 49 52 53 54 56 8 44 47 48 53 56 57 58 60 9 48 51 51 57 60 61 62 64 10 52 55 56 61 64 65 66 68 11 56 59 60 65 68 69 70 72 12 60 63 64 69 72 73 74 76 13 64 67 68 73 76 77 78 80 14 68 71 74 77 80 82 83 84 3.

feladat:

HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 78 137

9 10 11 12 13 14

65 70 75 80 85 90

68 73 78 83 88 93

71 76 81 86 91 96

74 79 84 89 94 98

76 81 86 91 96 100

78 83 88 93 98 102

80 85 90 95 100 104

82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 38 2 25 28 31 34 36 38 40 42 3 30 33 36 39 41 43 45 47 4 35 38 41 44 46 48 50 52 5 40 43 46 49 51 53 55 57 6 45 48 51 54 56 58 60 62 7 50 53 56 59 61 63 65 67 8 55 58 61 64 66 68 70 72 9 60 63 66 69 71 73 75 77 10 65 68 71 74 76 78 80 82 11 70 73 76 79 81 83 85 87 12 75 78 81 84 86 88 90 92 13 80 83 86 89 91 93 95 97 14 85 88 91 94 96 98 100 102

4.

feladat:

FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 5 7 9 11 13 15 17 19 2 7 9 11 13 15 17 19 21 3 9 11 13 15 17 19 21 23 4 11 13 15 17 19 21 23 25 5 13 15 17 19 21 23 25 27 6 15 17 19 21 23 25 27 29 138

7 8 9 10 11 12 13 14

17 19 21 23 25 26 27 28

19 21 23 25 27 28 29 30

21 23 25 27 29 30 31 32

23 25 27 29 31 32 33 34

25 27 29 31 33 34 35 36

27 29 31 33 35 36 37 38

29 31 33 35 37 38 39 40

31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 5 6 2 1 2 2 3 4 5 6 7 3 2 2 3 4 5 6 7 8 4 2 3 4 5 6 7 8 9 5 3 4 5 6 7 8 9 10 6 4 5 6 7 8 9 10 11 7 5 6 7 8 9 10 11 12 8 6 7 8 9 10 11 12 13 9 7 8 9 10 11 12 13 14 10 8 9 10 11 12 13 14 15 11 9 10 11 12 13 14 15 16 12 10 11 12 13 14 15 16 17 13 11 12 13 14 15 16 17 18 14 12 13 14 15 16 17 18 19 A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11 igen gyenge 12 – 22 gyenge 23 – 33 elfogadható 34 – 43 közepes 43 – 52 jó 53 – 63 kiváló

139

9, Záró rendelkezések: A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje: – azaz 2010. szeptember 1. napjától határozatlan időre szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál

140

10, A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása:

A pedagógiai- nevelési-művelődési programot az iskolai diákönkormányzat a 2010. év augusztus hó 23. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Sokorópátka, 2010. augusztus 23. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai-nevelési-művelődési programot a szülői munkaközösség vezetősége a 2010. év augusztus hó 23. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Sokorópátka, 2010. augusztus 23. ................................................................ a szülői közösség elnöke

A pedagógiai-nevelési-művelődési programot az iskolaszék a 2010. év augusztus hó 23. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Sokorópátka, 2010. augusztus 23. ................................................ az iskolaszék elnöke

A pedagógia-nevelési-művelődési programot a nevelőtestület a 2010. év augusztus hó 23. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Sokorópátka, 2010. augusztus 23. ................................................. intézményvezető

141

11) Mellékletek: 1. sz. melléklet Az 1-3. évfolyam év végén és a negyedik évfolyam félévkor alkalmazott szöveges értékelés értékelő lapjai. Szöveges értékelés: Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának, körülményeinek, légkörének megteremtésében döntő tényező, hanem abból a szempontból is, hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat. Az Országgyűlés döntésének megfelelően, törvényi változás eredményeként - 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év végén az osztályozást felváltó szöveges minősítés felmenő rendszerben, az általános iskola 1-3. évfolyamán és a 4. évfolyamon az első félévben. Az ellenőrzés információ szerzése a tanulókról, személyiségük fejlődéséről, ismereteik, tevékenységük, tudásuk gyarapodásáról. Az ellenőrzés tulajdonképpen adatgyűjtés. Az értékelés - az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, elemzése. Az értékelés, szembesítés az eredményekkel, hiányosságokkal, tehát egyfajta minősítés. Az értékelés lényege a viszonyítás: viszonyítás a követelményekhez, a társakhoz, a tanuló korábbi teljesítményeihez. Az értékelés ugyanakkor egyben visszajelzés is a tanuló tudásáról, teljesítményéről, igyekezetéről, önmagához viszonyított fejlődéséről. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, feladatok, követelmények és az adott időszakban megvalósult teljesítmény, állapot között.

Az ellenőrzés-értékelés célja tehát alapvetően a tájékoztatás és visszacsatolás:   

a TANULÓ részére, hogy tudjon a követelmények elsajátításában és alkalmazásában elért eredményeiről, saját korábban mutatott teljesítményei változásairól. a PEDAGÓGUS számára, hogy meggyőződjék a tanítás/tanulás folyamatának adott szakaszában munkája hatékonyságáról és képes legyen megtervezni további tennivalóit a SZÜLŐ szempontjából informálódás arról, hogy gyermeke miként teljesíti a nevelési- oktatási követelményeket, melyek az erősségei, hiányosságai, miként áll helyt az iskolában.

142

Az ellenőrzés és az értékelés eredményei számos módon, formában kifejezhetőek:       

metakommunikációs jelzésekkel, szöveges értékeléssel (szóban / írásban ) osztályzattal, pontozással, százalékértékkel, szimbólumokkal, a felsoroltak kombinációival.

A szöveges értékelés kifejezi azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló.  Az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre vonatkozik.  Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat.  Megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra.  Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott.  Figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait.  Pontos visszajelzést ad a teljesítményről,  Elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást.  Pozitívan befolyásolja a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatot.

Az értékeléssel kapcsolatos jogi szabályozás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. számú többször módosított törvény, 2003. szeptember elsején hatályba lépett rendelkezése alapján, az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmények minősítésének formáit. Ez a szabályozás az általános iskola első-harmadik évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam első félévében 2004. szeptember 1-jétől együtt jár a szöveges minősítés felmenő rendszerű bevezetésével.

Az (1) bekezdés pontosan meghatározza, hogy az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az első félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik/. A (2) bekezdés tételesen felsorolja és megnevezi azokat az érdemjegyeket/ osztályzatokat, amelyeket, amelyeket a magatartás, a szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére használhat az iskola az (1) bekezdésben meghatározott tanulók körében. 143

a) A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1) b) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A (3) bekezdés előírja, hogy az első három évben és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia az alsó tagozatos tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy : kiválóan, jól vagy csak éppen megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülőt arról is tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkózatásra milyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. Egyértelmű tehát, hogy a törvényi szabályozás szerint az 1-3. évfolyamon a félévben és év végén, a 4. évfolyamon az első félévben kötelezően kell alkalmazni a szöveges minősítést. Nincs arra törvényes mód, hogy bármely iskola vagy pedagógus osztályzattal fejezze ki az érintett évfolyamokon a tanuló teljesítményének minősítését. A törvény 71.§ (1) bekezdés szerint, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előirt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A törvény 71.§ (7) bekezdésből megtudhatjuk, hogy a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését. A törvény 72.§ (2) bekezdése ugyancsak fontos a szöveges értékelés szempontjából is: az iskolában csak olyan bizonyítvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. Az iskolai nyomtatványok (az év végi bizonyítvány kivételével) az OM által szabályozott rendszer alkalmazásával (személyiségi, adatvédelmi, biztonsági követelmények megtartásával) elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. A szöveges értékelést a pedagógusok a következő szempontok és minta alapján végzik: MINTA tanuló OM azonosító: /

tanév .

évfolyam

A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának első félévi eredményeinek szöveges minősítése: Magatartás (a pedagógiai programban foglaltak szerint) Szorgalom (a pedagógiai programban foglaltak szerint) Magyar nyelv és irodalom: Szóbeli kifejezőkészség Szókincs Olvasási készség: Íráskészség: Írástempó 144

Memeoriter Fogalmazás Matematika: Alapműveletek Számszomszédok Mértékegységek Geometriai ismeretek Szöveges feladatok Logikai gondolkodás Környezetismeret: Tájékozottság Alapvető ismeretek Ének – zene: Éneklés Ritmus érzék Rajz és Vizuális Kultúra: Az alkotás jellemzői Technika és Életvitel: Az alkotás jellemzői Testnevelés: Szabálytartás Társak való viszony Egyéb tantárgy: Tanuláshoz való viszony: Tanulásban: Társas kapcsolat: Nevelőkhöz való viszony Megjegyzés: Kelt:

,

év

hó

nap

P.H. Osztályfőnök Látta: szülő A mintaként ajánlott mondatok használatáról A szöveges értékelés során felhasználjuk a minisztérium honlapján közzétett mintamondatokat. A szöveges értékelés során törekedni kell arra, hogy az értékelés ne ítéletet hirdessen, hanem tényeket állapítson meg.

145

A szöveges értékelés legyen tényszerű, konkrét, pontos. Tartalmazzon egyértelmű megállapításokat a gyermek fejlődésével kapcsolatban!

2. sz. melléklet Az iskolában tanított tantárgyak tantervei. L. külön dokumentumban

146

3. sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat)

147

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki órákon, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken stb. – hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Bemutatjuk a tanulóknak a reklámok hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) ára? 9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban

148

már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges : 

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése



az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása



a természeti értékek védelme



a tájékozódás képessége



a döntési helyzet felismerése



a döntésre való felkészülés

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. 149

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. 

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései



Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások



Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);



Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;



Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái



Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás



Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk



Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia



Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.



Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai



Osztályfőnöki

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) 

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

150

Módszertani elemek Iskolánk elhatározza, hogy az iskolai tantervbe nem önálló tantárgyként tanítjuk a fogyasztóvédelemre irányuló ismeretek átadását, hanem e tevékenységünket a fenti tantárgyak keretébe építve, valamint tanórán kívüli nevelésként készségek fejlesztésével valósítjuk meg. Ilyen készségek: 

a kritikus gondolkodás



az egyéni és csoportos döntéshozás



a problémamegoldás.

A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



Riportkészítés az eladókkal



Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika



Egyéni és csoportos döntéshozatal



Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása



Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Szimulációs játék, esettanulmány 151



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

152

4. sz. melléklet A nem szakrendszerű oktatás választott tantárgyainak tanterve

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-6. évfolyam Anyanyelvi kommunikáció: „Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.” (NAT)

„Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.” (NAT)

153

Javasolt időkeret: heti 2 óra 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek megléte. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a Fejlesztési cél megértetésre. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. Egyszerű, érthető és hatékony közlés a mindennapi emberi érintkezés kommunikációs helyzeteiben A helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás gyakorlása helyzetgyakorlatokkal. A kommunikáció tényezőinek, szereplőinek, szóhasználatának megfigyelése Pontosság, érzékletesség, lényegkiemelés a szóbeli kommunikáció során. A különféle mondatok változatos használata a beszélő céljának és szándékának megfelelően. A verbális és nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd, arcjáték) összehangolása a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az Fejlesztési feladatok udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlása. A beszédtársak megnyilatkozásainak megfigyelése, értékelése e szempontból. Rövid történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról megadott témák, motívumok alapján. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével adott témának megfelelően. Mások véleményének meghallgatása és megértése. Egyszerű történetek, szituációk dramatizálása különféle formákban (bábjáték, árnyjáték, némajáték, kisebb improvizáció, helyzetgyakorlat) Fejlesztendő anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia kulcskompetenciák

154

Fejlesztési követelmények

 Törekedjen a jól formált beszédre és a megfelelő artikulációra. Képes legyen felismerni a mindennapi élet kommunikációs helyzeteit, tényezőit.  Tudjon különbséget tenni a kommunikáció verbális és nem verbális kifejezőeszközei között, hétköznapi kommunikációs szituációkban képes legyen ezek összehangolására.  Ismerje, és gyakorlatban használja az alapvető udvarias nyelvi viselkedési formákat.  Képes legyen rövidebb elbeszélő történetek hallott szövegek tartalmi összefoglalására, lényegkiemelésre. Képes legyen rövid összefüggő történeteket mondani személyes vagy olvasmányélmény alapján.  Képes legyen egy-egy érv segítségével röviden megfogalmazni a saját véleményét, meghallgatni, megérteni mások véleményét.  Képes legyen különböző dramatikus formákkal eljátszani egy történetet, egy-egy szereplő gondolatait, egyszerű érzelmeit.  Képes legyen rövid improvizációra helyzetgyakorlatok során.

155

2. Olvasás, írott szöveg megértése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasás és szövegértés. A különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerése azonosítása, szóbeli és írott szövegek megértése. Különféle hosszúságú, Fejlesztési cél bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, véleménynyilvánítás. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Hosszabb művek (pl. novellák, ifjúsági regény) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban. A szó szerinti jelentés és az átvitt jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival irodalmi és ismeretterjesztő szövegeken keresztül. Válogató olvasás, átalakítás, kiegészítés, Fejlesztési feladatok tömörítés, szövegtagolás. Rövid dokumentum típusú szövegek (használati utasítások, hirdetések, felhívások, adatlapok, stb.) megértése. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás, túlzás). Szövegek műnemi/műfaji különbségének érzékelése (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés) a használt nyelvi kifejezőeszközökön keresztül. A leírás és a jellemzés kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben. Fejlesztendő anyanyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság és kulcskompetenciák kifejezőképesség

156

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen korosztályának megfelelő szövegek folyamatos néma és hangos olvasására.  Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.  Képes legyen válogató olvasásra, szépirodalmi, ismeretterjesztő szövegek tartalmával kapcsolatos kérdésekre választ adni, információkat visszakeresni olvasott szövegből. Képes legyen személyes tapasztalatait és előzetes ismereteit aktivizálni a különböző szövegek értelmezésében.  Tudja részekre tagolni a szöveget, képes legyen a lényeg kiemelésére, tanulság és kulcsmondatok kikeresésére, megfogalmazására.  Képes legyen rövid dokumentum típusú szövegek értelmezésére.  Ismerje fel a szépirodalmi és mindennapi szövegekben a tanult szóképeket, alakzatokat, és egyéb nyelvi kifejezőeszközöket (hasonlat, metafora, megszemélyesítés, ellentét, párhuzam, ismétlés, fokozás, túlzás, stb.), valamint ezek stílusformáló erejét. Alkalmazza maga is saját írásbeli feladataiban.  Legyen képes szövegek műnemi különbségeinek felismerésére, és korosztályának megfelelően tudjon maga is rövid, összefüggő szövegeket alkotni különféle műfajokban.

157

3. Írás, helyesírás, szövegalkotás Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelés, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető Fejlesztési cél írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és alkalmazása saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése Kiegészítés, átírás, kreatív írás. Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok és különbségek felismerése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése, játékos szókincsgyakorlatok, vázlatkészítés Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. tájleírás valóságos vagy elképzelt tájról, Fejlesztési feladatok lakókörnyezetről, kisebb elbeszélés különböző elbeszélő szerepében, rövid jellemzés). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből. Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, művészeti tudatosság és kifejezőképesség

esztétikai-

158

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen a tanuláshoz szükséges gyorsabb tempójú írásra. Ismerjen és használjon megfelelő rövidítéseket, szimbólumokat. Írásképe legyen áttekinthető hosszabb lélegzetű szövegeknél.  Alkosson önállóan rövidebb szövegeket különböző szövegtípusokban (tudjon írni rövid leírást, néhány soros jellemzést, kisebb elbeszélést önállóan elképzelt témában és olvasmányélmény alapján).  Ismerje, és tudatosan alkalmazza a fogalmazásszerkesztési, tagolási szabályokat. Képes legyen sajátmaga és társai munkájának értékelésére a fenti szempontokból.  Képes legyen gondolatok, érzelmek írásbeli kifejezésére fogalmazásaiban.  Kreativitása nyilvánuljon meg a különböző szövegalkotási műfajokban: képes legyen szövegek átírására, olvasott művekhez eltérő befejezés illesztésére, egy-egy szereplő további sorsának elképzelésére, szövegek szűkítésére, bővítésére, rejtvényszerkesztésre, néhány publicisztikai műfajban kisebb szövegek alkotására.  Alkalmazza a tanult nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási ismereteket saját írásmunkáiban (helyesírási alapelvek, magán- és mássalhangzótörvények, szófajok helyesírásának sajátosságai, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, hangutánzó és hangulatfestő szavak választékos használata, stb.)  Képes legyen információk, tudásanyagok lényegének kiemelésére, meghatározott szempontok szerinti rendszerezésére tanári irányítással.

4. A tanulási képesség fejlesztése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás önálló Fejlesztési cél megszerzéséhez szükséges képesség. Feldolgozási technikák ismerete Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai). Az önálló ismeretszerzés gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak Fejlesztési feladatok megismerése, használata. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Ismerkedés különböző információhordozókkal (pl. vizuális, audiovizuális, elektronikus: internet, CD-ROM). Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése.

159

Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás

Fejlesztési követelmények

 Ismerje a könyvtárhasználat alapjait, képes legyen a könyvtári dokumentumok besorolására (szépirodalmi, ismeretterjesztő és kézikönyvtár). Ismerje a betűrendbe sorolás szabályait, képes legyen címszavak betűrendbe sorolására. Tudjon keresni a szerzői és címkatalógusban.  Önállóan és csoportosan képes legyen adott témához való könyvkeresésre.  Szerezzen tapasztalatot különböző információhordozók (írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD, DVD, stb.) működéséről, alkalmazásáról.  Képes legyen gyermekeknek szóló lexikonok, több- és egynyelvű szótárak, segédkönyvek használatára egy-egy probléma megoldásához, ismeretei bővítéséhez, anyaggyűjtéshez. Képes legyen az így szerzett ismeretek elrendezésére, csoportosítására, a lényegi információk kiemelésére, rövid szó- illetve írásbeli beszámoló kiselőadás készítésére ez alapján.  Tudjon vázlatot készíteni különböző témájú és műfajú szövegek megértéséhez, alkotásához.  Képes legyen egy-egy téma rövid összefoglalására szóban és írásban.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használata. Nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a Fejlesztési cél szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése. A nyelv mint jelrendszer értelmezése. és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a Ezáltal a tanulók sikeres szocializációja

160

Fejlesztési feladatok

A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). Ismerkedés az egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).

Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen a nyelvet jelrendszerként értelmezni, a nyelvi egységek (szavak, mondatok, egyéb nyelvi jelek) és jelentések közti egyszerűbb összefüggéseket értelmezni.  Képes legyen összefüggéseket felfedezni a szavak jelentése és hangalakja között.  Képes legyen saját szintjén egynyelvű szótárak használatára, szóértelmezésre, -magyarázatra.  Képes legyen írásbeli és szóbeli szövegalkotásában a stílusnak megfelelően használni a hangutánzó, hangulatfestő, rokon értelmű szavakat a választékosság érdekében.  Képes legyen megfelelő szövegkörnyezetben használni szavakat konkrét és elvont jelentésben.  Képes legyen felismerni és javítani a gyakori nyelvhelyességi hibákat (-suk,-sük; -nák, -nék helyes használata, stb.)  Képes legyen felismerni a tanult szófajokat az irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Tudja alkalmazni a szófajokhoz tartozó helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalókat. Képes legyen felismerni irodalmi és nem irodalmi szövegekben a különböző szófajok stílusformáló hatását.  Tapasztalja meg a nyelv rétegzettségét (nyelvjárások, szakmák, egyes szubkultúrák nyelvhasználata, stb.), főként a szókincs területén.  Képes legyen anyanyelve és az általa tanult idegen nyelv összehasonlítására, hasonlóságok és különbségek felismerésére, ezek megfogalmazására.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 161

Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az irodalom, mint művészet befogadása. Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és Fejlesztési cél értelmezése. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon, mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret stb. iránti igénnyel. Az olvasás örömének felfedezése. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megismert formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. Fejlesztési feladatok A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el, és kinek a szemével látjuk a történetet. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával. Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, kifejezőképesség

esztétikai-művészeti

tudatosság

és

162

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen rövidebb és hosszabb lírai és epikus művek kifejező és értő olvasására, a szereplők/lírai én gondolataival, érzelmeivel való azonosulásra.  Képes legyen a fontosabb költői képek, alakzatok (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, ismétlés, ellentét, fokozás, párhuzam, túlzás, gondolatritmus, stb.) szövegkörnyezetben való felismerésére, stílusformáló szerepének, hatásainak ismeretére.  Ismerje fel néhány fontosabb lírai és epikus műfaj (dal, ballada, mese, monda, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, mítosz, históriás ének, stb.) sajátosságait.  Képes legyen elkülöníteni az irodalmi művekben a nagyobb szerkezeti egységeket, ismerje fel ezek funkcióit. Alkalmazza az erről tanult ismereteket saját írásbeli és szóbeli szövegalkotásában.  Képes legyen több szereplő szemszögéből láttatni a történetek eseményeit, és képes legyen e több nézőpont reprodukálására írásbeli és szóbeli megfogalmazásaiban  Képes legyen szereplők külső és belső tulajdonságainak azonosítására.  Képes legyen az epikus művek kapcsán felismerni idő és tér mozzanatait.  Ismerje fel és tudja azonosítani az epikus művekben a konfliktusokat, az epizódot, a tető- fordulópontot, a kitérőt.  Képes legyen elbeszélések részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek dramatizálására.  Ismerje fel az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának sajátosságait.  Legyen képes rövid műsorajánlást, műismertetést készíteni társai számára.  Legyen képes közvetlen és közvetett jelentések megfogalmazására egy-egy irodalmi mű kapcsán, a jelentésárnyalásba bevonva személyes tapasztalatait.

163

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, Fejlesztési cél történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. Ezáltal könnyebb, tudatosabb konfliktuskezelés. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. Fejlesztési feladatok A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján. Fejlesztendő anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kulcskompetenciák esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

164

Fejlesztési követelmények

 Legyen képes tárgyilagos, érveken alapuló vélemény, ellenvélemény közlésére szóban és írásban.  Legyen képes rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazására az élmények az olvasmányok hatásáról.  Legyen képes más véleményének megértésére, befogadására nem saját álláspont kifejtésére, az empátia gyakorlására.  Aktív részese legyen a tanulócsoportban folyó beszélgetésnek és az itt kezdeményezett, a mindennapi élet, a művek és olvasmányok által kiváltott élményekről szóló vitáknak.  Ismerje fel az irodalmi művekben és a mindennapi helyzetekben a humor forrását, a paródiát, a karikatúrát, képes legyen a humoros részletek bemutatására, rövid humoros történetek fogalmazására.  Legyen képes irodalmi művek mentén erkölcsi ítéletek megfogalmazására rövid üzenetek, szerep- és szimulációs játékok formájában.  Legyen képes más korokban született műalkotások lényegi befogadására, ehhez integrálja más tantárgyakból szerzett tudását, tapasztalatait.  Tapasztalja meg és fogadja el különböző kultúrák eltérő szemléletét. Integrálja ismereteibe családi, baráti, esetleg külföldi élményeit, tapasztalatait.

165

MATEMATIKA 5-6. ÉVFOLYAM Matematikai kompetencia: „A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.” (NAT) „Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.” (NAT) Pedagógus szerepéről: a matematikai kompetencia fejlesztésével a biztos számolási tudás kialakítását kell megvalósítani. A tanulók képességeinek fejlesztését minden lehetséges eszközzel, sokféle módszerrel valósítsuk meg. A problémák cselekvő megoldását a gyakorlati életből vett példákon keresztül végeztessük. A pedagógus feladata a tanulási körülmények megteremtése/biztosítása, a szükséges eszközök biztosítása, a megfelelő segítségnyújtás a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével. A pedagógusnak kell a nyugodt tanulási légkört megteremteni, a folyamatos motivációt fenntartani a gyerekekben. Ehhez meg kell adni a tévedés jogát, és a vita szabadságát. A matematika kompetenciafejlesztésben is használjuk az IKT eszközöket. A kulcskompetenciák fejlesztése: A matematikai kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódó más kulcskompetenciák: – Anyanyelvi kommunikáció – Természettudományos kompetencia – Digitális kompetencia – Hatékony, önálló tanulás – Szociális és állampolgári kompetencia – Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség E kulcskompetenciák a matematikai kompetenciák fejlesztése során egybefonódnak, egymást kiegészítve jelennek meg egy-egy feladat megoldása kapcsán.

166

Tervezett időkeret: heti 2 óra Az alábbi táblázat egy mintát ad arra, hogy a fejlesztendő kompetenciákat mely tananyag tartalmakon keresztül lehet megvalósítani. *-gal jelzett oszlop válogatásokat tartalmaz (példák) az 5-6. oszt kerettantervben meghatározott témakörökből.

167

Fejlesztési cél

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok

Tájékozódás

A tanulók tájékozódási képességének fejlesztése térben, időben és a világ mennyiségi viszonyai között

térben, (pl.: hosszúság, távolság, irány, szög, számegyenes, derékszögű koordinátarendszer, térképolvasás, iránytű használata) időben, (pl.: időrend, időtartam mérése) a világ mennyiségi viszonyaiban (pl.: mérőszám és mértékegység, becslés, mennyiségi következtetések, halmaz számossága)

Megismerési kompetenciák fejlesztése

Tananyag tartalom – példák*  Számok (természetes, egész, tört, tizedestört) nagysági viszonyai, sorrendezésük; ábrázolásuk a számegyenesen.  Derékszögű koordinátarendszer, kapcsolatok ábrázolása koordináta rendszerben.  A negatív szám értelmezése, ellentett, abszolútérték.  Számok ábrázolása számegyenesen.  Számok nagysági viszonyai.  Alakzatok síkban, térben. Térelemek kölcsönös helyzete.  Mérés, mértékek, mértékegységek *6. oszt.  Számok (racionális) nagysági viszonyai, sorrendezésük; ábrázolásuk a számegyenesen.  Transzformációk, párhuzamosság, merőlegesség Tapasztalatszerzés 168

Fejlesztési követelmények

 A tanuló tudjon tájékozódni a számegyenesen, a koordináta rendszerben, legyen képes elhelyezni a számokat a tanult számkörökben.  Legyen képes a mennyiségi jellemzők kifejezésére (mérőszám, db szám, pontos szám, közelítő érték). Ismerje a mértékegységeket (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő), legyen képes egyszerű átváltások elvégzésére.  Tudjon tájékozódni térben és időben (alatt, mellett, felett, múlt, jelen, jövő).  Tudjon a körülötte lévő világból példát hozni a tanult térelemekre.  *Képes legyen a tanult transzformációkat végrehajtani.

 Legyen képes a tanult

Fejlesztési cél A tanulók megismerési kompetenciájának fejlesztése tapasztalatszerzés, érzékelés útján

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok -

-

-

-

Tapasztalatszerzés (pl.: műveletek gyakorlása különböző helyzetekben/többféle módszerrel, közös tulajdonságok felismerése, célirányos figyelem, oszthatósági szabályok, kísérletek, geometriai alkotások létrehozása, transzformáció, változások megfigyelése, adatok lejegyzése, értelmezése, ábrázolása, matematizálás, számjelek, műveleti jelek, célirányos figyelem) Képzelet (pl.: relációk, számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok, képzeletben történő mozgatás) Emlékezés (pl.: számmemória, műveletek sorrendje, kombinatorikus összeszámlálások, kísérletek, események felidézése és megfigyelése, érvelés és cáfolás, képi emlékezés) Gondolkodás (pl.: összehasonlítások; sorba rendezés; megítélés; döntés; megértés, új helyzetekben való alkalmazás; matematikai modellek alkotása; következtetések, fogalmak alkotása, besorolása; valószínűségi és statisztikai gondolkodás; gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása (a jelek szerepe,

Tananyag tartalom – példák*  A két-, háromjegyű számok szóbeli összeadásának, kivonásának algoritmusa.  Az írásbeli összeadás, kivonás algoritmusa.  Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.  Kerek 10-esek, 100-asok, 1000-esek szorzása természetes számmal „fejben”.  Írásbeli szorzás többjegyűvel, írásbeli osztás kétjegyűvel  Osztó, többszörös.  Egyszerű, gyakorlatias szöveges feladatok.  Síkidomok, testek csoportosítása  Kerület, terület, felszín, térfogat *6. oszt.  Számok reciproka, hatvány fogalma, oszthatósági szabályok, százalékszámítás, arány Képzelet  Műveletek sorrendje, zárójelek a műveletsorban.  Számok nagysági viszonyai.  Kerület, terület, felszín, 169

Fejlesztési követelmények

 

   



műveleteket a gyakorlatban alkalmazni. Legyen képes matematikai szimbólumok értésére és használatára. Legyen képes egyszerű matematikai problémát a valóságban elhelyezni, eljátszani/modellezni. Legyen képes a korábban tanultak és a friss ismeretek integrálására. Értse a biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmakat. Legyen képes konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezésére, rendszerezésére. Legyen képes az olvasott szöveges feladatot értelmezni és matematikai jelekkel/műveletekkel lejegyezni. A gyakorlatban, mindennapi helyzetekben a tanuló tudja alkalmazni a százalékról és az arányosságról tanultakat.

Fejlesztési cél

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok szövegértés, a matematikai logika nyelvének megismerése „és”, „vagy”…); átélt folyamat lejátszása és leírása; algoritmus követése tevékenykedtetéssel; ismeretek rendszerezése, ismerethordozók használata (színes rúd, stb.); nyitottság, önbizalom fejlesztése)

Az 5-6. oszt. tanulók

Ismeretek alkalmazása

Tananyag tartalom – példák* térfogat. *6. oszt  Szöveges feladtok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel.  Tengelyes tükrözés. Emlékezés  Kerek 10-esek, 100-asok, 1000-esek szorzása természetes számmal „fejben”.  Valószínűségi játékok, kísérletek, adatok táblázatba rendezése *6. oszt  Oszthatósági szabályok, számolás „fejben”.  Alapszerkesztések, százalékszámítás, arányosság. Gondolkodás  Sorozatok (képzési szabályok).  Realisztikus szöveges feladatok.  Több feltétel egyidejű teljesülése (halmazok). *6. oszt  Diagramok készítése, függvények ábrázolása.

Fejlesztési követelmények

 Legyen képes a tanult

5-6. oszt. 170

Fejlesztési cél kompetenciájának fejlesztése a biztos számolási tudás megszerzésére, az ismeretek mindennapi életben való alkalmazására

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok (friss/felfrissített ismeretek alkalmazása a probléma megoldásokban)

Tananyag tartalom – példák*  A tanult témakörökből válogatva.



A tanulók problémaérzékeny gondolkodásának, valamint a problémamegoldó képességének fejlesztése

Problémakezelés és megoldás (szituációk megoldása természetes helyzetekben; megoldások matematikai modellen belül; önellenőrzés; felelősségvállalás az eredményért; többféle megoldási mód keresése; válasz megfogalmazása szóban, írásban)

A tanulók kreativitásának fejlesztése, a matematikai kompetencia alkotó alkalmazására

Alkotás és kreativitás (objektumok alkotása szabadon; állítások kérdések megfogalmazása helyzetről; saját gondolatok megfogalmazása; halmazalkotás; szimbólumok alkotása; rendszeralkotás; számrendszerek, sorozatok alkotása; táblázatok készítése; modellalkotás; stratégia alkotása)

Realisztikus szöveges feladatok megoldásának vizsgálata (egy, több megoldás vagy nincs megoldás).  Szerkesztési feladatok diszkutálása.  Síkidomok, testek szimmetriája. *6. oszt  Százalékszámítással kapcsolatos szöveges feladatok.  Százalékszámítás arányos következtetéssel. 

Síkidomok, testek készítése, szerkesztése, jellemzése.  Játékok a tanult témákban (pénztárgép, dominó, térképek, stb.). *6. oszt  Vegyes, összetett feladatok megoldása. 171

Fejlesztési követelmények ismereteket a mindennapi életben alkalmazni  Biztos számolási készséggel rendelkezzen

 Tudjon fejben számolni, közelítő értékeket meghatározni, eredményeket előzetesen megbecsülni. számszomszédok megállapítani, kerekíteni.  Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmak tudatos használata  Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása  Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése  Mások gondolatainak megértése, példák-ellenpéldák, magyarázat keresése, egyszerű következtetések levonása  Tudja megadni a számok különböző alakjait.  Legyen képes modell alkotására egy probléma megoldásához  Legyen képes sorozat folytatására, szabály megalkotására  Tudjon transzformációt elvégezni (tengelyes tükrözés), alakzatokat mozgatni.

Fejlesztési cél

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek - Kommunikáció (megállapodások, jelölések értése, kezelése; a matematikai logika fokozatos megismerése; mások gondolatainak megértése, kultúrált vita; érvelés, bizonyítás, sejtések kezelése)

Az 5-6. oszt. tanulók akarati, érzelmi, önfejlesztő képességeinek fejlesztése, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, az együttéléssel kapcsolatos értékek tudatosítása

- Együttműködés (közös munka, egymásra figyelés, munka tervezése, szervezése, megosztása; vitakészség fejlesztése; projektben való együttműködés) - Motiváltság (a saját tudás és képességek fejlesztésének igénye; a világ megismerésének igénye; a matematika értékeinek, eredményeinek, módszereinek, eszközeinek megismerési igénye) - Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás (saját értékek és korlátok ismerete)

Tananyag tartalom – példák*

Fejlesztési követelmények

5-6. oszt.  A tanult témakörökben a módszerek, technikák, eszközök változatos alkalmazásával ezek a kompetenciák fejleszthetők. Pl.: csoportmunka, szakértői mozaik klaszter feladatoknál, térkép, menetrend, stb.

 A probléma megoldását tudja a matematika nyelvén megfogalmazni, a megoldás helyessége mellett érvelni, mások megoldását megérteni.  Tudjon csoportban dolgozni, mások megoldását elfogadni, segítséget adni és kapni.  Életkori sajátosságának megfelelő szinten legyen igénye a problémamegoldásra, a folyamatos munkára.  Legyen kitartó és motivált a problémamegoldásban  Alakuljon ki minden tanulóban a saját önálló tanulási és feladatmegoldási stratégiája

172

IDEGEN NYELV 5-6. évfolyam A NAT szerint az Idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterület a következőket jelenti: Idegen nyelvi kommunikáció „Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.”

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.”

173

A kulcskompetenciák fejlesztése: Az idegennyelvi kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódó más kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Digitális kompetencia  Hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia Mind a megfigyelések, mind a 2000. évi felmérésben megkérdezett tanulók által adott válaszok azt támasztják alá, hogy a leggyakoribb osztálytermi eljárások még mindig a nyelvtani gyakorlatok, a hangos olvasás, a fordítás, a kérdés-feleletre épülő szóbeli drill. Legritkábban a párbeszédek, szerepjátékok, pár- és csoportmunkák, nyelvi játékok fordulnak elő. Ugyancsak kiderült, hogy a versenyszellemet erősítő kompetitív tanulásban a magyar tanulók az átlagnál jobbak, viszont az OECD- átlagnál kevésbé. Pedig a nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy az együttműködésen alapuló tanulási stratégiák sem kevésbé eredményesek, tehát a két módszer együttes alkalmazása tűnik a leginkább célravezetőnek. Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A két tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása párhuzamos interakciók révén. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával A 10–12 éves tanulók idegennyelv-oktatásában kiemelkedő szerepet játszanak azok a módszerek, amelyek a leginkább alkalmasak a célnyelvi dalok, mondókák, történetek, mesék feldolgozására, illetve amelyek révén a tanulók a nyelvet, mint a kommunikáció eszközét élik meg. Pl. felfedezés, megbeszélés, vita, dráma, játék. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését leghatékonyabban az együttműködésre épülő kooperatív tanulási formák szolgálják, pl:  Pár- és csoportmunka (szakértői mozaik, szóforgó, háromlépcsős interjú, diákkvartett, stb.)  Projektmunka Követelmények a 6. évfolyam végére:  A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki, és maradjon ébren a nyelvtanulás iránti kedvező attitűd és a motiváció, ami alapvető az élethosszig tartó nyelvtanulás szempontjából.  A nyelvtanuló legyen képes a 6. évfolyam végére legalább az A1- vagy az A1 szint elérésére egy idegen nyelvből.  A tanuló legyen képes a hatékony nyelvtanulási stratégiák használatára a továbbhaladás és az önálló nyelvtanulás céljából.  A nyelvi készségek közül elsődlegesen a beszédértés és a beszédkészség területén érjen el eredményeket, de tanulja meg az olvasást és az írást a beszédértés és a beszédkészség fejlesztésének szolgálatába állítani, és induljon el ezek önálló fejlesztésének útján is.

174

Tervezett időkeret: heti 1 óra, az 5–6. évfolyamon összesen 74 óra

1. Hallott szöveg értése    Fejlesztési cél

  

Fejlesztési feladatok Fejlesztendő kompetenciák

    

Tanulói tevékenységek

   

Fejlesztési követelmények

 

Idegen nyelvű információk megértése és adása, Interakcióban sikeres részvétel. Célnyelven együttműködés a tanárral és társaival a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiák használata. Igény kialakítása a tanulókban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani. Nyitott, érdeklődő, empatikus és segítő szándékú odafordulás más népek képviselői felé Egyszerű közlések lényegi és tárgyszerű tartalmának szűrése Kultúrák közötti megértés és közvetítés fejlesztése Hatékony időbeosztás A művészetek, a zene, irodalom és a kreatív kifejezés formáinak megbecsülése Idegen nyelvű óravezetés során a legfontosabb utasítások, kérések megértése és végrehajtása Egyszerűen megfogalmazott hallott szövegből, (autentikus gyermekdal, vers, mondóka, rövid mese) információk gyűjtése Képekkel kiegészített egyszerű hallott szöveg tartalmának megértése A tanuló képes ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megérteni, arra cselekvéssel válaszolni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megérteni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérteni.

175

2. Beszédkészség  Fejlesztési cél

Fejlesztési feladatok

                  

Fejlesztendő kompetenciák

    

Alapvető, közvetlen szükségletek kielégítése céljából egyszerű közléseket alkalmazása, felszólítás, interakcióban való részvétel. Együttműködés a tanárral és társaival, Egyszerű konfliktusok kezelésére Rövid, egyszerű útbaigazítás. Másoktól dolgok, információ kérése. Rövid, egyszerű instrukciók közlése Számok, mennyiségek, költségek és idő kezelése. Bemutatkozás, mások bemutatása. Üdvözölés, elbúcsúzás, alapvető udvariassági formulák használata. Alapvető személyes információkra kérdez és ilyen információkat ad. Egyszerű kompenzációs stratégiák használata, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét. Gesztusokat, mimikát célszerűen használata. A jelentés tisztázását röviden kéri. A hallottak lassú, tagolt megismétlését kéri. Részvétel csoportos, páros felkészülés után interakcióban. Felkészülés után váratlan elem megjelenésével interakcióban vesz részt. Információcsere érdekében interakcióban vesz részt. különböző kifejezési eszközöket használva színesebb, egyénibb, kifejezőbb kommunikáció. az elért eredmények értékelése; megállapítja, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell még fejlődnie. megállapodásra jut, közös döntést hoz társaival; közös produktumot létrehozása társaival; munkamegosztás, az önálló csoportbeli szerepek vállalása. felelősségvállalás szavaiért, tetteiért sikerorientáltság

176





Tanulói tevékenységek          Fejlesztési követelmények

  

  3. Olvasott szöveg értése  Fejlesztési cél

   

Fejlesztési feladatok

 

Fejlesztendő kompetenciák

  

A tanuló egy párbeszédet követően összeírja, amit jól mondott, és azt, amit nem tudott elég világosan megfogalmazni, majd tájékozódik, segítséget kér, és újra eljátszik egy hasonló párbeszédet. Megvitatják, és közösen eldöntik, hogy egy 10 elemet tartalmazó listából melyik néhány legfontosabb elemet viszik magukkal egy sarkvidéki útra. Ezt követően csoportos prezentációt tartanak az „expedíció többi tagjának”, amelynek során döntéseiket megindokolják. Előadásukat közösen készített eszközökkel teszik szemléletessé Betanult szerepet változtatás nélkül és/vagy kis változtatással eljátszik. Nagyon egyszerű interjúban vesz részt. Rövid és egyszerű írott szöveget felkészülés után felolvas. Egyszerű szövegű dalt gyakorlás után elénekel. Elpróbált egyszerű szerepet eljátszik. Elkészült munkáját egy-egy mondattal ismerteti. Rövid csoportos prezentációban néhány mondat erejéig részt vesz. A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban; válaszol tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Személyére vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkozó ismerős szavak és nagyon alapvető fordulatok megértése Egyszerű instrukciók követése. Kreatív részvétel kommunikációs szituációban. Információgyűjtés különféle technikákkal Adott feladat megoldásához a szükséges ismeretek, anyagok és eszközök megszerzése; A rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet kivitelezése Egyszerű feliratokon, posztereken ismerős szavak, fordulatok megértése. Egyszerű informatív szövegekből (pl. prospektus, menetrend) alapvető, tárgyszerű információ gyűjtése Rövid, egyszerű írásos útbaigazítás követése.

177

Tanulói tevékenységek

   

Fejlesztési követelmények



Egyszerű közlések, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. A legegyszerűbb közlésekből, szövegekből megszerzi a neki fontos lényegi és tárgyszerű információt. Általános tájékozódás céljából nagyon egyszerű szöveget olvas. Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

4. Íráskészség Fejlesztési cél

Fejlesztési feladatok

Fejlesztendő kompetenciák

      

Tanulói tevékenységek

    

Fejlesztési követelmények



Szavakból vagy nagyon rövid mondatokból álló tárgyszerű írásbeli közlés. Listát ír Egyszerű képeslapot ír. Saját és mások alapvető személyes adataival formanyomtatványt tölt ki. Rövid, egymondatos üzenetet megfogalmazása. Magáról, ismert és kitalált személyekről egyszerű fordulatokat és mondatokat közlése Fotómontázst készít magáról, amihez bemutatkozó szöveget, verset ír, ezt előadja, kiállítja Nyomtatványt tölt ki. Posztert készít. Rövid üzenetet, sms-t ír. Listaverset készít saját magáról vagy általa ismert személyről, helyről, dologról, helyzetről. A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. Saját és mások alapvető személyes adataival formanyomtatványt tud kitölteni

178

TÖRTÉNELEM 5–6. évfolyam Történelemórán elsősorban a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére van lehetőség, mely a NAT szerinti megfogalmazásban a következőket jelenti: Szociális és állampolgári kompetencia „A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.”

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal

179

valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

Az Ember és társadalom műveltségterület fejlesztési feladatainak szerkezete: 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különböző modelljei keretében történhet. Az utolsó fejezet olyan – nem egyértelműen megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó – kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmaztuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek. Javasolt időkeret: heti 1 óra, az 5–6. évfolyamon összesen 74 óra 1. Ismeretszerzés, tanulás Fejlesztési cél Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Fejlesztési feladatok Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Hatékony, önálló tanulás Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Kiemelt fejlesztési Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatok A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire

180

Fejlesztési követelmények

A tanuló legyen képes:  személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből önálló ismeretszerzésre (pl. az ókori világ csodáinak térképen való megkeresése; Egri csillagok c. film alapján Dobó István szerepe);  emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésére (pl. a család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban; az ókori görög és a mai lakóház összehasonlítása; az ókori római és a mai iskola összehasonlítása);  a műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasására (pl. Ószövetségi történetek);  szövegekben kulcsszavak és kulcsmondatok keresésére (pl. Vértesszőlős – Samu);  adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban információk gyűjtésére (pl. Mondák Róma alapításáról);  információhordozók (segédkönyvek, atlaszok – pl. helynév megkeresése a térképen, lexikonok – pl. megadott címszó megkeresése stb.) önálló használatára;  a tanult ismereteknek új feladathelyzetekben való felhasználására (pl. az ókori és a jelenkori olimpiák sportágai).

181

2. Kritikai gondolkodás Fejlesztési cél Az önálló véleményalkotás képességének kialakítása Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől (pl. mondák, mítoszok). Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Nagy Sándor, I. István, Dózsa György, Kolumbusz tetteinek lehetséges motivációi). A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása (pl. Julius Caesar – „A kocka el van vetve”). Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző Fejlesztési feladatok szempontokból (pl. a muhi, a mohácsi csata a két ellenfél nézőpontjából). Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán – a vízözön története; trójai háború: az aranyalma mítosza, Íliász, Odüsszeia). Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Kiemelt fejlesztési Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatok A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire A diákok különböző információk feldolgozása során legyenek képesek:  különbséget tenni tények és vélemények között; Fejlesztési követelmények  tanulják meg az információt kritikusan szemlélni;  a történelmi–társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni;  e jelenségeket összehasonlítani. 3. Kommunikáció Fejlesztési cél A hatékony kommunikáció képességének kialakítása

182

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről (pl. tanulói kiselőadás Schliemannról, Odüsszeusz kalandjairól). Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról (pl. a nagy Fejlesztési feladatok földrajzi felfedezések okai és következményei). Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése (pl. a magyarság vándorlásának állomásai). Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése (pl. szituációs játék a pun háborúkról; az ókori gyermekjátékok, a maratoni futás, Krisztus születése, Julius Caesar meggyilkolása, Attila halála és temetése, a magyarok vérszerződése, a honfoglalás eljátszása; Mózes átkel népével a Vörös-tengeren). Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Énkép, önismeret Hon- és népismeret Kiemelt fejlesztési Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra feladatok Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire A tanulók:  szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában;  tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni; Fejlesztési  legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy követelmények témáról különböző információk alapján;  sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait, véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki;  legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. 4. Tájékozódás térben-időben Hatékony történelmi tudat kialakítása időbeli és térbeli tájékozódási Fejlesztési cél képességek fejlesztésével

183

Fejlesztési feladatok

Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. Krisztus előtt, Krisztus után, a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején, a török hódoltság idején). Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése saját, szüleik és nagyszüleik életének főbb eseményeiről). Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása (pl. Róma alapítása, Kr. e. 753, Romulus és Remus, anyafarkast ábrázoló szobor, IV. Béla, muhi, 1241, Dózsa György, 1514, parasztfelkelés). Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről (pl. római, arab, oszmán terjeszkedés nyomon követése). Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Matematikai kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok

Fejlesztési követelmények

Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulás tanítása A tanulók legyenek képesek:  idő tagolására szolgáló kifejezések használatára;  időmeghatározásra más ismert eseményre, jelenségre való utalással;  idő ábrázolására téri-vizuális eszközökkel;  néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismeretére, az évszámok segítségével történő tájékozódásra;  a tanultak elhelyezésére az időben a kiemelt időpontokhoz képest;  egyszerű kronológiai számításokra;  események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítására.  A tanulók tudjanak elhelyezni a térképen tanult eseményeket, és tudjanak ahhoz rendelni neveket, helyszíneket.  A diákok szerezzenek gyakorlatot különböző méretarányú térképek olvasásában, a térkép legfontosabb elemeinek felismerésében és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.

184

5. A tartalom kulcselemei A folyamatosság, az értékek megőrzése és a változás–változtatás Fejlesztési cél történelmi szerepének megértetése Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy  további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (pl. Pannónia római kori településeinek, ókeresztény emlékeinek, a török kor építészeti emlékeinek megismerése tanulmányi kirándulás, képeslapok, újságképek segítségével);  megismerjenek néhány mondát, elsősorban a magyar történelemből;  a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a honfoglalók élete, török világ Magyarországon, Mátyás udvara);  egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése, a higiénés szokások alakulása – pl. pestis-, kolera-, himlőjárványok);  ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel;  ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról (pl. azték, inka); Fejlesztési feladatok  ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban (pl. az ókori görög, római és a mai lakóház összehasonlítása);  különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el (pl. hősök és csaták, kurucok–labancok);  további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról;  ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal;  tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban;  felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései.  Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat.  Egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. Hatékony, önálló tanulás Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia

185

Hon- és népismeret Kiemelt fejlesztési Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra feladatok A tanulás tanítása Gazdasági nevelés A tanuló legyen képes:  az alapvető fogyasztói magatartásminták megismerésére;  a reklám és marketinghatások szerepének értelmezésére;  a múltból származó történeteket a szereplők nézőpontjából különbözőképpen értelmezni;  tájékozódni az emberek, a gyerekek életmódjáról napjainkban a világ különböző pontjain;  kommunikációt folytatni az egyén és a közösség viszonyáról, az emberek közötti különbségekről;  egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan tanulmányozni;  a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját Fejlesztési mélységében tanulmányozni; követelmények  ismeretek szerzésére:  a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;  a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, kiemelkedő személyiségeiről;  az európai történelem jelentős állomásairól, az Európán kívüli civilizációkról;  az emberek hétköznapjairól különböző korokból és kultúrákból;  a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról. 6. A reflexiót irányító kérdések Gondolkodásfejlesztés, lényegkiemelés, összefüggések keresése, ok– Fejlesztési cél okozati viszony feltárása, nézőpontok ütköztetése Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.  Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól?  Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?  Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? Fejlesztési feladatok  Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése?  Miért vannak szegények és gazdagok?  Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját?  Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át? Anyanyelvi kommunikáció Fejlesztendő Hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia

186

Kiemelt fejlesztési feladatok

Fejlesztési követelmények

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Gazdasági nevelés A tanulás tanítása A tanulók legyenek képesek:  lényegkiemelésre (pl. grafikon, diagram, táblázat adatainak értelmezése);  összefüggések keresésére (pl. a piramisépítés és a túlvilági lét kapcsolata);  ok–okozati viszony feltárására (pl. a római hódítások hatása az államszervezetre, a hadseregre, a társadalomra, a gazdaságra);  nézőpontok ütköztetésére, vitapartnerek meggyőzésére, érvelésre, indoklásra (pl. szituációs játék a népgyűlésről).

187

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-6. évfolyam A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott célok, értékek és kompetenciák az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen kisebb-nagyobb mértékben mind megjelennek. E műveltségterület tartalmilag leginkább a Természettudományi és technológiai kompetencia és a Kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában vállal szerepet. Más értelemben a műveltségterület célja és feladata, hogy az iskolát befejező tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. (Kiemelten jelezve a nagyobb hangsúllyal meglevő elemek.) Természettudományos kompetencia: „A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.” (NAT) „Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. „ (NAT)

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: „A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a

188

kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.” (NAT)

„Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.” (NAT) Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció kompetencia Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Az alábbiakban felsorolt kiemelt fejlesztési feladatokat a technika és életvitel műveltség terület -jellegénél fogva kisebb-nagyobb mértékben- mind magába ötvözi. (Kiemelten jelezve a nagyobb hangsúllyal meglevő elemek.)

Kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép és önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat –egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés  Környezettudatosságra nevelés  A tanulásra tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőttlét szerepeire

189

Ember és környezete A kommunikáció eszközei és módjai Anyagok és alakításuk Tervezés és építés, Háztartástan, életvitel Gazdálkodás a fejlesztési célok, fejlesztési feladatok (benne fejlesztési tartalmak) fejlesztendő kompetenciák és fejlesztési követelmények struktúrája. Ezek a témakörök tematikus tananyagegységként az 5. és 6. évfolyamokon egyaránt jelentkeznek. A javasolt időkeret az 5-6. évfolyamra számolva 37 óra. (Az 5-6. évfolyamon összesen 74 óra van.)

190

Témakör: Ember és környezete, Háztartástan, életvitel Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 9 tanítási óra Legyen képes a munka és a technika szükségességgének, Fejlesztési cél jelentőségének (haszna és veszélyei) a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás szerepét felismerni emberi életben. A mesterséges környezet: A közvetlen mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről. A személyes hatások, lehetőségek és szerepek felismerése a közvetlen környezet kialakításában. A mesterséges változásai kapcsolatának felismerése, vizsgálata. A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása. A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása: Családtagok, barátok, iskolatársak technikai eszközökkel kielégíthető szükségleteinek felismerése. Technikatörténeti érdekességek megismerése. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése. Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere: A társadalmi és a természeti környezet összefüggésének megismerése, gyakorlati példákhoz kapcsolható tevékenységek, Fejlesztési feladatok pályák. A környezet használata, élet a környezetben: A környezet, a tárgyak használata, a célszerű környezet szépsége. A tárgyak, mint eszközök funkcióinak felismerése a környezetalakításban.

Fejlesztendő kulcskompetenciák Fejlesztési követelmények

Választható fejlesztési tartalmak: A rendszerfogalom megértése, az ember legfontosabb szükségleteinek ismerete. A környezet alapfogalmainak, az ember környezetalakító tevékenysége és annak hatása. Tájékozódás a természetes és mesterséges (technikai) környezetben. A mesterséges környezet gondos körültekintő a felhasználása a különféle (megújítható) energiaforrások tükrében. A természeti népek egyszerű eszközei és használatuk technikatörténeti vonatkozásai. Harmonikus környezet kialakítása bútorok ételek, ajándéktárgyak, munkadarabok esztétikus díszítése, lakás és iskola otthonossá tétele. Természeti folyamatok megfigyelése, törvényei  Természettudományos kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétika-művészeti kompetencia  Legyen képes magában foglalni az ember környezet átalakító tevékenységének megnyilvánulásait és az ez által okozta változásokat és azokat értése meg. Tudatosuljon benne az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és

191

 

közösségi felelősség. Alakítson ki kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, a fenntarthatóság tiszteletét – különösen a tudományos és technológiai fejlődés- saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Legyen képes, hogy a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Gyakorlati tevékenysége során létrehozott alkotásoknál (a funkción túl) legyen igénye azok esztétikus megjelenítésére is.

Témakör: A kommunikáció eszközei és módjai Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 8 tanítási óra Legyen képes a különféle információhordozók, dokumentumok, Fejlesztési cél segédleteket használatára, azoknak a célnak megfelelő kiválasztására. Tudja indokolni a tervezéshez felhasznált segédlet kiválasztását. Dokumentum típusú szövegek (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) alkalmazása. A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, lexikonok, szótárak, technikai-háztartási mindentudók, műszaki szakkönyvek, zsebkönyvek és összefoglalók) használata. A segédletek alkalmazásának indoklása, és kapcsolódása az egyéni tervekhez.

Fejlesztési feladatok

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Fejlesztési követelmények

Választható fejlesztési tartalmak: Alapvető hagyományos nyomtatott, taktilis és korszerű analógdigitális információhordozók. Rendelkezésre álló dokumentumokat és azok kiválasztásának szempontjai. Az informatikai fejlődés irányai. Információ átadás története (beszéd, füstjel, rovásírás, fényjel, könyv, telefon, távíró, telex, rádió, televízió, telefax, mobiltelefon, számítógép, fénymásolók, internet hálózat). Információátadás (kódolás-dekodolás), továbbítás, tárolás folyamata gyakorlati működtetése. Számítógép fő egységei és üzembehelyezése. Logikai áramkörökhöz elméletei és gyakorlata, logikus, algoritmikus gondolkodás alkalmazása.  Anyanyelvi kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  Hatékony önálló tanulás kompetencia  Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.  Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni

192

 

és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Sajátítsa el az információs társadalom technológiájának magabiztos, kritikus eszközhasználatát, az írott és képi dokumentumok alkalmazhatóságát Tegyen szert az információval és idővel történő hatékony gazdálkodás képességére.

193

Témakör: Tervezés, építés Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 10 tanítási óra Ismerje meg, lássa át az alkotás folyamatát, annak lépéseit a Fejlesztési cél probléma felismeréstől a problémamegoldásig Problémafelismerés Problémaérzékenység, problémafelismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: A probléma felismerése, az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. Különös tekintettel az emberi szervezetet károsító anyagokkal való kapcsolatba kerülés lehetőségére. A technikai probléma megfogalmazása: A probléma lényegének megfogalmazása szóban és vázlatrajzban. A probléma gyakori előfordulása pályaterületenként. Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása: A rendeltetésnek, a formának, a készítési eljárásnak, és az anyagnak nagyjából megfelelő megoldás kiválasztása. Az ötlet elmondása néhány mondatban, vázlatrajzban, 2-3 lépéses technológiai terv írása. Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban: Az elképzelés rögzítése, közlése anyagban, kész tárgyban, térbeli makettben, szóban, írásban, látszati rajzban. A terv bemutatása, indoklása szóban. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek: Fejlesztési feladatok A terv funkcionális és formai megfelelésének, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak megfelelő megoldás kiválasztása és elkészítése saját vázlat, tervrajz, minta alapján. Az alkotás örömének átélése a tevékenységben. Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás) A kivitelezéshez, készítéshez szükséges terv, gondolat megértése, kifejezésének képessége vázlatrajzban, szóban, anyagban, vagy kész tárgyban. Jellemző tulajdonságok kiemelése a feladatmegoldáshoz kapcsolódóan. Ítélőképesség az alkotófolyamat minden pontján: Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális és formai megfeleléséről, az eljárás célszerűségéről és gazdaságosságáról. Ízlésítélet megfigyelés alapján. Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség Az egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok kezelése, mérés. Individuális különbségek az anyagok kezelésében, anyagérzékenység. Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció) A gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma-, anyag-,

194

szerkezet- és eljárási ismeret. Az ehhez kapcsolódó pályakörök meghatározása. Szervezőkészség: Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. Az időbeosztás és a tempó mint egyéni sajátosság szerepe. A tevékenység és eredményének értékelése: Magatartásformák Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. A tanár, a tanulók véleményének figyelembevétele. Az erősségek és a gyengeségek elhatárolása. Képességek Az alapfokú alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek szerepe az alkotó- és elemzőfolyamatban. Az erősségek és a hiányok megfogalmazása. Készségek, jártasságok A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása. A gyakorlati és az elméleti beállítódás elkülönítése Ismeret, megismerés Egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre. Ítélőképesség, döntésképesség Az alkotás funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A döntés indoklása. A döntés természetének definiálása.

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Fejlesztési követelmények

Választható fejlesztési tartalmak: Probléma felvetéstől, megfogalmazásától a tervezésen át a problémamegoldásig vezető út. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés és rajzjelek. A tervezés folyamata, vázlatrajzkészítés, vetületi ábrák a funkció, forma és esztétikum szerepe a tervezésben. Modellek, makettek szerepe, egyszerűbb épület makett készítés Az alkotásokkal létrehozott terek (város, falú, lakás, kert stb.), formák esztétikuma, funkcionalítása, ergonomiája és környezetkímélése. A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, berendezési szempontok a részek kapcsolatai, környezete és az energiatakarékos működtetése.  Anyanyelvi kompetencia  Természettudományos kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményező és vállalkozói kompetencia  Legyen képes a probléma felvetését és megoldási lehetőségeit, az ehhez kapcsolódó fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket, véleményeket, kifejezéseket és értelmezéseket szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), megfogalmazni és ennek során törekedni a helyes és kreatív

195







nyelvhasználatra. Legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a felmerülő problémák megoldása során. Kritikus attitűddel rendelkezzen a fenntarthatóság környezetre vonatkozó elvárásait tekintve. Legyen képes hatékonyan kommunikálni, vegye figyelembe a problémamegoldáshoz, tervezéshez kötődő különféle elképzeléseket, nézőpontokat tudjon különféle munkaformában, módszerekben (projekt, team, csoport) tevékenykedni. Tegyen szert olyan készségekre, képességekre, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

Témakör: Anyagok és alakításuk, háztartástan-életvitel Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 10 tanítási óra Alakítsa ki a követendő munkavégzési és tanulási szokásokat, a helyes időbeosztásra és a környezeti, a technológiai rendre Fejlesztési cél vonatkozóan. Legyen jártas a különféle anyagok alakításában és ebből fakadó tapasztalatok általánosításában, a környezettudatos életmód folytatásában. Fejlesztési feladatok Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás: Figyelem és elővigyázatosság az eszközök, szerszámok használatában. Rend, időbeosztás. Az érdeklődés és munkamód szerepe az időbeosztásban. Megfigyelés, vizsgálat: Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése. A tapasztalatok általánosítható következtetései a képességekre, érdeklődésre vonatkozóan. Technológiai rend, térszemlélet: Eredményes műveleti (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban. Konkrét pályaterületek, ahol dominánsak a térbeli tájékozódás követelményei. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás: Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a tudatos vásárlásra. A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. Eszközhasználat, munkaszervezés: Jó testtartás, jártasság az anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Pályaorientáció Az egyéni vonzódás és a képességek. Választható fejlesztési tartalmak: Rend tisztaság szabálykövetés időbeosztás: Önmaga és környezete tisztántartása, a tisztítás, tisztálkodás módjai és korszerű eszközei.

196

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Fejlesztési követelmények

Konyhában, technikateremben a higiénikus munkavégzés feltételei, egyszerűbb étel készítése, ízléses terítés, tálalás balesetmentes eszközkezelés. Munkadarabok (makett, modell, étel stb.) elkészítése során alkalmazott szabályok, algoritmusok fontossága a rendelkezésre álló időkeret figyelembevétele. Megfigyelés vizsgálat: Megfigyelések alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása, rendszerezése. Munkadarab készítése során szerezzen tapasztalat. A természetes és mesterséges anyagok tulajdonságainak megismerése, alakíthatósága és felhasználás lehetőségei. Technológia térszemlélet: Technológiai folyamatok, technikai rendszerek elemzése, egyszerű géprendszerek, irányítási formák bemutatása, készítése, az anyagkiválasztás szempontjai. Alapvető háztartási munkák technológiája az esztétikus környezet kialakítása, egyszerűbb díszítőelemek készítésére a textíliák fajtáinak felismerése, csoportosítására, tulajdonságainak értelmezésére. A környezet alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a környezetben. A mesterséges környezetben való helyes viselkedés. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Környezete tudatosan alakítása a környezetkímélő, környezettudatos, technológiák figyelembevételével. Tárgyiasult környezetben, erőforrásokkal, anyagi javakkal történő takarékos gazdálkodás. Anyagi és humánerőforrás összefüggései lehetőségei: energia, ár, gazdálkodás, jövedelem, gazdaságosság és a takarékosság követelményei a családi gazdálkodásban. Szelektív hulladékgazdálkodás jelentősége, a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei. Korszerű környezetkímélő konyhatechnikai eszközök használata. Az egészséges táplálkozási szokások kialakításának alapanyagai, módjai. A szakképzettség szerepe, jelentősége, felhasználása a gazdaságban betöltött szerepe.  Anyanyelvi kompetencia  Természettudományos kompetencia  Hatékony önálló tanulás kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Rendelkezzen saját higiéniás egészségére vonatkozó ismeretekkel értése meg az egészséges életvitel ebben játszott szerepét.  Megfigyelései során szerzett tapasztalatait tudja összegyűjteni, rendszerezni szóbeli illetve írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.  Legyen képes a technológiai folyamatok alkalmazásának a természetre gyakorolt hatását mérlegelni. Tudja mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, 197



berendezések megismerésében és működtetésében, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében. Legyen képes cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében a környezettudatos magatartás alapján. Legyen képes a közös munkára, és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

198

5. sz. melléklet Az Általános iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK integrációs programja: Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Két éves bevezetési ütemterv I.

Az alkalmazás feltételei:

1. Az integrációs stratégia kialakítása: Az integrációs stratégia kialakításának első lépéseként elkészítettük az önértékelést. Az önértékelés során áttekintettük az intézmény helyzetét, felmértük a HH és a HHH tanulók számát, átnéztük a vonatkozó törvényi előírásokat. Az előbbi adatokat az intézményi önértékelés tartalmazza. Ezt követően meghatározásra kerültek a következő célok:  A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményekben feleljen meg a jogszabályban előírtaknak.  Az intézmény tartósan legyen képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére.  Multikulturális tartalmak épüljenek be a helyi tantervbe.  Az intézmény párbeszédet alakítson ki minden szülővel.  Az intézményben működjön a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.  Nőjön az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma  Csökkenjen az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.  Nőjön az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.  Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javuljanak.

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése: Az óvodából az iskolába való átmenet segítése:

Mikor?

Hol?

Ki?

Mit és Felelős hogyan? menedzsment tag Óvoda képviselőit A sokorópátkai óvoda tagintézmény vezetője az iskolában is tanít. bevonják a Mindkét tagintézmény vezető tagja az IPR- fejlesztést végző menedzsment csoportnak. munkájába A tagóvodákban ugyanazokat feladatokat végezzük el, mint az iskolában: 199

 

Kapcsolat felvétel a jegyzőkkel. Szülői nyilatkozatok összegyűjtése.

Felelős: tagintézmény vezetők Határidő: minden tanév szeptember 30. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően( 11/1994 (VI.8.) MKM 39/D.§ (3), 39/E. § (1) bekezdések alapján. Összesítő táblázat, amelyet minden tanév elején ki kell tölteni. Ennek a táblázatnak a mellékletei a jegyzői és a szülői nyilatkozatok. Tanulók

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Azoknak a tanulóknak a Fő száma, akiknek a szülei % közül egyik sem rendelkezik alapfokú iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül Azoknak a tanulóknak a száma, akik mindkét fenti kritériumnak megfelelnek Az iskolaigazgató által a képesség-kibontakoztató felkészítésre javasolt tanulók száma (max 10%) A tanulók száma összesen

Iskolánkban évfolyamonként egy osztály működik. A HHH tanulók arányának számításánál ez nehézséget jelenthet. A tanulók létszámának meghatározásánál figyelembe kell venni az igazgató hatáskörébe tartozó létszámot is. 3. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése:

Partneri célcsoportok 1, Szülői ház –minden szülő

Képviselő neve A mindenkori szülői közösség elnöke. 2, Gyermekjóléti szolgálat Zsugonitsné Varga Melinda 3, Szakszolgálat: A szakszolgálat vezetője 4, Középfokú oktatási Pályaválasztási felelősök intézménnyel 200

6, Civil szervezetekkel:

A civil szervezetek vezetői

A partnerekkel való kapcsolat formáit az éves munkaterv tartalmazza.

II.

A tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemei:

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. A vastag betűvel kiemelt programelemeket választotta iskolánk. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

201

multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program III.

Várható eredmények:

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik :     

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. 3. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. 4. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. 1. 2.

202

IV.

Két éves bevezetési ütemterv

CÉL Az iskola PRstratégiájának kialakítása

FELADAT

Honlap tervezése, feltöltése. Programok, eredmények nyilvánosságra hozása (napilapok, iskolaújság, hírlevél, stb.) A 2. Angol nyelv idegennyelv bevezetése bevezetése. fakultatív A jelleggel. tanulólétszám Az iskola megtartása, tevékenységét illetve népszerűsítő növelése. programok (pl.: községi rendezvények, vetélkedők), működő projektek Növekedjen a Pályaorientációs HHH tanulók tevékenységek: továbbtanulási előadások, aránya az tanfolyamok, érettségit adó előkészítő

ERŐFORRÁSOK ANYAGI EMBERI Számítógép, Számítástechnika program, szakkör éves díj, Programfelelősök, nyomtató, DÖK nyomtatási költségek

Óradíj, utazási költség, taneszközök. Előadó díja. Kellékek, jutalmak.

Szaktanár

Előadó díja, utiköltség, promóciós kiadványok.

Osztályfőnök, munkaközösség

Előadó, szervező személy, közreműködők.

FELELŐS ÜTEMEZÉS EREDMÉNYEK Szakács Sándor Szakács Sándor

I. FÉLÉV 2007. június 10. 2007. június 20.

Az elkészült honlap megtekinthető. A megjelent cikkek, képek, hírek elérhetők.

Működő honlap, látogatószámláló, levelek. A tájékoztató anyagok eljutnak az érintettekhez.

Beindul az oktatás.

Tantárgyfelosztás, órarend, munkaterv, napló, tájékoztatófüzet. Tanulónyilvántartás, naplók, statisztikák.

Inotayné Pécsi Mária

II. FÉLÉV 2007. szept. 1.

Inotayné Pécsi Mária

2008. jan. 30. Az osztályok tanulói létszámai nem csökkennek, esetleg nőnek.

Inotayné Pécsi Mária

II. ÉV 2008. április 30.

203

INDIKÁTOROK

Növekedik az arány

Középiskolai visszajelzések, statisztikák

iskolákba. Feladatbank létrehozása

foglalkozások. Anyaggyűjtés, rendszerezés, tárolás

Számítógép, nyomtatási költség

Szaktanárok, munkaközösségvezetők Paárné Petrovicz Tünde

2008. június 15.

204

A feladatok hozzáférhetők

Nyomtatott vagy elektronikus forma.

6. sz. melléklet A Sokorópátka, Gic községek intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi programjából adódó intézményi feladatok: Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 71/2007.(X.10.) számú határozatában, Gic Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1/2008.(I.14.) számú határozatával elfogadta az intézmény fenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi programját. A programban foglaltak érvényesek az Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK intézményegységeire. Az esélyegyenlőségi programból a célkitűzések, az önkormányzat kötelezettsége és felelősségek, az akcióterv, a megvalósítás, a monitoring és a nyilvánosság biztosítása fejezeteket emeltük át jelen programba. Célkitűzések A település a program megfogalmazása során az oktatás területén a következő célokat tűzi ki annak érdekében, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentes, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.  oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása,  esélyt teremtő intézkedések a HHH-s tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Esélyt teremtő intézkedéseink a következő területre terjednek ki:  az intézmény beiskolázási körzethatárának áttekintése,  az óvodáztatás feltételeinek biztosítása valamennyi HHH-s gyermek részére,  jóléti intézkedések a HHH-s tanulókat illetően az ingyenes étkeztetés és a tankönyvellátás érdekében. Az önkormányzat kötelezettségei és felelőssége Sokorópátka község önkormányzata a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért felelős személyt nevez ki, akinek felelőssége:  Annak biztosítása, hogy a település lakói, elsősorban az oktatási intézmények és a szülők, érintett társadalmi partnerek megismerjék a programot.  A program megvalósításának koordinálása, a végrehajtás nyomon követése.  A közoktatás dolgozói és az önkormányzat döntéshozói kövessék a programban foglaltakat.  Az önkormányzat és a közoktatás dolgozói megkapják a szükséges felkészítést és a segítséget a program megvalósításához.  Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tenni a szükséges lépéseket.

205

Az önkormányzati tisztségviselők és az intézményvezetők felelőssége:  Az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete.  A diszkriminációmentes oktatás.  Ismeretek bővítése ezen a területen.  A közoktatási esélyegyenlőségi program ismerete, közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának.

206

Akcióterv

Helyzetelemzés

Cél

Intézkedés

Felelős

Határidő

megállapítása Közszolgáltatások feladatellátása nem teljes körű.

Rövid

távú Középtávú

indikátor Igény szerint gyermekjóléti alapellátások biztosítása.

a Igényfelmérés a bölcsőde, a családi napközi, a házi gyermekfelügyel et, valamint a családok átmeneti otthona feladatellátás iránt. A mennyiben HHH-s családok igénylik a szolgáltatást, úgy intézkedési tervek készítése annak megvalósítására. HHH-s A HHH-s Az óvodai gyermekek aránya gyermekek aránya intézmény a gici mindkét egységben és a tagóvodában intézményegységbe tagóvodában kiemelkedően n közel azonos HHH-s magas. legyen. gyermekek létszámának felülvizsgálata,

Jegyző, gyermekjóléti szolgálat

2010. szeptember 1.

Jegyző, óvoda 2007. intézményegysé 31. gvezető, Tagóvodavezető

Elkészül az A szolgáltatás igényfelmérés, feltételeinek szükség szerint biztosítottak. elkészül az intézkedési terv.

dec. Az óvodai intézmény egységben és a tagóvodában a HHH-s gyermekek létszámának felülvizsgálata.

207

indikátor

Az eredményekre alapozott intézkedési terv készítése.

Hosszú

távú

indikátor A szolgáltatás hozzáférhető valamennyi igénylő számára.

A HHH-s gyermekek aránya a két óvodában kiegyensúlyozottá válik.

intézkedési terv készítése. A lemorzsolódás Csökkenjen az Mentorálás Intézményvezet aránya az évfolyamismétlő program ő iskolában magas, tanulók aránya. kidolgozása az osztályfőnökök meghaladja az évfolyamismétlé országos átlagot. sben veszélyeztetett tanulók részére

Minden tanévben folyamatosa n

208

A mentorálási A mentorálási akcióterv akcióterv elkészítése. gyakorlatban történő kipróbálása. Az évfolyamismé tlő tanulók száma 50%-al csökken.

Az évfolyamismétlő tanulók száma alacsonyabb lesz az intézményben az országos átlagnál.

A 250 óránál többet hiányzó HHH-s tanulók aránya az iskolában magas, meghaladja az országos átlagot.

Csökkenjen a 250 óránál többet hiányzó HHH-s tanulók aránya.

Mentorálási Intézményvezet program ő kidolgozása a osztályfőnökök 250 óránál többet hiányzó HHH-s tanulók számára.

Minden tanévben folyamatosa n

A tanórán kívüli foglalkozásokon a HHH-s tanulók aránya nagyon alacsony.

A HHH-s tanulók aránya nőjön a tanórán kívüli foglalkozásokon, különösen a napközi és szakkörök esetében. Az óvodában nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel.

Akcióterv készítése.

Jegyző Igazgató, Osztályfőnökök , Gyermekés ifjúságvédelmi felelős További 1,5 fő Jegyző óvodapedagógusi Intézményvezet állás ő meghirdetése, és betöltése.

2007. december 1.

Az óvodapedagógusok is részesüljenek ilyen jellegű

Intézményi továbbképzési és beiskolázási terv felülvizsgálata.

2008. január 1.

Az óvodai intézmény egység és a gici tagintézményben a személyi feltételek a törvényi előírásnak nem megfelelőek. Az óvodapedagóguso k nem vettek részt hatékony

Intézményvezet ő Munkaközösség -vezetők

2009. december 1.

209

A mentorálási A mentorálás akcióterv gyakorlatban elkészítése. történő eredményes működtetése. A 250 óránál többet hiányzó tanulók száma 50%-al csökken. Akcióterv A HHH-s elkészítése. tanulók Családlátogatás aránya a keretében a tanórán kívüli szülők foglalkozások meggyőzése. on eléri a 20%-ot. Óvodapedagóg Pénzügyi usi állások fedezet meghirdetése. biztosítása.

A mentorálás gyakorlatban történő eredményes működtetése. A 250 óránál többet hiányzó tanulók száma eléri az országos átlagot.

Az óvodapedagógu sok 25%-a együttnevelést

Az óvodapedagógusok 75%-a együttnevelést

Az óvodapedagó gusok 50%-a együttnevelést

A HHH-s tanulók aránya a tanórán kívüli foglalkozásokon eléri a 25%-ot.

Az óvoda személyi feltételei a törvényi előírásoknak megfelelnek.

együttnevelést segítő módszertani képzéseken.

módszertani képzésben.

segítő módszertani képzésekre jelentkezik.

210

segítő módszertani képzésekre jelentkezik.

segítő módszertani képzésekre jelentkezik.

Megvalósítás A települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazott elvek beépülnek a közoktatási intézmények működését meghatározó stratégiai dokumentumokba. Önkormányzati Minőségirányítási Program: A fenntartó kéri, a közoktatási intézmény vezetőjét és dolgozóit, hogy az esélyegyenlőségi programban foglaltak alapján működtessék az intézményt. Biztosítsák a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a minőségi oktatást annak érdekében, hogy a HH-s és HHH-s tanulók eredményessége növekedjen.. Az ÖMIP-ben meghatározott módon az intézmények szakmai, törvényességi ellenőrzésén a fenntartó meggyőződik arról, mennyire járult hozzá az intézmény a program megvalósításához. Felelős: Vehrer Ferencné jegyző. Határidő: folyamatos, teljesítés legkésőbb 2011. október 30. Közoktatási-fejlesztési és Intézkedési Terv: Az esélyegyenlőségi programnak megfelelően a fenntartó az intézkedési tervében kifejti a következő feladatok megvalósítását:  A 3 éves HHH-s gyermekek óvodai fejlesztésének tárgyi, személyi feltételeit milyen módon tudja megtervezni.  Költségvetési támogatást igényel a HHH-s gyermekek/tanulók ellátására.  Igény szerint a közszolgáltatások megvalósítása a településen. Felelős: Vehrer Ferencné jegyző. Határidő: igény felmérésre: 2007. november 30. teljesítésre, ha van igény: 2008. január 1. Monitoring és nyilvánosság Az esélyegyenlőségi program nyomon követése az esélyegyenlőségi felelős feladata.  Minden évben ellenőrzi az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott akcióterv megvalósítását.  Meghatározza az adatgyűjtéshez szükséges információkat, majd elkészíti az információ begyűjtésének tervét: táblázatokat állít össze, interjút készít.  Feldolgozza az adatokat, majd az így elkészült eredményeket a település honlapján közzéteszi.  Tájékoztatja a program megvalósításában elért eredményekről a képviselő-testületet, lakossági fórumon a szülőket, pedagógusokat, tanulókat és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Konzultáció és visszacsatolás A program elfogadása előtt az esélyegyenlőségi tervet az érintett partnerek megismerik és élhetnek véleményformálási jogukkal. Ezen partnerek a következők: - szülők: szülői értekezleten, lakossági fórumon a szülők véleményét összegyűjtik, amennyiben szükséges, a tervet a véleményformálás alapján módosítják. Jegyzőkönyv: az elhangzott hozzászólások rövid összegzése. - civil szervezetek: a lakossági fórumon lehetőséget kapnak a véleményformálásra. Jegyzőkönyv: az elhangzott hozzászólások rövid összegzése.

211

A program eredményességének vizsgálata a folyamatban lévő feladatok végrehajtása során keletkezett dokumentáció alapján az esélyegyenlőségi felelős beszámolójával valósul meg évente. Szankcionálás Amennyiben az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az esélyegyenlőségi felelős intézkedési tervet készít 1 hónapon belül az akcióterv maradéktalan megvalósítására.

212

7.sz. melléklet Informatikai stratégia

Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK Sokorópátka Középtávú terv az intézmény informatikai fejlesztésére Az IKT stratégia részei:

Fontosabb információk: Mire vonatkozik a terv: Az IKT stratégiában megfogalmazzuk, hogy a tanulás-tanítás folyamatában milyen szerepet szánunk az informatikának. A célokat 2015-re tűzzük ki. Meghatározzuk a

megoldás

módját és ütemezését.

Számon kérhető

indikátorokat adunk meg.

Nem vonatkozik a terv az iskola adminisztrációjára.

Időtartama: 5 év

A stratégia felülvizsgálata: I. ütem: 2011. augusztus 31. II. ütem: 2013. augusztus 31. III. ütem: 2015. augusztus 31.

Az IKT stratégia és más iskolai dokumentumok kapcsolata: A pedagógiai program mellékleteként helyezzük el a dokumentációs rendben.

213

1. Vízió: 2015-re el szeretnénk érni, hogy a tanulás-tanítás folyamatában jelentős szerepet kapjanak az informatikai eszközök és módszerek. Legfontosabb iskolai és külső információs forrásközpontot elektronikus tárolók jelentsék. A tanítási módszerek alkalmazásakor (frontális, csoport és egyéni tanulási módok) kikerülhetetlen legyenek az informatika. A tanuló informatikai ismeretei, a tanárok IKT módszertani kultúrája olyan legyen, hogy képesek legyen az adott kor kihívásainak megfelelni. Ennek eredményeképpen 5 év múlva olyan helyzetet kell teremteni, hogy az -

infrastruktúra,

-

a tanárok motiváltsága, szakmai és módszertani kultúrája

-

tantervek és tananyagok

alkalmasak legyenek a kompetencia alapú tudás magasabb szintre emeléséhez modern IKT eszközök bevonásával. Szeretnénk elérni, hogy valamennyi tanulócsoportban alkalmazásra kerüljenek olyan módszerek, amelyekben használnak IKT eszközöket a tanárok. Ne kerüljön ki az iskolából olyan tanuló, aki nem tudja használni a számítógépet az ismeretszerzéshez és a tanuláshoz. Az itt szerzett ismeret alapot adjon a későbbi modern tanulási és képzési formákhoz. Konkrét vállalás: A közismereti tantárgyak tanításába bevezetjük az IKT-val támogatott foglalkozásokat a tanórák 35 százalékában. 2. Helyzetelemzés: I.. Legfontosabb információk 2010. tanév végi állapotnak megfelelően Az intézmény tanulólétszám 131 fő. A tantestületi létszám 12 fő. Nyolc osztályterem, egy szaktanterem, tornaterem és szertárak állnak rendelkezésre. Eszközállományunk folyamatosan javul. Minden helyiségből elérhető a nagysebességű, szélessávú internet. Egy helyiségben van interaktív tábla projektorral. A tantestület jelentős része rendelkezik valamilyen számítógépes képesítéssel, egy fő számítástechnika szakos általános iskolai tanár. Az IKT módszerek alkalmazásának elsajátítása érdekében minden pedagógus elvégzett egy 30 órás tanfolyamot. A hagyományos IKT eszközök használata folyamatos, az interaktív tábla használata is egyre gyakoribb.

214

Informatikai eszközök összegző táblázata megnevezés számítógépek

laptopok nyomtatók digitális kamera digitális fényképezőgép projektor interaktív tábla internet-csatlakozási lehetőség

helye szám.techn.terem, könyvtár, tanári szoba, ig.iroda tanárok használatában Tanári szoba, ig.iroda, könyvtár szám.tech. terem szám.tech. terem tanterem, könyvtár tantermek Minden helyiségből

db 20

megjegyzés vegyes konstrukciók

7 4

teljesen újak multifunkcionális, színes, lézer

1 1 2 1

Smart Sulinet közháló, grid-net, kábel-tv

Az adatok védelme A gépek vírusirtó programmal való ellátása: free vírusirtó programok alkalmazásával történik. (AVG Anti-Vírus Free) Tanulóink többsége és minden pedagógusunk internetes felületen kialakított e-mail postafiókkal rendelkezik. Rendszergazdánk nincs, a rendszergazdai feladatokat a számítástechnika tanár végzi. Az iskola weblappal rendelkezik. (http://amk.sokoropatka.hu) II.

SWOT

ERŐSSÉG

analizis

LEHETŐSÉG

Technikai feltételek. Unió támogatja az IKT eszközök használatát a tanórán. Fejlett infrastruktúra. Egyéb pályázati lehetőségek. Helyi vállalkozók A pedagógusok jelentős része már képzett. megnyerése. Országos tananyagfejlesztések. TÁMOP 3.1.4 jó tapasztalatai

GYENGESÉG

VESZÉLY

Lecsökken a tanulólétszám Nem minden pedagógus motivált Finanszírozási bizonytalanságok IKT túlzott mértékű használatától való félelem Politikai bizonytalanság. Később nem tartja fontosnak ezt a területet a felettes hatóság.

215

3. Problémafa: A cél eléréséhez bizonyos hiányosságokat kell pótolni. Ezeket a problémákat egy fastruktúrában rendezzük. A problémákat kibontjuk. A levélelemeken már olyan konkrét eseteket találunk, amelyekhez egy-egy részcél illeszthető.

Nem megfelelő feltételek a rendszer működtetéséhez

Az infrastruktúra és a technika hiányosságai

Személyi, szervezeti problémák

Nem korszerű tananyagok, taneszközök

Hiányos kiépített hálózat Vezeték nélküli hálózat hiánya

Motivációs problémák

Kevés az interaktív tananyag

Lassú internet Gyenge internet sávszélesség

Tanárok általános IKT ismeretei hiányosak

Kidolgozatlanok a tantervek

Interaktív eszközök hiánya(frontális foglalkozáshoz)

IKT módszertani hiányosságok

Nincs iskolán belüli elektronikus tananyagbázis

Tanulói laptop hiánya egyéni és csoportmunkához

Állandó technikai felügyelet megoldatlan

IKT eszközök a számítástechnikai teremre koncentrálódnak

Rendszergazda hiánya

216

4. Célfa: A célfa válasz a problémafában megfogalmazottakra. Szerkezete hozzá igazodik.

IKT elterjesztése az intézményben

Technikai feltételek javítása, eszközbeszerzések

Tanári motiváció növelése, ismeretek bővítése

IKT eszközök és módszerek alkalmazása a tanításban

Internet sávszélességének növelése

IKT alapismeretek helyi továbbképzésekkel

Tantervek fejlesztése az egyes tantárgyban (alap és kereszttanterv)

Wifi az egyes termekben, közösségi helyeken

IKT módszertani képzések külső előadóval

Az IKT módszerek beillesztése a tanmenetekbe

Interaktív eszközök elhelyezése tantermekben

Belső módszertani műhelygyakorlat megszervezése.

IKT segédanyag beszerzése az egyes tantárgyakhoz

Tanuló laptop alkalmazása

Külső mentorok, tanácsadók alkalmazása

Saját fejlesztésű IKT segédanyagok alkalmazása

Szavazó egységek alkalmazása

IKT jó gyakorlat átvétele más iskolától

IKT eszközök elhelyezése közösségi helyekre

IKT módszerek bevezetése a tanórán

Tantermi hálózat használata terem felügyeleti rendszerrel

Iskolai web alapú tananyagbázis fejlesztése, használata

Tanulói és tanári eportfólió megvalósítása az iskolában

217

5. A projektterv   

IKT eszközparkunk teljes lefedettségét meg kell valósítanunk a TÁMOP 3.1.4. és a TIOP segítségével az I. ütem zárására. Jó gyakorlat átvétele után, évente legalább egy intézményben történő látogatás. Tantervek fejlesztése koncentrikusan bővülő körben teljes lefedettségig a III. ütem zárására.

Teljesítmény indikátorok, sikertényezők: Sikerként éljük meg, ha  Az I. ütem zárására mérhetően javul a tantestület informatikai kompetenciája.  A tanfolyamok elegendő ismeretet adnak a kollégáknak IKT-alapú órák tartására.  A megismert módszereket alkalmazva eredményesebben tudunk dolgozni, a tanulók szívesebben tanulnak.  Tanévről-tanévre az eszközállomány mennyiségén és minőségén javítani, s az órák egyre nagyobb része lesz IKT eszközökkel támogatott.  A fejlesztési eredmények hosszabb távon megmutatkoznak a tanulók alkalmazásképes tudásában is.

218

8. sz. melléklet A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatósági terve a sokorópátkai Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK intézményeiben:

Általános Iskola: 1. Kompetenciaalapú programcsomag bevezetése: Intézményünkben a kompetenciaalapú programcsomagokat két területen, szövegértés szövegalkotás és matematika területen vezettük be minden évfolyamon. A következő tanévekben is nagy hangsúlyt fektetünk a kompetenciafejlesztésre, ezért a programcsomagok alkalmazását is így tervezzük. A szociális és életvitel kompetencia terület bevezetését 6. osztályban valósítottuk meg. A következő években is így tervezzük Az életpálya építés kompetencia terület megvalósítása 7 osztályban történt. A fenntartathatóság ideje alatt is ezt tervezzük. A programcsomagok bevezetése a kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága: SZŐ: szövegértés M: matematika SZO: szociális és környezeti komp. ÉP: életpályépítés I: idegennyelvi Évfolyamok Bevezetés Fenntarthatóság 2009/10. 2010/11. 2011/12. 2012/13. 2013/14. 2014/15. SZŐ SZÖ SZÖ SZÖ 1. SZÖ SZÖ M M M M M M SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ 2. M M M M M M SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ 3. M M M M M M SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ 4. M M M M M M SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ 5. M M M M M M SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ 6. M M M M M M SZO SZO SZO SZ SZO SZO SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ 7. M M M M M M I I I I I I ÉP ÉP ÉP ÉP ÉP ÉP SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ SZŐ 8. M M M M M M A táblázatban szereplő kompetencia alapú oktatásra épülő tanórák összes óraszámának 35 %-ában valósul meg a digitális tartalmak, taneszközök használata. 2. A kompetenciafejlesztés területén a módszerek közül alkalmazzuk a tanóraszervezés során a differenciálást, a kooperatív technikákat, az egyéni fejlesztést.

219

Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatás művészetek tantárgy és a történelem és hon és népismeret tantárgy bontás nélküli oktatásával valósítjuk meg három tanulócsoportban. Művészetek: 2. osztály rajz, ének Történelem – hon és népismeret 5. osztály Történelem- hon és népismeret 6. osztály 5.3.2.4. Egyéb tanulásszervezési módok (témahét, három hetet meghaladó projekt, moduláris oktatás) A 2010/11-es tanévtől kezdődően a fenti tanulásszervezési módok témáit, az érintett tanulócsoportokat, a megvalósításért felelősök körét a mindenkori éves munkatervben fogalmazzuk meg. Együttműködések- színházi, könyvtári- munkaterv szerint. Óvoda- Sokorópátka: Kompetenciaalapú programcsomag bevezetése az óvoda nagy csoportjában. Háromhetet meghaladó projekt- munkaterv szerint Témahét- munkaterv szerint Együttműködések- munkaterv szerint.

220

Törvényességi véleményezésre benyújtva: Sokorópátka, 2010. szeptember 6. Inotayné Pécsi Mária intézményvezető

Törvényességi véleményezés: Sokorópátka, 2010. szeptember

Dr Bertalanné Józsa Judit jegyző

221

A Sokorópátkai Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK Pedagógiai- Nevelési Művelődési Programjának jóváhagyása

A Pedagógiai-Nevelési-Művelődési Program módosításait és kiegészítéseit a nevelőtestület a 2010. augusztus 23-i nevelőtestületi értekezleten elfogadta.

Sokorópátka, 2010. augusztus 23.

Inotayné Pécsi Mária intézményvezető

Az Általános Iskola, Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK PedagógiaiNevelési-Művelődési Programjának módosítását és kiegészítését a képviselőtestület a 52/2010. (IX.8.) számú határozatával jóváhagyta.

Sokorópátka, 2010.szeptember 8.

Mecséri Lajos polgármester

222