A serdülıkor jellegzetes problémái
A serdülıkor Életkori periodizáció (Clauss – Hiebsch) prepubertás 10 – 12-13 év pubertás 12-13 – 17-18 év ifjúkor 17-18 – 20-24 év Gyakran a prepubertás idıszakában már, illetve az ifjúkorban jellegzetesen még (posztpubertás) elıfordulhatnak tinédzserkori problémák, jelenségek. Változás – 3 síkon 1. biológiai 2. pszichológiai 3. szociológiai 3 színtéren: család, iskola, kortárscsoport
1. Biológiai változások a. a hipotalamus és a hipofízis (agyalapi mirigy) által termelt hormonok indítják el a fejlıdést (növekedést serkentı, gonadotrop és kortikotrop hormonok termelése) b.
második alakváltozás, nemi mirigyek, mellékvese-kéreg mőködése → petesejtek, megtermékenyítésre alkalmas spermiumok → nemi hormonok mennyiségének növelése: • androgén (hím nemi hormon) • ösztrogén (nıi nemi szervek, mell növekedése) • progeszteron (méh nyálkahártya elıkészítése) mellékvese-kéreg: adrenalin – „mozgósító hatás” c. egyéb testi változások (elsıdleges és másodlagos nemi jelleg, fiziológiai változások) – nagy egyéni eltérések
Pubertáskori testi változások Lányok
Fiúk
Biológiai érés, a nemi szervek mőködése
Menstruáció jelentkezése (11-16 év); kezdetben a ciklus rendszertelen, a korszak végére szabályossá válik
Pollúció (éjszakai magömlés) (13-16 év); a korszak végére: szabályos, érett ondósejtek
Másodlagos nemi jellegek
Az emlıbimbó és a szeméremszırzet kifejlıdése
Megjelenik a szeméremszırzet, majd bajusz, késıbb a szakáll
Alkat
Testhossz változásai
Szembetőnı az ádámcsutka A nıiesedés indulása, a megjelenése, a hang testsúly gyarapodása, majd a mutálása, az izomzat nıies alkat, a kerekded erısödése (széles váll); a formák (mell, csípı) korszak végére a férfias alkat kifejezetté válnak és izomzat kialakul A testmagasság változása fokozott, majd növekedése lelassul, kialakul a végleges magasság (20 éves korra)
A testmagasság változása fokozott, majd növekedése lelassul, kialakul a végleges magasság (20-22 éves korra)
2. Pszichológiai változások -
a pszichoszexuális fejlıdés befejezı szakasza az identitás újraszervezése megváltozik a környezethez való viszony a kortárscsoport jelentısége megnı szülıkrıl való érzelmi leválás elindul az intim kapcsolatba lépni tudás elsajátítása a fejlett konfliktus-elhárító technikák formálása, stabilizálása a gondolkodás elválik a konkréttól, és absztrakttá válik képesség a formális logikára, összefüggések felismerésére, mőveletek használatára (ld. Piaget) elıtérbe kerül a fantázia, a kreativitás, az igazságérzet felfokozott az intellektuális érdeklıdés, a környezet megérteni akarása lehetıség a gondolkodás többszempontúságára
A pszichoszexuális fejlıdés befejezı szakasza Freud – genitális szakasz: Az Ödipusz-konfliktus megoldása => a családon kívüli szexuális partner megtalálása Erikson – identitás vagy szerepkonfúzió Feladat: az én-azonosság, a folytonosság, a koherencia megszerzése, az identitás megszilárdulása, stabil értékrendszer kialakulása Marcia identitás-státusz modellje
Elkötelezıdés LÉTREJÖTT Elkötelezıdés NEM JÖTT LÉTRE
Identitáskrízis VOLT
Identitáskrízis NEM VOLT
Megvalósított identitás
Korai zárás
(megélte a keresést és elkötelezıdött)
(keresés nélkül elkötelezıdött)
Moratórium
Identitásdiffúzió
(próbálgatja a lehetıségeket, még nem kötelezıdött el)
(sem keresés, sem elkötelezıdés nincs; az értékrend esetleges)
3. Szociológiai változások A serdülıkor jellegzetes krízisei, konfliktusai nem függetlenek attól a történelmi kortól és társadalmi környezettıl, melyben a folyamat zajlik. Kulturális antropológiai kutatások szerint (Mead) a primitív társadalmakban rövidebb és zökkenımentesebb (=> jól szabályozott társadalmi élet; hagyományok, szokások; kevesebb és egyszerőbb társadalmi szerep) Fejlett társadalmakban ~100 éve jelent meg a serdülıkori krízis (munkamegosztás differenciálódása, társadalmi rétegzıdés, szerepek bonyolultsága) 20. sz. második fele – ifjúsági kultúra megjelenése, fiatalság, mint önálló társadalmi réteg => kevésbé vonzó a felnıtté válás
A pubertáskor három alapvetı feladata 1. Szülıkrıl elszakadás
való
fokozatos
érzelmi
leválás,
2. A szexuális szerep személyiségbe való beépítése, az identitás újjászervezése és stabilizálása 3. A jövıbeli társadalmi szerepre való szocializáció (pályaválasztás, társadalmi normák beépítése a személyiségbe)
A szülıkrıl való fokozatos érzelmi leválás, függetlenedés, elszakadás Az önállósulás legfontosabb feltétele a viszony átalakulása segítés és hátráltatás a szülık részérıl – HIBALEHETİSÉGEK! túlzott szigor – nincs lehetıség a fokozatos kilépésre – hirtelen, válságos elszakadás túlzott engedékenység – túl sima leválás – a kamaszkori konfliktusok a korai felnıttkorra tolódnak Problémát jelent a destruktív, a szétesett család, a nemtörıdömség, az agresszivitás modellje önállósulás formái: 1. egyenrangú viszony fokozatos kialakítása 2. gyerek által kikényszerített, konfliktusos 3. túl korai 4. sikertelen (dependencia fennmaradása)
Kortárscsoport és a barátok hatása: a felnıtté válás segítıi - új érdeklıdési körök kialakulását segíti - szocializációs folyamat befolyásolói - érvényesülés itt: rangsor, stabilitás, összetartozás → az ifjúsági kultúra értékrendszere - barátságok: - érzelmi támasz, azonosulási minta – néha egész életre szólnak - elmélyüléssel a barátok száma csökken - kritériumok: akár hasonlóság, akár különbség (kiegészítés) - serdülı korban az azonos nemőek a barátok - a barátságok elıkészítıi a partnerkapcsolatoknak - elszigetelıdés veszélyei
A pszichoszexuális én-azonosság személyiségbe integrálása Szexuális identitás: a saját nemmel, szexuális irányultsággal való azonosulás Pszichoszexuális identitás: párkeresı törekvések + párkapcsolati alkalmasság Partnerkapcsolatok: csoport → párkapcsolatok → „cikizés” → majd visszájára fordul a cikizés - rövid, majd hosszabb együttjárások - nemi szerep gyakorlása, partnerideál kialakulása - fokozatosan érik a szerelmi képesség - túl korai és túl késıi kapcsolatteremtés veszélyei Párválasztási érettség: ifjúkorra alakul ki a tartósan harmonikus, intim, heteroszexuális kapcsolat kialakításának képessége és igénye; érett motivációjú házasodási törekvés
A jövendı társadalmi szerepre való szocializáció Intellektuális fejlıdés, pályaválasztási érettség: - az értelmi fejlıdésben nincs ugrásszerő változás, a fejlıdés folyamatos - az értelmi fejlıdés az életkorral szorosabb összefüggést mutat, mint a testi fejlıdéssel A
pályaválasztási döntések meghozatala hátterében – a társadalmi normák elfogadása és a személyiségbe való integrálása áll. Problémák: - a jövendı felnıtt lét kérdések nélküli, szülık által szabályozott elfogadása – éretlenségi jel lehet (szülıi vágyak teljesítése => saját célok, valódi motiváció nélküli pálya) - a serdülınek nincsenek tervei A kortárscsoport befolyása a pályaválasztást, a tanulási kedvet, a beilleszkedési hajlandóságot illetıen.
A serdülıkori problémák
A serdülıkori problémák eredete A serdülıkori problémák eredhetnek: 1. A gyermekkor traumatikus történéseibıl, amelyek lappangást követıen a pubertáskorban megjelennek 2. Családi egyensúlyzavarokból, melyek gátolják a függetlenedési folyamatot 3. A kortárscsoport, a szubkultúra ellentétes elvárásaiból, melyek a korábbi szerepekkel nem összeegyeztethetıek 4. Az iskola, a család és a kortárscsoport lojalitás, érték- és normakonfliktusaiból 5. A serdülıkori feladatok akadályozott, nem megfelelı teljesítésébıl.
Problematikus megnyilvánulások serdülıkorban Szélsıséges, provokatív viselkedés (amely meghaladja a megszokott feltőnısködést) Durva, pimasz, elutasító viselkedés (küzdelem az énhatárokkal; az énvédelem eszköze az agresszió) Az érintés kerülése a szülıktıl (a saját test „birtokba vétele”) Túlzott veszélykeresés és csavargás (önbizalom erısítése, társak elismerésének keresése) Testi elhanyagoltság (testi változások elfogadásának nehézsége; lázadás, polgárpukkasztás) Meghökkentı jelvények, öltözködés, küllem (kommunikációs értékő; lehet az egyéniség kifejezése, vagy jelezheti a tinédzser szubkultúráját) Szélsıséges csoportokhoz való csatlakozás (lehet a lázadás kiélezett formája, vagy utalhat szétesett családra – a fiatal elfogadó közösséget keres) A
serdülıkor sok szélsıséges hangulati, érzelmi, indulati megnyilvánulással jár. A szélsıséges viselkedés tartóssága vagy megmerevedése komolyabb elakadást jelez.
Serdülıkori vészjelek (M. Laufer) 1. kisgyermekes: gyermekkori attitődhöz való ragaszkodás, félelem a felnıtté válástól 2.
merev, túlkontrollált viselkedés: spontán megnyilvánulásoktól, saját gondolatoktól való szorongást jelez
3.
kortárs kapcsolatok elégtlensége: kisebbekkel vagy nagyobbakkal teremt kontaktust, kortársak között magányos, visszahúzódó
4. túlzott kötıdés a szülıhöz: a leválási folyamat nehézségét jelzi 5. érzelem nélküliség, közömbösség: olyan helyzetekben, melyet másokat intenzíven megérintenek
Serdülıkori vészjelek (M. Laufer) 6. problematikus, irreális jövıre irányultság: nem érdekli a jövı, hárítja a kérdéseket, vagy irreális tervei vannak (önismeret, önreflexió elégtelensége) 7. képzelet és valóság bizonytalan elkülönítése: szenzitív túlértékelés, gyanakvó, bizalmatlan attitőd lehet a háttérben; a több szempontból való értékelés hiányát is jelezheti 8. félelemkeltı gondolatok, fantáziák túlzottan gyakorivá válása 9.
a cselekedetek, gondolatok idegenné válása: saját akaratától függetlennek éli meg, amit csinál; ha gyakorivá válik, pszichózis elıfutára lehet
A serdülıkorban leggyakrabban elıforduló válságok és tünetek 1. Identitáskrízis A képzelet és valóság összemosódása, nagyfokú érzelmi, hangulati, affektív labilitás és nyugtalanság, önmagába zárkózás, kifelé mutatott passzivitás, beilleszkedési nehézségek, derealizációs, deperszonalizációs gondolatok, olykor kényszeres megnyilvánulások - elakadások a serdülıkori feladatok teljesítésében - gyakran a vágyott szerepek és a valós pozíció közti ellentmondás elviselhetetlen - a magányos kamasz öngyőlölıvé válhat - gyakran párosul párkapcsolati kudarcokkal - a szexuális identitás vélt vagy valós eltérései is kiválthatják
2. Teljesítménykrízis A teljesítmény kritikus mértékő zuhanása gyakori kamaszkorban. A teljesítményhez való hozzáállást befolyásolja - a szülıi minta - a kezdeti iskolai sikerek és kudarcok, a pedagógus visszajelzései - saját elvárások - motiváció - a megküzdési stratégiák színvonala - önértékelés, önbizalom - a referenciaszemélyek értékei, a referenciacsoport normái Az átmeneti teljesítményzavar oka lehet szerepdilemma; dac; félelem a túlzottan sikeres szülıvel való azonosulástól; kisebbrendőségi érzés; önértékelési zavar; családi dinamikai zavar.
3. Autoritáskrízis A társadalomba való beilleszkedéshez szükséges a hatalomhoz való viszony megfogalmazása. A kamaszkor a fennálló szabályok megkérdıjelezésének életkora. Problematikus mind az autoritásnak való teljes behódolás, mind a szélsıséges lázadás. Autoritáskrízis: a lázadás kiélezett formája, megnyilvánulhat agresszív magatartásban, trágár beszédben, túlzott feltőnéskeresésben, szabályszegések sorozatában, nagyfokú veszélykeresésben, a teljesítmény elutasításában, drog- és alkoholfogyasztásban, szélsıséges csoporthoz csapódásban, vagy akár bőnözésben. Leggyakrabban a családi háttérben rejlenek az okok (nemtörıdöm; látszólag gondoskodó, de a figyelmet pénzzel kiváltó; vagy túl keményen korlátozó család)
4. Szociális gátlás - nem egy konkrét krízis, de azzá válhat - a kortárscsoportba nem tud beilleszkedni, nem találja a helyét - meg nem értettség érzése - félelem a másik nem elıtti megnyilvánulástól, nevetségessé válástól, elpirulástól (egy szimpla felelés, elıadás veszélyekkel teli fenyegetettség érzését okozza, megpróbál kimenekülni => teljes zárlatig jutó szorongás alakulhat ki) - szociális fóbia nıhet ki belıle felnıtt korra - alacsony önértékelés, fokozott sérülékenység társulhat hozzá
Egyéb gyakori serdülıkori válságok, tünetek: -
-
-
Pubertáskori drogfogyasztás (leggyakoribb oka a kíváncsiság és a csoportnormának való megfelelés; a családi háttér sokszor sérült; a társas drogozás a legjellemzıbb) Szorongásos-depresszív tünetek (serdülıkorban a hangulatingadozások természetesek, de ha hosszabb ideig fennáll, már figyelmet érdemel) Evészavarok Alvászavarok Szuicid fantáziák, szándék, kísérlet, cselekedet az öngyilkossági kísérleteket követıen a serdülık által leggyakrabban megnevezett okok: -
családi kapcsolati zavarok párkapcsolati problémák, illetve magányosság iskolai, tanulmányi, önértékelési kudarcok identitásválság
A szuicid veszély jelei: reménytelenség, tartósan levert hangulat, negatív önkép, gyakori öngyilkossági gondolatok, tervezgetés, önsebzések, korábbi kísérletek
