VEZETŐI PÁLYÁZAT
A SALGÓTARJÁNI SZC BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA
Készítette: Képesné Kövessy Margit
Salgótarján, 2016.04.14.
1. Helyzetelemzés 1.1 Az intézmény múltja és jelene A Salgótarjáni SZC Borbély Lajos Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 3104 Salgótarján, Csokonai út 21-29. szám alatt található, a kollégiuma viszont 3100 Salgótarján, Kissomlyó út 2. szám alatt működik. A Salgótarjáni SZC BLSZSZK nagy múlttal rendelkező középfokú intézmény. 1889-ben alakult az iparostanonc iskola, mely a helyi ipar szakképzett munkaerő ellátására jött létre. Az 1950-es években pedig a szocialista ipar fejlesztése következtében a 211. számú intézmény elnevezést kapta, mely a mai iskolánk jogelődjének tekinthető. 1976-ban 211. számú (ISZI) Ipari Szakmunkásképző nevet vette fel, mert új helyre a (Csokonai útra) költözött az intézmény. A mai nevét a Rimamurányi - Salgótarjáni Részvénytársaság műszaki vezérigazgatójának nevéről kapta 1993-ban. Az intézmény neve Borbély Lajos Műszaki Szakközépiskola lett. 1995-től azonban Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevet viseli a középfokú intézmény minisztériumi döntés alapján. 2007. július 1-jétől a Nógrád Megye Önkormányzat határozat alapján jogutóddal megszüntette a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a salgótarjáni Lorántffy Zsuzsanna Kollégium önállóságát, és az intézményeket a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumba integrálta, mint tagintézményeket. A továbbiakban az intézmény fenntartói gyakran változtak. 2015. július 1jével a KLIK Salgótarjáni tankerületétől a Salgótarjáni Szakképzési Centrumhoz kerültünk. A Fáy András tagintézmény önállóvá vált, viszont a kollégium továbbra is iskolához tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium biztosította a Salgótarjáni Szakképzési Centrum szakmai és gazdálkodási önállóságát, hogy a szakképzési intézmények (köztük a mi iskolánk) működését a gazdasági és a piaci szereplők képzési igényeihez igazítsa.
1.2 Pedagógiai elvek A nevelés alapja a példamutatás. A tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal, intézményi dolgozókkal kialakított viszonyunk a pedagógiai tevékenységünk egyik forrása. A kulturált magatartás, a megfelelő neveltségi szint, a jól hasznosítható korszerű tudás, mely a gyakorlatban
is
alkalmazható,
a
megfelelő
műveltségi
szint
kialakításával
nyer
létjogosultságot.
8
A Z generáció megjelenésével oktatóink fokozott elvárási feladatok elé néznek. A 2000 környékén született tanulók már egy rohamosan fejlődő digitális világba születtek. Lételemükké válik a mobiltelefon, az internet használata. A gyors információszerzés befolyásolja a tanuláshoz való viszonyukat. Pedagógusaink a digitális eszközök (IKT) tanórai alkalmazásával és továbbképzésekkel tudják kezelni a megváltozott helyzetet. A duális képzés bevezetésével a gyakorlat orientált tudás elsajátítása a cél a valós gyakorlati közegben. Hatékonyabb lenne az elsajátítás, ha a tanulók az alapokat, például az eszközhasználatot a 9. osztályban iskolai keretek között tanulnák meg, és a 10. osztálytól mennének külső gyakorlati műhelyekbe dolgozni, mikor a szakmai alapokat és a munkafolyamatok fázisait megismerték. Az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítása elengedhetetlen feladat napjainkban és a felnövekvő nemzedéknél, mert csak így lehet lépést tartani a rohamosan fejlődő világukban. Minden egyes szakma, foglalkozás igényli a folytonos megújulás képességét és igényét. A környezeti nevelés fontosságának hangsúlyozása, beépítése a tananyagba, elsődleges feladatink közé tartozik. Mindannyiunk felelőssége, hogy életterünk megóvása, védelme a magunk és a jövő nemzedékének biztosítja az élhető biológiai környezetet. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés is az intézmény lényeges feladati közé tartozik. Az egészséges életvezetés elsajátítása tanáraink által irányított, kiemelt feladat. Ez részét képezi a sokoldalú személyiség fejlesztésének is. A testi, fizikai, szellemi aktivitás igényének kialakításában a testnevelő tanárok szerepe fokozott mértékű. A megfelelő táplálkozás, lelki egészség és pozitív gondolkodás kialakítása a tanulókban a nevelés fontos színterét képezi.
1.3 Pedagógiai kompetenciák fejlesztése Intézményünkben a 2015-ös kompetenciamérés eredménye, hogy tanulóink 91%-a nem tanul tovább és 9%-a
OKJ képzésen vesz részt. A tanulók teljesítménye a
szakközépiskolában és a szakiskolában az országos szint alatt van szövegértésből és matematikából. Ez összefüggésbe hozható a családi háttérrel. Viszont összességében a tanulók teljesítménye azon az értékhatáron belül van, amikor még nem kell az intézménynek intézkedési tervet készíteni. 9
1.3.1 Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Az intézmény számára fontos, hogy a szakmai feladatokat a kollégákkal folyamatosan értékeljük. Az iskolai értekezleteken, munkaközösségi megbeszéléseken az iskolát érintő események, rendezvények, versenyek, pályázatok ismertetése, és az ezzel járó feladatok kiosztása történik. Az érettségire, a szakmai vizsgákra, szintvizsgákra történő felkészítést a tanulókkal folyamatosan végzik a tanárok. Az oktatás során a képességek és a tudás összehangolására törekednek. Lényeges, hogy a különböző tantárgyak kapcsolódási lehetőségeit együtt kezeljék a tanítás során. A kollégák nyitottak a szaktárgyon belüli folyamatos változások befogadására és átadására. 1.3.2 Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósulásokhoz kapcsolódó önreflexiók Tanulóink lehetőségeket kapnak, hogy iskolán kívül szerzett ismeretekre is szert tegyenek. Különböző művelődési intézményekbe, rendezvényekre, kirándulásokra, szakmai bemutatókra és egyéb rendezvényekre mehetnek tanáraikkal. Kiemelendő, hogy a pedagógiai folyamatokban a tanárok és a tanulók együttműködését kell fejleszteni. Meg kell találni a célok eléréséhez azokat a tanulási módokat, melyek a pedagógiai folyamatokat erősítik. 1.3.3 A tanulás támogatása A tervező munka során változatos módszerek kialakítása a cél. A tanulók motiválását elérni úgy lehet, ha sok inger éri a diákokat az informatika és okos telefonok világában. Igénylik az interaktív tábla és egyéb IKT eszközök használatát az órákon. További lehetőség a differenciálás, hogy a tanulók megtalálják az egyéni, eredményes tanulási módokat tanáraik és fejlesztő pedagógusok segítségével. A továbbhaladást segíti, hogy a tanulóknak az előzetes tudására, tapasztalataira építve tervezzük az újabb gondolkodási folyamatokat. A tehetséges tanulókat ösztönözni kell az őket érdeklő téma alaposabb megismerésére, versenyeken való részvételre.
10
1.3.4 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Fontos, hogy oktató-nevelő munkánk során fokozottan figyeljünk azon tanulókra, akik a tanulásukban és a nevelésükben hátránnyal indulnak. Tapasztalati megfigyelés és felmérések adatai alapján fejlesztő és gyógypedagógus segítségével lehet a felzárkóztatásukat megoldani. Folyamatos kapcsolattartással lehet a tanároknak az aktuális feladatokat elvégezni, megoldani a tanulók fejlődése érdekében. Hospitálások, esetmegbeszélések segíthetik a fejlesztési tennivalókat. A tanórákon differenciált feladatokat kapjanak a nehézségekkel küzdő diákok, hogy sikerélményhez jussanak. 1.3.5 Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Az osztályközösségek erősítésénél törekedni kell egymás elfogadására. Erre kiválóan alkalmas, ha a tanulók jobban megismerik egymást, nem csak tanulói környezetben, hanem iskolán kívül is. Kirándulásokon, sportrendezvényeken, kulturális programokon, szakmai programokon és egyéb rendezvényeken adódik erre lehetőség. Erősíti az összetartozást az osztályok közös email fiókja, a Facebook vagy egyéb közösségi oldalakhoz való tartozás. Itt a diákok a leckéről, az aktuális feladatokról is tájékozódhatnak. A közösségi oldalak a tanárok és diákok kapcsolattartását is könnyítik. Az iskolán kívüli tanulási környezet az értékek sokféleségének megismerésére ad lehetőséget. Viszont tanáraink felelőssége, hogy a megfelelő értékek elfogadásában segítsék a diákokat.
11
1.3.6 Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Az osztályfőnökök a diákok szociális helyzetének megismerésével tudják segíteni a tanulókat. Ez alapján könnyebb megérteni a diákok tanulási szokásait és cselekedeteit. A szülők anyagi helyzetéből adódóan különbségek vannak a tanulók között. Ez nem okoz feszültséget, ha megbeszéljük, hogy az embert cselekedetei és tettei alapján ítéljük meg. Az anyagi nehézségeket a tanulók
egy része diákmunka végzésével orvosolja.
A munkavégzés felelősségteljes magatartás kialakulásában pozitívan hat, de a tanár szerepe ott van, hogy a tanulókat ösztönözze, pozitívan értékelje, és a tanulás folytatására biztassa. Lényeges, hogy diákok közösségi tevékenységét is folyamatosan értékeljük, és a kiemelkedő teljesítményt szóbeli és írásbeli dicsérettekkel jutalmazzuk. A tanulók személyiségének fejlődését a megérdemelt dicséret pozitív irányba befolyásolja. 1.3.7 Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás A szakmai tájékozottság feltételezi, hogy az iskolán kívül is ismereteket szerezzünk. Elengedhetetlen az is, hogy az azonos szakterületen dolgozó kollégák a tapasztalataikat egymással megosszák. A tantestületet és az egész pedagógiai folyamatot érintő kérdésekben tájékoztatni kell a tanárokat. Örvendetes, ha kezdeményező javaslatok pozitív visszhangra találnak, és a jobbítás célját szolgálják. Törekedni kell arra, hogy osztályfőnöki órán a társadalomban,
illetve
a
mindennapokban
előforduló
jelenségeket
értelmezzük,
(pl.: a globalizáció). 1.3.8 Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Fontos, hogy a pedagógusok szakmai téren folyamatosan képezzék magukat. A tanulásnak folyamatosnak kell lennie módszertani és szakmai szempontból egyaránt. Jó, ha a kollégák az intézmény életében kezdeményező szerepet is betöltenek, és sokat tesznek az iskola szakmai színvonalának emeléséért, továbbá a tanulói létszám növekedéséért. Ehhez azonban olyan technikákat érdemes megtanulni, elsajátítani, mely a pedagógus pályán előforduló kiégést hivatott kezelni.
12
1.4 A tanulói létszám alakulása A tanulói létszám az elmúlt évek során csökkenő tendenciát mutat. A 2015-ös évben 399 tanuló iratkozott be összesen. 2016. januárban azonban a létszám apadni kezdett 342 főre. A grafikonok adataiból kitűnik, hogy a létszám csökkenése a kezdő évfolyamoknál a legmagasabb. A lemorzsolódás egyik oka a tanulók igazolatlan hiányzásainak emelkedése. A másik gyakori eset, hogy a diákok munkába állnak, és abbahagyják a tanulást, mert a kétféle tevékenységet nem bírják együtt végezni. Meg kell említeni, hogy a felsőbb évfolyamokon többen dolgoznak, és tanulnak is egyszerre. Ők már a tanulmányaik befejezése előtt állnak, ezért vállalják az ezzel járó megterhelést. A kollégiumba 134 tanuló iratkozott be, és a januári adat némi emelkedést mutat a 138 fővel. A kollégista tanulók létszáma 6 középfokú intézmény tanulóiból tevődik össze. A kollégium biztosítja a hátteret a tanulók iskolai munkájának a megsegítéséhez. A 2015-ös tanévben is elindították a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi programját (AJKP) és az Arany János Szakiskolai Programját (AJKSZP). Az AJKP: tanulói létszáma: 73 fő. Az AJKSZ: tanulói létszáma: 49 fő.
13
14
1.5 A tanulók szociális helyzete Intézményünk befogadó iskola, ezért csak a népszerű szakmák esetében lehetséges a tanulmányi munka alapján történő felvétel. A többi szakma esetében az orvosi vizsgálat eredményessége a meghatározó. A diákok közül sokan nehéz körülmények között élő családból
érkeznek.
Térségünkben
elég
magas
országos
viszonylatban
nézve
a
munkanélküliség aránya, ami szintén nehezíti a megélhetést és a tanulók motiválását. Az ingerszegény környezetből érkező tanulók tanulásra és munkára nevelése nagy feladat elé állítja az iskolában, tanműhelyekben, kollégiumban dolgozó pedagógusokat, nevelőtanárokat. Az Arany János programokba bekerülő diákok nagy segítséget kapnak az államtól, hogy anyagi, tanulási nehézségeik megoldódjanak. A
tanulásban
akadályozott
tanulók
megsegítése,
szakképzett
fejlesztő
és
gyógypedagógusok segítségével történik. SNI tanulók száma: 26 fő (7 fő szakközépiskolai tanuló és 19 fő szakiskolai tanuló). BTM tanulók száma:13 fő (4 fő szakközépiskolai tanuló és 9 fő szakiskolai tanuló).
15
1.6 Személyi feltételek 1.6.1 A kollégiummal összevont intézményünk összlétszáma: 78 fő (63 fő az iskolában és 15 fő a kollégiumban).
1.6.2 Az iskolai létszám: 6 vezető (igazgató, 2 helyettes, gyakorlati oktatásvezető, műszaki vezető és gondnok) 39 tanár és szakoktató 5 ügyintéző 2 oktatást segítő 11 technikai dolgozó
16
1.6.3 A kollégiumi létszám: 10 fő nevelő tanár 2 fő gyermek és ifjúság felügyelő 1 fő ápoló 2 fő technikai dolgozó
17
Változás, hogy a kollégiumi vezető, kollégiumi titkár státusza 2015. július 1-jével megszűnt. A kollégiumi feladatokat a korábbi vezető koordinálja, mint munkaközösségivezető és Arany János programgazda, viszont a munkáltatói feladatokat a tagintézményvezető végzi. A kollégiumi ügyintézői feladatokat a volt kollégiumi titkár látja el délutánonként, az iskola alkalmazásában. A gyakorlati oktatásvezető fontos szerepet tölt be a szakképzés gyakorlati kivitelezésében. Folyamatos kapcsolatot tart a külső képzőhelyekkel és gyakorlati műhelyekkel. Az intézmény főállású állománya mellett áttanítással és megbízási szerződéssel is dolgoznak. A SSZC Fáy András Szakképző Iskolából két kolléga áttanítással oldja meg a biológia és a rajz tantárgy tanítását.. Az iskolaorvos alkalmazása is megbízással történik. Hétfői és keddi napokon a védőnő és pénteken az ápolónő látja el az iskolában az egészségügyi feladatokat. A felzárkóztatásban 1fejlesztő pedagógus, 1 gyógypedagógus és 3 utazó gyógypedagógus segíti a fejlesztést. A kollégiumban 17 fő felzárkóztatást végez és 1 fő mentori feladatokat lát el. A volt rendszergazdánk februártól heti 10 órában látja el a teendőket. Az iskolában a tanulói fegyelmi ügyek felderítését és kezelését bűnmegelőzési tanácsadó segíti az osztályfőnökök közreműködésével.
18
1.7
Tárgyi feltételek
Intézményünkben az oktatás tárgyi feltételei adottak. A tantermek nagy száma (kb. 50) lehetőséget adott a beázások idején az oktatás átcsoportosítására az informatikai és gépészeti tantermek esetében. A tető javítása megtörtént, így az informatika visszaköltözött az eredeti helyére, a gépészeti tantermek üzembe helyezése is folyamatban van. A tantermek zöme (kb.30) interaktív táblákkal van felszerelve. A tanárok rendelkeznek az oktatáshoz szükséges laptopokkal. Tanulói laptopok is rendelkezésre állnak a különböző tanítási órákhoz. A digitális eszközök pályázati forrásból származnak. A közismereti, informatikai és műszaki elméleti képzés szaktantermekben valósul meg, melynek felszerelése, korszerűsítése folyamatos feladat. A festő tanulók és szakoktatók által most került felújításra a könyvtár, mely megújult környezetben várja a diákokat és kollégákat. Rendelkezünk hatalmas tornateremmel, 2 kondicionáló teremmel, asztalitenisz edzőteremmel, kültéri sportlétesítményekkel és büfével. A konyha jelenleg kihasználatlan. Az étkező iskolai rendezvények helyszínét biztosítja, mert több száz ember befogadására alkalmas. A szakmai gyakorlati képzés a tanműhelyben, mérőlaboratóriumokban, valamint a külső gyakorlati műhelyekben és külső képző helyeken valósul meg. Az iskolai tanműhelyben a különböző szakmákhoz (asztalos, épület- és szerkezetlakatos, festő, mázoló és tapétázó, hegesztő, karosszérialakatos, kőműves és hidegburkoló, női szabó, villanyszerelő, bevontelektródás ívhegesztő, autószerelő) a megfelelő tanműhelyi háttér biztosított. A külső gyakorlat a következő képzőhelyeken történik: Mátra, Axamo, Wamsler, ÉMÁSZ, Volán, Fahéj és Perce János egyéni vállalkozónál. A szakmát tanulók közül a külső képzőhelyeken 158 tanuló teljesíti a gyakorlatát, a többiek az iskolai tanműhelyben gyakorolnak és tanulnak.
19
1.8 Képzéseink 1.8.1 Nappali rendszerű iskolai oktatás Szakközépiskolai képzés: informatikai ágazat: 9. SA, 10. SA, 11. SA, 12. SA osztályokban. Szakközépiskolai képzés: közlekedésgépész ágazat: 9. SA, 10. SA osztályokban. Szakképzés: a 9. évfolyamon az asztalos, villanyszerelő, festő, mázoló és tapétázó (2 csoport), hegesztő (2 csoport), számítógépszerelő-karbantartó, karosszérialakatos, női szabó, kőműves képzés folyik. Szakképzés: a 10. évfolyamon: asztalos, villanyszerelő, festő, mázoló és tapétázó, kőműves, karosszérialakatos, hegesztő, épület- és szerkezetlakatos, női szabó, számítógépszerelőkarbantartó képzés történik. Szakképzés: 11. évfolyamon: asztalos, női szabó, kőműves, festő, mázoló és tapétázó, hegesztő, számítógépszerelő-karbantartó, épület- és szerkezetlakatos, villanyszerelő képzés folyik. HÍD II. program keretében: bevontelekródás kézi ívhegesztő (részszakképesítés szerezhető). 1.8.2 Felnőttoktatás Felnőttoktatás
keretében,
esti
tagozaton:
hegesztő
szakiskolai
képzés
folyik.
Felnőttoktatás keretében, esti tagozaton, érettségire épülő: autószerelő képzés folyik (keresztféléves). A 2016/2017-es tanévtől a szakközépiskolai képzés szakgimnáziumi elnevezés néven szerepel (4+1). Az érettségi után egy év alatt a tanult ágazathoz szakképesítés szerezhető. A szakiskolai képzés pedig szakközépiskolai elnevezéssel szerepel (3+2). A szakma megszerzése után 2 év alatt érettségit lehet szerezni.
20
1.9 Gazdasági helyzet A tanév indítását megnehezítette az intézmény A szárnyának a beázása. Az informatika, műszaki tantermek felszereléseit a kollégiumi részbe költöztettük át ideiglenesen. A tető felújítást a Salgótarjáni Szakképzési Centrum segítségével megjavították. Egy évtizede húzódó beázási probléma oldódott meg a javítással. A 2015/16-os tanév pénzügyi helyzete kedvezően alakult, mert a fenntartó váltással több pénzt kapott az iskola, felújítására, karbantartásra és a szakmai anyagokra. Az ellátmány rendszeresen érkezik, de az előző évek szűkös anyagi támogatása miatt sok felújítási feladat vár megoldásra. Ezeket a feladatokat folyamatosan fontossági sorrendben végezzük. A szakmai anyagok beszerzése a vizsgákra megtörtént, és a hegesztési eljárásokhoz szükséges gázok is megvásárlásra kerültek. Nagy segítség, hogy a könyvtár, a tantermek festése, felújítása a szakoktatók irányításával a festő tanulók közreműködésével történik. 1.9.1 A tanév folyamán elvégzett munkálatok: A lámpatestek kicserélése a tanműhely folyosón megtörtént. Az élhajlító gép, 2 db hegesztő szimulátor, hegesztőgép, nagy teljesítményű kompresszor villamos javítása a tanév megoldandó feladata volt. Sor került az intézmény két autójának a felújítására is. A tanműhely csatornájának és öltözőjének a rendbetétele is a sürgősen elvégzendő feladatok közé tartozott. A tornatermi öltözők felújítása is elkészült. A kollégiumban pedig lecserélték az ágyakat.
21
2. Vezetői program 2.1 Jövőkép Vezetői elképzeléseimet az intézményi dokumentumok és a hatályos jogszabályok figyelembevételével kívánom megvalósítani. Céljaim elérésében számítok a tanulóifjúságra, tantestületre, a kollégiumi nevelőtanárokra, valamint az intézményi dolgozókra, akik az oktatótó-nevelő munka feltétételeit biztosítják. Az iskolába jelentkező tanulóknak olyan szakmai képzéseket kell adni, mely hozzásegíti őket a munkavállaláshoz. lehetőségével tovább lehet bővíteni.
Ezt az igényt az érettségi megszerzésének A szakmaválasztás bővítése, második szakma
ingyenessége és az érettségi megszerzése biztosabb jövőképet és megélhetést jelent. Intézményi szinten a technikai háttérnek, a szakmai tudásnak igazodni kell az állandóan változó világhoz és a legújabb fejlesztésekhez.
Ennek egyik megvalósítási lehetősége a
pályázatok útján történő fejlesztések. Hatékony együttműködésre törekszem a fenntartóval, képzőhelyekkel és az iparkamarával. Fontosnak tartom, hogy az iskolában és kollégiumban dolgozók között a kommunikációs csatornák megfelelően működjenek, mert csak így értesülhetünk az aktuális helyzetről és feladatokról. Az iskola hagyományait szeretném megőrizni, viszont az intézmény pozitív irányú ismertségét erősíteni szükséges térségünkben. Ezt hathatós, következetes pályaválasztási tevékenységgel és megfelelő tájékoztatással lehet elérni. A tanulói létszám növekedése érdekében az általános iskolákkal szoros kapcsolatot kell kiépíteni, és tájékoztatni az ott tanuló diákokat az intézményünkben folyó képzésről osztályfőnöki órák és pályaválasztási tájékoztatók
keretében.
Az
iskolai
honlap
üzemeltetése,
számos
iskolai
videó ad bepillantást az itt folyó képzésekbe és az iskolai életbe. Természetesen a mindennapi folyamatos, igényes szakmai munka a legjobb reklám, melyet a tanulók, szülők és a tágabb környezet elismernek. Az intézmény működése nem nélkülözheti a munkaközösségek, SZMK, DÖK és egyéb iskolán kívüli szervezetekkel való együttműködést.
22
2.2 Társadalmi szerepvállalás A duális képzés bevezetésével a szakképzés gyakorlati oktatásának az elsődlegessége került előtérbe. A külső képzőhelyeken a tanulók a munkafolyamatokat a termelés világában sajátíthatják el. A 9. évfolyamon az összefüggő szakmai gyakorlatot és a szakmai képzést a diákok az intézményben vagy a külső képzőhely tanműhelyében tölthetik. Jelenleg külső tanműhelyben a 9. évfolyamról a női szabó, asztalos tanulók egy része és egy kőműves tanuló veszi igénybe ezt a lehetőséget. Akik az iskolai tanműhelyben maradnak több lehetőségük van az alapok és eszközhasználat elsajátítására. A szintvizsga letétele után már külső képzőhelyeken teljesíthetik a diákok a szorgalmi időszakban és a szorgalmi időszakon kívül a gyakorlatot a tanulói szerződés megkötése után. A duális képzés előnye, hogy a gyakorlati tudnivalók
elsajátításával,
majd
azt
kiegészítve
szerzik
a
szaktudást
a
diákok.
A végzett tanulók így a munkahelyeken azonnal alkalmazhatóvá válnak. Ez a piac elvárása. Természetesen ez a folyamat az iskola és képzőhelyek között kölcsönös együttműködés nélkül nem működik. Némi negatívumról is szólni kell. Az adott üzemben speciális ismeretekre tesznek szert
a
tanulók,
A
gyakorlati
és
ez
tudás
nem nem
biztos,
hogy
nélkülözheti
más
munkahelyen az
elméleti
is
elegendő. ismereteket.
Az iskolai tanműhelyek kevésbé kihasználtak, pedig alkalmasak a szakma különböző fortélyainak és alapjainak elsajátítására. Az iskolai tanműhelyek kihasználtságát a felnőttoktatás kiszélesítésével lehetne megoldani.
23
2.3
Oktatási és nevelési, feladatok
Az intézmény és a külső környezet felé való nyitottság egyre növekszik, mert ez mindkét fél érdeke. A szülőknek, a tanulóknak, a munkahelyeknek nem mindegy, hogy milyen oktatásban, nevelésben részesülnek az itt tanuló diákok. Elvárás, hogy a munka világában alkalmazkodni tudó, tanulékony, az új ismeretekre fogékony, csapatmunkára is alkalmas dolgozókat neveljünk. Nagyban hozzájárul az iskola megítéléséhez a nálunk tanult diákok helytállása szakmai és erkölcsi értelemben. A modernizáció a társadalmi életünk velejárója. Az új igényekhez, kihívásokhoz való alkalmazkodás, a hazai és nemzetközi feltételeknek való megfelelés az oktatás minden szintjét érinti. Folyamatosan változik a tananyag, tankönyv és a taneszközök. Ebből kifolyólag változnak a vizsgakövetelmények és értékelési módok. A megújulási folyamat a tanároktól is elvárja az oktatás-nevelés szakmai megerősítését, mely továbbképzésekkel, önműveléssel fejleszthető. Hogyan és miként kezeljük az iskolával szembeni elvárásokat? A felvételi nélkül iskolánkba érkező diákokat tanulásukban differenciáljuk, csoportos és egyéni munkaformák alkalmazásával, valamint változatos módszerekkel oktatjuk. A bukások számának csökkentése a kudarcokkal szembeni stratégia elsajátításával mérsékelhető. Az iskola a szabadidő hasznos eltöltéséhez is hozzájárulhat délutáni programok, diáknapok és szakkörök (filmkészítés) szervezésével. Fontos, hogy diákjainknak az iskola érzelmi biztonságot nyújtson, ahol személyiségük fejlődhet. Tanáraink, intézményünk dolgozóinak empatikus hozzáállása elengedhetetlen a diákok folyamatos segítésében. Az iskolai szintű rendezvényekre, a szülőket is lehetőség szerint vonjuk be az SZMK segítségével. Az innováció jelenlétét elengedhetetlennek tartom az intézmény működésében. Az újításokra való törekvésnek azonban egy folyamatot kell képviselni. A pedagógusokat kihívás és próba elé állítja, ezért a fokozatosság betartása szükséges, mert ellenkező esetben ellenállást válthat ki. Az innováció működését és kivitelezését segíti, ha a résztvevőknek világos és pontos ismereteik vannak az innovációs programok megvalósításához. Mindenkinek tisztában kell lenni az egyéni és közösségei feladatokkal. Az innovációs program sikere a tájékoztatással és elfogadással kezdődik, majd a kivitelezéssel folytatódik tovább. Azonban támogatás és pénzügyi fedezet nélkül a gyakorlati megvalósítás nem működik. A kivitelezés során a megbeszélések, viták vihetik előre a megvalósítást. 24
2.4
Oktatási és nevelési célok
A több szintű iskolai képzésünknél az elsődleges meghatározó szempont a munkaerőpiac elvárásaihoz való igazodás, és az állandóan változó körülmények és ismeretek elsajátítása. A szakmai és elméleti oktatás mellett a személyiségformálás is a céljaink között szerepel. Életkor szerint diákjaink serdülő és ifjúkorúak. Ez az életkori időszak számos problémával jár. Segítséget kell adnunk, hogy tanulóink megismerjék önmagukat, könnyebben igazodjanak el az őket körülvevő világban, mely információk tömegével árasztja el őket. Másik lényeges szempont, hogy a diákokban rejlő adottságokat, képességeket fejlesszük, hogy sikerélményhez juttassuk őket, és ez a tanulási folyamatban ösztönző hatással legyen rájuk. 2.4.1 Oktatási struktúra A nappali rendszerű iskolai oktatást a 2016/2017-es tanévtől a szakgimnáziumban az informatikai és közlekedésgépész ágazat mellett könnyűipari és elektronikai ágazattal egészítettük ki. Célunk a választék bővítése, a szakgimnáziumi képzés szélesítése. A szakközépiskolai képzés esetében új szakmák indításával is próbálunk a munkaerőpiac igényeinek megfelelni. Az új szakmák: elektronikai műszerész, gépjármű mechatronikus, központi fűtés és gázhálózat rendszerszerelő, népi kézműves, kézi és gépi hímző. Természetesen az előző években oktatott szakmákat továbbiakban is oktatjuk. Ezek a következők: asztalos, épület-és szerkezetlakatos, festő, mázoló és tapétázó, hegesztő, karosszérialakatos, női szabó, számítógépszerelő-karbantartó, villanyszerelő. Érettségire épülő szakképesítés szerezhető autószerelő, autótechnikus szakmákban megfelelő számú jelentkezés alapján. Felnőttoktatás keretében, esti munkarendben szakmunkások szakközépiskolájának beindítására is van lehetőség elegendő létszám esetén. Felnőttoktatás kertében érettségire épülő szakképesítés szerezhető autószerelő és informatikai rendszergazda szakon esti munkarendben. A felnőttoktatás másik lehetősége a szakiskolai képzés, ahol esti munkarendben asztalos, épület-és szerkezetlakatos festő, mázoló, tapétázó, hegesztő, kőműves és hidegburkoló és számítógépszerelő-karbantartó szakképesítés szerezhető.
25
Az intézményünk HÍD II. programba is bekapcsolódott, segítséget adva azon tanulóknak, akik 6 általános iskolai évfolyamot végeztek 15 éves korukig. A tanulók részszakképesítést szerezhetnek a választott szakmából. A képzésekre a tanulók toborzása gondos előkészítő munkát és széles körben történő tájékoztatást igényel. 2.4.2
Hátrányos helyzet
Megközelítőleg tanulóink fele hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. HH tanulók száma: 116 fő, HHH tanulók száma: 87 fő.
A hátrányokkal induló tanulók
esélyegyenlőségének a megteremtéséhez az iskola részéről nagy a felelősség. A feladatot a kollégiumunkkal együttműködve orvosoljuk a kollégista tanulók esetében. A diákok az AJKP és AJKSZP programokba való bevonásával hátránykiegyenlítő foglalkozások által kapnak lehetőséget az érettségi vagy szakképesítés megszerzéséhez. Taníttatásuk és ellátásuk teljesen ingyenes, segítve ezzel a szülőket és a tanulni akaró diákokat. A kollégiumi nevelőtanárok családias légkör megteremtésével biztosítják a tanulók nevelésének, személyiségének fejlesztését. Azoknak a tanulóknak, akik nem veszik igénybe a kollégiumot,
fejlesztőpedagógus
és
gyógypedagógusok
felzárkóztatásuk, tanulási nehézségük kezelése.
segítségével
történik
a
A tanulók szakszerű ellátását a Nógrád
Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői Bizottság és az Utazó Gyógypedagógia Szakszolgálat
segíti.
közreműködésével
A
szakképzésben
történik
a
tanulók
tanuló
diákok
támogatása,
esetében
segítése.
A
mentor
tanárok
munkaközösségek
korrepetálásokat szerveznek, hogy a tanulók félévi bukásait segítsenek kijavítani. Bízom benne, hogy a tanulók a továbbiakban is a segítséget elfogadják, hogy az iskolából
kikerülve
biztosabb
jövőképük
legyen,
mely
az
elhelyezkedésüket
és
megélhetésüket teszi lehetővé.
26
2.4.3
Tehetséggondozás
Az iskola megítélésének egyik fontos tényezője, hogy a tanulók milyen eredményeket érnek el tanulmányi, szakmai és egyéb versenyeken. A tanulók versenyeken való indításához az iskolai keretek között történő megmérettetést lényegesnek tartom. Ebben a munkában számítok a munkaközösségek kezdeményező és kivitelező munkájára. A kiválogatáshoz ez biztosabb felkészítési lehetőséget teremt. Ösztönző lehet a többi diák számára az is, ha olyan területen is megmérettetik magukat a diákok, mely az egyéb képességek kibontakoztatására ad alkalmat. Intézményünkből tanulóink a zenében, sportban, táncban és sakkozásban is értek el eredményeket. Jó lehetőség, hogy a képességeiket az iskolai rendezvényeken a tanulóifjúság előtt is megmutassák. Ezek az összejövetelek erősítik az iskolai összetartozást a pedagógusok, diákok, szülők között egyaránt. Az elért eredményeket természetesen az iskola honlapján tesszük közzé, hogy mások is értesüljenek az intézményben folyó szakmai és egyéb tevékenységekről. 2.4.4
Az intézményben folyó nevelés
A nevelés folyamatában a tudás átadása kiemelt feladataink közé tartozik. A tanulók többségét alkalmassá kell tenni, hogy a személyisége is összhangban legyen az elsajátított ismeretekkel. A viselkedési szabályok megtanítása a mindennapi feladatok közé tartozik. A kollégák ez irányban hatalmas erőfeszítéseket tesznek, mely csak hosszú idő elteltével hozza meg a várt eredményt. Viszont a következetes nevelési elvek hosszabb távon minőségi elmozdulást eredményeznek. A nevelés hatékony eszköze még a személyes példamutatás is. Tanulóink gyakran fogékonyabbak a metakommunikációs viselkedésünkre, melyet átvesznek tőlünk. A tanulók pozitív viselkedését dicsérettel, elismeréssel ösztönözhetjük. A negatív tendenciákat, fegyelmi ügyeket a megfelelő szinteken kezelni kell. Súlyosabb esetekben fegyelmi egyeztető megbeszélésre és fegyelmi tárgyalásra kerül sor. Segítséget jelent az osztályfőnököknek a bűnmegelőzési tanácsadó jelenléte az intézményben a problémás tanulók kezelésében. Az intézményben bevált gyakorlat, hogy a tárgyalások ellenére beilleszkedni nem tudó diákok áthelyezésre kerülnek másik intézménybe. Viszont mi is fogadunk fegyelmi vétség miatt más intézményből diákokat. A környezetváltozás az átkerült diákok számára visszatartó erőként működhet. 27
2.4.5
Kulturális tevékenység
Az intézmény a nemzeti ünnepek, megemlékezések színvonalas kivitelezését fontos feladatának tekinti. A tanulók felkészítését a Humán munkaközösség végzi. A műsorok eszmeisége hozzájárul a tanulók hazaszeretetre való neveléséhez, a magyarságtudat megerősítéséhez, továbbá az összetartozás érzésének a kialakításához is. A történelmi, irodalmi évfordulókról az iskolai rádió adásain keresztül értesül a hallgatóság. Szívesen vennénk más munkaközösségek bekapcsolódását is az iskolai rádió adásának bővítésénél, hogy a szaktárgyukat népszerűsítsék és a tanulók ismereteit szélesítsék. A TÁMOP-3.1.4. C-14 pályázat keretében közösségi napi rendezvényen a tanulók zenei és egyéb képességeiket mutatták be, ahol a szülők is megjelentek. Az iskola fontosnak tarja, történelmi és irodalmi témában előadókat hívjon meg, hogy a tanulóknak előadásokat tartsanak. Gyakran kerül sor színházi előadások tartására is az intézményünkben, ahol a hallgatóságot
is
bevonják
az
adott
szituációba.
Tanulóink
lehetőséget
kapnak
színházlátogatásra, más kulturális intézményekbe történő látogatásra tanáraik szervezésében. A külső intézményekbe (levéltár, múzeum, könyvtár) történő látogatás alkalmával a diákokat jobban lehet motiválni a tanítás-tanulás folyamatában. A művelődés és ismeretszerzés lehetőségét bővíti és kiegészíti az iskolai és kollégiumi könyvtár. Minkét esetben a tanulók támogató légkörben kapnak segítséget a tanulmányaikhoz. A könyvtáros kollégák segítséget nyújtanak az eligazodásban, és javaslatokat is adnak a házi dolgozatok megírásához. Az iskolai könyvtár feladatai közé tartozik még a könyvtár állományának bővítése mellett a tankönyvek rendelése és az ingyenes tankönyvi igénylések összegyűjtése. Nagy segítség ez a szülőknek, mert a tanulók kikölcsönözhetik a tankönyveket, ha a szülők nem tudják megvenni. Az iskolai könyvtár helyszíne megújult a szakoktatók és tanulók munkája révén. A megújult környezet a szabadidő hasznos eltöltéséhez ad lehetőséget, és szakmai beszélgetések kezdeményezésére is alkalmas. A jövőben könyvtári órák tartását is fontosnak tartom a tanulók olvasóvá nevelése érdekében.
28
2.4.6
Egészségnevelés
Napjainkban az egészségmegőrzés kérdése különösen felértékelődött. A pedagógiai programban is helyett kapott az egészséggel való törődés szükségessége. A jövő generációjánál lényeges szempont annak a szemléletnek a kialakítása, hogy az egyén az egészsége karbantartásával kiegyensúlyozottabb, lelkileg és testileg erősebbé válik, illetve könnyebben veszi az akadályokat. A dohányzás intézményen belüli tiltása önmagában nem elegendő. Szükség van a folyamatos tájékoztatásra a veszélyekkel kapcsolatban. Osztályfőnöki órákon beszélgetés keretében, élőadások meghallgatásával és személyes tapasztalatok elmondásával lehet ebben a kérdésben előrelépni. A dohányzás anyagi költségeinek tudatosítása is lehet egy kiindulópont a nehéz körülmények között élők számára. Az iskola egészségvédelmi programok szervezésével is hozzájárulhat a megfelelő szemléletmód kialakításához. A tavalyi és az idei tanévben is sor került a TÁMOP-3.1.4.-C14
pályázat
alkalmával
egészségnap
szervezésére.
Itt
a
pedagógus
kollégák
közreműködésével a tanulók egészséges táplálkozásról, sportolásról, káros szenvedélyek hatásáról hallgathattak előadást. Az elméleti tájékoztatást kiegészítette a gyakorlat, ugyanis a felnőttek és diákok sportolási lehetőségeket vehettek igénybe. A táplálkozás fontos kiegészítője a megfelelő mennyiségű gyümölcsfogyasztás. A jelenlévők gyümölcsök elfogyasztásával tudatosították a szervezetre gyakorolt jótékony hatását. Az ehhez hasonló rendezvényekkel szeretném a továbbiakban is népszerűsíteni az egészség megóvását. A pályázat a kollégák továbbképzésére is lehetőséget adott két témában 2x10 fő részére. Az első továbbképzés témája: Személyközpontú pedagógia módszerek a lelki egészség és a környezeti egészségre nevelés valamint a környezettudatos magatartás fejlesztésére. A másik továbbképzés témája is hasonló: Egészségfejlesztő, szemléletformáló iskolai projektek tervezése. Mindkét továbbképzés hozzájárult, hogy a kollégák alkalmazni tudják az új egészségmegőrző ismereteket pedagógiai munkájuk során.
29
2.4.7
Környezeti nevelés
A környezeti nevelés kiindulópontja lehet a szűkebb környezetünk otthonossá tétele. A tantermek, gyakorlati műhelyek, tornaterem, öltözők tisztaságának és állagának megőrzése a jó közérzet, az otthonos légkör kialakításának a feltétele. Ezt az igényt a mi feladatunk kialakítani a tanulókban. Növények ültetésével az esztétikai szempontokon kívül a jó levegőt biztosítjuk. A vízhasználat takarékos felhasználását is tudatosítanunk kell a diákoknál, mert ezt a saját otthonukban egy kis odafigyeléssel alkalmazni tudják. A tanórákon a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás kérdését folyamatosan tárgyalni szükséges. Fontos, hogy diákjaink megértsék, hogy minden egyes ember a maga szintjén kell, hogy lépéseket tegyen környezete megóvásáért. Az elhasznált elemek begyűjtésére nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, mert kevesen hozzák be az elemeket az intézményben elhelyezett gyűjtő edénybe. Tágabb környezetünk megóvására is gondolnunk szükséges, mert a jövő generációi kerülhetnek veszélybe, ha nem teszünk óvintézkedéseket a környezetünkért. Iskolánk is csatlakozott az Élő bolygónk” honlapon az országos klímavédelmi kezdeményezéshez, hogy a világ vezetői tegyenek óvintézkedéseket bolygónk érdekében.
2.5 Pedagógus minősítés 2013.09.01-jével bevezetésre került a pedagógus- életpályamodell, melyben a minősítési – értékelési rendszer összekapcsolódása figyelhető meg.
Első körben 5 tanár
töltötte fel a portfólióját. Hárman lettek mestertanárok és ketten kerültek ideiglenes pedagógus II. fokozatba. Azóta már újabb 9 tanár minősítésére is sor került, akik megkapták a pedagógus II. fokozatot. Az intézményben és a kollégiumban folyamatossá váltak a szaktanácsadói látogatások. Eddig 7 tanárnál került sor szaktanácsadói látogatásra. Április hónapban pedig a tanfelügyeleti látogatás megtörtént. Megalakult a belső ellenőrzési csoport. Az intézményi vezetés is folyamatosan végzi a belső ellenőrzést, a tanórák látogatását. A szakoktatók minősítésének a kidolgozása folyamatban van, így az ő minősítésükre is majd sor kerül.
30
A minősítés alól csak azok mentesülnek, akiknek 7 évnél kevesebb idejük van hátra a nyugdíjig, valamint az ideiglenes pedagógus II.-be besorolt pedagógusok. Az eddig minősített kollégák felkészültségükről és pedagógiai hozzáértésükről adtak tanúbizonyságot. A továbbiakban minősítésre kerülő kollégáknak minden segítséget megadunk, hogy a portfóliójukat sikeresen feltöltsék, és a szakórákhoz az írásbeli anyagokat szakszerűen és hiánytalanul elkészítsék.
2.6
Tantestület
Tantestületünk az iskolai és kollégiumi testületből tevődik össze. Az összevont értekezleteken mindkét részről jelen vannak a kollégák. A nyitó, félévi és év végi záró értekezleteken kívül egyéb rendezvényeken is együtt van a közösség. Az iskolai és kollégiumi feladatok összehangolásában és kivitelezésében fontos szerepet töltenek be a munkaközösségek. Intézményünkben 6 munkaközösség működik a munkaközösségvezetők irányításával. Az előző évekhez képest a munkaközösségek száma csökkent, így több munkaközösség összevonásra került. Jelenleg osztályfőnöki, természettudományos, humán, szakmai, kollégiumi és minőségbiztosítási munkaközösség működik. Az aktuális feladatokat kibővített vezetői értekezleteken beszéljük meg, mielőtt a tantestület többi tagjával ismertetnénk. A tantestület tagjai értekezleteken
véleményükkel,
hozzászólásaikkal
segíthetik
a
feladatok
megoldását.
A
mindennapokban felmerülő problémákkal bármikor megkereshetik a vezetőket és javaslataikkal segíthetik a probléma kezelését. Az együtt gondolkodás és a közösen értékelt helyzet egy pozitívabb döntési helyzetet teremthet. Az iskola arculatváltásának feltétele, hogy az intézményi feladatok ellátása mindenki számára az elsődleges feladatok közé tartozzon. A tantestület nagyon nyitott az új dolgokra. Ennek bizonyítéka, hogy az elektronikus napló bevezetésével járó tudnivalókat elsajátították és alkalmazni tudják.
31
2.7
Tanulói közösség
Az osztályok közösséggé kovácsolása az osztályfőnökök elsődleges feladatai közé tartozik. A tanórák mellett az együtt töltött tevékenységek és közös élmények teszik lehetővé a közösség összetartozását. Ilyen alkalmak lehetnek a kirándulások, közös programok és az együtt végzett munka is. Az érettségiző diákoknál az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése feltétele az érettséginek. A májusi-júniusi vizsgaidőszakban érettségiző diákoknál már az érettségi megkezdéséhez elengedhetetlen az 50 órai munkavégzés. Az alsóbb évfolyamokon is folyamatosan történik a teljesítés. Az intézményünk szerződést köt azokkal az intézményekkel, ahol a diákok eleget tesznek kötelezettségüknek. A szakképzésben részvevő diákok pedig megtapasztalhatják a közösen végzett munka örömét a tanműhelyben vagy a külső képzőhelyeken. A DÖK működését intézményünkben diákönkormányzatot segítő pedagógus segíti. A tanulók vezetőket választanak maguk közül, akik szervezik a diákprogramokat és képviselik az érdekeiket. A diákönkormányzat képviselői rendszeresen részt vesznek a városi diákönkormányzat munkájában is. Bekapcsolódnak a városi DÖK munkájába, és az intézmény tanulóit is értesítik a városban zajló diákprogramokról. A diákönkormányzat támogatja az érettségi előkészületeket, és az egyéb iskolai szintű rendezvényeken is lehet számítani rájuk. Segítséget nyújtanak a szalagavató és a ballagás lebonyolításában is. Képviselőket küldenek koszorúzás alkalmával is. A Borbély-nap, gólyaavató rendezvények alkalmat adnak a diákoknak, hogy programokat szervezzenek.
2.8
Az intézmény menedzselése
Az intézmény megítélése több tényezőtől függ. Legfontosabbnak tartom az ott folyó munka minőségét és eredményességét. Nehezíti az itt dolgozók munkáját, hogy az iskolába bekerülő diákok zöme motiválatlan és tanulási nehézségekkel küzd. Ezt a helyzetet, csak kitartó és következetes munkával lehet kezelni. A pedagógusok a képességek hiányával küzdő tanulóknál az önbizalmuk erősítésével, bátorításával és a tanulás értelmének a felismertetésével érhetnek el eredményeket.
32
Másik lényeges szempont meglátni azt, hogy tanulóink miben tehetségesek, melyik az a terület, ami érdekli őket. Ezt a vonalat fejlesztve érhetjük el, hogy a sikerélmény más területeken is ösztönözze őket. Diákjaink, ha jól érzik magukat az iskolai és kollégiumi környezetben, ők maguk is elmondják szüleiknek, ismerőseiknek az iskola erősségeit. Eredményeinkről, eseményeinkről az iskola honlapján, az iskolai rádióban és a helyi sajtóban értesíthetjük a környezetünkben élőket. A beiskolázás tekintetében nagyarányú változásokra van szükség. Itt a vezetéstől kiindulva a munkaközösségeknek, a pedagógusoknak és az itt dolgozóknak is ki kell venni a részét. Csak úgy tudjuk a diákokat az iskolánkba beiskolázni, ha mi megyünk ki a környező településekre, és elmondjuk, bemutatjuk az intézményben rejlő tanulási, sportolási, ösztöndíj szerzési és elhelyezkedési lehetőségeket. Érvelhetünk iskolánk épületeinek kedvező adottságaival, felszereltségével is. A beiskolázás növelésének lehet egyik módja, hogy az érettségizett diákokat ösztönözzük, hogy egy szakmát is szerezzenek. A szakma tanulásának lehetőségét más intézményekben érettségizettek számára is ismertté kell tenni a honlapon és a sajtóban. Az iskolának lépést kell tartani a fejlődéssel és a környékünkön működő munkahelyek igényeivel. Szoros kapcsolatot kell kiépíteni a cégekkel és üzemekkel, hogy olyan szakmákat indítsunk, amelyek elvégzése után diákjaink elhelyezkedése, munkába állása biztos legyen. Az intézmény megújulását a különböző pályázatokban való részvétel segíti. Ezen lehetőségek kihasználása a pedagógusok kreativitását, megújulását, valamint a tanulók motiválását is fejleszti. A pályázati lehetőségek az eszközeink gyarapítására is alkalmasak. Az intézmény működésének ellátása, a Salgótarjáni Szakképzési Centrummal való kölcsönös együttműködés alapján valósul meg. A kollégák továbbképzési igényeinek támogatásával is segíteni kívánom az intézmény megújulását. Lényegesnek tartom, hogy a környezetünk és a külvilág felé elsősorban eredményeinket közvetítsük, még, ha szerényebbek is, mert csak a munkánkban való hittel lehetünk sikeresek.
33
2.9
Vezetési alapelvek és módszerek
A vezetési struktúrában változtatni kívánom a 2 tagintézményvezető-helyettes feladatkörét. Az egyik helyettes a szakképzést és a szakérettségit adó képzéseket irányítaná, a másik helyettes a kollégium irányítását végezné. A többi vezetői feladatkörök felosztásán nem kívánok változtatni. A kommunikáció ismerete és alkalmazása intézményi keretek között, a vezető kezében több lehetőséget kínál. Számos funkciója révén segíti a mindennapi problémás helyzetek megoldását. A döntések meghozatala, a végrehajtás, ellenőrzés és értékelés intenzív kommunikációt igényel. A szervezeti működést és a vezetési hatékonyságot a kommunikációs rendszer kiépítésével lehet javítani. A kommunikációs csatornák kiépítésénél, fontos a hatékony kihasználtság, mert ellenkező esetben nem működik. A vezetői, munkaközösségi és tantestületi értekezletek a feladatok megvalósítása szempontjából elengedhetetlenek. A kommunikációs eszközök közül a szóbeli és írásbeli formák ismerete a hatékony munkavégzést segíti, míg a non-verbális kommunikáció a rejtett információk értelmezésére alkalmas. A hatékony kommunikáció működéséhez azonban megfelelő vezetői készségek szükségesek. Ez pedig azt jelenti, hogy különböző körülmények között a legoptimálisabban cselekszik és viselkedik a vezető. A siker egyik eszköze lehet a meggyőzés. A vezető a befolyás által válik vezetővé. Az információk birtoklása révén meg kell felelnie a feletteseinek, a vele egyenrangúak és a beosztottak irányában is. A hozzákerült feladatokat le kell bontani, és az intézmény tevékenységi programjába beépíteni. Ebben a folyamatban motiváló és koordináló szerepet kell betöltenie, hogy a munkavégzés áthassa a tevékenység egész körét. A vezető eredményességéhez elengedhetetlen a szakismeret, az emberi kapcsolatok ismerete és az integráló ismeretek és készségek. A vezetői stílust a beosztottak természete és a munkához való hozzáállásuk befolyásolhatja. Az egyéneket úgy kell irányítani, hogy a szervezeti célokat teljesítsék, de közben az egyén önbecsülése és szükséglete is kielégítést nyerjen. Ehhez a dolgozókat a döntéshozatalba be kell vonni, hogy érdekeltté váljanak a megvalósításban. Az intézmény életében a vezető feladata, hogy motiválja munkatársait a hatékony munkavégzésre az intézmény céljai érdekében. Elengedhetetlen az emberi kapcsolatok folyamatos ápolása is, mert ez a jó munkahelyi légkör megteremtését segíti.
34
Vezetőként szeretnék a kommunikáció adta lehetőségekkel élni, hogy a feladatokat, problémákat megfelelően tudjam kezelni, valamint a munkatársakkal jól kommunikáljak a sikeres munka összehangolása érdekében.
3. Összegzés Vezetői pályázatom megírására közel 30 éves pedagógusi gyakorlatom, valamint az intézményben tanári, munkaközösség-vezetői és tagintézményvezető-helyettesi tapasztalataim alapján vállalkoztam. A közoktatásban végbemenő folyamatos változásokat figyelembe véve, szeretném intézményünket a törvényeknek megfelelően, szakszerűen irányítani.
Vezetői
programom megvalósításában számítok a kollégáim együttműködő támogatására és segítségére. Megköszönöm az intézmény dolgozóinak, hogy eddig is folyamatosan támogatták vezetői munkámat. Hiszem, hogy közös erővel és tenni akarással iskolánk megítélése és népszerűsége növekedni fog a diákok és a szülők körében. Szakmai és pedagógiai tapasztalataim alapján azon leszek, hogy a megfogalmazott célok a diákok, a kollégák, az iskolai dolgozók és tágabb környezetünk megelégedését szolgálják.
Képesné Kövessy Margit
Salgótarján, 2016.04.14.
35
