SZMSZ. Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Szakközépiskolája. Csorna

SZMSZ Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Szakközépiskolája

2016

Csorna

Szervezeti és Működési Szabályzat

Győri Szolgáltatási SZC Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskolája

Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .............................................................................. 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................... 3 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA ÉS FELADATAI ....................................... 5 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata .............................................................................. 5 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ........................................ 6 3.1 Intézményünk gazdálkodással kapcsolatos jogköre ..................................................... 6 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ........................................................ 6 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....................................................... 7 4.1 Az intézmény vezetője ................................................................................................. 7 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................ 10 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................. 11 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai.......................... 11 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .. 14 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére................................... 15 6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE .......................................................................... 16 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása................................................ 16 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása..................................................... 16 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................ 19 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................ 21 6.6 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ................................... 23 6.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .......................... 23 6.8 A dohányzással kapcsolatos előírások ....................................................................... 24 6.9 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ........................................... 25 6.10 A mindennapos testnevelés szervezése .................................................................... 26 7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ................................................................. 28 7.1 Az intézmény nevelőtestülete..................................................................................... 28 7.2 A nevelőtestület értekezletei ..................................................................................... 29 7.3 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés................................................... 29 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ................................. 30 8.1 Az iskolaközösség ...................................................................................................... 30 8.2 A munkavállalói közösség ......................................................................................... 30 9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ... 36 9.2.2 A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................ 37 9.2.3 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ................................................................ 38 10. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ................................................................................ 38 11. FEGYELMI SZABÁLYZAT ...................................................................................... 39 11.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ........................ 40 12. IFJÚSÁGVÉDELEM, BALESETVÉDELEM, VÉDŐ-ÓVÓ RENDSZABÁLYOK, DROGMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG .................................. 42 13. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE................................................................ 43 14. VAGYONNYILATKOZAT ........................................................................................ 44 15. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK............................................................................ 47 1 sz melléklet......................................................................................................................... 64

2



1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a Kossuth Lajos Szakiskola felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzatban /SZMSZ/ foglaltak megismerése, megtartása, megtartatása feladata és kötelessége az iskola valamennyi alkalmazottjának, tanulójának, továbbá mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és részt vesznek feladatainak megoldásában. A működést meghatározó jogszabályok:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormány Rendelet  A Köznevelési Törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  A Nemzeti Köznevelési Törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet  Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

3



 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet  A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet  Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet  A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet  Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi  XXXI. törvény  A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény  A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény  A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény  A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény  Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet  A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet  A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet  Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

4



2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA ÉS FELADATAI 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata A költségvetési szerv neve, székhelye: Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskolája Székhelye: 9300 Csorna, Kossuth Lajos u. 30. OM azonosítója: 203038 Létrehozásáról rendelkező határozat: 11/1994. (I. 27.) csornai kt. h. Közvetlen jogelődjének megnevezése, székhelye: 408. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola 9300 Csorna, Kossuth Lajos u. 30 Alapítói jogokkal felruházott szerv neve, székhelye: Csorna Város Önkormányzatának Képviselő testülete 9300 Csorna, Szent István tér 22. Alapító neve, címe: Csorna Város Önkormányzatának Képviselő testülete 9300 Csorna, Szent István tér 22. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Szakiskolai oktatás Működési köre: Győr-Moson-Sopron megye Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Győri Szolgáltatási SzC Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskolája 9300 Csorna, Kossuth Lajos u. 30 Intézményegységgel, tagintézménnyel nem rendelkezik.

2.2 Az intézmény alaptevékenysége: Okirat száma: NGM/34165/15/2015.

5



Az intézménybe felvehető maximális létszám: 280 fő A tanulók szakmai gyakorlati képzése vállalatoknál, vállalkozóknál, egyéb munkaadóknál történik, a 2013-14-es tanévtől kezdődően a 9. osztályban az iskola ad színteret a gyakorlati képzésnek. A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program alapján az évfolyamok száma: az Országos Képzési Jegyzék szerint meghatározott képzési idő, 2013-14-es tanévtől 3 évfolyamos képzés. Az iskola helyiségeit, eszközeit igény szerint egy évnél nem hosszabb időre bérbe adhatja.

3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI 3.1 Intézményünk gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az iskola jogállása: önálló jogi személy, költségvetési szerv. Fenntartó Nemzetgazdasági Minisztérium Székhelye:1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Pénzügyi, gazdálkodási feladatait A Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Bankszámlaszáma: 10033001-00335278-00000000 Az általános forgalmi adónak nem alanya. Előirányzatai felett részjogkörrel rendelkezik, az együttműködési megállapodás alapján.

6



Valamennyi előirányzat felhasználásának szükségességéért felelősséggel tartozik az elvárható takarékosság betartása mellett. Az intézményben aláírásra, illetve az előirányzatok feletti jogosultság esetében utalványozásra jogosultak:  az intézmény vezetője  az intézmény vezetőjének helyettese Minden további kérdésben, az együttműködési megállapodásban leírtak az irányadóak.

4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1 Az intézmény vezetője 4.4.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára jogosult dolgozók Az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnökök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

7



Az igazgatót távollétében az igazgatóhelyettes, mindkettőjük akadálytatása esetén az igazgató által megbízott tanár helyettesíti. A megbízott hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

4.2 Vezetők közötti feladatmegosztás 4.2.1. Az igazgató feladatai Az igazgató az iskola egyszemélyi felelős vezetője, aki első fokon ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, vezeti és irányítja az iskola pedagógiai munkáját a jogszabályokban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol, irányítja és ellenőrzi az iskola gazdálkodását. Az igazgató vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettes közreműködésével végzi. E felelőssége tartalmát jogszabály meghatározza, miszerint az igazgató dönt  a tanulók tanulói jogviszonyával, az iskola működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének, vagy más szervnek a hatáskörébe, a nevelőtestületi döntéseket előkészíti, gondoskodik azok végrehajtásáról, ellenőrzéséről.  gondoskodik a jogszabályokban előírt egyetértési, véleményezési és egyéb jogosultságok gyakorlásának biztosításáról,  biztosítja a szakszervezetek, közalkalmazotti tanács, diákönkormányzat, iskolaszék működésének tárgyi feltételeit,  biztosítja az iskola munkatervének megvalósítását, munkarendjének betartását, a nevelő-oktató munka feltételeit,  kezdeményezi és támogatja a nevelő-oktató munka tervszerű fejlesztését, korszerű, újító törekvések kibontakozását,  megad minden segítséget és információt a költségvetés, munkaerőgazdálkodás, fejlesztés és karbantartás, tantárgy-felosztás és órarend készítéséhez,  kijelöli a szakmai vizsgabizottság munkájában résztvevő iskolai képviselő/ke/t. Gondoskodik  a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyek intézéséről,  az osztályfőnöki tevékenység ellenőrzéséről,

8



 szülői értekezletek megtartásáról,  tanulói jutalmazások és kitüntetések előkészítéséről,  az iskolai megemlékezések, ünnepségek alkalomhoz illő programjának megvalósításáról. Felelős  a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű vezettetéséért, kezeléséért,  a tanulók vétségével és szabálysértésével összefüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért,  az iskola és gyakorlati képzőhelyek közötti együttműködés szervezéséért. 4.2.2. Igazgatóhelyettes feladatai Az igazgató akadályoztatása, vagy távolléte esetén helyettesíti az igazgatót, döntési jogkörrel rendelkezik, döntéseiről köteles az igazgatót tájékoztatni Elkészíti  tantárgy és órafelosztási tervet,  tanulói beiskolázási létszámtervet,  a szakmai vizsgák ütemtervét,  az év eleji és év végi statisztikákat Szervezi és irányítja  a szakmai elméleti tárgyak oktatását,  a gyakorlati tárgyak oktatását,  a szakmai vizsgák lebonyolítását,  a tankönyvellátással, beszerzéssel kapcsolatos teendőket. Gondoskodik  a szakmai vizsgák szakmai, elméleti és gyakorlati tételeinek összeállításáról,  a szakmunkásvizsgák szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,  a tanári és tanulói ügyelet megszervezéséről.

9



4.3 Az intézmény szervezeti felépítése 4.3.1 Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza.

Igazgató

Pedagógus

Iskolatitkár

Takarítók

Igazgatóhelyettes

Pedagógus

Osztályfőnök

Szakoktató

4.3.2 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.4 A nevelő-oktató munka ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. Az igazgató ellenőrzi  folyamatosan a napi munkakapcsolatokon keresztül az iskola működésével, gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységet, 10


   


osztályfőnöki tevékenységet, tanulói nyilvántartásokat, szülői értekezleteket, egyéb rendezvényeket, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok betartását.

Az igazgatóhelyettes ellenőrzi:  a szakmai és elméleti tárgyak oktatását,  gyakorlatokat,  szakmai vizsgák szervezését,  a gyakorlati szakmai vizsgák lebonyolítását,  a szintfelmérő vizsgák lebonyolítását.

5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát, a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges

11



tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 5.2.1 Meghatározó törvények  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet Az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon. Az iskola minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen

12



említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. 5.2.2 Állami tankönyvterjesztés Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül látja el. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó a tankönyvellátási megállapodások aláírását követően jelszót küld az iskoláknak, amivel beléphetnek a Könyvtárellátó elektronikus felületére (http://kello.hu) és elkezdhetik a tankönyvek megrendelését. A tankönyvtörvény és a tankönyvrendelet új szabályozása alapján módosult a tankönyvrendelés határideje: a 26. § (1) bekezdés szerint a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. A tankönyvrendelet 29. § (1) bekezdése szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcsolódó

13



adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. Az iskola számára a Könyvtárellátó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet, a díjazás felhasználásának szabályairól az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében kell rendelkezni. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. A tankönyvrendelés előkészítésével megbízott igazgatóhelyettes gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek jegyzéke a pedagógusok részére rendelkezésre álljon. A pedagógusok minden év január 20-ig közlik a tankönyvre vonatkozó igényüket az igazgatóhelyettessel, aki három munkanapon belül előkészíti aláírásra és postázásra. A tankönyv értékesítésre minden tanévben augusztus végén - külön kijelölt időben - kerül sor és a vele megbízott intézményi dolgozó végzi el. Az iskola által megrendelt tankönyveket a tanulók részére iskolai áron értékesíti és arról a tanulónak számlát ad. Azok a tanulók, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak, és ezt az iskola által kiadott nyomtatványon igazolják, ingyenesen jutnak tankönyvhöz. Ennek formája lehet: a tanuló tulajdonba kapja a könyvet, vagy kölcsönzi az iskolai könyvtárból. A tankönyvtámogatás átvételét a tanulók aláírásukkal igazolják, és az ellenőrző könyvbe is bejegyzésre kerül.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

14



5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban nem használatos digitális napló, amely elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adathordozóként kezelendő.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Teendők rendkívüli események esetén Legelső feladat az intézmény azonnali kiürítése mellett - melyre a jelzés megegyezik a tűzriadó jelzéssel – szaggatott csengetés - értesíteni az intézmény

15



vezetőjét, bárhol is tartózkodik, valamint szükség esetén a rendőrséget, vagy a tűzoltóságot. Felelős az iskolatitkár, és aki a rendkívüli eseményt észleli. A kivonulás a tűzriadó tervnek megfelelően történik és mindenki köteles a leggondosabban eljárni, kerülve a pánikot és balesetveszélyt. Az épületben ismételten visszatérni mindenki számára tilos mindaddig, amíg erre a rendőrség, tűzoltóság illetve az intézmény vezetője engedélyt nem ad! A rendőrség, tűzoltóság utasításait mindenki a legfegyelmezettebben köteles betartani! A rendkívüli eseményről értesíteni kell a fenntartót is. Amennyiben a rendkívüli esemény vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Téves riasztás esetén az elmaradt órákat a legközelebbi pihenőnapon be kell pótolni.

6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés

16



csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórák napjain napi átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1.A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása, osztályfőnöki feladatok ellátása, b) iskolai sportköri foglalkozások, szakkörök vezetése, c) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), d) magántanuló felkészítésének segítése, e) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

17



A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, , diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

18



6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni,

19



hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon az iskolatitkárnak le kell adni. 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes javaslatának meghallgatása után. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen

20



kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskolatitkár közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy az iskolatitkár szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5 A tanév beosztása A tanév rendjéről az Oktatási Miniszter évente rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét tanévenként a nevelőtestület, a Közalkalmazotti Tanács, szakszervezet, diákönkormányzat véleményének figyelembevételével munkatervben határozza meg. 6.5.1 A tanév helyi rendje határozza meg  a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a miniszter által meghatározott kereten belül a tanítási szünetek időtartamát,  a nemzeti és állami ünnepekről való megemlékezés idejét, módját,

21



 az iskolai hagyományok megünneplésének módját, időpontját,  a nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját. A szorgalmi idő két félévre oszlik. Az első félév a tanév megnyitásától a rendeletben meghatározott napig, a második félév az ezt követő naptól a szorgalmi idő végéig tart. A szakképző évfolyamokon a szorgalmi idő befejezését követő munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat, melynek időtartama 20 munkanap, azaz 140 óra. Szorgalmi időben tanítási óra, nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el. Ebben az esetben, a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. 6.5.2 A tanítási nap rendje Tanítás, gyakorlat csak munkanapokon szervezhető. A tanítás helye az iskola épülete, sport és gyakorló területe, valamint a szakmai oktatás céljára kijelölt munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye. Az elméleti és gyakorlati oktatást szakképző évfolyamokon hetenkénti vagy egy héten belüli váltással kell megszervezni. Az iskolában folyó zavartalan oktató-nevelő munka biztosítása az igazgató, igazgatóhelyettes és az ügyeletes nevelők feladata. Az esetlegesen hiányzó nevelő helyettesítésének megszervezéséről az igazgatóhelyettes gondoskodik. A tanítás reggel 7. 55 órától 14. 00 óráig tart. Az elméleti és gyakorlati órák száma napi 7 óránál nem lehet több. A tanítási óra 45 perc, egy gyakorlati óra időtartama 60 perc. A tanítási órák között szünetek vannak. Az első és hatodik szünet 5 perces, a második szünet 15 perces, a többi pedig 10 perces. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, tanteremváltásra, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni vagy más módon zavarni tilos! Rendkívüli esetben az igazgató, vagy helyettese kivételt tehet.

22



A gyakorlati képzés szervezhető tanműhelyben vagy egyéni gyakorlati helyen. A gazdálkodó szervezetnél folytatandó üzemi gyakorlat kezdetének illetve befejezésének alkalmazkodnia kell a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez, de a kiskorú tanuló gyakorlati munkaideje a napi hét órát nem haladhatja meg. Az iskola szorgalmi időben 7. 00 órától 17. 00 óráig tart nyitva. 6.5.3 Szünetek, tanítási nélküli munkanapok Szorgalmi időben a szünetek időtartamát a művelődési miniszter által kiadott, a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg. A tanév folyamán legfeljebb 5 tanítás nélküli munkanap tervezhető. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület dönt, egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról és programjáról a diákönkormányzat dönthet.

6.6 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 17.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

6.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

23



 az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 6.7.1 Iskolai helyiségek oktatási célú használata A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A tanulók és a közalkalmazottak minden esetben kötelesek betartani az iskola belső rendjére vonatkozó rendelkezéseket.

6.7.2 Iskolai helyiségek átengedése nem oktatási célra Átengedés csak térítés ellenében lehetséges. Bérleti szerződést maximum egy évre lehet kötni, a fenntartó hozzájárulásával. Külső szervekkel a használatra kötött megállapodásokban rögzíteni kell, hogy az iskola helyiségeinek és létesítményeinek használatára vonatkozó szabályok a külső használóra is kötelezőek.

6.8 A dohányzással kapcsolatos előírások

24



Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

6.9 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrásokra. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálja, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentáljuk. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények

25



között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus végzi és adminisztrálja. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.10 A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

26



6.11 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások A tanulók a tanórán kívüli, iskolai keretek között, vagy iskolán kívül folyó tevékenységekben vehetnek részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület munkájában - amennyiben a tanítási időt is érinti - az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. 6.11.1 Tantárgyi korrepetálások Tanévenként az igények és lehetőségek összekapcsolása alapján történik. A foglalkozások meghatározott helyen és rendszerességgel folynak. A felzárkóztató foglalkozásokat a gyenge előképzettségű és az előirt anyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére szervezünk. 6.11.2 Tanórán kívüli tevékenységek köre Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a szakkör, sportkör, tanulmányi kirándulás, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap. A tanórán kívüli foglalkozások a diákok érdeklődésének megfelelően az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével szervezhetők. 6.11.3 Kirándulások, színház-, tárlat-, múzeum-, üzemlátogatások Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az iskola igazgatójának engedélyével szervezhetők. A tanév során tervezett osztálykirándulásokat október 15-ig be kell jelenteni írásban az iskola igazgatójának. Több napos kirándulás nem szervezhető. Az iskola által szervezett kirándulások, üzemlátogatások szervezésénél a kísérő tanárok száma 20 tanulónként legalább egy fő. A tanulmányi kirándulás üzemek, kulturális intézmények látogatása az osztályfőnökök, szaktanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a szülők, diákképviselet, tanulók elfogadható kérésének, javaslatainak figyelembevételével kell megszervezni, és költségeit úgy kell tervezni, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljük.

6.12 Az iskola hagyományainak ápolása

27



6.12.1 Az intézmény hagyományos kulturális, ünnepi és egyéb rendezvényei  tanévnyitó, tanévzáró ünnepély  állami /nemzeti/ ünnepek  szalagavató ünnepély,  ballagás,  egyéb kulturális és sportrendezvények,  az iskola képzésével összefüggő speciális rendezvények 6.12.2 A rendezvények szervezése Az ünnepélyek időpontját, megrendezésének módját, a rendezésért felelős közösséget és nevelőtestületi tagokat az éves munkaterv tartalmazza. Az iskolai ünnepségek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat. Az iskolai ünnepségeken a nevelőtestület és a tanuló ifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. 6.12.3 A hagyományápolás külsőségei  az intézmény zászlója  az intézmény logója 6.12.4. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete  Fiúk: fehér ing, sötét szövetnadrág  Lányok: fehér blúz, sötét alj, vagy nadrág

7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő

28



munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.2 A nevelőtestület értekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület állandó értekezletei  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató és munkaértekezletek,  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak, fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. 7.2.3 A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

7.3 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes

29



összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

8.3 Kapcsolattartás Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek,  diákönkormányzat,  közalkalmazotti tanács, 30



 Pedagógus Szakszervezet iskolai csoportja.

8.4 A diákönkormányzat Az élén választott iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösség egészéből áll.

8.5 Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége tevékenységét maga szervezi, megválasztja az osztály diákbizottságát és titkárát, munkáját az osztályfőnök segíti. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, (helyiség, pénzügy, gazdasági) az intézmény biztosítja.

8.6 Szülői szervezet Az iskolában működő szülői szervezet a szülői munkaközösség. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése. A szülői munkaközösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az szülői munkaközösség véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

8.7 A szülők tájékoztatásának formái 8.7.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

31



8.7.2 Szaktanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.7.3 Írásbeli tájékoztatás Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrzőn keresztül tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a számítógépen küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. 8.7.4 Telefonon történő kapcsolatfelvétel, tájékoztatás

8.8 Az iskolai nyilvánosság elve 8.8.1 Az intézmény alapvető dokumentumai  alapító okirat,  pedagógiai program,  minőségirányítási program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend.

32



A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az iskolai könyvtárban és az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ad tájékoztatást. 8.8.2 A tanulókat és szüleiket a tanév elején írásban tájékoztatjuk az iskolavezetés, pályaválasztási felelős, osztályfőnökök fogadóóráiról, arról, hogy mikor kereshetik fel az iskolát, illetve a tanév rendjéről, az iskolai élet tanév során esedékes fontosabb eseményeiről, fogadóórákról, szülői értekezletekről, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Szintén tájékoztatjuk a fentiekről a szakképző évfolyamokon tanulók gyakorlati munkahelyeit is.

8.9 Külső kapcsolatok rendje, formája 8.9.1 Az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart (személyesen vagy megbízottja által)  a fenntartóval,  az általános iskolákkal,  a középfokú oktatási intézményekkel,  a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel,  az illetékes gazdasági kamarákkal,  a szakképzésben érdekelt minisztériumokkal,  a kollégiumokkal,  a közművelődési intézményekkel,  gyermekjóléti szolgálattal,  az intézmény támogatóival.

8.10 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás 8.10.1 Az iskola tanulóinak iskolaorvosi ellátását Csorna város megbízása alapján Dr. Dávid József látja el. Az orvosi és védőnői vizsgálatok helyszíne az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó orvosi szobája.

33



Az intézmény tanulói a hét minden munkanapján (rendelési időben) igénybe vehetik az iskolaorvosi ellátást, a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az új tanulók felvételéhez szükséges alkalmassági vizsgálatokat az iskolaorvos végzi el. A vizsgálatokhoz szükséges kartonokat az iskolatitkár állítja ki. Az iskolaorvossal, védőnővel a rendszeres kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az iskolaorvos, védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tart. A kötelező orvosi vizsgálat, védőoltások időpontját úgy határozzuk meg, hogy a tanulmányi munkát a lehető legkisebb mértékben zavarja. A végzős tanulók egészségügyi törzslapját a záróvizsga időpontjáig az osztályfőnök átadja a tanulóknak. 8.10.2 Az intézmény dolgozóinak munka alkalmassági vizsgálatát Medprofil ’95 Humán Szolgáltató Kft. végzi. A munka alkalmassági vizsgálaton a beutalón megjelölt időpontban minden dolgozó köteles megjelenni. 8.10.3 Az iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezet Az egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnők,  az ÁNTSZ Csorna városi tiszti-főorvosa.

8.10.4 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a Szakképző Iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési

34



törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.10.5 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója, Csorna Város Polgármestere határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 8.10.6 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Csorna város által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója kezdeményezze rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását.

35



9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 9.1 A tanulói jogviszony létesítése, felvétel az iskolába A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. 9.1.1 A felvétel feltételei Az iskolába az a tanuló vehető fel aki  a közoktatási törvényben előírt tanulmányi kötelezettségének eleget tett,  az általános egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek és a választott szakmára meghatározott speciális egészségügyi követelményeknek megfelel. A felvételről való döntés Az igazgató a felvételről a jelentkezőnek az alapfokú iskolában elért tanulmányi eredménye, egészségügyi alkalmassága alapján dönt. A felvételről értesíteni kell A jelentkezőt, valamint a jelentkező iskoláját. Az értesítésnek tartalmaznia kell a beiratkozás időpontját, helyét, a beiratkozáshoz szükséges dokumentumok felsorolását. A felvételről, illetve az elutasításáról az államigazgatási eljárás szabályai szerint határozatot kell hozni. A beiratkozás  Az iskolába felvett tanulónak személyesen kell beiratkozni.  Azt a jelentkezőt, aki elfogadható ok miatt nem iratkozott be, pótbeiratkozás alkalmával lehet felvenni. (legfeljebb augusztus 15-ig)  A beírás tényét a tanuló felvétele alapjául szolgáló iskolai bizonyítványba kell bejegyezni.  A beírt tanulótól átvett, iskolai végzettséget igazoló dokumentumokat az iskola őrzi, és az iskolában kiállított új bizonyítvány első ízben történő kiadásával együtt adja vissza.  A magasabb évfolyamba lépő tanulókat és az osztályismétlőket nem kell újból beíratni.  A tanév során más iskolából érkezett tanulókat megküldött anyakönyvi lapjuk alapján kell beírni.  A középiskolából érkezett tanuló a középiskolai bizonyítványát nyújtja be.

36



9.2 A tanulók mulasztásának igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló tanítási óráról való hiányzását, az órát tartó tanár, gyakorlatról való hiányzását az osztályfőnök jegyzi be a naplóba. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. 9.2.1 A mulasztás igazolása  Késést, illetve 1 napos mulasztást a szülő igazolhat az ellenőrző könyvbe beírva, egy évben legfeljebb három alkalommal.  Több napos hiányzás esetén, az első napon a szülő vagy megbízottja tájékoztatja az osztályfőnököt a tanuló hiányzásának okáról.  Több napos hiányzást orvosi vagy egyéb hatósági igazolással kell igazolni. A szakképző évfolyamokon a betegség miatti hiányzást a háziorvos által kiállított táppénzes papírral kell igazolni.  Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.  Ha a tanuló a mulasztást követő osztályfőnöki órán nem igazolja távolmaradását, mulasztott órái igazolatlanok.  Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, szakképző évfolyamon egy adott tárgyból a tanítási órák 20 %-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, ha a tanulónak az igazolatlan hiányzása nem haladja meg a 20 órát.  Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.2.2 A tanulói késések kezelési rendje A késők listáját rögzítő iratok bejegyzései alapján az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, további ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe vesszük.

37



A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. 9.2.3 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében  az első igazolatlan óra után a szülő értesítése,  a tízedik igazolatlan óra után a szülő iktatott postai levélben történő értesítése  a tízedik igazolatlan óra után a lakóhely szerint illetékes járási gyámhivatal és a családsegítő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a huszadik igazolatlan óra után a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  az ötvenedik igazolatlan óra után a járási gyámhivatal és a családsegítő értesítése. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében  első igazolatlan óra után a szülő értesítése,  a tízedik igazolatlan óra után a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a huszadik igazolatlan óra után a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a harmincadik igazolatlan óra után a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, amelyben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

10. A TANULÓK JUTALMAZÁSA Kiemelkedő tanulmányi teljesítményért, az iskola hírnevét öregbítő tevékenységért tanulóink dicséretben, jutalomban részesülnek. A jutalmazást, dicséretet beírjuk a naplóba és az ellenőrző könyvbe, illetve a bizonyítványba. A jutalmazások, dicséretek kihirdetése hagyományainknak megfelelően a közösségek előtt történik.

38



A legkiemelkedőbb eredményeknek nyilvánosságot kérünk a sajtóban és a helyi televízióban.

10.1 Jutalmazási alkalmak    

ballagási ünnepély, tanévzáró ünnepély, versenyek eredmény hirdetése, egyéb évfordulók, ünnepélyek.

10.2 Jutalmazásra javaslatot tehet      

a tantestület bármelyik tagja iskolavezetés, diákönkormányzat, osztály-diákbizottság, szülői közösségek, helyi vagy külső szervezet, intézmény.

10.3 A jutalmak fajtái  Szóbeli, írásbeli dicséret - osztályfőnöki, - igazgatói, - nevelőtestületi.  Tárgyjutalom, könyv, oklevél, serleg, ajándéktárgy szerszám stb.  Felterjesztés „Csorna város érdemes diákja” címre

11. FEGYELMI SZABÁLYZAT A fegyelmi szabályzat hatálya az iskola minden tanulójára kiterjed a szakmai vizsga eredményhirdetéséig.

11.1 Kevésbé súlyos fegyelmezetlenségek, mulasztások esetén a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés- fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz- alkalmazható, ennek formája a figyelmeztetés. Adhatja a tantestület bármely tagja szóban vagy írásban.

39



11.2 A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján az alábbiakban határozzuk meg.  Fegyelmi eljárást kezdeményezhet osztályfőnök, szaktanár, iskolavezetés, diákönkormányzat, külső szerv, intézmény.  Súlyos fegyelmi vétséget azonnal jelenteni kell az igazgatónak, aki a vonatkozó rendelkezések szerint intézkedik a fegyelmi eljárás megindításáról.  A fegyelmi bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki, a nevelőtestület tagjai közül. A fegyelmi bizottság tagja még a fegyelmi vétséget elkövető tanuló osztályának ODB titkára is.  A fegyelmi bizottság ülésére minden esetben meg kell hívni a vétséget elkövető tanuló szülőjét, gondviselőjét, képviselőjét is.  A fegyelmi büntetést írásos határozatba kell foglalni, és az érintettekkel közölni. A fegyelmi büntetést be kell jegyezni az osztálynaplóba, törzslapra és a bizonyítványba. 11.2.1 A fegyelmi vizsgálat során  Meg kell hallgatni a tanulót, esetleges tanúkat, szülőt.  A vizsgálatról, a meghallgatottak előadásáról jegyzőkönyv készül, amelyet a meghallgatottak és tanúk aláírásukkal hitelesítenek. A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetéseket, intézkedéseket bejegyezzük a naplóba és az ellenőrző könyvön keresztül közöljük a szülővel. Az ellenőrzőt a tanulónak 3 napon belül kell aláíratnia a szülővel. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés szabható ki. A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói büntetések hatálya az adott tanévre terjed ki. A tanuló által gondatlanul, vagy szándékosan okozott kárt a tanuló illetve szülője a közoktatási tv. 77 §. alapján köteles megtéríteni.

11.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez 40



elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai  Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről.  A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.  Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni.  Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.  Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.  Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges.  A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.  Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.

41



 Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti.  Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.  Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.  Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.  Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

12. IFJÚSÁGVÉDELEM, BALESETVÉDELEM, VÉDŐÓVÓ RENDSZABÁLYOK, DROGMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG Az iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, telefonszámát, (a gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia), ifjúságvédelmi felelős fogadóóráját. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök segítségével fogja össze az intézmény ifjúságvédelmi munkáját, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a családokkal, nyilvántartja a veszélyeztetett tanulókat. Mindenkinek elsődleges feladata, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. A balesetek megelőzése érdekében gondosan kell eljárni. Mindenkinek kötelessége jelenteni az ügyeletes tanárnak, a munkavédelmi felelősnek, az igazgatónak, ha balesetveszélyes helyzetet, vagy balesetet észlel.

42



A tanév elején az iskola dolgozói és tanulói baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, amelyet dokumentálunk. Gyakorlaton a balesetvédelmi oktatást minden hónap elején meg kell tartani. Bekövetkezett balesetet azonnal jelenteni kell a munkavédelmi felelősnek és az igazgatónak. A munkavédelmi felelősnek a balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és központilag kiadott nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A baleseti jegyzőkönyv egy példányát a tárgyhót követő hó nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, átadni a tanulónak illetve irattárba kell tenni. A bekövetkezett balesetekről az intézményben nyilvántartást vezetünk.

13. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE A könyvtár gyűjteményét a tanulók, és pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. Fő gyűjtőköre az alapvizsga és szakképesítő vizsga követelményeinek megfelelő irodalom. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely nyilvántartást kell vezetni. A könyvtár használóinak köre az intézmény dolgozói és tanulói. A könyvtárba külön beiratkozni nem kell, a tagság a munka illetve tanulóviszonnyal jön létre. A szolgáltatás /kölcsönzés/ ingyenes, legkésőbb tanév végén a kölcsönzött könyveket mindenki köteles visszaszolgáltatni, kivéve azt a dolgozót, aki oktató-nevelő és egyéb munkájához folyamatosan használja a könyvet. Elveszett, megrongált könyvért mindenki anyagi/ kártérítési/ kötelezettséggel tartozik. A könyvtár nyitva tartása: Minden tanítási napon a nagyszünetben, illetve külön kérésre munkaidőben bármikor. A 20/2012 sz. EMMI rendelet előírja hogy a könyvtárnak milyen feltételeknek kell megfelelni. Iskolánk nem rendelkezik 3000 kötettel és a könyvtár helyiségében egyszerre egy osztály foglalkozás céljából nem fér el. Ezért iskolánk könyvtári óráit, foglalkozásait a városi Martincsevics Károly könyvtár helyiségeiben tartja, szakképzett könyvtáros vezetésével.

43



14. VAGYONNYILATKOZAT Az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló egyes személyek törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök megnevezése: igazgatóhelyettes A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével összefüggő szabályokat a 2007. évi CLII. törvény tartalmazza.

22 AZ ISKOLA ENGEDÉLYEZETT KÉPZÉSI IRÁNYAI (az évfolyamok számának meghatározásával) NAPPALI TAGOZATON.  szakiskolai nevelés-oktatás  150/2012 (VII.25) Korm rendelet Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, Eladó, 34 341 01  150/2012 (VII.25) Korm rendelet Gépészet szakmacsoport, Gépi forgácsoló, 34 521 03  150/2012 (VII.25) Korm rendelet Gépészet szakmacsoport, Ipari gépész, 34 521 04  150/2012 (VII.25) Korm rendelet Építészet szakmacsoport, Festő, mázoló, tapétázó, 34 582 04  150/2012 (VII.25) Korm rendelet Építészet szakmacsoport, Kőműves és hidegburkoló, 34 582 08  150/2012 (VII.25) Korm rendelet Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, Cukrász, 34 811 01  150/2012 (VII.25) Korm rendelet Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, Szakács, 34 811 04

A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítését és módosítását az intézmény tantestülete - i ülésén megvitatta és elfogadta. Csorna, 2016-10-15

44



Göncz Tibor Igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítésével és módosításával az iskola közalkalmazotti tanácsa és a pedagógus szakszervezet helyi csoportja egyetért. Csorna, 2016-11-15

Pálfiné Gyuricza Éva közalkalmazotti tanács elnöke

Budai László Szakszervezeti bizalmi

A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítésével és módosításával az iskola szülői szervezete egyetért.

A szülői szervezet képviseletében: A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítésével és módosításával az iskola diákönkormányzata egyetért.

DÖK titkár

45



46



15. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

15.1 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása  megtartja a tanítási órákat,  feladata az intézmény munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,  munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,  a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,  legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,  tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,

47



 rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,  a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,  helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,

48



 folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.  szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,  ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,  közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 3. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

49



15.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása  szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása  a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak  munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza  a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,  legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik  gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja  tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat  rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának  a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról

50



 részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein  évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken  helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösségvezetőhöz eljuttatja  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,  folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.  kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét 2. Speciális feladatai  külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el  kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel  kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal  a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

51



3. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

15.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása  feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.  vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,  előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

52



 kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,  biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,  folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,  a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,  előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,  közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,  részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,  minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,  közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését  folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,  minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba  folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat  a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 2. Ellenőrzési kötelezettségei  november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló, osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek,  figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

53



 a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,  a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén  az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,  a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,  maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,  bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 4. Pótléka és kötelező órakedvezménye  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,  a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.

15.4 Az iskolatitkár munkaköri leírás-mintája Munkaköre: iskolatitkár Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 715 – 1555, pénteken: 715 – 1415 óráig Munkabére: munkaszerződése alapján

54



 A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása  Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.  A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról.  Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a ………….. részére könyvelés céljából.  Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.).  A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege.  Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át.  Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.  Munkaügyi feladatai részeként: - új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, - kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, - munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, - elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, - havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére - folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, - az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére

55



- gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról  Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.  Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket.  A menzavezető távollétében helyettesíti a menzavezetőt, feladatait ellátja. 2. Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

15.5 Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az iskolatitkár Kinevezése, munkaideje:  határozatlan időtartamra,  munkabére munkaszerződése szerint  naponta 5.30-8.00 és 13.30-19.00 óráig osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása  az gazdaságvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban  napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát  napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket  gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást  naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket  a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat  mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását

56



 szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét  napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti  kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása  porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát  szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat  nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását  a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását  a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak  a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával  folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

57



1 számú melléklet:

Alapító okirat

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum alapító okiratát a következők szerint adom ki:

1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.

A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése:Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum 1.1.2. rövidített neve: Győri Szolgáltatási SZC

1.2.

A költségvetési szerv idegen nyelvű megnevezése 1.2.1. Angol nyelven: Győr Center of CounselingTraining 1.2.2. Német nyelven: Fachbildungszentrum Győr

1.3.

A költségvetési szerv 1.3.1. székhelye:9024 Győr, Nádor tér 4. 1.3.2. telephelyei:

1 2 3 4

telephely megnevezése Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Győri Szolgáltatási SZC Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskolája

9024 Győr, Bem tér 20-22. 9022 Győr, Bisinger sétány 32. 9023 Győr, Földes Gábor utca 34-36. 9300 Csorna,Kossuth Lajos utca 30. 9300 Csorna,Kossuth Lajos utca 28.

4.1 5

telephely címe

Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Középiskolája, és Kollégiuma

9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7.

5.1

9025 Győr, Kossuth Lajos utca 22/A

5.2

9025 Győr, Dr. Róth Emil utca 1.

5.3


6 7

Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája Győri Szolgáltatási SZC Hunyadi János

9024 Győr, Örkény István utca 8-10. 9300 Csorna, Soproni út 97.

58


8


Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 97. 9231 Máriakálnok, Rákóczi út 4.

8.1 8.2 9

9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár utca 15.

Győri Szolgáltatási SZC Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

9024 Győr, Cuha utca 2.

2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.

A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2015.07.01.

2.2.

A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv: 2.2.1. megnevezése:Nemzetgazdasági Minisztérium 2.2.2. székhelye:1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

2.3.

1

A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése

székhelye

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1051 Budapest, Nádor utca 32.

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.

A költségvetési szerv irányító szervének 3.1.1. megnevezése: Nemzetgazdasági Minisztérium 3.1.2. székhelye:1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

3.2.

A költségvetési szerv tekintetében középirányító szervre átruházott irányítási hatáskörök esetén 3.2.1. a középirányító szerv megnevezése, székhelye: Felnőttképzési Hivatal, 1085 Budapest, Baross utca 52.

Nemzeti

Szakképzési

és

3.2.2. átruházottirányítási hatáskörök:az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g) és h) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök, a szakképzési centrum tevékenysége pénzügyi ellenőrzésének középirányító szervként történő gyakorlása, és a főigazgató feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása. 3.2.3. a középirányító szervet kijelölő törvény, kormányrendelet megjelölése: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Kormányrendelet 5/A. §-a.

59



4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.

A költségvetési szerv közfeladata:a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény szerinti köznevelési és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti szakképzési feladatok ellátása.

4.2.

A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

1 4.3.

szakágazat száma

szakágazat megnevezése

853200

Szakmai középfokú oktatás

A költségvetési szerv alaptevékenysége: A szakképzési centrum fő feladataként szakiskolai és szakközépiskolai nevelés-oktatást, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatást, felnőttoktatást, és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását folytatja, valamint kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is ellát. A szakképzési centrum az állami intézményfenntartó központtól átvett gimnáziumi és általános iskolai intézményegységekben gimnáziumi és általános iskolai nevelés-oktatás alapfeladatot is ellát.

4.4.

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

2

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

3

081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

4

081071

Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

5

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

6

082043

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

7

082044

Könyvtári szolgáltatások

8

086030

Nemzetközi kulturális együttműködés

9

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

10

091211

Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon

11

091212

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon

12

091220

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

13

092111

Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon

14

092112

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon

60



15

092120

Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

16

092150

Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés

17

092211

Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai

18

092212

Sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi nevelésének, oktatásának szakmai feladatai

19

092221

Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

20

092222

Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban

21

092231

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

22

092232

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban

23

092260

Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok

24

092270

Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok

25

092290


26

093020


27

095020

Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

28

095040

Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

29

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

30

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

31

096030

Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása

32

096040

Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

33

098021

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai

34

098022

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai

35

105020

Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások

4.5.

A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Győr-Moson-Sopron megye

4.6.

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének felső határa:

61



A szakképzési centrum vállalkozási tevékenységének felső határa a költségvetési szerv módosított költségvetési kiadási előirányzatainak a 30 %-a.

5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1.

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A szakképzési centrum élén főigazgató áll. A főigazgatói beosztást – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben foglaltak figyelembevételével – pályáztatás útján kell betölteni. A főigazgatót a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény magasabb vezetőre vonatkozó rendelkezései szerint bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre, illetve vonja vissza megbízását. A főigazgató felett a munkáltatói jogokat – a magasabb vezetői megbízás, illetve annak visszavonása kivételével –a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal főigazgatója gyakorolja.

5.2.

A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály

közalkalmazotti jogviszony

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet

2

munkaviszony

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

3

megbízási jogviszony

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

4

közfoglalkoztatási jogviszony

1

5.3.

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény

A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése: A költségvetési szerv szervezeti felépítésére, működésére, külső és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a költségvetési szerv főigazgatója készíti el, amely a nevelőtestület általi elfogadását követően, a fenntartó egyetértésével válik érvényessé.

6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1.

A köznevelési intézmény fenntartójának 6.1.1. megnevezése: nemzetgazdasági miniszter 6.1.2. székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

6.2.

A köznevelési intézmény 6.2.1. típusa: többcélúköznevelési intézmény 6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

62

Szervezeti és Működési Szabályzat           




általános iskolai nevelés-oktatás kollégiumi ellátás, gimnáziumi nevelés-oktatás, szakgimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, Köznevelési és Szakképzési Híd program keretében folyó nevelés-oktatás felnőttoktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a szakiskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai iskolai osztályban eredményesebben foglalkoztathatóak.

6.2.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: A szakképzési centrum a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint önállóan gazdálkodik. 6.3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 6.4.

A köznevelési intézmény tagintézményei: tagintézmény megnevezése Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Győri Szolgáltatási SZC Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskolája Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Középiskolája, és Kollégiuma Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája Győri Szolgáltatási SZC Hunyadi János Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Győri Szolgáltatási SZC Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

tagintézmény címe 9024 Győr, Bem tér 20-22. 9022 Győr, Bisinger sétány 32. 9023 Győr, Földes Gábor utca 34-36. 9300 Csorna, Kossuth Lajos utca 30. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. 9024 Győr, Örkény István utca 8-10. 9300 Csorna, Soproni út 97. 9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár utca 15. 9024 Győr, Cuha utca 2.

A feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény 6.4.1. tagintézményeiben, és azok telephelyein: tagintézmény/telephely megnevezése

1

maximális gyermek-, tanulólétszám

Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két

63

700


2 3 4


Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Deák Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Győri Szolgáltatási SZC Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskolája

600 985 280 0

4.1 5

Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Középiskolája, és Kollégiuma

1430

5.1

155

5.2

132

5.3

0

6 7 8

Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája Győri Szolgáltatási SZC Hunyadi János Szakgimnáziuma Győri Szolgáltatási SZC Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

1780 560 648 252

8.1

90

8.2 9 6.5.

Győri Szolgáltatási SZC Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

520

Iskolatípusonként az évfolyamok száma (nappali munkarend): iskolatípus

évfolyamok száma

1

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

3

2

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

2

3

Szakiskolások érettségire felkészítő szakközépiskolája

2

4

Szakközépiskola ágazati szakmai érettségire felkészítő szakasza

4

5

Szakközépiskola ágazati szakmai érettségire felkészítő szakasza két tanítási nyelvű képzésben

5

6

Szakközépiskola ágazati szakmai érettségire felkészítő szakasza nyelvi előkészítő

5

64



évfolyammal (kifutó rendszerben) 7

Szakközépiskola szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza ágazaton belüli szakképesítések esetén

1

8

Szakközépiskola szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza ágazaton kívüli szakképesítések esetén

2

9

Szakközépiskola és szakiskola szakképesítés- ráépülés megszerzésére felkészítő szakasza

1

10

Speciális szakiskola, rész-szakképesítés kimenettel

3

11

Speciális szakiskola teljes szakképesítés kimenettel

5

12

Köznevelési Híd II program

2

13

Gimnázium

4

14

Gimnázium két tanítási nyelvű képzésben

5

15

Gimnázium nyelvi előkészítő évfolyammal

5

16

Általános iskola 1-4. évfolyam

4

17

Általános iskola 5-8. évfolyam

4

18

Szakgimnáziumi képzés

4

Szakgimnázium a szakmai érettségi vizsga 19

ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés

1

Szakgimnázium a szakképesítés ágazata 20

szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére

2

Szakközépiskola az adott szakképesítés 21

22

megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam Szakközépiskola érettségi vizsgára

3

2

felkészítő évfolyam

23

Köznevelési és Szakképzési Híd program

6.6.

A köznevelési intézményben folyó szakképzés 6.6.1. szakmacsoportjai: 1 Egészségügy, 2 Szociális szolgáltatások, 3 Oktatás, 5 Gépészet, 6 Elektrotechnika-elektronika, 10 Könnyűipar, 14 Környezetvédelem-vízgazdálkodás, 15 Közgazdaság, 16 Ügyvitel, 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, 18 Vendéglátás-turisztika, 19 Egyéb szolgáltatások, 22 Rendészet, honvédelem és közszolgálat, 23 Vízügy 6.6.2. az egyes szakmacsoportokban az Országos Képzési Jegyzék szerint megszerezhető szakképesítések:

65


Győri Szolgáltatási SZC Csornai Kossuth Lajos Szakközépiskolája megnevezés

1

OKJ azonosító 5434404

2

5572301

Ápoló

1

3

3481101

Cukrász

18

4

338110110000000

Cukrász

18

5

5572302

Csecsemő és gyermekápoló

1

6

3581103

Diétás szakács

18

7

5472001

Egészségügyi asszisztens

1

8

3434101

17

9

3452202

10

3452203

Eladó Elektromos gép- és készülékszerelő Elektronikai műszerész

11

5581501

Fodrász

19

12

5481501

Fodrász

19

13

3481105

Fogadós

18

14

5472002

Fogászati asszisztens

1

15

3452103

Gépi forgácsoló

5

16

315210910000000

Gépi forgácsoló

5

17

315211010000000

Géplakatos

5

18

5576202

Gerontológiai gondozó

2

19

5272301

1

20

5272302

21

5281501

22

5272003

23

5272503

24

5281502

Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló fodrász Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens Gyakorló kozmetikus

25

5272303

Gyakorló mentőápoló

1

26

5472601

Gyógy- és sportmasszőr

1

27

5472604

1

28

5414001

29

5481201

18

30

5434701

31

3452104

Gyógymasszőr Gyógypedagógiai segítő munkatárs Idegenvezető Idegennyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző Ipari gépész

32

5434601

Irodai asszisztens

16

33

5434603

Irodai titkár

16

34

5434102

Kereskedelmi képviselő

17

35

5434101

Kereskedő

17

36

5476102

Kisgyermekgondozó, -

2

Államháztartási ügyintéző

66

szakmacsoport 15

6 6

1 19 1 1 19

3

16 5



37

5572511

38

5572512

39

5572518

40

5581502

nevelő Klinikai fogászati higiénikus Klinikai laboratóriumi asszisztens Klinikai laboratóriumi szakasszisztens Kozmetikus

41

5481502

Kozmetikus

19

42

5434501

22

43

5484111

44

5434501

Közszolgálati ügyintéző Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Logisztikai ügyintéző

45

5572311

Mentőápoló

1

46

5434502

Nonprofit menedzser

15

47

3454206

10

48

5414002

49

5434301

50

5434401

51

523440100000000

52

3481103

Női szabó Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér

53

5454202

Ruhaipari technikus

10

54

5572602

Sportmasszőr

1

55

3481104

Szakács

18

56

338110310000000

Szakács

18

57

3476201

Szociális gondozó és ápoló

2

58

5476203

2

59

5481203

60

5434602

61

5434001

62

5434402

63

5534407

64

5434403

65

5481101

66

5481101

67

3481105

Szociális szakgondozó Turisztikai szervező, értékesítő Ügyviteli titkár Üzleti szolgáltatási munkatárs Vállalkozási és bérügyintéző Vállalkozási mérlegképes könyvelő Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vendéglátásszervező Vendéglátásszervezővendéglős Vendéglátó eladó

68

3581102

Vendéglátó-üzletvezető

67

1 1 1 19

17 17

3 15 15 15 18

18 16 15 15 15 15 18 18 18 18



69

3452204

Villanyszerelő

6

70

5585301

Vízépítő szaktechnikus

23

71

5485302

Vízgazdálkodó technikus

23

72

5485303

Vízgépészeti technikus

23

73

5485304

23

74

5585302

75

5485301

Víziközmű technikus Vízminőség-védelmi szaktechnikus Vízügyi technikus

6.7.

23 14

Szakközépiskolai, szakgimnáziumi ágazati képzés

ágazati kódja

megnevezése

1

I.

Egészségügy

2

II.

Egészségügyi technika

3

III.

Szociális

4

IV.

Pedagógia

5

XXIII.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

6

XXIV.

Közgazdaság

7

XXV.

Ügyvitel

8

XXVI.

Kereskedelem

9

XXVII.

Vendéglátóipar

10

XXVIII.

Turisztika

11

XXX.

Szépészet

12

XXXVIII.

Rendészet

13

XXXVIII.

Rendészet és közszolgálat

14

XL.

Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

15

XLI.

Vízügy

6.8.

A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:

1 2 3

ingatlan címe

ingatlan helyrajzi száma

ingatlan hasznos alapterülete (m2)

vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga

az ingatlan funkciója, célja

9024 Győr, Bem tér 20-22.

3937

4235

9022 Győr, Bisinger sétány 32.

7026

2606


7868

3750

vagyonkezelői jog vagyonkezelői jog vagyonkezelői jog

szakképző iskola szakképző iskola szakképző iskola

68



9025 Győr, Dr. Róth Emil utca 1.

7868

2942

9025 Győr, Kossuth Lajos utca 22/A. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 3.

7882

2310

7870/1

2877

7

9024 Győr, Örkény István utca 810.

2858/29

5974

8

9023 Győr, Földes Gábor utca 3436.

4778/106 4643

9024 Győr, Cuha utca 2.

2672/10

2955

226

1700

4 5 6

9

10 9300 Csorna, Soproni út 97.

vagyonkezelői jog vagyonkezelői jog vagyonkezelői jog vagyonkezelői jog

kollégium kollégium sportpálya szakképző iskola

vagyonkezelői szakképző jog iskola vagyonkezelői szakképző jog iskola vagyonkezelői szakképző jog iskola vagyonkezelői szakképző jog iskola

11

9300 Csorna, Kossuth Lajos utca 30.

2298

525

12

9300 Csorna, Kossuth Lajos utca 28.

2301

725

vagyonkezelői szakképző jog iskola ingyenes használati jog

9200 Mosonmagyaróvár, 13 Mosonvár utca 15.

3233

4853

14 9231 Máriakálnok, Rákóczi út 4.

140

751

3592

2100

15

9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 97.

69

szakképző és általános iskola

vagyonkezelői általános jog iskola ingyenes általános használati jog iskola

SZMSZ. Győri Szolgáltatási SZC Kossuth Lajos Szakközépiskolája. Csorna

Recommend Documents