A román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásai

A román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásai

Budapest, 2006. november

A kutatást a TÁRKI Zrt. a Foglalkoztatási Hivatal megrendelésére készítette Az elemzést készítette:

HÁRS ÁGNES ÖRKÉNY ANTAL SIK ENDRE

TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Tel.: 309 7676, Fax: 309 7666 E-mail: [email protected] Internet: www.tarki.hu

TARTALOM

Tartalom Vezetői összefoglaló ....................................................................................................... 5 Szempontok a román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékeléséhez (Hárs Ágnes, KOPINT, Sik Endre TÁRKI)............................... 9 1. A munkaerőpiac teljes, illetve korlátozott megnyitása mellett szóló érvek .............................. 9 2. Várható munkaerő-piaci hatások .......................................................................................12 3. Hivatkozások...................................................................................................................14 1. Melléklet: A romániai migrációs potenciál trendje ...............................................................15 2. melléklet: A migrációs potenciál iránya ..............................................................................18 3. melléklet: A városi lakosság munkavállalási, kivándorlási és kombinált migrációs potenciáljának társadalmi bázisa 2005-ben ............................................................................19 4. melléklet: A nominális és vásárlóerő-paritáson mért keresetek értéke Romániában és Magyarországon..................................................................................................................25 5. melléklet: Egy főre eső GDP .............................................................................................26 6. melléklet: A munkaerő-piaci hiány és a romániai munkaerő ágazati szerkezete .....................27 7. melléklet A román állampolgárok bevándorlásának pótlólagos hatása a foglalkoztatottak létszámára és összetételére..................................................................................................28 8. melléklet: A magyar és román keresetek ágazati szerkezete ................................................31 A romániai migrációs potenciál jellemzői (Örkény Antal, ELTE, Sik Endre, TÁRKI)..... 33 Bevezetés ...........................................................................................................................33 A migrációs potenciál mértéke ..............................................................................................33 Irodalomjegyzék .................................................................................................................66 1. melléklet: A migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai ..................................................69 2. melléklet Románia időszakos munkaerőmigrációs rendszerei (Sandu, 2000).........................71 3. melléklet Az elemzett migrációs potenciál kutatások jellemzői.............................................72 Az Európai Unió várható bővítésének a hatása a magyar munkaerőpiacra (Hárs Ágnes, KOPINT)............................................................................................................ 88 1. A bővítés korábbi tapasztalatai és tanulságai......................................................................88 2. Románia csatlakozásának hatása a magyar munkaerő-piacra ..............................................90 3. A potenciális munkavállaló erdélyi állampolgárok által keresett munkák és a magyar foglalkoztatás szerkezete ...................................................................................................100 4. A potenciális migráció és a bérvárakozások kapcsolata......................................................103 Hivatkozások.....................................................................................................................111 1. melléklet: Az erdélyi népesség becslése...........................................................................112

TÁRKI

3

A kutatást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megrendelésére a TÁRKI végezte 2006 október – november folyamán. A kutatás adatfelvételét a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetemen működő CCRIT kutatóintézet végezte, a romániai országos adatok másodelemzésébe az Open Society egy ottani munkatársa vett részt. A tanulmány három részre tagolódik. Az első rész a kormány csatlakozási döntését közvetlenül segíteni hivatott elemzés javított változatát tartalmazza. A második és a harmadik részben előbb a migráció kínálatának mértékét, irányát és összetételét, majd a kínálati és a keresleti oldal munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgáljuk részletesebben.

TÁRKI

4

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Vezetői összefoglaló

A ROMÁN ÉS BOLGÁR MIGRÁCIÓ JELLEMZŐI A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ÉS MA A rendszerváltás után nem sokkal a Romániából való kivándorlás német- és magyarországi etnikai diaszpórát hozott létre, amelyek a Romániában maradt kisszámú német és nagyobb magyar kisebbség számára migrációs vonzóerőt és társadalmi tőkét jelentettek. Az ezredforduló óta, de különösen az utóbbi években a román és a bolgár migráció (ezen belül sokkal inkább az ingázó, mint a kivándorló típusú) felerősödött. Tipikus irányai – az országon belül erős regionális eltérésekkel - a mediterrán országok lettek, ahol nagy és sok transznacionális munkaerőpiaci mozgással jellemezhető diaszpórák alakultak ki. A román migrációs potenciál más országokhoz képest igen magas volt az 1990-es években, s noha mértéke csökken, továbbra is magasnak számít. A bolgár migrációs potenciál az 1990-es évekhez képest megnőtt.

A MAGYARORSZÁGRA IRÁNYULÓ ROMÁN ÉS ERDÉLYI MAGYAR MIGRÁCIÓ ÉS MIGRÁCIÓS POTENCIÁL JELLEMZŐI A romániai munkaerő aránya a Magyarországon alkalmazott legális munkavállalók körében 1991 óta kiugróan magas, s ez érvényes az informális foglalkoztatásra is. Ugyanez igaz a Magyarországra jövő gyerekekre és tanulókra, de a beutazókra és a bevándorlókra egyaránt. Az erdélyi magyarok migrációs potenciálja az ezredfordulón magasabb, a magyarul beszélő romáké még magasabb volt, mint a romániai átlag – a nyers migrációs potenciál 48%, a kétszeres tisztított 20% volt. Egy 2002-ben végzett vizsgálat szerint is közel ennyi (24%) volt a kivándorlási potenciál, valamivel magasabb, mint az országos érték, de azóta a trend lassan csökkenő.

A ROMÁN ÉS BOLGÁR MIGRÁCIÓS POTENCIÁL CÉLORSZÁGAI Románia és Bulgária migrációs potenciálja a hagyományos német-osztrák és magyar irányok mellett, növekvő mértékben, a mediterrán országok felé mutat. Magyarország a román társadalom egésze szemszögéből nem tartozik a célországok közé. Az erdélyi magyarok számára Magyarország a legfontosabb célország, s ez érvényes a migráció minden típusára, Erdély minden részére (de különösen a Székelyföldre), s a fiatalokra egyaránt.

TÁRKI

5


A ROMÁN ÉS BOLGÁR MIGRÁCIÓS POTENCIÁLT NÖVELŐ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Bulgária és Románia esetében egyaránt magasabb a migrációs potenciál értéke a férfiak és a fiatalabbak esetében. A romániai potenciális migránsok körében magas munkavállalási célú migrációs potenciál jellemzi • • • • • •

a roma származásúakat, a szakképzetteket, a munkanélkülieket, a külföldi munkavállalói tapasztalattal rendelkezőket, a külföldi kapcsolati tőkével rendelkezőket, az alacsony a jövedelműeket.

Az erdélyi magyarok körében az átlagosnál magasabb migrációs potenciál jellemzi • • • • • • • •

a férfiakat, a fiatalokat (de körükben a legtöbb a konkrét migrációs tervvel nem rendelkező „álmodozók” aránya), a munkanélkülieket, a nagyvárosi lakosokat, a szórványban élőket, a bánsági és észak-erdélyi lakosokat, a jobb anyagi helyzetűeket, az idegen nyelvet beszélőket.

A Magyarországra irányuló migráció társadalmi összetétele a fentiektől néhány ponton eltért. Ezek szerint: • • • • • •

a nők migrációs potenciálja alig kisebb a férfiakénál, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a rosszabb anyagi helyzetűek, a falusiak hajlamosabbak a magyarországi munkavállalásra, az alacsony iskolai végzettségűek inkább rövid, a magasabb iskolai végzettségűek inkább hosszú távú munkaalkalmakat keresnek, a fiatalok körében a „belső-erdélyiek” (akár magyar, akár román származásúak) migrációs potenciálja magasabb, mint a székelyföldieké, a magyarországi migráció esélyét nagymértékben növeli a külföldi kapcsolati tőke birtoklása, az idegen nyelvtudás hiánya növeli a magyarországi migráció valószínűségét.

A MUNKAERŐ-PIACI VÁRHATÓ HATÁSOK NEMZETKÖZI KONTEXTUSA A gazdasági különbségek jelentős migrációs különbségeket valószínűsítenek a szegényebb új és a lényegesen gazdagabb régi EU országok között, bár a különbségeket a pénzben mérhető s nem mérhető költségek jelentősen csökkentik. A migráció ráadásul nem egyirányú folyamat, az előzetesen felmérhető kockázati tényezők és a taszító tényezők hiányának az otthoni gazdaságban rejlő feltételei (gazdasági lehetőségek bővülése) csökkentik a migráció gazdasági különbségekben becsülhető jelentős nagyságát. A ténylegesen megvalósuló munkavállalás során a korábbi bérben remélt haszon elmaradása, a munkafeltételekben és egyéb pénzben nem mérhető költségekben (érzelmi, önbecsülés-vesztés, elmagányosodás, stb.) vártnál nagyobb mértéke pedig a migránsok egy része számára elegendően vonzóvá teheti (ismét) az otthoni munkalehetőségeket, így a remélt nyereség elmaradása miatt csalódottak visszaáramlása indulhat el.

TÁRKI

6


A MUNKAERŐ-PIACI HATÁS VÁRHATÓ NAGYSÁGA Összességében a várható tisztított migráció (csak a komoly migrációs szándékot figyelembe véve) a magyar munkaerőpiacon 4-5 százalékos pótlólagos munkaerő növekedéssel járhat. Feltételezve, hogy az Erdélyből Magyarországra irányuló munkavállalás forrása változatlanul az erdélyi magyarság, az erre a csoportra végzett becslés alapján a hazai foglalkoztatottak számát alig 2 százalékkal növelheti a romániai migráció.

A KOROSZTÁLY ÉS AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI, VALAMINT ÉS A REGIONÁLIS MUNKAERŐ-PIACI HATÁSOK VÁRHATÓ MÉRTÉKE ÉS ÖSSZETÉTELE A várható migráció a fiatalabb korcsoportokban okozhat jelentősebb létszámkínálatot, a 15-29 évesek a komoly migrációs szándékkal munkát vállalni szándékozó erdélyiek megjelenésével akár 8 százalékos többlettel is szembesülhetnek a munkaerőpiacon. A tisztított migrációs potenciál az erdélyi magyarok esetében lényegesen kisebb, ebből a forrásból a fiatalok csupán 3,5 százalékos kínálati többletre számíthatnak. Főképpen középfokú végzettségűek, érettségizettek és szakmunkások megjelenése várható a magyar munkaerő-piacon, de az erdélyiek körében várható a képzetlenek munkakínálata is. A pótlólagos munkaerő-kínálat a középfokú végzettségűeknél akár 4-5 százalékot is jelenthet, amennyiben a komoly munkavállalási szándékú erdélyiek migrációs hajlandósága ténylegesen realizálódik. Az erdélyi magyarok főleg a szakképzetlenek között jelenthetnek számottevő, közel 3 százalékos pótlólagos kínálatot. Sem az erdélyi, sem az erdélyi magyar felsőfokú végzettségűek nem gondolkodnak Magyarországi munkavállalásban, nem számíthatunk tehát jelentősebb diplomás tömeg megjelenésére. A potenciális munkavállalás jelentős mértékben a fővárosban koncentrálódik. Az erdélyi állampolgárok munkavállalása meglepően kis részben irányul a két ország határához közeli alföldi régióba. Ez arra utal, hogy a regionális közelség nem annyira fontos szempont, mint a remélt munka esélyének vagy a kereset nagyságának regionálisan várható különbségei. Kevéssé vonzó az erdélyi, illetve erdélyi magyar munkavállalók számára a Dunántúl, ahol pedig van a külföldi munkaerő iránt, és ahol gyorsan növekvő számban szlovák munkavállalók jelentek meg.

A FOGLALKOZÁSI SZERKEZETRE GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁS Az erdélyiek és különösen erdélyi magyarok a magyar munkaerőpiac hiányfoglalkozásait vállalnák szívesen. A magyar munkaerőpiacon a kereslet (a hiányszakmák létszámigénye) és a külföldi munkaerő (legális) alkalmazása elég jól illeszkedik egymáshoz. A külföldiek jelentős része ugyan hagyományosan szakképzetlen, egyszerű szolgáltató, illetve mezőgazdasági szolgáltatásokat végez, továbbá kereskedelemben dolgozik, de a hiányszakmákban a külföldi munka iránti kereslet és a kínálat megfelel egymásnak, és az FMM foglalkozási prognózisa is a vállalatok külföldi munkaerő iránti növekvő keresletét támasztja alá. Bizonyos régiókban, időszakosan és egyes foglalkozáscsoportokban ennek ellenére lehetséges, hogy a munkaerőpiacon versenyző csoportok számára hátrányt fog jelenteni a pótlólagos külföldi munkaerő megjelenése.

TÁRKI

7


A BÉRSZINTRE GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁS A migránsok bérvárakozásai alapján azt feltételezzük, hogy a tervezett magyarországi munkavállalás nem valósul meg minden esetben, különösen a nagyobb migrációs potenciált jelentő erdélyiek esetében, mivel a magyar munkaerőpiacon aránytalanul magas béreket remélnek, ahhoz képest, amennyiért az erdélyi magyarok lényegesen alacsonyabb bérért ma is rendelkezésre állnak. Természetesen lehetséges, hogy minőségileg más, magasabb kvalifikáltságú az erdélyi potenciális munkaerő-kínálati többlet, valószínűbb azonban, hogy az erdélyiek a magyarországi munkavállalásaik remélhető bérnyereségét a többi célországban elérhető bérnyereséghez mérik, ami számukra a migráció elegendően nagy elérhető hasznának a mércéje. Az Erdélyből pótlólagosan várható migrációnak mindenképp korlátja a potenciális migránsok magas bérvárakozása.

TÁRKI

8

SZEMPONTOK A ROMÁN-BOLGÁR EU CSATLAKOZÁS MAGYAR MUNKAERŐPIACRA…

Szempontok a román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékeléséhez (Hárs Ágnes, KOPINT, Sik Endre TÁRKI) 1. A munkaerőpiac teljes, illetve korlátozott megnyitása mellett szóló érvek Mivel az elemzés célja döntés-előkészítés, ezért igyekeztünk minden szempontot felsorolni, ami megfontolást igényelhet a döntés során. E szempontokat fontossági sorrend (és az esetleges egymásra gyakorolt hatás figyelembe vétele) nélkül mutatjuk be oly módon elrendezve, hogy azok a kínálati vagy a keresleti oldalra vonatkoznak. Az elemzés minden esetben azonos logikát követ: előbb röviden jellemzi a folyamatot, majd a teljes (vagy a korlátozott) nyitás melletti következtetés(ek) után a lehetséges ellenérv(ek)et sorolja fel. 1.1. KÍNÁLATI OLDAL 1.1.1. A migrációs nyomás előrebecsült nagysága az EU bővülés előző fázisaiban mindig elmaradt a várakozásoktól. Az átmenet első időszakára prognosztizált rövidtávú migrációs nyomás növekedése is elmaradt a várakozásoktól. (Hárs-Sik-Simonovits (2004). A bővítés első lépéseként készült munkaerőpiaci prognózisok is túlbecsülték a munkaerőpiacon várható negatív hatások mértékét (Hárs 2002). Következtetés: A korábbi bővítési szakaszok idején alkalmazott elveken és szempontokon alapuló, illetve a hagyományos módszereket használó helyzetelemzések és érvelések valószínűleg most is túlbecsülik a román-bolgár csatlakozás során várható migrációs nyomás mértékét és annak negatív munkaerő-piaci hatását. Ellenérv: A most csatlakozó országok sokkal elmaradottabbak az előző fázisokban csatlakozókhoz képest (a vásárlőerő-paritáson számított GDP nagysága az EU átlagtól jelentős elmaradást mutat (4. és 5. melléklet)), márpedig a nagyobb eltérések esetében megbízhatóbban használhatók a durva, de egyszerű módszerek. S ugyanezért jogos a munkaerőpiac teljes megnyitásával kapcsolatos óvatosság. Ellenérv ellenérve: A most csatlakozó országok elmaradása Magyarországhoz viszonyítva nem nagyobb, mint Magyarország és az EU 15-ök, valamint néhány, a migráció szempontjából kitüntetett célország vásárlóerő-paritáson mért GDP szintje közötti elmaradottság volt a magyar csatlakozást megelőzően. 1.1.2. A magyar és a román (illetve a bolgár) bérviszonyok eltérése, illetve a migráció kockázatainak csökkenése miatt a migrációs nyomás növekedése várható. Következtetés: A továbbra is sokkal jobb kereseti lehetőség és a csökkenő határátlépési kockázat miatti átmeneti migrációs nyomásnövekedés időszakos korlátozásokat indokolhat. Ellenérv: A bérelőny a statisztika által bemutatottnál a valóságban kisebb lehet, ha a potenciális migránsok a magasabb bérű régióból és a magasabb jövedelmű társadalmi rétegekből kerülnek ki. Továbbá, a migráció kockázatai ugyan csökkennek, de költségei feltehetően nőni fognak.

TÁRKI

9


1.1.3. A román migrációs potenciál csökkenő tendenciájú, arányában a kilencvenes évek közepén mért hazai értékhez áll közel. (1. melléklet) 1.1.4. A román származású romániaiak nem jönnek Magyarországra, mert célországuk más (2. melléklet). Továbbá, mivel a romániai román, illetve magyar etnikumúak célországa régebben is eltérő volt a kialakuló migrációs hálózatok, illetve a diaszpóra tehetetlenségi ereje nagy (3. melléklet). 1.1.5. A magyar munkaerőpiac megnyitása a romániai munkavállalók előtt egy már korábban elindult folyamat része, magyarul beszélő románi állampolgárok már jelenleg is jelentős számban dolgoznak Magyarországon mind a legális, mind a fekete gazdaságban (3. melléklet). Következtetés: A csatlakozás során megjelenő munkaerő egy része nem jelent új munkaerő-piaci kínálatot, csak az illegális foglalkoztatás „fehéredik” ki. Ellenérv: Nem várható a munkaerőpiac kínálati oldalról történő „kifehéredése”, amíg az erre irányuló kereslet ezt nem indítja be. 1.1.6. Mivel a migráció nemzetközi folyamatai rendszereket alkotnak (Salt, 2001), ezért az EU tagországok derogációs döntéseinek hatására Magyarország mint célország pozíciója változhat. Ha az EU országok erősen korlátozzák saját munkaerőpiacaikat, akkor megnőhet a Magyarországra irányuló migráció mértéke. Márpedig, ha a lakosság – és egyes érdekcsoportok - félelme a román-bolgár migrációtól nagy, akkor a célországok politikai okok miatt akkor is zárják munkaerőpiacaikat, ha erre gazdasági ok nincs, s ez is növelheti a bővítés után a migrációs nyomást Magyarországon. Következtetés: A magyar kormányzatnak a többi EU ország döntésének függvényében kell kialakítania álláspontját. Ellenérv: A román (nem magyar etnikumú) és a bolgár migráció fő iránya kikerüli Magyarországot, tehát csak az olasz, a spanyol és a német) - illetve az idáig tudatosan nyitottnak mutatkozó országok közül az angol és az ír - derogációs tervekre kell figyelni. 1.2. KERESLETI OLDAL 1.2.1. A munkaerő-migráció hatása a magyar munkaerőpiacra összességében kicsi, bár vannak régiók, foglalkozások és ágazatok, ahol nem elhanyagolható. Következtetés: A magyar munkaerőpiacról nem állítható, hogy nem tud több külföldi munkaerőt felvenni. Sőt, van jele annak, hogy a kereslet (a hiányszakmák létszámigénye) és a külföldi munkaerő (legális) alkalmazása elég jól illeszkedik egymáshoz. A külföldiek jelentős része ugyan hagyományosan szakképzetlen, egyszerű szolgáltató, illetve mezőgazdasági szolgáltatásokat végez, továbbá kereskedelemben dolgozik, de a hiányszakmákban a külföldi munka iránti kereslet és a kínálat megfelel egymásnak. (6. melléklet 1. ábra), és az FMM foglalkozási prognózisa is a vállalatok külföldi munkaerő iránti növekvő keresletét támasztja alá. (Munkaerő-piaci, 2006) Ellenérv: Bizonyos régiókban, időszakosan és egyes foglalkozáscsoportokban ennek ellenére lehetséges, hogy a munkaerőpiacon versenyző csoportok számára hátrányt fog jelenteni a külföldi munkaerő megjelenése. 1.2.2. A migráció korlátja – még elegendően nagy jövedelemkülönbségek esetén is - a megfelelő munkaerő iránti kereslet. Következtetés: Ha nincs igény a külföldi munkaerőre, vagy a migrációs elképzeléseknek megfelelő bérű, minőségű, munka iránt nincsen kereslet, akkor a migrációs tervek nem fognak megvalósulni, s a remélt bérnyereség gerjesztette külföldi munkavégzés kínálata rövid idő után visszaesik. .Ellenérv: A fenti állítás csak akkor igaz, ha a munkaerőpiac folyamatai spontán érvényesülhetnek. Ám ha vannak olyan intézményes megoldások (szervezett toborzás, embercsempészet, szolgáltatásnak álcázott munkavégzés), amelyek beavatkoznak ezekbe a folyamatokba, illetve a

TÁRKI

10


kapcsolatok korábbiakban már kialakult hálója fenntartja ezeket a folyamatokat, akkor a potenciális kínálat nagyobb eséllyel realizálódik. 1.2.3. Ahol van igény a külföldi munkaerőre, ott a migráció hatása inkább komplementer, mint kiszorító. Következtetés: A migráció ilyenkor nem okoz munkaerő-piaci feszültséget, s elősegíti a gazdasági növekedést. Ellenérv: Ám elképzelhető, hogy csak hosszabb távon komplementerek a migránsok által betöltött munkahelyek, miközben rövidtávon lesznek hazai régiók, foglalkozáscsoportok, ahol a munkavállalók elől a külföldiek elveszik munkahelyeket. Az ellenérvvel szembeni ellenérv: A kiszorító hatás elsősorban az informális, döntően szakképzetlen munkát igénylő, munkaerőpiacon jelentkezhet, s mivel az informális munkaerőpiac visszaszorítása a cél, ezért ez a kiszorítás nem káros a gazdaság számára. Ellenérv: De káros a legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű csoportok számára. 1.2.4. A Magyarországról külföldre ment dolgozók megürült munkahelyeinek és az ide igyekvő migránsok elhelyezkedési szándékainak összetétele eltérő. Következtetés: Mivel a magyar lakosok külföldi munkavállalása okozta munkaerő-piaci hiányt a várható migráció nem szünteti meg, ezért – mivel a két folyamat független egymástól – ezt a szempontot nem kell mérlegelni a döntés során. Ellenvetés: A hiányszakmák szerkezete hasonló azokban az országokban, ahol magyarok remélnek munkát vállalni mint Magyarországon. Továbbá bizonyos szakmákban, amennyiben a migránsok rezervációs bére nem haladja meg az adott szakmában a magyarországi kínálati béreket, ott mégis növekvő munkaerő-piaci verseny várható. 1.2.5. A potenciális migránsok rezervációs bére a hazai munkaerőénél alacsonyabb, s ezért megjelenésük hatására csökkenhet a hazai foglalkoztatottak bére. Következtetés: Míg a munkavállalók (és az őket képviselő szervezetek) ellenezni fogják a teljes nyitást, addig a munkaadók nem (vagy semlegesek maradnak). Az ebből fakadó feszültséget nem korlátozással kell befolyásolni. Különösen, ha mindez az informális munkaerőpiacon megy végbe, akkor a szabályozó amúgy sem tudja a nyitás korlátozásával befolyásolni a folyamatot, de erre alkalmas a munkaügyi ellenőrzés rendszere. Természetesen, ha a migráns munkaerő olyan munkahelyeken jelenik meg, amelyért magyar munkavállaló nem versenyzik, akkor a bércsökkenés nem fog érvényesülni. 1.2.6. Vannak olyan szereplői a munkaerőpiac szabályozásának (például a szakszervezetek, kamarák), amelyek akkor is ellene vannak a teljes nyitásnak, ha e mellett szakmai érvek nem szólnak. Továbbá számolni kell a döntést befolyásoló olyan szempontokkal (az idegenellenesség magas volta, a diaszpóra szervezetek hatása a belpolitikában), amelyek a teljes vagy a korlátozott nyitás ellen szakmai megfontolásoktól függetlenül hatnak. Végül felvethetők morális szempontok1, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos (alkotmány által is szentesített) etnikai alapú jogosultság, amit a kedvezménytörvény megígért, a kettős állampolgársági referendum meg nem adott, illetve az az érv, hogy nem helyes úgy bánni a most csatlakozókkal, ahogy velünk bántak (bánnak) a csatlakozásunk során2.

1

Amelyek a médiában és a politikában megjelenve kaphatnak hangsúlyt.

2

Különös tekintettel azokra a migrációs veszélyeket alátámasztó érvekre, amelyek cáfolatát a csatlakozást megelőzően a magyar fél hangoztatta. TÁRKI

11


Következtetés: A döntés társadalmi beágyazottsága, politikai konnotációi, nagy értelmi töltése miatt a kormányzat óvatossága indokolt, a megfelelő kommunikációs stratégia hatása nagy.

2. Várható munkaerő-piaci hatások A rendelkezésre álló rövid idő alatt két szempontból vizsgáljuk röviden a román (és bolgár) EU csatlakozás várható hatásait a magyar munkaerőpiacra. Előbb a várható migráció összetételének hatását a foglalkoztatás mértékének és összetételének alakulására, majd feltételezett rezervációs bérekkel számolva, a bérekre gyakorolt hatást elemezzük. 2.1. A VÁRHATÓ MIGRÁNSOK ÖSSZETÉTELE, S ENNEK HATÁSA A MAGYAR MUNKAERŐPIACON 2.1.1. Kiinduló feltételezések: A) Az erdélyi magyar származású migráció mértéke, összetétele és iránya állandó. Érveink: • A migrációs folyamatok tehetetlenségi ereje nagy. •

Az erdélyi magyarok jelentős része már korábbi kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkezik Magyarországon, ami növeli a migráció tehetetlenségi erejét.

•

Nem történt olyan politikai, gazdasági vagy társadalmi változás 2001 óta Romániában, ami alapján feltételezhető lenne jelentős változás a migráció szokásos menetében.

Következtetés: Jogos ugyanazokkal a paraméterekkel számolni, mint amiket a 2001. évi felvétel (Örkény, 2003) során kaptunk. B) A Románia egyéb részeiről és a román származásúak várható migrációjának mértéke kicsi (lásd 1. és 2. melléklet). C) A bolgár migráció várható mértéke elhanyagolható. A korábbi időszak tapasztalatai alapján a bolgár munkavállalás mértéke jelentéktelen3, s a bolgár migráció célországai között Görögország és Spanyolország szerepe jelentős és növekvő (már 33, illetve 60 ezer fős bolgár közösség tartózkodik ezekben az országokban (SOPEMI 2006, 172.o.) A két szcenárió közötti különbség: Az A szcenárióban a várható migráció forrása a teljes 18-55 éves román populáció, a B szcenárióban csak az erdélyi régió 18-55 éves magyarsága (a két szcenárió kialakításának alapjául szolgáló megfontolásokat lásd 1. melléklet). 2.1.2. Nem várható túlzott növekedés a munkaerő-piacon (7. melléklet). Következtetés Összességében a várható migráció hatása nem lesz túl nagy a magyar munkaerőpiacon, a két becslés szerint a hazai foglalkoztatottak számát 1-3%-kal növelheti a román migráció. Természetesen ez az eredmény csak úgy értelmezhető, mint a potenciálisan megjelenő pótlólagos munkaerőre vonatkozó becslés, vagyis a már Magyarországon dolgozó romániai munkavállalókon felül megjelenő migráció mértéke. 2.1.3. A munkaerőpiac szerkezeti struktúrájában nem okoz zavart a várható munkaerő-kínálat növekedése (7. melléklet). Következtetés A hazai foglalkoztatottság korösszetétele a várható migráció hatására a fiatalabb korosztályokban növeli a foglalkoztatottság arányt, ami az elöregedő munkaerőpiacon kedvező.

3

A román állampolgároknak kiadott több mint 30 ezerrel szemben kevesebb, mint 100 bolgár állampolgárnak adtak ki munkavállalási engedélyt. TÁRKI

12


Ellenérv: Növekedő ifjúsági munkanélküliség mellett a pótlólagos kínálat ronthatja a fiatalok elhelyezkedését. Az ellenérv ellenérve: Ha szerkezetében jelentősen eltérő a fiatalok munkanélküliségének a szerkezete, akkor a fenti negatív hatás nem érvényesül. 2.1.4. A hazai munkaerőpiacon a központi régióban, valamint a fővárosban feszített a munkaerőpiac, márpedig leginkább itt várható a migráció pótlólagos munkaerő-kínálatának megjelenése (7.melléklet). Következtetés: Különösen a migránsok által keresett foglalkozásokban a migráció regionális koncentrációja gondokat okozhat. Ellenérv: A gazdasági fejlődés szempontjából előnyös lenne a mobil migráns munkaerőt a munkaerőhiánnyal küzdő Nyugat-Magyarország régió felé terelni (a megfelelő képzettségű migráns munkaerő-kínálatot toborzással, ösztönzéssel elősegíteni). 2.2. A MIGRÁCIÓ VÁRHATÓ HATÁSA A BÉREKRE 2.2.1. Ha két ország közötti nagy a bérkülönbség, akkor a migránsoknak a célországban igen alacsony bérek elfogadása mellett is megéri a munkavállalás, s ennek következtében a migránsok lenyomják a hazai béreket. A legegyszerűbb bérkalkulációt használva - a román és a magyar átlagbéreket összevetve4 – azt találjuk, hogy a magyar jövedelemszint éppen kétszerese a romániai jövedelmeknek. Következtetés: Az a romániai átlag munkavállaló, aki Magyarországon találna munkát, ottani jövedelmének kétszeresét kereshetné átlagosan, s ebben a sávban szorítaná lefelé a hazai béreket. Ellenérv: Természetesen ez a nyers kalkuláció nem elegendő a migrációs nyomás bérekre gyakorolt hatásának becslésére. Ehhez figyelembe kellene venni, hogy a migráció költséges vállalkozás, s a migráció révén elért többlet-jövedelem mértékét ezek a kiadások (az előzetes szervezés, az információk keresése, közlekedés, a magasabb árszintű országban (8. melléklet) a megélhetés drágább stb.) csökkentik. (közlekedés, otthon hiánya, magány, a drágább országban a megélhetés). Továbbá ha nem az országos, hanem regionális béradatokkal5 számolnánk, akkor a várható bérhatások mértékét s differenciáltabban lehetne becsülni. 2.2.2. Ha két ország termelési és bérstruktúrája eltérő, az egyes ágazatok átlaghoz képest viszonylag magasabb illetve alacsonyabb jövedelmeket ígérhetnek, s ez befolyásolja a várható migráció szerkezetét. Következtetés: A romániai és magyarországi ágazati bérarányokat vizsgálva (8. melléklet) vannak olyan ágazatok, ahol az átlagost meghaladó, míg másutt attól elmaradó bérnyereséget remélhet Magyarországon a potenciális román munkavállaló. Így például •

Egyes, főleg nehézipari és feldolgozóipari szakmákban lényegesen magasabb a román keresetek szintje az átlaghoz képest, mint Magyarországon. Az ilyen foglalkozásokban dolgozók részben relatív jó otthoni munkaerő-piaci helyzetük, részben viszonylag magasabb rezervációs bérek miatt nem valószínű, hogy migrálni fognak.

•

Az átlagos keresetszinthez képest az építőipari keresetszint viszonylag magasabb Romániában, mint Magyarországon, míg például az átlagos kereset a fa-, és bútoriparban, illetve az egyéb könnyűipari ágazatokban különösen alacsony. Ezekben a foglalkozásokban a várható nagy jövedelemnyereség miatt magas lesz a migráns munkaerő kínálata is.

4

Ez Magyarországon (bruttó bérekkel kalkulálva) 168 198 forint, Romániában 1 122 lei (folyó árfolyamon átszámítva 84 ezer forint ) a 2006 1. félévi, ill. 2006. augusztus, a magyar ill. román KSH rendszeres béradat közlése alapján.

5

A kibocsátó és felvevő régiók béradatainak összevetése lehet az ilyen becslésekre a legalkalmasabb. TÁRKI

13


2.2.3. A szakképzetlen munkaerő, a munkanélküliek, illetve a nyugdíjasok közül Magyarországon munkát keresők esetében a fentihez hasonló kereset-összehasonlítás nem lehetséges, noha tudjuk, hogy a jelenlegi magyarországi migráns munkaerő meghatározó többsége ilyen munkaerőből adódik, s a migrációs potenciál magas az alacsony jövedelmű és a munkanélküliek körében (3. melléklet). Következtetés: A munkanélküliek és a szakképzetlenek a magyar minimálbér körüli, alacsony kínálati bérre számíthatnak, ami – különösen a munkaerőpiac alsó szegmensében, ahol a hazai foglalkoztatottak is kiszolgáltatottak - komoly bérversenyt és kiszorító hatást eredményezhet.

3. Hivatkozások BOP kérdőívek és adatbázisok, 2001-2005-ig www.gallup.ro vagy www.osf.ro . CEORG (2001, 2002): http://www.tarki.hu. Csata Zsombor, Kiss Tamás. (2003): Migrációs potenciál Erdélyben, Erdélyi Társadalom, 1(2):7-38. Csata Zsombor, Kiss Tamás. (2004): Migrációs potenciálvizsgálatok Erdélyben, in. Kiss Tamás (szerk.) Népesedési folyamatok Erdélyben és a Kárpát-medencében. RMDSZ ÜE: Kolozsvár. Hárs Ágnes- Sik Endre –Simonovits Bori: Munkaerőpiac és migráció – fenyegetés vagy lehetőség. (2004) In Társadalmi Riport 2004, TÁRKI, Budapest. Hárs Ágnes (2002): Munkaerőmigráció és az Európai Unió. Külgazdaság, 4. sz. Horváth István (2003): Migrációs hajlandóság az erdély magyarság körében – 2003 október. Erdélyi Társadalom 1(2):39-54 old. Horváth I. (2004): Az erdélyi magyar fiatalok Magyarország irányú tanulási migrációja 1990-2000, Erdélyi Társadalom, 2. évfolyam, 2. szám, Kolozsvár Massey, Douglas S. – Arango, Joaquin – Graeme, Hugo –Kouaoci, Ali – Taylor, Edward, J. (2001): A nemzetközi migráció elméletei: áttekintés és értékelés. In: Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 9–40. o. Munkaerő-piaci előrejelzés 2006. évre, FMM, Foglalkoztatási Hivatal Örkény Antal (szerk.) Menni vagy maradni? (2003): Kedvezménytörvény és migrációs várakozások. Bp. MTA Kisebbségkutató Intézet. Salt, John (1989): A nemzetközi tendenciák és típusok összehasonlító elemzése, 1950-1980. In: Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 59–68. o. Sandu, D. (2000a): Migraţia transnaţională a românilor din perspectiva unui recensământ comunitar, (A román államolgárok határon túli migrációja egy lakossági összeírás szempontjából), Sociologia Românească, 2000, 2-3. sz. Sandu, D. (2000b) Migraţia circulatorie ca o strategie de viaţă (A cirkuláris migráció mint életstratégia), Sociologia Românească, 2. sz. Sopemi (2006), OECD Szabó, Bauer, Laki, Nemeskéri (2002): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében MOZAIK2001 – Gyorsjelentés -, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest Wallace, Claire. (1998): Migration potential in Central and Eastern Europe. Geneve, IOM.

TÁRKI

14


1. Melléklet: A romániai migrációs potenciál trendje 2001 és 2004 között a migrációs potenciál csökken. 1. táblázat

Az következő évben szándékszik-e ... ? (az igen válaszok aránya, %) Országos adatok6 2001 május

Emigrálni Külföldön továbbtanulni Külföldön dolgozni Turistaként utazni Üzleti célból Rokonlátogatás

14 10 18 18 -

2001 november 6 6 20 18 -

2002 október

2004 október

5 7 17 21 -

3 4 12 14 3 -

Városi lakosság 2005 október7 3 3 11 17 4 22

- = a kérdés nem volt feltéve

A korábbi romániai migrációs potenciál adatok sokkal magasabb migrációs potenciált mutattak. A rövid- és hosszútávú (pár hetes vagy hónapos) munkavállalást tervezők aránya ekkor 40-50% körül volt (Wallace, 1998). 2000-ben az EU 15 országai felé irányuló migrációs potenciál aránya 30% volt (CEORG, 2001, 2002). A legfrissebb (2006 augusztus) migrációs potenciál adatok szerint a megkérdezettek 12%-a 8a 18-55 évesek 16%-a) tervezi, hogy külföldre utazik. 66%-uk munkavállalási céllal, 21%-uk turistaként, 8% rokonlátogatás céljából8 (TLA, 20069). A fenti táblázat országos adataihoz képest – már amennyire az összehasonlítás lehetséges - ez még alacsonyabb migrációs potenciált mutat. Speciál migrációs potenciál mérőszámok értékei 2005-ben: Közvetlenül munkaerő-piaci hatású migráció (kombinált migrációs potenciál (MIGPOTMI), ami a munkavállalási, tanulási, letelepedési vagy üzleti célú migráció közül legalább az egyiket foglalja magában) a romániai városi lakosság mintájában 15%, a Magyarországra irányuló almintában 2%. Ebből kiindulva (csak a munkavállalási szándékúakra koncentrálva) dolgozunk a 2.1 fejezet A szcenáriójában a romániai migrációs potenciál 1%-os10 értékével11. A B szcenárió esetében az erdélyi almintában (ami a 3. melléklet tanúsága szerint az országos minta kb. ötöde) található magyar származásúak migrációs potenciáljával számolunk, ami a jelenleg folyó z előzetes adatfelvétel szerint kb. 5%. A későbbi becslési eljárás során egyfelől nem a teljes, hanem a releváns népesség (2. táblázat), másfelől nem csak a városi lakosság migrációs potenciálját fogjuk a becslés kiindulási pontjaként használni.

6

BOP - országos reprezentatív (18 év feletti lakosság) adatfelvételek.

7

Urban Romania, 2005 - a városi lakosságra reprezentatív adatfelvétel.

8

A többiek egyéb, ismeretlen célból.

9

A Temporarily Living Abroad (TLA). Országosan reprezentatív többszörösen rétegzett (18 régió és 6 településtípus szerint) adatfelvétel, N=1400.

10

A kombinált migrációs potenciál 15%-os értékéből kiindulva a 2. melléklet 4. táblázatának kb. 2-9%-os Magyarország felé irányuló migrációs potenciál alapján.

11

Feltételezve, hogy a városi és a falusi lakosság migrációs potenciálja nem különbözik lényegesen egymástól. TÁRKI

15


2. táblázat A migráció különböző módjait tervezők aránya a teljes és a releváns (18-55 éves korú) városi népességben (%) Teljes népesség

Releváns népesség

2195

1510

Munkát vállalna külföldön

11

15

Letelepedne

3

4

Üzletelne

3

4

Tanulna

3

4

Rokont látogatna

8

12

Turistáskodna

17

25

N

Urban Romania, 2005.

Kiegészítő gondolatok a rövidtávú (egy éven belüli) migrációs potenciál becsléséhez: Külföldön dolgozó: Mivel ez feltehetően részben annak tudható be, hogy az éppen külföldön munkát vállalók arányát12 ez a szám nem tartalmazza, ezért (feltételezve, hogy aki már migrált, az újra fog) a migrációs potenciál mértékét enyhén növekvő mértékben felfelé kell korrigálni. Tanulás Habár a tanulási szándék nem jelent egyértelműen munkavállalási vagy kitelepedési szándékot, de a tanulmányok befejezése után valószínűnek tűnik, hogy a fiatal diplomások nagy része legalább megpróbál elhelyezkedni az illető ország munkarőpiacán. Ám mivel ez ugyan csak hosszabb távon (Horváth, 2003) eredményez migrációt, de rövidtávon is jelenthet kiegészítő jövedelmet biztosító alkalmi vagy részmunkavállalást, ezért a migrációs potenciál becslése során ezt a tényezőt figyelembe vesszük. Turizmus, rokonlátogatás A turizmus és rokonlátogatás sok esetben jelentheti a szezonális munkavállalás álcáját akkor, ha a potenciális migráns valamilyen oknál fogva nem kap/hat munkavízumot („áldiákok” és „álturisták”, Sandu 2000a, 2000b). Mivel ebbe a nem kis körbe (3. melléklet 4. táblázat) azok tartoznak, akik nagy valószínűséggel a fekete munkaerőpiacon (beleértve a koldulást és prostitúciót is) helyezkednek el, ezért ezzel a kategóriával sem számolunk a migrációs potenciál becslése során. Háztartástagok külföldön és a korábbi migrációs tapasztalatok hatása a migrációs potenciálra Mint a 3. mellékletben látni fogjuk mind a háztartástagok külföldi munkavállalása, mind az egyén korábbi külföldi munkaerő-piaci tapasztalatszerzése növeli az újabb migráció bekövetkezésének esélyét. Ezek a megállapítások egybecsengenek a kumulált okság és a kapcsolati tőke elméletével egyaránt (Massey, 2001). Ebből következően a becslés következő fázisában a 3. táblázat adatai alapján azokat az egyéneket, akik korábban migráltak vagy ilyen terveket forgattak fejükben és/vagy akik olyan háztartásban élnek, ahol mások külföldön dolgoznak, egy változatban potenciális migránsként fogunk figyelembe venni. 3. táblázat A kérdezett és háztartástagjainak korábbi migrációs szándékaira vagy gyakorlatára vonatkozó kérdések (%) BOP,

BOP,

BOP,

BOP,

BOP,

12

Horváth (2003) hívja fel a figyelmet arra, hogy a migrációs potenciál adatfelvételek mindig csupán azokra vonatkoznak, akik az adatfelvétel időpontjában otthon tartózkodtak- tehát kimaradnak az „elmozdulásban levők”, vagyis azok „akik közigazgatásilag Románia területén bejegyzett lakóhellyel rendelkeznek, román állampolgárságúak, de életvitelszerűen külföldön tartózkodnak”. E kör nagyságát a BOP olyan a kérdésekkel törekszik felmérni, melyekben a külföldön különböző státusban tartózkodó rokonokról kérdez (lásd később). TÁRKI

16


Dolgozik-e valaki a háztartásból külföldön?

2001

2001

2004

2004

2005

május

november

május

október

május

12

12

9

14

5

5

6

13

Ön dolgozott-e (az utóbbi 10 évben)

6

ideiglenesen külföldön? Az utóbbi 12 hónapban próbált-e

5

5

munkahelyet keresni külföldön?

13

2001 májusában a kérdés úgy szólt, hogy „Szülei vagy gyermekei közül valaki dolgozik-e (él-e) külföldön?” TÁRKI

17


2. melléklet: A migrációs potenciál iránya Magyarország csak a rokonlátogatási célú utazások esetében tekinthető érzékelhető módon uticélnak a román városi lakosság országos mintáján, ahol a domináns irányok: •

munkavállalás céljából: Olaszország, Spanyolország

•

üzleti célból: Olaszország, Németország, Spanyolország

•

letelepedés céljából: Olaszország, Kanada, Spanyolország, USA

•

tanulás céljából: Usa, Franciaország, Németország, Anglia

•

turizmus céljából: Olaszország, Görögország

•

rokonlátogatás Magyarország

céljából:

Olaszország,

,

Spanyolország,

Németország,

USA,

4. táblázat A migráció különböző módjait tervezők aránya és ennek iránya (migrációt tervez a következő 12 hónapban, %, városi lakosság, N=2195) Tervezi

Turizmus

Munka

Tanulás

Letelepedés

Üzlet

Rokonlátogatás

17

11

3

3

4

8

A migrációt tervezők megoszlása a célország szerint Olaszországba

19

31

Spanyolországba

8

17

7

Németországba

6

6

11

USA-ba

4

3

14

Franciaországba

6

3

13

Angliába

2

3

10

Magyarországra

3

2

Görögországba

13

Ausztriába

2

Kanadába

25

16

22

10

10

14

15

11

7

10

10

5

3 2

3

9 3 2

3

15

4

Svédországba Egyiptomba

2 3

Egyéb

17

21

42

37

40

10

Összesen

100

100

100

100

100

100

Urban Romania, 2005. Az üres cellák esetében a célország aránya legfeljebb 1%, s ezek értékét az egyéb sorban összegeztük.

A 2006-ban külföldi munkát tervezők (N=155, TLA, 2006) mentális térképén a következő országok szerepelnek: Olaszország 31%, Spanyolország 17%, Németország 8%, USA 5%, Magyarország 4%, Franciaország 4%. Olaszország és Spanyolország dominanciája a migráció szinte minden módja esetében arra utal, hogy a rendszerváltás utáni kirajzás mára olyan migrációs láncokat és diaszpórákat hozott létre, amelyek minden migrációs mozgásra erősen hatnak. A kivételek a letelepedés tengerentúli, a tanulás angolszász és nyelvrokonságon alapuló francia, illetve az informális munka és hagyományos diaszopóra rokonlátogatásai Magyarország felé.

TÁRKI

18


3. melléklet: A városi lakosság munkavállalási, kivándorlási és kombinált migrációs potenciáljának társadalmi bázisa 2005ben A különböző okokból külföldi utazók esetében a következő szociodemográfiai eltéréseket figyelhetjük meg (5. táblázat): •

a roma származásúak között magas a munkavállalás és a letelepedés célú migrációs potenciál mértéke,

•

a bukarestiek között a munkavállalás kivételével minden, az olténiaiak esetében a munkavállalás, a dobrudzsaiak körében a tanulási és a turizmus célú migrációs potenciál mértéke magas,

•

a turizmus a városi, továbbá a kivándorlás a nagyvárosok lakosságára jellemző inkább,

•

a magas iskolai végzettség a turizmusra és a tanulási célú, a közepes a munkavállalási célú migrációra hajlamosít,

•

a fiatalság körében a migrációs potenciál minden formájának esélye igen magas,

•

a munkahellyel való rendelkezés és a magas jövedelem növeli a migrációs hajlamot.

TÁRKI

19


5. táblázat A következő évben külföldre utazni szándékozók aránya szociodemográfiai csoportonként a migráció típusa szerint (BOP, 2001 május, %) Tanulás

Turizmus

Összesen

Munka-

Kivándorlás

vállalás 10

18

18

14

-

11

30

26

11

20

16

10

-

25

-

37

-

21

Származás Roma

Magyar

Nem Férfi

Régió

Bukarest

15

Olténia

-

-

25

-

21

27

-

6

Partium-Mármaros

5

-

-

8

Bánát

15

-

-

-

Dobrudzsa

Moldova

-

11

-

-

Havasalföld

-

11

-

9

-

9

Település Falu

-

7

Kisváros (30.000 – 100.000 lakos)

-

23

-

-

Város (100.000 – 200.000 lakos)

-

27

24

-

Nagyváros (200.000 – lakos)

-

31

-

21

Iskolai végzettség Egyetemet végzett

20

38

-

9

Gimnázium, főiskolát végzett

15

29

38

9

-

-

28

-

3

5

8

-

43

31 25

Szakiskola Legfeljebb általános iskolát végzett

Kor 18-24 éves

29

38

25-34 éves

19

27

34

35-44 éves

-

-

27

-

55 éves

1

8

5

4

Gazdasági aktivitás Alkalmazásban álló

18

29

28

19

Állás nélküli, inkatív

-

11

13

-

16

33

24

-

-

12

13

-

Jövedelem Magas jövedelmű Alacsony jövedelmű

A magyar származásúak kivételével számok csak ott szerepelnek, ahol az átlagtól legalább 5%-os eltérés volt. Ha egy szociodemográfiai dimenzió egy migrációs mód esetében sem bizonyult szignifikánsnak (például Erdély), az egyáltalán nem szerepel a táblázatban. Frisebb, többféle változót tartalmazó, de csak a városi lakosságra vonatkozó adatok alapján (6-11. táblázatok) a következő megállapításokat tehetjük: •

a külföldi munkavállalásra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: férfi, fiatal szakmunkásképzőben végzett, szakmunkásként dolgozik vagy munkanélküli, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, alacsony a háztartási és saját jövedelme, optimista, TÁRKI

20


•

kivándorlásra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: fiatal, roma származású, bukaresti vagy erdélyi lakos, főiskolát végzett, munkanélküli vagy tanuló, van külföldi kapcsolati tőkéje, háztartástagjai között van olyan, akinek van migrációs tapasztalata, alacsony a jövedelme, tud angolul,

•

magas kombinált migrációs potenciálra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: férfi, fiatal, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, tud angolul, optimista

•

Magyarország felé irányuló magas kombinált migrációs potenciálra hajlamosító tényező14, ha a megkérdezett: 25-34 éves, magyar származású, partimi-mármarosi vagy erdélyi, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, optimista és alacsony a jövedelme.

6. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának szociodemográfiai jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

235

Letelepedne (66)

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

323

(31)

1510

60

52

47

31

19

17

Nem Férfi

61

50

18-24

29

35

Kor 25-34

29

33

30

33

23

35-44

26

24

25

19

27

45-54

15

8

13

29

30

55

1

0

1

0

3

Magyar

6

3

5

32

6

Roma

2

5

2

0

2

Származás

Településnagyság - 30 000

22

17

22

29

21

30-100 000

20

20

18

10

21

100 – 200 000

15

17

16

38

19

200-

27

15

26

16

23

Bukarest

16

31

18

7

16

Máramaros

9

5

9

32

8

Bánát

4

0

4

3

4

Olténia

9

6

8

3

9

Munténia

18

13

16

0

16

Dobrudzsa

4

0

4

0

6

Régió

Erdély

21

33

22

52

22

Moldova

20

12

21

3

18

Bukarest

16

31

18

7

16

Urban Romania, 2005. Ha NINCS kiemelés, akkor a táblázatban szereplő változó eltérése a minta átlagától szignifikáns.

14

A kis elemszám miatt csak a mintához képest kiugróan nagy eltéréseket említjük. TÁRKI

21


7. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának munkaerő-piaci jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

323

(31)

1510

14

23

18

N

235

(66)

Max. középiskola

17

15

Szakképző

27

15

20

23

20

Főiskola

46

58

49

44

46

Egyetem

10

12

17

10

16

Iskolai végzettség

Munkaerő-piaci státusz Vállalkozó

6

3

8

X

5

Vezető-értelmiségi

4

15

12

X

13

Adminisztrátor, technikus

4

4

5

X

7

Szakmunkás

37

24

28

X

30

Segédmunkás

14

10

13

X

11

Munkanélküli

15

15

12

X

6

Tanuló

9

18

13

X

9

Htb

9

9

9

X

10

Nyugdíjas

2

2

0

X

10

X = Kis elemszám Urban Romania, 2005. Ha NINCS kiemelés, akkor a táblázatban szereplő változó eltérése a minta átlagától szignifikáns.

8. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának kapcsolati tőkéje a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

N

235

(66)

323

(31)

1510

Van külföldön ismerőse

66

71

67

84

48

Van külföldön rokona

57

59

60

77

48

Van külföldön barátja

67

76

68

84

46


TÁRKI

22


9. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának migrációs tapasztalatai a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N Dolgozott 1990 óta külföldön Dolgozott háztartásából valaki 1990 óta külföldön Most dolgozik valaki a háztartásból külföldön

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra15

235

(66)

323

(31)

1510

20

14

19

48

9

25

29

27

32

19

16

14

17

23

12


10. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának jövedelmi és vagyoni jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

235

Letelepedne (66)

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

323

(31)

1510

19

19

Egy főre jutó háztartási jövedelem kvintilis 1

26

20

20

2

22

12

19

23

19

3

11

8

9

10

11

4

21

27

23

29

23

5

10

17

16

7

15

Nem tudja

10

16

13

12

13

Személyes jövedelem kvintilis 1

32

32

30

48

23

2

16

12

13

13

16

3

12

11

10

7

12

4

16

15

14

13

17

5

20

23

27

16

23

Nem tudja

4

7

6

3

9

Vagyonos (min10 12-ból)

6

14

13

13

13


15

Akinek kombinált migrációs potenciálja Magyarországra irányul (N = 31), azok 97%-a már járt, 26%-a már dolgozott itt.

TÁRKI

23


11. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának egyéb szociológiai jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

323

(31)

235

(66)

1510

Jövőre jobban fognak élni

44

36

46

48

35

Magyar nyelvtudás

12

13

12

68

13

Roma nyelvtudás

4

8

3

3

3

Angol nyelvtudás

46

66

55

44

43


TÁRKI

24


4. melléklet: A nominális és vásárlóerő-paritáson mért keresetek értéke Romániában és Magyarországon A potenciális migráns otthoni megélhetése olcsóbb, mint a magyarországi, amit a két ország árszínvonalában meglévő különbségeket is figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson mért jövedelmekkel lehet kimutatni. A KSH 2004 évi árakra végzett tényleges személyes fogyasztás szemléletű összehasonlítást a román és a magyar bérek között. A két ország bérszínvonalának különbsége a nominális összehasonlításnál ekkor sokkal kisebb. 12. táblázat Nominális és vásárlóerő-paritáson számított magyar és román éves átlagos keresetek (euró, 2004, tényleges személyes fogyasztási szemlélet alapján) Éves nominális keresetek

Éves vásárlóerő-paritáson számított kereset

Magyar keresetek

7382

11922

Román keresetek

2443

5653

Román-magyar keresetarány (%)

43,2

61,9

Forrás: személyes adatközlés

TÁRKI

25


5. melléklet: Egy főre eső GDP 13. táblázat Egy főre eső GDP (vásárlóerő-paritáson (EU25=100) 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

EU 15

110,2

110

109,6

109,3

109

108,6

108,3

Németország

113,7

111,9

110

108,5

108,1

108,0

109,3

Ausztria

125,2

125,8

122,1

120

120,3

121,7

122,5

Magyarország

51,8

54

56,9

59,1

60,1

60,9

61,4

Románia

25,4

24,9

26,2

28,1

29,9

32,1

34,7

Bulgária

26,1

26,5

28

28,3

29,7

30,5

32,1

Forrás: EU online adabázis http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=detailref&lan guage=en&product=STRIND_ECOBAC&root=STRIND_ECOBAC/ecobac/eb011

TÁRKI

26

91

Eg Eg ysze ys rű 51 ze sz rű ol K g. er m es ez fo k. gl ő ga ,v e zd . nd 74 .f é 73 og V as glát l. K -é ói ön p. sf ny f é og űi 76 pa mi p l ar . ri Ép i f f o ít og gl 81 őip al ar ko l . F if 61 e og záso M ldol la k ez g. lk ip őg oz . az gé ás 32 Eg dasá pe k ok gi és ke zs ze é g fog lő l al üg ko i 83 yi f z ás og M ok la ob l k i o l 7 zá 36 gé 2 so Él p G k az elm ek ke da isz ze sá er lő gi i i ,p 21 én pari M zi f ű o nt sz 75 é z gl. ak H eti i, áz te rm üi-k 22 i ip., ve .t ud Eü g .fo -i eg ye si gl . ye p, 53 te r ak m N t. i, em f. a n fősi k. ya f gi sz ogl. ol g. fo gl . 92


6. melléklet: A munkaerő-piaci hiány és a romániai munkaerő ágazati szerkezete

1. ábra A romániai munkavállalók száma és a hiány mértéke (a munkavállalók számának csökkenő sorrendjében)

2500

2000

1500 19 230

román engedélyes fő

hiányzó létszám fő

1000

500

0

Forrás ÁFSZ munkavállalási engedélyek 2005 december 31-én és FMM Munkaerő-piaci előrejelzés 2006-ra

TÁRKI

27


7. melléklet A román állampolgárok bevándorlásának pótlólagos hatása a foglalkoztatottak létszámára és összetételére 1. A foglalkoztatottak száma Magyarországon és a migránsok várható száma Romániából, nemek szerint

14. táblázat A potenciális migránsok aránya a hazai foglalkoztatottakhoz képest, nemek szerint Férfiak

Nők

Együtt

Férfiak

ezer fő

Nők

Együtt

%

A) szcenárió (Románia, 15-50 éves népességének 1 %-a) Magyar foglalkoztatottak Potenciális migráns románok Együtt

2 101

1 777

3 879

97,1

97,2

97,2

62

51

114

2,9

2,8

2,8

2 164

1 828

3 992

100,0

100,0

100,0

99,1

99,1

B) szcenárió (Erdélyi magyarság, 15-50 éves népességének 5 %-a)16 Magyar foglalkoztatottak

2 101

1 777

3 879

99,0

Potenciális migráns erdélyi magyarok

20,4

16,7

37,2

1,0

0,9

0,9

Együtt

2 122

1 794

3 916

100,0

100,0

100,0

Összességében a várható migráció nem túl nagy a magyar munkaerőpiacon, a két becslés szerint a hazai foglalkoztatottak számát 1-3%-kal növelheti a román migráció, különösen az erdélyi magyarság migrációja alapján várhatóak szerényebb eredmények.

16

15-50 éves erdélyi és partiumi magyar népesség (forrás: megyék szerinti népesség, román KSH népességstatisztika, 2003. júl. 1.; erdélyi régióként figyelembe vett megyék: Alba, Arad, Bihor, Bistriţa-Năsăud, Braşov, Caraş-Severin, Cluj, Covasna, Harghita, Hunedoara, Maramureş, Mureş, Satu Mare, Sălaj, Sibiu, Timiş; etnikai arányra National Institute of Statistics adatai. (http://www.recensamant.ro/pagini/tabele/t40a.pdf). Nemek szerinti különbség a 2001 arányok szerint (Örkény, 2003)

TÁRKI

28


2. A foglalkoztatottak száma Magyarországon és a migránsok várható száma Romániából, életkorcsoportok szerint

15. táblázat A potenciális migránsok aránya a hazai foglalkoztatottakhoz képest, korcsoportok szerint A) szcenárió (Románia, 15-50 éves népességének 1 %-a) Magyar foglalkoztatottak

15–19

20–24

25–29

30-34

35-39

40-44

45--49

50-64

15-64

20,4

257

581,1

549,8

542

457,8

534,5

936

3878,6

936,0

3992,6

100

97

Potenciális migráns románok

8,6

19,3

32,6

21,4

11,7

11,3

9,1

Együtt

29,0

276,3

613,7

571,2

553,7

469,1

543,6

114,0

Új migránsok várható aránya a magyar munkaerőpiacon, % Magyar foglalkoztatottak

70

93

95

96

98

98

98


30

7

5

4

2

2

2

0

3

Együtt

100

100

100

100

100

100

100

100

100

B) szcenárió (Erdélyi magyarság, 15-50 éves népességének 5 %-a) Magyar foglalkoztatottak

20,4

257

581,1

549,8

542

457,8

534,5

936

3878,6


2,8

6,3

10,6

7,0

3,8

3,7

3,0

0,0

37,2

Együtt

23,2

263,3

591,7

556,8

545,8

461,5

537,5

936,0

3915,8

Új migránsok várható aránya a magyar munkaerőpiacon, % Magyar foglalkoztatottak

88

98

98

99

99

99

99

100

99


12

2

2

1

1

1

1

0

1

Együtt

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Korcsoportonként eltérő a migráns munkavállalók munkaerő-piaci jelenléte, életkor szerint nagy különbségeket mutat a munkaerő-piaci súlyuk, magas a fiatalok körében és az életkorral fokozatosan csökken. 3. Foglalkoztatottak száma Magyarországon (15-64 évesek) és migránsok várható száma Romániából, régiónként A migráns munkavállalók elképzelései a magyarországi munkavállalásról nagy eltérést mutatnak a megcélzott földrajzi területek szerint. Erőteljesen koncentrálódnak a külföldiek a fővárosban17. Tudjuk továbbá, hogy a munkavállalók jelentős részének (40%-nak) valójában mindegy, hol talál munkát, de feltételeztük, hogy esetükben nagyjából hasonló eloszlást mutat a ténylegesen megvalósult munkavállalás, mint a preferenciával rendelkezőké az egyes régiókban.

17 A regionális elképzelések vizsgálatához a 2001. vizsgálat eredményeit használtuk, ez a teljes határon túli magyarságra vonatkozott, ennek háromnegyede volt erdélyi (Örkény, 2003).

TÁRKI

29


16. táblázat A potenciális migránsok aránya a hazai foglalkoztatottakhoz képest, régiónként A) szcenárió Lehetséges migráns román állampolgár (15-50 évesek) Foglalkoztatott Megoszlás e fő %

B) szcenárió Új migráns erdélyi magyarok (15-50 évesek) Foglalkoztatott Megoszlás e fő %

Budapest Magyar foglalkoztatottak

753

93,0

753

97,6


57

7,0

18,6

2,4

Együtt

810

100,0

771,6

100,0

Észak-Magyarország Magyar foglalkoztatottak

416,6

95,2

416,6

98,4


20,9

4,8

6,8

1,6

Együtt

437,5

100,0

423,4

100,0

Magyar foglalkoztatottak

1233,3

8113,8

1233,3

99,6

Dunántúl* Potenciális migráns románok Együtt

15,2

1,2

5,0

0,4

1248,5

8115,0

1238,3

100,0

1475,7

98,6

1475,7

99,5

20,9

1,4

6,8

0,5

100,0

1482,5

100,0

Alföld** Magyar foglalkoztatottak Potenciális migráns románok Együtt

1496,6 Összesen

Magyar foglalkoztatottak

3878,6

97,1

3878,6

99,1


114,0

2,9

37,2

0,9

Együtt

3992,6

100,0

3915,8

100,0

*Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl együtt, ** Észak- és Dél-Alföld és Pest megye

A potenciális munkavállalás mindkét szcenárió esetében jelentős fővárosi koncentrálódást mutat. Ezen a helyi munkaerőpiacon a migránsok a hazai foglalkoztatottak 2,5-7 %-át teszik ki. A román munkavállalás meglepően kicsi részben irányul a két ország határához közeli alföldi régióba, valójában ez a legkevésbé preferált célja a potenciális munkaerő-migrációnak. Ez arra utal, hogy a regionális közelség nem annyira fontos szempont, mint a remélt keresetek regionálisan várható különbségei. Figyelemreméltó azonban, hogy a Dunántúl munkaerőhiányos területei, ahol egyébként a külföldi munkaerő, így a gyorsan növekvő számú szlovák munkavállaló, jelent meg, kevésbé vonzóak a Romániából érkezők számára. A keresett munka jellege alapján, a kialakult kapcsolati hálókat mozgósítva inkább remélnek a főváros térségében megfelelő munkát.

TÁRKI

30


8. melléklet: A magyar és román keresetek ágazati szerkezete 17. táblázat A magyar és román keresetek ágazati szerkezete, átlagos kereset=100 Ágazat

Magyar

Román

Ágazat kód Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Ipar

Magyar bérarányok

Román bérarányok

Magyar/román arány eltérés

Bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

A,B

1

62,0

71,2

69,4

71,0

-7,4

0,2

2

2

72,8

78,2

79,6

81,0

-6,8

-2,8

94,1

96,0

98,5

99,3

-4,4

-3,3

106,4

104,8

181,9

176,0

-75,5

-71,2

91,2

93,8

86,4

87,9

4,9

5,9

C–E

Bányászat

C

Feldolgozóipar

D

10+12+13+14

Élelmiszer

DA

15

79,7

84,7

75,9

77,2

3,8

7,5

Textilipar

DB,DC

17

54,6

64,8

67,8

70,0

-13,2

-5,3

59,4

62,7

Fafeldolgozás

DD,DE

20

80,4

84,3

58,4

60,5

22,0

23,8

21

86,0

87,8

22

89,3

88,5

213,1

209,6

-82,9

-86,1

133,5

132,5

18

Vegyipar

DF–DH

23

130,2

123,5

24 25 Egyéb

DI

Fémalapanyag,

DJ

88,1

89,4

26

94,3

96,1

100,9

101,5

-6,6

-5,5

27

88,1

91,5

131,6

131,9

-43,5

-40,4

98,0

98,6

101,7

102,3

-3,2

-2,2

69,9

69,6

-6,0

0,6

-26,7

-30,9

-22,5

-15,6

28 Gépipar

DK–DM

29

98,5

100,1

30

Egyéb ipar Villamos-energia

DN

31

88,5

91,2

32

143,8

144,7

33

111,4

110,6

34

109,4

110,7

35

129,3

128,8

65,7

68,5

0,0

0,0

153,9

152,0

175,8

172,7

101,8

102,6

87,4

87,8

36

E

59,7 127,2

69,0 121,1

40 41 Építőipar

F

45

64,9

72,1

Kereskedelem

G

50+51+52

82,3

86,4

79,0

79,2

3,4

7,3

Szálláshely

H

55

59,9

68,5

63,8

65,4

-3,9

3,1

Szállítás

I

60

103,9

103,5

4,5

4,1

99,4

99,4

61

127,6

126,6

62

230,3

219,9

63

137,1

136,0

64

162,8

159,8

641

84,2

89,1

Pénzügyi

J

65

232,1

203,7

284,9

276,6

-52,8

-72,9

Ingatlanügyletek,

K

66

97,3

98,0

195,3

189,7

-97,9

-91,7

158,4

158,5

72+73

TÁRKI

31


Ágazat

Magyar

Román

Magyar bérarányok

Román bérarányok

Magyar/román arány eltérés

Ágazat kód

Bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

75

135,8

126,5

157,8

154,8

-22,0

-28,3

M

80

119,4

113,4

102,2

100,0

17,2

13,4

N

85

93,0

95,4

88,5

89,2

4,5

6,2

71,7

73,7 -2,3

0,5

Közigazgatás,

L

Oktatás Egészségügyi

90 05+67+70+71 Egyéb szolgáltatás

O

+74+91+92+

90,5

93,5

92,8

92,5

100,0

100,0

100,0

100,0

93+99 Nemzetgazdasá g Magyar minimálbér

56,5

Forrás: magyar ill. román Statisztikai Hivatal

TÁRKI

32

A ROMÁNIAI MIGRÁCIÓS POTENCIÁL JELLEMZŐI

A romániai migrációs potenciál jellemzői (Örkény Antal, ELTE, Sik Endre, TÁRKI) Bevezetés Az elemzés célja áttekinteni a román (és kisebb súllyal a bolgár) potenciális migráció mértékét, irányait és társadalmi bázisát. Valamennyi fejezetben azt a tárgyalási módon választottuk, hogy előbb az országos, majd az erdélyi (s ezen belül különös tekintettel a magyar származású) migrációra, illetve migrációs potenciálra vonatkozó szakirodalmat és adatokat elemezzük. Azért láttuk indokoltnak ezt a megoldást, mert a romániai adatok előzetes elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy történelmi előzmények, a társadalom összetétele és regionális-gazdasági okok miatt, e három metszet elemzése eltérő eredményekre vezethet.

A migrációs potenciál mértéke A migrációs potenciál fogalmáról és mérésének legalapvetőbb jellemzőiről az 1. mellékletben tájékozódhat az Olvasó. Itt most csak pár olyan megjegyzést teszünk, ami a szöveg olvasásához nélkülözhetetlen. Ezek a következők: •

Migrációs potenciál: a népesség azon része, amely külföldi munkavállalást vagy/és kivándorlást tervez.

•

Releváns népesség: A népesség azon része, amelyben előfordul migráció.

•

Nyers, tisztított, tovább tisztított migrációs potenciál: A migrációs potenciál becslésének eltérő változatai. A nyers migrációs potenciálhoz képest a tisztítás során kiegészítő kérdésekkel törekszik a kutató meggyőződni arról, hogy a migrációs szándék komoly.

AZ ORSZÁGOS HELYZET Mivel a migrációs potenciál mértékére, összetételére – s mint látni fogjuk irányára – hatással van a korábbi migráció mértéke, ezért előbb a romániai migráció trendjét vizsgáljuk, s csak ezután térünk át a migrációs potenciál adatok ismertetésére. Az első általunk ismert becslés a hivatalos engedéllyel történő romániai migráció mértékére 1991-ból származik (Radulescu, 1991). E szerint az 1990-es év (amikor először kaptak lehetőséget a román állampolgárok legális külföldi utazásra) migrációs folyamatait az jellemezte, hogy zömük (69 %) német volt, de a kivándorló magyarok aránya is nagyobb (12 %) volt mint arányuk az 1977. évi népszámlálás szerint mért összlakosságában (8 %)18. Értelemszerűen a migráció zöme Németország (78%) felé, kisebb részben Magyarországa (9%) irányult (Banciu, 1991).

18

Ugyanez a tendencia regionális metszetben is jól érzékelhető volt (Banciu, 1991), hiszen a legtöbb kivándorló (az összes kivándorló 86%-a) Bánátból, Bukarestből és Erdélyből került ki. Az ezer lakosra jutó kivándorló aránya Szebenben volt a legmagasabb (14,5), de az országos átlagnál (1,16) magasbb volt ez az érték Temesvár (6,6), Arad (4,6), Brassó (3,3), Gyulafehérvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely esetében is. TÁRKI

33


Későbbi elemzések is alátámasztottak ezeket a korai megállapításokat. A 2002-es népszámlálás adatai alapján számolva is igazolódott, hogy a kivándorlás zöme Németország felé irányult19. A kivándorlók egy nagyságrenddel kisebb csoportja az USA-ba, Magyarországra (több mint harmaduk 1990-ben, kétharmaduk 1990 és 1992 között) és Izraelbe távozott. Ennek az etnikai alapú migrációnak, akár mint migráns közösségnek, de esetleg mint diaszpórának nagy hatása van20 a mindenkori időszakos munkavállalás irányára. Drexler et al (1993) tanulmányából kiderül, hogy 1988 és 1989 folyamán a magyarországi és németországi irány dominálta a romániai zömmel etnikai alapú illegális migrációt is. Ehhez a migrációs rendszerhez (Salt, 2001) tartozott Ausztria is, ahová 1988-hoz képest 1989-re közel négyszeresre nőtt az illegális immigráció. Mikor 1990-ben a korábbiak ötszörösére nőtt a Németországba menekülők aránya, Németország bevezette a német származás igazolását. Ez véget is vetett az első romániai migrációs hullámnak, 1992-re az illegális migráció mértéke elhanyagolhatóvá vált. A legfrissebb osztrák hatástanulmány (Hunya – Iara, 2006) 1998 és 2005 között évi 300 –2500 közötti nettó román migrációs egyenleget, továbbá 2000 és 2005 között évi 5-7 000 fős legális és ismeretlen számú illegális munkavállalót mutatott ki. Egy másik tanulmányból (Sik-Tóth, 1993) az is kiderül, hogy a rendszerváltás előtti illegális menekülés során (1988 januárja és 1989 februárja között) a Magyarországra jött román etnikumú romániaiak (az összes vizsgált határátlépő kb. 20%-a) később vágtak neki a számukra a nyelvtudás és a kapcsolati tőke híján nyilván még kockázatosabb menekülésnek, mint a magyarok. Társadalmi hátterüket tekintve a román etnikumúak között a magyar menekültekhez képest nagyobb volt a zöldhatáron át menekülők, a családtöredéket otthon hagyók és a Budapestre igyekvők aránya. Ugyanezeket a folyamatokat a legnagyobb befogadó ország, Németország felől nézve (Haug, 2005) azt látjuk, hogy miután az etnikai alapú áttelepülés és az illegális migráció 1992-re leállt, 1992-ben és 1993-ban rekord mennyiségű menedékkérelmet adtak be román állampolgárok. 1995 után a Németország és Románia közötti migráció évi 20.000 fő körül mozog mindkét irányban, évi 3-6 ezer fős németországi többlet mellett, ami egy időszakos munkavállalás jellegű migrációs rendszer kialakulására utal. Hogy az ily módon kialakult kapcsolatok súlya mekkora a migrációs potenciál kialakulásában, az jól demonstrálható Csata-Dobos (2001) 1997-ben és 1999-ben végzett kutatásai segítségével. Eszerint az erdélyi háztartások 37%-ának már ekkor is volt külföldön élő, 21%-ának külföldön dolgozó családtagja. A külföldön élők aránya alig kevesebb mint a vajdaságiak (39%), a külföldön dolgozóké alig kevesebb mint a kárpátaljaiak (24%) körében. A külföldön élő Erdélyből elszármazott családtagok 64%-a él Magyarországon, ami több mint a vajdaságiaké (43%), de messze elmarad a szinte csak magyarországi irányba mozgó kárpátaljaiaké (89%). A kivándorlási potenciál magasabb azon háztartások körében, ahol van külföldön élő vagy dolgozó családtag.

19

A közel 300.000 kivándorló fele Németországba ment, s a kivándorlás több mint fele 1990-1991-ben történt (Sandu et al, 2004 25. old.). 20 Ha csak nem feltételezzük, hogy a kivándorlással minden szál megszakad az elhagyott otthonnal. Márpedig a migráció szakirodalma szerint nem ez a helyzet.

TÁRKI

34


1. ábra A kivándorlási potenciál mértéke a külföldön élő, illetve dolgozó családtaggal rendelkező vagy nem-rendelkező háztartások körében Erdélyben

91,00% 81,00% 71,00% 61,00% 51,00% 41,00% 31,00% 21,00% 11,00% 1,00%

5,00 31,00

8

3

36

40

64

56

57

Nincs külföldön Van külföldön Van külföldön családtag élő családtagja dolgozó családtagja nem tervez kivándorlást

tervez kivándorlást

Kivándorol

Forrás: Csata-Dobos, 2001

A rendszerváltás után nem sokkal német- és magyarországi etnikai diaszpórák jöttek létre, amelyek a Romániában maradt kisszámú német és nagyobb magyar kisebbségek számára migrációs vonzóerőt és társadalmi tőkét jelentenek. A 2000-es évek elején a munkaerő migráció fő forrásai regionális metszetben Moldova és a nyugati régiók (Máramaros, Bánát), illetve a 100-200 000 lakosú városok és a fejlett falvak voltak (Sandu, 2005). 2. ábra Az ezer lakosra jutó munkaerő migránsok száma régiónként21

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

21

9,80 7,60 5,40

5,20 2,30 1,20

Moldova

Nyugati régió

Erdély

Déli régió Bukarest Románia

Forrás: Sandu, 2005. A 2001-2004 BOP kumulált adatai, N=111832 TÁRKI

35


3. ábra Az ezer lakosra jutó munkaerő migránsok száma településtípusonként22 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

9,50 6,10

5,90

5,60

4,70

5,2 4,10 2,8

100-200 fejlett falu- 30 000közepesen szegény 30-100 200 000- Románia lakosú lakosú fejlett falu falu 000 lakosú város város lakosú város város

A két regionális dimenziót kombinálva azt találjuk, hogy a 2001 és 2004 között külföldön dolgozók aránya a moldovai 100-200 000 lakosú városokban a legmagasabb (21.4). Az országos átlag (5.2) legalább kétszerese található még moldovai fejlett falvak (17.7), nyugat-régióbeli - 30 000 városok és moldovai közepesen fejlett falvak (13.5), nyugat régióbeli fejlett falvak (11.4) esetében. Erdély munkaerő migrációja átlagos (5,4) s az erdélyi településtípusok közötti migráció mértéke is alig tér el, a legmagasabb a fejlett falvakban (6.0). A 2002-es népszámlálás munkaerő migrációra vonatkozó területi adatai alapján (Sandu et al, 2004) a legnagyobb migrációs arányú régiók az Észak-Erdélyben és Moldovában (Máramaros (35,6 ezrelék) Szatmár (48,1 ezrelék), Bistritia-Nasaud (36,8 ezrelék), Suecava (35,1 ezrelék), Bacau (40,1 ezrelék), Vrancea (58,3 ezrelék), Neamt (42,0 ezrelék)) találhatók. Ennél részletesebb önkormányzati szintű elemzések (Sandu 2000) regionális migrációs rendszerek létét is kimutatták. Eszerint Romániában hat területi migrációs rendszer azonosítható, amelyek történeti, etnikai, vallási és fejlettségi szempontból nagymértékben eltérnek (2. melléklet M1. ábra). Ezek:

22

•

Moldova - Olaszország;

•

Dobrudzsa és Kelet Munténia - Törökország;

•

Bánát, Dél-Erdély, Nyugat-Olténia - Németország;

•

Kovászától nyugatra Hargita, Máramaros, Kolozsvár, Szilágy és Bihar - Magyarország;

•

Olténia (kivéve Valcea megyét) - Jugoszlávia;

•

a többi Spanyolország és/vagy Franciaország.

Forrás: Sandu, 2005. A 2001-2004 BOP kumulált adatai, N=111832 TÁRKI

36


A 2000 évi adatok alapján úgy tűnik, hogy az egyes megyékből kiinduló időszakos munkaerő migráció rendszerek az előzőhöz igen hasonló képest mutatnak (2. melléklet M2. ábra)23. Ebből a tizenöt migrációs rendszerből öt egypólusúnak tekinthető (vagyis az időszakos migránsok több mint harmada egy országba jár dolgozni). Ezek jellemző irányai: •

Kovászna-Hargita-Máramaros-Szilágy - 70% Magyarország felé;

•

Szeben-Brassó - 47% Németország felé;

•

Temesvár-Arad - 32% Németország felé;

•

Neamt-Bacau-Vrancea-Galati - 41% Olaszország felé;

•

Constanta-Braila-Vaslui - 32% Törökország felé.

Egy 2004-es felvétel szerint (BOP, 2004) a korábban külföldön dolgozók (és családtagjaik) legnagyobb (10 % feletti) arányban Olaszországban, Spanyolországban és Németországban, kisebb arányban Izraelben, Törökországban és Magyarországon dolgoztak. A bulgáriai migrációról kevesebbet tudunk. Egy friss tanulmány (Haug, 2005) szerint ennek a folyamatnak az 1980-as évek vége és az ezredforduló közötti leglényegesebb mozzanatai a következők voltak: •

a török nemzetiségűek tömeges emigrációja Törökországba,

•

majd onnan való részleges visszatérésük,

•

macedóniai és moldáviai bulgár nemzetiségűek repatriálása,

•

emigráció az EU 15 országaiba,

•

tranzitmigráció (a volt Szovjetunió, Törökország és afrikai országokból NyugatEurópába).

Az Európai Unió-ba irányuló migráció fő (sőt 1988 és 1998 között Görögország mellett szinte kizárólagos) célja mindvégig Németország volt, de 2000 óta Spanyolország erősen megközelíti Németországot. A németországi bolgár migráció 1990 és 1993 között megnőtt, majd visszaesett, hogy 1999 és 2003 között ismét lassú növekedésnek induljon, 2003-ban körülbelül 45 000 bolgár tartózkodott Németországban. Mint azt az évenként Bulgáriába visszatérők magas aránya mutatja, a Németország felé irányuló bolgár migráció időszakos, s van olyan vélemény, hogy ennek oka részben a bolgár törököket a németországi török kisebbséggel összefűző kapcsolatai. Az ezredforduló óta, de különösen az utóbbi években a román és a bolgár migráció (ezen belül sokkal inkább az ingázó, mint a kivándorló típusú) felerősödött. Tipikus irányai irányai – az országon belül erős regionális eltérésekkel - a Mediterrán országok lettek, ahol nagy és sok transznacionális munkaerő-piaci mozgással jellemezhető diaszpóra alakult ki. Áttérve a romániai migrációs potenciál elemzésekre, egy 1991. évi emigrációs potenciál24 kutatás (Sik, 1993) adatai szerint a megkérdezettek 10%-a biztosan, további 20%-a talán szeretett volna más országban élni. A potenciális emigráns 10%-on belül a minta átlagánál nagyobb arányban fordultak elő: férfiak, fiatalok, városi lakosok, nem-ortodox vallásúak25, magas iskolai végzettségűek, középosztálybeliek, a politikai helyzettel elégedetlenek, a gazdasági fejlődés esélyével szemben bizalmatlanok.

23 Egy 2003. évi felvétel szerint (Simonfalvy, 2003) a jelenleg Magyarországon dolgozó vendégmunkások fele, a korábban itt foglalkoztatottak kétharmada a Székelyföldről érkezett. A Magyarországon dolgozó vendégmunkások zöme az építőiparban dolgozik. A feketén (turistaként) dolgozók aránya a jelenleg itt dolgozók között 28%, a korábban vendégmunkásként (nem csak Magyarországon) dolgozók körében 46% volt. 24

A kérdés így hangzott: „Ha megválaszthatná, hogy melyik országban szeretne élni, akkor választaná-e .... (az ország neve)?

25

Mivel etnikai azonosításra alkalmas kérdés nem szerepelt a kérdőívben, ezért ez a kérdés volt tekinthető az etnikum (leginkább a magyar, hiszen németek eleve kisebb arányban voltak, s mint a korábbiakban láttuk ezek zöme is már úton volt Németország felé) lehető legjobb közelítő változójának, hiszen a román nemzetiségűek döntő többsége ortodox vallású. TÁRKI

37


Az 1990-es évek közepén mért romániai migrációs potenciál az akkori magyar – és bolgár -értékéhez képest sokkal magasabb volt, de elmaradt a volt Jugoszlávia tagországainak értékétől 4. ábra A migrációs potenciál mértéke 1998-ban (azok aránya, akik az adott időtávra külföldre szándékoznak menni, %) 70 60 50 40 30 20 10 0

Hét

Hónap

Év

Végleg

Forrás: Wallace (1998)

A migrációra való felkészülést mutató tevékenységek tekintetében ugyanakkor a román értékek átlagosak voltak, a 14% és 13% próbált információt szerezni, illetve kezdett nyelvet tanulni, a komolyabb „beruházások” (álláskeresés, engedélykérés, kapcsolati tőkenövelés) aránya 1-4 % volt csupán. A bolgár migrációs potenciál az 1998. évi összehasonlító elemzés legalacsonyabb értékét mutatta, ugyanakkor a migrációra való felkészülésre utaló tevékenységek előfordulásának aránya a románhoz hasonló volt. Az ezredfordulón mért összehasonlító migrációs potenciál adat is azt mutatta, hogy az akkori csatlakozó országokhoz képest a román migrációs potenciál igen magasnak, a bolgár magasnak számított. 5. ábra Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó migrációs potenciál 2000-ben és 2001-ben ( %) 35 30 25 20

2001

15

2000

10 5 0 Románia

Lengyelország

Bulgária

Magyarország

Csehország

Forrás: CEORG, 2001, 2002.

TÁRKI

38


Egy más technikával és nagyobb mintán (a bolgár statisztikai hivatalban) készült migrációs potenciál kutatás eredményei részben megerősítik a fenti eredményeket. E szerint 2001-ben a bolgárok kb. 20% volt potenciális migránsnak tekinthető, 8%-uk emigrációt, 7%-uk hosszú-, 5%-uk rövid távú migrációt tervezett (Haug, 2005). Egy 2002. évi európai összehasonlító kutatás (Eurobarometer) adatai szerint a nyers román és a bolgár migrációs potenciál a legmagasabbak közé tartozik, de a tisztított román és bolgár migrációs potenciál értékek már nem tekinthetők kiugróan magasnak. 6. ábra A nyers, a tisztított és a tovább tisztított26 migrációs potenciál27 mértéke az azóta csatlakozott és jelenleg csatlakozásra váró országokban (%)

7 6 5 4 3 2 1 0

Nyers migrációs potenciál

Tisztított migrációs potenciál

Tovább tisztított migrációs potenciál

Forrás: Haug, 2005 (Krieger 2004 alapján)

A nyers és a (kétszeresen) tisztított migrációs potenciál adatok nagyságának egymáshoz való viszonyát elemezve látható, hogy a bolgárok migrációs szándékai – a lettekéhez és a litvánokéhoz hasonlóan - igen erősek lehetnek, amennyiben a tisztított és a továbbtisztított ranglistán megelőzik az inkább „álmodozó” törököket. A román magas nyers migrációs potenciál a tisztítás során átlagossá válik. A Románia és Bulgária csatlakozásának várható migrációs hatásait vizsgáló angol tanulmány (EU..., 2006) elsősorban IOM adatok alapján a következő megállapításokat teszi28:

26

•

a kivándorolni (meghatározatlan időtávon belül és inkább a tengeren túlra) a lakosság legfeljebb 3-4% tervez, de az egy éven belüli munkavállalás lehetőségét (inkább a közeli országokba) többen fontolgatják (18%),

•

a munkavállalás ismétlődő, átlagosan 2,4 éves periódusokat foglal magában, aki egyszer migrál, az nagy eséllyel újra fog,

Az eredeti tanulmányban az általános, az alapvető és a biztos migrációs potenciál fogalmát használták (Krieger, 2004).

27

Az Eurobarometer vizsgált során a nyers migrációs potenciál kérdésre így hangzott: „Szándékozik-e pár hónapig vagy néhány évig a mai EU országaiban dolgozni vagy élni az elkövetkező öt évben?”. A tisztitás és a tovább tisztítás két további kérdés („Tervezi-e, hogy elköltözik az elkövetkező öt évben?” és ha van ilyen terve, akor „Hová? ”, amire a lehetséges válaszok között közeli és más régióbeli település mellett az EU és azon kívüli országok szerepeltek) segítségével történt. (Krieger, 2004). Ha valaki a második és harmadik kérdésre egy EU-s országot nevezett meg költözése céljaként azt tekintették „tisztított potenciális migrációnak”. Végül, ha valaki arra a kérdésre, hogy „Mennyire lenne hajlandó egy olyan orságban élni, ahol nem az Ön anyanyelvén beszélnek?” maximális hajlandóságot fejezett ki, azt a tovább tisztított migrációs potenciál jelének tekintették. 28

A szerzők kifejtik (23.old.), hogy noha következtetéseik mindig Romániára vonatkoznak, de tendenciájukban a bolgár adatok azonosak a románnal. TÁRKI

39


•

a románok célországai Olaszország, Németország, majd kisebb arányban Spanyolország, Franciaország és Ausztria, a bolgároké Görögország, Spanyolország, Olaszország, Németország és Hollandia,

•

a potenciális munkavállalók zöme fiatal szakmunkás férfi (összességében a nők aránya kisebb, de a hosszabb távú munkavállalás esetében a nők aránya a nagyobb), akik vagy hasonló vagy szakképzettséget nem igénylő munkát (építkezés, szállítás, házimunka, gyerekőrzés, kertészet, ápolás stb.) keresnek a célországban,

•

a roma migrációs potenciál mértéke a népesség átlagánál magasabb (26%).

A 2001 és 2004 közötti országos migrációs potenciál adatok (1. táblázat) azt mutatják, hogy a migrációs potenciál minden formája csökken. 1. táblázat Az következő évben szándékszik-e ... ? (az igen válaszok aránya, %) Emigrálni 29

2001. május

2001. november

2002. október

2004. október

14

6

5

3

Külföldön továbbtanulni

10

6

7

4

Külföldön dolgozni

18

20

17

12

Turistaként utazni30

18

18

21

14

Üzleti célból

-

-

-

3

Rokonlátogatás

-

-

-

-

BOP, 2001-200431 - = a kérdés nem volt feltéve

A városi lakosokra reprezentatív adatok (2. táblázat) sem mondanak ellent az országos adatok alapján megfogalmazott állításnak, hogy 2001 óta csökken a román migrációs potenciál. 2. táblázat A migráció különböző módjait tervezők aránya a teljes és a releváns (18-55 éves korú) városi népességben (%) N

Teljes népesség


2195

1510

Munkát vállalna külföldön

11

15

Letelepedne

3

4

Üzletelne

4

4

Tanulna

3

4

Rokont látogatna

8

12

Turistáskodna

17

25

Urban Romania, 2005 32

A legfrissebb (2006 augusztus) országos migrációs potenciál adatok szerint a megkérdezettek 12%-a (a 18-55 évesek 16%-a) tervezi, hogy külföldre utazik. 66%-uk munkavállalási céllal, 21%-uk

29

Habár a tanulási szándék nem jelent egyértelműen munkavállalási vagy kitelepedési szándékot, de a tanulmányok befejezése után valószínűnek tűnik, hogy a fiatal diplomások nagy része legalább megpróbál elhelyezkedni az illető ország munkaerőpiacán. Ám mivel ez ugyan csak hosszabb távon (Horváth, 2003) eredményez migrációt, de rövidtávon is jelenthet kiegészítő jövedelmet biztosító alkalmi vagy részmunkavállalást, ezért a migrációs potenciál becslése során ezt a tényezőt figyelembe vesszük. 30

A turizmus és rokonlátogatás sok esetben jelentheti a szezonális munkavállalás álcáját akkor, ha a potenciális migráns valamilyen oknál fogva nem kap/hat munkavízumot („áldiákok” és „álturisták”, Sandu 2000).

31

Az elemzés során felhasznált adatbázisok rövid jellemzését a 3. melléklet tartalmazza.

32

Az elemzés során felhasznált adatbázisok rövid jellemzését a 3. melléklet tartalmazza. TÁRKI

40


turistaként, 8% rokonlátogatás céljából33 (TLA, 200634). Az 1. és 2. táblázatok országos és városi lakosságra vonatkozó adatokhoz képest – már amennyire az összehasonlítás lehetséges – ezek az értékek még alacsonyabb migrációs potenciált mutatnak. Mivel a migrációs potenciál csökkenése feltehetően részben annak tudható be, hogy az éppen külföldön munkát vállalók arányát35 ez a szám nem tartalmazza. Márpedig a migráció kumulált okság és a kapcsolati tőke elméletei szerint mind a háztartástagok külföldi munkavállalása, mind az egyén korábbi külföldi munkaerő-piaci tapasztalatszerzése növeli az újabb migráció bekövetkezésének esélyét (Massey, 2001)36. Ebből következően azokat az egyéneket, akik korábban migráltak vagy ilyen terveket forgattak fejükben és/vagy akik olyan háztartásban élnek, ahol mások külföldön dolgoznak (3. táblázat) potenciális migránsnak lehet tekinteni, s emiatt az egy adott pillanatban mért migrációs potenciál mértékét enyhén növekvő mértékben mindig felfelé kell korrigálni37. 3. táblázat A kérdezett és háztartástagjainak korábbi migrációs szándékaira vagy gyakorlatára vonatkozó kérdések (%) BOP,

BOP,

2002

2003

BOP,

BOP,

BOP,

2001

2001

május,

október

2004

2004

2005

május

november

október

*

május

október

május

(12)39

9

14

4

5

6

* Dolgozik-e valaki a háztartásból külföldön? 38 Ön dolgozott-e (az utóbbi 10 évben) ideiglenesen külföldön?

12

12 5

5

6

Az utóbbi 12 hónapban próbálte munkahelyet keresni

5

5

külföldön? * Badescu, 2005

33

A többiek egyéb, ismeretlen célból.

34

Az elemzés során felhasznált adatbázisok rovid jellemzését a 3. melléklet tartalmazza.

35

Horváth (2003) hívja fel a figyelmet arra, hogy a migrációs potenciál adatfelvételek mindig csupán azokra vonatkoznak, akik az adatfelvétel időpontjában otthon tartózkodtak, tehát az elemzésből szükségszerűen kimaradnak az „elmozdulásban levők”, vagyis azok „akik közigazgatásilag Románia területén bejegyzett lakóhellyel rendelkeznek, román állampolgárságúak, de életvitelszerűen külföldön tartózkodnak”. Az ő becslése szerint a Magyarországon „elmozdulásban lévők” aránya az erdélyi magyarság 6-7%-a lehet.

36 A romániai migrációs szakirodalomból erre szép példákkal szolgál Bleahu (.n.d.) Spanyolország és Constantin (2004) Olaszország vonatkozásában, de a legjobb illusztráció talán egy nemrégiben megjelent újságcikk lehet, amely a spanyolországi román munkásokra alapozó pártok megjelenéséről tudósít (Eperszedő…, 2006) 37

Egy önkitöltős kérdőíven alapuló (N=884, 2005 ősze, Romanians… 2005) nem reprezentatív adatfelvétel szerint információval (ha nem is biztosan a hivatalos tudásnak megfelelővel) a románok nagy része rendelkezhet, hiszen a válaszolóknak szinte kivétel nélkül (87%-uk) vélt olyan ismerőse, aki dolgozott vagy éppen dolgozik az EU-ban.

38

2001 májusában a kérdés úgy szólt, hogy „Szülei vagy gyermekei közül valaki dolgozik-e (él-e) külföldön?”

39

A CURS 2003 áprilisa felmérése szerint a háztartások 12%-ában volt legalább egy külföldön élő vagy dolgozó családtag, ami a becslés szerint kb. egy millió külföldi foglalkoztatottat jelentett ((Constantin, 2004). TÁRKI

41


A román migrációs potenciál más országokhoz képest igen magas volt az 1990-es években, s noha mértéke csökken, továbbra is magasnak számít. A bolgár migrációs potenciál az 1990-es évekhez képest megnőtt. ERDÉLY ÉS AZ ERDÉLYI MAGYAROK Mint korábban láttuk az erdélyi migráció és migrációs potenciál az országos felvételek tükrében az átlagosnál sokkal magasabb volt az 1990-es évek elején, de – noha kevésbé kiugró mértékben magasabb maradt a későbbiekben is. Ez részben annak tudható be, hogy az erdélyi magyarok számára Magyarország, noha onnan nem migráció során, hanem történelmi kényszer hatására szakadtak el diaszpóra jellegű (és könnyen átjárható határú) anyaországot jelentett (Sik, 2000), de ugyanígy hatott a Romániához képest korábban bekövetkező rendszerváltás adta lehetőség40 is. A kezdeti migrációs hullám elcsendesedett, de nem szűnt meg. Nem is szűnhetett meg, hiszen a munkaerő-piaci vonzás, a személyes kapcsolatok rásegítése fenntartotta az ingázó, a szezonális és az ismétlődő munkaerő-migrációt. Az állami toleráns szabályozás (s még inkább ennek „laza” érvényesítése) könnyítette a határon túli magyarok informális munkavállalását, de voltak olyan hivatalos és fél-hivatalos intézményes megoldások is, amelyek könnyítették az erdélyi migráció feltételeit (nyugdíj „átirányítás”, az egészségügyi-oktatási intézményrendszer „könnyített” igénybevétele, oktatási kedvezmények, a kedvezménytörvény adta lehetőségek stb.). A romániai munkaerő aránya a Magyarországon alkalmazott legális munkavállalók körében 1991 óta kiugróan magas (A nemzetközi …, 2000), s ez igaz az informális foglalkoztatás esetében is41. Ugyanez érvényes a Magyarországra jövő gyerekekre és tanulókra (Szabó, 2002, L.Rédei, 2002), de a beutazókra42 és a bevándorlókra (Gödri, 2004) egyaránt. Az első általunk ismert erdélyi migrációs potenciál adatok a „Kárpát-project” (1997)-ból – lásd később - és a BFI (1997 és 1999) kutatásaiból származnak. A BFI négy régióban végzett kutatása szerint (Csata-Dobos, 2001) azok aránya, akik a kivándorlási döntést már meghozták 1997-ben és 1999-ben egyaránt elhanyagolható méretű volt. A kivándorlás gondolatával játszók aránya ezzel szemben Erdélyben 25% volt 1997-ben, s ez az amúgy is magas érték 30%-ra nőtt 1999-re43. Az erdélyi magyarok migrációs potenciálját másik három határon túli régió magyarságához képest mutatja a 4. táblázat.

40

Aminek megragadásában az erdélyi magyarokkal többé-kevésbé átfedő identitású német, román és roma népesség is osztozott. 41

A Kárpát-medencei magyarok magyarországi munkavállalásának jellemzőit részben esettanulmányokból, részben a vendégmunka antropológiai és szociológiai elemzéseiből ismerhetjük meg. A jelenség történelmi-kulturális hátterét pedig elsősorban az Elvándorlók? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön című tanulmánykötet világítja meg (Bodó, 1996), a romániai munka informális munkaerő-piaci súlyáról lásd Sik, 1997, 2006).

42

A 2005-ben Magyarországra történő kb. 38 millió beutazásból kb. 8 millió Romániából történt.

43

A Vajdaságban és Kárpátalján a kivándorlási potenciál magasabb volt 1997-ben mint az erdélyi érték, s az 1997 és 1999 közötti növekedés mértéke is nagyobb volt. Ezzel szemben a felvidéki kivándorlási potenciál 1997-ben erdélyihez hasonló mértéke enyhén csökkent 1999-re (Csata-Dobos, 2001). TÁRKI

42


4. táblázat A nyers migrációs potenciál mértéke a migráció típusa és régiók szerint (%) Rövid távú munkavállalás

Hosszú távú munkavállalás

Kivándorlás

Dél-Szlovákia

36

23

19

Erdély

45

29

23

Kárpát-Ukrajna

49

25

23

Vajdaság

30

20

13

Összesen

42

26

19

Forrás: Sik-Simonovits, 2003

A Kárpát-medencei magyarok nyers migrációs potenciálja igen magas volt 2001-ben, különösen az erdélyiek és a kárpát-ukrajnaiak körében Mivel a rövid és hosszú távú munkavállalás, illetve a kivándorlás) egyidejűleg is foglalkoztathatja a Kárpát-medencei magyarokat, érdemes megvizsgálni a migrációs potenciál mértékét a halmozott (kombinált és kumulált) migrációs tervek esetében (5. táblázat). 5. táblázat A Magyarországra (is) irányuló kombinált és kumulált nyers migrációs potenciál mértéke térségenként (%)44 Kombinált

Kumulált

migráció

munkavállalás

migráció

Munkavállalás

Dél-Szlovákia

29

28

13

15

Erdély

45

42

10

19

Kárpát-Ukrajna

57

50

18

18

Vajdaság

30

27

13

19

Összesen

41

38

18

17

Forrás. Sik-Simonovits, 2003

A Kárpát-medencei magyarok több mint harmada tervezi, hogy vagy így, vagy úgy (a háromféle migráció, illetve a kétféle munkavállalás bármelyik módját választva), de Magyarországra jön. Ennél sokkal kisebb körre jellemző, hogy mindenképpen (a lehetséges három, illetve két megoldás mindegyikét tervezve) törekszik Magyarországra jönni. Az erdélyi magyarokra az átlagosnál valamivel nagyobb kombinált migrációs és munkavállalási potenciál, és a legmagasabb mértékű kumulált migrációs és munkavállalási potenciál jellemző. A Kárpát-medencei magyarok nyers migrációs potenciálja a tisztítás során erősen csökken, de korábban látott romániai migrációs potenciál értékeknél ekkor is sokkal magasabb (6. táblázat).

44

Kombinált migráció, illetve munkavállalás: A kétféle munkavállalás (illetve a migráció esetében ezek és a kivándorlás közül) legalább egyet tervez a kérdezett. Kumulált migráció, illetve munkavállalás: A három migrációtípust (illetve a kumulált munkavállalás esetében a rövid és a hosszú távú munkavállalást) egyaránt tervezi a kérdezett. TÁRKI

43


6. táblázat A nyers, a tisztított és a tovább tisztított migrációs potenciál mértéke régiónként (%) Nyers

Tisztított

Tovább tisztított

migrációs potenciál Dél-Szlovákia

36

16

12

Erdély

48

24

20

Kárpát-Ukrajna

56

31

23

Vajdaság

35

13

11

Összesen

45

22

18

Forrás. Sik-Simonovits, 2003

A táblázatból az is kitűnik, hogy miközben a „tisztítás” során a potenciális migráció mértéke valamennyi térségben csökken, a közöttük lévő rangsor nem változik: a kárpát-ukrajnaiak migrációs potenciálja a legmagasabb, s őket csökkenő sorrendben követik az erdélyiek, a dél-szlovákiaiak és a vajdaságiak. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején az erdélyi magyarok migrációs potenciálját vizsgáló kutatásokról szóló áttekintés (Csata-Kiss, 2003) alapján megállapítható, hogy ez a téma igen népszerűvé vált az elmúlt tíz évben. Jogos megállapításuk – miszerint a sok vizsgálat eredményeit összehasonlítani az eltérő kérdezési technika és minták miatt szinte lehetetlen – ellenére találtak egy kutatást (Etnobarometer), amelyben a romániai és a magyar kivándorlási potenciál változását is össze tudták hasonlítani. 7. ábra A kivándorlási potenciál mértéke Romániában és az erdélyi magyarok körében 2000 és 2003 között (%)

40 35 30 25

országos erdélyi magyar

20 15 10 5 0 2000

2001

2002

2003

Forrás. Csata-Kiss, 2003, Horváth, 2003

Az ábra alapján azt látjuk, hogy a migrációs potenciál az erdélyi magyaroknál magasabb, mint az országos mintában, és mindkettő csökkenő tendenciájú..45 Horváth (2003) 2003-as adatai szerint az erdélyi magyarok migrációs potenciálja 2003-ban kis mértékben tovább csökkent. Az erdélyi magyarok körében 2003 októberében az előzőknél alacsonyabb migrációs potenciált mértek. Ekkor rövid és hosszú távú munkavállalási szándékkal rendelkezők aránya 19% és 12%, a

45

A szerzők, ha fenntartásokkal is, de a erdélyi magyarok migrációs potenciáljának csökkenését (az 1990-es évek végi és 2000. évi 27-29 %-os, illetve a 2001-2002 évi 22-23%-os eredmények alapján) maguk is megállapítják (ibid 15. old.). TÁRKI

44


kivándorolást tervezők aránya 11% volt46, 47. A három migrációs típus kombinált értéke (27%) is jóval elmaradt a 2001-ben mért nyers migrációs potenciál értékhez képest (45%, lásd 5. táblázat). A 2004-ben az erdélyi magyar kisebbség körében lefolytatott kutatás (N = 1167 fő) során a válaszadók egyharmada48, a releváns népesség (18-55 évesek) közel fele (47%-a) nyilatkozott úgy, hogy életkörülményeinek javítása érdekében rövidebb, illetve hosszabb időre, vagy akár véglegesen is külföldre menne. Egy 2004-es felvételben49 a költözési szándékot mutatók negyede jelölte meg Magyarországot a lehetséges migráció kizárólagos célországának, a költözési szándékot mutatók további fele egyaránt lehetséges célországnak tekintette Magyarországot, és Európa, illetve a tengerentúl számos országát, csupán 8 %-uk zárta ki Magyarországot mint a költözés lehetséges célországát. A komoly költözési szándékúaknak azonban már kétharmada tekintette célországnak Magyarországot. A migrációs potenciál megdöbbentő hasonlóságot mutat a két időpont között. Miközben eltelt hét év, és Románia beleértve Erdélyt - jelentős változásokon ment keresztül, továbbá jelentősen megváltozott az a nemzetközi politikai és gazdasági környezet, amely a migrációs tervek “fogadó” oldalát jelentik, és sok minden lefolyt a Dunán Magyarország és Románia kapcsolatát illetően, a migrációs potenciál csupán egy-két százalékos különbséget mutat akár Magyarország irányába, akár Európa vagy a világ többi országa felé. 7. táblázat A migrációs potenciál aránya 1997-ben és 2004-ben, a teljes és a releváns (18-55 éves korú) népességben (%) Teljes népesség 1997

50


2004

1997

2004

nincs migrációs szándék

62

66

55

53

csak Magyarország

11

9

11

11

csak egyéb ország

10

8

13

11

mindenhová

17

17

21

25

Összesen

100

100

100

100

A 2006. novemberi kutatás előzetes adatai szerint az erdélyiek 13%-a tervez ingázó migrációs, 30%-a rövid-, 25%-a hosszú távú munkavállalást, illetve 12%-uk tervez kivándorolni. Az erdélyi magyarok migrációs potenciál értékei - különösen a hosszú távú külföldi munkavállalást tervezőké, de a kivándorláson gondolkodók kivételével - ennél alacsonyabbak (rendre 12, 27, 20, illetve 13%). Az erdélyi magyarok migrációs potenciálja az ezredfordulón magasabb, a magyarul beszélő romáké még magasabb volt, mint a romániai átlag – a nyers migrációs potenciál 48%, a kétszeres tisztított 20% volt. Egy 2002-ben végzett vizsgálat szerint is közel ennyi (24%) volt a kivándorlási potenciál, valamivel magasabb, mint az országos érték, de a trend enyhén csökkenő51.

46

A Horváth István által alkalmazott tisztított kivándorlási potenciál mértéke még kisebb, a megkérdezettek mindössze 3%-a tett is már valamit a kivándorlás érdekében (Horváth, 2003).

47

Egy ugyanebben az évben végzett felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 2%-ának folyamatban van a kivándorlása, 9%-nak konkrét elképzelései vannak a kivándorlásról, sé 18% foglalkozik a kivándorlás gondolatával (Simonfalvy, 2003). 48

A tisztított változatnak tekinthető válaszlehetőséget (tehát, hogy szívesen költözne külföldre, ha erre rákényszerülne) már csak a megkérdezetek 14%-a választotta.

49

CCRIT kutatása, Horváth István személyes közlése.

50

Kárpát project (Csepeli et al, 2002, N =1117 fő)

51

Egy más módszerrel mért migrációs potenciál 1997 és 2004 között változatlannak tűnik. TÁRKI

45


A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL IRÁNYA Az 1998-as IOM felvétel adatai szerint (Wallace, 1998) a román és a bolgár52 migrációs potenciál célországainak összetétele még a korábban kialakult német-osztrák orientációt mutatja, ami valamennyi közép-és kelet-európai országra jellemző. 2001-ben Magyarország és Csehország esetében a hagyományos Németország-Ausztria orientáció mellett Anglia (s az utóbbi esetben – kisebb mértékben – Franciaország), Románia esetében inkább a mediterrán országok, és Franciaország jön szóba még mint célország. 8. táblázat Melyik EU-tagországban szeretne dolgozni?, százalék* Csehország

Magyarország

Románia

Németország

43

40

27

Ausztria

11

24

15

Anglia

14

10

14

Franciaország

16

13

18

Olaszország

13

13

22

Spanyolország

13

12

10

* Azok az országok, amelyekbe egyik országból legalább 5 százalék akar dolgozni menni. Forrás: CEORG, 2001.

Ahogy az előző táblázatból is kiderült, az román országos mintán Magyarország nem jelenik meg célországként, a legfrisebb adatok szerint a román városi lakosság országos mintáján Magyarország is csak a rokonlátogatási célú utazások esetében számít uticélnak.

52

2001-es adatok szerint a bolgár migráció fő célországai Németország (22%), az USA (19%), de kisebb arányban megjelennek a mediterrán országok (Görögország (8%), Spanyolország (8%), Olaszország (6%)), illetve Anglia (6%), Kanada (5%) és Franciaország (5%) is. (EU … 2006)

TÁRKI

46


9. táblázat A migráció különböző módjait tervezők aránya és ennek iránya (migrációt tervez a következő 12 hónapban, %) Turizmus

Munka

Tanulás

Letelepedés

Üzlet

Rokonlátogatás

3

3

-

3

-

Országos minta, 2004 Tervezi

14

12

4


15

27

9

Spanyolországba

9

15

6

8

3

-

Németországba

10

9

10

8

11

-

15

15

-

6

-

USA-ba

2

2

9

Franciaországba

5

2

16

Angliába

3

3

6

Görögországba

7

Kanadába

-

2

Magyarországra

23

3

8

-

5

-

Egyéb

44

40

44

43

54

-

Összesen

100

100

100

100

100

100

Tervezi

17

3

4

8

Városi minta, 2005 11

3


19

31

Spanyolországba

8

17

7

Németországba

6

6

11

USA-ba

4

3

14

Franciaországba

6

3

13

Angliába

2

3

10

Magyarországra

3

2

Görögországba

13

Ausztriába

2

Kanadába

25

16

22

10

10

14

15

11

7

10

10

5

3 2

3

9 3 2

3

15

4

Svédországba Egyiptomba

2 3

Egyéb

34

32

45

40

44

18

Összesen

100

100

100

100

100

100

BOP, 2004 és Urban Romania, 2005. Az üres cellák esetében a célország aránya legfeljebb 1%, s ezek értékét az egyéb sorban összegeztük.

2004-ben a román lakosság célországai – attól függetlenül, hogy mi volt a migráció célja – elsősorban Olaszország, Spanyolország, Németország és az USA voltak. Franciaország, Anglia és Kanada is szóba jött kevesebbek számára és csak meghatározott célú migráció szempontjából. Görögország és Magyarország csak mint (kvázi?)turista úti cél létezett a román népesség számára. 2005-ben a román városi lakosság – az előző évi országos adatoknál általában erősebben koncentrált irányokkal jellemezhető - célországai a migráció típusának függvényében a következők voltak: •

munkavállalás céljából: Olaszország, Spanyolország,

•

üzleti célból: Olaszország, Németország, Spanyolország,

•

letelepedés céljából: Olaszország, Kanada, Spanyolország, USA,

•

tanulás céljából: USA, Franciaország, Németország, Anglia,

•

turizmus céljából: Olaszország, Görögország, TÁRKI

47


•

rokonlátogatás Magyarország.

céljából:

Olaszország,

,

Spanyolország,

Németország,

USA,

A 2006-ban külföldi munkát tervezők (N=155, TLA, 2006) mentális térképén még egyértelműbb a mediterrán régió dominanciája. A listán csökkenő sorrendben a következő országok szerepelnek: Olaszország 31%, Spanyolország 17%, Németország 8%, USA 5%, Magyarország 4%, Franciaország 4%53. Olaszország és Spanyolország dominanciája a migráció szinte minden módja esetében arra utal, hogy a rendszerváltás utáni kirajzás mára olyan migrációs láncokat és diaszpórákat hozott létre, amelyek minden migrációs mozgásra erősen hatnak (Bleahu, n.d., Constantin, 2004, Sandu et al, 2004). A kivételek a letelepedés tengerentúli, a tanulás angolszász és nyelvrokonságon alapuló francia, illetve az informális munka és hagyományos diaszpóra rokonlátogatási útjai Magyarország felé. Mint korábban láttuk (2. melléklet M1 és M2 táblázatai) a romániai munkaerő migráció irányai erősen eltérnek regionálisan. Ezekben a regionálisan eltérő migrációs rendszerekben a migráció irányainak nagy tehetetlenségi erejű történeti és a mai munkaerő-piac és EU-s szabályozás hatásainak – társadalmi rétegenként is változó - kombinálódása érhető tetten.

Románia és Bulgária migrációs potenciálja a hagyományos német-osztrák (s az előbbi esetében az észak-erdélyi és különösen Székelyföldi régióban magyar) irányok mellett, növekvő mértékben, a Mediterrán országok felé mutat. Magyarország a román társadalom egésze szemszögéből nem tartozik a célországok közé. Erdély és különösen az erdélyi magyarság szempontjából ugyanakkor Magyarország a legfontosabb migrációs célország. Már az 1997-es és 1999-es kivándorlási potenciál adatok egyértelműen mutatták, hogy az erdélyi magyaroknak – sokkal kevésbé, mint a kárpátaljaiaknak, de jobban mint a felvidékieknek vagy a vajdaságiaknak - Magyarország a legfontosabb célországa (Csata-Dobos, 2001). A 2001-es kutatás szerint is a nyers migrációs potenciál elsődleges célországa Magyarország volt. Az erdélyi magyaroknál csak a kárpát-ukrajnai magyarok számára jelent Magyarország fontosabb célországot, a számukra Magyarország szinte az egyetlen ország, ahová mennének. Németország mindhárom migrációs formában a második legnépszerűbb célállomás. Ausztria és Csehország felé leginkább a dél-szlovákiaiak figyelme irányul.

53

A korábban említett nem reprezentatív felvétel (Romanians…, 2005) is megerősíteni látszik a mentális térkép fent olvasható szerkezetét, amennyiben az ismerősök (és azok ismerősei) közül legtöbben Olaszországban (30%), Spanyolországban (22%) és Németországban (14%) dolgoznak. 5% körül említik még Magyarországot, Angliát, Franciaországot és Ausztriát. TÁRKI

48


10. táblázat Az általános nyers migrációs potenciál legjellemzőbb irányai (célországai*) térségenként, %** Magyarország

Németország

Ausztria

Csehország

Rövidtávú munkavállalás Dél-Szlovákia

27

11

9

4

Erdély

38

12

2

0

Kárpát-Ukrajna

46

13

1

1

Vajdaság

23

11

3

0

Összesen

35

11

3

1

Dél-Szlovákia

17

17

5

0

Erdély

22

18

2

0

Kárpát-Ukrajna

22

13

1

0

Vajdaság

13

17

3

0

Összesen

20

17

2

0

Dél-Szlovákia

15

11

0

0

Erdély

17

13

0

0

Kárpát-Ukrajna

20

10

0

0

Vajdaság

18

13

0

0

Összesen

14

12

0

0

Hosszú távú munkavállalás

Kivándorlás

** A táblázat csak azokat a célországokat tartalmazza, amelyek felé a Kárpát-medencei magyarok legalább egy csoportja legalább 5 százalékos migrációs potenciált mutat. A rövid távú migrációs potenciál célországaként szerepel még Olaszország és Spanyolország (az erdélyi magyarok 3 százaléka), az USA (az erdélyi magyarok 4 százaléka, a kárpát-ukrajnai magyarok 3 százaléka), valamint – 1-2 százalék közötti értékekkel – Anglia, Franciaország és Kanada. ** Mivel a megkérdezettek három választ adhattak, a százalékok összege eltérhet a 100 százaléktól.

Az Etnobarometer 2000 és 2002 közötti három hulláma is azt mutatta, hogy míg országos metszetben Magyarország alig jelenik meg önállóan célállomásként (sőt 2002-ben el is tűnik), s az EU más országaival együttesen is ritkán válik célországgá, addig az erdélyi magyarok körében Magyarország szerepe (önmagában vagy más EU országokkal együtt) domináns (Csata-Kiss, 2003). Magyarország dominanciája az erdélyi magyarok migrációs mentális térképén 2003-ban is vitathatatlan, de Európa többi része mintha egyre erősebben lenne jelen ezen a térképen. 11. táblázat A migráció iránya az erdélyi magyarság körében a migráció típusai szerint, %, N=1190, a két válasz együttesen) Rövid távú

Hosszú távú

Kivándorlás

Munkavállalás Magyarország

41

40

47

Németország

22

23

13

Más Nyugat-Európa

26

25

25

Tengerentúl, egyéb

11

12

15

Összesen

100

100

100

Forrás: Horváth, 2003

Az erdélyi fiatalok körében a székelyföldi magyarok számára szinte kizárólag Magyarország jön szóba célországként. Magyarország az elsődleges célország a „belső-erdélyi” magyarok számára is, de az itt élő román származásúak számára Magyarország már csak egy a sok célország közül (Csata-Kiss, 2003).

TÁRKI

49


12. táblázat A munkavállalási migrációs potenciál iránya a Kárpát-medence négy régiójának különböző etnikumú fiataljainak körében, %) Magyarország

Nyugat-Európa

Tengerentúl

Máshová,

Összesen

bárhová „belső-erdélyi” magyar

63

25

8

4

100

„belső-erdélyi” román

4

71

21

4

100

Székelyföldi magyar

79

16

5

0

100

Felvidéki magyar

28

40

19

13

100

Felvidéki szlovák

4

66

15

15

100

Kárpátaljai magyar

92

2

1

5

100

Kárpátaljai ukrán

60

10

10

20

100

Vajdasági magyar

58

30

7

5

100

Vajdasági szláv

7

55

31

17

100

Forrás: Veres, 2004

Minden régióra érvényes az a megállapítás, hogy a migráció irányát erősen meghatározza a fiatal származása. A székelyföldi fiataloknál csak a kárpátaljaiak Magyarország-centrikussága nagyobb. A magyar etnikumúak közül legkevésbé a felvidékiek, a nem-magyarok közül leginkább az ukránok számára fontos célország Magyarország. Az erdélyi magyarok számára Magyarország a legfontosabb célország, s ez érvényes a migráció minden típusára, Erdély minden részére (de különösen a Székelyföldre), s a fiatalokra egyaránt. A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL TÁRSADALMI BÁZISA Az elemzés kiindulópontja az éppen „elmozdulásban lévők” társadalmi összetétele, amihez viszonyítva majd vizsgálhatjuk, hogy milyen a leendő migráció társadalmi bázisa. A romániai migráció társadalmi bázisának elemzést a 2006. évi TLM (lásd 3. melléklet) adatbázis segítségével végezzük el, amely azt is lehetővé teszi, hogy a két legnagyobb létszámú migrációs irányba elmozdulókat (a spanyol- és olaszországi migránsok) esetleges társadalmi különbségeit bemutassuk.

TÁRKI

50


13. táblázat A migránsok szociodemográfiai jellemzői a migráció helye szerint, (%) Spanyolországiak

Olaszországiak

Összes migráns

Teljes minta

N

55

66

159

1400

Férfiak

55

47

52

47

30 év alattiak

46

45

47

30

Legfeljebb középfokú iskolai végzettségűek

46

21

29

43

Szakmunkásképzőt végzettek

18

33

22

15

Legalább főiskolai végzettségűek

36

46

49

42

Nagyvárosiak

0

18

12

21

Városiak

45

38

41

25

Falusiak

55

44

47

54

Bukarest

0

6

4

11

Erdély

15

24

22

20

Moldova

18

35

23

21

Munténia

51

9

25

20

Máramaros

6

6

9

9

Egyéb

10

20

17

19

2006-ban ment ki

26

42

34

-

2002-2005 között ment ki

67

42

50

-

1990-2001

7

16

16

-

Mezőgazdasági munkát végez

24

8

11

-

Építőipari munkát végez

29

32

29

-

Háztartási, ház körüli munkát végez

22

32

25

-

Egyéb

25

28

35

-

Forrás: TLM - = A kérdést nem tették fel.

A romániai migráns ideáltípusa tehát egy fiatal városi szakmunkás vagy főiskolai (esetleg ennél magasabb) iskolai végzettséggel rendelkező férfi. Látható ugyanakkor, hogy ettől az általános képtől az egyes migráns csoportok nagymértékben eltérhetnek. Így a Spanyolországban dolgozók körében több az alacsony iskolázottságú falusi, az Olaszországban dolgozók körében ezzel szemben a nagyvárosi, női és közepes végzettségűek aránya magasabb. Továbbá, miközben a migránsok regionális összetétele alig (leginkább a bukarestiek alacsonyabb arányában) tér el a mintáétól, addig az egyes országok migráns csoportjai erősen koncentrálódnak regionálisan (a Spanyolországba migrálók főleg Munténiából, az Olaszországba migrálók főleg Moldovából, de részben Erdélyből, kerülnek ki). A két migráns csoport abban is eltér egymástól, hogy a spanyolországiak pár éve vannak kint, s jobbára mezőgazdasági munkát végeznek, az olaszországiak között több az egészen új és inkább a ház körül foglalkoztatott migráns. AZ ORSZÁGOS HELYZET Bulgária esetében a rendelkezésre álló kevés infomáció szerint (Haug, 2005) a migrációs potenciál mértéke •

a török nemzetiségűek, a munkanélküliek és a magas iskolai végzettségűek körében alig magasabb, mint a teljes népességben, ugyanakkor

•

a fiataloké sokkal magasabb (a 20-29 évesek 31%-a),

•

s a potenciális migránsok között magas (kb. 60%) a férfiak aránya.

TÁRKI

51


Románia esetében több adatbázis és forrás is rendelkezésünkre áll a potenciális migráció társadalmi bázisának elemzéséhez (lásd 3. melléklet). Egy 2001-es kutatás segítségével a következő évben külföldi utazást tervezők esetében vizsgálhatjuk hogyan függ a migrációs potenciál egyes típusainak előfordulási valószínűsége a legfontosabb szociodemográfiai változóinak függvényében.

TÁRKI

52


14. táblázat A következő évben külföldre utazni szándékozók aránya szociodemográfiai csoportonként a migráció típusa szerint (%)* Tanulás Összesen

10 Származás -

Roma

Magyar

11

Férfi Bukarest Olténia Dobrudzsa Partium-Mármaros Bánát Moldova Havasalföld Falu kisváros (30.000 – 100.000 lakos) Város (100.000 – 200.000 lakos) Nagyváros (200.000 – lakos) Egyetemet végzett Gimnázium, főiskolát végzett Szakiskola Legfeljebb általános iskolát végzett 18-24 éves 25-34 éves 35-44 éves 55 éves Alkalmazásban álló Állás nélküli, inaktív Magas jövedelmű Alacsony jövedelmű

Nem Régió 15 21 5 15 Település Iskolai végzettség 20 15 3 Kor 29 19 1 Gazdasági aktivitás 18 Jövedelem 16 -

Turizmus 18

Munkavállalás 18

Kivándorlás 14

11

30

26

20

16

10

-

25

-

37 27 11 11

25 -

21 6 8 9

7 23 27 31

24 -

9 21

38 29 5

38 28 8

9 9 -

38 27 8

43 34 27 5

31 25 4

29 11

28 13

19 -

33 12

24 13

-

* A magyar származásúak kivételével számok csak ott szerepelnek, ahol az átlagtól legalább 5%-os eltérés volt. Ha egy szociodemográfiai dimenzió egy migrációs mód esetében sem bizonyult szignifikánsnak (például Erdély), az egyáltalán nem szerepel a táblázatban. Forrás: BOP, 2001 május,

Megállapítható, hogy •

a roma származásúak között magas a munkavállalás és a letelepedés célú migrációs potenciál mértéke,

•

a bukarestiek között a munkavállalás kivételével minden, az olténiaiak esetében a munkavállalás, a dobrudzsaiak körében a tanulási és a turizmus célú migrációs potenciál mértéke magas,

•

a turizmus a városi, továbbá a kivándorlás a nagyvárosok lakosságára jellemző inkább,

•

a magas iskolai végzettség a turizmusra és a tanulási célú, a közepes a munkavállalási célú migrációra hajlamosít, TÁRKI

53


•

a fiatalság körében a migrációs potenciál minden formájának esélye igen magas,

•

a munkahellyel való rendelkezés és a magas jövedelem növeli az utazási jellegű migrációs hajlamot.

Frissebb, jobban körvonalazott migrációs típusokra vonatkozó és többféle magyarázó változót tartalmazó, de csak a városi lakosságra vonatkozó adatok alapján (15-20. táblázatok) a következő megállapításokat tehetjük:

54

•

a külföldi munkavállalásra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: férfi, fiatal szakmunkásképzőben végzett, szakmunkásként dolgozik vagy munkanélküli, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, alacsony a háztartási és saját jövedelme, optimista,

•

kivándorlásra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: fiatal, roma származású, bukaresti vagy erdélyi lakos, főiskolát végzett, munkanélküli vagy tanuló, van külföldi kapcsolati tőkéje, háztartástagjai között van olyan, akinek van migrációs tapasztalata, alacsony a jövedelme, tud angolul,

•

magas kombinált migrációs potenciálra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: férfi, fiatal, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, tud angolul, optimista

•

Magyarország felé irányuló magas kombinált migrációs potenciálra hajlamosító tényező54, ha a megkérdezett: 25-34 éves, magyar származású, partiumi-máramarosi vagy erdélyi településeken él, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, optimista és alacsony a jövedelme.

A kis elemszám miatt csak a mintához képest kiugróan nagy eltéréseket említjük. TÁRKI

54


15. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának szociodemográfiai jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

235

Férfi

61

18-24 25-34 35-44 45-54 55

29 29 26 15 1

magyar Roma

6 2

- 30 000 30-100 000 100 – 200 000 200Bukarest

22 20 15 27 16

Máramaros Bánát Olténia Munténia Dobrudzsa Erdély Moldova Bukarest

9 4 9 18 4 21 20 16

Letelepedne

(66) Nem 50 Kor 35 33 24 8 0 Származás 3 5 Településnagyság 17 20 17 15 31 Régió 5 0 6 13 0 33 12 31

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová 323

Magyarországra (31)

1510

60

52

47

31 30 25 13 1

19 33 19 29 0

17 23 27 30 3

5 2

32 0

6 2

22 18 16 26 18

29 10 38 16 7

21 21 19 23 16

9 4 8 16 4 22 21 18

32 3 3 0 0 52 3 7

8 4 9 16 6 22 18 16


TÁRKI

55


16. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának munkaerő-piaci jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

235

Max. középiskola Szakképző Főiskola Egyetem

17 27 46 10

Vállalkozó Vezető-értelmiségi Adminisztrátor, technikus Szakmunkás Segédmunkás Munkanélküli Tanuló Htb Nyugdíjas

6 4 4 37 14 15 9 9 2

Letelepedne

MIGPOTMI

Bárhová (66) 323 Iskolai végzettség 15 14 15 20 58 49 12 17 Munkaerő-piaci státusz 3 8 15 12 4 5 24 28 10 13 15 12 18 13 9 9 2 0

Összesen


1510

23 23 44 10

18 20 46 16

X X X X X X X X X

5 13 7 30 11 6 9 10 10

X = Kis elemszám Urban Romania, 2005. Ha NINCS kiemelés, akkor a táblázatban szereplő változó eltérése a minta átlagától szignifikáns.

17. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának kapcsolati tőkéje a releváns városi népességben (%)

N Van külföldön ismerőse Van külföldön rokona Van külföldön barátja

Munkát vállalna

Letelepedne

235 66 57 67

(66) 71 59 76

MIGPOTMI Bárhová 323 67 60 68

Összesen

Magyarországra (31) 84 77 84

1510 48 48 46


18. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának migrációs tapasztalatai a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra55

N

235

(66)

323

(31)

1510

Dolgozott 1990 óta külföldön

20

14

19

48

9

25

29

27

32

19

16

14

17

23

12

Dolgozott háztartásából valaki 1990 óta külföldön Most dolgozik valaki a háztartásból külföldön


55

Akinek kombinált migrációs potenciálja Magyarországra irányul (N = 31), azok 97%-a már járt, 26%-a már dolgozott itt.

TÁRKI

56


19. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának jövedelmi és vagyoni jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N 1 2 3 4 5 Nem tudja 1 2 3 4 5 Nem tudja Vagyonos (min10 12-ból)

Letelepedne

MIGPOTMI

Bárhová 235 (66) 323 Egy főre jutó háztartási jövedelem kvintilis 26 20 20 22 12 19 11 8 9 21 27 23 10 17 16 10 16 13 Személyes jövedelem kvintilis 32 32 30 16 12 13 12 11 10 16 15 14 20 23 27 4 7 6 6 14 13

Összesen


1510

19 23 10 29 7 12

19 19 11 23 15 13

48 13 7 13 16 3 13

23 16 12 17 23 9 13


20. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának egyéb szociológiai jellemzői a releváns városi népességben (%)

N Jövőre jobban fognak élni Magyar nyelvtudás Roma nyelvtudás Angol nyelvtudás

Munkát vállalna

Letelepedne

235 44 12 4 46

(66) 36 13 8 66

MIGPOTMI Bárhová 323 46 12 3 55

Összesen

Magyarországra (31) 48 68 3 44

1510 35 13 3 43


A migráció romániai társadalmi és gazdasági hatásaival nem foglalkozunk, de mivel ennek hosszabb távon nagy hatása lehet a migrációs potenciál alakulására, ezért jelezzük, hogy mind a migránsok által hazaküldött jövedelmek, mind az a tudás, azok a szokások, amikre a migránsok külföldi munkájuk során szert tesznek, erősen befolyásolhatja környezetük migrációs szándékait56.

56 Csak példaképpen, Badescu (2005) elemzése arra is rámutat, hogy azok a középkorúak, akik dolgoztak külföldön optimistábbak és inkább jellemzi őket az általános bizalom, mint hasonló korú, de külföldön soha nem dolgozó társaikban.

TÁRKI

57


Bulgária és Románia esetében egyaránt magasabb a migrációs potenciál értéke a férfiak és a fiatalabbak esetében. A romániai potenciális migránsok körében magas munkavállalási célú migrációs potenciál jellemzi • a roma származásúakat, •

a szakképzetteket,

•

a munkanélkülieket,

•

a külföldi munkavállalói tapasztalattal rendelkezőket,

•

a külföldi kapcsolati tőkével rendelkezőket,

•

az alacsony jövedelműeket.

ERDÉLY ÉS AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG Az erdélyi magyarok migrációs potenciáljának társadalmi bázisát egy 2001-es és egy 2004-es adatbázis segítségével mutatjuk be, s az így kapott információkat gazdagítjuk a migráció potenciálkutatások egyéb tapasztalataival. A migrációs potenciál társadalmi bázisa 2001-ben A kombinált magyarországi és „nagyvilági57” migrációs potenciál: A „nagyvilági” terveknél a magyarországiaknál inkább igaz, hogy a férfiak inkább hajlanak migrációra, mint a nők. Mint azt a 2000 és 2002 között végzett nyolc migrációs potenciál kutatás összehasonlítása alapján Csata és Kiss (2003) megállapította, az erdélyi magyarok migrációs potenciálja nem tér el nemenként. Ez arra utal, hogy a magyarországra irányuló migráció „érettebb” (kiforrottabb, bejáratottabb) migrációs rendszer58, mint a „nagyvilági”. Az életkor mindkét irányú kombinált migrációs potenciált meghatározza.59 Mind a Magyarországra, mind a „Nagyvilágba” tartók legnagyobb arányban a legfiatalabb és legkisebb arányban a legidősebb korcsoportokból kerülnek ki. Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás csak a magyarországi terveket befolyásolja. Míg a legfeljebb 8 általánost végzettek az átlagosnál nagyobb, addig a felsőfokú végzettségűek az átlagosnál kisebb arányban helyezkednének el csak Magyarországon.

57

A Magyarországon kívüli célországok felé is irányuló migrációs szándékúak köre.

58

Lásd Massey (2001) kumulált okság elméletének magyarázatát.

59

Ebben a tekintetben a Csata és Kiss (2003) tanulmány szerint nincs eltérés a sok erdélyi migrációs potenciál kutatás eredményei között. TÁRKI

58


21. táblázat A kombinált magyarországi és „nagyvilági” migrációs potenciál a főbb szociodemográfiai változók szerint (% és a várható értéktől való eltérés) N Összesen

3583

Kombinált magyarországi migrációs potenciál

Kombinált „nagyvilági” migrációs potenciál

28

8 Nem

Férfi Nő

1792 1791

29 26

1661 1065 1855 1002

33 31 24 24

Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző Érettségi Felsőfokú

1340 1837 1214 1193

30 29 26 20

Aktív Munkanélküli Egyéb inaktív

2040 1636 1849

24 43 26

1000 fő alatti 1000–9999 fő közötti

1476 1410

32 27

40 százalék alatti 40–85 százalék közötti 85 százalék feletti

1192 1136 1149

28 25 30

Nincstelen Közepesen ellátott Jól ellátott

742 1641 1199

38 31 16

18–24 25–34 35–44 45–55

éves éves éves éves

(–2,2) 11 (–2,2) 5 Korcsoport (–3,7) 12 (–2,5) 10 (–2,4) 7 (–3,4) 4 Iskolai végzettség (–2,0) 8 (–0,8) 7 (–1,6) 8 (–2,5) 8 Gazdasági aktivitás (–5,9) 8 (–9,4) 9 (–1,7) 9 Településnagyság (–2,3) 5 (–0,9) 6 A településen élő magyarok aránya (–0,4) 10 (–2,8) 10 (–2,3) 4 Anyagi helyzet (––7,3) 4 (––4,3) 9 (–10,8) 10

(–6,3) (–6,3) (–4,4) (–3,0) (–0,8) (–6,1) (–0,1) (–0,8) (–0,7) (–0,1) (–1,2) (–0,6) (–0,8) (–2,4) (–3,4) (–3,5) (–2,8) (–6,3) (–4,9) (–1,4) (–2,7)

A munkanélküliek kiemelkedően, viszont a gazdaságilag aktívak (vállalkozók és munkavállalók) az átlagosnál kisebb mértékben terveznek kombinált formában migrációt Magyarországra. Az 1000 főnél kisebb települések lakói az átlagosnál nagyobb arányban dolgoznának csak Magyarországon, és az átlagosnál kisebb arányban csak a „Nagyvilágban”. Az 1000–10 000 fő közötti településeken élők – hasonlóan a legkisebb településréteghez – alulreprezentáltak, ezzel szemben a nagyvárosok lakói felülreprezentáltak a kombinált „nagyvilági” migrációs potenciált tervezők között. A településen élő magyarok aránya ellentétes irányban hat a magyarországi és a „nagyvilági” kombinált migrációs potenciálra: a homogén magyar környezetben élők felülreprezentáltak a csak Magyarországra tartók között, és alulreprezentáltak a csak a „Nagyvilágba” orientálódók csoportjában.60 Ha a településen a magyarok aránya 40–85 százalék közötti, akkor fordított a tendencia: e településcsoport lakossága a „Nagyvilágba” tartók között található az átlagosnál nagyobb, a csak Magyarországra tartók között az átlagosnál kisebb arányban fordul elő. Az anyagi helyzet mutatói jól szemléltetik a csak Magyarország és csak a „Nagyvilág” felé orientálódók közötti különbséget. Míg a nincstelenség csak magyarországi célokat valószínűsít, addig a jól ellátottság csak „nagyvilágiakat”. A nyers, rövid és hosszú távú, Magyarországra irányuló migrációs potenciál: Az iskolai végzettség eltérően befolyásolja a migrációs potenciál két mutatóját: míg a rövid távú munkavállalási 60

Egy 2001-es többváltozós elemzés (Csata-Dobos, 2001) eredményei alapján megállapítható, hogy a migrációs potenciál mértéke magas a szórványban élők és a nagyvárosiak körében. Horváth (2003) is úgy találta, hogy a migrációs potenciál értéke (különösen a kivándorlásé) a többségi magyar arányű településeken a legalacsonyabb, a szórványban a legnagyobb. TÁRKI

59


szándék esetében a választóvonal az érettségi és a felsőfokú végzettség között húzódik, addig a hosszú távú munkavállalás esetében a választóvonalat az érettségi megléte, illetve hiánya jelenti. Rövidtávon a potenciális munkavállalók között statisztikai értelemben egyedül a szakmunkásképzőt végzettek csoportja szignifikánsan felülreprezentált és az egyetemet végzettek csoportja alulreprezentált. Ezzel szemben hosszú távon egyedül az érettségizettek alulreprezentáltsága szignifikáns. 22. táblázat A nyers, rövid és hosszú távú magyarországi munkavállalási potenciál a főbb szociodemográfiai változók szerint, (% és a várható értéktől való eltérés) N Összesen

3583

Férfi Nő

1792 1791

18–24 25–34 35–44 45–55

éves éves éves éves

-661 1066 -855 1003

Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző Érettségi Felsőfokú

1340 -837 1214 -193

Aktív Munkanélküli Egyéb inaktív

2040 -636 -850

1000 fő alatti 1000–9999 fő közötti 10 000 fő feletti

-477 1411 1588

40 százalék alatti 40–85 százalék közötti 85 százalék feletti

1192 1135 1149

Nincstelen Közepesen ellátott Jól ellátott

743 1641 1199

Rövid távú magyarországi Hosszú távú magyarországi munkavállalás munkavállalás 35 20 Nem 41 (–6,7) 23 (–4,9) 30 (–6,7) 17 (–4,9) Korcsoport 48 (–7,3) 31 (–7,9) 40 (–3,5) 25 (–4,9) 30 (–3,5) 16 (–3,6) 27 (–6,6) 11 (–8,3) Iskolai végzettség 36 (–0,7) 21 (–1,6) 38 (–2,1) 22 (–1,7) 34 (–0,9) 1 (–2,4) 24 (–3,4) 16 (–1,5) Gazdasági aktivitás 31 (–6,6) 18 (–3,9) 54 (10,9) 31 (–7,6) 32 (–2,2) 17 (–2,3) Településnagyság 34 (–0,7) 19 (–0,8) 34 (–1,5) 18 (–2,8) 37 (–2,0) 22 (–3,3) A településen élő magyarok aránya 40 (–4,2) 26 (–6,0) 32 (–2,5) 18 (–1,9) 33 (–1,8) 16 (–4,1) Objektív anyagi helyzet 44 (–5,3) 21 (–0,9) 38 (–3,0) 22 (–2,6) 27 (–7,7) 17 (–3,5)

Míg a munkanélküliség radikálisan növeli, addig az aktivitás jelentősen, az inaktivitás pedig mérsékelten csökkenti a rövid és a hosszú távú munkavállalási hajlandóságot. A település nagysága a rövid távú magyarországi munkavállalásra nem, csak a hosszú távúra hat számottevően. A hosszú távú munkavállalást tervezők már az 1000 fő feletti településkategóriák lakói között felülreprezentáltak, míg rövid távú magyarországi munkavállalásra a 10 000 főnél nagyobb településeken élők is az átlagnál kissé nagyobb arányban jönnének dolgozni. Mindkét időtáv esetében ott magas a migrációs potenciál, ahol a magyarok aránya alacsony. Míg a rövid távú potenciális munkavállalók között a 40–85 százalék közötti magyar arányú térségek lakói, addig a hosszú távú potenciális munkavállalók között a homogén térségek lakói (85 százalék feletti a magyarok aránya) találhatók az átlagosnál szignifikánsan kisebb arányban. Az objektív anyagi helyzet úgy a rövid, mint a hosszú távú magyarországi munkavállalási potenciált meghatározza, a nincstelenség erősebben, a közepesen ellátottság pedig gyengébben, de mindkettő pozitívan hat a rövid távú munkavállalási hajlandóságra. Ezzel szemben a jól ellátottság határozottan csökkenti a rövid távú munkavállalási hajlandóságot. A hosszú távú, stratégiai szempontból jelentős TÁRKI

60


munkavállalási potenciál esetében a nincstelenség gyakorlatilag nincs összefüggésben a munkavállalási potenciállal, a tartós fogyasztási javakkal való közepesen ellátottság pozitívan, a jól ellátottság pedig negatívan hat az egyén munkavállalási hajlandóságára. A nyers és tovább tisztított migrációs potenciál: A fő kérdés a következő: a stratégiai szempontú, komolyabb terveket készítők szociodemográfiai összetétele különbözik-e a kevésbé átgondolt tervek készítőkétől? Egyetlen dimenzióban tapasztalható eltérés a nyers és a tisztított migrációs potenciál társadalmi bázisában: a legfiatalabb korosztály tagjainak nyers migrációs potenciálja kiemelkedően magas, a tovább tisztított migrációs potenciáljuk viszont az átlagos körüli. Ez arra utal, hogy e fiatal korcsoport tervei között nagy súllyal szerepel a külföldi munkavállalás, de ez nem jelent stratégiai szempontból komoly és megfontolt terveket. Az eddigiekhez két fontos kiegészítés tartozik: •

Horváth (2003) elemzése az Erdélyen belüli régiók migrációs potenciáljának összevetését teszi lehetővé. Mint azt korábban láttuk (2. melléklet) a bánsági (különösen a kivándorlási) és észak-erdélyi (inkább a hosszú távú munkavállalási) migrációs potenciál magasabb az átlagosnál. Közép-Erdélyben a hosszú távú munkavállalás a gyakoribb, a székelyföldi migrációs potenciál minden tekintetben a legalacsonyabb.

•

Az erdélyi fiatalok esetében arra is lehetőségünk van, hogy az erdélyi tömb- és szórványhelyzetben élő magyarok, illetve román származásúak migrációs potenciálját összehasonlítsuk. A MOZAIK 2001 vizsgálat adatai alapján (Csata-Kiss, 2003, Veres, 2004, Bálint, 2004) azt látjuk, hogy a „belső-erdélyi”61 magyar és román fiatalok munkavállalási célú migrációs potenciálja – a későbbiekben látható országos és erdélyi fiatalok értékéhez viszonyítva - egyaránt igen magas (52% és 58%), a székelyföldi magyar fiataloké is magas (33%), de nem sokkal van az azonos korosztályba tartozók országos adatai felett62 (Veres, 2004). A kivándorlási potenciál mértéke mindhárom társadalmi csoportban magasabb a munkavállalási potenciálnál, s a nagy eltérés most is a „belső-erdélyi” lakosok és a székelyföldiek (45%) - s nem a „belső-erdélyi” magyarok (67%) és románok (67%) – között mutatkozik.63

A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL TÁRSADALMI BÁZISA 2004-BEN A releváns népességen belül vizsgálva, hogy a demográfiai és szociológiai jellemzők milyen összefüggést mutatnak az erdélyi magyar társadalom migrációs szándékával, a legerősebb összefüggést az életkor és a migrációs potenciál között figyelhetjük meg: a fiatalabb korcsoportok felé haladva – célországtól függetlenül - folyamatosan nő a költözési szándékot felmutatók száma. A kizárólag Magyarországot célországnak tekintő csoport esetében az általános trend megfordul: az idősebb korosztályok relatíve nagyobb érdeklődést mutatnak a költözésre, mint a fiatalabbak.

61

A Székelyföld nélküli Erdély és a Partium.

62

A kutatás azt is lehetővé teszi, hogy Kárpát-medencei összehasonlítást tegyünk a fiatalok munkavállalási potenciáljának mértékéről. A belső-erdélyi magyar és román munkavállalási potenciál kiugróan magas, a székelyföldi alacsonyabb a kárpátaljai ukrán és magyar (41-41%), illetve a felvidéki magyar és szlovák (35% és 36%), de magasabb a vajdasági szláv (15%) és magyar (28%) értékeknél. Mint az adatokból kitűnik a fiatalok körében a munkavállalási potenciál (a Vajdaság kivételével) régió és nem etnikum specifikus jelenség. 63

A kivándorlási potenciál tisztítása során a változó értéke erősen csökken, de a három társadalmi csoport közötti eltérés megmarad. A konkrét elképzelésekkel rendelkezők aránya a székelyföldiek között csupán 5%, a két „belső-erdélyi” csoportban 11-11%. TÁRKI

61


23. táblázat Az életkor és a migrációs szándék összefüggése a releváns (18-55 éves korú) népességben (%) 18-30

31-45

46-55

Minta

35

55

75

53

Csak Magyarország

9

11

14

11

Csak egyéb ország

15

12

6

11

Mindenhová

42

22

6

25

Összesen

100

100

100

100


Cramer's V = 0,269

A kizárólag Magyarországra költözni kívánók körében a nők aránya magasabb. A férfiakat nagyobb migrációs potenciál jellemzi, viszont célország tekintetében kevésbé tesznek különbséget. 24. táblázat A válaszadó neme és a migrációs szándék összefüggése a releváns (18-55 éves korú) népességben (%) Nő

Férfi

Minta


57

48

53

csak Magyarország

12

9

11

csak egyéb ország

9

14

11

mindenhová Összesen

22

29

25

100

100

100

Cramer's V = 0,123

Ha az életkor, a válaszadó neme és a migrációs potenciál összefüggéseit nézzük, a demográfiai hatások árnyaltabb képét kapjuk: •

A 31 éves vagy annál idősebb korosztályok esetében a férfiak és a nők költözési szándékában korábban megfigyelt különbségek szinte eltűnnek. Ezen belül a 31-50 éveseknél a kizárólag Magyarországot megcélzók körében a nők aránya valamivel nagyobb.

•

A migrációs potenciál nemi meghatározottsága a 30 év alatti korosztályban nagyon erős: a fiatal nők migrációs potenciálja messze alulmúlja a férfiakét. A 30 év alatti férfiak a legmobilabbak, és az országok tekintetében sem válogatnak.

•

A fiatalok körében - legyen szó férfiakról vagy nőkről - különösen alacsony azoknak az aránya, akik kizárólag Magyarországra akarnának jönni.

TÁRKI

62


25. táblázat A válaszadó életkora, neme és a migrációs szándék összefüggése a releváns (18-55 éves korú) népességben (%) Kor 18-30


Minta

29

35

9

9

9

csak egyéb ország

12

17

15

Mindenhová

38

45

41

100

100

100


54

55

55

csak Magyarország

13

7

11

csak egyéb ország

11

14

12

Mindenhová

22

24

22

100

100

100


78

70

75

csak Magyarország

14

13

14

csak egyéb ország

4

8

5

Mindenhová

4

9

6

100

100

100

Összesen 46-55

Férfi

41

csak Magyarország

Összesen 31-45

Nő

Összesen

A megkérdezettek iskolai végzettsége gyenge, nem lineáris összefüggést mutat a migrációs potenciállal. A kizárólag Magyarországot megcélzó migrációs szándék annál magasabb, minél alacsonyabb a kérdezett iskolai végzettsége. Azoknál, akik nem akarnak Magyarországra jönni, vagy akik Magyarország mellett szívesen mennének máshova is, a migrációs szándék annál erősebb, minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége 26. táblázat A válaszadó iskolai végzettsége és a migrációs szándék összefüggése a releváns (18-55 éves korú) népességben (%) Alapfok

Szakiskola

Középfok

Felsőfok

Minta


59

59

49

47

53

csak Magyarország

15

12

11

5

11

csak egyéb ország

9

7

13

16

11

Mindenhová

17

22

27

32

25

100

100

100

100

100

Összesen Cramer's V = 0,101

Az iskolai végzettség és a migrációs szándék kapcsolatát az életkor tovább árnyalja. A legfiatalabbak között a magas migrációs potenciál iskolai végzettségtől függetlenül nem a célországra fekteti a hangsúlyt. Azok a fiatalok, akik kizárólag Magyarországra jönnének, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében felülreprezentáltak. A középkorú korosztálynál az iskolai végzettség és a migrációs potenciál kapcsolata U görbét mutat: leginkább a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők mutatnak hajlandóságot a költözésre, legkevésbé pedig a szakiskolával vagy befejezetlen középiskolával rendelkezők. A Magyarországra igyekvők között a kapcsolat negatív: minél alacsonyabb valakinek a végzettsége, annál inkább gondolkodik azon, hogy Magyarországra költözzön rövidebb vagy hosszabb időre. A 46 vagy idősebb korosztályban legkevésbé a felsőfokkal rendelkezők mutatnak hajlandóságot költözésre, és leginkább a befejezett középfokkal rendelkezőket jellemzi a migrációs potenciál.

TÁRKI

63


Gazdasági aktivitás és foglalkozási csoportok szerint vizsgálva a migrációs potenciált azt találjuk, hogy •

a legkevésbé mobilak értelemszerűen a nyugdíjasok, továbbá a szolgáltatásban és kereskedelemben foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdaságban dolgozók,

•

a leginkább mobilak a tanulók, a vállalkozók, és a munkanélküliek. Ez utóbbi különbségek jól mutatják a migrációs szándék mögötti nagyon eltérő élethelyzeteket és migrációs stratégiákat: erőforrásgyűjtés, vállalkozói sikerstratégia, vagy túlélési és létfenntartási motívumok.

Azok körében, akik kizárólag Magyarországra jönnének, felülreprezentáltak a mezőgazdasági és napszámos munkát végzők, a szakképzetlen munkások, a mesteremberek és a javításokat végző technikusok, továbbá a közigazgatási tisztviselők, a munkanélküliek, a háztartásbeliek, a tanulók és a nyugdíjasok. 27. táblázat A válaszadó gazdasági aktivitása, foglalkozása és a migrációs szándéka közötti összefüggése a releváns (18-55 éves korú) népességben (%) Nincs migrációs szándék 82

Csak Magyarország 12

Csak egyéb ország 3

Mindenhová 3

munkanélküli

38

12

36

14

Összesen 100 100

Tanuló

22

11

44

3

100

háztartásbeli

66

14

10

10

100

49

5

23

23

57

9

22

12

közigazgatási tisztviselő

57

14

29

szolgáltatásban vagy kereskedelemben alkalmazott

61

5

27

7

képzett mezőgazdász vagy saját gazdaságban dolgozó

54

8

31

7

56

22

17

4

52

13

28

7

100

52

14

29

5

100

nyugdíjas

Vezető beosztású, cégtulajdonos, vállalkozó szellemi foglalkozású

mesterember, javításokat végző mechanikus szakképzett munkás szakképzetlen

100 100 100 100 100 100

A munkanélküliség hatása az iskolai végzettség mentén változik. Magyarország irányába különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek körében mutatkozik magas migrációs hajlandóság, de a munkanélküliség tapasztalata az alacsony és szakiskolai végzettségűek körében is jelentős. A legkevésbé a középfokú végzettségűek akarnak Magyarországra költözni, még ha megtapasztalták is a munkanélküliséget. A külföldön élő családtagok kizárólag a Magyarországra irányuló migrációs potenciál esetében növelik a migráció valószínűségét. Míg a minta negyedének, addig a Magyarországra migrálni szándékozók több mint harmadának (37%) van külföldön élő rokona. Azok körében, akik nem terveznek külföldi munkavállalást vagy nem kívánnak külföldön élni, az idegen nyelvtudás szintje alacsony (61 százalék semmilyen idegen nyelvet nem beszél), míg a szívesen költözők körében ez jóval magasabb (58 százalék legalább egy idegen nyelvet beszél, sőt közel 30 százalék kettőt is). A csak Magyarországot célországnak tekintők között magas az idegen nyelvtudás hiánya (54 százalék). A más országba is költözni vágyok között viszont mindössze 29 százalék nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A fiatal (30 év alatti) korosztálynál a különbségek még szemléletesebbek: •

Azok, közül, akik mennének, de Magyarországot kizárják mint célországot, a legmagasabb az idegen nyelv tudásának a szintje (83 százalékuk beszél idegen nyelvet), TÁRKI

64


•

akik jönnének Magyarországra is, de mennének más országba is, ott 72 százalék beszél idegen nyelvet,

•

akik csak Magyarországra jönnének, már csak 54 százalék beszél idegen nyelvet,

•

akik viszont nem szándékoznak menni sehova, 60 százalék beszél idegen nyelvet. Itt tehát a trend megfordul. Magyarázat esetleg az lehet erre, hogy az idegen nyelvtudás az otthoni érvényesülésben is segítheti a kérdezettet, ezért egy ponton túl már elválik a migrációs potenciál és a nyelvtudás egymástól.

Az erdélyi magyarok körében az átlagosnál magasabb migrációs potenciál jellemzi • a férfiakat, •

a fiatalokat (de körükben a legtöbb a konkrét migrációs tervvel nem rendelkező „álmodozók” aránya),

•

a munkanélkülieket,

•

a nagyvárosi lakosokat,

•

a szórványban élőket,

•

a bánátiakat és az észak-erdélyieket

•

a jobb anyagi helyzetűeket,

•

az idegen nyelvet beszélőket.

A Magyarországra irányuló migráció társadalmi összetétele a fentiektől néhány ponton eltért. Ezek szerint: • a nők migrációs potenciálja alig kisebb a férfiakénál, •

az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a rosszabb anyagi helyzetűek, a falusiak hajlamosabbak a magyarországi munkavállalásra,

•

az alacsony iskolai végzettségűek inkább rövid, a magasabb iskolai végzettségűek inkább hosszú távú munkaalkalmakat keresnek,

•

a fiatalok körében a „belső-erdélyiek” (akár magyar, akár román származásúak) migrációs potenciálja magasabb, mint a székelyföldieké,

•

a magyarországi migráció esélyét nagymértékben növeli a külföldi kapcsolati tőke birtoklása,

•

az idegen nyelvtudás valószínűségét.

hiánya

növeli

a

magyarországi

migráció

TÁRKI

65


Irodalomjegyzék A nemzetközi vándorlás idősorai (2003), 1990-2000, KSH, Budapest. Bálint D. Gyöngyvér (2004): Migrációs folyamatok és aspirációk a székelyföldi fiatalok körében. Ín: Székelyföldi Mozaik, szerk.: Bodó Júlianna, KAM, Pro-Print, Csíkszereda, 77-96 old. Badescu, Gabriel (2005) Romanian labour migration and citizenship, Manusript, CENPO, Cluj. Banciu, Dan (1991) Estimation of the Romanian Emigrational Phenomena on Territorial profile, Manuscript. Bodó Julianna (szerk.) (1996): Elvándorlók? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön. KAM – ProPrint Könyvkiadó, Csíkszereda. (Helyzet könyvek.) Bleahu, Ana (n.d.) Romanian migration to Spain:Motivation, network and strategies, Manuscript, Multicultural Centre, Prague. CEORG (2001, 2002): http://www.tarki.hu. Constantin, Florentina (2004): Migrating or Commuting?The case of Romanian Workers in Italy, www.eumap.org/journal/features/2004/migration/pt1/commuting Csata Zsombor – Dobos Ferenc (2001): Migrációs folyamatok a határon túli magyarság körében in. Az autonóm lét kivívásai kisebbségben, szerk.: Dobos Ferenc, BFI-BiP-Osiris, Budapest, 229-263. old. Csata, Zsombor, Kiss, Tamás. (2003): Migrációs potenciál Erdélyben, Erdélyi Társadalom, 1(2):7-38. Csepeli, György, Örkény Antal, Székelyi Mária (2002): Nemzetek egymás tükrében, Ballasi, Budapest. Diósi Pál (1999): A magyar fiatalok külföldi tanulási és munkavállalási szándékai. In: Laky Teréz (szerk.): A munkaerő migrációja és az Európai Unió. ISM, Budapest, 143–150. o. (Európai Tükör Műhelytanulmányok, 61.) Drexler, Sabina – Giorgi, Liana – Pohoryles, Ronald – Schmid, Gabriele (1993) EURO-LINK (Kísérlet a román menekültek beilleszkedését segítő osztrák-magyar szociálpolitikai modell kidolgozására) In: Útkeresők, MTA PTI, Budapest, szerk.: Sik Endre, 39-48. old. Eperszedő politikusok (2006) Népszabadság november 14 9.old. EU Enlargement: Bulgaria and Romania – migration implications for The UK (2006) IPPR FactTile, April. Hablicsek László – Tóth Péter Pál (2001): Migrációs potenciál a mai Magyarországon – továbbszámítások és becslések. In: Laky Teréz (szerk.): A munkaerő szabad áramlása – Magyarországról nézve. ISM, Budapest, 23–45. o. (Európai Tükör Műhelytanulmányok, 80.) Hárs Ágnes- Sik Endre –Simonovits Bori: Munkaerőpiac és migráció – fenyegetés vagy lehetőség. (2004) In Társadalmi Riport 2004, TÁRKI, Budapest. Haug, Sonja (2005) Migration and migration potential in Bulgaria and Romania, Presentation, „New Patterns of East-West Migration in Europe”, HWWA, Hamburg. Horváth, István (2003): Migrációs hajlandóság az erdély magyarság körében – 2003 október. Erdélyi Társadalom 1(2):39-54 old. Hunya, Gábor – Anna Iara (2006) Impact of Romania’s Accession to The EU on Austrian Economy, WIIW, Wien. Gödri, Irén (2004) A Special Case of International Migration:Ethnic Hungarians Migrating from Transylvania to Hungary in: Yearbook of Population research in Finland. XL. 45-72. Massey, Douglas S. – Arango, Joaquin – Graeme, Hugo –Kouaoci, Ali – Taylor, Edward, J. (2001): A nemzetközi migráció elméletei: áttekintés és értékelés. In: Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 9–40. o.

TÁRKI

66


Krieger, Hubert (2004) Migration trends in an Enlarged Europe EFILWC, Dublin László, Mónika – Sik, Endre – Simonovits, Bori A migrációs potenciál Magyarországon 1993 és 2002 között. (2003) In: Menni vagy maradni? Kedvezménytörvény és migrációs várakozások, szerk.: Örkény Antal, MTA Kisebbségkutató Intézet – Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, Budapest, 259- 282. old. Radulescu, Sorin M. (1991) Main tendencies of the definitive emigration after the Romanian revolution. Manuscript. Rédei, L. Mária (2002) A külföldön tanuló magyar diákok –a Magyarországon tanuló külföldi diákok. In: Migráció és statisztika. Szerk.: Illés Sándor, Lukács Éva, NKI, Kutatási Jelentések 71. 113-131 old. Romanians and labour force migration in The EU (2005) NACAB, Bucuresti. Salt, John (1989): A nemzetközi tendenciák és típusok összehasonlító elemzése, 1950-1980. In: Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 59–68. o. Sandu, Dumitru. (2000): Migraţia transnaţională a românilor din perspectiva unui recensământ comunitar, (A román állampolgárok határon túli migrációja egy települési cenzus szempontjából), Sociologia Românească, 2000, 3-4. sz. Sandu, Dumitru (2005) Patterns of temporary emigration, Paper for the workshop „Development and patterns of migration process in Central and Eastern Europe”, Prague. Sandu, Dumitru, Cosmin Radu, Monica Constantinescu, Oana Ciobanu (2004) A Country Report on Romanian Migration Abroad, Multicultural Centre, Prague, November. Sik, Endre (1993): Románia emigrációs potenciálja. In: Útkeresők, MTA PTI, Budapest, szerk.: Sik Endre, 19-22. old. Sik, Endre (1997) Az informális piachelyek és a külföldi kereskedők területi elhelyezkedése Magyarországon. In: Társadalmi és területi folyamatok az 1990-es évek Magyarországán, szerk.: Kárpáti Zoltán, MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, Budapest, 164-189. old. Sik Endre (1999): Migrációs potenciál a mai Magyarországon. In: A munkaerő migrációja és az Európai Unió, Európai Tükör, 61. sz., 93-118. o. Sik, Endre (2000) Kezdetleges gondolatok a diaszpóra fogalmáról és hevenyészett megfigyelések a diaszpórakoncepció magyar nézőpontból való alkalmazhatóságáról. In: Diskurzusok a vándorlásról, Szerk.: Sik Endre és Tóth Judit, MTA PTI, Budapest,157-184. old. Sik, Endre (2003): A migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai. In: Menni vagy maradni? Kedvezménytörvény és migrációs várakozások, szerk.: Örkény Antal, MTA Kisebbségkutató Intézet – Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, 2003, Budapest, 15-18. old. Sik, Endre – Tóth Judit (1993) Román származású menekültek Magyarországon. In: Útkeresők, MTA PTI, Budapest, szerk.: Sik Endre, 23- 38. old. Sik, Endre - Simonovits Bori (2003) A migrációs potenciál mértéke és társadalmi bázisa a Kárpátmedencei magyarok körében In: Menni vagy maradni? Kedvezménytörvény és migrációs várakozások, szerk.: Örkény Antal, MTA Kisebbségkutató Intézet – Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, Budapest, 43- 66. old. Sik Endre –Örkény, Antal (2003) A migrációs potenciál kialakulásának mechanizmusa. In: Menni vagy maradni? Kedvezménytörvény és migrációs várakozások, szerk.: Örkény Antal, MTA Kisebbségkutató Intézet – Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont, Budapest, 1881202. old. Sik Endre (2006) Emberpiac a Moszkva-téren – szűkülő változatlanság 1994 és 2004 között Közgazdsági Szemle LIII(március):253-270 old. Simonfalvy Ildikó (2003) Erdélyi migráció, kézirat, Budapest.

Sopemi (2006), OECD

TÁRKI

67


Szabó Pál (2002) A gyerekek vándorlása – családegyesítés. In: Migráció és statisztika. Szerk.: Illés Sándor, Lukács Éva, NKI, Kutatási Jelentések 71. 97-112 old. Veres Valér (2004) A kárpát-medencei fiatalok életeseményei, társadalmi-gazdasági helyzete és közérzete. Erdélyi Társadalom 2(2):25-58. Wallace, Claire. (1998): Migration potential in Central and Eastern Europe. Geneve, IOM.

TÁRKI

68


1. melléklet: A migrációs potenciál kutatásának alapfogalmai Migrációs potenciálnak nevezzük azt a szándékot, hogy valaki külföldön vállaljon munkát vagy 64 kivándoroljon. Számunkra a migrációs potenciál mértéke csak szociológiai értelemben érdekes. Azt 65 akarjuk tudni, hogy a népességen belül mekkora azok köre, akik migrációt terveznek, s milyen társadalmi-gazdasági tényezők növelik, illetve csökkentik egy társadalom (illetve annak valamely csoportja) migrációs potenciálját. A migrációs potenciál fogalmán belül az elemzés érvényességi köre és megbízhatósága, valamint az ezeken alapuló becslés módja alapján különböztetünk meg típusokat (M1. táblázat). M1. táblázat A migrációs potenciál típusainak rendszere Általános Nyers Teljes körű


Speciális Tisztított

Teljes körű


Nyers Teljes körű


Tisztított Teljes körű


A migrációs potenciálnak két alapvető típusa van: •

az általános migrációs potenciál a teljes népességre az adott pillanatban jellemző 66 migrációs potenciál mértékét mutatja;

•

a speciális migrációs potenciál a migrációs potenciál elemzésének érvényességi

•

a társadalom egyes csoportjaira, például a fiatalokra (Diósi, 1999) vagy a Kárpátmedence lakosaira (Örkény, 2003);

•

a világ egy önkényesen kiválasztott részére (például a CEORG-kutatás csupán az EUországokba irányuló migrációs potenciált vizsgálta (CEORG, 2001);

•

egy, a migrációs potenciálra feltehetően ható politikai intézkedés (esetünkben a kedvezménytörvény bevezetése, illetve a CEORG-kutatás esetében az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások nekilendülése) hatásának kutatására.

körét korlátozza. Ily módon a mérés megbízhatósága nagyobb, mert noha csupán a társadalom egy kisebb csoportjának migrációs várakozásairól lesz tudásunk, annak mélysége nagyobb lesz. A speciális migrációs potenciál kutatása szűkíthető

A migrációs potenciál két alaptípusán belül a mérés megbízhatósága alapján különböztetjük meg a nyers és a tisztított migrációs potenciált. Erre azért van szükség, mert a migrációs potenciál mérésének bizonytalan voltát (jogosan) kritizálók legerősebb érve az, hogy egy kérdezési szituációban az emberek sokkal könnyebben fejeznek ki migrációs szándékot, mint ahogy ezt a valóságban megteszik. A nyers és a tisztított migrációs potenciál megkülönböztetése arra irányul, hogy az egyszerűsített és az alaposabban kidolgozott kérdezés eredményeként született migrációs potenciálok közötti eltérést megragadhatóvá tegyük. Másként, ennek a tipizálásnak az a célja, hogy a migrációs szándék komolyságát eltérő gondossággal közelítő méréseket megkülönböztessük egymástól. 64

A migrációs potenciál mértéke egy pszichológus számára azt fejezné ki, hogy mennyire erős ez a szándék és hogyan függ össze a személyiségvonásokkal, egy közgazdász viszont a döntés költség-haszon viszonya iránt mutatna érdeklődést. 65

A fenti egyszerű definícióban nem véletlenül szerepel egyszer a „szándék”, másszor a „terv” kifejezés. Mint később látni fogjuk, a migrációs potenciál mértéke nagymértékben attól függ, hogy milyen megfogalmazással élünk a kérdezés során. A migrációs „szándék” vagy „terv” meglétére való rákérdezés a lehetséges kérdezési technikák (mondjuk, a „gondolt-e már arra” vagy a „szívesen menne-e” típusú kérdezési technikához képest) szigorúbb változata. 66

Ilyen kutatás például a NDB (New Democracies Barometer) vagy az IOM (International Organization for Migration) nemzetközi összehasonlító elemzései (Wallace, 1998). TÁRKI

69


•

A nyers migrációs potenciál mérése során az emberektől egyenesen – szigorúbb vagy lazább technikával – kérdezzük meg, hogy vannak-e migrációs szándékaik, s az így kapott válaszokat, minden további korrekció (tisztítás) nélkül, teljes értékű információként kezelve elemezzük.

•

Nyers migrációs potenciálra kapunk adatot az olyan kérdezési technikával is, amelynek során a migráció többféle időtávjára kérdezünk rá. A külföldre távozás ekkor már nem általánosságban szerepel a kérdésben, hanem eltérő migrációs helyzeteket – esetünkben rövid és hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást – különböztetünk meg. Ez a technika már alkalmas arra, hogy elkülöníthetővé tegye a munkavállalási és a kivándorlási szándékot, sőt az előbbi változaton belül a munkavállalás időtávját is képes durván becsülni, de annak 67 eldöntéséhez nem elégséges, hogy mennyire komoly a válaszadó migrációs szándéka.

•

Tisztított migrációs potenciálról akkor beszélhetünk, ha a kérdezés során többféle (rejtett) kísérlet irányul arra, hogy a migrációs szándék komolyságának mértékét megismerje a kutató. A mérési technika többféle lehet: például érdeklődhetünk a migrációs szándék ideje, a tervezett munka helye, jellege, (munkavállalás esetén) az elvárt bér mértéke, a migráció indoka felől, illetve a már megtett beruházások (információszerzés, nyelvtanulás, kapcsolatépítés) ténye vagy hiánya utalhat a szándék komolyságára. Az ilyen közvetett eszközök segítségével való mérés során a kutató azt feltételezi, hogy a „valamikorra”, „valahová”, „majd valahogyan”, „akármilyen munka akármennyi bérért” megközelítés, vagyis a „kalandvágyból” elkövetett migráció bekövetkezésének valószínűsége kisebb, mint amikor a válaszadó konkrét és átgondoltságot sejtető válaszokat ad a migrációs döntések hátterét kutató kérdésekre.

Végül a migrációs potenciál tipizálásának harmadik dimenziója a migrációs potenciál alapján készülő becslés módját veszi górcső alá. A teljes népességre vonatkoztatott migrációs potenciál ugyanis olyan társadalmi csoportokra is kiterjeszti a becslést, amelyek sem elméletileg, sem az empirikus adatok szerint nem képesek migrálni (például idősek, iskolázatlanok). Az ő kiszűrésükre vezetjük be a releváns népesség fogalmát, ami lehetővé teszi, hogy a makroszintű becslés csak a népesség migrációs potenciál szempontjából értelmes részére vonatkozzon (Sik, 1999; Hablicsek–Tóth, 2001).

67

Hacsak azt nem feltételezzük, hogy a rövid távú munkavállalással kapcsolatban a megkérdezettek őszintébben nyilatkoznak, mint a hosszú távú munkavállalásról, a kivándorlást pedig végképp eltitkolandó tevékenységnek tartják. E helyütt megjegyezzük: a migrációs potenciál megbízhatóságát kritizálók köre csak azt tudja elképzelni, hogy vannak olyanok, akik nem valóságos migrációs tervekről számolnak be a kérdezés során. Ám azzal, hogy a kérdezés során a migrációs szándékot el is lehet tagadni, ezek a kritikák nem foglalkoznak. TÁRKI

70


2. melléklet Románia időszakos munkaerőmigrációs rendszerei (Sandu, 2000) M1 ábra Az időszakos munkaerő migráció rendszerei

Spain Spania

Franta France

Botosani

Satu Mare

Maramures Suceava Iasi

Bistrita Nasaud

Salaj Bihor

Neamt

Cluj

Ungaria Hungary

Turcia

Harghita

Mures Arad Alba

Germania Germany

Italia

Covasna

Sibiu

Timis

Turky

Vaslui

Bacau

Vrancea

Brasov

Galati

Italy

Braila

Tulcea

Hunedoara Buzau

Caras Severin

Vilcea

Gorj

Prahova Arges

Dimbovita

Mehedinti

Iugoslavia Jugoslavia

Ialomita

Ilfov

Calarasi

Olt

Dolj

Constanta

Teleorman Giurgiu

Israel

M2 ábra A jellemző munkaerő migrációs irányok 2000-ben

France 17% Franta 17% Italy Italia 17% 17% Portugal Portugalia17% 14% Hungary 70% Ungaria 70% Germania 5% Germany 5% Spain 28% Spania 28% Hungary 26%26% Ungaria Germania 8% 8% Germany

Germany 32% Germania Spain 11% 32% Spania 11% France 7% Franta 7% ItalyItalia 7% 7%

SUCEAVA BISTRITA-NASAUD BIHOR

NEAMT CLUJ

MURES

HARGHITA

VASLUI BACAU

ARAD ALBA SIBIU

TIMIS

8%

IASI

SALAJ

BRASOV

HUNEDO ARA

Germany 14% Germania 14% CARAS-SEVERIN Hungary Ungaria14% 14% Austria8% 8% Austria Italia 8% Italy 8% Spania

Italy28% 28% Italia Israel Israel 7% 7% Turcia 7% Turky7%

BOTOSANI MARAMURES

Germania Germany47% 47% Italia Italy 17%17% Ungaria 6%

Hungary 6%

Italy Italia 26%26% Germania 16% Germany 16% Israel 15% 15% Israel

Iugoslavia 16%

GALATI

Italia 41% 41% Italy Ungaria 7% Hungary 7% Turcia 6% Turky 6%

BUZAU VILCEA

GORJ

ARGES

PRAHOVA

BRAILA BRAILA

TULCEA

DIMBOVITA

MEHEDINTI

Jugoslavia Germania16% 14% Italia 15% Germany 14% Italy 15%

COVASNA VRANCEA

ILFOV DOLJ

IALOMITA CALARASI

OLT TELEORMAN GIURGIU

Spain Spania28%28% Germany Germania14% 9% Italia8% 8% Italy

CONSTANTA

Turky 32%

Turcia 32% Italy 14% Italia 14% Israel 6% 6% Israel

Turcia 18% Turky 18% Spania 11% Spain 11% Germany Italia 7% Turcia Turky21% 21% Germania20% Italy 7% Italia 9% 20% Turcia 7% Italy 9% Germania 7% Turky Italia 7% 7% Germany 7% Italy 7%

TÁRKI

71


3. melléklet Az elemzett migrációs potenciál kutatások jellemzői BOP 2004 decemberében 2000 fős 18 év feletti megkérdezetteket tartalmazó országosan reprezentatív romániai minta. A migrációs potenciál kérdésblokkban arra kérdeznek rá, hogy a következő 12 hónapban akar-e külföldön dolgozni, tanulni, vállalkozni, illetve kivándorolni, s ha igen hova. TLA (Temporarily Living Abroad). 2006 augusztusban lekérdezett 1400 fős országosan reprezentatív többszörösen rétegzett (18 régió és 6 településtípus szerint) romániai minta. A migrációs potenciál kérdésblokkban arra kérdeznek rá, hogy a következő egy, illetve öt évben akar-e külföldön dolgozni, tanulni, vállalkozni, illetve kivándorolni, s ha igen hova. URBAN 2005 szeptemberben lekérdezett 1800 fős 18 év feletti megkérdezetteket tartalmazó reprezentatív romániai minta. A migrációs potenciál kérdésblokkban arra kérdeznek rá, hogy a következő 12 hónapban akar-e külföldön dolgozni, tanulni, vállalkozni, illetve kivándorolni, s ha igen hova.

TÁRKI

72


2004. évi kutatás az erdélyi magyarokról (Forrás: Az erdélyi magyarok röntgenképe, CCRIT, 2004) 2004 őszén lekérdezett erdélyi magyarokra reprezentatív minta.

A kérdőív migrációs potenciállal kapcsolatos kérdései: Q16. Mennyire lenne hajlandó elköltözni innen, ha a költözés által javíthatná életés munkakörülményeit? Külön rákérdezni mindenre, és mindegyik

válaszlehetőséget felolvasni:

1. A városon belül egy másik negyedbe, vagy a falu egy másik részébe. 2. Ugyanennek a megyének másik településére 3. Egy másik megyébe Erdélyen belül 4. Románia más vidékére, a Kárpátokon

Nagyon szívesen

Szívesen

Inkább nem szívesen

Egyáltalán nem szívesen

NT

NV

4

3

2

1

9

0

4

3

2

1

4

3

2

1

9 9 9

0 0

4

3

2

1

5. Magyarországra

4

3

2

1

9

0

6. Nyugat-Európába

4

3

2

1

9

0

7. Európán kívülre.

4

3

2

1

9

0

túlra.

0

Q17. Van valaki az Ön szűkebb hozzátartozói/rokoni köréből (gyermekek, szülők, nagyszülők, testvérek) háztartásából aki véglegesen külföldre költözött, kivándorolt? 1. Van

2. Nincs

0. Nem válaszol

Q18. Ha van, kérjük mondja meg: melyik országba élnek és mikor távoztak el? Mindenkit be kell írni, akit a válaszoló említ, akkor is ha egyeseknek közülük ugyanaz a kódja (pl. két külföldön élő gyermeke van)! Személy

A. Ki az ? (rokonsági kapcsolat)

B. Melyik országba?

C. Melyik évben?

Kérdezőbiztos, a táblázat alatti kódokat kell beírni! 1 2 3 4 5 6 7 8

0 Nem válaszol. Kódok a kérdezőbiztos számára: 1 – Szülő, 2 – Nagyszülő, 3. – Gyerek, 4. – Testvér

Q19. Visszagondolva az utóbbi évre, Ön vagy másvalaki az ön a háztartásából tartózkodott-e három hónapot vagy annál többet külföldön?

TÁRKI

73


Mindenkit be kell írni, akit a válaszoló említ, akkor is ha egyeseknek közülük ugyanaz a (pl. mindkét szülő vagy egynél több gyermek tartózkodott külföldön)! Személy

A. Ki az? (rokonsági kapcsolat)

B. Melyik országban?

Kérdezőbiztos, a lenti kódokat kell beírni! 1 2 3 4 5 6 7 8

0 Nem válaszol. Q67. A Magyar Igazolvány kiváltását illetően, Önre nézve melyik kijelentés igaz? 1. Már kézhez is kaptam az igazolványt. 2. Leadtam a kérést, de még nincs igazolványom. 3. Nem adtam le a kérést, de a következő fél évben valószínű, hogy leadom. 4. Nem adtam le a kérést, de valamikor, még nem tudom, hogy mikor leadom. 5. Nem adtam le a kérést, és nem hiszem, hogy egyáltalán le fogom adni. 6. Nem tudom miről van szó. 0. Nem válaszol. Q72. Amennyiben Ön kettős állampolgársággal rendelkezne: mit gondol, hogyan változna meg az élete? Csak egyetlen válaszlehetőséget kell megjelölni: 1. A lehető leghamarabb átköltöznék Magyarországra. 2. Valószínű, hogy idővel átköltöznék Magyarországra. 3. Nem számolnám fel az itteni háztartásomat, de hosszabb időszakra átköltöznék Magyarországra. 4. Nem számolnám fel az itteni háztartásomat, de gyakrabban átjárnék Magyarországra. 5. Nem változna meg jelentősen az életem. 6. Nem tudom elképzelni milyen változásokkal járna. 0. NV

TÁRKI

74


2006. novemberi erdélyi kutatás A kutatás 2006 október 28 és november 17 között folyt. A vizsgált népesség a 18-55 éves erdélyi68 lakosság volt. Az interjúk – a kérdezett kívánsága szerint - románul vagy magyarul a kérdezett otthonában személyesen készültek. A minta többlépcsős rétegzett mintavétellel készült, ahol a rétegzés szempontjai a következők voltak: nem, kor, lakóhely típusa és mérete, régió, valamint a magyarok aránya a településen. A kutatás során összesen 1581 személyt (ebből 1386-ot a reprezentatív minta részeként, 195 magyar származású személyt a magyarok számának növelése érdekében) kérdeztek le M1. táblázat A mintakeret és a jellemzői Román

Magyar

Cigány

Egyéb etnikum

Összesen

5782560

1414632

218459

139288

7554939

Arány (%)

76,5

18,7

2,9

1,9

100

Az erdélyi reprezentatív minta elemszáma (fő)

1061

260

46

19

1386

1061

455

46

19

1581

Népesség száma (fő)

A többlet magyar alminta elemszáma (fő) A teljes minta elemszáma (fő)

195

195

A konfidencia szintje of 95%: - Súlyozatlan erdélyi minta (N=1386): +/-2,67% - Súlyozott erdélyi minta (N=1581): +/- 2,5% - Román alminta (N=1061): - +/-3% - Magyar alminta (N=455): - +/-4,68%

68

A következő megyék: ALBA,ARAD, BIHOR, BISTRIŢA, BRASOV, CARAS-SEVERIN, CLUJ, COVASNA, HARGHITA, HUNEDOARA, MARAMURES, MURES, SALAJ, SATU MARE, SIBIU, TIMIS. TÁRKI

75


M2. táblázat A minta reprezentativitása nem és kor szerint (%)

Nem Kor

Erdélyi népesség

Erdélyi minta

(2002. évi népszámlálás)

(N=1386 )

Férfi

48,7

47,9

Nő

51,3

52,1

18-24 éves

21,7

22,8

25-34 éves

25,3

25,4

35-44 éves

24,9

24,9

45-54 éves

28,1

26,9

M3. táblázat A minta reprezentativitása lakóhely jellemzői szerint (%)

Településtípus és nagyság

Régió

Magyar lakosok aránya

Összesen

Nagyváros (min. 100 000 lakos) Város (30 000 -100 000 lakos) Kisváros (- 30 000 lakos) Nagy falu (3000 – lakos) Közepes falu (1000-3000 lakos) Kis falu (- 1000 lakos) Bánát Erdély Partium Székelyföld Nincs Kisebbség Többség Túlnyomó többség

Erdélyi népesség 24,3 12,2 14,4 8,4 18,1 22,8 23,7 45,3 16,1 14,9

Erdélyi Minta 25,3 11,8 14,1 9,1 20,2 19,4 22,8 44,4 16,3 16,5

Magyar népesség 22,5 13,1 14,4 11,5 22,0 16,5 7,5 21,1 24,2 47,2

Magyar alminta 21,8 12,7 14,9 11,0 21,3 18,2 7,7 21,8 23,3 47,3

65,0 20,7 8,0 6,2 100,0

64,2 20,3 10,0 5,4 100,0

13,1 27,2 39,8 19,9 100,0

16,9 23,5 43,5 16,0 100,0

TÁRKI

76


Az adatfelvétel kérdőíve

Milyen nyelven történt a kérdezés? 1- román, 2 - magyar

KÉRDŐÍV Település neve: .........................................................................................................

Kérdező aláírása: ................................................................................................... kérdező száma KÉRDEZÉS KEZDETE: perctől

2006. ..............hó ............... nap .................. óra .............

TÁRKI

77


1. Tervezi-e Ön,... HA IGEN:

hogy a. rendszeresen (naponta vagy hetente) külföldre utazzon dolgozni? hogy egy pár b. hétig, vagy hónapig külföldön dolgozzon? hogy egy pár c. évig külföldön dolgozzon?

hogy külföldön d. éljen?

Igen

Nem

NT

Mely ország(ok)ra gondolt?

1

2

9

X elsősorban:...................................................................... 99

X

másodsorban:.................................................................. 99

X

harmadsorban: ................................................................ 99

X

X elsősorban:...................................................................... 99

X

másodsorban:.................................................................. 99

X

harmadsorban: ................................................................ 99

X

X elsősorban:...................................................................... 99

X

másodsorban:.................................................................. 99

X

harmadsorban: ................................................................ 99

X

X elsősorban:...................................................................... 99

X

másodsorban:.................................................................. 99

X

harmadsorban: ................................................................ 99

X

1

1

1

2

2

2

9

9

9

NT

HA MINDHÁROM KÉRDÉSRE A VÁLASZ 2 – AKKOR UGRÁS A 9. KÉRDÉSRE

2. Mikor, (melyik évben) szeretne munkát vállalni Magyarországon? 1 – Rögtön, amint lehetséges lesz (már 2007-ben), 2 – később vagy 3 – még nem tudja pontosan, hogy mikor? 4 – minden évben, ha lehet… 5 – egyéb válasz 9 – NT X –

TÁRKI

78


3. Milyen munkát vagy munkákat tervez végezni? 3 VÁLASZ LEHET!

FOGLALKOZÁS VAGY ÁGAZAT MEGNEVEZÉSE: a.

........................................................................................................................... X –

b.

........................................................................................................................... X –

c.

........................................................................................................................... X –

00 – bármit elvállalna, mindegy 99 – NT X – 4. Hol, Magyarország melyik részén szeretne munkát vállalni? TÖBB VÁLASZ LEHET!

1 – Budapest 2 – Észak- Magyarország 3 – Alföld

4 5 0 9

– – – –

Dunántúl egyéb, éspedig: ……………………………… teljesen mindegy NT X –

5. Havonta körülbelül hány forintot szeretne keresni?

A NETTÓ ÖSSZEGET MONDJA: AMIT KÉZHEZ KAP!

………………………………………..………...…. forintot havonta

9 – NT

X –

6. Mennyi az a legkevesebb havi pénz, amennyiért még megérné Önnek a magyarországi munkavállalás? A NETTÓ ÖSSZEGET MONDJA: AMIT KÉZHEZ KAP!

……………………………………….………..…..…. forint / hó

9 – NT

X –

7. Mire fordítaná a magyarországi munkavállalásból származó jövedelmét? 1 2 3 4 5 6 7

– – – – – – –

TÖBB VÁLASZ LEHET! a mindennapi megélhetés biztosítására (élelmiszer, ruházat vásárlására) tartós fogyasztási cikkek beszerzésére (háztartási cikkek) személygépkocsi vásárlására ingatlanvásárlásra, építkezésre, nagyobb tatarozásra szórakozás, üdülés hosszú távú befektetés (vállalkozás indítása, fenntartása, részvényvásárlás) egyéb válasz, éspedig: ……………………….

9 – NT

X –

TÁRKI

79


HA NEM TERVEZ MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁST (1. kérdés 2.-es és 9es kód) TÖBB VÁLASZ LEHET!

8. Miért nem tervez magyarországi munkavállalást? 01 – nincs szükség rá, jól keres, biztos állása van 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 99

– – – – – – – – – – –

nincs szükség rá, van a családban, aki eleget keres, elég a háztartás jövedelme más országban akar dolgozni mást tervez (tanulás, gyerekszülés…) nem tud, mert beteg… nem tud, mert nincs szaktudása nem tud, mert nem ismeri az ottani feltételeket (információ-, kapcsolathiány), nem tud, mert nem lenne megfelelő munka neki nem tud, mert nem engedi a család (a családi helyzet) nem tud, mert nincs elég pénze, hogy nekivágjon a munkakeresésnek egyéb válasz, éspedig: ………………… NT X –

MINDENKITŐL!

TÁRKI

80


9. Összesen Önnel együtt hányan élnek Önök egy háztartásban? HA NEM EGYEDÜL ÉL: A háztartás tagjai közül hányan nem töltötték be a 18. életévüket? Hányan 55 évesek vagy idősebbek?

Összesen ebből: – 18 év alatti : – 55 éves vagy idősebb:

………………...…… fő

X –

……………….…..… fő

X –

……………………… fő

X –

TÁRKI

81


10. Kérem válaszoljon néhány kérdésre az Ön személyére és a háztartás 18-55 év közötti tagjaira vonatkozóan! (Ha 3-nál több 18 és 55 év közötti családtagja van, akkor a három legfiatalabbra vonatkozóan válaszoljon!) 1. KÉRDEZETT a.

Neme:

1 - férfi

2 - nő

2. háztartástag 1 - férfi

X– b.

Születési éve:

c. 1 2 3 4 d. 1 2 3 4 5 6 7

-

-

Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége 8 általános v. kevesebb szakmunkásképző érettségi felsőfokú

Gazdasági aktivitása: alkalmazott vállalkozó munkanélküli háztartásbeli tanuló nyugdíjas egyéb okból nem dolgozik

e.

HA ALKALMAZOTT, VAGY VÁLLALKOZÓ: Mi a foglalkozása, munkája?

2 - nő

3. háztartástag 1 - férfi

X–

19 9 – NT

X–

4. háztartástag

2 - nő

1 - férfi

X–

19 9 – NT

X–

2 - nő

X–

19 9 – NT

19 9 – NT

X–

X–

1

2

1

2

1

2

1

2

3

4

3

4

3

4

3

4

9 – NT

X–

9 – NT

X–

9 – NT

X–

9 – NT

X–

1

2

1

2

1

2

1

2

3

4

3

4

3

4

3

4

5

6

5

6

5

6

5

6

9 – NT

X–

9 – NT

X–

9 – NT

9 – NT

X–

X–

X-

X-

X-

X-

7

7

7

7

ÍRD LE! f.

g.

h.

i.

Az elmúlt 12 hónapban (vagy jelenleg) dolgozott (ik)-e Magyarországon?

1 - IGEN 2 - NEM

Az elmúlt 12 hónapban (vagy 1 - IGEN 2 - NEM jelenleg) dolgozott (ik) -e másutt Xkülföldön? Kiváltotta-e a magyar igazolványt? Tervezi e hogy Magyarországon vállal munkát?

1 - IGEN

2 - NEM

X-

1 - IGEN 2 - NEM

1 - IGEN

1 - IGEN

X1 - IGEN

1 - IGEN

X-

9 – NT

X–

2 - NEM X-

2 - NEM

1 - IGEN

2 - NEM X-

2 - NEM

1 - IGEN

X-

1 - IGEN 2 - NEM 9 – NT

1 - IGEN

X-

2 - NEM

X-

2 - NEM X-

2 - NEM

j-l. HA TERVEZI: j. Mikor? 1 – rögtön, amint lehetséges lesz (2007-ben), 2 – később, vagy 3 – még nem tudja mikor?

1 - IGEN

X-

2 - NEM X-

1 - IGEN 2 - NEM

1 - IGEN 2 - NEM

9 – NT

9 – NT

X–

1

1

1

2

2

2

3

3

3

X–

9 – NT

X–

X–

9 – NT

X–

k. Milyen munkát tervez? FOGLALKOZÁS VAGY ÁGAZAT! IRD LE! l. 1 2 3 4 5 0

Hol szeretne dolgozni? – Budapest – Észak - Magyarország – Alföld – Dunántúl – egyéb – teljesen mindegy

9 – NT

X–

9 – NT

X–

9 – NT

X–

1

2

1

2

1

2

3

4

3

4

3

4

5

0

5

0

5

0

9 – NT

X–

9 – NT

X–

9 – NT

TÁRKI

X–

82


11. Élnek-e Magyarországon barátai, rokonai? barátai

1 – igen 2 – nem

X –

rokonai


X –

barátai


X –

rokonai


X –

12. És másutt külföldön?

13. Van Önöknek… van

nincs

a.

színes tévéjük?

1

2

X

b.

hagyományos vezetékes telefonjuk?

1

2

X

c.

mobiltelefonjuk?

1

2

X

d.

CD lejátszójuk?

1

2

X

e.

személyi számítógépük?

1

2

X

f.

HA NINCS SZÁMÍTÓGÉP = X! Internet hozzáférésük?

1

2

X

g.

automata mosógépük?

1

2

X

h.

videomagnójuk?

1

2

X

i.

értékes művészeti tárgyuk?

1

2

X

j.

mikrohullámú sütőjük?

1

2

X

k.

fagyasztóládájuk?

1

2

X

l.

nyugati személygépkocsijuk?

1

2

X

m.

keleti személygépkocsijuk?

1

2

X

n.

földtulajdonuk?

1

2

X

TÁRKI

83


14. Kérem, nézze meg az

1. VÁLASZLAP -ot! Hol tudná elhelyezni az Önök családját

jövedelem szempontjából ezen a skálán, ahol az 1-es a legszegényebbeket, a 10-es a leggazdagabbakat jelenti?

01

02

03

04

05

06

07

08

09

10

legszegényebbek

leggazdagabbak

99 – NT

X –

15. Hol helyezné el önmagát azon a skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy soha, semmilyen körülmények között sem élne más országban, a 10-es pedig azt jelenti, hogy szívesen áttelepülne egy másik országba. A

soha nem élne más országban

01

99 – NT

02

03

04

2. VÁLASZLAP segítségével válaszoljon!

05

06

07

08

09

10

szívesen élne más országban

X –

16. Ön mennyire elégedett a családi életével? A

3. VÁLASZLAP segítségével válaszoljon!

nagyon elégedett

inkább elégedett

közepesen

inkább nagyon NT elégedetlen elégedetlen

a.

CSALÁDI ÉLETÉVEL

5

4

3

2

1

9

X

b.

Jövőjével

5

4

3

2

1

9

X

c.

A háztartás életszínvonalával

5

4

3

2

1

9

X

d.

az eddigi életével

5

4

3

2

1

9

X

17. Előfordult-e Önnel/Önökkel az elmúlt 12 hónapban, hogy nem jutott elegendő pénz ennivalóra?

1 – igen

2 – nem

9 – NT

X –

TÁRKI

84


18. Kérem, mondja meg az

4. VÁLASZLAP segítségével, hogy milyen nemzetiségűnek

vallja magát! Többet is választhat! NEMZETISÉG KÓDJA: 1 - magyar KÓD:

NT

a.

elsősorban:

9

X

b.

másodsorban:

9

X

c.

harmadsorban:

9

X

2 - roma 3 - román 0 - más nemzetiség

20. Mondja meg, hogy Ön szerint az Erdélyben élő románok hány százaléka jellemezhető a következő jelzőkkel? És az Erdélyben élő magyarok? És a magyarországi magyarok? Erdélyben élő románok

Erdélyben élő magyarok

magyarországi magyarok

Erőszakos Intelligens Lusta Önzõ Segítőkész Tehetetlen Toleráns Versenyszellemű 999 – NT

X –

21. Ön szerint manapság milyen mértékű a konfliktus az Erdélyben élő románok és az Erdélyben élő magyarok között? Nagyon súlyos, súlyos, mérsékelt, elhanyagolható vagy egyáltalán nincs konfliktus ?

1 – nagyon súlyos

4 – elhanyagolható

2 – súlyos 3 – mérsékelt

5 – nincs konfliktus 9 – NT X –

TÁRKI

85


22. És Ön szerint Románia Európai Uniós csatlakozásával ez hogyan fog változni? Súlyosbodni fog, nem fog változni, mérséklődni fog vagy teljesen meg fog szűnni ?

4 – teljesen meg fog szűnni 5 – nincs konfliktus 9 – NT X –

1 – súlyosbodni fog 2 – nem fog változni 3 – mérséklődni fog

23.-24. HA A 18. KÉRDÉSBEN ROMA NEMZETISÉGET EMLÍT

A szülei romák-e / romák voltak-e?

1 – csak az apja

4 – egyik sem

2 – csak az anyja

9 – NT

X –

3 – mindkettő

24. Érte-e Önt hátrányt élete során az ország többségi lakossága részéről csak azért, mert Ön roma? 1 – igen

2 – nem

9 – NT

X –

25.-26. HA A 18. KÉRDÉSBEN MAGYAR NEMZETISÉGET EMLÍT .

Szülei magyarok-e / magyarok voltak-e?

1 – csak az apja

4 – egyik sem

2 – csak az anyja

9 – NT

X –

3 – mindkettő

TÁRKI

86


26. Érte-e Önt hátrányt élete során az ország többségi lakossága részéről csak azért, mert Ön magyar?

1 – igen

2 – nem

9 – NT

X –

Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat! KÉRDEZÉS VÉGE: .…...... óra …....... perc

TÁRKI

87

AZ EURÓPAI UNIÓ VÁRHATÓ BŐVÍTÉSÉNEK A HATÁSA A MAGYAR MUNKAERŐPIACRA

Az Európai Unió várható bővítésének a hatása a magyar munkaerőpiacra (Hárs Ágnes, KOPINT) 2007 elején az Európai Unió új tagokkal bővül, Románia és Bulgária esetében olyan országok lépnek be az Unióba, amelyek gazdasága a belépés pillanatában lényegesen elmarad az Unió átlagától, és a korábbi bővítéskor csatlakozott országokétól is. Magyarország helyzete a bővítés jelenlegi szakaszában kitüntetett, hiszen a bővülés az ország keleti határán történik. Románia hosszú határszakasza válik külső határ helyett az Unió országai közötti belső határrá. Ahogy az előző bővítési szakaszban különösen az Unió keleti határain fekvő Németország és Ausztria, mint a korábbi kelet-európai migráció két legfontosabb célországa fogalmazott meg kemény és szigorú érveket a határán várt/vélt nagyszámú pótlólagos külföldi munkavállaló beáramlásával szemben, úgy most Magyarország szembesül ugyanezzel a kérdéssel. Míg a korábbi bővítési időszak során Magyarország a vele szemben korlátokat állító régi tagállamokkal szemben a migrációs nyomás szerény mértéke és a fogadó országok számára remélhető gazdasági haszon érveit váltogatta, most – immár kétéves EU-tagságával – régi EU országként hasonló intézkedéseket fontolgat. A kérdés természetesen főleg a magyarországi migráció zömét jelentő romániai állampolgárokat érintő migrációval szemben fogalmazódik meg, annak vélt növekedését és a magyar munkaerőpiacra gyakorolt kedvezőtlen hatását feltételelve. A tanulmány ezzel összefüggésben néhány fontos kérdést vizsgál. Egyrészt számba vesszük a korábbi bővítési fázisok azon jellemzőit, amelyek ma is érvényesek. Megvizsgáljuk a csatlakozáskor várható migrációs nyomás nagyságának és szerkezetének hatását a magyar munkaerőpiacra, s azt, hogy a korábbi, a rendszerváltás óta állandó folyamatokat a jelenlegi változás várhatóan mennyiben és milyen irányban módosítja.

1. A bővítés korábbi tapasztalatai és tanulságai Az Európai Unió bővítése folyamatosan az új tagok belépésétől való félelemmel párosul. Már a keleti nyitást megelőzően, a dél-európai országok felzárkózásakor, majd a Berlini Fal szimbolikus leomlásával s végül a keleti nyitás 2004-ben megvalósult első fázisát megelőzően majd azt kísérően elemzések és tanulmányok sora született a várható migrációs nyomás nagyságáról s munkaerő piaci hatásairól (Hárs, 2002, Hárs, Sík, Simonovits 2004). Az elemzések egy alapvető közgazdasági premisszára épülnek: a két ország közötti elegendően nagy gazdasági különbség a migráció motorja, amelyet a két ország gazdagságának (GDP-jének) különbségével mérhetünk (az országok árszínvonalát figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számítva).

TÁRKI

88


1.1. táblázat Egy főre eső GDP (vásárlóerő-paritáson számolva, EU25=100) 1999 EU 15

110,2

2000

2001

2002

2003

2004

2005

110

109,6

109,3

109

108,6

108,3

Németország

113,7

111,9

110

108,5

108,1

108,0

109,3

Ausztria

125,2

125,8

122,1

120

120,3

121,7

122,5

Magyarország

51,8

54

56,9

59,1

60,1

60,9

61,4

Románia

25,4

24,9

26,2

28,1

29,9

32,1

34,7

Bulgária

26,1

26,5

28

28,3

29,7

30,5

32,1

Forrás: EU online adatbázis http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=detailref&lan guage=en&product=STRIND_ECOBAC&root=STRIND_ECOBAC/ecobac/eb011

Egyértelműen megfigyelhető, hogy minden csatlakozó országban – már a csatlakozást megelőző időszakban – csökken a gazdasági elmaradottság, azaz a felzárkózás folyamatos. Megfigyelhető volt ez Magyarország esetében is a kilencvenes évek végén és a csatlakozást megelőzően az új évezred első éveiben, s hasonló tendenciát láthatunk a román és a bolgár felzárkózásra utaló adatok esetében is. Ez nyilvánvalóan adódik a csatlakozást megelőző gazdasági és szervezeti alkalmazkodásból, s az új évezredben mindkét országban – a korábbi ellentmondásos folyamatokat követően – megindult gazdasági reformokból is. A másik fontos tanulság az elmaradottság mértékére vonatkozik. Magyarország és az Uniós országok – mindenekelőtt a szomszédos Ausztria – közötti elmaradottság nem volt lényegesen kisebb a csatlakozást megelőzően, mint a most újólag csatlakozóké Magyarországhoz képest. Kétségtelenül jelentős azonban a távolság az Unió gazdagabb országai és az új csatlakozók között. A migráció mértékének becsléséhez a várható bérnyereségét a migráció jelentős pénzben mérhető (megélhetés, közlekedés, együttutazó családtag megélhetése, gyermekiskoláztatása, stb.) és közvetlenül pénzben nem mérhető (családtól, anyanyelvtől, otthoni szokásoktól távol élés, stb.) költségeinek a figyelembevételével lehet kalkulálni. A külföld munkavállaláshoz szükséges az otthoni életkilátások és előrejutási lehetőségek viszonylagos gyengesége, azaz úgynevezett ’push’ hatás is, s a célország munkaerőpiacán megfelelő kereslet a kínált külföldi munkaerő iránt. Tehát migráció akkor indulhat el tömegesen, ha szerkezetében is a keresletnek megfelelő külföldi munkaerő kínálat jelenik meg a fogadó országban. Illetve ha a különbség olyan jelentős a két ország között, hogy a munkakeresés jelentősen megnövekedő kockázata is megéri a munkakeresést. Ezeket a kockázatokat az információ és egyéb segítségek által nyújtott kockázatcsökkentés révén a kialakult kapcsolati hálók jelentősen csökkentik. A remélt migrációs várakozások elmaradása a már komolyan munkavállalásra kész és útnak induló migránsok visszaáramlását valószínűsíti. A gazdasági különbségek jelentős migrációs különbségeket valószínűsítenek a szegényebb új és a lényegesen gazdagabb régi EU országok között, bár a különbségeket a pénzben mérhető s nem mérhető költségek jelentősen csökkentik. A migráció ráadásul nem egyirányú folyamat, az előzetesen felmérhető kockázati tényezők és a taszító tényezők hiányának az otthoni gazdaságban rejlő feltételei (gazdasági lehetőségek bővülése) csökkentik a migráció gazdasági különbségekben becsülhető jelentős nagyságát. A ténylegesen megvalósuló munkavállalás során a korábbi bérben remélt haszon elmaradása, a munkafeltételekben és egyéb pénzben nem mérhető költségekben (érzelmi, önbecsülés-vesztés, elmagányosodás, stb.) a vártnál nagyobb mértéke pedig a migránsok egy része számára elegendően vonzóvá teheti (ismét) az otthoni munkalehetőségeket, így a remélt nyereség elmaradása miatt csalódottak visszaáramlása indulhat el.

TÁRKI

89


2. Románia csatlakozásának hatása a magyar munkaerő-piacra Számíthatunk-e, s ha igen, milyen változásokra Románia csatlakozását követően a magyar munkaerőpiacon? A kérdés vizsgálatára, számszerűsítésére becsléseket készítettünk azt vizsgálandó, hogy a csatlakozást követően szabadabban vállalható magyarországi munka lehetősége milyen várakozásokat indukál, s ez milyen hatással lehet a magyar munkaerő-piacra. Becslésünk alapja a magyarországi munkaerőpiac pillanatnyi helyzete, ezt a hazai foglalkoztatott népesség létszáma, szerkezete, területi megoszlása, a munkanélküliség szerkezete és megoszlása, s egyéb mutatók figyelembevételével írhatjuk le. A pótlólagos migráns munkaerő hatását ehhez a helyzetképhez viszonyítva számítjuk, 2006. novemberében, tehát a csatlakozást közvetlenül megelőzően, Romániában megkérdezettek magyarországi munkavállalási elképzelései alapján. 2.1. A VIZSGÁLAT FORRÁSAI, MÓDSZERE, A POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÓ NÉPESSÉG BECSLÉSE Arra vonatkozóan végzünk számításokat, hogy a 2006 őszén mért migrációs potenciál mekkora pótlólagos munkaerő-kínálatot jelent a magyar munkaerőpiacon69. Kiinduló két feltevésünk az, hogy: •

a magyar migráció vizsgálatához elegendő az erdélyi régió vizsgálata, mivel túlnyomórészt innen várható munkavállalási célú migráció,

•

külön kell megbecsülnünk az erdélyi teljes népesség és ezen belül a migráció legjelentősebb forrását jelentő erdélyi magyarok munkavállalási elképzeléseit. Ezt a feltételezést az elmúlt két évtized migráns munkaerőpiacának etnikai összetétele igazolja.

A mellékletben bemutatott számítások alapján becsült 15-55 éves erdélyi, illetve erdélyi magyar népességre vonatkoztatjuk az alábbiakban a 2006. novemberi migrációs potenciál vizsgálat eredményeit. Ily módon két szcenárió vizsgálatára kerül sor: • A) Szcenárió A migráció forrása egész Erdély, és a csatlakozást követően a munkaerőpiac liberalizálása a régió teljes népességét külföldi, s jelentős részben a közeli Magyarországon remélt munkára indítja. • B) Szenárió A magyarországi migráció fő forrása változatlanul a határon túl élő magyarság. A magyar munkaerőpiac leírásához a KSH munkaerő-felmérés 2005. évi adatai szolgálnak alapul. A migrációs bérvárakozások elemzéséhez a kérdőíves vizsgálat adatait használjuk (lásd az előző tanulmány 3. mellékletét), a megfelelő magyarországi bérek elemzését a magyarországi Bértarifafelvétel 2005 évi adatai alapján végeztük. A potenciális migráció nagyságának vizsgálatához a várható migráció számszerűsítésére van szükség. A román potenciális migráció számszerűsítéséhez szükséges becslések alapjául szolgáló megfelelő népességet román statisztikákból számítottuk, ehhez az 1. mellékletben bemutatott becslést végeztük el. A melléklet 3. táblázata tartalmazza azt az erdélyi népességet, amely a potenciális migráns népesség létszámára vonatkozó becslések alapjául szolgált70. A magyar népességre a 15-64 éves magyar foglalkoztatott népességet tekintjük

69

Nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a migrációs elképzelések között más országban történő munkavállalás lehetősége is szerepel-e.

70

Az erdélyi magyarság az erdélyi népesség 20 százaléka, de ez az arány megyénként nagyon eltérő (1. melléklet 2. táblázat).

TÁRKI

90


2.2. AZ ERDÉLYI ÉS ERDÉLYI MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁSÁNAK PÓTLÓLAGOS HATÁSA A FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMÁRA Első és legegyszerűbb becslésünk azt vizsgálja, hogy a fenti két szcenárió alapján mekkora munkaerőtöbblet jelentkezhet Magyarországon, azaz mekkora a várható pótlólagos munkaerő-kínálat. Számításaink a munkaerő-felmérés alapján kimutatott hazai munkaerő létszámához mérik a pótlólagos kínálatot. A vizsgálat során külön kérdés firtatta a magyarországi migrációs elképzeléseket és ezek komolyságát a csatlakozást időszakában: „Ön említette, hogy hosszabb rövidebb ideig Magyarországon is dolgozna; ennek kapcsán kérdeznék néhány dolgot. Mikor, (melyik évben) szeretne munkát vállalni

Magyarországon?” Komolynak tekintjük a munkavállalási elképzeléseket, megvalósulását azonnal, amint lehetséges vagy minden évben tervezik.

ha

azok

A) Szcenárió Az erdélyi népesség közel 8 százaléka véli úgy, hogy vállalna Magyarországon munkát, a férfiak nagyobb, a nők szerényebb arányban (8,6 ill. 7,2%). Komolyabb szándékot kicsit több mint 4 százalék fogalmazott meg, a férfiak majdnem 5, a nők 3,5 százaléka. Ekkora migrációs potenciál a magyar munkaerőpiacon a hazai foglalkoztatott létszám 8 százalékának megfelelő pótlólagos munkaerőkínálatot generálna. A komolyabb elképzeléseket vizsgálva is azt látjuk, hogy a pótlólagos kínálat 4 százalék feletti, a férfiak esetében 4,7 százalék, a nőknél valamivel szerényebb (2.1.táblázat). 2.1. táblázat Foglalkoztatottak száma Magyarországon (15-64 évesek) és potenciális migránsok várható száma Erdélyből a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni Férfiak

Nők

Együtt

Férfiak

ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Azonnal v. minden évben jönne Együtt

Nők

Együtt

%

2 101

1 777

3 879

95,3

96,0

95,7

103

74

176

4,7

4,0

4,3

2 204

1 851

4 055

100.0

100.0

100.0

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni Férfiak

Nők

Együtt

Férfiak

ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Lehet, hogy jönne dolgozni Együtt

Nők

Együtt

%

2 101

1 777

3 879

91,9

92,1

92,0

186

153

337

8,1

7,9

8,0

2 287

1 930

4 216

100.0

100.0

100.0

B) Szcenárió Az erdélyi magyarok munkavállalási elképzelései alapján mért potenciális migráció, a magasabb migrációs potenciál ellenére lényegesen szerényebb pótlólagos munkaerő-kínálatot jelent, mint a teljes erdélyi népesség alapján számított érték. Az erdélyi magyarok közel 12 százaléka tervez magyarországi munkavállalást, több mint 8 százalékuk elképzelései komolyak is. Figyelemreméltó, mennyivel kisebb a különbség a migráció, mint lehetőség és komoly elképzelés között a magyarok esetében, akik a magyarországi munkaerőpiacot és lehetőségeiket jól ismerik, mint a teljes erdélyi mintában. (2.2. táblázat).

TÁRKI

91


2.2.táblázat: Az erdélyi magyar népesség létszáma alapján becsült potenciális migráns népesség Férfiak

Nők

Együtt

Férfiak

ezer fő 15-54 éves erdélyi magyar népesség

Nők

Együtt

(%)

421

421

841

Lehet, hogy jönne dolgozni

51

48

99

12,1

11,4

11,8

Azonnal v. minden évben jönne

37

34

71

8,9

8,1

8,5

A jelentősnek tűnő erdélyi magyar munkavállalási migrációs munkaerőpiacon alig 2 százalékos munkaerő-kínálatot jelent..

potenciál

hatása

a

magyar

2.3. táblázat Foglalkoztatottak száma Magyarországon (15-64 évesek) és potenciális migránsok várható száma az erdélyi magyarok köréből a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni Férfiak

Nők

Együtt

Férfiak


2 101

1 777

Nők

Együtt

% 3 879

98,3

98,1

98,2

37

34

71

1,7

1,9

1,8

2 138

1 811

3 950

100,0

100,0

100,0

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni Férfiak

Nők

Együtt

Férfiak

ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Lehet, hogy jönne dolgozni Együtt

2 101

1 777

Nők

Együtt

% 3 879

97,6

97,4

97,5

51

48

99

2,4

2,6

2,5

2 152

1 825

3 978

100,0

100,0

100,0

Összességében a várható tisztított migráció (csak a komoly migrációs szándékot figyelembe véve) a magyar munkaerőpiacon 4-5 százalékos pótlólagos munkaerő növekedéssel járhat. Feltételezve, hogy az Erdélyből Magyarországra irányuló munkavállalás forrása változatlanul az erdélyi magyarság, az erre a csoportra végzett becslés alapján a hazai foglalkoztatottak számát alig 2 százalékkal növelheti a romániai migráció. Az erdélyi magyarság migrációja alapján várható kisebb érték részben abból adódik, hogy az erdélyi megkérdezettekből jelentős arányban hiányoznak a migrációra leginkább hajlamosak, akik jelenleg is Magyarországon dolgoznak. Az eredményeket tehát úgy értelmezhetjük, mint a jövőben potenciálisan megjelenő pótlólagos erdélyi munkaerőre vonatkozó becsléseket. 2.3. AZ ERDÉLYI ÉS ERDÉLYI MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁSÁNAK HATÁSA A HAZAI MUNKAERŐPIAC SZERKEZETÉRE

2.3.1. Korösszetétel-hatás A migráció életkor-specifikus, hatása tehát a munkaerőpiacon életkor-csoportonként eltérő. Emiatt egyrészt a fiatalabb, tanulásra képesebb, esetleg adaptívabb, alkalmazkodóbb és munkabíróbb fiatalok iránti kereslet egyes szakmákban lényegesen megnövelheti a munkaerő iránti keresletet. Másrészt jelentős többlet munkaerő-kínálat adódhat a fiatalabb korcsoportokban, ami az életkor szerint eltérő TÁRKI

92


migrációs hajlandóságból adódik. Kérdés, hogy a várható migrációs elképzelések alapján az életkor szerinti arányok mennyire okoznak gondot a magyar munkaerőpiacon. A) Szcenárió Az Erdélyből várható migráció jól tükrözi a szokásos korösszetétel szerinti migrációs mintát: a nem komoly szándékkal a migráció lehetőségére gondolók a megfelelő magyar foglalkoztatott népesség 11 százalékát is meghaladó kínálatot gerjeszthetnek a 30 év alattiak körében, s a komolyan a munkavállalást fontolgatók esetében is a hazai foglalkoztatottak 8 százalékát éri el a kínálat. A komoly szándékkal Magyarországon munkát vállalni hajlandó erdélyiek kínálata az idősebb korcsoportokban már jóval szerényebb.

2.4. táblázat: Az erdélyi minta alapján becsült potenciális migráns népesség korösszetétele Magyarországra 15-29

30-49

50 -

Együtt

15-29

30-49

ezer fő Lehet, hogy jönne dolgozni Azonnal v. minden évben jönne

50-

Együtt

(%)

111

186

40

337

33

55

12

100

74

79

22

176

42

45

13

100

2.5. táblázat Foglalkoztatottak Magyarországon (15-64 évesek) és potenciális migránsok várható korösszetétel hatása Erdélyből a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni 15-29

30-49

50 -

Együtt

15-29

30-49

korcsoportok, ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Azonnal v. minden évben jönne Együtt

50-

Együtt

%

859

2084

936

3 879

92,0

96,3

97,7

95,7

74

79

22

176

8,0

3,7

2,3

4,3

933

2163

958

4 055

100,0

100,0

100,0

100.0

30-49

50-

Együtt

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni 15-29

30-49

50 -

Együtt

15-29

korcsoportok, ezer fő

%

Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves)

859

2084

936

3 879

88,6

91,8

95,9

92,0


111

186

40

337

11,4

8,2

4,1

8,0

Együtt

970

2270

976

4 216

100,0

100,0

100,0

100.0

B) Szcenárió Az erdélyi magyarok közül is inkább fiatalok dogoznának Magyarországon, de a különbség korántsem olyan erőteljes, mint ahogyan azt a teljes erdélyi mintában láttuk. A komoly szándékkal munkát vállalni szándékozó idősebbek közül csak kevesen vállalkoznak külföldi munkára, s az életkorral a hajlandóság már nem nagyon változik,.

TÁRKI

93


2.6. táblázat: Az erdélyi minta alapján becsült potenciális migráns népesség korösszetétele Magyarországra 15-29

30-49

50 -

Együtt

15-29

30-49

ezer fő

50-

Együtt

%


36

52

10

99

37

53

10

100


31

28

12

71

44

39

17

100

2.7. táblázat Foglalkoztatottak Magyarországon (15-64 évesek) és potenciális migránsok várható korösszetétel hatása az erdélyi magyarság köréből a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni 15-29

30-49

50 -

Együtt

15-29

30-49

korcsoportok, ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Azonnal v. minden évben jönne Együtt

859

2084

936

50-

Együtt

98,7

92,0

%

3 879

31

28

12

71

890

2112

948

3 950

96,5 3,5

98,7 1,3

100

100

15-29

30-49

1,3

1,8

100

100,0

50-

Együtt

98,9

92,0

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni 15-29

30-49

50 -

Együtt

korcsoportok, ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Lehet, hogy jönne dolgozni Együtt

859

2084

936

%

3 879

96,0

97,6

36

52

10

99

4,0

2,4

1,1

2,5

895

2136

946

3 978

100,0

100,0

100,0

100,0

A várható migráció a fiatalabb korcsoportokban okozhat jelentősebb létszámkínálatot, a 15-29 évesek a komoly migrációs szándékkal munkát vállalni szándékozó erdélyiek megjelenésével akár 8 százalékos többlettel is szembesülhetnek a munkaerőpiacon. A tisztított migrációs potenciál az erdélyi magyarok esetében lényegesen kisebb, ezért ebből a forrásból csupán 3,5 százalékos kínálati többletre számíthatnak a fiatalok. 2.3.2. ISKOLÁZOTTSÁGI HATÁS A) Szcenárió Az erdélyi munkavállalók, akik Magyarországon vállalnának munkát, és ezt komolyan is gondolják, zömében középfokú végzettségűek, nagyjából megegyező arányban szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek. A magyar munkaerőpiacon közel hasonló arányban, 5 százalék körüli mértékben jelentenek pótlólagos munkaerőt a megfelelő képzettségű csoportokban Nagyjából ugyanilyen növekményt jelent az iskolázatlan, legfeljebb általános iskolai végzettségűek elképzeléseinek a megvalósulása. Nagyon szerény mértékben gondolnak ehhez képest a felsőfokú végzettségű erdélyiek magyarországi munkavállalásra. A szakképzetlenek terveiket vagy megvalósítják, vagy nem foglalkoznak hosszabb távon vele, míg a szakmunkások és az érettségivel rendelkezők esetében magas a bizonytalankodók aránya, ha ők a magyarországi munkavállalást komolyan gondolnák, ez akár 10 százalékos növekedést is jelenthetne a megfelelő iskolázottsági csoportokban.

TÁRKI

94


2.8. táblázat Az erdélyi minta alapján becsült potenciális migráns népesség iskolázottsága Magyarországra 8 ált v.

szakmunkás-

kevesebb

képző

érettségi

felsőfokú

Együtt

legmagasabb iskolai végzettség, ezer fő Lehet, hogy jönne dolgozni

18,1

126,4

162,5

30,1

337


27,3

63,7

72,8

12,1

176

% Lehet, hogy jönne dolgozni Azonnal v. minden évben jönne

5,4

37,5

48,2

8,9

100,0

15,5

36,2

41,4

6,9

100,0

2.9. táblázat Foglalkoztatottak Magyarországon (15-64 évesek) és potenciális migránsok várható iskolázottsága Erdélyből a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni 8 ált v.

szakmunkás-

kevesebb

képző

érettségi

felsőfokú

Együtt

legmagasabb iskolai végzettség, ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Azonnal v. minden évben jönne Együtt

550,3

1223,9

1299,3

27,3

63,7

72,8

828 12,1

3 902 176

577,6

1287,6

1372,1

840,1

4 078

% Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Azonnal v. minden évben jönne Együtt

95,3

95,1

94,7

98,6

95,7

4,7

4,9

5,3

1,4

4,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100.0

felsőfokú

Együtt

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni 8 ált v.

szakmunkás-

kevesebb

képző

érettségi

legmagasabb iskolai végzettség, ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Lehet, hogy jönne dolgozni Együtt

550,3

1223,9

1299,3

828

3 902

18,1

126,4

162,5

30,1

337

568,4

1350,3

1461,8

858,1

4 239

96,8

90,6

% Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Lehet, hogy jönne dolgozni Együtt

88,9

96,5

92,0

3,2

9,4

11,1

3,5

8,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100.0

B) Szcenárió A magyarországi munkavállalásról hasonlóan gondolkodnak az erdélyi magyarok is, noha összességében a növekmény, ami a munkaerő-kínálatban jelentkezik, szerény. Valamivel magasabb a képzetlenek aránya, mint a teljes erdélyi minta alapján, s a várakozásainknak valamelyest ellentmondóan egyáltalán nincsen felsőfokú végzettségű, aki komolyan magyarországi munkára gondol. Meglehet, a minta viszonylag kicsi elemszáma ez esetben talán jobban torzít, hiszen a magas képzettségűek száma mindenképp alacsonyabb, de az eredmény mindenképp arra utal, hogy a kvalifikált erdélyi magyarok, akik Magyarországon dogoznának, vagy már ott vannak, vagy ott tanulnak, s maradnak Magyarországon munkavállalóként.

TÁRKI

95


Figyelemreméltó, hogy a teljes erdélyi mintában látottakhoz hasonlóan az erdélyi magyarok is, ha szakképzetlenek, akkor vagy rövidtávon, tehát komolyan gondolkodnak külföldi munkában, vagy egyáltalán nem. A középfokú végzettségű érettségizettek különösen bizonytalankodók, ez esetben is nagyon hasonló a magyar és a teljes erdélyi minta alapján a várható potenciális migráns munkaerőkínálat. 2.10. táblázat: Az erdélyi magyar minta alapján becsült potenciális migráns népességiskolázottsága Magyarországon 8 ált v.

szakmunkás-

kevesebb

képző

érettségi

felsőfokú

Együtt

ezer fő Lehet, hogy jönne dolgozni Azonnal v. minden évben jönne

3

33

52

10

99

16

24

31

0

71

% Lehet, hogy jönne dolgozni Azonnal v. minden évben jönne

3,5

33,3

52,6

10,5

100,0

23,1

33,3

43,6

0

100,0

2.11. táblázat Foglalkoztatottak Magyarországon (15-64 évesek) és potenciális migránsok várható iskolázottsága az erdélyi magyarság körében a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni 8 ált v.

szakmunkás-

kevesebb

képző

érettségi

felsőfokú

Együtt


550

1224

1299

828

3 902

16

24

31

0

71

566

1248

1330

828

4078


97,2

98,1

97,7

100,0

92,0

2,8

1,9

2,3

0,0

1,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

felsőfokú

Együtt

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni 8 ált v.

szakmunkás-

kevesebb

képző

érettségi ezer fő

Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Lehet, hogy jönne dolgozni Együtt

550

1224

1299

828

3 902

3

33

52

10

99

553

1257

1351

838

4239


99,5

97,4

96,2

98,8

92,0

0,5

2,6

3,8

1,2

2,5

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összességében főképpen középfokú végzettségűek, érettségizettek és szakmunkások megjelenése várható a magyar munkaerőpiacon, az érettségizettek mellett az erdélyiek között várható a képzetlenek munkakínálata is. A pótlólagos munkaerő-kínálat a középfokú végzettségűeknél akár 4-5 százalékot is jelenthet, amennyiben a komoly TÁRKI

96


munkavállalási szándékú erdélyiek migrációs hajlandósága ténylegesen realizálódik. Az erdélyi magyarok főleg a szakképzetlenek között jelenthetnek számottevő, közel 3 százalékos pótlólagos kínálatot. Sem az erdélyi, sem az erdélyi magyar felsőfokú végzettségűek nem gondolkodnak Magyarországi munkavállalásban, nem számíthatunk tehát jelentősebb diplomás tömeg megjelenésére. 2.4. A ROMÁN ÁLLAMPOLGÁROK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK LEHETSÉGES REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI A migráns munkavállalók elképzelései a magyarországi munkavállalásról nagy eltérést mutatnak a megcélzott földrajzi területek szerint, erőteljesen koncentrálódnak a nagyvárosokban, különösen a fővárosban. A külföldi munkavállalásra gondolók esetében gyakran az fogalmazódik meg, hogy mindegy számukra, hol vállalnak munkát (2.12. táblázat). Nagyon hasonló eredményeket tapasztaltunk egy korábbi, vizsgálat során: a 2002-ben a határon túli magyarok migrációs hajlandóságát firtató kikérdezés során (Örkény 2003), amikor a válaszolók 40 százaléka számára volt mindegy a munkavállalás célrégiója. Természetesen nem gondolhatjuk, hogy ez a fajta érdektelenség azt jelenti, hogy a munkavállalás bárhol is történhet, s a munkát remélő külföldi teljesen közömbös az iránt, hol vállal majd munkát. A munkavállalás tényleges megvalósulásakor a tudnivalók és lehetőségek a kapcsolatok révén terjednek, s így a másokhoz kapcsolódás, a munkalehetőségek felkutatásakor az ismerődök, rokonok segítsége és kapcsolatai határozzák meg jelentős részben a munkavállalás helyszínét. Ezért, a fenti feltevés alapján, az alábbi becslésünkben a megnevezett célrégiók arányában osztjuk fel a ’teljesen mindegy hol akar munkát vállalni’ típusú válaszokat71. Budapest esetében feltételezhetjük, hogy az agglomerációval együtt értendő mind a munkavállalás helyszíne mind a magyarországi szálláshely helye szerint. A) Szcenárió Az erdélyi munkavállalók lényegében kizárólag Budapestet nevezték meg a munkavállalás remélt helyszínének, s nagyjából 45 százalékuk számára mindegy volt a munkavállalás színtere. Becslésünk alapján – feltételezve, hogy akik nem preferáltak semmilyen régiót, ugyanott dolgoznak, ahol a preferenciával rendelkezők – azt mondhatjuk, hogy akár a Budapesten foglalkoztattak közel 20 százalékát is elérheti az erdélyi munkavállalók száma, de másutt nem szándékoznak dolgozni. A lazább elképzeléseket megfogalmazók esetében is Budapest maximális vonzerejét láthatjuk a magyar munkaerőpiacon munkát vállalni szándékozó erdélyiek körében. 2.12. táblázat: Az erdélyi minta alapján becsült potenciális migráns népesség regionális munkavállalási preferenciái Magyarországon Budapest

Észak-

Alföld

Dunántúl

Együtt

Magyaro.

Ebből mindegy

ezer fő Lehet, hogy jönne dolgozni

246,3

13,0

13,0

64,8

337

146,5


169,5

0,0

6,5

0,0

176

76,5


73,1

3,8

3,8

19,2

100

43,5


96,3

0,0

3,7

0,0

100

46,0

%

Megjegyzés: Dunántúl a Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl régió, Alföld az Észak- és Dél-Alföld régió, valamint Pest megye.

71

Ez természetesen túlértékeli az amúgyis jelentős célrégiókat. TÁRKI

97


2.13. táblázat A potenciális erdélyi munkavállalók regionális preferenciáinak munkaerőpiaci hatása a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni Budapest

Észak-

Alföld

Dunántúl

Együtt

Magyaro. ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves)

753

417

1476

1233

3879


170

0

7

0

176

Együtt

923

417

1482

1233

4078


81,6

100,0

99,6

100,0

92,0

18,4

0,0

0,4

0,0

1,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Dunántúl

Együtt

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni Budapest

Észak-

Alföld

Magyaro. ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves)

753

417

1476

1233

3879


246

13

13

65

337

Együtt

999

430

1489

1298

4239


75,4

97,0

99,1

95,0

92,0

24,6

3,0

0,9

5,0

2,5

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

B) Szcenárió Az erdélyi magyarok magyarországi munkavállalási elképzelései is Budapesthez kötődnek, arányok, mint a korábbiakban is láttuk, szerényebb, mint az Erdélyből érkező teljes minta alapján jelezhető. A komolyan Magyarországon munkát vállalni szándékozók 56 százaléka adott ’mindegy hogy hol’ választ arra, hol, Magyarország melyik régiójában szeretne dolgozni. Feltételezve, hogy azok zöme is Budapesten dolgozna, akik számára a hely valójában mindegy, a Budapesti foglalkoztatottak 7 százalékát is elérheti az erdélyi magyar migránsok aránya.

TÁRKI

98


2.14. táblázat: Az erdélyi minta alapján becsült potenciális migráns népesség regionális munkavállalási preferenciái Magyarországon Budapest

Észak-

Alföld

Dunántúl

Együtt

Magyaro.

Ebből mindegy

ezer fő Lehet, hogy jönne dolgozni

88

4

0

8

99

41


62

0

9

0

71

40


88,5

3,8

0,0


87,5

0

% 12,5

7,7

100

40,9

0

100

56,8

Megj.: Dunántúl a Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl régió együtt, Alföld az Észak- és Dél-Alföld régió, valamint Pest megye

2.15. táblázat A potenciális erdélyi magyar munkavállalók várható regionális munkaerőpiac hatása a) Komoly szándék – Azonnal vagy minden évben jönne dolgozni Budapest

Észak-

Alföld

Dunántúl

Együtt

1233,3

3878,6

Magyaro. ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Azonnal v. minden évben jönne Együtt

753

416,6

62

0

815

416,6

1475,7 9 1484,7

0

71

1233,3

4078


92,4

100,0

99,4

100,0

92,0

7,6

0,0

0,6

0,0

1,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Dunántúl

Együtt

1233,3

3878,6

b) Lehetőség, nem komoly szándék – Lehet, hogy jönne dolgozni Budapest

Észak-

Alföld

Magyaro. ezer fő Magyar foglalkoztatottak. (15-64 éves) Lehet, hogy jönne dolgozni Együtt

753

416,6

88

4

1475,7 0

8

99

841

421

1476

1241

4239


89,5

99,0

100,0

99,4

92,0

10,5

1,0

0,0

0,6

2,5

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

A potenciális munkavállalás mindkét szcenárió esetében jelentős arányban a fővárosban koncentrálódik. Az erdélyi állampolgárok munkavállalása meglepően

kicsi részben irányul a két ország határához közeli alföldi régióba. Ez arra utal, hogy a regionális közelség nem annyira fontos szempont, mint a remélt munka esélyének vagy a kereset nagyságának regionálisan várható különbségei. Kevéssé vonzó az erdélyi,

illetve erdélyi magyar munkavállalók számára a Dunántúl, ahol pedig van a külföldi munkaerő iránt, és ahol gyorsan növekvő számban szlovák munkavállalók jelentek meg,. Azt látjuk, hogy a keresett munka jellege alapján, a kialakult kapcsolati hálókat mozgósítva inkább remélnek az erdélyiek és az erdélyi magyarok is a főváros térségében megfelelő munkát.

TÁRKI

99


3. A potenciális munkavállaló erdélyi állampolgárok által keresett munkák és a magyar foglalkoztatás szerkezete A hagyományos migráns munkák egyre több területen válnak természetessé a fejlettebb országokban, s ezek egyre változatosabb körével találkozhatunk Magyarországon is. Ilyen munkának tekinthetőek a piszkos és szakképzettséget nem igénylő segédmunkák, mezőgazdasági idénymunkák, előrejutást és munkahelyi biztonságot nem ígérő betanított munkák, a monoton ipari munkák, amint ez az 1950-es és 60-as évek gazdasági felfutás időszakát kísérő európai vendégmunkás programok időszakában jellemző volt. Mindinkább jellemző a migráns munka olyan szolgáltatásokban, jellemzően személyi szolgáltatásokban melyek kielégítésére a hazai munkaerőpiacon megfelelő bérért nem található elegendő kínálat, így az elöregedéssel és a családi szerepek átalakulásával összefüggésben, az idősellátásban, a gyermekgondozásban stb. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, mennyiben felel meg a keresett munkák és a migráns munkakínálat szerkezete. Ennek során nem azt vizsgáljuk, hogy mennyivel növelik a potenciális migránsok a munkaerő-piaci kínálatot az egyes foglalkozási csoportokban, ágazatokban, tehát mennyivel lesz több bolti eladó például attól, hogy a migráció megnöveli a kínálatot, hanem a magyarországi munkaerőkereslettel vetjük össze az erdélyi illetve az erdélyi magyar munkaerő-kínálatot. A). Szcenárió A potenciális erdélyi munkavállalók közel harmada nem tudja, milyen munkát szeretne, további több mint negyedük az építőiparban dolgozna. A munkát keresők emellett a lehetséges munkák széles körét preferálnák. 3.1. táblázat A potenciális erdélyi munkavállalók munkapreferenciáinak megoszlása

nem fiz foglalkozás

komoly munkavállalási

A munkavállalás lehetőség, nem

szándék

komoly szándék

Együtt

10,4

17,5

13,6

Irodai foglalkozás

4,2

2,5

3,4

szolgáltatási foglalkozás

4,2

15,0

9,1

Mezőgazdasági foglalkozás

2,1

7,5

4,5

Ipar

12,5

7,5

10,2

2,5

1,1

Kereskedelem

8,3

10,0

9,1

építőipari foglalkozás

27,1

12,5

20,5

Szakképzetlen

2,1

bármit elvállal, nem tudja

29,2

25,0

27,3

Összesen

100

100

100

Gépkezelő, sofőr

1,1

B). Szcenárió Az erdélyi magyarok munkavállalási preferenciái hasonlóak a teljes erdélyi minta alapján várhatóhoz. A bizonytalanok aránya az erdélyi magyarok között is magas, alacsonyabb viszont az építőipari munkavállalók, ugyanakkor magas a legkülönfélébb nem fizikai, kereskedelmi, irodai stb. munka aránya.

TÁRKI

100


3.2. táblázat A potenciális erdélyi magyar munkavállalók munkapreferenciáinak megoszlása komoly munkavállalási

A munkavállalás lehetőség, nem

szándék

komoly szándék

Együtt

nem fiz foglalkozás

11,1

12,8

12,0

Irodai foglalkozás

5,6

2,1

3,6

szolgáltatási foglalkozás

2,8

12,8

8,4

Mezőgazdasági foglalkozás

2,8

4,3

3,6

Ipar

13,9

10,6

12,0

4,3

2,4

Gépkezelő, sofőr Kereskedelem

13,9

14,9

14,5

építőipari foglalkozás

16,7

10,6

13,3

Szakképzetlen

2,8

bármit elvállal, nem tudja

30,6

27,7

28,9

1,2

Összesen

100

100

100

A várható többlet munkaerő kínálata tehát változatlanul az építőiparban, különösen az erdélyiek esetében, és a kvalifikálatlan, segéd-és alkalmi jellegű munkák területén várható. Az erdélyiek és különösen erdélyi magyarok a magyar munkaerőpiac hiány-foglalkozásait vállalnák szívesen. A magyar munkaerőpiacon a kereslet (a hiányszakmák létszámigénye) és a külföldi munkaerő (legális) alkalmazása elég jól illeszkedik egymáshoz. A külföldiek jelentős része ugyan hagyományosan szakképzetlen, egyszerű szolgáltató, illetve mezőgazdasági szolgáltatásokat végez, továbbá kereskedelemben dolgoznak, de a hiányszakmákban a külföldi munka iránti kereslet és a kínálat megfelel egymásnak (3.1 ábra), és az FMM foglalkozási prognózisa is a vállalatok külföldi munkaerő iránti növekvő keresletét támasztja alá. (Munkaerő-piaci, 2006). Bizonyos régiókban, időszakosan és egyes foglalkozáscsoportokban ennek ellenére lehetséges, hogy a munkaerőpiacon versenyző csoportok számára hátrányt fog jelenteni a pótlólagos külföldi munkaerő megjelenése.

TÁRKI

101


3.1. ábra A romániai munkavállalók száma és a hiány mértéke (a munkavállalók számának csökkenő sorrendjében) 2500 2000 1500

19 230

román engedélyes fő hiány zó létszám fő

1000 500

92

91 Eg Eg ysze ys rű 51 ze sz rű ol K g. er es mez fo k. gl őg ,v . az d. 74 end ég fo 73 V gl lát as K . -é ó ön s f ip. ny f é o űi m g 76 p l. ip ar Ép ari f if o ít og 81 őip glal ko l . Fe a ri 61 zá fo ld s M gl ol a l ok ez g. ko ip őg .g zá az 32 s é Eg dasá pe k ok gi és k ez zs f og el ég ő lal üg ko i 83 yi f z ás og M o la k ob lk oz 72 il g 36 ás é É pe ok G le az k lm ke da isz ze sá er lő gi i i ,p 21 én pari M zi fo ű n sz gl 75 té ak . ze H i, ti áz te üi i r i -k p. m 22 .t u Eü , ve d. g -i fo eg ye si gl . ye p, 53 te r a N m kt em i, .f . a n fősi k. ya gi fo gl sz . ol g. fo gl .

0

Forrás ÁFSZ munkavállalási engedélyek 2005 december 31-én és FMM Munkaerő-piaci előrejelzés 2006-ra

Az erdélyi, illetve az erdélyi magyar mintában megfogalmazott munkapreferenciákat összevetettük a már realizált (munkavállalási engedélyes) kínálattal, illetve a hiányszakmák FMM előrejelzésben felsorolt listájával. A 3.3 táblázat azt illusztrálja, hogy a pótlólagos kínálat nem elhanyagolható részben éppen olyan szakmákban (ezeket a táblázatban kiemelük) jelentkezhet, ahol egyébként a magyar munkaerőpiacon hiány mutatkozik.

TÁRKI

102


3.3. táblázat A potenciális erdélyi és erdélyi magyar munkavállalók munkapreferenciáinak összevetése a magyar munkaerőhiányokkal (a teljes sokaság százalékában Romániai engedélyes 91 92 51 74 73 76 81 61 32 83 72 36 21 75 22 53 41 24 25 42 31

Egyszerű szolg. fogl.* Egyszerű mezőgazd. fogl. Keresk.,vendéglátóip. fogl. Vas- és fémipari fogl. Könnyűipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolg.ip. gépek kezelői Mezőgazdasági foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Mobil gépek kezelői Élelmiszeripari fogl. Gazdasági, pénzintézeti üi-k Műszaki, term.tud.fogl. Háziip., vegyesip, rakt. f. Eü-i egyetemi, főisk. fogl. Nem anyagi szolg. fogl. Irodai jellegű foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazd.,jogi, társ.tud. fogl. Ügyviteli jellegű fogl. Technikusok, műszaki fogl.

Munkaerőhiány fmm

62,3 5,0 4,2 3,6 3,3 2,5 1,9 1,8 1,6 1,3 0,8 0,8 0,7 0,7 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4

0,34 0,09 0,00 17,45 16,71 7,45 5,83 0,00 3,94 5,13 14,56 0,00 4,13 0,00 10,43 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Erdélyi, komoly szándékú 29,2 2,0 8,2 4,1 6,1 26,5 2,0 2,0

Erdélyi magyar, komoly szándék 30,6 2,8 13,9 5,6 8,3 16,7

Hiányzó létszám fő 20 5 1014 971 433 339

2,8 229 298 846

2,0

240 606 4,1 2,0

2,8 2,8

2,0 2,0

2,8

* a mintában ’nem tudja’, ’bármit ’válaszokat ide csoportosítottuk Forrás ÁFSZ munkavállalási engedélyek 2005 december 31-én és FMM Munkaerő-piaci előrejelzés 2006-ra, illetve az erdélyi és az erdélyi magyar minta eredményei

4. A potenciális migráció és a bérvárakozások kapcsolata A munkaerőpiacon komoly kínálatot jelenthet az eddigiekben látott szempontok alapján az erdélyi és az erdélyi magyarok munkavállalási elképzelése. Az elképzelések megvalósulása azonban attól függ, a magyar munkaerőpiacon realizálhatóak-e a megfogalmazódó elképzelések. 4.1. A POTENCIÁLIS MIGRÁCIÓ ÉS AZ ORSZÁGOK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK Az Unió határainak kibővülésével a potenciális pótlólagos, új tagállamból érkező munkavállaló elvileg hasonló, reálisan valamivel alacsonyabb kereseteket remélhet a befogadó országban, mint az ott élők. A két ország közötti – vásárlóerő-paritáson számított – keresetkülönbségek elegendően nagy bérnyereséget ígérhetnek a legális migrációra vállalkozóknak is ahhoz, hogy a migráció költségei mellett is hasznot reméljenek a külföldi munkavállalásból. A legegyszerűbb bérkalkulációt a román és a magyar átlagbéreket összevetve végezhetjük el: ez Magyarországon (bruttó bérekkel kalkulálva) 168 198 forint, Romániában 1 122 lei (2006 1. félév ill. 2006. augusztus, a magyar ill. román KSH rendszeres béradat közlése alapján). Ez folyó árfolyamon átszámítva azt jelenti, hogy a magyar keresetszint éppen kétszerese a Romániában leiben kapott jövedelmeknek, forintra árfolyamon átszámítva 84 ezer forint. Aki tehát Magyarországon vállalna munkát, az a megkeresett jövedelmének kétszeresét kereshetné átlagosan, ha Magyarországon vállalna munkát. TÁRKI

103


Természetesen ez a nyers kalkuláció nem elegendő a migrációs nyomás becslésére. Legalább három

további szempontot kell figyelembe vennünk: •

A migráció költségei a migráció révén elért jövedelemnyereséget értelemszerűen csökkentik (közlekedés, otthon hiánya, lakás, családtagok ellátása

stb.) míg más tényezők csökkentik, pl. a kapcsolati hálók megléte. •

A két ország árszínvonalában meglévő különbségeket, amit vásárlóerő-paritáson mért jövedelmekkel lehet figyelembe venni. A KSH 2004 évi árakra végzett tényleges személyes fogyasztás szemléletű összehasonlítást a román és a magyar bérek között, euróban. Eszerint az éves nominális bérekben mért különbségek a vásárlóerő-paritást is figyelembe véve jelentősen csökkennek. A nominális különbségek még azt mutatják, hogy a romániai bérek kevesebb mint a magyarországiak felét érik, míg a vásárlóerő-paritáson számítottak már közel a magyar bérszínvonal kétharmadát.

4.1. táblázat Nominális és PPS-ben számított magyar és román éves átlagos keresetek, euró, 2004 (tényleges személyes fogyasztási szemlélet alapján) éves, nominális keresetek

PPS-ben mért éves kereset

magyar

7382,0

11922,0

román

2443,0

5653,0

43,2

61,9

Román-magyar bérarány Forrás, KSH személyes adatközlés

A két ország termelési és bérstruktúrája eltérő, egyes ágazatok átlaghoz képest viszonylag magasabb illetve alacsonyabb jövedelmeket ígérnek. A két ország közötti ágazati bérarányokat vizsgálva egyes ágazatokban az átlagost meghaladó, míg másutt attól elmaradó bérnyereséget remélhet Magyarországon a potenciális román munkavállaló. Egyes, főleg nehézipari szakmákban – ilyen a bányászat, a vegyipar, villamosenergia-ipar –, valamint egyes feldolgozóipari foglalkozásokban, így például a fémalapanyag-gyártás, lényegesen magasabb a román keresetek szintje az átlaghoz képest, mint Magyarországon. (a legális munkavállalás esetében az adózott, tehát nettó keresetarányokat hasonlítva össze). Ha az abszolút keresetek nem is szükségképpen magasabbak, de egyes munkák, szakmák státusza lehet lényegesen magasabb, ami természetszerűen a migráció ellen hat. 4.2. AZ ERDÉLYI ÉS ERDÉLYI MAGYAROK BÉRVÁRAKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Megvizsgáltuk végül a két felvázolt szcenárió alapján, hogy milyen béreket remélnek a Magyarországon munkát vállalni szándékozó román állampolgárok, és ez mennyire reális lehetőség számukra. Valójában a legfontosabb természetesen a rezervációs bérek vizsgálata, ha ugyani bérvárakozásaik minimuma is meghaladja a Magyarországon a megfelelő foglalkozásokban remélhető béreket, akkor a remélt magyarországi munkavállalás nem realizálódik. Az átlagos kereseteket vizsgáljuk először, a két szcenárió alapján. Azt láthatjuk, hogy nincsen jelentős különbség az átlagosan várt keresetekben, noha az erdélyi magyar komoly szándékú potenciális migránsok bérvárakozásai szerényebbek, mint az erdélyi mintában szereplőké. A magyarországi 168198 forintos átlagos havi keresetekhez képest az átlagos bérvárakozás szerénynek tűnik. Akár azt is feltételezhetnénk, hogy ilyen alacsony kínálati árak mellett a potenciális migránsok munkavállalása gond nélkül meg is valósulhat. 4.2. táblázat A remélt és a minimálisan várt kereset átlaga Ft/hó Erdélyi minta komoly-e a migráció szándéka komoly szándék

Remélt kereset 138 009

Minimálisan remélt kereset 107 385

lehetőség, nem komoly

110 411

95 566

Összesen

125 839

102 148

TÁRKI

104


Erdélyi magyar minta komoly szándék

128 133

100 859

lehetőség, nem komoly

113 491

96 370

Összesen

119 857

98 265

Azonban a válasz így félrevezető. Meg kell vizsgálnunk, hogy az átlagok mögött milyen összetételű a várt szakmák és várt bérek viszonya. Lehet, hogy viszonylag magasabb bérű szakmákban viszonylag alacsony a potenciális migránsok bérvárakozása, de az is lehet, hogy alacsony bérű szakmákban aránytalanul nagy bérnyereséget remélnek. Az egyes szakmacsoportok esetén érvényes kereset-várakozások már lényegesen nagyobb eltérést mutatnak, s az erdélyi minta szisztematikusan felfelé eltér az erdélyi magyarok számára remélt keresetektől. A lentebb bemutatott, a keresetek eloszlását vizsgáló hisztogramok (4.1-4.4 ábrák) is az mutatják, hogy nincsen lényeges szerkezeti eltérés, de az erdélyiek szisztematikusan magasabb béreket remélnek azonos szakmákban, minta az erdélyi magyarok. Az erdélyi magyarok jobb magyarországi piacismerete és a mindenképpen a magyar munkaerőpiacon remélt munkalehetőségek egyaránt befolyásolhatják ezt. A 62.500 forintos minimálbért figyelembe véve azt láthatjuk, az erdélyi magyarok rezervációs bérei a legtöbb keresett szakma esetében nem sokkal efölött fogalmazódnak meg, átlagosan. Különösen az építőiparban és a szolgáltató jellegű foglalkozásokban figyelemreméltó a két minta közötti különbség. Figyelemreméltó a nem fizikai foglalkozásokban magas rezervációs bér az erdélyi magyarok esetében, ami nyilván az összetételhatásból adódik. A bármit elvállalók bérvárakozásai viszont meglepően magasak. 4.3 táblázat A remélt és a minimálisan várt kereset egyes foglalkozásokban Ft/hó Remélt kereset

Minimálisan remélt kereset

Erdélyi minta bármit elvállal

134 359

106 905

nem fiz foglalkozások

115 819

112 115

szolgáltatás jellegű foglalkozások

155 161

119 669

Ipar foglalkozások

153 328

127 975

Kereskedelmi foglalkozások

113 089

80 285

Építőipari foglalkozások

129 925

114 678

Erdélyi magyar minta bármit elvállal

118 812

106 668

nem fiz foglalkozások

199 002

181 001

szolgáltatás jellegű foglalkozások

86 713

55 045

Ipar foglalkozások

95 102

85 090

Kereskedelmi foglalkozások Építőipari foglalkozások

105 003

81 821

90 002

69 728

A migránsok bérvárakozásai alapján azt feltételezhetjük, hogy a tervezett magyarországi munkavállalás nem valósul meg minden esetben, különösen a nagyobb migrációs potenciált jelentő erdélyiek esetében, akik a magyar munkaerőpiacon aránytalanul magas béreket remélnek, ugyanott, ahol az erdélyi magyarok lényegesen alacsonyabb bérkért ma is rendelkezésre állnak. Természetesen az is lehetséges, hogy minőségileg más, magasabb kvalifikáltágú az erdélyi potenciális munkaerő-kínálati többlet, de valószínűbb, hogy az erdélyiek a magyarországi munkavállalásaik remélhető bérnyereségét a többi célországban elérhető bérnyereséghez mérik, ami számukra a migráció elegendően nagy elérhető hasznának a mércéje. Az Erdélyből pótlólagosan várható migrációnak mindenképp korlátja a potenciális migránsok magas bérvárakozása.

TÁRKI

105


4.1. ábra Potenciális munkavállaló erdélyiek rezervációs bérei, átlag=146 681 Ft

TÁRKI

106


4.2. ábra Potenciális munkavállaló erdélyiek remélt bérei, átlag=146 681 Ft

4.3. ábra Potenciális munkavállaló erdélyi magyarok rezervációs bérei,átlag=120 811Ft

TÁRKI

107


4.4. ábra Potenciális munkavállaló erdélyi magyarok remélt bérei, átlag=120 302 Ft

5. MUNKAVÁLLALÁSI VÁRAKOZÁSOK ÉS KORÁBBI MUNKAVÁLLALÁSI TAPASZTALATOK – A PÓTLÓLAGOS MUNKAERŐ BECSLÉSÉRE VO NATKOZÓ MEGFONTOLÁSOK Végül azt a kérdést kell megvizsgálnunk, mennyiben jelentenek a magyar munkaerőpiacon tényleges többletet, pótlólagos kínálatot, azaz mennyiben új szereplői a magyar munkaerőpiacnak azok, •

Akik nem rendelkeznek korábbi magyarországi munkatapasztalattal, munkaerőpiaci kötődéssel, azok természetesen úgy tekinthetőek, mint akik pótlólagos kínálatot jelentenek a magyar munkaerőpiacon, annak valamelyik szegmensében (ők jelentik a jelenlegi vizsgálat nagy részét és rájuk vonatkoznak a megállapításaink), illetve

•

akik Magyarországon dolgoznak, értelemszerűen kimaradnak a becslésünkből, hiszen semmiképpen nem lehetnek részesei a Magyarországra irányuló pótlólagos munkaerőmigrációnak, ők részesei a magyarországi migráns munkaerőpiacnak, de nem részei a növekménynek72.

•

akik már korábbi magyarországi munkatapasztalattal rendelkeznek, pontosabban azok, akik az elmúlt 12 hónapban dolgoztak Magyarországon, vagy most is ott dolgoznak, de éppen otthon tartózkodnak, de szintén nem tekinthetőek új munkaerőnek a magyar munkaerőpiacon.

72

Létszámok és szerepük a vándorlásban jelentős, Horváth (2003) becslése szerint különösen a fiatal korcsoportokban jelentős a ’kint dolgozók’, illetve a Magyarországon élők aránya, így a 25–29 éves fiatal felnőttek korcsoportja, a romániai magyarságnak 7,61 százalékát, a legálisan több mint egy éve Magyarország területén dolgozóknak viszont több mint egyötödét adja, összességében ebből a korcsoportból minden tizedik tartósan és legálisan Magyarországon tartózkodott. (Természetesen itt a Magyarországon tanuló, majd nagy valószínűséggel ott elhelyezkedők is az arányokba beleértendőek). Horváth becsléseit kiegészíthetjük a bizonytalan nagyságrendű informális módon Magyarországon dolgozók munkaerő-piaci jelenlétével is) TÁRKI

108


Mivel becslésünk során a magyar munkaerőpiacon várhatóan megjelenő pótlólagos, új munkaerő arányát és szerkezetét kívántuk vizsgálni, ezért becslést kell adnunk arra is, hogy mekkora a mintánkban azok aránya, akik már részei a magyarországi munkaerőpiacnak, tehát az összes fentiekben bemutatott pótlólagos munkaerő-kínálat azzal az aránnyal csökkentendő73. Az alábbiakban tehát megvizsgáljuk, a magyarországi munkavállalást tervező potenciális migráns munkavállalók mekkora arányban dolgoztak az elmúlt évben már Magyarországon, s azt tapasztalhatjuk, hogy az arányok nem elhanyagolhatóak. Azok közül az erdélyiek közül, akik a magyarországi munkavállalás lehetőségét komolynak tekintik, minden hatodik dolgozott az elmúlt évben is Magyarországon, s azoknak, akik a magyarországi munkát lehetőségként szem előtt tartják, 7 százaléka szintén dolgozott az elmúlt évben Magyarországon. A más országokban vállalható munka sem idegen azonban tőlük, 8-10 százalékuk ugyanis dolgozott más országban a megelőző 12 hónapban. 5.1. táblázat Magyarországon munkát vállalni szándékozó erdélyiek magyarországi munkatapasztalati az elmúlt 12 hónapban

Dolgozott Magyarországon. Nem dogozott Magyarországon. Együtt

Munkavállalás

Munkavállalás lehetőség,

szándék komoly

nem komoly a szándék

18

Együtt

7

12

88

93

88

100

100

100

5.2. táblázat Magyarországon munkát vállalni szándékozó erdélyiek egyéb országbeli munkatapasztalati az elmúlt 12 hónapban

Dolgozott, de -nem Magyarországon Nem dogozott sehol Együtt

Munkavállalás


szándék komoly


8

Együtt

11

9

92

89

91

100

100

100

Az erdélyi magyarok esetében a kép hasonló, ám talán még erőteljesebben mutatja, hogy az erdélyi magyarok milyen nagy része van már „szokásosan” jelen a magyarországi munkaerőpiacon, milyen jelentős az otthon élő, és Magyarországon is dolgozók aránya. A jövőben Magyarországon komolyan munkát vállalni szándékozó erdélyi magyarok közül minden ötödik dolgozott az elmúlt évben is Magyarországon, és ők nem is dolgoztak más országokban. 5.3. táblázat Magyarországon munkát vállalni szándékozó erdélyi magyarok magyarországi munkatapasztalati az elmúlt 12 hónapban

Dolgozott Magyarországon. Nem dogozott Magyarországon. Együtt

Munkavállalás


szándék komoly


19

Együtt

9

13

81

91

87

100

100

100

73

A minta nagysága nem teszi lehetővé, hogy azt is meg tudjuk vizsgálni, milyen szerkezeti különbség van a közeli magyarországi munkaerő-piaci tapasztalattal már rendelkezők és nem rendelkezők között, de a becslésünk során – s az esetleges szabályozások és korlátozások megfontolásakor – ezek mindenképpen szem előtt tartandóak. TÁRKI

109


5.4. táblázat Magyarországon munkát vállalni szándékozó erdélyiek egyéb országbeli munkatapasztalati az elmúlt 12 hónapban

Dolgozott, de -nem Magyarországon Nem dogozott sehol Együtt

Munkavállalás


szándék komoly


Együtt

5

2

3

95

98

97

100

100

100

Azt láthatjuk tehát, hogy az erdélyi pótlólagos magyarországi munkaerő-kínálat egy hatoda, s az erdélyi magyarokénak egyötöde semmiképpen nem tekinthető pótlólagosan a magyar munkaerőpiacon megjelenő kínálatnak. S azt is láthattuk az elmúlt években, hogy a magyar munkaerőpiacon nem okozott komolyabb feszültséget a megjelenő és jelenlévő erdélyi illetve erdélyi magyar munkaerő felszívása. A munkavállalási célú migráció esetleges növekedésének becslésekor azonban semmiképp nem tekinthetjük pótlólagosnak azokat, akik a közelmúltban már dolgoztak Magyarországon. Ez ugyanis nyilvánvalóan magasabb migrációs növekményt becsül a várhatónál74. Feltételezve, hogy a munkavállalás az Uniós csatlakozást követően az új tag Románia állampolgárai számára szabaddá válik Magyarországon, úgy az informális gazdaságban foglalkoztatott erdélyi, illetve erdélyi magyar munkavállalók munkája legálissá válhat. A már kialakult és működő migráns munkaerőpiacon a szerény pótlólagos munkaerő és jelentős már jelenlévő migráns mellett a korlátozás inkább növeli, mint csökkenti azonban az ínformalitást a munkaerőpiacon s így a korlátozást elszenvedők részei lesznek az „össz-európai” informális munkaerőpiacnak.

74

Traser (2006) tanulmánya hangsúlyozza, hogy a csatlakozást követő jelentősnek tekintett lengyel migráns növekmény egy része már korábban is a szigetországban dolgozott és a csatlakozást követően regisztrációval magát legalizáló lengyel munkavállalókból adódott, s nem jelentett növekményt és pótlólagost hatást az Egyesült Királyság munkaerőpiacán.

TÁRKI

110


Hivatkozások Hárs Ágnes- Sik Endre –Simonovits Bori: Munkaerőpiac és migráció – fenyegetés vagy lehetőség. (2004) In Társadalmi Riport 2004, TÁRKI, Budapest. Hárs Ágnes (2002): Munkaerőmigráció és az Európai Unió. Külgazdaság, 4. sz. Horváth István (2003): Migrációs hajlandóság az erdély magyarság körében – 2003 október. Erdélyi Társadalom 1(2):39-54 old. Örkény Antal (szerk.) Menni vagy maradni? (2003): Kedvezménytörvény és migrációs várakozások. Bp. MTA Kisebbségkutató Intézet.

TÁRKI

111


1. melléklet: Az erdélyi népesség becslése A migráns népességet a közel teljes munkaképes korú – 15-55 éves – román népesség nagysága alapján határozzuk meg. Ezeknek az adatoknak a forrása a Román Statisztikai Hivatal által publikált hivatalos népességstatisztikai adatok. (Román KSH, Statisztikai évkönyv, 2. fejezet: Population), az adatok 2003-ra vonatkoznak (jú1-i számbavétel).

M1. táblázat Teljes romániai népesség kor és nem szerint 2003 (júl. 1) Férfi

Nő

Mind

Férfi

fő

Nő

Együtt

Férfi

%

Nő

Együtt

%

15-19

869 193

829 200

1 698 393

51,2

48,8

100,0

7,5

7,8

8,2

20-24

864 398

825556

1 689 954

51,1

48,9

100,0

7,4

7,8

8,1

25-29

905 828

863568

1 769 396

51,2

48,8

100,0

7,8

8,1

8,5

30-34

897 262

869 593

1 766 855

50,8

49,2

100,0

7,8

8,1

8,5

35-39

744 426

732 180

1 476 606

50,4

49,6

100,0

6,6

6,8

7,0

40-44

672 243

675 160

1 347 403

49,9

50,1

100,0

6,1

6,2

6,3

45-49

786 790

815 666

1 602 456

49,1

50,9

100,0

7,3

7,4

7,4

50-54

721 861

770 013

1 491 874

48,4

51,6

100,0

6,9

6,9

6,8

55-59

513 569

569 351

1 082 920

47,4

52,6

100,0

5,1

5,0

4,8

580 589

60-64

486 648

1 067 237

45,6

54,4

100,0

5,2

4,9

4,6

15-54

6 462 001

6 380 936 12 842 937

50,3

49,7

100,0

57,3

59,1

60,9

7 462 218

7 530 876 14 993 094

49,8

50,2

100,0

67,7

69,0

70,4

10 606 245 11 127 311 21 733 556

48,8

51,2

100,0

100,0

100,0

100,0

15-64 Total 0-

Forrás: Román KSH népességstatisztikai adatok

Az erdélyi népesség számát a teljes népességből számíthatjuk, a teljes román népesség Erdélyhez tartozó megyéinek a leválogatásával. A számításhoz a megyék szerinti népességet a román KSH népességstatisztikai adatai tartalmazzák, (2003. júl. 1 adatok), az erdélyi régióként figyelembe vett megyék (vö. a melléklet térkép szerinti regionális megoszlást): Alba, Arad, Bihor, Bistriţa-Năsăud, Braşov, Caraş-Severin, Cluj, Covasna, Harghita, Hunedoara, Maramureş, Mureş, Satu Mare, Sălaj, Sibiu, Timiş. Végül az etnikai etnikai arányra National Institute of Statistics adatai szolgáltak forrásul: (http://www.recensamant.ro/pagini/tabele/t40a.pdf).

TÁRKI

112


M2. táblázat Az erdélyi népesség és etnikai összetétel számítása 16 erdélyi megye

Népesség

Magyarok aránya %*

Magyarok száma fő

Alba

385 514

5,4

20 818

Arad

461 744

10,7

49 407

Bihor

600 262

26

156 068

Bistriţa-Năsăud

319 090

5,9

18 826

Braşov

595 777

8,7

51 833

Caraş-Severin

333 860

1,7

5 676

Cluj

684 383

17,4

119 083

Covasna

224 922

73,8

165 992

Harghita

329 344

84,6

278 625

Hunedoara

489 872

5,2

25 473

Maramureş

519 057

9,1

47 234

Mureş

585 990

39,3

230 294

Satu Mare

372 933

35,2

131 272

Sălaj

249 194

23

57 315

Sibiu

423 724

3,6

15 254

Timiş erdélyi terület együtt

661 171

7,5

49 588

7 236 837

19,6

1 422 758

Forrás: Román KSH népességstatisztikai adatok, etnikumra National Institute of Statistics (http://www.recensamant.ro/pagini/tabele/t40a.pdf))

Melléklet térkép Románia térképe a történelmi régiókkal

Forrás Wikipedia, a történelmi régiók megkülönböztetésével: Erdély zöld, Moldva piros, Dobrudzsa sárga, Havasalföld kék színnel jelölve

A fenti becslési eljárás alapján csak az erdélyi népesség nagyságára és az etnikai arányokra sikerült számszerű becslést adnunk, nem és kormegoszlásra nem. Végül tehát a fentiekben bemutatott módon TÁRKI

113


meghatározott erdélyi népesség nemek és kor szerinti megoszlásában a teljes romániai népesség megfelelő arányait tekintjük alapul. A teljes minta alapján a nők és a férfiak aránya 51,2 illetve 48,8%, ennek alapján adódik a teljes népesség nemek szerinti, majd a népesség nemek és kor szerinti megoszlása, a alábbi táblázat szerint. M3. táblázat Az erdélyi népesség nem és korösszetételének becslése Férfi

Nő

Összesen

Férfi

Nő

Együtt

Férfi

Nő

Mind

0-999 éves népesség ebből:

3531666

3705171

7 236 837

48,8

51,2

100,0

100

100

100

15-19

289 424

276 107

565 531

51,2

48,8

100,0

8,2

7,5

7,8

20-24

287 827

274 894

562 721

51,1

48,9

100,0

8,1

7,4

7,8

25-29

301 623

287 551

589 173

51,2

48,8

100,0

8,5

7,8

8,1

30-34

298 770

289 557

588 327

50,8

49,2

100,0

8,5

7,8

8,1

35-39

247 879

243 801

491 680

50,4

49,6

100,0

7,0

6,6

6,8

40-44

223 843

224 815

448 658

49,9

50,1

100,0

6,3

6,1

6,2

45-49

261 985

271 600

533 586

49,1

50,9

100,0

7,4

7,3

7,4

50-54

240 365

256 399

496 764

48,4

51,6

100,0

6,8

6,9

6,9

55-59

171 008

189 582

360 591

47,4

52,6

100,0

4,8

5,1

5,0

60-64

162 044

193 324

355 368

45,6

54,4

100,0

4,6

5,2

4,9

15-54

2 151 716

2 124 723

4 276 440

50,3

49,7

100,0

60,9

57,3

59,1

15-64

2 484 768

2 507 630

4 992 399

49,8

50,2

100,0

70,4

67,7

69,0

Az erdélyi magyar népesség létszámára vonatkozó becslést a melléklet 2. táblázata mutatja meg. Innen adódik a népességre vonatkozó sarokszám. Az erdélyi magyarságra vonatkozó nemenkénti megoszlást az adatközlésben nem találtunk, így korábbi hasonló vizsgálatokat összegző kutatás eredményeit és becslést használjuk (Örkény 2003). Az erdélyi magyarok létszámát a melléklet 4. táblázata mutatja be.

TÁRKI

114


M4. táblázat A 15-54 éves erdélyi magyar népesség nemek szerint Férfi

Nő

Összesen

Férfi

Létszám (fő) Erdélyi népesség

2 151 716

2 124 723

711 379

711 379

Nő

4 276 440

50,3

49,7

50,0

50,0

1 422 Erdélyi magyar népesség

Összesen

Megoszlás (%)

758

100,0 100,0

Erdélyi magyar népesség 15-54 Erdélyi magyarok kormegoszlására vonatkozó becslés 0–4

62 706

4,4

5–9

76 430

5,4

10–14

95 504

6,7

15–19

99 219

7,0

20–24

111 981

7,9

25–29

108 011

7,6

30–34

96 123

6,8

35–39

79 425

5,6

40–44

105 740

7,4

45–49

105 284

7,4

50-54

98 019

6,9

55-

384 316

27,0

15-54

803 802

56,5

összesen

1 422 100,0

758

Forrás: Csak illusztráció céljára! becslések 2, 3 táblázat alapján, népesség korcsoport a 0-49 éves erdélyi magyarokról Horváth (2003), hiányzó értékek a román statisztika adatai alapján végzett becslések

TÁRKI

115

A román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásai

Recommend Documents