Szempontok a román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékeléséhez 1

Szempontok a román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt 1 hatásának értékeléséhez

Budapest, 2006. november 1

Az SZMM által rendelt háttértanulmány.

A kutatást a TÁRKI Zrt. a Foglalkoztatási Hivatal megrendelésére készítette Az elemzést készítette: HÁRS ÁGNES SIK ENDRE

TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Tel.: 309 7676, Fax: 309 7666 E-mail: [email protected] Internet: www.tarki.hu

TARTALOM

Tartalom 1. A munkaerőpiac teljes, illetve korlátozott megnyitása mellett szóló érvek.................................. 4 1.1. Kínálati oldal .............................................................................................................................. 4 1.2. Keresleti oldal ............................................................................................................................ 6 2. Várható munkaerő-piaci hatások................................................................................................ 9 2.1. A várható migránsok összetétele, s ennek hatása a magyar munkaerőpiacon........................ 9 2.2. A migráció várható hatása a bérekre ...................................................................................... 10 3. Hivatkozások............................................................................................................................ 12 1. Melléklet: A romániai migrációs potenciál trendje..................................................................... 13 2. melléklet: A migrációs potenciál iránya .................................................................................... 16 3. melléklet: A városi lakosság munkavállalási, kivándorlási és kombinált migrációs potenciáljának társadalmi bázisa 2005-ben ................................................................................. 18 4. melléklet: A nominális és vásárlóerő-paritáson mért keresetek értéke Romániában és Magyarországon .......................................................................................................................... 25 5. melléklet: Egy főre eső GDP .................................................................................................... 26 6. melléklet: A munkaerő-piaci hiány és a romániai munkaerő ágazati szerkezete ...................... 27 7. melléklet A román állampolgárok bevándorlásának pótlólagos hatása a foglalkoztatottak létszámára és összetételére.............................................................................. 28 8. melléklet: A magyar és román keresetek ágazati szerkezete................................................... 31

TÁRKI

3

SZEMPONTOK A ROMÁN-BOLGÁR EU CSATLAKOZÁS MAGYAR MUNKAERŐPIACRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

1. A munkaerőpiac teljes, illetve korlátozott megnyitása mellett szóló érvek Mivel a cél döntés-előkészítés, ezért igyekeztünk minden szempontot felsorolni, ami megfontolást igényelhet a döntés során. E szempontokat fontossági sorrend (és az esetleges egymásra gyakorolt hatás figyelembe vétele) nélkül mutatjuk be oly módon elrendezve, hogy azok a kínálati vagy a keresleti oldalra vonatkoznak. Az elemzés minden esetben azonos logikát követ: előbb röviden jellemzi a folyamatot, majd a teljes (vagy a korlátozott) nyitás melletti következtetés(ek) után a lehetséges ellenérv(ek)et sorolja fel.

1.1. Kínálati oldal 1.1.1. A migrációs nyomás előrebecsült nagysága az EU bővülés előző fázisaiban mindig elmaradt a várakozásoktól. Az átmenet első időszakára prognosztizált rövidtávú migrációs nyomás növekedése is elmaradt a várakozásoktól. (Hárs-Sik-Simonovits (2004). A bővítés első lépéseként készült munkaerő-piaci prognózisok is túlbecsülték a munkaerőpiacon várható negatív hatások mértékét (Hárs 2002). Következtetés: A korábbi bővítési szakaszok idején alkalmazott elveken és szempontokon alapuló, illetve a hagyományos módszereket használó helyzetelemzések és érvelések valószínűleg most is túlbecsülik a román-bolgár csatlakozás során várható migrációs nyomás mértékét és annak negatív munkaerő-piaci hatását. Ellenérv: A most csatlakozó országok sokkal elmaradottabbak az előző fázisokban csatlakozókhoz képest (a vásárlőerő-paritáson számított GDP nagysága az EU átlagtól jelentős elmaradást mutat (4. és 5. melléklet)), márpedig a nagyobb eltérések esetében megbízhatóbban használhatók a durva, de egyszerű módszerek. S ugyanezért jogos a munkaerőpiac teljes megnyitásával kapcsolatos óvatosság. Ellenérv ellenérve: A most csatlakozó országok elmaradása Magyarországhoz viszonyítva nem nagyobb, mint Magyarország és az EU 15-ök, valamint néhány, a migráció szempontjából kitüntetett célország vásárlóerő-paritáson mért GDP szintje közötti elmaradottság volt a magyar csatlakozást megelőzően.

1.1.2. A magyar és a román (illetve a bolgár) bérviszonyok eltérése, illetve a migráció kockázatainak csökkenése miatt a migrációs nyomás növekedése várható.

TÁRKI

4


Következtetés: A továbbra is sokkal jobb kereseti lehetőség és a csökkenő határátlépési kockázat miatti átmeneti migrációs nyomásnövekedés időszakos korlátozásokat indokolhat. Ellenérv: A bérelőny a statisztika által bemutatottnál a valóságban kisebb lehet, ha a potenciális migránsok a magasabb bérű régióból és a magasabb jövedelmű társadalmi rétegekből kerülnek ki. Továbbá, a migráció kockázatai ugyan csökkennek, de költségei feltehetően nőni fognak.

1.1.3. A román migrációs potenciál csökkenő tendenciájú, arányában a kilencvenes évek közepén mért hazai értékhez áll közel. (1. melléklet)

1.1.4. A román származású romániaiak nem jönnek Magyarországra, mert célországuk más (2. melléklet). Továbbá, mivel a romániai román, illetve magyar etnikumúak célországa régebben is eltérő volt a kialakuló migrációs hálózatok, illetve a diaszpóra tehetetlenségi ereje nagy (3. melléklet).

1.1.5. A magyar munkaerőpiac megnyitása a romániai munkavállalók előtt egy már korábban elindult folyamat része, a romániai magyar állampolgárok már jelenleg is jelentős számban dolgoznak Magyarországon mind a legális, mind a fekete gazdaságban (3. melléklet). Következtetés: A csatlakozás során megjelenő munkaerő egy része nem jelent új munkaerő-piaci kínálatot, csak az illegális foglalkoztatás „fehéredik” ki. Ellenérv: Nem várható a munkaerőpiac kínálati oldalról történő „kifehéredése”, amíg az erre irányuló kereslet ezt nem indítja be.

1.1.6. Mivel a migráció nemzetközi folyamatai rendszereket alkotnak (Salt, 2001), ezért az EU tagországok derogációs döntéseinek hatására Magyarország mint célország pozíciója változhat. Ha az EU országok erősen korlátozzák saját munkaerőpiacaikat, akkor megnőhet a Magyarországra irányuló migráció mértéke. Márpedig, ha a lakosság – és egyes érdekcsoportok - félelme a román-bolgár migrációtól nagy, akkor a célországok politikai okok miatt akkor is zárják munkaerőpiacaikat, ha erre gazdasági ok nincs, s ez is növelheti a bővítés után a migrációs nyomást Magyarországon. Következtetés: A magyar kormányzatnak a többi EU ország döntésének függvényében kell kialakítania álláspontját. Ellenérv: A román (nem magyar etnikumú) és a bolgár migráció fő iránya kikerüli Magyarországot, tehát csak az olasz, a spanyol és a német) - illetve az idáig tudatosan nyitottnak mutatkozó országok közül az angol és az ír - derogációs tervekre kell figyelni.

TÁRKI

5


1.2. Keresleti oldal 1.2.1. A munkaerő-migráció hatása a magyar munkaerőpiacra összességében kicsi, bár vannak régiók, foglalkozások és ágazatok, ahol nem elhanyagolható. Következtetés: A magyar munkaerőpiacról nem állítható, hogy nem tud több külföldi munkaerőt felvenni. Sőt, van jele annak, hogy a kereslet (a hiányszakmák létszámigénye) és a külföldi munkaerő (legális) alkalmazása elég jól illeszkedik egymáshoz. A külföldiek jelentős része ugyan hagyományosan szakképzetlen, egyszerű szolgáltató, illetve mezőgazdasági szolgáltatásokat végez, továbbá kereskedelemben dolgozik, de a hiányszakmákban a külföldi munka iránti kereslet és a kínálat megfelel egymásnak. (6. melléklet 1. ábra), és az FMM foglalkozási prognózisa is a vállalatok külföldi munkaerő iránti növekvő keresletét támasztja alá. (Munkaerő-piaci, 2006) Ellenérv: Bizonyos régiókban, időszakosan és egyes foglalkozáscsoportokban ennek ellenére lehetséges, hogy a munkaerőpiacon versenyző csoportok számára hátrányt fog jelenteni a külföldi munkaerő megjelenése.

1.2.2. A migráció korlátja – még elegendően nagy jövedelemkülönbségek esetén is - a megfelelő munkaerő iránti kereslet. Következtetés: Ha nincs igény a külföldi munkaerőre, vagy a migrációs elképzeléseknek megfelelő bérű, minőségű, munka iránt nincsen kereslet, akkor a migrációs tervek nem fognak megvalósulni, s a remélt bérnyereség gerjesztette külföldi munkavégzés kínálata rövid idő után visszaesik. .Ellenérv: A fenti állítás csak akkor igaz, ha a munkaerőpiac folyamatai spontán érvényesülhetnek. Ám ha vannak olyan intézményes megoldások (szervezett toborzás, embercsempészet, szolgáltatásnak álcázott munkavégzés), amelyek beavatkoznak ezekbe a folyamatokba, illetve a kapcsolatok korábbiakban már kialakult hálója fenntartja ezeket a folyamatokat, akkor a potenciális kínálat nagyobb eséllyel realizálódik.

1.2.3. Ahol van igény a külföldi munkaerőre, ott a migráció hatása inkább komplementer, mint kiszorító. Következtetés: A migráció ilyenkor nem okoz munkaerő-piaci feszültséget, s elősegíti a gazdasági növekedést. Ellenérv: Ám elképzelhető, hogy csak hosszabb távon komplementerek a migránsok által betöltött munkahelyek, miközben rövidtávon lesznek hazai régiók, foglalkozáscsoportok, ahol a munkavállalók elől a külföldiek elveszik munkahelyeket.

TÁRKI

6


Az ellenérvvel szembeni ellenérv: A kiszorító hatás elsősorban az informális, döntően szakképzetlen munkát igénylő, munkaerőpiacon jelentkezhet, s mivel az informális munkaerőpiac visszaszorítása a cél, ezért ez a kiszorítás nem káros a gazdaság számára. Ellenérv: De káros a legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű csoportok számára.

1.2.4. A Magyarországról külföldre ment dolgozók megürült munkahelyeinek és az ide igyekvő migránsok elhelyezkedési szándékainak összetétele eltérő. Következtetés: Mivel a magyar lakosok külföldi munkavállalása okozta munkaerő-piaci hiányt a várható migráció nem szünteti meg, ezért – mivel a két folyamat független egymástól – ezt a szempontot nem kell mérlegelni a döntés során. Ellenvetés: A hiányszakmák szerkezete hasonló azokban az országokban, ahol magyarok remélnek munkát vállalni mint Magyarországon. Továbbá bizonyos szakmákban, amennyiben a migránsok rezervációs bére nem haladja meg az adott szakmában a magyarországi kínálati béreket, ott mégis növekvő munkaerő-piaci verseny várható.

1.2.5. A potenciális migránsok rezervációs bére a hazai munkaerőénél alacsonyabb, s ezért megjelenésük hatására csökkenhet a hazai foglalkoztatottak bére. Következtetés: Míg a munkavállalók (és az őket képviselő szervezetek) ellenezni fogják a teljes nyitást, addig a munkaadók nem (vagy semlegesek maradnak). Az ebből fakadó feszültséget nem korlátozással kell befolyásolni. Különösen, ha mindez az informális munkaerőpiacon megy végbe, akkor a szabályozó amúgy sem tudja a nyitás korlátozásával befolyásolni a folyamatot, de erre alkalmas a munkaügyi ellenőrzés rendszere. Természetesen, ha a migráns munkaerő olyan munkahelyeken jelenik meg, amelyért magyar munkavállaló nem versenyzik, akkor a bércsökkenés nem fog érvényesülni.

1.2.6. Vannak olyan szereplői a munkaerőpiac szabályozásának (például a szakszervezetek, kamarák), amelyek akkor is ellene vannak a teljes nyitásnak, ha e mellett szakmai érvek nem szólnak. Továbbá számolni kell a döntést befolyásoló olyan szempontokkal (az idegenellenesség magas volta, a diaszpóra szervezetek hatása a belpolitikában), amelyek a teljes vagy a korlátozott nyitás ellen szakmai megfontolásoktól függetlenül hatnak. Végül felvethetők morális szempontok2, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos (alkotmány által is szentesített) etnikai alapú jogosultság, amit a kedvezménytörvény megígért, a kettős állampolgársági referendum meg

2

Amelyek a médiában és a politikában megjelenve kaphatnak hangsúlyt.

TÁRKI

7


nem adott, illetve az az érv, hogy nem helyes úgy bánni a most csatlakozókkal, ahogy velünk bántak (bánnak) a csatlakozásunk során3. Következtetés: A döntés társadalmi beágyazottsága, politikai konnotációi, nagy értelmi töltése miatt a kormányzat óvatossága indokolt, a megfelelő kommunikációs stratégia hatása nagy.

Különös tekintettel azokra a migrációs veszélyeket alátámasztó érvekre, amelyek cáfolatát a csatlakozást megelőzően a magyar fél hangoztatta.

3

TÁRKI

8


2. Várható munkaerő-piaci hatások A rendelkezésre álló rövid idő alatt két szempontból vizsgáljuk röviden a román (és bolgár) EU csatlakozás várható hatásait a magyar munkaerőpiacra. Előbb a várható migráció összetételének hatását a foglalkoztatás mértékének és összetételének alakulására, majd feltételezett rezervációs bérekkel számolva, a bérekre gyakorolt hatást elemezzük.

2.1. A várható migránsok összetétele, s ennek hatása a magyar munkaerőpiacon 2.1.1. Kiinduló feltételezések: A) Az erdélyi magyar származású migráció mértéke, összetétele és iránya állandó. Érveink: A migrációs folyamatok tehetetlenségi ereje nagy. Az erdélyi magyarok jelentős része már korábbi kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkezik Magyarországon, ami növeli a migráció tehetetlenségi erejét. Nem történt olyan politikai, gazdasági vagy társadalmi változás 2001 óta Romániában, ami alapján feltételezhető lenne jelentős változás a migráció szokásos menetében. Következtetés: Jogos ugyanazokkal a paraméterekkel számolni, mint amiket a 2001. évi felvétel (Örkény, 2003) során kaptunk. B) A Románia egyéb részeiről és a román származásúak várható migrációjának mértéke kicsi (lásd 1. és 2. melléklet). C) A bolgár migráció várható mértéke elhanyagolható. A korábbi időszak tapasztalatai alapján a bolgár munkavállalás mértéke jelentéktelen4, s a bolgár migráció célországai között Görögország és Spanyolország szerepe jelentős és növekvő (már 33, illetve 60 ezer fős bolgár közösség tartózkodik ezekben az országokban (SOPEMI 2006, 172.o.) A két szcenárió közötti különbség: Az A szcenárióban a várható migráció forrása a teljes 18-55 éves román populáció, a B szcenárióban csak az erdélyi régió 18-55 éves magyarsága (a két szcenárió kialakításának alapjául szolgáló megfontolásokat lásd 1. melléklet).

4 A román állampolgároknak kiadott több mint 30 ezerrel szemben kevesebb, mint 100 bolgár állampolgárnak adtak ki munkavállalási engedélyt.

TÁRKI

9


2.1.2. Nem várható túlzott növekedés a munkaerő-piacon (7. melléklet). Következtetés Összességében a várható migráció hatása nem lesz túl nagy a magyar munkaerőpiacon, a két becslés szerint a hazai foglalkoztatottak számát 1-3%-kal növelheti a román migráció. Természetesen ez az eredmény csak úgy értelmezhető, mint a potenciálisan megjelenő pótlólagos munkaerőre vonatkozó becslés, vagyis a már Magyarországon dolgozó romániai munkavállalókon felül megjelenő migráció mértéke.

2.1.3. A munkaerőpiac szerkezeti struktúrájáBAn nem okoz zavart a várható munkaerő-kínálat növekedése (7. melléklet). Következtetés A hazai foglalkoztatottság korösszetétele a várható migráció hatására a fiatalabb korosztályokban növeli a foglalkoztatottság arányt, ami az elöregedő munkaerőpiacon kedvező. Ellenérv: Növekedő ifjúsági munkanélküliség mellett a pótlólagos kínálat ronthatja a fiatalok elhelyezkedését. Az ellenérv ellenérve: Ha szerkezetében jelentősen eltérő a fiatalok munkanélküliségének a szerkezete, akkor a fenti negatív hatás nem érvényesül.

2.1.4. A hazai munkaerőpiacon a központi régióban, valamint a fővárosban feszített a munkaerőpiac, márpedig leginkább itt várható a migráció pótlólagos munkaerő-kínálatának megjelenése (7.melléklet). Következtetés: Különösen a migránsok által keresett foglalkozásokban a migráció regionális koncentrációja gondokat okozhat. Ellenérv: A gazdasági fejlődés szempontjából előnyös lenne a mobil migráns munkaerőt a munkaerőhiánnyal küzdő Nyugat-Magyarország régió felé terelni (a megfelelő képzettségű migráns munkaerő-kínálatot toborzással, ösztönzéssel elősegíteni).

2.2. A migráció várható hatása a bérekre 2.2.1. Ha két ország közötti nagy a bérkülönbség, akkor a migránsoknak a célországban igen alacsony bérek elfogadása mellett is megéri a munkavállalás, s ennek következtében a migránsok lenyomják a hazai béreket. A legegyszerűbb bérkalkulációt használva - a román és a magyar átlagbéreket összevetve5 – azt találjuk, hogy a magyar jövedelemszint éppen kétszerese a romániai jövedelmeknek. 5 Ez Magyarországon (bruttó bérekkel kalkulálva) 168 198 forint, Romániában 1 122 lei (folyó árfolyamon átszámítva 84 ezer forint ) a 2006 1. félévi, ill. 2006. augusztus, a magyar ill. román KSH rendszeres béradat közlése alapján.

TÁRKI

10


Következtetés: Az a romániai átlag munkavállaló, aki Magyarországon találna munkát, ottani jövedelmének kétszeresét kereshetné átlagosan, s ebben a sávban szorítaná lefelé a hazai béreket. Ellenérv: Természetesen ez a nyers kalkuláció nem elegendő a migrációs nyomás bérekre gyakorolt hatásának becslésére. Ehhez figyelembe kellene venni, hogy a migráció költséges vállalkozás, s a migráció révén elért többlet-jövedelem mértékét ezek a kiadások (az előzetes szervezés, az információk keresése, közlekedés, a magasabb árszintű országban (8. melléklet) a megélhetés drágább stb.) csökkentik. (közlekedés, otthon hiánya, magány, a drágább országban a megélhetés). Továbbá ha nem az országos, hanem regionális béradatokkal6 számolnánk, akkor a várható bérhatások mértékét s differenciáltabban lehetne becsülni.

2.2.2. Ha két ország termelési és bérstruktúrája eltérő, az egyes ágazatok átlaghoz képest viszonylag magasabb illetve alacsonyabb jövedelmeket ígérhetnek, s ez befolyásolja a várható migráció szerkezetét. Következtetés: A romániai és magyarországi ágazati bérarányokat vizsgálva (8. melléklet) vannak olyan ágazatok, ahol az átlagost meghaladó, míg másutt attól elmaradó bérnyereséget remélhet Magyarországon a potenciális román munkavállaló. Így például Egyes, főleg nehézipari és feldolgozóipari szakmákban lényegesen magasabb a román keresetek szintje az átlaghoz képest, mint Magyarországon. Az ilyen foglalkozásokban dolgozók részben relatív jó otthoni munkaerő-piaci helyzetük, részben viszonylag magasabb rezervációs bérek miatt nem valószínű, hogy migrálni fognak. Az átlagos keresetszinthez képest az építőipari keresetszint viszonylag magasabb Romániában, mint Magyarországon, míg például az átlagos kereset a fa-, és bútoriparban, illetve az egyéb könnyűipari ágazatokban különösen alacsony. Ezekben a foglalkozásokban a várható nagy jövedelemnyereség miatt magas lesz a migráns munkaerő kínálata is.

2.2.3. A szakképzetlen munkaerő, a munkanélküliek, illetve a nyugdíjasok közül Magyarországon munkát keresők esetében a fentihez hasonló kereset-összehasonlítás nem lehetséges, noha tudjuk, hogy a jelenlegi magyarországi migráns munkaerő meghatározó többsége ilyen munkaerőből adódik, s a migrációs potenciál magas az alacsony jövedelmű és a munkanélküliek körében (3. melléklet). Következtetés: A munkanélküliek és a szakképzetlenek a magyar minimálbér körüli, alacsony kínálati bérre számíthatnak, ami - különösen a munkaerőpiac alsó szegmensében, ahol a hazai foglalkoztatottak is kiszolgáltatottak - komoly bérversenyt és kiszorító hatást eredményezhet. 6

A kibocsátó és felvevő régiók béradatainak összevetése lehet az ilyen becslésekre a legalkalmasabb.

TÁRKI

11


3. Hivatkozások BOP kérdőívek és adatbázisok, 2001-2005-ig www.gallup.ro vagy www.osf.ro . CEORG (2001, 2002): http://www.tarki.hu. Csata Zsombor, Kiss Tamás. (2003): Migrációs potenciál Erdélyben, Erdélyi Társadalom, 1(2):738. Csata Zsombor, Kiss Tamás. (2004): Migrációs potenciálvizsgálatok Erdélyben, in. Kiss Tamás (szerk.) Népesedési folyamatok Erdélyben és a Kárpát-medencében. RMDSZ ÜE: Kolozsvár. Hárs Ágnes- Sik Endre –Simonovits Bori: Munkaerőpiac és migráció – fenyegetés vagy lehetőség. (2004) In Társadalmi Riport 2004, TÁRKI, Budapest. Hárs Ágnes (2002): Munkaerőmigráció és az Európai Unió. Külgazdaság, 4. sz. Horváth István (2003): Migrációs hajlandóság az erdély magyarság körében – 2003 október. Erdélyi Társadalom 1(2):39-54 old. Horváth I. (2004): Az erdélyi magyar fiatalok Magyarország irányú tanulási migrációja 1990-2000, Erdélyi Társadalom, 2. évfolyam, 2. szám, Kolozsvár Massey, Douglas S. – Arango, Joaquin – Graeme, Hugo –Kouaoci, Ali – Taylor, Edward, J. (2001): A nemzetközi migráció elméletei: áttekintés és értékelés. In: Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 9–40. o. Munkaerő-piaci előrejelzés 2006. évre, FMM, Foglalkoztatási Hivatal Örkény Antal (szerk.) Menni vagy maradni? (2003): Kedvezménytörvény és migrációs várakozások. Bp. MTA Kisebbségkutató Intézet. Salt, John (1989): A nemzetközi tendenciák és típusok összehasonlító elemzése, 1950-1980. In: Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 59–68. o. Sandu, D. (2000a): Migraţia transnaţională a românilor din perspectiva unui recensământ comunitar, (A román államolgárok határon túli migrációja egy lakossági összeírás szempontjából), Sociologia Românească, 2000, 2-3. sz. Sandu, D. (2000b) Migraţia circulatorie ca o strategie de viaţă (A cirkuláris migráció mint életstratégia), Sociologia Românească, 2. sz.

Sopemi (2006), OECD Szabó, Bauer, Laki, Nemeskéri (2002): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében MOZAIK2001 – Gyorsjelentés -, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest Wallace, Claire. (1998): Migration potential in Central and Eastern Europe. Geneve, IOM.

TÁRKI

12


1. Melléklet: A romániai migrációs potenciál trendje 2001 és 2004 között a migrációs potenciál csökken. 1. táblázat

Az következő évben szándékszik-e ... ? (az igen válaszok aránya, %) Országos adatok7 2001 május

2001 november

2002 október

2004 október

Városi lakosság 2005 október8

Emigrálni

14

6

5

3

3

Külföldön továbbtanulni

10

6

7

4

3

Külföldön dolgozni

18

20

17

12

11

Turistaként utazni

18

18

21

14

17

Üzleti célból

-

-

-

3

4

Rokonlátogatás

-

-

-

-

22

- = a kérdés nem volt feltéve

A korábbi romániai migrációs potenciál adatok sokkal magasabb migrációs potenciált mutattak. A rövid- és hosszútávú (pár hetes vagy hónapos) munkavállalást tervezők aránya ekkor 40-50% körül volt (Wallace, 1998). 2000-ben az EU 15 országai felé irányuló migrációs potenciál aránya 30% volt (CEORG, 2001, 2002). A legfrissebb (2006 augusztus) migrációs potenciál adatok szerint a megkérdezettek 12%-a 8a 18-55 évesek 16%-a) tervezi, hogy külföldre utazik. 66%-uk munkavállalási céllal, 21%-uk turistaként, 8% rokonlátogatás céljából9 (TLA, 200610). A fenti táblázat országos adataihoz képest – már amennyire az összehasonlítás lehetséges - ez még alacsonyabb migrációs potenciált mutat. Speciál migrációs potenciál mérőszámok értékei 2005-ben: Közvetlenül munkaerő-piaci hatású migráció (kombinált migrációs potenciál (MIGPOTMI), ami a munkavállalási, tanulási, letelepedési vagy üzleti célú migráció közül legalább az egyiket foglalja magában) a romániai városi lakosság mintájában 15%, a Magyarországra irányuló almintában 2%. Ebből kiindulva (csak a munkavállalási szándékúakra koncentrálva) dolgozunk a 2.1 fejezet

7

BOP - országos reprezentatív (18 év feletti lakosság) adatfelvételek.

8

Urban Romania, 2005 - a városi lakosságra reprezentatív adatfelvétel.

9

A többiek egyéb, ismeretlen célból.

A Temporarily Living Abroad (TLA). Országosan reprezentatív többszörösen rétegzett (18 régió és 6 településtípus szerint) adatfelvétel, N=1400.

10

TÁRKI

13


A szcenáriójában a romániai migrációs potenciál 1%-os11 értékével12. A B szcenárió esetében az erdélyi almintában (ami a 3. melléklet tanúsága szerint az országos minta kb. ötöde) található magyar származásúak migrációs potenciáljával számolunk, ami a jelenleg folyó z előzetes adatfelvétel szerint kb. 5%. A későbbi becslési eljárás során egyfelől nem a teljes, hanem a releváns népesség (2. táblázat), másfelől nem csak a városi lakosság migrációs potenciálját fogjuk a becslés kiindulási pontjaként használni. 2. táblázat A migráció különböző módjait tervezők aránya a teljes és a releváns (18-55 éves korú) városi népességben (%) Teljes népesség

Releváns népesség

2195

1510

Munkát vállalna külföldön

11

15

Letelepedne

3

4

Üzletelne

3

4

Tanulna

3

4

Rokont látogatna

8

12

Turistáskodna

17

25

N

Urban Romania, 2005.

Kiegészítő gondolatok a rövidtávú (egy éven belüli) migrációs potenciál becsléséhez: Külföldön dolgozó: Mivel ez feltehetően részben annak tudható be, hogy az éppen külföldön munkát vállalók arányát13 ez a szám nem tartalmazza, ezért (feltételezve, hogy aki már migrált, az újra fog) a migrációs potenciál mértékét enyhén növekvő mértékben felfelé kell korrigálni. Tanulás Habár a tanulási szándék nem jelent egyértelműen munkavállalási vagy kitelepedési szándékot, de a tanulmányok befejezése után valószínűnek tűnik, hogy a fiatal diplomások nagy része legalább megpróbál elhelyezkedni az illető ország munkarőpiacán. Ám mivel ez ugyan csak hosszabb távon (Horváth, 2003) eredményez migrációt, de rövidtávon is jelenthet kiegészítő jövedelmet biztosító alkalmi vagy részmunkavállalást, ezért a migrációs potenciál becslése során ezt a tényezőt figyelembe vesszük.

A kombinált migrációs potenciál 15%-os értékéből kiindulva a 2. melléklet 4. táblázatának kb. 2-9%-os Magyarország felé irányuló migrációs potenciál alapján.

11

12

Feltételezve, hogy a városi és a falusi lakosság migrációs potenciálja nem különbözik lényegesen egymástól.

Horváth (2003) hívja fel a figyelmet arra, hogy a migrációs potenciál adatfelvételek mindig csupán azokra vonatkoznak, akik az adatfelvétel időpontjában otthon tartózkodtak- tehát kimaradnak az „elmozdulásban levők”, vagyis azok „akik közigazgatásilag Románia területén bejegyzett lakóhellyel rendelkeznek, román állampolgárságúak, de életvitelszerűen külföldön tartózkodnak”. E kör nagyságát a BOP olyan a kérdésekkel törekszik felmérni, melyekben a külföldön különböző státusban tartózkodó rokonokról kérdez (lásd később). 13

TÁRKI

14


Turizmus, rokonlátogatás A turizmus és rokonlátogatás sok esetben jelentheti a szezonális munkavállalás álcáját akkor, ha a potenciális migráns valamilyen oknál fogva nem kap/hat munkavízumot („áldiákok” és „álturisták”, Sandu 2000a, 2000b). Mivel ebbe a nem kis körbe (3. melléklet 4. táblázat) azok tartoznak, akik nagy valószínűséggel a fekete munkaerőpiacon (beleértve a koldulást és prostitúciót is) helyezkednek el, ezért ezzel a kategóriával sem számolunk a migrációs potenciál becslése során.

Háztartástagok külföldön és a korábbi migrációs tapasztalatok hatása a migrációs potenciálra Mint a 3. mellékletben látni fogjuk mind a háztartástagok külföldi munkavállalása, mind az egyén korábbi külföldi munkaerő-piaci tapasztalatszerzése növeli az újabb migráció bekövetkezésének esélyét. Ezek a megállapítások egybecsengenek a kumulált okság és a kapcsolati tőke elméletével egyaránt (Massey, 2001). Ebből következően a becslés következő fázisában a 3. táblázat adatai alapján azokat az egyéneket, akik korábban migráltak vagy ilyen terveket forgattak fejükben és/vagy akik olyan háztartásban élnek, ahol mások külföldön dolgoznak, egy változatban potenciális migránsként fogunk figyelembe venni. 3. táblázat A kérdezett és háztartástagjainak korábbi migrációs szándékaira vagy gyakorlatára vonatkozó kérdések (%)

Dolgozik-e valaki a háztartásból

BOP,

BOP,

BOP,

BOP,

BOP,

2001

2001

2004

2004

2005

május

november

május

október

május

12

12

9

14

5

5

6

külföldön? 14 Ön dolgozott-e (az utóbbi 10 évben) ide-

6

iglenesen külföldön? Az utóbbi 12 hónapban próbált-e mun-

5

5

kahelyet keresni külföldön?

14

2001 májusában a kérdés úgy szólt, hogy „Szülei vagy gyermekei közül valaki dolgozik-e (él-e) külföldön?”

TÁRKI

15


2. melléklet: A migrációs potenciál iránya Magyarország csak a rokonlátogatási célú utazások esetében tekinthető érzékelhető módon uticélnak a román városi lakosság országos mintáján, ahol a domináns irányok: munkavállalás céljából: Olaszország, Spanyolország üzleti célból: Olaszország, Németország, Spanyolország letelepedés céljából: Olaszország, Kanada, Spanyolország, USA tanulás céljából: Usa, Franciaország, Németország, Anglia turizmus céljából: Olaszország, Görögország rokonlátogatás céljából: Olaszország, , Spanyolország, Németország, USA, Magyarország 4. táblázat A migráció különböző módjait tervezők aránya és ennek iránya (migrációt tervez a következő 12 hónapban, %, városi lakosság, N=2195) Tervezi

Turizmus

Munka

Tanulás

Letelepedés

Üzlet

Rokonlátogatás

17

11

3

3

4

8

25

16

22

10

10

14

15

11

7

10

5

3

A migrációt tervezők megoszlása a célország szerint Olaszországba

19

31

Spanyolországba

8

17

Németországba

6

6

11

USA-ba

4

3

14

Franciaországba

6

3

13

Angliába

2

3

10

Magyarországra

3

2

Görögországba

13

3

Ausztriába

2

2

Kanadába

7

10

2 3

3

15

9

4

Svédországba

2

Egyiptomba

3

Egyéb

17

21

42

37

40

10

Összesen

100

100

100

100

100

100

Urban Romania, 2005. Az üres cellák esetében a célország aránya legfeljebb 1%, s ezek értékét az egyéb sorban összegeztük.

TÁRKI

16


A 2006-ban külföldi munkát tervezők (N=155, TLA, 2006) mentális térképén a következő országok szerepelnek: Olaszország 31%, Spanyolország 17%, Németország 8%, USA 5%, Magyarország 4%, Franciaország 4%. Olaszország és Spanyolország dominanciája a migráció szinte minden módja esetében arra utal, hogy a rendszerváltás utáni kirajzás mára olyan migrációs láncokat és diaszpórákat hozott létre, amelyek minden migrációs mozgásra erősen hatnak. A kivételek a letelepedés tengerentúli, a tanulás angolszász és nyelvrokonságon alapuló francia, illetve az informális munka és hagyományos diaszopóra rokonlátogatásai Magyarország felé.

TÁRKI

17


3. melléklet: A városi lakosság munkavállalási, kivándorlási és kombinált migrációs potenciáljának társadalmi bázisa 2005-ben

A különböző okokból külföldi utazók esetében a következő szociodemográfiai eltéréseket figyelhetjük meg (5. táblázat): a roma származásúak között magas a munkavállalás és a letelepedés célú migrációs potenciál mértéke, a bukarestiek között a munkavállalás kivételével minden, az olténiaiak esetében a munkavállalás, a dobrudzsaiak körében a tanulási és a turizmus célú migrációs potenciál mértéke magas, a turizmus a városi, továbbá a kivándorlás a nagyvárosok lakosságára jellemző inkább, a magas iskolai végzettség a turizmusra és a tanulási célú, a közepes a munkavállalási célú migrációra hajlamosít, a fiatalság körében a migrációs potenciál minden formájának esélye igen magas, a munkahellyel való rendelkezés és a magas jövedelem növeli a migrációs hajlamot.

TÁRKI

18


5. táblázat A következő évben külföldre utazni szándékozók aránya szociodemográfiai csoportonként a migráció típusa szerint (BOP, 2001 május, %) Tanulás

Turizmus

Összesen

Munka-

Kivándorlás

vállalás 10

18

18

14

-

11

30

26

11

20

16

10

-

25

-

15

37

-

21

-

-

25

-

Dobrudzsa

21

27

-

6

Partium-Mármaros

5

-

-

8

Bánát

15

-

-

-

Moldova

-

11

-

-

Havasalföld

-

11

-

9

7

-

9

Származás Roma

Magyar

Nem Férfi

Régió

Bukarest Olténia

Település Falu

-

Kisváros (30.000 – 100.000 lakos)

-

23

-

-

Város (100.000 – 200.000 lakos)

-

27

24

-

Nagyváros (200.000 – lakos)

-

31

-

21

Iskolai végzettség Egyetemet végzett

20

38

-

9

Gimnázium, főiskolát végzett

15

29

38

9

Szakiskola

-

-

28

-

Legfeljebb általános iskolát végzett

3

5

8

-

Kor 18-24 éves

29

38

43

31

25-34 éves

19

27

34

25

35-44 éves

-

-

27

-

55 éves

1

8

5

4

Gazdasági aktivitás Alkalmazásban álló

18

29

28

19

Állás nélküli, inkatív

-

11

13

-

16

33

24

-

-

12

13

-

Jövedelem Magas jövedelmű Alacsony jövedelmű

TÁRKI

19


A magyar származásúak kivételével számok csak ott szerepelnek, ahol az átlagtól legalább 5%os eltérés volt. Ha egy szociodemográfiai dimenzió egy migrációs mód esetében sem bizonyult szignifikánsnak (például Erdély), az egyáltalán nem szerepel a táblázatban. Frisebb, többféle változót tartalmazó, de csak a városi lakosságra vonatkozó adatok alapján (611. táblázatok) a következő megállapításokat tehetjük: a külföldi munkavállalásra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: férfi, fiatal szakmunkásképzőben végzett, szakmunkásként dolgozik vagy munkanélküli, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, alacsony a háztartási és saját jövedelme, optimista, kivándorlásra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: fiatal, roma származású, bukaresti vagy erdélyi lakos, főiskolát végzett, munkanélküli vagy tanuló, van külföldi kapcsolati tőkéje, háztartástagjai között van olyan, akinek van migrációs tapasztalata, alacsony a jövedelme, tud angolul, magas kombinált migrációs potenciálra hajlamosító tényező, ha a megkérdezett: férfi, fiatal, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, tud angolul, optimista Magyarország felé irányuló magas kombinált migrációs potenciálra hajlamosító tényező15, ha a megkérdezett: 25-34 éves, magyar származású, partimimármarosi vagy erdélyi, dolgozott külföldön, van külföldön kapcsolati tőkéje, optimista és alacsony a jövedelme.

15

A kis elemszám miatt csak a mintához képest kiugróan nagy eltéréseket említjük.

TÁRKI

20


6. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának szociodemográfiai jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

235

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

323

(31)

1510

60

52

47

(66) Nem

Férfi

61

50 Kor

18-24

29

35

31

19

17

25-34

29

33

30

33

23

35-44

26

24

25

19

27

45-54

15

8

13

29

30

55

1

0

1

0

3

Származás Magyar

6

3

5

32

6

Roma

2

5

2

0

2

Településnagyság - 30 000

22

17

22

29

21

30-100 000

20

20

18

10

21

100 – 200 000

15

17

16

38

19

200-

27

15

26

16

23

Bukarest

16

31

18

7

16

Régió Máramaros

9

5

9

32

8

Bánát

4

0

4

3

4

Olténia

9

6

8

3

9

Munténia

18

13

16

0

16

Dobrudzsa

4

0

4

0

6

Erdély

21

33

22

52

22

Moldova

20

12

21

3

18

Bukarest

16

31

18

7

16

Urban Romania, 2005. Ha NINCS kiemelés, akkor a táblázatban szereplő változó eltérése a minta átlagától szignifikáns.

TÁRKI

21


7. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának munkaerő-piaci jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

235

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

323

(31)

1510

(66) Iskolai végzettség

Max. középiskola

17

15

14

23

18

Szakképző

27

15

20

23

20

Főiskola

46

58

49

44

46

Egyetem

10

12

17

10

16

Munkaerő-piaci státusz Vállalkozó

6

3

8

X

5

Vezető-értelmiségi

4

15

12

X

13

Adminisztrátor, technikus

4

4

5

X

7

Szakmunkás

37

24

28

X

30

Segédmunkás

14

10

13

X

11

Munkanélküli

15

15

12

X

6

Tanuló

9

18

13

X

9

Htb

9

9

9

X

10

Nyugdíjas

2

2

0

X

10

X = Kis elemszám Urban Romania, 2005. Ha NINCS kiemelés, akkor a táblázatban szereplő változó eltérése a minta átlagától szignifikáns.

8. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának kapcsolati tőkéje a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

N

235

(66)

323

(31)

1510

Van külföldön ismerőse

66

71

67

84

48

Van külföldön rokona

57

59

60

77

48

Van külföldön barátja

67

76

68

84

46


TÁRKI

22


9. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának migrációs tapasztalatai a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna Letelepedne N Dolgozott 1990 óta külföldön Dolgozott háztartásából valaki 1990 óta külföldön Most dolgozik valaki a háztartásból külföldön

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra16

235

(66)

323

(31)

1510

20

14

19

48

9

25

29

27

32

19

16

14

17

23

12


10. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának jövedelmi és vagyoni jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna N

235

Letelepedne (66)

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

323

(31)

1510

Egy főre jutó háztartási jövedelem kvintilis 1

26

20

20

19

19

2

22

12

19

23

19

3

11

8

9

10

11

4

21

27

23

29

23

5

10

17

16

7

15

Nem tudja

10

16

13

12

13

Személyes jövedelem kvintilis 1

32

32

30

48

23

2

16

12

13

13

16

3

12

11

10

7

12

4

16

15

14

13

17

5

20

23

27

16

23

Nem tudja

4

7

6

3

9

Vagyonos (min10 12-ból)

6

14

13

13

13


16

Akinek kombinált migrációs potenciálja Magyarországra irányul (N = 31), azok 97%-a már járt, 26%-a már dolgozott itt.

TÁRKI

23


11. táblázat A munkaerő-piaci, letelepedési célú, kombinált (általános és Magyarországra irányuló) migrációs potenciáljának egyéb szociológiai jellemzői a releváns városi népességben (%) Munkát vállalna

Letelepedne

MIGPOTMI

Összesen

Bárhová

Magyarországra

N

235

(66)

323

(31)

1510

Jövőre jobban fognak élni

44

36

46

48

35

Magyar nyelvtudás

12

13

12

68

13

Roma nyelvtudás

4

8

3

3

3

Angol nyelvtudás

46

66

55

44

43


TÁRKI

24


4. melléklet: A nominális és vásárlóerő-paritáson mért keresetek értéke Romániában és Magyarországon A potenciális migráns otthoni megélhetése olcsóbb, mint a magyarországi, amit a két ország árszínvonalában meglévő különbségeket is figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson mért jövedelmekkel lehet kimutatni. A KSH 2004 évi árakra végzett tényleges személyes fogyasztás szemléletű összehasonlítást a román és a magyar bérek között. A két ország bérszínvonalának különbsége a nominális összehasonlításnál ekkor sokkal kisebb. 12. táblázat Nominális és vásárlóerő-paritáson számított magyar és román éves átlagos keresetek (euró, 2004, tényleges személyes fogyasztási szemlélet alapján) Éves nominális keresetek

Éves vásárlóerő-paritáson számított kereset

Magyar keresetek

7382

11922

Román keresetek

2443

5653

Román-magyar keresetarány (%)

43,2

61,9

Forrás: személyes adatközlés

TÁRKI

25


5. melléklet: Egy főre eső GDP 13. táblázat Egy főre eső GDP (vásárlóerő-paritáson (EU25=100) 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

EU 15

110,2

110

109,6

109,3

109

108,6

108,3

Németország

113,7

111,9

110

108,5

108,1

108,0

109,3

Ausztria

125,2

125,8

122,1

120

120,3

121,7

122,5

Magyarország

51,8

54

56,9

59,1

60,1

60,9

61,4

Románia

25,4

24,9

26,2

28,1

29,9

32,1

34,7

Bulgária

26,1

26,5

28

28,3

29,7

30,5

32,1

Forrás: EU online adabázis http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=detailref &language=en&product=STRIND_ECOBAC&root=STRIND_ECOBAC/ecobac/eb011

TÁRKI

26


6. melléklet: A munkaerő-piaci hiány és a romániai munkaerő ágazati szerkezete 1. ábra A romániai munkavállalók száma és a hiány mértéke (a munkavállalók számának csökkenő sorrendjében)

2500 2000 1500

19 230

román engedélyes fő hiányzó létszám fő

1000 500

92

91

Eg Eg ysze ys rű 51 ze sz rű ol K g. er m es ez fo k. gl ő ga ,v . e z nd d. 74 é f 73 og V as glát l. K -é ói ön p sf .f ny é og űi 76 pa mi p l. a r Ép i ri fo í tő fog g lal 81 ip ko l . Fe a ri 61 zá fo so M ldol gl k al ez g. ko ip őg . z a gé ás 32 z Eg dasá pe k ok gi és ke zs ze é g fog lő lal üg i k y o if 83 z ás og M ok la ob lk i oz lg 72 36 ás ép Él ok G az elm ek ke da isz ze sá er lő gi ip i ,p 21 ar én M if z 75 űsz a inté ogl. ze ki H ti ,t áz üi e i r ip -k m 22 ., . t ve ud Eü g . -i fo eg ye si gl . ye p, 53 te r a m N k t. i, em f. a n fősi k ya . f gi sz ogl. ol g. fo gl .

0

Forrás ÁFSZ munkavállalási engedélyek 2005 december 31-én és FMM Munkaerő-piaci előrejelzés 2006-ra

TÁRKI

27


7. melléklet A román állampolgárok bevándorlásának pótlólagos hatása a foglalkoztatottak létszámára és összetételére 1. A foglalkoztatottak száma Magyarországon és a migránsok várható száma Romániából, nemek szerint

14. táblázat A potenciális migránsok aránya a hazai foglalkoztatottakhoz képest, nemek szerint Férfiak

Nők

Együtt

Férfiak

ezer fő

Nők

Együtt

%

A) szcenárió (Románia, 15-50 éves népességének 1 %-a) Magyar foglalkoztatottak Potenciális migráns románok Együtt

2 101

1 777

3 879

97,1

97,2

97,2

62

51

114

2,9

2,8

2,8

2 164

1 828

3 992

100,0

100,0

100,0

99,1

99,1

B) szcenárió (Erdélyi magyarság, 15-50 éves népességének 5 Magyar foglalkoztatottak

2 101

1 777

3 879

%-a17

99,0

Potenciális migráns erdélyi magyarok

20,4

16,7

37,2

1,0

0,9

0,9

Együtt

2 122

1 794

3 916

100,0

100,0

100,0

Összességében a várható migráció nem túl nagy a magyar munkaerőpiacon, a két becslés szerint a hazai foglalkoztatottak számát 1-3%-kal növelheti a román migráció, különösen az erdélyi magyarság migrációja alapján várhatóak szerényebb eredmények.

17 15-50 éves erdélyi és partiumi magyar népesség (forrás: megyék szerinti népesség, román KSH népességstatisztika, 2003. júl. 1.; erdélyi régióként figyelembe vett megyék: Alba, Arad, Bihor, Bistriţa-Năsăud, Braşov, Caraş-Severin, Cluj, Covasna, Harghita, Hunedoara, Maramureş, Mureş, Satu Mare, Sălaj, Sibiu, Timiş; etnikai arányra National Institute of Statistics adatai. (http://www.recensamant.ro/pagini/tabele/t40a.pdf). Nemek szerinti különbség a 2001 arányok szerint (Örkény, 2003)

TÁRKI

28


2. A foglalkoztatottak száma Magyarországon és a migránsok várható száma Romániából, életkorcsoportok szerint

15. táblázat A potenciális migránsok aránya a hazai foglalkoztatottakhoz képest, korcsoportok szerint A) szcenárió (Románia, 15-50 éves népességének 1 %-a) 15–19

20–24

25–29

30-34

35-39

40-44

45--49

50-64

15-64

Magyar foglalkoztatottak

20,4

257

581,1

549,8

542

457,8

534,5

936

3878,6

Potenciális migráns románok

8,6

19,3

32,6

21,4

11,7

11,3

9,1

Együtt

29,0

276,3

613,7

571,2

553,7

469,1

543,6

936,0

3992,6

114,0

Új migránsok várható aránya a magyar munkaerőpiacon, % Magyar foglalkoztatottak

70

93

95

96

98

98

98

100

97


30

7

5

4

2

2

2

0

3

Együtt

100

100

100

100

100

100

100

100

100

B) szcenárió (Erdélyi magyarság, 15-50 éves népességének 5 %-a) Magyar foglalkoztatottak

20,4

257

581,1

549,8

542

457,8

534,5

936

3878,6


2,8

6,3

10,6

7,0

3,8

3,7

3,0

0,0

37,2

Együtt

23,2

263,3

591,7

556,8

545,8

461,5

537,5

936,0

3915,8

Új migránsok várható aránya a magyar munkaerőpiacon, % Magyar foglalkoztatottak

88

98

98

99

99

99

99

100

99


12

2

2

1

1

1

1

0

1

Együtt

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Korcsoportonként eltérő a migráns munkavállalók munkaerő-piaci jelenléte, életkor szerint nagy különbségeket mutat a munkaerő-piaci súlyuk, magas a fiatalok körében és az életkorral fokozatosan csökken.

3. Foglalkoztatottak száma Magyarországon (15-64 évesek) és migránsok várható száma Romániából, régiónként A migráns munkavállalók elképzelései a magyarországi munkavállalásról nagy eltérést mutatnak a megcélzott földrajzi területek szerint. Erőteljesen koncentrálódnak a külföldiek a fővárosban18. Tudjuk továbbá, hogy a munkavállalók jelentős részének (40%-nak) valójában mindegy, hol talál munkát, de feltételeztük, hogy esetükben nagyjából hasonló eloszlást mutat a ténylegesen megvalósult munkavállalás, mint a preferenciával rendelkezőké az egyes régiókban.

A regionális elképzelések vizsgálatához a 2001. vizsgálat eredményeit használtuk, ez a teljes határon túli magyarságra vonatkozott, ennek háromnegyede volt erdélyi (Örkény, 2003).

18

TÁRKI

29


16. táblázat A potenciális migránsok aránya a hazai foglalkoztatottakhoz képest, régiónként A) szcenárió Lehetséges migráns román állampolgár (15-50 évesek) Foglalkoztatott Megoszlás e fő %

B) szcenárió Új migráns erdélyi magyarok (15-50 évesek) Foglalkoztatott Megoszlás e fő %

Budapest Magyar foglalkoztatottak

753

93,0

753

97,6


57

7,0

18,6

2,4

Együtt

810

100,0

771,6

100,0

Észak-Magyarország Magyar foglalkoztatottak

416,6

95,2

416,6

98,4


20,9

4,8

6,8

1,6

Együtt

437,5

100,0

423,4

100,0

1233,3

8113,8

1233,3

99,6

15,2

1,2

5,0

0,4

1248,5

8115,0

1238,3

100,0

1475,7

98,6

1475,7

99,5

20,9

1,4

6,8

0,5

1496,6

100,0

1482,5

100,0

Dunántúl* Magyar foglalkoztatottak Potenciális migráns románok Együtt

Alföld** Magyar foglalkoztatottak Potenciális migráns románok Együtt

Összesen Magyar foglalkoztatottak

3878,6

97,1

3878,6

99,1


114,0

2,9

37,2

0,9

Együtt

3992,6

100,0

3915,8

100,0

*Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl együtt, ** Észak- és Dél-Alföld és Pest megye

A potenciális munkavállalás mindkét szcenárió esetében jelentős fővárosi koncentrálódást mutat. Ezen a helyi munkaerőpiacon a migránsok a hazai foglalkoztatottak 2,5-7 %-át teszik ki. A román munkavállalás meglepően kicsi részben irányul a két ország határához közeli alföldi régióba, valójában ez a legkevésbé preferált célja a potenciális munkaerő-migrációnak. Ez arra utal, hogy a regionális közelség nem annyira fontos szempont, mint a remélt keresetek regionálisan várható különbségei. Figyelemreméltó azonban, hogy a Dunántúl munkaerőhiányos területei, ahol egyébként a külföldi munkaerő, így a gyorsan növekvő számú szlovák munkavállaló, jelent meg, kevésbé vonzóak a Romániából érkezők számára. A keresett munka jellege alapján, a kialakult kapcsolati hálókat mozgósítva inkább remélnek a főváros térségében megfelelő munkát.

TÁRKI

30


8. melléklet: A magyar és román keresetek ágazati szerkezete 17. táblázat A magyar és román keresetek ágazati szerkezete, átlagos kereset=100 Ágazat

Magyar

Román

Ágazat kód Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Ipar

Magyar bérarányok

Román bérarányok

Magyar/román arány eltérés

Bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

A,B

1

62,0

71,2

69,4

71,0

-7,4

0,2

2

2

72,8

78,2

79,6

81,0

-6,8

-2,8

94,1

96,0

98,5

99,3

-4,4

-3,3

106,4

104,8

181,9

176,0

-75,5

-71,2

91,2

93,8

86,4

87,9

4,9

5,9

C–E

Bányászat

C

Feldolgozóipar

D

10+12+13+14

Élelmiszer

DA

15

79,7

84,7

75,9

77,2

3,8

7,5

Textilipar

DB,DC

17

54,6

64,8

67,8

70,0

-13,2

-5,3

59,4

62,7

Fafeldolgozás

DD,DE

80,4

84,3

58,4

60,5

22,0

23,8

21

86,0

87,8

22

89,3

88,5

213,1

209,6

-82,9

-86,1

24

133,5

132,5

25

88,1

89,4

18

Vegyipar

DF–DH

20

23

130,2

123,5

Egyéb

DI

26

94,3

96,1

100,9

101,5

-6,6

-5,5

Fémalapanyag,

DJ

27

88,1

91,5

131,6

131,9

-43,5

-40,4

98,0

98,6

101,7

102,3

-3,2

-2,2

30

69,9

69,6

31

88,5

91,2

32

143,8

144,7

33

111,4

110,6

34

109,4

110,7

35

129,3

128,8

65,7

68,5

-6,0

0,6

0,0

0,0

153,9

152,0

-26,7

-30,9

40

175,8

172,7

41

101,8

102,6

87,4

87,8

-22,5

-15,6

28 Gépipar

Egyéb ipar Villamos-energia

DK– DM

DN

29

36

E

98,5

59,7 127,2

100,1

69,0 121,1

Építőipar

F

45

64,9

72,1

Kereskedelem

G

50+51+52

82,3

86,4

79,0

79,2

3,4

7,3

Szálláshely

H

55

59,9

68,5

63,8

65,4

-3,9

3,1

TÁRKI

31


Ágazat

Szállítás

Magyar

I

Román

Magyar bérarányok

Román bérarányok

Magyar/román arány eltérés

Ágazat kód

Bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

60

103,9

103,5

99,4

99,4

4,5

4,1

61

127,6

126,6

62

230,3

219,9

63

137,1

136,0

64

162,8

159,8

641

84,2

89,1

Pénzügyi

J

65

232,1

203,7

284,9

276,6

-52,8

-72,9

Ingatlanügyletek,

K

66

97,3

98,0

195,3

189,7

-97,9

-91,7

158,4

158,5

72+73 Közigazgatás,

L

75

135,8

126,5

157,8

154,8

-22,0

-28,3

Oktatás

M

80

119,4

113,4

102,2

100,0

17,2

13,4

Egészségügyi

N

85

93,0

95,4

88,5

89,2

4,5

6,2

71,7

73,7 -2,3

0,5

90 Egyéb szolgáltatás

05+67+70+71 O

+74+91+92+9

90,5

93,5

92,8

92,5

100,0

100,0

100,0

100,0

3+99

Nemzetgazdaság Magyar minimálbér

56,5

Forrás: magyar ill. román Statisztikai Hivatal

TÁRKI

32

Szempontok a román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékeléséhez 1

Recommend Documents