A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja

LEZÁRVA: 2005. november 6.


TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ .......................................................................................................................... 6 2. HELYZETFELTÁRÁS ....................................................................................................... 7 BEVEZETÉS.............................................................................................................................. 7 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI ............................................................ 8 TERMÉSZETI JELLEMZŐK ......................................................................................................... 8 TELEPÜLÉSSZERKEZET, KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER.............................................................. 12 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI ........................................................... 16 A kistérség gazdaságának általános jellemzői ................................................................. 17 Jellemző ágazati szerkezet ................................................................................................ 18 A kistérségben működő vállalkozások .............................................................................. 19 A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai .............................................. 25 Az agrárium helyzete ........................................................................................................ 28 Az ipar helyzete ................................................................................................................ 36 Kereskedelem és szolgáltatás helyzete ............................................................................. 39 Turizmus helyzete ............................................................................................................. 41 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI FOLYAMATAI ........................................................ 50 Demográfiai helyzet ......................................................................................................... 50 Nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete ........................................................................... 55 Egészségügyi helyzet ........................................................................................................ 56 Szociális helyzet................................................................................................................ 58 Oktatási helyzet ................................................................................................................ 63 Kistérség kulturális, sport és szabadidős tevékenységeinek helyzete ............................... 66 A kistérség civil szervezetei, belső-és külső kapcsolatai .................................................. 68 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG MŰSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE ................................. 69 Közlekedési infrastruktúra ............................................................................................... 69 Infokommunikációs infrastruktúra ................................................................................... 72 Környezeti állapot ............................................................................................................ 73 3. SWOT ANALÍZIS.............................................................................................................. 77 ERŐSSÉGEK ....................................................................................................................... 77 GYENGESÉGEK................................................................................................................. 79 LEHETŐSÉGEK ................................................................................................................. 81 VESZÉLYEK ....................................................................................................................... 83 4. JÖVŐKÉP........................................................................................................................... 85 5. STRATÉGIAI CÉLOK ..................................................................................................... 87 1. STRATÉGIAI CÉL: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZÓ FELZÁRKÓZÓ KISTÉRSÉGI GAZDASÁG 87 2. STRATÉGIAI CÉL: STABILIZÁLÓDÓ NÉPESSÉGŰ, TUDATOS ÉS ÖSSZETARTÓ KISTÉRSÉGI TÁRSADALOM ........................................................................................................................ 93 3. STRATÉGIAI CÉL: MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KISTÉRSÉGI KÖRNYEZET .... 96 6. PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK ................................................................................ 99 1. STRATÉGIAI CÉL: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZÓ FELZÁRKÓZÓ KISTÉRSÉGI GAZDASÁG 99 1.1. prioritás: Helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása .............. 99

3

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja 1.1.1. intézkedés: Vállalkozások letelepedését és működését segítő kistérségi vállalkozói központ létrehozása ................................................................................... 99 1.1.2. intézkedés: Vállalkozói kapcsolatok erősítését és menedzsment ismeretek bővítését szolgáló programok kidolgozása ................................................................ 102 1.1.3. intézkedés: Nagyatádi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése ......................... 104 1.2. prioritás: Gyógyvízre épülő turisztikai élménylánc kialakítása .............................. 106 1.2.1. intézkedés: Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése .............................. 106 1.2.2. intézkedés: Nagyatádi Városi Strandfürdő továbbfejlesztése. ......................... 108 1.2.3. intézkedés: Turisztikai programcsomagok kifejlesztése és a turisztikai attrakciók ismertségének javítása ................................................................................................ 110 1.2.4. intézkedés: Minősített szállásférőhelyek bővítése ........................................... 113 1.2.5. intézkedés: Konferenciaturizmus feltételeinek kialakítása .............................. 115 1.2.6. intézkedés: Ökoturisztikai attrakciók fenntartható fejlesztése ......................... 117 1.2.7. intézkedés: Kerékpár túraútvonal-hálózat fejlesztése ...................................... 119 1.2.8. intézkedés: Vadgazdálkodáson alapuló vadászati lehetőségek jobb kihasználása .................................................................................................................................... 122 1.3. prioritás: Tradicionális és innovatív agrárágazatok fejlesztése ............................. 124 1.3.1. intézkedés: Biogazdálkodás elterjesztése, bioélelmiszerek előállítása ............ 124 1.3.2. intézkedés: Legelőre alapozott állattartás elterjesztése .................................... 126 1.3.3. intézkedés: Integrációk, termelői és értékesítési szövetkezetek szervezése .... 129 1.3.4. intézkedés: Kistérségi agrármarketing tevékenységek ösztönzése .................. 131 1.4. prioritás: Helyi adottságokra épülő ipari ágazatok fejlesztése .............................. 133 1.4.1. intézkedés: Faipari vállalkozások hozzáadott érték termelő képességének javítása ........................................................................................................................ 133 1.4.2. intézkedés: A Nagyatádi Konzervgyárra épülő zöldség-gyümölcs klaszter kialakítása ................................................................................................................... 136 1.4.3. intézkedés: Helyi kézműves és hagyományos feldolgozó szakmák újraélesztése .................................................................................................................................... 140 1.4.4. intézkedés: A fémfeldolgozás és gépipar fejlesztése ....................................... 142 1.5. prioritás: Alternatív vidéki jövedelemszerzési lehetőségek javítása ....................... 144 1.5.1. intézkedés: Véd- és haszonerdők telepítése gyenge termőadottságú területeken .................................................................................................................................... 144 1.5.2. intézkedés: Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása gyógynövénnyel, alternatív energiatermelésre alkalmas növényekkel ...................... 146 2. STRATÉGIAI CÉL: STABILIZÁLÓDÓ NÉPESSÉGŰ, TUDATOS ÉS ÖSSZETARTÓ KISTÉRSÉGI TÁRSADALOM ...................................................................................................................... 148 2.1. prioritás: Hozzáférhető, helyi szükségleteken alapuló és emberközeli egészségügyi szolgáltatások kiépítése .................................................................................................. 148 2.1.1. intézkedés: Nagyatádi gyógykórház rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése ........................................................................................................ 148 2.1.2. intézkedés: Egészségügyi alap- és szakellátás hatékonyságának növelése ...... 150 2.2. prioritás: Emberközpontú, költséghatékonyan működtethető szociális ellátórendszer kiépítése .......................................................................................................................... 152 2.2.1. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése és piacosítása .............................. 152 2.2.2. intézkedés: Idősek gondozása alternatív módszerek bevezetésével ................. 154 2.2.3. intézkedés: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése.............. 156 2.3. prioritás: Piaci igényekre alapozott gyakorlatorientált oktatási rendszer kialakítása ........................................................................................................................................ 159 2.3.1. intézkedés: Helyi igényekre épülő, költséghatékony alapfokú oktatási és nevelési intézményrendszer kialakítása ..................................................................... 159

4

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja 2.3.2. intézkedés: Munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzési struktúra továbbfejlesztése, gyakorlati képzőhelyek számának növelése ................................. 162 2.3.3. intézkedés: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához, támogatásához igazodó speciális képzési programok lebonyolítása .......................... 165 2.4. prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közösségi és munkaerőpiaci reintegrációjának támogatása........................................................................................ 167 2.4.1. intézkedés: Speciális foglalkoztatási program az alacsony képzettségű munkanélküliek számára ............................................................................................ 167 2.4.2. intézkedés: Termelőiskola létesítése ................................................................ 170 2.4.3. intézkedés: Pályakezdő fiatalok támogatása, letelepítése ................................ 173 2.4.4. intézkedés: Komplex romaprogramok ............................................................. 175 2.4.5. intézkedés: Integrációs programok kidolgozása fogyatékkal élők számára ..... 179 2.5. prioritás: A civil szféra aktivitásának növelése....................................................... 181 2.5.1. intézkedés: Egyesületek, civil szervezetek, kulturális csoportok támogatása, újak szervezése ................................................................................................................... 181 2.5.2. intézkedés: Régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése és működtetése ........................................................................................................... 183 2.5.3. intézkedés: Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, határon túli térségekkel .............................................................................................. 185 3. STRATÉGIAI CÉL: MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KISTÉRSÉGI KÖRNYEZET ... 187 3.1. prioritás: Települési funkciók harmonikus fejlesztése ............................................ 187 3.1.1. intézkedés: Városrehabilitációs akciók lebonyolítása Nagyatádon ................. 187 3.1.2. intézkedés: Művészeti és kulturális aktivitás háttérfeltételeinek biztosítása ... 190 3.1.3. intézkedés: Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép érdekében .................................................................................................................................... 192 3.2. prioritás: Infrastrukturális ellátás térségi igényeken alapuló fejlesztése ............... 194 3.2.1. intézkedés: Infokommunikációs infrastruktúra fejlesztések támogatása, ”intelligens” kistérség kialakítása .............................................................................. 194 3.2.2. intézkedés: A kistérség külső és belső elérhetőségének javítása ..................... 198 3.2.3. intézkedés: Közösségi közlekedési rendszer megalapozása ............................ 203 3.2.4. intézkedés: Szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztése ................................. 205 3.2.5. intézkedés: Ivóvízminőség javítását szolgáló beruházások megvalósítása ...... 207 3.2.6. intézkedés: Kapcsolódás a regionális hulladékgazdálkodási programhoz ....... 209 3.2.7. intézkedés: Helyi igényekre alapozott vezetékes földgáz-szolgáltatás bővítése .................................................................................................................................... 212 3.3. prioritás: Természeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása ......................... 214 3.3.1. intézkedés: Erdős és vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok, élőlények megóvása ................................................................................................... 214

5


1. BEVEZETŐ A Rinyamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 1995-ben, 18 település közreműködésével alakult meg. A szervezetet alkotó települések elsősorban a közös érdekeik hatékonyabb

érvényesítése

és az eredményesebb együttműködés

érdekében hozták létre társulásukat. A Rinyamenti kistérség fejlesztési céljait 2000-ben a Rinyamenti kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési Programjában fogalmazták meg. A program általános célkitűzésének a vidéken, főként a falun élő lakosság megélhetési körülményeinek, életminőségének a javítását, a természeti erőforrások megóvását tekintette. Jelen program a 2000-ben elkészített program komplex felülvizsgálata és ennek alapján egy új, egységes szerkezetbe foglalt stratégiai fejlesztési program kidolgozása a 2007-2015 közötti időszakra. Jelen programot a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (DDRFÜ) készítette. Témavezető: Márton György, fejlesztési igazgató, DDRFÜ Szakértők: Szilágyi Éva, projektfejlesztési csoportvezető, DDRFÜ Egyed Árpád, kistérségi menedzser, Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Hőnyi Pál, ügyvezető, Hozam Kft. Csiba Zsuzsanna, projektmenedzser, Hozam Kft.

6


2. HELYZETFELTÁRÁS Bevezetés A Rinyamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 1995-ben, 18 település közreműködésével alakult meg. A szervezetet alkotó települések elsősorban a közös érdekeik hatékonyabb

érvényesítése

és az eredményesebb együttműködés

érdekében hozták létre társulásukat. A statisztikai kistérség az együttműködése során számtalan közös pályázaton szerepelt eredményesen, és több közös projektet valósított meg. Az elmúlt évek együttműködésének tapasztalatai egyértelművé tették és erősítették a települések további közös erőfeszítéseinek szándékát, és az együttműködés területeinek kiszélesítését. A tervszerű területfejlesztési és vidékfejlesztési munka végzése érdekében a társulás 2003-ban, a vidékfejlesztési munka erősítése érdekében a (a korábbi gyakorlattól eltérően) közvetlen irányítása és ellenőrzése alá vonta ezeket a tevékenységeket, és a kistérségi menedzsert. A vidékfejlesztési program általános célkitűzésének a vidéken, főként a falun élő lakosság megélhetési körülményeinek, életminőségének a javítását, a természeti erőforrások megóvását tekintettük. Jelen program a Rinyamenti Térségfejlesztési és Információ Közhasznú Társaság által 2000-ben elkészített program felülvizsgálata, illetve átdolgozása. A vidékfejlesztési kistérség területe egybeesik a statisztikai kistérséggel. A KSH által meghatározott határok módosítását semmi nem indokolta, ezért változatlan maradt. A jelenlegi program az egész kistérség területére kiterjed.

7


A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. A változatos természeti adottságokkal rendelkező megye területe 6036 km2, amely az ország területének 6,5%-a, és ezzel a Dunántúl legnagyobb területű megyéje. A megye 14 városában és 230 községében 334 065 ember él, amely hazánk népességének mindössze 3,3%-a. Népsűrűsége 55 fő/km2, amely messze elmarad a régiós, illetve országos értékektől.(a régiós népsűrűség 69 fő/km2, az országos pedig 109 fő/km2), Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy Somogy az ország legritkábban lakott megyéje. Megyék népsűrűsége 2004

Csongrád

Békés

Bács-

Szabolcs-

Jász-

Hajdú-

Nógrád

Heves

Borsod-

Tolna

Somogy

Baranya

Vas

Zala

Győr-

Veszprém

Komárom-

Fejér

Pest

180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Népsűrűség, fő/km2

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 - saját szerkesztés

Somogy megye kilenc kistérségből áll, ezek egyike a Rinyamenti kistérség, területe 647,07 km2, a megye területének 10,7%-a. A kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17 községben 28.222 ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fő/km2-es népsűrűség azt jelzi, hogy a térség a megyei átlagnál is ritkábban lakott.

Természeti jellemzők A kistérség területe földrajzilag a Dunántúli-dombság, ezen belül a Belső-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemző a síkvidéki

8

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja jelleg, amelyet É-D-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá. Helyenként a széles hátú, magasabbra tornyosuló buckaalakzatok is felismerhetők. A lapályokon gyakori a vízelöntés. A tengerszint feletti magasság minimuma 107 m, a maximuma 193 m, az átlagos magassága 140 m. A talaj somogyi homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több területen tetején lösztakaróval. A pangó-vizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző a rozsdabarna, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, réti erdőtalaj, sajnos átlagos aranykorona értékük nem túl magas. Az éghajlat szubmediterrán klímahatás alatt áll. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék, általában kiegyensúlyozottak. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,5 C. Az átlagos téli hőmérséklet 3,8 C, a fagyos napok száma 85-115 közötti, a hótakarós napok száma 35-40 Az első fagyos napok október második felében fordulnak elő, míg az utolsó fagyokra márciusban lehet számítani. A leghidegebb hónap január, ekkor az átlagos hőmérséklet –0,9 C Az első havazás november második felében szokott elfordulni. Az átlagos nyári hőmérséklet 18,9 C, hőségnapok száma 16. A napsütéses órák száma 1300-1400 között mozog. A legmelegebb hónap július, amikor az átlaghőmérséklet 20,4 C. Az éves átlagos csapadék mennyisége 700-800 mm. A minimális éves csapadék alig több mint az átlagos évi csapadék fele, kb. 390-450 mm. A maximális éves csapadék meghaladja az évi 1200 mm-t. A legcsapadékosabb hónap június, ekkor az átlag meghaladja a 80 mm-t. Az uralkodó szélirány északi, észak-nyugati, észak-keleti. A kistérség jelentősebb vízfolyása a Rinya patak és ágai, átlagosan 50 m 3/s vízhozammal. Ezen kívül a felszínt átszabdalják a kisebb vízfolyások. Ezek zömét, főleg a nagyobbakat valamilyen “Rinya” névvel illetik, a többi vízfolyást pedig az

9

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja eredés helyére utaló, vagy a folyásához kapcsolódó helynévről nevezték el. Ezek az árkok többségében csak a csapadékos időszakban szállítanak jelentősebb mennyiségű vizet, egyébként csak a belvíz elvezetésében van jelentős szerepük, mert a forrásaik nem képesek jelentősebb vízhozamra. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentős része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó - őslápos -, a Baláta. A tavak jelentős része gazdasági társaságok tulajdonában van, de pár halastó magánkézbe került, ezen kívül önkormányzati tulajdonban is van pld. a nagyatádi csónakázó tó. A Nagyatádi kistérség ásványi kincsekben rendkívül szegény. Bányászat a területen csak az építkezéseknél felhasználható homokra terjed ki. A szomszédos Dráva menti területeken kavicskitermelés folyik. A térség jelentős felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A kutató fúrások szinte mindenhol találtak jelentős mennyiségű és hasznosításra alkalmas termálvizet. Geológiai vizsgálatok szerint a felszín alatt olyan jelentős mennyiségű termálvíz található, hogy a jelenleg kitermelt víz mennyisége növelhető anélkül, hogy ez veszélyeztetné a termálvíz- készletet. Ennek az oka, hogy Magyarország geotermikus adottságai rendkívül kedvezőek. A Pannon medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál és jó szigetelésű üledékek töltik ki, így lefelé haladva 100 m-enként a vizek hőmérséklete 5 C-kal emelkedik. Ez érvényes a Somogyi dombságra is, ezért van itt ilyen sok termálvízforrás. A magasabb hőfokú, 70 C hévizek a paleogén és mezoós rétegekben tárolódnak és törnek a felszínre 900-1400 m mélyről, a fúrások csővezetékein. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentősebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon működik, amely a gyógyfürdőt, illetve a városi termál-és strandfürdőt látja el termálvízzel. Nagykorpádon a 80-as évekig két termálmedencével üzemelt egy tisztasági fürdő. 800 m mélységből az

10

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja 56 C-os vizet kompresszoros szivattyúzással emelték ki, így az üzemeltetés drága volt, ezért ezt a fürdőt bezárták. Taranyban szintén működik egy kút, melynek 65 C-os vizét 1300 m mélységről nyerik, naponta 160 m3-t. A kút pozitív, tehát üzemeltetése alacsony költségű, korábban kertészeti célokra is hasznosították. A taranyi kétmedencés fürdőt naponta átlagosan 40-50 fő látogatja, így a kihasználtság hatásfoka igen alacsony. A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek közül legjelentősebb a Baláta tó és környéke, mely a Kaszói Erdőgazdaság Rt területén fekszik és mintegy 174 ha kiterjedésű. 1941-től természetvédelmi terület, ma már a Duna-Dráva Nemzeti Park része lett. A Baláta ősláp a történelem előtti idők tanúja, a mérsékelt égövi őstermészet megmaradt kis szigete. Sajátos mikroklímájával a jégkorszaki és trópusi eredetű állat- és növényfajok utolsó tenyésző helye. Az ember alig járta vidéken a láperdőkkel övezett nádas, mocsaras, zsámbékos, lefolyástalan ősláp a Belső-Somogyra jellemző homokhátak közötti mélyedésben kialakult hajdani nagy tó maradványa. A tál alakú mélyedésekben vizet át nem eresztő agyag rakódott le, mely megtartja a csapadékot. A tavat fűz- és égerláp szegélyezi. Egyedülálló növényfajai a hazánkban csak itt élő aldrovanda, mely trópusi eredetű és a passzív rovarfogók közé sorolják, valamint a szíveslevelű hidőr és tőzegeper. Itt él a fekete vipera, erdei sikló, lábatlan gyík, erdei béka, csalitjáró pocok, bibic és a fekete gólya is. A körülötte található erdő egy kis foltján a kárpáti sáfrány populációja is fellelhető. A tó azért is jelentős, mert sok madárfaj telelő és pihenőhelye. Ezrével keresik fel különböző récefajok, de találkozhatunk kócsaggal és szürke gémmel is. Ez az ősi lápszem folyton változó, magával ragadó környezet, mely a szárazság és az egyre nagyobb mértékű talajvízelvonás hatására állandóan zsugorodik. A megmentéséhez

mesterséges

beavatkozás

szükségeltetne,

ami

azonban

megzavarná és megbontaná érzékeny ökológiai egyensúlyát. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú Rinyaszentkirályi erdő, melynek a madárvilága és fészkelő-helyei értékesek. A vadon élő állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külföldi természetvédelmi csoportok rendszeresen keresik fel ezt a területet. 11


Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott. Kiemelkedő jelentőségű további védett, vagy védelemre érdemes természeti-táji értékek: Lábod

- "millenniumi hársfacsoport" 0,3 ha területe. - Kiserdei park (volt grófi vadaspark) 4 ha területe.

Nagyatád

- vadgesztenye fasor a Dózsa utcában - városháza melletti platán- és vadgesztenye facsoport 0,32 ha területe. - a Korányi és a Zrínyi utca sarkán a játszótéri liget 0,2 ha területe - Széchenyi park 3,1 ha területe. A parkot Éhn Sándor főszolgabíró és Kiszely

László

járásbíró

létesítették.

Sétaútjait

hatalmas

vadgesztenyefák teszik árnyékossá. A parkban megtalálható a hegyiés kőrislevelű juhar, a jegenyefenyő, a déli ostorfa, a júdásfa, az oregonciprus és a japánbirs, a keskenylevelű ezüstfa, a lucfenyő, a piros liliomfa, a nyugati platán. - a Dózsa és Rozsnyó utcák sarkán a "dohánybeváltó" parkja 1,5 ha területe - a simongáti kastély parkja 5 holdas területe. Az angolkert jellegű parkban cédrus, ezüst- és jegenyefenyők, juharfák, platánok láthatók. A park nyugati szélén kis halastó is van. Rinyabesenyő - tiszafák csoportja 0,2 ha területen Somogyszob - tölgyfák csoportja 0,2 ha területen

Településszerkezet, közigazgatási rendszer A

Dél-Dunántúl

településszerkezetét

a

megyeszékhelyek

dominanciája,

a

középvárosok alacsony aránya és az aprófalvak, kistelepülések túlságosan nagy súlya jellemzi. A településhálózat csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják, amelyek héttizedében az 500 főt sem éri el a lélekszám. A régióban vannak 12

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja kimondott városhiányos területek, ilyen Tolna megye középső részének vidékei, a Zselicség, vagy a Somogyi dombvidék. Összességében a régióbeli lakosok csaknem egyötöde él aprófalvakban, ugyanakkor a tízezer főnél nagyobb lélekszámú városok a népesség 46%-át koncentrálják. A kimondottan aprófalvas Baranyában a községek közel 70%-a 500 lakos alatti törpefalu. (Tolnában ez az arány 28, Somogyban pedig 46%.) Tolnában és a Külső- Somogyban, a Villányi-hegység környékén, valamint a mohácsi síkságon a kisfalvak közép- és nagyfalvakkal keverednek. A szétforgácsolt településszerkezetet

rendszerint

kedvezőtlen

gazdaságföldrajzi

környezetben

találjuk. A 2004. év eleji közigazgatási besorolás szerint a régióhoz 34 városi ranggal és 620 községi jogállással rendelkező település tartozott.

Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány - Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH, 2004

A 28 222 lakosú Rinyamenti kistérség központja és egyetlen városa Nagyatád, ahol 11 843-an laknak, ez a kistérség lakosságának 41,9%-a. A 17 községet felölelő kistérség lakóinak több mint fele a községekben él. A második legnépesebb település Segesd (2681 fő), míg a legkisebb lélekszámú település Kaszó (146 fő). A kistérségben hat zsáktelepülés van: Bolhás, Kisbajom, Tarany, Rinyabesenyő, Bakháza, Rinyaszentkirály.

13


Rinyamenti kistérség település szintű adatai 2003

Sorszám Település

Terület

Lakónépesség

km2,

az év végén

Népsűrűség

1

Nagyatád

70,6

11843

167,75

2

Bakháza

5,92

247

41,72

3

Beleg

17,99

684

38,02

4

Bolhás

31,43

474

15,08

5

Görgeteg

33,5

1222

36,48

6

Háromfa

42,14

824

19,55

7

Kaszó

22,48

146

6,49

8

Kisbajom

13,67

447

32,70

9

Kutas

36,55

1557

42,60

10

Lábod

66,51

2218

33,35

11

Nagykorpád

33,42

628

18,79

12

Ötvöskónyi

27,71

921

33,24

13

Rinyabesenyő

28,63

229

8,00

14

Rinyaszentkirály

30,56

428

14,01

15

Segesd

73,09

2681

36,68

16

Somogyszob

40,08

1754

43,76

17

Szabás

18,11

645

35,62

18

Tarany

54,68

1274

23,30

647,07

28222

43,62

Σ

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye

A kistérség településszerkezetében az aprófalvas jelleg a meghatározó, a települések 33%-a 499 lélekszám alatti, további 28%-ban pedig nem éri el az állandó lakosok száma az ezer főt.

14


Nagyatádi kistérség települései népességnagyság-kategóriák szerint (db) 2004 0

2

1 6

4 5 –499

500– 999

1000– 1999

2000– 4999

5000– 9999

10 000– 49 999


A kistérség egyközpontú, a térség térszervező ereje egyértelműen Nagyatád. A várost is érintő tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erősen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (főleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfűződnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as főút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi, Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál, s a déli részen Görgeteg esetében megjelenik kis mértékben Barcs vonzása is. Ez leginkább a foglalkoztatottságban nyilvánul meg. A térség településrendszerében az alábbi településtípusok különíthetők el: A kistérségben egyetlen város található, Nagyatád; 1000 fő feletti nagyközségek, melyek területi helyzetük és településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas; További, 1000 fő feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg; Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fő alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fő alatti Bolhás, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyő, Kaszó. Ezen falvakban élők életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezőtlenné válásával számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövőben is számítani kell.

15


A településrendszer az ellátó intézmények köre, funkciója és területi ellátó szerepköre alapján a távlati igényeket és lehetőségeket is figyelembe véve a következőképpen strukturált: Regionális alközponti és megyei ellátó központ – Kaposvár. Mint regionális ellátó alközpont nemcsak közvetlen környezetére, hanem az egész megyére, sőt egyes funkciók tekintetében azon túl is vonzást gyakorol. Kaposvár a közigazgatás, az egészségügy, a felsőfokú képzés, valamint a pénzügyi szféra intézményrendszere tekintetében az egész megyét ellátja, de vonzásköre a megyén kívülre, sőt néhány vonatkozásban az országhatárokon túlra is kiterjed. Teljes körű kistérségi ellátást biztosító központ - a régi értelemben vett középfokú ellátási funkcióval a korábban is városi jogállású Nagyatád rendelkezik. A középfokú intézményi rendszer összességében alkalmas a kistérséghez tartozó települések ellátására és ez távlatilag is tervezhető. A nagyközségek a környezetükből magasabb lakosságszámmal és jól kiépített intézményhálózattal kiemelkedő települések, melyek elsősorban saját lakosságukat szolgálják ki, de – településhálózati pozíciójuktól függően - besegítenek egy-egy környező település ellátásába. Ebből a településkörből a városhálózat további elemei kialakulásának nincs realitása. A térségen belül a legkilátástalanabb azoknak a községeknek a jövőképe, ahol a lélekszám 300 fő alatti (Bakháza, Rinyabesenyő, Kaszó). Az adatok azt mutatják, hogy drasztikus népesség fogyás nem következett be, azonban ennek veszélyével változatlanul számolni kell.

A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A gazdaság fejlettsége – a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális viszonyok ellenére – közepes. Az ipari munkás múltból eredő magatartásformák miatt alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján – kooperációjával is 16

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja számolva – jelentős feldolgozóipari fejlődésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem kimondottan korszerű, viszont sokszínű. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak, a földművelésé valamivel gyengébbek, erdőben és vadban gazdag a vidék. A kistérség gazdaságának általános jellemzői A Dél-Dunántúlon a megyei GDP értékeket vizsgálva megállapítható, hogy a régióban Tolna megye mutatóértéke volt a legmagasabb, melyet a Paksi Atomerőmű pozitív hatása befolyásol. Tolna megye értéke 2002-ben az országos átlag 78%-át tette ki, s a régión belül egyedüliként haladta meg a megyék átlagát. A legalacsonyabb Somogy megye mutatója volt, 2002-ben az ország megyéit összevetve 14. helyen állt.

Forrás: KSH

A

gazdasági

fejlettséget

kistérségi

szinten

vizsgálva

jelentős

különbségek

tapasztalhatóak a régión belül. A KSH régióbeli három Megyei Igazgatóság munkatársai által végzett kutatás során statisztikai módszerekkel – főkomponens elemzéssel – 21 gazdasági indikátorból képeztek a gazdasági fejlettségre komplex 17

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja mutatót,

mely

alkalmas

az

egyes

kistérségek

gazdasági

fejlettségét

egy

pontértékben jellemezni. A kutatás eredményeként a pécsi és a siófoki kistérség értéke volt kiugróan magas. A legalacsonyabb értékeket két baranyai kistérségben számítottak (sellyei és sásdi). Somogyban is jelentősebb különbségek figyelhetőek meg (Balaton part és Kaposvár térsége fejlettségi mutatója magas, míg a megye többi része elmaradottnak minősült). A Rinyamenti kistérség az elemzés alapján a kevésbé fejlett térségek közé tartozik.

Forrás: KSH, DDRFÜ

Jellemző ágazati szerkezet Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemző, melyet a foglalkoztatottak ágazati megoszlásának vizsgálata mutat. Az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva a mezőgazdaságban dolgozók aránya 11,1%, amely jóval magasabb, mint a megyei

18

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja átlag (8,6%) és a régiós átlagértéket (8,2%) is meghaladja. A foglalkoztatottak 33,2 %-a dolgozik az ipari szektorban, ez az érték átlagosnak tekinthető, hiszen a megyei átlagot 3,8, a régiós átlagot fél százalékponttal haladja meg. A szolgáltatásban dolgozók százalékos aránya 55,7 %, a megyei (62,1%) és régiós átlag (59,1%) alatt marad.

Foglalkoztatottak ágazati m egoszlása a Nagyatádi kistérségben 2003 A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 11%

Foglalkoztatottak ágazati m egoszlása Som ogy m egyében 2003 A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

9% 29%

Az ipar és az építőipar

56%

62%

33%

Az ipar és az építőipar A szolgáltatások

A szolgáltatások

Foglalkoztatottak ágazati megoszlása Dél-Dunántúlon 2003 8% 33% 59%

A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és az építőipar A szolgáltatások

Forrás: KSH - saját szerkesztés

A kistérségben működő vállalkozások A kistérség egészét alacsony vállalkozás-sűrűség jellemzi, az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma itt jóval alacsonyabb, mint régiós, illetve országos szinten. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 30%-kal kevesebb a kistérségben, mint a megyében, 32%-kal marad el a régiós értéktől, az országos viszonylatban pedig 40 %-os a lemaradása. Különösen alacsony a külföldi tulajdonú vállalkozások száma.

19

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja Működő vállalkozások, 2003 Megnevezés

összesen

1000 lakosra

Nagyatádi

1472

52

Somogy megye

25206

75

Dél-Dunántúl

77073

78

969559

87

Országos

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003

A kistérségben működő vállalkozások száma 2000 és 2003 között 2,7%-kal csökkent, miközben a régiós átlag a vizsgált időintervallumon 2,6%-kal növekedett. A kistérségben működő társas vállalkozások száma 2%-kal nőtt, miközben az egyéni vállalkozásoké 4,9%-kal csökkent, ennek ellenére a térség vállalkozási struktúrája változatlan maradt, jellemző a kisvállalkozások dominanciája.

Egyéni és társas vállalkozások, Rinyamenti kistérség, 2000-2003 1550 1350 1150 950

1022

1003

984

971

491

507

506

501

2000

2001

2002

2003

750 550 350 150 -50

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozás

Forrás: KSH – saját szerkesztés

A kistérségben 2003-ban összesen 1472 vállalkozás működött, ezek 34%-a volt társas vállalkozás, 66%-a pedig egyéni vállalkozóként végezte tevékenységét. Ez az arány megközelíti a megyei átlagot (35%, 65%), de magasabb az egyéni vállalkozások százalékos aránya.

20

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja A kistérségi vállalkozói szféra méret szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy az egyéni, illetve társas vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas vállalkozások több mint felében 1-9 főt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott. Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerő bevonása nélkül működik, csupán 20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott.

Társas vállalkozások m éretkategóriák szerint Nagyatádi kistérség 2003

6%

Egyéni vállalkozások m éretkategóriák szerint Nagyatádi kistérség 2003 20%

3% 2%0% 37%

80%

52% 0 és ismeretlen

1–9

10–19

20–49

50–249

250 és több

0 és ismeretlen számú foglalkoztatott

1–9 foglalkoztatott


A kistérségben működő társas vállalkozások ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható,

hogy

legnagyobb

hányaduk

(31%)

a

kereskedelemben

tevékenykedik, magas még a gazdasági szolgáltató cégek részaránya (26%), de ez a részarány elmarad a régiós értéktől (34%), azaz nagy a kistérség lemaradása. Fontos még megvizsgálni az agrárszektorban működő vállalkozások részarányát, mely a kistérségben kiemelkedően magas a régiós arányhoz viszonyítva. A kistérségben működő cégek 18%-a, míg régiós szinten csupán 8%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari vállalkozások részaránya a kistérségben 20%, a régiós szinten pedig 24%. A szolgáltatási, mezőgazdasági és ipari szektorokat együttesen vizsgáljuk, a kapott aránypárok a kistérség elavult gazdasági szerkezetére utalnak. Az egyéni vállalkozások tekintetében az elemzés hasonló eredményre vezet, szintén megfigyelhető az agrárszektor magas részaránya a kistérségben, a szolgáltatásban tevékenykedő cégek a kistérségi viszonylatban itt is elmaradnak a régiós értékektől.

21


Társas vállalkozások ágazat szerinti m egoszlása Nagyatádi kistérég mezőgazdaság, vad2003 erdőgazdálkodás, halászat ipar, építőipar építőipar

Társas vállalkozások ágazati m egoszlása Dél-Dunántúlon 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat ipar, építőipar

8% 18%

26%

34%

24%

kereskedelem, javítás

20%

5%

szálláshelyszolgáltatá s, vendéglátás

6%


28%

ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

Forrás: KSH – saját szerkesztés Egyéni vállalkozások ágazati m egoszlása Dél-Dunántúl 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat

Egyéni vállalkozások ágazati m egoszlása Nagyatádi kistérség 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat

12%

ipar, 25%

szálláshelyszolgáltatás , vendéglátás


31%


22%

ipar,

34% 24%



20% 33%



30%



22


A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedő. Nagyatádon 150 termelő, kereskedő, és szolgáltató cég működik. A legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely 1400 embernek ad munkát. A legnagyobb nagyatádi gazdasági társaságok az agráriumhoz kötődnek: a Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszer kereskedelemmel, a Nagyatád Szövetkezet mezőgazdasági árutermeléssel és termékértékesítéssel foglalkozik. A városban működő cégek közül jelentős fontosságú a ma már újra működő, kb. 600 főt foglalkoztató Coats Hungary Ltd., amely a budapesti anyavállalat gyáregysége. A vállalat varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik. Magyarországon monopolhelyzetben vannak, de Európában is jó pozíciót vívtak ki maguknak. A cég 100 %-ban angol tulajdonban van. Termékeik felét hazai, felét külföldi, elsősorban német és svéd piacon értékesítik. Az utóbbi években igen jelentős beruházásokat és létszámfejlesztést hajtott végre. Jelentős vállalkozás még a gépi forgácsolással és szerszámgyártással foglalkozó Büttner Kft. amely német, osztrák és cseh, valamint hazai piacra egyaránt termel. A vállalkozás folyamatos műszaki fejlesztésekkel (technológia, géppark), valamint marketing munkával igyekszik piaci pozícióit megőrizni, illetve bővíteni. Az utóbbi években szinte folyamatos és jelentős beruházásokkal növelte létszámát (~200fő) és versenyképességét. A cég ISO 9002 minősítéssel rendelkezik. A német tulajdonú D-Back Kft.-nél mirelit tésztát készítenek ipari mennyiségben, s ugyancsak német érdekeltségű az Industrie Elektrik Kft., amely kábelszerelési munkákat végez elsősorban az autóipar számára. Tradicionális a helyi nyomda, négy jelentős építőipari vállalkozás és számottevő a kereskedelem szerepe is. Segesden a Ferrokov Kft-nél folyik még számottevő ipari termelés, a cég jelentős külföldi kapcsolatokkal rendelkezik és megszerezte az ISO 9002 minősítést is. Tevékenységi területe a tüzihorganyzás és vasszerkezet-gyártás. Ugyanitt található 23


az egyre jelentősebb BÉTA-THERM Kft., amely napenergia hasznosításával és egyéb gépészeti tevékenységgel foglalkozik. Számottevő még a lábodi Autras Kft. gépjárműjavító tevékenysége. Ugyancsak Lábodon működik az állattenyésztéssel, húsfeldolgozással foglalkozó külföldi tulajdonú J és J Bt., valamint A.L.M. Kft., a szörp- és bor nagykereskedelemmel foglalkozó MÁRC Ipari és Kereskedelmi Bt. Meg kell említeni Görgeteg települést, ahol hat kft. működik. A Becker Kft. mezőgazdasági termékek, ipari gépek forgalmazásával; a külföldi tulajdonú D.F. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elsősorban erdőgazdálkodással; az Awarding Gazdasági tanácsadó és Forgalmazó Kft mezőgazdasági termény-kereskedelemmel; a Kvalitás Kft. madáretető készítéssel; az Üveg-Tükör Kft. tükör- és üveggyártással foglalkozik. Görgetegen működik a Hartmann Transz Árufuvarozó Kft. Szabáson található a 10 főt foglalkoztató Cell-Metál Kft., mely lakatosipari termékeket, lemezmunkákat készít. Somogyszobon van bejegyezve a kistérség legnagyobb vállalkozása, a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő Kaszó Erdőgazdaság Rt. Somogyszobon működik továbbá a Somogyfa Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft., a Berendiás és Társa Építőipari Kft., valamint a növénytermesztéssel foglalkozó Szalai-Farm Kft. jelentős. Itt található a kistérség legjelentősebb magánerdészete is, a Mocz és Társa Kft. Valamennyi cég és vállalkozás, amely a kistérségben működik, tevékenysége bővítéséhez, bevételeinek növeléséhez elengedhetetlennek tartja a műszaki fejlesztést, a géppark és a technológiai háttér javítását. Ennek akadálya azonban a legtöbb helyen a forráshiány. Néhány kivételtől eltekintve a vállalkozásokról elmondható, hogy nyugat-európai viszonylatban nem versenyképesek, innovációs hajlandóságuk alacsony. A vállalatok közötti együttműködés alvállalkozóként történő bevonásra korlátozódik, a közös fellépésből, megjelenésből, munkamegosztásból származó előnyöket nem használják ki. 24


A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai A kilencvenes évek elején, a városban működő nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy első ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezőgazdasági

termelőszövetkezeti

csődök

és

felszámolási

eljárások

is

kedvezőtlenül érintették. Rövid idő alatt megszűnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelő struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségűek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezőgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ő elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Somogy megyében 2005 augusztusában a regisztrált munkanélküliek száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest emelkedett, melynek hatására a munkanélküliségi ráta (8,5%) 0,5 százalékponttal magasabb értéket mutat, mint az egy évvel korábbi (akkor 8,0%) szint.

A

Rinyamenti kistérség munkanélküliségi rátája

2005

augusztusában 13,4% volt, mely jóval meghaladja a megyeit és a 3. helyen áll a megye kistérségei között. A 2005. év különösen kedvezőtlen volt foglalkoztatási szempontból a Rinyamenti kistérségben. A munkanélküliek száma 2005 augusztusában 2449 fő volt, a munkanélküliségi adatok elérték, illetve meghaladták az 1992-93-as években tetőzött értékeket. Az elmúlt évben újabb leépítési hullám kezdődött, ami kedvezőtlen hatással volt a térség mélyponton lévő foglalkoztatási helyzetére. A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisbajom (32,4%), Rinyabesenyő (26,0%), Rinyaszentkirály (26,0%), Szabás (24,1%), Beleg (23,6%), Nagykorpád (22,2%) és Görgeteg (20,2%) vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezőbb a munkanélküliségi helyzet 25


Nagyatád városban, ahol 9% közelében van a ráta. Megjegyzendő azonban, hogy még ez az érték is meghaladja a megyei és régiós munkanélküliségi rátákat. A kistérségben a bejelentett álláshelyek száma 2005. 1-8. hónapjában közel 1400 volt. Sajnos ennek jelentős többsége támogatott munkahely (közel 77%), ami jellemző a térség munkaerő piaci folyamataira. Az ugyanezen időszak alatt megszűnt álláshelyek száma mindössze 18-cal kevesebb, mint a bejelentett munkahely. Így kézenfekvő az a következtetés, hogy a kistérségben a munkaerő piac helyzetére év közben a stagnálás, a téli időszakban a regisztráltak számának emelkedése a jellemző. Új, tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek hiányában csupán a decentralizált foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékony működtetésével lehet elérni a foglalkoztatás szinten tartását, illetve az átmeneti foglalkoztatási formák (közhasznú és közmunka) alkalmazásával némiképp enyhíthető a kedvezőtlen folyamat. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezőtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fő tartós munkanélküli. A tartósság az ÁFSZ adatai alapján egy éves, vagy annál hosszabb idejű regisztrációt jelent, ami egyes embereknél lehet akár három év is.

Munkanélküliségi helyzet, 2005. augusztus 40,0%

36,5%

32,8% 28,2%

30,0% 20,0%

13,4%

8,5%

8,1%

10,0% 0,0%

Rinyamenti kistérség

Somogy megye

Munkanélküliségi ráta

Dél-Dunántúl

Tartósan munkanélküliek aránya

Forrás: ÁFSZ – saját szerkesztés

26


A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési lehetőségeket jelentős mértékben befolyásolja a munkanélküliek képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen.

Megközelítőleg

33%-os

arányt

képviselnek

a

valamilyen

szakképzettséggel rendelkezők, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelő, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsőfokú végzettségűek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra lenne szükség az iskolai és felnőttképzések szerkezetében egyaránt. A kistérség jövedelmi viszonyai jóval elmaradnak a megyei és régiós átlagtól. A 2003-as adatok alapján az ezer lakosra jutó adózók száma a kistérségben 6,3%-kal volt kevesebb, mint a megyében, régiós viszonylatban pedig 8%-os volt a lemaradás. A kedvezőtlen pozíció a magas munkanélküliséggel magyarázható, hiszen a kistérségben élő 60 év feletti lakosság össznépességhez viszonyított részaránya (19,8%) kisebb, mint Somogy megyében (20,9 %), illetve a Dél-Dunántúlon (20,7%) és a csökkenő születésszám mindhárom viszonylatban egyaránt jellemző. Az 1000 lakosra jutó adózók száma 2003 420

414 407

410 400 390

381

380 370 360


Somogy megye

Dél-Dunántúl


27


2003-ban az egy főre jutó SZJA-alap 10,9%-kal volt kevesebb a kistérségben, mint a megyei átlag és 16,6%-kal maradt el a régiós értéktől. Az egy főre jutó SZJA ugyanezen évben 25%-kal volt kevesebb a kistérségben, mint a megyében, illetve 32%-kal volt kevesebb a régiós értéknél. A kistérség általános gazdasági elemzésénél bemutatott komplex gazdasági fejlettségi mutató értéke korrelál a jövedelmi viszonyok vizsgálatakor tett megállapításokkal, azaz mindkét elemzés a kistérség elmaradottságát emeli ki.

Egy lakosra jutó SZJA 2003

500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0

410 511

438 594

365 764

55 616


74 078

81 698

Somogy megye

Dél-Dunántúl

Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem

Személyi jövedelemadó


Az agrárium helyzete A régió történelmileg meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Somogy megye területileg

a

Dunántúl

legnagyobb

megyéje,

itt

található

Magyarország

termőterületének 6.3%-a. A Rinyamenti kistérségben jelenleg a mezőgazdasági művelésbe bevont terület az összterület 49,87 %. A termelésből kivont terület 15,34 %. Az erdővel borított terület aránya 33,64 %. Vannak települések, ahol az erdősültség mértéke meghaladja az 50%-ot, pl. Kaszó, ahol 83,25 % és Rinyabesenyő, ahol 70,61 % az erdős területek aránya. A

térség

mélyen

gyökerező

agrártermelési

tradíciókkal

rendelkezik,

az

agrárgazdálkodás mindig meghatározó volt és a közelmúltig virágzott. Az 28


agrárszektor jelentősége a kisebb lélekszámú településeken erőteljesebb, sőt, szinte kizárólagos, így az itt élők foglalkoztatásában meghatározó jelentőségű. Az elmúlt években a mezőgazdaság helyzete alapvetően megváltozott, s ez leginkább a kisgazdaságok számában, méretében, gazdálkodásában tükröződik. A térséget az elaprózódott birtokszerkezet jellemzi. A privatizációval megszaporodott a saját tulajdonú földekkel rendelkező kisgazdaságok száma, ezek azonban általában nagyon kis földterületen gazdálkodnak. A rendszerváltást követően, főleg a falvakban, jelentős mértékű volt a kárpótlási földek visszaigénylése, Ennek egyik okaként említhető, hogy a térségben nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, másrészt a falvakban más munkalehetőség hiányában ezt tekintették egyetlen jövedelemszerzési lehetőségnek. Ennek következtében nagyon sok 3 ha alatti birtok jött létre. Az itt folyó gazdálkodásra az alacsony jövedelemtermelő képesség,

korszerűtlen

technológiák

alkalmazása,

kis

mértékű

és

elavult

gépesítettség, eszköz- és forráshiány, valamint a gazdák állandósuló értékesítési gondjai jellemzőek. A

nagyüzemek

lényegesen

kisebb

szerepet

játszanak

a

mezőgazdasági

termelésben, mint korábban, számuk néhányra csökkent. Az alkalmazotti létszámuk és jövedelmezőségük vonatkozásában is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Településenként csak néhány nagyobb területen (50-100 ha) gazdálkodó található. Piaci termelés inkább csak rájuk jellemző, míg a kisebbek önellátásra termelnek A mezőgazdaságot a rendkívüli tőkeszegénység jellemzi. Az ágazatot sújtó általános válság (finanszírozási, felvásárlási, túltermelési gondok, alacsony eladási árak) miatt fejlesztéseket finanszírozni szinte egyáltalában nem tudnak a gazdálkodók, egy részük az agrárgazdálkodással való teljes felhagyást fontolgatja. Az ágazat jövedelmezőségi szintje igen alacsony, ami a gyenge terméshozamokra, alacsony felvásárlási árakon történő értékesítésre megfelelő feldolgozó-kapacitások és terménytárolók hiányára vezethető vissza. A gazdák közötti együttműködés hiányzik, elszigetelten, egymástól függetlenül gazdálkodnak, így termékeiket önállóan csak nehezen és dömping áron tudják értékesíteni. A gazdálkodók az aktív piaci munka szükségességét még nem ismerték fel. 29


Növénytermesztés A Rinyamenti kistérség talajminősége általában gyenge, a mezőgazdasági területek átlagosan 11-21 aranykorona érték közöttiek. A talaj homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több területen tetején lösztakaróval. A pangó-vizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos, savanyú homoktalaj, ebből következően a művelt területek nagy része nem alkalmas hagyományos szántóföldi növénytermesztésre. Mezőgazdasági alapadatok

Települések

Szántó átlagos AK értéke

Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyő Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Kistérség

11,80 20,68 20,49 11,84 20,32 11,03 11,80 17,07 12,43 15,79 11,16 16,44 11,51 17,13 17,88 19,91 21,04 17,35 285,67

Mg.-ban foglalkoztaHasznált tottak aránya mg.-i terület az összes aránya az foglalkoztatott- összterületből ból (%) 26,7 69,59 28,0 66,48 46,8 41,72 45,2 46,48 45,3 64,52 0,0 10,56 50,9 61,44 48,3 57,56 51,6 41,75 9,9 54,85 57,5 54,86 0,0 66,17 60,6 24,27 64,1 52,82 33,3 54,05 38,5 45,08 42,6 77,53 19,5 38,51 668,80 928,24

3 ha alatti földtulajdonnal rendelkező családok száma 92 135 n.a. 79 312 n.a. 130 410 520 n.a. 175 40 37 24 500 160 134 160 2908

Forrás: ÁMÖ 2000

30


A gazdálkodók az adottságok ellenére mezőgazdasági alaptevékenységből, hagyományos szántóföldi növénytermesztésből igyekeznek megélhetést biztosítani maguknak. Igen magas - 40% körüli - a gabonafélék részesedése a szántóterületből, a takarmánynövények részaránya 18-19 %-os, amely meghaladja a növénycsoport országos átlagát. A gabonán és kukoricán kívül jelentős a burgonya és cukorrépa, valamint az olajos magvak termelése is, egyes vidékeken pedig a bogyós gyümölcsök és a szőlő termesztése a domináns. Az 1970-es években terjedt el a bogyós gyümölcsök termesztése. A térség éghajlati adottságai és talajviszonyai kitűnőek ezen gyümölcsök termesztéséhez és a lakosság - felismerve a többlet-jövedelem szerzés lehetőségeit - hagyományt teremtett

a

termesztésben.

Elsősorban

málna,

feketeszeder,

fekete

ribizli

termesztése folyt, és folyik napjainkban is. Ma is végzik a termelést elsősorban a családi házakhoz tartozó 1000-1500 m2-es kertekben és a hasonló nagyságú zárkertekben.

Fő

foglalkozásként

közel

20

őstermelő

foglalkozik

bogyós

gyümölcstermesztéssel nagyobb területen. A feldolgozási, illetve értékesítési nehézségek itt is jelentkeznek.

A rendszerváltás előtt a Nagyatádi ÁFÉSZ felvásárlói hálózata vette át a kistermelőktől a gyümölcsöt és adta át további feldolgozásra elsősorban a zalaegerszegi hűtőház részére. Jelenleg a megszűnt ÁFÉSZ felvásárló hálózatának pótlását egyes vállalkozások végzik, akik a feldolgozók megbízásából veszik át a terményeket. A kistérségben csak kevés hűtőház található, ezért a termés nagyobb részét feldolgozatlanul, vagy a kevesebbet fizető lé-gyümölcsként értékesítik. A nyugati piacon történő értékesítéshez szükséges a feldolgozó, elsősorban hűtőházi, illetve szárító kapacitás növelése, valamint közvetlen piacszerző képességekkel rendelkező értékesítési szövetkezetek működtetése. A térségben nincsenek nagy hagyományai a zöldség-, különösen a hajtatott zöldségtermelésnek,

amelyhez

a

meglévő

melegvizű

források

ma

még 31


kihasználatlan energiaként vehetők számba. Kivételt képeznek a konzervipar számára termesztett zöldségfélék (elsősorban uborka). A térség éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas lenne biotermelésre és gyógynövénytermesztésre. A térségben ennek hagyományai sajnos nincsenek. Biotermelés csak egy határos településen, Babócsán folyik. Eredményeik megismerése ösztönzőként hathat a térség gazdálkodóira is. Állattenyésztés Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás, a juhtenyésztés és a sertéstenyésztés jellemzi a kistérséget. A tejelő, illetve húshasznosítású tehéntartás egyaránt jellemző. Sajnos az utóbbi időben a kedvezőtlen piaci hatások eredményeként az állatállomány jelentősen csökkent. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú területeken gyepgazdálkodás folyik, ami a jövőben húzó agrárágazattá válhat. A megyei adatbázis alapján valószínűsíthető, hogy a sertésállomány az elmúlt 10 évben közel 40%-kal, a szarvasmarha-állomány az elmúlt évben 5-6 %-kal csökkent. Háromfa területén működik egy, 8000 állományú sertéshizlalda jelenleg 40%-os kihasználtsággal. Bolhás községben van egy vállalkozó 300 db sertést hizlal évente. Jelenleg a volt Nagybaráti gazdaság területén 600 tejelő szarvasmarha illetve 800 sertés hízlalásával egy belga vállalkozó foglalkozik. A Nagyatád Szövetkezet területén működő juhtelepet szintén egy magánvállalkozó bérleti jogviszonyban működteti, évi átlag 500 juh tenyésztésével. Nagyatádon működik egy Brojlernevelő és hízlaló Kft. Erdő- és vadgazdálkodás Az erdő- és az arra épülő vadgazdálkodás számottevő somogyi sajátosság volt és maradt napjainkban is. A Rinyamenti kistérségben a területi adottságok miatt nagy 32


hagyományai vannak a vadászatnak, vadgazdálkodásnak. A nagy kiterjedésű összefüggő erdők, ligetek, lápos területek, legelők vadeltartó képessége kiváló. A nagyatádi kistérség területének több, mint egyharmadát (33,6%) borítja erdő. A települések jelentős részénél meghatározó az erdő. Az erdők jelentős része gazdasági, csekély a településvédelmi, de van természetvédelmi és talajvédelmi erdő és Nagyatád mellett található parkerdő is. A térségben előforduló természetes erdőtípusok: a gyertyános-kocsányos tölgyesek, cseres kocsányos tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők égeres láperdők. A származék és kultúrerdők állománytípusai: erdei fenyvesek, nyarasok, akácosok. Az erdők fajösszetétele és értéke szempontjából a tölgy (34 %) a meghatározó jelentőségű.

A

termőhelyi

feltételek

miatt

a

kocsányostölgy

a

domináns.

Kedvezőtlenebb viszonyok között a cseresek (9 %) térfoglalása és szerepe is lényeges, elsősorban a szárazabb buckatetőkön és a károsodott fenyvesek leváltásánál kell számolni vele. Az akác (21 %) területi jelenlétének létjogosultsága van a mai erdőterületeken és a majdani telepítések során is. A térségben az akác szinte minden erdőállományban megtalálható. Szerepe - elegyfaként - az erdei fenyvesekben válhat jelentőssé, ha a gazdálkodók megtalálják az együtt nevelés jó módszerét. Az éger (25 %) a termőhely által behatárolt mértékben lehet jelen. Életterét az előző időszak szárazsága és területrendezések, meliorációk jelentősen befolyásolták, a csapadékviszonyok változása az életteret módosíthatja. A fenyvesek fő fafaja az erdei fenyő (2 %). A felújításokban az aránya az utóbbi években

jelentősen

csökkent.

Számolni

kell

a

feketefenyő

térarányának

növekedésével. 33


Említést érdemel még a nyír, mely igénytelenségével, gyors térfoglalásával válhat jelentőssé. A természetes beerdősülésben elfoglalt helye mutatja vitalitását. A fentiekből egyértelmű, hogy a térség faállománnyal borított földterületeinek elsődleges rendeltetése a profitorientált fatermesztés. A gazdasági célú erdőterületek felújításával az elmúlt években sok probléma volt, melynek eredményeképpen az erdőgazdálkodást folytató szervezetek fakitermelési korlátozást szenvedtek el. A korlátozás elrendelésének oka, hogy az erdőfelújítások eredményessége nem érte el a kívánt mértéket és ezáltal romolhatott volna az életkor szerinti arány. A helyzet kialakulásában döntő tényezőként a vadkárt nevesítették. A gazdálkodó szervezetek mindent megtettek a jövőbeni károk elkerülése érdekében. A terület erdőállományának korosztályszerkezete viszonylag kiegyenlített, állapota megfelelő. A területen működő erdő-birtokossági társulatok és erdőgazdaságok megfelelő szakmai hozzáértéssel ápolják, nevelik, művelik a saját területükön lévő erdőket. A szélsőséges talaj és időjárási viszonyoknak köszönhetően az utóbbi időben egyre több gondot okoz az erdők pusztulása is. Sajnos a falopások is előfordulnak, sőt az utóbbi időben a jelenség is felerősödni látszik. Sem a magánerdőket, sem pedig az állami erdőket nem kímélve. A nagyatádi kistérségben két erdőgazdaság működik: a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozó HM Kaszó Erdőgazdaság Rt és az ÁPV Rt tulajdonában lévő Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. Mind a két gazdaság jelentősnek számít a térségben. Időközben a Somogyi Erdészeti Rt. a tevékenysége racionalizálása során a lábodi erdészetet megszüntette és a nagyatádi erdészethez csatolta. A HM Kaszó Erdőgazdaság Rt területe a legutóbbi időkig zárt terület volt, csak az engedéllyel rendelkezők látogathatták. Jelenleg sokkal nyitottabb az Rt területe kivéve a Baláta-tó és környéke 500 ha természetvédelmi területét -, de jelenleg még a tömeges kirándulók elkerülik ezeket az erdőket.

34


A Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaság összesen 12.000 ha területen folytat erdőgazdálkodást. Az éves fakitermelése 60.000 m3 körül van. Összesen ~100 főt foglalkoztat elsősorban az erdőművelésben. A területén található a Nagyatád - Fácánosi Parkerdő mely 20 ha. Rendelkezik 63 ha természetvédelmi területtel is, mely a Somogy Természetvédelmi Felügyelethez tartozik. A nagyatádi kistérség adottságait figyelembe véve ésszerű lenne a jelenlegi parlagföldeken, az alacsony hozamú szántókon, valamint felhagyott réteken, kihasználatlan legelőkön további erdőtelepítéseket szorgalmazni. A kistérségben a vadászatra ideálisak a körülmények: a vadbőség, a táj szépségei és a tradicionális hazai és külföldi vadászkapcsolatok bizonyítják. A térség vadgazdálkodásában meghatározó vadfaj a gímszarvas mely kiváló és jó minőségű. A gímszarvasok minőségének megőrzése a jövő érdekében jelentős feladat. Az őzállomány sűrűsége viszonylag nagy, de a minősége nem kiemelkedő. A vaddisznó állomány megfelelő, a hasznosítása is igen erős. A körzetben található dám állomány az utóbbi években rendkívüli mértékben túlszaporodott, szinte meghatározóvá vált. A gazdálkodási és vadászati szerepe mellett, sajnos a mező és erdőgazdálkodásban nagyon sok gondot okoz kártételével. A

területen

több

vadásztársaság

működik:

a

Lábod

Rt.,

a

Nagybaráti

Vadásztársaság, a Kutasi, a Jákói, és Segesdi vadásztársaság. Mindannyian sokat tettek a vadállomány minőségi és mennyiségi fejlesztéséért. Vadgazdálkodásuk évek óta jó, amit a nagyszámú kiváló trófeákért idelátogató külföldi vadász is bizonyít. A gazdaságban is jelentős bevételt képez a külföldiek vadásztatása és a vadhús értékesítése.

35


Mezőgazdasági infrastruktúra A mezőgazdaság számára oly fontos mezőgazdasági úthálózat fejlesztésében előrelépés nem történt a kistérségben. Az utak a helyenként még mindig rendezetlen tulajdonviszonyok miatt, gyakorlatilag gazdátlanok, vagy a gazdálkodók számára korlátozottan használhatóak. Karbantartásuk, fejlesztésük, kevés kivételtől eltekintve nehézkes, sokszor megoldhatatlan. A fejlesztésükhöz az amúgy is forrásszegényes gazdálkodóknak nincs lehetőségük. A nélkülözhetetlen önerő hiányában a pályázati források kihasználása is lehetetlen a számukra. A termelői infrastruktúra vonatkozásában is sok nehézséggel küzd a térség. A szövetkezeti rendszer megszűnése következtében elhagyott telepek és épületek jelentős része „megsemmisült”, magánkézbe került, illetve kis részben jelenleg is használják. Ezen a téren kettősség figyelhető meg. Egyrészt kialakulóban van egy, a korszerű igényeknek megfelelni képes termelő infrastruktúra, ilyen Segesden üzemelő hűtőház, ugyanakkor elsősorban a magángazdaságok körében mindennek a szinte teljes hiánya, vagy nagyon alacsony szintje figyelhető meg. A tárolókapacitások

vonatkozásában

is

a

tőkeszegénység

akadályozza

a

nélkülözhetetlen fejlesztéseket.

Az ipar helyzete A térség ipari tevékenysége Nagyatád városba koncentrálódik, 1998-ban itt került kialakításra az Ipari Park, mely Nagyatád Város Önkormányzata hivatali szervezetén belül működik. Az alapinfrastruktúra kiépítése már megvalósult, de számottevő gazdasági tevékenység még nem folyik. Az Ipari Park területén egyetlen vállalkozás működik, egy portugál vállalkozó fafeldolgozó és szárító üzeme. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján tervben van egy betonkeverő üzem létesítése, illetve egy vállalkozás nagy kapacitású hűtőház építéséhez szükséges építési tervekkel rendelkezik.

36


A központon kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. A működő iparágak között megtalálható a fafeldolgozás, a bútorgyártás, a szerszámkészítés, a gépi forgácsolás, a cérnagyártás, az élelmiszer-feldolgozás, a műanyag-feldolgozás, a fóliagyártás és az építőipar.

Faipar A Rinyamenti kistérség területe erdők tekintetében jó adottságokkal rendelkezik. Az erdő faállománya változatos, általában jól kézben tartott. A kitermelt faanyag feldolgozását – döntő többségében – a kistérség területén kívül végzik. Így a helyben előállt érték máshol hoz hasznot, hiszen a magasabb szinten feldolgozott fa – a magasabb hozzáadott érték miatt – nagyobb értéket képvisel. A

térség

különböző

erdőgazdálkodó

szektoraiban

kitermelhető

fatömeg

mennyiségében és minőségében (sarj, eredet) nagy a szóródás. Az értékesebb faanyagot biztosító állami szektor faanyagát csak részben hasznosítja saját feldolgozó üzemében, mert ilyennel csak a Kaszó Erdőgazdaság Rt. rendelkezik Szentán, ahol elsődleges fafeldolgozás folyik. A Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Rt.-nek nincs a térségben fafeldolgozó üzeme. A kitermelt fa egy részét elszállítják más területen lévő feldolgozó üzemükbe, nagyobb részét pedig más fafeldolgozó vállalatoknak értékesítik további feldolgozásra. Jelentős fafeldolgozás folyik a

Nagyatád

közigazgatási területéhez tartozó

Kispusztán, ahol olasz tulajdonú Diófa Kft-nél elsősorban parkettát állítanak elő. A térség egyéb gazdálkodóinak (volt TSZ, ÁG) fafeldolgozói üzemei nem üzemelnek, tönkrementek,

egyesek

-

kapacitásaikat

nem

kellőképpen

kihasználva

-

magánvállalkozásban hasznosulnak. Az erdők vágás-érettségi kora és a hozzárendelt fakészlet adatai alapján egy visszafogottabb, természetszerűbb gazdálkodást is feltételezve, szükséges a 37


fafeldolgozó kapacitások korszerűsítése, technológiai fejlesztése. Hangsúlyt kellene fektetni az elsődleges feldolgozást meghaladó, másodlagos feldolgozás (pl. nagy méretpontosságú épületfa, szárított fűrészáru, bútor-alapanyag), ill. késztermék (bútor, játék stb.) gyártás lehetőségeinek vizsgálatára. Élelmiszeripar Az élelmiszeripar a kistérségben komoly hagyományokkal és többarcú jelennel rendelkezik. A legnagyobb élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás – a Nagyatádi Zöldség- és Gyümölcs Feldolgozó Konzervgyár Kft. –csökkentett kapacitással működik, a rendezetlen tulajdon viszonyok miatt hosszú távú fennmaradása a jelenlegi ismeretekre alapozva bizonytalan. A térség egyetlen nagy élelmiszeripari üzemének a leépülése az alapanyag termelő gazdaságok számára hihetetlen nehézségeket okoz, mert szinte minden termék elsődleges árszinten és kis haszonnal hagyja el a kistérséget. A kistérség településein ma nagyon gyenge az agrártermelés gazdasági bázisa, hiányoznak a "kisvertikumi" vállalkozások (mint pl. tej-hús feldolgozás). Jelentősebb húsfeldolgozás Lábodon az A.L.M. Kft.-nél végeznek, ezen kívül csak néhány kisebb vállalkozás vágóhídja működik, például Nagyatádon, Görgetegen és Segesden. Az erdei termékek gyűjtése, termesztése és feldolgozása rendkívül csekély, holott a természeti adottságok biztosítottak. Csupán néhány közvetítő vállalkozó foglalkozik felvásárlással. Közvetlen piaci kapcsolat és helyi feldolgozás nincs. Kézműipar A kistérség alternatív jövedelemszerző tevékenységek vonatkozásában rendkívül szegényes képet mutat. A korábban megélhetést jelentő kézműipari mesterségek (pl. kovács, bognár, stb.) a piaci igények hiányában kihaltak, ennek következtében e tevékenységek hagyományai sem igen fedezhetőek fel.

38


Aktívan egy keramikus, egy bábkészítő, néhány cipőjavító, néhány pék és cukrász, cserépkályhás, szeszfőző, sörfőző és viaszöntő működik a térségben. Leginkább ezek tevékenysége is a városra korlátozódik. Hobbi és kiegészítő tevékenységként sokan próbálkoznak, pl. szövéssel, kosárfonással, csontfaragással, üvegfestéssel, üvegművességgel. Gépipar A

Rinyamenti

kistérség

jelentős

szakmai

hagyományokkal

rendelkezik

a

fémfeldolgozás és a gépgyártás területén. A Komplex Gépipari Rt., a Büttner és Társa Kft. és a Ferrokov Kft. mellett kisebb vállalkozások is működnek a fémfeldolgozás, szerszámgépgyártás és gépi forgácsolás területén. Egyéb ipari ágazatok Igen jelentős Nagyatádon az építőipar is, amit 3-4 hatékony vállalkozás is képvisel. Somogyszobon működik a Berendiás és Társa Építőipari Kft. Kereskedelem és szolgáltatás helyzete A kereskedelem helyzetét a kereslet lehetőségei határozták meg. Nagyatád fejlődése során a város áruellátása kiemelt feladat volt. A honvédség jelenléte komoly vásárlóerőt képviselt. Ennek a vásárlóerőnek megfelelő áruválasztékkal történő kielégítése politikai feladatot jelentett a térség vezetése számára. Ennek megfelelően Nagyatád a legjobban ellátott területek közé tartozott. A rendszerváltást követően, mivel a honvédség nagyatádi laktanyáját felszámolták, átmeneti kereslethiány jelentkezett a terület kereskedelmében. Ezt a 90-es évek végéig ellensúlyozta a Horvátországból érkező kereskedelmi turizmus. A kistérség kereskedelmi feltételrendszerének alakulási trendje nem tekinthető optimálisnak. A helyi kiskereskedelmi egységek egyrészről a multinacionális kereskedelmi hálózatok kapacitásának folyamatos növekedésével, ezzel együtt a 39


fizetőképes vásárlóerő elvonásával, másrészről a kiskereskedelmi fogyasztás stagnáló szintjével néznek szembe. A multinacionális hálózatok terjeszkedése (Penny Market, SPAR, TESCO, METRO, stb.) a helyi kiskereskedelmi egységek piacát veszélyeztetik, a megváltozott vásárlási szokásokat követő, tehetősebb, hetihavi nagybevásárlásokat lebonyolító vásárló réteg átcsábítása a bolthálózat abszolút forgalmát

csökkenti.

Ezzel

egyidejűleg

a

helyi

boltok

vásárlói

köre

egy

kontraszelektált, alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező népességre szűkül. A magasabb haszonkulcsú áruk kivonása a bolti választékból, a vállalkozás jövedelemtermelő képességét csökkenti. A térségi falvak ellátását az Áfész bolthálózata - bérleményként kiadva - és a helyi érdekeltségű vállalkozók kisüzletei oldják meg, az alacsony falusi jövedelemszinthez igazodva a legalapvetőbb élelmiszerek, fogyasztási cikkeket kínálva. Az ezt meghaladó vásárlói igények kielégítésére Nagyatádon és Kaposvárott, kisebb részben Pécsett, Nagykanizsán van lehetőség. Kiskereskedelmi üzletek megoszlása a Rinyamenti Kistérségben 2003

élelmiszer jellegű ruházati 51%

26%

vasáru-, festék-, üvegelektromos háztartási cikkek gépjármű- alkatrész

2%3% 2%

5%

11%

bútor-, háztartási cikk egyéb


Nagyatádon számos, gazdasági súlyát és tőkeerejét tekintve azonban nem jelentős pénzügyi szolgáltató vállalkozás működik,

ezek döntő

többsége

számviteli

szolgáltatást nyújt a vállalkozói szféra számára.

40


Turizmus helyzete Nagyatád és környékén az idegenforgalom meghatározó jelentőségű. Az egyik fő fejlődési lehetőséget hordozza, mivel több termékcsoport is megtalálható itt, úgy mint termál- és gyógyfürdő, strandfürdő, különféle rehabilitációs kórházi szolgáltatások, vadászati-, horgászati-, természetjárási lehetőség, valamint a falusi turizmus. A kistérség egyik fő turisztikai vonzereje a termálvíz, a másik turisztikai erőssége a vadászat, területi adottságok miatt ennek nagy hagyományai vannak. A nagy kiterjedésű összefüggő erdők, ligetek, lápos területek, legelők vadeltartó képessége kiváló. A kistérség természeti kincsei (pl. Baláta tó, kaszói erdő, petesmalmi tórendszer és Vidrapark stb.), az öko- és szelíd turizmus feltételeit alapozzák meg. Az aktív turizmus lehetőséget biztosítana a kisebb településeknek is a turizmusba való bekapcsolódásra. A nagyatádi kistérségben a régióhoz hasonlóan nincs összefüggően kiépített kerékpár túraútvonal-hálózat. Nagyatád belterületén, valamint Lábod felé épült eddig kerékpárút. A fő probléma, hogy a turisztikai attrakciók egymástól teljesen függetlenül vannak jelen a térségben, nincsenek összehangolva és egymásra építve. Emellett a marketingjük sem kellő hatékonyságú, így nem tudják kihasználni a lehetőségeiket. Gyógy-termálturizmus A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdőben három fedett, különböző hőfokú medence található. Ezeknek a hőmérséklete 32, 38 és 42 C°. A különálló, átriumos medencét a finn típusú szaunához kapcsolódóan is használják. Nyáron 30 C°, télen pedig 17C°-os a vize. A külső, szabadtéri részen két medence található. Az egyik 25 méteres feszített víztükrű, 27C°-os, a másik melegvizes pancsoló a gyerekeknek.

41


Kádfürdő is igénybe vehető azoknak a turistáknak, akik valamilyen oknál fogva nem fürdenek, vagy nem fürödhetnek közös medencében. A gyógyvíz összetétele alkáli- hidrogénkarbonátos hévíz. A gyógyvíz többek között kopásos

degeneratív

izületi

betegségek,

gerincműtétek,

sebészeti

műtétek

utókezelésére, gyulladásos izületi megbetegedések inaktív időszakában való gyógyítására alkalmas. A gyógyvizet fürdőkúra mellett ivókúrára is használják. Javasolt az ivókúrát gyomorsavtúltengés, emésztési zavarok, epebántalmak, székrekedés esetén, de ezek mellett bárki fogyaszthatja orvosi ajánlás nélkül. A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő területén belül gyógyászati kezelés is folyik. A gyógyvíz valamint az ahhoz kapcsolódó és azzal összefüggő fizikoterápiás kezelések a fájdalmak csillapítására, megszüntetésére, izomlazításra és a gyulladások

csökkentésére

mechanoterápiából,

hydro-

kiválóan és

alkalmasak.

balneoterápiából,

A

kezelési

elektroterápiából

módok állnak.

Alkalmaznak mind száraz, mind pedig víz alatti masszázst, illetve gyógytornát. A hydro- és balneoterápia alapja a gyógyvízzel való kezelés. Ehhez a terápiához tangentor, azaz víz alatti sugár, súlyfürdő, hidrogalván, valamint az újonnan bevezetett szénsavas fürdő tartozik. Az elektroterápiához kis- és nagyfrekvenciás géppark kapcsolódik. Ide tartozik az ionfotorézisek, minek során a gyógyszert a bőr alá jutatják, az ultrahangos kezelés, valamint a szelektív ingeráram kezelés. A kezelések közé tartoznak különféle pakolások és borogatások. Ezeknek a típusai: antiflogisztikus pakolások, ami gyulladáscsökkentő hatású, a kénpakolás, a ritex pakolás és az iszappakolás. A kezeléseket bárki igénybe veheti, de a gyógyfürdőben működő reumatológiai szakrendelésre csak beutalóval lehet bekerülni. A reumatológiai szakrendelésen két reumatológus főorvos dolgozik, mint szakrendelés vezetők, és 16 fős fizikoterápiás szakasszisztencia segíti a munkájukat. A Nagyatádi Városi Strandfürdő területén három medence található. Az egyik egy 50x21 méteres 8 pályás, feszített víztükrű, vízforgatós versenymedence. A hőfoka 42


24-26 °C-os. A versenyekhez, edzőtáborokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak a strandon. Minden évben több városból érkezik ide edző csapat, a nagyatádi triatlonisták is itt végzik felkészülésüket. Több nemzetközi hírű versenynek is ad helyet a strand, ilyen a Fuji Ironman triatlon verseny (minden év augusztus 3. hétvégéje), Nyílt Orvosi Triatlon Világbajnokság (június első hétvégéje), Európa Liga búváruszonyos verseny (május). A termálvizes pezsgőfürdő medence 1997-ben került átadásra, nagysága 225 m2 , hőfoka 34-38 °C-os. A medence szabadtéri, de az erős napsütés és a szitáló esőtől a felette elhelyezett tetőszerkezet védi a fürdőzőket. Ebben a medencében az ember egyszerre élvezheti a termálvíz jótékony hatását, a légfúvásos pezsgőfürdő és a tölcsér alakú szökőkútból lezubogó víz masszírozó hatását. A fürdő családbarát szolgáltatásokat is nyújt, kialakításra került egy gyermek kispancsoló, mely 32-34 °Cos vizű, és felállítottak egy fából készült játszóteret. 2003-ban került átadásra egy élménymedence, nagy sikert aratva a vendégek körében. A Városi Strandfürdő területe kiválóan alkalmas sportolásra, szabadidő eltöltésére is. Erről 3 strandröplabda pálya, 2 kisméretű futballpálya, 2 streetball, egy nagyméretű sakktábla, ping-pong asztal gondoskodik. A kölcsönzőből játékhoz szükséges eszközök bérelhetők. A turizmus szerepe a kistérség gazdaságában A kistérségben kereskedelmi szálláshelyeken és magánszállásokon 2003-ban eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma 1.061 volt, amely messze elmarad a Balaton környéki adatokat is magába foglaló megyei értéktől, de még a dél-dunántúli átlag felét sem éri el.

43


Kereskedelmi szálláshely, Rinyamenti kistérség, 2003

5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

5 007

2 560 ezer lakosra jutó férőhely ezer lakosra jutó vendégéjszaka

1 061 25 Rinyamenti kistérség

135 Somogy megye

68 Dél-Dunántúl


A kistérség szálláshelyeit tartalmazó táblázat adataiból jól kivehető, hogy kedvezőtlen a térség szállásférőhely kínálatának összetétele. Alacsony a magasabb komfortfokozatot biztosító szálláshelyek aránya, és ezek között is kevés a jó minőségű, magasabb osztályba sorolt szálloda. Két három csillagos szálloda működik a kistérségben (Hotel Solar, Vadászkastély Rinyatamási) és két ugyanilyen besorolású magánszálláshely. A többi ennél alacsonyabb komfortfokozatú. Az általuk nyújtott szolgáltatások köre néhol kiemelkedő, de általában alapszolgáltatásokat kínálnak.

44


Szálláshelyek a Rinyamenti Kistérségben 2005 **

***

****

Kereskedelmi szálláshelyek Nagyatád Hotel Solar

X

Semiramis Panzió

X

Viktória Panzió

X

Thermalcamping Castrum****

X

József Attila Kollégium Lábod CE&MA Centrum Panzió

X

Vadászkastély Rinyatamási

X

Nagysallér Vadászház (1. panz)

X

Szilágyi- Erdő - Erdei Iskola Kaszó Vadászház és Üdülő

X Kutas

Hertelendy kastélyszálló

X

Magánszálláshelyek Jánosmajor

1 db

-

Nagyatád

3 db 2 db

-

Forrás: Nagyatádi Tourinform Iroda - saját szerkesztés

Nagyatád:

1. Hotel Solar*** Nagyatád város főterén, a Termál- és Gyógyfürdővel szemben található az átriumos belső kiképzésű szálloda. A város század eleji hangulatát idézi a gyógyfürdő parkját körülölelő házak sora, amikkel kellemes harmóniát teremt az 1989-ben épült szálloda modern egyszerűsége.

45


A szállodában 60 db két, illetve háromágyas, fürdőszobás, színes televízióval, rádióval, telefonnal, minibárral felszerelt szoba áll a vendégek rendelkezésére. A modern három emeletes épület mellett zárt parkoló található. Szolgáltatásai: I. osztályú étterem terasszal, kávéház, szépségszalon, szolárium, konferencia terem, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, pénzváltás. 2. Semiramis Panzió A városközpontban, közel a gyógyfürdőhöz található a 2004. őszén átadott panzió. 24 ágyas légkondicionált, színes Tv-vel, mini bárral felszerelt apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére. A panzió szolgáltatásait mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik. Szolgáltatásai: zárt parkoló, tárgyalóterem, kávé-és teaház, kerthelyiség, lift, recepció postaszolgálattal 3. Viktória Panzió Nagyatád város szívében, a Gyógyfürdőtől 200 méterre egy csendes kis utcában található a családias hangulatú panzió. 8 db kétágyas szoba fürdőszobával, színes Tv-vel, minibárral várja a pihenni vágyókat. Szolgáltatásai: elegáns étterem, söröző, automata tekepálya, kerthelyiség, zárt parkoló.

46


4. Thermalcamping Castrum**** A Nagyatádi Városi Strand szomszédságában 150 lakókocsi, illetve sátor befogadására alkalmas kemping várja a nyaralni vágyókat. A kempinget 1999-ben hozták létre, s így európai színvonalú szolgáltatásokat vehetnek igénybe a vendégek. Szennyvíz- ivóvíz 30 kijelölt helyre van vezetve, s minden területhez csatlakozik az áram szolgáltatás. A kempingben vizes blokk, mosó helyiség, konyha található. A kempingezők a strandot díjmentesen vehetik igénybe. A kemping területén vegyes bolt működik. Nyitva tartás: 05.01.-09.30. 5. József Attila Kollégium A Városházával szemben a 68-as főút mellett található a kollégium. Tanítási időszakban 8 db 4 ágyas és 2 db 6 ágyas szobát tudnak kiadni, míg színidőben 200 fő elhelyezésére van lehetőség 4, illetve 6 ágyas szobákban. Napi három étkezést tudnak a kollégium étkezőjében biztosítani. Lábod A vadászházak kényelmes pihenést, igény szerinti napi háromszori érkezést biztosítanak. Nagysalléri, Petesmalmi, Ikladi vadászházaikban és a Rinyatamási vadászkastélyban összesen 52 főt tudnak elhelyezni. Egyes vadászházakban (Rinyatamási és Nagysallér) szauna is a vendégek rendelkezésére áll. A vadászait idényen kívül hazai és külföldi csoportok részére bemutatókat (vérebes utánkeresés), szakmai tanfolyamokat szerveznek. Esküvők, keresztelők (Szent Hubertus kápolna) különböző konferenciák és egyéb rendezvények lebonyolítását is vállalják. Kívánság szerint lovardai foglalkozáson, tereplovagláson és egész napos lovastúrán vehet részt az érdeklődő. 47


1. CE&MA Centrum Panzió Az ötszobás családi ház, vállalkozásban üzemel. Elsősorban vadászvendégek használják, de a holtszezonban várják a turistákat. Éttermük 70 fő befogadására alkalmas. 2. Vadászkastély Rinyatamási Lábod- MAVAD Rt. vadászterületén található vadászkastélyban kényelmes pihenést és vendéglátást biztosít vadász szezonban a vadászoknak, főszezonban pedig a természetet

kedvelő

turistáknak.

A

kastély

kiválóan

alkalmas

különböző

rendezvények lebonyolítására, négy teremben összesen 100 főt tudnak fogadni. Szolgáltatások: étterem, vendéglő várja a vadétel- specialitásokat kedvelőket, lovas oktatás, fogathajtás, lovasszán, túralovaglás várja a lovakat kedvelőket. A vadászkastélyban szauna, saját kert, parkoló, vadászat szervezés, a 10 db szobában minibár, telefon teszi kényelmessé az ott tartózkodást. 3. Nagysallér Vadászház A 8 db kétágyas szobás vadászház a természet közepén, messze a városi forgalomtól fekszik. A vadászházban vendéglő található. Szolgáltatások: horgászat, vadászatszervezés, lovas oktatás, fogathajtás, lovas szán, túralovaglás, szauna. 4. Lábod Szilágyi- Erdő - Erdei Iskola Lábod központjától 10 km-re fekszik az Erdei Iskola, melyet a Sefag Rt. működtet. Adottságaival nagyszerű lehetőséget biztosít a természet értékeinek megismerésére, pihenésre. Tavasztól őszig terjedő időszakban a vendégház két csoportszobában 1548


15 gyermeket és két nevelői szobában egy- egy felnőtt kísérő elhelyezését tuja biztosítani. Konyha, étkező és tanterem is megtalálható a házban. Ily módon kiválóan alkalmas osztálykirándulásokra. A tematikus és szabadidős programokhoz tanterem és külső foglalkoztató áll rendelkezésre. 4,5 km-es tanösvényen szakvezetés kérhető. Kaszó Somogy megye zöld szívében, kulturált környezetben az aktív pihenést szolgáló szálláslehetőséget biztosít a vadászvendégeknek és a természetjáróknak a Kaszó Vadászház és Üdülő. Szolgáltatásaik: vendéglő, bár, söröző, orvosi ügyelet, kölcsönzési lehetőség: kerékpár,

autóbusz,

sporteszközök.

Kikapcsolódást

biztosít

a

sportcsarnok,

teniszpálya, horgászat, szauna, erdei kisvasút kirándulás, sétakocsikázási lovaglási lehetőségek és a vadászat. A Klub Kaszó két- háromágyas szobákkal, illetve apartmannal és lakosztállyal várja vendégeit.

Kutas- Kozmapuszta A Hertelendy kastélyszállóban 17 db fürdőszobás szobával, termál- wellness részleggel, 120-140 férőhelyes rendezvényteremmel, borospincével várják az ideérkezőket. A kastély körül angolpark, 60 hektáros majorság, 6 lakásos apartmanház, zöldségeskert, őshonos állatfarm és lovarda található.

49


A Rinyamenti kistérség társadalmi folyamatai Demográfiai helyzet Dél-Dunántúl népesedési viszonyai az országos tendenciákkal összhangban, de az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakultak, fokozottabban jelentek meg az országosan is problémásnak mondható jelenségek, mint a csökkenő népességszám, az alacsony élveszületési és a magas halálozási arány, valamint az előrehaladott demográfiai öregedés. Dél-Dunántúl sajátos problémájaként kell kiemelni az alacsony népsűrűséget, melynek fő oka, hogy a településeinek közel 50%-a aprófalvas, kevés nagyváros található. A Rinyamenti kistérség a legritkábban lakott területek közé tartozik, a népsűrűsége nem éri el az 50 fő/km²-t (2005-ben 44 fő/km2).


50


A kistérség lélekszáma évről évre csökken. A csökkenés mértéke magasan meghaladja az országos átlagot, a 2003 évben a kistérség népessége 28 222 fő volt. A legutóbbi (2001) népszámlálási adatokhoz viszonyítva ez 1,4 %-os csökkenést mutat. A népességfogyás elsődleges okának tekinthetjük a növekvő természetes fogyást, mely az alacsony születésszámmal és a kedvezőtlen mortalitási viszonyokkal magyarázható.

Az

élveszületések

száma

erőteljesen

visszaesett

(születési

arányszám 9,1‰), a halandóság magas szinten állandósult (16,8‰). Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a somogyi kistérségek közül a legkedvezőtlenebb halálozási aránnyal a Rinyamenti rendelkezik, itt 16,8 az ezer főre jutó halálozási arány, míg a megyei átlagérték 14,1‰., a régiós összehasonlításban még riasztóbb az eltérés, itt ugyanezen érték 13,9 ‰. A kistérségen belül Segesden kiugróan magas természetes fogyás, mely a nagy létszámú, időskorúak ellátását biztosító szociális otthon következménye. Az ezer lakosra vetített élveszületések száma kistérségi viszonylatban átlagos (9,1‰), meghaladva a megyei (8,9‰), illetve régiós (8,9‰) értékeket. A kistérségen belül Nagyatádon a legnagyobb mértékű a születések számának csökkenése. A természetes fogyás táblázatbeli értékei szerint a Rinyamenti kistérség az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezik, (7,7‰), őt csak a Fonyódi kistérség előzi meg, ahol a halálozási arány jóval kisebb, mint a Rinyamenti érték, viszont rendkívül alacsony a születések száma. A természetes fogyás megyei értéke (5,2‰), míg régiós viszonylatban (5‰), ezeket a Rinyamenti érték jóval meghaladja.

51


Demográfiai adatok Somogy megye kistérségeiben, 2003 16,2

14,7

13,8

9,8

13,2 10,6

9,5 7,9 4,9

14,8 12,1

11,6

9,2

9,1

8,8 7,0

6,7 6,6

5,6

16,8

15,8

14,5

8,2

7,7

8,5

8,4 6,4

4,0

3,6

Élveszületés 1000 főre

Ta bi

Si óf ok i

ag ya tá di

al i

Halálozás 1000 főre

N

M ar c

Ka po sv ár i Le ng ye l tó ti

Fo ny ód i

su rg ói C

Ba rc

si

1,0

Ba l .f öl dv ár i

18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

Természetes fogyás 1000 főre


A

demográfiai

folyamatokat

befolyásoló

tényező

még

az

elvándorlás.

A

népességvándorlás méreteit, irányát elsősorban a gazdasági-társadalmi tényezők határozzák meg, ezek közül is alapvető fontosságú a foglalkozási szerkezet átalakulása. Fő mozgatóerő korábban egyértelműen az ipar volt, napjainkban az infrastruktúra, a kedvezőbb életkörülmények és környezeti hatások közé kerülés válik a fő mozgatóvá. A Rinyamenti kistérség vándorlási egyenlege negatív, a belföldi vándorlási különbözet 2003 évi átlaga ezer főre vetítve –4,1‰, mely a megyében a harmadik legkedvezőtlenebb érték. Az elvándorlás különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül, a kistérség diplomás fiataljai közül kevesen térnek vissza a kistérségbe. Egyedül Nagyatád az, ami még nyújt valamiféle perspektívát a fiataloknak, de a rurális térségek semmiképpen. Ennek oka a bérek és jövedelmek már korábban bemutatott - alacsony szintje, azok elmaradása a fejlett régiók, főként a főváros mögött, valamint az, hogy nincs a kistérségben vagy nagyon elenyésző a versenyképes fizetést nyújtani képes vállalkozások száma.

52



Hosszabb időintervallumon végzett elemzések kedvezőbb képet mutatnak, a kistérség vándorlási egyenlege hosszú távon egyensúly közeli értékű – de ekkor is negatív előjelű. A 2001 és 2003 közötti időszakot vizsgálva az elvándorlási egyenleg –1,2‰, amennyiben az elmúlt tizenhárom év átlagos vándorlási különbözetét vizsgáljuk, a Rinyamenti kistérség értéke –0,5‰. Összességében az elmúlt évek statisztikai adatai azt jelzik, hogy az intenzív elnéptelenedés veszélye általában a kistérség egészében nem áll fenn. Lassú fogyás azonban megfigyelhető. A Rinyamenti kistérségben a hosszabbodó átlagos életkor miatt és az alacsony termékenységi mutatók mellett jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele. 2000 és 2003 között megnőtt az idősebb korcsoportok, a 60 évesnél idősebbek társadalmon belüli aránya (2003-ban 19,8‰). Ezen arány és a vizsgált időszak értékeiből képzett öregedési index alapján elmondható, hogy a népesség elöregedése előrehaladt.

53



A Rinyamenti kistérség korfájának struktúrája hasonló a Somogy megyeiéhez. A korfa alapján prognosztizálható, hogy az elkövetkező 10 éven belül drasztikusan kb. 20%-al csökkenni fog az iskoláskorú népesség száma, illetve ezzel egyidejűleg ugrásszerűen megnő a nyugdíjkorú népesség aránya.

54


Somogy megye korfája, 2002. Nő

Férfi 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 20 000

15 000

10 000

5 000

0

5 000

10 000

15 000

20 000

Forrás: Somogy Megye Középtávú Stratégiai Egészségügyi Terve, 2003

Nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete A 2001. évi népszámlálás során a nemzeti, etnikai hovatartozást négy kérdés érintette, ezek a nemzetiségre, az anyanyelvre, a kulturális kötődésre és a családi, baráti közösségben használt nyelvre vonatkoztak. Ez alapján a Dél-Dunántúlon több mint 76 ezer olyan válasz született, amely a lehetőségek legalább egyike szerint valamely kisebbséghez tartozást jelölt meg. Ha a népességszámra vetítjük, a régióban ez 8%-ot tett ki, az országos átlagos arány kétszeresét. A megyék közül a közismerten sokszínű nemzetiségi összetételű Baranyában 11%, Tolnában 7% volt a mutató értéke, Somogyban mindössze 4%. A Dél-Dunántúl három legjellemzőbb nemzeti illetve etnikai kisebbsége a német, a horvát és a roma. A Rinyamenti kistérségben a roma lakosság becsült nagysága 5000 fő, amely a kistérség lakosságának kb. 17%-a, ez az arány több településen ennél jóval nagyobb.

55


Egészségügyi helyzet A térség egészségügyi alap és szakellátása egyaránt jónak mondható. A térség egészségügyi aktív és krónikus fekvőbeteg ellátását, illetve a járó-beteg ellátását a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet biztosítja. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma kedvezőbb, mint a megyei átlag, 2003-ban 1411 lakos jutott egy házi orvosi szolgálatra, míg megyei szinten átlagosan 1491 beteg jutott egy háziorvosi praxisra. A térség falvaiban dolgozó háziorvosok területi ellátási kötelezettsége több településre terjed ki. A háziorvosok – településtől függően – a felnőtt lakosság gyógyítása mellett (helyenként) a gyermekek kezeléséről is gondoskodnak A rendelők felszereltsége, bútorzata sem mutat kielégítő képet, többségében tíz évesnél régebbi berendezési tárgyakat használnak az egészségügyi dolgozók. A hétvégi ellátás kistérségi ügyelettel működik. Nem kötelező feladatként a Rinyamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a hétvégi fogászati ügyeleti ellátást is megoldotta. Gyógyszertár Nagyatádon, Kutason, Lábodon, Segesden és Somogyszobon működik. Fiókgyógyszert működik Belegen, Görgetegen és Nagykorpádon. A kistérség járó-beteg szakellátásában az 1000 lakosra jutó rendelési órák száma magasabb, mint a megyei átlag. A kistérség fekvőbeteg ellátás tekintetében kiemelkedő helyzetű, hiszen terültén működik a Nagyatádi Városi Kórház, mely a térség aktív, illetve krónikus fekvőbeteg ellátását

végzi.

A

Nagyatádi

Városi

Kórház

országos

hírű

rehabilitációs

szolgáltatásokkal rendelkezik. A kórház infrastrukturális ellátottsága számos hiányossággal küzd.

Az

elmaradott

régiókban

végzett

tanulmányok

tapasztalatai

alapján

az

egészségmegőrzés egyik legfontosabb akadályát a gazdasági nehézségek képezik. 56


Az egyéni egzisztenciális problémák erősödésével háttérbe szorulnak az egyén életében a saját egészségével kapcsolatos problémák. Ezáltal a lakosság prevenciós szemlélete és a megelőzés iránti fogékonysága csökken, ami a megbetegedések számát és súlyosságát fokozza. Az utóbbi időben a férfi lakosság körében a halálozási okokon belül emelkedik a légző rendszeri és emésztőrendszeri megbetegedések aránya, mely típus a nőknél kiugró mértékű, de emelkedés nem jellemző. Ezeknek a betegségek aránya még messze elmarad a keringési rendszer és daganatos betegségek okozta halálozások mellett. Feltűnő a női lakosság esetében a keringési megbetegedések okozta halálozás majdnem 60 %-os jelenléte, a daganatos megbetegedések okozta halálozások esetében a nők Somogy megyében az országos mutatókkal megegyező szintű, de a regionális átlagnál rosszabb paraméterekkel rendelkeznek. A férfiaknál megállapítható, hogy az alkoholizmus és dohányzás, mint elsődleges rizikótényezők által befolyásolt megbetegedések és halálozások a megyét kiugró módon érintik mind regionális, mind országos összehasonlításban, ezen faktorok együttes eredménye az agyér-betegségek területén megjelenő kiugróan magas számadat. Haláloki struktúra Somogy megyében, férfiak, 2001 Morbiditás és mortalitás külső okai 10% Emésztőrendszer betegségei 9% Légzőrendszer betegségei 5%

Egyéb halálokok 5%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 1% Daganatok 27%

Keringési rendszer betegségei 43%


57


Haláloki struktúra Somogy megyében nők, 2001.

Morbiditás és mortalitás külső okai Emésztő8% rendszer betegségei 5%

Egyéb halálokok 6%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 21%

Légzőrendszer betegségei 3%

Keringési rendszer betegségei 57%


A prevenció hiányából előforduló halálozások elemzése során megállapítható, hogy a férfi lakosság körében jelentős mértékű az idült alkoholizmus, valamint a közúti gépjármű balesetek okozta elkerülhető halálozás, illetve a tüdő és felső légúti panaszokhoz kapcsolható légző rendszeri daganatok okozta elkerülhető haláleset. Ezen adatok együttesen a dohányzás, mint meghatározó rizikótényező túlzott jelenlétét feltételezik a megyében. Ezt a képet erősítik a keringési rendszer területén megismert mortalitási mutatók is. A nők esetében a megelőzhető halálesetek leggyakoribb okai a szív és keringési rendszeri megbetegedésekből, valamint a krónikus lefolyású emésztőrendszeri megbetegedésekből származtathatók. Szociális helyzet A Rinyamenti kistérségben 2004-ben elkészült szociális felzárkóztató program alapján a térség leghátrányosabb települések szociális ellátásokra való felkészítése folyamatban van.

58


Étkeztetés A települések többsége óvodai, iskolai konyháról oldja meg a rászorulók ellátását. Tekintettel arra, hogy a kistelepülések gyermeklétszámának fogyása előrevetíti az intézmények racionalizálását, az étkeztetés más formájú megoldása lesz szükséges. Egyetlen település, Kaszó esetében nem megoldott az étkeztetés. Házi segítségnyújtás A házi segítésnyújtás feladatának ellátását – eltérően az országos tendenciától – a térség települései 85%-ban biztosítják. Az alapellátási formát a kistérség települései közül nyolc (Bolhás, Háromfa, Kaszó, Nagykorpád, Rinyabesenyő, Somogyszob, Tarany, Rinyaszentkirály) nem működteti. Rinyaszentkirály falugondnoki szolgálat keretében látja el a házi segítségnyújtást. Több település esetében a meglévő szolgáltatásánál problémák merültek fel a személyi feltételek biztosításával kapcsolatban,

a

szakmai

kompetenciák

illetve

a

helyettesítés

megoldása

tekintetében. A térségben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nagyatád központtal 11 településen (Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Somogyszob, Szabás, Tarany) működik. Az alapellátások fejlesztése a fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedély betegek lakókörzetükben történő ellátásához biztosítanak feltételeket. Falugondnoki szolgálat A kistérségben 4 falugondnoki szolgálat (Bakháza, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Szabás) működik. Nem használják ki kellően a falugondnoki szolgálat intézményét, holott sok esetben ezen szolgáltatás a rossz közlekedési viszonyok okozta hátrányok leküzdésével az ellátások hozzáférését, a rászorultság csökkentését eredményezi.

59


Családsegítő szolgáltatás A térség 18 településéből 4 településen (Bakháza, Háromfa, Szabás, Tarany) nem működik a szolgáltatás, illetve a gyermekjóléti feladatokat ellátó társulásuk keretében látják el a családsegítést. Háromfával;

Lábod

Segesd Ötvöskónyival, Beleggel; Tarany Bakházával,

Görgeteggel,

Kaszóval,

Kutassal,

Nagykorpáddal,

Rinyabesenyővel, Rinyaszentkirállyal, Somogyszobbal látja el társult formában a családsegítést. Kisbajom, Szabás, Nagyatád önállóan biztosítja ezt az alapellátást, míg Bolhás közösen a Csurgói társulással (csurgói kistérségben). Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti

szolgáltatás

minden

településen

biztosított,

működtetésében

finanszírozási nehézségek fellépnek. Idősek klubja Az 1993. évi III. törvény alapján idősek klubjának létesítésére kötelezett 3 település (Nagyatád, Lábod, Segesd). Mindhárom ellátja ezen feladatot. E három településen kívül még kettő település (Háromfa, Somogyszob) működtet idősek klubját. Idősek gondozóháza A kistérségi centrumban, Nagyatádon működik. A térségi központ az idősellátás széles körű megszervezésével gondoskodik idős polgárai ellátásáról. Idősek otthona Három otthon (Segesdi Gondviselés Szociális Otthon, Lábodi Idősek Otthona, Nagyatádi Idősek Otthona) szolgálja a térségben az idős lakosok tartós bentlakásának megoldását. A feladat ellátása nem kötelező a helyi önkormányzatok számára, de kiemelten kell kezelni, hisz a kistérség népessége öregedő, a 60


férőhelyek iránti kereslet igen nagy, az intézményekbe való bekerülés nehézkes, hosszú a várakozási idő. Egyéb bentlakásos intézmények A térségben működik a megyei önkormányzat fenntartásában Szabáson a Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézete, a Segesden működő Gondviselés Szociális Otthonnak (350 fő) 80 fő fogyatékos elhelyezését biztosító részlege. Humánerőforrás a szociális ellátásban A kistérség központ Nagyatádon iskolarendszerű oktatás keretében szociális gondozó, ápolói képzés folyik, így azon munkakörök betöltéséhez, amelyek betöltéséhez a jogszabályok a középfokú végzettséget írnak elő, a képzett munkaerő rendelkezésre áll. Még a térség központ ellátórendszerében is hiánnyal küzdenek, a szakirányú felsőfokú képesítési követelményű munkakörök esetében (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás). A kistérség településein az önkormányzatok által biztosított alap és szakellátások (IK) esetében, ha még is van a szakképzett munkaerő, leterheltek a dolgozók. Nem megoldott - kistelepüléseken különösen - a helyettesítés (szabadság vagy betegség esetén). A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok feszített költségvetése - normatívák ellenére sem - teszi lehetővé a plusz munkaerő beállítását még részfoglalkozásban sem. A dolgozók – különösen a kistelepüléseken alkalmazott segítők - igénylik a szakmai találkozók, továbbképzések rendszeressé tételét, lakóhelyükhöz, munkahelyükhöz közeli településeken való megszervezését. Igényként fogalmazódik meg és az ágazatban a munkaerő megtartást segíti az információkhoz való hozzájutás segítése, az

esetmegbeszélések,

a

szupervizió,

a

tapasztalatcserék

lehetőségének

biztosítása.

61


Ellátási megállapodások A családok átmeneti otthona - mely Nagyatádon működik a Somogy Megyei Vöröskereszt fenntartásában - ellátási megállapodást kötött az alábbi településekkel: Nagyatád, Nagykorpád, Rinyabesenyő, Lábod. Nagyatád város bölcsődéje ellátási megállapodást kötött: Kaszó, Kutas, Lábod, Nagykorpád, Rinyabesenyő, Somogyszob, Szabás, Tarany településekkel. Nagyatád bölcsődei férőhelyeinek száma 1996-ban csökkent 80-ról 60 férőhelyre, ma pedig 50 férőhelyes. A férőhelycsökkentés a 90-es évek elején kezdődött és követte a születések számának csökkenését. A statisztikai adatok alapján a kistérségben 2003-ban a 100 bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma 140 volt. A Somogy megyei Mozgáskorlátozottak Fészek Támogatószolgálata a térség valamennyi településén ellátást biztosít a mozgáskorlátozottak számára. Ellátási megállapodást a települések nem kötöttek a szolgáltatóval. Az otthoni szakápolást a Németh Bt, a Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesületének Otthonápolási Szolgálata végzi a kistérség településein. Nagyatád városban a két fenti szolgáltatón kívül jelen van a Szociális Gondozási Központ Otthonápolási Szolgálata. Nagyatádi Szolgálatnak nincs finanszírozási szerződése a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, mivel nem fogadta be a MEP, hivatkozva a másik két szolgáltató jelenlétére. Törvényi előírás alapján az önkormányzatok kötelesek anyagi támogatásban részesíteni a szociálisan rászorulókat. Az önkormányzatok által nyújtott támogatások (kivéve a rendszeres szociális segélyt) ezer lakosra jutó folyósított értéke 2003-ban 156 volt, amely megyei viszonylatban alacsonynak mondható. Magas viszont a rendszeres szociális segélyben részesülők száma: 1346 fő (a segélyezettek 62 %-a 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb

62


végzettségű). A lakosság egészségi állapotának romlását jelzi az ápolási díjban részesítettek számának fokozatos növekedése. Jelentős a mozgáskorlátozottak támogatásában részesítettek száma a térségben (827 fő), ugyancsak figyelmeztető adat a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (alanyi jogú ellátást kap a térségben 906 fő, önkormányzati rendelet alapján közgyógyigazolványt kapott 391 fő), ezer főre vetített értéke 48, mely megyei viszonylatban nem kiemelkedően magas. A kirekesztettséggel veszélyeztetett fogyatékkal élők (5%) társadalmi integrációja, foglalkoztathatóságuk bővítése is jelentős feladat a térségben. Oktatási helyzet A térség települései közül két településén, Kaszón és Bakházán nincs óvoda. Mindkét település gyermekei ellátása más településen, Somogyszobon, illetve Háromfán történik, az alacsony népességszám miatt önálló óvoda fenntartása képtelenség lenne. Alapfokú oktatási intézmény nem minden településen működik, Kaszón és Bakházán nincs óvoda, Bakháza, Bolhás, Kaszó és Kisbajom és Rinyabesenyő nem rendelkezik általános iskolával. A kistérség általános iskolai szerkezetére jellemző, hogy 8 osztályos általános iskola, a kistérség 18 településéből 8 településen működik. A többi településen összevontan, vagy 1-4 osztályokban alsó tagozatos iskolák működnek. Mindazokon a településeken, ahol alsós oktatás folyik, a felsős oktatást intézményfenntartó társulás keretein belül biztosítják. A kistérségben az országos tendenciához hasonlóan folyamatosan csökken a gyermekkorú népesség száma, mértéke azonban az országos átlagnál kisebb. Ennek ellenére az iskolabezárás veszélye minden kistelepülésen működő iskola jövőjét kérdésessé teszi.

63


A kistérség számos településén jelentkezik a roma származású tanulók magas arányából fakadó integrációs kérdéskör. A Kutasi Általános Iskola úttörő módon kísérli meg megoldani ezt a komplex feladatot. A 2005/06-os tanévben az iskola tanulói struktúrájában bekövetkezett változások miatt a roma származású tanulók aránya 58%-ot ért el, ezért az iskola vezetése úgy döntött, hogy bevezeti a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai programját. Legfontosabb elve az együttnevelés, illetve az egyéni különbségekre alapozó nevelés. A napközis ellátást elemezve elmondható, hogy a kistérségben 7 olyan iskola működik, amely saját napközivel rendelkezik, ez az iskolák 59 %-a (megyei átlag: 50,2 %). A napközit igénybevevő tanulók aránya rosszabb, mint a megyei átlag, melynek oka egyrészről a csökkenő gyermeklétszám, másrészről a magas női munkanélküli és háztartásbeli arány, illetve a térítési díj megfizetési nehézségei. Középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon található, itt működik az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola, illetve a Nagyatádi Szakképző Iskola. Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola az elmúlt évek során szintén kialakította a szülők, tanulók, és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzési szerkezetet. Ennek megfelelően az emelt szintű nyelvoktatás, az informatika, a gépész és a turizmus szakmacsoportos oktatás került be az új képzési szerkezetbe. A beiskolázási körzetükben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a tehetséges, jó képességű növendékeink fejlesztését is. Gimnáziumi képzés keretében lehetőséget biztosít az iskola hatosztályos képzési forma igénybevételére, ahol emelt szintű idegen nyelv oktatására kerül sor német és angol nyelvből, illetve matematika és számítástechnika oktatása is emelt óraszámban folyik. A hatosztályos képzési forma mellett az iskola indít 1+4 éves gimnáziumi osztályt is, ahol az első 0. évben a tanulók nyelvi és informatikai előképzésen vesznek részt. 64


A szakközépiskolai képzési kínálat tartalmaz műszaki szakterületen informatikai képzéseket, mint a szoftverüzemeltető 4+1 év képzési struktúrában, illetve számítástechnikai gépipari technikus 4+2 év képzési struktúrában. Gazdaságszolgáltató szakterületen az iskola új képzést indított az idegenforgalmi technikus képzést 1+4+2 év képzési struktúrában. A szakképzési rendszerben jelenleg 234 diák tanul 9-13. évfolyamokon, az alábbi táblázatban feltűntetett bontásban: Évfolyam

9. 10. 11. 12. 13. 14

Össz:

Szoftverüzemeltető

15 14 10 18 10 0

67

Számítástechnikai gépipari technikus

14 17 15

10 8

72

Idegenforgalmi technikus

23 13 11 22 14 12

95

8

A Nagyatádi Szakképző Iskola szakközépiskolai és szakiskolai képzési formákban oktat, ezen kívül felnőttképzési tevékenységet is folytat. Szakközépiskolai képzés keretében nyelvi előkészítő képzésre lenne lehetőség, melyre az elmúlt két évben nem volt akkora számú jelentkezés, hogy elindulhatott volna. A kereskedelmi szakközépiskolai osztály 4 éves képzést kap, emelt szintű angol, illetve német nyelvoktatással. Az iskola érettségire épülő technikusi képzést is kínál, kereskedelmi technikus, valamint vállalkozói ügyintéző szakmákat oktat. A

Szakiskolai

képzési

formában

kínált

szakmák

közül

a

fémforgácsoló,

villanyszerelő, kőműves képzésekre nem volt megfelelő számú jelentkező az elmúlt években, így ezeket jelenleg szüneteltetik. Géplakatos képzés folyamatos, különösen nagy az érdeklődés a 2003-ban újonnan indított képzések iránt, melyek a pincér, illetve szakács szakmák. Ezen képzések beindításához szükséges feltételeket az Árpád Fejedelem Általános Iskola tankonyhájának bérbevételével teremtették meg.

65


Kollégiumi elhelyezési lehetőség a kistérségben egyedül Nagyatádon van, a József Attila kollégiumban. A két középiskola diákjai laknak itt, valamint az elmúlt két évben az Éltes János Általános Iskola diákjai is helyet kaptak itt. A városban – a megyei feladatok körébe tartozó – speciális, az enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végző általános iskola is működik. A városban – a megyei feladatok körébe tartozó – speciális, az enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végző általános iskola is működik, 1994-től megyei fenntartásban. Az iskola ellátási területe nemcsak a nagyatádi kistérség, Kadarkút környékéről is járnak ide gyermekek. Speciális ellátást nyújt a szintén megyei fenntartásban működő nevelési tanácsadó. Az általános iskolás korú gyermekek fejlesztésében, a tanulás segítésében ma már oktatási-

pedagógiai

szolgáltatásokat

végző

betéti

társaságok

is

kínálják

szolgáltatásaikat. A kistérség területén három erdei iskola működik, Lábod, Rinyabesenyő és Kisbajom településeken. Somogyszobon pedig jelenleg épül. Kistérség kulturális, sport és szabadidős tevékenységeinek helyzete A kistérség kulturális élete a városhoz szorosan kötődik. A nagyatádi Művelődési Házban tevékeny munka folyik (szakkörök, klubok, amatőr művészeti csoportok). Az amatőr művészeti élet, a tehetséggondozás és a közösségi lét igazi színtere az intézmény, amely különböző rendezvényekre, konferenciákra is alkalmas. A Művelődési Ház szervezi minden évben a Tavaszi Fesztivál helyi rendezvényeit, és a nagyatádi búcsú gazdag kulturális programját. A létesítmény állaga és műszaki színvonala jelentősen leromlott és elavult, ami ma már hátráltatja a művészeti és kulturális tevékenységek végzését.

66


A kistérségben színház nincs, a mozik privatizálásával a művelődési házakból az 1990. előtt működött megyei moziüzemi vállalat kivonult. Nagyobb befogadó képességű mozi a Művelődési Ház színháztermében Nagyatádon működik. A látogatók száma csökkenő. Ma már az is előfordul, hogy a nézők alacsony száma miatt nem kerül sor a vetítésre. A kistérség településeinek többségében a községi művelődési házakban színházi előadásokra rendkívül ritkán kerül sor, ezek száma a városban is csökken. A művelődési házak többsége közösségi színtérként szolgál, és helyet ad az amatőr szakköröknek, hagyományőrző együtteseknek, és a falvak megszokott rendezvényeinek. Közkönyvtár 2 település kivételével mindenütt működik. A két településből Ötvöskónyiban könyvtár az iskola keretén belül működik. A könyvtárak fejlődése azon keresztül mérhető, hogy milyen az állománygyarapodásuk. A megye városai közül a nagyatádi könyvtár állománya a harmadik legnagyobb Siófok és Marcali után. A kistérségben a kulturális lehetőségek is vonzóak. A Művelődési Ház rendezvényei mellett a nyári időszakban a Rinyamenti Fesztivál és Vásár és a Határtalan Játék Nemzetközi Szabadidősport Fesztivál várja az érdeklődőket. Ezen kívül a kulturális élet további bázisai a könyvtár, az oktatási intézmények, illetve a 1996-ban megnyílt Városi Múzeum, ahol Nagyatád történetét ismerhetik meg az érdeklődők. Nagyatádon 1975-ben hoztak létre magyar és nemzetközi művészekkel működő faszobrász alkotótelepet. Az elkészült alkotások egy állandóan nyitva tartott szabadtéri múzeumban tekinthetők meg. A 20 hektáros szoborpark a Rinya patak és a Malom árok mellett terül el. Nagyatád jó lehetőséget kínál a szabadidős és a versenyszerű sportoláshoz. A sakktól a küzdősportokig szinte valamennyi sportág képviselteti magát A városi sportegyesület kezelésében működő sportpálya, és a strand 50 méteres uszodája a mozgás szerelmesei előtt nyitva áll. Komoly hagyományt teremtett a Triatlon Szabadidős Sportegyesület az évente rendezett nemzetközi versenyével. A modellezők és az íjászok közössége rendszeresen bemutatkozik az érdeklődők előtt. 67


A városi fürdőben kondicionáló terem és szauna szolgálja az aktív pihenést. A befagyott csónakázó tavat a téli időszakban korcsolyázók százai veszik birtokba. A gyalogtúrák kedvelői számára a környék erdei csodálatos élményt nyújtanak. A városban jelenleg 15 verseny illetve szabadidősport jellegű tevékenységet folytató sportági szakosztály és további 5 diáksportkör működik. Ez az aktivitás megyei szinten is kiemelkedő. A 15 sportszervezet 32 csoportja közel 700 tagot tömörít, amelyek közül mintegy 400-an versenyszerűen sportolnak. A diáksportkörök együttes taglétszáma megközelíti az 100 főt, s az évente rendezett szabadidősport rendezvények (városi bajnokságok, kupák, villámtornák) évente 2-3 ezer résztvevőt vonzanak. Nagyatád sportéletének szervezői szinte kivétel nélkül társadalmi munkában dolgoznak, főállású dolgozókat csak két egyesület foglalkoztat. A kistérség civil szervezetei, belső-és külső kapcsolatai A településekre a széleskörű együttműködés a jellemző. A települések többsége, körjegyzőségben dolgozik (Kutas, Segesd, Somogyszob, Lábod, Háromfa, Görgeteg, illetve Bolhás (a csurgói kistérségbe tartozó Szentával közösen). Jellemzőek a közösen kivitelezendő közműberuházásokra, közmunkákra, programkészítésekre létrejött

együttműködések

(közvilágítás

korszerűsítés,

szennyvíz-program,

gázprogram, e-közigazgatás). Az elmúlt években már az uniós pályázatokban való együttműködések is megjelentek. A kistérségben jelen vannak a kisebbségi önkormányzatok, cigány kisebbségi önkormányzat működik Bolhás, Görgeteg, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Segesd, Rinyaszentkirály településeken. Ezen települések többségében cigány

civilszervezetek

is

működnek.

Megalakult

a

Rinyamenti

Cigány

Önkormányzatok Társulása, melynek jelenleg 10 kisebbségi önkormányzat tagja. Két éve működik a Somogy Megyei Romák Egyesülete.

68


A Rinyamenti kistérség műszaki infrastrukturális helyzete Közlekedési infrastruktúra A Rinyamenti kistérség 17 települése Nagyatád várost körülvéve a 68-as számú főközlekedési útra - mint tengelyre - szerveződött. A nemzetközi forgalom Horvátország felől a barcsi és a berzencei határátkelőhelyen keresztül érheti el a kistérséget. A délszláv területek és Észak-kelet Európa között ez a tranzitforgalom egyik fő közúti kapcsolata. A kistérség északi részét érintő 61-es számú főközlekedési út a 68-as utat Böhönyénél keresztezve teremt összeköttetést Kaposvár és Nagykanizsa városokkal. A dél-dunántúli régió legnagyobb városa, Pécs a 6-os számú főútvonalon érhető el. Bel- és külterületi utak helyzete A kistérségen egyetlen főút, a 68-as jelű halad át. A 68-as számú főút a barcsi közúti határátkelőtől a Balaton nyugati végéig haladva szeli át Somogy megyét É-D-i irányban. Ez a főút az egyik fő összekötő vonal Dél-Dunántúl és Horvátország között, a barcsi határátkelőn keresztül. A 68-as számú főútba csatlakozik emellett a berzencei határátkelőhöz vezető közút is. A kistérség északi részét érintő 61-es számú főközlekedési út a 68-as számú főutat Böhönyénél

keresztezve

teremt

összeköttetést

Kaposvár

és

Nagykanizsa

városokkal. A kistérség külső elérhetősége szempontjából alapvető fontosságú Kaposvár megyeszékhely, valamint Dél-dunántúli régió legnagyobb városa, Pécs közúti elérhetősége. Ez jelenleg az alábbi útvonalakon valósítható meg: Kaposvár és Pécs Lábod-Mike-Kadarkút irányában közelíthető meg, így a kistérség számára ez a közúti összeköttetés kiemelkedő jelentőséggel bír. Az említett útvonalon haladva a kistérség központi települése, Nagyatád távolsága Kaposvártól 47 km, Pécstől 85 km; Pécs a 68-as számú főközlekedési úton is megközelíthető Barcs irányában vagy a 6-os számú főútvonalon érhető el. Ez jobb minőségű közúti kapcsolatot 69


biztosít, de így a Nagyatád és Pécs közötti távolság 18 km-rel hosszabb a Lábod-Mike-Kadarkút-Szigetvár útvonathoz képest (103 km). A kistérség külső közlekedési elzártságát jól mutatja a gyorsforgalmi úthálózattól való jelentős távolsága is. A kistérségi központi funkciót betöltő Nagyatád az M7 autópályától 58 km távolságra van, ami duplája az ideálisnak nevezhető 30 km-es távolságnak. A megye területén 110 km elsőrendű főút (ebből 38 km gyorsforgalmi út), 294 km másodrendű főút és 1200 km egyéb országos közút (összekötő, bekötő stb.) halad át. A 100 km2-re eső főút tekintetében így a kistérség pozíciója a megyei és országos átlagnál kedvezőtlenebb. Az egyéb országos közutakból a kistérségre 17,5 km/100 km2 esik. Ez jóval alacsonyabb a megyei, régiós és az országos átlagnál. Megállapítható, hogy a kistérségben nagyon kevés az elsőrendű főút és viszonylag sok

az

alsóbbrendű

út.

Ez

a

periférikus

falvakkal

és

az

elaprózott

településszerkezettel is magyarázható. A Rinyamenti kistérség településeinek egyharmada zsáktelepülés (Bolhás, Kisbajom, Tarany, Rinyabesenyő, Bakháza, Rinyaszentkirály). A kistérség községeiben az utak jelentős része kiépített. Az önkormányzati utak túlnyomó része 3 m szélességű, a fenntartásuk, felújításuk a balesetveszély elhárítására korlátozódik. A szövetkezeti tulajdonból önkormányzati tulajdonba került külterületi földutak a legtöbb önkormányzatnál még az ingatlan-nyilvántartásban sincsenek átvezetve. Tömegközlekedési jellemzők A vasúti közlekedést negatív irányú hatások érték az elmúlt évtizedekben. A Kaposvár-Szigetvár és a Kaposvár-Barcs vasútvonalak megszüntetésével Somogy megyében alakult ki az ország legnagyobb „vasútmentes” térsége, amelyen belül a Rinyamenti kistérség állapota szintén hátrányos. 70


A Nagyatád-Barcs vasútvonal megszüntetése az egykori vasútmenti települések fejlődését sok tekintetben hátravetette. A vasúti közlekedés vonatkozásában a Déldunántúli régió egésze szempontjából kiemelkedő szerepe van a Budapest – Dombóvár - Kaposvár - Gyékényes nemzetközi fővonalnak, mely a kistérséget északon szeli keresztül (Kutas, Beleg, Somogyszob, Bolhás érintésével). A kistérségben fontos szerepe van a Nagyatád-Somogyszob vasúti szárnyvonalnak, mely a kistérség központi települését köti be a vasúti közlekedési fővonalba. E szárnyvonal jelentős személy- és áruforgalmat bonyolít. A kistérség területén nincs légi közlekedés a legközelebbi repülőtér a taszári 60 kmre, a sármelléki 73 km távolságra Nagyatádtól. A magasabb szintű ellátási funkciók a központi településekre (a kistérség vonatkozásában Nagyatád, valamint Kaposvár és Pécs) koncentrálódnak, ami feltételezi e központi települések jó elérhetőségét. E tekintetben nagy szerepe van a jól szervezett tömegközlekedési rendszernek. A zsáktelepülések és az elmaradott községek elszigetelődése, lemaradása a vasútvonalak

megszűntetésével,

vasúti

és

egyéb

tömegközlekedési

járatok

ritkításával, a megállóhelyek felszámolásával folyamatosan növekszik. A nagyatádi autóbusz-pályaudvarról a kistérségbe naponta 82 helyközi járat érkezik, illetve indul. Közvetlen gyorsjárat van Pécs, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Budapest, Balatonmáriafürdő településekre. Az autóbusz-pályaudvar megfelelő műszaki színvonalú 7 indító és 3 fogadóállással rendelkezik. Az épület felújítása a közelmúltban megtörtént. A forgalmi területeken a pályaburkolatok felújítása időszerű lenne. Nagyatád városban 1997 óta van helyi autóbusz közlekedés. A szolgáltatást a KAPOS VOLÁN Rt. látja el. A kialakított 2 viszonylaton a város É-D-i és K-Ny-i tengelyén naponta 5-5 járat közlekedik. Menetrendje elsősorban az iskolába járáshoz igazodik, így a nyári időszakban nem közlekednek Az autóbuszok kihasználtsága fokozatosan javul. 71


Infokommunikációs infrastruktúra A kistérség távközlési szolgáltatója a T-Com (korábbi MATÁV Rt.), a kistérség valamennyi települése rendelkezik az országos távhívó rendszerrel. A kistérségben 251 fővonal jut ezer lakosra, ami jelentősen elmarad a megyei átlaghoz (325) képest. A települések döntő hányada RLL üzemű, ami az ISDN szolgáltatás elérését nem teszi lehetővé. Gyakoriak a meghibásodások. A biztonságos adatátvitel érdekében készült a Nagyatád - Barcs, Nagyatád - Csurgó optikai kábel. Napjainkra elkészült a Nagybajom - Nagyatád közötti rendszer kiépítése is. A vezetékes telefonok mellett a második legelterjedtebb telekommunikációs eszköz a kábeltévé. A kábeltévés szolgáltatások alatt nem csupán televíziózást értünk, hiszen az optikai kábeleket ma már egyre gyakrabban használják internetezésre, sőt helyenként a telefonálást is kiváltja ez az eszköz. A Rinyamenti kistérség helyzetét a telefonos és kábeltévés ellátottság tekintetében a következő ábra szemlélteti (KSH, 2003):

Rinyamenti

Somogy megye Dél-Dunántúl

kistérség 1000 lakosra jutó

251

325

324

222

181

199

távbeszélő fővonal 1000 lakosra jutó kábeltelevíziós lakás A kábeltelevíziós ellátottságot nézve a Rinyamenti kistérség jobb helyzetben van, mint a Dél-Dunántúl más területei, Somogy megyében a legjobban ellátott kistérség. Ez ellensúlyozza a rossz telefonellátottságot, hiszen a jövőbeli fejlesztések alapja a szélessávú Internet elérés kell, hogy legyen, aminek egyik jó módja a kábel televízión keresztüli kapcsolat, míg a vezetékes távbeszélő vonal önmagában nem, 72


csupán az ADSL technológia segítségével alkalmas erre. A kistérségben van kábeltévés hálózat, amely a vidékfejlesztési támogatás felhasználásával került kiépítésre (Somogyszob). A mobil telefónia igen nagy léptékben terjed, azonban meg kell jegyezni, hogy a Rinyamenti kistérségben is számos olyan pont található, ahol a térerő nem kielégítő mértékű, tehát a lefedettség további növelése szükséges. Az információközlésben fontos szerepet játszik a Nagyatádi Városi Televízió, ami rendszeresen közöl helyi híreket a lakosság számára. Környezeti állapot A

Rinyamenti

kistérség

környezetvédelmi

szempontból

viszonylag

kedvező

helyzetben van, ami összefügg azzal, hogy a térség nem ipari terület és a termálvízen kívül nincs más kitermelhető természeti kincse. Ivóvíz- és szennyvízhálózat A közüzemi vízellátás a kistérségben szinte teljesnek mondható. Vezetékes ivóvízzel a lakások több mint 90 %-a rendelkezik, Nagyatádon szinte valamennyi háztartás bekapcsolt a közüzemi vízhálózatba (96,2%). Az egészséges ivóvízellátás a közkifolyók figyelembevételével gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető, ugyanakkor egyre több önkormányzat számára jelent gondot a nem megfelelő csapadék és szennyvízelhelyezés, gazdasági tevékenység, mely veszélyeztetheti az ivóvízbázist. A szennyvízhálózat tekintetében a megyei helyzetnél rosszabb a kistérség állapota. Nagyatád városban a kivadári városrész kivételével teljes körűen kiépült a szennyvízhálózat, itt csatornázott lakásban él az állandó népesség 81,3%-a, ami az EU normának megfelel. A városi szennyvíztisztító telep kapacitása: mechanikai 9050 m3/d, a biológiai 7500 m3/d. A város mellett azonban a kistérségben nincsen kiépített szennyvízvezeték rendszer, a közműolló nagyon jelentős. Elmondható, hogy 73


a kistérség falvaiban a szennyvízkezelés rendezetlen. A hiányzó csatornahálózat és szennyvíztisztítási technológia veszélyeztetheti és károsíthatja a meglévő és távlati ivóvízbázisokat, a talajvizet, a környezet állapotát. Jelentősen visszafogja a beruházásokat és a turisztikai fejlesztéseket. A Rinyamenti kistérség közüzemi ellátottságát az alábbi táblázat mutatja (2003):

Rinyamenti


kistérség Közüzemi vízhálózatba

93,1

94,6

94,7

43,4

49,7

54,3

bekapcsolt lakások (%) Közüzemi szennyvíz hálózatba bekapcsolt lakások (%) Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003

Hulladékkezelés A Nagyatádi kistérségben a kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. Ezt a tevékenységet a legtöbb településen a SAUBER-MACHER RYNO Hulladékgyűjtő Kft végzi hetente, vagy kéthetente, igény szerint. A hulladéktelep üzemeltetését három éve a gyűjtést végző kft végzi. Évente több mint 28.000 m3 hulladékot raknak itt le. Ebből 25.000 m3 a lakosságtól begyűjtött, a többi a közületi hulladék. A szennyvíztisztító telepről évente kb. 60m3 szemét érkezik. A telepet 15 éve létesítették és még kb. 10 évig lesz használható. A térségben működő üzemek a termelésük során keletkezett nem veszélyes hulladékot szelektíven gyűjtik, és saját hatáskörben szállítják el. A kistérségben 37 szervezet tesz eleget a veszélyes hulladék keletkezésére vonatkozó bejelentési és nyilvántartási előírásoknak. A keletkezett veszélyes hulladékot saját hatáskörben szállítják el az ártalmatlanító és megsemmisítő 74


helyekre. A lakosság körében keletkezett veszélyes hulladékot, a hulladék gyűjtést végző kft évente kétszer összegyűjti és az előírásoknak megfelelően kezeli. A hulladék gyűjtése nem szelektív, így a veszélyes hulladékot kivéve ömlesztve kerül minden a nagyatádi kazettás rendszerű hulladékgyűjtő telepre. A beérkezett hulladékot nem válogatják, csak tömörítik és a nap végén, a zárt és őrzött területen földelik. Ez hátráltatja a recycling tevékenység beindítását, esetlegesen az újrahasznosítható hulladék továbbértékesítését. Vezetékes földgázellátottság A vezetékes gázellátás az a terület az elmúlt években, ahol a leginkább látványos fejlődés történt Somogy megyében. Míg a rendszerváltás idején még 13 db, addig 2003-ban már

171 db település (a somogy megyei települések 69,8%-a)

rendelkezett gázhálózattal. A Rinyamenti kistérségben is a 90-es években élénkült meg a fejlesztés. Nagyatád város gázprogramja az 1970-ben üzembe helyezett Eperjesi úti gázfogadó állomás elkészültével indult meg. A város gázenergia igénye a babócsai és a nagykanizsai távvezetékéről hosszútávon kielégíthető. 2003-ra - a kivadári városrész kivételével teljes körű a városi rendszer, a vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások aránya 87%. A kistérség településeinek gázellátását az E.ON Hungária Rt. tulajdonában lévő KÖGÁZ Rt. biztosítja. A kistérség 10 települése bekötésre került a vezetékes gázhálózatba. Előkészítés alatt áll Görgeteg gázellátása. A kistérség további hét, elsősorban kis települése (Bakháza, Bolhás, Kaszó, Nagykorpád, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Szabás) azonban változatlanul nem élvezheti a gázszolgáltatás előnyeit.

75


A Rinyamenti kistérség vezetékes gázellátottságát az alábbi táblázat mutatja (2003):

Rinyamenti


kistérség Közüzemi gázhálózatba

54,9

67,1

55,5

bekapcsolt háztartások (%) Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003

Mint látható, a kistérség gázellátottsága elmarad a megyei átlagtól, a megyei középmezőnyben foglal helyet. Ez egyrészt a vezetékes gázellátásból kimaradt települések magas számával, másrészt a településeken belüli alacsony bekötési aránnyal magyarázható.

76


3. SWOT ANALÍZIS

ERŐSSÉGEK Környezet- és természetvédelem Nagyon sok tó és felszíni vízfolyás található, melyek halászati, gazdasági, idegenforgalmi szempontból is továbbfejleszthetők. A környezet állapota jó, ami annak a következménye, hiszen a térségben nincsenek potenciális természetes és mesterséges szennyező források. A közösségeknek a környezetvédelemhez való kapcsolódása kiváló, mely a környezettel való törődésben és a környezet rendszeres ápolásában nyilvánul meg. Közlekedés A horvát és szlovén határ közel található, a kapcsolatok erősítésének lehetőségét magában foglalja a kistérség. Térszerkezet A vidéki települések hagyományosan jó kapcsolatban vannak a térség központjával. Ideális a települések földrajzi elhelyezkedése, Nagyatád a térség földrajzi középpontjában található. A térségközpont infrastrukturálisan viszonylag jól ellátott. Gazdaság A tercier szektor súlya jelentős, a kereskedelem, az idegenforgalom és a szolgáltatások további erősödése várható. Nagyszámú szabad munkaerő áll rendelkezésre.

77


Turizmus A termál- és gyógyturizmus adottságai kiválóak, a sikeres kihasználást segítő infrastruktúra jó minőségű. A turizmus fejlesztésére egységes törekvés mutatkozik meg az érdekeltek részéről. A természetközeli turizmus számára a természeti adottságok adottak (gazdag termálvízkincs, változatos tájkép, erdők, rengeteg élővíz). Agrárium Az agrártermelés olyan hagyományokkal, szakképzett és tapasztalattal rendelkező munkaerővel bír, amely jó alapot nyújt az ágazat fejlesztéséhez. A bogyós gyümölcsök termelése. Működőképesen megmaradt termelőszövetkezet, és új típusú integrációs szervezetek létrejötte. Szezonális termesztés és gyűjtés - bogyósok, zöldség, gomba, gyógynövény kultúrája és hagyománya. A

kistérség

területére

eső

erdőgazdaságok

szakszerű

tevékenysége,

erdőbirtokossági társaságok működése. A vadgazdálkodás magas színvonala, és a kiváló vadászterületek jelenléte. Oktatás Az alap- és középfokú oktatás teljes spektruma működik, kiegészülve a szakképzéssel, valamint a felnőttképzéssel. Szociális helyzet, egészségügy A térség igényét, valamint a hasonló kistérségek átlagát meghaladó egészségügyi intézményrendszer.

78


GYENGESÉGEK Környezet- és természetvédelem A szennyvíz kezelésével kapcsolatos infrastruktúra kiépítése nem történt meg a kisebb településeken. A szelektív kommunális hulladékgyűjtés nem terjedt el. Megoldatlan a kistérségi belterületi és külterületi csapadékvíz elvezetés. Közlekedés A kistérség perifériális helyzetben található. A kistérséget nem érinti gyorsforgalmi út. A kistérség belső úthálózata rossz minőségű és hiányos. A kistérségben 7 zsáktelepülés található. Térszerkezet Nagy a különbség a központi település és a községek között fejlettség tekintetében. Gazdaság Nagyvállalkozások hiánya. A helyi vállalkozások forráshiányosak. Kevés az innovatív, versenyképes vállalkozás. A nagyatádi konzervgyár válsághelyzetben van.

Turizmus A vadászturizmus belterjessége, a vadásztársaságok zárkózottsága. A vendéglátási gyakorlat és képzettség hiánya a kistelepüléseken. A kiváló adottságok mellett gyenge turisztikai marketing tevékenység. Agrárium Gyenge minőségű, alacsony aranykorona értékű termőföldek. Szétaprózódott birtokszerkezet, rendezetlen tulajdonviszonyok. 79


Gyengén működő agrártermék-felvásárló hálózat, alacsony felvásárlási árak. Az agrárszektor alacsony jövedelmezőségi szintje, kevés speciális termék. Az agrárinfrastruktúra komoly leépülése - géppark, erdei utak, létesítmények, hiánya, gyenge színvonala. Az integrációs szervezetek alacsony száma és nem kellő hatékonysága. A mezőgazdasági technológiák ellenőrzésének és a szakképzett munkaerő alkalmazásának alacsony szintje. Oktatás A szakképző intézmények gyakorlat-orientáltsága nem megfelelő. A nyelvtudás hiánya a kistelepüléseken. Szociális helyzet, egészségügy A népesség öregedése, csökkenő gyermeklétszám. A népesség természetes fogyása. A roma etnikum arányának kiugró emelkedése egyes településeken. A térségben lakók alacsony jövedelemszintje, magas szociális rendszeres pénzellátási igény nehezedik a települési önkormányzatokra. A munkaképes korú lakosság helyben foglalkoztatásának feltételei nem biztosítottak, de a térség központja sem képes a térségi munkaerő megfelelő szintű foglalkoztatására. Stabil, állandó 10 % feletti munkanélküliség, amely a falvakban a látens munkanélküliséggel együtt meghaladja a 30 %-ot. A szociális és gyermekjóléti, családsegítő intézményrendszer kiépítetlensége.

80


LEHETŐSÉGEK Környezet- és természetvédelem A környezettudatos gondolkodás általánossá válása. A megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjedése, összhangban az európai uniós elvárások teljesítésével. A

szennyvízcsatornázásban

környezetbarát

módszerek

elterjedése

(pl.

gyökérzónás szennyvíztisztítás. Közlekedés A hazai közúthálózat fejlesztése révén a kistérség elérhetősége javul. Gazdaság Az uniós forrásokhoz való hozzáférés és a források hatékony kihasználása. A helyi adottságok hatékonyabb kihasználása. Az ország gazdaságának élénkülése. A versenyképesség fokozása a gazdasági szabályozók enyhülése révén. Az innováció támogatásának fennmaradása. Horvátország európai uniós csatlakozásának felgyorsulása.

Turizmus A belföldi turizmus támogatási rendszerének fennmaradása. A turizmusban részt vevők számának bővülése világszerte. Európa öregedő társadalma igényli a támogatott gyógyászati kezeléseket. Növekszik a kereslet a szelíd turizmus szolgáltatásai iránt. Agrárium Helyi identitástudat kialakulása. Tartós igény jelentkezik a biotermékek iránt. Az

energiaproblémák

megoldásának

egyik

módja

a

mezőgazdasági

termékekből oldható meg.

81


Oktatás A tudásintenzív ágazatok megjelenése. Szociális helyzet, egészségügy Az öregedő társadalom generálta szolgáltatások iránti igény növekedése.

82


VESZÉLYEK Környezet- és természetvédelem A felszíni vizek elszennyeződése a mezőgazdasági technológiák és a kommunális szennyezés miatt. A megfelelő hulladékkezelés és -elhelyezés megoldása meghaladja a települések anyagi erejét, így a jelenlegi, nem megfelelő hulladéktárolásból adódó környezetszennyezés veszélye fennmarad. A közlekedés növekedéséből adódó levegő és zaj szennyezés növekedése. A kommunális hulladék korszerűtlen kezeléséből adódó veszélyek. Közlekedés Megfelelő úthálózat hiányában a térség felzárkóztatása, foglalkoztatási problémák megoldása nehézkes. Források hiányában nem valósulnak meg a javasolt útépítések. Térszerkezet A térségi központ és a települések közötti érdekkülönbségek növekedése. Gazdaság Tőkehiány fennmaradása, beruházási kedv csökkenése.

Turizmus A falusi vendéglátásra berendezkedettek hiányzó egységes minőségbiztosítási rendszere. A néphagyományok eltűnése. Agrárium Szétaprózódott birtokszerkezet, tőkehiány, hosszú megtérülésből adódó termelési kedv csökkenése. A piaci igényeket nehezen követő termelési struktúraváltás.

83


A

tőkehiány

kiszolgáltatottá

és

versenyképtelenné

teheti

az

egyéni

gazdálkodókat. Oktatás A szakképzés nem követi a piaci igényeket. Szociális helyzet, egészségügy Képzett, mobil munkaerő hiánya az egészségügyben. Forráshiány, összehangolatlanság, rasszizmus és a célréteg érdektelensége.

84


4. JÖVŐKÉP A Rinyamenti kistérség gazdasági teljesítménye gyenge, a gazdaság ágazati szerkezete korszerűtlen, nem fejlődnek kellő ütemben a gazdasági, üzleti és pénzügyi szolgáltatások. A vállalati struktúra fejletlen, a gazdaságot a nagyfokú tőkeszegénység jellemzi, a külföldi működő tőke, bár növekvő tendenciát mutat, nem játszik jelentős szerepet. A jövedelemszint elmarad a vidéki átlagtól, a munkaerő képzettsége országos összehasonlításban gyenge, a munkanélküliség jelentős. A térség

gazdaságának

stabilizálásához,

versenyképességének

erősítéséhez

szükséges a gazdasági szerkezetváltás elősegítése, a tőkehiány oldása, a munkaigényes ágazatok fejlesztése és az innovációs folyamatok erősítése. A kistérség számos olyan természeti, környezeti és gazdasági, képzési potenciállal rendelkezik,

amelyek

gazdasági

növekedés

motorjai

lehetnek.

A

kedvező

agroökológiai adottságok a versenyképes élelmiszergazdaság alapjait biztosítják a hagyományos növénytermesztési és állattenyésztési, faipari ágazatokban, illetve lehetővé teszik tájspecifikus agrártermékek (hungarikumok) előállítását. Az egyedülálló természeti adottságok, a környezet viszonylagos érintetlensége, a kulturális értékek, a termál- és gyógyvízkincs az idegenforgalom fejlődését és annak a tömegturizmusból a minőségi turizmus irányába való átalakulását segítik elő. A kistérséget aprófalvas szerkezet jellemzi a rurális területekre jellemzőek a strukturális hátrányok. Nagyatád, a kistérségi központ dinamizálódik, kisugárzása és húzóhatása tágabb környezetében is érezhető. A kistérséget kedvezőtlen demográfiai folyamatok, nagy elvándorlási ráta, a népesség természetes fogyása jellemzik. A térség népességmegtartó képességének erősítése, a további népességfogyás megállítása, illetve a kedvezőtlen demográfia tendenciák megfordítása az élet- és munkakörülmények erőteljes javításával érhető el. Az élet- és munkakörülmények javítása magába foglalja egyrészt az ismeretek

85


megszerzésének és a korszerű infrastruktúrának a biztosítását a kistérség népessége számára, valamint a foglalkoztatási feltételek javítását. A Rinyamenti kistérség közlekedési jellemzői kedvezőtlenek, gyenge a kistérség külső és belső közlekedési infrastrukturális ellátottsága. Gyengék és hiányosak a térség belső, közúti és vasúti kapcsolatai, rossz a térség átjárhatósága. A közlekedési feltételek javítása, a gazdaság fejlődése és a népességmegtartó képesség erősítése szempontjából alapvető, ugyanakkor rendkívül forrásigényes. A vonzó településkép és ezzel párhuzamosan a megfelelő minőségű szolgáltatási funkciók biztosítása érdekében a kistérség településeinek harmonikus fejlesztésére van szükség. A környezetvédelmi infrastrukturális feltételeket tekintve jelentősek a lemaradások, elsősorban a szennyvízkezelés vonatkozásában. A vállalatközi, a köz-, a gazdasági és a civilszféra közötti együttműködési hálók, kapcsolatok fejletlenek. A belső kooperáció mellett jobban ki kell aknázni az ország más részeivel való együttműködési lehetőségeket. Ápolni kell a testvértelepülési kapcsolatokat, valamint újakat kell kiépíteni. A fentiek figyelembevételével a Rinyamenti kistérség számára az alábbi stratégiai fejlesztési célok határozhatók meg: Helyi adottságokra alapozó felzárkózó kistérségi gazdaság; Stabilizálódó népességű, tudatos és összetartó kistérségi társadalom; Magas minőségű természeti és épített kistérségi környezet.

86


5. STRATÉGIAI CÉLOK 1. stratégiai cél: Helyi adottságokra alapozó felzárkózó kistérségi gazdaság A Dél-Dunántúl tőkevonzó képessége a legkisebb a régiók között, s ezen belül is a Rinyamenti kistérség az utolsók közt foglal helyet. A kistérség tőkevonzó képességének növelésén és a vállalkozásbarát környezet megteremtésén túl hangsúlyozottan kell a gazdaságfejlesztést az endogén adottságokra alapozni. Törekedni kell a jó adottságokkal rendelkező tudás-intenzív, innovatív ágazatok fejlesztésére, ami a kistérséget nézve még elenyésző, emiatt is, s amúgy sem szabad megfeledkezni a hagyományos ágazatok támogatásáról, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről, amelyek főként a helyi lakosok tulajdonában vannak. A versenyképesség javítása érdekében elengedhetetlen a gazdasági tevékenységek végzésére alkalmas telephelyek számának növelése, valamint a kistérség külső elérhetőségének javítása. Ez utóbbit nagyban akadályozza a régiót is súlytó infrastrukturális helyzet, de előnyt jelent a kistérségnek a határhoz való közelsége, a lakosság többségében éledő „nyugati” gondolkodás. A Rinyamenti kistérség jellemzően iparhiányos, rurális térség, ahol a vállalkozássűrűség mind az országos és regionális, mind a megyei átlagtól elmarad. A működő vállalkozások között sok az önfoglalkoztató, illetve kényszervállalkozás. Magas, egyes településeken kiemelkedően magas a munkanélküliek aránya. A gazdaság szerkezete

korszerűtlen,

a

térség

gazdaságában

nagy

a

mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás. A vállalkozások településenkénti megoszlása nem homogén, nagyobb részük Nagyatádra és a nagyobb településekre koncentrálódik. A vállalkozói szféra fejlettsége elmarad az országos (vidéki) átlagtól, mind a technológiai háttér, a termelékenység, mind a tercier szektor súlya és a külgazdaság orientáltsága tekintetében. A vállalkozások tőkeellátottsága általában alacsony színvonalú, a vállalkozók tőkéhez jutási lehetőségei korlátozottak. A vállalkozások néhány kivételtől eltekintve elsősorban a helyi, esetleg regionális, hazai piacokon 87


tevékenykednek,

versenyképességük

általában

elmarad

a

nemzetközi

piaci

követelményektől. A vállalkozások közötti együttműködés részben a szervezeti keretek,

tradíciók

hiányának,

részben

a

vállalkozók

tájékozatlanságának

következtésben szűk körű. A jelenlegi infrastrukturális kínálat (telephely, közlekedés, stb.) mellett alacsony a térség tőkevonzó képessége. A kistérségben nincs egyetem, sem annak kihelyezett ága, sem innovációs központ. Emiatt az alkalmazott kutatásra fordított összegek növelése nem túl indokolt. Ennek ellenére fontos az innováció erősítése, aminek forrásai csak a helyi vállalkozók lehetnek. Ebben segítséget nyújthat egy kistérségi tanácsadó központ felállítása. De mivel a helyi vállalkozásoknál az innovációs aktivitás viszonylag elenyésző, s spin-off vállalkozásról nem is tudunk, ezekből is látszik, hogy a térség gazdaságában a húzó tényező nem az innováció, a K+F lesz, hanem a munkaerő-igényes ágazatok, amiket fejleszteni kell. A kis- és középvállalkozói szektorban születik a legtöbb innovatív, később jelentős haszonnal

járó

kezdeményezés,

gazdaságfejlesztés,

innováció

jelentőségük

a

foglalkoztatás

előmozdításában

is

vitathatatlan.

mellett A

kis-

a és

középvállalkozások a „súlyos” szervezeti és döntéshozatali háttérrel rendelkező nagyvállalatokkal szemben rugalmasan tudnak alkalmazkodni a piac kihívásaihoz, változásaihoz.

Ugyanakkor – piaci helyzetükből, méretükből adódóan - számos

problémával kell megküzdeniük. A nemzetgazdaságokon belül e szektor van a piaci verseny szempontjából a legkedvezőtlenebb helyzetben, mivel rendkívül

alacsony

tőkeellátottságuk

szintje

(köztudottan

a

kis-

és

középvállalkozások finanszírozását a banki és befektetői tőke kockázatosnak ítéli); nem megfelelő színvonalú műszaki-technológiai hátterük, infrastruktúraellátottságuk; az európai szabályrendszerekhez való alkalmazkodás további beruházásokat igényel; piaci, gazdasági, pénzügyi információkhoz jutás nehézségekbe ütközik; 88


megfelelő finanszírozás háttér hiányában gyenge a képességük, hogy az innovációs eredmények általik termékké fejleszthetők legyenek; nyelvismeret hiánya hátráltatja az Unió Egységes Belső Piaca adta lehetőségek kiaknázását; alacsony a vállalatirányítási kultúra szintje. A helyi vállalkozások fejlesztésére teendő kezdeményezések vizsgálatánál alábbi stratégia megfontolásokat kell figyelembe vennünk: világosan leszögezendő, hogy a Rinyamenti kistérség esetében sok hasonló méretű hazai kistérséggel együtt egy akut foglalkoztatási probléma minden áron és eszközzel való oldása a gazdaságfejlesztés alapkérdése. Ezt támasztja alá a munkanélküliség magas szintje és a munkanélküliek összetétele; a kistérségi intézmények hatékonyság növelési kényszerek miatt munkaerő relatíve magas képzettségi szintű munkaerő is foglalkoztatási szempontból veszélyeztetett helyzetbe kerül; nincs a térségben olyan cég, vállalat, amely által magas bérszínvonal alakult volna ki; fontos annak rögzítése is, hogy a gazdasági folyamatokba, így a vállalkozások fejlesztésébe is, a közösségi szféra a piaci verseny torzítása nélkül csak korlátozottan tud beavatkozni. A kistérség esetében egy akut foglalkoztatási (munkanélküliség viszonylag magas szintje) probléma minden áron és eszközzel való megoldása a szerkezetátalakítás gazdaságfejlesztés - alapkérdése. A kistérség és gazdasága tekintetében kialakulhat közvetlen válsághelyzet - vagy az afelé haladás jelei miatti – gazdaságfejlesztési kényszer,

illetőleg

szerkezet-átalakítási

szükségesség.

Emiatt

a

stratégiai

előretekintés alkalmazása szükségszerű. A fejlesztéspolitika eszközrendszerét a fejlődni, növekedni képes helyi kis- és középvállalkozások erősítésére, versenyképességük, hazai és nemzetközi piaci 89


részesedésük, foglalkoztatási képességük és innováció felvevő képességük növelésére

kell

koncentrálni,

valamint

a

termelőképes

munkaerő-kapacitás

megteremtésére. Összhangban az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikájával és az Egységes Belső Piac által kínált lehetőségek figyelembevételével, a helyi vállalkozásokra vonatkozóan az alábbi közvetlen célok fogalmazhatók meg: a vállalkozások növekedésének és versenyképességük erősödésének elősegítése; a helyi KKV-k által kínált munkahelyek számának növelése; a helyi vállalkozások exportképességének növelése; Nagyatádnak

a

kistérségi

és

a

tágabb

környezetet

érintő

gazdaságszervező funkciójának erősítése; amennyiben lehetséges, a kistérségben működő KKV-k innováció felvevő képességének erősítése; a vállalkozások menedzsment színvonalának és kultúrájának emelése; a vállalkozások, különös tekintettel a mikro- és kisvállalkozások támogatás felszívó képességének erősítése. A kistérség iparában fontos szerepet játszó élelmiszeripar, gépipar, fémfeldolgozás, faipar

erősítése

mellett

lehetőségek

rejlenek

a

megújuló

energiatermelő

berendezések telepítésében, illetve a kapcsolódó technológiák kísérleti fejlesztése területén, valamint a környezeti iparhoz kapcsolható területeken. A Rinyamenti kistérség gazdaságát vizsgálva nem szabad elfeledkezni az agrárágazatról sem, hiszen annak ellenére, hogy a mezőgazdaság gazdasági súlya és a foglalkoztatásban betöltött szerepe csökken, a kistérség mezőgazdasági adottságai, mezőgazdasági hagyományai, illetve földrajzi pozíciója és hosszú távú gazdasági érdekei, végül pedig foglalkoztatási szempontok egyaránt indokolják, hogy összhangban az EU által az agrártermeléssel szembeni követelményeivel a

90


kistérségben kialakuljon, illetve erősödjön az élelmiszeriparral záruló integrált agrárágazat. Az EU szabályozás lényeges elemei a belső agrárpiac védelme mellett a mezőgazdaság egyes szegmenseiben a termelés mennyiségi korlátozása, a termékekkel

szemben

megfogalmazása

és

a

pontosan

meghatározott

környezetvédelmi,

valamint

minőségi az

követelmények

élelmiszerbiztonsági,

fogyasztóvédelmi, növény- és állategészségügyi stb. követelmények érvényesítése a szántóföldi termeléstől a fogyasztó asztaláig terjedő teljes termékpályán. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a termőterületi korlátozások és kvótaszabályozás alatt álló agrártermékek által kijelölt termelési korlátok között a maximális versenyképesség elérésére törekszik, melyet normatív, illetve fejlesztési típusú támogatások révén kíván elősegíteni. A termelési kvóták nagyvonalakban megfelelnek a jelenlegi termelési volumennek, de a piacra jutás további korlátját jelentheti a termékek minősége. A kistérség agrártermelőinek alapvető érdeke, hogy egy olyan termelési struktúra alakuljon ki, mely elsősorban ne a termelés mennyiségének, hanem a minőségének a javítását ösztönözze. A termelési struktúraváltás célszerűen magába foglalja mind a konvencionális, mind az ökotermékek előállítását, mind az ún. nem élelmiszer célú agrártermelést is. A termelők döntéseinek

megalapozásához szükséges, hogy a termeléssel, a

globális piacokkal és az uniós szabályozással kapcsolatos lehető legtöbb információ álljon rendelkezésre, és uralkodóvá váljon az a szemlélet, amely nemcsak a szűk értelemben vett agrár-, hanem a fenntartható vidékfejlesztés szempontjait veszi figyelembe. A területfejlesztési program agrár- és vidékfejlesztési komponensének „hatóköre” korlátozott abban az értelemben, hogy az agrárgazdaság részére nyújtott támogatási források közvetlenül az agrártermelőket érintik, így kívül esnek a területfejlesztés döntéshozatali mechanizmusain. Ennek megfelelően a területfejlesztés szerepe az 91


agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósításában néhány kistérségi szinten meghatározó, katalitikus hatású, jellemzően közösségi fejlesztés kezdeményezése, illetve megvalósítása lehet.

Stratégiai célhoz tartozó prioritások: Helyi kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása Gyógyvízre épülő turisztikai élménylánc kialakítása Tradicionális és innovatív agrárágazatok fejlesztése Helyi adottságokra épülő ipari ágazatok fejlesztése Alternatív vidéki jövedelemszerzési lehetőségek javítása

92


2. stratégiai cél: Stabilizálódó népességű, tudatos és összetartó kistérségi társadalom A közszolgáltatások vonatkozásában a kistérségben az alapellátás racionalizálása mellett biztosítani kell az egészségügyi és szociális alapellátáshoz való hozzáférést az alternatív ellátórendszerek elterjesztésével és a fejlett technológia nyújtotta lehetőségek

kihasználásával

a

kistérségben.

A

magasabb

szintű

ellátási

szolgáltatásokat kistérségi és regionális szinten, a ma még egyszerre jelen lévő párhuzamosságok és hiányok megszüntetésével kell biztosítani. A gazdaságosan csak nagyobb településeken biztosítható egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások

elérése

érdekében

javítani

kell

e

térségi

központok

megközelíthetőségét a közúthálózat fejlesztésével és a közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalának emelésével, továbbá az akadálymentes környezet megteremtésével. A rendszerváltozás gazdasági és társadalmi hatásai, a gazdaság szerkezetében bekövetkezett mélyreható változások, egy új gazdasági struktúra körvonalazódása számos, még ma is jelen lévő kritikus foglalkoztatási helyzetet idézett elő a Rinyamenti kistérségben, mely hosszú távon kihat a kistérség gazdasági és társadalmi fejlődésére, népességmegtartó képességére. A munkahelyek számának csökkenésének következtében megjelenő munkanélküliség és az azzal járó gazdasági, társadalmi és szociális feszültségek oldása ma is komoly kihívást jelent a kistérség számára. A kistérségnek a tartós munkanélküliség problémájával, a társadalom egyes rétegeinek, csoportjainak a társadalmi lét perifériájára szorulásával kell szembenéznie, mely összességében a kistérség vonzerejének jelentős csökkenését, a terület versenyképességének elvesztését, végső soron az itt élők életszínvonala okkal s joggal várt javulásának elmaradását „eredményezi”. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása újabb olyan lépést jelentett, amely szinte a gazdasági, társadalmi lét egészére, annak minden elemére hatással van. Ha ezekhez a gazdasági környezetet érintő változásokhoz nem tud a kistérség kellő időben és kellő mértékben – tehát rugalmasan és pro-aktívan – 93


alkalmazkodni, akkor a térség és annak népessége tartósan lemaradhat abban a versenyben,

amely

a

gazdasági

potenciál

kiaknázását

biztosító

források

megszerzéséért folyik, mely források megszerzése a terület fejlődésének és az ott élők életkörülményei javulásának záloga. A foglalkoztatáspolitika kiemelt területe, és ezért célszerű külön is megjelentetni, a munkaerőpiacra nem, vagy csak komoly nehézségek árán visszavezethető csoportok munkapiaci integrációja.

Számukra

olyan felzárkóztatási program

szükséges, melynek célja az alapfeltételek és készségek megteremtése, valamint a nem piaci alapon működő foglalkoztatási formákon keresztül megvalósítandó reintegráció

kivitelezése.

Míg

az

aktív

foglalkoztatás

politika

legfontosabb

célkitűzései a piac által meghatározott kereslet-kínálat összhangjának megteremtése és az elsődleges munkapiacon foglalkoztatottak számának emelése, addig a hátrányos helyzetű csoportok részére a leszakadás megakadályozása, megállítása, valamint a szociális foglalkoztatáson keresztül vezető felzárkóztatás a cél. A Rinyamenti kistérség népessége csökken a természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenlege miatt. Az elvándorlás különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül, a kistérség diplomás fiataljai közül elhanyagolható azok száma, akik visszatérnek a kistérségbe. Ezek közül is csupán Nagyatád az, ami még nyújt valamiféle perspektívát a fiataloknak, de a rurális térségek semmiképpen. Ennek oka a bérek és jövedelmek alacsony volta, azok elmaradása a fejlett régiók, főként a főváros mögött, valamint az, hogy nincs a kistérségben vagy nagyon elenyésző a versenyképes fizetést nyújtani tudó tőkeerős cégek száma. S ezek mellé társul a kulturális élet hiánya, az életminőség alacsony szintje. A folyamat megállítása érdekében növelni kell a munkahelyek számát mind a tudásigényes, mind az alacsonyabb képzettségű munkaerőt igénylő iparágak és szolgáltatások területén, bővíteni kell az atipikus munkavégzés lehetőségét. A munkalehetőségek megléte mellett nagyon fontos letelepedési tényező az adott településen elérhető magán- és közszolgáltatások elérhetősége és minősége.

94


Stratégiai célhoz tartozó prioritások: Hozzáférhető, helyi szükségleteken alapuló és emberközeli egészségügyi szolgáltatások kiépítése Emberközpontú, költséghatékonyan működtethető szociális ellátórendszer kiépítése Piaci igényekre alapozott gyakorlatorientált oktatási rendszer kialakítása Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közösségi és munkaerőpiaci reintegrációjának támogatása A civil szféra aktivitásának növelése

95


3. stratégiai cél: Magas minőségű természeti és épített kistérségi környezet A Rinyamenti kistérség jellemzően egyközpontú kistérség, a lakosság 42%-a a kistérség egyetlen városi rangú településén, Nagyatádon él. Nagyatád a kistérség természetes központja, közszolgáltatási és gazdasági téren egyaránt. Mellette a települések

népessége,

térségi

beágyazottsága

és

területi

elhelyezkedése

szempontjából három település, Kutas, Lábod és Segesd tekinthető mikrotérségi központ funkciót betöltő településeknek. Összhangban a Dél-dunántúli régió stratégiai céljaival, a régió karakterisztikus fejlődési pályára állítandó kistérségeiben – mint amilyen a Rinyamenti kistérség is – a harmonikus területi fejlődés záloga a térségközponti funkciókat ellátó települések és a környező kistelepülések egymásra épülő fejlődése. Ennek révén a kistérségben élők optimális módon férhetnek hozzá a szükséges közszolgáltatásokhoz, egyúttal a vidéki térségek gazdasága stabilizálódik, a foglalkoztatási helyzetük javul a karakterisztikus adottságaikra alapozott fejlesztések eredményeképpen, egyúttal a lakosság számára rendelkezésre állnak. A települések organikus fejlődése szempontjából ennek megfelelően a következő célok fogalmazhatók meg: A kistérségi központ (Nagyatád) és a mikrotérségi központok (Kutas, Lábod, Segesd) saját karakterisztikus adottságaikra és lehetőségeikre építve a közszolgáltatások meghatározott körének ellátását biztosítják a lakosság számára, figyelembe véve a méretgazdaságossági és az ésszerű ellátásszervezési szempontokat. A kistérségi és mikrotérségi központok környezetében található kistelepülések esetében a fejlesztés alapját az alábbiak képezik: o A

kistelepüléseken

is

biztosítani

kell

az

alapvető,

alapszintű

infrastrukturális feltételeket, a megfelelő életminőséget biztosító települési környezetet, valamint az alapszintű közszolgáltatások bizonyos részét;

96


o Megfelelő módon biztosítani kell a kistelepülések elérhetőségét a kistérségi és mikrotérségi központok irányában, melynek révén a kistelepülések a számukra szükséges emelt szintű közszolgáltatásokat a központi településeken találják meg, elkerülve ezáltal a kistérségi szinten optimalizálható közszolgáltatási funkciók párhuzamos kiépítését. A település-rehabilitációs beavatkozásokat a fentiekben ismertetett szempontokat figyelembe véve szükséges megvalósítani. Ennek megfelelően szükséges a kistérség-központi funkciók megfelelő minőségű ellátásához szükséges városrehabilitációs

akciók

és

üzleti

infrastrukturális

beruházások

lebonyolítása

Nagyatádon. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell a közszolgáltatási funkciókat a mikrotérségi központ funkciót betöltő településeken, valamint infrastruktúra fejlesztési és falukép javító beavatkozások lebonyolítása szükséges a kistérség kistelepülésein. Az elérhetőségi viszonyok javítása, ezáltal a településeken élők életfeltételeinek javítása érdekében nélkülözhetetlen a közlekedési infrastrukturális feltételek javítása. Ennek fényében javítani kell a kistérség külső elérhetőségét, elsősorban Kaposvár és Pécs irányában. A kistérség harmonikus területi fejlődése érdekében emellett fontos a belső elérhetőségi viszonyok javítása, főként a kistérségi és mikrotérségi központok irányában. A közlekedési infrastrukturális feltételek javításával párhuzamosan növelni kell a tömegközlekedési rendszer hatékonyságának. E tekintetben egy, a térségi tömegközlekedési

igényeket

képviselő

és

érvényesítő

regionális

közösségi

közlekedési rendszer kialakítása indokolt, melyhez célszerű csatlakoznia a Rinyamenti kistérségnek is. A

kistérség elérhetőségi viszonyait javítja

az

infokommunikációs infrastrukturális feltételek javítása is. A

Rinyamenti

kistérség

gazdaságának

versenyképessége

és

lakosságának

életminősége megköveteli a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásra és

a

környezeti

fenntarthatóságára

törekvő

új,

fejlesztési

szemléletű

környezetgazdálkodást. A környezetvédelem, a fenntartható környezeti fejlődés 97


biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. A környezetfejlesztés jellege, szemlélete és eszközrendszere túlnő a területfejlesztés keretein, önálló ("ágazati") stratégiát, illetve fejlesztési intézkedéseket igényel. A területfejlesztési stratégiai program értelemszerűen nem veheti át egy kistérségi környezetvédelmi stratégia szerepét, hanem azzal szoros kölcsönhatásban, a területfejlesztés sajátos szempontrendszere szerint jelöl ki a területfejlesztés eszközrendszerét igénylő programfeladatokat. A környezet infrastruktúra vonatkozásában a szennyvízkezelés területén komoly lemaradás figyelhető meg az ország más területeihez viszonyítva. A Rinyamenti kistérség

sajátosan

aprófalvas

terület,

ahol

az

adottságokhoz

legjobban

alkalmazkodó szennyvízkezelési technológiákat kell kiépíteni. A kistérség összes települését hozzá kell kapcsolni a regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez és meg kell oldani az egészséges ivóvíz ellátáshoz szükséges infrastrukturális feltételeket. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésén túlmenően figyelmet kell fordítani a Rinyamenti kistérség természeti értékeire. Teljes körűen fel kell mérni a természeti értékeket és beavatkozásokat kell eszközölni ezek megóvása, rekonstrukciója érdekében.

Stratégiai célhoz tartozó prioritások: Települési funkciók harmonikus fejlesztése Infrastrukturális ellátás térségi igényeken alapuló fejlesztése Természeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása

98


6. PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK 1. stratégiai cél: Helyi adottságokra alapozó felzárkózó kistérségi gazdaság 1.1. prioritás: Helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása

1.1.1. intézkedés: Vállalkozások letelepedését és működését segítő kistérségi vállalkozói központ létrehozása Indoklás A rendszerváltozás és a gazdasági átalakulás, a privatizáció során a kistérség nagyvállalatainak (pl. a Nagyatádi Konzervgyár) átalakulása után több kis- és középvállalkozás jött létre, megtartva a nagyvállalat termékeinek és piacának egy részét. Továbblépésüknek, fejlődésüknek humán, infrastrukturális és pénzügyi akadályai vannak. A Rinyamenti kistérség jövőbeni fejlődésének egyik pillére a szerkezetileg megújuló, külső piacokon is versenyképes ipar. A kistérség iparának fejlődése révén csökkenthetők a gazdaság térszerkezeti aránytalanságai, és társadalmi hatása is rendkívül fontos. A külső feltételek mellett a belső erőforrások, vagyis a nyersanyagbázis, emberi tőke, termelési hagyományok és a meglevő kapacitások jelentik egy korszerű technológiára és megújult szervezeti keretekre épülő, versenyképes ipari szektor alapjait. A kistérség gazdaságát jelenleg a kis- és középvállalkozások jellemzik, ezért kiemelt fontosságú a versenyképessé tételük. A kistérség gazdasági élete Nagyatádra összpontosul, a rurális területektől éles szakadék választja el. A kistérség egészét alacsony vállalkozás-sűrűség jellemzi, ami a vidéki területeken még inkább jellemző.

99


A lakosság helyben maradásának feltétele, hogy elérhető távolságban legyen számára munkahely. A helyi vállalkozások általában helyi embereket foglalkoztatnak, támogatásuk ezért többszörösen is kedvező eredményt hozhat. A termelő vállalkozások esetében fontos lenne bizonyos beszállítói programokba való bekapcsolódásuk, melyekkel a hazánkba települt multinacionális vállalatok partneri köréhez csatlakozhatnának, anélkül hogy egy „multi” a kistérségben települne le. Célok Az intézkedés általános célja külső vállalkozások letelepítése a kistérségben, elsősorban

a

vállalkozáshiányos

rurális

területeken,

valamint

a

meglévő

vállalkozások piaci versenyképességének javítása, ezáltal piaci pozícióik és foglalkoztatási képességük javítása. Az intézkedés közvetlen célja egy kistérségi vállalkozói központ létrehozása, mely hozzájárul a Rinyamenti kistérségben működő KKV-k hatékony működéséhez. A központ integrálja a kistérségi vállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket, ami a helyi KKV-k számára számos, a működésükhöz szükséges támogató tevékenység egy helyben történő hozzáférését teszi lehetővé. Leírás A kistérségi vállalkozói központ felállítása több célt is szolgálhat: vállalkozás-ösztönzés,

olyan

tanácsadás

lebonyolítása,

amelyre

a

vállalkozásoknak nincs önállóan forrásuk; a vállalkozások közötti együttműködés szervezése; a helyi KKV-k bekapcsolása a beszállítói programba, csatlakozás a hazánkba betelepedett multinacionális cégek partneri köréhez, alvállalkozói kapcsolatok kiépítése; a helyi lakosság támogatása vállalkozóvá válásuk érdekében; oktatási, képzési programok lebonyolítása;

100


információ-szolgáltatás a helyi KKV-k számára az alkalmazott kutatásifejlesztési eredményekről; a helyi KKV-k támogatása az innovatív termék- és technológia-fejlesztési kezdeményezések megvalósításában; a kistérségi vállalkozói pályázatok koordinálása, megírása, partnerkeresés és közreműködés pályázati projektek lebonyolításban. Kedvezményezettek A kistérségi vállalkozói központot a Somogy Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bázisán, annak helyi kirendeltségeként célszerű létrehozni. A SMVK készséget mutat a kirendeltség üzemeltetésére. A kistérségi vállalkozói központot célszerű a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetéhez közel létrehozni.

101


1.1.2. intézkedés: Vállalkozói kapcsolatok erősítését és menedzsment ismeretek bővítését szolgáló programok kidolgozása Indoklás A kistérség gazdasági életét a kis- és középvállalkozások határozzák meg, akárcsak a

Dél-Dunántúli

Régió

egészét.

Különösen

alacsony

a

külföldi

tulajdonú

vállalkozások száma. A kkv-k beszállítói képessége és kapcsolatrendszere gyenge, innovációs

hajlandóságuk

versenyképesek együttműködés

alacsony,

nyugat-európai színvonala

néhány

kivételtől

összehasonlításban.

alacsony,

a

közös

A

eltekintve vállalatok

fellépésből,

nem közötti

megjelenésből,

munkamegosztásból származó előnyöket nem használják ki. Egymást sokkal inkább konkurenciának, mint partnernek tekintik. A vállalkozások döntő többsége gyenge menedzsment és vállalatirányítási ismeretekkel rendelkezik, ami hátráltatja őket a piacszerzésben és a vállalkozások sikeres működtetésében. Célok Az intézkedés célja a kistérségben működő KKV-k között együttműködések megszervezése, és a humán erőforrások fejlesztése a menedzsmentek szintjén, ezáltal a vállalkozások piaci versenyképességének javítása. Leírás Az intézkedés az alábbi tevékenységi elemeket foglalja magában: együttműködések szervezése hasonló profilú vállalkozások között (klaszterek); közös beruházások finanszírozása és lebonyolítása, eszközök beszerzése; közös pályázatok elkészítése, menedzselése; a vállalkozások humán erőforrásának továbbképzése; közös rendezvények, bemutatók, tájékoztatók megszervezése; 102


egymás megismerését szolgáló összejövetelek szervezése. Kedvezményezettek A kistérség vállalkozói közötti kapcsolatot, egymás megismerését segíti, ha van egy olyan szervezeti keret, ahol a gazdálkodó egységek rendszeresen találkozhatnak egymással. Ezt a funkciót egy klaszter szervezet töltheti be, melynek mozgatója a kistérségi vállalkozói központ lehet.

103


1.1.3. intézkedés: Nagyatádi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Indoklás Hazánkban az ipari parkok kiemelt szereppel bírnak. Ez megmutatkozik a pályázati rendszerben is. Az ipari parkok – segítséggel – jó feltételekkel pályázhatnak infrastruktúrafejlesztésre és marketing tevékenységek megvalósítására. A jelenleg is átalakulás alatt álló ipari parkok rendszerében versenyelőnyöket élvez az a terület, amely megfelelően kiépített infrastruktúrával rendelkezik és a vállalkozások igényeit kielégítő szolgáltatásokat képes nyújtani. Az ország területén jelenleg 165 ipari park működik, ahol a betelepült vállalkozások révén 145 ezer ember dolgozik. Az ipari parkok területén termelő vállalkozások a teljes termelésük több mint 70%-át exportálják. A Dél-dunántúli régióban található 18 ipari park jelentősen le van maradva az országos átlagtól, különösen Dunántúl többi részétől, elsősorban a gazdasági teljesítmény és az exportmutató tekintetében. A gazdaság élénkítése elképzelhetetlen versenyképes feldolgozóipar nélkül, s ez igaz a Rinyamenti kistérségre is. Így a kistérség gazdasági fejlődése szempontjából fontos a térségben működő Nagyatádi Ipari Park fejlesztése. Célok Az intézkedés általános célja a Nagyatádi Ipari Park működésének támogatása és a vállalkozások betelepülése érdekében a szükséges infrastrukturális feltételek kiépítése. Leírás Az intézkedés a Nagyatádi Ipari Park fejlesztésére irányul, nevezetesen: az ipari park infrastruktúrájának továbbfejlesztése,

104


új szolgáltatások bevezetése (elsősorban egy inkubátorház létrehozása indokolt, ami a helyi kisvállalkozások működéséhez nyújt hátteret); az ipari park marketingjének erősítése. Kedvezményezettek A kedvezményezett a Nagyatádi Ipari Park. Az Ipari Park jelenleg Nagyatád Város Önkormányzata hivatali szervezetén belül működik. Ez a státusz nem tekinthető hatékonynak, ugyanis számos példa mutatja, hogy a sikeres ipari parki működéshez szükséges az önkormányzati szférától való szervezeti önállóság. Így a Nagyatádi Ipari Park működtetését javasolt egy önálló jogi személyiséggel rendelkező, Nagyatád Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában lévő szervezethez telepíteni. Az Ipari Parkot működtető szervezet javasolt jogi formája közhasznú társaság. Az eredményes működés feltétele, hogy az Ipari Parkot működtető szervezetbe apportálásra kerüljenek a jelenleg az önkormányzat tulajdonában lévő ipari parki vagyonelemek.

105


1.2. prioritás: Gyógyvízre épülő turisztikai élménylánc kialakítása

1.2.1. intézkedés: Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése Indoklás A magyar lakosság egészségi állapota közismerten rossz. Az ország lakossága öregedő korfát mutat. E két adottságból egyértelműen látszik, hogy egyre többen szorulnak orvosi kezelésre. Hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozása megnyitotta

annak

a

lehetőségét,

hogy

Nyugat-Európa

lakói

hazánkban

gyógyíttassák magukat, méghozzá az ottani áraknál jóval kedvezőbben. A kistérség turisztikai vonzerejét természeti, táji adottságai, a termál- és gyógyvizek jelenléte és gazdag kulturális értékei adják. Ezek közül is legszámottevőbb fejlesztés és kitörési pont – a kedvező egészségturisztikai keresleti trendekhez igazodva - a gyógyvízre épülő egészségturizmus lehet. Idegenforgalmi szempontból a kistérség meghatározó vonzereje a Nagyatádi Termálés Gyógyfürdő, évente átlagosan 50-60 000 ember keresi fel. A Termál- és Gyógyfürdő beteg és vendégforgalma évek óta folyamatosan nő, a jelenlegi és várható kereslet indokolja a kapacitás bővítését. A Nagyatádon szintén fellelhető Városi Strandfürdővel együtt a két létesítmény alkalmas lehet több generációs, komplett családi programok szervezésére is. Célok Az intézkedés célja a Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő szolgáltatásainak korszerűsítése és bővítése, ezáltal a kistérség turisztikai vendégforgalmának emelése.

106


Leírás A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő szolgáltatási színvonalának és kapacitásának növeléséhez az alábbi fejlesztések szükségesek: a meglévő fürdőépület korszerűsítése, új épületszárny építése; 3 db új fedett gyógymedence kialakítása; vendégöltözők, kezelőhelyiségek kialakítása; üzemviteli, és kiszolgáló egységek létrehozása; a vízbázis növelése érdekében új termálkút fúrása. A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő rendelkezik a legjobban kiépített egészségügyi infrastruktúrával a somogy megyei gyógyfürdők közül. Területén orvosi felügyelet mellett zajlanak a gyógykezelések. A továbbiakban is célszerű összehangolni a két létesítmény (a Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő és a Nagyatádi Városi Kórház) szolgáltatásait. Ennek megfelelően különálló intézkedés keretében sor kerül a gyógyfürdőkórház fejlesztési irányainak bemutatására. A fürdő környezetében lévő látványosságok bemutatása, ismertetése növelheti az adott helyen eltöltött időt, és valószínűsíthető, hogy az elköltött pénz mennyiségét. Ezért célszerű összehangolni a térség turisztikai kínálatát, idegenforgalmi csomagok összeállítása javasolt, melynek magját a Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő adja, és ehhez kapcsolódik a Városi Strandfürdő, valamint a környék kulturális és a szelíd turizmushoz kapcsolódó kínálata. Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezettje a Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő tulajdonosa, Nagyatád Város Önkormányzata.

107


1.2.2. intézkedés: Nagyatádi Városi Strandfürdő továbbfejlesztése. Indoklás Magyarország a gyógyfürdők és az élményfürdők országa. Az utóbbi évek fejlesztései révén a gyógyvízre épült strandfürdők nagy része élmény- és wellness fürdővé vált. A fürdők így egymás közeli konkurenciájává váltak. Csak azok a fürdők tudnak a – mérsékelten – bővülő piacon maradni, amelyek valami egyedi attrakciót, szolgáltatást tudnak kínálni. A Nagyatádi Városi Strandfürdő esetében az egyedi attrakciót a gyógyfürdő és az alapfunkcióknál több kezelést nyújtó kórház jelenti elsősorban. Másrészt az aktív pihenés szerelmesei a környéken érintetlen környezettel

találkozhatnak,

melyek

a

szelíd

turizmus

számára

nyújtanak

lehetőséget. A wellness fürdők iránt világszerte növekszik a kereslet. Az embereknek – elsősorban a vezető gazdasági hatalmak területén élőknek – egyre több forrás áll rendelkezésre wellness szolgáltatás igénybe vételére. A gyorsuló világ és a változó életvitel pedig egyre inkább bővíti a wellness szolgáltatások iránti keresletet. Az aktív pihenést favorizálók szeretik a wellness és az aktív turizmus összekapcsolását. A Nagyatádi Városi Strandfürdő fejlesztése az idelátogatók legfőbb vonzerejének jobb kihasználását jelentené. De ez elképzelhetetlen a megfelelő színvonalú és számú szálláshelyek fejlesztése nélkül. Célok Az intézkedés célja a Városi Strandfürdő szolgáltatásainak (számban és minőségben történő) bővítése, ezáltal a kistérség turisztikai vendégforgalmának emelése.

108


Leírás A turizmus fontos kiegészítő tevékenységeket és jövedelmeket jelent az itt lakók számára. A fő vonzerőt jelentő Nagyatádi Városi Strandfürdő 1989-ben lett felépítve. A modern, minden igényt kielégítő kialakítása, megnyugtató környezete a legideálisabb körülményeket teremti a felhőtlen kikapcsolódáshoz. A strandot az ország legszebb és legkellemesebb fürdői közé sorolják. A strand a város északi részén található, mintegy 1000 méterre a Termál- és Gyógyfürdőtől. 6 hektáros területével nagy szabadteret biztosít a nyaralni, napozni, sportolni vágyóknak. Kiváló lehetőséget biztosít magas színvonalú, széles körű igények kielégítésére. A szezon hosszabbítás és nagyobb kereslet érdekében javasolt a továbbfejlesztése. Fontos feladat a fürdő wellness szolgáltatásainak további bővítése. Ahhoz, hogy versenyben tudjon maradni, folyamatosan az igényekhez kell igazítani a kínálatát, bővíteni

szükséges

a

kikapcsolódást,

regenerálódást

szolgáló

wellness

szolgáltatásokat. A 2004-ben átadásra került élményfürdőhöz kapcsolódóan javasolt az élményszolgáltatások fejlesztése (csúszda, kondicionáló terem, fittness terem, különféle

egészség-megőrző

kezelések,

masszázs,

sportolási,

szabadidős

lehetőségek, szauna, gőzkabin stb.). Emellett javasolt családbarát szolgáltatások kialakítása (gyermekjátszótér, gyermekpancsoló medence). Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezettje a Nagyatádi Városi Strandfürdő tulajdonosa, Nagyatád Város Önkormányzata.

109


1.2.3. intézkedés: Turisztikai programcsomagok kifejlesztése és a turisztikai attrakciók ismertségének javítása Indoklás A Rinyamenti kistérség számára a turizmus jelenti az egyik fő fejlődési lehetőséget, mivel több termékcsoport is megtalálható itt, úgy mint termál- és strandfürdő, gyógyfürdő, különféle rehabilitációs kórházi szolgáltatások, vadászati-, horgászati-, természetjárási lehetőség, valamint a falusi turizmusban is rejlenek lehetőségek. A legfőbb problémát az jelenti, hogy ezek a turisztikai vonzerők egymástól teljesen függetlenül vannak jelen a térségben, nincsenek összehangolva és egymásra építve. Emellett a marketingjük sem kellő hatékonyságú, így nem tudják kihasználni a lehetőségeiket. A turisztikai programcsomagok kifejlesztése az idegenforgalom egyik legjobban működő területfejlesztési módszere. Célja az, hogy komplex, hatásos és vonzó turisztikai kínálatot tudjon nyújtani a térség a vendégeknek. Ennek egyik előfeltétele az

együttműködés

és

a

közösen

gondolkodás

alapjainak

letétele.

A

programcsomagok elkészítése teljes érdekegyezésen alapul a civil szervezetek, a vállalkozók és a lakosság részéről. A komplex turisztikai programcsomagok a turistáknak érdeklődésüknek, családi állapotuknak, koruknak stb. megfelelően teljes körű szolgáltatást ajánlanak, a programcsomagokhoz való csatlakozásnak pedig számos lehetősége nyílik a szolgáltatók számára. Célok A Rinyamenti kistérség turizmusának fejlesztése érdekében indokolt a különféle kistérségi turisztikai attrakciók összekapcsolása, csomagban való értékesítése és népszerűsítése, kistérségi turisztikai élménylánc kialakítása. Fontos, hogy a csomagok a különböző szegmensek eltérő igényeinek megfelelően legyenek kialakítva. Így egymást erősítve fejlődhetnek a különféle területek és az 110


ideérkező vendégek az összekapcsolt programoknak köszönhetően több időt fognak a kistérségben tölteni és várhatóan többet is fognak költeni. Ezáltal javul a szálláshely kihasználtság is és nő a vállalkozások bevétele. Leírás Annak érdekében, hogy a turizmussal foglalkozó vállalkozások képesek legyenek a térség

adottságainak

kihasználására,

hatékonyabb

turizmusszervezésre

van

szükség. Ennek fontos lépése a kistérség turisztikai attrakcióinak feltérképezése és vonzerőleltár készítése. Fontos feladat, hogy a látogatók ne csupán egy-egy program, egy-egy látványosság miatt érkezzenek a térségbe, hanem igénybe vehessenek személyre szabott turisztikai programcsomagokat is. Ennek érdekében fel kell mérni a turisták jellemzőit és igényeit. Ez alapján lehet összeállítani a különböző szegmensek, célpiacok számára a különböző programcsomagokat. A programcsomagok kialakításába fontos bevonni az idegenforgalomban érdekelt vállalkozókat, a civil szervezeteket és a lakosságot is. Az önkormányzatok bevonásával lezajlott fórumokon így mindhárom oldal véleményt formálhat és kompromisszumon alapuló program jöhet létre. Fontos feladat az egyes termékek kialakításában érintett szereplőktől - kistérségtől, települési önkormányzatoktól, turisztikai egyesületektől, turisztikai szolgáltatóktól – belföldi és külföldi látogatók érdeklődésére is számot tartó ajánlatok, túrajavaslatok bekérése, illetve a korábban kialakított csomagok nyelvi mutációinak bővítése. Az így kialakított csomagok programjai bevonnak minden érintett szereplőt a turizmusba és igazodnak a vendégek igényeihez és elvárásaihoz. Célszerű

a

kialakított

turisztikai

programcsomagok

hatékony

marketingjét

megszervezni. A programok összekapcsolása és hatékony marketingje érdekében szükséges egy komplex és átfogó kistérségi marketing terv készítése, ami alapján

111


népszerűsíthetők a programok és a szolgáltatások. Fontos, hogy ez a koncepció az egész kistérséget magában foglalja. A kialakított marketing terv alapján promóciós eszközökkel szükséges népszerűsíteni a Rinyamenti kistérség turisztikai adottságait, melynek több módszere is lehet: turisztikai kiadványok készítése, ismertető táblák kihelyezése, web-oldal létrehozása, szakmai és bemutató rendezvényeken való részvétel. Kedvezményezettek A turisztikai programcsomagok kialakításának és népszerűsítésének koordinátor szervezetéül a nagyatádi Tourinform irodát javasolt kijelölni. A jelenleg kht. formában működő Tourinform iroda tevékenységét – szervezeti formáját és önállóságát megőrizve - egyértelműen a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás felügyelete alá kell vonni. Így biztosítható, hogy a Tourinform iroda tevékenységének fókuszában a kistérség összehangolt turisztikai fejlesztése fog állni.

112


1.2.4. intézkedés: Minősített szállásférőhelyek bővítése Indoklás Magyarország a világ turizmusában jelentős szereppel bír. Évente egyre több külföldi látogató érkezik hazánkba, és egyre nő a belföldi turizmusban részt vevők száma is. A hazai látogatók kevésbé fizetőképesek, a külföldiek nagy része viszont vagy csak átutazóban érkezik, vagy bizonyos frekventált helyeket (Budapest, Balaton) látogat meg. Ennek egyik oka a megfelelő marketing hiánya, másik pedig az, hogy ezeken a helyeken kívül nincs kiépítve a szükséges infrastruktúra: az utak, a vonzerők és a szálláshelyek tekintetében. Megfigyelhető az is, hogy a magasabb fokozattal rendelkező szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága jobb, mint az alacsonyabb fokozatú helyeké. A hazai turisták többsége, ha már utazik, akkor szeretne a pénzéért minél többet kapni, a külföldiek pedig hozzá vannak szokva a magasabb szintű ellátáshoz, amiről csak indokolt esetben mondanak le. A helyzetértékelés megállapításaiból jól látható, hogy a Rinyamenti kistérség gazdasági életében - bár egyre növekvő -, még mindig kevéssé számottevő szerepet játszik a turisztikai szektor. A turizmus fejlesztésének célja mind a belföldi, mind a külföldi turistaforgalom növelése, a vendégéjszakák számának és az átlagos tartózkodási időnek a növelése. Ehhez viszont elengedhetetlenek a megfelelő minősítéssel ellátott szálláshelyek. A kistérség szálláshelyei a közepes szintet sem érik el, magas fokozatú szálláslehetőség pedig nincs is. Így a látogatók csak egy-egy napos látogatásra érkeznek a területre, és a szállást és a szálláshoz kapcsolódó szolgáltatásokat máshol veszik igénybe. Célok Az intézkedés célja, hogy a meglévő szálláshelyek minőségi fokozatai javuljanak, az általuk nyújtott szolgáltatások száma és színvonala emelkedjen, és lehetőség szerint 113


épüljön egy olyan magas fokozatú szálláshely, amely a megcélzott réteg igényeinek maximálisan feleljen meg. Leírás Egyrészt

szükséges

a

már

meglévő

szálláshelyek

kapacitásának

és

komfortfokozatának növelése, másrészt olyan új szálláshelyek létesítése a cél, amelyek megfelelnek a magasabb igényeknek is. Fontos a szolgáltatások körének bővítése, annak érdekében, hogy a turisták hasznosan és kellemesen tudják eltölteni a szabadidejüket, anélkül, hogy elhagynák a kistérséget. Ehhez olyan programokat, lehetőségeket kell biztosítani, amelyek között mindegyik generáció megtalálja a magának megfelelőt. Érdemes kialakítani különböző

sportlétesítményeket,

gyermekjátszótereket,

szervezni

kulturális

programokat. Továbbá fontos egy marketing stratégia kialakítása, össze kell hangolni a térség turisztikai kínálatát. Nagy hangsúlyt kell fektetni a turizmus menedzselésére, a vonzerő leltár elkészítésére és komplex csomagok értékesítésére a meghatározott Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezetti körét a meglévő szálláshelyek üzemeltetői és a leendő befektetők képezik.

114


1.2.5. intézkedés: Konferenciaturizmus feltételeinek kialakítása Indoklás A konferenciaturizmus - a turizmus hagyományos ágaival szemben - számos előnnyel rendelkezik. A rendezvények többsége időben a turisztikai szezonon kívül esik, tehát biztosítja a szálláshelyek folyamatos töltését, a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát. A rendezvényen résztvevők átlagos költése a hazai, valamint a nemzetközi tapasztalatok és számítások szerint az átlagos turista költségének legalább háromszorosa. A konferenciáknak helyszínt adó településeken növekednek a közvetlen és közvetett adóbevételek. Minden egyes rendezvény új ismereteket és kapcsolatokat jelent a témául szolgáló tudományág, gazdasági, művészeti és kulturális terület számára, hozzájárul annak nemzetközi hírnevéhez és elismertetéséhez. Az üzleti és konferenciaturizmus Európa-szerte az iparág egyik húzóágazata, hazánk azonban könnyen elszalaszthatja az uniós csatlakozás kínálta lehetőségeket. Az a terület,

amely

szeretne

szeletet

kihasítani

az

egyre

terebélyesedő

konferenciaturizmusból, azaz a MICE (Meetings, Incentives, Conference, Exhibition) idegenforgalmi üzletágból, fogadóközpontokat kell produkálnia. Az idegenforgalmi ágazat főbb feltételei a konferenciaközpont, a szálláslehetőség és a közlekedés. A vidéki helyszínek előnye, hogy a rendezvényközpont és a szálláshelyek közötti távolság kicsi, a helyi közlekedés egyszerű. Meg kell találni azt az ideális méretet, amelyre a kistérségi rendezvényközpontot alkalmassá kell tenni, az ehhez szükséges létszámú szálláshellyel együtt. A programok megrendezése a szervezők szakmai hozzáértésének maximalizálását kívánja meg. Nemzetközi konferenciák megrendezéséért csak akkor szállhat versenybe a kistérség, ha az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán feltételek is ennek megfelelően alakultak.

115


Célok Az intézkedés célja megteremteni a kistérségi konferenciaturizmus infrastrukturális, szolgáltatási és humán feltételeit. A kistérségi rendezvényközpont létrehozása, az üzemeltetés feltételeinek megteremtése, a szükséges marketing megszervezése a cél. Leírás A konferenciaturizmus kiépítését a kistérség adottságait figyelembe véve Kaszó pusztán célszerű létrehozni. Itt egy színvonalas, minden igényt kielégítő, nagy befogadóképességű, komplex kongresszusi központ létrehozása javasolt, ahol egy fedél alatt, egy időben lehet lebonyolítani a plenáris és szekcióüléseket, kiállítást és árbemutatót, az ültetett és álló formájú étkezéseket. A konferenciaközponthoz kapcsolódóan szükséges a minőségi szállásférőhelyek és kapcsolódó szolgáltatási elemek kialakítása. Ki kell dolgozni a konferenciaközpont marketing stratégiáját, melynek keretén belül termék-specifikus és általános promóciós, információs anyagokat kell készíteni. Kedvezményezettek A konferenciaközpont létrehozása Kaszó Erdőgazdaság Rt. beruházásában, a Kaszó Vadászház Üdülőcentrum területén valósulhat meg. A gazdasági társaság hajlandóságot mutat a létesítmény létrehozására.

116


1.2.6. intézkedés: Ökoturisztikai attrakciók fenntartható fejlesztése Indoklás A

kistérség idegenforgalmának legfontosabb húzóágazata

–

a

gyógy- és

termálturizmuson kívül – az öko- és szelíd turizmus lehet. Az adottságok ebben a tekintetben is biztosítottak (pl. Baláta tó, kaszói erdő, petesmalmi tórendszer stb.), kihasználtságuk fokozása kiemelt fontosságú. Az ökológiai attrakciók fejlesztésénél elsődleges szempont a fenntartható fejlődés és a környezet állapotának megőrzése. A fejlesztés nem mehet az attrakció rovására. A vidékre érkező turistának – bel- és külföldi egyaránt – az az igénye, hogy a táj természetes valóságában nyíljon meg előtte. Az emberi beavatkozás maradjon oly minimális, hogy a látogatónak ne tűnjön fel. Ugyanakkor a szolgáltatások száma és minősége legyen megfelelő és igényes. A falusi vendéglátás ma már csak akkor tud sikeresen működni, ha a természeti szépségek és a helyi értékek bemutatását strukturáltan biztosítja. Ehhez több túraútvonalat kell kiépíteni a kistérségben a különböző

közlekedési

eszközöket

használóknak,

eltérő

érdeklődéssel

rendelkezőknek. Célok Az intézkedés célja a Rinyamenti kistérség ökoturisztikai adottságainak fenntartható kihasználása, ezáltal a turisztikai vendégforgalom és a turisztikai bevételek növelése. Leírás Az ökoturizmus fellendítése érdekében komplex ökoturisztikai szolgáltatást nyújtó látogatóközpontok és természetvédelmi kiállítási terek, illetve az ezekhez kapcsolódó események megrendezésére alkalmas helyiségek kialakítása, a meglévő attrakciók vonzóbbá tétele szükséges.

117


Fel kell mérni a kistérségben a meglévő gyalogos és kerékpár túraútvonalakat, ezeket – szükség esetén – fel kell újítani, és rendszerbe kell szervezni. A túraútvonalak kijelölése során javasolt, hogy azok kapcsolódjanak a Duna-Dráva Nemzeti Park ökoturisztikai túraútvonalához, igazodva a Dráva medence komplex ökoturisztikai fejlesztéséhez. A túraútvonala mentén információs táblákat kell kihelyezni, a látványosságok közelében bemutató táblákat kell elhelyezni, melyek személyzet nélkül is funkcionálnak. Az ökoturisztikai adottáok népszerűsítéséhez promóciós anyagok (kiadványok, térképek, weboldal) elkészítése szükséges – összhangban a kistérségi turisztikai programcsomagok marketing anyagaival (lásd: 1.2.3. intézkedés). Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezetti körét képezik az érintett önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, akiknek érdekük fűződik a kistérségi ökoturisztikai idegenforgalom

fejlődéséhez

és

a

környezet

védelméhez.

Az

ökoturizmus

népszerűsítésében a nagyatádi Tourinform iroda játszhat főszerepet.

118


1.2.7. intézkedés: Kerékpár túraútvonal-hálózat fejlesztése Indoklás A kerékpáros turizmus olyan vakációs, vagy látogató turizmus, amely a kerékpározáson részben, mint közlekedési módon, részben mint kikapcsolódási formán alapszik. A látogató a kerékpárt két pont között, vagy egy körútvonalon szállítóeszközként használja, de az utazás elsődleges motivációja a kikapcsolódás. A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb, többnapos kerékpártúrát is. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának, megismerésének. Lényeges, hogy a turista a kerékpározást a kirándulás, vagy üdülés szerves részének tekintse. A kerékpáros turizmus tehát olyan egy, vagy többnapos szabadidős célú utazás, amelynek során a szabadidős kerékpározás meghatározó és kiemelt szerepet játszik. A kerékpározás nem csak az egyének életvitelének vált szerves részévé, hanem – mindenek előtt Észak-Amerikában és Nyugat-Európában – beépült az aktív életmódot

segítő

társadalmi

programokba

is.

Nagy

kiterjedésű

kerékpár

túraútvonalak jöttek létre Kanadában, az Egyesült Államokban és Európa-szerte. A Dél-dunántúli régióban csak kis számban kerültek kijelölésre kerékpár túraútvonalak, melyek rendszert nem alkotnak. A régiót és a nagyatádi kistérséget is érinti a Három folyó (Mura-Dráva-Duna) kerékpár túraútvonal-hálózat, amely lehetőséget biztosít a Rinyamenti kistérségi kerékpár túraútvonalainak bekapcsolásához a nemzetközi Eurovelo hálózatba. A nagyatádi kistérségben a régióhoz hasonlóan nincs összefüggően kiépített kerékpár túraútvonal-hálózat. Nagyatád belterületén, valamint Lábod felé épült eddig kerékpárút.

119


Célok A Rinyamenti kistérség kerékpár túraútvonal-hálózatának kijelölése, a kapcsolódó infrastruktúra

kialakítása,

ennek

révén

a

kistérség

kerékpár

turizmusának

fellendítése, a kerékpáros vendégforgalom növelése. Leírás Ki kell dolgozni a kistérségi kerékpár túraútvonal-hálózat nyomvonaltervét. Ennek alapján szükséges a hálózat kiépítése, a kapcsolódó turisztikai beruházások megvalósítása. A kistérségi kerékpár túraútvonal-hálózat kijelöléséhez kapcsolódva fel kell mérni, hogy milyen turisztikai attrakciók kapcsolhatók össze a kerékpáros turizmussal és ezek milyen útvonalak mentén érhetők el. Az útvonalakat erre alapozva célszerű kiépíteni, hogy a legtöbb látnivalót érintse a nyomvonal. Emellett fontos, hogy az útvonal kapcsolódjon az esetlegesen már megépült regionális vonalakhoz is. A Rinyamenti kistérségben tervezhető kerékpár túraútvonalak: hagyományos mesterségek, műhelylátogatások, templom-túra, épített emlékek, fafajok, élőhely típusok, agrár-túra (különböző gazdaságok, eltérő termények, háziállatok, házi ízek) A túraútvonalak átszőnék egymást, átjárhatóak lennének. A túraútvonalak kijelöléséhez kapcsolódnia kell a jelzőtáblák és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésének is, hogy minél vonzóbb legyenek az útvonalak a turisták számára. Emellett be kell vonni a szállásadókat, egyéb turizmussal foglalkozó vállalkozókat is a programba, mert fontos, hogy az egyéni utak mellett komplex programokhoz is kapcsolódjanak a különböző célú kerékpár túrák.

120


Kedvezményezettek Az

intézkedés

kedvezményezetti

körét

képezik

az

önkormányzatok

és

a

vállalkozások, amelyek fontosnak érzik a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségek kihasználását, és megtérülő befektetést látnak a programban.

121


1.2.8. intézkedés: Vadgazdálkodáson alapuló vadászati lehetőségek jobb kihasználása Indoklás Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű

gyakorlása,

hasznosítása

érdekében

tervszerű

vadgazdálkodási

tevékenységet kell folytatni. A tervezéshez nagyon kevés a megbízható információ. A

vadászható

állatfajok

Magyarország

megújuló

természeti

erőforrásainak

pótolhatatlan részét képezik. Esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozói, s ezért mint nemzeti kincset - természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni. A vadászat a vadgazdálkodás része, amely állományszabályozási, jóléti és gazdasági funkciót tölt be. A vadgazdálkodás a vadállomány okszerű hasznosítását jelenti, amely során az ember annak tartamos fenntartására törekszik. A természeti erőforrásnak - vadfajoknak - tartamos hasznosítása a modern természetvédelem és a vadgazdálkodás közös találkozási pontja, nemzetközileg elfogadott tézise. A természetvédelem és a vadgazdálkodás azonos érdeke az egészséges élőhelyen fenntartható sokféle növény- és állatközösség. A vadgazdálkodás jellegét és korlátait tekintve nem egyértelműen nyereséget termelő tevékenység. A szabadföldi vadgazdálkodással nyereséget hozni folyamatosan nem lehet, több éves átlagban az eredmény nulla körül zár. Zárt téri vadgazdálkodás már eredményesen működtethető, de itt számolni kell a hosszú megtérülési idővel és a viszonylag magas beruházási igénnyel.

122


A Rinyamenti kistérségben a területi adottságok miatt nagy hagyományai vannak a vadászatnak, vadgazdálkodásnak. A nagy kiterjedésű összefüggő erdők, ligetek, lápos területek, legelők vadeltartó képessége kiváló. Célok A vadászatban, vadgazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázása a Rinyamenti kistérségben.

A

vadászathoz

és

vadgazdálkodáshoz

kötődő

fejlesztések

kapcsolódnak az idegenforgalomhoz és a mezőgazdasághoz is egyaránt, így a fejlesztések mindkét ág eredményességének javulásához hozzájárulhatnak. A gazdaságban is jelentős bevételt képez a külföldiek vadásztatása és a vadhús értékesítése. Leírás A vadászvendégek megfelelő elhelyezésére célszerű az erdei környezetben kiépíteni vadászházakat, olyan környezettel, hogy kellemesen és hasznosan tudják eltölteni a szabadidejüket. A vadászházak elérhetőségéhez ki kell építeni a kapcsolódó infrastruktúrát is, úgy, hogy az ne károsítsa a természeti környezetet. Szükséges a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások és vonzerők fejlesztése: csoportos rendezvények

szervezésére

alkalmas

létesítmények

kialakítása,

horgászati

lehetőségek fejlesztése. A kistérségi vadászturizmus népszerűsítése érdekében a kistérségi turisztikai programcsomagokhoz kapcsolódva promóciós anyagok és eszközök fejlesztése szükséges (információs kiadványok, internetes honlap). Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezetti csoportjába a vadásztársaságok, a szálláshelyek üzemeltetői és az idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tartoznak. 123


1.3. prioritás: Tradicionális és innovatív agrárágazatok fejlesztése 1.3.1. intézkedés: Biogazdálkodás elterjesztése, bioélelmiszerek előállítása

Indoklás A biogazdálkodás olyan rendszereket jelent, amelyek tiltják vagy korlátozzák a műtrágyák és egyéb vegyszerek használatát. A termelés egyik fontos eleme a vetésváltás,

a

mezőgazdaság

környezet

védelmével

kibontakozásának

karöltve,

elősegítése.

általában Cél

a

a

kiváló

fenntartható minőségű,

szermaradványoktól mentes termékek előállítása, továbbá olyan módszerek bevezetése, amelyek a vegyi készítmények alkalmazása nélkül is megőrzik, sőt javítják a talaj termékenységét. Külön rendelkezések szabályozzák az ellenőrzés módozatait, az eladásra kínált termék eredetét, feldolgozását, csomagolását, beltartalmi jellemzőit, tanúsító igazolás kiállítását. A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos eljárásoktól. Egyebek között nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgező vegyületekkel, a biológiai sokrétűség fenntartására törekszik a növény- és az állatvilágban egyaránt, igyekszik a talajszerkezet és a talajban élő szervezetek egyensúlyának fenntartására, a szervesanyag-tartalom kilúgozódását,

növelése

kimosódását.

A

révén

mérsékli

növényvédelemben

az

ásványi

erősen

tápanyagok

támaszkodik

a

természetes egyensúly megőrzésére, természetszerű módszerekkel igyekszik az állandó növényvédőszer-használatot helyettesíteni, elsősorban a természetes, a helyi és a megújuló energiatartalékok feltárására törekszik, az energiatakarékos módszerek alkalmazása révén is csökkenti a gazdaság függőségét a külső erőforrásoktól. A fizetőképes kereslet igényli a biotermékeket, ezért a helyi termelési struktúrában egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a biotermékek előállítása. E termékek feldolgozása és értékesítése bevételi forráshoz juttatja a vállalkozásokat.

124


Célok Az intézkedés célja a Rinyamenti kistérségben a biogazdálkodás elterjesztése és a bioélelmiszerek előállításának ösztönzése, ezáltal a vidéken élők jövedelmi színvonalának javítása. Leírás A legfontosabb feladat a mezőgazdasági vállalkozók számára a biogazdálkodásban rejlő lehetőségek bemutatása, a termelési módszerek ismertetése. Fel kell hívni a gazdálkodók

figyelmét

az

európai

uniós

előírásokra,

a

mezőgazdasági

támogatásokban rejlő lehetőségekre. Együttműködés keretében meg kell szervezni, hogy a gazdák közösen – esetleg pályázatokon való részvétellel – szerezzék be a speciális eszközöket. Az együttműködés alapját képezheti a bioélelmiszerek termelésére és értékesítésére létrehozásra kerülő szövetkezet. A biotermékek értékesítésére és egységes megjelenésükre célszerű kistérségi marketingtervet készíteni, valamint promóciós eszközöket kialakítani.

Kedvezményezettek A kedvezményezettek közé tartozhatnak a mezőgazdaságból és élelmiszerfeldolgozásból élő vállalkozások, valamint a biotermékek termelését és értékesítését végző szövetkezet.

125


1.3.2. intézkedés: Legelőre alapozott állattartás elterjesztése Indoklás Az EU a mezőgazdasági túltermelés miatt kiemelten támogatja az extenzifikációt, tehát a kedvezőtlen adottságú területeken a művelési ág-váltást és a kevésbé intenzív termelés elterjesztését. Ez hazánkban is kihangsúlyozza a legeltetéses állattartás szerepét. A szabadtartásos állattenyésztésben nagy lehetőségek rejlenek, mivel a nyugat-európai országokban egyre nagyobb igény mutatkozik az egészséges húsféleségek iránt. A Rinyamenti kistérségben a földeken az elmúlt 60 évben a művelési ágak jelentősen változtak. A szántók területe a két világháború között az összterület több mint 60%-át tette ki, ma ez 42,53 %. A gyep-, rét-, legelőterületek is csökkentek, ma 6,4%-ot foglalnak el, aminek fő oka, hogy az állattartás is visszaszorult. A Rinyamenti kistérségben a talaj általában gyenge minőségű, alacsony tápértékű. Ennek is tulajdonítható, hogy sok területen a gyenge terméshozamok miatt jelentős területek váltak műveletlenné, illetve egyéb hasznosításra várnak. A szántóföldi növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú területek egy részén gyepgazdálkodás folyik, ami a jövőben húzó agrárágazattá válhat. A gyephasznosító állattartásra alapozott fajok közül a szarvasmarhatartás jellemzi a kistérséget. A tejelő, illetve húshasznosítású tehéntartás egyaránt jellemző. Sajnos az utóbbi időben a kedvezőtlen piaci hatások eredményeként az állatállomány jelentősen csökkent. A termelés felfuttatásának lehetőségei tehát adottak, van hagyományos ismeret, rét-legelő és így takarmány, kellő számú istálló. Ami alapvetően hiányzik, az a szervezőmunka és az induló tőke. A térségben egy olasz vállalat, a Benetton tervezi nagyobb legelő területen a húsmarha tartás bevezetését és panzió létrehozását. Ez követendő példát jelent más gazdák számára is, akik kedvezőtlen adottságú területen folytatnak szántóföldi növénytermesztést. 126


Célok A térség egyik kitörési pontja – a magas fokú munkanélküliséget némileg ellensúlyozni képes – mezőgazdaság lehet. A növénytermelésben célszerű lenne módosítani a művelési ág és a vetésszerkezet arányát. A térség ugyanis nem kifejezetten

gabonatermő

vidék,

tehát

területek

csoportosíthatók

át

rét-

legelőgazdálkodásra, amivel alacsony költségszint mellett lehet stabil jövedelmet elérni. A táji adottságok kihasználásával környezetkímélő módon lehet húshasznú szarvasmarhát és juhokat tenyészteni, akár biotenyésztés is megvalósítható, amihez jó alapot jelent az, hogy nő az állati biotermékek iránti kereslet az EU-ban. Emellett az agrárgazdasági szerkezetváltás kihat az idegenforgalomra is, mivel a farmok részt vehetnek a falusi turizmusban is. A

legeltetéses

állattartás

elterjesztésével

javul

a

térség

és

a

gazdák

versenyképessége, munkahelyek őrizhetők meg, illetve újak jöhetnek létre, valamint javulnak a falusi turizmus feltételei is. Leírás A Rinyamenti kistérség agrárpotenciáljára alapozva ösztönözni szükséges kistérség agrár szerkezetváltását, ezen belül a gyepgazdálkodásra való áttérést és a legeltetéses állattartás elterjesztését. A hozzáadott érték növelése érdekében célszerű egy térségi vágóhíd létrehozása, így feldolgozott, magasabb értékű termék hagyhatja el a kistérséget. Az extenzív állattartás hatékony elterjesztése érdekében biztosítani kell az információszerzést a gazdák részére. Támogatni kell a gazdák közti együttműködést mind a termelés, mind az értékesítés során a piaci biztonság fokozása érdekében.

127


Kedvezményezettek A kedvezményezetti körbe tartoznak a mezőgazdasági termelők és a húsfeldolgozást végző élelmiszeripari vállalkozások.

128


1.3.3. intézkedés: Integrációk, termelői és értékesítési szövetkezetek szervezése Indoklás Magyarországon a TSZ-ek visszaszorulása után a szövetkezésekkel szembeni rossz beidegződések, és a szövetkezet-politika konzisztenciájának és kontinuitásának hiánya miatt a szövetkezeti struktúra fejletlen. Az együttműködési készség alacsony szintű, az eszközhasznosító társulások és együttműködések nem alakultak ki. Az elaprózott birtokszerkezet és a forráshiányos kistermelők nem rendelkeznek a szükséges eszközállománnyal sem. A Rinyamenti kistérség mezőgazdasági termelőinek helyzetét és versenyképességét jelentősen rontja az, hogy kis területeken gazdálkodnak, eszköz- és forráshiányos a vállalkozások nagy része, a termékeiket csak nehezen és dömping áron tudják értékesíteni a megfelelő feldolgozó-kapacitások és terménytárolók hiánya miatt. Célok Az intézkedés célja a hátrányos helyzetben lévő őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók

együttműködésének

szövetkezetek

létrehozásának

megszervezése, ösztönzése.

A

termelő szövetkezeti

és

értékesítési

együttműködés

lehetőséget nyújt az agrárágazat teljes vertikumában a hatékonyság növeléséhez, a közös beszerzések, feldolgozási tevékenység és a termékek értékesítésének közös megszervezése révén. A szövetkezetbe szerveződés által az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Leírás A kistérség mezőgazdaságában olyan termékek előállítása szükséges, amelyek a piacon keresettek, és amelyek magas feldolgozottsági szinten kerülnek előállításra a kistérségben. Ez hatékonyan a termelés integrálásával (termelés - feldolgozás értékesítés) valósítható meg, hogy a termelők magasabb jövedelemszintet 129


érhessenek el.

Ezért szükséges a mezőgazdasági termelők és feldolgozó

vállalkozások közti integrációk ösztönzése. Ennek érdekében támogatni és ösztönözni szükséges minden olyan kezdeményezést, ami a termelők közti együttműködést célozza. Integráció keretében létrehozható gazdakör, gépkör, termelői és értékesítési szövetkezet, illetve egyéb együttműködések. Az integrációk ösztönzése érdekében bemutatókat, tapasztalatcserére alkalmas fórumokat célszerű szervezni. Fontos szerepet tölthetnek be a gazdák közti együttműködések segítésében a szaktanácsadók, illetve a termelők számára tartott képzések szervezése és lebonyolítása is. Fontos annak tudatosítása a gazdákban, hogy milyen előnyökkel jár az integráció: együttműködéssel sokkal hatékonyabban tudnak termelni és értékesíteni; nem kell önállóan minden szükséges gépet beszerezni, hanem közösen is lehet használni, így javul a gépek kihasználtsága; közösen szervezhetők a szántóföldi műveletek, a betakarítás; közös tárolókat lehet kialakítani, így a raktározott termény később magasabb áron értékesíthető; könnyebben lehet eladni a megtermelt árut a piacon; javul a gazdák érdekérvényesítő képessége; könnyebben és hatékonyabban tudnak uniós támogatásokhoz jutni a pályázatokon; csökkennek a költségek és nő a bevétel, javul a termelés jövedelmezősége. Kedvezményezettek A kedvezményezettek a mezőgazdasági őstermelők, a mezőgazdaságból és élelmiszer-feldolgozásból élő vállalkozások által létrehozott szövetkezetek. A mezőgazdasági integrációk népszerűsítésében fontos szerepet játszhat a kistérségi vállalkozói központ (lásd: 1.1.1. intézkedés).

130


1.3.4. intézkedés: Kistérségi agrármarketing tevékenységek ösztönzése Indoklás A térség adottságaiból és jelenlegi helyzetéből adódóan a helyi tevékenységekkel előállított termékek értékesítése (felvásárlás, bolthálózat) alacsony színvonalú. A megtermelt felesleget régen a Nagyatádi ÁFÉSZ felvásárló hálózata átvette a lakosságtól. A felvásárlás ma is létezik vállalkozási alapon, de csak bizonyos termékeket vásárolnak fel, melynek tárolása és továbbértékesítése nem jelent nehézséget. A felesleges zöldséget, tojást, gyümölcsöt csak a helyi boltokban (ha átveszik), vagy a nagyatádi piacon lehet értékesíteni. A nagyobb városi piacok távol esnek a térségtől, ezek megközelítése a tömegközlekedési eszközökkel nehézkes, gépkocsival pedig kis mennyiségű áru esetén nem gazdaságos. A megtermelt bogyós gyümölcsöt, a konzervipari zöldség esetében a feldolgozáshoz szükséges mennyiséget a feldolgozók helyi megbízottak bevonásával vásároltatják fel. A kistérségben megtermelt agrártermékek hatékony értékesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő agrármarketing és egyéb ismeretterjesztő program, emiatt indokolt ezek fejlesztése. Célok A kistérség agráriuma iránt jelentősebb befektetői érdeklődés akkor várható, ha azt a jelenlegi válság körülmények közül sikerül kiemelni. A versenyképes agrártermelés feltétele a termelési és élelmiszeripari tevékenységek korszerűsítésén túlmenően a hatékony agrármarketing tevékenységek megszervezése és folytatása.

131


Leírás Az agrármarketing szerepének erősítése érdekében szükséges agrármarketing témájú szakmai képzések, továbbképzések szervezése a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban (élelmiszeripar, kereskedelem, vendéglátás) működő termelők és vállalkozások számára. Együttműködések kialakítása javasolt külföldi szakmai szervezetekkel, az agrár- és élelmiszeripari marketinggel foglalkozó szakértők szövetségével, intézményeivel. Megfelelő

szakmai

referenciákkal

rendelkező

marketingkutatással,

és

-

tanácsadással, tervezéssel és kivitelezéssel rendelkező ügynökségek, szakemberek kiajánlása szükséges az agrár- és élelmiszeripari cégek részére.

Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezettje az agrármarketing tevékenységet igénybe venni szándékozó termelők és vállalkozások. A kistérségi agrármarketing tevékenységek ösztönzésében fontos szerepet tölthet be a kistérségi vállalkozói központ (lásd: 1.1.1. intézkedés).

132


1.4. prioritás: Helyi adottságokra épülő ipari ágazatok fejlesztése 1.4.1. intézkedés: Faipari vállalkozások hozzáadott érték termelő képességének javítása Indoklás A nagyatádi kistérség területének több mint egyharmadát (33,6%) borítja erdő, ami jelentősen meghaladja a megyei és régiós átlagot egyaránt. A települések jelentős részénél meghatározó az erdő. Az erdők jelentős része gazdasági erdő. A nagyatádi kistérségben két erdőgazdaság működik. A Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozó HM Kaszó Erdőgazdaság Rt. és az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. a lábodi és a nagyatádi igazgatóságával. Mind a két gazdaság jelentősnek számít a térségben. Időközben a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. a tevékenysége racionalizálása során a lábodi erdészetet megszüntette és a nagyatádi erdészethez csatolta. A Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. két üzeme összesen 12.000 ha területen folytat erdőgazdálkodást. Az éves fakitermelésük 60.000 m 3 körül van. Összesen kb. 100 főt foglalkoztatnak elsősorban az erdőművelésben. Éves árbevételük több mint félmilliárd forint. A Rinyamenti kistérség területe erdők tekintetében jó adottságokkal rendelkezik. Az erdő faállománya változatos, általában jól kézben tartott. A kitermelt faanyag feldolgozását – döntő többségében – a kistérség területén kívül végzik. Így a helyben előállt érték máshol hoz hasznot, hiszen a magasabb szinten feldolgozott fa – a magasabb hozzáadott érték miatt – nagyobb értéket képvisel.

133


Célok Az intézkedés célja a faiparban működő vállalkozások termelési hatékonyságának növelése és az általuk előállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése. Ezáltal növekedhet a faipari vállalkozások jövedelemtermelő képessége, egyúttal javulhat a foglalkoztatási képességük. Leírás A

Rinyamenti

kistérség

adottságait

figyelembe

véve

célszerű

a

jelenlegi

parlagföldeken, az alacsony hozamú szántókon, valamint felhagyott réteken, kihasználatlan legelőkön további erdőtelepítéseket végrehajtani. A faipar értéketermelő képességének fokozása céljából ösztönözni kell, hogy a fakitermelést követően a fa ne csak alapanyagként jusson ki az országból, hanem akár klaszterbe tömörülve megjelenjenek az olyan vállalkozások, akik félkész-, vagy akár készterméket is képesek előállítani. Ezzel növelhetik a kistérség hozzáadott értékét,

a

vállalkozások

versenyképessé

válhatnak.

Ennek

eredményeként

létrejöhetnek asztalos vállalkozások, akik a jó minőségű fából bútort gyártanak, fennmaradhat az amúgy is meglévő parketta gyártása, gyerekjátékok készítése is megkezdődhet. A faipari melléktermékekhez olyan új, feldolgozó és falhasználó iparágak is települhetnek, mint például a faapríték-tüzelésű fűtőművek, vagy erőművek. Mindezek javíthatják a faipari pozícióját. A faipar ösztönzéséhez szükséges a kapcsolódó szakképzési háttér erősítése, így a kistérség középfokú oktatási intézményeiben a faipari vállalkozások igényeinek megfelelő szakemberképzést szükséges folytatni.

134


Kedvezményezettek A kedvezményezettek az erdőgazdálkodásban és a faiparban dolgozó vállalkozások.

135


1.4.2. intézkedés: A Nagyatádi Konzervgyárra épülő zöldség-gyümölcs klaszter kialakítása A Rinyamenti kistérségben nincsenek hagyományai a zöldség-, különösen a hajtatott zöldségtermelésnek, amelyhez a melegvizű források ma még kihasználatlan energiaként vehetők számba. Kivételt képez a konzervipar számára termesztett zöldségfélék (elsősorban uborka). A korábban 2-3 %-os területi részaránnyal bíró, nagy hagyományokkal rendelkező gyümölcstermelés (főleg bogyós gyümölcs) is csökkent, elöregedtek az ültetvények, holott a termőhelyi adottságok megfelelőek és eladásra történő termesztése igen jelentős jövedelem-kiegészítési forma volt a lakosság körében. Alacsonyak a felvásárlási árak, a termelés korábbi integrációs kapcsolatai fellazultak, vagy megszűntek. Az élelmiszeripar a kistérségben komoly hagyományokkal és többarcú jelennel rendelkezik. A legnagyobb élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás – a Nagyatádi Zöldség- és Gyümölcs Feldolgozó Konzervgyár Kft. – a felszámolás alatt áll, 2002-es privatizációja nem volt sikeres. A konzervgyárat Matán István terménykereskedő és gyümölcstermesztő, valamint a Nagyatádi Járási Takarékpénztár alapozta meg 1939-ben egy szilvaaszaló és lekvárfőző üzem működtetésével. Az Ötvöskónyiban lévő gyárat kinőve 1943-ban új, korszerű berendezésekkel felszerelt telep épült Nagyatádon. A legtöbb munkást – mintegy 1500 dolgozót – a 80-as években alkalmazták. A Konzervgyár piacai és a termelése a rendszerváltást követően nagymértékben visszaszorult. Termeltetési szerződéseket már nem kötöttek, és a jövőbeni kilátásai is rendkívül bizonytalanná váltak. Az alapanyag termelő gazdaságok számára hihetetlen nehézségeket okoz a térség egyetlen nagy élelmiszeripari üzemének a leépülése, mert szinte minden termék elsődleges árszinten és kis haszonnal hagyja el a kistérséget, így a termelőknek jelentős jövedelemvesztéssel kell számolniuk.

136


A

rendszerváltást

követően

a

Konzervgyár

oldalvizein

több

élelmiszeripari

vállalkozás is beindult. Ezek nagyrészt a konzervgyári kapcsolataikból tartják fönn magukat. Jellemzőjük a modern technológia használata és a helyi beszállítói kör. A zöldség- és gyümölcs termékek feldolgozása és értékesítése szempontjából fontos hűtőház jelenleg Segesd, Tarany és Ötvöskónyi községekben található, melyek kapacitása nem elégíti ki a felmerülő igényeket, ezért a termés nagyobb részét kevesebbet fizető lé-gyümölcsként értékesítik. A kistérségben az egyedüli nagyobb volumenű zöldség- és gyümölcsfeldolgozó Nagyatádi Konzervgyár sem végez gyümölcs feldolgozást. A zöldség- és gyümölcs ágazatnak a nagy élőmunka igénye miatt jelentős szerepe lehetne a foglalkoztatásban, azonban a beruházások a mai árszinten komoly tőkeerőt igényelnek. Célok Az intézkedés célja a hagyományokkal rendelkező kistérségi élelmiszeripar legfontosabb szereplője, a Nagyatádi Konzervgyár versenyképessé tétele, a Konzervgyárra épülő életképes kistérségi zöldség-gyümölcs klaszter kialakítása. Ennek keretében cél a zöldség- és gyümölcstermesztés és az arra épülő feldolgozóipar erősítése, ezáltal a kistérség élelmiszergazdasága hatékonyságának javítása, a feldolgozás révén a minél nagyobb hozzáadott érték elérése. Az alapanyagok magasabb szintű feldolgozásával a termelés minőségének javításával javul a jövedelmezőség és a versenyképesség, a helyi munkalehetőségek pedig bővülnek. Leírás A zöldség- és gyümölcstermesztés és -feldolgozás ösztönzése érdekében szükséges a helyben történő hozzáadott érték növelése az elsődleges és 137


másodlagos élelmiszer-feldolgozás (tároló, hűtő, feldolgozó, csomagoló stb. kapacitások) fejlesztésével, új kapacitás-növelő beruházások megvalósításával. Ahhoz, hogy mind a Konzervgyár, mind a kisebb cégek életképesek maradjanak, technológiai fejlesztésekre, új termékek és technológiák bevezetésére van szükség. Fontos feladat a Nagyatádi Konzervgyár működéséhez beszállítói jelleggel kapcsolódó termelők és vállalkozások kapcsolatának erősítése – esetleg klaszter keretein belül is –, amely segítené a forráshoz jutást és az értékesítést is. Ennek érdekében

szükség van

e

vállalkozások feltérképezésére, azok célirányos

fejlesztésére. Ehhez a kistérségi vállalkozói központ nyújthat segítséget. A zöldség-gyümölcs ágazat hozzáadott érték termelő képességének fokozása érdekében új hűtőházak építésére van szükség, mivel a szezonon kívüli értékesítéssel

magasabb

jövedelmet

tudnának

elérni

a

termelők,

valamint

növekednének a bevételek, ha friss áruként közvetlen külföldi piacon lehetne eladni a térségben megtermelt gyümölcsöt. Ha a Nagyatádi Konzervgyár és a hozzá kapcsolódó beszállító termelők és vállalkozások életképesek tudnak lenni egymás mellett, meg tudják oldani az együttműködést,

akkor

a

Rinyamenti

kistérség

egy

ipari

kitörési

pontja

körvonalazódhat. E szerint a Konzervgyár nagyüzemben termel, megfelelő technológiával, nagy mennyiségben, hozzá a jó minőségű alapanyagot adják a mezőgazdasági beszállítók, s mellette – akár klaszterbe tömörülve – a régi hagyományokat

őrző

kisebb

cégek,

családi

vállalkozások

termelhetik

a

specifikumoknak számító termékeket (pl. jó minőségű aszalt gyümölcs). Fontos eleme a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésének a piacra jutási esélyek fokozása, támogatása, az egységes és kistérségi szintű piaci marketingmunka elemeinek kidolgozása és gyakorlati alkalmazása.

138


Kedvezményezettek A kedvezményezett a Nagyatádi Zöldség- és Gyümölcs Feldolgozó Konzervgyár Kft., valamint a vele kapcsolatban lévő

mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari

vállalkozások.

139


1.4.3. intézkedés: Helyi kézműves és hagyományos feldolgozó szakmák újraélesztése Indoklás A tartósan magas és újratermelődő munkanélküliség mára már nem csak az egyének, a családok, hanem a munkakultúra romlásán, az igénytelenség eluralkodásán keresztül a térség fejlődésének is alapvető akadályává válhat. A munkanélküliek beléptetése az első gazdaságba azonban fokozott figyelmet, a gazdasági szempontok mellett a mentális, kulturális, szociális szempontok messzemenő figyelembe vételét igényli. Új munkahelyek létrehozása a térség vállalkozásaitól várható, hiszen egyrészt csak kevés vállalkozás működik, másrészt azok is alapvető gondokkal küzdenek, nem képesek tevékenységüket bővíteni. A helyi adottságok kedveznek a kézműves tevékenységeknek. A fejlesztési programok mindegyike hangsúlyozza ezek jelentőségét a térség jövedelemtermelő képességének növelésében és a foglalkoztatásban. Célok A

jelentős

munkanélküliséggel

küzdő

Rinyamenti

kistérségben

alternatív

foglalkoztatási lehetőségek biztosítása a lakosság számára a helyi kézműves és hagyományos feldolgozó szakmák megőrzése és fenntartása révén. Ez a munkahelyteremtésen kívül hozzájárul a helyi értékek, emlékek, hagyományok fennmaradásához is. Fontos feladat a népi kismesterségek (szövés, fafaragás, korongozás, népi játékkészítés, népi építészet) átadása munkanélkülieknek illetve fiataloknak.

Leírás A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára az alternatív jövedelemszerzés lehetőségeinek

bővítése

fontos

lehet

a

megélhetés

szempontjából.

Ezen 140


tevékenységek támogatása a gazdaságok, vállalkozók mezőgazdaságon belüli és kívüli tevékenységi köreinek bővítését célozza, különös tekintettel az egyedi, kiváló minőségű és nem pusztán mezőgazdasági jellegű termékek előállítására, illetve az élelmiszer és nem élelmiszer típusú mezőgazdasági termelés és feldolgozás kínálta lehetőségek

megvalósítására,

valamint

az

előállított

termékek

értékesítési

lehetőségeinek javítására. A helyi kézműves és hagyományos feldolgozó szakmák ösztönzése az alábbiak szerint valósulhat meg: kiváló minőségű, adott tájegységre jellemző, piaci réseket betöltő egyedi élelmiszer és nem élelmiszer termékeket előállító kézműipari vállalkozások eszközfejlesztése; új termékek vagy térség specifikus minősítések, védjegyek, márkajegyek bevezetése, az ezeknek megfelelő termék előállítási követelményrendszerek kialakítása, a minősítések megszerzésének támogatása; helyi, kiváló minőségű mezőgazdasági termékek marketing eszközeinek fejlesztése (bemutatkozó anyagok, kiadványok stb.); a kézműves ipar értékeit és hagyományait a turisták számára láthatóvá tevő bemutató üzemek, műhelyek kialakítása. Javasolt egy kézműves ház létrehozása, ahol a térségi turizmus számára bemutató programokat és a turizmusban felhasználható kézműves termékeket (pl. fonott korsár, cserépedény, szőttes és rönkfa-bútor) előállító vállalkozás keretében működtetett munkahely létesülne. Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezettjei a kézműipari tevékenységet végző vállalkozók.

141


1.4.4. intézkedés: A fémfeldolgozás és gépipar fejlesztése Indoklás A Rinyamenti kistérségben jelentős szakmai hagyományokkal rendelkezik a fémfeldolgozás és a gépgyártás. A Komplex Gépipari Rt., a Büttner és Társa Kft. és a Ferrokov Kft. mellett kisebb vállalkozások is működnek a fémfeldolgozás, szerszámgépgyártás és gépi forgácsolás területén. Célok Az intézkedés

célja

a

fémfeldolgozásban

és

a

gépiparban

tevékenykedő

vállalkozások versenyképességének fokozása, a forrásokhoz való hozzáférésük elősegítése, ezáltal jövedelemtermelő képességük és foglalkoztatási képességük növelése. Leírás A

fémfeldolgozásban

és

a

gépiparban

működő

vállalkozások

fejlődése

szempontjából fontos a technológia fejlesztés és a kapacitásbővítéshez szükséges infrastrukturális beruházások végrehajtása. A

vállalkozások

hatékony

működése

szempontjából

eredményes

marketing

tevékenységet szükséges folytatni. Ebben a vállalkozásokat segítheti a kistérségi vállalkozói központ, ahol vállalkozások segítséget kapnak saját marketingpolitikájuk kidolgozásához, piaci lehetőségeik feltárásához. Az iroda segítheti a vállalkozásokat a forrásszerzésben is, elsősorban a hitellehetőségek és a megnyíló európai uniós pályázatok

feltérképezésében

és

életképes

fejlesztési

projektjavaslatok

kidolgozásában.

142


Kedvezményezettek A kedvezményezettek a fémfeldolgozásban és a gépiparban működő kis- és középvállalkozások.

143


1.5. prioritás: Alternatív vidéki jövedelemszerzési lehetőségek javítása 1.5.1. intézkedés: Véd- és haszonerdők telepítése gyenge termőadottságú területeken Indoklás A véderdők kétféle funkciót töltenek be. Vagy az emberiséget védik a saját maga által okozott veszélyektől (közlekedés, ipari létesítmények), vagy az emberiségtől védik a természet még meglévő értékeit (tavak, állat- és növényvilág). Emellett a lakosság – helyi, vagy látogató – számára a rekreáció tereként is funkcionálhat. A haszonerdők telepítése – a nevéből is adódóan – hasznot hozhat valaki számára. A haszon lehet anyagi (faállomány értékesítése), vagy egyéb (munkahelyteremtés a fásítási program révén, telepítés és kitermelés) jellegű. Mindkét típusú erdő telepítése megvalósulhat gyenge termőadottságú területeken is, és ekkor nem vesznek el értékes termőterületet az élelmiszeripari alapanyagok termesztésétől. Célok Az intézkedés célja olyan képzéssel összekötött foglalkoztatási programok indítása, amelyek eredménye az erdősültség fokának növelése. A programba be kell vonni a romákat, a munkanélkülieket is, és számukra az ismeretek és a termelőeszközök átadása történne meg. Leírás Meg kell határozni, hogy a kistérség területén hova szükséges véderdő telepítése, és hol lehet a gyenge adottságú területekre – a jelenlegi földhasználati módot megváltoztatva

–

haszonerdőket

telepíteni.

Ki

kell

használni

a

gyenge 144


termőadottságú területeket is, kiváltképpen ha abból haszna származik a kistérségnek. A kitermelt fát akár helyi, akár vidéki feldolgozók is hasznosíthatják. A haszonerdők telepítésével megakadályozható, hogy a megművelésre alkalmatlan területek parlagon, elhagyatottan maradjanak. Az erdők telepítése, folyamatos gondozása, majd a fák kivágása lehetőséget nyújt arra, hogy képzéssel összekötött foglalkoztatási programok induljanak. A programba be kell vonni a romákat, a munkanélkülieket is. Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezettje a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás, mint a foglalkoztatási program koordinátora.

145


1.5.2. intézkedés: Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása gyógynövénnyel, alternatív energiatermelésre alkalmas növényekkel Indoklás A hagyományos szántóföldi növénytermesztés túltermeléssel küzd az Európai Unió területén. A nemzeti kvóták betartása mellett hazánkban szántók kivonása a termesztésből a feladat. Ha az élelmiszernövények helyett más haszonnövény termesztése történik a területen, akkor az Európai Unió pénzügyileg is támogatja a váltást. Ilyen haszonnövények a gyógynövények és az energianövények. A

gyógynövénytermesztés

napjainkra

igen

elterjedt

hazánkban.

A

termés

betakarításában igen gyakran a hátrányos helyzetű csoportok is részt vesznek. A gyógynövények átvételi ára megfelelő, feldolgozásuk nagyrészt megoldott. Az energianövények (fű, nád, erdő, repce, stb.) termesztése még gyerekcipőben jár Magyarországon. Azonban e növények termesztése jelentős területfejlesztő hatással bír: munkahelyteremtés (begyűjtés és feldolgozás, valamint energiatermelés), a környezet állapotának megőrzése, és a helyben megtermelt értékek helyben maradása révén. Célok A cél a gyógynövények, valamint az energianövények termesztésének elősegítése a Rinyamenti kistérségben. Meg kell keresni a termés eladhatóságának módszereit, sürgetni az összefogást az érdekeltek között. Foglalkoztatási programokat kell indítani a termékek előállítása és a munkahelyteremtés érdekében. Leírás A

Rinyamenti

kistérség

területének

egy

része

nem

alkalmas

szántóföldi

növénytermesztésre, ezért célszerű a szerkezetváltás ezeken a területeken. Emellett 146


az EU túltermelési problémái miatt is indokolt a művelési ág váltás, illetve a nem élelmezési célú növények termesztése. Ehhez először is fel kell térképezni a bevonható területeket. Az alternatív hasznosításra több lehetőség is kínálkozik. Alternatívát jelenthet a gyógynövény,

illetve

hagyományokkal

a

fűszernövény

rendelkezik

hazánkban

termesztés, és

ami

széleskörű

egyre

nagyobb

tapasztalatok

is

rendelkezésre állnak a termesztéssel kapcsolatban. Fő előnye, hogy kis területen is jövedelmező lehet a termesztése és ez a kistérség elaprózott földterületekkel rendelkező gazdáinak megélhetést nyújthat. Emellett nagy kézimunka igénye miatt a munkálatokba bevonhatók a hátrányos helyzetű csoportok is, így javul a térség munkanélküliségi helyzete. Ennek érdekében támogatni és ösztönözni kell a gazdákat a szerkezetváltásra, képzéseket kell tartani a gyógynövénytermesztéssel kapcsolatban, valamint stabil felvevő piacot kell keresni a betakarított termés számára. Másik lehetőség a művelési ág váltásra és a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítására az energetikai célú növénytermesztés. Ennek keretében sor kerülhet biodízel előállítására alkalmas repce termesztésére, ami amellett, hogy üzemanyag nyerhető belőle, méhlegelőként is felhasználható és az EU kiemelten támogatja. Emellett energiafű, vagy energiaerdő telepítése is szóba jöhet, ami gyenge termőhelyeken is jól terem és kiváltható vele a tüzifa, illetve papírgyártásra is használható. Ez is jól jövedelmező tevékenység lehet a gazdák számára és a foglalkoztatásban is segíthet. Természetesen képzéseket célszerű szervezni ebben az esetben is, hogy a termelők megszerezhessék a szükséges ismereteket. Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezettjei a gyógy- és energianövény termeléssel és értékesítéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők és vállalkozások.

147


2. stratégiai cél: Stabilizálódó népességű, tudatos és összetartó kistérségi társadalom 2.1. prioritás: Hozzáférhető, helyi szükségleteken alapuló és emberközeli egészségügyi szolgáltatások kiépítése 2.1.1. intézkedés: Nagyatádi gyógykórház rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése Indoklás A térség egészségügyi ellátása az átlagos kistérségekre jellemzőknél valamivel jobb. A térség középszintű egészségügyi ellátását a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet biztosítja. Az egészségügyi ellátás országos átszervezése miatt Nagyatádon is, csak úgy, mint a megyében, csökkent a kórházi ágyak száma (454 ágy maradt meg 2003-ra). Mindeközben az ágykihasználtság megyei átlaga nagyjából azonos értékeket mutat. A Nagyatádi Városi Kórház sokkal több funkcióval és feladattal rendelkezik, mint egy hasonló méretű városban található, hasonló ágyszámmal bíró kórház. A nagyatádi kórház – bár az ágyszámát leépítették – szakellátásait megőrizte. A kórházhoz kapcsolódó Termál- és Gyógyfürdő a gyógyászati tevékenységeket kiegészíti és az egésznek speciális arculatot ad. A

Nagyatádi

Városi

Kórház

országos

hírű

rehabilitációs

szolgáltatásokkal

rendelkezik. A kórház infrastrukturális ellátottsága azonban számos hiányossággal küzd, ami miatt feltétlenül indokolt a gyógyellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra rekonstrukciója, a szolgáltatási színvonal növelése. Célok A gyógyvízre, valamint a kórházi háttérre alapozva a Nagyatádi Városi Kórház területén gyógyfürdőkórház létrehozása, a gyógyterápiás szolgáltatási kínálat 148


fejlesztése, ezáltal a térség egészségi színvonalának javítása és a térség turisztikai vonzerejének növelése. Leírás A gyógyfürdőkórház a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet területén lévő, különálló földszint + két emeletes épületből alakítható ki, mintegy 80 fő befogadóképességgel. A gyógyfürdőkórház a meglévő épület átalakításával és bővítésével hozható létre. A gyógyfürdőkórház magas színvonalú működéséhez szükséges a terápiás berendezés-állomány korszerűsítése és bővítése. A Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet közelsége miatt a létrehozásra kerülő gyógyfürdőkórház tudja biztosítani a teljes körű kórházi szolgáltatást, az aktív osztályos hátteret, valamint a diagnosztikai vizsgálatok elvégzését. Fontos továbbá a létrehozásra kerülő gyógyfürdőkórház hatékony marketingje. Ennek érdekében szóróanyagokat kell készíteni, hirdetéseket kell közölni mind az írott, mind az elektronikus sajtóban. A gyógyfürdőkórház szolgáltatásait is javasolt beintegrálni a kistérség turisztikai programcsomag kínálatába. Kedvezményezettek Az intézkedés kedvezményezettje a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet tulajdonosa, Nagyatád Város Önkormányzata.

149


2.1.2. intézkedés: Egészségügyi alap- és szakellátás hatékonyságának növelése Indoklás A Rinyamenti kistérség egészségügyi alap és szakellátása egyaránt jónak mondható. A térség egészségügyi aktív és krónikus fekvőbeteg ellátását, illetve a járó-beteg ellátását a Nagyatádi Városi Kórház és Rendelőintézet biztosítja. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma kedvezőbb, mint a megyei átlag, 2003-ban 1411 lakos jutott egy házi orvosi szolgálatra, míg megyei szinten átlagosan 1491 beteg jutott egy háziorvosi praxisra. A térség falvaiban dolgozó háziorvosok területi ellátási kötelezettsége több településre terjed ki. A hétvégi ellátás kistérségi ügyelettel működik. Nem kötelező feladatként már a Rinyamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a hétvégi fogászati ügyeleti ellátást is megoldotta, amit most a Többcélú Kistérségi Társulás vett át feladatként. Gyógyszertár Nagyatádon, Kutason, Lábodon, Segesden és Somogyszobon, fiókgyógyszertár Belegen, Görgetegen és Nagykorpádon működik. Célok Az intézkedés célja az egészségügyi alap- és szakellátási formák térségi igények mentén

történő

infrastrukturális

fejlesztése,

illetve

prevenciós

tevékenység

támogatása, A Nagyatádi Városi Kórházban sürgősségi osztály létrehozása, ezáltal a kistérség ezáltal javul a kistérségi társadalom egészségügyi állapota és demográfiai mutatói. Leírás A kistérségben a háziorvosi, házi gyermekorvosi, járóbeteg-szakellátási intézetek mind infrastrukturális fejlesztést igényelnek. Fel kell térképezni az orvosi rendelők műszaki felszereltségét, valamint a betegeik egészségi állapotát, betegségük fajtáját,

150


ehhez igazodva megnézni, melyik rendelőnek milyen műszerre, fejlesztésre van szüksége. Az egyes ellátó helyek állapotfelmérése után meghatározható az igényalapú infrastrukturális fejlesztés iránya, így kiküszöbölhetőek a párhuzamos fejlesztések. A

gyógyító

munka

hatékonyságának

növeléséhez

elengedhetetlen

az

egészségvédelmet, egészségfejlesztést célzó orvosi tevékenységek. Szükséges a káros szenvedélyek leküzdésének aktív támogatása (alkohol, dohányzás, drog), egészségmagatartással

kapcsolatos

kampányokban

való

részvétel,

mentális

fejlesztés. A Nagyatádi városi kórház széleskörű szakellátást biztosít betegeinek. Sürgősségi betegellátást nem tudnak végezni a kórházban, így a betegeket a megyeszékhelyre kell szállítani, ami kitolja az ellátáshoz jutás idejét, ami a beteget veszélyezteti. A sürgősségi részleg kialakításával gyorsabb hozzáférés biztosítható a betegek számára, emelhető az ellátás színvonala. Kedvezményezettek Házi– és szakorvosok, szakrendelést üzemeltető önkormányzat, Nagyatádi Városi Kórház.

151


2.2. prioritás: Emberközpontú, költséghatékonyan működtethető szociális ellátórendszer kiépítése 2.2.1. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése és piacosítása Indoklás A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátási feladatok. A speciális alapellátási feladatokról elsősorban a gondozási központ, ennek hiányában a családsegítő szolgálat keretében is lehet gondoskodni. A szociális alapellátás minden települési önkormányatnak az 1993. évi III. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által kötelező feladat. Hatszáz lakosnál kisebb településen az alapellátási feladatok falugondnoki szolgáltatás keretében is elláthatók. A Rinyamenti kistérség 2004-ben szociális felzárkóztató programot dolgozott ki, melynek megvalósítása jelenleg is folyik. A térség települései óriási erőfeszítéseket tesznek a kedvezőtlen demográfiai jelenségek, így az idősek számának emelkedéséből adódó problémák kezelésére, csakúgy, mint az elszegényedés, munkanélküliség, mentális gondok miatt adódó családgondozói tevékenység megteremtésére. A térségben a szociális gondoskodást igénylők száma magasabb az országos átlagnál. Az önkormányzati erőfeszítések mellett megjelentek a magánvállalkozások, non-profit kezdeményezések, akikkel ellátási szerződések kötésével az önkormányzatok költségtakarékos módon biztosíthatják törvényi kötelezettségeiket. Célok Az intézkedés célja a kistérségi szociális ellátási formák színvonalának emelése a szociális alapszolgáltatások olyan helyi igényeken alapuló, minden érintett számára hozzáférhető rendszerének a kialakítása, melybe az önkormányzatok szociális

152


feladataik ellátásához szociális szolgáltatókat vonnak be, ezáltal kiegyensúlyozott ellátást biztosítva a rászorulóknak. Leírás A szociális alapellátások biztosítása az önkormányzatok törvényben foglalt kötelezettsége, ezek biztosításához normatív támogatást kapnak, mely a költségek 60-70 %-át fedezi (koordináció, integráció, önkéntesek bevonása mellett). Az egyes településeken különböző ellátási formák biztosítására van igény az ellátásban részesülők számától függően. Minden önkormányzat által létrehozott ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra fenntartása igen költséges, ezért indokolt a szolgáltatás nyújtást kiszerződni egy erre szakosodott szervezettel. Kedvezményezettek Szociális alapellátást végző szervezetek. Önkormányzatok, szociális szolgáltatók, vállalkozók.

153


2.2.2. intézkedés: Idősek gondozása alternatív módszerek bevezetésével Indoklás A kistérség lélekszáma évről évre csökken. A csökkenés mértéke magasan meghaladja az országos átlagot, a 2003 évben a kistérség népessége 28 222 fő volt. A legutóbbi (2001) népszámlálási adatokhoz viszonyítva ez 1,4 %-os csökkenést mutat. A népességfogyás elsődleges okának tekinthetjük a növekvő természetes fogyást, mely az alacsony születésszámmal és a kedvezőtlen mortalitási viszonyokkal magyarázható.

Az

élveszületések

száma

erőteljesen

visszaesett

(születési

arányszám 9,1‰), a halandóság magas szinten állandósult (16,8‰). A Rinyamenti kistérségben a hosszabbodó átlagos életkor miatt és az alacsony termékenységi mutatók mellett jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele. 2000 és 2003 között megnőtt az idősebb korcsoportok, a 60 évesnél idősebbek társadalmon belüli aránya, 2003-ban 19,8‰, a vizsgált időszak értékeiből képzett öregedési index elmondható, hogy a népesség elöregedése előrehaladt. A kistérségi korfa alapján prognosztizálható, hogy az elkövetkező 10 éven belül drasztikusan kb 20%-al csökkenni fog az iskoláskorú népesség száma, illetve ezzel egyidejűleg ugrásszerűen megnő a nyugdíjkorú népesség aránya. Az idős népesség a kistérségben marad, egyedül, gondozók, család nélkül. Ebből következően fel kell készülni az idős korúak gondozására. Elsődlegesen az otthonukban történő ellátásukat kell megszervezni, alternatív módszerekkel. Továbbá meg kell valósítani a kistérség bentlakásos öregek otthonainak kapacitásbővítését illetve infrastrukturális fejlesztését. Célok Az intézkedés célja, a kistérségben maradó, idős lakosok számára egy megfelelő szintű gondozó, ellátórendszert kiépítése, amiben – ha lehetséges – minél tovább

154


otthoni, vagy saját otthonukhoz hasonló életkörülmények között élhetnek, ezáltal emberhez méltó öregkort biztosítva. Leírás Az intézkedés megvalósulásával több cél is megvalósulhat. Az egyik az, amikor házakat, lakásokat vásárolnak fel egy meglévő idősek otthona mellett, ami olyan – otthonos – lakóhelyet jelent az időseknek, ahol gondozói felügyelet alatt állnak, de mégsem idősek otthonában, csak felügyelet mellett élnek. Ennek létrehozásához a már működő idősek otthona mellett lakások, házak építése, vagy megvétele, felújítása szükséges. Az idősek az otthonhoz hasonlóan ott veszik meg a lakrészüket, így saját házukban, de az otthon dolgozóinak felügyelete mellett állnak. Az idősek otthonainak felújítása, építése szükséges, hiszen a telt házak, magas árak, valamint a hosszú várakozás miatt gyakran hoznak le Budapestről is idős embereket a hozzátartozóik. Ezek miatt a kistérség komoly bevételre is szert tehet. Nagyatádon a meglévő idősek otthona helyett férőhelybővítéssel és a hiányzó feltételek létrehozásával (intim szoba, nappali, klub) egy új épület létesítése szükséges a növekvő igények kielégítése és az előírt követelmények érdekében. Kedvezményezettek Szociális intézmények fenntartói, Önkormányzatok, alapítványok, egyházak.

155


2.2.3. intézkedés: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése Indoklás A Szociális Központ Családsegítő Szolgáltatása, mint intézményegység része a Szociális Központnak, mely önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Szakmai, gondozási program az 1993. évi III. törvénynek és az 1997. évi XXXI. törvénynek és végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak megfelelően folyik. A Központ vezetőjét a Képviselő-testület nevezi ki. Az évek óta magas színvonalon dolgozó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat korszerűbb informatikai eszközökkel való felszerelése segítséget ad abban a Szolgálat dolgozóinak. Hogy a sokrétű problémákkal küzdő kliensköré információval lássa el. Jogszabályi ismeretek elmélyítésével, mindenkori változásokra azonnal reagálva adhat professzionális segítséget. A többszörös hátránnyal küzdő fiatalok hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeinek bővítésre szorul, ugyanezen gyerekek számára a hátrányok leküzdését segítő programok szervezésével a leszakadást tudja elősegíteni az új feladatra fogékony szakember csapat. A családsegítő szolgáltatás kiépítésének, továbbfejlesztésének szemléletformáló hatása segíti a kistérségben élő, hátrányokkal küzdő családok felzárkóztatását. Ennek kapcsán a fiatalok hasznosan töltik el szabadidejüket, felzárkóztató programokban részesülnek, ami számukra a későbbi iskolai, munkahelyi sikerek előkészítője lehet. Célok Az intézkedés célja a családsegítő szolgáltatás továbbfejlesztésével támogatni segítve a kistérségben élő, hátrányokkal küzdő családok felzárkóztatását, társadalmi inegrációját. Ennek kapcsán a fiatalok hasznosan töltik el szabadidejüket, felzárkóztató programokban részesülnek, ami társadalmi integrációjukat segíti elő.

156


Leírás Az intézkedés olyan programok kidolgozására irányul, melyek a települési fiataljai számára pozitív alternatívákat jelentenek, ehhez kortársoktatók képzése szükséges. A kidolgozásra kerülő programok kiemelt fontosságú célja nyári szabadidős programok szervezése, ezáltal megelőzni a fiatalokat veszélyeztető drogok terjedését (kreatív klub, játékpedagógia, sportvetélkedők), tanácsadó, információ szolgáltató tevékenység végzése. A megfelelő lebonyolítások érdekében fontos a szakmai személyzet belső képzése. A projekt gazdái nagyrészt női munkaerők foglalkoztatását valósítják meg. A programok során a megvalósítók a nő/férfi arányt a programok szervezésével, vezetésével megbízottak körében is betartják. Emellett szem előtt tartják a fenntartható fejlődést: Első lépésként a programok kidolgozását kell megcélozni. Ebben a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatnak együtt kell működnie minden önkormányzattal civil szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, amik kapcsolódhatnak a gyermekek és a családok megfelelő ellátásához, segítéséhez. Közösen kell programokat, projekteket kidolgozniuk, együtt megvalósítaniuk. A szolgáltatások megfelelő működtetéséhez nélkülözhetetlen az infrastrukturális háttér megteremtése. Az integrációs programokat jól szervezett, hatékony

PR-

tevékenységnek kell támogatni, hogy eljussanak az érdemi információk a célcsoporthoz. Ahhoz, hogy a családok, gyermekek megismerjék jogaikat, lehetőségeiket, megfelelő segítséget kapjanak, mind eszközbeli (pl. bútor, ruha) juttatás, mind pszichológiai, stb. szolgáltatás, célszerű, ha a családsegítés nem csak a kistérségi központban, hanem közvetlenül, vagy közvetetten – akár civil szervezetek, alapítványok által – minden

településen

megjelennek.

A

rászorultak

jobban

bíznak

egy

civil 157


szervezetben, alapítványban, esetleg egy tantestületben, mint az önkormányzatban, hiszen a hivatalt lelkileg messze találják önmaguktól. Ennek érdekében segítő szervezetekből egy kistérségre kiterjedő hálózatot kell kiépíteni. Kedvezményezettek Nagyatád Város Önkormányzata és Gondozási Központ, kialakuló hálózatba bekapcsolódó civil szervezetek, alapítványok, stb.

158


2.3. prioritás: Piaci igényekre alapozott gyakorlatorientált oktatási rendszer kialakítása 2.3.1. intézkedés: Helyi igényekre épülő, költséghatékony alapfokú oktatási és nevelési intézményrendszer kialakítása Indoklás A Rinyamenti kistérségben az óvodás korú ellátott népesség sajnálatos módon folyamatosan csökken, szerencsére a csökkenés az országos mértéket nem éri el. A kistérségben 1990 óta követően új óvodát nem építettek, de óvodai csoportok szűntek meg Nagyatádon is. A térség települései közül két településnek, Kaszónak és Bakházának nincs óvodája. Mindkét település gyermekei ellátása más településen, Somogyszobon, illetve Háromfán történik, az alacsony népességszám miatt önálló óvoda fenntartása képtelenség lenne. A kistérség általános iskolai szerkezetére jellemző, hogy 8 osztályos általános iskola, a kistérség 18 településéből 8 településen működik. A többi településen összevontan, vagy 1-4 osztályokban alsós iskolák működnek. Mindazokon a településeken, ahol alsós oktatás folyik, a felsős oktatást a korábban közös tanácsi székhelyen levő település iskolájában intézményfenntartó társulás keretein belül biztosítják Az oktatás színvonalának javulását eredményezheti, ha az egy pedagógusra jutó gyermekek száma kedvező. Célok Az intézkedés célja a kistérség olyan alapfokú oktatási rendszerének kialakítása, mely a csökkenő gyerekszám figyelembevétele mellett helyi sajátosságoknak megfelelő, magas színvonalú oktatás, nevelés feltételeit teremti meg és mindenki számára biztosítja a hozzáférést, ezáltal emeli a lakosság képzettségi szintjét.

159


Magas oktatási színvonalú, költség-hatékonyan működtethető alapfokú oktatási intézmények kialakítása. Leírás A kistérségben fogy a lakónépesség, az elöregedés jelei mutatkoznak. Egyre csökken a fiatalok száma. A csökkenő gyermeklétszám miatt számos iskolát zártak be, központosítottak, körzetesítettek. Ennek következtében a gyerekeknek több kilométert kell megtenniük naponta, hogy eljussanak iskoláikba, óvodáikba. Ehhez a tömegközlekedés nem mindig jelent megfelelő megoldást. Egyes esetekben a gyerekeknek több órát kell várniuk a tömegközlekedésre. Rosszabb esetben pedig a települést nem is lehet elérni autóbusszal, vonattal. Ennek megoldására a mikrotérségi

szinten

lehetne

megoldani

a

gyermekek

iskolába

szállítását

iskolabusszal. Ezeket üzemeltethetik önkormányzatok és a Többcélú Kistérségi Társulás is. Az iskolák felszereltsége nem kielégítő. Van, ahol még az akadálymentesítés sem megoldott. Ennek érdekében fel kell mérni az iskolák szükségleteit, s e szerint kell fejleszteni az infrastrukturális, informatikai helyzetet. Ennek eredményeként a vidéki gyerekek is megkaphatják ugyanazt az oktatási színvonalat, amit egy városi iskolában. A kistérség településeinek többségében az iskolákban nagy számú hátrányos helyzetű tanuló jár, integrációs- felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok indításával egyrészt elő lehet segíteni a társadalmi beilleszkedésüket, másrészt fel lehet karolni a tehetségeket, akik ezáltal nem kallódnak el. Az ilyen komplex pedagógiai programok az iskolák finanszírozására is kedvezően hatnak, hisz magas normatív támogatást élveznek. Ilyen programok indítása elképzelhetetlen lenne a pedagógusok továbbképzése nélkül.

160


Kedvezményezettek Alapfokú iskolák, nevelési intézetek, Többcélú Kistérségi Társulás, iskolafenntartó önkormányzatok.

161


2.3.2. intézkedés: Munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzési struktúra továbbfejlesztése, gyakorlati képzőhelyek számának növelése Indoklás Középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon található, itt működik az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola, illetve a Nagyatádi Szakképző Iskola. Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola az elmúlt évek során kialakította a szülők, tanulók igényeinek megfelelő képzési szerkezetet. Az új képzési szerkezetbe az

emelt

szintű

nyelvoktatás,

az

informatika,

a

gépész

és

a

turizmus

szakmacsoportos oktatás került be. A beiskolázási körzetükben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a tehetséges, jó képességű növendékeink fejlesztését is. Gimnáziumi képzés keretében lehetőséget biztosít az iskola hatosztályos képzési forma igénybevételére, ahol emelt szintű idegen nyelv oktatására kerül sor német és angol nyelvből, illetve matematika és számítástechnika oktatása is emelt óraszámban folyik. A hatosztályos képzési forma mellett az iskola indít 1+4 éves gimnáziumi osztályt is, ahol az első o. évben a tanulók nyelvi és informatikai előképzésen vesznek részt. A szakközépiskolai képzési kínálat

tartalmaz műszaki szakterületen informatikai képzéseket,

gazdaság-

szolgáltató szakterületen az iskola új képzést indított az idegenforgalmi technikus képzést. A Nagyatádi Szakképző Iskola szakközépiskolai és szakiskolai képzési formákban oktat, ezen kívül felnőttképzési tevékenységet is folytat. Szakközépiskolai képzés keretében nyelvi előkészítő képzésre lenne lehetőség, melyre nem volt megfelelő kereslet. A szakiskolai képzések közül a géplakatos képzés folyamatos, nagy az érdeklődés a szakács és pincér szakmák iránt.

162


A munkanélküliség problémájának kezelésének egyik eszköze a felnőttképzés és átképzés központ) összefogásával, összehangolt tevékenységével új, komplex képzési-átképzési-foglalkoztatási programokat kell bevezetni, meghonosítani. Célok Az

intézkedés

célja

a

munkaerő-piaci

igényekre

rugalmasan

reagáló,

gyakorlatorientált szakképzési struktúra kialakítása, ezáltal elérhető a foglalkoztatási problémák csökkenése, a piacképes szakképzettséggel rendelkezők számának növekedése, végeredményben pedig a munkanélküliség csökkenése. Leírás A

cél

eléréséhez szükséges

a

szakképző

intézmények

infrastruktúrájának

fejlesztése, illetve a gazdaság szereplőivel szoros, interaktív együttműködés kialakítása. A gyakorlatorientált képzés megvalósításához nélkülözhetetlen újabb gyakorlati képzőhelyek kialakítása. A

munkaerő-piaci igényekhez igazított

szakképzési rendszer megteremtése

érdekében a kistérségben fel kell mérni azokat a gazdasági területeket, amik hiányszakmának számítanak, s a diákokat, munkanélkülieket e szerint kell tovább képezni, átképezni a szakképző intézeteknek. A képzési programok megvalósítását szolgáló intézményrendszer elemei adottak (elsősorban a két nagyatádi középfokú oktatási intézmény), melyek adaptációval, a vállalt feladatok bővítésével viszonylag könnyen alkalmassá tehetőek a jelzett célok megvalósítására, mert ezen intézmények az elmúlt időszakban már jelentős lépéseket tettek az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatási és a megújuló szakképzési irányok kialakításában és bevezetésében. Elő kell segíteni a szakképző intézmények és a gazdaság szereplői közötti szoros együttműködést, a kapcsolatok intézményesülését, továbbá növelni kell az érettségi 163


utáni szakképzés arányát - többek között például az emeltszintű szakképzés (postsecondary) kiterjesztésével. Az elméleti oktatás mellett már a képzés elejétől gyakorlati oktatást is kell tartani, s nem a képző szervezet részéről, hanem vállalkozók révén, akik később továbbfoglalkoztatják a direkt számukra átképzett munkaerőt. Ehhez növelni kell a gyakorlati képzőhelyek számát. Kedvezményezettek A

kistérség

szakképző

intézményei,

a

vállalkozások

és

Nagyatád

Város

Önkormányzata.

164


2.3.3. intézkedés: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához, támogatásához igazodó speciális képzési programok lebonyolítása Indoklás A kistérségben az országos átlagot meghaladó az agrárgazdaság szerepe. A térség területének legnagyobb részét az agrár ágazatban (erdő- és mezőgazdálkodás) hasznosítják, tulajdonképpen a területen található falvak lakosságának mára ez az egyik legfontosabb, a centrumtól távol eső aprófalvakban szinte egyetlen megélhetési

(önellátási)

forrása.

Ez

annak

a

következménye,

hogy

a

rendszerváltozás óta a térségben ipari növekedés nem volt, a meglévő vállalatok fokozatos

leépülése

csökkentette,

a

valamint

falvakból a

korábbi

Nagyatádra TSZ-ek

irányuló

inga-munkavállalást

megszűnése

is

a

községek

munkanélküliségi helyzetét rontotta. Jellemző a kistérségben, hogy a női munkanélküliség 1,8-szorosa a férfiakénak, így ők különösen hátrányos helyzetben vannak.

A

nagyarányú

roma

népesség

között

egyes

településeken

a

munkanélküliség gyakran 90-100 %-os, így a maradék esélyük is elvész a beilleszkedésre és rövid időn belül egy teljesen leszakadó, gettósodó, reménytelenül marginalizálódott, problémát jelentő népességgel kell számolni. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségűek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezőgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ő elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A kárpótlás során sokan jutottak földhöz a községekben, de a műveléshez szükséges eszközök, valamint szakértelem hiányában ezeket a területeket többnyire bérbe adták a nagyobb magángazdaságoknak, vállalkozásoknak. A Rinyamenti kistérségben fő kitörési pont lehet az erdőgazdálkodás, valamint a nagy hagyományokra visszatekintő gyümölcstermelés, a betanított munkások mellett a szakértelemmel rendelkező munkaerőre is szükség van.

165


Célok Az intézkedés célja olyan képzési programok kidolgozása, melyek az alternatív vidéki jövedelemszerzés lehetőségeihez, illetve a biogazdálkodáshoz nyújtanak ismereteket, így csökkenne a vidéki települések munkanélkülisége, ezáltal hozzájárulnak a vidéki életszínvonal emelkedéséhez. Leírás A kistérség egyik kitörési pontja az erdők további telepítése, és erdőművelés, valamint a gyümölcsösök helyreállításával a termés aszalása utáni értékesítése lehet. Emellett a szántóföldi növénytermesztés versenyképességének javítása segítene a jelenlegi helyzeten. Ennek viszont csak abban az esetben van realitása, ha a mezőgazdaságban, erdészetben szakképzett emberek dolgoznak, akik megfelelő tudással képesek ellátni feladatukat. Ennek érdekében szükséges a szakmai képzések, továbbképzések, illetve átképzések szervezése, melynek kereteiben a résztvevők megismerhetik a korszerű és hatékony termelési módszereket és a fejlesztésekhez szükséges pályázati lehetőségeket. Ehhez fel kell mérni a kistérség gazdálkodóinak képzési igényeit és ezekre alapozva kell megtervezni a képzések tematikáját. Hasonló képzések, tanfolyamok szervezésével a magas számú roma népesség kilátástalan helyzetén is segíteni lehetne. Kedvezményezettek Az agrárszektorban dolgozók, erdőgazdaságok, vadásztársaságok, az őstermelők, a nők és a roma lakosság.

166


2.4. prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közösségi és munkaerőpiaci reintegrációjának támogatása 2.4.1. intézkedés: Speciális foglalkoztatási program az alacsony képzettségű munkanélküliek számára Indoklás A szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról

való

kiszorulás,

a

munkanélküliség,

különösen

a

tartós

munkanélküliség és az inaktivitás. Ennek veszélye fokozottan fenyegeti a társadalom egyes hátrányos helyzetű csoportjait, különösen az alacsony iskolai végzettségű, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező munkanélküli embereket. A kistérségben a munkanélküliek aránya már hosszabb ideje viszonylag „stabil”, a megyei átlagot meghaladja és sajnos a falvakban lényegesen rosszabb, mint a városban. A legsúlyosabb problémát az okozza, hogy a munkanélküliség, s azon belül is a tartós munkanélküliek viszonylag magas száma néhány – többnyire a kis lélekszámú településeken –magas szinten állandósult. A tartósan munkanélküliek és az inaktívak esetében a munkaerőpiacon kívül töltött hosszú időszak alatt meglazulnak a munka világához fűződő kapcsolatok, a munkavégző képesség megkopik. Ezen csoportok visszasegítése a munkaerőpiacra hosszabb folyamat, amely többirányú támogatást biztosító programokat tesz szükségessé. A foglalkoztathatóság javításának a hátrányos helyzetűek esetében olyan integrált megközelítésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó problémák összetettségét, halmozódását. Az eredményes munkaerő-piaci beilleszkedés segítéséhez a foglalkoztathatóság javítását meg kell előznie, vagy ki kell egészítenie a képezhetőség javítására irányuló és az egyéni adottságokhoz, szükségletekhez igazodó, támogató szolgáltatásoknak.

167


Célok Az intézkedés célja olyan foglalkoztatási programok támogatása, melyek elősegítik az alacsony képzettségű, tartósan munkanélküli, aktív korú személyek munkaerőpiaci reintegrációját és társadalmi beilleszkedését. A program része a résztvevők felzárkóztató és szakképzése, illetve olyan egyéb támogató

szolgáltatások

nyújtása,

amelyek

javítják

a

résztvevők

foglalkoztathatóságát a nyílt munkaerőpiacon, ezáltal elősegítik a hátrányos helyzetű emberek felemelkedését. Leírás A kistérségben fel kell mérni a célcsoportot. Ez minden olyan szervezet kapcsán lehetséges, akik kapcsolatban állnak a célcsoporttal. Ilyen szervezetek lehetnek: Munkaügyi

Központ,

Családsegítő

és

Gyermekjóléti

Szolgáltató

szervezet,

önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, stb. A célcsoportba tartoznak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező emberek, akiknek sem érettségi bizonyítványa, sem szakképzettsége nincs vagy elavult, nem piacképes

szakképzettséggel

rendelkező

munkanélküli

emberek,

akik

bár

rendelkeznek szakképzettséggel, de legalább 6 hónapja szakképzettségüknek megfelelő, vagy azzal rokon munkakörben nem volt munkaviszonyuk. Számukra kell lehetőséget biztosítani a hiányzó alapismeretek pótlására, mely nélkülözhetetlen a felzárkózáshoz. Ezen kívül fontos a résztvevők tanulási és munkamotivációinak erősítése,

továbbá

a

kulcsképességek

fejlesztése,

számítógép-felhasználói

ismeretek oktatása, idegen nyelv oktatása. A célcsoport foglalkoztatásával összekapcsolt képzése során nagy figyelmet kell fordítani az elhelyezés, elhelyezkedés előkészítésére, a leendő munkáltatók felkészítésére,

továbbá

beilleszkedésének

a

képzésből

támogatására.

Majd

kilépők

fogadására

ugyanilyen

és

munkahelyi

jelentőséggel

bír

az 168


elhelyezkedettek nyomon követése, utógondozása, munkahelyi beilleszkedésük segítése. Ki kell dolgozni egy, vagy több non-profit foglalkoztatási projektet, valamint azt meg kell valósítani a szociális gazdaságban. Ez kapcsolódhat a kistérség 3 éves felzárkóztató programjához. Ez azért is fontos, mivel ezentúl a kormányzat az uniós elvekhez híven a szociális segélyezések terén a közmunkák, egyéb foglalkoztatási programok felé igyekszik elmozdítani a településeket. Kedvezményezettek Somogy Megyei Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltsége, felnőttképzési intézmények.

169


2.4.2. intézkedés: Termelőiskola létesítése Indoklás A kistérségben a munkanélküliek aránya már hosszabb ideje viszonylag „stabil”, a megyei átlagot meghaladja és sajnos a falvakban lényegesen rosszabb, mint a városban. Jellemző a kistérségre a magas női munkanélküliség, illetve erősen hátrányban van a munkaerőpiacon az alacsony végzettségű és a kistelepüléseken élő lakosság. Ha a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti csoportosítását nézzük, láthatjuk, hogy a legnagyobb hányaduk csak 8 általánossal (39%) vagy szakmunkás bizonyítvánnyal (30%) rendelkezik, továbbá túl magas azon munkanélküliek száma is, akik még az általános iskolát sem fejezték be (14%). A termelőiskola ezt a munkanélküli csoportot célozza meg. A termelőiskola azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak kínál lehetőséget, akik munkanélküliek, többségük szakmai végzettséggel sem rendelkezik és a tartós munkanélküliség, a kirekesztettség veszélye fenyegeti őket. Jellemző rájuk a nagyfokú tudáshiány, a tanuláshoz szükséges kulcsképességek hiánya, továbbá tanulási nehézségekkel is küzdenek. A termelőiskola a híd szerepét kívánja betölteni az iskolarendszerű képzés és felnőttképzés között, a képzés és a termelés között, az egyén és a társadalom között, illetve az egyén és családja között. Ezeket a fiatalokat a negatív énkép, az önbizalom hiánya és sokszor irreális jövőkép jellemzi. Irreális elképzeléseik vannak a képzésről és a munkaerőpiacról, lakhatási, megélhetési problémákkal küzdenek, legtöbbször a családjuk is közömbös vagy elutasító velük szemben. A termelőiskola fő programja a tranzitfoglalkoztatás, amely a tanulás, a termelés, gazdálkodás egységében nyújt szakmát, valamint a képzés meghosszabbított ideje (felnőttképzéshez képest) lehetővé teszi a nagyobb gyakorlatszerzést, jártasságok, készségek fejlesztését. Mintegy inkubátorház ad nagyobb esélyt, szociális támaszt

170


az elhelyezkedéshez, vállalkozás alapításhoz. A képzés során a fiatalok egy valóságos, értékteremtő folyamat aktív részeseiként a folyamat minden elemében (tervezés – kivitelezés – ellenőrzés) részt vesznek, a későbbi munkavállalásra kellően felkészülnek. Általános tapasztalat, hogy a képzés során nem alakul ki olyan termelési rutin, amely piacképes termékével megkönnyíti a vállalkozás kezdetét. Olyan szakképzéssel összekapcsolt gyakorlati foglalkoztatásra, tényleges piaci és munkaerő-piaci helyzetismeret kialakítására van szükség, amely „kényszer vállalkozás” helyett a sikeres vállalkozás útjára, illetve az eredményesebb munkahelykereséshez segíti a személyt. Ezen módszertan alapján végzett fejlesztő munkával el lehet érni, hogy a hallgatókban a gyakorlati alkalmazás során az ismeretek elmélyülnek, továbbá kialakul

a

biztos

szakmai

tudás,

a

társakkal,

kollégákkal

való

hatékony

együttműködés, a munkavégzéshez, illetve a választott szakmához való pozitív hozzáállás. Célok Az intézkedés célja termelőiskola létesítése, ahol a kistérségben élő, végzettséggel nem rendelkező, a tartós munkanélküliség és társadalmi kirekesztődés veszélyével küzdő fiatalok a munka világába történő integrációja valósul meg, ezáltal elősegíti a hátrányos

helyzetű

fiatalok

gazdasági

felemelkedését,

illetve

társadalmi

reintegrációját. Leírás A kistérségben magas a fiatal munkanélküliek aránya, akik nem rendelkeznek szakmával, valamint semmiféle végzettséggel, esetenként még a nyolc általános iskolai osztályt sem végezték el. Ennek a problémának a megoldására jött létre régiós szinten a Pécsi Termelőiskola a MIOK Alapítvány szervezésével, akik a 171


Rinyamenti kistérségben is megoldhatják ezt az égető kérdést. A módszer alapján először az alapítvány munkatársai vállalkozókat keresnek fel, akik a képzés folyamán a gyakorlati képzést majd a további foglalkoztatást fogják végezni. (Ez a vállalkozók számára nem jár továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel.) Ennek segítségével elkerülik, hogy olyan szakmákat tanítsanak, amikre a kistérségben nincs kereslet. A szakmai képzés során a fiatalok folyamatosan gyakorlati képzésen vesznek részt, valamint amennyiben szükséges, abban az esetben a saját iskolaépületüket is felújítják. A kistérségben ennek tökéletes helyszíne lehet a Kutason található régi termelőszövetkezet irodaépülete. A termelőiskolai végső célja a résztvevők munkába helyezése a tizenkettedik hónap végén, és további minimum öt hónapon keresztül a munkában tartása. Kezdeményezettek Termelőiskolák, képző intézetek. A kistérség alacsony képzettségű, szakmai tapasztalattal nem rendelkező, szociális és mentális hátrányokkal élő fiatal korú lakossága.

172


2.4.3. intézkedés: Pályakezdő fiatalok támogatása, letelepítése Indoklás A pályakezdők támogatásához negatívum az a tény, hogy még becsült adat sincs azon személyekről, akik statisztikailag a térségben laknak, de valójában nem itt élnek. Megélhetési lehetőségük miatt elsősorban a nagyvárosok felé telepednek le és várhatóan a többségük ott is marad, ami a térség számára kedvezőtlen. Bakháza, Beleg, Bolhás, Háromfa, Kaszó, Kisbajom, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály és Szabás községekben a lakosság száma 1000 fő alatt van. Életkörülményeik, jövedelmi viszonyaik ellehetetlenülése, a munkahelyek, továbbá az intézményrendszer egy részének hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége,

elzártságuk

a

demográfiai

folyamatokra

olyan

negatív

hatást

gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövőben is számítani kell. A 2005 augusztusi adatok alapján a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltségének nyilvántartása alapján a regisztrált munkanélküliek több, mint 10 %-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36 %-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen. Megközelítőleg 33 %-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel rendelkezők, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelő, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16 % a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsőfokú végzettségűek aránya. Az utóbbi évek foglalkoztatási képét kedvezőtlenül befolyásolta a demográfiai helyzet is, mivel nagy létszámban jelentkeztek az iskolát elvégző pályakezdők. Továbbá kedvezőtlen volt, hogy a kistérségben a nyugdíjkorhatárt betöltők száma is szinten maradt. A magas pályakezdő munkanélküli arány egyik összetevője, hogy a kistérség oktatási politikája diszharmóniában áll a gazdasági igényekkel, továbbá kedvezőtlen

173


a munkanélküliség szakképzettségi összetétele is, magas a 8 általános és szakmunkás végzettségűek aránya.

Utóbbi réteg át-, illetve továbbképzése

szociológiailag nehéz feladat lesz a jövőben. Célok Az intézkedés célja a pályakezdő, diplomás fiatalok térségbe vonzása, aminek eszköze fecske-ház program beindítása és egyéb letelepedést támogató eszköz alkalmazása. Leírás A Rinyamenti kistérséget is sújtja a felsőfokú végzettségű, értelmiségi fiatalok elvándorlása. Ennek megakadályozásának módja, hogy a pályakezdő munkanélküli fiataloknak a végzettségük mellé olyan képzéseket szervezzenek a kistérségben, amivel térségspecifikusan el tudnak helyezkedni. Ennek a folyamatnak már elébe lehet menni azzal, hogy a vállalkozók, akiknek felsőfokú szakemberekre van szüksége, felkeresik a középiskolás fiatalokat, megnézik azok érdeklődését, s amennyiben az ő profiljuk és a fiatal érdeklődése megegyezik, tanulmányi szerződéshez hasonlóan ösztöndíj fejében és nyári gyakorlattal segíti annak tanulását, majd később a fiatal ennek ellenében nála helyezkedik el. Emellett a fiataloknak nagy problémája a családalapítás, a saját lakás, ház megszerzése, Ennek érdekében egyre több fecskeház-programot kell indítani Nagyatádon, a térség kisebb településein pedig engedményes telek-, letelepedési programokat. Kedvezményezettek Rinyamenti kistérség települési önkormányzatai.

174


2.4.4. intézkedés: Komplex romaprogramok Indoklás Magyarországon igen magas a roma népesség aránya, ezért kiemelt feladatként kell kezelni az őket érintő problémák megoldását. Alacsony az iskolázottsági szintjük, magas a munkanélküliek aránya, jelentős részük szociális segélyekből él, társadalmiés szociális gondokkal küzdenek. Az országos helyzethez hasonlóan a nagyatádi kistérségben is jelentős számú roma kisebbség él. Aggasztó adat, hogy körükben a munkanélküliségi ráta 65 %. A halmozottan

hátrányos

helyzetű

roma

lakosok

aluliskolázottsága

és

szakképzetlensége nehezíti elhelyezésüket, legtöbben – ha találnak is munkát – hamarosan ismét kikerülnek a munkaerőpiacról, így a maradék esélyük is elvész a beilleszkedésre és rövid időn belül egy teljesen leszakadó, gettósodó, reménytelenül marginalizálódott, problémát jelentő népességgel kell számolni. Magas a térségben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma: 1346 fő (a segélyezettek 62 % a 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségű). Ezen problémák enyhítésére az önkormányzatoknak aktív segélyezési politikát kell folytatniuk. A kisebb települések költségvetésének jelentős hányadát fordítják erre, emellett rendszeres közmunkaprogramokat szerveznek, illetve pályázati erőforrások igénybevételével igyekeznek megoldani a problémákat. Esetükben csekély az esély arra, hogy támogatás nélkül tartós munkát kapjanak. A jelenlegi helyzet tehát azt mutatja, hogy a roma népesség számtalan hátránnyal küzd, és lélekszáma növekedésben van a kistérségben. Ez azt is előrevetíti, hogy a jövőben a problémák növekedésével kell számolni, ami feltétlenül átgondolt beavatkozásokat követel. A megállapítások azt mutatják, hogy az egyik legnagyobb probléma a társadalmi integráció területén, a képzettségi hiányosságokban és az alulmotiváltságban van. Nem csak a szakmai, hanem az általános képzésükben is. Mindennek óriási szerepe van a munkaerőpiacon való alacsony értékelésükben. Ez

175


természetesen igen magas munkanélküliséget eredményez, ami a családok megélhetési viszonyait befolyásolja kedvezőtlenül, és számtalan más konfliktus forrása a társadalom más csoportjaival. Speciális helyzetükből adódóan mindenképp indokolt külön kezelni, és programot indítani a kérdés orvoslására. Ebben több korosztály bevonásával célszerű a programot szervezni, az általános iskolától a felnőttek képzéséig bezárólag. Célok Az intézkedés célja a roma lakosság társadalmi- és szociális felzárkóztatása. E cél elérése érdekében külön programok indulnak a roma fiatalok támogatására. Közvetlen cél, hogy a roma tanulók mind nagyobb számban fejezzék be az általános iskolát, érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább. A hátrányos helyzetű roma fiatalok

továbbtanulási,

ezáltal

munkaerő-piaci

és

társadalmi

beilleszkedési

esélyeinek javítása érdekében tanoda beindítása indokolt. Leírás A roma népesség körében általános az iskolázatlanság, a szakképzetlenség. Szervezetten nem foglalkoznak a felzárkóztatásukkal. Az alkalmi foglalkoztatás sok anomáliával terhes. A cigányság számára a munkahelyteremtés önmagában nem jelent megoldást. A tartós munkanélküliek nagy része nem azért van ebben a helyzetben, mert nem talál munkalehetőséget, hanem mert sok esetben nem is áll szándékában munkát vállalni. Több településen is előfordult, hogy bár akadna munkalehetőség, mégis magas a munkanélküliek száma. A jelenlegi segélyezési politika e csoport számára megteremti annak a lehetőségét, hogy a minimális szükségleteiket munka nélkül, segélyezésből megteremtsék. A problémára talán az alapfokú oktatás jelent megoldást, amely lehetőséget teremthet arra, hogy e csoport életvitelét alapjaiban változtassa meg. Ennek érdekében az óvodás és általános iskolás korosztálynál speciális oktatási-, nevelési- és felzárkóztató programokra van szükség a lemorzsolódás megakadályozására, a képzettségi szint növelésére, így lehetővé válik a szakmunkás szint elérése. 176


A tanodák közvetlen célcsoportja, azon halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók, valamint állami nevelt diákok, akik tanulmányaikat az általános iskola felső tagozatán, illetve érettségit adó középiskolában folytatják. A tanodák tevékenysége arra irányul, hogy a diákoknak és családjaiknak elérhetővé tegyék az eredményes tanuláshoz szükséges hátteret, (kapcsolatokat, művelődési, utazási, informatikai, sport stb. lehetőségeket) amely általában a magasabb társadalmi helyzetű szülők gyermekei számára adott. A tanodáknak a tanulmányi tevékenységhez való kapcsolódása tehát elsősorban a diák és a család látókörének szélesítését,

iskolai

érvényesüléséhez

sikerességéhez,

szükséges

továbbtanulásához,

kompetenciák

megszerzését

illetve

munkapiaci

célozza.

Konkrét

tantárgyi felkészítésre az iskolával és a családdal való együttműködés keretében speciális tevékenységek során kerül sor (pl. nyelvóra, általános műveltség bővítése a tanórai sikeresség előmozdítására, továbbtanulási felkészítés érdekében helyesírás vagy értő olvasás fejlesztése stb.). A szabadidő hasznos eltöltésére is lehetőséget nyújt, mely szerint a programoknak szervesen kapcsolódniuk kell pl. a tantárgyi fejlesztéshez, identitáserősítő, személyiségfejlesztő programokhoz, és mindenképpen olyan ismeretszerzést kell biztosítaniuk a tanuló személyiségéről, szűkebb és tágabb környezetéről, mely tudás elsajátítására az otthoni vagy iskolai programok nem biztosítottak eddig lehetőséget. Az iskolai sikerességet segítő és a szabadidős programok mellett hangsúlyt kell fektetni a készségfejlesztésre is, mint pl. a demokratikus együttműködési készségek, kommunikációs készségek fejlesztése. A tanuló identitástudatának megerősítése érdekében folytatott tevékenységek, a tanulók személyes helyzetére szabott nevelés, személyiség

fejlesztés,

tehetségkibontakoztatás

képességeiknek a

fő

célja

a

és

érdeklődésüknek

tanodáknak.

Fontos

megfelelő

szempont

a

hagyományőrzés és a nyelvápolás. A felnőtt roma népességnél fontos feladat az analfabetizmus felszámolása, az általános iskolai végzettség megszerzését követően a felnőttoktatás keretein belül szakképzések szervezése és lebonyolítása, valamint felzárkóztató programok 177


szervezése annak érdekében, hogy versenyképes szakmát szerezzenek és javulhasson az elhelyezkedési esélyük a munkaerőpiacon. Emellett támogatni kell a foglalkoztatásukat közhasznú munka és közmunka programok szervezésével, folytatásával és újfajta, alternatív foglalkoztatási formák kidolgozásával is, annak érdekében,

hogy

csökkenthető

legyen

a

szociális

segélyezésre

fordított

önkormányzati kiadás. A romaprogramok megvalósításába aktívan be kell vonni a roma civil szervezeteket, roma egyesületeket, hiszen ezen szervezeteken keresztül lehet a leghatékonyabban eljutni a célcsoporthoz. A programok sikeres lebonyolítására roma származású szakemberek bevonása szükséges. Kedvezményezettek A kistérség cigány szervezetei, a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás, valamint az önkormányzatok.

178


2.4.5. intézkedés: Integrációs programok kidolgozása fogyatékkal élők számára Indoklás A kistérségben számottevő a fogyatékkal élő lakosok száma. Az ő gondozásuk, foglalkoztatásuk nagy terhet jelent családjuknak, környezetüknek. Nagyatádon működik – a megyei feladatok körébe tartozó – speciális, az enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végző általános iskola. 1994-től megyei fenntartásban. Az iskola ellátási területe nemcsak a nagyatádi kistérség, Kadarkút környékéről is járnak ide gyermekek. Ezek mellett nincsenek alapítványok, egyesületek, akik az iskolai ellátás előtt, mellette, s utána segítenék a hozzátartozók munkáját. Célok Az intézkedés célja a Rinyamenti kistérségben fogyatékkal élők szakszerű, emberhez méltó ellátását biztosító intézményi és infrastrukturális feltételek megteremtése, ezáltal a fogyatékkal élők életminőségének javítása. Az intézkedés keretében egy gondozó központ és egy ápoló-gondozó ház kerül kialakításra. Leírás A súlyos, halmozottan sérültek életminőségét javítani kell kistérségi szinten is. Ehhez szükséges fejlesztő eszközök beszerzése, hasznos és céltudatos szabadidős programok szervezése, ami szorosan összefügg társadalmunk tudatformálásával, a fogyatékkal élők mindennapjainak megismertetésével. Ennek érdekében létre kell hozni egy fejlesztő, gondozó központot. Az intézményben a kistérség súlyos, halmozottan sérült lakosait gondozhatják, akik mozgáskorlátozottságuk és nagyfokú értelmi károsodásuk mellett látás, hallás, érzékszervi fogyatékossággal élnek.

179


Fejlesztésükhöz

szükséges

speciális

segédeszközök

szükségesek

(játékok,

masszázskád, egyedi építésű hinta és bowling pálya beszerzése, érzékelés fejlesztő szoba felszerelése). A fejlesztő gondozó központban reggel 7-től délután 17 óráig láthatják el a 6-35 éves korú fogyatékkal élőket. A kistérségben létre kell hozni olyan ápoló-gondozó házat, melyben az ott élők biztonságos, emberhez méltó elhelyezéshez jutnának, ami nem elfekvőként üzemelne, hanem 24 órás szakszolgálat mellett hasonló fejlesztési programokat biztosítana, mint a fejlesztő gondozó központ. Itt nemcsak orvosi ellátásuk, egészségügyi szakgondozói felügyeletük, hanem sérülés specifikus fejlesztésük, szinten tartó terápiájuk is biztosított lenne. A közösségi életre való nevelés a sérültek számára is elengedhetetlen. Az otthon fenntartást az állami normatíva mellett pályázatokból, adományokból és a gondozottak családja által befizetett forrásokból lehet megoldani. Kedvezményezettek Alapítványok, önkormányzatok.

180


2.5. prioritás: A civil szféra aktivitásának növelése 2.5.1. intézkedés: Egyesületek, civil szervezetek, kulturális csoportok támogatása, újak szervezése Indoklás A társadalom egészséges fejlődése érdekébe szükség van a civilek, a lakosság kezdeményező készségére és önszervező képességére. Ennek érdekében kistérségi szinten még fontos a civil szervezetek jelenléte. Erős közösségi összetartozás, települési identitástudat, hagyományőrzés jellemzi a Rinyamenti kistérséget. A kistérség településeinek jó színvonalú párbeszédkészsége egymás mellé rendelt viszonyukon alapul. A kistérségben a kulturális élet bázisai a Művelődési Ház, a könyvtár, az oktatási intézmények, továbbá a művelődési ház tevékenységi körét gazdagító és a település múltjának megismerését szolgáló, 1996-ban létesített Városi Múzeum. A művelődési házban tevékeny munka folyik. Közel 30 szakkörnek, klubnak amatőr művészeti csoportnak nyújtanak helyet és módot a munkára. Rendszeresek és színvonalasak kiállításai, a színházi előadások és a saját csoportok bemutatkozására épülő rendezvényei. Jelenleg

jellemző

a

meglévő

civil

kulturális

és

művészeti

programok

koordinálatlansága, ami rontja azok hatékonyságát. Célok Az intézkedés célja a civil szervezetek számának, szerepének, társadalmi szerepvállalásának, meghatározottságának növelése a kistérségben. Ennek révén egyrészről nő a kistérség belső kohéziója a kultúra, az ifjúság és a sport területén létrehozott új, vagy a meglévő programok kistérségi szintre emelésével; másrészről a turisztikai

szempontból

is

jelentős

rendezvények

erősítésével

a

kistérség

idegenforgalmi helyzete is javítása. 181


E két cél nem különül el élesen egymástól, inkább egymást erősítve közösen járulnak hozzá a kistérség fejlődéséhez, a népességmegtartó erő növeléséhez. Leírás A kistérségben fent kell tartani a gazdag kulturális és művészeti programkínálatot, törekedni

kell

a

programok

csomagba

szervezésére

és

professzionális

menedzsmentjére. A térség kulturális és művészeti programjainak koordinációját javasolt, hogy a nagyatádi Művelődési Ház lássa el. Támogatni szükséges a civil szervezetek működését és a rendezvényszervezéssel kapcsolatban felmerülő költségeiket. E tekintetben fontos a civilek számára nyújtott pályázati

tanácsadás,

amit

a

Rinyamenti

Többcélú

Kistérségi

Társulás

munkaszervezete képes ellátni. Célszerű egy közösen kiadott programfüzet létrehozása, ami a többi településen zajló eseményekről, programokról széleskörű tájékoztatást ad. Jelentős

együttműködést

kell

kialakítani

a

helyi

civilek

között,

ami

a

kapcsolattartáson túl a közös rendezvény-szervezésekben jelenik meg. Ehhez ki kell építeni egy jól működő információs rendszert. Ez a civil összefogás jelentősen hozzájárul a kistérség társadalmi és kulturális életének élénkítéséhez. Kedvezményezettek Civil szervezetek, települési önkormányzatok, Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás.

182


2.5.2. intézkedés: Régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése és működtetése Indoklás A népi hagyományok ápolása, kulturális értékek megőrzése fontos feladat és kiemelt cél az EU-ban. A helyi hagyományok megőrzése, újraélesztése, működtetése a helyi közösségek fennmaradásának az eszköze. A helyi közösségek fennmaradása pedig a kistelepülések fennmaradását jelenti. Emellett a népszokások, néprajzi értékek bemutatása és a hagyományőrző rendezvények fontos idegenforgalmi vonzerővel is bírnak, így a falusi turizmus fejlődéséhez is hozzájárulnak. A Rinyamenti kistérség településeinek régi hagyományai egyre inkább eltűnőben vannak. Meghalnak azok az idősek, akik még fel-fel tudnának eleveníteni régi népszokásokat, hagyományokat, énekeket, játékokat. A térség települései közül kevés rendelkezik azokkal a követelményekkel, melyeket alapfeltételként a Falusi Turizmus Országos Szövetsége megszab. Nincs megfelelő kiépítésű lakóház és kapcsolódó programok. A hagyományőrző egyesületekre jellemző, hogy működésük anyagi akadályokba ütközik. Forráshiány miatt egyre kevesebb szolgáltatást nyújtanak a közművelődési intézmények is. A községi művelődési házakban színházi előadásokra rendkívül ritkán kerül sor, ezek száma a városban is csökken. A művelődési házak többsége közösségi színtérként szolgál és helyet ad az amatőr szakköröknek,

hagyományőrző

együtteseknek,

és

a

falvak

megszokott

rendezvényeinek színterei, valamint Nagyatádon több olyan kulturális civil szervezet is működik, melynek programjaiban megelevenedik a múlt. Célok Az intézkedés célja letűnőben lévő népi hagyományok ápolása, kulturális értékek megőrzésén keresztül a közösségi összetartás erősítése a kistérség településein, 183


ezáltal a falvak életképességének megőrzése. A néphagyományok bemutatása a térség turisztikai vonzerőleltárának fejlesztését és idegenforgalmi helyzetének javítását is szolgálja. Leírás A kistérség aprófalvaiban erős a közösségi összetartozás, a hagyományőrzés, ez azonban

főleg

az

idősebb

korosztályra

jellemző.

A

fiatalok

kötődése

a

településükhöz sokkal gyengébb, ezért nagy a veszélye a néphagyományok eltűnésének. Ennek megőrzése, újraélesztése érdekében fel kell térképezni a térség néprajzi hagyományait, népszokásait, valamint ösztönözni kell önszerveződő körök és civilszervezetek megalakulását és működését, hogy megőrizhetőek legyenek a helyi kulturális értékek. A kistérségben meglévő népszokások és hagyományok felelevenítésére és ápolására egy Hagyományok Háza kialakítására javasolt. A Ház az alábbi fő funkciókkal bír: a településenként még fellelhető alkotóművészek összegyűjtése, közös alkotótér biztosítása számukra; a roma és más kisebbségek néprajzi hagyományainak összegyűjtése és kiállítása; hagyományőrző programok kezdeményezése és szervezése. Kedvezményezettek Civil szervezetek, hagyományőrző közösségek és személyek. A hagyományok Háza működtetését a nagyatádi Művelődési Háznak javasolt felvállalni.

184


2.5.3. intézkedés: Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, határon túli térségekkel Indoklás A Rinyamenti kistérség településeire a széleskörű együttműködés jellemző. A települések többsége körjegyzőségben dolgozik (Kutas, Segesd, Somogyszob, Lábod, Háromfa, Görgeteg, illetve Bolhás (a csurgói kistérségbe tartozó Szentával közösen). Jellemzőek a közösen kivitelezendő közműberuházásokra, közmunkákra, programkészítésekre

létrejött

együttműködések

(közvilágítás

korszerűsítés,

szennyvíz-program, gázprogram, e-közigazgatás). Az elmúlt években már az uniós pályázatokban való együttműködések is megjelentek. A Rinyamenti kistérség településeinek kis mérete, a településeken élő nemzetiségek jelenléte, a horvát és osztrák határok közelsége szükségessé teszi a települések, kistérségek együttműködését. Célok Az

intézkedés

célja

kapcsolatok

kiépítése

a

szomszédos

településekkel,

kistérségekkel, külföldi településekkel, aminek eredményeképpen közös fejlesztések, projektek megvalósításának alapjai alakulnak ki. Leírás Településekkel, szomszédos kistérségekkel való együttműködés indokolt, mert a Rinyamenti kistérség települései méretük és anyagi helyzetük alapján nehezen tudnak nagyobb projektekbe belefogni. Emiatt kell a településeknek összefogni, hogy közösen valósítsanak meg projekteket. A kistérség közel helyezkedik el a horvát határhoz, ami Magyarország európai uniós csatlakozásával az Unió külső határa lett. Az Európai Unió jelentős pénzeszközökkel támogatja a határmenti együttműködéseket, 2007-től már a horvát partnerek is 185


jelentős ilyen felhasználási célú pénzforrás felett fognak rendelkezni. Emiatt a Rinyamenti kistérségnek javasolt aktív kapcsolatokat kialakítaniuk, projekteket megszervezniük

a

szomszédos

horvátországi

településekkel,

elsősorban

a

Kapronca-Körös zsupánság irányában. A kistérség településeinek célszerű keresni testvér településeiket a külföldi országokban. Ezzel létrejönnek az unió által is preferált interregionális kapcsoltok, amik révén oktatások, tapasztalatcserék és több fontos momentum is megvalósul: foglalkoztatás, ifjúsági találkozók, szociális szféra tapasztalatcseréje, segélyezés stb. Szerencsés, ha egy összefogásban egy – a településnél – fejlettebb, valamint egy elmaradottabb szereplő is van (pl. német, erdélyi). Kedvezményezettek A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás és a települési önkormányzatok.

186


3. stratégiai cél: magas minőségű természeti és épített kistérségi környezet 3.1. prioritás: Települési funkciók harmonikus fejlesztése 3.1.1. intézkedés: Városrehabilitációs akciók lebonyolítása Nagyatádon Indoklás Magyarországon sok városi területre jellemző a leromlott fizikai környezet, az épületállományban és a közterületeken felhalmozódott hatalmas beruházáshiány. A leromlott fizikai környezet gyakran szociális problémákkal párosul. Félő, hogy tudatos, szervezett várospolitikai beavatkozás nélkül ezeket a hátrányos helyzetű területeket elkerülik az újabb fejlesztések, a terület fejlődését megnehezítő kedvezőtlen

beépítési

állapotok

konzerválódnak,

fennmarad

a

környezet

szennyezettsége, és tovább folytatódik e területek leértékelődése, a kapcsolódó szociális problémák állandósulása. Ugyanakkor e területek igen nagy értéket jelenthetnek egy-egy település számára, amennyiben lehetővé válik rehabilitációjuk, újrahasznosításuk és funkcióváltásuk. A

fent

említett

városi

önkormányzatoknak,

problémák

amelyek

megoldásában

azonban

forráshiány

központi miatt

szerep

sokszor

jut

az

rövidtávú

szempontokat - például a helyi közintézmények fenntartását - kénytelenek érvényesíteni

településfejlesztési

rehabilitációs

akciók

tevékenységük

megvalósítása

során.

szükséges,

Ezért

melynek

olyan

város-

eredményeként

megteremthetők azok a kedvező infrastrukturális és településkörnyezeti feltételek, amelyre épülve megvalósíthatók a közszféra és a magánszektor beruházásai, ezáltal a településrész tartós fejlődési pályára kerül. A kistérség egyetlen városa, Nagyatád egyes részeit is jellemzik a fenti problémák. Nagyatád a városközpontban már hajtott végre európai uniós támogatással városrehabilitációs programot (a PHARE Orpheus program keretében), s ugyan szép 187


virágos a település, ennek ellenére még mindig szüksége van hasonló projektekre a jelenlegi állapot megóvása, fejlesztése érdekében. Célok Nagyatádon az alábbi városrehabilitációs célok határozhatók meg: Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a

meglévő

funkciók

megerősítése

romló

állapotú,

funkcióját

vesztő,

többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében; A városközpont minőségi rekonstrukciója, közszolgáltatási és kereskedelmi funkciókkal történő feltöltése; Barnamezős területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába

való

integrációjuk

előmozdítása,

valamint

a

zöldmezős

beruházások területigényének csökkentése érdekében. Leírás Nagyatád város peremterületén 53,4 ha-on elhagyott laktanyák helyezkednek el. Ezeket fel kell újítani, át kell alakítani, meg kell teremteni új funkciók feltételeit. Ennek értelmében megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a barnamezős terület rehabilitációjára. Az előkészítés keretében megvalósítandó a környezeti ártalmak felmérése, a kármentesítés megszervezése, kivitelezése. El kell készíteni a még hiányzó közművek létesítésére vonatkozó terveket. Ezek után történhet meg a szükséges közmű infrastruktúra kiépítése, a közterületek fejlesztése, valamint a nem felújítandó épületek elbontása, a felújítandók rekonstrukciója és újak építése. E barnamezős

beavatkozásokat

követően

válik

a

laktanyaterület

alkalmassá

közösségi, szolgáltatási funkciók befogadására, valamint további gazdasági célú fejlesztések számára (irodák, raktárak, műhelyek, üzemcsarnokok). Nagyatádon a városközpont egy része erősen leromlott állapotban van, ahol szükséges a közterületek és a funkciójukat vesztett épületek megújítása. A PHARE 188


Orpheus támogatással megvalósuló fejlesztéssel e folyamat megindult, szükséges ennek

folytatása.

Ezáltal

a

városközpont

modern

közösségi

szolgáltatási,

kereskedelmi és szállásférőhely szolgáltatások nyújtására képes városrésszé válik. A városban a valamikori dohánybeváltó-szárító ipari műemlék épületeinek, valamint a régi malom területének átalakítása és felújítása javasolt, így itt is ki lehet alakítani közösségi, gazdasági tereket. Kedvezményezettek Nagyatád Város Önkormányzata

189


3.1.2. intézkedés: Művészeti és kulturális aktivitás háttérfeltételeinek biztosítása Indoklás A nagyatádi Művelődési Házban tevékeny munka folyik (szakkörök, klubok, amatőr művészeti csoportok). Az amatőr művészeti élet, a tehetséggondozás és a közösségi lét igazi színtere az intézmény, amely különböző rendezvényekre, konferenciákra is alkalmas. A Művelődési Ház jelentős szerepet játszik a lakosság kulturális életében. A Művelődési Ház szervezi minden évben a Tavaszi Fesztivál helyi rendezvényeit, és a nagyatádi búcsú gazdag kulturális programját. A létesítmény állaga és műszaki színvonala jelentősen leromlott és elavult, ami ma már hátráltatja a művészeti és kulturális tevékenységek végzését. A kistérségben a kulturális lehetőségek is vonzóak. A Művelődési Ház rendezvényei mellett a nyári időszakban a Rinyamenti Fesztivál és Vásár és a Határtalan Játék Nemzetközi Szabadidősport Fesztivál várja az érdeklődőket. Ezen kívül a kulturális élet további bázisai a könyvtár, az oktatási intézmények, illetve a 1996-ban megnyílt Városi Múzeum, ahol Nagyatád történetét ismerhetik meg az érdeklődők. Nagyatádon 1975-ben hoztak létre magyar és nemzetközi művészekkel működő faszobrász alkotótelepet. Az elkészült alkotások egy állandóan nyitva tartott szabadtéri múzeumban tekinthetők meg. A 20 hektáros szoborpark a Rinya folyó és a Malom árok mellett terül el. Célok Az intézkedés célja a művészeti és kulturális tevékenységek háttérfeltételeinek biztosítása, ezáltal a lakosság életminőségének javítása, valamint a kistérség turisztikai vonzerejének növelése.

190


Leírás Nagyatádon a Művelődési Ház jelenlegi épülete rekonstrukcióra szorul, ezért fontos a létesítmény infrastrukturális fejlesztése, modernizálása. Átalakításával létrehozható egy,

a

kor

követelményeinek

megfelelő

színvonalú,

kulturális,

művészeti,

konferenciák befogadására alkalmas művelődési központ. Ki kell alakítani a civil szervezeteknek is egy közösségi irodát, civil házat, amiben a Rinyamenti kistérség non-profit szervezetei foglalhatnak helyet. A civil házat a Művelődési

Ház

környezetében

indokolt

létrehozni.

Ehhez

szükséges

az

infrastrukturális feltételek biztosítása. A kistérségben igény mutatkozik egy Hagyományok Háza kialakítására, ahol a térség kulturális, népművészeti és nemzetiségi hagyományai jeleníthetők meg. Szükséges a Hagyományok Háza infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a szükséges felszerelések

és

berendezések

beszerzése.

A

Hagyományok

Házának

menedzselését javasolt a Művelődési Ház keretén belül végezni. Ezáltal biztosítható a létesítmény szakszerű irányítása, valamint az összhang megteremtése a különböző kulturális és művészeti attrakciók között, így a Hagyományok Háza is része lehet a kistérség kulturális és művészeti programcsomagjának. Fontos a kistérségben nagy hagyományokkal rendelkező faszobrász alkotótelep tevékenységének élénkítése. Az alkotótelep aktivitása jelenleg nem éri el a múltbeli szintet. Ezért javasolt az alkotótelepen dolgozó művészek munkakörülményeinek javítása, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása. Támogatni szükséges az alkotótelep mnedzsmentjét is. Kedvezményezettek Nagyatád Város Önkormányzata, művészeti és kulturális intézmények

191


3.1.3. intézkedés: Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép érdekében Indoklás A vidéki települések lemaradása Magyarországon általában, így Nagyatád térségében is folyamatosan növekszik a várostól, megszakadtak a falusi társadalmak túlélőképességét

korábban

lehetővé

tevő

közösségi

együttműködések

és

kapcsolatok. Az egy várost és 17 községet felölelő kistérség lakóinak 57,5%-a a községekben él. A kistérség aprófalvas jellegű, de a rurális tér mikrotérségi központjai (Lábod, Segesd, Kutas) és a középfalvak (Görgeteg, Somogyszob, Tarany) népesebb települések. 11 község lakossága kevesebb, mint 1000 fő. Az életkörülmények leromlása, a jövedelmi viszonyok kedvezőtlenné válása, a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, a közlekedési kapcsolatok nehézsége, a lakosság elzártsága és sok helyen a leromlott településkép a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorol, amelynek a megmaradására a jövőben is számítani kell. A természeti környezet sok helyen még szinte érintetlen, zavartalan pihenést kínál. Mégis a falusi turizmus jelenleg alacsony szintű, kevés az olyan turista, aki hosszabb időt tölt el valamely településen megszállva, így az ebből származó bevételek alacsony szinten maradnak. Ennek legfőbb oka a turisztikai vonzerő hiánya, valamint a községek épített környezetének leromlott állaga. A falvakban megjelenő természeti és települési értékek (templomok, kulturális- és épített értékek, közösségi terek, falusi vendégfogadók) védelmével, esetleges hasznosításával olyan környezetet teremthetünk, mely javítja az életkörülményeket. Ezzel elősegíthetjük az elvándorlás csökkentését - jobb esetben megakadályozzuk -, újraéleszthetjük a falusi lakosság öntudatát, kulturális- és szociális identitását, a településeket vonzóvá tehetjük a letelepedésre és a turisták számára egyaránt.

192


Célok A Rinyamenti kistérség kistelepülésein az épített környezeti elemek fejlesztése, a megfelelő életminőséget biztosító települési környezet biztosítása, ezáltal a kistelepülések népességmegtartó képességének javítása. Cél továbbá a falusi turizmus

élénkítése

érdekében

vonzó

településkép

kialakítása

a

kistérség

kistelepülésein. Leírás A kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklése és a vidéki életkörülmények javítása érdekében elengedhetetlen a leromlott állagú közösségi célú épületek felújítása és hasznosítása. Ennek keretében a kultúrházak és közösségi házak rendbetételét és hasznosítását, a templomok, valamint egyéb, a helyi közösséget szolgáló épületek felújítását szükséges elvégezni. Ezáltal javulhat a közösségi szellem, erősödhetnek a közösségi kapcsolatok és a lakosság közti együttműködési képesség. A rendezett és vonzó településkép kialakítása egyaránt fontos a helyi lakosság és az idegenforgalom szempontjából is. Emiatt szükséges a közösségi terek, parkok, játszóterek felújítása, kialakítása, a történelmi- és kulturális értékek, épületek, szobrok állapotának helyreállítása. Kedvezményezettek Települési önkormányzatok és azok intézményei, egyházak, helyi civil szervezetek.

193


3.2. prioritás: Infrastrukturális ellátás térségi igényeken alapuló fejlesztése 3.2.1. intézkedés: Infokommunikációs infrastruktúra fejlesztések támogatása, ”intelligens” kistérség kialakítása Indoklás A kistérség távközlési szolgáltatója a T-Com (korábbi MATÁV Rt.), a kistérség valamennyi települése rendelkezik az országos távhívó rendszerrel. A kistérségben 251 fővonal jut ezer lakosra, ami jelentősen elmarad a megyei átlaghoz (325) képest. A települések döntő hányada RLL üzemű, ami az ISDN szolgáltatás elérését nem teszi lehetővé. Gyakoriak a meghibásodások. A biztonságos adatátvitel érdekében készült a Nagyatád - Barcs, Nagyatád - Csurgó optikai kábel. Napjainkra elkészült a Nagybajom - Nagyatád közötti rendszer kiépítése is. A vezetékes telefonok mellett a második legelterjedtebb telekommunikációs eszköz a kábeltévé. A kábeltévés szolgáltatások alatt nem csupán televíziózást értünk, hiszen az optikai kábeleket ma már egyre gyakrabban használják internetezésre, sőt helyenként a telefonálást is kiváltja ez az eszköz. A Rinyamenti kistérség helyzetét a telefonos és kábeltévés ellátottság tekintetében a következő ábra szemlélteti (KSH, 2003):

Rinyamenti


kistérség 1000 lakosra jutó

251

325

324

222

181

199

távbeszélő fővonal 1000 lakosra jutó kábeltelevíziós lakás

194


A kábeltelevíziós ellátottságot nézve a Rinyamenti kistérség jobb helyzetben van, mint a Dél-Dunántúl más területei, Somogy megyében a legjobban ellátott kistérség. Ez ellensúlyozza a rossz telefonellátottságot, hiszen a jövőbeli fejlesztések alapja a szélessávú Internet elérés kell, hogy legyen, aminek egyik jó módja a kábel televízión keresztüli kapcsolat, míg a vezetékes távbeszélő vonal önmagában nem, csupán az ADSL technológia segítségével alkalmas erre. A kistérségben van kábeltévés hálózat, amely a vidékfejlesztési támogatás felhasználásával került kiépítésre (Somogyszob). A mobil telefónia igen nagy léptékben terjed, azonban meg kell jegyezni, hogy a Rinyamenti kistérségben is számos olyan pont található, ahol a térerő nem kielégítő mértékű, tehát a lefedettség további növelése szükséges. Az információközlésben fontos szerepet játszik a Nagyatádi Városi Televízió, ami rendszeresen közöl helyi híreket a lakosság számára. Célok Az intézkedés célja a Rinyamenti kistérség infokommunikációs infrastrukturális ellátottságának javítása, ezáltal a kistérség elzártságának oldása, a kistérségben élők információs ellátottságának javítása. Leírás Az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztését az alábbiak szerint javasolt megtenni: a telefonos elérés fejlesztése, közelítése az országos ellátottsági arányhoz; a kábeltelevíziós hálózatra épülő szélessávú Internet kiépítése, adatbázis építés feltételeinek megteremtése; a mobiltelefonhoz szükséges térerő lefedettség növelése; A Nagyatádi Városi Televízió műsorszórásának kiterjesztése a kistérség területére. 195


A vezetékes telefónia még mindig jelentős szerepet tölt be a lakosság és a vállalkozások kommunikációs kapcsolataiban. Emellett a lakosság számára a vezetékes telefonhálózaton keresztül történő internet elérés reális lehetőséget jelent. Ezért a T-Com irányában ösztönözni szükséges a kistérség vezetékes telefon ellátottságának növelését, ezzel egyidejűleg az RLL rendszerről az ISDN adatátviteli rendszerre történő áttérést. A kistérség egészének internetes hálózatba történő becsatlakoztatását célszerű a kábetelevíziós hálózatra építve kialakítani, tekintettel a kábeltelevíziós hálózat jó kiépítettségére. Ehhez szükséges egy megvalósíthatósági tanulmány készítése, mely meghatározza a kábeltelevíziós hálózati infrastruktúra továbbfejlesztésének lépéseit, valamint annak költségvetési hátterét, és javaslatot tesz a költségviselés módjára, megosztására a közszféra és a lakosság között. Ennek alapján történhet meg a kábeltelevíziós hálózat további bővítése, a kistérség egészére történő kiterjesztése, valamint az erre épülő internetes hálózat kiépítése, a lakosság és a vállalkozások bekötése az internetes hálózatba. A mobiltelefonnal való ellátottság növelésében a kistérség lobbyjára van szükség, fel kell lépnie a teljes térerővel való lefedettség kialakítása mellett a hazai szolgáltatóknál. A Nagyatádi Városi Televízió rendszeresen készít helyi műsorokat és sokat tesz a város lakosságának információval történő ellátásáért. A helyi televíziós szolgáltatás iránti igény a kistérség többi településén is megjelent, amit jól mutat, hogy a Nagyatádi Városi Televízió rendszeresen készít műsort Lábod, Tarany, Ötvöskónyi és Segesd települések számára is. Javasolt, hogy a városi televízió terjessze ki műsorszórását a kistérség teljes területére. Ezáltal a jövőben a városi televízió átalakulhat Rinyamenti kistérségi televízióvá. Ezt a folyamatot támogathatja, ha a kistérség területén kiépül a kábeltelevíziós hálózat, ami tovább segíti a helyi televízió műsorszórásának kistérségre történő kiterjesztését.

196


Kedvezményezettek A kábeltelevíziós rendszert és az erre épülő internetes hálózatot célszerű a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás gesztorságával kiépíteni. A hálózat üzemeltetésébe

magánszervezet

bevonása

szükséges.

A

helyi

televízió

működtetését a jövőben javasolt, hogy a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás vegye át, ezzel is megteremtve a Rinyamenti kistérségi televízió létrejöttének feltételeit.

197


3.2.2. intézkedés: A kistérség külső és belső elérhetőségének javítása Indoklás Az ország sugárirányú úthálózata rányomja bélyegét a somogyi, és ezen belül a kistérségi úthálózatra is. A közlekedési infrastruktúra helyzete a gazdaság fejlődésének ma már komoly akadályát képezi. A kistérség közúthálózatának hossza évek óta gyakorlatilag változatlan, a legszükségesebb felújítások mellett állaga folyamatosan romlik. A gépjárművek száma az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett és mind a személy, mind a teherforgalomnak jelentékeny hányada terelődött a közutakra, nehézkessé, gyakran lassúvá téve ez által a közlekedést. A Rinyamenti kistérség települései Nagyatád várost körülvéve a 68-as számú főközlekedési útra - mint tengelyre - szerveződnek. A 68-as számú főút a barcsi közúti határátkelőtől a Balaton nyugati végéig haladva szeli át Somogy megyét É-D-i irányban. Ez a főút az egyik fő összekötő vonal Dél-Dunántúl és Horvátország között, a barcsi határátkelőn keresztül. A 68-as számú főútba csatlakozik emellett a berzencei határátkelőhöz vezető közút is. A kistérség északi részét érintő 61-es számú főközlekedési út a 68-as számú főutat Böhönyénél

keresztezve

teremt

összeköttetést

Kaposvár

és

Nagykanizsa

városokkal. A kistérség külső elérhetősége szempontjából alapvető fontosságú Kaposvár megyeszékhely, valamint Dél-dunántúli régió legnagyobb városa, Pécs közúti elérhetősége. Ez jelenleg az alábbi útvonalakon valósítható meg: Kaposvár és Pécs Lábod-Mike-Kadarkút irányában közelíthető meg, így a kistérség számára ez a közúti összeköttetés kiemelkedő jelentőséggel bír. Az említett útvonalon haladva a kistérség központi települése, Nagyatád távolsága Kaposvártól 47 km, Pécstől 85 km; Pécs a 68-as számú főközlekedési úton is megközelíthető Barcs irányában vagy a 6-os számú főútvonalon érhető el. Ez jobb minőségű közúti kapcsolatot biztosít, de így a Nagyatád és Pécs közötti távolság 18 km-rel hosszabb a Lábod-Mike-Kadarkút-Szigetvár útvonathoz képest (103 km). 198


A kistérség külső közlekedési elzártságát jól mutatja a gyorsforgalmi úthálózattól való jelentős távolsága is. A kistérségi központi funkciót betöltő Nagyatád az M7 autópályától 58 km távolságra van, ami duplája az ideálisnak nevezhető 30 km-es távolságnak. E tekintetben javulást hozhat az M9 gyorsforgalmi út kiépülése, ami a jelenlegi 61-es számú főút vonalában fogja keresztülszelni Dél-Dunántúlt. Fontos kiemelni azonban, hogy az M9 gyorsforgalmi út várhatóan nem javít jelentősen a kistérség külső elzártságán, hiszen ez sem érinti a kistérség területét (attól északra halad majd el), és sem Kaposvár, sem Pécs, sem pedig Budapest elérhetősége vonatkozásában nem ez a fővonal jelenti majd az optimális megoldást. A megye területén 110 km elsőrendű főút (ebből 38 km gyorsforgalmi út), 294 km másodrendű főút és 1200 km egyéb országos közút (összekötő, bekötő stb.) halad át. A kistérségben egyetlen főút a 68-as jelű halad át. A 100 km2-re eső főút tekintetében így a kistérség pozíciója a megyei és országos átlagnál kedvezőtlenebb. Az egyéb országos közutakból a kistérségre 17,5 km/100 km 2 esik. Ez jóval alacsonyabb a megyei, régiós és az országos átlagnál. Megállapítható, hogy a kistérségben nagyon kevés az elsőrendű főút és viszonylag sok

az

alsóbbrendű

út.

Ez

a

periférikus

falvakkal

és

az

elaprózott

településszerkezettel is magyarázható. A Rinyamenti kistérség településeinek egyharmada zsáktelepülés (Bolhás, Kisbajom, Tarany, Rinyabesenyő, Bakháza, Rinyaszentkirály). Az egyéb utakként nyilvántartott bekötő és összekötő utaknak fontos szerepük van az agrárium és a vidék helyzetének alakulásában. A vasúti közlekedést negatív irányú hatások érték az elmúlt évtizedekben. A Kaposvár-Szigetvár és a Kaposvár-Barcs vasútvonalak megszüntetésével Somogy megyében alakult ki az ország legnagyobb „vasútmentes” térsége, amelyen belül a Rinyamenti kistérség állapota szintén hátrányos. A Nagyatád-Barcs vasútvonal megszüntetése az egykori vasútmenti települések fejlődését sok tekintetben hátravetette.

199


A vasúti közlekedés vonatkozásában a Dél-dunántúli régió egésze szempontjából kiemelkedő szerepe van a Budapest – Dombóvár - Kaposvár - Gyékényes nemzetközi fővonalnak, mely a kistérséget északon szeli keresztül (Kutas, Beleg, Somogyszob, Bolhás érintésével). A kistérségben fontos szerepe van a NagyatádSomogyszob vasúti szárnyvonalnak, mely a kistérség központi települését köti be a vasúti közlekedési fővonalba. E szárnyvonal jelentős személy- és áruforgalmat bonyolít. A kistérségben nincs menetrendszerű, sem szervezett légi közlekedés. A légi közlekedés kialakítására a taszári repülőtér kettős hasznosításúvá alakítása szerepel a tervekben, ez kb. 60 km-re található Nagyatádtól. A legközelebbi repülőtér a taszári mellett a sármelléki (73 km távolságra Nagyatádtól). Célok A fő cél a Rinyamenti kistérség külső és belső megközelíthetőségének javítása, illetve az erre fordított idő csökkentése, az elérhetőségi lehetőségek számának gyarapítása. Ezen belül közvetlen célok: a külső elérhetőség javítása, elsősorban Kaposvár, Pécs és a főváros irányában; a belső elérhetőség javítása a meglévő közúthálózat rekonstrukciójával és a zsáktelepülések számának csökkentésével. Leírás A Rinyamenti kistérség elérhetőségi viszonyainak javítása szempontjából elsőrendű feladatnak a kistérség külső elérhetőségének javítása tekinthető. E tekintetben az alábbi két közútfejlesztési projekt végrehajtása egyenrangúan fontos:

200


a 68-as számú főközlekedési út komplex rekonstrukciója, a 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítéssel, valamint Lábod, Nagyatád és Böhönye települések esetében elkerülő útszakaszok megépítésével; a 6616. számú összekötő út (Lábod-Mike-Kadarkút-Kaposfő) burkolatmegerősítése, ezáltal Nagyatád és Kaposvár közötti közúti eljutási lehetőségek jelentős javítása (a jelzett összekötő út Lábod-Kadarkút közötti részén 8,3 km hosszú szakaszon európai uniós támogatással már megindult a burkolatmegerősítési munka, ennek folytatása szükséges). A külső elérhetőségi viszonyok javításán túlmenően másrészt javítani kell a kistérség belső közúti közlekedési infrastrukturális feltételein. Ebből a szempontból a legrelevánsabb a Lábod-Kutas közötti összekötő út rekonstrukciója és burkolatmegerősítése, amivel a kistérség négy települése számára válik gyorsabban elérhetővé Nagyatád városa. Harmadrészt

szükséges

egyes

zsáktelepülések

zsákjellegének

feloldása,

települések közötti összekötő útszakaszok kiépítésével, az alábbi fontossági sorrendben: Rinyabesenyő – Homokszentgyörgy összekötő út kiépítése (6,3 km), amelynek van némi szerepe a kistérség külső elérhetőségi viszonyainak javításában is, hiszen 6,5 km-rel rövidíti le a Nagyatád-Pécs távolságot; Háromfa – Vízvár összekötő út kiépítése (kb. 6 km) Tarany – Vízvár összekötő út kiépítése (7,8 km) Bolhás – Somogyszob összekötő út kiépítése (3 km). Kisbajom – Csököly összekötő út kiépítése (4,6 km). A vasúti közlekedési feltételek vonatkozásában fontos a Nagyatád-Somogyszob vasúti szárnyvonal fenntartása, valamint a nagyatádi vasútállomáson a korszerű személy- és áruszállítási feltételek javítása.

201


Kedvezményezettek A közúthálózat fejlesztése vonatkozásában az országos közúthálózat esetében a kedvezményezett az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG). A zsáktelepülések összekötését célzó összekötő utak kiépítése vonatkozásában a kedvezményezettek az érintett települési önkormányzatok. A vasúti közlekedés vonatkozásában a kedvezményezett a Magyar Államvasutak Rt.

202


3.2.3. intézkedés: Közösségi közlekedési rendszer megalapozása Indoklás Kaposvár a közigazgatás, az egészségügy, a felsőfokú, valamint néhány középfokú oktatási és pénzügyi szféra intézményrendszere tekintetében az egész megyét ellátja, de vonzásköre a megyén kívülre, sőt néhány vonatkozásban az országhatárokon túlra is kiterjed és ez a szerepkör. Teljes körű középfokú kistérségi ellátást biztosító központ funkciókkal a városi jogállású Nagyatád rendelkezik. A középfokú intézményhálózati rendszer összességében alkalmas a kistérségbe tartozó települések ellátására és ez távlatilag is így tervezhető. A magasabb szintű ellátási funkciók központi településekre történő telepítése feltételezi a központi települések jó elérhetőségét. E tekintetben nagy szerepe van a jól szervezett tömegközlekedési rendszernek. A zsáktelepülések és az elmaradott községek elszigetelődése, lemaradása a vasútvonalak

megszűntetésével,

vasúti

és

egyéb

tömegközlekedési

járatok

ritkításával, a megállóhelyek felszámolásával folyamatosan növekszik. Célok Az

intézkedés

célja

tömegközlekedési

a

kistérség

rendszer

elérhetőségi

átstrukturálásával,

viszonyainak a

javítása

a

tömegközlekedés

hatékonyságának, igény-orientáltságának növelésével. A közvetlen cél - a régiós célokkal összhangban – a kistérségi tömegközlekedési rendszer átfogó reformja, ennek keretében egy regionális közösségi közlekedési rendszer megalapozása, a kistérség regionális közösségi közlekedési rendszerbe történő integrálása.

203


Leírás A kistérség lakosságának zavartalan életéhez szükséges a térségközpontok (elsősorban Kaposvár és Nagyatád, valamint Pécs) leghatékonyabb elérésére való törekvés. Mind a vasúti, mind az autóbuszos tömegközlekedésben szükség van a valós igények feltárására a települések lakosságának körében. Ezt követően közelíthető a menetrendek esetében a rentabilitás és a közösségi igény, történhet meg az elszigetelt területek bekapcsolása. Azok a tömegközlekedési igények, melyek a fentiek alapján nem fedhetőek le, a települések összefogásában fenntartott mikrobuszok üzemeltetése révén elégíthetők ki. A kistérségben egyre inkább a mikrotérségi centrumokban koncentrálódik a közoktatás szervezése, aminek következtében egyre jelentősebb a diákok közlekedési igénye. Ennek a problémának a megoldását is a kistérségi iskolabuszok beállítása, működtetése jelentheti. A járatsűrűséget tekintve a kistérségi mikrobuszok üzemeltetésére van szüksége Kaszó, Beleg, Rinyabesenyő és Bolhás településeknek, ahol a Nagyatád felé közlekedő autóbuszjáratok száma rendkívül alacsony (nem haladja meg a napi három járatot). Leghátrányosabb helyzetben Kaszó van, mivel erről a településről átszállással sem lehet elérni Nagyatádot. Kedvezményezettek A regionális közösségi közlekedési rendszer kialakítása túlmutat a kistérség keretein, ennek lehetséges kedvezményezettje egy jövőben létrehozandó regionális közösségi közlekedési társulás. A kistérségi mikrobuszok beszerzését és üzemeltetését a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás keretei között javasolt megoldani.

204


3.2.4. intézkedés: Szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztése

Indoklás Nagyatádon szinte valamennyi háztartás bekapcsolt a közüzemi vízhálózatba (96,2%), a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt háztartások aránya szintén magas (81,3%). Nagyatád városban a kivadári városrész kivételével teljes körűen kiépült a szennyvízhálózat. A városi szennyvíztisztító telep kapacitása: mechanikai 9050 m 3/d, a biológiai 7500 m3/d. A város mellett a kistérségben nincsen kiépített szennyvízvezeték rendszer. A kistérségi települések zömének a nagyatádi szennyvíz-elvezetési agglomerációhoz, így a nagyatádi szennyvíztisztító telephez javasolt kapcsolódniuk. A Rinyamenti kistérség közüzemi ellátottságát az alábbi táblázat mutatja (KSH, 2003):

Közüzemi vízhálózatba

Dél-Dunántúl

Rinyamenti

Somogy

kistérség

megye

93,1

94,6

94,7

43,4

49,7

54,3

bekapcsolt lakások (%) Közüzemi szennyvíz hálózatba bekapcsolt lakások (%) Mint látható, a Rinyamenti kistérségben nagyjából megoldottnak nevezhető a vezetékes ivóvízellátás, a közműolló azonban nagyon jelentős. Elmondható, hogy a kistérség falvaiban a szennyvízkezelés rendezetlen. A hiányzó csatornahálózat és szennyvíztisztítási technológia veszélyeztetheti és károsíthatja a meglévő és távlati ivóvízbázisokat, a talajvizet, a környezet állapotát. Jelentősen visszafogja a beruházásokat és a turisztikai fejlesztéseket.

205


Célok Az intézkedés célja a szennyvízhálózat teljes körű kiépítése a Rinyamenti kistérségben, ezáltal a lakosság és a vállalkozói tevékenység környezetterhelésének jelentős csökkentése, a természeti értékek védelme. Leírás Nagyatád város hosszú távú fejlesztési elképzeléseihez illeszkedve célszerű a jelenlegi szennyvíztisztító telep felszámolása és a várostól délebbre egy új szennyvíztisztító mű kialakítása. Ezzel párhuzamosan szükséges a csatornahálózat kiépítése a szennyvíz-elvezetési agglomerációhoz csatlakozó települések irányában. A beruházást célszerű egy nagy projektként kezelni, amiben benne található a nagyatádi szennyvíztisztító telep korszerűsítése és a szükséges több ágból álló agglomerációs szennyvízvezeték kiépítése. A fejlesztés csaknem az egész kistérséget (15 települést) érinti. Segesd, Bolhás és Somogyszob azért marad ki, mert nekik már megvan a tisztító- és a csatornarendszerük. A projekt sikere érdekében fontos a kistérség lakosságának informálása a rákötés fontosságáról, törvényi hátteréről, a költségenyhítési lehetőségekről. Kedvezményezettek Nagyatád Város Önkormányzata és a szennyvíz-elvezetési hálózathoz csatlakozó települések önkormányzatai.

206


3.2.5. intézkedés: Ivóvízminőség javítását szolgáló beruházások megvalósítása Indoklás A közüzemi vízellátás a kistérségben szinte teljesnek mondható. Vezetékes ivóvízzel a háztartások 93,1 %-a rendelkezik. Az egészséges ivóvízellátás a közkifolyók figyelembevételével gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető, ugyanakkor egyre több önkormányzat

számára

jelent

gondot

a

nem

megfelelő

csapadék

és

szennyvízelhelyezés, mely veszélyezteti az ivóvízbázist. A 201/2001. (X. 15.) Kormányrendelet előírta, hogy Nagyatádon az ammónium, vas és mangán koncentráció, Taranyon az ammónium koncentráció határérték alá történő csökkentését a használt ivóvízben 2009. december 25-ig meg kell oldani. Azóta egy kormányrendelet módosítással a határértéket módosították, ami értelmében a települések kiestek a veszélyeztetett zónából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy javult volna a víz minősége, s ne kellene megoldani a problémát. Célok Az intézkedés célja a Rinyamenti kistérségben a használt ivóvíz minőségének előírt szabványok szerinti javítása, ezáltal a lakosság egészségének javítása, illetve a kistérség turisztikai vonzerejének megtartása. Cél a teljes kistérségben a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. Leírás Nagyatád és Tarany községet érintően az említett jogszabálynak megfelelően elindult egy projektelőkészítő munka, mely az ivóvízminőség javító beruházást készíti elő. Erre alapozva szükséges a tervezett ivóvízminőség javító berendezések beszerzése, installálása, valamint a kapcsolódó létesítmények kiépítése.

207


Somogyszob és Bolhás közös ivóvíz-hálózaton van. Ez az 1960-as években épült. Az eternitcsöves rendszer már nem biztonságos. Elöregedtek, a bekötések már nem biztonságosak, valamint a vízminőség és a vízhozam sem. Emiatt szükséges a rendszer rekonstrukciója. Háromfán a vízbázis javítása érdekében tartalékkutat kell fúrni, valamint ki kell cserélni a tisztító berendezést. Kedvezményezettek Az érintett települések önkormányzatai.

208


3.2.6. intézkedés: Kapcsolódás a regionális hulladékgazdálkodási programhoz Indoklás Kommunális hulladékok A Rinyamenti kistérségben a kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott. Ezt

a

tevékenységet

a

legtöbb

településen

a

SAUBER-MACHER

RYNO

Hulladékgyűjtő Kft. végzi hetente vagy kéthetente, igény szerint. A hulladéktelep üzemeltetését három éve a gyűjtést végző kft végzi. Évente több mint 28.000 m3 hulladékot raknak itt le. Ebből 25.000 m3 a lakosságtól begyűjtött, a többi a közületi hulladék. A szennyvíztisztító telepről évente kb. 60m3 szemét érkezik. A telepet 15 éve létesítették és még kb. 10 évig lesz használható. Termelési hulladékok A térségben működő üzemek a termelésük során keletkezett nem veszélyes hulladékot szelektíven gyűjtik, és saját hatáskörben szállítják el. Veszélyes hulladékok A kistérségben 37 szervezet tesz eleget a veszélyes hulladék keletkezésére vonatkozó bejelentési és nyilvántartási előírásoknak. A keletkezett veszélyes hulladékot saját hatáskörben szállítják el az ártalmatlanító és megsemmisítő helyekre. A lakosság körében keletkezett veszélyes hulladékot, a hulladék gyűjtést végző kft évente kétszer összegyűjti és az előírásoknak megfelelően kezeli. A hulladék gyűjtése nem szelektív, így a veszélyes hulladékot kivéve ömlesztve kerül minden a nagyatádi kazettás rendszerű hulladékgyűjtő telepre. A beérkezett hulladékot nem válogatják, csak tömörítik és a nap végén, a zárt és őrzött területen földelik. Ez hátráltatja a recycling tevékenység beindítását, esetlegesen az újrahasznosítható hulladék továbbértékesítését.

209


Célok Az intézkedés célja a hulladékelhelyezés korszerű, a jogszabályoknak megfelelő feltételeinek kialakítása, ezáltal a természeti környezet védelme. Közvetlen célok: a Rinyamenti kistérség összes településének csatlakoztatása a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programhoz; a szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtése a kistérségben, a folyamat népszerűsítése; az illegális és veszélyes hulladéklerakás visszaszorítása. Leírás A kistérség 15 települése csatlakozott a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programhoz, amely a Dél-dunántúli régió 295 településén az EU előírásoknak megfelelően tervezi gyűjteni és kezelni a szilárd hulladékot. A többi 3 település (Szabás, Kutas, Kisbajom) a Kaposmenti hulladékgazdálkodási programhoz kíván csatlakozni.

A

Mecsek-Dráva

hulladékgazdálkodási

program

részletes

tervelőkészítése 2006-ban megtörténik és esély van a program 2008-ig történő teljes körű megvalósítására. A Kaposmenti hulladékgazdálkodási program előkészítettsége ennél jóval gyengébb. A program előkészítettségi szintje és a gyorsabb megvalósulás esélye, valamint a kistérség egységes fellépésében rejlő előnyök alapján egyaránt javasolt, hogy a fennmaradó 3 település is csatlakozzon a MecsekDráva hulladékgazdálkodási programhoz. A szelektív gyűjtés kiszélesítésének alapja a hatékony kommunikáció, népszerűsítés. Ennek érdekében ajánlott az önkormányzatok és civil szervezetek összefogásában szervezett

fórumok

létrehozása.

Az

illegális-,

veszélyes

hulladéklerakás

visszaszorításának alapeleme a fentiek maradéktalan megvalósítása.

210


Kedvezményezettek A Rinyamenti kistérség települési önkormányzatai.

211


3.2.7. intézkedés: Helyi igényekre alapozott vezetékes földgáz-szolgáltatás bővítése Indoklás A vezetékes gázellátás az a terület az elmúlt években, ahol a leginkább látványos fejlődés történt Somogy megyében. Míg a rendszerváltás idején még 13 db, addig 2003-ban már

171 db település (a somogy megyei települések 69,8%-a)

rendelkezett gázhálózattal. A Rinyamenti kistérségben is a 90-es években élénkült meg a fejlesztés. Nagyatád város gázprogramja az 1970-ben üzembe helyezett Eperjesi úti gázfogadó állomás elkészültével indult meg. A város gázenergia igénye a babócsai és a nagykanizsai távvezetékéről hosszútávon kielégíthető. 2003-ra - a kivadári városrész kivételével teljes körű a városi rendszer, a vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások aránya 87%. A kistérség településeinek gázellátását az E.ON Hungária Rt. tulajdonában lévő KÖGÁZ Rt. biztosítja. A kistérség 10 települése bekötésre került a vezetékes gázhálózatba. Előkészítés alatt áll Görgeteg gázellátása. A kistérség további hét, elsősorban kis települése (Bakháza, Bolhás, Kaszó, Nagykorpád, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Szabás) azonban változatlanul nem élvezheti a gázszolgáltatás előnyeit. A Rinyamenti kistérség vezetékes gázellátottságát az alábbi táblázat mutatja (KSH, 2003):

Rinyamenti


kistérség Közüzemi gázhálózatba

54,9

67,1

55,5

bekapcsolt háztartások (%) Mint látható, a kistérség gázellátottsága elmarad a megyei átlagtól, a megyei középmezőnyben foglal helyet. Ez egyrészt a vezetékes gázellátásból kimaradt 212


települések magas számával, másrészt a településeken belüli alacsony bekötési aránnyal magyarázható. Célok Az intézkedés célja a vezetékes gázhálózatnak a költséghatékonyság elve mentén történő bővítése a kistérségben, ezáltal a lakosság életminőségének és a vállalkozások működési körülményeinek javítása. Leírás A vezetékes gázhálózat bővítésének szakszerű megalapozásához elengedhetetlen egy megvalósíthatósági tanulmány készítése. Ez hivatott meghatározni a vezetékes gázellátásba bekapcsolni javasolt további települések körét, valamint a gázbekötés javasolt költségmegosztását az önkormányzatok és a lakosság között. Ennek alapján történhet meg igény és indokoltsági alapon a kistérség további nyolc településén a vezetékes gázellátás kiépítése. A vezetékes gázellátásba bekapcsolt településeken növelni javasolt a bekötött háztartások arányát. Ennek érdekében szükséges az önkormányzatok törekvése a lakosság költségviselésének csökkentésére, illetve a teljes körű információnyújtás, melyhez elengedhetetlen a gázellátó szolgáltató bevonása. Kedvezményezettek A Rinyamenti kistérség települési önkormányzatai és a települések lakossága.

213


3.3. prioritás: Természeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása 3.3.1. intézkedés: Erdős és vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok, élőlények megóvása Indoklás A kistérségben jelentősebb vízfolyást a Rinya folyó képez, átlagosan 50 m 3/s vízhozamával. Környezetében több mint 50 tó található. Ezek jelentős része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi - őslápos – tó, a Baláta. A nagyatádi kistérség területének több mint egyharmadát (33,6%) borítja erdő. Az erdők részben az erdőművelésnek megfelelően megőrizték jellegüket. Jelentős részük

gazdasági

erdő,

azonban

akad

településvédelmi,

természetvédelmi,

tájvédelmi erdő, Nagyatád mellett pedig parkerdő is. Az erdőterületek nagyságának megfelelően gazdag az állatvilág is. Jelentős a szarvas, őz és a vaddisznó állomány. Sok a vadvízi szárnyas, elszaporodott a vidra. A róka mellett megtalálható a borz és a környezetvédelmi szempontok szerint barátságosabb mezőgazdasági művelésnek köszönhetően nagy a vadszárnyasok darabszáma. A lápos vidékeken a fűz a jellemző fafajta és jelentős a nádasok területe is. A réteken és zsombékos részeken megmaradt a természetes növényösszetétel. A Baláta tó környéke, mint természetvédelmi terület, egy 3 négyzetkilométeres ősi láp, mely a Dél-Dunántúl legnagyobb lápterülete, ahol sajátos hűvös mikroklíma alakult ki a homokos területen. Ennek eredményeként találhatóak itt olyan állatfajok, mint a keresztes vipera fekete színváltozata illetve a boszniai vipera. A terület sajátságos növényvilágát gazdagítja az Aldrovanda vesiculosa rovarfogó növény.

214


Célok Az intézkedés célja a Rinyamenti kistérség természetes élőhelyeinek megóvása és rekonstrukciója. Ennek keretében cél a természetes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása, az őshonos és ritka fajok fokozott védelme, a mikroklíma feltételeinek védelme. Leírás Az erdősült területek jelentős része a Kaszó Erdőgazdaság Rt. és a SEFAG Rt. tulajdonában

áll,

így

a

természetvédelmi

szempontból

értékes

élőhelyek

rekonstrukciójára, szakszerű erdőtelepítésekre a gazdasági társaságok bevonásával lehet a legnagyobb esély. A biodiverzitás egyensúlyának létrehozása és fenntartása érdekében elengedhetetlen a vadászok beavatkozása, mely hasznossága mellett bevételi forrásként jelenhet meg mind a társaság, mind a falusi és vadászturizmus szegmensében. Az elmúlt gazdasági éra kedvezőtlen erdőgazdálkodásának eredményeképp több helyen van szükség komplex, a természetvédelmi, gazdasági és turisztikai szempontokat egyaránt figyelembe vevő tájrehabilitációra. A Baláta tó környékén a jelenlegi állapot stabilizálása és fenntartása érdekében biztosítani kell a terület vízellátását, a homokos környezet érintetlenségét, melyet eleve segít védettsége, azonban jelentős szerepet kell, hogy kapjanak ebben a munkában a kistérség civil szervezetei (növény- és állatvédő-, megfigyelő szervezetek). Hasonló támogató fellépés szükséges a nagy természeti értéket (fajtagazdagság, Európa legnagyobb vidraállománya) képviselő Petesmalom-Vidrapark mellett.

215


Kedvezményezettek A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, az érintett gazdasági társaságok és az érintett települési önkormányzatok.

216

A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja

Recommend Documents