Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve

Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013

Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

1


Készítette: Mátyus Valéria Közoktatási szakértı (Szakért. Ig. száma: 006953-02) Szakályné Pintér Mária igazgató (Helyi szakértı) Farkasné Csikós Erika fıtanácsos (Helyi szakértı) Kovácsevicsné Tóth Marianna (Szakért. Ig. száma: 002692-02) Egyed Árpád Irodavezetı Tuléziné Cseh Hajnalka Intézményi referens

Készült: 2007. december


2


HELYZETFELTÁRÁS ...............................................................................................................................5 I. ALAPVETİ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK...........................5 1.1. A RINYAMENTI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI ............................................... 5 1.2. TERMÉSZETI JELLEMZİK .................................................................................... 5 1.3. DEMOGRÁFIAI JELLEMZİK .................................................................................. 6 1.4. A RINYAMENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI .................................................. 9 1.5. A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYAI........................... 11 I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN.................................................................14 2.1 A BÖLCSİDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZİI A KISTÉRSÉGBEN ..................... 14 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben............... 14 2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele ......................... 16 2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek.......................................................... 17 2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ..................................... 25 2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak ..................................................... 25 2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai ........................................................ 26 2.1.7. Programkínálat....................................................................................... 29 2.2. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÉPZÉSI KOLLÉGIUMI FELADATELLÁTÁS A KISTÉRSÉGBEN ............................................................................................... 32 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei ................................. 32 2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele............................................................. 35 2.2.3. Intézményi létszámok ............................................................................ 37 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban ........ 39 2.3. A FELADATELLÁTÁS FIZIKAI JELLEMZİI ................................................................ 45 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság....................................... 45 2.3.2. Alkalmazottak ........................................................................................ 45 2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai ............................................. 49 2.3.4. Programkínálat....................................................................................... 51 2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................. 57 2.4. SZAKSZOLGÁLATOK .......................................................................................... 59 2.5. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................... 62 2.6. SZÜKSÉGLETEK: FENNTARTÓI, SZÜLİI, TANULÓI IGÉNYEK ÉS ELÉGEDETTSÉG A KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN. ............................................. 64 III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE ........................................................69 3.1. EREDMÉNYESSÉG AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK TÜKRÉBEN ......................... 69 3.1.1. Olvasás, szövegértés ............................................................................. 69 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás ......................................................... 71 3.1.3. A hozott (családi) érték index ................................................................. 72 3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés) ....... 73 3.2. EREDMÉNYESSÉG A VERSENYEK TÜKRÉBEN .......................................................... 74 3.3. EREDMÉNYESSÉG A TOVÁBBTANULÁSI ADATOK TÜKRÉBEN ....................................... 76 3.3.1. Gimnázium ............................................................................................. 76 3.3.2. Szakképzı iskola ................................................................................... 77 3.3.3. Kollégiumi ellátás ................................................................................... 79 3.3.4. Szakiskola.............................................................................................. 79 3.4. EREDMÉNYESSÉG AZ ÉRETTSÉGIN ...................................................................... 79 3.4.1. Gimnázium ............................................................................................. 79 3.4.2. Szakképzı iskola ................................................................................... 80 3.4.3. Felsıoktatás........................................................................................... 80


3


IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI ..........................................................81 4.1. A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSA .............................................................................. 4.2. A CÉLOK ........................................................................................................ 4.3. A FEJLESZTÉSI CÉLÚ BEAVATKOZÁSOK ................................................................ 4.4. A BEAVATKOZÁSOK KAPCSOLÓDÁSA A HUMÁN SFP-HEZ ÉS A RÉGIÓS KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ .............................................................................

85 86 90 93

V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 ...........................................................................95 5.1. KERETFELTÉTELEK .......................................................................................... 95 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények............................................................. 95

5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia .................................................. 95 5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban .................... 99 5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP) ...... 103 5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV) ................................................................................................................. 106 5.1.2. Fejlesztési források körvonalai ............................................................ 109

5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai................................................................. 109 5.1.2.2. Megyei és egyéb források......................................................................... 111 5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek.................................................................. 115 5.2. SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN ..............................................................116 5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban ........................ 116 5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban........................................................... 119 5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás....................................................................................... 128 5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására..................................................................................... 131 5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára ....................................... 137 5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára .................. 137 5.3. ÉPÍTMÉNYI ÉS MŐSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŐVEK ........................139 5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések .......................................................... 139 Nagyatád........................................................................................................ 139 5.3.2. Általános iskolai fejlesztések ............................................................... 142 5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések...................... 145 5.4. TERVEZİI ÁLLÁSFOGLALÁS, JAVASLATOK AZ INTÉZMÉNYSTRUKTÚRA ÉS A SZAKMAI FEJLESZTÉSEKRE VONATKOZÓAN ......................................................................148 5.5. NYOMON KÖVETÉS ..........................................................................................156 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................158 Ábrajegyzék ................................................................................................... 161 Forráslista: ..................................................................................................... 162


4


HELYZETFELTÁRÁS I. ALAPVETİ GAZDASÁGI, MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK

TÁRSADALMI

ÉS

1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai

A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. Területe 647,07 km2, a megye területének 10,7%-a. A kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17 községben 28.164 ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fı/km2-es népsőrőség azt jelzi, hogy a térség a megyei átlagnál is ritkábban lakott.

1.2. Természeti jellemzık A kistérség területe földrajzilag a Dunántúlidombság, ezen belül a Belsı-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemzı a síkvidéki jelleg, amelyet ÉD-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá. A kistérség jelentısebb vízfolyása a Rinya patak és ágai. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentıs része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó ıslápos -, a Baláta. A régió településeinek mőszaki infrastrukturális ellátottsága vegyes képet mutat. A régióközpont, Nagyatád, valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van. A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás megoldott, folyamatban van a teljes körő szennyvízhálózat és a gázellátás kialakítása.


5


Az alsóbbrendő úthálózat minıségi állapota igen rossz, közlekedésbiztonsági szempontból sok a pótolni való. A fejlesztésekre, hálózatbıvítésre szánt közpénzekbıl a nagyobb részt inkább a felújításra, korszerősítésre kell fordítani a kistérség szinte valamennyi útján. A fejlesztési elképzelések között szerepel a 68-as fıút felújítása a városokat elkerülı szakaszokkal, amely közlekedési szempontból jelentıs elırelépést jelentene a kistérség számára. A térség jelentıs felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentısebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon mőködik, amely a gyógyfürdıt, illetve a városi termál-és strandfürdıt látja el termálvízzel. A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek közül legjelentısebb a Baláta tó és környéke. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú Rinyaszentkirályi erdı, melynek a madárvilága és fészkelı-helyei értékesek. A vadon élı állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott.

1.3. Demográfiai jellemzık A kistérség egyközpontú, a térség térszervezı ereje egyértelmően Nagyatád. A várost is érintı tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erısen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (fıleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfőzıdnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as fıút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi, Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál. A

térség

településrendszerében

az

alábbi

településtípusok különíthetık el: •

A

kistérségben

egyetlen

város

található,

Nagyatád; •

1000 fı feletti nagyközségek, melyek területi


6


helyzetük

és

településhálózatban

betöltött

szerepük

alapján

mikrotérségi

központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas; •

További, 1000 fı feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg;

•

Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fı alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg,

Szabás,

Nagykorpád,

Rinyaszentkirály,

Bakháza,

illetve

500

Rinyabesenyı,

fı

alatti

Kaszó.

Bolhás,

Ezen

Kisbajom,

falvakban

élık

életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezıtlenné válásával számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövıben is számítani kell. 1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Változás 2000-2007 között fı +/-

Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany

257 254 253 686 705 707 509 501 506 1192 1198 1227 862 864 859 147 150 154 465 468 466 1620 1583 1569 2241 2241 2221 12517 12399 12288 653 637 649 944 931 932 267 265 255 449 453 445 2742 2734 2752 1837 1848 1845 619 605 603 1297 1274 1296

253 708 506 1217 860 154 447 1557 2223 12335 652 936 255 440 2754 1846 605 1299

252 701 494 1195 829 151 460 1557 2207 12159 628 942 249 440 2743 1812 606 1303

238 709 495 1206 831 149 457 1551 2166 12072 614 939 245 429 2734 1788 603 1290

218 217 - 40 698 677 -9 506 492 - 17 1188 1188 -4 846 837 - 25 149 148 + 1 456 436 - 29 1563 1534 - 86 2146 2146 - 95 - 613 12001 11904 605 613 - 40 947 941 -3 224 211 - 56 436 436 - 13 2741 2751 + 9 1776 1754 - 83 613 613 -6 1273 1266 - 31

Σ

29304 29110 29027

29041

28476

28278

28168

28164

- 1140

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007


7


A kistérség népessége 2000-2007 29400 29200 29000 28800 28600 28400 28200 28000 27800 27600 27400 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007

A lakósság korcsoportonkénti változásait vizsgálva elég hektikus jellemzıket láthatunk. Az elmúlt években a kistérség népesség alakulásának megfelelıen itt is egy lassú csökkenés figyelhetı meg. Enyhe növekedés illetve stagnálás, csak a 15-18 éves, a 41-60 éves és a 60 év feletti korosztály esetében regisztrálható. A közoktatás szempontjából semmi kép nem kedvezı, hogy az iskolás korosztályoknál folyamatos csökkenés a jellemzı. Ugyanakkor jól tükrözik az adatok az idısebb korosztály növekedését a kistérségben, ami ugyancsak az iskoláskorúak további csökkenését vetíti elıre.


8


A lakósság korcsoport szerinti változása 2003-2007 10000 8000 6000 4000 2000 0

0-6 évesek

7-14 évesek

15-18 évesek 19-40 évesek 41-60 évesek 60-... évesek

2003

1654

2643

1276

8447

7401

4922

2004

1699

2777

1394

9063

7743

5246

2005

1675

2641

1458

8940

7858

5235

2006

1629

2486

1478

8760

7933

5252

2007

1478

2314

1505

8623

7928

5194

2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007 Forrás: Saját adatgyőjtés (népesség nyilvántartás adatai)

1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai

Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A gazdaság fejlettsége – a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális viszonyok ellenére – közepes. Az ipari munkás múltból eredı magatartásformák miatt alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján – kooperációjával is számolva – jelentıs feldolgozóipari fejlıdésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem kimondottan korszerő, viszont sokszínő. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak, a földmővelésé valamivel gyengébbek, erdıben és vadban gazdag a vidék. A Rinyamenti kistérség a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemzı. Az egyéni, illetve társas vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas vállalkozások több mint felében 1-9 fıt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott. Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerı bevonása nélkül mőködik, csupán 20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott.


9


A kistérségben mőködı cégek 18%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari vállalkozások részaránya a kistérségben 20%. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedı. Nagyatádon 150 termelı, kereskedı, és szolgáltató cég mőködik. A legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely ~1400 embernek ad munkát. A városban mőködı cégek közül a legjelentısebbek a Coats Hungary Ltd., amely varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik, a szerszámgyártással foglalkozó Büttner Kft., a mirelit tésztát készítı D-Back Kft., és az Industrie Elektrik Kft., amely kábelszerelési munkákat végez. Továbbá több építıipari vállalkozás. Számottevı vállalkozást a települések közül Segesden, Lábodon, Görgetegen, Somogyszobon, illetve Szabáson találunk.


10


1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai

A kilencvenes évek elején, a városban mőködı nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentıs létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy elsı ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezıgazdasági termelıszövetkezeti csıdök és felszámolási eljárások is kedvezıtlenül érintették. Rövid idı alatt megszőnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelı struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségőek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezıgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ı elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Az elmúlt években a helyzet alapvetıen nem változott. A térség mélyponton lévı foglalkoztatási helyzete változatlan, sıt romlik. A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és Görgeteg vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezıbb a munkanélküliségi helyzet Nagyatád városban, ahol 9% közelében van a ráta. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezıtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fı tartós munkanélküli.


11


2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása Munkavál Gazdaságil Regisztrált munkanélküliek december 31.-én laló korú ag aktív korú népesség 2000 2001 2002 2003 2004 2005 népesség Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Kistérség Össz:

140 379 319 691 490 106 266 971 1 359 7 825 381 575 162 244 1 495 1 119 366 742

90 225 231 482 371 67 171 718 970 5 278 247 372 71 170 930 725 242 544

17 630

11 904

08.2 0.-án 2006

2007

22 68 48 110 59 12 74 107 196 571 66 86 46 57 110 101 62 104

28 68 33 106 62 9 75 114 206 542 65 111 45 63 128 113 61 102

29 74 61 134 75 13 82 118 178 632 75 96 37 68 125 135 56 101

30 91 60 128 80 16 66 124 198 593 84 113 48 62 131 129 74 125

34 96 62 152 78 16 112 161 231 683 90 128 57 74 192 172 94 129

28 111 58 161 89 16 99 152 248 718 92 125 52 79 195 166 87 135

32 105 78 162 86 14 95 154 255 688 98 133 52 82 170 177 85 161

25 107 51 173 79 12 86 140 227 662 89 109 36 82 182 170 91 147

1 899

1 931

2 089

2 152

2 561

2 611

2 627

2 468

Forrás: DDRMK Nagyatádi Kirendeltsége

A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása (fı) 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása

Forrás: DDRMK Nagyatádi kirendeltség – saját szerkesztés


12


A magas munkanélküliség egyik fı oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési

lehetıségeket

jelentıs

mértékben

befolyásolja

a

munkanélküliek

képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen. Megközelítıleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel rendelkezık, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelı, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsıfokú végzettségőek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra lenne szükség az iskolai és felnıttképzések szerkezetében egyaránt. A települések véleménye szerint a lakósság alacsonyan, illetve átlagosan képzett. Azokon a településeken ahol a romák száma jelentısebb ott kedvezıtlenebbnek ítélik a helyzetet.


13


I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN 2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben 2.1.1. A bölcsıdei kistérségben

és

óvodai

feladatellátás

jellemzıi

a

A társulás a bölcsıdei ellátást az által fenntartott szociális intézmény szervezetén belül biztosítja a kistérség valamennyi településére kiterjedıen. A kistérség központjában lévı intézmény férıhelyeinek száma 50 fı. A vidékrıl bejáró gyermekek száma jelenleg 10 fı. Az intézmény kihasználtsága megfelelınek minısíthetı, általában 86-90 %-os. Az intézmény infrastruktúrája elavult korszerőtlen. Külön9sen igaz ez a főtési rendszerére. Mielıbbi felújítása korszerősítése szükséges. A kistérségben az óvodai ellátás az önkormányzatok által önállóan és intézményi társulások fenntartásában mőködı óvodákban zajlik. Jelenleg két településen nem mőködik óvoda, Bakházán és Kaszóban. Önálló önkormányzatok által fenntartott óvodai intézmény öt településen van a kistérségben. Segesden két épületben, jó felszereltség és jó kapacitás kihasználással mőködik, négy csoportban az ellátás. Szabáson egy kis létszámú intézmény mőködik. Korszerősítésre vár az ingatlan. Nagykorpádon is egy kis egycsoportos intézmény mőködik, elfogadható körülmények között javuló kapacitás kihasználással. Rinyabesenyın egy etnikai intézmény mőködik, egyre csökkenı létszámmal. Az intézménybe csak hátrányos helyzető roma gyermek jár. Elhelyezés körülményei megfelelıek. Lábod településen kifejezetten óvodának épített intézményben zajlik az ellátás. Az intézmény kihasználtsága, felszereltsége, és állapota megfelelı, fejlesztést igényel.


14


Intézményfenntartó társulásban szervezik az ellátást Görgeteg és Rinyaszentkirály településeken. Rinyaszentkirályi óvoda tagóvodaként mőködik. Görgetegen nagyon sok a hátrányos helyzető gyermek. Az intézmények állapota megfelelınek tekinthetık. Az egyik legrégebbi társulás a Háromfa-Bakháza szeptembertıl Tarany településsel bıvült, és Tarany székhellyel mőködik. Intézmény Taranyban és Háromfán van, azonban a háromfai intézmény csak telephely és nem tagintézmény. Bolhás 2006-ban társult Somogyszob és Kaszó intézményfenntartó társulásához. Így a Bolháson a nagyon

gyenge

tagintézménnyé somogyszobi

kihasználtság válásával

mőködı

megmaradhatott.

székhelyintézmény

felújítása

óvoda A most

fejezıdött be. Ugyancsak 2006-óta mőködik Ötvöskónyi és Beleg intézményi társulása az óvodai ellátásra. Ez az együttmőködés azért furcsa, mert az iskola tekintetében Beleg Kutassal társult, Ötvöskónyi pedig Nagyatáddal. Viszont mindkét település Segesddel van körjegyzıségben. Belegben lévı óvoda tagintézmény. Az intézmények felszereltsége, kihasználtsága megfelelı. Ez év szeptemberétıl új társulásként mőködik a Kutas – Kisbajom intézményi társulás. A kisbajomi óvoda tagintézményként mőködik. A települések az iskola fenntartására is társultak. Az intézmények felszereltsége megfelelı, infrastrukturálisan fejlesztendı. Nagyatád az óvodák tekintetében speciális helyzetben van. Ugyanis az óvodáját az általános iskolákkal és a zeneiskolájával ez év júliusától egy intézménybe szervezte. Az intézmény fenntartója pedig Nagyatád – Ötvöskónyi és Bolhás önkormányzatai. Így az óvoda intézményfenntartásba került. Ötvöskónyinak és Bolhásnak azonban mással van társulása az óvodája fenntartására. Nagyatádon jelenleg 6 óvodai telephely van. Az egyes intézmények állapota változatos képet mutat. Általában jól felszereltek. Néhány intézményrész esetében fejlesztés szükséges.


15


2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele A kistérségre jellemzı, hogy az óvodai ellátást a szülık helyben vagy a társult településen veszik igénybe a megállapodásuk szerint. A más településre járó óvodások aránya a 2007-es adatok szerint ~ 3%. A bejárást a szülık nagyobb része egyénileg, néhányan iskolabusszal, egy-két esetben tömegközlekedéssel oldják meg. Jellemzıen olyan településekrıl járnak be gyerekek, ahol nincs óvoda. Háromfára Bakházáról, Somogyszobra Kaszóból és Darvasról. Háromfán a gyermekek létszámához viszonyítva a legnagyobb a bejárók aránya: 12%-os. A kistérség körzethatárain belül nincsenek nagy távolságok néhány kilométer választja el egymástól a településeket. Az óvodába bejáró gyermekek minimum 2 és maximum 15 km-t utaznak. Mindössze két kis faluban nincs óvoda, Bakházán és a pár száz lakosú Kaszón. Bakházáról a közeli háromfai óvodába viszik a szülık gyermekeiket. Kaszóban a vizsgált idıszakban nem volt és jelenleg sincs óvodáskorú gyermek. Rinyaszetkirályba, Taranyba és Háromfára is van bejáró gyermek, hiszen ıket a Görgetegrıl, Nagyatádról és Ötvöskónyiból dolgozni kijáró (pedagógus) szülık viszik ki magukkal az ottani óvodába a gyerekeket. Ugyancsak a fenti esethez hasonlóan szülıi munkahelyek miatt járnak óvodába, Nagyatádról – Somogyszobra. Jelentıs számmal járnak be gyerekek a térségközpont Nagyatád óvodáiba. Jelenleg ez 18 fı, mely az összlétszámhoz viszonyítva 5%. Van olyan település, amelynek van óvodája, (Szabás, Somogyszob, Ötvöskónyi, Lábod, Tarany, Háromfa, Segesd) de a szülık Nagyatád város óvodai ellátását veszik igénybe. Ennek alapvetı oka a vidékrıl munkahelyére bejáró szülık számára elınyös intézményi ellátás. A bejáró szülık számára egyszerőbb az itteni intézményekbe elhelyezni gyermekeiket, hiszen így reggel viszik magukkal az óvodába, délután a munkaidı lejártával pedig együtt mennek haza a városból. Általában ezeknek a gyermekeknek az életkori sajátosságainak megfelelı utaztatás biztosított.


16


3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya

Más településrıl bejáró gyermekek száma az óvodákban 2005 Háromfa

6

Kutas

2

2006

Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva (%)

2007 6

2005

2006

2007

4

14,2

14,2

11,7

1

0

3,2

1,9

0

19

24

18

5,1

6,76

5,3

Rinyaszentkirály

1

1

1

5

6

5

Somogyszob

1

3

2

2,9

9,6

5,7

Tarany

2

1

1

4,3

2,1

2,1

31

36

23

5,3

6,6

7,0

Nagyatád

Össz. bejáró:

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek

A kistérségben az óvodáskorú gyermekek összlétszámát tekintve csökkenés figyelhetı meg, az elızı két évben 68 fıvel lett kevesebb az óvodások száma. Az óvodák alapító okiratában rögzített maximális gyermek létszámához viszonyítva a kapacitás kihasználtság többségében meghaladja a 80%-ot. Kivéve Bolhás, Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob községekben. Azonban az intézményeket egymáshoz viszonyítani nehéz a megadott kihasználtsági mutató alapján, mert településenként eltérı az alapító okiratban megjelölt férıhelyek száma. (25-30 fı csoportonként) (Lásd a 1. sz. melléklet) A kistérségben az átlagos csoportlétszám ~22 fı. A bolhási óvoda létszáma volt a kevesebb 11 fı, ezért ık 2006-tól a Somogyszobi intézmény tagóvodájaként mőködnek. Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob óvodáinak az átlaglétszáma az idei évben 20 fı alatt van.


17


Az óvodát fenntartó önkormányzatok látva a gyermek létszám alakulását intézményeikben, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább.

Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között

mőködnek tovább Ötvöskónyi és Beleg község óvodái. A tagóvodai szervezıdést látták elınyösnek Somogyszob – Bolhás, Görgeteg – Rinyaszentkirály, Kutas – Kisbajom önkormányzatai. Háromfán az óvoda telephelye lett a Taranyban létrehozott nevelésioktatási intézménynek. Nagyatádon az Egyesített Óvoda intézménye, mely összesen 14 csoporttal mőködött 6 telephelyen, integrálódott a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe az eddigi szervezeti struktúráját megtartva. A városszélén két egy csoportos és egy 2 csoportos, a város középpontjában egy 2 csoportos és két 4 csoportos intézményegységrész mőködtetésével biztosítják az óvodai nevelés ellátását. A települések nagysága meghatározza az óvodai csoportok számát. Kilenc településen 1 csoportos, 7 helyen 2 csoportos és egy községben 3 csoportos óvoda mőködik. Négy csoportot csak 3 vidéki óvoda indított. A kistérség egy csoportos óvodáinak mindegyikében vegyes csoportokat szerveznek az életkorok megoszlása miatt. A vegyes életkorú csoportokban a 3 évestıl a 67 évesig együtt nevelkednek az óvodások. Az ilyen összetételő csoportokban gazdagabb lehetıség kínálkozik a szocializáció fejlesztésére, a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakítására. A mindennapi együttélés folyamán természetessé válik a kisebbek segítése, az udvariasság, az önfeláldozás megnyilvánulása, a másokhoz való alkalmazkodóképesség fejlıdése. Az ilyen csoportokba járó gyermekek nem kényszerülnek az óvodai élet során csoportváltásra, folyamatosan nevelkednek tovább ugyanabban a közösségben. Tiszta csoportok indítása a 3 illetve 4 csoportos óvodákban történt, ezzel választási lehetıséget biztosítva a szülık számára. Az ilyen szervezéső csoportokban az azonos korosztályú gyermekek mérik össze képességeiket, a nevelıknek nagyobb lehetıség kínálkozik a differenciálásra. 4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek:

Település

Intézmény neve

Csoportok száma

Ötvöskónyi

Szivárvány Óvoda Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása

2

Beleg

1

Somogyszob

Somogyszob Község


2

18


Bolhás /Somogyszob

Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája

1

Görgeteg

Általános Iskola és Óvoda

2

Rinyaszentkirály

Napköziotthonos Óvoda

1

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

2

Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája

3

tagóvodája/

/Görgeteg tagóvodája/ Tarany Háromfa /Taranyi Óvoda telephelye/ Kutas Kisbajom /Kutas

2

1

tagóvodája/ Lábod

Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája

4

Nagyatád

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat

14

Nagykorpád

Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda

1

Rinyabesenyı

Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda

1

Segesd

IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda

4

Szabás

Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája

1

Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok és az intézmények által szolgáltatott adatokból

Sajátos nevelési igényő gyermekek Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény valamit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításai is kiemelten foglakozik a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekekkel. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

19


Egyre jobban nı a sajátos nevelési igényő gyermekek száma kistérségünk nevelési intézményeiben is. A növekedés oka a törvényi szabályozás egyre erıteljesebb megjelenése, az egyre kiterjedtebb körben végzett vizsgálatok, a pontosabb diagnózisok megállapítása. Nevelıink is felismerték, hogy fontos, hogy az életkori sajátosságoktól eltérı viselkedési, fejlıdési problémákat minél korábbi életszakaszban kiszőrjék, és fejlesztésükre mielıbb legyen

lehetıség, még az iskoláskor beállta elıtt. Az óvodai

intézményeink pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a problémák kiszőrésére, ha szükséges a megfelelı fejlesztési forma biztosítására. Mindezzel kapcsolatos nevelési céljaikat a Helyi Nevelési Programjaikban rögzítették. A sajátos nevelési igényő gyermekek számára - akik vizsgálatát Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek el - a szükséges fejlesztést biztosítani igyekeznek. A 3-6 éves korban leggyakoribb problémát a hangképzés nehézsége, a beszéd tisztasága jelenti. Logopédus szakellátás kistérség szinten szervezett. A sajátos nevelési igényő óvodáskorú gyermekek közül az organikus okra visszavezethetı problémával küzdık (látászavar, mozgásban akadályozottság, egyéb fejlıdési rendellenesség) ellátásának segítését megfelelı egészségügyi utazó szakember tanácsai alapján végzik. A következı táblázat jól szemlélteti, hogy térségünkben az utóbbi 3 évben nıtt a sajátos igényő gyermekek és az intézmények száma. 5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma

2005

2006

2007

Óvodák száma/SNI-s gyermek

4

8

10

SNI-s gyermekek száma

14

13

24

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben

Intézmények

Óvodás gyermekek létszáma

Sajátos nevelési igényő óvodások száma (fı)

(fı)

Sajátos nevelési igényő óvodások aránya (%)

2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 Bolhás

14

13

11

0

0

0

0

0

0

Beleg

36

30

26

0

1

3

0

3,3

11,5


20


Görgeteg

54

42

47

0

0

2

0

0

4,2

Háromfa

42

42

34

0

0

0

0

0

0

Kisbajom

22

22

21

0

0

0

0

0

0

Kutas

61

51

50

0

0

0

0

0

0

Lábod

73

78

71

2

1

1

2,7

1,2

1,4

Cs

102

97

92

0

0

2

0

0

2,1

Gy

85

97

101

0

0

1

0

0

0,9

Ny

53

50

43

0

1

0

0

2

0

N

54

43

47

0

1

1

0

2,3

2,1

H

32

28

28

0

0

0

0

0

0

Sz

46

40

30

6

3

1

13

7,5

3,3

Nagykorpád

16

20

24

0

0

3

0

0

12,5

Ötvöskónyi

41

45

46

5

3

6

12,1

6,6

13

Rinyabesenyı

20

15

13

0

0

0

0

0

0

Rinyaszentkirály

20

18

21

0

0

0

0

0

0

Segesd

95

97

94

0

0

0

0

0

0

Somogyszob

34

31

35

0

2

3

0

6,4

8,5

Szabás

25

26

25

1

1

3,8

4

Tarany

46

45

44

1

1

1

2,1

2,2

2,2

Összesen:

971

930

903

14

14

25

1,4

1,5

2,7

Nagyatád


A fenti táblázat adatai alapján látszik, hogy Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban magas a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az összlétszámhoz viszonyítva.


21


Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya A Kt. 121.§ (1) bekezdés 14. pontja határozza meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmát. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátásának biztosításában, a rájuk vonatkozó jogszabályok betartásában, az ıket megilletı kedvezményeket illetıen nagy felelıssége van az intézményeknek

7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya

2005

2006

2007

Óvodák száma/HH-s gyermekek

13

13

14

HH-s gyermekek száma

426

333

359



22


8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya

Óvodás

Intézmények

gyermekek létszáma

Hátrányos helyzető óvodások száma

Hátrányos helyzető óvodások aránya

Halmozottan hátrányos helyzető óvodások (2007)

2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma

aránya

Bolhás

14

13

11

13

9

8

92,8 69,2 72,7

2

18,1

Beleg

36

30

26

19

16

0

52,7 53,3

17

65,3

Görgeteg

54

42

47

46

34

41

85,1 80,9 87,2

29

61,7

Háromfa

42

42

34

27

21

21

64,2

50

61,7

12

35,2

Kisbajom

22

22

21

0

0

20

0

0

95,2

8

38

Kutas

61

51

50

47

23

37

77

45

74

20

40

Lábod

73

78

71

25

21

30

34,2 26,9 42,2

30

42,2

Cs

102

97

92

23

10

8

22,5 10,3

8,7

0

0

Gy

85

97

101

29

13

24

34,1 13,4 23,7

4

3,9

Ny

53

50

43

15

16

11

28,3

32

25,5

1

2,3

N

54

43

47

9

3

1

16,6

6,9

2,1

0

0

H

32

28

28

22

12

15

68,7 42,8 53,5

7

25

Sz

46

40

30

15

24

3

32,6

60

10

0

0

Nagykorpád

16

20

24

0

0

19

0

0

79,1

15

62,5

Ötvöskónyi

41

45

46

31

31

2

75,6 68,8

4,3

25

54,3

Rinyabesenyı

20

15

13

20

15

13

100

100

100

10

76,9

Rinyaszentkirály

20

18

21

19

17

20

95

94,4 95,2

13

61,9

Segesd

95

97

94

36

34

46

37,9

48,9

11

11,7

Somogyszob

34

31

35

18

19

25

52,9 61,2 71,4

4

11,4

46

45

44

12

15

15

26

33,3

4

9

946

904

878

426

333

359

45

36,8 40,8

212

24,1

Nagyatád

35

0

Szabás Tarany Összesen:

34



23


A kistérség óvodáiban a hátrányos óvodás gyermekek az utolsó három évet tekintve az összes óvodás számához viszonyítva 41% átlagosan. 9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya

Óvodáskorúak

Hátrányos

Halmozottan

Halmozottan hátrányos

összlétszáma

helyzető

hátrányos

helyzető óvodások aránya

óvodások

helyzető

létszáma

óvodások

Össz.

HH.-s gyerm.

létszáma

létszámhoz

számához

24%

59%

878

359

212


A kistérségben a halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya az összlétszámhoz viszonyítva 24 %. A halmozottan hátrányos gyermekek számához viszonyítva 59 %. Ez a rendkívül magas arány a szülık iskolai végzettségének hiányosságaira, szociális helyzetére utal. Ezen gyermekek között magas a roma származásúak száma. Ezeknek a gyermekeknek a nevelését a többi gyermekkel együtt integráltan végzik. A térség 5 településének óvodájában - Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály és Segesd - folyik integrált nevelési programnak megfelelı oktatás, mely után központi normatívát is igényelnek a települések. A bejáró óvodások összetételét tekintve az elmúlt 3 évben a bejáró óvodáskorúak átlagosan 30% a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermek. Jelentısebb számban a hátrányos helyzető gyermekek vannak a bejárók között. Ez azt jelzi, hogy a bejárók többsége az amúgy is hátrányos helyzető kistelepülésekrıl jár be az intézményekbe.

10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek

Nevelési év

Össz. bejáró

Hátrányos helyzető bejáró

2005

31

9

Halmozottan hátrányos helyzető bejáró

Sajátos nevelési igényő

-

1

bejáró

A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz


32 %

24


2006

36

8

-

1

25 %

2007

23

3

-

4

30 %


2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség Az óvodai infrastruktúra vegyes képet mutat. Az ellátásra használt épületek között sok a viszonylag régi építéső. A kifejezetten óvodai ellátás céljából épített intézmények száma kevés. Gyakoriak az átalakított épületek, az önkormányzatok folyamatos felújításokkal igyekeznek az óvodákat megfelelı állapotban tartani. Az épületek befogadó képessége megfelelı a csoportok befogadására. Tornaszoba csak pár intézményben található. Görgetegen, Nagyatád 5 intézményegység-részében. Somogyszobon a közeli iskola tornatermét használják. Fızıkonyhája van a bolhási, görgetegi, lábodi, egy nagyatádi, a nagykorpádi, rinyabesenyıi, a rinyaszentkirályi, a somogyszobi intézményeknek. Valamennyi további óvodának tálalókonyhája van. Étterem csak hét településen van, Belegben, Görgetegen, Nagyatádon

(1

intézményegység-

részben),

Nagykorpádon,

Rinyaszentkirályon,

Somogyszobon és Szabáson. Az intézmények felszereltsége mind minıségében mind mennyiségében elfogadható, de a folyamatos pótlások szükségesek. Sehol nem jeleznek csoportszoba bıvítési igényt. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.

2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak

Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi elıírásokhoz (Kt. 1.számú melléklet az 1993. évi törvényhez) és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi elıírásoknak. Minden településen egy csoportra két pedagógus jut. Lábodon és Nagyatádon ennél is magasabb az óvónık száma. A kistérségben összesen 41 óvodai csoportra 89 óvodapedagógus jut. Diplomával rendelkezik 82 fı, azaz az óvónık 92%-a. Középiskolai végzettséggel rendelkezik 7 fı, ami az összlétszámhoz viszonyítva 8%-ot jelent. Az alapdiploma mellett 22 fı rendelkezik kiegészítı diplomával, azaz


25


szakvizsgázott pedagógus. Pl.: közoktatás vezetı, fejlesztı pedagógus, gyógytestnevelı, óvodamenedzser. Az elızı két évben óvodában pedagógus elbocsátásra nem került sor. 2007. januárjában Nagyatádon egy kétcsoportos városszéli intézmény-egységben 1 csoport megszüntetésére került sor, az alacsony kihasználtság miatt. Ebbıl adódóan 2 fı létszámleépítését hajtották végre, melyet nyugdíjazással és feladat átszervezéssel oldottak meg. Így a kistérségben az óvónık száma 2-vel csökkent, számuk 2007-ben 87 fı. Szakmai végzettségük a feladatellátáshoz megfelelı. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendı kötelezı óraszáma heti 32 óra. A pedagógusok 2007-ben történt kötelezı óraszám emelése az óvónıket nem érintette. Ebbıl adódóan létszámleépítéssel nem kell számolniuk. Az óvópedagógusok munkáját a kistérség területén 40 dajka segíti.

2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai

A feladatellátás finanszírozását alapvetıen három forrásból biztosítják az önkormányzatok. A normatív állami támogatásokból, az intézmények saját bevételeibıl, valamint az önkormányzat saját pénzeszközeibıl. Általánosságból elmondható, hogy a normatív állami támogatásból a finanszírozás nem megoldható. Nem ritkán a normatívával azonos mértékő, vagy azt akár jelentısen is meghaladó saját források szükségesek a biztonságos intézményi mőködéshez. Ezt jól szemlélteti az alábbi ábra.


26


Óvodák összes mőködési kiadása és normatív támogatásának változása 2005-2007 250 000 000

2005 Összköltség 2005 Normatíva 2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva

200 000 000

150 000 000

100 000 000

50 000 000

Ta ra ny

Sz ab ás

d

og ys zo b So m

Se ge s

Ri ny ab es en yı

Ö tv ös kó ny i

Na gy ko rp ád

Na gy at ád

Lá bo d

Ku ta s

fa

sb aj om Ki

Há ro m

ör ge te g G

Be le g

0

4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egyes intézmények tekintetében rendkívül eltérıek a költségek. Ezek többnyire az egyes intézmények sajátos helyzetébıl következik, azonban esetenként származhat az intézményekre elszámolt idegen költségek elszámolási problematikájából is. (Pld. közétkeztetés) Az alábbi diagramon bemutatjuk az önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján az egy gyermekre jutó intézményi költségeket. Az intézmények többségénél szinte folyamatos költségnövekedés figyelhetı meg. Ezzel szemben három település tekintetében évenkénti csökkenés mutatkozik. (Szabás, Ötvöskónyi, Görgeteg)


27


Óvodák egy fı ellátott gyermekre jutó költségei Ft-ban

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı

2007

Ötvöskónyi

2006 2005

Nagykorpád

2004 Nagyatá d

2003

Lábod Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg Beleg

0

200 000

400 000

600 000

800 000

1 000 000

5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egy pedagógusra jutó költségeknél az adatok hasonló tendenciát mutatnak. Kisbajom esetében valószínőleg eltérített adatokról van szó.


28


Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı Ötvöskónyi

2007

Nagykorpád

2006 2005

Nagyatád

2004

Lábod

2003

Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg

16 000 000

14 000 000

12 000 000

10 000 000

8 000 000

6 000 000

4 000 000

2 000 000

0

Beleg

6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

2.1.7. Programkínálat A kistérség minden óvodája készített Helyi Nevelési Programot, melynek minden esetben az alappillérei a Közoktatási Törvény és az Óvodai Nevelés Alapprogramja voltak. A programokban általános célként fogalmazódik meg a 3-7 éves gyermekek nyugodt, élmény-gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó, harmonikus fejlıdésének elısegítése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével. Családias derős légkörben, a sokoldalú képességfejlesztéssel, a személyiség egészére irányuló fejlıdés biztosítása,


29


elısegítése, hogy az elért eredmények megalapozzák a sikeres iskolakezdést, az iskolára való alkalmasságot. 11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként

Település

Intézményi sajátosság

Tarkarét (Háromfa)

Óvoda

Mesevár (Tarany)

Óvoda

- etnikai program

IV. Béla Király Ált. Isk. Óvoda (Segesd) Micimackó (Kutas)

óvoda

Minden intézményben cél és feladat

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 47.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések. - Ezen kívül kiemelt feladatként jelölik meg:

- Kompetencia alapú óvodai nevelési program /HEFOP 3.1.3./ - Magyar nyelvő cigány kisebbségi nevelésre vonatkozó útmutatások

- gyermekközpontúságot - érzelmi nevelést - játékos formában történı élmények, ismeretek nyújtását - anyanyelvi fejlesztést - testi edzés, kultúrált mozgás fejlesztését

Napköziotthonos Óvoda (Kisbajom)

- hagyományırzést Kispipitér Napköziotthonos Óvoda (Szabás)

- helyi sajátosságok megırzését - identitástudat erısítését

Napköziotthonos Óvoda (Lábod)

- Integrált nevelés

- tevékenykedtetés által történı fejlesztést

Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda (Nagykorpád) Egyesített (Nagyatád)

Óvoda

- társas kapcsolatok alakítását

- iskolára történı felkészítést - Óvodai Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag /HEFOP 3.2.1./ - Integrált nevelés és az etnikai nevelés részprogram - Intézmény-egységeiben: - Mozgás részprogram

- másság elfogadását, tiszteletben tartását - környezetünk, természeti értékeink megbecsülését - gyermeki szabadság érvényre juttatását - logopédiai ellátás biztosítása - hátrányos és halmozottan


30


- Erdei Óvoda részprogram - Környezetbarát nevelés részprogram Somogyszob Község Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája Napköziotthonos Óvoda (Bolhás)

- Tevékenységközpontú saját óvodai program, melyben vállalták a gyermekek integrált óvodai nevelését.

hátrányos gyermekek ellátásának a biztosítását - SNS-s gyermekek nevelési feltételeinek biztosítását

- Gyógy-testnevelés biztosítása - Sindelár program

Általános Iskola és Óvoda (Görgeteg) Napköziotthonos Óvoda (Rinyaszentkirály)

- Integrált nevelés - Etnikai program

Napközi Otthonos Óvoda (Rinyabesenyı) Szivárvány Óvoda (Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása) Szivárvány Óvoda

- Integrált nevelés

- Etnikai program

Beleg



31


2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A Rinyamenti Kistérség a kötelezıen biztosítandó általános iskolai oktatás ellátásának szervezését 11 településen,

7

intézmény

intézmények

fenntartását

keretében

6

esetben

végzi.

Az

a települések

intézményfenntaró társulásban látják el, Segesd község oktatási

intézményének

önkormányzat. törvényben

Az

önálló

általános

meghatározott

fenntartója

iskolák

struktúrának

az

az

oktatási

megfelelıen

mőködnek. 1-8. osztályt indítottak 5 településen. Háromfa és Tarany községek azt a módot választották iskolájuk fenntarthatósága érdekében, hogy 1-6. osztály van mindkét községben, a 7. osztályt Taranyban, a 8. osztályt Háromfán indították ebben a tanévben. A gyermekek utaztatását saját iskolabusszal oldják meg. Az intézményi társulás tagja még Bakháza. 1-4. osztályban folyik

oktatás két településen

Belegben Kutas tagintézményében és Nagykorpádon Lábod tagintézményében. 1-3. osztályban látja el az oktatási feladatokat

Görgeteg

tagiskolája

Rinyaszentkirály.

A

legkisebb iskola Szabáson mindössze 1-2. osztállyal mőködik a Kutasi Révkomáromi János Általános Iskola tagiskolájaként. A fentiekbıl látszik, hogy a legkisebb falvak is ragaszkodnak iskolájuk létezéséhez. Próbálnak a törvényi lehetıségek minden módjával élni, hogy intézményeik továbbra is mőködhessenek és igyekeznek a legjobb feltételeket megteremteni az ott élık alapfokú oktatásának biztosítása érdekében. Középfokú oktatási intézmény csak Nagyatádon van. Önkormányzati fenntartásban gimnázium, és kollégium. Megyei fenntartásban a szakképzı iskola, illetve egy alapítványi iskola is van.


32


12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek

Település

Intézmény neve

Intézményi struktúra

Oszt. száma (2007.)

Nagyatád

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Iskola, Pedagógiai Mővészetoktatási Szakszolgálat

1-8.oszt.

43

Somogyszob

Általános Óvoda

1-8. oszt.

8

Segesd

IV. Béla Általános Iskola és Óvoda

1-8. oszt.

12

Kutas

Révkomáromi János Általános Iskola

1-8. oszt.

13

Beleg /Kutasnak tagiskolája /

1-4. oszt.

1

Szabás/Kutas tagiskolája/

1-2 oszt.

1

1-8. oszt.

10

1-4. oszt.

1

1-8. oszt.

8

Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /

1-3. oszt.

1

Tarany

1- 6. oszt.

Lábod

Iskola

és

Napköziotthonos

Kótai Lajos Általános Iskola

Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája / Görgeteg

Háromfa /telephely/

Általános Iskola és Óvoda

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

8.o.közös 14 1-6. oszt. 7.o.közös



33


A nagyatádi kistérség általános iskolái közül a Nagyatád városi iskolák szakmai munkája jó. Mind három általános iskolának sajátos arculata van: zene, néptánc, képzımővészet, sport. Az elmúlt tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatás Intézményben a város tanulói a festészet, a grafika, a papírmakett és a textil tanszakokkal ismerkedhetnek. A Babay József Általános Iskola 2005-ben elnyerte a Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet által kiírt pályázatot, így sportiskolai és módszertani szerepet is ellátó oktatási intézmény lett. Ez a két iskola a holland-magyar MAG projektben is részt vett és pályázati segítséggel kiépítették a Comenius I. minıségfejlesztési rendszerüket. A Bárdos Lajos Általános Iskola nívós kórusai és néptánc csoportja a városi, megyei, országos és külföldi rendezvényeken is részt vesznek. „A tanulás-tanítása” módszer beépült az oktató- nevelı munkájukba. A Belsı gondozói rendszer (BGR) kialakításán dolgoznak. A város három általános iskolája között jó együttmőködés alakult ki. A községek iskolái közül a mikro-körzeti társulások által fenntartott intézmények oktató-nevelı szakmai munkája jó. Ilyen a kutasi, a lábodi, a somogyszobi, a taranyi és a görgetegi általános iskola. Ezekbe az iskolákba olyan községekbıl járnak gyerekek, ahol a községek több szempontból is hátrányos helyzetőek, ebbıl következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzető. A legtipikusabb hátránytényezık: a szegénység, a munkanélküliség, a szülık alacsony iskolázottsága és a lakhatási körülmények. Éppen ezért mindenütt kiemelt feladat: •

a mőveltségi hátrányok leküzdése, felzárkóztatás,

•

a társadalmi beilleszkedés segítése, a cigány tanulók szocializációja,

•

az egészséges életmód igényének kialakítása,

•

a természet szeretete és védelme,

•

fokozott gyermekvédelmi tevékenység. Fontos a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintı szociális és érzelmi

képességének fejlesztése (viselkedéskultúra, szociális kompetencia). A

személyre

szabott

fejlesztı

feladatok

alkalmazása

megpróbálja

az

esélyegyenlıség lehetıségét megteremteni minden gyermek számára, mivel évrıl-évre növekszik a sajátos nevelési igényő tanulók száma. Több iskolában folyik integrációs oktatás, képesség kibontakoztató felkészítés és felmenırendszerben magyar nyelvő cigány kisebbségi oktatás. (Pl. Háromfán a tanulók 30%-a a cigánykisebbséghez tartozik, de más községekben is magas a számuk.)


34


2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele

A Rinyamenti Kistérségi Társulás oktatási intézményeibe a bejáró tanulók száma növekedést mutat az elmúlt 3 évben. A kis falvakban mőködı tagiskolákban elvégzik a gyermekek az alsó tagozat ott lévı osztályait, majd az „anyaintézményben” folytatják a felsıbb évfolyamokat. Az adatok arra utalnak, hogy ezek a gyermekek adják a bejáró tanulók számát. Más a helyzet Nagyatád esetében. Nagyatád város Bolhás (1-8. osztály) és Ötvöskónyi (5-8.osztály) tanulóinak alapfokú oktatását biztosította társulás keretében. 2007. június 1-tıl Bolhás, Nagyatád, Ötvöskónyi községek intézményfenntartó társulás keretében mőködtetik a Nagyatádi Közoktatási Intézményt, mely biztosítja a három település alapfokú nevelését-oktatását (1-8 osztály). Ezzel Ötvöskónyi alsó tagozatos iskolája megszőnt. A 2007/2008-as tanévben 114 gyermek jár be Nagyatád 3 általános iskolai intézményegységébe a (társulásból) Bolhásról és Ötvöskónyiból. A város általános iskoláiba járnak még be olyan településekrıl is gyermekek, ahol mőködik, iskola 1-8. osztállyal (Lábod, Kutas, Segesd, Somogyszob, Tarany, Háromfa) sıt intézményfenntartó társulásban vannak más községgel (Beleg, Szabás, Nagykorpád). Annak egyik oka, hogy nemcsak a társulás falvaiból járnak ide iskoláskorúak az, hogy a kistérség központjában nagyobb a munkalehetıség, így a környezı falvakból is sokan a városba járnak dolgozni. Biztosabbnak látják a szülık, ha gyermekük is oda jár iskolába, ahol a munkahelyük van. Több szülı és gyermek nagyobb lehetıségeket lát a városi iskolákban (mővészeti oktatás, sport lehetıségek, stb.), színvonalasabbnak tartja az itteni oktatást. Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy míg szinte valamennyi intézmény esetében csökkenı a bejáró gyermekek száma, addig a városba bejárók száma töretlenül növekszik, miközben ott is csökkenı gyermeklétszám figyelhetı meg.


35


A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben az összlétszámhoz viszonyítva 1200 1000 800 600 400 200 Somo Három Görget Nagya Kutas Lábod gyszo faeg tád b Tarany 2005 Össz.létsz.

171

258

205

1130

167

234

2005 Bejáró

27

131

71

226

24

29

2006 Össz.létsz.

167

251

204

1108

160

231

2006 Bejáró

29

122

69

238

26

27

2007 Össz.létsz.

171

245

205

1100

151

229

2007 Bejáró

36

123

61

268

29

46

0

7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Az iskolákba bejáró tanulók nagy többsége iskolabuszon utazik egyik településrıl a másikra. Reggel önállóan, illetve kisérıvel érkeznek az iskolákba a gyermekek, hiszen a buszmegálló az intézmények elıtt vagy közelében van. A délutáni visszautaztatás szervezetten történik, hiszen egy idıben hagyják el az intézményt, kísérı-tanár felügyelete mellett. A 2007/2008-as tanévtıl iskolabusszal oldja meg Ötvöskónyi Önkormányzata a bejárást gyermekei számára. Belegbıl, Kisbajomból, Szabásról is iskolabusszal érkeznek a kutasi iskolába a tanulók. A buszon minden esetben felügyelı felnıtt tartózkodik. Háromfa és Tarany közös fenntartású intézményében a 7. és 8. osztályok utaztatása szintén iskolabusszal történik, tanári kísérettel, ettıl a tanévtıl. A Nagyatádon dolgozó szülık az alsó tagozatra járó gyermekeiket nagy számban saját személygépkocsival szállítják az iskolába és haza, vagy együtt utaznak buszon, vagy vonaton. A bejárás legnagyobb távolsága maximum 20 km, így a jogszabályban elıírt idıkeret betartható.


36


13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya

Települési intézmények

Más településrıl bejáró gyermekek száma az iskolákban

Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva

2005

2006

2007

2005

2006

2007

Nagyatád

226

238

268

20%

21%

24%

Somogyszob

24

26

29

14%

16%

19%

Segesd

2

3

-

0,8%

1,2%

-

Kutas

131

122

123

51%

49%

50%


2

-

-

10%

-

-

Szabás /Kutasnak tagiskolája/

-

-

-

-

-

-

71

69

61

35%

34%

28%

-

-

-

-

-

-

27

29

36

15%

17%

21%


-

-

-

-

-

-

Tarany

-

1

-

-

0,7%

-


29

27

28%

27%

Összesen :

512

515

20,8

21,3

Lábod Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája/ Görgeteg

46 563

20% 23,4


2.2.3. Intézményi létszámok

Az általános iskolák számított kihasználtsága – az alapító okiratban szereplı férıhely és a tényleges létszám összevetése alapján – kistérségi szinten 77%. Jó a kihasználtság a kistérség általános iskoláiban a következı településeken: Nagyatádon 93%Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

37


os, Segesden 86%-os és Taranyban- Háromfán 88%-os. Belegben, Görgetegen 80% alatti, Somogyszobon, Nagykorpádon 70% alatti és Kutason, Rinyaszentkirályban 60% alatti a kihasználtság. Az elızı három évben hasonló az évenkénti kapacitás kihasználtság, mivel a gyereklétszám csökkenése következtében évente osztálycsoportokat szüntettek meg. Így 118-ról 112-re változott az általános iskolai osztályok száma, azaz hattal lett kevesebb. A tanulók létszáma 63-mal kevesebb. 2480 fırıl 2417 fıre csökkent három év alatt. A kihasználtsági mutató csökkenı Kutas, Somogyszob és a Nagyatád-Babay iskolái esetében, azonban az osztályok száma csak a Babay iskolában csökkent eggyel 2007-re. HáromfaTarany kettıvel, Lábod, Nagyatád, Segesd eggyel-eggyel csökkentette az osztályai számát. (2. számú melléklet) Az egyes településekre vonatkozó létszámadatokat és kihasználtsági mutatókat is a 2. számú melléklet tartalmazza. Az intézmények kihasználtsági mutatók javításán az önkormányzatok intézményi összevonássokkal, illetve férıhelyszám módosításokkal igyekeznek javítani. Gyermeklétszám bıvülése csak átcsoportosításokkal, a kis, gazdaságtalan intézmények megszüntetésével lehet. Az általános iskolai osztályok száma 112, tehát az egy osztályra jutó átlag létszám 22 fı, ami megfelel az országos átlagnak. Az egy osztályra jutó átlaglétszám legnagyobb Nagyatádon~ 26 fı. A legkisebb Rinyaszentkirályon 14 fı és Szabáson 15 fı, mivel ezekben a tagiskolákban csak alsó tagozat mőködik összevontan. Az általános iskolák tantermeinek a száma 149. Az 2007. október 1-jei statisztika alapján a tanulólétszám 2417 fı. Az egy teremre jutó tanulólétszám 16 fı, mely kedvezıbb az országos átlagnál, ami 21 fı/terem. Jelenleg az általános iskolákban az elsı osztályosok száma 9%-kal kevesebb, mint e tanévben végzı 8. osztályosok száma. A különbség 28 tanuló és ez a tanulócsoportok kistérségi átlag létszáma alapján kb. egy osztállyal kevesebb. A 2008/2009-es tanévben a 7. és 8. osztályos tanulók létszáma magasabb lesz, mint a helyükre várhatóan az elsı osztályokba belépık száma. Jelenleg az alsó tagozatos tanulók száma is kevesebb, mint a felsısöké. Ez azt mutatja, hogy a következı 5 évben további öt osztály megszüntetésére lesz lehetıség. Várhatóan tovább csökken még az általános iskolások száma, tehát tovább romlik a kihasználtsági mutató a kistérség általános iskoláiban. Az általános iskolákat fenntartó önkormányzatok látva a tanulók létszámának alakulását az intézményeikben- hasonlóan az óvodákhoz-, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település


38


intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább: •

Nagyatád, Bolhás, Ötvöskónyi;

•

Somogyszob, Kaszó, Bolhás;

•

Kutas, Beleg(tagiskola 1-4 oszt), Kisbajom, Szabás(tagiskola 1-2 oszt)

•

Lábod, Nagykorpád (tagiskola 1-4 oszt), Rinyabesenyı;

•

Görgeteg, Rinyaszentkirály (tagiskola 1.-3. oszt);

•

Tarany, Háromfa, Bakháza települések iskolái.

Az intézményfenntartó társulások központjai: Nagyatád, Somogyszob, Kutas, Lábod, Görgeteg, Tarany. Segesd község önkormányzata önállóan látja el a település 1-8 osztályos tanulóinak alapfokú oktatását. 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban 14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma

2004-ben távozó tanulók száma

2005-ben távozó tanulók száma

2006-ban távozó tanulók száma

Lábod

9

5

-

Segesd

8

6

-

Tarany- Háromfa

-

-

4

Kutas

14

8

4

Görgeteg

3

8

4

Somogyszob

-

6

-

5

9

8

-

5

9

6

5

6

45

52

35

Település iskolái

Nagyatádiskola

Bárdos

Nagyatádiskola

Babay

Nagyatádiskola

Árpád

Összesen:

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

39


A táblázatból jól látható, hogy változó évenként az intézményekbıl távozó tanulók száma az elmúlt három év átlagában 44 fı/év. Ez évente közel kétosztálynyi tanulót jelent. A kistérséghez legközelebb Kaposváron, Barcson és Csurgón van hat és nyolc osztályos középiskola a megyében. A szülık ezt a korosztályt még nem szívesen engedik el a közelükbıl, ezért ritkán, vagy esetenként élnek ezzel a lehetıséggel.

Tehát az

elvándorlást ez nem befolyásolja. A fı mozgás a mikro-térségi központoknál van. A tanulólétszámok itt a legmagasabbak. A kistérségben kevés a munkalehetıség, ezért a szülık költözése miatt évente, általában kiegyenlítıdik az érkezı és távozó tanulók száma. A távozók többsége évfolyamonként általában 1-2 fıt tesz ki. Az elvándorlás okai: − Segesd, Kutas, Nagyatád-Babay esetében 7. és 8. évfolyamon 2-3 fı távozik, mert 16. évét betöltötte és magántanulóként vagy felnıttképzésben,

folytatja

tanulmányait. − Egy- két esetben a szülık a tanulási vagy magatartási problémák miatt váltanak iskolát. − Elıfordul, hogy az iskola program kínálata- tanulmányi, sport, mővészeti képzésmiatt történik a váltás. Az általános iskolák viszonylag probléma mentesen átjárhatóak. Minden esetben a fogadó iskola igazgatója dönt a tanuló átvételérıl a törvényesség betartásával. Sajátos nevelési igényő tanulók 15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben

Intézmények

Iskola tanulóinak létszáma (fı) 2005

2006

2007

Beleg

23

22

23

Görgeteg

171

167

171

Háromfa

104

99

Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı)

Sajátos nevelési igényő tanulók aránya (%)

2005 2006 2007 2005 2006 2007

27

29

34

34

31

15,7 17,3 32,6 34,3


40

18,1


Intézmények

Iskola tanulóinak létszáma (fı)

Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı)

Sajátos nevelési igényő tanulók aránya (%)

Kutas

258

251

245

25

29

31

9,6

11,5

12,6

Lábod

205

204

205

2

3

7

0,97 1,47

3,4

Árpád

415

408

419

41

36

51

9,8

8,8

12,1

Bárdos

425

433

423

11

18

24

2,5

4,1

5,6

Babay

290

267

258

10

6

16

3,4

2,2

6,2

Nagykorpád

25

20

24

Rinyaszentkirály

14

17

14

Segesd

232

234

240

13

23

40

5,6

9,8

16,6

Somogyszob

167

160

151

15

8

9

8,9

5

5,9

Szabás

21

19

15

Tarany

130

132

14

28

Nagyatád

229

Tarany-Háromfa Összesen:

4

2480

2433

2417

16,6

10,7 21,2 71

192

214

284

31 7,7

8,7

11,8


2006 és 2007 között 70 tanulóval több tanuló kapott határozatot a szakértıi és rehabilitációs bizottságtól. Jelenleg a törvényi elıírásoknak megfelelıen a szakértıi vélemények 2007/2008-as tanév végéig érvényesek. Ezen tanulók többsége beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzd. Ezek az adatok az országos adatokat is jóval meghaladják.


41


A hátrányos helyzető tanulók száma közelíti az összes diáklétszám felét. Ez rendkívül magasnak tekintendı. Sajnálatos, hogy ez az adat tartósan több évre visszamenılegesen stagnáló. 16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében

Iskola tanulóinak létszáma

Halmozottan hátrányos Hátrányos helyzető Hátrányos helyzető helyzető tanulók létszáma tanulók aránya tanulók (2007)

2005

2006

2007

2005

2006

2007

2005

2006

2007 száma aránya

Beleg

23

22

23

14

14

17

60,8

63,6

73,9

Görgeteg

171

167

171

138

134

140

80,7

80,2

81,8

73

42,6

Háromfa

104

99

53

57

50,9

57,5

Kutas

258

251

245

202

188

178

78,2

74,9

72,6

95

38,7

Lábod

205

204

205

140

131

147

68

64

72

97

47

Árpád

415

408

419

102

61

77

24,5

14,9

18,3

18

4,2

Bárdos

425

433

423

176

89

119

41,4

20,5

28,1

26

6,1

Babay

290

267

258

64

64

75

22

23,9

29

26

1

Nagykorpád

25

20

24

20

18

16

80

90

66,6

12

50

Rinyaszentk irály Segesd

14

17

14

14

17

13

100

100

92,8

7

50

232

234

240

124

93

104

53,4

39,7

43,3

53

22

Somogyszob

167

160

151

17

60

60

10,1

37,5

39,7

3

1,9

Szabás

21

19

15

Tarany

130

132

80

96

61,5

78 61,1

83

36,2

44

505

20,8

Intézmények

Nagyatád

TaranyHáromfa Összesen:

229

140

2480 2433 2417 1144 1022 1086

46

42



42


17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai

Az iskolák tanulóinak összlétszáma

2417

Halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma

Hátrányos helyzető tanulók létszáma

1086

Halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya

Össz.létsz.hoz

HH-s gy.számához

20%

46%

505


A hátrányos helyzető tanulókon belül is kirívóan magas a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma. Közelítıleg fele, ami komoly ráfigyelést kíván az intézmények részérıl. A kistérségben végzett különbözı szociális felmérések kimutatták, a munkanélküliséget a családok nehéz anyagi helyzetét, a megélhetési gondokat. Ezt mutatja a bejáró gyermekek összetétele is, hiszen 2007-re 50 % fölé emelkedett a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek száma. Ettıl az évtıl jegyzıi kötelezettség a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nyilvántartása. A kistérség intézményeibe összesen bejáró gyermekek, és a halmozottan hátrányos tanulók aránya meghaladja a 25%-ot. Nagy feladat hárul a befogadó iskolákra, e nehézségekkel küzdı tanulók biztonságos és szakszerő ellátásának tekintetében.

18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele

Tanév

Össz. bejáró

HH bejáró

HHH bejáró

SNI bejáró

A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz

2005

512

202

-

38

47 %

2006

515

179

-

40

43 %

2007

563

216

138

75

52 %


Az iskolák felzárkóztató foglalkozások biztosításával és fejlesztı foglalkozások szervezésével próbálják biztosítani a hátrányok leküzdését. A térség négy (kutasi, segesdi,


43


görgetegi, háromfai) intézményében nagyon magas a hátrányos helyzető és SNI-s tanulók száma. Az iskolák vezetıi ezen tanulók számára az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezését, integrációs felkészítést folytatnak. A programban részt vevı gyermekek több egyéni fejlesztı képzést kapnak, úgy, hogy a normáltempóban haladók is elfogadják, segítik az osztálytársaik fejlıdését. Így saját fejlettségi szintje szerint tud fejlıdni mindenki. Hosszú távon csökken az évfolyamismétlık és az iskolarendszerbıl kikerülık száma. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a program biztosította. Azokban az iskolákban – Somogyszob, Nagyatád – ahol az integrációs nevelés nem központi program alapján valósul meg, fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus külön is foglalkozik a problémás tanulókkal egyéni fejlesztéseket, felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek a számukra. A tanórákon, tanórákon kívül, külön személyre szabott fejlesztési terv alapján – mely szakember (fejlesztı pedagógus) irányadásával készül – oktatják társaikkal együtt a tanulókat. Az általános iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik korrigálásához, a dyses problémák megelızéséhez a kistérség szakemberei adnak segítséget. Ezt a feladatot 4 fı logopédus látja el. A Nevelési Tanácsadó megyei fenntartású intézményként látja el a város és környéke iskolaérettségi vizsgálatait, terápiás kezeléseit. Az intézmény a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárásával segíti az oktatási intézmények munkáját. 19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások

Fejlesztı foglalkozáson részt vett

Felzárkóztatáson részt vett (korrepetálás)

2005

2006

2007

2005

2006

2007

158

223

314

637

542

492

Alkalmazott szakemberek Fejlesztıpedagógus, Gyógypedagógus, Logopédus



44


2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi

2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság

A kistérség iskolás tanulóinak elhelyezésére kevés kivételtıl eltekintve régi építéső épületek szolgálnak. A legrégebbi épület Nagyatádon található, a Bárdos iskola, amely eredetileg is oktatási célra épült. A legfiatalabb épület is Nagyatádon van a Babay iskola, amely 1985-ben épült. Az iskolák tantermeinek száma a jelenlegi igényeket meghaladják. Ennek oka a létszámok csökkenésébıl ered. A legnagyobb iskola a városban van, 3 intézmény-egységbıl áll, melyekben összesen 43 osztályterem és 18 szaktanterem fogadja a tanulókat. Tizenhat tantermes iskola van Lábodon, és 14 tantermes Kutason. Jelentısebb még a 12 tantermes segesdi iskola. 8 tantermes a görgetegi, és a taranyi, 9 tantermes a háromfai iskola. A többi iskolának 1-2 tanterme van. A kutasi iskolának tornacsarnoka, a többi intézménynek tornaterme, vagy tornaszobája van. Szabási és a nagykorpádi kisiskolákban egyik sincsen. Az intézményben fızıkonyha mőködik Lábodon, Kutason, Nagyatádon két intézményben (Babay és Árpád iskola), Taranyban, Háromfán és Segesden. A nagyatádi Bárdos iskolának tálalókonyhája és étterme sincs. A közeli kollégium szolgáltatásait veszi igénybe. Ugyancsak nincsenek ilyen szolgáltatások, Rinyaszentkirályon, Belegben, Szabáson és Nagykorpádon. Mindegyik intézményt általában az óvoda konyhája szolgálja ki. Az épületek fejújítására az önkormányzatok igyekeznek minden lehetıséget kihasználni. Segesden 2005-ben teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Jelenleg csak néhány külsı udvari munkálat vár megoldásra. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.

2.3.2. Alkalmazottak

A kistérség általános iskoláiban az alkalmazottak száma az elızı évhez képest 49 fıvel csökkent, 360 fırıl 311 fıre. A pedagógus státuszban lévık száma 22 fıvel (9%-kal) az egyéb munkatársak száma 27 fıvel (23%-kal) csökkent. (3. számú melléklet)


45


A pedagógusok számának ilyen arányú csökkenését okozta: − Az oktatási törvény módosításai, pl.: felemelték 2007. szeptembertıl a pedagógusok kötelezı órák számát. − A csökkenı gyereklétszám és az iskolai tanulók óraszámának csökkenése. − A települések oktatási társulásai, struktúraváltása. A következı években további kb. 4%-os létszámleépítés várható. A pedagógus létszámcsökkenés 15 %-os, ami 16 fıt érintett Nagyatádon 2007-ben. A Nagyatádi Közoktatási Intézmény létrehozása, az áttanítás megszervezése és az elıbb már felsorolt okok miatt szükséges volt a létszámleépítés. Kutason 14%-os (3 fı), Lábodon 9%-os (2 fı) volt a létszámleépítés. Segesden, Somogyszobon és Szabáson 1-1 fıvel csökkent a pedagógusok száma. Szabáson 2 fı helyett 1 fı maradt. A pedagógus létszám leépítést elsısorban nyugdíjazással oldották meg vagy a dolgozó saját kérésére történt. Két esetben a nem megfelelı végzettség miatt történt a felmondás. Néhány fınél feladatkör átcsoportosítást alkalmaztak. Az egyéb munkatársak: gazdasági vezetı, gazdasági ügyintézı, iskolatitkár, élelmezésvezetı, konyhai dolgozó, karbantartó, takarító. İk biztosítják a háttérbıl a mindennapi oktató-nevelı munkához a megfelelı körülményeket. További létszámleépítés a jelen struktúrában az egyéb munkát végzıknél már veszélyeztetné a napi munkavégzést vagy bizonyos szolgáltatásokat- pl. gyermekétkeztetést, takarítást- meg kellene vásárolnia az intézményeknek. További létszámleépítés esetleg struktúra váltás esetén lehetséges. A pedagógusok száma országosan magas. Ennek egyik mutatója az egy pedagógusra jutó gyerekek száma. 2005/2006-os országos átlag: 10 tanuló jut egy pedagógusra. A kistérségi átlag valamivel ettıl magasabb ~ 10,4 tanuló. 2007-ben javult az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, mely ~11 fı lett a létszámleépítés és az intézményi struktúraváltás következtében. Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az országos átlag felett van Szabás, Kutas, Beleg, Segesd, Nagyatád, Rinyaszentkirály, Somogyszob iskoláiban. Az országos átlagnak felel meg Görgeteg iskolája és átlag alatti a Nagykorpád, Lábod, Háromfa-Tarany iskoláiban ez a mutató. Továbbra is szükség van a pedagógus létszám és a tanulólétszám változásainak figyelembe vételével az iskolaszerkezet ésszerő, gazdaságos és szakmai szempontoknak megfelelı átalakítására. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

46


Lehetıség szerint a jól képzett, motivált és az eredményes munkát végzı pedagógusokat kell megtartani és továbbképezni. Fontos, hogy a kistérségben tanuló diákok egyenlı esélyekkel induljanak a középiskolákba. Ehhez a felsı tagozaton is törekedni kell, hogy a szakos ellátás 100%-os legyen. Jelenleg Görgetegen, Segesden, Taranyban- Háromfán, Kutason és a nagyatádi Babay iskolában, azaz az iskolák 35%-ban nem 100%-os a szakosan leadott órák száma. Két esetben egy-egy szakon, három esetben két-három szakon nem tudják biztosítani az elıírt végzettséget. A hiányszakok a következık: angol, történelem, kémia, biológia, technika, rajz. Fıként a 7.-8. évfolyamon fordul elı, hogy ezt nem tudják biztosítani az iskolák, pedig a továbbtanulás szempontjából itt lenne a legfontosabb. Az intézmények vezetıinek egyik lehetısége a pedagógus továbbképzési keretbıl a hiányszakok pótlása. A továbbképzéseket országos, megyei és kistérségi szinten is igénybe veszik a kistérség pedagógusai. Az iskolai továbbképzési keretösszegén felül e célra pályázaton nyert lehetıséget több intézmény is (pl. Segesd, Lábod, Kutas) vagy országos projektben való részvétellel jutott hozzá új ismeretek elsajátításához (pl. Nagyatád iskolái, Háromfa). A kistérségi társulás anyagilag is támogatja a szakmai továbbképzéseket. Ez lehetıvé teszi, hogy helybe lehet hozni a képzéseket, így könnyebb a munkaidıhöz igazítani és kevesebb idıt kell utazásra fordítani. Az intézmények elsısorban a szakos ellátottság teljesítéséhez támogatják a pedagógusokat, a hiányszak megszerzését ösztönzik. Pl. angol, informatika, történelem, biológia, kémia, rajz, fejlesztı pedagógus. Az új, korszerő nevelési, tanítási módszerek elsajátításához és a törvényi változásokat követı továbbképzésekhez járulnak hozzá. Évente változó a továbbképzéseken résztvevı pedagógusok száma. Az elızı három év átlaga 135 fı/év, ami a pedagógusok létszámának átlagához viszonyítva 57%. Jellemzı, hogy évente a pedagógusok több mint fele részt vesz szakmai képzéseken.


47


20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok

Továbbképzésben résztvevı pedagógusok Intézmények

száma a 277/1997 (XII.22) Korm. Rendelet szerint 2005

2006

2007

Beleg

0

0

0

Görgeteg

3

16

4

Kutas

3

21

1

Lábod

21

23

21

Árpád

11

5

4

Bárdos

28

25

33

Babay

10

0

11

Nagykorpád

1

3

Rinyaszentkirály

1

1

1

26

40

22

5

10

8

Szabás

n.a.

n.a.

n.a.

Tarany-Háromfa

4+3

8+12

19

Nagyatád

Segesd Somogyszob


A különféle képzések típusait az egyes intézményenként a 4. számú mellékletben mutatjuk be. A kistérség intézményeiben 220 pedagógus tanít az általános iskolákban. Ebbıl 14 fı egyetemi, 206 fı fıiskolai végzettséggel rendelkezik. Több diplomával rendelkezik ~33%, azaz 72 fı. A szakvizsgázott pedagógusok száma 31 fı, ebbıl 24 fı közoktatás vezetı. Szakértıi végzettsége 5 fınek van. Magas a más településekrıl a munkahelyére


48


bejáró pedagógusok száma, 49 fı, mely a pedagógusok létszámának 22 %-a. Ez a települések szempontjából nem elınyös. A hiányszakok kivételével a pedagógusok és a vezetık végzettsége jónak mondható. A több diplomával rendelkezık tanítói és tanári végzettséggel rendelkeznek. Ez szakmai szempontból kedvezı, a 2008 szeptemberétıl bevezetésre kerülı nem szakrendszerő oktatáshoz.

2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai

Az iskolák mőködtetési költségeinek szerkezete az óvodákkal megegyezı. Ezen költségek tekintetében is változó mértékő, de jelentıs önkormányzati önerı szükséges az ellátáshoz. Arányaiban azonban ez kisebb mértékő, mint az óvodáknál, azonban összegszerőségében a feladat jellegébıl fakadóan értelem szerően nagyobb. Iskolák kiadásai és a normatív támogatás változásai 2005-2007 700 000 000 2005 Összköltség 2005 Normatíva

600 000 000

2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva

500 000 000

400 000 000

300 000 000

200 000 000

100 000 000

y ra n Ta

b So

m og

ys zo

ge sd Se

yi Ö tv

ös

kó n

ád N

ag ya t

d bo Lá

ta s Ku

m fa ár o H

G ör

ge te

g

-

8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból


49


Általánosságban évenkénti folyamatos költségnövekedés a jellemzı, de figyelmet érdemlı, hogy a kisiskolák költségnövekedése kiugróan magas. (Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád, Szabás) Ma már ezek közül Ötvöskónyiban megszőnt az iskola, a többi pedig tagintézményként mőködik tovább.

Iskolák egy fı ellátott gyerm ekre jutó éves költségei Ft-ban

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Ötvöskónyi 2007

Nagykorpád

2006

Nagyatád

2005 2004

Lábod

2003

Kutas Háromfa Görgeteg Beleg -

200 000

400 000

600 000

800 000

1 000 000

9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egy fı pedagógusra jutó költségeknél is mutatkozik a folyamatos növekedés. Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy milyen mérető tantestülettel dolgoznak az egyes intézmények. A kisebb tantestületeknél ugyanis magasabb az egy pedagógusra jutó költség.


50


Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Ötvöskónyi

2007

Nagykorpád

2006 2005

Nagyatád

2004

Lábod

2003

Kutas Háromfa Görgeteg

7 000 000

6 000 000

5 000 000

4 000 000

3 000 000

2 000 000

1 000 000

-

Beleg

10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

2.3.4. Programkínálat

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 44§ (1) bekezdésében leírtaknak megfelelıen a kistérség minden alapfokú oktatási intézményében a nevelı és oktató munka a fenntartó által elfogadott és jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. Az iskolák a pedagógiai programjukat, annak részeként-a Nemzeti Alaptanterv alapján- Helyi tantervet készítettek. E dokumentumok a törvényi megfelelés alapján a helyi igényeket, körülményeket figyelembe véve fogalmazza meg azokat a pedagógiai elképzeléseket, ajánlásokat, melyek tartalmazzák a tanulóik nevelési-oktatási szükségleteit, szüleik igényeit és a nevelıtestület lehetıségeit.


51


21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei

Intézmények Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob/

Intézményi sajátosság (arculat ) -

Alapfokú oktatás

mővészeti

● Kézmőves tanszak ● Néptánc tanszak

Révkomáromi János Általános Iskola /Kutas/

Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása

Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás tagiskolája /

Nagykorpád tagiskolája /

/Lábodnak

Ezen kívül, minden iskola biztosít tanulói számára:

-gyógy-testnevelés ellátását -„Erdei iskola projekt” alapján a környezeti nevelés kiemelt terület. - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Roma kisebbségi oktatás magyar nyelven - Alapfokú mővészeti oktatás (néptánc)

Általános Iskola és Óvoda /Görgeteg/

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések.

-logopédiai ellátást

/Kutasnak

Kótai Lajos Általános Iskola /Lábod/


A logopédiai ellátást saját szakemberével biztosítja (Tarany-Háromfa ), kistérségi szolgáltatást vesz igénybe az összes többi intézmény.

Gyógytestnevelés ellátása saját szakemberrel történik Nagyatád, Tarany-Háromfa, Somogyszob

Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi nevelés – oktatás


- Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) színjáték, makett, papírtárgykészítı tanszakok


52


Intézmények Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

Intézményi sajátosság (arculat )


Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi oktatás - Kompetencia alapú oktatás


- Projektoktatási módszer - MAG programban való részvétel

IV. Béla Általános Iskola és Óvoda /Segesd/

-Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása -Diáksport-egyesület Tollaslabda Szakosztály - Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) néptánc, kézmőves, zene, dráma tanszakok

Nagyatádi Közoktatási Intézmény

- Alapfokú mővészetoktatás: • Képzımővészeti ága (grafika, festészet, papír-makett készítı, és textil tanszakok • Zenemővészeti ág (szolfézs, hegedő, gordonka, zongora, fafúvós, rézfúvós, zenetörténet, kamarazene, szintetizátor) - MAG programban való részvétel - Adaptiv tanulásszervezés - Sportiskolai oktatás - Emelt szintő ének – zene oktatás - Diáksport egyesület


53


Intézményi sajátosság (arculat )

Intézmények


- Cserkészet - Néptánc oktatás - BGR Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Alapfokú mővészetoktatás Az alapfokú mővészetoktatást - Nagyatád Város Önkormányzata fenntartásában 2007. júniusáig két önállóan mőködı intézmény biztosította. A zenei nevelés alakításában nagy szerepet töltött be a Városi Zeneiskola. Az intézményben vonós, fúvós és zongora tanszakok mőködnek és zenei elıképzés is folyik. Az intézmény szívesen fogadja a kistérségbıl bejáró tanulókat, rugalmasan alkalmazkodik azok közlekedési igényeihez. Bejáró növendékek Lábodról, Taranyból, Belegbıl, Kutasról, Görgetegrıl, Szabásról, Ötvöskónyiból, Bolhásról és Somogyszobról is igénybe veszik a zeneiskolai oktatást. Az egyes mővészeti képzéseken résztvevık számát a csatolt 5.számú melléklet mutatja. 2005/2006 tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskolában képzımővészeti alapfokú mővészetoktatás indult négy tanszakkal: festészet, grafika, papír-makett és textil tanszakon. Folyamatos az érdeklıdés a gyerekek és szülık részérıl, hiszen a nívós kiállítások, a rajzpályázatokon elért sikerek az oktatás eredményességét tükrözik. Az alapfokú mővészeti oktatást folytató mindkét iskola az átszervezést követıen a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe szervezıdött. Alapfokú mővészetoktatás folyik még más szervezési formában Görgetegen (kihelyezett telephelyeként) a szegedi Táltos Mővészeti Iskolának, színjáték, makett, papírtárgy-készítı tanszakokon, illetve Somogyszobon kézmőves és néptánc tanszakon. Segesden ugyancsak szerzıdéses formában biztosítanak alapfokú mővészetoktatást 4 tanszakon: néptánc, kézmőves, zene és dráma. 2007/2008-as tanévtıl a Kadarkúti iskolával kötött megállapodás alapján biztosítja a Kótai Lajos Általános Iskola a mővészeti oktatást néptánc szakágban.


54


22. Táblázat Idegen nyelvoktatás

Angol nyelvet tanul

Német nyelvet tanul

Csak angol ny. oktatás

Csak német ny. oktatás

Angol és német ny. oktatás

2005

654

944

Segesd,

2006

660

919

2007

638

922

Görgeteg, HáromfaTarany, Somogyszob Kutas, Nagykorpád

Lábod, Nagyatád (3intézmény egységében)


A kistérség minden 1-8 osztályos általános iskolájában folyik – idegen nyelvoktatás. Segesden csak angolul tanulhatnak a gyerekek. Öt intézményben Görgetegen, Háromfán-Taranyban, Somogyszobon, Nagykorpád és Kutason – csak német nyelvet oktatnak. Két nyelv (angol és német) közül választhatnak a diákok Lábodon és Nagyatád 3 intézmény-egységében. 6 iskolában, csoportbontásban szervezik az órákat. 1 településen már 2.osztálytól választható, 8 iskolában 4. osztálytól folyik tanórán nyelvoktatás, 1 helyen 5. osztálytól. 23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint

Végzettség szerint

Angol nyelv

Német nyelv

6. osztályig taníthat

7 fı

3 fı

8. osztályig taníthat

1 fı

7 fı

Összesen:

8 fı

10 fı


A nyelvtanári ellátás még mindig nem megfelelı. Hiányoznak a 7. és 8. osztályokba tanári végzettséggel rendelkezı angol szakos nevelık. Az angol nyelv térhódítása ellenére sem tudják a kistérség iskoláiban a nyelvet megfelelı végzettségő szakemberek oktatni. Változatlanul hiányszaknak számít.


55


24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya

Tanév

Tanulók összlétszáma

Informatikai oktatásban tanórán részesülı tanulók száma

Informatikai oktatásban szakköri foglalkozáson részesülı tanulók száma

Informatikai oktatásban részesülık aránya az össz. létszámhoz viszonyítva

2005

2480

939

560

60 %

2006

2433

1123

607

71 %

2007

2417

1544

342

78 %


A mai kor követelménye, a gyermekek legkedvesebb tantárgya közé tarozó számítástechnikai ismeretek oktatása – informatika. A fenti adatok is tükrözik, hogy évrılévre nı a számítástechnikai ismereteket elsajátító tanulók száma. Az intézményekben, nagyobb számban tanórai kereten belül, a tantervi elıírásoknak megfelelıen történik az informatika oktatása. Szakköri foglalkozáson azok a gyermekek vesznek részt, akiknek nem szerepel még az órarendjében, mint tantárgy, viszont szabad idejükben szívesen ismerkednek számítástechnikával. Jellemzı, hogy 6. osztálytól már minden iskola óratervi tantárgyként szerepelteti a számítástechnikát, 1. és 2. osztályban a szakköri keret, 3. és 4. osztálytól már 4 – 4 iskolában tanórán is oktatják. Minden intézmény rendelkezik az oktatáshoz legszükségesebb tárgyi és személyi feltételekkel. A legkorszerőbb technikai eszközökkel Somogyszob és Háromfa iskolái rendelkeznek (Pld. Interaktív tábla). A Rinyamenti Kistérség iskoláinak pedagógusai a kor követelményeinek megfelelve, törekednek a legújabb pedagógiai módszerek elsajátítására –továbbképzéseken való részvétellel, továbbtanulással – és annak átadására tanítványaik számára. 2003-tól a holland – magyar MAG (Megelızés – Alkalmazkodás – Gondoskodás) program által elsajátított adaptív oktatási módszerek alkalmazásával oktatják tanulóikat, az NKI két intézményegységében és a Háromfa telephelyő iskolában. A kistérség területén már az elızı tanévekben ismerkedtek a nevelık a kooperatív tanulási technikákkal, és a projekt módszerrel, melyeket alkalmaznak is. Területünkön, Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat intézményében 2006 óta, uniós pályázat segítségével folyik kompetencia alapú oktatás, az 1 – 3. osztályban olvasás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

56


– szövegértés, az 5 – 8. osztályokban informatika, matematika, földrajz, történelem, biológia, kémia , német oktatás. Az oktatási intézmények pedagógiai programjaiban fontos szerepet kellett kapnia a - Kt. 48.§ -ának megfelelıen - az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programjának. A kistérségi iskolákban törekednek a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten történı a tanulók

életvitelét

meghatározó

elvek

kialakítására.

Tananyaghoz

kapcsolódó

környezetvédelmi elıadásokat szerveznek, tanórán kívüli foglalkozásokon, táborokban nevelik a környezet szeretetére, megóvására a tanulókat.

2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolák a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 53.§- ának megfelelıen a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szerveznek, napközi,tanulószoba, szakkör, konzultáció, speciális , illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából. 25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások

Tanórán kívüli foglalkozások

Tanévek

Összes résztvevı

Résztvevı/összes létszám

2005

1457

58%

2006

1416

58%

2007

1355

56%

2005

1250

50%

2006

1454

59%

2007

1267

52%

2005

1284

50%

2006

1333

54%

2007

1284

53%

Napközi - tanulószoba (alsó – felsı)

Szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás,énekkar,mővészeti csoport,énekkar

Sportkörök, sportfoglalkozások



57


Az egyes intézményekre vonatkozó részletes adatokat a 6.számú mellékletben mutatjuk be. A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a napközi, illetve tanulószoba szerepét. Jó lehetıséget biztosít a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos, SNI-s tanulókkal való foglalkozás lehetıségére. Ezeknek a tanulóknak a szülei általában nem tudnak segíteni a tanulásban gyermekeiknek, az otthoni körülmények nem biztosítják a tanulási lehetıségeket .Ezért mondhatjuk, hogy a délutáni foglalkozásoknak ezek a formái „esélyegyenlítı” többlettörıdés egyik módja. Az utolsó három évet tekintve az összes tanuló több mint 57%-a vette igénybe a napközit, vagy tanulószobai foglalkozásokat. Ezeken a délutáni órákon mindig szaktanár segíti a diákok munkáját. Magas az aránya (átlagosan 54%) a más tanórán kívüli foglalkozásoknak is (szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás, énekkar, mővészeti csoport, énekkar,). A fenti foglalkozásoknak, rendezvényeknek a célja a tanulók aktivizálása, tanuljanak meg együtt, ugyanakkor egymás mellett, a kiemelkedı képességő és a hátrányos helyzető gyermekek szerepelni. Ne csak az osztályközösségben találjanak társakat, legyen esélyük más csoportokban is tevékenykedni, ezzel mintegy felkészíteni ıket a felnıtt életre. A kistérség területén nagyon szeretik a gyermekek a sportot, ehhez kapcsolódó versenyeket, rendezvényeket. Ezt a megállapítást támasztják alá a sporttal kapcsolatos programokon való részvételi arányszámok is. Jó esélyt biztosít minden diáknak a sport a fizikai képességek fejlesztésére, az egyéni eredmények elérése, sikerélményt nyújt akkor is, ha esetleg, ha a tanulmányi eredmény nem olyan jó. A bajnokságok, megmérettetések alakítják a versenyszellemet és a csapatszellemet. A megyei és országos diáksport versenyekre a kistérségi diáksport bizottság által szervezett versenyeken résztvevı egyéni és csapatversenyek elsı helyezettjei jutnak tovább. Ezek a versenyek évente több sportágban kerül megrendezésre, melyekre a kistérség minden intézményébıl, nagy számban neveznek. A legnépszerőbb sportágak: atlétika, labdarúgás, kézilabda, játékos sportverseny. Nagyatád, Lábod, Kutas, Háromfa, Görgeteg, Segesd iskolái képviseltetik magukat a Góliát McDonald’s FC Országos Diáksport Egyesületben és az általuk szervezett versenyrendszerben. A Sport XXI. Program labdarúgás és kézilabda sportágaiban érintett csapatok: Segesd, Lábod és a NKI Babay és Árpád iskola. A labdarúgásban az MLSZ irányítóként és mindkét sportágban a NUPI finanszírozóként vesz részt. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

58


2.4. Szakszolgálatok A pedagógiai szakszolgálatok ellátásának széles körét biztosítja a térség központjában, a Nagyatádon mőködı, megyei fenntartású intézmény a Nevelési Tanácsadó. Az ı szolgáltatásait kiegészítve kerül sor kistérségünk területén a szakszolgálati tevékenységek közül logopédiai és gyógytestnevelési feladatok ellátására. 2007. június 30.-ig a logopédiai szolgáltatást a város alkalmazásában tevékenykedı 1 fı logopédus és 1 fı gyógypedagógus látta el a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati

Társulásával

kötött

megállapodás

alapján

a

társult

települések

intézményeiben. Az óvodáskorú és iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik gyógyításához a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre álltak. A térségközpontban történt intézményi átszervezés érintette ezen szolgáltatások szervezését, mivel a Nagyatádi Közoktatási Intézmény keretében létrehozásra került a Pedagógiai Szakszolgálat, melynek alkalmazottjaiként biztosítják továbbra is az eddigi szolgáltatásokat a szakemberek. 26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007

2005 évi logopédiai esetek száma



Beleg

3

6

6

Bolhás

3

4

4

Görgeteg

-

14

15

Háromfa

14

20

24

Kisbajom

1

3

3

Kutas

28

30

30

Lábod

16

8

12

Nagyatád

111

84

114

Nagykorpád

6

6

5

Ötvöskónyi

3

6

11

Rinyabesenyı

1

2

0

Települések


59





Segesd

16

13

43

Somogyszob

9

14

15

Szabás

11

-

3

Tarany

7

20

18

229

230

303

Települések

Összesen:

Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból

A logopédiai szakszolgáltatás feladatait jelenleg két fıállású logopédus látja el, és segíti munkájukat két szakember megbízási szerzıdéssel. Ez az ellátási terület jelenleg lefedett. A gyógytestnevelés biztosítását az alábbiak szerint végezték, ill. végzik: Kutas

község

általános

iskolájában

foglalkoztatott

gyógytestnevelés

szakképzettségő testnevelı tanár látta el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanár látta el Somogyszob, Segesd és Ötvöskónyi községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Nagyatád

város

általános

iskoláiban

foglalkoztatott

gyógytestnevelés

szakképzettségő testnevelı tanárok vezették a Nagyatád, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád, Lábod, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály és Tarany községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési

foglalkozásait.

Ez

év

szeptemberétıl

a

Tarany-

Háromfa

intézményekben saját szakember foglalkoztatásával biztosítják az ellátást.


60


27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007

Gyógytestnevelési foglalkoztatást biztosító iskolák

Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

2004/2005ös tanévben ellátásban résztvevı tanulók

2005/2006os tanévben ellátásban résztvevı tanulók

2006/2007os tanévben ellátásban résztvevı tanulók

2007/2008as tanévben ellátásban részesülık tanulók

33 fı

33 fı

40 fı

49 fı

8 fı

8 fı

13 fı

32 fı

63 fı

88 fı

64 fı

30 fı

51 fı

3 fı

46 fı

38 fı

5 fı

Nem megoldott

Nem megoldott

Nem megoldott

–

–

27 fı

63+71

160 fı

182 fı

190 fı

283 fı

Nagyatád Babay József Általános Iskola Nagyatád Bárdos Lajos Általános Iskola46 Nagyatád Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob Révkomáromi Általános Iskola

János

Kutas Tarany (Tarany+Háromfa) Összesen:


A táblázatból látható, hogy Kutason nem megoldott a gyógytestnevelés. A kistérségi igény az itt ismertetett adatoknál nagyobb arányú, de részben szakemberhiány, részben szervezési és finanszírozási gondok miatt nem megoldott az igények teljes körő kielégítése.


61


2.5. Szakmai szolgáltatások Kistérségünk területén fontos szerepet tulajdonítunk a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosításának. A hatékony, színvonalas nevelési- oktatatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében térségünkben munkaközösségeket mőködtetünk. Ezeknek „történeti” gyökerei vannak.

2001. februárjában alakult meg a Nagyatád

Környéki Óvodák Vezetı Óvónıi Munkaközösségege és mőködött 2004. novemberéig. Ekkor szervezıdött be a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulás szervezeti kereteibe. A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő szervezésére az iskolák által a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltató Társulás 2003. február 19-én alakult. Tagjai voltak: Nagyatád, Beleg, Görgeteg, Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany. A megalakulásig csak az igazgatói munkaközösség mőködött a társulás területén. Az állandóan változó törvényi feltételek miatt fontos volt a pedagógusok tájékoztatása, felkészítése. Erre legjobb terepnek a kistérség látszott, ahol a pedagógusok hasonló környezetbıl jöttek, hasonló problémákkal küszködtek. Az egymástól tanulás módszerét alkalmazták, és külsı elıadókat hívtak. A SZAK 2004 pályázaton 581. 000 Ft-ot nyert a társulás, mely segítette a tevékenységi körének bıvítését. A kistérség pedagógusainak továbbképzéseit, pl. helyben tudta megoldani. Az igazgatói munkaközösségek mellett mőködtette az osztályfınöki és az alsó tagozatos munkaközösségeket, ezzel is segítve a kistérség általános iskoláiban az eredményesebb nevelı-oktató munkát. Ennek a szakmai szolgáltató társulásnak a feladatait vállalta a többcélú társulás. Továbbra is mőködteti az iskolaigazgatói, óvodavezetıi, osztályfınöki

és

alsó

tagozatos

munkaközösségeket,

szakmai

tanácskozásokat,

továbbképzéseket szervez. Feladatuk: •

pedagógiai munka eredményességének mérése, értékelése, segíteni a helyi és térségi közoktatási feladatellátást,

•

szakmai tapasztalatcserék, az oktatási és pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése,

•

pedagógiai, szakmai információk győjtése, ırzése, feldolgozása, használatba átadása, tájékoztatás, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

62


•

közremőködés programok, tervek készítésében, szakmai, jogi, közgazdasági információk közvetítése,

•

pedagógusok önképzésének, továbbképzésének segítsége, szervezése,

•

tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,

•

tanulóközösségek, diákönkormányzatok segítése.

28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények

Óvodák

Általános Iskolák

Általános Iskola és Óvoda Görgeteg

Görgeteg Általános Iskola és Óvoda

Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda /Görgeteg tagóvodája/


Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája

Kutas Révkomáromi János Általános Iskola

Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda és Beleg Óvodai Intézményfenntartó Társulás


Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája

Szabás /Kutas tagiskolája

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája

Lábod Kótai Lajos Általános Iskola

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda

Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája /

Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája

Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda


63


Bolhás Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob tagóvodája/ IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda, Segesd

Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda


A Rinyament Kistérség többcélú önkormányzati Társulása 2005 évtıl a munkatervük

alapján

támogatásban

részesíti

a

munkaközösségeket.

Az

óvodai

munkaközösség évenként 300.000 Ft támogatásban részesült. Az iskolai munkaközösség pedig 2006-tól évi 500.000 Ft anyagi támogatást használhatott fel a programjai szervezésére.

2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban. A nevelési-oktatási intézmények számára a minıség a kitőzött céloknak való megfelelést, a minıségbiztosítást a minıség megırzésének stratégiáit jelenti. Az intézmények iskolai szolgáltatói színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés, értékelés, ellenırzés, partneri igényfelmérés és elégedettségmérés melynek végrehajtását, szabályait a pedagógiai programban és az intézményi minıségirányítási programban fektettek le. A kistérség minden iskolájában az IMIP-ben meghatározottaknak megfelelıen elégedettségi vizsgálatokat: fenntartói, szülıi, tanulói, dolgozói és egyéb partnerek tekintetében (pl. Tőzoltóság, Mővelıdési Ház,stb.) végeztek. 29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Fenntartói

9

3

4

4

5

1

6

Szülıi

9

3

4

4

6

2

6

Tanulói

9

4

6

4

6

3

5

Dolgozói

8

1

3

3

4

2

4

Egyéb partner

4

1

3

2

4

1

4

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

64


Az iskolák 2005-ben végeztek legszélesebb körben elégedettségi vizsgálatokat. 2007-ig legtöbbször a tanulók körét kérdezték meg. Egyaránt fontos volt számukra a szülık és a fenntartó véleménye is. Kevesebbszer vizsgálódtak a dolgozók és egyéb partnerek között. A visszajelzések eredményeit az iskolák figyelembe veszik az intézményi önértékelésnél az éves munkatervük kialakításakor és a következı éves tervezésnél. A MIP helyzetelemzésének egyik legfontosabb eleme a SWOT analízis. A kistérség iskolái is elkészítették, négy területet vizsgálva. Az intézmények erısségeiknek tartják általában: •

könnyen megközelíthetıek, biztonságos környezetben sok zöld területtel rendelkeznek

•

jók a tárgyi feltételeik így, az eszközellátottság erısíti az oktató-nevelı munkát

•

bensıséges munkahelyi légkör

•

megfelelı szakos ellátottság

•

szakkörök sokfélesége

•

iskolán kívüli partnerkapcsolatok ápolása

•

szülıkkel való kapcsolattartás

•

gyermekközpontúság

•

fokozott odafigyelés a gyermekekre

•

egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás

Az iskolák arculatának sokszínőségére utalnak az oktatási-nevelési célok meghatározásaiból adódó egyedi erısségek: •

kompetencia alapú nevelés-oktatás

•

integrációs program

•

egészséges életmódra nevelés

•

hagyományápolás

•

idegen nyelvek oktatása

•

számítástechnikai oktatás

•

önálló szakszolgálat mőködtetése Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

65


Gyengeségként megjelölt legjellemzıbb vonások az intézményekben: •

tárgyi feltételek, eszközök

•

tornaterem, ebédlı hiánya

•

rossz szociális helyzető családok – sok HH-s és HHH-s gyermek

•

kevés, vagy nincs szülıi ráfigyelés – nem érdeklıdnek a szülık

•

egyre több a fegyelmezetlen gyermek

•

tiszteletlen viselkedés, kultúrálatlan magatartás megjelenése

•

kommunikáció a helyi társadalom felé

Veszélyként megfogalmazták az iskolákban: •

a veszélyek gyökerének a romló gazdasági helyzetet tartják

•

a közoktatás finanszírozásában történı állami szerepvállalás csökkenését jelzik

•

pénzügyi megszorításokat éreznek az önkormányzatok felöl intézményeik tárgyi ellátottságait illetıen

•

vidéki iskolák az anyagi, megélhetési, rossz szociális körülményeket jelölik meg

•

minden intézmény megállapítása a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám

•

egyre nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdı a HH-s és HHH-s tanuló diák

•

a tanulók szüleinek alacsony iskolázottsági szintjébıl következıen kevésbé partnerek a szülık.

•

kevésbé figyelnek a szülık a gyermekeikre

•

egyre több iskolában jelenik meg a tanuláshoz való viszony romlása, a tanulók durva magatartása

Egyéni arculatnak megfelelı lehetıségek: •

mindennapos testnevelés

•

téli – nyári tábor

•

sportiskola, utánpótlás nevelés

•

mővészeti iskolák

•

integrációs és kompetenciaalapú oktatási bázis intézményé válás

•

DÖK programok Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

66


Meghatározó közös pontok a gyermekek igényeinek kielégítése minden szinten: •

alapkészségek fejlesztése

•

felzárkóztatás

•

tehetséggondozás

•

kompetencia alapú oktatatás

•

együttmőködési készség – empátiafejlesztés

•

gyermekcentrikusság

•

személyre szóló fejlesztés

A fenti feladatok ellátására szakmailag felkészült, innovatív pedagógusra van szükség. Számukra lehetıséget kell biztosítani, hogy minél több továbbképzésen vehessenek részt. Az iskoláknak ki kell használniuk az egymás felé nyitásból adódó lehetıségeket. Az egymástól való tanulást elıtérbe kell helyezni. Jobban kell erısíteni a külsı kapcsolatokat. Ki kell építeni, vagy tovább kell szélesíteni a partnerek körét. Szükségletek meghatározása a legutolsó szülıi és fenntartói igényfelmérés tükrében: Szülıi igények: •

Önálló ismeretszerzés képességének a fejlesztése

•

Oktatást segítı eszközök bıvítése, korszerősítése

•

Iskolai épületek felújítása, karbantartása

•

Második idegen nyelv tanulásának lehetısége

•

Mővészeti oktatás legyen az iskolában

•

A vidéki iskolákban is valósuljon meg a városi iskola szolgáltatásaival egyenrangú oktatás

•

Sikeres legyen a továbbtanulásra való felkészítés

•

Szép, esztétikus iskolai környezet kialakítása és fenntartása


67


Fenntartói igények: •

Korszerő, használható ismeretek biztosítása

•

Olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a tanulók jól érzik magukat

•

Szellemileg, testileg, erkölcsileg egészséges gyermekeket neveljenek az iskolák

•

Az oktatás minıségének fenntartása, új módszerek alkalmazása

•

A tanulók – képességeihez mérten – a továbbtanulási mutatói eredményesek legyenek

•

Versenyeken való eredményes részvétel

•

Idegen nyelv és informatika oktatás hatékonyságának növelése

•

Átlagtól eltérı képességő tanulók fejlesztése / felzárkóztatás – tehetséggondozás/

•

Kiemelt területen kezeljék az iskolák az alapkészségek fejlesztését

•

Az iskolák jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülıkkel

•

SNI-s, HH-s,HHH gyermekekkel való törıdés, foglalkozás


68


III. AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉGE

SZOLGÁLTATÁSOK

3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében

Az országos kompetencia mérés célja a magyar és nemzetközi értékelési hagyományokat követve a diákok kulturális eszköztudásának feltérképezése. Ennek keretében az olvasás- szövegértési képesség és a matematikai mőveltség felmérésére került sor. Fontos ez azért, mert a közoktatásból kikerülı diák akkor tudja majd megállni a helyét az életben, ha az információkat képes megérteni, befogadni, értelmezni s azokról véleményt alkotni. Minden év májusában a 4. 6. 8. és a 10. osztályban tanulók körében történik a kompetenciamérés. Az utolsó mérés melyrıl adataink vannak 2006. májusában volt. 3.1.1. Olvasás, szövegértés

Az olvasás – szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben. A diákok olvasás – szövegértési képességének vizsgálata központi szerepet játszik az iskolai tanulás eredményességében. Jelentısen befolyásolja, hogy hogyan olvasnak, hogyan értenek meg különbözı típusú szövegeket. A kompetencia vizsgálat az olvasás – szövegértési képesség gyakorlati alkalmazását helyezi elıtérbe. A mérésben olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a mindennapi élet különbözı területein találkozhatnak a tanulók.


69


30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei

Szövegértés

2004

2006

2004

2006

6. évfolyam

6. évfolyam

8.évfolyam

8. évfolyam

Árpád

510

-

513

504

Babay

479

-

-

434

Bárdos

-

-

527

526

Lábod

469

454

502

469

Kutas

471

465

479

459

Segesd

-

-

-

466

S.szob

456

-

471

488

TaranyHáromfa

472+449

421+429

462+437

405+438

Görgeteg

397

442

448

387

Nagyatádi Kistérség

479

Országos

497

Község

467

Város

494

Dél-Dunántúl

493 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

A 2004-es adatokhoz képest 2006-ra tovább romlott a szövegértési képesség eredménye. A fenti táblázatból látható, hogy a nagyatádi kistérség tanulóinak a szövegértési mérési átlaga az országos átlag alatt van 2006-ban. A kistérségi átlagnál is kevesebb a Nagyatád-Babay, Lábod, Kutas, Segesd, Tarany-Háromfa és Görgeteg iskoláiban. Az országos átlagnál jobb az eredménye a Nagyatád-Árpád és Bárdos iskola tanulóinak. A kistérségi átlag felett van a somogyszobi iskola eredménye. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

70


3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás

A matematikai mőveltség az egyénnek az a képessége, mely által értelmezi és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és képes úgy használni tudását, hogy saját életének valós szükségleteit helyesen oldja meg, és a társadalom hasznos, aktív és együttmőködı tagjává válik. Az iskolai matematika oktatás célja: megtanítani a diákokat a matematika használatára. Az embernek olyan matematikai mőveltségre van szüksége, amely segíti eligazodni, helytállni a gyorsan változó világban. A matematikai ismereteket praktikus helyzetekben kell alkalmazniuk, ezért a felmérés a tanulóknak azon képességeit vizsgálja, amelyek megmutatják, mennyire tudják a matematikai mőveltségüket felhasználni a mindennapi életben. 31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei

Matematika

2004

2006

2004

2006

6. évfolyam

6. évfolyam

8.évfolyam

8. évfolyam

Árpád

509

-

490

491

Babay

480

-

447

431

Bárdos

-

-

499

502

Lábod

473

452

461

452

Kutas

426

412

471

449

Segesd

-

S.szob

475

433 522

506

TaranyHáromfa

439+444

423+440

457+441

385+458

Görgeteg

401

425

436

370

Nagyatádi Kistérség

468

Orsz.átl.

494 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

71


Község

465

Város

490

Dél-D.

490 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

A matematika kompetencia mérés eredménye a Nagyatádi kistérségben az országos átlag alatt volt 2006-ban, mely a 2004-es mérés eredményétıl is gyengébb. A két városi (Árpád,Bárdos) és a somogyszobi iskola tanulóinak az átlaga jobb a kistérséginél, a többi intézmény tanulói mind gyengébben teljesítettek.

3.1.3. A hozott (családi) érték index

A családi háttér – index a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a szülık iskolai végzettségébıl, az otthoni tanulást segítı eszközök mennyiségébıl és a család anyagi jólétét jelzı tárgyak meglétébıl számítanak ki. A mérésekkor a családok és az iskola is kérdıívet töltött ki, mely a tanulók szociokulturális hátterére és az iskolában a tanár és a tanuló helyzetére adott választ. Az iskolai eredmények értékelésekor minden esetben fontos figyelembe venni a hozott (családi) értéket. A kistérségben is a tanulók teljesítményét legnagyobb arányban befolyásolta: •

a szülık iskolai végzettsége,

•

a családban a könyvek száma,

•

a vagyontárgyak közül a meghatározó volt a számítógép.


72


3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés)

A

pedagógiai

hozzáadott

érték

fogalma

gyorsan

népszerővé

vált

a

szakirodalomban. Meghatározása egy-egy oktatási folyamat elején és végén mért teljesítmény-, illetve képességszint különbségének az összevetésével, vagy mérés esetén a releváns háttéradatok felvételével, statisztikai úton való becsléssel történhet. A társadalmi egyenlıtlenségek hordozójaként a szülık iskolázottsági mutatója mellett sok egyéb, általában kulturális mutatót vizsgálnak még. Összegzés Az országos méréseken a kistérségi iskolák tanulói összességében az országos átlag alatt teljesítettek, részben rajtuk kívül álló okok miatt, ami további célok kitőzését, megvalósítását helyezi kilátásba. A gyengébb teljesítés okai pl. hogy az iskolák tanulói összetétele az évek múlásával egyre romlik. Ez betudható annak is, hogy a szociális háttér is romlik. Egyre nı a hátrányos helyzető tanulók száma, s mivel tudjuk, hogy az otthoni körülmények igen meghatározók a képességek kialakulásában, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanulási esélyek javítására. A kistérség iskoláinak a mutatói is azt igazolják, hogy a jó felszereltségő és nagyobb gyakorlattal rendelkezı iskolákban a hátrányos helyzető gyerekeknek is jobb a teljesítménye, mint a kevesebb eszközzel és gyakorlattal rendelkezı iskolában. Az oktatás finanszírozása mind nagyobb terhet ró a helyi önkormányzatokra, ami a csoportbontások megszüntetéséhez vezetett. Ennek következtében még nehezebb lesz a teljesítmény javítása. A kistérség iskolái mit tettek eddig: − A kötelezı országos méréseken részt vettek. − Az el nem küldött dolgozatokat kijavították, de nem minden esetben értékelték. − Pályázat keretében kompetencia alapú oktatás folyik Háromfán. − A kistérség iskoláinak több munkaközössége óralátogatáson és szakmai beszélgetésen vett részt a háromfai iskolában. − Az iskolák szakmai módszertani anyagokat vásárolnak

és ezeket a tanórákon

felhasználják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

73


− A nagyatádi Árpád és a Babay iskolában a 2006/2007-es tanévben a felsı tagozatos tanulókkal a nevelık fejlesztı tantárgyi programokat teszteltek véleményeztek az OKI felkérésére.

3.2. Eredményesség a versenyek tükrében

A kistérség általános iskolás korú tanulóinak összetétele heterogén, de vannak nagyon jó képességő, tehetséges gyermekek is akik tanulmányi versenyeken kiváló teljesítményt nyújtanak. Az általános iskolákban cél az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása. A felzárkóztatásra szoruló gyermekek ellátása mellett nagy kihívás a tehetséges tanulók figyelemmel kísérése, fejlesztése. Nem csak a kiemelkedı képességő diákok tudásának továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti,stb.) vetélkedık, versenyek, hanem lehetıséget adnak a tanulmányaikban gyengébb eredményt produkáló gyermekek személyiségének kibontakoztatásához. Minden tanévben elsı fordulóban az intézmények házi versenyek keretében mérettetik meg tanulóikat. Az itt jó eredményt elért gyermekeket felkészítik tanáraik az iskolán kívül szervezett – városi, kistérségi, megyei, országos – versenyekre. 32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya 2005 Versenyek

Össz. létszá m

2006

Versenye n résztvev ı

Össz. létszám

2007

Verseny en résztvev ı

Össz. létszá m

2005

Versenye n résztvev ı

2006

2007

A versenyen résztvevık és az összlétszám aránya

Iskolai

966

1020

824

38%

41%

34%

Kistérségi

719

789

758

28%

32%

31%

470

21%

21%

19%

329

8%

8%

13%

Megyei

541 2480

Országos

522 2433

211

2417 216


Iskolai szinten a 3 tanévben átlagosan a tanulók 38%- a próbálta ki tudását. Kistérségi szervezéső versenyeken átlagosan a gyermekek 30%-a vett részt. Nagyobb megmérettetést jelentettek a megyei versenyek, ahová átlagosan a diákok 20%-a jutott el. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

74


Igazán kiemelkedı teljesítmény az iskola, a felkészítı nevelı és a tanuló számára az országos versenyeken való részvétel, melyen kistérségünk területérıl az összes tanulói létszámhoz viszonyítottan, átlagosan 10% vett részt az elmúlt 3 tanévben. Nem csak a versenyzı tanulók száma magas, versenyeredményeket is áttekintve megállapítható, hogy sok gyermek, sokféle területen mérettett meg. Kiemelkedı eredményeket értek el mind a reál (matematika, fizika, kémia), mind a humán (olvasás, nyelvtan, mesemondó) területeken. Az egyéni képességfejlesztés további sikereit mutatták a mővészetek (rajz, zene) helyezései. Külön ki kell emelni a mozgást (néptánc, divattánc), a sportágak szinte minden formájában nyújtottak eredményeket a tanulók. A vidéki iskolák tanulói jól szerepeltek az egyéni versenyen. Megállapítható, hogy a csapatversenyeken nagyobb számban és szép helyezéseket szereztek. Megfigyelhetı, hogy a városi általános iskolák arculatát tükrözik a versenyek eredményei is. Nem véletlen a sok sport eredmény, hiszen évekig emelt szintő sportoktatás folyt, jelenleg sport iskolaként mőködik a Babay József Ált. Isk. Intézményegység, mely a pedagógiai programjában az utánpótlás-nevelést tőzte ki céljául. Ezt a tevékenységet erısítik még a városban mőködı diák-sport egyesületek is. A mővészeti versenyekre való felkészítést - az emelt rajzoktatást évek óta biztosító, jelenleg alapfokú mővészetoktatás képzımővészeti ágának tanszakain - végzik az Árpád Fejedelem Ált. Isk. Intézményegységének szakemberei. A másik meghatározó mővészeti ágon elért I. helyezések a zene- iskolában folyóeredményes hangszeres oktatást tükrözik a térségbıl idejáró növendékek számára. A zenéhez kapcsolódik az éneklés, a kórus szereplések melynek eredményeit ugyancsak egy oktatási intézmény, a Bárdos Lajos Ált. Isk. Intézményegységének emelt szintő ének – zene oktatása alapozta meg. Többségében ennek az iskolának a diákjai érték el a néptánc Arany minısítéseit évrıl évre. A versenyeredmények értékelésénél ki kell emelni az Árpád F. Iskola kiemelkedı matematika, fizika, számítástechnika helyezéseit, mind megyei, mind országos szinten. (70. számú melléklet) A versenyeken való magas részvételi arány, az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a kistérség minden iskolájában nagyon odafigyelnek a felzárkóztatás mellett, a tehetség fejlesztésére, a gyermekekben rejlı sokszínőség megtalálására.


75


3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében

A középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon van jelen. Két középfokú tanintézmény mőködik. A Nagyatádi Szakképzı Iskola a megyei önkormányzat fenntartásában, míg az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a városi önkormányzat fenntartásában végzi a középfokú oktatási feladatokat.

3.3.1. Gimnázium

A több mint 50 éves múlttal rendelkezı Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi érettségire és felsıfokú továbbtanulásra készíti fel a nagyatádi és környezı településen élı fiatalokat. Az elmúlt évek során átalakította a szülık, tanulók, és a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzési szerkezetét. Ennek megfelelıen az emelt szintő nyelvoktatás, az informatika, a gépész és a turizmus szakmacsoportos oktatás került be az új képzési szerkezetbe. Az 1994/1995. tanévtıl indították a hatosztályos gimnáziumi képzést, melyet 2006/2007. tanévtıl már nem tudták folytatni, mivel a jelentkezık száma ezt nem tette lehetıvé. A négy osztályos képzésben minden évfolyamon szerepel olyan szakközépiskolai osztály, amely mőszaki és gazdasági szakterületekre képez tanulókat. A szakközépiskolai

képzés

keretében

középfokú

szoftverüzemeltetı,

gépipari

számítástechnikai technikus, idegenforgalmi technikus, ápolási asszisztens és ápoló képzést folytat. Az oktatási az intézmény a 2004/2005. tanévtıl indított olyan 9. osztályt, ahol nyelvi és informatikai elıkészítı képzést biztosít. A 2007/2008. tanévtıl sport-osztály indítását engedélyezték az intézménynek.

33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 2005

2006

2007

Az iskola tanulóinak létszáma

423

444

471

Iskolai osztályok száma összesen

18

18

20

Alapító okiratban rögzített maximális tanulólétszám

550

550

550


76


82,36

Kapacitás kihasználtság (%)

80,72

85,64


A felnıttoktatás területén, a „HÍD” szakképzés keretében 2 évfolyamos ápoló képzést folytatnak, melynek gyakorló bázisát és a szaktárgyak oktatását Nagyatádi kórház biztosítja. Az intézményben a 2007/2008. tanévben 42 pedagógus oktat. A tanulói létszám – 471 fı- bizonyítja, hogy az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezete egyre vonzóbb a kistérségben élı tanulók számára. A felvételi eredmények is jól mutatják, hogy a tanulók 80-90%-át veszik fel a felsıoktatásba.

34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 2005

2006

2007

Egyetem

21

30

34

Fıiskola

29

24

27

Felsıfokú szakképzés

2

4

19

1

2

1

24

20

7

Nem tovább

tanul

Egyéb


3.3.2. Szakképzı iskola

A Nagyatádi Szakképzı Iskola széles profilú, rugalmas oktatási kínálatot nyújtó szakképzı iskola, melynek beiskolázási területe Nagyatád és környéke. Az intézmény


77


többcélú, ahol az egységes, közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerinti (szakiskolai és középiskolai) tananyag és követelményrendszer alkalmazásával folyik képzés. Képzési irányok (évfolyamok): •

Nyelvi elıkészítı évfolyam

•

Szakmai alapozás és elıkészítés

•

Érettségire történı felkészítés + szakmacsoportos alapozás

•

OKJ szerinti, alapfokú iskolai végzettséghez illetve alapmőveltségi vizsgához kötött szakmai vizsgára történı felkészítés

Szakközépiskolai képzés: /képzési idı: 4 + 2 év (érettségire való felkészítés + szakképzés) •

Szakmacsoport: Kereskedelem, Marketing, Üzleti adminisztráció

•

Idegen nyelv: angol, német, felkészítés emelt szintő érettségi vizsgára

A szakképzési évfolyamon kereskedı képzés folyik. Érettségi utáni szakképzést folytatnak: kereskedı (2 év), kereskedelmi ügyintézı (1 év), vállalkozási ügyintézı (1,5 év). Az intézményben a 2006/2007. tanévben 36 pedagógus oktatott, 446 tanulót. 35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı)

Nagyatádi Szakképzı iskola 2005

2006

2007

Egyetem

-

-

5

Fıiskola

4

6

2

Szakközép

51

46

30

Felsıfokú szakképzés

-

-

2

44

26

37

-

-

-

Nem tanul tovább Egyéb


Az iskola igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági igényekhez, profiljából is ered, hogy legtöbben a szakmai képesítés megszerzését követıen próbálnak elhelyezkedni.


78


3.3.3. Kollégiumi ellátás

Az oktatásban résztvevı tanulók kollégiumi elhelyezését egyetlen, a városi önkormányzat által fenntartott József Attila Kollégium biztosítja, melynek épületét a 2006/2007.

tanévben

teljesen

felújították,

címzett

támogatásból.

A

kollégium

szolgáltatásait a városban mőködı két középfokú tanintézet diákjait és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását végzı Éltes Mátyás Általános Iskola növendékeinek egy része veszi igénybe. A kollégium tanulóinak jelentıs része a kistérség településeirıl érkezik, de a megye egészérıl fogad diákokat. A kistérséghez tartozó községekben lakik a tanulók 20%a.

3.3.4. Szakiskola

Új szín az oktatási palettán a TIT Alapítványi Közép és Szakiskola, mely 1996. szeptember 1.-én kezdte meg az oktatást. Tanulói zöme érettségit adó gimnáziumi (nappali, vagy esti) képzésen, alapfokú (szakács, számítógép-kezelı), középfokú (pénzügyiszámviteli ügyintézı) és emelt szintő (irodavezetı, gazdasági informatikus) szakmai képzésen vesznek részt. A 2006/2007. tanévben 48 fı nappali, 115 fı esti képzésben vett részt. Az intézményben 13 fı nappali és 20 fı esti tagozatos hallgató tett sikeres érettségi vizsgát.

3.4. Eredményesség az érettségin 3.4.1. Gimnázium Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola legfontosabb célja a sikeres érettségi vizsgára, felkészítés, a fiatalos lendülető, jól felkészült tantestület ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Ezt bizonyítják a diákok érettségi, felvételi eredményei, a két éve bevezetett emelt szintő érettségi teljesítményei, a sok sikeres nyelvvizsga.


79


36. Táblázat Vizsgaeredmények

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók

aránya

31

2007 száma

69 60,52

2006

31,95

29

29,29

23

20,17

száma

aránya

2005

aránya

67 67,67

száma

95,87

száma

93

114

2007

száma

99

Emelt szintő érettségi vizsgát tett tanulók

aránya

97

aránya

2005 2006 2007

2006

száma

2005

aránya

Végzıs tanulók száma


3.4.2. Szakképzı iskola Az adatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége eredményesen eleget tesz az egyes vizsgakövetelményeknek. Az utóbbi két évben az intézményben nıtt az érettségizı diákok száma. Az utolsó évben pedig javult az eredményesen érettségizık aránya is.

37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben

Nagyatádi Szakképzı iskola

száma

aránya

80%

67

90,5%

21

76%

40

60% 38

száma

aránya

2007

száma

97 89,8% 60

2006

aránya

113

2005

száma

137

2007 aránya

129

2006 aránya

2005 2006 2007

száma

2005

Érettségi vizsgát tett tanulók


3.4.3. Felsıoktatás A kistérségben nincs felsıoktatás.


80

aránya

Sikeres szakmunkásvizsgát tett tanulók

száma

Végzıs tanulók száma

89%


IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ELEMEI

STRATÉGIA

A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZISE 38. Táblázat SWOT

ERİSSÉGEK Forrásbıvítı együttmőködési szándék

GYENGESÉGEK Halmozottan hátrányos, hátrányos helyzető tanulók száma nı

Pályázati ismeretek gyakorlati

Az intézmények tárgyi feltételrend-

jelenléte, tapasztalati tudása

szere különbségeket mutat

Innovációs tevékenység elindult

Az intézmények kihasználtsága

Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok (kompetencia alapú oktatás, kooperatív technikák, IKT, IPR) Sajátos nevelési igényő tanulók

eltéréseket mutat Fenntartói értékelésnél a mérések gyakorlata kialakulatlan források nem elegendık Partneri igény, és elégedettségmérés

integrált oktatása gyakorlatában

gyakorlatának kapcsolódása az

jártas pedagógusok

értékeléshez

Szakszolgálati ellátás kistérségi szinten szervezett Hagyományok ápolása, kulturális programok szolgáltatása Napközis, tanulószobai ellátás teljeskörő, igény szerint szervezett Szociális támogató rendszerrel kiépített kapcsolat

Akadálymentesítés hiánya Emeltszintő oktatás kismértékben van jelen A közoktatási intézmények felújításra szorulnak Tanulók akarati és motívációs bázisának hiánya nı Szakmai szolgáltatás kistérségi szinten nem teljeskörő Szakos ellátottság nem teljeskörő


81


LEHETİSÉGEK Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának megvalósítása Intézményfenntartó társulást erısítı pályázati rendszer Intézményfenntartó társulások

VESZÉLYEK Intézmények fenntartásához nincs elegendı forrás A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása Hátrányos helyzető kistérség

további szervezése a normatív

Az épületek, eszközök folyamatos

támogatások jobb kihasználása

fejlesztésére nincs erıforrása a

érdekében

fenntartóknak

EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése Kistérségi minıségfejlesztési rendszer mőködtetése Szakmai szolgáltatás kistérségi szintő szervezése teljes körővé tétele

Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. A fejlesztések összehangolása nélkül a pályázati források szétforgácsolódnak A pályázati feltételek teljesítésének bizonytalansági tényezıi:

Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítı oktatási programok alkalmazása

(utófinanszírozás, elszámolás, pályázati menedzsment) A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának

Idegennyelvi, informatikai ismeretek oktatásának fejlesztése az elvárásoknak megfelelıen IKT (Információs Kommunikációs Technológiák) elterjesztése a kistérségben Intézmények közötti szorosabb együttmőködés megvalósítása kistérségi szinten Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

82


Kiemelt erısségek, amelyek a fejlesztéseket segíthetik Az intézményfenntartók társulási szándéka, a forrás bıvítı együttmőködés érdekében Szakmai szolgáltató intézmény multiplikatív tevékenysége Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP)

Kiemelt gyengeségek, amelyek a fejlesztést gátolhatják A közoktatási intézmények felújításra szorulnak A kötelezı eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források nem elegendık Szakos ellátottság nem teljes körő Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nı A fenntartói tanügy-igazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiányzik 39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek

Lehetıségek Erısségek Forrás bıvítı

Intézményfenntartó

Veszélyek Szétforgácsolódó

együttmőködési

társulást erısítı

fejlesztési források-

szándék

pályázati rendszer.

„mindenkinek jusson

EU többletforrások bevonása a

valami” elv alkalmazása

közoktatási feladatellátásba. Integrációs társulás

Kompetencia alapú

Növekvı társadalmi

szervezıdése

oktatás elkezdıdött,

különbségekre nincs

elindult

elterjedıben,

szakmai eszköze az


83


iskolának Sajátos nevelési

Alapkészségek

igényő tanulók

kialakítását

integrált oktatása

hatékonyan segítı

gyakorlatában jártas

oktatási programok

pedagógusok

alkalmazása

Szakszolgálati

Oktatásfejlesztés

Hátrányos helyzető kistérség

Intézmények

ellátás kistérségi

kistérségi

fenntartása

szintő szervezettsége

koordinációjának

forráshiányos

megvalósítása Új módszerek

Kistérségi, fenntartói

A gyermeklétszám,

fogadására nyitott,

értékelési rendszer

csökkenése,

gyermekcentrikus

kiépítése

stagnálása A fenntartói szakmai

pedagógusok

ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Az intézmények

Integrációs

Pályázati

pályázási ismerete

intézményhálózat

forrásokhoz önerı

(HEFOP)

létrehozását

hiánya miatt nem

támogató pályázati

juthatnak a

rendszer

fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak.

Lehetıségek

Gyengeségek A közoktatási intézmények felújításra szorulnak

Intézményfenntartó

Veszélyek Az épületek, eszközök

társulások további

folyamatos fejlesztésére

szervezése a

nincs erıforrása a fenntar-

normatív

tóknak

támogatások jobb kihasználása érdekében


84


A kötelezı eszközökre, fej-

EU többletforrások bevoná-

Pályázati forrásokhoz önerı

lesztésekre az intézményi

sa a közoktatási feladatellá-

hiánya miatt nem juthatnak

források nem elegendık

tásba

a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak

Szakos ellátottság nem tel-

Intézmények közötti együtt-

A fenntartói szakmai elle-

jeskörő

mőködés megvalósítása kis-

nırzés, szakmai értékelés

térségi szinten

hiánya

Tanulók akarati és motíváci- Kompetencia alapú oktatás

Növekvı társadalmi különb-

ós bázisának hiánya nı

megvalósítása, országos

ségekre nincs szakmai esz-

fejlesztési irányok alkalma-

köze az iskolának

zása A fenntartói tanügyigazga-

Kistérségi, fenntartói értéke- A gyermeklétszám,

tási, szakmai ellenırzés,

lési rendszer kiépítése

csökkenése, stagnálása

szakmai értékelés hiányzik

4.1. A kistérség közoktatása A kistérség településeinek közoktatási intézményrendszerét, kapacitásait, szakmai feltételrendszerét vizsgálva, választ kapunk arra, hogy jelenleg mennyire képesek eleget tenni kötelezı közoktatási feladataik ellátásának, a velük szemben megfogalmazott igényeknek,

az

Európai

Unio

pályázati

feltételeinek,

a

közoktatás

stratégiai

célkitőzéseinek, törvényes mőködés fenntarthatóságának. Ennek érdekében kérdıíves felmérést készítettünk, amely a kistérség települései, intézményfenntartó társulásai által ellátott közoktatási feladatok szakmai hátterét, infrastrukturális felszereltségét, pénzügyi helyzetét értékelte.


85


4.2. A célok A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai

Irányok

Hosszútávon fenntartható mőködés, integráció

Minıségi nevelés oktatás

Teljeskörő elérhetıség

Esélyegyenlıség

Hosszútávon fenntartható mőködés, integráció

Optimális fenntarthatóság; Kistérség gyermeklétszáma stagnál;

Képzési tartalmak bıvítésével az erıforrások bıvülnek, új normatívákat lehet bevonni a feladatellátásba

Pedagógusok rugalmas foglalkoztatása, a teljes körő szakos ellátottság megvalósítása


86


Minıségi nevelés-oktatás

Intézményhálózat, infrastruktúra korszerősítése

Módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan

Kistérségi szolgáltató létrehozása

szakmai központ

Szakszolgálat teljeskörően, IKT, IPR, kooperatív technika kompetencia alapú oktatás

Korszerő, egyéni fejlesztést segítı technikák képzések elterjesztése

Kistérségi szaktanácsadó és szakértıi hálózat létrehozása, mőködtetése


87


Teljes körő elérhetıség

A hátrányos helyzetet javító esélyegyenlıséget megvalósító mőködés

A mőködési területen a közoktatáshoz más ágazatok kapcsolódása

Kistérségi szintő, közoktatási szolgáltatás az igények szerint

Méltányosság esélyegyenlıség

A helyi lehetıségek minél szélesebb körő igénybevétele

A gyermek helyben maradjon, és a pedagógus utazzon

Hátránykompenzálás, szociális ágazattal kapcsolódások megvalósítása


88


JÖVİKÉP

A Rinyamenti Kistérség összes óvodás- és iskoláskorú gyermeke minıségi közszolgáltatáshoz jut és biztosított lesz az egyenlı esélyő hozzáférés a nevelésioktatási szolgáltatásokhoz.

A közoktatásban költséghatékony mőködés jön létre

Az integrált közoktatási intézmények hosszútávon fenntarthatóak lesznek

Pályázati lehetıség bıvül


89


4.3. A fejlesztési célú beavatkozások 40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten

Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten

Célok

Épüljenek ki a kistérség településeinek egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózatok

Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények épületek rekonstrukciója,

Beavatkozások területe

1. Kistérségi intézményi integrációk létrehozása a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybe vételi lehetıségének figyelembe vételével 2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszerének létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása 1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése 2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése

Intézkedések

A források igénybe vételére alkalmas integrált intézmények létrehozása: a jelenlegi társulások együttmőködésével, újabb társulás kialakításával Az összevont osztályok megszüntetése, ezáltal az infrastruktúra-fejlesztési források igénybevételének biztosíthatósága A kiegészítı normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítása A pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezése

A tartósan oktatási funkcióra alkalmas épületek állagának felmérése, a beavatkozások tervezése integrációs szinten Pályázatokkal és fenntartói forrásokkal az épületek állagának javítását célzó beavatkozások megvalósítása Az információs társadalom kihívásainak megfelelı oktatás biztosítás érdekében az iskolák ellátása minıségi infrastruktúrával, hardver és szoftver ellátottság fejlesztése.


90


és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés

Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérség integrált intézményei között, és a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása

kistérségi együttmőködéssel és konszenzussal 3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása

Az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása A speciális programok eszközbeszerzésének tervezése A kötelezı eszközjegyzék tartalmának biztosítása

1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása

Az intézmények tartalmi programjának átdolgozása a következı szakmai tartalmakkal: - óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása - Kompetencia alapú oktatás elısegítése - Integráció, hátránykompenzálás - Együttnevelés, egyéni fejlesztéssel -Emelt szintő oktatás Az IKT alkalmazása mindegyik intézményben A településeken a sport és a közmővelıdési intézményekkel való szakmai kapcsolatok bıvítésének lehetısége A humán erıforrás fejlesztésére közös humán erıforrás fejlesztési terv készítése

1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének biztosítása mind fizikailag, mind tartalmilag Esélyegyenlıség, 2.Az intézmények közötti méltányosság hosszú együttmőködés az esélyegyenlıség biztossága érdekében távú biztosítása 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz

Az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszerének kialakítása, horizontális tudásátadás megvalósítása

Az alapfokú mővészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben Az iskolabusz-hálózat kiépítése A szociális ellátó rendszerrel való szoros együttmőködés kistérségi szinten Utazó pedagógus hálózat, belsı helyettesítési rendszerrel való kiépítése


91


Prioritások A fenti célok és fejlesztı célú beavatkozások az alábbi prioritásokkal: •

A kistérség úthálózatának specialitásai olyan integrált központok erısítését igénylik, amelyik jól megközelíthetı, a stratégiákban leírt menetidıkkel elérhetı.

•

A kistérségi központ Nagyatád oktatási súlyának figyelembe vételével kistérségi megállapodások megkötése annak érdekében, hogy a kistérségi intézményi létszámok is fenntarthatók maradjanak, ugyanakkor Nagyatád közoktatási hozzájárulása se haladja meg a kritikus teherviselés mértékét.

•

Nagyatád egyedi oktatási infrastruktúrája nyisson további tartalmi fejlesztési lehetıséget a kistérség számára (felnıttoktatás koordinálása, kompetencia alapú oktatás, hátránykompenzálás, alapfokú mővészeti oktatás).

•

A pályázati források igénybe vétele az integrációk tagjai számára valósulhasson meg oly módon, hogy egymást erısítik, nem pedig egymás pályázati esélyeit gyengítik.

•

A feladatokhoz szükséges emberi erıforrást hatékonyan lehessen igénybe venni, a képzések és továbbképzések esetében a felesleges párhuzamosságok szőnjenek meg.

•

Az integrált intézményrendszer nyújtson nagy egzisztenciális biztonságot a benne dolgozóknak változó munkahelyen való alkalmazással, és egyéb változatos alkalmazási formák igénybe vételével.

•

A kistelepüléseken az esetleges intézményátszervezések után lehetıleg maradjon olyan oktatással összefüggı kiegészítı feladata az épületeknek,(napközis ellátás, délutáni órák, alapfokú mővészetoktatás, stb.) amelyre építeni lehet a nem közoktatási célú alkalmazás lehetıségeivel (szociális ellátás, civil közösségi ház, teleház, stb.).


92


4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához 41. Táblázat Beavatkozások területe

Beavatkozások területe

Forrás: Régiós KözoktatásFejlesztési Stratégia

Forrás: Humán SFP Stratégia

1. Kistérségi intézmények-Integrált központ fizikailag megközelíthetıAz oktatási infrastruktúra fejlesztése integrációja a demográfiailegyen. a régió egészében, különös tekintettel folyamatoknak, a földrajzi mikrotérségi központokra viszonyoknak és a források-Az integráció minden tagintézményébıl igénybevételi lehetıségénekközúton vagy vasúton max. 30 perc tiszta menetidıvel elérhetı. figyelembe vételével -Az integráció minden tagintézménye tekintetében az általános iskola az oda járó diákok által maximum 15 perc tiszta menetidıvel elérhetı. Az iskolabusz hálózat mőködése biztosított és elérhetı Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak. 2. A közoktatási intézmé-nyek ésAz ellátási területet érintı civil kapcsolati ésA régió speciális munkaerı-piaci a hozzá rendelhetı mástársada-lomfejlesztési terv. jellemzıinek megfelelı szakképzési ágazatokkal való együttmőködés rendszer kialakítása a rendelkezésre rendszeré-nek létrehozása álló intézményi kapacitások felhasználásával 3. Az integrált intézményeken-Az integráció közösen elérhetı virtuálisKorszerő, hatékony és eredményes belüli és közötti szakmaiközponti elektronikus könyvtárral rendelkezik. pedagógiai szakszolgálat és kapcsolatok lehetıségének pedagógiai szakmai szolgáltatások Kistérségi képzés teljeskörő megszervezése,biztosítása valamennyi tanulónak és feltárása, majd kiaknázása térségi és regionális továbbképzési rendszerbenevelési-oktatási intézménynek való bekapcsolódás 1. A fejlesztések tárgyát képezıInfrastruktúra- és eszközfejlesztés, épület felújítások és közlekedésfejlesztés. eszközbeszerzések igényfelmérése

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

2. A fenntartói források és aAz integráció földrajzi határai és a szomszédos lehetséges pályázatok felméréseintegrációk földrajzi határai közt, valamint az alapján a felújítások ütemezéseintegráció földrajzi határain belül nem lehetnek kistérségi együttmőködés-sel ésolyan települések és közoktatási intézmények, konszenzussal amelyeket nem kértek fel az integrációhoz való csatlakozásra, és amelyek csatlakozási szándékuk ellenére elutasításra találtak. 3. A pályázatokon való részvételA hálózat között biztosított a nagy sebességő biztosíthatósága, fenntartóielektronikus adatátvitel lehetısége önrészek vállalása 1. A meglévı tagintézményiIskolaotthonos ellátás biztosítása minden, az-A Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

régió

közoktatási

93


erısségekre épülı,integ-rációhoz csatlakozott településen humánerıforrásának fejlesztése a munkamegosztáson alapuló közoktatás-irányítás és a pedagógiai Helyettesítési rendszer megoldása integrációnfeladatokat ellátók területén egyaránt szakmai tartalom kialakítása belül -A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával 2. A szolgáltatásokAngol nyelv kötelezı oktatása Korszerő, hatékony és eredményes lehetıségeinek felmérése abból a pedagógiai szakszolgálat és célból, hogy azok igénybe-Pedagógiai szakszolgálat biztosítása pedagógiai szakmai szolgáltatások vételének lehetısége mindenütt-Mővészeti alapképzés legalább egy mővészetibiztosítása valamennyi tanulónak és biztosítható legyen nevelési-oktatási intézménynek ágban -Igény esetén nemzetiségi képzés biztosítása -Integrált oktatás alkalmazása -Kompetencia alapú oktatás biztosítása -Tehetséggondozó program biztosítása 3. A kistérség intézményei1-4. osztállyal mőködı intézmények emeltAz egész életen át tartó tanulást közötti együttmőködésiszintő oktatással alapfokú mővészetoktatássalmegalapozó és lehetıvé tevı lehetıségek felmérése, a mikroszínesítik oktatás kínálatukat. intézményi programok központokban nyújtható elterjesztésének támogatása, az ezt szolgáltatási kínálatok támogató intézményi programok, összeállítása innovációk fejlesztése

1. A kistérségi térszerkezet-Költséghatékony mőködés valósul meg. Hatékonyan szervezett, eredményes sajátosságait figyelembe véve az nevelés-oktatáshoz való hozzáférés intézmények munkamegosztásabiztosítása oktatási szolgáltatásokIntegrált valamennyi tanuló elérhetıségének bizto-sításaminıségi szolgáltatást nyújtson számára, különös tekintettel a mind fizikailag, mind tartalmilag Igényekre építı tervezés. kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Kistérség valamennyi intézményfenntartó -A nemzeti és etnikai kisebbségi települését lefedik. oktatás feltételrendszerének Az intézmény épületek felújítás utánfejlesztése különös tekintettel a megfelelnek az ágazati elıírásoknak, és az EU-snémet, a horvát és a roma kisebbség szabványoknak egyaránt. vonatkozásában

2.Az intézmények közöttiMegszőnik az önállóan mőködı osztatlanAz együttnevelés, a befogadó együttmőködés aziskolák önálló mőködése, a változatosoktatási rendszer feltételeinek esélyegyenlıség biztosítha-szolgáltatásokhoz és speciális szakképzettségőmegteremtése és folyamatos tósága érdekében pedagógusokhoz való hozzáférés érdekébenfejlesztése integrált többcélú intézmé-nyekhez csatlakoznak. régió közoktatási Az intézményi csatlakozást elutasítóA intézmények számára fel kell kínálni ahumánerıforrásának fejlesztése a szerzıdéses kapcsolatban történı szakmai,közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt munkaügyi, pedagógiai együttmőködést 3. A szakmai feladatellátásA speciális szakemberek, szakmai mód-szerekAz együttnevelés, megtervezése oly módon, hogy aés infrastruktúrák a tanrendbe építettenoktatási rendszer gyerekek lehetıleg helybenelérhetık a tagintézmények számára. megteremtése és juthassanak hozzá a fejlesztése szolgáltatásokhoz


94

a

befogadó feltételeinek folyamatos


V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 5.1. Keretfeltételek A kistérségi fejlesztési terv aktualizáltságát, a célok és feladatok koherenciáját számos országos, regionális feltétel határozza meg. A Nemzeti Fejlesztési terv I. már elıirányozta azokat a humán erıforrás fejlesztési alapokat, amelyekre az elkövetkezı 10-11év fejlesztéseit építeni lehet. A HEFOP programok az oktatás tartalmi, módszertani kultúrájának átalakítását indították el. A ROP programok az infrastruktúra fejlesztését segítik. E fejezetben azt mutatjuk be, hogy a kistérség közoktatási fejlesztési elképzelései milyen uniós, országos, és régiós fejlesztési keretfeltételek mellett válhatnak reálisan megvalósíthatóvá. 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények

5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia

Cél: Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben A mővelet célja felkészítés az egész életen áttartó tanulásra a képességek, kulcskompetenciák megalapozásával, fejlesztésével, karbantartásával. A mővelet fıbb tevékenységei: Az NFT I.-ben már kidolgozott kompetenciaalapú oktatási programcsomagok, eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörő elterjesztésének támogatása a hazai közoktatás rendszerében. A kompetenciaalapú oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése a helyi igényeknek megfelelıen. A már kidolgozott oktatási programokat alkalmazó oktatási intézmények – modellintézmények, hálózatok disszeminációs és mentorálási tevékenységének támogatása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

95


A pedagógiai kultúra korszerősítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és eszközök (pl. IKT) használata széleskörő megismertetésének és elterjesztésének támogatása. A programok sikeres elterjesztése érdekében az intézményvezetés, az intézményfenntartók és partnereik bevonása, a pedagógusok felkészítését szolgáló programok megvalósításába A sajátos nevelési igényő tanulókat oktató intézmények felkészítése módszertani szolgáltatások nyújtására az integráltan/inkluzívan oktató intézmények körének szélesítése érdekében; a módszertani eljárások beépítése a pedagógus-alapképzésbe A kultúra iránti fogékonyság minél korábbi kialakítása érdekében erısíteni szükséges a mővészeti oktatást, a tehetségek felismerését és támogatását A kompetenciaalapú oktatási programok között a korszerő egészségfejlesztési alapismeretek oktatása, valamint a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása is részét képezi a mőveletnek.

A formális oktatási rendszer felnıttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági szereplıkkel való együttmőködés erısítése A mővelet célja a 21. század követelményeihez igazodó, a munkaerıpiac és a társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez alkalmazkodó felnıttképzési rendszer bıvítése, képzési kínálatának gazdagítása az egész életen át tartó tanulás paradigmájának szellemében. Ezzel összhangban fontos, hogy az oktatás világából kilépett felnıttek számára a formális oktatás intézményei a nem-formális és informális tanulás színtereivé is váljanak. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az intézmények nyitottabbá, befogadóbbá váljanak a nem-formális és informális úton megszerezhetı tudás befogadására.

A közoktatási és felsıoktatási intézmények mővelıdési és szabadidıs szolgáltató szerepének erısítése, az oktatási és kulturális intézmények együttmőködésének erısítése Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nemformális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatásiképzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

96


A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése. Az oktatás legszélesebb értelemben felfogott kínálatában rejlı lehetıségek kiaknázása és helyi-regionális munkaerı-piaci relevanciájának erısítése az egyéni tanulási befektetések ösztönzését, támogatását igényli. Ennek érdekében az információs szolgáltatások mellett személyre szabott tanácsadói és kompetencia-fejlesztési elemeket is tartalmazó pályaorientációs szolgáltatások rendszerének kiépítésére van szükség, Az ilyen típusú szolgáltatások az oktatási, foglalkoztatási, üzleti, non-profit és más szervezetek célirányos együttmőködését is feltételezik. Az oktatási rendszert támogató, a napi tanulási folyamatba épített, a munkaerıpiaci szereplésre felkészítı pályaorientációs rendszer kialakítását, továbbfejlesztését a lehetséges tanulási utak növekvı száma és a képzési lehetıségek egyre gazdagabb kínálata is indokolja. A pályaorientáció és tanácsadás különösen a hátrányos helyzető csoportok számára nyújthat segítséget tanulási pályájukkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése. Az egész életen át tartó tanulás jegyében új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése szükséges a hazai oktatásban, melyet indokol az oktatás és képzés nyitottabbá válása, az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztatása valamint a felsıoktatás iránt növekvı érdeklıdés. A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az interkulturális nevelés révén. Az oktatáshoz való egyenlı hozzáférés szempontjából speciális célcsoportnak minısülnek a nemzeti (nyelvi) kisebbségekhez, bevándorló csoportokhoz tartozó, valamint a határon túli magyar tanulók. E tanulói csoportok oktatására irányuló tartalmi és módszertani fejlesztések révén erısödni fog az oktatás társadalmi kohéziós szerepe, és Magyarország hatékonyabban fog hozzájárulni a Kelet-Közép-Európai térség multikulturális jellegének a megırzéséhez.

Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erısítése Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése. E mővelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény, ill. az ágazat szintjén létrehozandó mérési, értékelési és minıségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények, teljesítmények objektív összehasonlítására.


97


Az

oktatásban

dolgozók

továbbképzése,

a

pedagógusok

munkaerı-piaci

alkalmazkodóképességének javítása. Az oktatás és nevelés hatékonyságának és eredményességének javítása az oktatási szektorban

dolgozók

szakmai

kompetenciájának

fejlesztése,

korszerősítése

módszeres

befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán erıforrásaiba. Kiemelkedı fontossága van a közoktatásban dolgozó pedagógusok és a felsıoktatásban tevékenykedı oktatók szakmai fejlıdése erıteljes ösztönzésének és támogatásának. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése, a hagyományos tanárszerep megváltozása, az informatika és idegennyelvek térhódítása az oktatásban valamint az átalakuló Nemzeti Alaptanterv és Országos Képzési Jegyzék egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség. A csökkenı gyermeklétszám is kikényszeríti a pedagógusok funkcionális repertoárjának a bıvítését.

A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása. Az oktatás minısége és eredményessége a tanuló diákok és felnıttek szempontjából az egyéni tanulási utak sikerességén keresztül mérhetı. E tekintetben kiemelkedı jelentısége van az egyes tanulási szakaszok és a különbözı tanulási formák közötti, - jelenleg Magyarországon túlságosan gyenge - kapcsolat megerısítésének, az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításának. Az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése megköveteli, hogy a különbözı oktatási és képzési formák és szintek az egyént ne csupán a rendszerben való lineáris elırehaladásra tegyék alkalmassá, hanem tegyék lehetıvé a különbözı tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása. Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra. A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

98


diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is.

A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása.

A mővelet célja a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldása.

Az Oktatási Minisztérium Középtávú közoktatás fejlesztési stratégiája A startégiának ehelyütt a fentieket kiegészítı, tervünk szempontjából releváns elemeit emeljük ki. A stratégia a magyar közoktatás jellemzıit bemutató helyzetelemzés után az alábbi 7 terület fejlesztését irányozza elı: 1. Élethosszig tartó tanulás fejlesztése a kulcskompetenciák révén 2. Az oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése 3. Az oktatás minıségének fejlesztése 4. A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása 5. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása 7. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának hatékonysága

A közoktatásban megindult, a fenti stratégiák szellemében megvalósított törekvéseit a közoktatási törvény 2006. 2007. évi változásai is mutatják.

5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban 1

E fenti céloknak való megfelelés volt az elsıdleges mozgatója a közoktatási törvény 2006. és 2007. évi változtatásának. A törvénymódosítás céljai: a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése,

1 Ehelyütt csak azokat a módosult elemeket érintjük, amelyek közvetlenül hatnak jelen fejlesztési terv céljainak teljesíthetıségére Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

99


az esélyegyenlıség növelése, a szakképzés hatékonyságának erısítése, a minıség fokozottabb ellenırzése és jutalmazása.

Az egyes többcélú intézmények ezen túl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A családsegítı szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetıség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bıvíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba.

Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya eléri a 25 százalékot.

A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetıségeken kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolák számára

kötelezıvé

teszi,

hogy

továbbmőködési

engedélyüket

négy

évente

meghosszabbítsák. A Kt. 16. § új (7)-(8) bekezdése lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás a társulási megállapodás alapján a fenntartásában lévı közoktatási intézményei tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtessen. A munkaerı gazdálkodás lényege, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek figyelembevételével az egyes közoktatási intézményekben a munkáltatói jogokat gyakorolni lehet. A Kt. 33. § (11)-(12) bekezdésének módosulásával bıvíthetı az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül megszervezhetı feladatok köre - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - a családsegítı szolgálattal és az iskola egészségügyi ellátással. A módosítás lehetıvé teszi, hogy a jövıben a nevelési tanácsadást - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül szervezzék meg. A Kt. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

100


121. § (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott nevelı,- oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységek köre szintén bıvült (közmővelıdési, kulturális, mővészeti, könyvtári, múzeumi, sport tevékenységek).

A Kt. 53. § (4) bekezdés módosulása alapján lehetıség van arra, hogy a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat több iskola tanulói részére, egy iskolában szervezzék meg. Szintén ilyen lehetıséget ad a Kt. 67. §-a az új (5) bekezdésével a közös szakképzési évfolyam megszervezése. A törvénymódosítás meghatározza azokat a létszámhatárokat is, melyek az alapjául szolgálnak az évfolyam fogalmának, és a költségvetési törvény ezekkel összhangban megjelöli azokat a kiegészítı támogatásokat, amelyeket e feltételek teljesítésével lehet igényelni.

Régiós stratégiák A Dél dunántúli régióban az elmúlt három évben több olyan közoktatás fejlesztési stratégiai készült, mely hosszú távra határozza meg a régió forrás szerzı képességét, az intézményhálózatot, ezen keresztül az intézményi struktúrát.

Célok A humán szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzető térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával. A bevont hátrányos helyzető személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban. Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása. Közoktatási és közmővelıdési infrastruktúra integrált fejlesztése. Elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos mőködtetése és XXI. századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelı minıségi oktatás biztosítása érdekben racionalizálni kell az intézményrendszerek mőködését. Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerő olyan integrált Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

101


intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhat. Az egyéb, nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási tevékenységeket (pl. bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátó intézményeket is magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó. A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó racionalizálási folyamat keretében – elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos biztosítása érdekében -, a Dél-dunántúli Régióban olyan integrált –többcélú - intézményi hálózat kiépítését kívánják megvalósítani, amely a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az általános iskolákat, valamint a nevelı és oktató munkához kapcsolódó egyéb tevékenységeket (pl. bölcsıde) ellátó intézményeket is magában foglalhat. Legfıbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten. További cél az is, hogy a régió összes óvodás- és iskoláskorú tanulója minıségi közszolgáltatáshoz juthasson és ezáltal biztosítható legyen az egyenlı esélyő hozzáférés az oktatási-nevelési szolgáltatásokhoz (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekeket). Bıvüljön a régió pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási intézmények képesek legyenek további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába. A különbözı programokból érkezı források jól elkülönüljenek, és transzparenssé váljon felhasználásuk célja és ütemezése. A különbözı célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a közoktatási intézmények számára. Javuljon a régiós közoktatási rendszer minısége és eredményessége, megalapozódjon a gyermeklétszám csökkenésébıl, valamint az aktuális jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti háttere. Összhang teremtıdjék az elmúlt egy évben a régió különbözı megrendeléseire elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között,a régiós oktatáspolitika és a hazai oktatáspolitika illeszkedése biztosítható legyen. Összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek.Biztosítható legyen a régió közoktatási rendszerének fenntarthatósága. (részlet a régiós fejlesztés követelményrendszerébıl, készítette a DDRFT megbízásából a Tinta Tanácsadó kft.2007.


102


A fenti szándékok alapján készült a Humán közszolgáltatások Stratégiai programja (Humán SFP), valamint az OKÉV megbízásából a régiós közoktatásfejlesztési stratégia (KFS)

5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP)2

Az SFP a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülve fogalmaz meg célokat, prioritásokat és intézkedéseket, amelyek a régiós tervezés, és a régióban kiírt pályázatok megalapozását segíti. A KKFT szempontjából releváns célok és intézkedések a következık: „Kistérségi alapon,

hatékonyan

szervezett,

integrált,

mindenki

számára

hozzáférhetı,

esélyegyenlıséget biztosító és alap-és középfokú oktatási rendszer kialakítása és gazdaságos mőködtetése, melyben a tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi értelemben elérhetıvé válnak a korszerő oktatási szolgáltatások

Az intézkedés céljai:

Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel. Az integrált központok fizikailag megközelíthetık, bennük a hozzá kapcsolódó intézmények munkamegosztása révén a lehetı legtöbb, és legmagasabb minıségő szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a racionális szervezés és az igényekre építı tervezés következtében költséghatékonyan mőködtethetık. A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttmőködı intézmények a kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik, ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetık.

22 Készítette: Vitál Pro/ EcoCortex/Forrásközpont /Ilex . Elfogadta a DDRFT 2006. decemberében Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

103


Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak Az integrált területi humán szolgáltató központok olyan integrált intézmények, amelyek az oktatási, közmővelıdési és szociális (lehetıség és igény szerint az egészségügyigondozási) feladatokat ellátó kistérségi intézmények integrált együttmőködését jelenti függetlenül attól, hogy ezek az intézmények fizikailag (területileg) egy településen, vagy több településen mőködnek-e, jogilag és szervezetileg egy integrált intézményt alkotnak-e, vagy önálló, de szakmailag együttmőködı intézmények-e.

Fentiekbıl következıen szervezetileg a humán szolgáltató központok: jelenthetnek egy településen mőködı többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen vannak, jelenthetnek egy településen alakult többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen kívül más települése(ke)n is mőködnek, jelenthetnek szervezetileg önálló intézményeket, (egy településen, vagy különálló településeken) amelyek szakmailag együttmőködnek oly módon, hogy a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokban kölcsönösen kiegészítik egymást. Preferált a szervezeti integráció és egy településen belül minél több funkció fizikailag is egy ingatlan keretében történı egyesítése.

Integrált központon szakmai tekintetben azt értjük, amelyek az oktatási feladatok közül legalább az óvodai és általános iskolai ellátást, valamint az alapfokú mővészetoktatást ellátják, valamint gondoskodnak gyermek-szociális és a szakszolgálati feladatok ellátásáról, ellátják a sajátos nevelési igényő gyermekek oktatást, és megszervezik

a

képesség-kibontakoztató

fejlesztı

integrált

oktatást.

Továbbá:

mőködtetnek, vagy szakmai kapcsolatot tartanak fenn egy nyilvános könyvtárral, egy mővelıdési házzal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal. A nagyvárosokban több integrált központ alakítható. Ezen intézmények fenntartója lehet a kistérségi társulás, egy-egy városi önkormányzat, illetve települések intézményfenntartó társulásai.


104


A humán SFP indikatív követelményeket is fogalmaz meg a létrejövı intézményekkel kapcsolatban, amelyek a gyermek és tanulólétszámra, az integrációba bevont egységek struktúrájára, eszköz és infrastrukturális ellátottságának minimális szintjére, és az intézmények tanulók általi elérésének idejére vonatkoznak.


105


5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 20072013 (OKÉV)3

OKÉV megbízásából készült Dél dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája (KFS) szintén támogatja a közoktatás terén a különbözı integrációk létrehozását. A dokumentum elsısorban a közoktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozóan fogalmaz meg célokat intézkedéseket.

Ezek közül a legfontosabbak a következık: Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

Összefoglalva:

Mind az országos, mind a régiós fejlesztési stratégiák megerısítik, alátámasztják a kistérség számára kijelölhetı stratégiai célokat és intézkedéseket

Az alábbi táblázat ezek egymáshoz való illeszkedését mutatja be

3

Készítette: Sipos János, Takács Zoltán, E.Vámos Ágnes. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

106


42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

Humán erıforrások fejlesztési stratégiája

DDROP Humán SFP

Dél-Dunántúli KFS

Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren Épüljön ki a résztvevık olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a egyetértésén és szétaprózódott, alacsony létszámú együttmőködésén alapuló intézmények egyfajta hálózati típusú integrált oktatási hálózat együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra

Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát, ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel

A jogszabály által elıírt intézményintegráció megvalósítása érdekében olyan program kidolgozására van szükség, amely támogatja társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkezı intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztés támogatását

Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények infrastruktúrájának rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés

A régió egészének területén sürgetı azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított.

Közoktatási épületek (óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmények, középfokú iskolák) – szakmai fejlesztéssel egybekötött – felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá tétele ott, ahol azt a demográfiai mutatók indokolják.


107


Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérségi integrált intézmények között, ezáltal a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása

Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú biztosítása

Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét.

Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintő oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni

Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshezoktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú távú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is.


108


5.1.2. Fejlesztési források körvonalai A következıkben röviden azt tekintjük át, hogy milyen fejlesztési források állíthatók a közoktatás fejlesztésének szolgálatába. 5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai

43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése

indítási körök 2007.

2007.

szakterület

konstrukció száma

közoktatás esélyegyenlıség közoktatás közoktatás közoktatás

TÁMOP 3.2.2 TÁMOP 3.3.1 TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.1 TÁMOP 3.1.8

közoktatás

TIOP 1.1.1

esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.2 2008.

2008.

2008.

"A" komponens:Területi együttmőködések Oktatási esélyegyenlıség és integráció Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása 21. századi közoktatás Átfogó minıségfejlesztés a közoktatásban A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása

2007 2007 2007 2007 2007

2007-2008. évi keret (Mrd Ft) 7,49 1,65 19,2 8,8 4,1

2007

24,2

2007

1,69

2008. 2008. 2008. 2008.

19,2 1,65 1,828 14,216

2008. 2008. 2008. 2008. 2008.

0,35 0,799 2,56 1,23 1,097

2008.

1,319

konstrukció neve

Közoktatás

TÁMOP 3.1.3

Innovatív iskolák (hátrányos helyzető kistérségekben)

Közoktatás Közoktatás Közoktatás

TÁMOP 3.3.5. TÁMOP 3.1.5 TÁMOP 3.1.2.

Közoktatás közoktatás közoktatás közoktatás közoktatás

TÁMOP 3.4.1. TÁMOP 3.4.3. TIOP 1.1.2. TÁMOP 3.1.6. TÁMOP 3.1.7.

Tanoda programok támogatása Pedagógiai kultúra korszerősítése Új tartalomfejlesztések a közoktatásban Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése Tehetséggondozás Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógusok új szerepben

közoktatás

TÁMOP 3.3.3.

Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, szakmai szolgáltató történı együttmőködésük Rinyamenti Kistérséghálózatokkal Többcélú Önkormányzati Társulása

tervezett meghirdetés dátuma

109


támogatása

közoktatás közoktatás

TÁMOP 3.3.4. TÁMOP 3.4.2.

közoktatás Összesen 2008 júniusig

TÁMOP 3.3.6.

2008. május

A halmozottan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerısítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása felsıoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése

2008. április 2008. április

0,77 1,111

2008. május

0,33 113,59

A ROP pályázat kedvezményezettjei jogosulttá, válnak a TÁMOP-os támogatásra.”Szolgáltatói kosár” módszertani csomagjai az integrált oktatási központok, és hálózataik humán erıforrásának képzését, szakmai kondicióinak erısítését támogatják. Automatizált pályázat: DDOP-ban nyertes pályázók automatikusan nyernek TÁMOP 3.1.4.-ben.


110


5.1.2.2. Megyei és egyéb források

Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források A Többcélú Kistérségi Társulások, valamint intézményfenntartó társulások által megvalósított közoktatási feladatok ellátásához többcélú normatíva és kiegészítı támogatások igényelhetık a jelenleg érvényes törvényi szabályozásokban, és a költségvetési törvény tervezete továbbra is ezt mutatja. A költségvetési törvény finanszírozási változásai, finanszírozás mértéke, a minıségi szolgáltatás igénye a kistérségi-, intézményfenntartó társulási szintő fenntartására, a feladatellátás racionálizálására, többletforrások bevonására ösztönözte a fenntartó települések vezetıit. A Többcélú Kistérségi Társulásokról szóló 2004. évi CVII. Törvény alapozta meg a közoktatási feladatellátás kistérségi szinten történı ellátását, különös tekintettel az óvodai, az általános iskolai valamint a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok területén. A Többcélú Kistérségi Társulások –mint új közigazgatási szint – létrehozásának célja a területfejlesztés mellett a szociális, valamint a közoktatási feladatok ellátásának racionális megszervezése. A 2006 évtıl megnövekedett intézményfenntartó társulások létrejötte, valamint 2007.-ben a kistérségi fenntartás folyamata elindult. A fenntartó váltás minden esetben a magasabb színvonalú feladatellátást, a költséghatékonyabb intézményi mőködtetést az esélyegyenlıség növelését és a partnerség erısítését teremti meg az adott kistérség területén élık számára. A kistérségi fenntartásban, vagy intézményfenntartó társulásban ellátott közoktatási feladatokhoz a mindenkori Költségvetési Törvény (továbbiakban KT) jelentıs mértékő támogatási összegeket rendel. A hozzájárulások igényléséhez kialakított alapelvek: Támogatás intézményfenntartó társulás , vagy TKT által fenntartott közoktatási intézmény keretében megvalósuló feladatellátás esetén vehetı igénybe (Tehát önállóan fenntartott intézmények esetében nem vehetı igénybe)


111


Az igénylés feltétele az óvodai nevelés valamint az iskolai oktatás esetében meghatározott osztálylétszámok esetében lehetséges (alapfeltétel) Az elvárt csoport és minimális osztály létszámok alól kivétel az SNI-s illetve nemzetiségi oktatásban, nevelésben résztvevı gyermekek száma. (A nemzetiségi oktatás esetében csak teljes osztályokra terjed ki a kivétel)

44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke

Jogcím száma a Költségvet 2008. Költségvetési ési törvény törvény melléklete (tervezetben )

8. sz. melléklet

3. sz. melléklet

Jogcím megnevezése

Fenntartó típusa

Fajlagos összeg Ft/fı/év

16.6.

2.

Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

Intézmény fenntartó társulás

45 000 Ft

2.2

1.a

Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

Intézmény fenntartó társulás

80 000 Ft

1.a

Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

Többcélú Kistérségi Társulás

100 000 Ft

1.b

Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

1.c

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás

1.d

Tagintézményi támogatás

1.e

Kistelepülési tagintézményi támogatás

2.a

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás


Intézményfenntartó társulás Többcélú Kistérségi Társulás





80 000 Ft

40 000 Ft

70 000 Ft

30 000 Ft

2 000 Ft

112


2.b

Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztı felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés


11 000 Ft

Forrás: Saját szerkesztés a költségvetési törvénytervezetbıl

A költségvetési törvényben biztosított többletforrás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények esetében a legnagyobb mértékő. A többcélú normatíva évenként módosulhat, ugyanakkor több év vonatkozásában megállapítható, hogy a fenntartások átszervezését, a fenntartók számának bıvítését, a közoktatási intézmények kistérségi fenntartását ösztönzi. Javaslatunk a Rinyamenti Többcélú Kistérségi társulás ilyen irányú racionalizálási átszervezésének megvalósítása. Pályázati források: A nemzeti fejlesztési terv nyomán meghatározható un. zászlóshajó programok közoktatási vonatkozásai „Nem mondunk le senkirıl” Gyermekesély XXI. század iskolája korszerősítése Akadálymentes Magyarország 45. Táblázat Megyei és egyéb források

Tanulási környezet megteremtése

Humán erıforrás megteremtése és fejlesztése

Oktatást segítı szolgáltatások rendszere

Intézményfenntartók – források megteremtésével, pályázati önrészek biztosításával

Szakmai szolgáltatók – tanácsadói, tájékoztatási rendszerével, továbbképzéseivel

Közmővelıdési intézmények – tereikkel, programjaikkal, közös pályázati lehetıségeikkel

Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány – évente kiírt eszközfejlesztési pályázataival

Kisebbségi önkormányzatok – pályázati lehetıségeikkel

Szakszolgálati tevékenység, utazó gyógypedagógiai szolgálat mőködtetése

Megyei TISZK, szakképzési társulás – a szakképzés eszközrendszerének megteremtésével

Országos Integrációs Hálózat – szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével

Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat az oktatási Esélyegyenlıségi terv megvalósításában

Kistérségi vállalkozói kör – a tervezett felnıttoktatás

Kistérségi Integrációs Hálózat- szakmai

Megyei gazdasági kamarák a szakképzést


113


eszközrendszerének megteremtésével

tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével

támogató szolgáltatásokkal, programokkal

TIOK hálózat intézményei – a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatásában

A Somogy megyei Közalapítvány eszköz és tartalmi fejlesztésre évente pályázatot ír ki. A megpályázható összegek alakulását az alábbi táblázat foglalja össze Forrás: Somogy megyei közalapítvány honlapja

11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre

A pályázatokon valamennyi megyei oktatási intézmény nyerhet támogatást. Az éven-te támogatásban részesülık száma 250-380 közötti, a pályázati kiírás függvényében. Elsısorban az eszközfejlesztéssel összefüggı pályázatok iránt nagy az igény. Az intézmények egy-egy pályázati ciklusban átlagosa 150-500 ezer Ft közötti összegeket nyerhetnek. Ezek csak a legszükségesebb eszközbeszerzéseket, valamint aktuális, a pedagógiai/nevelési programokkal összefüggı alkalmi programjaik támogatását jelentik. A szakszolgálati tevékenység támogatásának mértéke nem elegendı a feladat ellátásának finanszírozására, és várhatóan ennek mértéke tovább fog csökkenni. Megállapítható, hogy igen jelentıs támogató tevékenysége mellett sem tud a közalapítvány, a felmerült igényeknek megfelelıen hozzájárulni a megyei közoktatás hosszú távú fejlesztéséhez. A saját intézményi források szolgáltatás bıvítéssel erısíthetık.


114


5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek A Kistérség fenntartásában SNI szegregációt eredményezı oktatásszervezés nincs. A térség közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényő gyermekek arányszáma összesen 9,3%.

Intézményenként vizsgálva megállapítható, hogy

határérték feletti az arányuk különösen Beleg, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban, valamint Görgeteg, Kutas, Nagyatád-Árpád, Nagykorpád, Segesd és Tarany-Háromfa iskoláiban, ahol az országos átlagot (7%) meghaladja!!

Az

intézmények között jelentıs eltérés tapasztalható. Magas a kistérség hátrányos helyzető gyerekeinek a száma. Az óvodások több mint harmada (40,8% ) HH-s, és egy negyede ( 24,1 % ) HHH-s.! Az iskolások közel fele HH-s (44,9% ) és egy ötöde (20,3% ) HHH-s.!

Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében eddig megtett intézkedések a kistérségben Az SNI tanulók szakértıi véleménnyel rendelkeznek A megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó és Nagyatádi Közoktatási Intézmény, valamint a Tarany-Háromfa intézmény szakszolgálatai segítik az integrációs folyamatot. A HH és HHH-s tanulók integrált nevelése-oktatása az intézmények egy részében hatékony tanulás szervezési módokkal és programokkal történik.(kompetencia alapú oktatás, differenciálás, Útravaló, Arany János programok)

A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani A hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók oktatási helyzetére


115


Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont: az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése, az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak a vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulásban: •

diszkriminációmentesség,

•

a szegregációmentesség,

•

a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi területeken kell intézkedést hozni Minden HHH-s 3 éves gyerek vegye igénybe az óvodát! Az épületek korszerősítése, bıvítése felújítása szükséges az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javítása érdekében 100 %-os szakos ellátottság biztosítása minden intézményben Módszertani képzésekkel és tantestületi továbbképzésekkel kell biztosítani intézményi tartalmi-módszertani fejlıdését. Az SNI integráció feltételrendszerét biztosítani kell ( taneszközök, integrált tanterv, személyi feltételek). Kistérségi egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerő , leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre A kistérség szociális ellátás célzott beavatkozásainak erısítése, különös tekintettel a telepszerő , leromlott állapotú lakóövezetekre

5.2. Szakmai megújulás a kistérségben 5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban Az intézmények a megyei források mellett országos pályázatokon is részt vettek. A kistérség óvodáiban és iskoláiban kiemelt szerepet kapott egész életen át tartó tanulást megalapozó programok bevezetése és fenntartása. Az óvodai nevelés területén a Nagyatádi Egyesített Óvoda HEFOP 3.2.1. pályázati részvételének eredményeként a kompetencia alapú nevelés teljes körő megvalósítását végezte. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

116


Az Óvodai Kompetencia alapú Programcsomag tesztelése és fejlesztése 4 csoportban zajlott, 8 óvodapedagógus közremőködésével, a Csillagszem, a Gyöngyvirág, a Napsugár és a Nyitnikék egységek egy- egy csoportjában. Az elsı fejlesztési szakaszban a 2005/2006-os nevelési évben az óvodaiskola átmenet témakörében történt a programcsomag tesztelése. Miután az óvoda egész nevelıtestülete megismerte a programcsomagot, szükségét érezték a Helyi Nevlési Programjuk cél és feladatrendszerének átdolgozását, bıvítését, a kompetencia alapú fejlesztésnek való megfeleltetés érdekében. Így 2007 szeptemberétıl minden csoportban e szerint valósul meg a nevelés- oktatás. A jelenleg befejezett fejlesztési szakaszban az „inkluzív” befogadó pedagógia tesztelése történt meg. A gyermekek nevelése- oktatása a program átdolgozott „Kapcsos könyvében” leírt törzsanyag és kiegészítı mellékleteinek megfelelıen a három képességszint szerinti differenciálás figyelembe vételével történik. A szülık idıbeni és színvonalas tájékoztatása jól szolgálta az együttmunkálkodást a támogató, érdeklıdı hozzáállást. Erısítette a szülık pozitív viszonyulását az a tény, hogy gyermekeik minden nap új élményekkel és új ismeretekkel térnek haza. - Az óvoda testülete 810 órás ingyenes képzésen vett részt, mely újszerő látásmódot eredményezett. Ezek a továbbképzések a szervezeti kultúra fejlıdését nagymértékben segítették. Az újszrő technikák, módszerek megvalósulásának hatására sikerük elindított az egész nevelıközösségben egy szakmai innovációt. - A programcsomag népszerősítésében is szerepet vállaltak az óvónık: • • •

Saját nevelıtestületükben Környezı kistérségnek (3) SOPI felkérésére Pécs város 2 óvodájában tartottak elméleti és gyakorlati programot. • A város 3 általános iskolájának alsós munkaközösségét is tájékoztatták a új óvodai programcsomagról • A város lakosságát a városi TV-n keresztül tájékoztatták a projekt bevezetése és megvalósítása folyamán • A megyei újságban a programcsomaggal kapcsolatban jelentek meg cikkek A programcsomag sikeres alkalmazásának tesztelésének és a Pannonkaptár Közoktatási Konzorcium vezetésének felkérésére az Egyesített Óvoda TIOK munkacsoportja vállalta az Óvodai Kompetencia Alapú Programcsomag újabb követı intézményeinek mentorálását. Ez jó lehetıséget biztosít a társulás többi óvodájának a módszer megismerésére és gyakorlatban történı alkalmazására. Több iskola is megismerkedett innovációs folyamat keretében a MAG programmal. Ennek az adaptív tanulásszervezési koncepciónak a gyakorlati alkalmazására és kiterjesztésére jó lehetıséget nyújthat a kistérség területén. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

117


Háromfán és Nagyatádon két iskolában (Árpád Fejedelem és Babay József Általános Iskola) innovációs folyamat keretében az Országos Közoktatási Intézet egyik legjelentısebb MAG – Megelızés – Alkalmazkodás –Gondoskodás – címet viselı holland magyar együttmőködésben zajló projektben vettek részt. A program indulásakor 23 nevelıbıl többségében alsós tanítók, kisebb számban felsıs tanárok csatlakoztak.

A program a társadalmi integráció megvalósításán alapul. Abból indul ki, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy sikereket elérve, örömmel járjon a saját lakókörnyezetében élı többi diákkal iskolába. A gyerekek örömteli és eredményes tanulásának biztosítását a program az iskolai kudarcok megelızésével kívánja teljesíteni. A megvalósítás a tanulók közti különbségek elfogadására és arra a gondolatra épít, hogy minden gyermeknek belsı késztetése van a fejlıdésre. A pedagógusok ezt természetesnek tekintik, és a tanulásszervezés során arra törekszenek, hogy a tanulók egyéni fejlıdéséhez megteremtsék a szükséges, lehetıleg optimális feltételeket.

A MAG-programban az elsı három év mindenképp meghatározó volt, hisz ezt a szakaszt tekintették a közös innovációs munka alapjának, amely után az intézmények a MAG-iskolák összetartásával, de önállóan folytatták a fejlesztést.

A negyedik év feladatainak megtervezésében sokat segített az az átfogó értékelés, amelyet a holland és magyar kollégák közösen végeztek el a hollandiai tanulmányút során a harmadik év végén. A tanítás a gyermekek – és különösen a hátrányos helyzető tanulók – alapszükségleteihez igazodva folyik. İk azok, akik a változást elıidézik. Ugyancsak a mag csírába szökkenésére utal az, ha Az adaptív tanulásszervezés megjelenik az iskola pedagógiai programjában, és az intézményvezetık ( az igazgató, illetve a helyettese), valamint a fenntartó elısegítik és támogatják az adaptív szemlélet terjedését. A pedagógusok munkájának vizsgálatakor ezért azt elemezték, hogy a tanítok az adaptív tanulásszervezés modelljét alkalmazva valamennyi diák számára eredményesebb tanulási feltételeket biztosítottak-e.

A fejlesztés félévenkénti monitorozása alapján elmondhatjuk, megállapították hogy a program elsı, 2003/2004-es tanévének végén a projektben részt vevı tanítók szívben és lélekben magukévá tették az adaptív tanulásszervezés filozófiáját. A regionális és az iskolákban tartott tréningek segítettek leküzdeni a pedagógusok kezdeti félelmeit, akik több tantárgynál, így például a rajz és a technika esetében megkezdték a kísérletezést. Továbbfejlesztették és bıvítették didaktikai eszköztárukat. Különféle kooperatív tanulási technikák kipróbálását, differenciált feladatok és gyakorlatok csoportmunka keretében megvalósuló Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

118


alkalmazását, interaktív tanítási technikák bevezetését jelentette. A harmadik év végére a tanítók mindegyikének sikerült eredményesebb tanulási lehetıségeket biztosítania diákjai számára. Kezdett általánossá válni a változatos iskolai, oktatási tevékenységek felkínálása, leginkább a sok apró feladatra épülı csoport- és pármunka nıtt a tanító és a diákok közötti interakciók, a gondolkodásra késztetı kérdések mennyisége. A MAG-os órán több tantárgy jelent meg egyszerre, s a tanuláshoz az osztályterem nyitott, barátságos környezetet biztosított. A felsı tagozatos kollégákat bevonták a programba. Ennek alapja az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kialakított együttmőködés és az egymástól tanulás volt. Külön célnak tekintették tehát az alsó és felsı tagozat közti átmenet támogatását (tantestületen belüli tanulás, mentorálás, belsı szakmai hálózat kiépítése stb. útján).

Úgy látták, hogy a MAG-projekt korábbi három évében olyan a fejlesztésre nyitott és szakmailag átgondolt környezet kezdett kialakulni a MAG-iskolákban, ahol az adaptív pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet fordít általános és pedagógiai kérdésekre, vagyis ez a környezet segítheti, elıkészítheti más, az adaptivitás gondolatát elfogadó tartalmi fejlesztés beindítását és elmélyítését. A MAG program fejlesztı programjainak kipróbálásában, tesztelésében, alkalmazásában részt vett pedagógusok tevékenységükrıl tanúsítványt kaptak.

5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban A Rinyamenti Kistérség pedagógiai, szakmai eredményeire, erısségeire, partnerei igényeire építve terveztük meg a közoktatási intézmények innovációját. Az innovációs javaslatok felvázolásánál az alábbi tartalmi szükségletekbıl indultunk ki: A kistérség közoktatási infrastruktúrája intézményenként eltérı minıségő, nagyrészt fejlesztésre szorul A közoktatási infrastruktúra nem felel meg a korszerő építészeti, környezeti, ergonómiai követelményeknek Az esélyegyenlıség, hátránykompenzálás feltételrendszere eltérı A kistérségi utazótanár hálózat nem került megszervezésre Szakos ellátottság nem teljes


119


Hatékony pedagógus munkát segítı programcsomagokra, értékelést segítı eszközökre van szükség Az országos kompetencia mérések eredményei intézményi, és fenntartói beavatkozást igényelnek A kistelepülések iskoláiban alacsony a tanulók motiváltsági szintje A szülıi háttér tanulást támogató szerepe csökken A taneszközök nem segítik az alkalmazás képes tudás kialakítását A korszerő tanulásszervezési eljárások nem a napi gyakorlat eszközei A szakmai munka terén megfigyelhetı, az egyes intézmények közötti indokolatlan különbség A pedagógusok egy része, az új ismeretek birtokában sem tud a megújult tartalmakhoz alkalmazkodni Hiányzik a kistérségi szakmai munkát támogató, eredményességet értékelı, hatékony szakértıi rendszer

Tanulók fejlesztését segítı javaslatok Tanulási környezet fejlesztése A kistérségi pedagógiai innovációnak a tanulást segítı környezet kiépítése nélkülözhetetlen eleme. A környezet hozzájárulhat a tanulók motiváltsági szintjének emeléshez, a nevelı-oktató munka segítéséhez. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez nélkülözhetetlen, hogy nevelésük-oktatásuk korszerő építészeti, belsıépítészeti elıírásoknak megfelelı, életkori sajátosságaikhoz igazodó bútorzattal berendezett tantermekben, ingergazdag, esztétikus környezetben történjen az oktatásuk. Javasoljuk a pályázati források feltárását, és a jelzett környezeti feltételek kialakítását. Taneszközök kiválasztását befolyásolja a jelenlegi tankönyvpiaci rendszer, amely a nem egymásra épülı, nem egymás hatását erısítı taneszközök kiválasztása is megengedi. Kistérségi

szinten

megalakított

munkaközösségek

innovatív

szerepet

kaphatnak a taneszközök összehangolása terén. Tanulásszervezés A kistérség több intézménye megkezdte , illetve alkalmazza a korszerő nevelést-oktatást segítı eljárásokat. (IPR- Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

120


Rinyaszentkirály, Segesd, Kutas, Szabás, Lábod, Nagykorpád, Görgeteg, Tarany, Háromfa; Integrált nevelés etnikai nevelés részprogram- Nagyatád; MAG- Nagyatád, Háromfa; Kompetencia alapú oktatás- Háromfa, Tarany, Kutas, Nagyatád; Sindelar program- Somogyszob, Bolhás, IKT oktatás- Somogyszob, Háromfa; Óvodák etnikai nevelési program- Háromfa, Tarany, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Ötvöskónyi, Beleg). A Nagyatádi Közoktatási Intézmény, illetve a Háromfa-Tarany intézménye a szakszolgálati tevékenységek közül a logopédiai és a gyógytestnevelés ellátására képes, illetve jogosult. A gyógypedagógiai fejlesztés más területeit az Éltes Mátyás Általános Iskola, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó végzi. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás elsıdlegesen az intézményi innovációkból származó multiplikációval összefüggı feladatokra, mentori tevékenységre épülhet. Tapasztalataikra, szakmai eredményeikre támaszkodva terjeszthetık a kistérség intézményeiben az egyéni fejlesztések hatékony módszerei, a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, az IPR, SNI gyermekek oktatása, IKT, MAG, etnikai nevelés. Módszertani felkészültségük köré továbbképzések, szervezhetık, és fıként a jó gyakorlatok bemutatását, elterjesztését javasoljuk. IKT eszközök képzési folyamatba emelése Az informatikai írástudás, informatikai eszközök, oktatóprogramok használata nélkülözhetetlen oktatástechnikai bázis a gyermekek fejlesztésénél, a tanórán alkalmazható, motivációs hatást kifejtı eszköz. Az informatikai eszközök hardver és szoftver igénye folyamatos fejlesztést igényel. Kistérségi szinten az SDFT tananyagok megismerése megvalósítható. Innovációs szerepe lehet a kistérségnek az IKT terjesztésében, multimédiás oktatóprogramok, digitális tananyagok adatbázisának létrehozásában, információs hálózat mőködtetésében.

A kistérség közoktatásának fejlesztését segítı javaslatok A kistérség tartalmi munkáját, programjait össze kell hangolni, lehetıleg oly módon, hogy valamennyi intézmény értékét emeljék be, építsenek a meglévı értékekre. A tartalmi fejlesztést ennek megfelelıen kell megvalósítani. Fontos feladat a szakmai kapcsolatok

elmélyítése,

a

módszertani

kultúra,

eszközhasználatának,

eszköztudásának kistérségi szintő kiépítése. Pedagógiai hozzáadott érték javítása érdekében megteendık: − Reális iskolai önértékelést készítenek. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

121


− A pedagógiai hozzáadott értéket is feltérképezik. − Minden évben a kompetenciamérést minden tanuló esetében kiértékelik. − Eredményeik alapján a hiányosságok okait feltárják. − Célokat és feladatokat határoznak meg a teljesítmény javítása érdekében. − Továbbképzéseken

megfelelı

számú

szakembert

képeznek

a

mérés-

értékeléshez és a kompetencia alapú oktatáshoz. − A kompetencia alapú oktatást alsó tagozaton fokozatosan bevezetik. − Az 5. és 6. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában tervezett arányban a tanórákon a szakrendszerő oktatás keretében képességfejlesztést végeznek. − Tanulói portfóliókat készítsenek az eredmények tárolására, hogy lehetıvé váljon a teljesítmény- vagy személyiség változásoknak, a fejlıdésnek a követése. A kistérség az iskolák helyi problémáit nem tudja megoldani. Ahhoz, hogy az iskolák megfelelıen értékeljék önmagukat, értékelési kultúrára (feladat szerkesztés, statisztikai mutatók értelmezése), számítógép-használatra van szükségük. Mindkettı fejleszthetı és remélhetıleg lesz lehetıség a fejlesztésre. A méréseknél a kimenet elemzése nem elegendı, mivel ha csak a kimenetet mérjük, akkor az iskolák érdeke a szelekció. Az viszont nem várható el az iskolától, a pedagógustól, hogy megalkossa az értékelés elveit, szempontjait, kidolgozza a képességmérés módszereit. A fogalmilag is letisztult rendszer viszont meg kell tanítani a pedagógusoknak a képzés vagy továbbképzés keretében, majd minden eszközzel támogatni kell abban, hogy azt használni is tudják. Ebben nyújthat segítséget a kistérség.


122


SNI felzárkóztatás

HHH integráció

Valamennyi intézményben erısíteni kell

IPR

Kompetencia alapú oktatás


123


A kistérség intézményei által nyújtható oktatási kínálat jelenlegi értékeit, továbbfejleszthetı erısségeit mutatják az alábbi ábrák:

Óvodai feladatellátás

Óvoda 1 Nagyatád,

Óvoda3 Kutas, Kisbajom, Segesd,

kompetencia alapú nevelés, erdei óvoda, környezeti nevelés, integrált nevelés

kompetencia alapú nevelés, képességfejlesztés

Óvoda2 Tarany, Háromfa, Ötvöskónyi, Beleg, etnikai progam, Hátrány kompenzáció

Óvodák

Óvoda 4

Óvoda7

erısségei

Rinyabesenyı,

Somogyszob, Bolhás, sindelar

helyi sajátosságok megırzése

Óvoda5 Lábod, Nagykorpád, Integrált nevelés

Óvoda6 Görgeteg, Rinyaszentkirály, játékosság, népi játékok, egészségnevelés


124


Általános iskolai feladatellátás

Iskola1 Tarany, Háromfa, Projektmódszer, MAG, cigány kisebbség oktatás

Iskola3

Iskola2 Nagyatád-NKI,

Segesd,

Integrációs központ mővészeti oktatás, emeltszintő oktatás, sportiskola IKT, IPR, BGR, Multiplikátor

SNI Integráció, hagyományırzés

Iskolák

Iskola4

Iskola5 Kutas,

erısségei

Integrációs központ, SNI, Kompetencia alapú fejlesztés

Somogyszob, IKT

Iskola6

Iskola7

Görgeteg,

Lábod,

IPR egészségnevelés

Erdei iskola, környezeti nevelés

népismeret


125


Középfokú oktatás

Ady E. Gimnázium és Szakközépiskola A tankötelezettség végéig tartó tanulási út biztosítása, felnıtt képzés

Középfokú oktatás erısségei

József A. kollégium hátrányko mpenzálás


126


A kistérség valamennyi intézménye számára nyújtandó, kistérségi szintő szolgáltatást szemlélteti az alábbi diagramm:

Szakszolgálati feladatok ellátása

Kistérségi mérési értékelési rendszer

Szakmai szolgáltatás

Kistérségi szintő pedagógiai innováció

Iskolabusz szolgáltatás

Alapfokú mővészeti oktatás


127


5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás Szakszolgálati feladatok innovációja: A feladatok ellátására a társulás továbbra is kössön megállapodást a Nagyatádi Közoktatási Intézménnyel, és a feladatok ellátásánál törekedjen a teljes körőség megvalósítására. Javasoljuk megvalósítani a kistérségben a szakszolgálati szolgáltatás ellátását utazó szakemberhálózat kialakításával. Törekedjen arra, hogy a kistérség intézményeiben meglévı szakembereket vonják be a szolgáltatás ellátásába. Az intézményeket fel kell szerelni az ellátáshoz szükséges eszközökkel. A pedagógiai innováció

fontos

eszköze,

hogy

az

integrációs

központ

rendelkezzen

iskolapszichológussal, aki bekapcsolódhat a nevelési folyamatokba, fejlesztésbe. A nevelési tanácsadó szőrései, fejlesztı és terápiás tevékenysége továbbra is fontos szerepet kapjon. Kistérségi szinten célszerő képzéseket szervezni a problémák felismerésére, kezelésére.

Szakmai szolgáltatás innovációja A szakmai szolgáltatás normatív támogatására az elmúlt idıszakban volt forrás, de a hatékony képzési formákon való részvételt nem tette lehetıvé. A költségvetési törvény tervezetében elıre látható idıszakban nem található forrás a feladatok ellátására. Pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele eltérı a kistérség intézményeiben. A kistérség intézményeinek szakmai kompetenciái lehetıvé teszik, hogy a humán erıforrás korszerő képzési technikáit továbbadja az integráció tagjainak. Javasoljuk, hogy a kistérség koordinációjával, a kistérség meglévı szakember bázisára építve, szervezetten történjen a továbbképzés. Pályázati források elnyerésével szükséges tovább bıvíteni a szakmai képzések lehetıségét, és a kistérségi szintő szakmai koordináció kiépítését, illetve mőködtetését.


128


Mérési rendszer kiépítése A kistérségi mérési értékelési rendszer, az integrációs hálózat mérési rendszereként, segítheti a gyermeke fejlesztését, hátránykompenzálását. A kistérségi együttmőködés mindenképpen szükségessé teszi egy közös mérés értékelési szakember alkalmazását. Az intézményekben dolgozó, szakvizsgás képesítéssel

rendelkezı

pedagógusokból

mérési

munkacsoportot

alakítva

hatékonyabbá teszi a fejlesztı munkáját az intézményeknek.

46. Táblázat Javasolt mérések

Mérések típusai DIFER Országos kompetencia mérés

Résztvevık Óvodások, iskolások Általános iskola, középiskolajogszabályban rögzített évfolyamokon

Érintettek pedagógusok Pedagógusok Szülık tanulók

Kistérségi mérési, értékelési rendszer

Általános iskola

Pedagógusok Szülık tanulók

Tantárgyi mérések

tanulók

Pedagógusok, Szülık tanulók

Partneri Közvetlen és elégedettség mérése közvetett partnerek

Intézmény partneri köre

Neveltségi szint mérése

Pedagógusok, Szülık tanulók

tanulók

Lehetséges kistérségi feladat képzés szervezése Fejlesztı folyamatok segítése szakértıi támogatással, elıkészítés,értékelés nyilvánosságra hozatala, intézkedések készítésének szakértıi segítése Mérés koordinálása, segítése szakértı bevonásával,az értékelés nyilvánosságra hozatala Feladatbankok készítése szakértıi támogatással, mérések koordinálása Kérdıívek kiválasztásának, kiértékelésének segítése, az intézkedési tervek készítésének segítése, tanácsadás nyújtása Szakértı biztosítása, értékelés segítése


129


A nevelés-oktatás területén a szakemberekkel az intézményenként változó minıségi, és mennyiségi problémák vannak. Az érdemi, minıségi szolgáltatások nyújtására képes, magas szakmai színvonalú nevelı-oktató munka szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlıdésnek. A szakmai felkészültség mellett az aktív kezdeményezı szerepet, jelentıs dinamizmust is fel kell mutatni annak érdekében, hogy ismertebb és elismertebb, megkerülhetetlen szereplıi lehessenek a közoktatás rendszerének, hogy jelen legyenek a települések életében, közgondolkodásban. Az

intézmények

közötti

kapcsolatok

létrehozásában,

szakmai

együttmőködésben a kistérségi munkaközösségeknek meghatározó szerepe lehet. A stratégiai célokhoz kapcsolódó tartalmi, szakmai munka eredményesebb lehet, ha a munkaközösségek átgondolják, összehangolják feladataikat az alábbi területeken: • Az inkluzív nevelés eredményeinek bemutatása Az intézményfokok közötti átmenetek segítése (óvoda,iskola, iskola, gimnázium) • Tanári értékelést segítı tapasztalatok átadása Kompetencia mérések feldolgozása, a fejlesztı beavatkozások tervezése, •a kompetencia alapú oktatást segítı továbbképzések, tájékoztatók, • Az integrációs pedagógiai rendszerben dolgozó intézmények tapasztalatainak feldolgozása

Korunk

szakmai

pedagógusoknak

lesz

kihívásaira

lehetıségük

szakmai

eredményes

megoldásokkal nevelı-oktató

felkészült

tevékenységet

megvalósítani. A pedagógusok továbbképzésének szervezését, a képzések koordinálását kistérségi szinten javasoljuk megszervezni. Pályázati források feltárásával a képzési költségek csökkenthetık A humán erıforrás fejlesztésének fontos tartalmi megújulását jelentheti a kistérségi helyettesítési rendszer kiépítése. Továbbképzésen való részvétel elmaradhat, ha nincs megfelelı helyettes. A helyettesítı pedagógusoknak helyismerettel, pedagógiai folyamatok ismeretével, az intézményben alkalmazott módszerekkel meg kell ismerkednie.


130


5.2.4. Javaslat a közoktatási minıségirányításának kialakítására

feladatellátás

A közoktatási feladatok minıségirányítási rendszerének célja: Minıségfejlesztés A partnerség szervezése a közoktatási intézmények egyik kulcsfeladata kell hogy legyen, hiszen a valós partneri kapcsolatok sora, a partneri együttmőködés minısége alapozhatja meg egy kistérség, egy intézményfenntartó társulás fejlıdését, segíti a közoktatási tervezés folyamatát és eredményes megvalósulását. A tervezés minısége ma már versenyképességi tényezınek tekinthetı. A partnerség elve szerinti mőködés eredményeként a kistérségi közoktatás feladatellátásának fejlıdése nem elszigetelt akciók és döntések eredményeként valósul meg, hanem valamennyi partner együttmőködésével, konszenzussal történik. A feladatok, projektek végrehajtása során létrejött partnerkapcsolatok erısítik egy-egy közoktatási integrációs központ fejlıdését, stabil együttmőködés alakulhat ki, a közoktatás, intézményfenntartás szereplıi közötti.

47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése

Óvodák

Fenntartói

Szülıi

Tanári

Dolgozói

Egyéb Partner

Kisbajom

-

-

-

-

-

Kutas

2007

2007

2007

2007

2007

Háromfa

2006

2006

2006

2006

-

Tarany

2006

2006

2006

2006

-

Somogyszob

2005

2005

2005

2005

-

Szabás

-

2005

-

-

-

Nagykorpád

2007

2007

-

2007

-

Görgeteg

2006

2006

2006

2006

2006

Ötvöskónyi

2007

2007

2007

2007

2007

Beleg

2007

2007

2007

2007

2007

Lábod

2007

2007

2007

2007

2007

Rinyaszentkirály

2006

2006

2006

2006

-

Segesd

-

2006

2007

-

2005


131


-

2005

-

-

-

Csillagszem

2005

2006

2006

2007

-

Gyöngyvirág

2005

2006

2006

2007

Nyitnikék

2006

2006

2007

Napsugár

2006

2006

2007

Hétpettyes

2006

2006

2007

Százszorszép

2006

2006

2007

Iskolák

Fenntartói

Szülıi

Tanulói

Dolgozói

Egyéb

Somogyszob

2005

2005

2005

2005

2005

Segesd

2005

2007

2005

2005

2005

Kutas

2006

2007

2007

2007

-

Szabás

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nagykorpád

-

-

-

-

-

Lábod

2005

2005

2005

2005

2005

Görgeteg

2007

2007

2007

2007

2007

Rinyaszentkirály

2007

2007

2007

2007

Tarany-Háromfa

2005

2005

2005

2005

Árpád F.

2006

2006

2006

2006

2006

Babay

2007

2007

2007

2007

2007

Bárdos

2005

2006

2007

2005

2005

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Rinyabesenyı

Nagyatád

Nagyatád

Beleg


A kistérségi minıségirányítási rendszer két pillére építve egységesíthetı, és mőködtethetı. 1. Intézményi önértékelés mőködik 2. Irányított önértékelés (Fenntartói, kistérségi intézményértékelés, amely azonos területek értékelésére épít) 3. Partneri mérések 4. Teljeskörő szabályozás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

132


Intézményi önértékelés az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat – célja, hogy mélyebb tudást nyerjen az intézmény saját mőködésérıl, és az intézményi folyamatok fejlesztési támogatása által növelje az intézmény eredményességét. Funkciója: •

Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összehasonlítása.

•

Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata.

•

Az intézmény pedagógiai és mőködési tevékenységének, folyamatainak elemzése (helyzetértékelés, problémafeltárás).

•

Az önértékelés segítségével döntést tudjon hozni a fejlesztésekrıl. (Az intézményi önértékelés az elsı lépése az intézményi minıségfejlesztés folyamatának.)

•

A fejlesztési folyamatok végig vitele által javítani tudja az eredményességet.

Az intézményi önértékelés területei és szempontjai

Intézményi önértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése

Az intézményi önértékelés során a pedagógiai/nevelési program értékelésének kiinduló szempontja, hogy az intézmény pedagógiai céljai szakszerően megfogalmazottak-e, alkalmasak-e arra, hogy az intézményértékelés alapjául szolgáljanak.

A pedagógiai/nevelési program értékelésének másik szempontja, hogy a program milyen mértékben támogatja a pedagógiai eredmények elérését, tehát az intézmény nevelési programja, helyi tanterve összhangban van-e a tanulási célokkal.

Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és az intézményhasználók elégedettségében jelenik meg.

A tanulási eredményesség

A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése.

Az intézmény nevelési, pedagógiai programjában megfogalmazott céljainak teljesülése.


133


Az érdekeltek elégedettsége

A partnereknek az intézmény tanulóinak eredményeivel, az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal, az intézmény mőködésével való elégedettsége.

Az intézményi eredményességet befolyásoló körülmények és tevékenységek

Az önértékelésnek biztosítania kell azt, hogy az eredményességet befolyásoló körülményeket folyamatosan változtatni, fejleszteni tudja az intézmény. Ahhoz, hogy az intézményi önértékelés fejlesztési funkciójának megfeleljen, vizsgálni szükséges, hogy az eredmények elérését mennyire támogatja a pedagógiai tevékenység, az intézményi környezet.

Tanulásirányítás, a tanulást támogató intézményi tevékenységek

Az intézmény azon tevékenységeinek elemzése, amelyek a gyermeket, tanulót segítik tanulásában. Ezen tanulásirányítási eljárások, módszerek rendszere akadályozhatja, vagy támogathatja a pedagógiai eredményességet.

A pedagógusok tevékenysége

A pedagógusok munkájának értékelése az intézményi önértékelés kiemelt területe, hiszen a tanulási eredmények elérésének fı felelıse maga a pedagógus. A pedagógusok tevékenységének, együttmőködésének, kompetenciáinak értékelése abból a szempontból történik, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tanulói eredményességhez.

Az intézmény mőködése

Az intézmény mőködésének a pedagógiai célok szerinti vizsgálata: az intézmény szervezeti mőködésének, a szervezet irányításának, tanulási környezetének értékelése a tekintetben, hogy megfelelı feltételeket biztosít-e a tanulási folyamatokhoz.

A fejlesztési terv céljainak megvalósulása

Az önértékelési tevékenység célja az eredményesség javítása, melyet az intézményi tevékenység folyamatos fejlesztésével valósít meg az intézmény. Az önértékelés tapasztalatai alapján az intézmény fejlesztési programot dolgoz ki. A Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

134


kidolgozott fejlesztési program eredményeinek számbavétele, a fejlesztési folyamat értékelése része az önértékelési tevékenységnek.

Fenntartói értékelés A fenntartó által végzett külsı értékelés – amely akár az intézmény teljes tevékenység-rendszerét

is

átfogja

–

az

intézmények

fenntartó

általi

elszámoltathatósága, a központi követelmények, valamint a fenntartói, használói elvárások teljesítése mértékének megállapítása szolgál. Funkciója: •

Információ biztosítása az intézmény fenntartójának fenntartói tevékenysége szakszerő ellátásához, a szükséges fejlesztések elvégzéséhez.

•

Az érintettek tájékoztatása a közoktatási közszolgáltatás színvonaláról.

•

A fenntartó tájékoztatása az intézmény számára megfogalmazott fenntartói elvárásoknak való megfelelés mértékérıl.

•

Az intézmény alapfeladatai (nevelés, oktatás) ellátásának értékelése a program céljai mentén. Bemeneti információt szolgáltatni az eredményességet növelı intézményi

fejlesztésekhez b) A fenntartói intézményértékelés területei és szempontjai

Intézményértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése

Annak vizsgálata, hogy az intézmény pedagógiai/nevelési programjának céljai összhangban állnak-e a fenntartó által megfogalmazott elvárásokkal (ÖMIP), tehát a helyi társadalmi igényekkel.

Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és a fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálatában jelenik meg.

A tanulási eredményesség

A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése

Az intézmény pedagógiai céljai teljesülésének vizsgálata az intézmény tanulási eredményeinek tükrében.

A fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálata

Annak vizsgálata, hogy a fenntartó által az ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásoknak az intézmény megfelelt-e és milyen szinten, milyen mértékben.

Az intézmény eredményességét befolyásoló körülmények és tevékenységek


135


Az intézmény vezetıje (vezetése) munkájának értékelése

A vezetı tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához és a hatékony mőködéshez.

A vezetıi feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenırzés, fejlesztés) vizsgálata.

Az intézmény hatékony mőködése

Az intézményi eredmények összevetése a ráfordításokkal. Annak vizsgálata, hogy az intézmény hogyan használta fel a fenntartó által – az intézmény számára elıírt feladatainak ellátásához – átadott forrásokat (személyi, tárgyi, pénzügyi erıforrások).

Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei.

Az elızı értékelés során megfogalmazott fejlesztési javaslatok megvalósultak-e, s mennyiben járultak hozzá az eredményesebb mőködéshez.

Az intézményi önértékelés és külsı értékelés területeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés

ÖNÉRTÉKELÉS Eredményesség 1. Tanulási eredményesség 2. Partneri elégedettség

FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS Tanulási eredményesség A fenntartói elvárások teljesülésének értékelése

Az eredményességet befolyásoló területek 3. Tanulásirányítás 4. Pedagógus munka 5. Az intézmény mőködése

Vezetés A mőködés hatékonysága Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei

6. A fejlesztési terv magvalósulása Forrás: Egységes közoktatási minıségértékelés Oktatáspolitikai elemzések központja, 2006. június


136


5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára Az intézményértékelés folyamata, eljárásai; nyilvánossági szabályok A közoktatási intézmények minıségbiztosításának mőködését miniszteri rendelet szabályozza a 3/2002 (II.15.) OM rendelet az alábbiakban határozza meg az intézményi minıségbiztosítás és minıségfejlesztés célját és lényegét: „A közoktatási intézményekben folyó minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza

szakmai

céljait

és

szolgáltatásainak

fejlesztését,

amelyek

megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez.”

5.2.6. Közös számára

irányelvek

a

kistérségi

minıségbiztosítás

A Rinyamenti Kistérség közoktatási tartalmainak korszerősítése, racionalizálása, esélyegyenlıség, és teljes körő hozzáférés biztosítása érdekében javasoljuk a kistérségi szintő integrációs hálózatot, integrációs központtal, központokkal létrehozni. Az integrációs célkitőzést és a tervezıi állásfoglalást a gazdaságossági szempontok, és a pályázati források elnyerésén túl az ágazati törvények is befolyásolják. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban:Kt). 26. § (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van." A Kt. 26. § (3) bekezdése kimondja, hogy "Az alapító okirat szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola, másik nyolc évfolyammal mőködı általános iskola vagy legalább hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követı két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon". Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

137


A 2006/2007. tanévtıl kezdıdıen vizsgálni kell, hogy indult-e a létszámhatárnak megfelelı hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz a 15 fıt. A törvény elıírja, hogy a létszámok vizsgálatánál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni, tehát a sajátos nevelési igényő gyermekeket is 1 fınek kell tekinteni. A tervezett integrációhoz kapcsolódó szakmai lehetıségek, kistérségi koordinálással, kistérségi szinten javasolható megszervezni: Kistérségi feladatokat, és szolgáltatásokat ellátó szakemberek tevékenységének koordinálása, támogatása, képzéseik megvalósítása Kistérségi közoktatási szakszolgálat Kistérségi szakmai szolgáltatás Kistérségi szakértıi, szaktanácsadói hálózat kiépítése, mőködtetése Kistérségi humánerıforrás tervezés, továbbképzési tervek összehangolása Kistérségi információáramlás kiadványok, újság, kistérségi televízió Helyettesítési rendszer megszervezése

kiépítése,

100

biztosítása, %-os

szakos

ellátottság

Iskolabusz szolgáltatás Egészségügyi és szociális intézmények kapcsolata a közoktatási intézményekkel, az együttmőködés lehetséges formáinak kiépítése Tehetségfejlesztı hálózat kistérségi megszervezése, feltételrendszere megteremtése, támogatása, versenyek szervezése Sport és diáksport szervezése,

versenyrendszer

koordinációja,

szabadidısport

Erdei iskola, táborozás, szabadidıs programok kistérségi lehetıségének nyújtása A szakszolgálat és szakmai szolgáltatás jelenleg a lengyeltóti Fodor Iskola Kincsem Óvodájában mőködik, továbbra is javasoljuk, hogy a feladat ellátásának bázisintézményeként funkcionáljon. A kistérségi minıségbiztosítási rendszer kiépítése, és mőködtetése hozzájárulhat a minıségi közoktatás feladatok nyújtásához, együttmőködı, egymást kiegészítı partnerkapcsolatok megvalósításához. Kistérségi szinten fontos a kitőzött célok feladatok követése, teljesítések ellenırzése, szükséges beavatkozások megtétele. A kistérségi folyamatok koordinálását a kistérség szakmai bázisként mőködtesse. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

138


5.3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek

5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések Az infrastrukturális fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiak érvényesítésére: 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet – kötelezı minimális eszköz- és felszerelési jegyzék, teljesítés 2008-ig kötelezı eszközök és helyiségek megléte 19/2002. (V.8.) OM rendelet az épületekre vonatkozó építészeti – mőszaki feltételek

49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások Gesztor/település

Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont

Bolhás

Új bútor 15000 ft.- 2006-ban Melegítı konyha 2005.-ben Épület felújítás – 17 000 000 ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, felújítása, főtésrendszer felújítása 2006.-ban Épület részleges akadálymentesítése 2006.-ban Élelmiszerbiztonság 548 000 ft, 2005.-ben Informatikai fejlesztések 100 000 ft- 2005-ben Élelmiszerbiztonság 752 000 ft.-ban Gyermek asztalok: 250.000,- Ft; gyermekcsúszda: 60.000,- Ft; értelmi képességet fejlesztı játékok vásárlása 360.000,- F- 2005-ben, Tálaló szekrény, szekrény: 200.000,- Ft; Kesztyő- és ujjbáb készlet: 202.410,- Ft; hinta készítése: 90.000,- Ft, Tisztasági meszelés 2005,2006,2007 Élelmiszerbiztonság 2007.-ben Informatikai fejlesztések 2006.-ban Világítás korszerősítése 2004.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása 2005.-tıl folyamatosan Élelmiszerbiztonság 60000 ft-2007.-ben , vizes helyiségek részleges felújítása 300 000ft- 2006.-ban Épület felújítása 433 000ft-2006.-ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 4 771 000ft- 2005,2006 Élelmiszerbiztonság Új építés, drótkerítés 160 000- 2006.ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 200 000 Élelmiszerbiztonság 146 000ft, épület felújítás 129 000ft,- 2006.-ban, Épület felújítás 3 545 000ft- 2005.-ben Élelmiszerbiztonság 145 000 ft-2006.-ban Épület felújítás 150 000ft- 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 84000ft- 2006.-ban Élelmiszerbiztonság 404 000 ft, épület felújítás 1 700 000 ft- 2005, Épület felújítás 6 900 000ft- 2006 ban, Épület részleges akadálymentesítése- 2005, Vizes helyiségek teljes felújítása 2006,

Beleg

Görgeteg

Háromfa Kisbajom Kutas Lábod Cs GY Ny Nagyatád

N H Sz

Nagykorpád


139


Nyílászárók cseréje 2006 Ötvöskónyi Informatikai fejlesztések 2005,2007 Élelmiszerbiztonság 605 000 ft- 2005.-ben Informatikai fejlesztések 95 400ft- 2005,2006, 2007.-ben Épület felújítás 2 252 462 ft- 2007.-ben Főtésrendszer cseréje 1 000 000 ft- 2005 Rinyabesenyı Nyílászárók cseréje 428 068 ft, világítás korszerősítése 441 559 ft- 2007.ben Épület részleges akadálymentesítése- 464 433 ft, vizes helyiségek teljes felújítása- 476 833 ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 160 000 ft.- új építés (épület, épületszárny) 2 520000ft – 2006.-ban Rinyaszentkirály Új építés 9 980 000ft- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 220000 ft, Világítás korszerősítése- 2007.-ben Épület felújítás 30 000 000ft- 2005.-ben, nyílászárók cseréje, világítás Segesd korszerősítése, vizes helyiségek részleges felújítása – 2005.-ben Fejlesztı eszközök, játék 51 000ft, épület felújítás 538 000 ft. – 2005, -fejlesztı eszköz, játék 51 000 ft.,- 2006 Somogyszob Épület felújítás 11 250 000ft-2007 Épület felújítás- 2006 ban, Főtésrendszer cseréje- 2007-12-10 Épület komplex akadálymentesítéseSzabás 2007.ben Épület felújítás-alászigetelés 2006,2007, Főtésrendszer felújítása 1997-ben, Világítás korszerősítése 2006, Tarany Épület részleges akadálymentesítése 2004 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete Gesztor/település

Bolhás

Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Épület felújítás 400 000ft-2012-2013, Nyílászárók felújítása 2013, Épület részleges akadálymentesítése 2012, Épület komplex akadálymentesítése 2013, Vizes helyiségek teljes felújítása 2013

Beleg

Görgeteg

Élelmiszerbiztonsági igény 1 000 000ft- 2008, Élelmiszerbiztonsági igény 10 000 000ft.- 2012-2013, Új építés (épület, épületszárny) 50 000 000ft.-2009-2011, Nyílászárók cseréje 5 000 000ft.-2009, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.- 2010-2011, Épület részleges akadálymentesítése 2 000 000ft.-2009, Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 20102011, Vizes helyiségek részleges felújítása 2 000 000ft.- 2008,

Háromfa Kisbajom Kutas

Lábod

Tárgyi eszközök folyamatos pótlása , épület helyiségeinek bıvítése Épület felújítás, eszközök folyamatos pótlása, Informatikai fejlesztések 2008 Világítás korszerősítése folyamatosan Eszközigény 50 000ft.-2008 Élelmiszerbiztonsági igény 100 000ft- 2008, Informatikai fejlesztések 350 000ft.-2008, Épület felújítás 50 000 000ft.-2008-2011, Nyílászárók felújítása, épület komplex


140


Cs GY Ny

Nagyatád

N H Sz

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd

Somogyszob

akadálymentesítése, vizes helyiségek teljes felújítása 2008-2009, Eszközigény 5 327 700ft.- 2008-2012 Épület bıvítése, nyílászárók cseréje, világítás felújítása, vizesblokkok felújítása Eszközigény 1 964 260ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése épület felújítása, vizesblokk felújítása Eszközigény 895 000ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése, nyílászárók cseréje, épület festése, felújítása Eszközigény 2 347 000ft- 2008-2012, Világítás korszerősítése, tetı, járdák, kerítés felújítása Eszközigény 942 580ft.-2008-2012, Nyílászárók javítása, cseréje, vizesblokk felújítása , kerítés javítása, felújítása Eszközigény 1 386 150- 2008-2012, Épület felújítása, kerítés javítása, élelmiszerbiztonsági igény Informatikai fejlesztések 250 000ft.-2008, Épület felújítás 6 000 000ft.-2009, Egyéb beruházás 4 000 000ft.-2008, Nyílászárók cseréje 2008, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.-2009, Akadálymentesítés egyéb terület -2009 Főtésrendszer felújítása 400 000ft.-2009, Világítás korszerősítése 100 000ft- 2010, Épület komplex akadálymentesítése 2 000 000ft.-2008, Eszközigény 100 000ft.-2008, Informatikai fejlesztések 75 000ft.-2008-2010, Épület felújítás 2008-2011, Nyílászárók cseréje 2008-2011, Épület komplex akadálymentesítése 2008-2011, Épület felújítása, vizesblokk felújítása Informatikai fejlesztések 150 000ft- 2010,2013 Egyéb (kapu, fektetık) 440 000ft.-2008, Új építés(épületszárny) 2013, Nyílászárók cseréje 2013, Világítás korszerősítése 2013, Akadálymentesítés egyéb területen 2012,

Szabás Tarany Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Az intézmény teljes felújításának igénye jelentkezik a bolhási, a kutasi, a lábodi, és nagyatádi intézménynél. Tetıfelújítás, nyílászáró, belsı helyiség felújítások szükségesek, Kisbajomban, Nagyatád több

intézményegységében,

Háromfán,

Nagykorpádon és Somogyszobon. Tornaszoba

kialakítása

szükséges

Kisbajomban,

Kutason,

Lábodon,

Nagykorpádon, Rinyabesenyıben és Rinyaszentkirályon.


141


A mőködtetett konyhák felszerelésének korszerősítésére csak Kutason, Lábodon és Nagykorpádon szükséges. A tálalókonyha eszközeinek a fejlesztésére van szükség Kutason, Lábodon és Nagyatádon és Nagykorpádon. A fejlesztı szobákat a 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklete alapján fel kell szerelni a következı berendezési tárgyakkal: tanulási képességeket fejlesztı eszközök tükör asztal egy gyermek és egy felnıtt szék szınyeg

5.3.2. Általános iskolai fejlesztések A megfelelı nevelı-oktató munkához megfelelı állagú és állapotú épületekre van szükség. Egy település oktatási intézményének megfelelı színvonalú karbantartásához nem elegendıek a település önkormányzatának saját bevételei. Cél, hogy az épületeket folyamatosan karban tudják tartani, biztosítva ezzel az oktatáshoz szükséges fény- és hıtechnikai követelményeket.

51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások Gesztor/település

Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont

Beleg Eszköz 1910000ft- 2005,2006,2007.-ben Informatikai fejlesztés 2 481 000ft- 2005,2006,2007.-ben Épület felújítás 700 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 669 000ft.-2005, 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 183 000- 2005.-ben Eszköz 50000ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 5 005 000ft- 2006,2007.-ben

Görgeteg

Háromfa

Eszköz 4 100 000ft-2005,2006,2007.-ben Élelmiszerbiztonság 4075413ft-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 265720ft- 2005,2006,2007.-ben Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft- 2005.-ben Világítás korszerősítése 500 000ft- 2005.-ben

Kutas

Lábod

Nagyatád Árpád Élelmiszerbiztonság 535990ft-2005,2006 Eszköz: 2996336ft- 2006,2007 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 142 Informatikai fejlesztések 308400ft- 2005,2006,2007 Épület felújítás 1660260ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, főtésrendszer felújítása, világítás korszerősítése- 2005.-ben


Bárdos

Babay

Nyílászárók cderéje 2007.-ben, Főtésrendszer felújítása 2007.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása 2005 Informatikai fejlesztések (sz.terem, sz.gépek, internet)1.500.000ft-2005-2007.-ig Élelmiszerbiztonság 1 609800ft-2006.-ban Épület felújítás 7 000 000ft- 2006.-ban Tetıszigetelés- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 15 000 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 1.400 000ft- 2007.-ban Épület részleges akadálymentesítése- 2006.-ban Vizes helyiségek teljes felújítása-2006.-ban

Nagykorpád Rinyaszentkirály

Segesd

Somogyszob

Eszköz 214 000ft.-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 142 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer cseréje 58 000ft- 2005 Épület részleges akadálymentesítése 200 000ft-2007.-ben Informatikai fejlesztések 16 000 000ft- 2005.-ben Épület felújítás 50 000 000ft- 2005.-ben Eszköz 3 000 000ft- 2006,2007.-ben Nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése- 2005.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása- 2005.-ben Élelmiszerbiztonság 2858 000ft- 2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 354 000ft- 2005, 2006,2007-ben, Épület felújítás (konyha) 10 158 000ft- 2005,2006 Technikai eszközök, egyéb eszközök 336 0002005,2006,2007.-ben

Szabás Eszköz 50 000ft- 2007.-ben Élelmiszerbiztonság 510 000ft- 2006.-ban Tarany Informatikai fejlesztés 1 330 000ft- 2005,2007 Világítás korszerősítése 1 500 000ft- 2006 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye Gesztor/település

Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont

Beleg

Görgeteg

Háromfa

Kutas

Informatikai fejlesztések 3 000 000ft- 2009-2011 Új építés 150 000 000ft- 2009-2011 Főtésrendszer cseréje 3 000 000ft- 2008 Nyílászárók cseréje 15 000 000ft- 2011- 2013 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2009-2010 Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2011 Vizes helyiségek részleges felújítása 1000000ft- 2009 Vizes helyiségek teljes felújítása 3000000ft - 2010 Eszközigény 1 200 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 900 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 61 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 2 000 000ft- 2008-2009 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2008-2009 Épület részleges akadálymentesítése 5 000 000ft- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítás 1 500 000ft- 2009 Eszközigény 1 800 000ft- 2008-2010 Élelmiszerbiztonsági igény 800 000ft.- 2008-2010


143


Lábod

Árpád Bárdos Nagyatád Babay

Nagykorpád

Rinyaszentkirály

Informatikai fejlesztések 950 000ft.- 2008-2010 Nyílászárók cseréje 3 000 000ft.- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 3 000 000- 2009 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009 Konyha fejlesztése Tetıcsere, vizesblokk, járólapozás Eszközifejlesztés Informatikai fejlesztések Épület külsı belsı felújítása Nyílászárók cseréje, épület komplex akadálymentesítése, vizes helyiségek teljes felújítása 2008-2010, Udvari létesítmények felújítása Épület részleges akadálymentesítése 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 2009 Épület teljes felújítása Épület bıvítése Konyhai felszerelés, 2008,2009 Épület felújítás (tetıcsere), sportpálya felújítása, padlózatcsere 2008,2009, 2010,2011 Számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése, cseréje 2008-2013 Külsı tatarozás, nyílászárók cseréje Eszközigény 150 000ft- 2008 Épület felújítás 300 000ft- 2008 Nyílászárok cseréje 800 000ft- 2009 Főtésrendszer felújítása 2 000 000ft- 2011 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2012 Épület komplex akadálymentesítése 300 000ft- 2008

Segesd Somogyszob

Eszköz 2008,2011 Élelmiszerbiztonsági igény 550 000ft- 2008-2012 Informatikai fejlesztések 1 590 000ft.- 2008-2013 Épület felújítás 1 200 000ft.- 2008-2013 Egyéb technikai eszközök 850 000ft- 2005-2013

Szabás Eszközigény 2 000 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 700 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 80 000 000ft- 2008-2009 Tarany Nyílászárók cseréje 10 000 000 ft- 2008 Épület részleges akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Akadálymentesítés egyéb területen 250 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 000 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Nagyatádon a Bárdos iskola teljes korszerősítése szükséges. Valamint bıvítése egy aulával, konyhával, étteremmel. Az Árpád iskolában a nyílászárók cseréjére, a világítás és a felszerelések korszerősítésére van szükség. Kutason szükség lesz tetıcserére, vizesblokk felújításra, valamint konyhai eszközkorszerősítésre. Lábodon


144


épület és sportudvari rekonstrukció, valamint eszközfejlesztés kívánatos. Görgetegen, Háromfán és Taranyban tornaterem építését látják fontosnak. Taranyban a fızıkonyha bıvítése is tervezett. Somogyszobon épületbıvítést terveznek, könyvtár és számítástechnikai teremmel, továbbá világításkorszerősítést.

5.3.3. Középiskolai, fejlesztések

szakközépiskolai,

kollégiumi

A Nagyatád város által fenntartott gimnázium teljes rekonstrukciója jelenleg folyik. A beruházás befejezıdése 2008-ban várható. Újabb fejlesztési igénye jelenleg nincs.

A kollégium teljes felújítása 2007 augusztusában befejezıdött. Újabb fejlesztési igénye várhatóan tartósan nem lesz.

A szakiskola nem helyi önkormányzati tulajdon. Az intézmény adatot nem szolgáltatott.


145


53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása Projektgazda (szervezet) neve

Település

Projekt megnevezése

Becsült teljes költségvetés EZER FTBAN

Támogatási igény EZER FTBAN

Vonatkozó operatív program

Pályázat benyújtásának tervezett idıpontja év, hó

Somogyszob Község Önkormányzata

Somogyszob

Önkormányzati intézmények energiafelhasználásának korszerősítése

30 000

15 000

KEOP

2008 12

Háromfa Község Önkormányzata

Háromfa

Önkormányzati épületek utólagos hıszigetelése

10 000

5 000

KEOP

2008 06

Tarany Község Önkormányzata

Tarany

Általános iskola utólagos hıszigetelése

8 200

4 100

KEOP

2008 04

Nagyatád Város Önkormányzata

Nagyatád

1 300 000

650 000

KEOP

2008 06


Nagyatád

19 000 000

16 150 000

KÖZOP

2008 12 után

Bolhás Község Önkormányzata

Bolhás

Bolhási tagóvoda akadálymentesítése

3 900

3 315

DDOP

2008 10


Somogyszob

Somogyszob Község középületeinek akadálymentesítése

20 000

17 000

DDOP

2008 12

Ötvöskónyi Község Önkormányzata

Ötvöskónyi

Önkormányzati intézmények akadálymentesítése

30 000

25 500

DDOP

2008 12

Kutas Község Önkormányzata

Kutas

Kutas Lábod mikrotérség iskola, óvoda integráció, 2 iskola és 6 óvoda felújítása

450 000

405 000

DDOP

2008 02

Nagyatádi Közoktatási Intézmény Intézményfenntartó Társulás

Nagyatád

Nagyatádi integrált közoktatási intézmény fejlesztése

1 100 000

990 000

DDOP

2008 02

Rinyaszentkirály Község Önkormányzata

Rinyaszentkirály

Családi napközi fejlesztése

7 000

6 300

DDOP

2008 06

Görgeteg Község Önkormányzata

Görgeteg

Családi napközi fejlesztése

60 000

54 000

DDOP

2008 06


Nagyatád

Rinyabesenyı-Homokszentgyörgy közötti útszakasz megépítése

500 000

450 000

DDOP

2008 12 után

Önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerősítése A 68 sz. fıút 11,5 t tengelyterhelésre való megerısítése


146


Nagyatád Város Önkormányzata

Nagyatád

Közlekedésbiztonság fejlesztése, körforgalom létesítése


Somogyszob

6814 sz közút felújítása


Nagykorpád

6619 sz. út felújítása


Somogyszob

Somogyszob Községben a 0193 hrsz-ú út megépítése

110 000

99 000

DDOP

2008 04

1 870 000

1 683 000

DDOP

2008 12 után

500 000

450 000

DDOP

2008 12 után

40 000

36 000

DDOP

2008 12 után



147

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve

5.4. Tervezıi intézménystruktúra vonatkozóan

állásfoglalás, javaslatok az és a szakmai fejlesztésekre

A közoktatási intézmények fenntartásához szükséges állami források biztosítása többnyire nem elegendıek a feladatok ellátásához. Az elemzés során feltárt helyzet mutatja, hogy a többcsatornás állami finanszírozás ellenére, a fenntartási költségekhez képest alacsonyabb mértékő az állami finanszírozás. Ez lehetetlen finanszírozási hátteret eredményez, ugyanis a közoktatási feladatok ellátását így önerıbıl, intézmények saját bevételeibıl tudják, gyakran erın felüli vállalásokkal megoldani. Feladataik ellátását állami finanszírozással, pályázaton elnyert támogatással, önerı hozzáadásával valósítják meg. A Rinyamenti kistérség önkormányzatai a 2007/2008. tanévre közoktatási feladataikat részben intézményfenntartó társulások keretében látják el. A jelenleg mőködı intézményfenntartó társulások részben mutatják az intézményi struktúra lehetséges átalakításának, továbbfejlesztésének az irányait. A fenntartók szándéka hogy a települések gyermekei jó színvonalú, esélyegyenlıséget biztosító intézményekben sajátítsák el ismereteiket. Megállapítható, hogy az eddig megalakult intézményfenntartó társulások, iskolai ellátási körzetek többségében tükrözik a lakosság valóságos iskolaválasztási gyakorlatát. Az intézményfenntartó társulások további átszervezésére szükség lesz, és átgondolásra javasolható a közoktatási feladatok tartalmának korszerősítése, racionalizálása, pályázati források elnyerése érdekében. A tervezıi javaslatnál alehetséges kockázati tényezıket is figyelembe vettük: ☯ • Az alacsony létszámú négy évfolyammal, és alacsony létszámú nyolc évfolyammal mőködı iskolák fenntartását nem tudják vállalni fenntartóik, nem lesz gazdaságos az intézmények fenntartása. ☯ • Az igényelhetı normatívák létszámokhoz kötöttek, mértéke a létszámok arányában fog változni, vagyis az igényelhetı normatív támogatásokkal az intézmények mőködése nem biztosítható.

2007. december

148


Tervezıi javaslat: Kistérségi fenntartásban mőködı intézményhálózat kialakítása, kistérségi közoktatási Javasoljuk, hogy az integrációs átszervezésnél az óvodák, az általános iskola 1-4, illetve 1-6 évfolyammal mőködve maradjanak meg azokon a településeken, ahol a finanszírozás megoldható. A közoktatási feladatok és a szociális ellátó rendszerek kapcsolódása további esélyeket teremthet a kistérség településeinek.(bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás integrálása) Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Tervének stratégiai célkitőzésben meghatározott közoktatási integrációs intézményeknek javasoljuk: A) változat: Nagyatád és Kutas központú mikrotérségi közoktatási integrációk B) változat: A közoktatási intézmények kistérségi fenntartása

A) változat bemutatása A Nagyatád központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a földrajzi helyzete, központi kistérségi szerepe, megközelíthetısége, infrastruktúrája, oktató-nevelı munkájának innovatív szerepe, a mőködés hosszú távú fenntarthatósága, fejlesztésre fordítható erıforrása. A Kutas központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a térségi helyzete, megközelíthetısége, infrastruktúrája és a települések együttmőködési szándéka. A megvalósítás tervezett idıintervalluma 2008-2009.

54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció Integrációs hálózat tagjai

Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás 2008.

2009.

Nagyatád

Integrációs központ

Nagyatád

Egyesített óvoda

2010.

2011.

2012.

2013.

Kistérségi közoktatási integrációs társulás

Árpád Fejedelem Általános és Alapfokú Mővészetoktási Iskola 1-8 osztály Babay Józse Általános és Sport Iskola 1-8 ostály

2007. december

149


Bárdos Lajos Általános és Zene Iskola 1-8 osztáy Ötvöskónyi

Szivárvány Óvoda

Bolhás

Óvoda

Somogyszob

Óvoda, Iskola 1-6 osztály

Segesd

Óvoda, iskola 1-8 osztály

Tarany


Háromfa


Bakháza Kaszó Várható tanulólétszám összesen

1720 fı

Az integrációba bevont óvodák a településeken javasoljuk megtartani, azonban a bolhási tagóvoda továbbmőködtetése komoly kockázati tényezıt jelent. A jelenleg nyolc évfolyammal mőködı iskolák közül Háromfa, Tarany,és Somogyszob 1-6 évfolyamos tagintézménykénti mőködését javasoljuk. Ezen javaslatot a jövıbeni

létszámadatok,

illetve

a

hosszútávon

megvalósítható

fenntarthatóság

figyelembevételével határoztuk meg.

55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció Integrációs hálózat tagjai és fenntartói

Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás 2008.

2009.

Kutas

Integrációs központ

Kutas

Óvoda, iskola 1-8. osztály

Beleg


Szabás

Óvoda

Kisbajom

Óvoda Óvoda, iskola

Nagykorpád Lábod

2010.

2011.

2012.

2013.

Kistérségi közoktatási integrációs társulás

1-

4 osztály Óvoda iskola 1-8 osztály

2007. december

150


Rinyabesenyı

Óvoda

Görgeteg

Óvoda, Iskola 1-8 osztály

Rinyaszentkirály

Óvoda

Várható tanulólétszám összesen

697 fı

Nem javasoljuk a jelenleg évfolyamok megtartását Szabás és Rinyaszentkirály településeken. Ezen intézményekben a jelenlegi összevont osztályok létszáma rendkívül alacsony, a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 66,6%-a, illetve 71,4%. A létszámok növekedésére hosszabb távon sem lehet számítani. A jelenlegi létszámadatok a finanszírozás tekintetében is csak gazdaságtalan mőködtetést tesznek lehetıvé.

56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere

Intézmény egysége

NKI Nagyatád 1. Egyesített óvoda 2. Árpád iskola 3. Babay iskola 4. Bárdos iskola 5. Segesdi Nagyatád integrált intézmény (iskola, óvoda)

Kutas

1. Lábodi integrált intézmény (iskola, óvoda) 2. Görgetegi integrált intézmény (iskola, óvoda)

2007. december

Tagintézménye

Telephelye k

1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda) 2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda) 3. Somogyszobi integrál intézmény (iskola, óvoda) 4. Ötvöskónyi óvoda 1. Belegi iskolaóvoda 2. Szabási óvoda 3. Kisbajomi óvoda 4. Nagykorpádi iskola-óvoda 5.Rinyabesenyıi óvoda

Bolhási óvoda (Somogysz obi integrált intézmény telephelye)

Rinyaszent királyi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye)

Megvalósí tás idıintervallu ma

2008-2009

A) Változat

Intézmén yközpont ok

Fenntartó Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany önkormányzat ai

Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Szabás

151


B) változat bemutatása

A javaslat a rövidtávon megvalósításra tervezett integráció racionalizált továbbfejlesztése. Megfelel a dokumentumban bemutatott oktatás-politikai törekvéseknek, hosszútávon fenntartható, érvényesülnek a szakmai prioritások. A demográfiai mutatók tükrözik, hogy a gyermeklétszám változása, és a létszámhoz kapcsolt normatív támogatás miatt a kockázati tényezık továbbra is jelen lesznek, és szükség lesz, az integráció további átszervezésére. Kockázati tényezık: Normatíva igényléshez szükséges létszámok tagintézményenként, telephelyenként nem biztosíthatók Normatíva igénylésnek nem megfelelı létszámmal mőködı iskolákat nem tudják a fenntartók biztosítani A javaslat a kistérség valamennyi települését átfogja. Hosszútávon fenntartható, racionális mőködést nyújthat, lehetıséget teremt az erıforrások bıvítésére, a minıségi szolgáltatás teljes körő elérhetıségének megszervezésére. A kistérség csaknem valamennyi intézménye számára a pályázati források hozzáférhetıségét teszi lehetıvé. Ez a változat biztosítja a legkedvezıbb normatív támogatások megszerzését, és az 1-8 évfolyamos intézmények tagintézményként való mőködését. Az intézmények elérhetısége tekintetében tartható az elvárt 15 percen belüli idıintervallum. Az iskolabusz hálózat teljes körő megszervezése az integráció kiépítésével párhuzamosan valósuljon meg. A kistérségi szinten létrehozható intézmény integrációk úgy tudnak a jelzett kockázati tényezık mellett is hatékonyan mőködni, hogy egy intézményként a humán erıforrás hatékony kihasználását valósítja meg, az erıforrások összeadódnak, ez a pályázati potenciált erısíti. Az intézményegységek szakmai önállósága garanciája annak, hogy minıségi, tartalmi szolgáltatás jön létre.

2007. december

152


Segesd Óvoda, iskola1-8 Somogyszob Óvoda, iskola 1-6 Bolhás, óvoda

Nagyatád, Óvoda, iskolák 1-8 Háromfa Óvoda, iskola 1-6 Tarany óvoda, iskola 16, Ötvöskónyi óvoda

Kutas

Társulás által fentartott intézményi integráció Nagytád székhellyel

Óvoda iskola 1-8 Beleg óvoda iskola 1-4 Szabás, Kisbajom, óvoda

Lábod Óvoda, iskola 1-8 Görgeteg Óvoda, iskola 1-8 Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály óvoda

2007. december

153


57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere

Intézmény egysége

B) Változat

NKI Nagyatád 1. Egyesített óvoda 2. Árpád iskola 3. Babay iskola 4. Bárdos iskola

Nagyatád

Tagintézménye

Telephelyek

1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda) 2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda) 3. Ötvöskónyi óvoda 1. Segesdi integrált -Somogyszobi intézmény integrál (iskola, óvoda) intézmény (iskola, óvoda) Bolhási óvoda (Somogyszobi integrált intézmény telephelye) 1. Kutasi integrált - Belegi iskolaintézmény óvoda (iskola, óvoda) - Szabási óvoda - Kisbajomi óvoda 1. Lábodi -Nagykorpádi integrált iskola-óvoda intézmény -Rinyabesenyıi (iskola, óvoda) óvoda 2. Görgetegi integrált Rinyaszentkir ályi óvoda intézmény (iskola, óvoda) (Görgetegi integrált intézmény telephelye)

2008-2009

Intézmény központok

Megval ósítás idıinterval luma

Fenntartó

Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkir ály Szabás önkormányzat ai

A kistérség településeinek érdeke, hogy a pályázati pénzek elnyerése miatt a fejlesztési tervben javasolt átszervezéseket, a tartalmi fejlesztéseket megtegye.

2007. december

154


A Rinyamenti Kistérség közoktatási dokumentumait, azok feladattartalmát harmonizálni kell. A Kistérségi Fejlesztési Tervben rögzített feladatokat a kistérségi közoktatási intézkédési tervben fontos megjeleníteni, a fejlesztési tartalmak ütemezésével.

A fejlesztési terv felülvizsgálatának javasolt folyamata:

TKT

Igényfelmérés, adatok feltárása évente

jóváhagyása

Intézkedési terv módosítása

Adatelemzés intézkedési terv megvalósításána k ellenırzése

Intézkedési feladatok meghatározása

Módosító javaslatok Célkitőzések

2007. december

155


5.5. Nyomon követés A KKFT a TKT koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyőjtés eredményei alapján készült. Az intézmények véleményformálási lehetısége a terv elkészítése során az adatszolgáltatás terén, valamint kérdıíves felmérés során biztosított volt. Az intézmények és a TKT települései számára kérdıívek készültek, melyek segítségével igényeiket,véleményüket eljuttathatták a terv készítıihez. A KKFT a TKT koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyőjtés eredménye alapján készült.

A terv felülvizsgálatára vonatkozó szabályok: A kistérségi közoktatási

intézkedési terv tartalmát a fejlesztési terv éves

felülvizsgálatának megfelelıen módosítani szükséges. A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek: Oktatási Bizottság; Társulási Tanács 58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások Az értékelés területe

Az értékelés módszere

Értékelést végzı/koordináló

Elvek, célok tarthatósága

beválás vizsgálat

A célok alapján meghatározható feladatok teljesültsége Adatok megfelelısége

Adatgyőjtés, intézményfenntartói, fenntartói vélemények

Szakértıi team/Kistérségi munkaszervezet Kistérségi munkaszervezet, intézményvezetık

Friss adatokkal való feltöltés dokumentumelemzés

Kistérségi munkaszervezet Szakértı/TKT

Októberi statisztikai adatelemezések

Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet

Kistérségi közös dokumentumok tartalma Létszámok, átlaglétszámok nyomon követése, a normatívának való megfelelés vizsgálata

2007. december

Idıhatárok

Az elfogadástól számított három év Éves munkatervek készítésekor

Októberi statisztikák alapján A kistérségi munkatervben jelzett határidık szerint Minden tanév október vége

156


Az intézményi szerkezet mőködése, a társulások együttmőködése Nevelési, pedagógiai programok tartalma, az innovatív programok beválása Közös szervezetek mőködésének tapasztalatai A minıségfejlesztı tevékenység mőködése

Intézményi, fenntartói beszámolók, felmérések

Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje

évente

Szakértıi vizsgálat

Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje

Négy évente

Tapasztalatok összegzése, beszámolók készítése a fenntartóknak, döntéshozóknak Intézményi elégedettségmérések elemzése

kistérségi munkaszervezet

2008/2009 tanév vége

Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet

A MIP-ben meghatározottak szerint

A KKFT-t a Társulás minden év november 30-ig felülvizsgálja, aktualizálja. A felülvizsgálat során az érintett intézmények képviselıinek, a szülık, gyermekek, szervezetek véleményét ki kell kérni. Felelıs: Társulás elnöke, Munkaszervezet vezetıje A terv módosítására 2008 évben kerül sor. A módosításhoz szükséges a társulási tanács többségi egyetértése. A terv nyilvánosságára vonatkozó szabályok: A Rinyamenti kistérség közoktatás-fejlesztési terve az alábbi nyilvános fórumokon érhetı el: Dél-Dunántúli fejlesztési Ügynökség honlapja, a kistérség honlapján, a települések honlapján, polgármesteri hivatalokban.

A terv céljainak megfelelı feladatok éves ütemezése a felelısök megjelölésével, a kistérség intézkedési tervében történik. A terv módosítása, aktualizálása során az alábbi nyilvánosságot biztosítja a terv készíttetıje: kistérségi honlap A KKFT-t a társulási tanács 2008 március 3-ik napján megvitatta és a jelenlévık 10 igen, 0 nem, 2 tartózkodás mellett a 17/2008 (III.3.) számú RITÖT határozatával elfogadta.

2007. december

157


MELLÉKLETEK

2007. december

158


Táblázatok jegyzéke: 1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása................................................................................................. 7 2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása ............... 12 3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya............................. 17 4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek: ...................................................................... 18 5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma ....... 20 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben ....................................................... 20 7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya............................... 22 8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya .......................... 23 9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya .............. 24 10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek ......... 24 11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként.... 30 12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek...................................... 33 13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya................................................................................................... 37 14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma .. 39 15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben ....................................................... 40 16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében............................ 42 17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai ....... 43 18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele ........................................ 43 19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások ..................... 44 20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok.................. 48 21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei ............................................................................... 52 22. Táblázat Idegen nyelvoktatás .................................................. 55 23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint ...................... 55

2007. december

159


24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya................................................................................................... 56 25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások................................... 57 26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007 ................................... 59 27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007 ....................... 61 28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények ................................... 63 29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok ..... 64 30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei ................................ 70 31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei ............................. 71 32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya...... 74 33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében ....................... 76 34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok ....................... 77 35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı) ................ 78 36. Táblázat Vizsgaeredmények .................................................... 80 37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben........ 80 38. Táblázat SWOT ....................................................................... 81 39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek ................................................................................ 83 40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten ................... 90 41. Táblázat Beavatkozások területe ............................................. 93 42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai .............. 107 43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése.............................................................................. 109 44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke .................. 112 45. Táblázat Megyei és egyéb források ........................................ 113 46. Táblázat Javasolt mérések .................................................... 129 47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése ...................................................................... 131 48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés ............... 136 49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások ..................... 139

2007. december

160


50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete ............. 140 51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások ..................... 142 52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye...................... 143 53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása ...................................................................................... 146 54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció ............. 149 55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció .................. 150 56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere ................. 151 57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere ............. 154 58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások.............................................................................................. 156

Ábrajegyzék 1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 ....................................... 8 2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007............ 9 3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása ..... 12 4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007....... 27 5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél...................................................................................... 28 6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél...................................................................................... 29 7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben ..................................................................... 36 8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 ....... 49 9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ftban........................................................................................................ 50 10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben..................................................................................... 51 11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre...... 114

2007. december

161


Forráslista: 1. Közoktatási törvény, illetve módosításai 2. Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégai Programja 3. Dél-Dunántúl Operatív Program 2007-2013 4. A Rinyamenti kistérség településeinek polgármesteri hivatalai által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve) 5. A kistérség egyes oktatási intézményei által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve) 6. Kistérségi közoktatási intézkedési terv 2005 7. A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja 2005 8. A Rinyamenti kistérség cselekvési terve 9. Dél- Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltsége

2007. december

162

Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve

Recommend Documents