Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terve

Rinyamenti Kistérség Közoktatási Intézkedési Terve 2007-2013

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2013

7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

1


TARTALOM

BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 6 I.

RINYAMENTI

KISTÉRSÉG

TÖBBCÉLÚ

ÖNKORMÁNYZATI

TÁRSULÁS

TELEPÜLÉSEINEK

KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSA ..................................................................................................... 7

1.Intézményfenntartók és intézmények a kistérségben.................................................................... 9 1.1. Intézményfenntartó mikro-körzeti társulások: ....................................................................... 9 1.1.2.Kutas központú mikro-körzeti társulás............................................................................. 10 1.1.3.Lábod központú mikro-körzeti társulás............................................................................ 12 1.1.4. Nagyatád központú mikro-körzeti társulás...................................................................... 14 1.1.5.Somogyszob központú mikro-körzeti társulás.................................................................. 17 1.1.7.Görgeteg központú mikro-körzeti társulás ....................................................................... 17 1.1.8.Tarany központú mikro-körzeti társulás........................................................................... 18 1.1.9.Segesd............................................................................................................................... 21 1.2.Pedagógiai szakszolgálat....................................................................................................... 21 1.3.Pedagógiai szakmai szolgáltatás ........................................................................................... 22 II. RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERV ............................................................................................................................. 23 1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok ......................................................... 23 1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai ..................................................................... 23 1.2. Természeti jellemzık ........................................................................................................... 23 1.3. Demográfiai jellemzık......................................................................................................... 24 1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai ..................................................................... 27 1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai ................................................. 28 2. Közoktatási intézmények a kistérségben ................................................................................... 31 2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben.............................................. 31 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben ........................................ 31 2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele................................................... 33 2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek................................................................................... 34 2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ............................................................... 40 2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak .............................................................................. 41 2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai.................................................................................. 41 2.1.7. Programkínálat ................................................................................................................ 44 2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben................ 46 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei .......................................................... 46 2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele ...................................................................................... 49 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

2


2.2.3. Intézményi létszámok ...................................................................................................... 51 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban .................................. 53 2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi.......................................................................................... 57 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság ............................................................... 57 2.3.2. Alkalmazottak.................................................................................................................. 58 2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai ....................................................................... 61 2.3.4. Programkínálat ................................................................................................................ 64 2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások .......................................................................................... 69 2.4. Szakszolgálatok.................................................................................................................... 70 2.5. Szakmai szolgáltatások ........................................................................................................ 73 2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban ................................................................................................... 75 3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége ................................................................................ 79 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében................................................ 79 3.1.1. Olvasás, szövegértés........................................................................................................ 79 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás................................................................................... 80 3.1.3. A hozott (családi) érték index.......................................................................................... 81 3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés)................................ 82 3.2. Eredményesség a versenyek tükrében.................................................................................. 83 3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében ............................................................... 85 3.3.1. Gimnázium ...................................................................................................................... 85 3.3.2. Szakképzı iskola ............................................................................................................. 86 3.3.3. Kollégiumi ellátás............................................................................................................ 87 3.3.4. Szakiskola........................................................................................................................ 87 3.4. Eredményesség az érettségin................................................................................................ 88 3.4.1. Gimnázium ...................................................................................................................... 88 3.4.2. Szakképzı iskola ............................................................................................................. 88 3.4.3. Felsıoktatás ..................................................................................................................... 88 4. A közoktatás-fejlesztési stratégia elemei................................................................................... 89 4.1. A kistérség közoktatása........................................................................................................ 93 4.2. A célok ................................................................................................................................. 94 4.3. A fejlesztési célú beavatkozások.......................................................................................... 98 4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához ............................................................................................................................... 101 5. Kistérségi közoktatási terv 2007-2013 .................................................................................... 103 5.1. Keretfeltételek.................................................................................................................... 103 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények .................................................................................... 103 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

3


5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia............................................................... 103 5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban ................................ 108 5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP)..................... 111 5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV)...... 113 5.1.2. Fejlesztési források körvonalai...................................................................................... 117 5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai ............................................................................... 117 5.1.2.2. Megyei és egyéb források ....................................................................................... 119 5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek122 5.2. Szakmai megújulás a kistérségben..................................................................................... 124 5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban .................................................... 124 5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban................................................................................................................................. 127 5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás ............................................................ 136 5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására...................... 139 5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára ................................................................. 145 5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára ............................................ 145 5.3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek ............................................ 147 5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések ................................................................................... 147 5.3.2. Általános iskolai fejlesztések......................................................................................... 151 5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések.............................................. 154 5.4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúra és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan .............................................................................................................................. 157 III.ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ......................................................................................................... 165 1. Fejlesztési célú beavatkozások ................................................................................................ 166 2. A helyzetelemzésbıl adódó feladatok, beavatkozást igénylı területek................................... 167 2.1. Az óvodai nevelés terén ..................................................................................................... 167 2.2. Az iskolai oktatás, nevelés terén ........................................................................................ 167 3. Kötelezettségek és felelısség .................................................................................................. 169 4. Akcióterv ................................................................................................................................. 170 4.1. Relevanciavizsgálat: fejlesztési célok, tervezett beavatkozások........................................ 170 5. Célkitőzések, feladatok, idıtávok ......................................................................................... 183 6. Esélyegyenlıségi kockázatok súlyossága................................................................................ 188 IV. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELADATELLÁTÁSÁNAK ÜTEMTERVE ............................... 190 1. Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések ...................................................................... 190 2.Megvalósítás............................................................................................................................. 192


4


V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................................... 204 1. Nyomon követés ...................................................................................................................... 204 2. Monitoring és nyilvánosság..................................................................................................... 205 3. Konzultáció és visszacsatolás .................................................................................................. 206 5. Legitimáció.............................................................................................................................. 207


5


BEVEZETÉS A kistérségi közoktatás-politika prioritása a szakmai munka színvonalának emelése a minıség fejlesztése érdekében. A közoktatás-szolgáltatást meg kell feleltetnünk a társadalmi környezet változó követelményeinek, a közoktatás partneri igényeinek figyelembe vételével, oly módon, hogy esélyegyenlıséget biztosítson, korszerő, piacképes tudást nyújtson. A finanszírozás hatékonysági mutatóit növelünk szükséges. Az intézkedési tervünk

célja,

helyzetértékelésen

hogy

településenkénti

alapuló

fejlesztési

bontásban céljait,

meghatározza

legalább

középtávon

a

kistérség biztosítson

folyamatosságot a közoktatási intézmények számára, és járuljon hozzá a hatékonysági tényezık javításához. Intézkedési tervünkben feltérképeztük a

kistérségben mőködı

nevelési-oktatási intézmények kapacitását, szervezeti formáit az igény-bevevık területi megoszlását

demográfiai

szakosellátottságát,

tendenciákat

szolgáltatásaik

szakmai

erısségeit,

kompetenciáit

esélyegyenlıségi,

eszközellátottságát, minıségfejlesztési

mutatóikat, kompetenciamérési eredményeiket. Falvainkért, falvaink gyermekeiért, cselekedjünk mindig idıben, összefogással, a támogatások, kistérségi többcélú normatívák, pályázatok minél nagyobb arányú megszerzéséért. „Az oktatás fı célja olyan embereket nevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni, akik kreatívak, találékonyak és kíváncsiak. „ /Piaget/


6


I. RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TELEPÜLÉSEINEK KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSA

Rinyamenti Kistérség közoktatási feladatellátásában résztvevı települések

A többcélú kistérségi társulás szervezı tevékenységével biztosítja, hogy a közoktatási feladat ellátásában résztvevı önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában mőködı közoktatási intézmények megfeleljenek a Magyar Köztársaság költségvetésének mindenkor

hatályos

törvényi

szabályozásának,

a

többcélú

normatíva

igénylési

lehetıségének. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: „A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége. 85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat.


7


(2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében - nevelésioktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával – jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló

feladatellátási,

intézményhálózat

mőködtetési

és

-fejlesztési

tervet

(a

továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fıvárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el, illetıleg milyen nem kötelezı feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggı elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintı kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen mőködı közoktatási intézmények vezetıinek, továbbá

a

szülıi

és

diákszervezetek,

a

nem

állami,

nem

önkormányzati

intézményfenntartók, a települési szintő szakszervezetek, - ha nem mőködik települési kisebbségi önkormányzat – az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésrıl vagy az általános iskolai nevelésrıl és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

8


e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelésioktatási intézmény látja el az illetékességi területén élık tekintetében a kötelezı felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelezı felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fıvárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fıvárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fıvárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minısített többségre van szükség. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer

mőködésének

minıségirányítási

programját

(a

továbbiakban:

önkormányzati minıségirányítási program). Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerıgazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal.”

1.Intézményfenntartók és intézmények a kistérségben 1.1. Intézményfenntartó mikro-körzeti társulások: A Rinyamenti kistérségben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. § (1) bek. b.) pontja szerinti alapfokú oktatási-nevelési feladatok ellátására társult 18 települési önkormányzat (Bakháza, Beleg, Bolhás, Háromfa, Görgeteg, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany) az alábbi intézményfenntartó mikro-körzeti társulásokat (továbbiakban: mikro-körzeti társulások) mőködteti. A mikrotérségi központok és az intézményfenntartó társulásban résztvevı önkormányzatok 2007/2008-as tanévtıl: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

9


1.1.1.Kutas központú mikro-körzeti társulás Intézményfenntartó Társulása

Tagjai:

Kutas,

Kisbajom,

Beleg,

Szabás

Intézmény neve: Révkomáromi János Körzeti Általános Iskola OM száma: 034086 Székhelye:

Kutas, Petıfi u. 82.

Kötelezı felvételi körzete: Kutas (1-8. évfolyam), Kisbajom (1-8. évfolyam), Beleg

(1-

8. évfolyam), Szabás (1-8. évfolyam) települések közigazgatási területe. Tagintézménye: Beleg, Kossuth u. 81. (1-4 osztály)

1.1.2.Kutas központú mikro-körzeti társulás

Intézmény neve: Micimackó Napköziotthonos Óvoda Székhelye:

Kutas, Petıfi u. 95.

OM száma: 033895 Fenntartója: Kutas, Beleg, Kisbajom, Szabás Községek Önkormányzatai Tagintézménye:

Beleg, Rákóczi u. 163.

Tagintézménye:

Kisbajom, Kossuth L. 143.

Tagintézménye:

Szabás, Fı u. 93. (Kispipitér Napköziotthonos Óvoda)

Kötelezı felvételi körzete: Kutas, Kisbajom, Beleg, Szabás Községek teljes közigazgatási területe.


10


Kutas-Kisbajom-Szabás-Beleg Intézményfenntartó Társulás

Óvoda

Iskola

Kutasi Révkomáromi János Körzeti Általános Iskola

Micimackó Napköziotthonos Óvoda székhely 7541 Kutas, Petıfi u. 95.

Tagintézmény

Beleg Tagiskola 1-4. évfolyam

Tagintézmény

Kisbajom Község Önkormányzatának Óvodája 7542 Kisbajom, Kossuth u. 143.

Beleg Tagóvoda 7543 Beleg, Rákóczi u. 163.

Kispipitér Napköziotthonos Óvoda 7544 Szabás, Fı u. 93.

7544 Szabás, Fı u. 93.


11


1.1.3.Lábod központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Napköziotthonos Óvoda Lábod OM száma: 033896

Fenntartója:

Lábod Község Önkormányzata

Kötelezı felvételi körzete: Lábod Község közigazgatási területe Napköziotthonos Óvoda Lábod

Intézmény neve: Kótai Lajos Általános Iskola Lábod OM száma: 034087

Fenntartók:

Lábod (1-8. évfolyam), Nagykorpád (1-8. évfolyam),

Rinyabesenyı (1-8. évfolyam) Községek önkormányzatai Székhelye: Lábod, Iskola u. 4. Tagintézménye: Nagykorpád, Kossuth u. 4. Nagykorpád (1-4. osztály)

Kótai Lajos Általános Iskola Lábod Lábod, Iskola u. 4. Tagiskola

Nagykorpád 1-4. évfolyam Nagykorpád, Kossuth u. 4.


12


Kötelezı felvételi körzete a fenntartó települések, Lábod, Rinyabesenyı, Nagykorpád közigazgatási területe.

Nagykorpád Intézmény neve: Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda OM száma: 034088

Fenntartója:

Nagykorpád Község Önkormányzata

Kötelezı felvételi körzete: Nagykorpád Község közigazgatási területe Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda Nagykorpád

Rinyabesenyı Intézmény neve: Napközi Otthonos Óvoda Rinyabesenyı OM száma: 033904

Fenntartója:

Rinyabesenyı Község Önkormányzata

Kötelezı felvételi körzete: Rinyabesenyı Község közigazgatási területe Napközi Otthonos Óvoda Rinyabesenyı

Terveikrıl: Az alábbi ábrában jelzett

települések a kötelezı közoktatási feladataik ellátásához

közoktatási integrált közoktatási társulás létrehozását tervezik. Az átszervezést 2008-ban vagy 2009-ben kívánják megvalósítani.


13


Kutas-Lábod Mikrotérségi Integrált Közoktatási Társulás Tagok

Kisbajom

Beleg

Szabás

Nagykorpád

Rinyabesenyı

1.1.4. Nagyatád központú mikro-körzeti társulás Intézmény fenntartói:

Nagyatád Város Önkormányzata, 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.(1-8. osztály)

Bolhás Község Önkormányzata, 7514 Bolhás, Kossuth u. 60.(1-8. osztály)

Ötvöskónyi Község Önkormányzata, 7511 Ötvöskónyi, Fı u. 51. (1-8. osztály) települések önkormányzatai.

Intézmény neve: Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat


14


OM szám: 201003 Székhelye: Nagyatád, Árpád u. 2. Intézmény rövidített neve: NKI Intézmény ellátási területe: Nagyatád Város, Bolhás Község, Ötvöskónyi Község közigazgatási területe. Intézmény évfolyamainak száma: Óvoda: 3 korcsoport Általános iskola: 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam képzımővészeti ág: 6 évfolyam zenemővészeti ág: 12 évfolyam Telephelye:

Árpád Fejedelem Általános Iskola; Nagyatád, Árpád u. 2.

Telephelye:

Bárdos Lajos Általános Iskola; Nagyatád, Baross Gábor u. 4.

Telephelye:

Babay József Általános Iskola; Nagyatád, Petıfi u. 51/a.

Telephelye:

Nagyatád Város Önkormányzata Egyesített Óvodája;

Tagintézménye: Szivárvány Óvoda, 7511 Ötvöskónyi Fı u. 51. Nagyatád, Rozsnyói u. 2/a


15


Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat NKI— székhely OM: 201003 7500 Nagyatád, Árpád u. 2. Intézményegységei

NKI Egységesített Óvoda 7500 Nagyatád, Rozsnyói út 2/a.

NKI Árpád Fejedelem Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola

NKI Babay József Általános és Sportiskola

NKI Bárdos Lajos Általános és Zeneiskola

7500 Nagyatád, Petıfi u. 51/A.

7500 Nagyatád, Baross G. u. 4.

7500 Nagyatád, Árpád u. 2.

Telephelyei

Tagintézménye

Telephelye

7500 Széchenyi tér 7.

Napsugár Óvoda

Hétpettyes Óvoda

Szivárvány Óvoda

Nagyatád, Alkotmány u. 15.

Nagyatád, Honvéd u. 76.

7511 Ötvöskónyi, Fı u.51.

Gyöngyvirág Óvoda

Csillagszem Óvoda

Nagyatád, Árpád u. 16.

Nagyatád, Aradi u. 1.

Százszorszép Óvoda

Nyitnyikék Óvoda

Nagyatád, Rákóczi u. 41.

Nagyatád, Rozsnyói u. 2/A.


Zenesikola

16


1.1.5.Somogyszob központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája OM száma: 034092 Székhelye: Somogyszob, Kossuth L. u. 18. Fenntartók:

Somogyszob (1-8. évfolyam),

Kaszó (1-8. évolyam),

Bolhás (1-8. évfolyam) Községek önkormányzatai.

Tagintézménye: Bolhás Napköziotthonos Óvoda, Bolhás, Szabadság tér 7. Kötelezı felvételi körzete: Somogyszob, Kaszó és Bolhás Községek közigazgatási területe Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob, Kossuth L. u. 18. Tagintézmény

Bolhás Napköziotthonos Óvoda Bolhás, Szabadság tér 7.

1.1.7.Görgeteg központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Általános Iskola és Óvoda OM száma: 034084 Székhelye: Görgeteg, Kossuth u. 42.


17


Fenntartók:

Görgeteg (1-8. osztály),

Rinyaszentkirály (1-8.

osztály) Községek önkormányzatai. Tagintézménye: Rinyaszentkirály, Fı u. 91. Rinyaszentkirály (1-3. osztály) Tagintézménye: Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda Rinyaszentkirály, Hunyadi u. 2. Kötelezı felvételi körzete: Görgeteg és Rinyaszentkirály Községek közigazgatási területe

Általános Iskola és Óvoda Görgeteg

Tagintézmény

Napköziotthonos Óvoda

Tagiskola 1-3. évfolyam

Rinyaszentkirály, Hunyadi u. 2.

Rinyaszentkirály, Fı u. 91.

1.1.8.Tarany központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: Tarany, Zrinyi u. 6. OM száma: 201039

Fenntartói:

évfolyam),

Tarany (1-8. évfolyam),

Háromfa (1-8.

Bakháza (1-8. évfolyam) Községek önkormányzatai.


18


Telephelye: Háromfa, Kossuth L. u. 243. (Iskola) Háromfa, Kossuth L. u. 58. (Óvoda) Tarany, Szent I. u. 17. (Óvoda) Kötelezı felvételi körzete: Tarany, Háromfa és Bakháza Községek közigazgatási területe


19


Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat OM: 201039 Székhely: 7514 Tarany, Zrínyi M. u. 6.

Telephelyek

Móricz Zsigmond Általános Iskola 1-7. évfolyam Háromfa, Kossuth u. 243.

Telephelyek

Tarkarét Óvoda

Mesevár Óvoda

Háromfa, Kossuth u. 58.

Tarany, Szent István u. 17.


Községi és Diákkönyvtár Tarany, Zrínyi M. u. 8.

20


1.1.9.Segesd Segesd Község Önkormányzata saját intézményének fenntartásával látja el a település 1-8 osztályos tanulóinak alapfokú oktatását. A Kotv. 20. § (1) bek., a.) pontja szerinti óvodai ellátás 16 településen mőködik. Intézmény neve: IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda OM száma: 034091

Fenntartó:

Segesd Község Önkormányzata

Kötelezı felvételi körzete: Segesd Községek közigazgatási területe IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda Segesd

Átszervezés tervezése: Segesd Község Önkormányzata az óvodai és az iskolai feladatellátást kistérségi fenntartásban szeretné megvalósítani.

1.2.Pedagógiai szakszolgálat A társulás 18 települési önkormányzat (Bakháza, Beleg, Bolhás, Háromfa, Görgeteg, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany) mőködési területén a pedagógiai szakszolgálati feladatokat az alábbi módon szervezi: Logopédiai ellátás: Nagyatád Város Önkormányzata Képviselı-testületével kötött külön megállapodás alapján biztosítja, Bakháza, Beleg, Bolhás, Görgeteg, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob és Szabás településeken melyet a Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat keretében mőködı logopédusok végeznek.


21


Tarany és Háromfa településeken a Tarany központú mikro-körzeti társulás intézményének szakszolgálata biztosítja.

Gyógytestnevelés ellátását az alábbiak szerint végezzük: Kutas

község

általános

iskolájában

foglalkoztatott

gyógy-testnevelés

szakképzettségő testnevelı tanár látja el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a tanulók gyógy-testnevelési foglalkozásait. Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógy-testnevelés szakképzettségő testnevelés tanár végzi el Somogyszob és Segesd községek iskoláiban a tanulók gyógy-testnevelési foglalkozásait. Nagyatád

város

általános

iskoláiban

foglalkoztatott

gyógy-testnevelés

szakképzettségő testnevelés tanárok végzik el Nagyatád, Görgeteg, Nagykorpád, Lábod, Rinyabesenyı és Rinyaszentkirály községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Tarany általános iskolájában foglalkoztatott gyógy-testnevelés szakképzettségő testnevelés tanár végzi el Tarany és Háromfa községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait.

1.3.Pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatást a társulásban lévı 18 település vonatkozásában Nagyatád Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján az általános iskolák és óvodák tekintetében a Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat gesztorként koordinálja.


22


II. RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERV

1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok

1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai

A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. Területe 647,07 km2, a megye területének 10,7%-a. A kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17 községben 28.164 ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fı/km2-es népsőrőség azt jelzi, hogy a térség a megyei átlagnál is ritkábban lakott. 1.2. Természeti jellemzık A kistérség területe földrajzilag a Dunántúlidombság, ezen belül a Belsı-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemzı a síkvidéki jelleg, amelyet ÉD-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá. A kistérség jelentısebb vízfolyása a Rinya patak és ágai. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentıs része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó - ıslápos -, a Baláta. A régió településeinek mőszaki infrastrukturális ellátottsága vegyes képet mutat. A régióközpont, Nagyatád, valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van. A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás megoldott, folyamatban van a teljes körő szennyvízhálózat és a gázellátás kialakítása. Az alsóbbrendő úthálózat minıségi állapota igen rossz, közlekedésbiztonsági szempontból sok a pótolni való. A fejlesztésekre, hálózatbıvítésre szánt közpénzekbıl a


23


nagyobb részt inkább a felújításra, korszerősítésre kell fordítani a kistérség szinte valamennyi útján. A fejlesztési elképzelések között szerepel a 68-as fıút felújítása a városokat elkerülı szakaszokkal, amely közlekedési szempontból jelentıs elırelépést jelentene a kistérség számára. A térség jelentıs felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentısebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon mőködik, amely a gyógyfürdıt, illetve a városi termál-és strandfürdıt látja el termálvízzel. A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek közül legjelentısebb a Baláta tó és környéke. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú Rinyaszentkirályi erdı, melynek a madárvilága és fészkelı-helyei értékesek. A vadon élı állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott. 1.3. Demográfiai jellemzık A kistérség egyközpontú, a térség térszervezı ereje egyértelmően Nagyatád. A várost is érintı tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erısen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (fıleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfőzıdnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as fıút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi, Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál. A

térség

településrendszerében

az

alábbi

településtípusok különíthetık el: •

A

kistérségben

egyetlen

város

található,

Nagyatád; •

1000 fı feletti nagyközségek, melyek területi helyzetük

és

településhálózatban

betöltött

szerepük alapján mikrotérségi központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas; •

További, 1000 fı feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg;


24


•

Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fı alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg,

Szabás,

Nagykorpád,

Rinyaszentkirály,

Bakháza,

illetve

500

Rinyabesenyı,

fı

alatti

Kaszó.

Bolhás,

Ezen

Kisbajom,

falvakban

élık

életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezıtlenné válásával számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövıben is számítani kell. 1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Változás 2000-2007 között fı +/-

Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany

257 254 253 686 705 707 509 501 506 1192 1198 1227 862 864 859 147 150 154 465 468 466 1620 1583 1569 2241 2241 2221 12517 12399 12288 653 637 649 944 931 932 267 265 255 449 453 445 2742 2734 2752 1837 1848 1845 619 605 603 1297 1274 1296

253 708 506 1217 860 154 447 1557 2223 12335 652 936 255 440 2754 1846 605 1299

252 701 494 1195 829 151 460 1557 2207 12159 628 942 249 440 2743 1812 606 1303

238 709 495 1206 831 149 457 1551 2166 12072 614 939 245 429 2734 1788 603 1290

218 217 - 40 698 677 -9 506 492 - 17 1188 1188 -4 846 837 - 25 149 148 + 1 456 436 - 29 1563 1534 - 86 2146 2146 - 95 - 613 12001 11904 605 613 - 40 947 941 -3 224 211 - 56 436 436 - 13 2741 2751 + 9 1776 1754 - 83 613 613 -6 1273 1266 - 31

Σ

29304 29110 29027

29041

28476

28278

28168

28164

- 1140

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007


25


A kistérség népessége 2000-2007 29400 29200 29000 28800 28600 28400 28200 28000 27800 27600 27400 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007

A lakósság korcsoportonkénti változásait vizsgálva elég hektikus jellemzıket láthatunk. Az elmúlt években a kistérség népesség alakulásának megfelelıen itt is egy lassú csökkenés figyelhetı meg. Enyhe növekedés illetve stagnálás, csak a 15-18 éves, a 41-60 éves és a 60 év feletti korosztály esetében regisztrálható. A közoktatás szempontjából semmi kép nem kedvezı, hogy az iskolás korosztályoknál folyamatos csökkenés a jellemzı. Ugyanakkor jól tükrözik az adatok az idısebb korosztály növekedését a kistérségben, ami ugyancsak az iskoláskorúak további csökkenését vetíti elıre. A lakósság korcsoport szerinti változása 2003-2007 10000 8000 6000 4000 2000 0

0-6 évesek

7-14 évesek

15-18 évesek 19-40 évesek 41-60 évesek 60-... évesek

2003

1654

2643

1276

8447

7401

4922

2004

1699

2777

1394

9063

7743

5246

2005

1675

2641

1458

8940

7858

5235

2006

1629

2486

1478

8760

7933

5252

2007

1478

2314

1505

8623

7928

5194

2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007 Forrás: Saját adatgyőjtés (népesség nyilvántartás adatai) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

26


1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai

Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A gazdaság fejlettsége – a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális viszonyok ellenére – közepes. Az ipari munkás múltból eredı magatartásformák miatt alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján – kooperációjával is számolva – jelentıs feldolgozóipari fejlıdésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem kimondottan korszerő, viszont sokszínő. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak, a földmővelésé valamivel gyengébbek, erdıben és vadban gazdag a vidék. A Rinyamenti kistérség a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemzı. Az egyéni, illetve társas vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas vállalkozások több mint felében 1-9 fıt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott. Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerı bevonása nélkül mőködik, csupán 20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott. A kistérségben mőködı cégek 18%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari vállalkozások részaránya a kistérségben 20%. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedı. Nagyatádon 150 termelı, kereskedı, és szolgáltató cég mőködik. A legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely ~1400 embernek ad munkát. A városban mőködı cégek közül a legjelentısebbek a Coats Hungary Ltd., amely varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik, a szerszámgyártással foglalkozó Büttner Kft., a mirelit tésztát készítı D-Back Kft., és az Industrie Elektrik Kft., amely kábelszerelési munkákat végez. Továbbá több építıipari vállalkozás. Számottevı vállalkozást a települések közül Segesden, Lábodon, Görgetegen, Somogyszobon, illetve Szabáson találunk.


27


1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai

A kilencvenes évek elején, a városban mőködı nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentıs létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy elsı ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezıgazdasági termelıszövetkezeti csıdök és felszámolási eljárások is kedvezıtlenül érintették. Rövid idı alatt megszőnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelı struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségőek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezıgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ı elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Az elmúlt években a helyzet alapvetıen nem változott. A térség mélyponton lévı foglalkoztatási helyzete változatlan, sıt romlik. A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és Görgeteg vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezıbb a munkanélküliségi helyzet Nagyatád városban, ahol 9% közelében van a ráta. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezıtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fı tartós munkanélküli.


28


2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása Munkavál Gazdaságil Regisztrált munkanélküliek december 31.-én laló korú ag aktív korú népesség 2000 2001 2002 2003 2004 2005 népesség Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Kistérség Össz:

140 379 319 691 490 106 266 971 1 359 7 825 381 575 162 244 1 495 1 119 366 742

90 225 231 482 371 67 171 718 970 5 278 247 372 71 170 930 725 242 544

17 630

11 904

08.2 0.-án 2006

2007

22 68 48 110 59 12 74 107 196 571 66 86 46 57 110 101 62 104

28 68 33 106 62 9 75 114 206 542 65 111 45 63 128 113 61 102

29 74 61 134 75 13 82 118 178 632 75 96 37 68 125 135 56 101

30 91 60 128 80 16 66 124 198 593 84 113 48 62 131 129 74 125

34 96 62 152 78 16 112 161 231 683 90 128 57 74 192 172 94 129

28 111 58 161 89 16 99 152 248 718 92 125 52 79 195 166 87 135

32 105 78 162 86 14 95 154 255 688 98 133 52 82 170 177 85 161

25 107 51 173 79 12 86 140 227 662 89 109 36 82 182 170 91 147

1 899

1 931

2 089

2 152

2 561

2 611

2 627

2 468

Forrás: DDRMK Nagyatádi Kirendeltsége

A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása (fı) 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása

Forrás: DDRMK Nagyatádi kirendeltség – saját szerkesztés


29


A magas munkanélküliség egyik fı oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési

lehetıségeket

jelentıs

mértékben

befolyásolja

a

munkanélküliek

képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen. Megközelítıleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel rendelkezık, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelı, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsıfokú végzettségőek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra lenne szükség az iskolai és felnıttképzések szerkezetében egyaránt. A települések véleménye szerint a lakósság alacsonyan, illetve átlagosan képzett. Azokon a településeken ahol a romák száma jelentısebb ott kedvezıtlenebbnek ítélik a helyzetet.


30


2. Közoktatási intézmények a kistérségben

2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben

2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben

A társulás a bölcsıdei ellátást az által fenntartott szociális intézmény szervezetén belül biztosítja a kistérség valamennyi településére kiterjedıen. A kistérség központjában lévı intézmény férıhelyeinek száma 50 fı. A vidékrıl bejáró gyermekek száma jelenleg 10 fı. Az intézmény kihasználtsága megfelelınek minısíthetı, általában 86-90 %-os. Az intézmény infrastruktúrája elavult korszerőtlen. Külön9sen igaz ez a főtési rendszerére. Mielıbbi felújítása korszerősítése szükséges. A kistérségben az óvodai ellátás az önkormányzatok által önállóan és intézményi társulások fenntartásában mőködı óvodákban zajlik. Jelenleg két településen nem mőködik óvoda, Bakházán és Kaszóban. Önálló önkormányzatok által fenntartott óvodai intézmény öt településen van a kistérségben. Segesden két épületben, jó felszereltség és jó kapacitás kihasználással mőködik, négy csoportban az ellátás. Szabáson egy kis létszámú intézmény mőködik. Korszerősítésre vár az ingatlan. Nagykorpádon is egy kis egycsoportos intézmény mőködik, elfogadható körülmények között javuló kapacitás kihasználással. Rinyabesenyın egy etnikai intézmény mőködik, egyre csökkenı létszámmal. Az intézménybe csak hátrányos helyzető roma gyermek jár. Elhelyezés körülményei megfelelıek. Lábod településen kifejezetten óvodának épített intézményben zajlik az ellátás. Az intézmény kihasználtsága, felszereltsége, és állapota megfelelı, fejlesztést igényel. Intézményfenntartó társulásban szervezik az ellátást Görgeteg és Rinyaszentkirály településeken. Rinyaszentkirályi óvoda tagóvodaként mőködik. Görgetegen nagyon sok a hátrányos helyzető gyermek. Az intézmények állapota megfelelınek tekinthetık.


31


Az egyik legrégebbi társulás a Háromfa-Bakháza szeptembertıl Tarany településsel bıvült, és Tarany székhellyel mőködik. Intézmény Taranyban és Háromfán van, azonban a háromfai intézmény csak telephely és nem tagintézmény. Bolhás 2006-ban társult Somogyszob és Kaszó intézményfenntartó társulásához. Így a Bolháson a nagyon

gyenge

tagintézménnyé somogyszobi

kihasználtság válásával

mőködı

megmaradhatott.

székhelyintézmény

felújítása

óvoda A most

fejezıdött be. Ugyancsak 2006-óta mőködik Ötvöskónyi és Beleg intézményi társulása az óvodai ellátásra. Ez az együttmőködés azért furcsa, mert az iskola tekintetében Beleg Kutassal társult, Ötvöskónyi pedig Nagyatáddal. Viszont mindkét település Segesddel van körjegyzıségben. Belegben lévı óvoda tagintézmény. Az intézmények felszereltsége, kihasználtsága megfelelı. Ez év szeptemberétıl új társulásként mőködik a Kutas – Kisbajom intézményi társulás. A kisbajomi óvoda tagintézményként mőködik. A települések az iskola fenntartására is társultak. Az intézmények felszereltsége megfelelı, infrastrukturálisan fejlesztendı. Nagyatád az óvodák tekintetében speciális helyzetben van. Ugyanis az óvodáját az általános iskolákkal és a zeneiskolájával ez év júliusától egy intézménybe szervezte. Az intézmény fenntartója pedig Nagyatád – Ötvöskónyi és Bolhás önkormányzatai. Így az óvoda intézményfenntartásba került. Ötvöskónyinak és Bolhásnak azonban mással van társulása az óvodája fenntartására. Nagyatádon jelenleg 6 óvodai telephely van. Az egyes intézmények állapota változatos képet mutat. Általában jól felszereltek. Néhány intézményrész esetében fejlesztés szükséges.


32


2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele

A kistérségre jellemzı, hogy az óvodai ellátást a szülık helyben vagy a társult településen veszik igénybe a megállapodásuk szerint. A más településre járó óvodások aránya a 2007es adatok szerint ~ 3%. A bejárást a szülık nagyobb része egyénileg, néhányan iskolabusszal, egy-két esetben tömegközlekedéssel oldják meg. Jellemzıen olyan településekrıl járnak be gyerekek, ahol nincs óvoda. Háromfára Bakházáról, Somogyszobra Kaszóból és Darvasról. Háromfán a gyermekek létszámához viszonyítva a legnagyobb a bejárók aránya: 12%-os. A kistérség körzethatárain belül nincsenek nagy távolságok néhány kilométer választja el egymástól a településeket. Az óvodába bejáró gyermekek minimum 2 és maximum 15 km-t utaznak. Mindössze két kis faluban nincs óvoda, Bakházán és a pár száz lakosú Kaszón. Bakházáról a közeli háromfai óvodába viszik a szülık gyermekeiket. Kaszóban a vizsgált idıszakban nem volt és jelenleg sincs óvodáskorú gyermek. Rinyaszetkirályba, Taranyba és Háromfára is van bejáró gyermek, hiszen ıket a Görgetegrıl, Nagyatádról és Ötvöskónyiból dolgozni kijáró (pedagógus) szülık viszik ki magukkal az ottani óvodába a gyerekeket. Ugyancsak a fenti esethez hasonlóan szülıi munkahelyek miatt járnak óvodába, Nagyatádról – Somogyszobra. Jelentıs számmal járnak be gyerekek a térségközpont Nagyatád óvodáiba. Jelenleg ez 18 fı, mely az összlétszámhoz viszonyítva 5%. Van olyan település, amelynek van óvodája, (Szabás, Somogyszob, Ötvöskónyi, Lábod, Tarany, Háromfa, Segesd) de a szülık Nagyatád város óvodai ellátását veszik igénybe. Ennek alapvetı oka a vidékrıl munkahelyére bejáró szülık számára elınyös intézményi ellátás. A bejáró szülık számára egyszerőbb az itteni intézményekbe elhelyezni gyermekeiket, hiszen így reggel viszik magukkal az óvodába, délután a munkaidı lejártával pedig együtt mennek haza a városból. Általában ezeknek a gyermekeknek az életkori sajátosságainak megfelelı utaztatás biztosított.


33


3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya

Más településrıl bejáró gyermekek száma az óvodákban 2005 Háromfa

6

Kutas

2

2006

Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva (%)

2007

2006

2007

4

14,2

14,2

11,7

1

0

3,2

1,9

0

19

24

18

5,1

6,76

5,3

Rinyaszentkirály

1

1

1

5

6

5

Somogyszob

1

3

2

2,9

9,6

5,7

Tarany

2

1

1

4,3

2,1

2,1

31

36

23

5,3

6,6

7,0

Nagyatád

Össz. bejáró:

6

2005

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek

A kistérségben az óvodáskorú gyermekek összlétszámát tekintve csökkenés figyelhetı meg, az elızı két évben 68 fıvel lett kevesebb az óvodások száma. Az óvodák alapító okiratában rögzített maximális gyermek létszámához viszonyítva a kapacitás kihasználtság többségében meghaladja a 80%-ot. Kivéve Bolhás, Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob községekben. Azonban az intézményeket egymáshoz viszonyítani nehéz a megadott kihasználtsági mutató alapján, mert településenként eltérı az alapító okiratban megjelölt férıhelyek száma. (25-30 fı csoportonként) (Lásd a 1. sz. melléklet) A kistérségben az átlagos csoportlétszám ~22 fı. A bolhási óvoda létszáma volt a kevesebb 11 fı, ezért ık 2006-tól a Somogyszobi intézmény tagóvodájaként mőködnek. Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob óvodáinak az átlaglétszáma az idei évben 20 fı alatt van. Az óvodát fenntartó önkormányzatok látva a gyermek létszám alakulását intézményeikben, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább.

Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között

mőködnek tovább Ötvöskónyi és Beleg község óvodái. A tagóvodai szervezıdést látták Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

34


elınyösnek Somogyszob – Bolhás, Görgeteg – Rinyaszentkirály, Kutas – Kisbajom önkormányzatai. Háromfán az óvoda telephelye lett a Taranyban létrehozott nevelésioktatási intézménynek. Nagyatádon az Egyesített Óvoda intézménye, mely összesen 14 csoporttal mőködött 6 telephelyen, integrálódott a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe az eddigi szervezeti struktúráját megtartva. A városszélén két egy csoportos és egy 2 csoportos, a város középpontjában egy 2 csoportos és két 4 csoportos intézményegységrész mőködtetésével biztosítják az óvodai nevelés ellátását. A települések nagysága meghatározza az óvodai csoportok számát. Kilenc településen 1 csoportos, 7 helyen 2 csoportos és egy községben 3 csoportos óvoda mőködik. Négy csoportot csak 3 vidéki óvoda indított. A kistérség egy csoportos óvodáinak mindegyikében vegyes csoportokat szerveznek az életkorok megoszlása miatt. A vegyes életkorú csoportokban a 3 évestıl a 67 évesig együtt nevelkednek az óvodások. Az ilyen összetételő csoportokban gazdagabb lehetıség kínálkozik a szocializáció fejlesztésére, a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakítására. A mindennapi együttélés folyamán természetessé válik a kisebbek segítése, az udvariasság, az önfeláldozás megnyilvánulása, a másokhoz való alkalmazkodóképesség fejlıdése. Az ilyen csoportokba járó gyermekek nem kényszerülnek az óvodai élet során csoportváltásra, folyamatosan nevelkednek tovább ugyanabban a közösségben. Tiszta csoportok indítása a 3 illetve 4 csoportos óvodákban történt, ezzel választási lehetıséget biztosítva a szülık számára. Az ilyen szervezéső csoportokban az azonos korosztályú gyermekek mérik össze képességeiket, a nevelıknek nagyobb lehetıség kínálkozik a differenciálásra. 4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek:

Település

Intézmény neve

Csoportok száma

Ötvöskónyi

Szivárvány Óvoda Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása

2 2

Bolhás /Somogyszob tagóvodája/

Somogyszob Község Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája

1

Görgeteg

Általános Iskola és Óvoda

2

Rinyaszentkirály /Görgeteg tagóvodája/

Napköziotthonos Óvoda

1

Tarany

2

Háromfa /Taranyi Óvoda telephelye/

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

Kutas

Kutas és Kisbajom Községek

3

Beleg Somogyszob


1

2

35


Település

Intézmény neve

Csoportok száma

Kisbajom /Kutas tagóvodája/

Micimackó Napköziotthonos Óvodája

1

Lábod

Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája

4

Nagyatád

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat

14

Nagykorpád

Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda

1

Rinyabesenyı

Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda

1

Segesd

IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda

4

Szabás

Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája

1

Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok és az intézmények által szolgáltatott adatokból

Sajátos nevelési igényő gyermekek Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény valamit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításai is kiemelten foglakozik a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekekkel. Egyre jobban nı a sajátos nevelési igényő gyermekek száma kistérségünk nevelési intézményeiben is. A növekedés oka a törvényi szabályozás egyre erıteljesebb megjelenése, az egyre kiterjedtebb körben végzett vizsgálatok, a pontosabb diagnózisok megállapítása. Nevelıink is felismerték, hogy fontos, hogy az életkori sajátosságoktól eltérı viselkedési, fejlıdési problémákat minél korábbi életszakaszban kiszőrjék, és fejlesztésükre mielıbb legyen

lehetıség, még az iskoláskor beállta elıtt. Az óvodai

intézményeink pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a problémák kiszőrésére, ha szükséges a megfelelı fejlesztési forma biztosítására. Mindezzel kapcsolatos nevelési céljaikat a Helyi Nevelési Programjaikban rögzítették. A sajátos nevelési igényő gyermekek számára - akik vizsgálatát Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek el - a szükséges fejlesztést biztosítani igyekeznek. A 3-6 éves korban leggyakoribb problémát a hangképzés nehézsége, a beszéd tisztasága jelenti. Logopédus szakellátás kistérség szinten szervezett. A sajátos nevelési igényő óvodáskorú gyermekek közül az organikus okra visszavezethetı problémával küzdık (látászavar,


36


mozgásban akadályozottság, egyéb fejlıdési rendellenesség) ellátásának segítését megfelelı egészségügyi utazó szakember tanácsai alapján végzik. A következı táblázat jól szemlélteti, hogy térségünkben az utóbbi 3 évben nıtt a sajátos igényő gyermekek és az intézmények száma. 5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma

2005

2006

2007

Óvodák száma/SNI-s gyermek

4

8

10

SNI-s gyermekek száma

14

13

24

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben

Óvodás gyermekek létszáma (fı)

Intézmények

Sajátos nevelési igényő óvodások száma (fı)

Sajátos nevelési igényő óvodások aránya (%)

2005

2006

2007

2005

2006

2007

2005

2006

2007

Bolhás

14

13

11

0

0

0

0

0

0

Beleg

36

30

26

0

1

3

0

3,3

11,5

Görgeteg

54

42

47

0

0

2

0

0

4,2

Háromfa

42

42

34

0

0

0

0

0

0

Kisbajom

22

22

21

0

0

0

0

0

0

Kutas

61

51

50

0

0

0

0

0

0

Lábod

73

78

71

2

1

1

2,7

1,2

1,4

Cs

102

97

92

0

0

2

0

0

2,1

Gy

85

97

101

0

0

1

0

0

0,9

Ny

53

50

43

0

1

0

0

2

0

N

54

43

47

0

1

1

0

2,3

2,1

H

32

28

28

0

0

0

0

0

0

Sz

46

40

30

6

3

1

13

7,5

3,3

Nagykorpád

16

20

24

0

0

3

0

0

12,5

Ötvöskónyi

41

45

46

5

3

6

12,1

6,6

13

Rinyabesenyı

20

15

13

0

0

0

0

0

0

Rinyaszentkirály

20

18

21

0

0

0

0

0

0

Segesd

95

97

94

0

0

0

0

0

0

Somogyszob

34

31

35

0

2

3

0

6,4

8,5

Szabás

25

26

25

1

1

3,8

4

Tarany

46

45

44

1

1

1

2,1

2,2

2,2

Összesen:

971

930

903

14

14

25

1,4

1,5

2,7

Nagyatád



37


A fenti táblázat adatai alapján látszik, hogy Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban magas a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az összlétszámhoz viszonyítva.

Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya A Kt. 121.§ (1) bekezdés 14. pontja határozza meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmát. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátásának biztosításában, a rájuk vonatkozó jogszabályok betartásában, az ıket megilletı kedvezményeket illetıen nagy felelıssége van az intézményeknek

7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya

2005

2006

2007

Óvodák száma/HH-s gyermekek

13

13

14

HH-s gyermekek száma

426

333

359

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya Halmozottan Óvodás gyermekek Hátrányos helyzető Hátrányos helyzető hátrányos létszáma óvodások száma óvodások aránya helyzető óvodások (2007)

Intézmények

2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007

száma

aránya

Bolhás

14

13

11

13

9

8

92,8

69,2

72,7

2

18,1

Beleg

36

30

26

19

16

0

52,7

53,3

0

17

65,3

Görgeteg

54

42

47

46

34

41

85,1

80,9

87,2

29

61,7

Háromfa

42

42

34

27

21

21

64,2

50

61,7

12

35,2

Kisbajom

22

22

21

0

0

20

0

0

95,2

8

38

Kutas

61

51

50

47

23

37

77

45

74

20

40

Lábod

73

78

71

25

21

30

34,2

26,9

42,2

30

42,2

Cs

102

97

92

23

10

8

22,5

10,3

8,7

0

0

Gy

85

97

101

29

13

24

34,1

13,4

23,7

4

3,9

Ny

53

50

43

15

16

11

28,3

32

25,5

1

2,3

N

54

43

47

9

3

1

16,6

6,9

2,1

0

0

H

32

28

28

22

12

15

68,7

42,8

53,5

7

25

Nagyatád


38


Halmozottan Óvodás gyermekek Hátrányos helyzető Hátrányos helyzető hátrányos létszáma óvodások száma óvodások aránya helyzető óvodások (2007)

Intézmények

46

40

30

15

24

3

32,6

60

10

0

0

Nagykorpád

16

20

24

0

0

19

0

0

79,1

15

62,5

Ötvöskónyi

41

45

46

31

31

2

75,6

68,8

4,3

25

54,3

Rinyabesenyı

20

15

13

20

15

13

100

100

100

10

76,9

Rinyaszentkirály

20

18

21

19

17

20

95

94,4

95,2

13

61,9

Segesd

95

97

94

36

34

46

37,9

35

48,9

11

11,7

Somogyszob

34

31

35

18

19

25

52,9

61,2

71,4

4

11,4

46

45

44

12

15

15

26

33,3

34

4

9

946

904

878

426

333

359

45

36,8

40,8

212

24,1

Sz

Szabás Tarany Összesen:


A kistérség óvodáiban a hátrányos óvodás gyermekek az utolsó három évet tekintve az összes óvodás számához viszonyítva 41% átlagosan. 9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya

Óvodáskorúak összlétszáma

878

Hátrányos helyzető óvodások létszáma

Halmozottan hátrányos helyzető óvodások létszáma

Halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya Össz. létszámhoz

HH.-s gyerm. számához

359

212

24%

59%


A kistérségben a halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya az összlétszámhoz viszonyítva 24 %. A halmozottan hátrányos gyermekek számához viszonyítva 59 %. Ez a rendkívül magas arány a szülık iskolai végzettségének hiányosságaira, szociális helyzetére utal. Ezen gyermekek között magas a roma származásúak száma. Ezeknek a gyermekeknek a nevelését a többi gyermekkel együtt integráltan végzik. A térség 5 településének óvodájában - Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály és Segesd - folyik integrált nevelési programnak megfelelı oktatás, mely után központi normatívát is igényelnek a települések.


39


A bejáró óvodások összetételét tekintve az elmúlt 3 évben a bejáró óvodáskorúak átlagosan 30% a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermek. Jelentısebb számban a hátrányos helyzető gyermekek vannak a bejárók között. Ez azt jelzi, hogy a bejárók többsége az amúgy is hátrányos helyzető kistelepülésekrıl jár be az intézményekbe.

10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek

Nevelési év

Össz. bejáró

Hátrányos helyzető bejáró

Halmozottan hátrányos helyzető bejáró

Sajátos nevelési igényő bejáró

A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz

2005

31

9

-

1

32 %

2006

36

8

-

1

25 %

23

3

-

4

30 %

2007


2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség

Az óvodai infrastruktúra vegyes képet mutat. Az ellátásra használt épületek között sok a viszonylag régi építéső. A kifejezetten óvodai ellátás céljából épített intézmények száma kevés. Gyakoriak az átalakított épületek, az önkormányzatok folyamatos felújításokkal igyekeznek az óvodákat megfelelı állapotban tartani. Az épületek befogadó képessége megfelelı a csoportok befogadására. Tornaszoba csak pár intézményben található. Görgetegen, Nagyatád 5 intézményegység-részében. Somogyszobon a közeli iskola tornatermét használják. Fızıkonyhája van a bolhási, görgetegi, lábodi, egy nagyatádi, a nagykorpádi, rinyabesenyıi, a rinyaszentkirályi, a somogyszobi intézményeknek. Valamennyi további óvodának tálalókonyhája van. Étterem csak hét településen van, Belegben, Görgetegen, Nagyatádon

(1

intézményegység-

részben),

Nagykorpádon,

Rinyaszentkirályon,

Somogyszobon és Szabáson. Az intézmények felszereltsége mind minıségében mind mennyiségében elfogadható, de a folyamatos pótlások szükségesek. Sehol nem jeleznek csoportszoba bıvítési igényt. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.


40


2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak

Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi elıírásokhoz (Kt. 1.számú melléklet az 1993. évi törvényhez) és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi elıírásoknak. Minden településen egy csoportra két pedagógus jut. Lábodon és Nagyatádon ennél is magasabb az óvónık száma. A kistérségben összesen 41 óvodai csoportra 89 óvodapedagógus jut. Diplomával rendelkezik 82 fı, azaz az óvónık 92%-a. Középiskolai végzettséggel rendelkezik 7 fı, ami az összlétszámhoz viszonyítva 8%-ot jelent. Az alapdiploma mellett 22 fı rendelkezik kiegészítı diplomával, azaz szakvizsgázott pedagógus. Pl.: közoktatás vezetı, fejlesztı pedagógus, gyógytestnevelı, óvodamenedzser. Az elızı két évben óvodában pedagógus elbocsátásra nem került sor. 2007. januárjában Nagyatádon egy kétcsoportos városszéli intézmény-egységben 1 csoport megszüntetésére került sor, az alacsony kihasználtság miatt. Ebbıl adódóan 2 fı létszámleépítését hajtották végre, melyet nyugdíjazással és feladat átszervezéssel oldottak meg. Így a kistérségben az óvónık száma 2-vel csökkent, számuk 2007-ben 87 fı. Szakmai végzettségük a feladatellátáshoz megfelelı. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendı kötelezı óraszáma heti 32 óra. A pedagógusok 2007-ben történt kötelezı óraszám emelése az óvónıket nem érintette. Ebbıl adódóan létszámleépítéssel nem kell számolniuk. Az óvópedagógusok munkáját a kistérség területén 40 dajka segíti.

2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai

A feladatellátás finanszírozását alapvetıen három forrásból biztosítják az önkormányzatok. A normatív állami támogatásokból, az intézmények saját bevételeibıl, valamint az önkormányzat saját pénzeszközeibıl. Általánosságból elmondható, hogy a normatív állami támogatásból a finanszírozás nem megoldható. Nem ritkán a normatívával azonos mértékő, vagy azt akár jelentısen is meghaladó saját források szükségesek a biztonságos intézményi mőködéshez. Ezt jól szemlélteti az alábbi ábra.


41


Óvodák összes mőködési kiadása és normatív támogatásának változása 2005-2007 250 000 000

2005 Összköltség 2005 Normatíva 2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva

200 000 000

150 000 000

100 000 000

50 000 000

Ta ra ny

Sz ab ás

d

og ys zo b So m

Se ge s

Ri ny ab es en yı

Ö tv ös kó ny i

Na gy ko rp ád

Na gy at ád

Lá bo d

Ku ta s

fa

sb aj om Ki

Há ro m

ör ge te g G

Be le g

0

4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egyes intézmények tekintetében rendkívül eltérıek a költségek. Ezek többnyire az egyes intézmények sajátos helyzetébıl következik, azonban esetenként származhat az intézményekre elszámolt idegen költségek elszámolási problematikájából is. (Pld. közétkeztetés) Az alábbi diagramon bemutatjuk az önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján az egy gyermekre jutó intézményi költségeket. Az intézmények többségénél szinte folyamatos költségnövekedés figyelhetı meg. Ezzel szemben három település tekintetében évenkénti csökkenés mutatkozik. (Szabás, Ötvöskónyi, Görgeteg)


42


Óvodák egy fı ellátott gyermekre jutó költségei Ft-ban

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı

2007

Ötvöskónyi

2006 2005

Nagykorpád

2004 Nagyatá d

2003

Lábod Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg Beleg

0

200 000

400 000

600 000

800 000

1 000 000

5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egy pedagógusra jutó költségeknél az adatok hasonló tendenciát mutatnak. Kisbajom esetében valószínőleg eltérített adatokról van szó.


43


Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı Ötvöskónyi

2007

Nagykorpád

2006 2005

Nagyatád

2004

Lábod

2003

Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg

16 000 000

14 000 000

12 000 000

10 000 000

8 000 000

6 000 000

4 000 000

2 000 000

0

Beleg

6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

2.1.7. Programkínálat

A kistérség minden óvodája készített Helyi Nevelési Programot, melynek minden esetben az alappillérei a Közoktatási Törvény és az Óvodai Nevelés Alapprogramja voltak. A programokban általános célként fogalmazódik meg a 3-7 éves gyermekek nyugodt, élmény-gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó, harmonikus fejlıdésének elısegítése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével. Családias derős légkörben, a sokoldalú képességfejlesztéssel, a személyiség egészére irányuló fejlıdés biztosítása,


44


elısegítése, hogy az elért eredmények megalapozzák a sikeres iskolakezdést, az iskolára való alkalmasságot. 11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként

Település

Intézményi sajátosság

Tarkarét Óvoda (Háromfa)

- etnikai program

Mesevár Óvoda (Tarany) IV. Béla Király Ált. Isk. Óvoda (Segesd) Micimackó óvoda (Kutas)

- Kompetencia alapú óvodai nevelési program /HEFOP 3.1.3./ - Magyar nyelvő cigány kisebbségi nevelésre vonatkozó útmutatások

Napköziotthonos Óvoda (Kisbajom) Kispipitér Napköziotthonos Óvoda (Szabás) Napköziotthonos Óvoda (Lábod)

- Integrált nevelés

Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda (Nagykorpád) Egyesített Óvoda (Nagyatád)

- Óvodai Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag /HEFOP 3.2.1./ - Integrált nevelés és az etnikai nevelés részprogram - Intézmény-egységeiben: - Mozgás részprogram - Erdei Óvoda részprogram - Környezetbarát nevelés részprogram

Somogyszob Község Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája

- Tevékenységközpontú saját óvodai program, melyben vállalták a gyermekek integrált óvodai nevelését. - Gyógy-testnevelés

Minden intézményben cél és feladat - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 47.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések. - Ezen kívül kiemelt feladatként jelölik meg: - gyermekközpontúságot - érzelmi nevelést - játékos formában történı élmények, ismeretek nyújtását - anyanyelvi fejlesztést - testi edzés, kultúrált mozgás fejlesztését - hagyományırzést - helyi sajátosságok megırzését - identitástudat erısítését - társas kapcsolatok alakítását - tevékenykedtetés által történı fejlesztést - iskolára történı felkészítést - másság elfogadását, tiszteletben tartását - környezetünk, természeti értékeink megbecsülését - gyermeki szabadság érvényre juttatását - logopédiai ellátás biztosítása - hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek ellátásának a biztosítását - SNS-s gyermekek nevelési feltételeinek biztosítását


45


Település

Intézményi sajátosság

Napköziotthonos Óvoda (Bolhás)

biztosítása - Sindelár program

Általános Iskola és Óvoda (Görgeteg) Napköziotthonos Óvoda (Rinyaszentkirály)

Minden intézményben cél és feladat

- Integrált nevelés - Etnikai program

Napközi Otthonos Óvoda (Rinyabesenyı) Szivárvány Óvoda (Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása)

- Integrált nevelés

- Etnikai program

Szivárvány Óvoda Beleg Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben

2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei

A Rinyamenti Kistérség a kötelezıen biztosítandó általános iskolai oktatás ellátásának szervezését 11 településen,

7

intézmény

intézmények

fenntartását

keretében

6

esetben

végzi.

Az

a települések

intézményfenntaró társulásban látják el, Segesd község oktatási

intézményének

önkormányzat. törvényben

Az

önálló

általános

meghatározott

fenntartója

iskolák

struktúrának

az

az

oktatási

megfelelıen

mőködnek. 1-8. osztályt indítottak 5 településen. Háromfa és Tarany községek azt a módot választották


46


iskolájuk fenntarthatósága érdekében, hogy 1-6. osztály van mindkét községben, a 7. osztályt Taranyban, a 8. osztályt Háromfán indították ebben a tanévben. A gyermekek utaztatását saját iskolabusszal oldják meg. Az intézményi társulás tagja még Bakháza. 1-4. osztályban folyik

oktatás két településen

Belegben Kutas tagintézményében és Nagykorpádon Lábod tagintézményében. 1-3. osztályban látja el az oktatási feladatokat

Görgeteg

tagiskolája

Rinyaszentkirály.

A

legkisebb iskola Szabáson mindössze 1-2. osztállyal mőködik a Kutasi Révkomáromi János Általános Iskola tagiskolájaként. A fentiekbıl látszik, hogy a legkisebb falvak is ragaszkodnak iskolájuk létezéséhez. Próbálnak a törvényi lehetıségek minden módjával élni, hogy intézményeik továbbra is mőködhessenek és igyekeznek a legjobb feltételeket megteremteni az ott élık alapfokú oktatásának biztosítása érdekében. Középfokú oktatási intézmény csak Nagyatádon van. Önkormányzati fenntartásban gimnázium, és kollégium. Megyei fenntartásban a szakképzı iskola, illetve egy alapítványi iskola is van.

12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek

Település

Intézmény neve

Intézményi struktúra

Oszt. száma (2007.)

Nagyatád

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

1-8.oszt.

43

Somogyszob

Általános Óvoda

1-8. oszt.

8

Segesd

IV. Béla Általános Iskola és Óvoda

1-8. oszt.

12

Kutas

Révkomáromi János Általános Iskola

1-8. oszt.

13

Beleg /Kutasnak tagiskolája /

1-4. oszt.

1

Szabás/Kutas tagiskolája/

1-2 oszt.

1

1-8. oszt.

10

1-4. oszt.

1

Lábod

Iskola

és

Napköziotthonos

Kótai Lajos Általános Iskola

Nagykorpád /Lábodnak Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

47


Intézményi struktúra

Oszt. száma (2007.)

1-8. oszt.

8

Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /

1-3. oszt.

1

Tarany

1- 6. oszt.

Település

Intézmény neve

tagiskolája / Görgeteg

Háromfa /telephely/

Általános Iskola és Óvoda

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

8.o.közös

14

1-6. oszt. 7.o.közös


A nagyatádi kistérség általános iskolái közül a Nagyatád városi iskolák szakmai munkája jó. Mind három általános iskolának sajátos arculata van: zene, néptánc, képzımővészet, sport. Az elmúlt tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatás Intézményben a város tanulói a festészet, a grafika, a papírmakett és a textil tanszakokkal ismerkedhetnek. A Babay József Általános Iskola 2005-ben elnyerte a Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet által kiírt pályázatot, így sportiskolai és módszertani szerepet is ellátó oktatási intézmény lett. Ez a két iskola a holland-magyar MAG projektben is részt vett és pályázati segítséggel kiépítették a Comenius I. minıségfejlesztési rendszerüket. A Bárdos Lajos Általános Iskola nívós kórusai és néptánc csoportja a városi, megyei, országos és külföldi rendezvényeken is részt vesznek. „A tanulás-tanítása” módszer beépült az oktató- nevelı munkájukba. A Belsı gondozói rendszer (BGR) kialakításán dolgoznak. A város három általános iskolája között jó együttmőködés alakult ki. A községek iskolái közül a mikro-körzeti társulások által fenntartott intézmények oktató-nevelı szakmai munkája jó. Ilyen a kutasi, a lábodi, a somogyszobi, a taranyi és a görgetegi általános iskola. Ezekbe az iskolákba olyan községekbıl járnak gyerekek, ahol a községek több szempontból is hátrányos helyzetőek, ebbıl következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzető. A legtipikusabb hátránytényezık: a szegénység, a munkanélküliség, a szülık alacsony iskolázottsága és a lakhatási körülmények. Éppen ezért mindenütt kiemelt feladat: •

a mőveltségi hátrányok leküzdése, felzárkóztatás,

•

a társadalmi beilleszkedés segítése, a cigány tanulók szocializációja, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

48


•

az egészséges életmód igényének kialakítása,

•

a természet szeretete és védelme,

•

fokozott gyermekvédelmi tevékenység. Fontos a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintı szociális és érzelmi

képességének fejlesztése (viselkedéskultúra, szociális kompetencia). A

személyre

szabott

fejlesztı

feladatok

alkalmazása

megpróbálja

az

esélyegyenlıség lehetıségét megteremteni minden gyermek számára, mivel évrıl-évre növekszik a sajátos nevelési igényő tanulók száma. Több iskolában folyik integrációs oktatás, képesség kibontakoztató felkészítés és felmenırendszerben magyar nyelvő cigány kisebbségi oktatás. (Pl. Háromfán a tanulók 30%-a a cigánykisebbséghez tartozik, de más községekben is magas a számuk.)

2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele

A Rinyamenti Kistérségi Társulás oktatási intézményeibe a bejáró tanulók száma növekedést mutat az elmúlt 3 évben. A kis falvakban mőködı tagiskolákban elvégzik a gyermekek az alsó tagozat ott lévı osztályait, majd az „anyaintézményben” folytatják a felsıbb évfolyamokat. Az adatok arra utalnak, hogy ezek a gyermekek adják a bejáró tanulók számát. Más a helyzet Nagyatád esetében. Nagyatád város Bolhás (1-8. osztály) és Ötvöskónyi (5-8.osztály) tanulóinak alapfokú oktatását biztosította társulás keretében. 2007. június 1-tıl Bolhás, Nagyatád, Ötvöskónyi községek intézményfenntartó társulás keretében mőködtetik a Nagyatádi Közoktatási Intézményt, mely biztosítja a három település alapfokú nevelését-oktatását (1-8 osztály). Ezzel Ötvöskónyi alsó tagozatos iskolája megszőnt. A 2007/2008-as tanévben 114 gyermek jár be Nagyatád 3 általános iskolai intézményegységébe a (társulásból) Bolhásról és Ötvöskónyiból. A város általános iskoláiba járnak még be olyan településekrıl is gyermekek, ahol mőködik, iskola 1-8. osztállyal (Lábod, Kutas, Segesd, Somogyszob, Tarany, Háromfa) sıt intézményfenntartó társulásban vannak más községgel (Beleg, Szabás, Nagykorpád). Annak egyik oka, hogy nemcsak a társulás falvaiból járnak ide iskoláskorúak az, hogy a kistérség központjában nagyobb a munkalehetıség, így a környezı falvakból is sokan a városba járnak dolgozni. Biztosabbnak látják a szülık, ha gyermekük is oda jár iskolába, ahol a munkahelyük van. Több szülı és gyermek nagyobb lehetıségeket lát a városi iskolákban (mővészeti oktatás, sport lehetıségek, stb.), színvonalasabbnak tartja az itteni oktatást.


49


Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy míg szinte valamennyi intézmény esetében csökkenı a bejáró gyermekek száma, addig a városba bejárók száma töretlenül növekszik, miközben ott is csökkenı gyermeklétszám figyelhetı meg. A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben az összlétszámhoz viszonyítva 1200 1000 800 600 400 200 Somo Három Görget Nagya Kutas Lábod gyszo faeg tád b Tarany 2005 Össz.létsz.

171

258

205

1130

167

234

2005 Bejáró

27

131

71

226

24

29

2006 Össz.létsz.

167

251

204

1108

160

231

2006 Bejáró

29

122

69

238

26

27

2007 Össz.létsz.

171

245

205

1100

151

229

2007 Bejáró

36

123

61

268

29

46

0

7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Az iskolákba bejáró tanulók nagy többsége iskolabuszon utazik egyik településrıl a másikra. Reggel önállóan, illetve kisérıvel érkeznek az iskolákba a gyermekek, hiszen a buszmegálló az intézmények elıtt vagy közelében van. A délutáni visszautaztatás szervezetten történik, hiszen egy idıben hagyják el az intézményt, kísérı-tanár felügyelete mellett. A 2007/2008-as tanévtıl iskolabusszal oldja meg Ötvöskónyi Önkormányzata a bejárást gyermekei számára. Belegbıl, Kisbajomból, Szabásról is iskolabusszal érkeznek a kutasi iskolába a tanulók. A buszon minden esetben felügyelı felnıtt tartózkodik. Háromfa és Tarany közös fenntartású intézményében a 7. és 8. osztályok utaztatása szintén iskolabusszal történik, tanári kísérettel, ettıl a tanévtıl. A Nagyatádon dolgozó szülık az alsó tagozatra járó gyermekeiket nagy számban saját személygépkocsival szállítják az iskolába és haza, vagy együtt utaznak buszon, vagy vonaton. A bejárás legnagyobb távolsága maximum 20 km, így a jogszabályban elıírt idıkeret betartható.


50


13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya

Más településrıl bejáró gyermekek száma az iskolákban

Települési intézmények

Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva

2005

2006

2007

2005

2006

2007

Nagyatád

226

238

268

20%

21%

24%

Somogyszob

24

26

29

14%

16%

19%

Segesd

2

3

-

0,8%

1,2%

-

Kutas

131

122

123

51%

49%

50%


2

-

-

10%

-

-

Szabás /Kutasnak tagiskolája/

-

-

-

-

-

-

71

69

61

35%

34%

28%

-

-

-

-

-

-

27

29

36

15%

17%

21%

Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /

-

-

-

-

-

-

Tarany

-

1

-

0,7%

Háromfa /telephely/

29

27

46

28%

27%

20%

Összesen :

512

515

563

20,8

21,3

23,4

Lábod Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája/ Görgeteg


2.2.3. Intézményi létszámok

Az általános iskolák számított kihasználtsága – az alapító okiratban szereplı férıhely és a tényleges létszám összevetése alapján – kistérségi szinten 77%. Jó a kihasználtság a kistérség általános iskoláiban a következı településeken: Nagyatádon 93%os, Segesden 86%-os és Taranyban- Háromfán 88%-os. Belegben, Görgetegen 80% alatti, Somogyszobon, Nagykorpádon 70% alatti és Kutason, Rinyaszentkirályban 60% alatti a kihasználtság. Az elızı három évben hasonló az évenkénti kapacitás kihasználtság, mivel a gyereklétszám csökkenése következtében évente osztálycsoportokat szüntettek meg. Így 118-ról 112-re változott az általános iskolai osztályok száma, azaz hattal lett kevesebb. A tanulók létszáma 63-mal kevesebb. 2480 fırıl 2417 fıre csökkent három év alatt. A


51


kihasználtsági mutató csökkenı Kutas, Somogyszob és a Nagyatád-Babay iskolái esetében, azonban az osztályok száma csak a Babay iskolában csökkent eggyel 2007-re. HáromfaTarany kettıvel, Lábod, Nagyatád, Segesd eggyel-eggyel csökkentette az osztályai számát. (2. számú melléklet) Az egyes településekre vonatkozó létszámadatokat és kihasználtsági mutatókat is a 2. számú melléklet tartalmazza. Az intézmények kihasználtsági mutatók javításán az önkormányzatok intézményi összevonássokkal, illetve férıhelyszám módosításokkal igyekeznek javítani. Gyermeklétszám bıvülése csak átcsoportosításokkal, a kis, gazdaságtalan intézmények megszüntetésével lehet. Az általános iskolai osztályok száma 112, tehát az egy osztályra jutó átlag létszám 22 fı, ami megfelel az országos átlagnak. Az egy osztályra jutó átlaglétszám legnagyobb Nagyatádon~ 26 fı. A legkisebb Rinyaszentkirályon 14 fı és Szabáson 15 fı, mivel ezekben a tagiskolákban csak alsó tagozat mőködik összevontan. Az általános iskolák tantermeinek a száma 149. Az 2007. október 1-jei statisztika alapján a tanulólétszám 2417 fı. Az egy teremre jutó tanulólétszám 16 fı, mely kedvezıbb az országos átlagnál, ami 21 fı/terem. Jelenleg az általános iskolákban az elsı osztályosok száma 9%-kal kevesebb, mint e tanévben végzı 8. osztályosok száma. A különbség 28 tanuló és ez a tanulócsoportok kistérségi átlag létszáma alapján kb. egy osztállyal kevesebb. A 2008/2009-es tanévben a 7. és 8. osztályos tanulók létszáma magasabb lesz, mint a helyükre várhatóan az elsı osztályokba belépık száma. Jelenleg az alsó tagozatos tanulók száma is kevesebb, mint a felsısöké. Ez azt mutatja, hogy a következı 5 évben további öt osztály megszüntetésére lesz lehetıség. Várhatóan tovább csökken még az általános iskolások száma, tehát tovább romlik a kihasználtsági mutató a kistérség általános iskoláiban. Az általános iskolákat fenntartó önkormányzatok látva a tanulók létszámának alakulását az intézményeikben- hasonlóan az óvodákhoz-, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább: •

Nagyatád, Bolhás, Ötvöskónyi;

•

Somogyszob, Kaszó, Bolhás;

•

Kutas, Beleg(tagiskola 1-4 oszt), Kisbajom, Szabás(tagiskola 1-2 oszt)

•

Lábod, Nagykorpád (tagiskola 1-4 oszt), Rinyabesenyı;

•

Görgeteg, Rinyaszentkirály (tagiskola 1.-3. oszt);


52


•

Tarany, Háromfa, Bakháza települések iskolái.

Az intézményfenntartó társulások központjai: Nagyatád, Somogyszob, Kutas, Lábod, Görgeteg, Tarany. Segesd község önkormányzata önállóan látja el a település 1-8 osztályos tanulóinak alapfokú oktatását. 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban 14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma

2004-ben távozó tanulók száma

2005-ben távozó tanulók száma

2006-ban távozó tanulók száma

Lábod

9

5

-

Segesd

8

6

-

Tarany- Háromfa

-

-

4

Kutas

14

8

4

Görgeteg

3

8

4

Somogyszob

-

6

-

5

9

8

-

5

9

6

5

6

45

52

35

Település iskolái

Nagyatádiskola

Bárdos

Nagyatádiskola

Babay

Nagyatádiskola

Árpád

Összesen:


A táblázatból jól látható, hogy változó évenként az intézményekbıl távozó tanulók száma az elmúlt három év átlagában 44 fı/év. Ez évente közel kétosztálynyi tanulót jelent. A kistérséghez legközelebb Kaposváron, Barcson és Csurgón van hat és nyolc osztályos középiskola a megyében. A szülık ezt a korosztályt még nem szívesen engedik el a közelükbıl, ezért ritkán, vagy esetenként élnek ezzel a lehetıséggel.

Tehát az

elvándorlást ez nem befolyásolja. A fı mozgás a mikro-térségi központoknál van. A tanulólétszámok itt a legmagasabbak. A kistérségben kevés a munkalehetıség, ezért a szülık költözése miatt évente, általában kiegyenlítıdik az érkezı és távozó tanulók száma. A távozók többsége évfolyamonként általában 1-2 fıt tesz ki. Az elvándorlás okai:


53


− Segesd, Kutas, Nagyatád-Babay esetében 7. és 8. évfolyamon 2-3 fı távozik, mert 16. évét betöltötte és magántanulóként vagy felnıttképzésben,

folytatja

tanulmányait. − Egy- két esetben a szülık a tanulási vagy magatartási problémák miatt váltanak iskolát. − Elıfordul, hogy az iskola program kínálata- tanulmányi, sport, mővészeti képzésmiatt történik a váltás. Az általános iskolák viszonylag probléma mentesen átjárhatóak. Minden esetben a fogadó iskola igazgatója dönt a tanuló átvételérıl a törvényesség betartásával. Sajátos nevelési igényő tanulók 15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben

Intézmények

Iskola tanulóinak létszáma (fı) 2005

2006

2007

Beleg

23

22

23

Görgeteg

171

167

171

Háromfa

104

99

Kutas

258

251

Lábod

205 Árpád

Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı)

Sajátos nevelési igényő tanulók aránya (%)

2005 2006 2007 2005 2006 2007

27

29

34

34

245

25

29

31

9,6

11,5

12,6

204

205

2

3

7

0,97 1,47

3,4

415

408

419

41

36

51

9,8

8,8

12,1

Bárdos

425

433

423

11

18

24

2,5

4,1

5,6

Babay

290

267

258

10

6

16

3,4

2,2

6,2

Nagykorpád

25

20

24

Rinyaszentkirály

14

17

14

Segesd

232

234

240

13

23

40

5,6

9,8

16,6

Somogyszob

167

160

151

15

8

9

8,9

5

5,9

Szabás

21

19

15

Tarany

130

132

14

28

Nagyatád

Összesen:

2480

2433

2417

15,7 17,3

16,6

10,7 21,2 71

192

214

18,1

32,6 34,3

4

229

Tarany-Háromfa

31

284

31 7,7

8,7

11,8



54


2006 és 2007 között 70 tanulóval több tanuló kapott határozatot a szakértıi és rehabilitációs bizottságtól. Jelenleg a törvényi elıírásoknak megfelelıen a szakértıi vélemények 2007/2008-as tanév végéig érvényesek. Ezen tanulók többsége beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzd. Ezek az adatok az országos adatokat is jóval meghaladják.

A hátrányos helyzető tanulók száma közelíti az összes diáklétszám felét. Ez rendkívül magasnak tekintendı. Sajnálatos, hogy ez az adat tartósan több évre visszamenılegesen stagnáló. 16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében

Iskola tanulóinak létszáma

Halmozottan hátrányos Hátrányos helyzető Hátrányos helyzető helyzető tanulók létszáma tanulók aránya tanulók (2007)

2005

2006

2007

2005

2006

2007

2005

2006

2007 száma aránya

Beleg

23

22

23

14

14

17

60,8

63,6

73,9

Görgeteg

171

167

171

138

134

140

80,7

80,2

81,8

73

42,6

Háromfa

104

99

53

57

50,9

57,5

Kutas

258

251

245

202

188

178

78,2

74,9

72,6

95

38,7

Lábod

205

204

205

140

131

147

68

64

72

97

47

Árpád

415

408

419

102

61

77

24,5

14,9

18,3

18

4,2

Bárdos

425

433

423

176

89

119

41,4

20,5

28,1

26

6,1

Babay

290

267

258

64

64

75

22

23,9

29

26

1

Nagykorpád

25

20

24

20

18

16

80

90

66,6

12

50

Rinyaszentk irály Segesd

14

17

14

14

17

13

100

100

92,8

7

50

232

234

240

124

93

104

53,4

39,7

43,3

53

22

Somogyszob

167

160

151

17

60

60

10,1

37,5

39,7

3

1,9

Szabás

21

19

15

Tarany

130

132

80

96

61,5

78 61,1

83

36,2

44

505

20,8

Intézmények

Nagyatád

TaranyHáromfa Összesen:

229

140

2480 2433 2417 1144 1022 1086

46

42



55


17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai

Az iskolák tanulóinak összlétszáma

2417

Halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma

Hátrányos helyzető tanulók létszáma

1086

Halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya

Össz.létsz.hoz

HH-s gy.számához

20%

46%

505


A hátrányos helyzető tanulókon belül is kirívóan magas a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma. Közelítıleg fele, ami komoly ráfigyelést kíván az intézmények részérıl. A kistérségben végzett különbözı szociális felmérések kimutatták, a munkanélküliséget a családok nehéz anyagi helyzetét, a megélhetési gondokat. Ezt mutatja a bejáró gyermekek összetétele is, hiszen 2007-re 50 % fölé emelkedett a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek száma. Ettıl az évtıl jegyzıi kötelezettség a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nyilvántartása. A kistérség intézményeibe összesen bejáró gyermekek, és a halmozottan hátrányos tanulók aránya meghaladja a 25%-ot. Nagy feladat hárul a befogadó iskolákra, e nehézségekkel küzdı tanulók biztonságos és szakszerő ellátásának tekintetében.

18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele

Tanév

Össz. bejáró

HH bejáró

HHH bejáró

SNI bejáró

A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz

2005

512

202

-

38

47 %

2006

515

179

-

40

43 %

563

216

138

75

52 %

2007


Az iskolák felzárkóztató foglalkozások biztosításával és fejlesztı foglalkozások szervezésével próbálják biztosítani a hátrányok leküzdését. A térség négy (kutasi, segesdi, görgetegi, háromfai) intézményében nagyon magas a hátrányos helyzető és SNI-s tanulók száma. Az iskolák vezetıi ezen tanulók számára az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı


56


megszervezését, integrációs felkészítést folytatnak. A programban részt vevı gyermekek több egyéni fejlesztı képzést kapnak, úgy, hogy a normáltempóban haladók is elfogadják, segítik az osztálytársaik fejlıdését. Így saját fejlettségi szintje szerint tud fejlıdni mindenki. Hosszú távon csökken az évfolyamismétlık és az iskolarendszerbıl kikerülık száma. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a program biztosította. Azokban az iskolákban – Somogyszob, Nagyatád – ahol az integrációs nevelés nem központi program alapján valósul meg, fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus külön is foglalkozik a problémás tanulókkal egyéni fejlesztéseket, felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek a számukra. A tanórákon, tanórákon kívül, külön személyre szabott fejlesztési terv alapján – mely szakember (fejlesztı pedagógus) irányadásával készül – oktatják társaikkal együtt a tanulókat. Az általános iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik korrigálásához, a dyses problémák megelızéséhez a kistérség szakemberei adnak segítséget. Ezt a feladatot 4 fı logopédus látja el. A Nevelési Tanácsadó megyei fenntartású intézményként látja el a város és környéke iskolaérettségi vizsgálatait, terápiás kezeléseit. Az intézmény a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárásával segíti az oktatási intézmények munkáját. 19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások

Fejlesztı foglalkozáson részt vett

Felzárkóztatáson részt vett (korrepetálás)

2005

2006

2007

2005

2006

2007

158

223

314

637

542

492

Alkalmazott szakemberek Fejlesztıpedagógus, Gyógypedagógus, Logopédus


2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi

2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság

A kistérség iskolás tanulóinak elhelyezésére kevés kivételtıl eltekintve régi építéső épületek szolgálnak. A legrégebbi épület Nagyatádon található, a Bárdos iskola, amely eredetileg is oktatási célra épült. A legfiatalabb épület is Nagyatádon van a Babay iskola, amely 1985-ben épült. Az iskolák tantermeinek száma a jelenlegi igényeket meghaladják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

57


Ennek oka a létszámok csökkenésébıl ered. A legnagyobb iskola a városban van, 3 intézmény-egységbıl áll, melyekben összesen 43 osztályterem és 18 szaktanterem fogadja a tanulókat. Tizenhat tantermes iskola van Lábodon, és 14 tantermes Kutason. Jelentısebb még a 12 tantermes segesdi iskola. 8 tantermes a görgetegi, és a taranyi, 9 tantermes a háromfai iskola. A többi iskolának 1-2 tanterme van. A kutasi iskolának tornacsarnoka, a többi intézménynek tornaterme, vagy tornaszobája van. Szabási és a nagykorpádi kisiskolákban egyik sincsen. Az intézményben fızıkonyha mőködik Lábodon, Kutason, Nagyatádon két intézményben (Babay és Árpád iskola), Taranyban, Háromfán és Segesden. A nagyatádi Bárdos iskolának tálalókonyhája és étterme sincs. A közeli kollégium szolgáltatásait veszi igénybe. Ugyancsak nincsenek ilyen szolgáltatások, Rinyaszentkirályon, Belegben, Szabáson és Nagykorpádon. Mindegyik intézményt általában az óvoda konyhája szolgálja ki. Az épületek fejújítására az önkormányzatok igyekeznek minden lehetıséget kihasználni. Segesden 2005-ben teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Jelenleg csak néhány külsı udvari munkálat vár megoldásra. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.

2.3.2. Alkalmazottak

A kistérség általános iskoláiban az alkalmazottak száma az elızı évhez képest 49 fıvel csökkent, 360 fırıl 311 fıre. A pedagógus státuszban lévık száma 22 fıvel (9%-kal) az egyéb munkatársak száma 27 fıvel (23%-kal) csökkent. (3. számú melléklet) A pedagógusok számának ilyen arányú csökkenését okozta: − Az oktatási törvény módosításai, pl.: felemelték 2007. szeptembertıl a pedagógusok kötelezı órák számát. − A csökkenı gyereklétszám és az iskolai tanulók óraszámának csökkenése. − A települések oktatási társulásai, struktúraváltása. A következı években további kb. 4%-os létszámleépítés várható. A pedagógus létszámcsökkenés 15 %-os, ami 16 fıt érintett Nagyatádon 2007-ben. A Nagyatádi Közoktatási Intézmény létrehozása, az áttanítás megszervezése és az elıbb már felsorolt okok miatt szükséges volt a létszámleépítés. Kutason 14%-os (3 fı), Lábodon 9%-os (2 fı)


58


volt a létszámleépítés. Segesden, Somogyszobon és Szabáson 1-1 fıvel csökkent a pedagógusok száma. Szabáson 2 fı helyett 1 fı maradt. A pedagógus létszám leépítést elsısorban nyugdíjazással oldották meg vagy a dolgozó saját kérésére történt. Két esetben a nem megfelelı végzettség miatt történt a felmondás. Néhány fınél feladatkör átcsoportosítást alkalmaztak. Az egyéb munkatársak: gazdasági vezetı, gazdasági ügyintézı, iskolatitkár, élelmezésvezetı, konyhai dolgozó, karbantartó, takarító. İk biztosítják a háttérbıl a mindennapi oktató-nevelı munkához a megfelelı körülményeket. További létszámleépítés a jelen struktúrában az egyéb munkát végzıknél már veszélyeztetné a napi munkavégzést vagy bizonyos szolgáltatásokat- pl. gyermekétkeztetést, takarítást- meg kellene vásárolnia az intézményeknek. További létszámleépítés esetleg struktúra váltás esetén lehetséges. A pedagógusok száma országosan magas. Ennek egyik mutatója az egy pedagógusra jutó gyerekek száma. 2005/2006-os országos átlag: 10 tanuló jut egy pedagógusra. A kistérségi átlag valamivel ettıl magasabb ~ 10,4 tanuló. 2007-ben javult az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, mely ~11 fı lett a létszámleépítés és az intézményi struktúraváltás következtében. Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az országos átlag felett van Szabás, Kutas, Beleg, Segesd, Nagyatád, Rinyaszentkirály, Somogyszob iskoláiban. Az országos átlagnak felel meg Görgeteg iskolája és átlag alatti a Nagykorpád, Lábod, Háromfa-Tarany iskoláiban ez a mutató. Továbbra is szükség van a pedagógus létszám és a tanulólétszám változásainak figyelembe vételével az iskolaszerkezet ésszerő, gazdaságos és szakmai szempontoknak megfelelı átalakítására. Lehetıség szerint a jól képzett, motivált és az eredményes munkát végzı pedagógusokat kell megtartani és továbbképezni. Fontos, hogy a kistérségben tanuló diákok egyenlı esélyekkel induljanak a középiskolákba. Ehhez a felsı tagozaton is törekedni kell, hogy a szakos ellátás 100%-os legyen. Jelenleg Görgetegen, Segesden, Taranyban- Háromfán, Kutason és a nagyatádi Babay iskolában, azaz az iskolák 35%-ban nem 100%-os a szakosan leadott órák száma. Két esetben egy-egy szakon, három esetben két-három szakon nem tudják biztosítani az elıírt végzettséget. A hiányszakok a következık: angol, történelem, kémia, biológia, technika, rajz. Fıként a 7.-8. évfolyamon fordul elı, hogy ezt nem tudják biztosítani az iskolák, pedig a továbbtanulás szempontjából itt lenne a legfontosabb.


59


Az intézmények vezetıinek egyik lehetısége a pedagógus továbbképzési keretbıl a hiányszakok pótlása. A továbbképzéseket országos, megyei és kistérségi szinten is igénybe veszik a kistérség pedagógusai. Az iskolai továbbképzési keretösszegén felül e célra pályázaton nyert lehetıséget több intézmény is (pl. Segesd, Lábod, Kutas) vagy országos projektben való részvétellel jutott hozzá új ismeretek elsajátításához (pl. Nagyatád iskolái, Háromfa). A kistérségi társulás anyagilag is támogatja a szakmai továbbképzéseket. Ez lehetıvé teszi, hogy helybe lehet hozni a képzéseket, így könnyebb a munkaidıhöz igazítani és kevesebb idıt kell utazásra fordítani. Az intézmények elsısorban a szakos ellátottság teljesítéséhez támogatják a pedagógusokat, a hiányszak megszerzését ösztönzik. Pl. angol, informatika, történelem, biológia, kémia, rajz, fejlesztı pedagógus. Az új, korszerő nevelési, tanítási módszerek elsajátításához és a törvényi változásokat követı továbbképzésekhez járulnak hozzá. Évente változó a továbbképzéseken résztvevı pedagógusok száma. Az elızı három év átlaga 135 fı/év, ami a pedagógusok létszámának átlagához viszonyítva 57%. Jellemzı, hogy évente a pedagógusok több mint fele részt vesz szakmai képzéseken.

20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok

Továbbképzésben résztvevı pedagógusok száma a 277/1997 (XII.22) Korm. Rendelet szerint

Intézmények

2005

2006

2007

Beleg

0

0

0

Görgeteg

3

16

4

Kutas

3

21

1

Lábod

21

23

21

Árpád

11

5

4

Bárdos

28

25

33

Babay

10

0

11

Nagykorpád

1

3

Rinyaszentkirály

1

1

1

Segesd

26

40

22

Somogyszob

5

10

8

n.a.

n.a.

n.a.

4+3

8+12

19

Nagyatád

Szabás Tarany-Háromfa

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

60


A különféle képzések típusait az egyes intézményenként a 4. számú mellékletben mutatjuk be. A kistérség intézményeiben 220 pedagógus tanít az általános iskolákban. Ebbıl 14 fı egyetemi, 206 fı fıiskolai végzettséggel rendelkezik. Több diplomával rendelkezik ~33%, azaz 72 fı. A szakvizsgázott pedagógusok száma 31 fı, ebbıl 24 fı közoktatás vezetı. Szakértıi végzettsége 5 fınek van. Magas a más településekrıl a munkahelyére bejáró pedagógusok száma, 49 fı, mely a pedagógusok létszámának 22 %-a. Ez a települések szempontjából nem elınyös. A hiányszakok kivételével a pedagógusok és a vezetık végzettsége jónak mondható. A több diplomával rendelkezık tanítói és tanári végzettséggel rendelkeznek. Ez szakmai szempontból kedvezı, a 2008 szeptemberétıl bevezetésre kerülı nem szakrendszerő oktatáshoz.

2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai

Az iskolák mőködtetési költségeinek szerkezete az óvodákkal megegyezı. Ezen költségek tekintetében is változó mértékő, de jelentıs önkormányzati önerı szükséges az ellátáshoz. Arányaiban azonban ez kisebb mértékő, mint az óvodáknál, azonban összegszerőségében a feladat jellegébıl fakadóan értelem szerően nagyobb.


61


Iskolák kiadásai és a normatív támogatás változásai 2005-2007 700 000 000 2005 Összköltség 2005 Normatíva

600 000 000

2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva

500 000 000

400 000 000

300 000 000

200 000 000

100 000 000

y ra n Ta

b So

m og

ys zo

ge sd Se

yi Ö tv

ös

kó n

ád N

ag ya t

d bo Lá

ta s Ku

m fa ár o H

G ör

ge te

g

-

8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Általánosságban évenkénti folyamatos költségnövekedés a jellemzı, de figyelmet érdemlı, hogy a kisiskolák költségnövekedése kiugróan magas. (Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád, Szabás) Ma már ezek közül Ötvöskónyiban megszőnt az iskola, a többi pedig tagintézményként mőködik tovább.


62


Iskolák egy fı ellátott gyerm ekre jutó éves költségei Ft-ban

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Ötvöskónyi 2007

Nagykorpád

2006

Nagyatád

2005 2004

Lábod

2003

Kutas Háromfa Görgeteg Beleg -

200 000

400 000

600 000

800 000

1 000 000

9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egy fı pedagógusra jutó költségeknél is mutatkozik a folyamatos növekedés. Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy milyen mérető tantestülettel dolgoznak az egyes intézmények. A kisebb tantestületeknél ugyanis magasabb az egy pedagógusra jutó költség.


63


Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Ötvöskónyi

2007

Nagykorpád

2006 2005

Nagyatád

2004

Lábod

2003

Kutas Háromfa Görgeteg

7 000 000

6 000 000

5 000 000

4 000 000

3 000 000

2 000 000

1 000 000

-

Beleg

10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

2.3.4. Programkínálat

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 44§ (1) bekezdésében leírtaknak megfelelıen a kistérség minden alapfokú oktatási intézményében a nevelı és oktató munka a fenntartó által elfogadott és jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. Az iskolák a pedagógiai programjukat, annak részeként-a Nemzeti Alaptanterv alapján- Helyi tantervet készítettek. E dokumentumok a törvényi megfelelés alapján a helyi igényeket, körülményeket figyelembe véve fogalmazza meg azokat a pedagógiai elképzeléseket, ajánlásokat, melyek tartalmazzák a tanulóik nevelési-oktatási szükségleteit, szüleik igényeit és a nevelıtestület lehetıségeit.


64


21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei

Intézmények

Intézményi sajátosság (arculat )

Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob/

Alapfokú mővészeti oktatás ● Kézmőves tanszak ● Néptánc tanszak

Révkomáromi János Általános Iskola /Kutas/

Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása

-

Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás tagiskolája /

/Kutasnak

Kótai Lajos Általános Iskola /Lábod/ Nagykorpád tagiskolája /

/Lábodnak

Általános Iskola és Óvoda /Görgeteg/

Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Háromfa /telephely/

IV. Béla Általános Iskola és Óvoda /Segesd/


-„Erdei iskola projekt” alapján a környezeti nevelés kiemelt terület. - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Roma kisebbségi oktatás magyar nyelven - Alapfokú mővészeti oktatás (néptánc) Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi nevelés – oktatás - Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) színjáték, makett, papírtárgykészítı tanszakok

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések. Ezen kívül, minden iskola biztosít tanulói számára: -logopédiai ellátást -gyógy-testnevelés ellátását A logopédiai ellátást saját szakemberével biztosítja (Tarany-Háromfa ), kistérségi szolgáltatást vesz igénybe az összes többi intézmény. Gyógytestnevelés ellátása saját szakemberrel történik Nagyatád, Tarany-Háromfa, Somogyszob

Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi oktatás - Kompetencia alapú oktatás - Projektoktatási módszer - MAG programban való részvétel -Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása -Diáksport-egyesület Tollaslabda Szakosztály


65


Intézmények

Intézményi sajátosság (arculat )


- Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) néptánc, kézmőves, zene, dráma tanszakok Nagyatádi Közoktatási Intézmény

- Alapfokú mővészetoktatás: • Képzımővészeti ága (grafika, festészet, papír-makett készítı, és textil tanszakok • Zenemővészeti ág (szolfézs, hegedő, gordonka, zongora, fafúvós, rézfúvós, zenetörténet, kamarazene, szintetizátor) - MAG programban való részvétel - Adaptiv tanulásszervezés - Sportiskolai oktatás - Emelt szintő ének – zene oktatás - Diáksport egyesület - Cserkészet - Néptánc oktatás - BGR


Alapfokú mővészetoktatás Az alapfokú mővészetoktatást - Nagyatád Város Önkormányzata fenntartásában 2007. júniusáig két önállóan mőködı intézmény biztosította. A zenei nevelés alakításában nagy szerepet töltött be a Városi Zeneiskola. Az intézményben vonós, fúvós és zongora tanszakok mőködnek és zenei elıképzés is folyik. Az intézmény szívesen fogadja a kistérségbıl bejáró tanulókat, rugalmasan alkalmazkodik azok közlekedési igényeihez. Bejáró növendékek Lábodról, Taranyból, Belegbıl, Kutasról, Görgetegrıl, Szabásról, Ötvöskónyiból, Bolhásról és Somogyszobról is igénybe veszik a zeneiskolai oktatást. Az egyes mővészeti képzéseken résztvevık számát a csatolt 5.számú melléklet mutatja. 2005/2006 tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskolában képzımővészeti alapfokú mővészetoktatás indult négy tanszakkal: festészet, grafika, papír-makett és textil tanszakon. Folyamatos az érdeklıdés a gyerekek és szülık részérıl, hiszen a nívós kiállítások, a rajzpályázatokon elért sikerek az oktatás eredményességét tükrözik.


66


Az alapfokú mővészeti oktatást folytató mindkét iskola az átszervezést követıen a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe szervezıdött. Alapfokú mővészetoktatás folyik még más szervezési formában Görgetegen (kihelyezett telephelyeként) a szegedi Táltos Mővészeti Iskolának, színjáték, makett, papírtárgy-készítı tanszakokon, illetve Somogyszobon kézmőves és néptánc tanszakon. Segesden ugyancsak szerzıdéses formában biztosítanak alapfokú mővészetoktatást 4 tanszakon: néptánc, kézmőves, zene és dráma. 2007/2008-as tanévtıl a Kadarkúti iskolával kötött megállapodás alapján biztosítja a Kótai Lajos Általános Iskola a mővészeti oktatást néptánc szakágban.

22. Táblázat Idegen nyelvoktatás

Angol nyelvet tanul

Német nyelvet tanul

Csak angol ny. oktatás

Csak német ny. oktatás

Angol és német ny. oktatás

2005

654

944

Segesd,

2006

660

919

2007

638

922

Görgeteg, HáromfaTarany, Somogyszob Kutas, Nagykorpád

Lábod, Nagyatád (3intézmény egységében)


A kistérség minden 1-8 osztályos általános iskolájában folyik – idegen nyelvoktatás. Segesden csak angolul tanulhatnak a gyerekek. Öt intézményben Görgetegen, Háromfán-Taranyban, Somogyszobon, Nagykorpád és Kutason – csak német nyelvet oktatnak. Két nyelv (angol és német) közül választhatnak a diákok Lábodon és Nagyatád 3 intézmény-egységében. 6 iskolában, csoportbontásban szervezik az órákat. 1 településen már 2.osztálytól választható, 8 iskolában 4. osztálytól folyik tanórán nyelvoktatás, 1 helyen 5. osztálytól. 23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint

Végzettség szerint

Angol nyelv

Német nyelv

6. osztályig taníthat

7 fı

3 fı

8. osztályig taníthat

1 fı

7 fı

Összesen:

8 fı

10 fı


A nyelvtanári ellátás még mindig nem megfelelı. Hiányoznak a 7. és 8. osztályokba tanári végzettséggel rendelkezı angol szakos nevelık. Az angol nyelv Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

67


térhódítása ellenére sem tudják a kistérség iskoláiban a nyelvet megfelelı végzettségő szakemberek oktatni. Változatlanul hiányszaknak számít.

24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya

Tanév

Tanulók összlétszáma

Informatikai oktatásban tanórán részesülı tanulók száma

Informatikai oktatásban szakköri foglalkozáson részesülı tanulók száma

Informatikai oktatásban részesülık aránya az össz. létszámhoz viszonyítva

2005

2480

939

560

60 %

2006

2433

1123

607

71 %

2007

2417

1544

342

78 %


A mai kor követelménye, a gyermekek legkedvesebb tantárgya közé tarozó számítástechnikai ismeretek oktatása – informatika. A fenti adatok is tükrözik, hogy évrılévre nı a számítástechnikai ismereteket elsajátító tanulók száma. Az intézményekben, nagyobb számban tanórai kereten belül, a tantervi elıírásoknak megfelelıen történik az informatika oktatása. Szakköri foglalkozáson azok a gyermekek vesznek részt, akiknek nem szerepel még az órarendjében, mint tantárgy, viszont szabad idejükben szívesen ismerkednek számítástechnikával. Jellemzı, hogy 6. osztálytól már minden iskola óratervi tantárgyként szerepelteti a számítástechnikát, 1. és 2. osztályban a szakköri keret, 3. és 4. osztálytól már 4 – 4 iskolában tanórán is oktatják. Minden intézmény rendelkezik az oktatáshoz legszükségesebb tárgyi és személyi feltételekkel. A legkorszerőbb technikai eszközökkel Somogyszob és Háromfa iskolái rendelkeznek (Pld. Interaktív tábla). A Rinyamenti Kistérség iskoláinak pedagógusai a kor követelményeinek megfelelve, törekednek a legújabb pedagógiai módszerek elsajátítására –továbbképzéseken való részvétellel, továbbtanulással – és annak átadására tanítványaik számára. 2003-tól a holland – magyar MAG (Megelızés – Alkalmazkodás – Gondoskodás) program által elsajátított adaptív oktatási módszerek alkalmazásával oktatják tanulóikat, az NKI két intézményegységében és a Háromfa telephelyő iskolában. A kistérség területén már az elızı tanévekben ismerkedtek a nevelık a kooperatív tanulási technikákkal, és a projekt módszerrel, melyeket alkalmaznak is. Területünkön, Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat intézményében 2006 óta, uniós pályázat segítségével folyik kompetencia alapú oktatás, az 1 – 3. osztályban olvasás


68


– szövegértés, az 5 – 8. osztályokban informatika, matematika, földrajz, történelem, biológia, kémia , német oktatás. Az oktatási intézmények pedagógiai programjaiban fontos szerepet kellett kapnia a - Kt. 48.§ -ának megfelelıen - az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programjának. A kistérségi iskolákban törekednek a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten történı a tanulók

életvitelét

meghatározó

elvek

kialakítására.

Tananyaghoz

kapcsolódó

környezetvédelmi elıadásokat szerveznek, tanórán kívüli foglalkozásokon, táborokban nevelik a környezet szeretetére, megóvására a tanulókat.

2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások

Az iskolák a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 53.§- ának megfelelıen a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szerveznek, napközi,tanulószoba, szakkör, konzultáció, speciális , illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából. 25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások

Tanórán kívüli foglalkozások Napközi - tanulószoba (alsó – felsı) Szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás,énekkar,mővészeti csoport,énekkar Sportkörök, sportfoglalkozások

Tanévek

Összes résztvevı

Résztvevı/összes létszám

2005

1457

58%

2006

1416

58%

2007

1355

56%

2005

1250

50%

2006

1454

59%

2007

1267

52%

2005

1284

50%

2006

1333

54%

2007

1284

53%


Az egyes intézményekre vonatkozó részletes adatokat a 6.számú mellékletben mutatjuk be. A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a napközi, illetve tanulószoba szerepét. Jó lehetıséget biztosít a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos, SNI-s


69


tanulókkal való foglalkozás lehetıségére. Ezeknek a tanulóknak a szülei általában nem tudnak segíteni a tanulásban gyermekeiknek, az otthoni körülmények nem biztosítják a tanulási lehetıségeket .Ezért mondhatjuk, hogy a délutáni foglalkozásoknak ezek a formái „esélyegyenlítı” többlettörıdés egyik módja. Az utolsó három évet tekintve az összes tanuló több mint 57%-a vette igénybe a napközit, vagy tanulószobai foglalkozásokat. Ezeken a délutáni órákon mindig szaktanár segíti a diákok munkáját. Magas az aránya (átlagosan 54%) a más tanórán kívüli foglalkozásoknak is (szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás, énekkar, mővészeti csoport, énekkar,). A fenti foglalkozásoknak, rendezvényeknek a célja a tanulók aktivizálása, tanuljanak meg együtt, ugyanakkor egymás mellett, a kiemelkedı képességő és a hátrányos helyzető gyermekek szerepelni. Ne csak az osztályközösségben találjanak társakat, legyen esélyük más csoportokban is tevékenykedni, ezzel mintegy felkészíteni ıket a felnıtt életre. A kistérség területén nagyon szeretik a gyermekek a sportot, ehhez kapcsolódó versenyeket, rendezvényeket. Ezt a megállapítást támasztják alá a sporttal kapcsolatos programokon való részvételi arányszámok is. Jó esélyt biztosít minden diáknak a sport a fizikai képességek fejlesztésére, az egyéni eredmények elérése, sikerélményt nyújt akkor is, ha esetleg, ha a tanulmányi eredmény nem olyan jó. A bajnokságok, megmérettetések alakítják a versenyszellemet és a csapatszellemet. A megyei és országos diáksport versenyekre a kistérségi diáksport bizottság által szervezett versenyeken résztvevı egyéni és csapatversenyek elsı helyezettjei jutnak tovább. Ezek a versenyek évente több sportágban kerül megrendezésre, melyekre a kistérség minden intézményébıl, nagy számban neveznek. A legnépszerőbb sportágak: atlétika, labdarúgás, kézilabda, játékos sportverseny. Nagyatád, Lábod, Kutas, Háromfa, Görgeteg, Segesd iskolái képviseltetik magukat a Góliát McDonald’s FC Országos Diáksport Egyesületben és az általuk szervezett versenyrendszerben. A Sport XXI. Program labdarúgás és kézilabda sportágaiban érintett csapatok: Segesd, Lábod és a NKI Babay és Árpád iskola. A labdarúgásban az MLSZ irányítóként és mindkét sportágban a NUPI finanszírozóként vesz részt. 2.4. Szakszolgálatok

A pedagógiai szakszolgálatok ellátásának széles körét biztosítja a térség központjában, a Nagyatádon mőködı, megyei fenntartású intézmény a Nevelési


70


Tanácsadó. Az ı szolgáltatásait kiegészítve kerül sor kistérségünk területén a szakszolgálati tevékenységek közül logopédiai és gyógytestnevelési feladatok ellátására. 2007. június 30.-ig a logopédiai szolgáltatást a város alkalmazásában tevékenykedı 1 fı logopédus és 1 fı gyógypedagógus látta el a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati

Társulásával

kötött

megállapodás

alapján

a

társult

települések

intézményeiben. Az óvodáskorú és iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik gyógyításához a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre álltak. A térségközpontban történt intézményi átszervezés érintette ezen szolgáltatások szervezését, mivel a Nagyatádi Közoktatási Intézmény keretében létrehozásra került a Pedagógiai Szakszolgálat, melynek alkalmazottjaiként biztosítják továbbra is az eddigi szolgáltatásokat a szakemberek. 26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007

2005 évi logopédiai esetek száma



Beleg

3

6

6

Bolhás

3

4

4

Görgeteg

-

14

15

Háromfa

14

20

24

Kisbajom

1

3

3

Kutas

28

30

30

Lábod

16

8

12

Nagyatád

111

84

114

Nagykorpád

6

6

5

Ötvöskónyi

3

6

11

Rinyabesenyı

1

2

0

Segesd

16

13

43

Somogyszob

9

14

15

Szabás

11

-

3

Tarany

7

20

18

229

230

303

Települések

Összesen:

Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból

A logopédiai szakszolgáltatás feladatait jelenleg két fıállású logopédus látja el, és segíti munkájukat két szakember megbízási szerzıdéssel. Ez az ellátási terület jelenleg lefedett.


71


A gyógytestnevelés biztosítását az alábbiak szerint végezték, ill. végzik: Kutas

község

általános

iskolájában

foglalkoztatott

gyógytestnevelés

szakképzettségő testnevelı tanár látta el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanár látta el Somogyszob, Segesd és Ötvöskónyi községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Nagyatád

város

általános

iskoláiban

foglalkoztatott

gyógytestnevelés

szakképzettségő testnevelı tanárok vezették a Nagyatád, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád, Lábod, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály és Tarany községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési

foglalkozásait.

Ez

év

szeptemberétıl

a

Tarany-

Háromfa

intézményekben saját szakember foglalkoztatásával biztosítják az ellátást.

27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007

Gyógytestnevelési foglalkoztatást biztosító iskolák

2004/2005ös tanévben ellátásban résztvevı tanulók

2005/2006os tanévben ellátásban résztvevı tanulók

2006/2007os tanévben ellátásban résztvevı tanulók

2007/2008as tanévben ellátásban részesülık tanulók

33 fı

33 fı

40 fı

49 fı

Babay József Általános Iskola Nagyatád

8 fı

8 fı

13 fı

32 fı

Bárdos Lajos Általános Iskola46 Nagyatád

63 fı

88 fı

64 fı

30 fı

Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob

51 fı

3 fı

46 fı

38 fı

Révkomáromi Általános Iskola Kutas

5 fı

Nem megoldott

Nem megoldott

Nem megoldott

–

–

27 fı

63+71

160 fı

182 fı

190 fı

283 fı

Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Nagyatád

János

Tarany (Tarany+Háromfa) Összesen:



72


A táblázatból látható, hogy Kutason nem megoldott a gyógytestnevelés. A kistérségi igény az itt ismertetett adatoknál nagyobb arányú, de részben szakemberhiány, részben szervezési és finanszírozási gondok miatt nem megoldott az igények teljes körő kielégítése.

2.5. Szakmai szolgáltatások

Kistérségünk területén fontos szerepet tulajdonítunk a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosításának. A hatékony, színvonalas nevelési- oktatatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében térségünkben munkaközösségeket mőködtetünk. Ezeknek „történeti” gyökerei vannak.

2001. februárjában alakult meg a Nagyatád

Környéki Óvodák Vezetı Óvónıi Munkaközösségege és mőködött 2004. novemberéig. Ekkor szervezıdött be a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulás szervezeti kereteibe. A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő szervezésére az iskolák által a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltató Társulás 2003. február 19-én alakult. Tagjai voltak: Nagyatád, Beleg, Görgeteg, Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany. A megalakulásig csak az igazgatói munkaközösség mőködött a társulás területén. Az állandóan változó törvényi feltételek miatt fontos volt a pedagógusok tájékoztatása, felkészítése. Erre legjobb terepnek a kistérség látszott, ahol a pedagógusok hasonló környezetbıl jöttek, hasonló problémákkal küszködtek. Az egymástól tanulás módszerét alkalmazták, és külsı elıadókat hívtak. A SZAK 2004 pályázaton 581. 000 Ft-ot nyert a társulás, mely segítette a tevékenységi körének bıvítését. A kistérség pedagógusainak továbbképzéseit, pl. helyben tudta megoldani. Az igazgatói munkaközösségek mellett mőködtette az osztályfınöki és az alsó tagozatos munkaközösségeket, ezzel is segítve a kistérség általános iskoláiban az eredményesebb nevelı-oktató munkát. Ennek a szakmai szolgáltató társulásnak a feladatait vállalta a többcélú társulás. Továbbra is mőködteti az iskolaigazgatói, óvodavezetıi, osztályfınöki

és

alsó

tagozatos

munkaközösségeket,

szakmai

tanácskozásokat,

továbbképzéseket szervez. Feladatuk: •

pedagógiai munka eredményességének mérése, értékelése, segíteni a helyi és térségi közoktatási feladatellátást,


73


•

szakmai tapasztalatcserék, az oktatási és pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése,

•

pedagógiai, szakmai információk győjtése, ırzése, feldolgozása, használatba átadása, tájékoztatás,

•

közremőködés programok, tervek készítésében, szakmai, jogi, közgazdasági információk közvetítése,

•

pedagógusok önképzésének, továbbképzésének segítsége, szervezése,

•

tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,

•

tanulóközösségek, diákönkormányzatok segítése.

28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények

Óvodák

Általános Iskolák

Általános Iskola és Óvoda Görgeteg Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda /Görgeteg tagóvodája/

Görgeteg Általános Iskola és Óvoda Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /

Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája

Kutas Révkomáromi János Általános Iskola

Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda és Beleg Óvodai Intézményfenntartó Társulás


Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája

Szabás /Kutas tagiskolája

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája

Lábod Kótai Lajos Általános Iskola

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda

Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája /

Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája Bolhás Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob tagóvodája/

Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda, Segesd

Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda



74


A Rinyament Kistérség többcélú önkormányzati Társulása 2005 évtıl a munkatervük

alapján

támogatásban

részesíti

a

munkaközösségeket.

Az

óvodai

munkaközösség évenként 300.000 Ft támogatásban részesült. Az iskolai munkaközösség pedig 2006-tól évi 500.000 Ft anyagi támogatást használhatott fel a programjai szervezésére.

2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban

A nevelési-oktatási intézmények számára a minıség a kitőzött céloknak való megfelelést, a minıségbiztosítást a minıség megırzésének stratégiáit jelenti. Az intézmények iskolai szolgáltatói színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés, értékelés, ellenırzés, partneri igényfelmérés és elégedettségmérés melynek végrehajtását, szabályait a pedagógiai programban és az intézményi minıségirányítási programban fektettek le. A kistérség minden iskolájában az IMIP-ben meghatározottaknak megfelelıen elégedettségi vizsgálatokat: fenntartói, szülıi, tanulói, dolgozói és egyéb partnerek tekintetében (pl. Tőzoltóság, Mővelıdési Ház,stb.) végeztek. 29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Fenntartói

9

3

4

4

5

1

6

Szülıi

9

3

4

4

6

2

6

Tanulói

9

4

6

4

6

3

5

Dolgozói

8

1

3

3

4

2

4

Egyéb partner

4

1

3

2

4

1

4


Az iskolák 2005-ben végeztek legszélesebb körben elégedettségi vizsgálatokat. 2007-ig legtöbbször a tanulók körét kérdezték meg. Egyaránt fontos volt számukra a szülık és a fenntartó véleménye is. Kevesebbszer vizsgálódtak a dolgozók és egyéb partnerek között. A visszajelzések eredményeit az iskolák figyelembe veszik az intézményi önértékelésnél az éves munkatervük kialakításakor és a következı éves tervezésnél.


75


A MIP helyzetelemzésének egyik legfontosabb eleme a SWOT analízis. A kistérség iskolái is elkészítették, négy területet vizsgálva. Az intézmények erısségeiknek tartják általában: •

könnyen megközelíthetıek, biztonságos környezetben sok zöld területtel rendelkeznek

•

jók a tárgyi feltételeik így, az eszközellátottság erısíti az oktató-nevelı munkát

•

bensıséges munkahelyi légkör

•

megfelelı szakos ellátottság

•

szakkörök sokfélesége

•

iskolán kívüli partnerkapcsolatok ápolása

•

szülıkkel való kapcsolattartás

•

gyermekközpontúság

•

fokozott odafigyelés a gyermekekre

•

egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás

Az iskolák arculatának sokszínőségére utalnak az oktatási-nevelési célok meghatározásaiból adódó egyedi erısségek: •

kompetencia alapú nevelés-oktatás

•

integrációs program

•

egészséges életmódra nevelés

•

hagyományápolás

•

idegen nyelvek oktatása

•

számítástechnikai oktatás

•

önálló szakszolgálat mőködtetése

Gyengeségként megjelölt legjellemzıbb vonások az intézményekben: •

tárgyi feltételek, eszközök

•

tornaterem, ebédlı hiánya

•

rossz szociális helyzető családok – sok HH-s és HHH-s gyermek

•

kevés, vagy nincs szülıi ráfigyelés – nem érdeklıdnek a szülık

•

egyre több a fegyelmezetlen gyermek

•

tiszteletlen viselkedés, kultúrálatlan magatartás megjelenése

•

kommunikáció a helyi társadalom felé Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

76


Veszélyként megfogalmazták az iskolákban: •

a veszélyek gyökerének a romló gazdasági helyzetet tartják

•

a közoktatás finanszírozásában történı állami szerepvállalás csökkenését jelzik

•

pénzügyi megszorításokat éreznek az önkormányzatok felöl intézményeik tárgyi ellátottságait illetıen

•

vidéki iskolák az anyagi, megélhetési, rossz szociális körülményeket jelölik meg

•

minden intézmény megállapítása a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám

•

egyre nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdı a HH-s és HHH-s tanuló diák

•

a tanulók szüleinek alacsony iskolázottsági szintjébıl következıen kevésbé partnerek a szülık.

•

kevésbé figyelnek a szülık a gyermekeikre

•

egyre több iskolában jelenik meg a tanuláshoz való viszony romlása, a tanulók durva magatartása

Egyéni arculatnak megfelelı lehetıségek: •

mindennapos testnevelés

•

téli – nyári tábor

•

sportiskola, utánpótlás nevelés

•

mővészeti iskolák

•

integrációs és kompetenciaalapú oktatási bázis intézményé válás

•

DÖK programok

Meghatározó közös pontok a gyermekek igényeinek kielégítése minden szinten: •

alapkészségek fejlesztése

•

felzárkóztatás

•

tehetséggondozás

•

kompetencia alapú oktatatás

•

együttmőködési készség – empátiafejlesztés

•

gyermekcentrikusság

•

személyre szóló fejlesztés

A fenti feladatok ellátására szakmailag felkészült, innovatív pedagógusra van szükség. Számukra lehetıséget kell biztosítani, hogy minél több továbbképzésen Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

77


vehessenek részt. Az iskoláknak ki kell használniuk az egymás felé nyitásból adódó lehetıségeket. Az egymástól való tanulást elıtérbe kell helyezni. Jobban kell erısíteni a külsı kapcsolatokat. Ki kell építeni, vagy tovább kell szélesíteni a partnerek körét. Szükségletek meghatározása a legutolsó szülıi és fenntartói igényfelmérés tükrében: Szülıi igények: •

Önálló ismeretszerzés képességének a fejlesztése

•

Oktatást segítı eszközök bıvítése, korszerősítése

•

Iskolai épületek felújítása, karbantartása

•

Második idegen nyelv tanulásának lehetısége

•

Mővészeti oktatás legyen az iskolában

•

A vidéki iskolákban is valósuljon meg a városi iskola szolgáltatásaival egyenrangú oktatás

•

Sikeres legyen a továbbtanulásra való felkészítés

•

Szép, esztétikus iskolai környezet kialakítása és fenntartása

Fenntartói igények: •

Korszerő, használható ismeretek biztosítása

•

Olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a tanulók jól érzik magukat

•

Szellemileg, testileg, erkölcsileg egészséges gyermekeket neveljenek az iskolák

•

Az oktatás minıségének fenntartása, új módszerek alkalmazása

•

A tanulók – képességeihez mérten – a továbbtanulási mutatói eredményesek legyenek

•

Versenyeken való eredményes részvétel

•

Idegen nyelv és informatika oktatás hatékonyságának növelése

•

Átlagtól eltérı képességő tanulók fejlesztése / felzárkóztatás – tehetséggondozás/

•

Kiemelt területen kezeljék az iskolák az alapkészségek fejlesztését

•

Az iskolák jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülıkkel

•

SNI-s, HH-s,HHH gyermekekkel való törıdés, foglalkozás


78


3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében

Az országos kompetencia mérés célja a magyar és nemzetközi értékelési hagyományokat követve a diákok kulturális eszköztudásának feltérképezése. Ennek keretében az olvasás- szövegértési képesség és a matematikai mőveltség felmérésére került sor. Fontos ez azért, mert a közoktatásból kikerülı diák akkor tudja majd megállni a helyét az életben, ha az információkat képes megérteni, befogadni, értelmezni s azokról véleményt alkotni. Minden év májusában a 4. 6. 8. és a 10. osztályban tanulók körében történik a kompetenciamérés. Az utolsó mérés melyrıl adataink vannak 2006. májusában volt. 3.1.1. Olvasás, szövegértés

Az olvasás – szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben. A diákok olvasás – szövegértési képességének vizsgálata központi szerepet játszik az iskolai tanulás eredményességében. Jelentısen befolyásolja, hogy hogyan olvasnak, hogyan értenek meg különbözı típusú szövegeket. A kompetencia vizsgálat az olvasás – szövegértési képesség gyakorlati alkalmazását helyezi elıtérbe. A mérésben olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a mindennapi élet különbözı területein találkozhatnak a tanulók.

30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei

Szövegértés

2004

2006

2004

2006

6. évfolyam

6. évfolyam

8.évfolyam

8. évfolyam

Árpád

510

-

513

504

Babay

479

-

-

434

Bárdos

-

-

527

526

Lábod

469

454

502

469

Kutas

471

465

479

459

Segesd

-

-

-

466

S.szob

456

-

471

488


79


Szövegértés

2004

2006

2004

2006

TaranyHáromfa

472+449

421+429

462+437

405+438

Görgeteg

397

442

448

387

Nagyatádi Kistérség

479

Országos

497

Község

467

Város

494

Dél-Dunántúl

493 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

A 2004-es adatokhoz képest 2006-ra tovább romlott a szövegértési képesség eredménye. A fenti táblázatból látható, hogy a nagyatádi kistérség tanulóinak a szövegértési mérési átlaga az országos átlag alatt van 2006-ban. A kistérségi átlagnál is kevesebb a Nagyatád-Babay, Lábod, Kutas, Segesd, Tarany-Háromfa és Görgeteg iskoláiban. Az országos átlagnál jobb az eredménye a Nagyatád-Árpád és Bárdos iskola tanulóinak. A kistérségi átlag felett van a somogyszobi iskola eredménye. 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás

A matematikai mőveltség az egyénnek az a képessége, mely által értelmezi és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és képes úgy használni tudását, hogy saját életének valós szükségleteit helyesen oldja meg, és a társadalom hasznos, aktív és együttmőködı tagjává válik. Az iskolai matematika oktatás célja: megtanítani a diákokat a matematika használatára. Az embernek olyan matematikai mőveltségre van szüksége, amely segíti eligazodni, helytállni a gyorsan változó világban. A matematikai ismereteket praktikus helyzetekben kell alkalmazniuk, ezért a felmérés a tanulóknak azon képességeit vizsgálja, amelyek megmutatják, mennyire tudják a matematikai mőveltségüket felhasználni a mindennapi életben.


80


31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei

Matematika

2004

2006

2004

2006

6. évfolyam

6. évfolyam

8.évfolyam

8. évfolyam

Árpád

509

-

490

491

Babay

480

-

447

431

Bárdos

-

-

499

502

Lábod

473

452

461

452

Kutas

426

412

471

449

Segesd

-

S.szob

475

433 522

506

TaranyHáromfa

439+444

423+440

457+441

385+458

Görgeteg

401

425

436

370

Nagyatádi Kistérség

468

Orsz.átl.

494

Község

465

Város

490

Dél-D.

490 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

A matematika kompetencia mérés eredménye a Nagyatádi kistérségben az országos átlag alatt volt 2006-ban, mely a 2004-es mérés eredményétıl is gyengébb. A két városi (Árpád,Bárdos) és a somogyszobi iskola tanulóinak az átlaga jobb a kistérséginél, a többi intézmény tanulói mind gyengébben teljesítettek.

3.1.3. A hozott (családi) érték index

A családi háttér – index a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a szülık iskolai végzettségébıl, az otthoni tanulást segítı eszközök mennyiségébıl és a család anyagi jólétét jelzı tárgyak meglétébıl számítanak ki. A mérésekkor a családok és az iskola is kérdıívet töltött ki, mely a tanulók szociokulturális hátterére és az iskolában a tanár és a tanuló helyzetére adott választ. Az iskolai eredmények értékelésekor minden esetben fontos figyelembe venni a hozott (családi) értéket. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

81


A kistérségben is a tanulók teljesítményét legnagyobb arányban befolyásolta: •

a szülık iskolai végzettsége,

•

a családban a könyvek száma,

•

a vagyontárgyak közül a meghatározó volt a számítógép.

3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés)

A

pedagógiai

hozzáadott

érték

fogalma

gyorsan

népszerővé

vált

a

szakirodalomban. Meghatározása egy-egy oktatási folyamat elején és végén mért teljesítmény-, illetve képességszint különbségének az összevetésével, vagy mérés esetén a releváns háttéradatok felvételével, statisztikai úton való becsléssel történhet. A társadalmi egyenlıtlenségek hordozójaként a szülık iskolázottsági mutatója mellett sok egyéb, általában kulturális mutatót vizsgálnak még. Összegzés Az országos méréseken a kistérségi iskolák tanulói összességében az országos átlag alatt teljesítettek, részben rajtuk kívül álló okok miatt, ami további célok kitőzését, megvalósítását helyezi kilátásba. A gyengébb teljesítés okai pl. hogy az iskolák tanulói összetétele az évek múlásával egyre romlik. Ez betudható annak is, hogy a szociális háttér is romlik. Egyre nı a hátrányos helyzető tanulók száma, s mivel tudjuk, hogy az otthoni körülmények igen meghatározók a képességek kialakulásában, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanulási esélyek javítására. A kistérség iskoláinak a mutatói is azt igazolják, hogy a jó felszereltségő és nagyobb gyakorlattal rendelkezı iskolákban a hátrányos helyzető gyerekeknek is jobb a teljesítménye, mint a kevesebb eszközzel és gyakorlattal rendelkezı iskolában. Az oktatás finanszírozása mind nagyobb terhet ró a helyi önkormányzatokra, ami a csoportbontások megszüntetéséhez vezetett. Ennek következtében még nehezebb lesz a teljesítmény javítása. A kistérség iskolái mit tettek eddig: − A kötelezı országos méréseken részt vettek. − Az el nem küldött dolgozatokat kijavították, de nem minden esetben értékelték. − Pályázat keretében kompetencia alapú oktatás folyik Háromfán.


82


− A kistérség iskoláinak több munkaközössége óralátogatáson és szakmai beszélgetésen vett részt a háromfai iskolában. − Az iskolák szakmai módszertani anyagokat vásárolnak

és ezeket a tanórákon

felhasználják. − A nagyatádi Árpád és a Babay iskolában a 2006/2007-es tanévben a felsı tagozatos tanulókkal a nevelık fejlesztı tantárgyi programokat teszteltek véleményeztek az OKI felkérésére.

3.2. Eredményesség a versenyek tükrében

A kistérség általános iskolás korú tanulóinak összetétele heterogén, de vannak nagyon jó képességő, tehetséges gyermekek is akik tanulmányi versenyeken kiváló teljesítményt nyújtanak. Az általános iskolákban cél az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása. A felzárkóztatásra szoruló gyermekek ellátása mellett nagy kihívás a tehetséges tanulók figyelemmel kísérése, fejlesztése. Nem csak a kiemelkedı képességő diákok tudásának továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti,stb.) vetélkedık, versenyek, hanem lehetıséget adnak a tanulmányaikban gyengébb eredményt produkáló gyermekek személyiségének kibontakoztatásához. Minden tanévben elsı fordulóban az intézmények házi versenyek keretében mérettetik meg tanulóikat. Az itt jó eredményt elért gyermekeket felkészítik tanáraik az iskolán kívül szervezett – városi, kistérségi, megyei, országos – versenyekre. 32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya 2005 Versenyek

Össz. létszá m

2006

Versenye n résztvev ı

Össz. létszám

2007

Verseny en résztvev ı

Össz. létszá m

2005

Versenye n résztvev ı

2006

2007

A versenyen résztvevık és az összlétszám aránya

Iskolai

966

1020

824

38%

41%

34%

Kistérségi

719

789

758

28%

32%

31%

470

21%

21%

19%

211 216 329 8% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

8%

13%

Megyei Országos

2480

541

2433

522

2417

Iskolai szinten a 3 tanévben átlagosan a tanulók 38%- a próbálta ki tudását. Kistérségi szervezéső versenyeken átlagosan a gyermekek 30%-a vett részt. Nagyobb Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

83


megmérettetést jelentettek a megyei versenyek, ahová átlagosan a diákok 20%-a jutott el. Igazán kiemelkedı teljesítmény az iskola, a felkészítı nevelı és a tanuló számára az országos versenyeken való részvétel, melyen kistérségünk területérıl az összes tanulói létszámhoz viszonyítottan, átlagosan 10% vett részt az elmúlt 3 tanévben. Nem csak a versenyzı tanulók száma magas, versenyeredményeket is áttekintve megállapítható, hogy sok gyermek, sokféle területen mérettett meg. Kiemelkedı eredményeket értek el mind a reál (matematika, fizika, kémia), mind a humán (olvasás, nyelvtan, mesemondó) területeken. Az egyéni képességfejlesztés további sikereit mutatták a mővészetek (rajz, zene) helyezései. Külön ki kell emelni a mozgást (néptánc, divattánc), a sportágak szinte minden formájában nyújtottak eredményeket a tanulók. A vidéki iskolák tanulói jól szerepeltek az egyéni versenyen. Megállapítható, hogy a csapatversenyeken nagyobb számban és szép helyezéseket szereztek. Megfigyelhetı, hogy a városi általános iskolák arculatát tükrözik a versenyek eredményei is. Nem véletlen a sok sport eredmény, hiszen évekig emelt szintő sportoktatás folyt, jelenleg sport iskolaként mőködik a Babay József Ált. Isk. Intézményegység, mely a pedagógiai programjában az utánpótlás-nevelést tőzte ki céljául. Ezt a tevékenységet erısítik még a városban mőködı diák-sport egyesületek is. A mővészeti versenyekre való felkészítést - az emelt rajzoktatást évek óta biztosító, jelenleg alapfokú mővészetoktatás képzımővészeti ágának tanszakain - végzik az Árpád Fejedelem Ált. Isk. Intézményegységének szakemberei. A másik meghatározó mővészeti ágon elért I. helyezések a zene- iskolában folyóeredményes hangszeres oktatást tükrözik a térségbıl idejáró növendékek számára. A zenéhez kapcsolódik az éneklés, a kórus szereplések melynek eredményeit ugyancsak egy oktatási intézmény, a Bárdos Lajos Ált. Isk. Intézményegységének emelt szintő ének – zene oktatása alapozta meg. Többségében ennek az iskolának a diákjai érték el a néptánc Arany minısítéseit évrıl évre. A versenyeredmények értékelésénél ki kell emelni az Árpád F. Iskola kiemelkedı matematika, fizika, számítástechnika helyezéseit, mind megyei, mind országos szinten. (70. számú melléklet) A versenyeken való magas részvételi arány, az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a kistérség minden iskolájában nagyon odafigyelnek a felzárkóztatás mellett, a tehetség fejlesztésére, a gyermekekben rejlı sokszínőség megtalálására.


84


3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében

A középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon van jelen. Két középfokú tanintézmény mőködik. A Nagyatádi Szakképzı Iskola a megyei önkormányzat fenntartásában, míg az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a városi önkormányzat fenntartásában végzi a középfokú oktatási feladatokat.

3.3.1. Gimnázium

A több mint 50 éves múlttal rendelkezı Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi érettségire és felsıfokú továbbtanulásra készíti fel a nagyatádi és környezı településen élı fiatalokat. Az elmúlt évek során átalakította a szülık, tanulók, és a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzési szerkezetét. Ennek megfelelıen az emelt szintő nyelvoktatás, az informatika, a gépész és a turizmus szakmacsoportos oktatás került be az új képzési szerkezetbe. Az 1994/1995. tanévtıl indították a hatosztályos gimnáziumi képzést, melyet 2006/2007. tanévtıl már nem tudták folytatni, mivel a jelentkezık száma ezt nem tette lehetıvé. A négy osztályos képzésben minden évfolyamon szerepel olyan szakközépiskolai osztály, amely mőszaki és gazdasági szakterületekre képez tanulókat. A szakközépiskolai

képzés

keretében

középfokú

szoftverüzemeltetı,

gépipari

számítástechnikai technikus, idegenforgalmi technikus, ápolási asszisztens és ápoló képzést folytat. Az oktatási az intézmény a 2004/2005. tanévtıl indított olyan 9. osztályt, ahol nyelvi és informatikai elıkészítı képzést biztosít. A 2007/2008. tanévtıl sport-osztály indítását engedélyezték az intézménynek. 33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 2005

2006

2007

Az iskola tanulóinak létszáma

423

444

471

Iskolai osztályok száma összesen

18

18

20

Alapító okiratban rögzített maximális tanulólétszám

550

550

550

82,36

80,72

85,64

Kapacitás kihasználtság (%)



85


A felnıttoktatás területén, a „HÍD” szakképzés keretében 2 évfolyamos ápoló képzést folytatnak, melynek gyakorló bázisát és a szaktárgyak oktatását Nagyatádi kórház biztosítja. Az intézményben a 2007/2008. tanévben 42 pedagógus oktat. A tanulói létszám – 471 fı- bizonyítja, hogy az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezete egyre vonzóbb a kistérségben élı tanulók számára. A felvételi eredmények is jól mutatják, hogy a tanulók 80-90%-át veszik fel a felsıoktatásba. 34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 2005

2006

2007

Egyetem

21

30

34

Fıiskola

29

24

27

Felsıfokú szakképzés

2

4

19

Nem tanul tovább

1

2

1

Egyéb

24

20

7


3.3.2. Szakképzı iskola

A Nagyatádi Szakképzı Iskola széles profilú, rugalmas oktatási kínálatot nyújtó szakképzı iskola, melynek beiskolázási területe Nagyatád és környéke. Az intézmény többcélú, ahol az egységes, közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerinti (szakiskolai és középiskolai) tananyag és követelményrendszer alkalmazásával folyik képzés. Képzési irányok (évfolyamok): •

Nyelvi elıkészítı évfolyam

•

Szakmai alapozás és elıkészítés

•

Érettségire történı felkészítés + szakmacsoportos alapozás

•

OKJ szerinti, alapfokú iskolai végzettséghez illetve alapmőveltségi vizsgához kötött szakmai vizsgára történı felkészítés

Szakközépiskolai képzés: /képzési idı: 4 + 2 év (érettségire való felkészítés + szakképzés) •

Szakmacsoport: Kereskedelem, Marketing, Üzleti adminisztráció

•

Idegen nyelv: angol, német, felkészítés emelt szintő érettségi vizsgára Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

86


A szakképzési évfolyamon kereskedı képzés folyik. Érettségi utáni szakképzést folytatnak: kereskedı (2 év), kereskedelmi ügyintézı (1 év), vállalkozási ügyintézı (1,5 év). Az intézményben a 2006/2007. tanévben 36 pedagógus oktatott, 446 tanulót. 35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı)

Nagyatádi Szakképzı iskola 2005

2006

2007

Egyetem

-

-

5

Fıiskola

4

6

2

Szakközép

51

46

30

Felsıfokú szakképzés

-

-

2

44

26

37

-

-

-

Nem tanul tovább Egyéb


Az iskola igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági igényekhez, profiljából is ered, hogy legtöbben a szakmai képesítés megszerzését követıen próbálnak elhelyezkedni.

3.3.3. Kollégiumi ellátás Az oktatásban résztvevı tanulók kollégiumi elhelyezését egyetlen, a városi önkormányzat által fenntartott József Attila Kollégium biztosítja, melynek épületét a 2006/2007.

tanévben

teljesen

felújították,

címzett

támogatásból.

A

kollégium

szolgáltatásait a városban mőködı két középfokú tanintézet diákjait és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását végzı Éltes Mátyás Általános Iskola növendékeinek egy része veszi igénybe. A kollégium tanulóinak jelentıs része a kistérség településeirıl érkezik, de a megye egészérıl fogad diákokat. A kistérséghez tartozó községekben lakik a tanulók 20%a. 3.3.4. Szakiskola Új szín az oktatási palettán a TIT Alapítványi Közép és Szakiskola, mely 1996. szeptember 1.-én kezdte meg az oktatást. Tanulói zöme érettségit adó gimnáziumi (nappali, vagy esti) képzésen, alapfokú (szakács, számítógép-kezelı), középfokú (pénzügyiszámviteli ügyintézı) és emelt szintő (irodavezetı, gazdasági informatikus) szakmai képzésen vesznek részt. A 2006/2007. tanévben 48 fı nappali, 115 fı esti képzésben vett


87


részt. Az intézményben 13 fı nappali és 20 fı esti tagozatos hallgató tett sikeres érettségi vizsgát. 3.4. Eredményesség az érettségin 3.4.1. Gimnázium Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola legfontosabb célja a sikeres érettségi vizsgára, felkészítés, a fiatalos lendülető, jól felkészült tantestület ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Ezt bizonyítják a diákok érettségi, felvételi eredményei, a két éve bevezetett emelt szintő érettségi teljesítményei, a sok sikeres nyelvvizsga. 36. Táblázat Vizsgaeredmények

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók

aránya

2007 száma

69 60,52

2006 aránya

aránya

2005 száma

67 67,67

száma

95,87

2007

aránya

114

Emelt szintő érettségi vizsgát tett tanulók

száma

99

száma

aránya

93

2005 2006 2007

97

2006

száma

2005

aránya

Végzıs tanulók száma

31

31,95

29

29,29

23

20,17


3.4.2. Szakképzı iskola Az adatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége eredményesen eleget tesz az egyes vizsgakövetelményeknek. Az utóbbi két évben az intézményben nıtt az érettségizı diákok száma. Az utolsó évben pedig javult az eredményesen érettségizık aránya is. 37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben

Nagyatádi Szakképzı iskola

67

90,5%

21

76%

40

aránya

80%

2007 száma

száma

2006 aránya

száma

97 89,8% 60

2005 száma

113

2007 aránya

137

2006 száma

129

aránya

2005 2006 2007

száma

2005

Érettségi vizsgát tett tanulók

aránya

Sikeres szakmunkásvizsgát tett tanulók

aránya

Végzıs tanulók száma

60% 38

89%


3.4.3. Felsıoktatás A kistérségben nincs felsıoktatás. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

88


4. A közoktatás-fejlesztési stratégia elemei A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZISE 38. Táblázat SWOT

ERİSSÉGEK Forrásbıvítı együttmőködési szándék

GYENGESÉGEK Halmozottan hátrányos, hátrányos helyzető tanulók száma nı

Pályázati ismeretek gyakorlati

Az intézmények tárgyi feltételrend-

jelenléte, tapasztalati tudása

szere különbségeket mutat

Innovációs tevékenység elindult

Az intézmények kihasználtsága

Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok (kompetencia alapú oktatás, kooperatív technikák, IKT, IPR) Sajátos nevelési igényő tanulók

eltéréseket mutat Fenntartói értékelésnél a mérések gyakorlata kialakulatlan források nem elegendık Partneri igény, és elégedettségmérés

integrált oktatása gyakorlatában

gyakorlatának kapcsolódása az

jártas pedagógusok

értékeléshez

Szakszolgálati ellátás kistérségi szinten szervezett Hagyományok ápolása, kulturális programok szolgáltatása Napközis, tanulószobai ellátás teljeskörő, igény szerint szervezett Szociális támogató rendszerrel kiépített kapcsolat

Akadálymentesítés hiánya Emeltszintő oktatás kismértékben van jelen A közoktatási intézmények felújításra szorulnak Tanulók akarati és motívációs bázisának hiánya nı Szakmai szolgáltatás kistérségi szinten nem teljeskörő Szakos ellátottság nem teljeskörő


89


LEHETİSÉGEK Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának megvalósítása Intézményfenntartó társulást erısítı pályázati rendszer Intézményfenntartó társulások

VESZÉLYEK Intézmények fenntartásához nincs elegendı forrás A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása Hátrányos helyzető kistérség

további szervezése a normatív

Az épületek, eszközök folyamatos

támogatások jobb kihasználása

fejlesztésére nincs erıforrása a

érdekében

fenntartóknak

EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése Kistérségi minıségfejlesztési rendszer mőködtetése Szakmai szolgáltatás kistérségi szintő szervezése teljes körővé tétele

Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. A fejlesztések összehangolása nélkül a pályázati források szétforgácsolódnak A pályázati feltételek teljesítésének bizonytalansági tényezıi:

Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítı oktatási programok alkalmazása

(utófinanszírozás, elszámolás, pályázati menedzsment) A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának

Idegennyelvi, informatikai ismeretek oktatásának fejlesztése az elvárásoknak megfelelıen IKT (Információs Kommunikációs Technológiák) elterjesztése a kistérségben Intézmények közötti szorosabb együttmőködés megvalósítása kistérségi szinten


90


Kiemelt erısségek, amelyek a fejlesztéseket segíthetik Az intézményfenntartók társulási szándéka, a forrás bıvítı együttmőködés érdekében Szakmai szolgáltató intézmény multiplikatív tevékenysége Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP)

Kiemelt gyengeségek, amelyek a fejlesztést gátolhatják A közoktatási intézmények felújításra szorulnak A kötelezı eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források nem elegendık Szakos ellátottság nem teljes körő Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nı A fenntartói tanügy-igazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiányzik 39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek

Lehetıségek Erısségek Forrás bıvítı

Intézményfenntartó

Veszélyek Szétforgácsolódó

együttmőködési

társulást erısítı

fejlesztési források-

szándék

pályázati rendszer.

„mindenkinek jusson

EU többletforrások

valami” elv

bevonása a

alkalmazása

közoktatási feladatellátásba. Integrációs társulás

Kompetencia alapú

Növekvı társadalmi

szervezıdése

oktatás elkezdıdött,

különbségekre nincs

elindult

elterjedıben,

szakmai eszköze az iskolának


91


Sajátos nevelési

Alapkészségek

igényő tanulók

kialakítását

integrált oktatása

hatékonyan segítı

gyakorlatában jártas

oktatási programok

pedagógusok

alkalmazása

Szakszolgálati

Oktatásfejlesztés

Hátrányos helyzető kistérség

Intézmények

ellátás kistérségi

kistérségi

fenntartása

szintő szervezettsége

koordinációjának

forráshiányos

megvalósítása Új módszerek

Kistérségi, fenntartói

A gyermeklétszám,

fogadására nyitott,

értékelési rendszer

csökkenése,

gyermekcentrikus

kiépítése

stagnálása

pedagógusok

A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya

Az intézmények

Integrációs

Pályázati

pályázási ismerete

intézményhálózat

forrásokhoz önerı

(HEFOP)

létrehozását

hiánya miatt nem

támogató pályázati

juthatnak a

rendszer

fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak.

Lehetıségek

Gyengeségek A közoktatási intézmények felújításra szorulnak

Intézményfenntartó

Veszélyek Az épületek, eszközök

társulások további

folyamatos fejlesztésére

szervezése a

nincs erıforrása a fenntar-

normatív

tóknak

támogatások jobb kihasználása érdekében


92


A kötelezı eszközökre, fej-

EU többletforrások bevoná-

Pályázati forrásokhoz önerı

lesztésekre az intézményi

sa a közoktatási feladatellá-

hiánya miatt nem juthatnak

források nem elegendık

tásba

a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak

Szakos ellátottság nem tel-

Intézmények közötti együtt-

A fenntartói szakmai elle-

jeskörő

mőködés megvalósítása kis-

nırzés, szakmai értékelés

térségi szinten

hiánya

Tanulók akarati és motíváci- Kompetencia alapú oktatás ós bázisának hiánya nı

Növekvı társadalmi különb-

megvalósítása, országos

ségekre nincs szakmai esz-

fejlesztési irányok alkalma-

köze az iskolának

zása A fenntartói tanügyigazga-

Kistérségi, fenntartói értéke- A gyermeklétszám,

tási, szakmai ellenırzés,

lési rendszer kiépítése

csökkenése, stagnálása

szakmai értékelés hiányzik

4.1. A kistérség közoktatása A kistérség településeinek közoktatási intézményrendszerét, kapacitásait, szakmai feltételrendszerét vizsgálva, választ kapunk arra, hogy jelenleg mennyire képesek eleget tenni kötelezı közoktatási feladataik ellátásának, a velük szemben megfogalmazott igényeknek,

az

Európai

Unio

pályázati

feltételeinek,

a

közoktatás

stratégiai

célkitőzéseinek, törvényes mőködés fenntarthatóságának. Ennek érdekében kérdıíves felmérést készítettünk, amely a kistérség települései, intézményfenntartó társulásai által ellátott közoktatási feladatok szakmai hátterét, infrastrukturális felszereltségét, pénzügyi helyzetét értékelte.


93


4.2. A célok A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai

Irányok

Hosszútávon

Minıségi nevelés

Teljeskörő

fenntartható

oktatás

elérhetıség

Esélyegyenlıség

mőködés, integráció

Hosszútávon fenntartható mőködés, integráció

Optimális fenntarthatóság;

Képzési

Kistérség gyermeklétszáma stagnál;

tartalmak

Pedagógusok

rugalmas

bıvítésével az erıforrások

foglalkoztatása,

a

bıvülnek, új normatívákat

körő

ellátottság

lehet

megvalósítása

bevonni

a

szakos

teljes

feladatellátásba


94


Minıségi nevelés-oktatás

Intézményhálózat,

Kistérségi

szakmai

Szakszolgálat teljeskö-

infrastruktúra

szolgáltató

központ

rően,

korszerősítése

létrehozása

IKT,

kooperatív kompetencia

Módszertani

Korszerő,

egyéni

fejlesztésekkel

fejlesztést

segítı

párhuzamosan

technikák

képzések

IPR, technika alapú

elterjesztése

Kistérségi szaktanácsadó szakértıi

és hálózat

létrehozása,


95


Teljeskörő elérhetıség

A hátrányos helyzetet

A mőködési területen

Kistérségi

javító

a közoktatáshoz más

közoktatási

esélyegyenlıséget

ágazatok kapcsolódása

szolgáltatás az igények

megvalósító mőködés

szintő,

szerint

Méltányosság esélyegyenlıség

A

helyi

lehetıségek

A

gyermek

helyben

minél szélesebb körő

maradjon,

és

igénybevétele

pedagógus utazzon

a

Hátránykompenzálás, szociális

ágazattal

kapcsolódások megvalósítása


96


JÖVİKÉP

A Rinyamenti Kistérség összes óvodás- és iskoláskorú gyermeke minıségi közszolgáltatáshoz jut és biztosított lesz az egyenlı esélyő hozzáférés a nevelésioktatási szolgáltatásokhoz.

A közoktatásban költséghatékony mőködés jön létre

Az integrált közoktatási intézmények hosszútávon fenntarthatóak lesznek

Pályázati lehetıség bıvül


97


4.3. A fejlesztési célú beavatkozások 40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten

Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten

Célok

Épüljenek ki a kistérség településeinek egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózatok

Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények épületek rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz

Beavatkozások területe

1. Kistérségi intézményi integrációk létrehozása a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybe vételi lehetıségének figyelembe vételével 2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszerének létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása 1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése 2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése kistérségi együttmőködéssel és

Intézkedések

A források igénybe vételére alkalmas integrált intézmények létrehozása: a jelenlegi társulások együttmőködésével, újabb társulás kialakításával Az összevont osztályok megszüntetése, ezáltal az infrastruktúra-fejlesztési források igénybevételének biztosíthatósága A kiegészítı normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítása A pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezése

A tartósan oktatási funkcióra alkalmas épületek állagának felmérése, a beavatkozások tervezése integrációs szinten Pályázatokkal és fenntartói forrásokkal az épületek állagának javítását célzó beavatkozások megvalósítása Az információs társadalom kihívásainak megfelelı oktatás biztosítás érdekében az iskolák ellátása minıségi infrastruktúrával, hardver és szoftver ellátottság fejlesztése. Az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása


98


illeszkedı eszközbeszerzés

Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérség integrált intézményei között, és a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása

konszenzussal 3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása

A speciális programok eszközbeszerzésének tervezése A kötelezı eszközjegyzék tartalmának biztosítása

1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása

Az intézmények tartalmi programjának átdolgozása a következı szakmai tartalmakkal: - óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása - Kompetencia alapú oktatás elısegítése - Integráció, hátránykompenzálás - Együttnevelés, egyéni fejlesztéssel -Emelt szintő oktatás Az IKT alkalmazása mindegyik intézményben A településeken a sport és a közmővelıdési intézményekkel való szakmai kapcsolatok bıvítésének lehetısége A humán erıforrás fejlesztésére közös humán erıforrás fejlesztési terv készítése

1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének biztosítása mind fizikailag, mind tartalmilag Esélyegyenlıség, 2.Az intézmények közötti méltányosság hosszú együttmőködés az esélyegyenlıség biztossága érdekében távú biztosítása 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz

Az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszerének kialakítása, horizontális tudásátadás megvalósítása

Az alapfokú mővészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben Az iskolabusz-hálózat kiépítése A szociális ellátó rendszerrel való szoros együttmőködés kistérségi szinten Utazó pedagógus hálózat, belsı helyettesítési rendszerrel való kiépítése


99


Prioritások A fenti célok és fejlesztı célú beavatkozások az alábbi prioritásokkal: •

A kistérség úthálózatának specialitásai olyan integrált központok erısítését igénylik, amelyik jól megközelíthetı, a stratégiákban leírt menetidıkkel elérhetı.

•

A kistérségi központ Nagyatád oktatási súlyának figyelembe vételével kistérségi megállapodások megkötése annak érdekében, hogy a kistérségi intézményi létszámok is fenntarthatók maradjanak, ugyanakkor Nagyatád közoktatási hozzájárulása se haladja meg a kritikus teherviselés mértékét.

•

Nagyatád egyedi oktatási infrastruktúrája nyisson további tartalmi fejlesztési lehetıséget a kistérség számára (felnıttoktatás koordinálása, kompetencia alapú oktatás, hátránykompenzálás, alapfokú mővészeti oktatás).

•

A pályázati források igénybe vétele az integrációk tagjai számára valósulhasson meg oly módon, hogy egymást erısítik, nem pedig egymás pályázati esélyeit gyengítik.

•

A feladatokhoz szükséges emberi erıforrást hatékonyan lehessen igénybe venni, a képzések és továbbképzések esetében a felesleges párhuzamosságok szőnjenek meg.

•

Az integrált intézményrendszer nyújtson nagy egzisztenciális biztonságot a benne dolgozóknak változó munkahelyen való alkalmazással, és egyéb változatos alkalmazási formák igénybe vételével.

•

A kistelepüléseken az esetleges intézményátszervezések után lehetıleg maradjon olyan oktatással összefüggı kiegészítı feladata az épületeknek,(napközis ellátás, délutáni órák, alapfokú mővészetoktatás, stb.) amelyre építeni lehet a nem közoktatási célú alkalmazás lehetıségeivel (szociális ellátás, civil közösségi ház, teleház, stb.).


100


4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós KözoktatásFejlesztési stratégiához

41. Táblázat Beavatkozások területe

Forrás: Régiós KözoktatásFejlesztési Stratégia

Beavatkozások területe

Forrás: Humán SFP Stratégia

1. Kistérségi intézmények integrációja a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybevételi lehetıségének figyelembe vételével

-Integrált központ fizikailag megközelíthetı legyen. -Az integráció minden tagintézményébıl közúton vagy vasúton max. 30 perc tiszta menetidıvel elérhetı. -Az integráció minden tagintézménye tekintetében az általános iskola az oda járó diákok által maximum 15 perc tiszta menetidıvel elérhetı. Az iskolabusz hálózat mőködése biztosított és elérhetı Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sportés szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak.

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi központokra

2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszeré-nek létrehozása

Az ellátási területet érintı civil kapcsolati és társada-lomfejlesztési terv.

A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával

3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása

-Az integráció közösen elérhetı virtuális központi elektronikus könyvtárral rendelkezik. Kistérségi képzés teljeskörő megszervezése, térségi és regionális továbbképzési rendszerbe való bekapcsolódás

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése

Infrastruktúra- és eszközfejlesztés, közlekedésfejlesztés.

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése kistérségi együttmőködés-sel és konszenzussal

Az integráció földrajzi határai és a szomszédos integrációk földrajzi határai közt, valamint az integráció földrajzi határain belül nem lehetnek olyan települések és közoktatási intézmények, amelyeket nem kértek fel az integrációhoz való csatlakozásra, és amelyek csatlakozási szándékuk ellenére elutasításra találtak.


101


3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása

A hálózat között biztosított a nagy sebességő elektronikus adatátvitel lehetısége

1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása

Iskolaotthonos ellátás biztosítása minden, az integ-rációhoz csatlakozott településen Helyettesítési rendszer megoldása integráción belül

-A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt -A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával

2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen

Angol nyelv kötelezı oktatása -Pedagógiai szakszolgálat biztosítása -Mővészeti alapképzés legalább egy mővészeti ágban -Igény esetén nemzetiségi képzés biztosítása -Integrált oktatás alkalmazása -Kompetencia alapú oktatás biztosítása -Tehetséggondozó program biztosítása

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása

1-4. osztállyal mőködı intézmények emelt szintő oktatással alapfokú mővészetoktatással színesítik oktatás kínálatukat.

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése

1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének bizto-sítása mind fizikailag, mind tartalmilag

-Költséghatékony mőködés valósul meg. Integrált intézmények munkamegosztása minıségi szolgáltatást nyújtson Igényekre építı tervezés. Kistérség valamennyi intézményfenntartó települését lefedik. Az intézmény épületek felújítás után megfelelnek az ágazati elıírásoknak, és az EU-s szabványoknak egyaránt.

Hatékonyan szervezett, eredményes nevelés-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira -A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában

2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztosíthatósága érdekében

Megszőnik az önállóan mőködı osztatlan iskolák önálló mőködése, a változatos szolgáltatásokhoz és speciális szakképzettségő pedagógusokhoz való hozzáférés érdekében integrált többcélú intézmé-nyekhez csatlakoznak. Az intézményi csatlakozást elutasító intézmények számára fel kell kínálni a szerzıdéses kapcsolatban történı szakmai, munkaügyi, pedagógiai együttmőködést

Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése

A speciális szakemberek, szakmai módszerek és infrastruktúrák a tanrendbe építetten elérhetık a tagintézmények számára.

Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése

3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz


A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt

102


5. Kistérségi közoktatási terv 2007-2013

5.1. Keretfeltételek A kistérségi fejlesztési terv aktualizáltságát, a célok és feladatok koherenciáját számos országos, regionális feltétel határozza meg. A Nemzeti Fejlesztési terv I. már elıirányozta azokat a humán erıforrás fejlesztési alapokat, amelyekre az elkövetkezı 10-11év fejlesztéseit építeni lehet. A HEFOP programok az oktatás tartalmi, módszertani kultúrájának átalakítását indították el. A ROP programok az infrastruktúra fejlesztését segítik. E fejezetben azt mutatjuk be, hogy a kistérség közoktatási fejlesztési elképzelései milyen uniós, országos, és régiós fejlesztési keretfeltételek mellett válhatnak reálisan megvalósíthatóvá. 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények

5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia

Cél: Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben A mővelet célja felkészítés az egész életen áttartó tanulásra a képességek, kulcskompetenciák megalapozásával, fejlesztésével, karbantartásával. A mővelet fıbb tevékenységei: Az NFT I.-ben már kidolgozott kompetenciaalapú oktatási programcsomagok, eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörő elterjesztésének támogatása a hazai közoktatás rendszerében. A kompetenciaalapú oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése a helyi igényeknek megfelelıen. A már kidolgozott oktatási programokat alkalmazó oktatási

intézmények

–

modellintézmények,

hálózatok

disszeminációs

és

mentorálási tevékenységének támogatása


103


A pedagógiai kultúra korszerősítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és eszközök (pl. IKT) használata széleskörő megismertetésének és elterjesztésének támogatása. A

programok

sikeres

elterjesztése

érdekében

az

intézményvezetés,

az

intézményfenntartók és partnereik bevonása, a pedagógusok felkészítését szolgáló programok megvalósításába A sajátos nevelési igényő tanulókat oktató intézmények felkészítése módszertani szolgáltatások nyújtására az integráltan/inkluzívan oktató intézmények körének szélesítése érdekében; a módszertani eljárások beépítése a pedagógus-alapképzésbe A kultúra iránti fogékonyság minél korábbi kialakítása érdekében erısíteni szükséges a mővészeti oktatást, a tehetségek felismerését és támogatását A kompetenciaalapú oktatási programok között a korszerő egészségfejlesztési alapismeretek oktatása, valamint a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása is részét képezi a mőveletnek.

A formális oktatási rendszer felnıttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági szereplıkkel való együttmőködés erısítése A mővelet célja a 21. század követelményeihez igazodó, a munkaerıpiac és a társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez alkalmazkodó felnıttképzési rendszer bıvítése, képzési kínálatának gazdagítása az egész életen át tartó tanulás paradigmájának szellemében. Ezzel összhangban fontos, hogy az oktatás világából kilépett felnıttek számára a formális oktatás intézményei a nem-formális és informális tanulás színtereivé is váljanak. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az intézmények nyitottabbá, befogadóbbá váljanak a nem-formális és informális úton megszerezhetı tudás befogadására.

A közoktatási és felsıoktatási intézmények mővelıdési és szabadidıs szolgáltató szerepének erısítése, az oktatási és kulturális intézmények együttmőködésének erısítése Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nemformális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatásiképzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

104


A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése. Az oktatás legszélesebb értelemben felfogott kínálatában rejlı lehetıségek kiaknázása és helyi-regionális munkaerı-piaci relevanciájának erısítése az egyéni tanulási befektetések ösztönzését, támogatását igényli. Ennek érdekében az információs szolgáltatások mellett személyre szabott tanácsadói és kompetencia-fejlesztési elemeket is tartalmazó pályaorientációs szolgáltatások rendszerének kiépítésére van szükség, Az ilyen típusú szolgáltatások az oktatási, foglalkoztatási, üzleti, non-profit és más szervezetek célirányos együttmőködését is feltételezik. Az oktatási rendszert támogató, a napi tanulási folyamatba épített, a munkaerıpiaci szereplésre felkészítı pályaorientációs rendszer kialakítását, továbbfejlesztését a lehetséges tanulási utak növekvı száma és a képzési lehetıségek egyre gazdagabb kínálata is indokolja. A pályaorientáció és tanácsadás különösen a hátrányos helyzető csoportok számára nyújthat segítséget tanulási pályájukkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése. Az egész életen át tartó tanulás jegyében új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése szükséges a hazai oktatásban, melyet indokol az oktatás és képzés nyitottabbá válása, az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztatása valamint a felsıoktatás iránt növekvı érdeklıdés. A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az interkulturális nevelés révén. Az oktatáshoz való egyenlı hozzáférés szempontjából speciális célcsoportnak minısülnek a nemzeti (nyelvi) kisebbségekhez, bevándorló csoportokhoz tartozó, valamint a határon túli magyar tanulók. E tanulói csoportok oktatására irányuló tartalmi és módszertani fejlesztések révén erısödni fog az oktatás társadalmi kohéziós szerepe, és Magyarország

hatékonyabban

fog

hozzájárulni

a

Kelet-Közép-Európai

térség

multikulturális jellegének a megırzéséhez.

Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erısítése Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése. E mővelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény, ill. az ágazat szintjén Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

105


létrehozandó mérési, értékelési és minıségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények, teljesítmények objektív összehasonlítására. Az

oktatásban

dolgozók

továbbképzése,

a

pedagógusok

munkaerı-piaci

alkalmazkodóképességének javítása. Az oktatás és nevelés hatékonyságának és eredményességének javítása az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszerősítése módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán erıforrásaiba. Kiemelkedı fontossága van a közoktatásban dolgozó pedagógusok és a felsıoktatásban tevékenykedı oktatók szakmai fejlıdése erıteljes ösztönzésének és támogatásának. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése, a hagyományos tanárszerep megváltozása, az informatika és idegennyelvek térhódítása az oktatásban valamint az átalakuló Nemzeti Alaptanterv és Országos Képzési Jegyzék egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség. A csökkenı gyermeklétszám is kikényszeríti a pedagógusok funkcionális repertoárjának a bıvítését.

A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása. Az oktatás minısége és eredményessége a tanuló diákok és felnıttek szempontjából az egyéni tanulási utak sikerességén keresztül mérhetı. E tekintetben kiemelkedı jelentısége van az egyes tanulási szakaszok és a különbözı tanulási formák közötti, jelenleg Magyarországon túlságosan gyenge - kapcsolat megerısítésének, az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításának. Az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése megköveteli, hogy a különbözı oktatási és képzési formák és szintek az egyént ne csupán a rendszerben való lineáris elırehaladásra tegyék alkalmassá, hanem tegyék lehetıvé a különbözı tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása. Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

106


A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is. A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása.

A mővelet célja a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldása.

Az Oktatási Minisztérium Középtávú közoktatás fejlesztési stratégiája A startégiának ehelyütt a fentieket kiegészítı, tervünk szempontjából releváns elemeit emeljük ki. A stratégia a magyar közoktatás jellemzıit bemutató helyzetelemzés után az alábbi 7 terület fejlesztését irányozza elı: 1. Élethosszig tartó tanulás fejlesztése a kulcskompetenciák révén 2. Az oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése 3. Az oktatás minıségének fejlesztése 4. A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása 5. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása 7. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának hatékonysága

A közoktatásban megindult, a fenti stratégiák szellemében megvalósított törekvéseit a közoktatási törvény 2006. 2007. évi változásai is mutatják.


107


5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban 1

E fenti céloknak való megfelelés volt az elsıdleges mozgatója a közoktatási törvény 2006. és 2007. évi változtatásának. A törvénymódosítás céljai: a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlıség növelése, a szakképzés hatékonyságának erısítése, a minıség fokozottabb ellenırzése és jutalmazása.

Az egyes többcélú intézmények ezen túl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A családsegítı szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetıség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bıvíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba.

Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya eléri a 25 százalékot.

A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetıségeken kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolák számára

kötelezıvé

teszi,

hogy

továbbmőködési

engedélyüket

négy

évente

meghosszabbítsák. A Kt. 16. § új (7)-(8) bekezdése lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás a társulási megállapodás alapján a fenntartásában lévı közoktatási intézményei tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtessen.

1 Ehelyütt csak azokat a módosult elemeket érintjük, amelyek közvetlenül hatnak jelen fejlesztési terv céljainak teljesíthetıségére Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

108


A munkaerı gazdálkodás lényege, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek figyelembevételével az egyes közoktatási intézményekben a munkáltatói jogokat gyakorolni lehet. A Kt. 33. § (11)-(12) bekezdésének módosulásával bıvíthetı az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül megszervezhetı feladatok köre - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - a családsegítı szolgálattal és az iskola egészségügyi ellátással. A módosítás lehetıvé teszi, hogy a jövıben a nevelési tanácsadást - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül szervezzék meg. A Kt. 121. § (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott nevelı,- oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységek köre szintén bıvült (közmővelıdési, kulturális, mővészeti, könyvtári, múzeumi, sport tevékenységek).

A Kt. 53. § (4) bekezdés módosulása alapján lehetıség van arra, hogy a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat több iskola tanulói részére, egy iskolában szervezzék meg. Szintén ilyen lehetıséget ad a Kt. 67. §-a az új (5) bekezdésével a közös szakképzési évfolyam megszervezése. A törvénymódosítás meghatározza azokat a létszámhatárokat is, melyek az alapjául szolgálnak az évfolyam fogalmának, és a költségvetési törvény ezekkel összhangban megjelöli azokat a kiegészítı támogatásokat, amelyeket e feltételek teljesítésével lehet igényelni.

Régiós stratégiák A Dél dunántúli régióban az elmúlt három évben több olyan közoktatás fejlesztési stratégiai készült, mely hosszú távra határozza meg a régió forrás szerzı képességét, az intézményhálózatot, ezen keresztül az intézményi struktúrát.

Célok A humán szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzető térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó


109


integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával. A bevont hátrányos helyzető személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban. Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása. Közoktatási és közmővelıdési infrastruktúra integrált fejlesztése. Elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos mőködtetése és XXI. századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelı minıségi oktatás biztosítása érdekben racionalizálni kell az intézményrendszerek mőködését. Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerő olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhat. Az egyéb, nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási tevékenységeket (pl. bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátó intézményeket is magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó. A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó racionalizálási folyamat keretében – elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos biztosítása érdekében -, a Dél-dunántúli Régióban olyan integrált –többcélú - intézményi hálózat kiépítését kívánják megvalósítani, amely a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az általános iskolákat, valamint a nevelı és oktató munkához kapcsolódó egyéb tevékenységeket (pl. bölcsıde) ellátó intézményeket is magában foglalhat. Legfıbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten. További cél az is, hogy a régió összes óvodás- és iskoláskorú tanulója minıségi közszolgáltatáshoz juthasson és ezáltal biztosítható legyen az egyenlı esélyő hozzáférés az oktatási-nevelési szolgáltatásokhoz (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekeket). Bıvüljön a régió pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási intézmények képesek legyenek további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába. A különbözı programokból érkezı források jól elkülönüljenek, és transzparenssé váljon felhasználásuk célja és ütemezése.


110


A különbözı célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a közoktatási intézmények számára. Javuljon a régiós közoktatási rendszer minısége és eredményessége, megalapozódjon a gyermeklétszám csökkenésébıl, valamint az aktuális jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti háttere. Összhang teremtıdjék az elmúlt egy évben a régió különbözı megrendeléseire elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között,a régiós oktatáspolitika és a hazai oktatáspolitika illeszkedése biztosítható legyen. Összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek.Biztosítható legyen a régió közoktatási rendszerének fenntarthatósága. (részlet a régiós fejlesztés követelményrendszerébıl, készítette a DDRFT megbízásából a Tinta Tanácsadó kft.2007. A fenti szándékok alapján készült a Humán közszolgáltatások Stratégiai programja (Humán SFP), valamint az OKÉV megbízásából a régiós közoktatásfejlesztési stratégia (KFS)

5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP)2

Az SFP a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülve fogalmaz meg célokat, prioritásokat és intézkedéseket, amelyek a régiós tervezés, és a régióban kiírt pályázatok megalapozását segíti. A KKFT szempontjából releváns célok és intézkedések a következık: „Kistérségi alapon,

hatékonyan

szervezett,

integrált,

mindenki

számára

hozzáférhetı,

esélyegyenlıséget biztosító és alap-és középfokú oktatási rendszer kialakítása és gazdaságos mőködtetése, melyben a tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi értelemben elérhetıvé válnak a korszerő oktatási szolgáltatások

Az intézkedés céljai:

Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási,

22 Készítette: Vitál Pro/ EcoCortex/Forrásközpont /Ilex . Elfogadta a DDRFT 2006. decemberében Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

111


de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel. Az integrált központok fizikailag megközelíthetık, bennük a hozzá kapcsolódó intézmények munkamegosztása révén a lehetı legtöbb, és legmagasabb minıségő szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a racionális

szervezés

és

az

igényekre

építı

tervezés

következtében

költséghatékonyan mőködtethetık. A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttmőködı intézmények a kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik, ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetık. Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés,

a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet

követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak Az integrált területi humán szolgáltató központok olyan integrált intézmények, amelyek az oktatási, közmővelıdési és szociális (lehetıség és igény szerint az egészségügyigondozási) feladatokat ellátó kistérségi intézmények integrált együttmőködését jelenti függetlenül attól, hogy ezek az intézmények fizikailag (területileg) egy településen, vagy több településen mőködnek-e, jogilag és szervezetileg egy integrált intézményt alkotnak-e, vagy önálló, de szakmailag együttmőködı intézmények-e.

Fentiekbıl következıen szervezetileg a humán szolgáltató központok: jelenthetnek egy településen mőködı többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen vannak, jelenthetnek egy településen alakult többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen kívül más települése(ke)n is mőködnek, jelenthetnek szervezetileg önálló intézményeket, (egy településen, vagy különálló településeken) amelyek szakmailag együttmőködnek oly módon, hogy a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokban kölcsönösen kiegészítik egymást. Preferált a szervezeti integráció és egy településen belül minél több funkció fizikailag is egy ingatlan keretében történı egyesítése.


112


Integrált központon szakmai tekintetben azt értjük, amelyek az oktatási feladatok közül legalább az óvodai és általános iskolai ellátást, valamint az alapfokú mővészetoktatást ellátják, valamint gondoskodnak gyermek-szociális és a szakszolgálati feladatok ellátásáról, ellátják a sajátos nevelési igényő gyermekek oktatást, és megszervezik

a

képesség-kibontakoztató

fejlesztı

integrált

oktatást.

Továbbá:

mőködtetnek, vagy szakmai kapcsolatot tartanak fenn egy nyilvános könyvtárral, egy mővelıdési házzal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal. A nagyvárosokban több integrált központ alakítható. Ezen intézmények fenntartója lehet a kistérségi társulás, egy-egy városi önkormányzat, illetve települések intézményfenntartó társulásai. A humán SFP indikatív követelményeket is fogalmaz meg a létrejövı intézményekkel kapcsolatban, amelyek a gyermek és tanulólétszámra, az integrációba bevont egységek struktúrájára, eszköz és infrastrukturális ellátottságának minimális szintjére, és az intézmények tanulók általi elérésének idejére vonatkoznak.

5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV)3

OKÉV megbízásából készült Dél dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája (KFS) szintén támogatja a közoktatás terén a különbözı integrációk létrehozását. A dokumentum elsısorban a közoktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozóan fogalmaz meg célokat intézkedéseket.

Ezek közül a legfontosabbak a következık: Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt

3

Készítette: Sipos János, Takács Zoltán, E.Vámos Ágnes. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

113


Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

Összefoglalva:

Mind az országos, mind a régiós fejlesztési stratégiák megerısítik, alátámasztják a kistérség számára kijelölhetı stratégiai célokat és intézkedéseket

Az alábbi táblázat ezek egymáshoz való illeszkedését mutatja be


114


42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

Humán erıforrások fejlesztési stratégiája

DDROP Humán SFP

Dél-Dunántúli KFS

Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren Épüljön ki a résztvevık olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a egyetértésén és szétaprózódott, alacsony létszámú együttmőködésén alapuló intézmények egyfajta hálózati típusú integrált oktatási hálózat együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra

Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát, ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel

A jogszabály által elıírt intézményintegráció megvalósítása érdekében olyan program kidolgozására van szükség, amely támogatja társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkezı intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztés támogatását

Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények infrastruktúrájának rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés

A régió egészének területén sürgetı azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított.

Közoktatási épületek (óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmények, középfokú iskolák) – szakmai fejlesztéssel egybekötött – felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá tétele ott, ahol azt a demográfiai mutatók indokolják.


115


Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérségi integrált intézmények között, ezáltal a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása

Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú biztosítása

Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét.

Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintő oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni

Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshezoktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú távú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is.


116


5.1.2. Fejlesztési források körvonalai

A következıkben röviden azt tekintjük át, hogy milyen fejlesztési források állíthatók a közoktatás fejlesztésének szolgálatába. 5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai

43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése

indítási körök 2007.

2007.

szakterület

konstrukció száma

közoktatás esélyegyenlıség közoktatás közoktatás közoktatás

TÁMOP 3.2.2 TÁMOP 3.3.1 TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.1 TÁMOP 3.1.8

közoktatás

TIOP 1.1.1

esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.2 2008.

2008.

2008.

"A" komponens:Területi együttmőködések Oktatási esélyegyenlıség és integráció Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása 21. századi közoktatás Átfogó minıségfejlesztés a közoktatásban A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása

2007 2007 2007 2007 2007

2007-2008. évi keret (Mrd Ft) 7,49 1,65 19,2 8,8 4,1

2007

24,2

2007

1,69

2008. 2008. 2008. 2008.

19,2 1,65 1,828 14,216

2008. 2008. 2008. 2008. 2008.

0,35 0,799 2,56 1,23 1,097

2008.

1,319

konstrukció neve

Közoktatás

TÁMOP 3.1.3

Innovatív iskolák (hátrányos helyzető kistérségekben)

Közoktatás Közoktatás Közoktatás

TÁMOP 3.3.5. TÁMOP 3.1.5 TÁMOP 3.1.2.

Közoktatás közoktatás közoktatás közoktatás közoktatás

TÁMOP 3.4.1. TÁMOP 3.4.3. TIOP 1.1.2. TÁMOP 3.1.6. TÁMOP 3.1.7.

Tanoda programok támogatása Pedagógiai kultúra korszerősítése Új tartalomfejlesztések a közoktatásban Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése Tehetséggondozás Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógusok új szerepben

közoktatás

TÁMOP 3.3.3.

Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

tervezett meghirdetés dátuma

117


indítási körök

szakterület

konstrukció száma

konstrukció neve

tervezett meghirdetés dátuma

2007-2008. évi keret (Mrd Ft)

támogatása

közoktatás közoktatás

TÁMOP 3.3.4. TÁMOP 3.4.2.

közoktatás Összesen 2008 júniusig

TÁMOP 3.3.6.

2008. május

A halmozottan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerısítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása felsıoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése

2008. április 2008. április

0,77 1,111

2008. május

0,33 113,59

A ROP pályázat kedvezményezettjei jogosulttá, válnak a TÁMOP-os támogatásra.”Szolgáltatói kosár” módszertani csomagjai az integrált oktatási központok, és hálózataik humán erıforrásának képzését, szakmai kondicióinak erısítését támogatják. Automatizált pályázat: DDOP-ban nyertes pályázók automatikusan nyernek TÁMOP 3.1.4.-ben.


118


5.1.2.2. Megyei és egyéb források

Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források A Többcélú Kistérségi Társulások, valamint intézményfenntartó társulások által megvalósított közoktatási feladatok ellátásához többcélú normatíva és kiegészítı támogatások igényelhetık a jelenleg érvényes törvényi szabályozásokban, és a költségvetési törvény tervezete továbbra is ezt mutatja. A költségvetési törvény finanszírozási változásai, finanszírozás mértéke, a minıségi szolgáltatás igénye a kistérségi-, intézményfenntartó társulási szintő fenntartására, a feladatellátás racionálizálására, többletforrások bevonására ösztönözte a fenntartó települések vezetıit. A Többcélú Kistérségi Társulásokról szóló 2004. évi CVII. Törvény alapozta meg a közoktatási feladatellátás kistérségi szinten történı ellátását, különös tekintettel az óvodai, az általános iskolai valamint a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok területén. A Többcélú Kistérségi Társulások –mint új közigazgatási szint – létrehozásának célja a területfejlesztés mellett a szociális, valamint a közoktatási feladatok ellátásának racionális megszervezése. A 2006 évtıl megnövekedett intézményfenntartó társulások létrejötte, valamint 2007.-ben a kistérségi fenntartás folyamata elindult. A fenntartó váltás minden esetben a magasabb színvonalú feladatellátást, a költséghatékonyabb intézményi mőködtetést az esélyegyenlıség növelését és a partnerség erısítését teremti meg az adott kistérség területén élık számára. A kistérségi fenntartásban, vagy intézményfenntartó társulásban ellátott közoktatási feladatokhoz a mindenkori Költségvetési Törvény (továbbiakban KT) jelentıs mértékő támogatási összegeket rendel. A hozzájárulások igényléséhez kialakított alapelvek: Támogatás intézményfenntartó társulás , vagy TKT által fenntartott közoktatási intézmény keretében megvalósuló feladatellátás esetén vehetı igénybe (Tehát önállóan fenntartott intézmények esetében nem vehetı igénybe) Az igénylés feltétele az óvodai nevelés valamint az iskolai oktatás esetében

meghatározott

osztálylétszámok

esetében

lehetséges

(alapfeltétel) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

119


Az elvárt csoport és minimális osztály létszámok alól kivétel az SNI-s illetve nemzetiségi oktatásban, nevelésben résztvevı gyermekek száma. (A nemzetiségi oktatás esetében csak teljes osztályokra terjed ki a kivétel)

44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke

Jogcím száma a Költségvet 2008. Költségvetési ési törvény törvény melléklete (tervezetben )

8. sz. melléklet

3. sz. melléklet

16.6.

Jogcím megnevezése

Fenntartó típusa

Fajlagos összeg Ft/fı/év

2.

Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

Intézmény fenntartó társulás

45 000 Ft

1.a

Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

Intézmény fenntartó társulás

80 000 Ft

1.a

Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

Többcélú Kistérségi Társulás

100 000 Ft

1.b

Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

1.c

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás

2.2


Intézményfenntartó társulás Többcélú Kistérségi Társulás


80 000 Ft

40 000 Ft

1.d

Tagintézményi támogatás

1.e

Kistelepülési tagintézményi támogatás

2.a

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás


2 000 Ft

2.b

Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztı felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés


11 000 Ft

Intézményfenntartó társulás Többcélú Kistérségi Társulás

Intézményfenntartó társulás

70 000 Ft

30 000 Ft

Forrás: Saját szerkesztés a költségvetési törvénytervezetbıl


120


A költségvetési törvényben biztosított többletforrás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények esetében a legnagyobb mértékő. A többcélú normatíva évenként módosulhat, ugyanakkor több év vonatkozásában megállapítható, hogy a fenntartások átszervezését, a fenntartók számának bıvítését, a közoktatási intézmények kistérségi fenntartását ösztönzi. Javaslatunk a Rinyamenti Többcélú Kistérségi társulás ilyen irányú racionalizálási átszervezésének megvalósítása. Pályázati források: A nemzeti fejlesztési terv nyomán meghatározható un. zászlóshajó programok közoktatási vonatkozásai „Nem mondunk le senkirıl” Gyermekesély XXI. század iskolája korszerősítése Akadálymentes Magyarország 45. Táblázat Megyei és egyéb források

Tanulási környezet megteremtése

Humán erıforrás megteremtése és fejlesztése

Oktatást segítı szolgáltatások rendszere

Intézményfenntartók – források megteremtésével, pályázati önrészek biztosításával

Szakmai szolgáltatók – tanácsadói, tájékoztatási rendszerével, továbbképzéseivel

Közmővelıdési intézmények – tereikkel, programjaikkal, közös pályázati lehetıségeikkel

Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány – évente kiírt eszközfejlesztési pályázataival

Kisebbségi önkormányzatok – pályázati lehetıségeikkel

Szakszolgálati tevékenység, utazó gyógypedagógiai szolgálat mőködtetése

Megyei TISZK, szakképzési társulás – a szakképzés eszközrendszerének megteremtésével

Országos Integrációs Hálózat – szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével

Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat az oktatási Esélyegyenlıségi terv megvalósításában

Kistérségi vállalkozói kör – a tervezett felnıttoktatás eszközrendszerének megteremtésével

Kistérségi Integrációs Hálózat- szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével

Megyei gazdasági kamarák a szakképzést támogató szolgáltatásokkal, programokkal

TIOK hálózat intézményei – a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatásában


121


A Somogy megyei Közalapítvány eszköz és tartalmi fejlesztésre évente pályázatot ír ki. A megpályázható összegek alakulását az alábbi táblázat foglalja össze

Forrás: Somogy megyei közalapítvány honlapja

11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre

A pályázatokon valamennyi megyei oktatási intézmény nyerhet támogatást. Az éven-te támogatásban részesülık száma 250-380 közötti, a pályázati kiírás függvényében. Elsısorban az eszközfejlesztéssel összefüggı pályázatok iránt nagy az igény. Az intézmények egy-egy pályázati ciklusban átlagosa 150-500 ezer Ft közötti összegeket nyerhetnek. Ezek csak a legszükségesebb eszközbeszerzéseket, valamint aktuális, a pedagógiai/nevelési programokkal összefüggı alkalmi programjaik támogatását jelentik. A szakszolgálati tevékenység támogatásának mértéke nem elegendı a feladat ellátásának finanszírozására, és várhatóan ennek mértéke tovább fog csökkenni. Megállapítható, hogy igen jelentıs támogató tevékenysége mellett sem tud a közalapítvány, a felmerült igényeknek megfelelıen hozzájárulni a megyei közoktatás hosszú távú fejlesztéséhez. A saját intézményi források szolgáltatás bıvítéssel erısíthetık.

5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek A Kistérség fenntartásában SNI szegregációt eredményezı oktatásszervezés nincs.


122


A térség közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényő gyermekek arányszáma összesen 9,3%.

Intézményenként vizsgálva megállapítható, hogy

határérték feletti az arányuk különösen Beleg, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban, valamint Görgeteg, Kutas, Nagyatád-Árpád, Nagykorpád, Segesd és Tarany-Háromfa iskoláiban, ahol az országos átlagot (7%) meghaladja!!

Az

intézmények között jelentıs eltérés tapasztalható. Magas a kistérség hátrányos helyzető gyerekeinek a száma. Az óvodások több mint harmada (40,8% ) HH-s, és egy negyede ( 24,1 % ) HHH-s.! Az iskolások közel fele HH-s (44,9% ) és egy ötöde (20,3% ) HHH-s.!

Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében eddig megtett intézkedések a kistérségben Az SNI tanulók szakértıi véleménnyel rendelkeznek A megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó és Nagyatádi Közoktatási Intézmény, valamint a Tarany-Háromfa intézmény szakszolgálatai segítik az integrációs folyamatot. A HH és HHH-s tanulók integrált nevelése-oktatása az intézmények egy részében

hatékony

tanulás

szervezési

módokkal

és

programokkal

történik.(kompetencia alapú oktatás, differenciálás, Útravaló, Arany János programok)

A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani A hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a sajátos nevelési igényő gyermekek,

tanulók oktatási

helyzetére

Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont: az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése, az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak a vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulásban: •

diszkriminációmentesség,


123


•

a szegregációmentesség,

•

a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi területeken kell intézkedést hozni Minden HHH-s 3 éves gyerek vegye igénybe az óvodát! Az

épületek

korszerősítése,

bıvítése

felújítása

szükséges

az

óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javítása érdekében 100 %-os szakos ellátottság biztosítása minden intézményben Módszertani képzésekkel és tantestületi továbbképzésekkel kell biztosítani intézményi tartalmi-módszertani fejlıdését. Az

SNI

integráció

feltételrendszerét

biztosítani

kell

( taneszközök, integrált tanterv, személyi feltételek). Kistérségi egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerő , leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre A kistérség szociális ellátás célzott beavatkozásainak erısítése, különös tekintettel a telepszerő , leromlott állapotú lakóövezetekre

5.2. Szakmai megújulás a kistérségben

5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban

Az intézmények a megyei források mellett országos pályázatokon is részt vettek. A kistérség óvodáiban és iskoláiban kiemelt szerepet kapott egész életen át tartó tanulást megalapozó programok bevezetése és fenntartása. Az óvodai nevelés területén a Nagyatádi Egyesített Óvoda HEFOP 3.2.1. pályázati részvételének eredményeként a kompetencia alapú nevelés teljes körő megvalósítását végezte. Az Óvodai Kompetencia alapú Programcsomag tesztelése és fejlesztése 4 csoportban zajlott, 8 óvodapedagógus közremőködésével, a Csillagszem, a Gyöngyvirág, a Napsugár és a Nyitnikék egységek egy- egy csoportjában. Az elsı fejlesztési szakaszban a 2005/2006-os nevelési évben az óvoda- iskola átmenet témakörében történt a programcsomag tesztelése. Miután az óvoda egész


124


nevelıtestülete megismerte a programcsomagot, szükségét érezték a Helyi Nevlési Programjuk cél és feladatrendszerének átdolgozását, bıvítését, a kompetencia alapú fejlesztésnek való megfeleltetés érdekében. Így 2007 szeptemberétıl minden csoportban e szerint valósul meg a nevelés- oktatás. A jelenleg befejezett fejlesztési szakaszban az „inkluzív” befogadó pedagógia tesztelése történt meg. A gyermekek nevelése- oktatása a program átdolgozott „Kapcsos könyvében” leírt törzsanyag és kiegészítı mellékleteinek megfelelıen a három képességszint szerinti differenciálás figyelembe vételével történik. A szülık idıbeni és színvonalas tájékoztatása jól szolgálta az együttmunkálkodást a támogató, érdeklıdı hozzáállást. Erısítette a szülık pozitív viszonyulását az a tény, hogy gyermekeik minden nap új élményekkel és új ismeretekkel térnek haza. - Az óvoda testülete 810 órás ingyenes képzésen vett részt, mely újszerő látásmódot eredményezett. Ezek a továbbképzések a szervezeti kultúra fejlıdését nagymértékben segítették. Az újszrő technikák, módszerek megvalósulásának hatására sikerük elindított az egész nevelıközösségben egy szakmai innovációt. - A programcsomag népszerősítésében is szerepet vállaltak az óvónık: •

Saját nevelıtestületükben

•

Környezı kistérségnek (3)

•

SOPI felkérésére Pécs város 2 óvodájában tartottak elméleti és gyakorlati programot.

•

A város 3 általános iskolájának alsós munkaközösségét is tájékoztatták a új óvodai programcsomagról

•

A város lakosságát a városi TV-n keresztül tájékoztatták a projekt bevezetése és megvalósítása folyamán

•

A megyei újságban a programcsomaggal kapcsolatban jelentek meg cikkek

A programcsomag sikeres alkalmazásának tesztelésének és a Pannonkaptár Közoktatási Konzorcium vezetésének felkérésére az Egyesített Óvoda TIOK munkacsoportja vállalta az Óvodai Kompetencia Alapú Programcsomag újabb követı intézményeinek mentorálását. Ez jó lehetıséget biztosít a társulás többi óvodájának a módszer megismerésére és gyakorlatban történı alkalmazására.


125


Több iskola is megismerkedett innovációs folyamat keretében a MAG programmal. Ennek az adaptív tanulásszervezési koncepciónak a gyakorlati alkalmazására és kiterjesztésére jó lehetıséget nyújthat a kistérség területén. Háromfán és Nagyatádon két iskolában (Árpád Fejedelem és Babay József Általános Iskola) innovációs folyamat keretében az Országos Közoktatási Intézet egyik legjelentısebb MAG – Megelızés – Alkalmazkodás –Gondoskodás – címet viselı holland magyar együttmőködésben zajló projektben vettek részt. A program indulásakor 23 nevelıbıl többségében alsós tanítók, kisebb számban felsıs tanárok csatlakoztak. A program a társadalmi integráció megvalósításán alapul. Abból indul ki, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy sikereket elérve, örömmel járjon a saját lakókörnyezetében élı többi diákkal iskolába. A gyerekek örömteli és eredményes tanulásának biztosítását a program az iskolai kudarcok megelızésével kívánja teljesíteni. A megvalósítás a tanulók közti különbségek elfogadására és arra a gondolatra épít, hogy minden gyermeknek belsı késztetése van a fejlıdésre. A pedagógusok ezt természetesnek tekintik, és a tanulásszervezés során arra törekszenek, hogy a tanulók egyéni fejlıdéséhez megteremtsék a szükséges, lehetıleg optimális feltételeket. A MAG-programban az elsı három év mindenképp meghatározó volt, hisz ezt a szakaszt tekintették a közös innovációs munka alapjának, amely után az intézmények a MAG-iskolák összetartásával, de önállóan folytatták a fejlesztést. A negyedik év feladatainak megtervezésében sokat segített az az átfogó értékelés, amelyet a holland és magyar kollégák közösen végeztek el a hollandiai tanulmányút során a harmadik év végén. A tanítás a gyermekek – és különösen a hátrányos helyzető tanulók – alapszükségleteihez igazodva folyik. İk azok, akik a változást elıidézik. Ugyancsak a mag csírába szökkenésére utal az, ha Az adaptív tanulásszervezés

megjelenik

az

iskola

pedagógiai

programjában,

és

az

intézményvezetık ( az igazgató, illetve a helyettese), valamint a fenntartó elısegítik és támogatják az adaptív szemlélet terjedését. A pedagógusok munkájának vizsgálatakor ezért azt elemezték, hogy a tanítok az adaptív tanulásszervezés modelljét alkalmazva valamennyi diák számára eredményesebb tanulási feltételeket biztosítottak-e.

A fejlesztés félévenkénti monitorozása alapján elmondhatjuk, megállapították hogy a program elsı, 2003/2004-es tanévének végén a projektben részt vevı tanítók szívben Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

126


és lélekben magukévá tették az adaptív tanulásszervezés filozófiáját. A regionális és az iskolákban tartott tréningek segítettek leküzdeni a pedagógusok kezdeti félelmeit, akik több tantárgynál, így például a rajz és a technika esetében megkezdték a kísérletezést. Továbbfejlesztették és bıvítették didaktikai eszköztárukat. Különféle kooperatív tanulási technikák kipróbálását, differenciált feladatok és gyakorlatok csoportmunka keretében megvalósuló alkalmazását, interaktív tanítási technikák bevezetését jelentette. A harmadik év végére a tanítók mindegyikének sikerült eredményesebb tanulási lehetıségeket biztosítania diákjai számára. Kezdett általánossá válni a változatos iskolai, oktatási tevékenységek felkínálása, leginkább a sok apró feladatra épülı csoport- és pármunka nıtt a tanító és a diákok közötti interakciók, a gondolkodásra késztetı kérdések mennyisége. A MAG-os órán több tantárgy jelent meg egyszerre, s a tanuláshoz az osztályterem nyitott, barátságos környezetet biztosított. A felsı tagozatos kollégákat bevonták a programba. Ennek alapja az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kialakított együttmőködés és az egymástól tanulás volt. Külön célnak tekintették tehát az alsó és felsı tagozat közti átmenet támogatását (tantestületen belüli tanulás, mentorálás, belsı szakmai hálózat kiépítése stb. útján).

Úgy látták, hogy a MAG-projekt korábbi három évében olyan a fejlesztésre nyitott és szakmailag átgondolt környezet kezdett kialakulni a MAG-iskolákban, ahol az adaptív pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet fordít általános és pedagógiai kérdésekre, vagyis ez a környezet segítheti, elıkészítheti más, az adaptivitás gondolatát elfogadó tartalmi fejlesztés beindítását és elmélyítését.

A MAG program fejlesztı

programjainak kipróbálásában, tesztelésében, alkalmazásában részt vett pedagógusok tevékenységükrıl tanúsítványt kaptak.

5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban

A Rinyamenti Kistérség pedagógiai, szakmai eredményeire, erısségeire, partnerei igényeire építve terveztük meg a közoktatási intézmények innovációját. Az innovációs javaslatok felvázolásánál az alábbi tartalmi szükségletekbıl indultunk ki:


127


A kistérség közoktatási infrastruktúrája intézményenként eltérı minıségő, nagyrészt fejlesztésre szorul A közoktatási infrastruktúra nem felel meg a korszerő építészeti, környezeti, ergonómiai követelményeknek Az esélyegyenlıség, hátránykompenzálás feltételrendszere eltérı A kistérségi utazótanár hálózat nem került megszervezésre Szakos ellátottság nem teljes Hatékony pedagógus munkát segítı programcsomagokra, értékelést segítı eszközökre van szükség Az országos kompetencia mérések eredményei intézményi, és fenntartói beavatkozást igényelnek A kistelepülések iskoláiban alacsony a tanulók motiváltsági szintje A szülıi háttér tanulást támogató szerepe csökken A taneszközök nem segítik az alkalmazás képes tudás kialakítását A korszerő tanulásszervezési eljárások nem a napi gyakorlat eszközei A szakmai munka terén megfigyelhetı, az egyes intézmények közötti indokolatlan különbség A pedagógusok egy része, az új ismeretek birtokában sem tud a megújult tartalmakhoz alkalmazkodni Hiányzik a kistérségi szakmai munkát támogató, eredményességet értékelı, hatékony szakértıi rendszer

Tanulók fejlesztését segítı javaslatok Tanulási környezet fejlesztése A kistérségi pedagógiai innovációnak a tanulást segítı környezet kiépítése nélkülözhetetlen eleme. A környezet hozzájárulhat a tanulók motiváltsági szintjének emeléshez, a nevelı-oktató munka segítéséhez. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez nélkülözhetetlen, hogy nevelésük-oktatásuk korszerő építészeti, belsıépítészeti elıírásoknak megfelelı, életkori sajátosságaikhoz igazodó bútorzattal berendezett tantermekben, ingergazdag, esztétikus környezetben történjen az oktatásuk. Javasoljuk a pályázati források feltárását, és a jelzett környezeti feltételek kialakítását.


128


Taneszközök kiválasztását befolyásolja a jelenlegi tankönyvpiaci rendszer, amely a nem egymásra épülı, nem egymás hatását erısítı taneszközök kiválasztása is megengedi. Kistérségi

szinten

megalakított

munkaközösségek

innovatív

szerepet

kaphatnak a taneszközök összehangolása terén. Tanulásszervezés A kistérség több intézménye megkezdte , illetve alkalmazza a korszerő nevelést-oktatást segítı eljárásokat. (IPR- Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Segesd, Kutas, Szabás, Lábod, Nagykorpád, Görgeteg, Tarany, Háromfa; Integrált nevelés etnikai nevelés részprogram- Nagyatád; MAG- Nagyatád, Háromfa; Kompetencia alapú oktatás- Háromfa, Tarany, Kutas, Nagyatád; Sindelar program- Somogyszob, Bolhás, IKT oktatás- Somogyszob, Háromfa; Óvodák etnikai nevelési program- Háromfa, Tarany, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Ötvöskónyi, Beleg). A Nagyatádi Közoktatási Intézmény, illetve a Háromfa-Tarany intézménye a szakszolgálati tevékenységek közül a logopédiai és a gyógytestnevelés ellátására képes, illetve jogosult. A gyógypedagógiai fejlesztés más területeit az Éltes Mátyás Általános Iskola, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó végzi. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás elsıdlegesen az intézményi innovációkból származó multiplikációval összefüggı feladatokra, mentori tevékenységre épülhet. Tapasztalataikra, szakmai eredményeikre támaszkodva terjeszthetık a kistérség intézményeiben az egyéni fejlesztések hatékony módszerei, a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, az IPR, SNI gyermekek oktatása, IKT, MAG, etnikai nevelés. Módszertani felkészültségük köré továbbképzések, szervezhetık, és fıként a jó gyakorlatok bemutatását, elterjesztését javasoljuk. IKT eszközök képzési folyamatba emelése Az informatikai írástudás, informatikai eszközök, oktatóprogramok használata nélkülözhetetlen oktatástechnikai bázis a gyermekek fejlesztésénél, a tanórán alkalmazható, motivációs hatást kifejtı eszköz. Az informatikai eszközök hardver és szoftver igénye folyamatos fejlesztést igényel. Kistérségi szinten az SDFT tananyagok megismerése megvalósítható. Innovációs szerepe lehet a kistérségnek az IKT terjesztésében, multimédiás oktatóprogramok, digitális tananyagok adatbázisának létrehozásában, információs hálózat mőködtetésében.


129


A kistérség közoktatásának fejlesztését segítı javaslatok A kistérség tartalmi munkáját, programjait össze kell hangolni, lehetıleg oly módon, hogy valamennyi intézmény értékét emeljék be, építsenek a meglévı értékekre. A tartalmi fejlesztést ennek megfelelıen kell megvalósítani. Fontos feladat a szakmai kapcsolatok

elmélyítése,

a

módszertani

kultúra,

eszközhasználatának,

eszköztudásának kistérségi szintő kiépítése. Pedagógiai hozzáadott érték javítása érdekében megteendık: − Reális iskolai önértékelést készítenek. − A pedagógiai hozzáadott értéket is feltérképezik. − Minden évben a kompetenciamérést minden tanuló esetében kiértékelik. − Eredményeik alapján a hiányosságok okait feltárják. − Célokat és feladatokat határoznak meg a teljesítmény javítása érdekében. − Továbbképzéseken

megfelelı

számú

szakembert

képeznek

a

mérés-

értékeléshez és a kompetencia alapú oktatáshoz. − A kompetencia alapú oktatást alsó tagozaton fokozatosan bevezetik. − Az 5. és 6. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában tervezett arányban a tanórákon a szakrendszerő oktatás keretében képességfejlesztést végeznek. − Tanulói portfóliókat készítsenek az eredmények tárolására, hogy lehetıvé váljon a teljesítmény- vagy személyiség változásoknak, a fejlıdésnek a követése. A kistérség az iskolák helyi problémáit nem tudja megoldani. Ahhoz, hogy az iskolák megfelelıen értékeljék önmagukat, értékelési kultúrára (feladat szerkesztés, statisztikai mutatók értelmezése), számítógép-használatra van szükségük. Mindkettı fejleszthetı és remélhetıleg lesz lehetıség a fejlesztésre. A méréseknél a kimenet elemzése nem elegendı, mivel ha csak a kimenetet mérjük, akkor az iskolák érdeke a szelekció. Az viszont nem várható el az iskolától, a pedagógustól, hogy megalkossa az értékelés elveit, szempontjait, kidolgozza a képességmérés módszereit. A fogalmilag is letisztult rendszer viszont meg kell tanítani a pedagógusoknak a képzés vagy továbbképzés keretében, majd minden eszközzel támogatni kell abban, hogy azt használni is tudják. Ebben nyújthat segítséget a kistérség.


130


SNI felzárkóztatás

Valamennyi HHH

intézményben

integráció

erısíteni kell

IPR

Kompetencia alapú oktatás


131


A kistérség intézményei által nyújtható oktatási kínálat jelenlegi értékeit, továbbfejleszthetı erısségeit mutatják az alábbi ábrák:

Óvodai feladatellátás

Óvoda 1 Nagyatád, kompetencia alapú nevelés, erdei óvoda, környezeti nevelés, integrált nevelés

Óvoda3 Kutas, Kisbajom, Segesd, kompetencia alapú nevelés, képességfejlesztés

Óvoda2 Tarany, Háromfa, Ötvöskónyi, Beleg, etnikai progam, Hátrány kompenzáció

Óvodák Óvoda7

Óvoda 4

erısségei

Rinyabesenyı,

Somogyszob, Bolhás,

helyi sajátosságok

sindelar

megırzése

Óvoda5 Lábod, Nagykorpád, Integrált nevelés

Óvoda6 Görgeteg, Rinyaszentkirály, játékosság, népi játékok, egészségnevelés


132


Általános iskolai feladatellátás

Iskola1 Tarany, Háromfa, Projektmódszer, MAG, cigány kisebbség oktatás

Iskola2 Nagyatád-NKI, Integrációs központ mővészeti oktatás, emeltszintő oktatás, sportiskola IKT, IPR, BGR, Multiplikátor

Iskola4

Iskola3 Segesd, SNI Integráció, hagyományırzés

Iskolák

Iskola5

erısségei

Kutas,

Somogyszob,

Integrációs központ,

IKT

SNI, Kompetencia alapú fejlesztés

Iskola6

Iskola7

Görgeteg,

Lábod,

IPR egészségnevelés

Erdei iskola,

népismeret

környezeti nevelés


133


Középfokú oktatás

Ady E. Gimnázium és Szakközépiskola A tankötelezettség végéig tartó tanulási út biztosítása, felnıtt képzés

Középfokú oktatás erısségei

József A. kollégium hátránykompenzálás


134


A kistérség valamennyi intézménye számára nyújtandó, kistérségi szintő szolgáltatást szemlélteti az alábbi diagramm:

Szakszolgálati feladatok ellátása

Kistérségi mérési értékelési rendszer

Szakmai szolgáltatás

Kistérségi szintő pedagógiai innováció

Iskolabusz szolgáltatás

Alapfokú mővészeti oktatás


135


5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás

Szakszolgálati feladatok innovációja: A feladatok ellátására a társulás továbbra is kössön megállapodást a Nagyatádi Közoktatási Intézménnyel, és a feladatok ellátásánál törekedjen a teljes körőség megvalósítására. Javasoljuk megvalósítani a kistérségben a szakszolgálati szolgáltatás ellátását utazó szakemberhálózat kialakításával. Törekedjen arra, hogy a kistérség intézményeiben meglévı szakembereket vonják be a szolgáltatás ellátásába. Az intézményeket fel kell szerelni az ellátáshoz szükséges eszközökkel. A pedagógiai innováció

fontos

eszköze,

hogy

az

integrációs

központ

rendelkezzen

iskolapszichológussal, aki bekapcsolódhat a nevelési folyamatokba, fejlesztésbe. A nevelési tanácsadó szőrései, fejlesztı és terápiás tevékenysége továbbra is fontos szerepet kapjon. Kistérségi szinten célszerő képzéseket szervezni a problémák felismerésére, kezelésére.

Szakmai szolgáltatás innovációja A szakmai szolgáltatás normatív támogatására az elmúlt idıszakban volt forrás, de a hatékony képzési formákon való részvételt nem tette lehetıvé. A költségvetési törvény tervezetében elıre látható idıszakban nem található forrás a feladatok ellátására. Pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele eltérı a kistérség intézményeiben. A kistérség intézményeinek szakmai kompetenciái lehetıvé teszik, hogy a humán erıforrás korszerő képzési technikáit továbbadja az integráció tagjainak. Javasoljuk, hogy a kistérség koordinációjával, a kistérség meglévı szakember bázisára építve, szervezetten történjen a továbbképzés. Pályázati források elnyerésével szükséges tovább bıvíteni a szakmai képzések lehetıségét, és a kistérségi szintő szakmai koordináció kiépítését, illetve mőködtetését.


136


Mérési rendszer kiépítése A kistérségi mérési értékelési rendszer, az integrációs hálózat mérési rendszereként, segítheti a gyermeke fejlesztését, hátránykompenzálását. A kistérségi együttmőködés mindenképpen szükségessé teszi egy közös mérés értékelési szakember alkalmazását. Az intézményekben dolgozó, szakvizsgás képesítéssel

rendelkezı

pedagógusokból

mérési

munkacsoportot

alakítva

hatékonyabbá teszi a fejlesztı munkáját az intézményeknek.

46. Táblázat Javasolt mérések

Mérések típusai DIFER Országos kompetencia mérés

Résztvevık Óvodások, iskolások Általános iskola, középiskolajogszabályban rögzített évfolyamokon

Érintettek pedagógusok Pedagógusok Szülık tanulók

Kistérségi mérési, értékelési rendszer

Általános iskola

Pedagógusok Szülık tanulók

Tantárgyi mérések

tanulók

Pedagógusok, Szülık tanulók

Partneri Közvetlen és elégedettség mérése közvetett partnerek

Intézmény partneri köre

Neveltségi szint mérése

Pedagógusok, Szülık tanulók

tanulók


Lehetséges kistérségi feladat képzés szervezése Fejlesztı folyamatok segítése szakértıi támogatással, elıkészítés,értékelés nyilvánosságra hozatala, intézkedések készítésének szakértıi segítése Mérés koordinálása, segítése szakértı bevonásával,az értékelés nyilvánosságra hozatala Feladatbankok készítése szakértıi támogatással, mérések koordinálása Kérdıívek kiválasztásának, kiértékelésének segítése, az intézkedési tervek készítésének segítése, tanácsadás nyújtása Szakértı biztosítása, értékelés segítése

137


A nevelés-oktatás területén a szakemberekkel az intézményenként változó minıségi, és mennyiségi problémák vannak. Az érdemi, minıségi szolgáltatások nyújtására képes, magas szakmai színvonalú nevelı-oktató munka szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlıdésnek. A szakmai felkészültség mellett az aktív kezdeményezı szerepet, jelentıs dinamizmust is fel kell mutatni annak érdekében, hogy ismertebb és elismertebb, megkerülhetetlen szereplıi lehessenek a közoktatás rendszerének, hogy jelen legyenek a települések életében, közgondolkodásban. Az

intézmények

közötti

kapcsolatok

létrehozásában,

szakmai

együttmőködésben a kistérségi munkaközösségeknek meghatározó szerepe lehet. A stratégiai célokhoz kapcsolódó tartalmi, szakmai munka eredményesebb lehet, ha a munkaközösségek átgondolják, összehangolják feladataikat az alábbi területeken: • Az inkluzív nevelés eredményeinek bemutatása Az intézményfokok közötti átmenetek segítése (óvoda,iskola, iskola, gimnázium) • Tanári értékelést segítı tapasztalatok átadása Kompetencia mérések feldolgozása, a fejlesztı beavatkozások tervezése, •a kompetencia alapú oktatást segítı továbbképzések, tájékoztatók, •Az integrációs pedagógiai rendszerben dolgozó intézmények tapasztalatainak feldolgozása

Korunk pedagógusoknak

szakmai lesz

kihívásaira

lehetıségük

szakmai

eredményes

megoldásokkal nevelı-oktató

felkészült

tevékenységet

megvalósítani. A pedagógusok továbbképzésének szervezését, a képzések koordinálását kistérségi szinten javasoljuk megszervezni. Pályázati források feltárásával a képzési költségek csökkenthetık A humán erıforrás fejlesztésének fontos tartalmi megújulását jelentheti a kistérségi helyettesítési rendszer kiépítése. Továbbképzésen való részvétel elmaradhat, ha nincs megfelelı helyettes. A helyettesítı pedagógusoknak helyismerettel, pedagógiai folyamatok ismeretével, az intézményben alkalmazott módszerekkel meg kell ismerkednie.


138


5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására A közoktatási feladatok minıségirányítási rendszerének célja: Minıségfejlesztés A partnerség szervezése a közoktatási intézmények egyik kulcsfeladata kell hogy legyen, hiszen a valós partneri kapcsolatok sora, a partneri együttmőködés minısége alapozhatja meg egy kistérség, egy intézményfenntartó társulás fejlıdését, segíti a közoktatási tervezés folyamatát és eredményes megvalósulását. A tervezés minısége ma már versenyképességi tényezınek tekinthetı. A partnerség elve szerinti mőködés eredményeként a kistérségi közoktatás feladatellátásának fejlıdése nem elszigetelt akciók és döntések eredményeként valósul meg, hanem valamennyi partner együttmőködésével, konszenzussal történik. A feladatok, projektek végrehajtása során létrejött partnerkapcsolatok erısítik egy-egy közoktatási integrációs központ fejlıdését, stabil együttmőködés alakulhat ki, a közoktatás, intézményfenntartás szereplıi közötti.

47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése

Óvodák

Fenntartói

Szülıi

Tanári

Dolgozói

Egyéb Partner

Kisbajom

-

-

-

-

-

Kutas

2007

2007

2007

2007

2007

Háromfa

2006

2006

2006

2006

-

Tarany

2006

2006

2006

2006

-

Somogyszob

2005

2005

2005

2005

-

Szabás

-

2005

-

-

-

Nagykorpád

2007

2007

-

2007

-

Görgeteg

2006

2006

2006

2006

2006

Ötvöskónyi

2007

2007

2007

2007

2007

Beleg

2007

2007

2007

2007

2007

Lábod

2007

2007

2007

2007

2007

Rinyaszentkirály

2006

2006

2006

2006

-

Segesd

-

2006

2007

-

2005


139


Óvodák

Fenntartói

Szülıi

Tanári

Dolgozói

Egyéb Partner

Rinyabesenyı

-

2005

-

-

-

Csillagszem

2005

2006

2006

2007

-

Gyöngyvirág

2005

2006

2006

2007

Nyitnikék

2006

2006

2007

Napsugár

2006

2006

2007

Hétpettyes

2006

2006

2007

Százszorszép

2006

2006

2007

Iskolák

Fenntartói

Szülıi

Tanulói

Dolgozói

Egyéb

Somogyszob

2005

2005

2005

2005

2005

Segesd

2005

2007

2005

2005

2005

Kutas

2006

2007

2007

2007

-

Szabás

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nagykorpád

-

-

-

-

-

Lábod

2005

2005

2005

2005

2005

Görgeteg

2007

2007

2007

2007

2007

Rinyaszentkirály

2007

2007

2007

2007

Tarany-Háromfa

2005

2005

2005

2005

Árpád F.

2006

2006

2006

2006

2006

Babay

2007

2007

2007

2007

2007

Bárdos

2005

2006

2007

2005

2005

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nagyatád

Nagyatád

Beleg


A kistérségi minıségirányítási rendszer két pillére építve egységesíthetı, és mőködtethetı. 1. Intézményi önértékelés mőködik 2. Irányított önértékelés (Fenntartói, kistérségi intézményértékelés, amely azonos területek értékelésére épít)


140


3. Partneri mérések 4. Teljeskörő szabályozás

Intézményi önértékelés az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat – célja, hogy mélyebb tudást nyerjen az intézmény saját mőködésérıl, és az intézményi folyamatok fejlesztési támogatása által növelje az intézmény eredményességét. Funkciója: •

Az

intézmény

pedagógiai

céljainak

a

tanulói

eredményekkel

való

összehasonlítása. •

Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata.

•

Az intézmény pedagógiai és mőködési tevékenységének, folyamatainak elemzése (helyzetértékelés, problémafeltárás).

•

Az önértékelés segítségével döntést tudjon hozni a fejlesztésekrıl. (Az intézményi önértékelés az elsı lépése az intézményi minıségfejlesztés folyamatának.)

•

A fejlesztési folyamatok végig vitele által javítani tudja az eredményességet.

Az intézményi önértékelés területei és szempontjai

Intézményi önértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése

Az

intézményi

önértékelés

során

a

pedagógiai/nevelési

program

értékelésének kiinduló szempontja, hogy az intézmény pedagógiai céljai szakszerően

megfogalmazottak-e,

alkalmasak-e

arra,

hogy

az

intézményértékelés alapjául szolgáljanak.

A pedagógiai/nevelési program értékelésének másik szempontja, hogy a program milyen mértékben támogatja a pedagógiai eredmények elérését, tehát az intézmény nevelési programja, helyi tanterve összhangban van-e a tanulási célokkal.

Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és az intézményhasználók elégedettségében jelenik meg.

A tanulási eredményesség

A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése.


141


Az intézmény nevelési, pedagógiai programjában megfogalmazott céljainak teljesülése.

Az érdekeltek elégedettsége

A partnereknek az intézmény tanulóinak eredményeivel, az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal, az intézmény mőködésével való elégedettsége.

Az intézményi eredményességet befolyásoló körülmények és tevékenységek

Az önértékelésnek biztosítania kell azt, hogy az eredményességet befolyásoló körülményeket folyamatosan változtatni, fejleszteni tudja az intézmény. Ahhoz, hogy az intézményi önértékelés fejlesztési funkciójának megfeleljen, vizsgálni szükséges, hogy az eredmények elérését mennyire támogatja a pedagógiai tevékenység, az intézményi környezet.

Tanulásirányítás, a tanulást támogató intézményi tevékenységek

Az intézmény azon tevékenységeinek elemzése, amelyek a gyermeket, tanulót segítik tanulásában. Ezen tanulásirányítási eljárások, módszerek rendszere akadályozhatja, vagy támogathatja a pedagógiai eredményességet.

A pedagógusok tevékenysége

A pedagógusok munkájának értékelése az intézményi önértékelés kiemelt területe, hiszen a tanulási eredmények elérésének fı felelıse maga a pedagógus. A pedagógusok tevékenységének, együttmőködésének, kompetenciáinak értékelése abból a szempontból történik, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tanulói eredményességhez.

Az intézmény mőködése

Az intézmény mőködésének a pedagógiai célok szerinti vizsgálata: az intézmény szervezeti mőködésének, a szervezet irányításának, tanulási környezetének értékelése a tekintetben, hogy megfelelı feltételeket biztosít-e a tanulási folyamatokhoz.

A fejlesztési terv céljainak megvalósulása

Az önértékelési tevékenység célja az eredményesség javítása, melyet az Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

142


intézményi tevékenység folyamatos fejlesztésével valósít meg az intézmény. Az önértékelés tapasztalatai alapján az intézmény fejlesztési programot dolgoz ki. A kidolgozott fejlesztési program eredményeinek számbavétele, a fejlesztési folyamat értékelése része az önértékelési tevékenységnek.

Fenntartói értékelés A fenntartó által végzett külsı értékelés – amely akár az intézmény teljes tevékenység-rendszerét

is

átfogja

–

az

intézmények

fenntartó

általi

elszámoltathatósága, a központi követelmények, valamint a fenntartói, használói elvárások teljesítése mértékének megállapítása szolgál. Funkciója: •

Információ biztosítása az intézmény fenntartójának fenntartói tevékenysége szakszerő ellátásához, a szükséges fejlesztések elvégzéséhez.

•

Az érintettek tájékoztatása a közoktatási közszolgáltatás színvonaláról.

•

A fenntartó tájékoztatása az intézmény számára megfogalmazott fenntartói elvárásoknak való megfelelés mértékérıl.

•

Az intézmény alapfeladatai (nevelés, oktatás) ellátásának értékelése a program céljai mentén. Bemeneti információt szolgáltatni az eredményességet növelı intézményi

fejlesztésekhez b) A fenntartói intézményértékelés területei és szempontjai

Intézményértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése

Annak vizsgálata, hogy az intézmény pedagógiai/nevelési programjának céljai összhangban állnak-e a fenntartó által megfogalmazott elvárásokkal (ÖMIP), tehát a helyi társadalmi igényekkel.

Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és a fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálatában jelenik meg.

A tanulási eredményesség

A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése

Az intézmény pedagógiai céljai teljesülésének vizsgálata az intézmény tanulási eredményeinek tükrében.

A fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálata

Annak vizsgálata, hogy a fenntartó által az ÖMIP-ben megfogalmazott


143


elvárásoknak az intézmény megfelelt-e és milyen szinten, milyen mértékben.

Az intézmény eredményességét befolyásoló körülmények és tevékenységek

Az intézmény vezetıje (vezetése) munkájának értékelése

A vezetı tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához és a hatékony mőködéshez.

A vezetıi feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenırzés, fejlesztés) vizsgálata.

Az intézmény hatékony mőködése

Az intézményi eredmények összevetése a ráfordításokkal. Annak vizsgálata, hogy az intézmény hogyan használta fel a fenntartó által – az intézmény számára elıírt feladatainak ellátásához – átadott forrásokat (személyi, tárgyi, pénzügyi erıforrások).

Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei.

Az elızı értékelés során megfogalmazott fejlesztési javaslatok megvalósultak-e, s mennyiben járultak hozzá az eredményesebb mőködéshez.

Az intézményi önértékelés és külsı értékelés területeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés

ÖNÉRTÉKELÉS Eredményesség 1. Tanulási eredményesség 2. Partneri elégedettség

FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS Tanulási eredményesség A fenntartói elvárások teljesülésének értékelése

Az eredményességet befolyásoló területek 3. Tanulásirányítás 4. Pedagógus munka 5. Az intézmény mőködése

Vezetés A mőködés hatékonysága Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei

6. A fejlesztési terv magvalósulása Forrás: Egységes közoktatási minıségértékelés Oktatáspolitikai elemzések központja, 2006. június


144


5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára

Az intézményértékelés folyamata, eljárásai; nyilvánossági szabályok A közoktatási intézmények minıségbiztosításának mőködését miniszteri rendelet szabályozza a 3/2002 (II.15.) OM rendelet az alábbiakban határozza meg az intézményi minıségbiztosítás és minıségfejlesztés célját és lényegét: „A közoktatási intézményekben folyó minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza

szakmai

céljait

és

szolgáltatásainak

fejlesztését,

amelyek

megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez.”

5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára

A Rinyamenti Kistérség közoktatási tartalmainak korszerősítése, racionalizálása, esélyegyenlıség, és teljes körő hozzáférés biztosítása érdekében javasoljuk a kistérségi szintő integrációs hálózatot, integrációs központtal, központokkal létrehozni. Az integrációs célkitőzést és a tervezıi állásfoglalást a gazdaságossági szempontok, és a pályázati források elnyerésén túl az ágazati törvények is befolyásolják. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban:Kt). 26. § (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van." A Kt. 26. § (3) bekezdése kimondja, hogy "Az alapító okirat szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola, másik nyolc évfolyammal mőködı általános iskola vagy legalább hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolának kell tekinteni azt az


145


iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követı két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon". A 2006/2007. tanévtıl kezdıdıen vizsgálni kell, hogy indult-e a létszámhatárnak megfelelı hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz a 15 fıt. A törvény elıírja, hogy a létszámok vizsgálatánál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni, tehát a sajátos nevelési igényő gyermekeket is 1 fınek kell tekinteni. A tervezett integrációhoz kapcsolódó szakmai lehetıségek, kistérségi koordinálással, kistérségi szinten javasolható megszervezni: Kistérségi

feladatokat,

és

szolgáltatásokat

ellátó

szakemberek

tevékenységének koordinálása, támogatása, képzéseik megvalósítása Kistérségi közoktatási szakszolgálat Kistérségi szakmai szolgáltatás Kistérségi szakértıi, szaktanácsadói hálózat kiépítése, mőködtetése Kistérségi humánerıforrás tervezés, továbbképzési tervek összehangolása Kistérségi információáramlás biztosítása, kiadványok, újság, kistérségi televízió Helyettesítési rendszer kiépítése, 100 %-os szakos ellátottság megszervezése Iskolabusz szolgáltatás Egészségügyi

és

szociális

intézmények

kapcsolata

a

közoktatási

intézményekkel, az együttmőködés lehetséges formáinak kiépítése Tehetségfejlesztı

hálózat

kistérségi

megszervezése,

feltételrendszere

megteremtése, támogatása, versenyek szervezése Sport és diáksport versenyrendszer koordinációja, szabadidısport szervezése, Erdei iskola, táborozás, szabadidıs programok kistérségi lehetıségének nyújtása A

kistérségi

minıségbiztosítási

rendszer

kiépítése,

és

mőködtetése

hozzájárulhat a minıségi közoktatás feladatok nyújtásához, együttmőködı, egymást kiegészítı partnerkapcsolatok megvalósításához. Kistérségi szinten fontos a kitőzött célok feladatok követése, teljesítések ellenırzése, szükséges beavatkozások megtétele.


146


A kistérségi folyamatok koordinálását a kistérség szakmai bázisként mőködtesse.

5.3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek 5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések Az infrastrukturális fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiak érvényesítésére: 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet – kötelezı minimális eszköz- és felszerelési jegyzék, teljesítés 2008-ig kötelezı eszközök és helyiségek megléte 19/2002. (V.8.) OM rendelet az épületekre vonatkozó építészeti – mőszaki feltételek

49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások Gesztor/település

Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont

Bolhás

Új bútor 15000 ft.- 2006-ban Melegítı konyha 2005.-ben Épület felújítás – 17 000 000 ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, felújítása, főtésrendszer felújítása 2006.-ban Épület részleges akadálymentesítése 2006.-ban Élelmiszerbiztonság 548 000 ft, 2005.-ben Informatikai fejlesztések 100 000 ft- 2005-ben Élelmiszerbiztonság 752 000 ft.-ban Gyermek asztalok: 250.000,- Ft; gyermekcsúszda: 60.000,- Ft; értelmi képességet fejlesztı játékok vásárlása 360.000,- F- 2005-ben, Tálaló szekrény, szekrény: 200.000,- Ft; Kesztyő- és ujjbáb készlet: 202.410,- Ft; hinta készítése: 90.000,- Ft, Tisztasági meszelés 2005,2006,2007 Élelmiszerbiztonság 2007.-ben Informatikai fejlesztések 2006.-ban Világítás korszerősítése 2004.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása 2005.-tıl folyamatosan Élelmiszerbiztonság 60000 ft-2007.-ben , vizes helyiségek részleges felújítása 300 000ft- 2006.-ban Épület felújítása 433 000ft-2006.-ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 4 771 000ft- 2005,2006 Élelmiszerbiztonság Új építés, drótkerítés 160 000- 2006.ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 200 000 Élelmiszerbiztonság 146 000ft, épület felújítás 129 000ft,- 2006.-ban, Épület felújítás 3 545 000ft- 2005.-ben Élelmiszerbiztonság 145 000 ft-2006.-ban Épület felújítás 150 000ft- 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 84000ft- 2006.-ban Élelmiszerbiztonság 404 000 ft, épület felújítás 1 700 000 ft- 2005, Épület felújítás 6 900 000ft- 2006 ban, Épület részleges akadálymentesítése- 2005, Vizes helyiségek teljes felújítása 2006, Nyílászárók cseréje 2006

Beleg Görgeteg

Háromfa Kisbajom Kutas Lábod Cs GY Ny Nagyatád

N H Sz

Nagykorpád


147


Gesztor/település


Ötvöskónyi

Informatikai fejlesztések 2005,2007 Élelmiszerbiztonság 605 000 ft- 2005.-ben Informatikai fejlesztések 95 400ft- 2005,2006, 2007.-ben Épület felújítás 2 252 462 ft- 2007.-ben Főtésrendszer cseréje 1 000 000 ft- 2005 Rinyabesenyı Nyílászárók cseréje 428 068 ft, világítás korszerősítése 441 559 ft- 2007.ben Épület részleges akadálymentesítése- 464 433 ft, vizes helyiségek teljes felújítása- 476 833 ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 160 000 ft.- új építés (épület, épületszárny) 2 520000ft – 2006.-ban Rinyaszentkirály Új építés 9 980 000ft- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 220000 ft, Világítás korszerősítése- 2007.-ben Épület felújítás 30 000 000ft- 2005.-ben, nyílászárók cseréje, világítás Segesd korszerősítése, vizes helyiségek részleges felújítása – 2005.-ben Fejlesztı eszközök, játék 51 000ft, épület felújítás 538 000 ft. – 2005, -fejlesztı eszköz, játék 51 000 ft.,- 2006 Somogyszob Épület felújítás 11 250 000ft-2007 Épület felújítás- 2006 ban, Főtésrendszer cseréje- 2007-12-10 Épület komplex akadálymentesítéseSzabás 2007.ben Épület felújítás-alászigetelés 2006,2007, Főtésrendszer felújítása 1997-ben, Világítás korszerősítése 2006, Tarany Épület részleges akadálymentesítése 2004 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete Gesztor/település

Bolhás

Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Épület felújítás 400 000ft-2012-2013, Nyílászárók felújítása 2013, Épület részleges akadálymentesítése 2012, Épület komplex akadálymentesítése 2013, Vizes helyiségek teljes felújítása 2013

Beleg

Görgeteg

Élelmiszerbiztonsági igény 1 000 000ft- 2008, Élelmiszerbiztonsági igény 10 000 000ft.- 2012-2013, Új építés (épület, épületszárny) 50 000 000ft.-2009-2011, Nyílászárók cseréje 5 000 000ft.-2009, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.- 2010-2011, Épület részleges akadálymentesítése 2 000 000ft.-2009, Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2010-2011, Vizes helyiségek részleges felújítása 2 000 000ft.- 2008,

Háromfa

Kisbajom

Kutas

Tárgyi eszközök folyamatos pótlása , épület helyiségeinek bıvítése Épület felújítás 2009; 20.000.000,- + 2010; 20.000.000,Főtésrendszer felújítása 2010; 2.500.000,Világítás korszerősítése 2010; 4.000.000,Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 3.500.000,Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2010; 2.000.000,Épület felújítás, 2010; 76.000.000,Egyéb 2010; 10.000.000,Főtésrendszer felújítása 2010; 7.000.000,eszközök folyamatos pótlása,


148


Gesztor/település

Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont

Lábod

Cs GY Ny

Nagyatád

N H Sz

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Rinyabesenyı

Rinyaszentkirály Segesd

Informatikai fejlesztések 2008 Világítás korszerősítése folyamatosan, 2010; 9.000.000,Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 9.000.000,Játszóudvar létrehozása, felszerelése 2010; 10.000.000,Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése 2008; 1.000.000,Eszközigény 50 000ft.-2008 Élelmiszerbiztonsági igény 100 000ft- 2008, Informatikai fejlesztések 1.300 000ft.-2009, 500.000,- 2010 Épület felújítás 50 000 000ft.-2008-2011, Tankert, eszközvásárlás 2010; 2467858,Nyílászárók felújítása,2009 10.782.197,Világítás korszerősítés 2009; 10242000,-Ft épület komplex akadálymentesítése, 2009; 1312360,Parkoló akadálymentesítése 2009; 807066,Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2010; 1442191,vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 1960835 Főtésrendszer felújítása 7294200,- 2009 Eszközigény 5 327 700ft.- 2008-2012 Épület bıvítése, nyílászárók cseréje, világítás felújítása, vizesblokkok felújítása Eszközigény 1 964 260ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése épület felújítása, vizesblokk felújítása Eszközigény 895 000ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése, nyílászárók cseréje, épület festése, felújítása Eszközigény 2 347 000ft- 2008-2012, Világítás korszerősítése, tetı, járdák, kerítés felújítása Eszközigény 942 580ft.-2008-2012, Nyílászárók javítása, cseréje, vizesblokk felújítása , kerítés javítása, felújítása Eszközigény 1 386 150- 2008-2012, Épület felújítása, kerítés javítása, élelmiszerbiztonsági igény Informatikai fejlesztések 250 000ft.-2010, Épület felújítás 6 000 000ft.-2010, Új épület építés 2010, Egyéb beruházás 4 000 000ft.-2009, Nyílászárók cseréje 2009, Főtésrendszer felújítása 2010, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.-2010, Akadálymentesítés egyéb terület -2009 Épület komplex akadálymentesítése 2011, Játszóudvar felújítása, korszerősítése, létrehozása 2010, Játszóudvar eszközeinek felújítása 2010 Főtésrendszer felújítása 400 000ft.-2009, Világítás korszerősítése 100 000ft- 2010, Épület komplex akadálymentesítése 2 000 000ft.-2008, Eszközigény 100 000ft.-2008, Informatikai fejlesztések 120 000.-2008-2010, Épület felújítás 2008-2011, Nyílászárók cseréje 2008-2011, Épület komplex akadálymentesítése 2008-2011, 6.603.358,Akadálymentesítés egyéb területen 2010; 895.720,Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése 2011; 1.536.804,Épület felújítása, vizesblokk felújítása


149


Gesztor/település

Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Informatikai fejlesztések 150 000ft- 2010,2013 Egyéb (kapu, fektetık) 440 000ft.-2008, Új építés(épületszárny) 2013, Nyílászárók cseréje 2013, Világítás korszerősítése 2013, Akadálymentesítés egyéb területen 2012,

Somogyszob

Óvoda és iskola tervezett infrastruktúra fejlesztése: Főtésrendszer felújítása, radiátorcsere, főtés szétválasztás 2009; 15.000.000,Nyilászárók cseréje 2011; 15.000.000,Világítás korszerősítése 2011; 5.000.000,Épület részleges akadálymentesítése 2010; 5.000.000,Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 10.000.000,Sportpálya felújítása, korszerősítése 2010; 10.000.000,Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése, 2010; 5.000.000,Számítógépek beszerzése 2008. 3.200.000,Helyi hálózat korszerősítése 2009; 200.000,Internet elérését segítı eszközök, berendezések beszerzése 2008; 200.000,Digitális tananyag beszerzése 2008; 160.000,- + 2010; 200.000,Digitalizált tananyag fejlesztését segítı eszközök beszerzése 2011; 200.000,-

Szabás Tarany Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Az intézmény teljes felújításának igénye jelentkezik a bolhási, a kutasi, a lábodi, és nagyatádi intézménynél. Tetıfelújítás, nyílászáró, belsı helyiség felújítások szükségesek, Kisbajomban, Nagyatád több

intézményegységében,

Háromfán,

Nagykorpádon és Somogyszobon. Tornaszoba

kialakítása

szükséges

Kisbajomban,

Kutason,

Lábodon,

Nagykorpádon, Rinyabesenyıben és Rinyaszentkirályon. A mőködtetett konyhák felszerelésének korszerősítésére csak Kutason, Lábodon és Nagykorpádon szükséges. A tálalókonyha eszközeinek a fejlesztésére van szükség Kutason, Lábodon és Nagyatádon és Nagykorpádon. A fejlesztı szobákat a 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklete alapján fel kell szerelni a következı berendezési tárgyakkal: tanulási képességeket fejlesztı eszközök tükör asztal egy gyermek és egy felnıtt szék szınyeg Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

150


5.3.2. Általános iskolai fejlesztések

A megfelelı nevelı-oktató munkához megfelelı állagú és állapotú épületekre van szükség. Egy település oktatási intézményének megfelelı színvonalú karbantartásához nem elegendıek a település önkormányzatának saját bevételei. Cél, hogy az épületeket folyamatosan karban tudják tartani, biztosítva ezzel az oktatáshoz szükséges fény- és hıtechnikai követelményeket.

51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások Gesztor/település


Beleg Eszköz 1910000ft- 2005,2006,2007.-ben Informatikai fejlesztés 2 481 000ft- 2005,2006,2007.-ben Épület felújítás 700 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 669 000ft.-2005, 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 183 000- 2005.-ben Eszköz 50000ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 5 005 000ft- 2006,2007.-ben

Görgeteg

Háromfa

Eszköz 4 100 000ft-2005,2006,2007.-ben Élelmiszerbiztonság 4075413ft-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 265720ft- 2005,2006,2007.-ben Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft- 2005.-ben Világítás korszerősítése 500 000ft- 2005.-ben

Kutas

Lábod

Árpád

Bárdos

Nagyatád

Babay

Élelmiszerbiztonság 535990ft-2005,2006 Eszköz: 2996336ft- 2006,2007 Informatikai fejlesztések 308400ft- 2005,2006,2007 Épület felújítás 1660260ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, főtésrendszer felújítása, világítás korszerősítése- 2005.-ben Nyílászárók cderéje 2007.-ben, Főtésrendszer felújítása 2007.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása 2005 Informatikai fejlesztések (sz.terem, sz.gépek, internet)1.500.000ft-2005-2007.-ig Élelmiszerbiztonság 1 609800ft-2006.-ban Épület felújítás 7 000 000ft- 2006.-ban Tetıszigetelés- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 15 000 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 1.400 000ft- 2007.-ban Épület részleges akadálymentesítése- 2006.-ban Vizes helyiségek teljes felújítása-2006.-ban

Nagykorpád Rinyaszentkirály Segesd

Eszköz 214 000ft.-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 142 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer cseréje 58 000ft- 2005 Épület részleges akadálymentesítése 200 000ft-2007.-ben Informatikai fejlesztések 16 000 000ft- 2005.-ben Épület felújítás 50 000 000ft- 2005.-ben


151


Gesztor/település

Somogyszob

Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont Eszköz 3 000 000ft- 2006,2007.-ben Nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése- 2005.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása- 2005.-ben Élelmiszerbiztonság 2858 000ft- 2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 354 000ft- 2005, 2006,2007-ben, Épület felújítás (konyha) 10 158 000ft- 2005,2006 Technikai eszközök, egyéb eszközök 336 0002005,2006,2007.-ben

Szabás Eszköz 50 000ft- 2007.-ben Élelmiszerbiztonság 510 000ft- 2006.-ban Tarany Informatikai fejlesztés 1 330 000ft- 2005,2007 Világítás korszerősítése 1 500 000ft- 2006 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye Gesztor/település


Beleg

Görgeteg

Háromfa

Kutas

Lábod

Informatikai fejlesztések 3 000 000ft- 2009-2011 Új építés 150 000 000ft- 2009-2011 Főtésrendszer cseréje 3 000 000ft- 2008 Nyílászárók cseréje 15 000 000ft- 2011- 2013 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2009-2010 Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2011 Vizes helyiségek részleges felújítása 1000000ft- 2009 Vizes helyiségek teljes felújítása 3000000ft - 2010 Eszközigény 1 200 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 900 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 61 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 2 000 000ft- 2008-2009 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2008-2009 Épület részleges akadálymentesítése 5 000 000ft- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítás 1 500 000ft- 2009 Eszközigény 1 800 000ft- 2008-2010 Élelmiszerbiztonsági igény 800 000ft.- 2008-2010 Informatikai fejlesztések 950 000ft.- 2008-2010 Nyílászárók cseréje 25 000 000ft.- 2010 Főtésrendszer felújítás 2010; 33.000.000,Épület komplex akadálymentesítése 4 500 000- 2010 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 20 000 000ft- 2010 Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2010; 1.500.000,Konyha fejlesztése Tetıcsere, vizesblokk, járólapozás Épület felújítása 2010; 96.400.000,Új épület építése 2010; 25.000.000,Egyéb 2010; 18.400.000,Digitális tananyagbeszerzés 500.000,- 2008 Eszközifejlesztés Informatikai fejlesztések 2.800.000,- 2009 + 1.000.000,- 2010 Épület felújítás 2010; 17.936.346,Új építés 2010; 19.232.526,Épület külsı belsı felújítása


152


Gesztor/település

Árpád Bárdos Nagyatád Babay

Nagykorpád

Rinyaszentkirály

Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Nyílászárók cseréje 2010; 21.657.844,Főtésrendszer felújítása 2010; 28.166.600,Világítás korszerősítése 2010; 42.456.000,vizes helyiségek teljes felújítása 2010, 2.068.350,Épület komplex akadálymentesítése 2009; 18.150.224,Parkoló akadálymentesítése 2009; 414.162,Sportpálya felújítása 2009; 325.872,Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2009; 1.259.748,Udvari létesítmények felújítása Épület részleges akadálymentesítése 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 2009 Épület teljes felújítása Épület bıvítése Konyhai felszerelés, 2008,2009 Épület felújítás (tetıcsere), sportpálya felújítása, padlózatcsere 2008,2009, 2010,2011 Számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése, cseréje 2008-2013 Külsı tatarozás, nyílászárók cseréje Eszközigény 150 000ft- 2008 Épület felújítás 300 000ft- 2008 Nyílászárok cseréje 800 000ft- 2009 Főtésrendszer felújítása 2 000 000ft- 2011 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2012 Épület komplex akadálymentesítése 300 000ft- 2008

Segesd Eszköz 2008,2011 Élelmiszerbiztonsági igény 550 000ft- 2008-2012 Informatikai fejlesztések 1 590 000ft.- 2008-2013 Épület felújítás 1 200 000ft.- 2008-2013 Egyéb technikai eszközök 850 000ft- 2005-2013

Somogyszob

Óvoda és iskola tervezett infrastruktúra fejlesztése: Főtésrendszer felújítása, radiátorcsere, főtés szétválasztás 2009; 15.000.000,Nyilászárók cseréje 2011; 15.000.000,Világítás korszerősítése 2011; 5.000.000,Épület részleges akadálymentesítése 2010; 5.000.000,Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 10.000.000,Sportpálya felújítása, korszerősítése 2010; 10.000.000,Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése, 2010; 5.000.000,Számítógépek beszerzése 2008. 3.200.000,Helyi hálózat korszerősítése 2009; 200.000,Internet elérését segítı eszközök, berendezések beszerzése 2008; 200.000,Digitális tananyag beszerzése 2008; 160.000,- + 2010; 200.000,Digitalizált tananyag fejlesztését segítı eszközök beszerzése 2011; 200.000,-

Szabás

Tarany

Eszközigény 2 000 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 700 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 80 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 10 000 000 ft- 2008


153


Gesztor/település


Épület részleges akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Akadálymentesítés egyéb területen 250 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 000 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Nagyatádon a Bárdos iskola teljes korszerősítése szükséges. Valamint bıvítése egy aulával, konyhával, étteremmel. Az Árpád iskolában a nyílászárók cseréjére, a világítás és a felszerelések korszerősítésére van szükség. Kutason szükség lesz tetıcserére, vizesblokk felújításra, valamint konyhai eszközkorszerősítésre. Lábodon épület és sportudvari rekonstrukció, valamint eszközfejlesztés kívánatos. Görgetegen, Háromfán és Taranyban tornaterem építését látják fontosnak. Taranyban a fızıkonyha bıvítése is tervezett. Somogyszobon épületbıvítést terveznek, könyvtár és számítástechnikai teremmel, továbbá világításkorszerősítést.

5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések A Nagyatád város által fenntartott gimnázium teljes rekonstrukciója jelenleg folyik. A beruházás befejezıdése 2008-ban várható. Újabb fejlesztési igénye jelenleg nincs. A kollégium teljes felújítása 2007 augusztusában befejezıdött. Újabb fejlesztési igénye várhatóan tartósan nem lesz. A szakiskola nem helyi önkormányzati tulajdon. Az intézmény adatot nem szolgáltatott.


154


53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása

Projektgazda (szervezet) neve

Település

Projekt megnevezése

Becsült teljes költségvetés EZER FTBAN

Támogatási igény EZER FTBAN

Vonatkozó operatív program

Pályázat benyújtásának tervezett idıpontja év, hó

Somogyszob Község Önkormányzata

Somogyszob

Önkormányzati intézmények energiafelhasználásának korszerősítése

30 000

15 000

KEOP

2008 12

Háromfa Község Önkormányzata

Háromfa

Önkormányzati épületek utólagos hıszigetelése

10 000

5 000

KEOP

2008 06

Tarany Község Önkormányzata

Tarany

Általános iskola utólagos hıszigetelése

8 200

4 100

KEOP

2008 04

Nagyatád Város Önkormányzata

Nagyatád

1 300 000

650 000

KEOP

2008 06


Nagyatád

19 000 000

16 150 000

KÖZOP

2008 12 után

Bolhás Község Önkormányzata

Bolhás

Bolhási tagóvoda akadálymentesítése

3 900

3 315

DDOP

2008 10


Somogyszob

Somogyszob Község középületeinek akadálymentesítése

20 000

17 000

DDOP

2008 12

Ötvöskónyi Község Önkormányzata

Ötvöskónyi

Önkormányzati intézmények akadálymentesítése

30 000

25 500

DDOP

2008 12

Kutas Község Önkormányzata

Kutas

Kutas Lábod mikrotérség iskola, óvoda integráció, 2 iskola és 6 óvoda felújítása

450 000

405 000

DDOP

2008 02

Nagyatádi Közoktatási Intézmény Intézményfenntartó Társulás

Nagyatád

Nagyatádi integrált közoktatási intézmény fejlesztése

1 100 000

990 000

DDOP

2008 02

Rinyaszentkirály Község Önkormányzata

Rinyaszentkirály

Családi napközi fejlesztése

7 000

6 300

DDOP

2008 06

Önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerősítése A 68 sz. fıút 11,5 t tengelyterhelésre való megerısítése


155


Görgeteg Község Önkormányzata

Görgeteg

Családi napközi fejlesztése

60 000

54 000

DDOP

2008 06


Nagyatád

Rinyabesenyı-Homokszentgyörgy közötti útszakasz megépítése

500 000

450 000

DDOP

2008 12 után

Nagyatád Város Önkormányzata

Nagyatád

Közlekedésbiztonság fejlesztése, körforgalom létesítése

110 000

99 000

DDOP

2008 04


Somogyszob

6814 sz közút felújítása

1 870 000

1 683 000

DDOP

2008 12 után


Nagykorpád

6619 sz. út felújítása

500 000

450 000

DDOP

2008 12 után


Somogyszob

Somogyszob Községben a 0193 hrsz-ú út megépítése

40 000

36 000

DDOP

2008 12 után



156

5.4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúra és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan A közoktatási intézmények fenntartásához szükséges állami források biztosítása többnyire nem elegendıek a feladatok ellátásához. Az elemzés során feltárt helyzet mutatja, hogy a többcsatornás állami finanszírozás ellenére, a fenntartási költségekhez képest alacsonyabb mértékő az állami finanszírozás. Ez lehetetlen finanszírozási hátteret eredményez, ugyanis a közoktatási feladatok ellátását így önerıbıl, intézmények saját bevételeibıl tudják, gyakran erın felüli vállalásokkal megoldani. Feladataik ellátását állami finanszírozással, pályázaton elnyert támogatással, önerı hozzáadásával valósítják meg. A Rinyamenti kistérség önkormányzatai a 2007/2008. tanévre közoktatási feladataikat részben intézményfenntartó társulások keretében látják el. A jelenleg mőködı intézményfenntartó társulások részben mutatják az intézményi struktúra lehetséges átalakításának, továbbfejlesztésének az irányait. A fenntartók szándéka hogy a települések gyermekei jó színvonalú, esélyegyenlıséget biztosító intézményekben sajátítsák el ismereteiket. Megállapítható, hogy az eddig megalakult intézményfenntartó társulások, iskolai ellátási körzetek többségében tükrözik a lakosság valóságos iskolaválasztási gyakorlatát. Az intézményfenntartó társulások további átszervezésére szükség lesz, és átgondolásra javasolható a közoktatási feladatok tartalmának korszerősítése, racionalizálása, pályázati források elnyerése érdekében. A tervezıi javaslatnál alehetséges kockázati tényezıket is figyelembe vettük: ☯ • Az alacsony létszámú négy évfolyammal, és alacsony létszámú nyolc évfolyammal mőködı iskolák fenntartását nem tudják vállalni fenntartóik, nem lesz gazdaságos az intézmények fenntartása. ☯ • Az igényelhetı normatívák létszámokhoz kötöttek, mértéke a létszámok arányában fog változni, vagyis az igényelhetı normatív támogatásokkal az intézmények mőködése nem biztosítható.

Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve


Tervezıi javaslat: Kistérségi fenntartásban mőködı intézményhálózat kialakítása, kistérségi közoktatási intézményi integrációban Javasoljuk, hogy az integrációs átszervezésnél az óvodák, az általános iskola 1-4, illetve 1-6 évfolyammal mőködve maradjanak meg azokon a településeken, ahol a finanszírozás megoldható. A közoktatási feladatok és a szociális ellátó rendszerek kapcsolódása további esélyeket teremthet a kistérség településeinek.(bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás integrálása) Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Tervének stratégiai célkitőzésben meghatározott közoktatási integrációs intézményeknek javasoljuk: A) változat: Nagyatád és Kutas központú mikrotérségi közoktatási integrációk B) változat: A közoktatási intézmények kistérségi fenntartása

A) változat bemutatása A Nagyatád központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a földrajzi helyzete, központi kistérségi szerepe, megközelíthetısége, infrastruktúrája, oktató-nevelı munkájának innovatív szerepe, a mőködés hosszú távú fenntarthatósága, fejlesztésre fordítható erıforrása. A Kutas központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a térségi helyzete, megközelíthetısége, infrastruktúrája és a települések együttmőködési szándéka. A megvalósítás tervezett idıintervalluma 2008-2009.

54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció Integrációs hálózat tagjai

Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás 2008.

Nagyatád

2009.

Integrációs központ

2010.

2011.

2012.

2013.

Kistérségi közoktatási integrációs társulás

Egyesített óvoda

Nagyatád

Árpád Fejedelem Általános és Alapfokú Mővészetoktási Iskola 1-8 osztály Babay Józse Általános és Sport Iskola 1-8 ostály Bárdos Lajos Általános és Zene Iskola 1-8 osztáy

Ötvöskónyi Bolhás

Szivárvány Óvoda Óvoda

158


Somogyszob

Óvoda, Iskola 1-6 osztály

Segesd

Óvoda, iskola 1-8 osztály

Tarany


Háromfa


Bakháza Kaszó Várható tanulólétszám összesen

1720 fı

Az integrációba bevont óvodák a településeken javasoljuk megtartani, azonban a bolhási tagóvoda továbbmőködtetése komoly kockázati tényezıt jelent. A jelenleg nyolc évfolyammal mőködı iskolák közül Háromfa, Tarany,és Somogyszob 1-6 évfolyamos tagintézménykénti mőködését javasoljuk. Ezen javaslatot a jövıbeni létszámadatok, illetve a hosszútávon megvalósítható fenntarthatóság figyelembevételével határoztuk meg.

55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció Integrációs hálózat tagjai és fenntartói

Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás 2008.

2009.

Kutas

Integrációs központ

Kutas

Óvoda, iskola 1-8. osztály

Beleg


Szabás

Óvoda

Kisbajom Nagykorpád

Óvoda Óvoda, iskola 1-4

osztály

Lábod

Óvoda iskola 1-8 osztály

Rinyabesenyı

Óvoda

Görgeteg

Óvoda, Iskola 1-8 osztály

Rinyaszentkirály

Óvoda

Várható tanulólétszám összesen

697 fı

2010.

2011.

2012.

2013.

Kistérségi közoktatási integrációs társulás

159


Nem javasoljuk a jelenleg évfolyamok megtartását Szabás és Rinyaszentkirály településeken. Ezen intézményekben a jelenlegi összevont osztályok létszáma rendkívül alacsony, a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 66,6%-a, illetve 71,4%. A létszámok növekedésére hosszabb távon sem lehet számítani. A jelenlegi létszámadatok a finanszírozás tekintetében is csak gazdaságtalan mőködtetést tesznek lehetıvé.

56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere

Intézmény egysége

NKI Nagyatád 1. Egyesített óvoda 2. Árpád iskola 3. Babay iskola 4. Bárdos iskola Nagyatád 5. Segesdi integrált intézmény (iskola, óvoda)

Kutas

1. Lábodi integrált intézmény (iskola, óvoda) 2. Görgetegi integrált intézmény (iskola, óvoda)

Tagintézménye

Telephelye k

1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda) 2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda) 3. Somogyszobi integrál intézmény (iskola, óvoda) 4. Ötvöskónyi óvoda 1. Belegi iskolaóvoda 2. Szabási óvoda 3. Kisbajomi óvoda 4. Nagykorpádi iskola-óvoda 5.Rinyabesenyıi óvoda

Bolhási óvoda (Somogyszo bi integrált intézmény telephelye)

Rinyaszentk irályi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye)

Megvalósít ás idıintervallu ma

2008-2009

A) Változat

Intézmény központok

Fenntartó Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany önkormányzata i

Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Szabás

B) változat bemutatása

A javaslat a rövidtávon megvalósításra tervezett integráció racionalizált továbbfejlesztése. Megfelel a dokumentumban bemutatott oktatás-politikai törekvéseknek, hosszútávon fenntartható, érvényesülnek a szakmai prioritások. A demográfiai mutatók tükrözik, hogy a gyermeklétszám változása, és a létszámhoz kapcsolt normatív támogatás miatt a kockázati tényezık továbbra is jelen lesznek, és szükség lesz, az integráció további átszervezésére. Kockázati tényezık: Normatíva igényléshez szükséges létszámok tagintézményenként, telephelyenként nem biztosíthatók 160


Normatíva igénylésnek nem megfelelı létszámmal mőködı iskolákat nem tudják a fenntartók biztosítani A javaslat a kistérség valamennyi települését átfogja. Hosszútávon fenntartható, racionális mőködést nyújthat, lehetıséget teremt az erıforrások bıvítésére, a minıségi szolgáltatás teljes körő elérhetıségének megszervezésére. A kistérség csaknem valamennyi intézménye számára a pályázati források hozzáférhetıségét teszi lehetıvé. Ez a változat biztosítja a legkedvezıbb normatív támogatások megszerzését, és az 1-8 évfolyamos intézmények tagintézményként való mőködését. Az intézmények elérhetısége tekintetében tartható az elvárt 15 percen belüli idıintervallum. Az iskolabusz hálózat teljes körő megszervezése az integráció kiépítésével párhuzamosan valósuljon meg. A kistérségi szinten létrehozható intézmény integrációk úgy tudnak a jelzett kockázati tényezık mellett is hatékonyan mőködni, hogy egy intézményként a humán erıforrás hatékony kihasználását valósítja meg, az erıforrások összeadódnak, ez a pályázati potenciált erısíti. Az intézményegységek szakmai önállósága garanciája annak, hogy minıségi, tartalmi szolgáltatás jön létre.

161


Segesd Óvoda, iskola1-8 Somogyszob Óvoda, iskola 1-6 Bolhás, óvoda

Nagyatád, Óvoda, iskolák 1-8 Háromfa Óvoda, iskola 1-6 Tarany óvoda, iskola 16, Ötvöskónyi óvoda

Társulás által fentartott intézményi

Kutas Óvoda iskola 1-8 Beleg óvoda iskola 1-4 Szabás, Kisbajom, óvoda

integráció Nagytád

Lábod Óvoda, iskola 1-8 Görgeteg Óvoda, iskola 1-8 Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály óvoda

162


57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere

Nagyatád

Intézmény egysége

Tagintézménye

Telephelyek

NKI Nagyatád 1. Taranyi integrál 1. Egyesített intézmény (iskola, óvoda) óvoda 2. Árpád iskola 2. Háromfai integrál 3. Babay intézmény iskola (iskola, óvoda) 4. Bárdos 3. Ötvöskónyi iskola óvoda 1. Segesdi integrált -Somogyszobi intézmény (iskola, integrál óvoda) intézmény (iskola, óvoda) Bolhási óvoda (Somogyszobi integrált intézmény telephelye) 1. Kutasi integrált - Belegi iskolaintézmény (iskola, óvoda óvoda) - Szabási óvoda - Kisbajomi óvoda 1. Lábodi integrált -Nagykorpádi intézmény (iskola, iskola-óvoda óvoda) -Rinyabesenyıi 2. Görgetegi integrált óvoda intézmény (iskola, Rinyaszentkirál óvoda) yi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye)

Megvaló sítás idıintervall uma

2008-2009

B) Változat

Intézményk özpontok

Fenntartó Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirál y Szabás önkormányzata i

A kistérség településeinek érdeke, hogy a pályázati pénzek elnyerése miatt a fejlesztési tervben javasolt átszervezéseket, a tartalmi fejlesztéseket megtegye. A Rinyamenti Kistérség közoktatási dokumentumait, azok feladattartalmát harmonizálni kell. A Kistérségi Fejlesztési Tervben rögzített feladatokat a kistérségi közoktatási intézkédési tervben fontos megjeleníteni, a fejlesztési tartalmak ütemezésével.

163


A fejlesztési terv felülvizsgálatának javasolt folyamata:

TKT

Igényfelmérés,

jóváhagyása

adatok feltárása évente

Intézkedési terv

Adatelemzés

módosítása

intézkedési terv

Intézkedési

megvalósításána

feladatok

k ellenırzése

meghatározása

Módosító javaslatok Célkitőzések

164


III.ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV -A közoktatási intézkedési tervhez önálló dokumentumként kapcsolódik a mindenkor hatályos Kistérségi Esélyegyenlıségi Terv. Tartalma kiegészíti a közoktatási intézkedési tervet.-

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók kiemelt feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlıség biztosítása és elımozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthetı fogalmak, egymást kiegészítı célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlıség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz az adott védett csoport számára is. Eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Esélyegyenlıség érvényesülésérıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevıvé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást.

Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítése, ennek stratégiai programja az esélyegyenlıségi terv. Ennek része egy alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Alapja a Köztársasági Esélyegyenlıségi Program, mely kiterjed: •

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,

•

az érintett köztisztviselık, közalkalmazottak képzésére,

•

a hátrányos helyzető csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére,

•

a fogyatékkal élı emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,

•

az erıszaktól szenvedıknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására,

•

területi szinten halmozottan megjelenı hátrányok újszerő társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv elkészítése

165


1. Fejlesztési célú beavatkozások

A társult települések közoktatási intézményhálózata biztosítja a megkezdett óvodai, iskolai pedagógiai programok folytatását, a szakmai elırehaladást, a sajátos nevelési igényő gyerekek megfelelı elhelyezését és ellátását.

Az országos kompetencia-mérések iskolai eredményeiben alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, ezért beavatkozás szükséges. Mivel az egyes iskolák közötti eltérések mértéke jelentıs, ugyancsak a beavatkozás tervezése szükséges az élenjáró iskolához képest alulteljesítı iskolákban. A kompetenciamérés eredményeirıl pontos kimutatással rendelkezzenek az intézmények és a fenntartó is. Szükséges az adatoknak az összesítése, ha indokolt, intézkedési terv készítése.

Amennyiben a szakrendszerő oktatásban a nem szakos tanári (vagy a mőveltségi területnek megfelelı képesítéső tanítói) végzettségő pedagógusok is részt vesznek, továbbá, ha az intézmények között jelentıs eltérés mutatkozik a szakrendszerő oktatásban a pedagógusok képzettségében és végzettségében (beleértve a továbbképzéseket is), beavatkozás tervezendı évenkénti konkrét, mérhetı intézkedésekkel. Az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók együttes aránya a mikro-térségben lakó gyermekek, tanulók körében 7%-nál kisebb, és az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya sem haladja az 5%-ot tervszerő fejlesztésükre mégis kiemelt figyelmet kell fordítani.

Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. (Ha szükséges, gyógypedagógusok bevonásával!)

Az intézmények nem rendelkeznek nyilvántartással a roma tanulókról. Ennek oka, hogy az alkotmány értelmében senki nem kényszeríthetı arra, hogy nyilatkozzon például a vallási-világnézeti vagy etnikai hovatartozásáról. Ajánlott a rendszeres kapcsolattartás és együttmőködés a Cigány kisebbségi önkormányzattal, amely információt tud adni, s az intézmények ennek megfelelıen tudják a szükséges beavatkozásokat megtenni, illetve fejlesztési stratégiájukat meghatározni. • Alapvetı, hogy a tanulók ott kapják meg a pedagógiai szolgáltatásokat, ahol a lakóhelyükhöz legközelebb igénybe tudják azokat venni. 166


• Fel kell készülni a Közoktatási Törvény 30.§. 7. bek. alapján a fejlesztı foglalkozások megszervezésére. Ezért a pedagógiai szakszolgálat továbbfejlesztése indokolt. Különösen fejlesztésre szorul az általános iskolások logopédiai ellátása és a gyógytestnevelési foglakozásainak szervezése. • A szakszolgálati feladatok ellátását, illetve az együttnevelést lehetıvé tevı infrastruktúra és eszközök fejlesztését, a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat biztosítani kell. • A pedagógusok kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetésére történı felkészítése, a pedagógusok mérés-értékelési tudásának fejlesztése. • A pedagógusok felkészítése az együttnevelésre, a befogadó, inkluzív iskola, óvoda megteremtésére. Az Óvodai és Iskolai Integrációs Program városi szintő mőködtetése. Multikulturális programok mőködtetése a kistérség iskoláiban, óvodáiban.

2. A helyzetelemzésbıl adódó feladatok, beavatkozást igénylı területek

2.1. Az óvodai nevelés terén a) Az óvodai szakmai dokumentumok felülvizsgálata, módosítása a kompetencia alapú nevelés prioritásának biztosításával. b) Az óvoda-iskola átmenet zökkenımentes biztosítása érdekében fejlesztı programok, közös projektek kidolgozása, a jó gyakorlatok egymásnak történı átadása, az óvodai nevelési gyakorlatok megismertetése az iskolákkal. c) Az óvodákban a speciális szakképzettséggel rendelkezı óvodapedagógusok számának növelése (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelı), a továbbképzési tervek felülvizsgálata. d) Tornaszoba, fejlesztı szoba kialakítása az összes óvodában. e) Az óvodák eszközellátottsága biztosítása a ’’/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete kötelezı eszköz és felszerelés alapján. (számítógép és Internet-hozzáférés biztosítása az óvodákban.)

2.2. Az iskolai oktatás, nevelés terén a) A programok, tantervek felülvizsgálata, a stratégiai dokumentumok módosítása a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez.

167


b) A kompetenciaalapú oktatást felvállaló iskolák szakmai napokat, továbbképzéseket tartsanak a többi intézmény számára. c) A projektpedagógia bevezetéséhez és mőködtetésére alkalmas iskolai mikro- (osztálytermi) és makro-környezet kialakítása. d) Az

osztálytermi

berendezések

fejlesztése

a

kooperatív

technikák

folyamatos

alkalmazásához. e) Integrált nevelés, befogadó, inkluzív intézményi szemlélet kialakítása minden iskolában. f) Az 5-6. osztályos átmenet szakrendszerő megvalósítása, a nem szakrendszerő oktatás keretében az attitődformálásra és a képességfejlesztésre fókuszálás a tantárgyi ismeretátadás mellett. g) A szabadidıs programok széles választékának megteremtése a hátrányos helyzető tanulók bevonásával. h) A mindennapos testedzés, az egészséges életmódra nevelés infrastrukturális lehetıségének megteremtése minden intézményben. i) Fejlesztı szobák kialakításával, berendezésével a szakszolgálati feladatok lehetı legközelebb vitele a szolgáltatást igénybe vevıkhöz. j) Tanuló-követı kódrendszer kidolgozása, ami által a diákok követése az esetleges intézményváltásnál is biztosítottá válik. A kompetenciamérések segítségével lehetıvé válik az egyes tanulók képességei, készségei kibontakozásának nyomon követése, és egyéni fejlesztésre is lehetıség nyílik. k) Az alapfokú mővészetoktatás minısítı eljárásának befejezését követıen a mikro-térség mővészetoktatási koncepciójának felülvizsgálata.

Az „esélyterv” célkitőzéseinek megvalósulása rendszeres felülvizsgálattal követhetı nyomon. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a célok, alapelvek, fejlesztések megvalósulását, a külsıbelsı adatgyőjtésre épített fejlesztési tervek megvalósulását, a változásokra való reagálást. A felülvizsgálat terjedjen ki a nevelési és a pedagógiai programok tartalmi elemeinek módosítására, a szakmai és minıségirányítási dokumentumok vezetésére (szakértık bevonásával). A folyamatos fejlıdés biztosítása érdekében fontos a kiépített mikro-térségi szintő minıségirányítási rendszer tervszerő, rendszeres felülvizsgálata, elemzése, a fejlıdési irányok, minıségcélok és feladatok meghatározása

168


Az intézmények mőködtetése során figyelembe kell venni a demográfiai elırejelzéseket és racionálisan, a gyermekek, tanulók érdekeinek sérülése nélkül, szakmailag megfelelı színvonalú feladatellátásról kell továbbra is gondoskodni.

3. Kötelezettségek és felelısség Az esélyegyenlıségi célok elérése érdekében a következı kötelezettségeket kell vállalnia a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzatainak, mint intézményfenntartóknak:

A társulási közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról, tudomásul vételérıl a Társulási Tanács határozatot hoz, kéri a képviselıtestületek elfogadó határozatát.

Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések elvégzésérıl a társulás szervezésében a helyi önkormányzatok gondoskodnak.

A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményérıl a társulási tanács elnöke a Társulási Tanácsnak évente beszámol.

Felelısség: Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve végrehajtásáért felelıs a Társulási Tanács elnöke és a társult települések polgármesterei. Következıkért felelnek:

Biztosítaniuk kell, hogy a társulás minden lakója, de fıként az oktatási intézmények, szülık és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv, illetve, hogy a társulás döntéshozói, tisztségviselıi és a településeken mőködı közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.

Biztosítaniuk kell továbbá, hogy az önkormányzatok, illetve az egyes intézmények vezetıi minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.

Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tenniük a szükséges lépéseket.

A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve megvalósításának irányítója: a munkaszervezet vezetıje. Az ı feladata és felelıssége az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. 169


A települések vezetése, az önkormányzatok tisztségviselıi és a településen mőködı közoktatási intézményegységek vezetıi felelısek azért, az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteiket bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelısségük továbbá, hogy ismerjék a Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közremőködjenek annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt intézkedési tervirányítónak. Minden, a társulásnak és annak közoktatási intézményeivel szerzıdéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, és magára nézve is kötelezıként kövesse azt.

4. Akcióterv 4.1. Relevanciavizsgálat: fejlesztési célok, tervezett beavatkozások Az esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és az esélyegyenlıségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások Vizsgálati szempontok

Szükséges, elvárt beavatkozások

Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata a társulásban Biztosítottak, illetve egyenlı mértékben elérhetık az alábbi közszolgáltatások a települése-ken élık számára: Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Gyógytestnevelés Közoktatási intézményi feladatok • Óvodai nevelés • Általános iskolai oktatás • Alapfokú mővészetoktatás

Van olyan szolgáltatás, amely ellátatlan, illetve a társulás települései számára nem egyenlı mértékben elérhetı. Intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, e szolgáltatások elérhetıségének biztosítására. A közszolgáltatások közül a bölcsıde nem nem helyben biztosított. (Csak Nagyatádon elérhetı.) Nem minden településen biztosított a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet. Fenti közszolgáltatások ellátását kistérségi szinten kell megszervezni. A korai fejlesztés sem ellátott minden településen. Beavatkozási lehetıségek: Társulási együttmőködések kialakítása az ellátatlan közszolgáltatások biztosítására. Fenti 170


közszolgáltatások tekintetében a feladatellátást kistérségi szinten kell megszervezni.

Biztosítottak, illetve egyenlı mértékben elérhetık a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei? Az óvodába be nem íratott 3-5 évesek számáról A kistérségben az óvodai ellátás az nincs megbizható adat. önkormányzatok által önállóan és Beavatkozási lehetıség: A gyermekek szocializációja, intézményes intézményi társulások mihamarabbi fenntartásában mőködı óvodákban fejlesztése érdekében a családokat fel kell biztosított. Két településen – keresni, részükre segítséget kell nyújtani. Bakházán és Kaszóban – nem •Azon családok azonosítása, amelyekben van mőködik óvoda. olyan gyermek, aki nem részesül óvodai Helyhiányában senkit sem kell nevelésben (lakossági és védınıi települési elutasítani. nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban. •Tájékozódás aérintett gondviselık körében az A társulás óvodás korosztályán belül óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás a halmozottan hátrányos helyzetőek esetleges akadályairól minden év márciusintézményes nevelésé-nek feltételei április hónapban családlátogatás keretében. (A adottak, a férıhely kihasználtság családlátogatást családsegítı szakember és lehetıvé teszi valamennyi beíratott óvodapedagógus végezze.) gyermek, tanuló óvodai nevelését •Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást ill. általános iskolai nevelésétakadályozó egyedi tényezık elhárítására. pl. oktatást. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. Minden halmozottan hátrányos •Az óvodai beíratást elmulasztott szülık helyzető gyermek/tanuló intézismételt megkeresése a nevelési év kezdetéig ményes nevelésben-oktatásban vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi részesülhet, de valószínősíthetı, óvodáztatási problémáik megoldásának hogy néhány esetben az óvodai lehetıségeirıl. nevelést a szülı nem kérte. Az óvodák nem rendelkeznek elégséges információval a szolgáltatást igénybe vevık szociális körülményeirıl. A csoportok létszámai kiegyenlítettek, nagy eltérések nincsenek. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám 21,5 fı. Ez a közoktatási törvény által elıírt maximum 71,66 %-a, de így is magasabb az országos 171


átlagnál. A csoportlétszámok nem idéznek elı közvetett hátrányos megkülönböztetést. A szakszolgálati feladatok ellátása nem teljes körően biztosított. A logopédiai ellátás teljes körővé tételét a cigányságot jellemzı diglosszia különös-képpen indokolja. Az óvodákban az SNI-s gyermekek száma nem mutat valós képet.

Beavatkozási lehetıség: A pedagógiai szakszolgálatok teljessé tétele, megszervezése, kistérségi szintő utazószakemberekkel. A Cigány Kisebbségi Önkor-mányzattal az együttmőködést rendszeressé kell tenni. Beavatkozási lehetıség: nevelési tanácsadó megerısítése, a korai szőrés és –fejlesztés biztosítása.

A Rinyamenti Kistérség a kötelezıen biztosítandó általános iskolai oktatás ellátásának szervezését 11 településen, 7 intézmény keretében végzi. Az intézmények fenntartását 6 esetben a települések intézményfenntaró társulásban látják el, Segesd község oktatási intézményének önálló fenntartója az önkormányzat. A középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon van jelen. Két középfokú tanintézmény mőködik. A Nagyatádi Szakképzı Iskola a megyei önkormányzat fenntartásában, míg az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a városi önkormányzat fenntartásában végzi a középfokú oktatási feladatokat. A kistérségben nem számottevı a bejáró óvodások aránya, mivel 2 település kivételével mindenütt helyben biztosított az óvodai ellátás. Az általános iskolások 29,13%-a utazni kényszerül, hogy általános iskolai oktatásban részesüljön Az 14. évfolyamosok körében ez az arány alacsonyabb, a felsısök között magasabb.

Meg kell vizsgálni a beiskolázás körzetet, a településen és társuláson belüli és azon kívülre irányuló tanulói ingázást, az egyes intézmények egymáshoz mért távolságát, elérhetıségét, valamint az érintett települések lakossági összetételét.

A társulás alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció? Nagyatád kivételével minden településen meghaladja a hátrányos helyzető óvpdások

A közoktatási törvény iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges a 172


aránya a 40%-ot. Kiugróan magas a rinyaszentkirályi, (95,2%), a kisbajomi (95,2%), a görgetegi (83,78%), a kutasi (80,0%) óvodákban, 100%-os a rinyabesenyıi óvodában. A halmozottan hátrányos helyzetőek aránya meghaladja a 40%-ot a kutasi, a lábodi, az ötvöskónyi, a rinyaszentkirályi, a görgetegi, a belegi és a rinyabesenyıi óvodákban, de mindenütt magasabb 15%-nál. A hátrányos helyzető tanulók aránya meghaladja a 40 %-ot, de a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya is magasabb 15%-nál. A hátrányos helyzetőek aránya a kistérség egészére vonatkoztatva – Nagyatád nélkül – 62,5 %, a halmozottan hátrányosan helyzetőek aránya 33,99 %, a sajátos nevelési igényő tanulók aránya 14,82 %. Kiegyenlítettséget tekintve jelentısek az eltérések.

településen belül. A vonatkozó törvényi elıírásoknak az elsı évfolyamtól felmenı rendszerben szükséges megfelelni.

Mindegyik iskola esetében magasabb 40%-nál a hátrányos helyzető tanulók aránya. A legkedvezıbb a mutató Somogyszob és Seged iskolájában, különösen magas Görgetegen, Lábodon és Kutason, Rinyaszentkirályon, 100%os a szabási kisiskolában. A somogyszobi iskola kivételével mindegyik intézményben meghaladja a 15%-ot a halmozottan hátrányos helyzető általános iskolások aránya. Kiegyenlítettséget tekintve a legalacsonyabb a segesdi iskolában, a legmagasabb a belegi tagintézményben. Nincs a társulás két településének közvetlen, köz-úttal összekötött szomszéd-ságában olyan település, amely nem tagja a társulásnak és bármely általános iskolájában eléri, vagy meghaladja a hh tanulók aránya a 40%-ot.

Beavatkozást nem igényel.

173


Az óvodákban az SNI-s gyermekek száma nem mutat valós képet.

A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai ellátására a fenntartók gondot fordítanak: az integrált nevelés biztosításához az utazó gyógypedagógusi hálózat mőködtetése azonban nem teljes körő. A szakszolgálati feladatok ellátása nem teljes körő. A társulás területén lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényővé minısített és a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutiz-mus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zava-rokkal küzdı) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszo-nyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot 4,5-szer meghaladja. (vagyis több 7%-nál). A társulás intézményeiben tanuló gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya meghaladja az országos átlagot. A kistérségben az SNI tanulók aránya 19,25%, közülük az együttnevelhetı sajátos nevelési igényő tanulók aránya 14,82 %. Az SNI tanulók többsége integrált oktatásban részesül a normál tantervő osztályokban. Szinte valamennyien a pszichés fejlıdés zavarai miatt tanulásban akadályozott tanulók, vagyis „diszesek”. A többiek a nagyatádi és a barcsi iskolákban szegregált csoportokban tanulnak.

A sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az óvodákban még nem számottevı. Valamennyien integráltan neveltek.

A szakszolgálati feladatellátás feltételeit biztosítani kell.

A közoktatási törvényben elıírt feltételeket az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók nevelése-oktatása tekintetében biztosítani kell. (utazó gyógypedagógusok!).

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya meghaladja az 5%ot, tervszerő fejlesztésükre kiemelt figyelmet kell fordítania a fenntartónak.

Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentorált programok megvalósítása; iskolaközépiskola együttmőködések támogatása. 174


Az intézmények megfelelıen ellátottak gyógypedagógusokkal. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai integrált nevelésének, oktatásának feltételei mindegyik mikro-térségben adottak. A társulás intézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességében van-e jelentıs eltérés? Van jelentıs (25%-ot meghaladó) A társulás intézményei között van eltérés a eltérés a kistérség azonos típusú lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban, intézményeiben a lemorzsolódási és beavatkozás (az érintett intézmények komplex továbbtanulási mutatókban. fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és A segesdi iskolában megközelíti, a a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai többi iskolában az országos átlagot sikerességének biztosítása érdekében. jelentısen meghaladja a bukási Az intézmények a gyermekjóléti és családsegítı arány. szolgálattal együttmőködve, illetve a települési segítségét kérve, tegyenek Az országos átlagot meghaladó jegyzı mértékő a hiányzás a görgetegi, és a intézkedéseket a mindennapos iskolába járás taranyi-háromfai iskolákban. biztosítására. A somogyszobi iskola kivételével az iskolákban magasabb a magántanulók aránya az országos átlagnál. Nem állnak rendelkezésre megfelelı információk a hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulókról. Mindegyik iskolában az országos átlag alatti arányban tanulnak tovább gimnáziumokban a végzıs tanulók. A közösen fenntartott intézményben javítani szükséges az arányokon.

A szakközépiskolában továbbtanulók aránya Somogyszobot kivéve mindenütt elmarad az országos átlagtól, de az intézmények között jelentıs eltérések vannak. Mindegyik országos

intézményben az átlagot meghaladó

Az intézmények vizsgálják felül korábbi gyakorlatukat, ill. tegyenek intézkedéseket a magántanulóvá válás okainak fel-számolására. Csak azok legyenek magán-tanulók, akiket a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy orvosi szakvélemény alapján indokolt a mindennapos iskolába járás alól mentesíteni. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek/tanulók nyilván-tartását biztosítani kell az intéz-ményeknek. A fenntartó rendelje el, hogy az év végi intézményvezetı beszámolók külön térjenek ki erre a két csoportra.

Az intézményvezetık az IMIP-ben szabályozzák a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók nyilvántartásának rendjét, az adatszolgáltatás tartalmát és gyakoriságát. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülıket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. 175


mértékben tanulnak tovább a gyerekek érettségit nem adó szakiskolákban. A kistérségben – Nagyatád mutatóit nem figyelembe véve – összességében 35,1%-kal marad el az érettségit adó középiskolákban továbbtanulók aránya az országos mutatótól. A lemorzsolódási és tovább-tanulási mutatók értékelését nehezíti, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelı infor-mációk a hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulókról.

Van jelentıs (25%-ot meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérı országos vizsgálatok intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a társulás azonos típusú intézményei között. Matematika kompetencia területen 6. évfolyamon mindegyik iskola teljesítménye az országos átlag alatt maradt mind a három évben.

A nyolcadik osztályos eredmények hasonló képet mutatnak: itt somogyszobi iskola átlag felett teljesített, a többi intézmény eredményei nagyon elmaradnak az országos átlagtól. Szövegértés kompetencia területen 6. évfolyamon 2003-ban a görgetegi iskola teljesített az országos átlag felett, de 2004-ben már mindegyik iskola rosszabb eredményt ért el az országos átlagnál.

Az iskolafokok közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás megelızése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után-követésének megvalósítása érdekében intézményi együttmőködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. Az osztályfınöki és napközis (tanulószobai) foglalkozási tervek térjenek ki az említett tanulók integrációjának feladataira, lehetıségeire, eljárásaira. Valamennyi intézmény gyermekés ifjúságvédelmi munkatervében kapjon kiemelt teret a velük való törıdés feladatköre.

Beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges. Beavatkozási lehetıségek: A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektıl való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetıségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmaimódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása.

A kétévente esedékes kompetencia-méréseket követı elemzések, fejlıdés-vizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlıdési ütemet növelı fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerıforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben.

A nyolcadik osztályos eredmények átlagai jobban közelítenek az 176


országos átlaghoz, 2004-ben mindössze a lábodi iskola teljesített az országos átlagnál jobban, míg 2006-ban egyik sem.

A társulás iskolái nem kerültek be a 2006. évi 6. évfolyamos kompetenciamérés 150 intéz-ményre kiterjedı mintájába, de a kimaradók azzal a lehetıséggel sem éltek, hogy a 2006. májusi kötelezı kompetenciamérés helyi eredményeit a központi szoftver segítségével feldolgozzák, majd összehasonlítsák az országos, illetve regionális adatokkal.

A fenntartó rendelje el, hogy az iskolák a 2006. májusi kötelezı kompetenciamérés helyi eredményeit a központi szoftver segítségével feldolgozzák, majd össze-hasonlítsák az országos, illetve regionális adatokkal.

A társulás intézményei között az oktatás feltételeiben van jelentıs különbség? Van jelentıs eltérés a társulás intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erıforrás és szakos ellátottság tekintetében, figyelembe véve a tanfolyamokat is. Jelenleg Görgetegen, Segesden, Taranyban- Háromfán, Kutason és a nagyatádi Babay iskolában, azaz az iskolák 35%-ban nem 100%-os a szakosan leadott órák száma. A hiányszakok a következık: angol, történelem, kémia, biológia, technika, rajz. Fıként a 7.-8. évfolyamon fordul elı, hogy ezt nem tudják biztosítani az iskolák, pedig a továbbtanulás szempontjából itt lenne a legfontosabb. Az iskolák pedagógusai éltek a suliNova (Educatio) kínálta pedagógusok lehetıségekkel: kétharmada vett részt a képzéseken. A legnagyobb arányban a hatékony együttnevelést, a kooperatív tanulást és a differenciált tanulás-szervezést képzéseket részesítették segítı elınyben.

Beavatkozási lehetıségek: Humán-erıforrás helyzet- és igény-felmérés, kapacitástérkép készítése a településen, az intézményben.

Beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy mindegyik tantárgyat mindegyik iskolában megfelelı képesítéső pedagógus tanítson: utazó pedagógus-hálózat és az állandó helyettesítési rendszer kidolgozása. Az átszervezés során változó munkahelyő pedagógus munkakör kialakítása.

Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. Továbbképzési és beiskolázási tervek összehangolása.

177


Az intézmények megfelelıen ellátottak gyógypedagógusokkal. Adottak a személyi feltételek az együtt (integráltan) oktatható tanulásban akadályozott tanulók ellátására mindegyik mikrotérségben. A kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak a település minden intézményében és feladatellátási helyén rendelkezésre fognak állni, hiszen évente a fenntartótól és pályázati forrásokból növekvı összeget fordítanak a szükséges, jogszabály által elıírt eszközök, helyiségek biztosítására.

A kötelezı (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem teljesülnek minden intézményben, ill. jelentıs eltérés van az infrastrukturális feltételekben az intézmények között, így beavatkozás tervezendı évenkénti konkrét, mérhetı intézkedésekkel A nevelés-oktatás tárgyi feltételei még nem teljes körően biztosítottak. Még mindig van három nem tanteremnek épült, oktatási célra használt szükségterem, nincs mindegyik iskolában nyelvi labor, tornaterem sincs mindegyik intézményben. Igényelnek kiegészítı normatív támogatásokat gyógypedagógiai oktatás-neveléshez, de azokban az intézményekben, ahol a speciális nevelési igény szerinti ellátást nem tudják biztosítani, ott nem. A képesség-kibontakoztató és integrációs pedagógiai rendszert 2006/2007-ben mindegyik intézmény alkalmazza, hiszen mindegyik általános iskolában

Beavatkozási lehetıségek: A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak reflektálnia kell a halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlıségének helyzető érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságokra, hozzáférésüket legalább arányos mértékben garantálni szükséges az újonnan létrejövı fejlesztéshez.

Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbıvítés- és átalakítás: felnıttoktatási, közösségi célú hasznosítás).

Beavatkozási lehetıségek: •A különbözı támogatások és normatívák igény-jogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges feltételek megteremtése. Igénylési terv készítése a kiegészítı források jog-, és szakszerő felhasználására az érintettek egyetértésével; a szolgáltatások minıségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. Kiegészítı források igénylése, a hatékony 178


meghaladja a hátrányos helyzetőek, és a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya az országos átlagot. A társulás közoktatási intézményei funkciójuknak, létszámuknak megfelelı arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból, illetve az egyéb anyagi és természetbeli támogatásokból.

felhasználás monitorozása.

Beavatkozási lehetıségek: A szükségletfelmérésre támaszkodó fenn-tartói támogatási program indítása. A vonatkozó költségvetési dokumentumok-ban a beavatkozások anyagi fedezetének megjelenítése. A releváns esélyegyenlıtlenségi indiká-torok folyamatos ellenırzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása.

Oktatási esélyegyenlıség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben A vizsgált társulás nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot? Kiegyenlített a hátrányos helyzető tanulók aránya a különbözı évfolyamok egyes osztályaiban, tanuló-csoportjaiban. A sajátos nevelési igényő tanulók A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók oktatását is biztosító intézmény-ben minıségi oktatásához szükséges jogszabályi és rendelkezésre állnak a sajátos szakmai elıírások teljes körően biztosítottak a nevelési igényő tanulók oktatásához helyzetelemzésben megfogalmazottak szerint. szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok). Meghaladja az intézményekben az SNI és részképesség zavarokkal Mindegyik intézmény alapító okiratában szerepel küzdı tanulók együttes aránya a az együtt nevelhetı SNI tanulók oktatása, 7%-ot, ill., az enyhe fokban értelmi nevelése. fogyatékosnak minısített tanulók aránya eléri az 5%-ot. Vállalják az intézmények a sajátos nevelési igényővé minısített, szakvélemény szerint integráltan is nevelhetı tanulók integrált oktatását. Az önkormányzatok a feltételeket megteremti. A vizsgált társulásban biztosított a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatása?

179


Meghaladja a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát. Ezen túl, az évfolyamismétlık aránya, a magántanulók aránya, a 250 óránál magasabb hiányzás is magasabb az országos átlagnál. Ezen belül a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya magasabb. (L.: helyzetelemzés)

A továbbtanulás adatai eltérnek az országos átlagtól, a gimnáziumi képzésre felvettek száma alacsonyabb, a szakképzésre továbbtanulóké magasabb. (L.: helyzetelemzés) A társulás iskoláiban változó az eltérés a hátrányos helyzető tanulók és a nem hátrányos helyzetőek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében, széles a kínálati paletta. Cigány etnikai kisebbségi programot a görgetegi és a háromfai iskola kínál. A tanulók részvétele 100%-os. Részesülnek az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók az iskolán kívüli segítı programokban, pl. napközi, szakkör, tábor, alapfokú mővészet-oktatás… Mindössze három iskola, a (lábodi, a görgetegi és a taranyi) él az Útravaló program kínálta lehetıségekkel a hátrányos helyzető tanulók esély-hátrányainak mérséklésére.

Beavatkozási lehetıségek: A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Pedagógiai módszertani fejlesztés (pedagógusképzés!) Pályaorientációs programok. Középiskolákkal való együttmőködési programok megvalósítása (közös mentorálás). A kommunikáció és együttmőködés hatékonyságának növelése a szülıkkel és segítı szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel.

Egységes, minden intézményre kiterjedı nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók oktatási sikerességi mutatóiról.

Az iskolai nyári táborok megszervezése természetes törekvése az intézménynek. Amennyiben az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítı programokban való részvétel bıvítésére, a programok népszerősítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülık körében. (Arany János Program, Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)

Az Arany János programba mindössze 2 intézmény kapcsolódott be. (Lábod és Tarany) Az intézmények nem képesek elıteremteni a forrásokat ahhoz, hogy tanulóikat erdei iskolába, 180


táborba vigyék. Mővészetoktatásban való részvételre mindegyik telephelyen – és Nagyatádon – lehetıség van. Ebbe a tanulók 40,4%-a kapcsolódik be. A vizsgált társulásban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatásának feltételei megfelelıen biztosítottak Jelenleg részben megfelelıek az A pályázatok kínálta lehetıpségek kihasználása oktatás infrastrukturális feltételei fenntartói és intézményi szinten egyaránt. az intézményben. A kistérség iskoláinak általános állapota kielégítı, de messze nem ideális. Közöttük jelentıs különbségek mutatkoznak, a modern oktatáspolitikai elvárásoknak kevés iskola felel meg. Az iskolaépületek állapota (5-ös közepesre skálán minısítve) értékelhetı. A taneszközök, felszerelések, oktatási segédanyagok tekintetében is jelentıs hiányok vannak, a fenntartók és a közalapítványok támogatása ellenére is Az intézmények többsége alkalmaz a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének eredményességét segítı korszerő pedagógiát. Beavatkozás szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elısegítı fejlesztés érdekében.

Lehetséges beavatkozások: Pedagógus-továbbképzések igénybevétele a hiány területeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével).

A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértıi támogatás igénybevételével. Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum, amely letölthetı a www.sulinova.hu honlapról.

Rendszeres a kapcsolat, együtt-

Amennyiben az intézmény és a társadalmi, 181


mőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel (szülık, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében.

szakmai partnerek közötti kapcsolat alkalomszerő, az együttmőködés nem elég hatékony, rendszeresen mőködı, átfogó célokat megjelölı és egyedi eseteket megbeszélı egyeztetı fórum létrehozása és mőködtetése szükséges. A társadalmi partnerek (egyeztetı fórum) bevonása szükséges továbbá az esélyegyenlıség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe.

A kistérség területén mőködı intézményrendszerben biztosított az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés. Beavatkozást igényel az SNI tanulók országos átlagot meghaladó magas száma. Annak érdekében: • hogy az esélyegyenlıségi terv ténylegesen elérje célját, ellenırzéséhez megfelelı adatok álljanak rendelkezésre egységes dokumentumrendszer, nyilvántartás vezetés szükséges, hangsúlyozva a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermeket. • hogy kisebb legyen a hátrányos helyzető rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük javuljon, az esélyegyenlıség megteremtése, az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a társulás támogatja az intézmények kompetencia alapú oktatásban való részvételét, melyhez az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiírt pályázatok jelentıs összegeket és szakértıi segítséget biztosítanak. • hogy az intézményvezetık a pedagógus továbbképzési normatívából nagyobb arányban támogassák a pedagógusoknak egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés érdekében módszerek elsajátítását. (Pl. kooperatív technikák, projektpedagógia, …), és a szakos ellátottság biztosításának megszervezését. • hogy valamennyi intézményében megteremtsék a feltételeket a fogyatékkal élı fiatalok integrált nevelésének, szükséges a segítı intézményhálózatok együttmőködésének erısítése (pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások). Kiemelten fontos feladat a korai felismerés, speciális terápia megkezdését, a szülıi tanácsadási alkalmak növelését. Cél, hogy az oktatásban elsıdleges formát nyerjen az integráció. A Társulás elkötelezett az oktatási esélyegyenlıtlenségek felszámolásában. Ehhez megfelelı intézményhálózatot mőködtet. • A rehabilitációhoz való jog érvényesülése érdekében át kell tekinteni, melyek azok a szakmák a településeken, amelyeket fogyatékos fiatal is képes elsajátítani, s amely a jövıben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlıdést, és nagy odafigyelést igényel. 182


5. Célkitőzések, feladatok, idıtávok

Rövidtávú

Középtávú

A kistérségben óvodai nevelésben nem részesülı

gyermekek,

illetve

tanulói

Az

SNI

Hosszútávú

tanulók

szakértıi

felül-

Települési egészségügyi

jogviszonnyal nem rendelkezı, nappali

vizsgálatának

szociális

iskolarendszeren kívüli tankötelesek és

kezdeményezésére

elkészítése

gondviselıik

irányuló

felkeresése

családsegítı

programok

szakembereinek rendszeres családlátogatása

támogatása,

útján, szükség szerint a helyi kisebbségi

tájékoztató

önkormányzat,

szervezet

programok

segítıinek

közre-mőködésével.

szervezése.

Környezettanulmány

végzése,

tekintettel

az

civil

térkép

intézményi

szolgálat vagy más illetékes szervezet

vagy

és

szülıi

különös

óvodáztatást/iskoláztatást

akadályozó tényezıkre. A

szakos

ellátottság

valamennyi

Az

intézményben érje el a 100%-ot.

intézmények-

ben

az

infra-

strukturális lesztések,

fejeszköz-

beszerzések

meg-

felelıen

meg-

valósulnak. A

rendszeres

iskolába

felmentésre,

illetve

nyilvánításra

vonatkozó

járás

alóli

magántanulóvá

Meg kell vizsgálni a

Az SNI tanulók-nak

nem

a

önkormányzati

foglal-koztatás

fenntartású

lehetısé-gét

kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola

intézmények

biztosító minı-ségi

képviselıje

bevonásának

szakképzésbe

és

bevonásával.

külsı

A

magántanulóvá

szakemberek

felmentés,

nyilvánítás

azonosítása,

az

lehetıségek

azonosítása

közösen.

gondviselıi

illetve

indokainak

iskoláztatást a

szükségességét mértékét, feltételeit.

és

való

tovább-tanulást elısegítı mentorált

biztosító

progra-mok

családdal

megvalós-ítása; általános 183


középiskola együttmőködése. Azon családok azonosítása, ahol van olyan

Az

gyermek,

törvényességi

aki

nem

részesül

óvodai

oktatás-nevelés felté-

Legalább ügyfélszintő

nevelésben (minden naptári év január-

teleinek (szakos el-

akadály-mentesítés

február hónapban az elızı naptári év

látás,

valamennyi

december 31-ei adatok alapján.)

vonások, személyi- és

óvodában, általános

tárgyi

és középiskolában

osztályössze-

feltételek,

felülvizsgálatok) biztosítása,

norma-

tívák igénylése

Tájékozódás az érintett gondviselık körében Preventív célú óvoda- és az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás iskola-fejlesztési esetleges akadályairól minden év március- program a pedagógiai április hónapban családlátogatás keretében. munka modernizációja, (család-segítı szakember, óvodapedagógus, az

integrált

oktatás,

szükség szerint szociális munkás, kisebbségi esélyteremtés képviselı stb. segíti.)

érdekében.

Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást A

kompetencia-mé-

akadályozó egyedi tényezık elhárítására: pl. rések beóvodázás

támogatásának

eredményeit,

biztosítása, tapasztalatait meg-vitató

étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása.

tantestületi-, intézményközi-,

te-

lepülési

fórumok,

szakmai

munka-

közösségek

szerve-

zésének támogatása és biztosítása az országos eredményektıl szignifikáns

való eltérések

okainak feltárására és a beavatkozási lehetıségek

megha184


tározására.

Az óvodai beíratást elmulasztott szülık A kétévente esedékes ismételt személyes megkeresése a nevelési év kompetencia-méréseket kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk követı

elemzések,

egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának fejlıdés-vizsgálatok lehetıségeirıl.

tapasz-talatai,

ill.

a

fórumok,

szakmai

testületek

ajánlásai

alapján

a

ütemet

növelı

lesztési

fejlıdési fej-

programok

megvalósításának támogatása,

a

séges

feltételek

biztosítása:

szük-

humán-

erıforrás-fejlesztés, pedagógiai módsze-rek és szemlélet megújítása, infra-strukturális feltételek, taneszközök. A közoktatási törvény iskolai körzethatárokra A és

a

tanulók

felvételére

lemorzsolódás

vonatkozó kockázatában

érintett

rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni tanulók mentorálása. 185


szükséges a településen belül minden évben az elsı osztályosok beiratkozásakor. Az

óvodáztatás

körülményeinek

feltételeinek továbbfejlesztése

és A

releváns

a egyenlıtlenségi

halmozottan hátrányos helyzető gyermekek dikátor minél

teljesebb

körő

és

esélyin-

folyamatos

eredményes ellenırzése,

óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés.

további

korrekciós kedések

intéztervezése

és

végrehajtása. tartalmi-módszertani-, A pedagógusok, szülık

Intézményi

infrastrukturális és humán-erıforrás felmérés és társadalmi partnerek, és

intézkedések

tervezése

az

optimális pl. helyi cigány kisebb-

feltételek biztosítására.

ségi önkormányzat, civil szervezetek bevonásán, alapuló

meggyızésén intézkedési

és

kommunikációs

terv

készítése. A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz Pedagógus igazodó

pedagógiai

adaptálásának

támogatása

tovább-

módszertanok képzések igénybevétele a

törésmentes a

továbbhaladás biztosításának céljából.

hiányterületeken,

módszertani

adaptáció

megtervezése

és

megvalósítása

a

tantestület

aktív

bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása. A lemaradók esetében a szakszolgálatok és A pedagógiai program szakmai

szolgáltatók

igénybevételével átdolgozása

megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni szerint fejlesztési támogatása,

programok az

(szükség szakértıi

kidolgozásának támogatás

optimális

fejlesztés igénybevételével.)

feltételeinek biztosítása. 186


Az iskolafokok közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás

megelızése,

a

sikeres

továbbhaladás és a tanulók utánkövetésének megvalósítása érdekében intézményi együttmőködések,

mentorálás

támogatása

és

biztosítása. A

többségükben

halmozottan

hátrányos

helyzetőeket

befogadó

szakképzı

intézmények

képzési

kínálatának

felülvizsgálata, intézkedési terv készítése a foglalkoztatást

kínáló

képzési

formák

bevezetésére. Az érettségit adó középiskolákban a HHH tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülıket egyaránt megcélzó)

pályaorientációs

programok

biztosítása. Továbbképzések

szervezésének

és

igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása

az

érintett

intézmények

ill.

pedagógusok számára. Az

infrastrukturális

fejlesztési

ismeretében

a

fenntarthatóság

elvének

igények

gazdaságosság érvénye-sítése

és a

tervezésben: funkcióbıvítés- és átalakítás: közösségi célú hasznosítás). A

kommunikáció

és

együttmőködés

hatékonyságának növelése a szülıkkel és segítı

szolgáltatásokkal,

társadalmi

partnerekkel. Egyeztetı fórum létrehozása és mőködtetése. Esély-egyenlıségi Kerekasztal mőködtetése.

187


6. Esélyegyenlıségi kockázatok súlyossága Az egyes esélyegyenlıségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következı szempontokat vettük alapul:

Azonnali beavatkozást igényel: o minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire) o minden, az adatok vizsgálatát követıen beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. o ha a társulás településein bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintő oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb intézkedési tervok), vagy a település intézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítı egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlı hozzáférés a HHH tanulók részére; o ha az intézményekben a sajátos nevelési igényő (SNI) és a pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók együttes aránya jelentısen meghaladja az országos átlagot (több 7 %-nál). Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhetı javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest!

Érzékelhetı javulást kell elérni középtávon:

o a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhetı javulást biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férıhely hiány miatt nem biztosított minden halmozottan hátrányos helyzető gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás; vagy annak ellenére, hogy az óvoda el tudná látni a településen élı gyerekeket, sok halmozottan hátrányos helyzető gyerek nem jár óvodába 3 éves korától.

188


o a településen élı 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövıbeni munkaerı-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ha e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan vonja be a tanköteleseket a nappali képzésbe. o az oktatás eredményességének javítására olyan mértékő beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhetı javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a településen mőködı intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzető gyerekek tanulmányi elımenetele az intézmény átlagánál rosszabb. o az oktatási szolgáltatások minıségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minıségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhetı javulást biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni, amennyiben beigazolódik, hogy a településen mőködı intézmények között jelentıs eltérés van az oktatás feltételiben, ill. az oktatás eredményességében, fıként, ha nagy számban tanulnak halmozottan hátrányos helyzető gyerekek a rosszabb feltételek között mőködı, vagy kevésbé eredményes oktatást nyújtó intézményben. o az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve elıfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek a feltételeknek a javítására törekednie kell a kistérség intézményfenntartóinak együttmőködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell célozni, megfelelı indikátorokkal alátámasztva.

189

IV. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELADATELLÁTÁSÁNAK ÜTEMTERVE 1. Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlı bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladatellátás módjára vonatkozó döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Felelıs: társulás elnöke, polgármesterek, jegyzı, intézményvezetık Az oktatást nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elısegítıjének, hanem a társadalmi kohéziót erısítı, a társadalmi kirekesztés és foglalkoztatottság problémáinak megoldását segítı eszköznek tekintjük. Segítünk intézményeinknek az integrált nevelés, oktatás feltételrendszerének megteremtésében. Felelıs: társulás elnöke, polgármesterek, jegyzı, intézményvezetık Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze annak, hogy az emberek irányítsák saját jövıjüket, mind szakmai elımenetelük, mind személyes és családi életük szintjén. Éppen ezért szakmai szempontból támogatjuk a kompetenciaalapú nevelés és oktatás bevezetését, elterjesztését. Felelısséget érzünk azért, hogy a nevelési, a pedagógiai, a képzési programok figyelembe vegyék a társadalmi fejlıdés, a környezet igényeit. Felelıs: intézményvezetık Támogatjuk

oktatási

intézményeinket

abban,

hogy

fejleszthessék

szolgáltatásaik

minıségét, a szakmai szolgáltatások igénybevételi lehetıségének biztosításával segítjük ıket olyan új kezdeményezések elindításában, amelyek a tanítás és a tudás minıségének javítását eredményezik, hogy ennek következményeként csökkenjen az iskolából (különösen a szakképzı évfolyamokról) idı elıtt kiesı fiatalok száma. Ösztönözzük intézményeinket, hogy különös figyelmet szenteljenek a tanulási nehézségekkel küzdı fiataloknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak. Felelıs: társulás elnöke, polgármesterek, jegyzı, intézményvezetık Ösztönözzük az információtechnológiák alkalmazását a tanítás, a tanulás, az intézményirányítás, az ügyvitel, a döntéselıkészítés és a kommunikáció terén. Az egyes intézmények alapító okiratában meghatározott alaptevékenységek ellátásának értékelését törvényességi szempontból Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve


a jogszabályi elıírásokhoz, keretparaméterekhez viszonyítva, igazgatási (szervezési, irányítási) szempontból a jogszabály által kötelezıen elıírt intézményi igazgatási, tanügy-igazgatási, gazdálkodási és pénzügyi, munkáltatói, adat- és információszolgáltatási dokumentumokhoz, a feladatellátás határidıinek betartásához viszonyítva végezzük. Szükség esetén külsı szakértık munkáját is igénybe vesszük. Felelıs: társulás elnöke, polgármesterek, jegyzı, intézményvezetık Nevelési-oktatási intézményeink új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével járuljanak hozzá az esélyegyenlıtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekedjenek arra, hogy a nevelıtestületek érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történı oktatás megkíván. Felelıs: mindegyik közoktatási intézmény vezetıje A társulás minden, az illetékességi területén élı igényjogosultnak biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. A helyi ellátórendszer és különösen a nevelési-oktatási intézmények, intézményvezetık, nevelı-közösségek feladata elısegíteni, hogy a gyermekek, tanulók idıben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentıs mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdık, az idı elıtt kimaradók száma. Felelıs: jegyzı, intézményvezetık, védınıi hálózat Biztosítja a tudásalapú társadalom létrehozásának egyik feltételrendszerét, hogy a közoktatási intézmények is a “kompetencia-alapú” nevelés, oktatás és képzés irányába fejlıdjenek. A nevelı-oktató munka és a helyi programok összeállítása során kerüljön elıtérbe a kompetenciaalapú képzéshez kapcsolódó minıségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése. Felelıs: mindegyik közoktatási intézmény vezetıje Az alapfokú nevelés és oktatás szintjein (ide értve az óvodákat is) a tanulási folyamatot megkönnyítı alapképességek és készségek [olvasás (szövegértés), írás (helyesírás), számolás, problémamegoldó gondolkodás], továbbá az alkalmazási kulcskompetenciák [szociális- és életviteli, életpálya-építési, idegen nyelvi és infokommunikációs technológiai (IKT)], alapfokú karrierépítési kompetenciák fejlesztésére szolgáló (akkreditálható) oktatási programcsomagok fejlesztése és/vagy (akkreditált) oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése (befogadó óvoda, befogadó iskola funkciók), a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása (mesteróvoda, mesteriskola funkciók) kapjon figyelmet. 191


Felelıs: mindegyik közoktatási intézmény vezetıje Valamennyi nevelési-oktatási intézményünk a minıség javítása érdekében folyamatosan tartsa napirenden a nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai tökéletesítését, korszerősítését, a személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségek “kezelésével” összefüggı és a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı pedagógiai tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet. Felelıs: mindegyik nevelési-oktatási intézmény vezetıje

2.Megvalósítás A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja, hogy közoktatási szakértık vizsgálják, hogy minden, a közoktatási intézmények mőködését és pedagógiai munkáját érintı, és az esélyegyenlıségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitőzései.

Vállalja a folyamatos értékelést, eredmények visszacsatolását,a kistérségi közoktatási intézkedési terv ellenırzése során szerzett információk beépítését.

Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselık és közoktatási intézményvezetık felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv feladatainak ütemezése: A.) KKIT feladatainak ütemezése Ütemezés határidó 2008-2013 folyamatosan

2008-2013 folyamatosan

Tevékenység

Helyszín (település)

Óvodákra vonatkozó feladatok Szakmai munka eredményességét Rinyamenti Többcélú segítse az óvodavezetık kistérségi Kistérségi szintő munkaközösségének mőködtetése. Társulás településein Az óvodavezetık szakmai Rinyamenti módszertani továbbképzését támogatni Többcélú

Megvalósításért felelıs szervezet/személy Intézményfenntartók, Kistérség Munkaszervezete, polgármesterek, jegyzık, Intézményfenntartók, Kistérség 192


kell.


2008-2013 szeptember 1.

2008. szeptember 1.

2010. január 1.

2008. szeptember 1tıl folyamatosan




A kistérség óvodapedagógusainak szakmai fejlesztése, továbbképzéseik támogatása, kiemelten a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismerésére és bevezetésére. Az óvodai éves munkatervben, feladatellátási tervben az óvodák határozzák meg az intézkedési terv, az esélyegyenlıség biztosításával kapcsolatos feladatokat is. A halmozottan hátrányos, 3 éves gyermekek óvodai felvételét biztosítani kell.

Az óvodai igényeket teljeskörően ki kell elégíteni.

Kistérségi Társulás településein mőködı óvodák Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı óvodák Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás óvodái Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás települései Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás települései

Általános iskolákra vonatkozó feladatok 2008/2009. tanévben a nem Rinyamenti szakrendszerő oktatás bevezetése az 5. Többcélú évfolyamon, majd 2009/2010. Kistérségi tanévben az 5. és 6. évfolyamon. Társulás településein mőködı intézmények Támogatni kell a nem szakrendszerő Rinyamenti oktatás bevezetéséhez szükséges Többcélú pedagógusképzettségek megszerzését. Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények A sajátos nevelési igényő és hátrányos Rinyamenti helyzető tanulók integrált nevelésének Többcélú és oktatásának vizsgálata. Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Pedagógus továbbképzés Rinyamenti szervezésénél kapjon prioritást a Többcélú

Munkaszervezete, polgármesterek, jegyzık, Intézményfenntartók, Kistérség Munkaszervezete, polgármesterek, jegyzık, óvodavezetık Intézményfenntartók, Kistérség Munkaszervezete, polgármesterek, jegyzık, Intézményfenntartó önkormányzatok, társulások, jegyzık

Intézményfenntartó önkormányzatok, társulások

Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık



intézményfenntartók, polgármesterek, 193


kompetencia alapú oktatásra, digitális tananyagok oktatására, kooperatív tanulási technikák elsajátítására való felkészülés.






2009. június 15-tıl folyamatosan

2010. szeptember 1tıl

Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Az intézményvezetık Rinyamenti tanügyigazgatási, szakmai, Többcélú módszertani továbbképzése, szakmai Kistérségi tapasztalatcserék szervezése kapjon Társulás támogatást. településein mőködı intézmények Teljeskörően biztosítani kell a Rinyamenti „tanulási, magatartási és Többcélú beilleszkedési zavarral küzdı” Kistérségi gyermekek fejlesztıpedagógiai és Társulás pszichológiai ellátását, rehabilitációs településein célú foglalkozttás nyújtását. mőködı intézmények Az iskolák, óvodák minıségfejlesztése Rinyamenti az intézkedési tervben rögzített Többcélú tartalomnak megfelelıen kapjon Kistérségi támogatást. Társulás településein mőködı intézmények Intézmények éves minıségfejlesztési Rinyamenti értékelésének elkészítése a Többcélú minıségirányítási program Kistérségi megvalósításáról. Társulás településein mőködı intézmények Az intézmények éves feladattervében Rinyamenti kerüljön rögzítésre az esélyegyenlıség Többcélú és a minıségfejlesztés biztosításával Kistérségi kapcsolatos feladatok ütemezése. Társulás településein mőködı intézmények A fenntartókat évente tájékoztassák a Rinyamenti szülıi szervezetek és az Többcélú intézményvzetés a gyermeki jogok Kistérségi érvényesülésérıl, az iskolai nevelés és Társulás oktatás eredményességérıl. településein mőködı intézmények Az inklúzív, integrációs és Rinyamenti képességkibontakoztató programokat Többcélú mőködtessék az intézmények. Kistérségi

jegyzık, intézményvezetık

intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık





Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, szülıi munkaközösség vezetıi Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, 194


folyamatosan

2011. szeptember 1.

Pedagógiai program, helyi tantervek teljeskörő felülvizsgálata, fenntartói elfogadása


A kompetencia alapú oktatási program teljeskörő bevezetése az iskolai oktatásban.





2008. szeptember 1-

Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények

intézményvezetık



Szakmai szolgáltatás szervezéséhez kapcsolódó feladatok Kistérségi közoktatási konferenciák Rinyamenti Intézményfenntartók, szervezése Többcélú polgármesterek, Kistérségi jegyzık, Társulás munkaszervezet településein vezetı mőködı intézmények Kistérségi szintő szakmai Rinyamenti Intézményfenntartók, munkaközösségek mőködtetése: éves Többcélú polgármesterek, jegyzık, munkatervek összeállítása, Kistérségi munkaszervezet foglalkozások megvalósítása, Társulás elvégzett feladatok éves értékelése településein vezetı mőködı intézmények Intézmények kompetencia-mérési Rinyamenti Intézményfenntartók, eredményének elemzése, szükség Többcélú polgármesterek, esetén intézkedési terv készítése, Kistérségi jegyzık, eredmények nyilvánosságra hozatala. Társulás munkaszervezet településein vezetı mőködı intézmények Intézményfenntartók, Oktatásfejlesztés kistérségi Rinyamenti koordinációjának megvalósítása. Többcélú polgármesterek, Kistérségi jegyzık, Társulás munkaszervezet településein vezetı mőködı intézmények Kistérségi tehetséggondozó versenyek Rinyamenti Intézményfenntartók, szervezése, koordinálása, Többcélú polgármesterek, 195


tıl folyamatosan

lebonyolítása.


Kistérségi szakértıi hálózat létrehozása, mőködtetése, együttmőködés szakmai szolgáltatókkal.


Kistérségi mérési-értékelési rendszer kiépítése, mőködtetése.




2008. szeptember 1tıl

Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények

Szakszolgálat szervezéséhez kapcsolódó feladatok A szakszolgálati ellátást elıkészítı Rinyamenti szőrések megvalósítása, ellenırzı Többcélú mérések elvégzése, szolgáltatás Kistérségi szakmai színvonalának folyamatos Társulás fejlesztése. településein mőködı intézmények A szakszolgálati feladatellátás Rinyamenti bıvítése a rendelkezésre álló állami Többcélú normatívák teljeskörő rendszerbe Kistérségi emeléséhez, a gyermekeknek, Társulás tanulóknak nyújtható szolgáltatás településein mőködı bıvítéséhez (pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadás, intézmények gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztı felkészítés). Minıségfejlesztés feladatainak ütemezése Kistérségi feladatokat és Rinyamenti szolgáltatásokat ellátó szakemberek Többcélú tevékenységének koordinálása, Kistérségi támogatása, képzéseik megvalósítása. Társulás településein mőködı intézményekben Kistérségi humán erıforrás tervezése, Rinyamenti továbbképzési tervek összehangolása. Többcélú Kistérségi

jegyzık, munkaszervezet vezetı, szakmai munkaközösségek Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, munkaszervezet vezetı

Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, munkaszervezet vezetı



Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, 196


folyamatosan


Kistérségi információ áramlás biztosítása (kiadványok, újság, weboldal stb.).


Közoktatási, egészségügyi és szociális intézmények lehetséges együttmőködési formáinak kiépítése.

2008. májustól folyamatosan

Kiemelkedı versenyeredményt elért tanulók és felkészítı tanáraik kistérségi elismerése

2009. január 1tıl folyamatosan

Tehetségfejlesztı hálózat kistérségi megszervezése, feltételrendszerének megteremtése, támogatása, versenyek szervezése.


Sport és diáksport versenyrendszer koordinációja, szabadidısport szervezése.


Erdei iskola, táborozás, szabadidıs programok kistérségi lehetıségének biztosítása.

2009. június 15-tıl folyamatosan

A fenntartók tájékoztatása a partneri mérések eredményérıl, a szolgáltatás használóinak elégedettségérıl, a mérési eredményességet segítı

Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézményekben Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás

intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık 197


feladatmeghatározásról (feladatok, felelısök, indikátorok). 2010. szeptember 1tıl folyamatosan




Kistérségi iskolabusz hálózat mőködtetése.

településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein

Sportfeladatok ütemezése Kistérségi versenysport mőködtetése a Rinyamenti testnevelıtanárok koordinálásával, Többcélú együttmőködésével. Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Diákolimpiai versenyrendszerbe Rinyamenti történı nevezés Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Kistérség intézményeinek Rinyamenti úszásoktatási lehetıségének kiépítése. Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények

Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık, munkaszervezet vezetı


Testnevelés munkaközösség


Infrastruktúra fejlesztésre, intézményfenntartói átszervezésre vonatkozó feladatok 2008-tól Az intézmények épületének, Rinyamenti Intézményfenntartók, folyamatosan világításának, főtési rendszerének, Többcélú polgármesterek, padozatának, bútorzatának, technikai- Kistérségi jegyzık, mőszaki eszközeinek, Társulás intézményvezetık ivóvízminıségének, közös településein mőködı helyiségeinek, tantermeinek folyamatos fejlesztése oly módon, intézmények hogy az biztosítsa az intézményhasználók egészségfejlıdését, egészségmegırzését. Intézményfenntartók, 2008-tól Kistérségi fenntartásban való mőködés Rinyamenti Többcélú polgármesterek, folyamatosan biztosításának átgondolása, a Kistérségi jegyzık, feltételek kimunkálása, a közoktatási Társulás feladatellátás és továbbmőködés intézményvezetık, megvalósítása érdekében településein munkaszervezet 198



Óvodai, iskolai játszóterek, udvarok felújítása, átalakítása az új szebványi elıírásokhoz igazítva.


Infrastruktúra fejlesztéshez a rendelkezésre álló, kiírt pályázati lehetıségek minél nagyobb mértékő kihasználása.


Szelektív hulladékgyőjtés feltételeinek megteremtése.

2013. szeptember 1.

Intézmények épületeinek teljeskörő akadálymentesítése.

mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás településein mőködı intézmények

vezetı Intézményfenntartók, polgármesterek, jegyzık, intézményvezetık




199

18.1 táblázat

B.) Esélyegyenlıség akcióterve Helyzetelemzés megállapítása Ellátatlan a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, hiányzik a családok átmeneti otthona. Lehet olyan 3 éves halmozottan hát-rányos helyzető gyermek, aki nem vesz részt óvodai nevelésben

Nem kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a város általános iskolái között.

Az SNI gyermekek/tanulók aránya az országos átlagot megközelíti.

Cél Minden közszolgáltatás elérhetıvé váljon a társulás tele-pülésein 2008-tól minden HHH gyermek óvodai felvétele biztosított legyen a T. területén. Az intézményekben a HHH tanulók egyenlı esélyő, létszámarányos részvételének biztosítása Az SNI tanulók aránya az országos szintet ne haladja meg

Intézkedés leírása

Intézkedés felelıse Igényfelmérés, a Társulási kialakítás lehetséges Tanács formáinak elnöke meghatározása, megszervezése Beazonosítás, Társulási intézkedés. Tanács elnöke

HatárIndikátor Indikátor idı rövidtávon középtávon 2008 Igényfelmérés, a Mikro-térségi kialakítás szinten biztosított lehetséges minden meghatározása közszolgáltatás.

Indikátor hosszú távon Mikro-térségi szinten biztosított minden közszolgáltatás.

2008

Minden 3 éves halmozottan hátrányos gyermek részt vesz óvodai nevelésben.



A körzethatárokra és a Jegyzı tanulók felvételére vonat-kozó rendelkezések maradéktalanul érvényesíteni szükséges.

2008.

Kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a város általános iskolái között.

Szakvélemények Jegyzı felülvizsgálata, korai felismerés és fejlesztés megszervezése.

2008

Kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a város általános iskolái között Szakvélemények felülvizsgálata megtörténik, intézkedési terv elkészül.

Kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a város általános iskolái között Az SNI gyerme- Az SNI kek aránya az gyermekek aránya országos szintet az országos szintet közelíti. nem haladja meg.



A társulás intéz-ményei között az oktatás hatékony-ságában és a HHH tanulók iskolai eredményességében jelentıs eltérés tapasztalható.

Minél nagyobb számban tanuljanak érettségit is adó középiskolákban.

Mentorálás pálya- Jegyzı orienentáció, kompetencia alapú, élmény-pedagógia bevezetése. Útravaló prog-ramok, Tanoda,…., stb.

2008

Nincs jelentıs eltérés a társulás intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelke-zésre álló humán-erıforrás és szakos ellátottság tekinte-tében. Az intézmé-nyek szakos ellátott-sága 100%-os.

Kiegyenlítettség, az egyenlı oktatási színvonal biztosítására

Továbbképzési és beiskolázási tervek összehangolása, belsı tovább-képzések megszervezése.

2008

Jegyzı

A mentorálás rendszere kialakult, megkezdıdött a módszertani fejlesztés, Útravaló Progra-mok alkalmazása. Humánerıforrás leltár, munka-erıgazdálkodási terv elkészítése, és igény-felmérés, kapacitás-térkép készítése a településen. Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. A prioritások meghatározása a „helyzetelemzés alapján.

Továbbtanulási mutatók (arányok) javulnak.

Továbbtanulási mutatók (arányok) elérik az országos átlagot.

Humánerıfor-rás kiegyenlítıdik.

Minden pedagógus a részt vett a hátrányos helyzetőek eredményessé-gét segítı módszertani továbbképzésen.

201

Van jelentıs eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérı országos kompeten-cia mérések intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest.

Ne legyen jelentıs eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérı országos kompetencia mérések intézményenkénti eredmé-nyeiben az országos átlaghoz képest. Az országos szint elérése minden területen és mindegyik intézményben.

Az országos ered- Társulás ményektıl való Tanács szignifikáns el-térések elnöke okainak feltárása és a beavatkozási lehetıségek meghatározása. A szükséges fejlesztések szakmaimódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intéz-kedési terv kidolgozása. Az iskolák készüljenek fel a 2008. májusi mérések kiértékelésére, a fenntartó az intézményvezetıi beszámolóban kérjen a kompetenciateljesítményekrıl tájékoztatást.

2008

Az iskolák feltárták az országos ered-ményektıl való szignifikáns eltérések okait, és intézkedési tervben meghatározták a beavatkozási lehetıségeket, a szükséges fejlesztések szakmai módszerta-ni és egyéb feltételeit. Az iskolák felkészültek a 2008. májusi mérések kiértékelésére, a fenntartó az intézményvezetıi beszámoló-ban kért a kompetenciateljesítmények-rıl tájékoz-tatást.

Az iskolák feltárták az országos ered-ményektıl való szignifikáns eltérések okait, és intézkedési tervben meghatározták a beavatkozási lehetıségeket, a szükséges fejlesztések szak-mai módszerta-ni és egyéb feltételeit. Az iskolák felkészültek a 2008. májusi mérések kiértékelésére, a fenntartó az intézményveze-tıi beszámoló-ban kért a kompetenciateljesítmények-rıl tájékoz-tatást.


Az iskolák feltárták az országos ered-ményektıl való szignifikáns eltérések okait, és intézkedési tervben meghatározták a beavatkozási lehetıségeket, a szükséges fejlesztések szak-mai módszerta-ni és egyéb feltételeit. Az iskolák felkészültek a 2008. májusi mérések kiértékelésére, a fenntartó az intézményveze-tıi beszámoló-ban kért a kompetenciateljesítmények-rıl tájékoz-tatást.


Nincs pontos kimutatás az intézményekben a HHH gyermekek részvételérıl szolgáltatások-ban és eredményességükrıl.

Adatszolgáltatási rendszer kialakítása a HH és HHH tanulók eredményei-nek, részvéte-lének biztosí-tásáról

Adatszolgáltatás rendszerének, dokumentumainak kialakítása

Társulás Tanács elnöke

2008

Adatszolgáltatási rendszer elkészül, alkalmazza minden intézmény.

Eltérés tapasztal-ható az infrastruk-turális feltételek tekintetében

Infrastruktúrafejlesztés, egyenlı hozzáférés biztosítása A partnerek közötti kapcsolat rendszeres, az együttmőködés hatékony. Bevonásuk hatványozottabb az esélyegyenlıség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon Akadálymentes közoktatási intézmények

Felmérések, tervek készítése, forráskeresés, pályázatkészítés Partnerkapcsola-tok kiépítése, fejlesztése, szabályozottá tétele.


2008

Intézményvezetık Jegyzı

Felmérések, tervek készítése, forráskeresés, pályázat-készítés


Nem minden intézménynek rendszeres az együttmőködése a társadalmi és szakmai szerep-lıkkel (családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, cigány kisebbségi önkormányzat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikeres-ségének érdekében. Az épületek nem akadálymentesek

Felmérések, tervek elkészülnek

Nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók eredményeinek, részvételének a különbözı szolgáltatásokban való részvéte-lükrıl. Források keresése, pályázatkészítés megtörtént

Nyilvántartás vezetése a HH és HHH tanulók eredményeinek, részvételének a különbözı szolgáltatásokban való részvéte-lükrıl. Szükségtanter-mek kiváltása, korszerő intéz-ményhálózat

2008

Az intézmény és a társadal-mi, szakmai partnerek kö-zötti kapcsolat rendszeres, az együttmőködés hatékony. A társadalmi partnerek bevonása még hatványozottabbá vált.

Az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek kö-zötti kapcsolat rendszeres, az együttmőködés hatékony. A társadalmi partnerek bevonása még hatványozottab-bá vált.

Az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek kö-zötti kapcsolat rendszeres, az együttmőködés hatékony. A társadalmi partnerek bevonása még hatványozottab-bá vált.

2008 2010

Felmérések, tervek elkészülnek

Lagalább ügyfélszintő akadálymentesítés az intézményekben

Lagalább ügyfélszintő akadály-mentesítés az intézményekben

203

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Nyomon követés A Rinyamenti Kistérség Közoktatási Intézkedési Terve a TKT koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyőjtés eredményei alapján készült. Az intézmények véleményformálási lehetısége a terv elkészítése során az adatszolgáltatás terén, valamint kérdıíves felmérés során biztosított volt. Az intézmények és a TKT települései számára kérdıívek készültek, melyek segítségével igényeiket, véleményüket eljuttathatták a terv készítıihez.

A terv felülvizsgálatára vonatkozó szabályok: A kistérségi közoktatási intézkedési terv tartalmát az éves felülvizsgálatának megfelelıen módosítani szükséges. A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek: Oktatási Bizottság; Társulási Tanács 58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások Értékelést Az értékelés területe Az értékelés módszere végzı/koordináló

Elvek, célok tarthatósága

beválás vizsgálat

A célok alapján meghatározható feladatok teljesültsége Adatok megfelelısége Kistérségi közös dokumentumok tartalma Létszámok, átlaglétszámok nyomon követése, a normatívának való megfelelés vizsgálata

Idıhatárok

Az elfogadástól számított három év

Adatgyőjtés, intézményfenntartói, fenntartói vélemények

Szakértıi team/Kistérségi munkaszervezet Kistérségi munkaszervezet, intézményvezetık

Friss adatokkal való feltöltés dokumentumelemzés

Kistérségi munkaszervezet Szakértı/TKT

Októberi statisztikai adatelemezések

Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet

Októberi statisztikák alapján A kistérségi munkatervben jelzett határidık szerint Minden tanév október vége

Éves munkatervek készítésekor

204


Az intézményi szerkezet mőködése, a társulások együttmőködése Nevelési, pedagógiai programok tartalma, az innovatív programok beválása Közös szervezetek mőködésének tapasztalatai A minıségfejlesztı tevékenység mőködése

Intézményi, fenntartói beszámolók, felmérések

Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje

évente

Szakértıi vizsgálat

Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje

Négy évente

Tapasztalatok összegzése, beszámolók készítése a fenntartóknak, döntéshozóknak Intézményi elégedettségmérések elemzése

kistérségi munkaszervezet

2008/2009 tanév vége

Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet

A MIP-ben meghatározottak szerint

Az elsı felülvizsgálatra, adatok módosítására 2008 évben kerül sor. A módosításhoz szükséges a társulási tanács többségi egyetértése. A terv nyilvánosságára vonatkozó szabályok: a Rinyamenti kistérség közoktatásintézkedési terve az alábbi nyilvános fórumokon érhetı el: a kistérség honlapján, a települések honlapján, a kistérség Munkaszervezetének irodájában, polgármesteri hivatalokban a kistérség közoktatási intézményeiben

Az intézkedési terv céljainak megfelelı feladatokat meg kell jeleníteni az intézmények nevelı-oktató tevékenységét meghatározó dokumentumaiban, és éves ütemezése a felelısök megjelölésével, az intézmények éves feladattervében realizálható.

2. Monitoring és nyilvánosság E helyen rögzítjük, hogy az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenırizzük, az eredményességet értékeljük minden év november 30-ig. A monitoring vizsgálatok eredményeit a Társulási Tanács és a képviselıtestületek megtárgyalják, az eredményeket a személyes adatok védelmének biztosításával nyilvánossá tesszük.

205


Az esélyegyenlıségi terv önellenırzés dokumentumát az intézményvezetık felelısek évente november 15-ig megküldeni a jegyzınek, aki a képviselı testület, és a Társulási Tanács részére a tájékoztatást elkészítteti.

Szankcionálás Amennyiben az intézkedési terv megvalósításának értékelése, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a Társulási Tanács elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külsı szakértı bevonásával, megállapítja a felelısségeket, intézkedési tervet készít. Az évenkénti tájékoztató nyilvánosságra hozatala a jegyzı, és a Kistérségi Munkaszervezet vezetıjének felelıssége.

3. Konzultáció és visszacsatolás A Társulási Közoktatási Intézkedési Terv készítésébe a közoktatási intézmények vezetıit tevılegesen bevonjuk, az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés alapozta meg a Közoktatási Intézkedési Terv, Fejlesztési Terv, Esélyegyenlıségi Terv akciótervét.

A véleményformálásra lehetıséget biztosítunk valamennyi érintett szakmai és érintett társadalmi partner számára(szülıi szervezetek, diákönkormányzat,települési szintő szakszervezet, helyi kisebbségi önkormányzat, stb.), véleményüket írásban is várjuk. E vélemények benyújtására a Munkaszervezet irodájában van lehetıség, az észrevételeket az Oktatási Bizottság tárgyalja meg.

szakmai és társadalmi partnerek számára fórumot szervezünk, melyen megismertetjük ıket a programmal és várható eredményeivel. a partnerek véleményeit jegyzıkönyvvel dokumentáljuk, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználjuk.

206


5. Legitimáció A kistérség közoktatási intézkedési és esélyegyenlıségi tervét – a szakmai, társadalmi vitára bocsátást követıen- a Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 43/2008. (VIII.29.) számú határozatával egyhangúlag elfogadta.

Nagyatád, 2008. augusztus 29.

______________________________ Ormai István Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Elnöke

Jelen intézkedési tervet az alábbi képviselı- testületek hagyták jóvá és fogadták el:

Bakháza Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

48/2008. (VIII.25.) számú

határozatával. Beleg Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

68/2008. (VIII.28) számú

határozatával. Bolhás Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

85/2008. (VIII.11.) számú

határozatával. Görgeteg Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

65/2008. (VIII.6.) számú

határozatával. Háromfa Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

117/2008. (VIII.26.) számú

határozatával. Kaszó Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

66/2008. (VIII.11.) számú

határozatával. Kisbajom Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

57/2008. (VIII.13.) számú

határozatával. Kutas Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

70/2008. (VIII.28.) számú

határozatával. 207


Lábod Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

94/2008. (VIII.27.) számú

határozatával. Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselı- testülete

238/2008. (VIII.28.) számú

határozatával. Nagykorpád Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

97/2008. (VIII.27.) számú

határozatával. Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

82/2008. (VIII.28.) számú

határozatával. Rinyabesenyı Község Önkormányzatának Képviselı- testülete 77/2008. (VIII.27.) számú határozatával. Rinyaszentkirály Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 51/2008. (VIII.6.) számú határozatával. Segesd Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

94/2008. (VIII.28.) számú

határozatával. Somogyszob Község Önkormányzatának Képviselı- testülete 88/2008. (VIII.11.) számú határozatával. Szabás Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

63/2008. (VIII.19.) számú

határozatával. Tarany Község Önkormányzatának Képviselı- testülete

/2008. () számú

határozatával.

208


MELLÉKLETEK Táblázatok jegyzéke: 1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása ...................... 25 2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása..................................................... 29 3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya .................................................................. 34 4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek: ............................................................................................................................................. 35 5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma ........................................... 37 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben ................................................................................................................... 37 7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya ................................................................... 38 8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya ............................................................... 38 9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya ................................................... 39 10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek ............................................. 40 11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként ....................................... 45 12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek ............................................................................................................................ 47 13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya ............................. 51 14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma...................................... 53 15.

Táblázat

Sajátos

neveléső

igényő

tanulók

számának

alakulása az

egyes

intézményekben ................................................................................................................... 54 16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében...................................................................................................... 55 17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai ............................................. 56 18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele .............................................................................. 56 19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások ........................................................ 57 20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok ..................................................... 60 21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei .............. 65 22. Táblázat Idegen nyelvoktatás ........................................................................................ 67 23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint .......................................................... 67 24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya........................... 68 25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások........................................................................ 69 209


26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007......................................................................... 71 27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007........................................................... 72 28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények ................................................................................................................ 74 29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok........................................ 75 30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei..................................................................... 79 31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei.................................................................. 81 32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya .......................................... 83 33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében............................................................. 85 34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok ............................................................. 86 35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı) ..................................................... 87 36. Táblázat Vizsgaeredmények.......................................................................................... 88 37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben........................................... 88 38. Táblázat SWOT ............................................................................................................. 89 39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek .... 91 40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten........................................................................................... 98 41. Táblázat Beavatkozások területe ................................................................................. 101 42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai.................................................. 115 43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése............. 117 44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke........................................................ 120 45. Táblázat Megyei és egyéb források ............................................................................. 121 46. Táblázat Javasolt mérések ........................................................................................... 137 47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése ..... 139 48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés .................................................... 144 49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások .......................................................... 147 50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete................................................. 148 51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások .......................................................... 151 52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye ......................................................... 152 53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása .................... 155 54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció ................................................. 158 55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció ....................................................... 159 56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere ...................................................... 160 210


57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere .................................................. 163 58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások................................ 204

Ábrajegyzék 1. ábra A kistérség népessége 2000-2007............................................................................ 26 2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007............................................... 26 3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása .......................................... 29 4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 ............................................ 42 5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél................................ 43 6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél ............................... 44 7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben. 50 8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 ............................................. 62 9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban .................................. 63 10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben .......................... 64 11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre ........................................ 122 Forráslista: 1. Közoktatási törvény, illetve módosításai 2. Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégai Programja 3. Dél-Dunántúl Operatív Program 2007-2013 4. A Rinyamenti kistérség településeinek polgármesteri hivatalai által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve) 5. A kistérség egyes oktatási intézményei által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve) 6. Kistérségi közoktatási intézkedési terv 2005 7. A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja 2005 8. A Rinyamenti kistérség cselekvési terve 9. Dél- Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltsége

211

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terve

Recommend Documents