A nemzetközi fejlesztési együttműködési rezsim működése és hatékonysága Szent-Iványi Balázs Világgazdasági Tanszék
A rezsim szereplői • Bilaterális donorok – OECD DAC • Multilaterális donorok – Világbank csoport (IBRD, IDA, IFC) – ENSZ szakosított szervezetek – Regionális fejlesztési bankok
• Nemzetközi civil szervezetek (NGO-k) • Befogadó / recipiens /partner országok
Donorok GNI arányos ODA költése
1
Az ODA áramlások alakulásai
A donorok változó prioritásai • 50-es és 60-as évek: nagy infrastrukturális beruházások támogatása • 70-es évek: emberi tényezők előtérbe kerülése, életkörülmények javítása • 80-as évek: strukturális igazodás, gazdaság rendbetételének támogatása • 90-es évek közepétől: újra előtérben a humán tényezők + intézményi átalakulás ökológiai egyensúly megőrzése mellett
Bilaterális donorok motivációi I. • A fejlesztési segélyezés a donorország külpolitikájának része!!! • Politikai motivációk: – Érdekszféra befolyásolása – hidegháború! – Nemzetközi presztízs növelése
• Gazdasági motivációk: – Hazai vállalkozások támogatása – Donor pozícióinak erősítése a befogadó országban
2
Bilaterális donorok motivációi II. • Biztonsági megfontolások – Humanitárius katasztrófák megelőzése – Migráció csökkentése – Járványok elleni küzdelem – Regionális stabilitás megőrzése
• Ideológia – Hidegháború – Szolidaritás elve – Vallás
• Az egyes okok egymással is szoros kapcsolatban állnak!
Ki kapja a segélyeket? • Mérés: – Segély/fő – Segélyek/GNI – Segélyek/kormányzati kiadások – Segélyek/bruttó nemzeti tőkeképződés
• Nincs kimutatható összefüggés a szegénységi szint és a segélyek nagysága között
A segélyek működési mechanizmusa I. Hagyományos modell: Chenery-Strout (1966) féle „kettős szakadék” (two gap) modell • Pótlólagos beruházási forrás – I=S+FA – Növekedési hatás: mire költik a segélyt?
• Fizetési mérleg javítása, import finanszírozása – Függés a fejlett országokból származó importoktól – Valutatartalék szűk keresztmetszet lehet
• Melyik a fontosabb hatás?
3
A segélyek működési mechanizmusa II. Újabb megközelítés: humán tőke alapú • Intézményi kapacitás erősítése – Egészségügy és oktatás – Stabil kormányzat és jogrend – Hatékonyabb gazdaságpolitika – Piaci kudarcok orvoslása
• A képzettebb lakosság és a stabil környezet – Vonzza a külföldi közvetlen tőkeberuházásokat – Élénkíti a hazai vállalkozásokat
A segélyek torzító hatásai I. Makrószinten: fő kérdés, hogy a partnerek fel tudjáke hatékonyan szívni a forrásokat? - Ha nem: • C növekedése, belső S csökkenése • Állami szektor túlburjánzása • Források allokációja nem hatékony • „Holland kór” (Dutch disease) típusú torzulás Ennek két esete, duális gazdaságot (export és belső fogyasztásra termelő szektorok) feltételezve: – Rögzített árfolyamok – Rugalmas árfolyamok
A segélyek torzító hatásai II. • Rögzített árfolyamok – A segélyek növelik a keresletet egy olyan erőforrás iránt, amelyet mindkét szektor használ (pl. képzett munkaerő) – Emiatt nőnek a vállalkozások költségei – A költségnövekedést a nem-export szektor továbbhárítja a fogyasztókra – Inflációs hatás – Az exportszektor a nemzetközi verseny miatt ezt nem teheti Æ csökken a versenyképessége
4
A segélyek torzító hatásai III. • Rugalmas árfolyamok – A segélyek hazai valutára váltása nominálisan felértékelheti a hazait – Ez közvetlen versenyképességi hátrányt jelent az exportszektornak, hacsak nem csökkentik ott a béreket
• Az eredmény mindkét esetben azonos: az exportszektor zsugorodása • Elkerülhető ez a hatás?
A segélyek torzító hatásai IV. Mikroszinten: • Kormányzati szervek képesek-e megbirkózni a segélyek adminisztrációjával? • Intézmények gyengítése: segélyfüggőség kialakulása • Korrupció
A segélyek hatásai a gyakorlatban • Három megközelítés: – A segélyeknek vagy egyáltalán nincs hatásuk a növekedésre, vagy inkább negatív hatásaik érvényesülnek – Bizonyos kontextusokban között hatásosak lehetnek – Összességében pozitív a segélyek hatása, de csökkenő hozadékkal
• A segélyek a fejlődéshez nem jelentenek elégséges feltételt, de nem is feltétlenül szükségesek!
5
ODA vs. GDP növekedés
A segélyezés hatékonysága • A gyakorlatban: alacsony hatás • Afrika: szinte semmi eredmény sem érzékelhető • Dél-Kelet Ázsia: van némi kimutatható hozzájárulás • Latin-Amerika: itt buktak meg a 80-as évek strukturális igazodást támogató hitelei/segélyei, elvesztegetett évtizedek • Ki a hibás?
Az alacsony hatékonyság fő okai I. • A fejlődés számos más körülménytől is függ, nem csak a segélyek nagyságától – Belső: duális gazdasági szerkezet, hibás gazd. pol., gyenge intézmények, korrupció stb. – Külső: aszimmetrikus interdependenciák
• Többes felhasználhatóság • A donorok közti koordináció hiánya „allokációs paradoxonhoz” vezet (van de Walle, 2001) • Segélyek kötöttsége (‘tying aid to exports’)
6
Az alacsony hatékonyság fő okai II. • Ígéretek elmaradása a későbbi teljesítéstől • Tulajdon (‘ownership’) hiánya • Megfelelő feltételesség (‘conditionality’) hiánya • Elméleti alapok hibás feltételezései • Ügynökségek sajátos torzító érdekei
A hatékonyság javítása • World Bank: Assesing Aid (1998), Burnside-Dollar (2000): segélyek hatékonysága a partner gazdpoljától függ • Rosszul teljesítőknek: kevesebb segély • Kritikák – Legszegényebbek kétszeresen szenvednek – A segély negatív hatással is lehet az intézmények és a gazdpol minőségére – Mi a jó gazdpol?
Lehetünk-e optimisták? • Poszt-washingtoni konszenzus új perspektívája • Szelektivitás nagy hatása – lásd USA MCA, IDA • A donorok az elmúlt 50 évben sokat tanultak • Egyre nagyobb figyelem irányul a témára 2000 óta – ENSZ Millenniumi Nyilatkozata • Donor országok lakosságának támogatása 80% fölötti
7
A Millenniumi fejlesztési célok (MDG) 1. Véget vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek; 2. Mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás megvalósítása; 3. Nemek közti egyenlőtlenség előmozdítása; 4. Gyermekhalandóság csökkentése; 5. Anyai egészségügy javítása; 6. HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek elleni küzdelem; 7. Környezeti fenntarthatóság biztosítása; 8. Globális fejlesztési partnerség kiépítése.
De! • A segélyezés önmagában nem elég a fejlődők problémáinak megoldására! • Adósság • Kereskedelem • Magántőke
Ajánlott irodalom • Global Monitoring Report 2005. World Bank • Rajan, Raghuram – Subramanian, Arvind, 2005. „What Undermines Aid’s Impact on Growth?” IMF Working Paper WP/05/126 • Van de Walle, Nicolas, 2001. African Economies and the Politics of Permanent Crisis, 1979-1999 New York: Cambridge University Press • Burnside, Craig – Dollar, David, 2000. „Aid, Policies and Growth”. American Economic Review 90/4 • Cassen, Robert et al., 1986. Does Aid Work? Report to an Intergovernmental Task Force. Oxford: Clarendon Press
8
