Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
A Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzata
1
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
Tartalomjegyzék 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17. 18.
A Révai Miklós Gimnázium és Kollégium kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényessége A működés rendje − A tanév általános rendje − A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a kollégiumvezető nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje − A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje − Felvétel a kollégiumba − Elhelyezés a kollégiumban − A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel − A kollégiumi tagság megszüntetése − A tanulók nyilvántartása − Kimenő, hazautazás − Szabadidő, hazautazás, távollét igazolása − Kapcsolatok intézményekkel, szervezetekkel − Kapcsolat a szülőkkel, iskolákkal − A kollégiumi étkezési díj fizetése és visszafizetése Bombariadó esetén szükséges teendők A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A diákönkormányzattal történő kollégiumvezetői kapcsolattartás rendje A fegyelmező intézkedések elvei és alkalmazásának formái A kollégiumi könyvtár működési rendje A kollégium védő óvó előírásai Teendő balesetveszély és baleset esetén Kapcsolat az egészségügyi szolgálattal Gyermek és ifjúságvédelem feladatai A kollégiumi foglalkozások szervezeti formái és rendje − A kötelező foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályok − Szabadon választható foglalkozások − A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái Tájékozódáskérés lehetősége a szülők, a tanulók részéről A vezetők közötti munkamegosztás A nevelőtanárok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai, jogai, kötelességei − Csoportvezetői feladatok − Tervezési feladatok − Szervezési feladatok − Irányítási feladatok − Ellenőrzési feladatok 2
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat − Értékelési feladatok − Adminisztrációs feladatok − Kapcsolattartás feladatai − Megbízatások − Az éjszakás nevelőtanár feladatai − A nevelőtanár jogai − A nevelőtanár kötelességei 19. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje − A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja − A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények − A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak − A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái − A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben 20. A kollégium nem tanári munkakörben alkalmazott dolgozói − Portás − Takarítónő − Gondnok − Konyhás − Karbantartó
3
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
A Révai Miklós Gimnázium és Kollégium kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzata 1.
A Révai Miklós Gimnázium és Kollégium kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed: - a kollégium területére, - az ott lakó tanulókra, - a pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozókra.
2.
A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényessége A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület elfogadta, a diákönkormányzat a jogszabályban előírt kérdésekben egyetértési jogával élt.
3.
A működés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.
3.1.
A tanév általános rendje A tanév általános rendjét a mindenkor érvényben lévő "A tanév rendjé"-ről szóló OKM rendelet határozza meg. A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - a kollégiumi szék, - a szülői szervezet (közösség), - a tanulókat érintő programokat illetően a kollégiumi diákönkormányzat véleményét. Az kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni: - a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat, - a szünetek időtartamát,
4
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat - a megemlékezések, a nemzeti, a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját. A kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A kollégium tájékoztatja az iskolát az elfogadott tanév helyi rendjéről.
Napirend A kollégiumban a napirendet figyelembe véve a tanítási év programját kell kialakítani. A kollégiumban a napirend a kollégiumi pedagógiai program, az iskolák kötelező tanórái, illetve egyéb iskolai kötöttségek, valamint a tanulók igényeihez igazodva kerül kialakításra a következők szerint: Ébresztõ:
6.00 óra
Tisztálkodás:
6.00 - 6.30 óráig
Reggeli:
6.30 - 7.00 óráig
Szemle:
7.15 - 7.45 óráig
Ebéd:
12.00 - 15.00 óráig
Szabadfoglalkozás:
12.00 - 15.50 óráig
Szemle:
15.50 - 16.00 óráig
Szilencium:
16.00 - 16.45 óráig
Uzsonna:
16.45 - 17.00 óráig
Szilencium:
17.00 - 17.45 óráig
Szünet:
17.45 - 18.00 óráig
Szilencium:
18.00 - 18.45 óráig
Vacsora:
18.45 - 19.15 óráig
Szabadfoglalkozás:
19.15 - 20.00 óráig
Szilencium: Kikérdezés:
}
20.00 - 21.30 óráig
Konzultáció: Takarodó: Villanyoltás: 3.2.
21.30 órakor 21.50 órakor
A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a kollégiumvezető nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 5
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
A kollégium nyitvatartási rendjét a kollégium házirendje határozza meg. 3.3.
Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése
Az intézményben való tartózkodásának rendje
Kollégiumvezető
Munkanapokon 8:00-12:00 és 14:0018:00 között.
3.4.
Felvétel a kollégiumba 1.
A felvételt a kollégiumba a tanulók egyéni kérelemmel, vagy az iskola útján kérhetik. A felvételről a kollégiumvezető dönt.
2.
Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a többgyerekes családok gyermekei, az árva, félárva, hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók.
3.
A felvétel 1 tanévre szól, ebből adódóan a kollégiumi elhelyezési kérelmeket évente meg kell újítani. A megújított kérelem elbírálása a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után, a kollégiumvezető joga s feladata.
4.
A kollégiumba való felvételről, illetve elutasításról a szülőket a kollégiumvezető írásban értesíti.
5.
A határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül a kollégium vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezés továbbítására és a másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás szabályai érvényesek.
6.
A kollégiumi tagság megújítását a nevelőtestület és a diákönkormányzat az alábbi szempontok alapján mérlegeli: − A nevelési követelményeknek való megfelelés (Pedagógiai program). − A tanuló minősítése. − A tanuló szociális helyzete.
3.5.
Elhelyezés a kollégiumban 1.
A tanuló kollégiumi férőhelyének elfoglalásához szükséges: − az elhelyezést kérő szülő vagy iskola írásos kérelme,
6
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat − a kollégiumi felvételt igazoló kiértesítés felmutatása, − a szükségesnek tartott, előzetesen írásban felsorolt felszerelési tárgyak beszerzése, − „Orvosi igazolás" arról, hogy a tanuló közösségben elhelyezhető. 2.
Az elhelyezést nyert tanulók közösségekbe történő beosztásáról, a nevelőtestület és a diákönkormányzat egyetértésével, a kollégiumvezető dönt. A csoport maximális ill. minimális létszámát a Közoktatási Törvény írja elő. A közösség élén a csoportvezető nevelőtanár áll.
3.6.
A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, intézményi szék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt a kollégiumvezetőjétől, távollétében az Őt helyettesítő nevelőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
7
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
3.7.
A kollégiumi tagság megszüntetése 1.
Megszűnik a kollégiumi tagság: − A tanév utolsó napján. − A tanulói jogviszony megszűnésekor. − A kollégiumból fegyelmi határozattal kizártak esetében, a határozat jogerőre emelkedése napján. − Akinek tagságát a térítési díj hátralék miatt, az legfeljebb 3 havi díj lehet, az igazgató megszüntette, a megszűnésről szóló döntés jogerőre emelkedésének napján. − Azok esetében, akik tagságukról lemondanak, a bejelentésben megjelölt napon, kiskorú tanulók esetében szülői beleegyezéssel.
2.
Amennyiben kiskorú tanuló kollégiumi tagságát díj hátralék miatt kellene megszüntetni, az intézmény igazgatója köteles a területileg illetékes önkormányzat intézkedését kémi.
3.8.
A tanulók nyilvántartása A kollégiumba felvételt nyert és az intézetbe beköltözött tanulót a kollégiumvezető a kollégiumi törzskönyvbe bevezeti.
3.9.
Kimenő, hazautazás 1.
A tanulók minden tanítási napon az utolsó tanítási órától 15.50-ig szabadon rendelkeznek szabadidejükkel. Egyéb kötelezettségeiket a házi és napirend tartalmazza.
2.
Hét közben hazautazási engedély adható: − rendkívüli esetben szülő kérésére, vagy − tanítási szünet esetén.
3.
Az állami gondozásban lévő tanulók eltávozását, annak idejét, helyét, a szakszolgálattal együttműködve, a csoport nevelő tanára a kollégium vezetőjével egyetértésben engedélyezheti. A szünidei ellátásról az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, ill. a fenntartó gondoskodik Ha a szülő vagy más hozzátartozó láthatási jogát a gyámhatóság korlátozott időtartamban állapította meg, (korlátozta, felfüggesztette vagy megvonta) a határozattól nem szabad el-
8
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat térni. Az engedély megtagadása esetén a szülő (hozzátartozó) a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz fordulhat. 4.
A többnapos tanítási (téli, tavaszi, nyári) szünetekben a tanulók szüleikhez hazautaznak, a kollégium nem üzemel. A kollégiumot az utolsó tanítási napon 17 óráig el kell hagyni és a tanítást megelőző napon 17 órától lehet oda visszatérni. Ettől különlegesen indokolt esetben el lehet térni.
3.10. Szabadidő, hazautazás, távollét igazolása Amennyiben a tanuló a kollégiumból betegség miatt marad távol, úgy hiányzását a háziorvosától hozott igazolással köteles igazolni. A betegség miatt távolmaradó tanuló szülője a hiányzás első napján valamilyen módon értesíti a kollégiumot gyermeke betegségéről és várható felépüléséről.
3.11. Kapcsolatok intézményekkel, szervezetekkel 1.
Az intézmények látogatását a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával kell végezni.
2.
A kollégium kapcsolatokat ápol a városi kollégiumokkal, a művelődési házakkal, a tudományos ismeretterjesztő társulattal, könyvtárakkal, levéltárakkal, színházzal, a filharmonikusok egyesületévei. A kollégium tanulói rendszeresen látogatják a városi közművelődési intézmények rendezvényeit, vendégül látják a közélet és a kulturális élet jeles képviselőit.
3.12. Kapcsolat a szülőkkel, iskolákkal 1.
A kollégium törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. Feladatának tekinti a szülők bevonását a gyermekek nevelésébe.
2.
A szülők tájékoztatását szolgálja a szülői értekezlet.
3.
A szülők a tanulók minősítéséről írásban tájékoztatást kapnak (ellenőrzőn keresztül illetve levelezés útján).
4.
A szülők tájékoztatást kaphatnak a kollégiumvezetőtől, a csoportvezető nevelőtanároktól.
5.
A csoportvezető nevelőtanár, amennyiben a tanuló fejlődése ezt indokolttá teszi, a szülőtől személyes találkozót kér a kollégiumban.
9
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat A kollégium a város több iskolája tanulóinak ad otthont. Ez a körülmény jelentősen növeli a nevelőmunka tervezhetőségének és szervezhetőségének gondjait. Az iskolák és a kollégium kapcsolatait a következők szerint szabályozzuk: 1.
A kollégiumvezető és a nevelőtestület figyelemmel kíséri az iskolák oktató nevelő munkáját és segíti azok megvalósulását.
2.
A nevelőtanárok havonta egy alkalommal az iskolákban konzultálnak a gondjaikra bízott tanulók szaktanáraival, osztályfőnökeivel, a tanulók érdemjegyeit összegyűjtik.
3.
Az együttműködés zavartalansága érdekében a kollégium megkéri az iskoláktól a tanévük éves ütemtervét, a szünetek, kirándulások, szülői értekezletek, fogadóórák időpontjait.
4.
A csoportvezető nevelő tanárok a szülői értekezletek alkalmával megjelennek az érintett iskolákban, és a szülőket tájékoztatják a kollégiumi nevelőmunka helyzetéről, a tanulók előmeneteléről.
5.
A kollégium igényli, hogy az iskolák igazgatói és osztályfőnökei is tegyenek tapasztalatcsere látogatást a kollégiumban.
6.
Az iskolák lehetőségeiknek megfelelően támogatják a kollégiumi nevelőmunkát (pl. tornaterem használata, tanulói alkotások dekorációs célú felhasználása).
3.13. A kollégiumi étkezési díj fizetése és visszafizetése A kollégiumi érkezési díjat a tanuló minden hónap előre meghatározott munkanapján fizeti az intézet gondnokságán. A befizetés elmulasztása az étkezés szüneteltetését vonja maga után. Amennyiben a tanuló valamilyen okból nem tud visszajönni a hétvégi hazautazásról a megadott időpontra a kollégiumba, úgy azt legkésőbb hétfőn 9 óráig jelentse a kollégium gondnokságának. Ebben az esetben keddtől mentesül a fizetési kötelezettség alól. Az étkezési díj megállapításának alapjául a családban eltartott gyermekek száma szolgál, így a kollégiumba való érkezéskor a tanuló hozzon magával egy szülői "Nyilatkozat"-ot, amely az eltartottak számát igazolja. Az étkezési díj befizetésének elmulasztása esetén a 15/1986. H:M:Sz. rendelet 136.§ (1) bekezdésének c. pontjában foglaltak szerint kell eljárni.
10
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
4.
Bombariadó esetén szükséges teendők 1.
A bomba elhelyezéséről értesült felnőtt dolgozó vagy tanuló köteles azt azonnal jelenteni a kollégium vezetőjének, az ügyeletvezető tanárának vagy az intézet gondnokának.
2.
A helyszínen tartózkodó vezető köteles az esetről a rendőrséget haladéktalanul tájékoztatni!
3.
A tanulók a nevelőtanárok vezetésével fegyelmezetten, a főbejáraton keresztül hagyják el az épületet és vonuljanak a kollégium épületének keleti oldalán lévő park területére.
4.
Amennyiben a bomba elhelyezéséről délelőtt értesülünk, úgy az intézetben lévő tanulókat és dolgozókat az ügyeletes nevelőtanár vezesse ki az épületből, és az esetet jelentse a rendőrségen kívül az iskola igazgatójának és a kollégium vezetőjének.
5.
A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása − A kollégium diákönkormányzata ülései megtartásához igénybe veheti a kollégium helyiségeit. - Információknak célba juttatásához rendelkezésére áll a kollégiumi stúdió, illetve a kollégiumi faliújságok. - Feladatai megoldásához a kollégium számítástechnikai berendezéseit is használhatja.
6.
A diákönkormányzattal történő kollégiumvezetői kapcsolattartás rendje A kollégiumvezető a diákönkormányzat jogainak hatékony érvényesülése érdekében az alábbi kapcsolattartással él: − A kollégium nevelőtestületi értekezleteire meghívja az önkormányzat képviselőjét, amennyiben a támogatásra kerülő téma a tanuló ifjúságot érinti. − A kollégiumvezető szükség esetén tájékoztatást tart az önkormányzatnak az ifjúságot érintő problémákról, feladatokról. − A kollégiumvezető - amennyiben meghívják - részt vesz az önkormányzat ülésein.
11
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat − A diákönkormányzat vezetői időrendi korlátozás nélkül fordulhatnak a kollégiumvezetőhöz kérdéseikkel, problémáikkal.
7.
A fegyelmező intézkedések elvei és alkalmazásának formái 1.
Az a tanuló, aki a kollégium rendjét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető.
2.
A fegyelmi büntetés, nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.
3.
A fegyelmi büntetéseket a közoktatási törvény határozza meg. Fegyelmező intézkedések: − szóbeli figyelmeztetés − írásbeli figyelmeztetés − írásbeli intés − megbízatás visszavonása. A megbízatás visszavonása kollégiumvezetői hatáskörbe tartozik. Fegyelmező intézkedéseket a nevelőtanár, illetve a kollégium vezetője adhat.
4.
Különösen súlyosnak tekinthető a kollégiumi rend megsértése, amely a tanuló vagy a tanulótársak testi és lelki épségét veszélyezteti, illetve a közösségre nézve ártalmas erkölcsiséget képvisel.
5.
A fegyelmező intézkedések esetei: - korrepetálásról engedély nélküli távolmaradás esetén - szilenciumi rend megzavarásáért - az önkiszolgáló munka elhanyagolásáért - az éjszakai pihenés megzavarásáért - kulturálatlan, trágár stílusért - gondatlanságból származó károkozásért, stb.
8.
A kollégiumi könyvtár működési rendje: − a kollégiumvezető kidolgozza a könyvtár fejlesztésének irányelveit (a nevelőtestület és a diákönkormányzat kikérésével), − a könyvtár a tanulók, és a tanárok önképzését szolgálja, − a könyvtáros felelős a rendeltetésszerű működésért és gondoskodik a gyarapításáról, − a folyóirattárban a pedagógiai folyóiratokat kell gyűjteni.
12
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
9.
A kollégium védő óvó előírásai A baleset megelőzése érdekében a következőkre kell figyelemmel lenni: 1.
Be kell tartani a kollégium balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályait: − tilos a hálószobákban az emeletes ágyakról a leesést megakadályozó védőrácsok leszerelése, − tilos szeszesitalt behozni, fogyasztani, dohányozni, − kábítószert az épületbe behozni, fogyasztani, − pirotechnikai eszközöket az épületbe behozni, − mérgező anyagokat behozni, tárolni, − elektromos hálózat szerelése, elektromos berendezés engedély nélküli használata, − az elektromos berendezéseket üzembe helyezésük előtt a kollégium vezetőjének be kell mutatni, − fegyvert, 8 cm-nél hosszabb pengéjű kést behozni, − az ablakon át közlekedni, oda kiülni, vagy kiállni, − nyílt láng használata (gyertya, öngyújtó, stb.), − balesetveszélyes játékot, sportot űzni, − képet elhelyezni.
2.
A balesetek elkerülése végett a tanulók az épületben nyugodt járással közlekedjenek!
3.
Sportfoglalkozást csak pedagógus jelenlétében lehet végezni.
4.
A sportfoglalkozások alkalmával a tanulók nyakláncot, karkötőt, fülbevalót, gyűrűt nem viselhetnek.
5.
Gyorsan romló élelmiszereket a tanulók az intézetben ne tároljanak, a fogyasztásra alkalmatlan élelmiszereket a tárolóból haladéktalanul el kell távolítani.
6.
Az iskolából menet és jövet, valamint a városi közlekedésben a tanulók tartsák be a KRESZ szabályait!
7.
A kollégiumi közlekedési utakat, a bejáratot és a vészkijáratot eltorlaszolni még átmenetileg is tilos!
8.
Villamos háztartási gépek és számítógép csak pedagógus felügyelete mellett használhatók.
13
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
10.
Teendő balesetveszély és baleset esetén 1.
Minden az intézetben dolgozónak és tanulónak kötelessége, hogy az általa észlelt balesetveszélyt, balesetet jelentse a kollégiumvezetőnek, gondnoknak, ügyeletvezető vagy csoportvezető nevelőtanárnak.
2.
Tilos a bekövetkezett balesetet bármilyen okból eltitkolni!
3.
A balesetet, szenvedő tanulót elsősegélyben kell részesíteni, súlyos esetben értesíteni kell a mentőket, kevésbé súlyos esetben orvoshoz kell irányítani a tanulót. Intézkedni köteles a jelenlévő kollégiumvezető, ügyeletvezető nevelőtanár (csoportvezető nevelőtanár, amennyiben nevezett első két személy nincs a helyszínen). Abban az esetben, ha a tanuló a délelőtt folyamán valamilyen okból a kollégiumban tartózkodik, és baleset érné, intézkedni köteles az intézet ügyeletvezető nevelőtanára! Értelemszerűen a délelőtt folyamán a kollégiumban tartózkodó tanuló baleset vagy rosszullét esetén a kollégium ügyeletvezető nevelőtanárához fordulhat segítségért! Amennyiben a tanulót az éjszaka folyamán éri baleset, vagy lenne rosszul, úgy a balesetet szenvedett, vagy rosszul lévő tanulónak az éjszakai ügyeleteshez kell fordulnia. A balesetet szenvedett, vagy roszszul lévő tanuló mozgásképtelensége esetén a balesetet észlelő társ feladata a baleset jelentése.
11.
Kapcsolat az egészségügyi szolgálattal 1.
A tanulók betegség esetén a Liezen-Mayer utcai Rendelőintézetben kapnak orvosi ellátást. A rendelés ideje: Hétfő: 9.00 - 13.00
Csütörtök: 12.00 - 16.00
Kedd: 12.00 - 16.00 Péntek: 9.00 - 13.00 Szerda: 9.00 -13.00 2.
A rendelésen túli időben a beteg tanulóhoz orvost kell hívni, az ügyeletes szolgálattól. Az ügyelet felhívása, az intézkedés az ügyeletvezető nevelőtanár feladata.
3.
A beteg tanuló lázmérés után a betegnyilvántartóval együtt nevelőtanári "láttamozás" mellett indul a háziorvosi rendelőbe. 14
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.
A rendelésről visszatérve jelentkezik az ügyeletvezető nevelőtanárnál, a betegnyilvántartó könyvét átadja, tájékoztatja tanárát a vizsgálat eredményéről, és szükség esetén elfoglalja helyét a betegszobában.
5.
Amennyiben az orvos a hazautazását javasolja, úgy nevelő tanári engedéllyel hazautazhat, hazaérkezéséről köteles tájékoztatást adni.
12.
Gyermek és ifjúságvédelem feladatai 1.
A kollégiumban az ifjúságvédelem ellátása a kollégiumvezető és a Révai Miklós Gimnázium és Kollégium ifjúságvédelmi felelősének a feladata.
2.
A csoportvezető nevelőtanárok kötelessége, hogy megelőzzék a veszélyhelyzetek kialakulását, a már kialakult problémákat feltárják és megszüntessék. Álljanak szoros kapcsolatban a veszélyeztetett tanulókkal, azok szüleivel, osztályfőnökeivel, tapasztalataikat jelezzék a kollégium vezetőjének.
3.
A kollégiumvezető kötelessége, hogy kapcsolatot teremtsen a Gyermekjóléti Szolgálattal. (A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásait és a rendelési időket a mellékelt táblázatok tartalmazzék.)
13.
A kollégiumi foglalkozások szervezeti formái és rendje A kollégiumi foglalkozások szervezését törvény írja elő. A kollégiumi foglalkozások jellegüket tekintve két félék: kötelező, illetve szabadon választható foglalkozások. A kötelező foglalkozásokon a tanulók kötelesek részt venni, ezek: − csoport és primerközösségi foglalkozások, − egyéni foglalkozások, − szilenciumok, − korrepetálások, − kikérdezések, − tudományos ismeretterjesztő előadások. Szabadon választható foglalkozások: − sport, − színházlátogatások, élmények megbeszélése, − számítástechnikai szakkör, − természetbarát kör, − foto kör,
15
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat − kirándulás, természetjárás, − versbarátok köre, − politikai vitakör, − környezetvédelmi kör, − vetélkedők, versenyek (politikai, kulturális, tantárgyi, stb.) A.
A kötelező foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályok: 1.
Csoport és primerközösségi foglalkozások: − a csoportvezető nevelőtanárok a munkatervükben feltüntetett tematika szerint végzik, − a tanulók kötelesek a foglalkozásokon aktívan részt venni az egyes etikai kérdések megbeszélésében, feldolgozásában véleményükkel, állásfoglalásukkal segítsék az erkölcsi következtetések levonását.
2.
Egyéni foglalkozások: − A tanuló fedje fel tanára előtt problémáit, hogy nevelőtanára segíteni tudjon gondjai megoldásában.
3.
Szilenciumok rendje: A szilencium a csendes tanulás időszaka. Minden tanuló köteles a szilenciumi időt csendes tanulással eltölteni. A szilencium kezdetét jelző csengetés után kezdődjék meg a munka! A szilencium alatt tilos: − rádiózni, magnózni, − beszélgetni, − a tanulással nem összeegyeztethető tevékenység, − a teremből (hálóteremből) ki és bejárkálni, − az ágyon fekve tanulni. A tanulást elhanyagoló, nem a tananyaggal foglalkozó tanuló pótszilenciumra kötelezhető. A hálószobai tanulást zavaró tanuló a közös szilenciumra berendelhető, ahol tanári felügyelet mellett kell dolgoznia. A tanárokkal és a tanulótársakkal való konzultációra a szünetekben van lehetőség.
16
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat 4.
Korrepetálások: A korrepetálásokon kötelező a részvétel mindazoknak a tanulóknak, akik legalább a közepes eredményt nem érik el az érintett tantárgyakból. (a korrepetálásokon ezen túl bárki részt vehet.) A kötelezően előírt korrepetálás elmulasztásáért fegyelmező intézkedés jár. Kikérdezések: Minden tanulónak joga, hogy tanárával ellenőriztesse felkészültségét. A nevelő tanárok elrendelhetik a tanuló kikérdezését, ellenőrzését. A kikérdezésbe a diákönkormányzat aktivistái is bekapcsolódnak. A kikérdezési is a tanulók valós érdekeit szolgálja.
5
Tudományos ismeretterjesztő előadások. Az ismeretterjesztő előadások sok hasznos információt nyújtanak, ezért kötelezővé tettük az előadásokon való részvételt. A kollégium nagyterme azonban határt szab a résztvevők számának, ezért az egyes előadásokra jelentkezéseket fogadunk el, az érdeklődésnek megfelelően. Az érdeklődés felmérését az önkormányzat vállalta.
B.
Szabadon választható foglalkozások. 1.
Sportfoglalkozások: − csak tanár jelenléte mellett szervezhetők − a tornaterembe utcai cipőben nem szabad bemenni − a bajnokságokon, versenyeken sportszerű magatartást és kulturált beszédstílust várunk el.
2.
Intézeten kívüli foglalkozások: − színházlátogatás, − kirándulás, − tárlatlátogatás, − könyvtárlátogatás. Az intézeten kívüli foglalkozásokon kötelező a kulturált, alkalomhoz illő megjelenés (színház) és viselkedés. A foglalkozásokra és onnan viszsza, tanári kísérettel érkeznek a tanulók.
17
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat C.
A kollégium és a kollégiumi foglalkozások látogatása 1.
A látogatásra jogosultak: − akik számára ezt jogszabály lehetővé teszi, vagy a fenntartó erre engedélyt adott, − mindazok, akik előzetes bejelentés alapján a kollégiumvezetőtől engedélyt kaptak.
2.
Nem magyar állampolgárok meghívásához, kollégiumi foglalkozások általuk történő látogatásához az engedélyt a kollégiumvezető, az iskola igazgatója, vagy a fenntartó adhatja meg. (Nem kell engedély a kollégiumban elhelyezett külföldi állampolgárságú tanuló szüleinek a tanuló meglátogatásához, kollégiumi rendezvényre való meghíváshoz.)
3.
Az 1-2. bekezdésben felsorolt esetekben a látogatót a kollégiumvezető kísérje el a kollégiumi foglalkozásokra. Ismeretlen látogatónak személyi-azonosságát igazolnia kel! A szabadon választható foglalkozások a szabadidő értelmes eltöltésének formái, ezért minden tanuló számára javasoljuk a rajtuk való megjelenést, részvételt.
14.
A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulókat az életükkel kapcsolatos, az őket érintő kérdésekről tájékoztatni kell: − a tanulókat naponta tájékoztatást kapnak a nap eseményeiről, a naposi jelentés keretében, − a félévi tanulmányi értékelések alkalmával a faliújságon keresztül, − a csoportfoglalkozásokra a csoportvezető nevelőtanártól, − a szeptemberben és februárban esedékes küldöttgyűlésen a kollégium vezetőjétől és a diákönkormányzat titkárától, − a tanulói minősítések alkalmával a csoportvezető nevelőtanároktól, − rendkívüli esetekben a kollégium vezetőjétől, − a diákönkormányzat üléseiről a Diáktanács titkárától a stúdión keresztül, − a kollégiumi versenyek, pályázatok eredményeiről, faliújságon a reszortfelelős nevelőtanártól,
18
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat − a tanulók jutalmazásairól, fegyelmi vétségeiről, a fegyelmi eljárás határozatairól a kollégium vezetőjétől, − az SZMSZ és a Házirend megismertetéséről a csoportvezető nevelőtanártól.
15.
A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái A tanulók véleményüket nyilváníthatják minden, a sorsukat érintő kérdésben: − a kollégium fórumain, küldöttgyűlésen, csoport-gyűlésen, hálóközösségi megbeszélésen, − a diákönkormányzat ülésein, − a kollégium közösségét a diákönkormányzat, mint testület képviseli, − a diákönkormányzat jogosítványait rendelet szabályozza, − a primerközösség (hálótermi) megválasztja a küldöttgyűlésre delegált tagjait, − a csoport jogköre, hogy véleményét nyilváníthassa a tanulótársak minősítésében, − a tanulónak joga van ahhoz, hogy javaslatot tegyen a tanulókat érintő valamennyi kérdésben.
16.
Tájékozódáskérés lehetősége a szülők, a tanulók részéről A szülő és a tanuló tájékoztatást kérhet a szülőket és a tanulókat érintő kérdésekről. A szülő jogait a KTV. 14§/1. pontja tartalmazza, így jogaival kapcsolatban tájékoztatást kérhet: − a kollégium vezetőjétől, − a gyermekét nevelő csoportvezető nevelőtanártól, illetve − nevelőtestület bármely tagjától, akivel gyermeke pedagógiai kapcsolatban áll. A kérést valamilyen formában juttassa el a fent nevezett személyekhez, és kölcsönös egyeztetés útján állapodjanak meg a tájékoztatás időpontjában. A kollégiumban élő tanuló tájékoztatást kérhet a kollégium vezetőjétől és tanáraitól a fent nevezett személyek munkaidejében.
19
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
17.
A vezetők közötti munkamegosztás 1.
Igazgató: A kollégiumot az igazgató vezeti és képviseli. Képviseleti jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott eseteiben a kollégium más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató dönt a kollégium működésével, az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával és a tanulók kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal a kollégium valamely közösségének vagy más szervének hatáskörébe. A közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyára, élet és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét külön jogszabályban megállapított esetekben, az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
2.
Kollégiumvezető: A kollégiumvezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A kollégiumvezető a kollégium igazgatójának közvetlen munkatársa, a vezetőség tagja. Az igazgatót tartós távolléte, akadályoztatása esetén teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. Feladatai: − az igazgató irányításával végzi munkáját, − szervezi és ellenőrzi a kollégiumban folyó nevelőmunkát, − biztosítja a diákönkormányzat eredményes működését, − külső szerveknél képviseli a kollégiumot, − szervezi a kollégiumi munkaközösség önképzését, továbbképzését, − véleményezi a nevelők pedagógiai tevékenységét.
18.
A nevelőtanárok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai, jogai, kötelességei
18.1. Csoportvezetői feladatok: A kollégiumban a Közoktatási Törvény értelmében a tanulókból nevelési-oktatási csoportokat kell kialakítani.
20
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat A csoport vezetésére a kollégiumvezető nevelőtanárt bíz meg, akinek a feladatait a következőkben szabja meg.
18.2. Tervezési feladatok: A csoportvezető nevelőtanár a kollégiumi nevelési program alapján elkészíti tanulócsoportja nevelési programját, amelyben meghatározza a közösség fejlődésének irányát, nevelési cél-rendszerét, a feladatokat (főfeladat, feladat, részfeladatok) felállítja követelményrendszerét és tevékenységrendszerét, ismerteti a főbb nevelési módszereket.
18.3. Szervezési feladatok: A tanév elején megszervezi a csoport aktivistáit, a primerközösségek és a csoport tanulói vezetőségét. Aktivisták:
1 fő primerközösség felelős (hálótermenként)
1 fő szekunderközösség felelős (csoport) A csoport aktivistáinak bevonásával megvalósítja nevelési programját. A Közoktatási Törvény 53.§-a 7. pontjában meghatározott időkeretben kötelező foglalkozásokat szervez. Tanulóival ismertesse meg jogaikat, kötelességeiket, az intézmény hagyományait, napi- és házirendjét. Szervezze közössége munkáját, értelmi nevelését. Felkutatja a tehetségeket és gondoskodik fejlődésükről, számukra foglalkozásokat szervez, vagy tehetségüknek megfelelő foglalkozásokra irányítja őket. Gondoskodik a szükséges korrekciós feladatok megoldásáról. A csoportfoglalkozások keretében foglalkozzék erkölcsi, ideológiai, közéleti, esztétikai és az egészségmegőrzés kérdéseivel. Különösen feladata a nemzeti ünnepeinkről való méltó megemlékezés, az ünnepi élmény elmélyítése, a nemzettudat fokozása. Az egyházi ünnepeket használja fel a keresztényi egyetemes emberi értékek hangsúlyozására, átélésére. Szervezzen foglalkozásokat, amelyek keretében a tanulók megismerkedhetnek a hazai és a nemzetközi politikai élet főbb eseményeivel, készítse fel a fiatalokat felnőtt koruk politikai jogainak gyakorlására. Pl. pártok, programok, ideológiák.
21
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezzen esztétikai élményeket nyújtó foglalkozásokat az intézeten belül, illetve a városi közművelődési intézmények segítségével. Hívja fel a tanulók figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Fokozza a tanulók sportszeretetét, a csoporton belül is biztosítsa a rendszeres sportolás tevékenységi formáit, szoktassa rá tanulóit a tudatos fizikai karbantartásra.
18.4. Irányítási feladatok: A tanulók elé állítson normákat, célokat, követelményeket. Gondoskodjon a végrehajtás folyamatosságáról, fegyelméről. Kísérje figyelemmel a kitűzött célok megvalósulását, szükség esetén hajtson végre korrekciót.
18.5. Ellenőrzési feladatok: Rendszeresen ellenőrizze az egyes nevelési területeken végzett tanulói tevékenységeket: − a tanulók tanulmányi előmenetelét /naponta az ellenőrzőben/, − a tanulók szorgalmát, − erkölcsi, ideológiai, politikai, esztétikai, és testi fejlődését, − a házi- és a napirend betartását, − a csoport használatában lévő berendezések és eszközök állapotát, károkozásokat, − a tanulók jogainak és kötelességeinek érvényesülését, − a tanulók létszámát /naponta/, a hiányzókat jelezze a kollégium vezetőjének, − a hiányzás okát derítse fel, kérjen tájékoztatást a szülőtől. Végezzen pedagógiai méréseket, győződjön meg arról, hogy a kitűzött célok milyen szinten valósultak meg.
18.6. Értékelési feladatok: A tanév folyamán 2 alkalommal /február, június/ a kollégiumi működési szabályzatnak megfelelően minősítse a tanulókat a csoport diákaktivistáinak bevonásával. A minősítő lapokat őrizze meg. A tanév közben motivációként a tanulókat dicsérje, buzdítsa, javasolja jutalomra, illetve ha szükséges, éljen az elmarasztalás eszközeivel.
22
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat Tanévenként két alkalommal /félév és évvége/ értékelő jelentést készít nevelési programja és reszortfeladatainak megvalósításáról.
18.7. Adminisztrációs feladatok: A csoportvezető nevelőtanár vezeti a kollégiumi munkával kapcsolatos dokumentációt: − az ügyeleti naplót, − a Nevelői feljegyzések c. naplót, − az osztályzatgyűjtő naplót, − a tanulóknak adott engedélyeket összesíti, − nyilvántartja a rendszeres és eseti eltávozásokat, − a betegnyilvántartást, − a tanulói adatokat, − a tanulók személyiség fejlődését tükröző feljegyzéseket /bizalmasan kezelve,/ − a tanulói létszámot, − az iskolában szerzett tapasztalatait rögzíti /osztályfőnökök, szaktanárok, problémák megjelölésével, − a tanulók eltávozási könyvét. 18.8. Kapcsolattartás feladatai: A csoportvezető nevelőtanár rendszeres kapcsolatot tart a csoportját képező tanulók szaktanáraival, osztályfőnökeivel. Havonta legalább egy alkalommal ellátogat az iskolába /iskolákba/, ahol tapasztalatokat cserél a fent említett kollégákkal. Tájékoztatja a szülőket a minősítések eredményeiről – a minősítést követő egy héten belül – valamint a dicséretekről és elmarasztalásokról. Megjelenik az iskolai szülői értekezleteken, ahol a kollégista tanulók szüleit tájékoztatja a kollégiumi nevelőmunka eredményeiről és egyes tanulók előmeneteléről. A nevelőmunka hatékonyabbá tétele érdekében kapcsolatokat építsen ki: − a városi társkollégiumokkal, − a közművelődési intézményekkel, − a város felsőoktatási intézményeivel, − rendőrséggel, − honvédséggel,
23
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat − környezetvédelmi szervezetekkel, − és minden olyan tényezővel, amely a nevelés érdekében felhasználható. 18.9. Megbízatások: Az igazgató, illetve a kollégiumvezető a nevelőtanárt megbízhatja a nevelőmunka reszortfeladatainak ellátásával, vagy külön megbízatással.
18.10. Az éjszakás nevelőtanár feladatai: Éjszakai nevelőtanári munkáját este 22 órától reggel 6 óráig végzi. Este munkába lép, és az ügyeletvezető nevelőtanártól tájékozódik a kollégiumban tartózkodó tanulók létszámáról. Gondoskodik a tanulók nyugodt, zavartalan pihenéséről. Az esetleges rendbontókat figyelmezteti, ismétlődés esetén az ügyeleti naplóban jelzi. Ellenőrzi az engedéllyel szilenciumot tartó tanulók munkáját. Szúrópróbaszerűen, legalább heti két alkalommal éjszakai létszámellenőrzést végez. Rosszullét esetén a beteg tanulóhoz orvost, mentőt hív. Szükség esetén, a hétvégeken is igénybe vehető. Munkáját pontosan kezdje meg, akadályoztatását legalább 3 nappal korábban jelentse a kollégium vezetőjének. Tapasztalatait az ügyeleti naplóba rögzítse. Az intézetben vendéget nem fogadhat. Reggel 6 órától 8 óráig az önkiszolgáló képességfejlesztő feladatait látja el.
18.11. A nevelőtanár jogai Megválaszthatja a nevelési pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit. A helyi tanterv alapján - a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével - megválaszthatja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket. Bár az oktatási intézményében vallási, világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia, joga, hogy saját világnézete, értékrendje szerint végezze oktató nevelő tevékenységét anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené a tanulót. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját! Minősítse a tanulók teljesítményét! 24
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat Jusson hozzá a munkájához szükséges ismeretekhez! A nevelőtestület tagjaként gyakorolja az ehhez kapcsolódó jogokat! Vegyen részt az oktatási intézmény nevelési, pedagógiai programjának tervezésében, értékelésében ! Szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzés útján gyarapítsa, vegyen részt pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában! A munkáltató által kiállított okirat alapján az állami szervek vagy a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat ingyenesen látogathatja. Ugyancsak jogosult e közirat alapján egyéb - jogszabály, illetve a helyi önkormányzatok által nyújtott - kedvezmények igénybevételére. Évenként, a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50 %-ának megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe pedagógiai szakirodalom megvásárlásához.
18.12. A nevelőtanár kötelességei A pedagógusnak - munkakörének ellátása során - az alábbi kötelezettségeknek kell eleget tennie: Az oktatói tevékenység során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse! Nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását a tanulótársaihoz! Nevelő és oktató tevékenysége során gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse! A tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével sajátíttassa el a közösségi együttműködés magatartási szabályait és tartassa be azokat! A tanulók részére az egészségügyi és testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át, és ezek elsajátításáról győződjön meg! Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket! Működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében! Tartsa tiszteletben a tanulók és szülők jogait emberi méltóságát! 25
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat Adja át a tanulóknak az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket! Rendszeresen tájékoztassa a tanulókat és szülőket az őket érintő kérdésekről, szükség esetén a tanulók jogainak vagy fejlődésének érdekében megteendő intézkedésekről! A szülő és a tanuló javaslataira adjon érdemi választ! Hétévenként legalább egy alkalommal törvényi előírások szerint továbbképzésben kell részt vennie. A tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt vennie annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát vagy egyéb előírt vizsgát tett a vizsgák letétele utáni 7 év során.
19.
A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.
19.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.
19.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,
26
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat - a szülői közösség, és a tanuló közösség (intézményben működő intézményi szék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
19.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) kollégiumvezető, c) az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, d) külső szakértő az a) -c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munkára vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
19.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - kollégiumi foglalkozáslátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - verseny eredmények, - kompetencia felmérések eredményei, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.
27
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat 19.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben
Az intézmény, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza, és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint - a teljes körű intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza.
20. A kollégium nem tanári munkakörben alkalmazott dolgozói 20.1
Portás Közvetlen felettese: gazdasági ügyintéző Munkaideje: két műszakban heti váltással Feladatai: Első és legfontosabb feladata a kijelölt munkaterületen a rend és a tisztaság megtartása, a fegyelmezett munkavégzés. A takarítás fogalma alá tartozik a seprés, felmosás, a szemét kihordása és a törölgetés. A folyosókat, helyiségeket naponta fel kell mosni, a burkolatot és az egyéb tárgyakat le kell törölgetni, a falakat pókháló mentesen kell tartani, a csempével fedett falrészeket mosószeres vízzel kell lemosni. A világítótesteket is a szükségletnek megfelelően
28
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat kell megtisztítani. A WC-ket, a mosdókat és zuhanyzókat naponta tisztítani és fertőtleníteni kell. Délelőtti műszak: 6.00 – 8.00-között Feladatok:
Portai ügyelet ellátása.
Kulcsok kiadása.
Szobakulcsok átvétele a kollégista diákoktól. Telefonok fogadása, kapcsolása. 8.00 – 14.00-ig
Takarítás a következő területeken:
Porta, Porta előtér, Aula, Földszinti folyosó, Számítógéptermek, Társalgó. Délutáni műszak: 14.00 – 22.00-ig
Portai ügyelet ellátása.
15.00 – 16.30-ig
A könyvtár takarítása.
20.2. Takarítónő Közvetlen felettese: gazdasági ügyintéző Munkaideje: 6.00 – 14.00 Feladatai: Első és legfontosabb feladata a kijelölt munkaterületen a rend és a tisztaság megtartása, a fegyelmezett munkavégzés. A takarítás fogalom körébe tartozik a seprés, felmosás, a szemét kihordása és a törölgetés. A folyosókat, helyiségeket naponta fel kell mosni, a burkolatot és az egyéb tárgyakat le kell törölgetni, a falakat pókháló mentesen kell tartani, a csempével fedett falrészeket mosószeres vízzel kell lemosni. A világítótesteket is a szükségletnek megfelelően kell megtisztítani. A WC-ket, a mosdókat és zuhanyzókat naponta tisztítani és fertőtleníteni kell.
20.3. Gondnok Közvetlen felettese: gazdasági ügyintéző Munkaideje: 6.00 – 11.00 hétfőtől péntekig, 29
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat a hétvégi vendégek ellátása. (eseti feladat Feladatai: Első és legfontosabb feladata a kijelölt munkaterületen a rend és a tisztaság megtartása, a fegyelmezett munkavégzés. A takarítás fogalma alá tartozik a seprés, felmosás, a szemét kihordása és a törölgetés. A folyosókat, helyiségeket naponta fel kell mosni, a burkolatot és az egyéb tárgyakat le kell törölgetni, a falakat pókhálómentesen kell tartani, a csempével fedett falrészeket mosószeres vízzel kell lemosni. A világítótesteket is a szükségletnek megfelelően kell megtisztítani. A WC-ket, a mosdókat és zuhanyzókat naponta tisztítani és fertőtleníteni kell. Gondnoki feladatok: Az ingatlanhoz tartozó járdarész tisztán tartása. (minden nap) Az ingatlanhoz tartozó udvar és útszakasz tisztán tartása. (minden nap) Fűnyírás, sövény- és lombnyírás. (szükség szerint) Az ingatlanhoz tartozó út- és járdaszakaszok csúszásmentesítése. (szükség szerint) Az előre meghatározott időpontokban – háromhetente – az ágyneműk cseréje, szükség esetén a hibák kijavítása (pl. gomb felvarrása). Az ágyneműk, konyharuhák, törölközők patyolatba küldése, fogadása. A szemétszállítás bonyolítása. A takarítószerek kiosztása. Takarítási feladatok: Az alagsor helyiségeinek (folyosó, öltöző, raktárak, konditerem, vendégszobák, számítógépterem, tanulószoba, konyhaszoba) takarítása.
20.4. Konyhás Közvetlen felettese: gazdasági ügyintéző Munkaideje: 05.30 – 09.30, 17.00 – 21.00. Feladatai: Első és legfontosabb feladata a diákok számára a reggeli és a vacsora kiadása, valamint a kijelölt munkaterületen a rend és a tisztaság megtartása, a fegyelmezett munkavégzés. A takarítás fogalma alá tartozik a seprés, felmosás, a szemét kihordása és a törölgetés. A helyiségeket naponta fel kell mosni, a burkolatot és az egyéb tárgyakat le kell törölgetni, a falakat pókháló mentesen kell tartani, a csempével fedett falrészeket mosósze30
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat res vízzel kell lemosni. A világítótesteket is a szükségletnek megfelelően kell megtisztítani. A WC-ket, a mosdókat és zuhanyzókat naponta tisztítani és fertőtleníteni kell. Az étkészletet, az evőeszközöket, az edényeket minden étkezés után fertőtlenítve el kell mosogatni. Takarítás a következő területeken:
Konyha, Étterem, Konyhai raktárak, mellékhelyiségek, Éttermi előtér.
20.5. Karbantartó Közvetlen felettese: gazdasági ügyintéző Munkaideje: 6.00 – 14.00 Feladatai: Első és legfontosabb feladata a kijelölt munkaterületen a rend és a tisztaság megtartása, az esetleges kisebb hibák kijavítása, nagyobb hibák esetén a gazdasági ügyintéző értesítése, a fegyelmezett munkavégzés. A karbantartási füzet alapján a feladatok elvégzése. (minden nap) A vizes szerelvények ellenőrzése. (hétfő) A bútorzat ellenőrzése. (kedd) Az elektromos szerelvények ellenőrzése. (szerda) Függönyök ellenőrzése. (csütörtök) A falak festésének ellenőrzése. (péntek) Nagytakarítás esetén a függönyök leszedése és felrakása.
31
