A RAJZOLÁS SZEREPE A KÖNYVNYOMTATÁSBAN M M M t« ! * « * * *
^
ag y hu za-vona után végre eljutot tunk oda, h o gy a m esterszed ő ]N n em csak szedője, hanem díszítő m ű vésze is a m unkájának. A fotom ehanikai sokszorosító eliárásokn an -nan után v aló tökéletesbítése a klisék készítését an n yira m egkönyn yítette, h o gy m a m ár ará n ylag rövid idő alatt szebbnél-szebb m unkaeredm ényt biztosító ilyen klisék szerezhetők m eg m érsékelt áron. E hhez já ru l m ég az, h o gy a legelőkelőbb m ű vé szek is szívesen b o csátják rajzoló -ceru záju kat a h álad atos grafikai d íszítés rendelkezésére, m iért is m a m ár ott tartunk, h o gy m inden egyébféle díszítm ény kezd kiszorulni, h e ly e t ad va a valóban m inden ízében m űvészi díszítésnek. H a a külföldi n evesebb illu sztrált lapok, m inő a G raphic, Illu strated N ew s, Illu stration , F liegen d e B lá tte r, M eggen d orfer,L eipziger Illu strierte Zeitung stb. h ird etés-old alait m egnézzük, m eglep etéssel látjuk, h o gy a betűöntői keret-díszítések teljesen eltűntek s helyettü k m ajd m inden hird etés m ű vé szileg van illu sz trá lv a , v a g y közvetlen e célra rajzolt díszítm énnyel ékesítve. U gyan ezt láthatjuk a M űvészet és az Ip arm ű vészét cím ű előkelő m a g y a r folyóiratokban is. Szem betűnő a m ű vészi közrem unkálkodás a m odern könyvdíszítésben. Ott is, hol nem közvet lenül a szö veget illu sztrálják , hanem csak fejlé cekkel, záródíszekkel v a g y hasonló díszítm ényekkel dekorálják a k ö n yvet: eltűnt a betűöntők term éke és — közm egelégedésre — a m ű vészi rajzok uralják a teret. A betűöntők rég ó ta h atalm as v e rse n y tá rsa t láttak a fén yképészeti reprodukcióban s m a m ár körülbelül tisztában lehetnek azzal, h o gy díszítő an yagu k túlnyom ó része a lom tárba kerül, m ert a kö n yvn yo m tatón ak sokkal egyszerűbb és h a sz nosabb díszítő a lk a lm ato sság áll ren d elkezésére: a rajzoló-ceruza. N em lehet azonban m indig a m ű vész az, aki a szü kséges rajzot elkészítse; az 63
egyszerűbb, könnyebb ornam entális rajzok elké szítésének felad ata m áris a m esterszedőre hárul, am iről alább m ég bővebben leszen szó. A z ilyen közvetlen készült díszítésnél önkény telenül is a rra gondol a szakem ber, h ogy holm i an y ag i kérdések könnyen útját vág h atják annak. P edig d eh ogy! H a tekintetbe vesszü k a tetem es beru házási költséget, am ibe a betűöntői díszítő an y ag kerülne, hozzászám ítva a vázlat-készítés, szedés, esetleg egyik-m ásik ornam entum alapba vésésén ek kö ltségét: oda lyu kad ki a dolog, hogy a közvetlen rajzolt díszítés talán valam icskével drágább, de e csekély árkülönbözetet teljesen elenyésztetik a kapott előn yö k; sőt ez lesz olcsóbbá akkor, ha a készített klisé többször használható, am i pedig legtöbbször lehetséges, n em csak a m unka újbóli m egrendelése esetén, am ikor a szedés tisztára m egtakarítódik, hanem a klisének többszöri ü g y e s és válto zatos k ih aszn álása által is. A betűöntő díszítő vignettáinak h aszn álh atósága pedig tu d valevő leg szintén korlátolt. N em csekély előn yöket biztosít a díszítésnek em lített m ódja az eddigivel szem ben. E lőször is elesik — m int m ár fennebb em lítőm — a tetem es költséggel já ró díszítő-anyag beszerzése, am it különben a m ai idegesen túlproduktív korszakban sokszor csekély h aszn álat után eldobhatunk, m ert d ivatját m ú lja ; aztán m ert nincs, hát nem is rongálódik a gyön ge ólo m an yag ; a díszítő-anyag beszerzésénél elért m egtakarítás révén dúsabban gyarapítható a cím betűk készlete; a díszítm ények folytatólago s töm ör egészet képeznek, nem mint a betűöntői ornam entum , hol áz e g ye s díszítm ény darabkák és von alak között bántó hézagot látunk. M esterszedőink az újabban reájuk róttfeladatnak csak ú g y tudnak m egfelelni, h a minden rendel kezésükre álló eszközzel tökéletesítik m agukat a rajztu dásban ; sajn os, ez nálunk m indez ideig csak önképzés ú tján lehetséges. A z igények e téren term észetszerű leg növekednek: két-három é v ti zeddel előbb m ég fehér holló v o lt az a szedő, aki véletlen ül rajzoln i tudott; a régi lipcsei szabályokn ál a soroknak pusztán von alakkal v a ló m egjelölése unos-untig elég volt. A szabad irán y, m int első vo n alas síkornam entum , m ár több rajztu d ást követelt, am ely igények az ezt követő díszítő stílusokban m indegyre növekedtek. H iszen m ár eddig is úgy ad ta m eg a m esterszedő m unkájának 64
a válto zato sság o t, h o g y m ag a készített célján ak m egfelelő ornam entum ot. A k ö n y v n yo m tatás díszítésének jö v ő jéb e n — v a g y job b an m on d va m ár jelen ében is — a fő feladat m égis csak a m űvész-kezekre h áru l. A figu rális díszítés álta lá b an túlnyom ó és a n yo m d ai ornam entum ok kisebb részét is ez adja, de az eddigi m ódszertől eltérőleg m ár nem a betűöntők kö zvetítésével ju t el az hozzánk, hanem közvetlenül. N e gondoljuk, h o g y a m ű vészi közrem unkálkodás révén a m esterszed ő m unkaköre m egrövidül. É pp en nem ! S ő t éppen a m inél bő ségeseb b m űvészi közrem unkálkodás fo g ja mindinkább em elni sza kunk szín von alát, m ert éppen ú gy, m int a lito g rá fiá n á l: ezek ad ják m ajd a m intákat, am elyek szerint dolgozhatunk, v a g y legalább is bő séges m otivum -kin cshez juthatunk, m ert m indenkor a m esterszedő dolga m arad a könnyebb ornam entális díszítések m eg rajzo lása , v a g y a m űvészi rajzok kiegészítése az adott m unka viszon yaih oz képest. E m lítettem m ár föntebb, h o g y a közvetlen rajzo lt díszítés korán tsem új m unkaköre a m ester szedőnek, hiszen m ár jó ideje igyekszik m un ká jáb a n olyan form án terem teni v álto zato sság o t, h o gy a m arkánsabb rajzvo n alú ornam entum okat külön féle an yag b a v é si. C sakh o g y m a az a té v e s v é le m én y uralkodik szaktársi körökben, h o g y az ilyen m unkának csak ú gy van m űb ecse és praktikus értéke, ha a szedő ön m aga v ési ezt v a la m e ly n yo m ta tá sra alk a lm as an yagb a. P ed ig az ilyen v é s é s legtöbb esetben csak ön kín zás; a seged el m ével készült dúc jó v a l drágább, m in th a cink m ara tá s útján készült vo ln a és m ég sem olyan pontos, nem o lya n sza b ály o s. So kk al kényelm esebb, könnyebb és g yo rsab b a rajzoló-ceruza kezelése, m int a vésőé, azonkívül nem vag yu n k an n yira a v a s ta g von alakhoz kötve, m int a vésésn él. A m a d iv ato s v o n a la s díszítés a rajz o lá st n ag yo n m egkönnyíti. M ár m agáb an az eg yen es vonalnak rajzban v aló alkalm azásak or is olyan tá g tér kínálkozik, am inő szed ésnél alig h a voln a leh etséges. íg y az i- s ő ábrán bem utatott író szer árjegyzék cím ének v á z la to s ra jz a csupán egyen es von alakból áll és csak a tartalo m em blém e-os kifejezése vég ett rajzoltatott a lúdtollas tintatartó. K ülön ösen a m ozgalm asabb von alak ból álló díszítm ények ra jz o lá sa ád ked vező ered m ényt, m ert 65
e lesvén az eg yen es v o n alak m erev ség e, a rajz sokk al kellem esebb h atású , m int az eg ye n es v o n a lakból szed ett díszítés. P éld akép p en a 2. ábra rajz a van a 3. ábrán von alak b ól szed ve. M indenesetre e szerén y m in tán ál is szem betűnő, h o g y a m egszed és sokkal több fá ra d sá g g a l já r, m int a m eg rajzo lás és m égis jobb a rajz o lt m inta a m a g a élénk, m int a szed ett m in ta a m aga m erev vo n alaiv a l. A 2. ábrabeli rajzró l könnyen m egfigyelhetjük az e rajz ró l készült klisének többszöri h aszn ál h a tó sá g á t; u g y an is csup án a kontúrok p árhu zam os v o n alait ra jz o lv a m eg és készíttetve el, k ö ve t kezőkép h aszn álh ató : a ) csup án a kontúrvonalak n yo m atn ak; b ) a kontúrvonalakon k ívü l a p ap iros egész fölületére alap ot nyom tatunk, h o g y íg y a vo n al közök a p ap iros színében csíkosán em elkedjenek k i; c ) ú g y m int az ábrán v a n : a vonalközöket in tarziku san n yom tatjuk, azaz a kontúrvonalakat m élyebb, a vonalközöket pedig élénkebb színnel. M egjegyzen d ő, h o g y ezzel m ég táv o lró l sincs kim erítve az e g y és u gyan azon rajz ró l készült k lisén ek többszöri h a sz n á la ta ; az. ad ott körül m én yek szerin t ez m ég n ag yo n sokféle m ódon történhetik. A n yo m tatván yo k díszítésén eke cikkben em lített m ód ja a m ag ya r-m o tiv u m o s d íszítést is elterjed tebbé fogja tenni. P ersze legfontosabb felad at az, h o g y m esterszed ő in k folyton h alad jan ak a ra jz tudásban. A U G E N F E L D M. M IK S A .
p a p ir o s faan yago t ta r a kém ikusnak könnyű ráakadnia. K é m iai vegyü letek bizonyos színűre festik a fát tar talm azó papirost, m ég p ed ig :
H
ogy v a la m ely t a l m a z - e : arra
F lo ro g lu cin és só sa v . A n ilin szu lfát . . . . N a ft ila m in ........................ Antracen-hidroklorid S ó sa v a s fenol . . . P iro l és só sav P iro g a llo l cinnklorid . D ifen ilam in és kénsav D im etilparafenilendiam in
.
vö rö sre sárgára n aran cssárgára vö rösre kékes-zöldre bib orvörösre sötét ib olyára n aran cssárgára vörösre.
VALENTA U T Á N :S Z T .
6 6
1 ábra.
2.
ábra.
Augenfeld M. Miksa „ A R A JZ O LÁS S Z E R E P E A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N 44 című cikkéhez.
67
Augenfeld M. Miksa ,,A RAJZOLÁS SZEREPE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N 4* című cikkéhez
63
