Á r a SO f i l l é r. kal, borsóval, stb évben kát. holdon,

V ilág p ro le tá rja i egyesüljetek!

AZ

M D P

B É K É S M E G Y E I

19» DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK

P Á R T B I Z O T T S Á G Á N A K Á r a SO f i l l é r

LAPJ A IX. fiYtUpyiM, 391. SZÁM

A M a g y a r D o lg o z ó k P á r t j a K ö z p o n ti V e z e tő s é g é n e k és a M a g y a r N é p k ö z tá r s a s á g M in is z te r ta n á c s á n a k h a tá r o z a ta a m e z ő g a z d a s á g i te r m e lé s f e j l e s z t é s é r ő i tésére. Ez utóbbiaknak fokozato­ háztáji silóépítésének elősegítésé­ vontatású rétgyalut kell gyártani, A gyomirtás eredményessé té­ san mintegy 50 százalékát olyan ire s az egyénileg gazdálkodó pa­ növényféleségekből kell elvetni, rasztok számára évenként 300.000 telére a gépállomások és az álla­ amelyek az őszi hónapokban zöld- köbméter silóűr építéséhez ötéves mi gazdaságok traktoros vontatakarmányként használhatók fel törlesztésre anyaghitelt kell nyúj­ tatású kaszáiuak számát évente (cirokfélék, Szudánt fű, takar­ tani. Az építési anyagnak leg­ legalább 500-zal kell növelni, mánykáposzta.) alább felét előregyártott elemek­ azonkívül legalább 2000 fogató* kaszát kell forgalomba hozni. A tavaszi időszakban nagyobb ben kell biztosítani. mértékben kell alkalmazni a taA gépállomás a silózást terme­ c) Az állatállomány jobb fe­ kaiinányfélék, például a vörös- lőszövetkezeteknek és egyénileg! hérjeellátása érdekében biztosí­ here, murokrépa rávetését a ta­ gazdálkodó dolgozó parasztoknak tani kell az idejében végzett szé­ vaszi és őszigabonákra, vagy a köbméterenként 2.50 forintért vé­ nakaszálást. Árokpartok, vasúti sárgarépa együttes vetését mák­ gezze el. A silózás maradéktalan töltések, erdei tisztások és egyéb,; kal, borsóval, stb. végrehajtása érdekében a fő­ géppel nem kaszálható területek A kettőstermelésben rejlő lehe­ idényben munkába kell állítani fűtermésének betakarítását az ál­ tőségek megfelelő hasznosítására minden erre alkalmas gépet. lami gazdaságok és vállalatok ré­ IV . A takarm ány-term eié» fe jle sz té sé rő l 1954. évben 168.000 kát. holdon, A silókukorica, a barna édes­ szért is végeztethetik. Az erdőÁllatállományunk takarmányel­ mánynövény szénakészítési vesz­ 1955. évben 220.000 kát. holdon, cirok és a kukoricaszár betakarí­ gazdaságok áz eddiginél jóval na­ látása elégtelen s különösen fe­ teségeinek csökkentésére el kell 1956. évben 285.000 kát. holdon tásának megjavításához 1955-től gyobb mértékben biztosítsák a* terjeszteni Kund Ede egyetemi kell őszi keveréktakarmányt ter­ kezdve évenként 500 járvaszecs- erdők fű termésének betaka ítáiáf. hérjében szegény. kázógépet és 1000 darab silótöltő Országosan a szükségesnél ki­ tanár rendsodrásos szénaszárítási melni. d) A legelők és rétek gyökeres A folyamatos nyári zöldtakar- szecskavágót kell gyártaná megjavítását a szükségszerű ta­ sebb területen termelünk takar­ módszerét. 5. A legelők és rétek takar­lajjavításokkal együtt talajjavíd) A lucerna- és vöröshere táb­ mányellátás megszervezése mel­ mányt. Gyakran nem azokat a takarmánynövényeket termelik, lákon égetéssel, vegyszerekkel lett növelni kell a nedvdús takar­ mánytermésének növelése érdeké­ tási állomások végezzék. A legelő«* amelyek a helyi viszonyoknak rendszeresen és kötelezően ir­ mányok — elsősorban a takar­ ben: és rétjavítási munkák helyi irá­ Általánosan be kell vezetni a nyítását végző káderek oktatására legjobban megfelelnek a a leg­ tani kell az arankát. A termelők mányrépa — hozamát és el kell több -takarmányértéket adják. a kártékony rovarokat bogár fo­ terjeszteni a legjobb termést adó rendszeres gyomirtással, a fekte­ 1954-ben legelő- és rétgazdaságí Elhanyagolt a fehérjében gazdag gással, permetezéssel, porozással rózsaszínű Béta takarmányrépa- tése* trágyázással egybekötött mesterképzést kell szervezni. szakaszos legeltetést. pillangósvirágú takarmánynövé­ pusztítsak. Meg kell szervezni a fajtát. Fokozott mértékben alkalmazni A silózás általánossá tétele A különfél« állatfajok legelte­ nyek és ezek keverékeinek ter­ rovarirtást pulykával és gyön-! 4. érdekében 1954. évben 350.000 tése esetén a legelőt tagokra kell kell a takarmányok előkészítésé­ melése. Sok hiba van a takar- gyössel is. nél a szecskazást, répavágást, fül2. A szilárd takarmányalap kát. holdon, 1955. évben 380.000 osztani. A gyomirtást a legelő lesztést és szükség szerint ne inányfélék betakarításában, tartókát. holdon, 1956. évben 430.000 használóinak kötelességévé kell1 síi ásában, tárolásában éa felhasz­ megteremtése érdekében a leg - ! élesztősítést. Ennek érdekében a jfontosabb éa legnagyobb takar- lent. holdon kell silótakarmányt tenni. nálásában is. termelőszövetkezetek és az állam»1 termelni. Azokat a pásztorokat, akik a mányértéket adó kukorica orszáj Viszonylag nagy területet el­ gazdaságok részére megfelelő mi­ A siiózást nemcsak a speciális legelőkön a gyomnövényeket foglaló legelőink és rétjeink na­ ;gos termésátlagát az utolsó Ivat: nőségű nagyteljesítményű, gépi gyon elhanyagoltak, termésük év átlagához képest három év silónövények termelésének kiter­ rendszeresen irtják, a fektetése? meghajtású szecskavágót és répaalatt kát. holdanként két mázsá­ jesztésével, hanem azoknak a trágyázást megszervezik, külön vágót, az egyénileg alacsony éa rosszminőségű. gazdálkodó gyengébb minőségű takarmányok­ díjazásban kell részesíteni. Az állatállomány részére szi­ val kell emelni. A kukoricát le­ dolgozó parasztok részére pedig nak (kukoricaszár, napraforgótá­ A legelőkön a jószág ivóvízellá­ lárd takarmányalapot kell terem­ hetőleg istállótrágyázott, s ősz­ kézi szecskavágót & répavágó­ teni, amelynek érdekében a köve­ szel mélyen szántott földbe kell nyér, stb) silózáaával is növelni tásának javítására évente ezer új kat kell gyártani. kell, amelyek így értékes takar­ kutat és itatóberendezést kell lé­ tező intézkedéseket kell végre­ vetni, Rendkívül fontos, hogy tesíteni és az eddiginél nagyobb 6. A szemestakarmányok jobb mind a termelőszövetkezetek és mányokká alakíthatók át. hajtani: Gondoskodni kell arról, hogy gondot kell fordítani a meglévő értékesülése érdekében szélesebb állami gazdaságok, mind az egyé­ 1. Az ország különféle vidékein mértékben kell 'alkalmazni a sze­ az illető vidék talaj- és éghajlati nileg termelők a kukoricát leg­ 1954. év végére a termelőszövet­ kutak karbantartására. a) 1955-től évente 75.000 kát. mes takarmányok darálását. A já ­ viszonyainak leginkább megfelelő alább háromszor megkapálják és kezetekben, valamint az állami takarmánynövényeket éa fajtákat alkalmazzák minél többen a pót- gazdaságokban szarvasmarha és hold javított — elsősorban öntö­ rási tanácsok adjanak ki a da­ beporzást, amely az elmúlt évek juh számosállatonként 3 köbmé­ zött — legelőt kell műtrágyázni. rálók fenntartására engedélyeket, kell termeink A legértékesebb takarmánynö­ tapasztalatai alapján jelentős ter­ ter, sertés számosállatonként fél Ehhez 1955-től évente 53.000 má­ A gépállomások a darálást ter­ köbméter állandó jellegű (beton, zsa pélisót, 120.000 mázsa szuper­ mény helyett pénzért végezzékvények, az évelő pillangósvirágú méstöbbletet hoz. tégla) silóűr álljon rendelkezés­ foszfátot, 26.000 mázsa káliumáét A termelőszövetkezetek és egyé­ A termelőszövetkezetek és az i- elsősorban a lucerna — szálasni termelők kezelésében levő' takarmányok vetésterületét 1954. állami gazdaságok a kukoricát le­ re. Ezt a silóűrt 1956-ban kell biztosítani. b) A legelők és rétek felületé­ vámdarálók darálásánál a vámol évben 750.000 kát. holdra, 1955. hetőleg négyzetes művelésre ves­ szarvasmarha és juh számosálla­ évben 800.000 kát. holdra, 1956.. sék, a kapálást pedig keresztben- tonként legalább 5 köbméterre, nek egyengetésével — többek kö­ I 5 százalékban kell maximálni, sertés számosállatonként legalább zött a kaszálógépek használatá­ j ugyanakkor a darálótulajdonosok évben 885.000 kát. holdra kell hosszában géppel végezzék. nak lehetővététele céljából — a a vámkcresméanyel szabadon reu« Fokozatosan rá kelt térni a h e -! egy köbméterre kell emelni. növelni. Legfontosabb szálasta­ A termelőszövetkezeti tagok gépállomások részére 100 traktor­ | delkczhetnek. terózia-kukoricavetőmag hasznáj karmánynövényünk, a lucerna terméshozamát az elkövetkező há­ latára. Ennek érdekében fokoza- j I . A s i p a r i és a s o l a j o s n ö v é n y e k t e r m e l é s é n e k f o k o s a sóról, rom év alatt országosan kát. hol­ tos fejlesztéssel évente 25.000 kát. a z é l e i m i s s e r - és a k ö n n y ű i p a r n y e r s a n y a g a l a p j á n a k n ö v e l é s é r ő l danként 3 mázsa szénával kell holdon kell heterózis-kukoricavetőmagot termelni. A heterózisA felszabadulás előtt az elma­ évi száraz esztendőben is kát. zsás, a rostkendernél 28 mázsás, emelni. Ennek érdekében: a) A lucerna és egyéb évelő kukoricavetőmag minden mázsá­ radott, külterjes mezőgazdaság­ holdanként 403 mázsás cukorré­ a gyapotnál 4 mázsás és a do« tillangősvirágúak inagvaiból szi- jáért a termelőszövetkezeteknek ban az ipari növények terme­ patermést takarított be. az orszá­ hánynál 7 mázsás termésátlagod árd vetőmagalapot kell terem­ 1.5 mázsa takarmánykukoricát lésének teljesen alárendelt sze­ gos átlag többszörösét. érjünk cl. Az állami gazdasá« teni. A termelőszövetkezeteknek kell adni. A heterőzis-kukorica- repe volt. A felszabadulás után Az ipari és olajos növények gokban és a termelőszövetkezes és az egyénileg gazdálkodó dol­ vetőmagot a termelőszövetkezetek az ipari és olajos kultúrák ter­ termelésének fokozása érdekében lekben azonban még ennél is ma« gozó parasztoknak 1954. évben és az egyénileg gazdálkodó dol­ 5000 mázsa, 1955. évben 8500 gozó parasztok szokványminősé­ melését sikerült nagy mértékben a minisztertanács már intézke­ gasabb Legyen a terméseredmény mázsa, 1956. évben 10.000 mázsa gű takarmánykukoráciárt 1—1 fellendíteni, de az ipari és olajos dett a szerződéses feltételek lé­ A komlótermést úgy kell fej les»« növények területi növekedésével nyeges javításáról, az árak eme­ leni, hogy a hazai szükségletei lucernavetőmagot kell kölcsönad­ arányban kapják cserébe. A kukoricaszárat a veszteségek nem tartott lépést a termésátla­ léséről. Ezen túl a következőket telje« mértékben fedezze. ni azzal, hogy azt két éven belül kifogástalan minőségű termésből, elkerülése végett a törés után gok növekedése. Ennek oka rész­ kell tenni: 2. A termésátlagok fokozása azonos súlymennyiségben adják azonnal le kell takarítani, be kell ben a hazai nemesített vetőmag­ 1. Az ipari és olajos növények érdekében a legfontosabb feladat silózni, vagy beázás ellen biztosan termelés elhanyagolása, részben termelésének fokozását a követ­ vissza. az ipari növények, elsősorban a védő kúpokba, kazlakba kell rak­ az őszi mélyszántás és trágyá­ b) A lucerna magtermésének kező években nem vetésterületük' cukorrépa, a kender és a gyapot növelése érdekében is meg kell ni. 3. A 'takarmánylermelést úgy zás elmulasztása. Ezenkívül ko­ további növelésével, hanem a ter­ alá az őszi mélyszántás és teás* javítani a termelési eljárást a nyári vetés és a pótbeporzás el­ kell megszervezni, hogy április moly hibák és hiányosságok m u­ mésátlagok jelentős emelésével gyázás elvégzése. a) Az Ipari növények alá tör« terjesztésével. A liicernamag ára közepétől kezdve a téli időszakig tatkoznak az egyes ipari növé­ kell elérni,. A cukorrépa, ken­ mázsánként 1500 forint legyen és állandóan megfelelő mennyiségű nyek termelési területeinek kije­ der, dohány, repce, mák, cikória ténő jőminőségfí őszi mély szán« ebhez kell arányosítani a többi zöldtakarmány álljon mind a ter­ lölésében, a műtrágyaellátásban, vetésterületét a jelenlegi szinten tás végett 1954. évtől kezdve —« évelő takarmányfélék magvainak melőszövetkezetek, mind az egyé­ a növényápolásban és a betaka­ tartva, a napraforgó és a gyapot a rost- és magkender, valamint árát is. A gépállomások, állami ni termelők és az állami gazda- | rítás gépesítésében is. A legjobb vetésterületét pedig csökkentve, a gyapot termelésére kötött szer« gazdaságok a cséplési idényben ságok rendelkezésére. ipari növénytermelők eredményei minden erőfeszítést arra kell for­ zödések alapján — a iermelőszö« A zöldtakarmányellátás folya­ megfelelő számú cséplőgépet ál­ bizonyítják e növények terme­ dítani, hogy két-liárom éven be­ vetkezetek és az egyénileg gaz« matosságának biztosítása érdeké­ lítsanak a lucerna- es a heremag ben nagyobb gondot kell fordí­ lésében rejlő nagy lehetőségeket. lül országos viszonylatban hol­ dálkodó dolgozó parasztok szá­ cséplésére. t A lucernaszéna és a többi tani a tavaszi vetésű zöldtakar- A sárbogárdi Vörös Hajnal ter­ danként a cukorrépánál 120 má­ mára lehetőleg a gépállomások (FoJytalfe « 8, oldatra.) jb fll<5 pillangósvirágú szálastakar- mányok és a másodtermények ve­ melőszövetkezet például az -1952, zsás, a napraforgónál 7—8 má­ fvly lalwt»j A rizs termelésébe az eddiginél nagyobb mértékben kell bekap­ 4. A rizs vetésterületét a ren­ delkezésre álló öntözővíz meny- csolni a termelőszövetkezeteket nyisége, valamint a termelés és az egyéni termelőket. A földművelésügyi miniszter egyéb szükségleteinek kielégítése alapján az 1953. évhez képest 1954 január 31-ig vegye nyilván­ 1954-re 49 százalékkal, az eíkö- tartásba azokat a rizstelepeket, vetekező három év alatt pedig ahol a barnulásos megbetegedés fokozatosan 80 százalékkal kelj kártétele megállapítható volt. növelni. Rizsfajtáink közül álta­ Ezeken a területeken — az 1954 lánosságban a Dunghan Shali és évben rendelkezésre álló vető­ a «szegedi szakállas »-fajtákat, az magmennyiség erejéig —a barnu­ északibb rizsvidékeken és egyes lásos megbetegedéssel szemben kijelölt rizsterületeken a kraszno- ellenálló rizsfajta vetőmagját kell elvetni. dari rizsfajtát kell termelni. (Tegnapi küxkjnéayünk

f

I

2

US« december

ViUas&atok Hifit

XL, eetWért«*

A ílag jar Dolgozók l’árija Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Miniszleríanáesának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folvltlás az 1. oldalról.)

vége/zck a mélyszántást. E nö­ vények alá a termelőszövetkeze­ tek részére végzett mélyszántás díját, ha az egész leszerződött területet istái lói l ágyázták, a szer­ ződtető vállalat térítse meg. b) A terméseredmények növe­ lése érdekében az ipari «övé­ inek, mindenekelőtt a cukorrépa, a kender, a dohány, a len és a gyapot termelésénél lovább kell fokozni a műtrágyák felhasználá­ sát is. Az élelmiszeripari és a könnyűipari miniszter gondos­ kodjék arról, hogy e növények termelői — a termelési szerző­ dések alapján — idejében meg­ kapják a szerződésben biztosí­ tott műtrágyát. 3. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az ipari növényeket, az ország ter­ mészeti adottságait figyelmen kí­ vül hagyva, az egyes növények számára nem megfelelő tájakon is termeltetik. A földművelésügyi miniszter — a termelők kívánsá­ gának figyelembevételével — álla­ pítsa meg az egyes ipari növé­ nyek legmegfelelőbb lermöterülí“: ‘it s 1955. évtől kezdődően az élelmiszeripari miniszter, il­ letve a könny űipari miniszter az egyes ipari növények termelésé­ re ezeken a kijelölt területeken engedélyezze a szerződéskötést. A kijelölt körzetekben rá kell térni a hároméves szerződéses termelési rendszeri-e. A kijelölt körzeteken kívül fekvő területe­ ken csak egv évre lehet szerző­ dést kölni. Ugyancsak meg kell szüntetni — a dohány kivételével — az ipari növények szerződésen kívül történő termelésének tilalmát, sőt javasolni kell, hogy főként ken­ dert és lent, valamint olajos nö­ vényeket, gyapotot, a termelőszövetkezetek, termelőszövetke­ zeti tagok és egyénileg gazdál­ kodó dolgozó parasztok szántó­ földjeiken, vagy’ kertjükben sa­ ját használatukra is termeljenek. Ezért a bel- és külkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy cukorrépa, gyapot és más ipari növények vetőmagja sza­ badforgalomba is kerüljön. 4. Az ipari növények vetőmagszükségletét elsősorban hazái ne­ mesítésül fajtákból kell biztosí­ tani. Cukorrépából elsősorban Sedl­ mayr Kurt Kossuth-díjas akadé­ mikus által nemesített «Beta» K 91-es fajtát kell az ország egész területén termelni. Napraforgó­ ból az Alföld és a Dunántúl déli részén az iregszemcsei középtörzsíí középkorai napraforgót, a Tiszántúl északi részén pedig a szabolcsi táj faj tát kell termelni. Kenderből az Alföld déli részén a kompolti kendert, az Alföld többi részén a tiborszállási táj­ fajtát, a Dunántúlon a nemesített fértődi kendert kell termelni. El kell terjeszteni a kompolti kísér­ leti gazdaságban kidolgozott fajtahelerózis kendervetőmag elszaporítását. Velőmagtermelésre — a fajta­ körzeteken- belül —■a legalkalma­ sabb területet kell kiválasztani és ott a legfejlettebb termelési eljá­ rásokat kell alkalmazni. Az ipari növények vetőmagjá­ nak előállítását a termeltető vál­ lalatok szervezzék meg a kutató­ intézetek és kísérleti gazdaságok segítségével. 5. A termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és az egyénileg termelőknél egyaránt

meg kell javítani az ipari növé­ rékosság céljából térjenek rá a gépesítését. A kohó- és gépipari nak növelése érdekében fokozni nyek ápolási munkáit. napraforgónak őszi takarmány­ miniszter gondoskodjék a kül­ kell a zöldségtermő területek trá.« A cukorrépa termelésénél, a keverék után történő májusi m á­ földön bevált típusú rostkender- gyázását és elő kell segíteni aa koraőszi istállótrágyázás és a sodvetésére, amely megfelelő betakarítógépek oly mértékű élenjáró termésfokozó módszerek géppel- végzett őszi mélyszántás magtermést biztosít. gyártásáról, ami lehetővé teszi a j alkalmazását mellett, a legnagyobb gondot kell A rost- és magkender alá el­ kender teljes gépi betakarítását. I A vöröshagyma termelés fej« fordítani az egyetésnek négylevc- engedhetetlen a koraőszi bőséges A gabonakombájnok 30 százaié- lesztése céljából a makói vidéken ies korban történő elvégzésére istállótrágyázás, valamint az ide­ kához napraforgó-arató berende- -cl kell terjeszteni a dughagyma úgy, hogy négyzetméterenként jében történő őszi mélyszántás. zést is kell gyártani. nagyüzemi hőkezelési eljárását. A földművelésügyi miniszter A fűszerpaprika, paradicsom, pót'« legalább 10 növény maradjon. A magkendert főleg lápi (kolus) szervezze meg minél szélesebb rezselyem terméseredményomel# A napraforgót ősszel mélyen talajokra kell vetni. szántott területre kell vetni. A 6. Az állami gazdaságokban és i körben a napraforgó és szója fokozása érdekében el kell tér-« Dunántúlon pedig javasolni kell, j a termelőszövetkezetekben fokoz-1 gabonakombájnnal való betaka- jeszteni a vetőmag jnrovizálását. hogy a vetésterülettel való laka- ni kell a betakaralítási munkák I rítását. A területek gazdaságosabb ki­ használása és művelése céljából VI. A b u r g o n y a - é s a z ö l d s é g t e r m e l é s n ö v e l é s é r ő l , az alacsonynövésíí paradicsomot, v a l a m i n t a d o l g o z ó i t b u r g o n y a - és z ö l d s é g e l l á t á s á n a k m e g j a v í t á s á r ó l « paprikát, a káposztaféléket, sth, Hazánkban a burgonya és a ! szervezzék meg a nemesített mi- nek periig kellő számú fogatos sűrűbben kell ültetni. 6. Az öntözéses zöldségterölete­ zöldséguövények termelési lehe- nőségi velőgumó elszaporítását és művelőeszközt kell rendelkezé­ ket 1954-ben a jelenlegi 22.000 tőségei igen kedvezőek, azonban a termést a termelőszövetkezetek sükre bocsátani. jelenleg még mindkét termelési és az egyénileg gazdálkodó dol4. A zöldségtermelésben visz- kát. holdról 28.000 kát. holdra ágazalra jellemző, hogy a felsza- j gozó parasztok számára ugyan- sza kell térni a történelmileg j kell növebii. Fokozottabban albadulás előtti elmaradott állapo- olyan súlyú burgonyáért cserél­ kialakult termelőtájakra; a hagy- j kalmazni kell a barázdás és pertük lényegesen nem változott, jék ki. Egy-egy termelőnek any- malermeléssel Makó környékére, j metező öntözéses módszereket. A Csak egyes gazdaságok emelték nyi nemesített vetőgumot kejl ad- a káposztafélékkel Szabolcs-Szat- helyi vizek öntözési lehelőségcikihasználására a gépállomálényegesen termésüket, amely , ni, hogy vetőgumóparcellájánel- már és Győr-Sopron megyébe, a j egyben megmutatja lehetőségein-! szaporítva, egész vetésterületét 3 gyökérzöldséggel Makó környé- s°k útján 1954-ben és 1955-ben két is. A balkányi állami gazda- j —4 évenként a felújított velőgu* kére, és a Szigetközbe, a fűszer- 500—500 szivattyút és meghajt ópaprikával Kalocsa és Szeged motort kell a termelőszövetkezeság 1953-ban 200 kát. holdon móval ültethesse be, 170 mázsás burgonyatermést éri A nyári ültetésü termés jarovi- köinyékére, a csemegepaprikával tek és az egyénileg gazdálkodó el kát. holdanként; az edelényi zálásáuak elősegítésére a földmű- a Sárköz vidékére, a paradicsom- dolgozó parasztok rendelkezésére Alkotmány termelőszövetkezet vdésügyi miniszter bocsásson a mai Kecskemét és Hatvan kör bocsálani. Az öntözéses területe, kertészeti brigádja korai fejeská­ következő három év során az ál­ nyékére, a dinnyével Heves és ken is be kell vezetni a vetésfor­ górendszert. posztából 152, paprikából 107 lami gazdaságok és a termelőszö­ Szolnok megyébe. 7.’ A terméseredmények növemázsás átlagtermést takarított be. vetkezetek rendelkezésére 3000 Különös gondot kell fordítani Az országos termésátlagok azou- j köbméter faanyagot és 60.000 a városellátó övezetek fejlesztő- j lsének fontos eszköze a minő­ ban még nagyon alacsonyak, s- j négyzetméter sodronyíonatot. sére. Ezekben az övezetekben a '*'8* vetőmag. A minőségi vetőemiatt a -mezőgazdaság a növek- j 3. A terméseredmények növe- zöldségtermelő üzemek részére magellátás érdekében a földmű­ vő szükségleteket ezekből a tér- lése érdekében javasolni kell, i anyagellátás, hitel, gépellátás, stb. velésügyi miniszter 1954. február menyekből kellő mértékben fe- hogy a termelők a használatos szempontjából kedvezőbb berme- 1-ig dolgoztassa ki a minőségi zöklségmng termelési rendszerét. dezni nem tudja. Ezért a burgo- ritka állományú ültetés helyett a lesi feltételeket kell teremteni, nya és a zöldségfélék ára magas, j sűrűbb, kát. holdanként körül-1 A földművelésügyi miniszter, A zöldségtérmeltetést egyéb Ennek oka az is, hogy a b ú r-1belül 2-1.000 töves ültetést alkal- a bel- és külkereskedelmi mi­ gazdasági magvak termeltetéségonya vetésterülete a felszabadu- ■mázzák. A termelőszövetkezetek, niszter a vetőmagellátás javítása tői és termelésétől külön kell vá­ lás előtti évekhez képest 77.000 az egyénileg gazdálkodó dolgozó érdekében gondoskodjék arról, lasztani. Ml l|\ TH.ur' kát. holddal csökkeni. A zöld- parasztok és az állami gazda- hogy tasakolt zöldségmag kellő A magtermelési körzetekben ségfélék vetésterülete az 1938. évi- j ságok fokozzák a hozamot fe­ mennyiségijen és minőségben áll­ önálló zöldségmagtermeUeíő, nek a kétszeresére növekedett j szektrágyázással, negyzetes-fész- jon a termelők rendelkezésére. tisztító, raktározó vállalatokat ugyan, de a mezőgazdasági irá- ' kés ültetéssel. Fokozottabb mérA földművelésügyi miniszter a kell szervezni. Dél-Tiszánlúl vi­ nyitó szervek helytelen intézke­ lékben át kell térni a zöldtrágyá­ korai szántóföldi és az üvegalatti dékét ebből a szempontból ki­ dései következtében a zöldségter­ zásra; 1955-től kezdve a burgo­ termelés fejlesztése céljából gon­ emelt területnek kell tekinteni. melés jelenlős részben kiszorult nyaterületek zöldtrágyázásához doskodjék 1954—1956. években A folyamatos vetőmagellátás és a történelmileg kialakult zöldség- — mindenekelőtt a lermelőszö- legalább 420.000 darab meleg­ a kedvezőtlen évjáratokban elő­ termelési tájakról. vetkezetek és az állami gazdasá- ágyablak, valamint a hozzá szük­ forduló terméskiesés miatt há­ A burgonya- és a zöldségter- j gok számára — kedvezményes séges melegágvi keretek, üveg és rom éven belül vetőmaglartalékot tnelés továbbfejlesztése érdeké- j áron kell biztosítani a szüksé- takaróanyag (nád és zsúp) bizto­ kell létesíteni. ben a következő intézkedéseket | ges keserűcsillagfürt- és som- sításáról. Az üvegházi termelés 8. A legközelebbi években meg kell tenni: | kóró-velőmagot. A termelőszö- j továbbfejlesztésére az üvegházi kell szüntetni a burgonya- és 1. A burgonya _ _ vetésterületéi! vetkezeteknek és az egyénileg hajtatófelület 1954—1956. években zöldségtermelés speciális gép- és hiányait. 435.000’kát. holdra, országos ter- ! gazdálkodó dolgozó parasztoknak 20.000 négyzetméterrel kell emel­ eszKözellátottságának A meglévő egyszerű, fogalos gé­ mésátlagát a következő kél-liá-! javasolni kell, hogy a további ni. évek vetőmagszükségletét maguk A helyi tanácsok segítsék elő, pek jobb kihasználása mellett rom év alatt Itat. holdanként hogy a hazánkban található hő­ speciális vető- és ültetőgépek, az előző hat év átlagához képest termeljék meg, A növényápolási munkák meg­ forrásokat és az ipartelepek fö­ több sort művelő kullivátorok — 10—15 mázsával kell növelni. Különösen nagy gondot kell gyorsítása céljából a fő burgo­ lös melegvizét a termelőszövétke- alkalmazásával el kell érni, hogy fordítani a burgonyatermelés fej­ nyatermelő vidékeken az állami zelek és az állami gazdaságok a nagyüzemü termelésben a burlesztésére elsősorban Szabolcs, gazdaságok és gépállomások kul- zöldséghajtásra, melegház és me- gonyaültetést és a sorközi mííj velést már 1955-ben 50 százalékSomogy, Veszprém, Vas, Pest me- tivátorait töltögető eketestekkel legágy. fűtésére felhasználják. 5. A zöldségtermelés hozatná[ ban géppel végezzék. kell ellátni, az egyéni termelőkgyékben. Javasolni kell a ter­ melőszövetkezeteknek és az egyé­ FI/. A g y ü m ö l c s - é s a s z ő l ő t e r m e l é s f e j l e s z t é s é r ő l nileg gazdálkodó dolgozó parasz­ és a l a k o s s á g g y ü m ö l c c s e l é s b o r r a l v a l ó j o b b e l l á t á s á r ó l toknak, hogy a burgonya terme­ A telepítéseket részben a nyáí Hazánk természeti és éghajlati vés, nagy részben gyenge minő­ lésére alkalmas talajokon a bur­ történelmileg kialakult terme.ési alkalmasak ségű borhoz jut. gonya vetésterületét más növé­ viszonyai kiválóan A túlméretezett állami keres- tájakon kell elhelyezni, részben gyümölcs-, szőlő-, valamint bor­ nyek — elsősorban ipari növé­ termelésre, s lehetővé teszik, né­ kedelcm szervezetlensége miatt aj pedig új termelési tájakat kell nyek — rovására jelentősen nö­ pünk szükségleteinek teljes ki­ megtermelt árugyümölcs kialakítani ott, ahol a talaj- és veljék meg. elégítését. Egyes élenjáró üze­ sége tovább romlott, s a helyte­ éghajlati viszonyok gyümölcster­ 2. Segítséget kell adni ahhoz, mek jelentős eredményeket is ér­ len árintézkedések, valamint a melésre ldválóan alkalmasak. A hogy minden termelő saját bur­ tek el: a nyírmadai állami gaz­ szőlő- és gyümölcsösterületek fel­ Duna-Tisza közén a kajszibarack, gonyaterületének beültetésére daság almából holdanként 140 szorzása a termelőszövetkezete­ cseresznye, meggy és szilva; a ket és egyéni termelőket elked­ Nyírségben a téli alma, szilva egészséges, jóminőségü vetőgu­ mázsát, a kölesei Petőfi termelő­ szövetkezet 120 mázsát, a gé- vetlenítették a termeléstől. és dió; a Cserhát, Mátra, Bükkmót termeljen. Ezért ajánlatos, berjéni Kossuth termelőszövetke­ A szőlő é3 gyümölcstermelés vidékén a cseresznye, meggy, hogy a termelőszövetkezetek leg­ zet 120—130 mázsát termelt; a fejlesztése és a hozamok gyors őszibarack és mandula; Budapest jobb burgonyatermő földjeiket soproni Haladás termelőszövetke­ emelése érdekében a következő környékén az őszibarack, csereszvetőgumóparcellának jelöljék ki zet kát. holdanként 50 hekto­ intézkedéseket kell tenni: ilye, mandula és bogyós gyümöl1. A gyümölcsfaállományt csück, Zala, Somogy és Vas me­ és ott a legjobb termelési eljá­ liter bortermést ért el. A szőlő- és gyümölcstermelés 1959-ig — a rendszeres utánpót­ gyékben téli alma, körte, szilva, rással, lehetőség szerint — első­ sorban a Duna—Tisza közén és eredményei azonban országosan lás mellett — mintegy 15 mil­ dió és gesztenye; Felső-Dunánaz ország déli vidékein — nyári nem kiclégítőek. A gyümölcsfa­ lió darabbal, a vegyes gyümöl­ túlon a körte, téli alma, kajszi­ termelését mintegy 10.000 barack és bogyós gyümölcsűek; vetés segítségével állítsák elő a állomány termőképességét veszé­ csök lyezteti a nagyarányú pajzstetű- kát. holddal kell növelni. Ennek Dunántúlon az őszibarack, man­ vetőgumót. Javasolni kell ezt az fertőzés, a rézgálicellátás hiá­ megfelelően a termelőszövetkeze­ dula, meggy és dió; a balatoni egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­ nyosságai miatt pedig csökkent tek és állami gazdaságok üzemi dombvidékeken az őszibarack és rasztoknak is. Ezért a kísérleti és a Szőlőhozam. A borászat hiá­ gyümölcsöseinek területét hat év mandula termelését kell nagy az állami gazdaságok 1954-től nyos felszerelése s a helytelen alatt mintegy 100.000 kát. hold­ mértékben fejleszteni. (Fo ly tatás a 3« oldalon.) kezdve évente 8000 kát. holdon feldolgozás folytán a lakosság ke­ dal.

J

1*53 december 24.. csütörtök

3

i/iUaitCLiak héftc

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a. Magyar IMépkőztársasAg Tlinisztertanáesának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről f) Feladatul kell kitűzni, hogy (Folytatás a 2. oldalról.) , gezzék el. Külön gondol k-ell for- ] latállomáuy számszerű növelését Minden községi és városi 4a- j dítairi a történelmi borvidékek,: elsősorban a tehén- és juhállo- az 1956. évi végére minden ter­ nács dolgozzon ki hároméves elsősorban a Tokaj-Hegyalja sző- mánynál, továbbá a baromfiállo- melőszövetkezetnek legyen közös szarvasmarhatenyésztése és min­ g) ümölcsfásitási 'ásítási (érvét az utcák,! lőtermeléséaek és. bor gazdaságé- mánynál kell célul kitűzni. borgazdaságéutak, terek, parkok és egvéb unk fejlesztésére. Pest, Bács-j A nagyobb szaporaság elérése den családos termelőszövetkeze­ közterületek dió-, cseresznye és Kiskun és Csongrád megyékben | céljából a földművelésügyi mi- ti tagnak legyen háztáji tehene. A eperfával való beültetésére. a mennyiségi bortermő fajták, [ niszter gondoskodjék arról, hogy termelőszövetkezetek részére el­ 2. A telepítések és pótlások a tokaj-hegyaljai, badacsony-ba- a *termelőszövetkezetek és az sősorban vemhes ü-saók vásárlá­ előfeltételeinek megteremtése ér­ latonfüredi cs somlói borvidéke- egyéni állattartók anyaállatállo- sára az állatok értékének 50 szá­ diekében a gyümölcsfaiskolái ken a minőségi fehérborfajták, I manyának ingyenes fedeztetésé- zalékáig terjedhető hosszúlejá­ anyag termelését jelentősen fo­ Villány, Szekszárd, Eger és Sop-1re mindenütt elegendő számú, a ratú hitelt kell biztosítani. kozni kell olymódon, hogy a ter­ ron vidékén a minőségi vörös- meglevő állomány minőségének g) A termelőszövetkezeti ta­ melés évi mennyisége 1958-ra borfájták telepítését kell nagy I javítására alkalmas apaállat: bi- gok és a dolgozó parasztság szá­ biztosító már évi négymillió darabra emel­ mértékiben fokozni. A csemege­ ka, mén, kos, kan álljon rendel mára árkedvezményt üszőakciókat kell szervezni. kedjék. Az állami gazdaságok a szőlő telepítését országszerte nö­ kezésre. h) Törzskönyvi ellenőrzés alatt faiskolák területét 1956-ig éven­ velni kell, de különösen Pest, A termelőszövetkezetek és ál­ ként 400 kát. holddal növeljék. Rács-Kiskun és Heves megyék­ lami gazdaságok az állatok gon­ álló tehenek után — tejhözamuk Ezenkívül engedélyt kell adni ben. dozását lelkiismeretes, hozzá- arányában — a termelőszövetke­ minden jelentkező termelőszö­ érdekében j értő dolgozókra bízzák és gon­ zeteknek és az egyénileg gazdál­ A telepítések vetkezetnek, városi és községi ta­ 1957-ig az állami gazdaságok doskodjanak az állatok jó el­ kodó dolgozó parasztoknak ha­ nácsnak és egyénileg gazdálkodó szőlővessző-anyatelepeinek terü­ helyezéséről, helyes takarmányo­ tósági áron abraktakarmányt kell kertésznek — állami növényegész- letét 1500 kát. holdra kell ki­ zásáról, valamint rendszeres ápo­ juttatni, ha a termelt tejnek leg­ alább hatvan százalékát átadják ségügyi ellenőrzés mellett — fa­ egészíteni. Ingyenes szaporító­ lásukról. iskola létesítésére és a csemeték anyag juttatásával, beruházási _Az ország _^ egész _ állatállománya a begyüjtőszervnek. Az abrakjut­ forgalombaliozására. támogatással, a terület beadási lenycszértekének növelése érde- tatás mértéke a kővetkező le­ 3. A gyümölcstermelés fejlesz­ kötelezettség alóli mentesítésé- kében az állami gazdaságokban, gyen: legalább 6000 kg igazolt tése érdekében a termelőszövet­ vei elő kell segíteni, hogy a j valamint a fejlett állattenyésztés­ évi tejtermelés esetén 15 mázsa, kezetek, egyéni termelők és ál­ termelőszövetkezetek mintegy 5001sei rendelkező termel őszövetkeze- 5000 kg után 11 mázsa, 4000 lami gazdaságok javítsák meg el­ kat. hold anyatelepet létesítse- lekben növelni kell a törzslcnyé- kg után 8 mázsa és 3000 kg után 5 mázsa. sősorban a növényvédelmi mun- nek. A szőlőollvánvtermelcst szelek számát. raunkát, a gyümölcsfák egyedi 1954-től 1959-ig az állami gaz­ 1. SZARVASMARHATENYÉSZf) Fokozni kell a meddőség, TÉS. a brucellózis és a gümőkór el­ kezelését, ápolását. daságokban és termelőszövetke­ Elengendő számú mészkénléíő- zetekben fokozatosan évi 14 mil­ a) A szarvasmarhatenyésztés' leni küzdelmet. Meg kell javíta­ ző üstöt kell biztosítani ahhoz, lió darabra, a gyökeres európai | gyors mennyiségi és minőségi fej- ni a brucellózis elleni vakcina hogy a termelőszövetkezetek és szőlővessző termelését pedig 25 lesztése érdekében 1956. év vé- minőségét. az egyéni termelők védekezni millió darabra kell emelni. Tel- i géig a szarvasmarhaállományt 2. LÓTENYÉSZTÉS. tudjanak a pajzstetű ellen. Az jesen szabaddá kell tenni a sza- legalább 2.2 millió darabra, ezen Meg kell szüntetni azt a hely­ olajos permetezést hároméven­ porítóanyag előállítását és eladá- | belül a tehénállományt 1.1 rali­ telen szemléidet, mely a lóién " I lió darabra kell növelni. Első- nyésztés jelentőségét a gépesítés ként legfeljebb egyszer szabad sát. 5. A felújítás és pótlás, vala-; sorban a termelőszövetkezeti ta- fejlődése miatt lebecsüli. A ' to­ alkalmazni. A nyári permetezé­ sekhez gondoskodni kell ele­ mint a szőlők jobb megművelése gok háztáji és az egyénileg gaz­ vábbiakban elsősorban a lóállo­ gendő mennyiségű félkolloidkén- révén a terméshozamot 1959-ig dálkodó dolgozó parasztok gaz- mány minőségét kell javítani. Ez mintegy 32 százalékkal kel] j daságaiban kell az állományt nö- most lótenyésztésünk legfőbb fel­ készítményekről. 4. Nagy gondot kell fordí­ emelni. A termelőképességet a vélni adata. b) Elsősorban az ország állotani a szőlőterületeink gyorsabb bujtassál, szálvesszőzéssel stb. kell a) A termelőszövetkezeteknek ütemű, fokozatos felújítására és fokozni, a tőke erőállapota sze- mányának zömét alkotó magyar- állami támogatást kell nyújtani 1956 — — törzskancák vásárlására és csikó­ teken telepek létesítésére. lett meg kelí kezdeni újabb sző-- j gedély b) Az egyénileg gazdálkodó dol­ lök telepítését. j A növényvédelem elősegíté-; zalékát, a betegségekkel szemben gozó parasztok lótenyésztésének 1959-ig 70.000—75.000 kát. hold sére növelni kell a rézből ké- való ellenállóképességet és a hús­ fejlesztése érdekében a közte­ szőlőt kell telepíteni. A terme- j szült háti és motoros permetező- termelést kell növelni, nyésztést elit- és törzstenyösze» lőszővetkezetek számára ingyenes! gépek gyártását és a szükséges’ c) A földművelésügyi miniszter tekből származó jómiuőségü mé­ szaporítóanyag biztosításával kel! mennyiségű rézgálicot szabadíor-' biztosílsa, hogy az 1956. év végé­ nekkel kell megerősíteni. re országosan legalább 100.000 lehetővé tenni, hogy 1959-ig galomba kell hozni. c) Az egyénileg gazdálkodó dol­ 1 9 5 9 -ig oltványszőlőinknek leg-! darab t/henet tartsanak törzs20.000—24.000 kát. hold telepí­ gozó parasztok tenyéisztési keit tést végezzenek. Az állami gaz­ alább fele, homoki szőlőinknek | könyvi ellenőrzés alatt Segíteni vének elősegítésére a törzsköny­ daságok ebben az időszakban egyharmada megfelelő támasz­ kell tenyésztési munkájukban az vezett kancák teljes lóadóját, ha egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­ 9000 kát. hold szőlőt telepítse­ rendszerrel legyen ellátva. legalább kétévenként egy csikót A borok minőségének megja­ rasztokat, velük tenyésztési szer­ ellettek, egyéb kancát lóadóját nek. Elő kell segíteni, hogy az előirányzott telepítések zömét, vítása érdekeljen a borok ke­ ződéseket kell kölni, 1956. év pedig arra az évre; amelyben mintegy 40.000—42.000 kát. hold zelésére és érlelésére szolgáló tá­ végéig az egyénileg gazdálkodó- elletlek, el kell engedni. telepítését az egyélű termelők, rolóteret hat év alatt folyama­ dolgozó parasztok tulajdonában 3.. SERTÉSTENYÉSZTÉS. teheneket illetve a termelőszövetkezeti ta­ tosan egymillió hektoliterrel kell levő legértékesebb törzskönyvezni kell. a) 1956. évig el kell érni, hogy gok háztáji gazdaságukban vé­ növelni. d) Az eddiginél nagyobb gon­országos átlagban egy koca után dot kell fordítani az apaáflatel- évente legalább 7.6 sertést ne­ V ili. A z á lla tte n y é szté s fe jle s z té s é r ő l, lálásra és az apaállatok minősé­ veljenek M s a hizlalásnál a ta_ a l a k o s s á g j o b b h ú s- é s z s í r e l l á t á s á r ó l gének megjavítására. Annyi apa­ karmányértékcsítés országos át­ A háborús pusztítások nyomán év alatt 1020 malacot nevelt fel. állatról kell gondoskodni, hogy laga 20 százalék fölé emelked­ mintegy felére csökkent állatál­ — Különösen jó eredmény ck szü­ utópároztatás is mindenütt vég­ jek. A lakosság hús- és zsírellá­ lományunk, az egymást követő lettek ajuhászaiban: Retter j rehajtható legyen. A termelőszö- tásának biztosítása érdekében or­ Bzáraz esztendők ellenére nem­ György, a túrkevei Táncsics ter-1 vetkezetek és az egyéni terme- szágosan legalább 5.5 millió ser­ csak helyreállt, hanem lényegesen melőszö vetkezet juhásza 182 da- lök tehén- és üszőállományát két tést, ezen belül 610.000 kocát a háború előtti színvonal fölé rab fésűs merinó anyánál 6.46 | eredménytelen pároztalás után az kell tartani. Hússertésállomá­ emelkedett. A kapitalista idők kg nyírósúlyt és 140 százalékos! állatorvos köteles állategészség- nyunkat a fehérjealap növekedé­ termelésére jellemző alacsony ho- bárányszaporulatot ért el; Szűcs| ügyi kezelés alá venni, sével arányosan az 1953. évi 26 zamokat azonban eddig még nem Sándor, a mezőhegyesi torzsái- j A kiváló apaállatok tenyészér- százalékról 1956-ig 38 százalékra sikerült felszámolniésemiatt j lattenyésztő állami gazdaság ju- | tekének fokozottabb kihasználása kell növelni. A termelőszövetke­ állattenyésztésünk nem tudja kel- básza 155 anyánál 8.36 kg nyí- j érdekében széles körben el kell zetek 1954. év végére érjék el, lően kielégíteni állati eredetű rósúlyt ért el. Legjobb tógaz- j terjeszteni a mesterséges lerrné- hogy közös koca-állományuk sza­ élelmiszerekkel a lakosság nö­ daságainkban elérték a 6—8 má­ kenyítést, 1954-ben legalább 50 porulata biztosítsa hízó Usertészsa holdanként! halhozamot. vekvő szükségletét. ezer, 1955-ben 80 ezer, 1956-ban beadási ‘kötelezettségük teljesíté­ Különösen kedvezőtlen a Az állattenyésztés alacsony ho- legalább százezer tehenet kell sét. szarvasnmrbalenyéaztés helyzete zamának legfőbb oka az, hogy mesterségesen termékenyíteni. b) Az ország minden terüle­ A szarvasmarhaállományon belül j nincs biztosítva a folyamatos tae) A teheneket te (hozamuknaktén bármely sertésfajta tenyész­ a tehenek alacsony száma is aka­ karmányellátás. A kedvezőtlen megfelelően — egyedileg — kell tését meg kell engedni és elő kell dályozza a tej össztermelésének időjárású években az állatállo­ takarmányozmi. A zöld futósza­ segíteni. A tenyésztésnél szem), megfelelő növekedését, s az ál­ mány leromlik termelékenysége lag bevezetésével kora tavasztól előtt kell tartani, hogy a hússer., latállomány kielégítő szaporodá­ visszaesik. Ezenkívül az építke­ késő őszig gondoskodni kell a tés-fajták közül elsősorban a fe­ zés sem követi az állattenyésztés tehenek zöldlakannánnyol való hér hússertés-fajtát kell tenyész­ sát. Országosan évről-évre nagy fejlődését. A termelőszövetkeze­ ellátásáról. A termelőszövetkeze­ teni, éspedig — az éghajlati veszteséget jelent az elhullások tekben és állami gazdaságok­ tekben és az állami gazdaságok­ adottságok figyelembevételével — magas száma, elsősorban a rossz ban nincs biztosítva az állatok ban mindenütt át kell térni a főként a Dunántúlon, továbbá a takarmányozás, a felnevelési és jó elhelyezése, a takarmányok naponta háromszori fejősre. Ahol nagy tejgyüjtő központok és húsaz előfeltételek megvannak, a feldolgozó telepek közelében. Az tartási hibák, valamint az állat- helyes tárolása. egészségügy elmaradottsága mi­ Igen alacsony a tenyésztői borjúnevelés maradi szoptatásos ország többi részén a jelenlegi att. munka színvonala, rosszul ta rt­ módszerét a gazdaságosabb ita­ sertésállomány 70 százalékát ki­ A kedvezőtlen eredmények ják az apaállatokat és elhanya­ tásos módszerre kell felváltani. tevő mangalicának és első ke­ mellett egyes állami gazdaságok, golt a törzskönyvezés munkája. A fejők munkájának megfcöny- resztezéséből származó ivadékai­ termelőszövetkezetek kiváló ered­ Az elkövetkező 2—3 évben az nyítése érkedében az 1956. év vé­ nak tenyésztését kell elősegíte­ ményt értek el még az elmúlt állattenyésztésben az alapvető géig legalább 500 termelőszövet­ ni. Berksir-sertést Rács-Kiskun év rendkívül kedvezőtlen takar­ feladat a hozamok növelése: a kezetben és állami gazdaság­ megye déli részén és az ezzel ha­ mánytermése mellett is. így Lu­ vágási súlyok, az egy tehénre ban kell bevezetni a gépi fejest táros területeken, különösen a ha­ kács Imre, a makói Táncsics ter­ cső tejhozam, az egy juhra eső cs legalább 500 tehénistállót kell szonállat előállító keresztezéshez melőszövetkezet sertésgondozója gyapjúhozam, az egy tojótyúkra | felszerelni szelepes önitató beren- szükséges kan-ellátás céljára kell 20 fehérhússertés kocától három esö toiáshozam emelése Az állat- i dezéssel. tenyészteni. A száraz, meleg ég­

hajlattal szemben kevésbbé érzé­ keny koravaU sertés tenyészté­ sének elterjedését a Duna-Tiszaközén kell elősegíteni. A inángplica-fajta szaporaság ónak to­ vábbfejlesztését és fejlődőképes­ ségének megjavítását kell cétül kitűzni. c) . Kedvezői* szaporalati ered­ mények elérése ós a választás utá­ ni elhullás csökkentése érdekében a sertésállomány egészséges, ter­ mészetszerű tartására az eddigi­ nél sokkal nagyot* gondot kell fordítani. A sertéstenyésztő farmo­ kat a gazdaságosság céljából más állattenyésztési üzemágakkal (te­ henészet, hizlalda) kell összekap­ csolni. d) A süldőkocák kivételével tö­ rekedni kell az évenként ’kétszeri malacoztatás általános elterjesz­ tésére. A szoptatás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a ko­ cák tenyészkondíciójának fenn­ tartására. Különös gondot kéH fordítani a szopósmalacok korai és fehérjedús takarmányozására. A begyűjtési miniszter és az élel­ miszeripari miniszter gondoskod­ jék arról, hogy a roalacnevelés céljára 1954-tői évente legalább 100 000 mázsa hántolt, zsírdús olajpogácsát állítsanak elő. e) A malacok takarmányérték’osítésének, ellenáll óképességének, növekedési erélyűnek fokozása, valamint a vágott áru kedvezőbb húsarányának biztosítása érdeké­ ben — a tenyészgazdaságokat ki­ véve — széles körben alkalmaz­ ni kell a haszonállatelőállító ke­ resztezést. Ezekben a gazdasá­ gokban a zsírjellegü kocaállo­ mány szaporaságának fokozására az első keresztezésből szárma­ zó kocákat keli tenyésztésbe ál­ lítani. í) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­ rasztok igtjlésállományának javí­ tása céljából az állami gazdasá­ gokból éveufe 30.000 darab koca­ süldőt kell részükre kedvező fel­ tételek mellett juttatni. Ugyanakkor a termelőszövetke­ zetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyve­ zett állományának 1 támogatása céljából a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dol­ gozó parasztok törzskönyvezett, kiváló kocáinak szaporulatából tenyészállat-áron évente mintegy 30.000 darab lenyé&zsüldőt kell felvásárolni. Ezeket kedvező fel­ tételek mellett az országos állo­ mány javítására más termelőszö­ vetkezetek és egyénileg gazdál­ kodó dolgozó parasztok rendel­ kezésére kell bocsátani. g) A földművelésügyi miniszté­ riumnak 1956. év végéig leg­ alább 50.000 koca törzskönyve­ zéséről keil gondoskodnia. h) Meg kell javítani a sertéspestis, serlésorbánc, brucellózis s meg kell kezdeni a hólyagférgesség elleni védekezést. Tovább kell javítani az oltóanyagok mi­ nőségét. 4. JUHTENYÉSZTÉS. a) A gazdaságos juhtartás min­ den lehetőségének maradéktalan kihasználása érdekében juhállo­ mányunkat 1956. év végéig 2.3 millióra, darabonkénti gyapjúho­ zamát pedig átlagosan 3.8 kg-ra kell emelni. b) Elsősorban a magas gyapjú­ hozamú, emellett fejésre is al­ kalmas, fésűsgyapjút termelő me­ rinó julifajtát kell tenyészteni, a cigája jelenlegi állományszámá­ nak fenntartása mellett. c) A földművelésügyi minisz­ ter biztosílsa, hogy 1956. év vé­ géig legalább 80.000 anyajuhot tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt A juhállomány minőségé­ nek javítása céljából a földmű­ velésügyi miniszter és a könnyű­ ipari miniszter az ország kosáilományút évenként vizsgáltas a fe­ lül, A tenyésztésre alkalmas ko(Folytatás a 4. oldalon.)

4 —

------- -------------------- -------------------------------------------------- ViUoAsautfc

1/líp.i

1553 Aecember 21., rsüWrtíW

A Magyar Elolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Aépköztársaság1 Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folyiatás a 3. oldalról.! | mások hálózatát. A keltetőállo- nek, mintaközségeJaitek és egyéni­ teken, ahol a vízellátás gazdasá­ a növényápolásra, növényvéde­ sokat tenyészigazoIvánnyaj kell másokon csak vérvizsgált áilo- leg gazdálkodó dolgozó parasz­ gosan biztosítható, halastavakat lemre, talajerőgazdálkodásra, ku­ ellátni, a meg nem felelő koso­ | Hiányból származó tojásból sza- toknak juttatni. kell építeni. A termelőszövetke­ korica négyzetes vetésre és be­ kat pedig ki kell selejtezni. A | bad keltetni. Ezért a termelőszö­ f) Intézkedéseket kell tenni a zetekben a tógazdaságok területét takarításra, a takarmány-, ipari-, termelőszövetkezelek és az egyé­ vetkezetek és az állami gaedasá- baromfipeslis végleges felszámo­ a jelenlegi 500 katasztrális hold­ gyök- és gumósnövények beta­ nileg gazdálkodó dolgozó p á rá st i gok egész állományát, továbbá lására és egyéb baroinföbetegsé- ról 1956-ig legalább 6500 katasz- karítására szolgáló gépek és az tok juhtenyésztésének javítása a mintaközségekben szervezett gek teljes visszaszorítására. frális holdra, az állami halasta­ állattartás gépeinek kellőmennyícéljából az állami gazdaságok ju- egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­ 6. MÉHÉSZET. vak területét pedig 18.000 katasz­ ségű legyártásáról. hászataiből évente 2000 tenyész­ rasztok állományából mintegy A méztermelés növelése és a trális holdról 46.000 katasztrális e) A mezőgazdaság részére a kost kell a term el üsző vetkező lek­ 700.000 darabot vérvizsgáltatni magterinelés megjavítása érdeké­ hokira kell növelni. El kell ter­ kohó- és gépipari miniszter gon­ nek és az egyénileg gazdálkodó kell. A termelőszövetkezetek és ben növelni kell a méhcsaládok jeszteni a haltenytósztést a rizsle- doskodjék az 1954—1956. évek­ dolgozó parasztoknak átadni. egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­ számát. A lekéuezésre szánt ka- rületeken is. ben 10.000 traktor- és lévontaA juhállomány minőségének rasztok mellett, baromfitenyész- sos méhcsaládokat kaptáruk biz­ A halhozamot a tógazdaságok­ tású pótkocsi legyártásáról. A gyorsabb javítása érdekében a i léssel foglalkozó városi inunká- tosításával kell megmenteni ban a jelenlegi katasztrális hol­ mesterséges termékenyítést kiváló ! soknak és alkalmazottaknak is 1954-től kezdve évente mintegy danként! 200 kg-ról 1956-ig 310 népgazdasági tervekben megfe­ lelőszámú tehergépkocsi gyártá­ lenyészértékű kosok felhasználá­ | kell naposcsibéket kiadni. 5000 köbméter faanyagot kell kg-ra kell emelni, így a természe­ kell előirányozni a mezősával alkalmazni kell minden I A naposcsibeelhullás csökken- méhkaptárak készítésére biztosí­ tes vizek halliozamával az ország sát gazdaság számára. olyan juhászaiban, ahol legalább ! lése érdekében a keltetőállomá- tani. A vándorlás irányítására halterinelését a jelenlegi 70000 f) Az egyénileg gazdálkodó 400 anya vau. j sok fokozatosan készüljenek fel méhlegelő megfigyelő hálózatot, mázsáról három év alatt három­ dolgozó parasztok megsegítésére d) A zsíros gyapjú kg-onkénli j arra, hogy a naposcsibéket elő- a méhegészségügy javítására szorosára kell növelni.. A tógaz­ termelői beváltási alapárát a je­ I nevelés után, 10—12 napos kor- méhbetegség ellenőrző hálózatot daságokat elegendő takarmánvi- a kohó- és gépipari miniszter lenlegi 15 forintról 36 forintra [ ban adják át a termel őszövet- kell szervezni. Fokozni keli a kiöl- nyal, korszerű gépi felszereléssel gondoskodjék 1954-ben 12.50® fogatos eke, 1600 fogatos vető­ kell emelni. kezetek részére. tésrothadás elleni harcot. A köl­ és szállítóeszközzé! kell ellátni. gép, 9000 lókapa, 12.000 boro­ A könnyűipari miniszter a d) A tyúkfajták nemesítésére tésrothadás miatt kiirtott méh­ b) A halivadékellátás megjaví­ fonálcsereakciót 1954-től kezdve és ezáltal a termelés emelésére a családokért a méhészeket kártala­ tására 1956-ig legalább 4000 ka­ na, 3000 szecskavágó, 3800 ré­ az ország egész területére ter­ termelőszövetkezetek és az álla­ nítani kell. A v'ándorméhészetet tasztrális holdon speciális iva­ pavágó, 10.000 kézi kukorica­ 15.000 kézihajtású da» jessze ki. A termelőszövetkeze­ mi gazdaságok legjobb baromfi- utazási és fuvarkodvezményiekkel déknevelő gazdaságokat kell lé­ morzsoló, ráló, 14.000 háti permetező 6» tek közös juhállományuk után | telepeiből mintegy 150 törzste- kell támogatni. A méhviasz ter­ tesíteni. A tógazdaságok jobb ki­ az államnak átadott zsíros gyap- nvészelet kell létesíteni. 1956. év melői árát 25 forintról 50 fo­ használása érdekében — ahol a egyéb mezőgazdasági kisgépek le­ jumennyiség 10 százaléka értéké­ végere meg kell szervezni 40.000 rintra kell emelni. A méhészet Lehetőségek megengedik — a hal­ gyártásáról, mintegy 52 mill!# nek megfelelő fonalat igényelhet­ tojótyúk csapófészkes teljesít­ tevékenységét minden adó alól tenyésztést össze kell kapcsolni és szeráruról mintegy 90 mil­ lió forint értékben, a továbbiak­ nek tagjaik részére. A termelőszö­ mény ellenőrzését mentesíteni kell. a kacsaneveléssel és sertéshízla- ban a szükségletnek megfelelőé® vetkezetek juhászai az egy tagra e) A baromfiállomány minősé­ lással. 7. HALTENYÉSZTÉS. kell fokozni a kisgépek és mezőeső fonálmennyiség háromszoro­ gének és termelési eredményének a) Dolgozó népünk bőséges A halkitermelést a természetes gazdasági szeráruk gyártását. sát kapják. javítására 1954-ben 50.000,1955- élelmiszerellátása érdekében nagy vizekben is fokozni kell, a hal­ 3. A mezőgazdasági gép- é* e) A helyi tanácsok a juhállo­ ben 70.000, 1956-ban 80.000 da­ mértékben fejleszteni kell a hal- fogási technika megjavításával és traktorgyártásban a gépek elő­ mány számára biztosítsanak a rab tenyészállatot kell kedvezmé­ tenyésztést. A mezőgazdasági mű­ a halutánpótlás állandó biztosítá­ írt minőségét feltétlenül biztosí­ közlegelőkből arányos nagyságú nyes áron termelőszövetkezetek­ velésre alkalmatlan olyan terüle­ sával. tani kell. Ennek érdekében: gyepterületet, továbbá szervezzék a) A kohó- és gépipari minisz­ meg a tarlók, utak, árokpartok IX . A m e x ő g a x d a s á g i t e r m e l é s g é p e s í t é s é n e k f o k o x á s á r ó l ter biztosítsa az előírt méret® legeltetését. A termelőszövetkeze­ és a g é p á llo m á so k m u n k á já n a k m e g ja v ítá sá ró l és minőségű anyagokat. A gyá­ tek és állami gazdaságok létesít­ raknak meg kell tiltani, hogy A gépesítés fokozása mezőgaz­ velték az egv traktorra eső tel­ megkezdődhessék, senek téli juhlegelőket. A bel- és külkereskedelmi mi­ az előírástól eltérő méretű, vagy f) Az 1956. év végéig el kell daságunk fejlődésének kulcskér­ jesítményt — továbbra is sok hi­ érni, hogy lehetőleg minden ál­ dése. Lehetővé teszi a mezőgaz­ bával dolgoznak, elsősorban az­ niszter gondoskodjék 1954-ben minőségű anyagokat használjanak fel a mezőgazdasági gépgyártás­ lami gazdaságnak és minden 200 daságban — különösen a nagy­ ért, mert szakképzettségük neip 1000 darab, 1955—1956. években nál. holdon felüli földterülettel ren­ üzemekben — a terméshozamok kielégítő. Nagy' a munkaerő ván­ évi 2000 darab Univerzál-traktor b) A földművelésügyi minisz­ delkező termelőszövetkezetnek gyors növelését, a termelékeny­ dorlás, laza a munkafegyelem. behozataláról. ter minden mezőgazdasági gép­ helyzete b) A talajművelés céljaira legyen juhtenyészete. Ennek ér­ ség emelését és a nehéz testi­ A dolgozók szociális rossz; nincs gondoskodás meg­ 1954-ben 5500, 1955-1956-ban es traktorgyárba állandó átvevőt! dekében folytatni keli a szer­ munka kiküszöbölését, A mezőgazdaság gépesítésének felelő szálláshelyből, élelmezés­ 7000—7000 darab előhántós trak­ állítson be, akinek feladata, hogy ződéses bárány-nevelési és ürüegyes területein értünk el ered­ iről, a kulturális igények kielégí­ torokét kell gyártani, a traktorok a gyártmányok minőségét gyártás tarlási akciót. közben is ellenőrizze. g) f el kell számolni a juhrü- ményeket. Mintegy 14.000 trak­ téséről és kevés a lakóépület, kihasználásához szükséges egyéb c) Minden mezőgazdasági gépA bérezés rendszere nem meg­ talajművelőgépekkel és felszere­ hösséget. A földművelésügyi mi­ tor, 1400 hazai gyártású kom­ és traktorgyárban kiszolgáló (ser­ niszter és a könnyűipari minisz­ bájn. 3000 kévekötő-aratógép és felelő és nem teszi kellően ér­ lésekkel együtt. Ki kell alakí­ vice) részleget kell létesíteni. ter szervezzen mozgó, gépi nyíró többtízezer egyéb munkagép — dekeltté a dolgozókat a nagyobb tani az egyirányú tárcsát úgy, Ennek kötelessége az üzemeltetés! termések elérésében; hogy sorozatgyártása 1955-ben és rüh elleni fürös'ztő brigádo­ közöttük számos teljesen új tí­ helyén a gépeknél felmerült hi­ A mezőgazdaság gépesítésének megindulhasson. kat, amelyek a helyszínen vé­ pus — van már használatban. c) A vetés elvégzésére az ed­ bák kiküszöböléséhez szerelők gezzék a termelőszövetkezetek és Ezekkel á folyó évben mintegy fejlesztése, a gépállomások és az küldése, a gyártmányok minősé­ egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­ másfélmillió kát. hold mélyszán­ állami gazdaságok gépi munkái­ dig használtnál jobb és az apró- gének a jótállási időn túl m rasztok juhállományának nyírá­ tást és 550.000 kát. hold kalá­ nak megjavítása érdekében a kö­ magvak vetésére is alkalmas figyelemmel kísérése, traktoros vetőgépet kell kiala­ szos gépi aratást végeztek el, az vetkezőket kell végrehajtani« sát és fürösztését. 4. Fel kell számolni az üzem­ kítani, úgy, hogy 1955-ben 300, egyéb munkák mellett. Az őszi 5. BAROMFITENYÉSZTÉS. A. 1956-ban 2500 darab készüljön anyag- és a tartalékalkatrészellá­ a) A baromfi törzsállományt a mélyszántást az állami gazdasá­ 1. El kell érni, hogy' a termelő­ el. 1954-ben ki kell alakítani tásban mutatkozó súlyos zavaro­ lakosságnak tojással és "hússá! gokban és termelőszövetkezetek­ szövetkezetekben és állami gaz­ a sűrűsorú vetőgép és a m űtrá­ kat. A kohó- és gépipari minisz­ való jobb ellátása érdekében ben szinte teljes egészében trak­ ter, a nehézipari miniszter és 1956. év végéig legalább 20 mil­ torral végzik, a gabona aratása daságokban a tarlóhántás 1954- gyaszóróval kombinált vetőgép a földművelésügyi miniszter gon­ lióra kell növelni, amelyből kb. az állami gazdaságokban 62.5 szá­ ben lehetőleg teljes mértékben, mintapéldányát. A kohó- és gépipari miniszter doskodjék arról, hogy az üzem­ 1 millió a termelőszövetkezetek zalék, a termel őszöve tkezetekben 1956 végéig a gabonabetakarítás 80 százalékban, a takarmányka- 1954-ben 550 darab egyetemes anyag és alkatrész kellő mennyi­ és az állami gazdaságok, 19 mil­ 36 százalék géni aratás. szálás 70 százalékban gépesítve kultivátort, az Univerzáí-trakto- ségben és időben, a felhaszná­ Az elért eredmények mellett lió pedig a dolgozó parasztság lás helyén rendelkezésre álljon. tenyészetében legyen. A tűrzsál- azonban mezőgazdaságunk gépe­ legyen. Ezek mellett a legfon­ rokhoz pedig 1600 függőkultivá- A kohó- és gépipari miniszte* iatállományból 17 millió darab sítésében még jelentős hibák vau­ tosabb feladat a cukorrépa, ku- tort gyártasson. A kultivátorok 1954-ben létesítsen önálló póíalkurica, napraforgó, burgonya, az javított minőségben és sorművetyúkféle, 250 ezer darab puly­ nak. Az utóbbi években mezőgaz­ ipari növények termelésének és ű lés re alkalmas kivitelben készül­ katrészgyárat. ka, 1,500.000 darab lúd, 1,200.000 A földművelésügyi miniszter 9. daságunk viszonylag kevés új az állattartás munkafolyamatai­ jenek. 1955. és 1956. evőkben a darab kacsa legyen. kohó- és gépipari miniszterrel nak jelentősmérvű gépesítése. trak t orállomány növekedésének traktort kapott. Kevés a gépi A tyúkok évi tojástermelésé­ A nehézipari miniszter gondos­ megfelelő mennyiségű kultivátor egyetértésben 1954 március 1-ig nek az 1956. év végére országot kapáláshoz szükséges Univerzálállapítsa meg a szükségletnek átlagban el kell érnie a 90 da­ traktor. Nincs előrehaladás az ál­ kodjék arról, hogy' 1956 végéig gy'ártását kell biztosítani. megfelelő tartajékalkatrészgyára gépállomások, állami gazdasá­ d) A gabonatermés betakarí­ lattenyésztés gépesítésében. rabot, ezen belül az állami gaz­ tás, az elosztás és felhasználás Az ipar a mezőgazdasági gé­ gok, kísérleti és tangazdaságok tására 1954-ben 400, 1955-ben daságokban a 120, termelőszö­ rendszerét, vetkezetekben pedig a 100 dara­ peket nem megfelelő mmőség- be legyenek kapcsolva az orszá­ 800, 1956-ban 1000 kombájnt 5. A mezőgazdaság gépesíté­ kell hazai gyártásból a mezőgaz­ ben gyártja, ez sok munkaki­ gos villamoshálózatba. bot. A gépállomások az egyénileg daság rendelkezésére bocsátani. A sének meggyorsítása érdekében az b) Elsősorban a kettős hasz­ esést okoz és gátolja a termelést. A gépek pótalkatrészekkel való gazdálkodó dolgozó parasztok ré­ kombájn használatát ki kell ter­ Országos Tervhivatal elnöke a nosítású magyar tyúkfajtákat miniszterrel ellátása sem mennyiségileg, sem szére is nyújtsanak hathatós se­ jeszteni az egyéb növények (nap­ kohó- és gépipari kell az egész országban el&zaporítani. A leghom fajta terjedését minőségileg nem kielégítő. Ez, gítséget, főleg a szántásnál, csép- raforgó, szója stb.) betakarítá­ együtt: a) A traktorok és mezőgazdatojástermelő nagyüzemekben, vá­ valamint a leromlott minőségű lésnél, sílózásnál, vetőmagtisztí­ sára is, az aratásnál biztosítani roskörüli tenyészetekben. kell kenőanyag hozzájárul a gépek tásnál, stb. Gondoskodni kell a? kell a pely'va külön gyűjtését. sági gépek gyártásával foglalkozó dolgozó A kombajmiratás után a szalma gépgyárak gyártási profilját ha­ elősegíteni. A magyar fajta tyú­ rossz kihasználásához és gyors el­ egyénileg gazdálkodó Hiányzó parasztok kisgép- és szeráruigé- azonnali betakarításához le kell ladéktalanul rendezze. kokból a Dunántúlon elsősorban használódásához. gyártani 2000 darab fogatos szal- kapacitásuk biztosítására az ipar A gépállomások és állam! gaz­ ny'einek kielégítéséről, a sárga és kendermagos, az Al2. A mezőgazdaság gépekkel és magyüj tőt. A kohó- és gépipari egyéb területein profilösszevonást föklön a sárga és fehér, az or­ daságok javítóalapjának fejlesz­ szág egyéb részein a kender- tése még az eddigi gépesítéssel eszközökkel való ellátása érde­ miniszter 1954—1956. években évi kell végezni, az így felszabadult 1000 drb cséplőgép gyártásáról gyárakat a mezőgazdasági gép­ mugos fajtát kell elszaporítani. seni tartott lépést. Kevés a mű­ kében : a) A kohó- és gépipari mi­gondoskodjék úgy, hogy azok az es traktorgyártás szolgálatába kell Az egyéb baromfifélék közül az helyépület, hiányos a szerszám­ ország egész területén a bronz­ gépfelszerelés, elégtelen a szer­ niszter biztosítsa 1954-ben 4000, első félév végére leszállításra ke­ állítani. b) A mezőgazdasági gép- és Nincs megfelelő 1955-ben 4000, 1956-ban 5000 rüljenek. pulyka, a kékesszürke gyöngyös, számkészlet. darab G—35-ös izzófejes traktor A KA—8 jelű kévekötő arató­ traktorgyárak fejlesztéséről 1954 a fehértollú magyar lúd, a pe­ üzemanyag tároló tér. A gépállomásokon és az állami legyártását. A traktorgyártásba gépből 1954—1955—1956. években május 1-ig tegyen előterjesztést kingi és a fehértollú magyar ka­ csa elszaporítására kell törekedni. gazdaságokban rossz a gépek ki­ vonjon be egyéb gépipari üzeme­ a kohó- és gépipari miniszter a minisztertanácsnak. c) Az újonnan kialakított és évi 600 darabot gyártasson le. c) A keltetőgépek .kapacitását használása. Nem megfelelő a gé­ ket is; gondoskodjék arról, hogy a A villamosüzemű cséplőgépek bevált gép tip ásókért vagy jelen­ lágy kell növelni, hogy 1954-ben pek karbantartása és tárolása. A gépállomások és az állami DT—54 jelű szovjet lánctalpas számát 1956-ra további 1500 da­ tősebb módosításokért az abban 10.8, 1955-ben 15, 1956-ban 18 részvevő intézmények összes ér­ millió naposcsibe keltetését te­ gazdaságok vezetői é3 a gépesítés traktor mintájára készülő, nagy­ rabbal kell növelni. A kohó- és gépipari miniszter demben működő szakembereit jugyék lehetővé. Ennek megfele<- területén dolgozók — bár ez év­ teljesítményű szántótraktor hazai (Fotytatib az 5. oldaton.) iően bővíteni kel! a kéltetőállo- ben kereken 20 százalékkal nö­ sorozatgy'ártása három éven belül a fentieken kívül gondoskodjék!

I

1953 december

24., csiíttirtiik

yiUaí-míak Vlépí

3

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Fo’ytalás a 4. oldalról.) j munkabérüket az államtól kapják gyei gépjavító vállalatok szak­ egyéni lakásépítkezés széleskörű ben további 50 mérnököt kell s (alniazni l eli. A julalmazás össze­ az alábbiak szerint: munkásainak utánpótlására az fejlesztését kell lehetővé tenni. mezőgazdaságba átirányítani. ge 100.000 forintig terjedhet. d) A gépállomások vezető dol­ a) Minden traktor- és . kom- j MTH irányítása alá tartozó ta­ 1954-ben a gépállomások telep­ 6. A mezőgazdaság gépesíté­ \ bájnvezető, tekintet nélkül a rra .[ nulóképzés keretében traktormo­ helyeinek közelében 500 szolgá­ gozóinak (igazgató, főmérnök, fősében fontos feladat vár a mun­ I hogy tagja-e valamely termelő-1 torszerelő, esztergályos és ko- lati lakást kell építeni. agronóinus, vezető könyvelő, ve­ kásosztályra, különösen a mezőzető mechanikus, körzeti media 6. A vezetés színvonalának vácsbegesztő szakmunkásokat kell I szövetkezetnek, vagy nem. a té r ' gazdasági gépiparban dolgozó nikus, munkairányító) fizetésé végzett | kiképezni. A traktoros- és szak­ emelése érdekében: kommunistákra, akik felelősek melőszövetkezetekben a) 1956-tól gépállomás igazga­ munkástanulók kiképzésük ideje munkáért minden teljesített műaz iskolai végzettségtől, az eltöl­ azért, hogy a mezőgazdasági gé­ pek, alkatrészek, határidőre, jó szaknorma után a gépállomástól j alatt az ipari tanulókhoz ha­ tójává, főmérnökévé, főagronó- tött szolgálati évektől és a tervminőségben legyártásra kerülje­ biztosítóit pénzbeni és természet­ sonlóan ingyenes egyenruha- és musává gépészmérnökök, illető­ feladat nagyságától függően kel nek. beni fizetést kap. munkaruliajutlatásban és ellátás­ leg felsőfokú képzettséggel ren­ megállapítani. delkező agronómusok nevezhetők Ezenfelül a traktorvezető, a iján részesülnek. e) A gépállomás irányító mun­ B. kombájnvezelő, a munkagépke-1 A gépállomások dolgozói részé­ ki. A gépjavító vállalatoknál fő­ kakörben működő vezető dolgo­ A gépállomásokon a mezőgaz­ z-elő és a segédkombájnvezető a ■ mérnökké csak egyetemi végzett­ zóit a gépállomási tervek túl dasági munkák gépesítésének termelőszövetkezet zárszámadása­ re naponta az eddig megállapí­ séggel és megfelelő gyakorlattal teljesítése, a magasabb termésát­ tott hozzájárulással háromszori megjavítása érdekében az aláb­ kor minden elért munkaegység étkezést, ebből egyszer meleg étel­ rendelkező mérnököt lehet kine­ lagok elérése alapján premizálni biakat kell tenni: után olyan természetbeni és pénz­ lel való ellátást kell biztosítani. vezni. kell. 1. A gépállomások vezetőit fe­ beni juttatásban részesüljön, ami­ Ha. a szántóföldeken dolgozó b) Azoknak a gépállomási igaz­ 7. 1954—55-ben önkéntes je­ lelőssé kell tenni a termelőszö- lyen mértékben az egy munka- traktorosbrigádok részére a gép­ gatóknak, akik szakképzettséggel lentkezés alapján az iparból * veikezetek terméseredményeinek ségre eső termelőszövetkezeti jö­ állomás az étkeztetést nem tudja nem rendelkeznek, de kellő hoz­ gépállomásokra és állami gazda­ növeléséért, elsősorban a növény- vedelem meghaladja a biztosított biztosítani, a napi étkezési hoz­ záértéssel vezetik a gépállomást, ságokba át kell irányítani mint­ termelés területén, de a többi bért. zájárulást 4 forintra kell fel­ segítséget kell nyújtani szakkép­ egy 5000 tapasztalt, képzett szak­ termelési ágakban is. További zettségük fokozására. A műszaknormáért járó mun­ emelni. munkást részben a javítóüzemek­ feladatuk a dolgozó parasztok kaegység változatlan marad. c) 1954-ben az Agrártudományi be, részben pedig traktorosgé­ A traktorvezetők részére ön­ termelésének elősegítése, a szá­ Az egyénileg gazdálkodó dol­ költségi áron egyenruhát kell biz­ Egyetem gépesítési karán vég­ pésznek és kombájnvezetőnek. mukra végzett jóminőségű gépi gozó parasztok földjein végzett tosítani. A gépállomás minden zettek közül 50, a Műszaki Egye­ A földművelésügyi miniszté­ munka útján. munkáért a traktorvezető, a kom­ családfenntartó dolgozója részére tem gépészmérnöki és gépgyártó- rium gondoskodjék ezeknek a? 2. Minden gépállomáson javí­ bájnvezető, a munkagépkezelő és háztáji földet kell adni. mémöki karán végzettek közül ipari munkásoknak átképzéséről tóműhelyt, géptároló színeket, a segédkombájnvezető a gépál­ A gépállomások dolgozói lakás­ 25—25 mérnököt, az ipar és a illetve továbbképzéséről és elhe­ üzemanyag- és alkatrész-raktárt, lomástól pénzbeni és természet­ viszonyainak megja vitására az népgazdaság egyéb ágaiból 1954- lyezéséről. üzemi mosdót, öltözőt és pihenő- beni teljesítménybért kap. X. A m e z ő g a z d a s á g i s z e r v e k ir á n y ítá s ú n a k m e g j a v í t á s á r ó l ; A munkagépkezelő és a segéd­ helyiséget kell építeni. Az 1954— a m e z ő g a z d a s á g i s z a k e m b e r e k b evo n á sá ró l a te rm e lé s közvetlen 1956. évi népgazdasági tervekben kombájnvezető 70 százalékát kap­ ir á n y ítá s á b a ; a s z a k o ta iá s és a tu d o m á n yo s m u n ka m e g ja v ítá s á r ó l elő kell irányozni 260 gépállomási ja a traktor- és kombájnvezető típus-javítóműhely és a hozzá készpénzben és természetbeni A mezőgazdasági termelés ál­ lés közvetlen irányításával kap­ írásos propaganda szakmai szín­ legszükségesebb üzemi épületek megállapított bérének. lami irányítása és annak szerve­ csolatos feladatok zömét adja át vonalát, világosabbá kell tenni A készpénzbért közvetlenül, a zete nem felel meg a követelmé­ a helyi tanácsi és mezőgazdasá­ nyelvezetét, a kiadványok készí­ felépítését. a) 1954—1956-ban nyílt beton- természetbeni bért az állami ter- nyeknek. A legfőbb hiba az, hogy gi szerveknek, ugyanakkor for­ tése során figyelembe kell ven­ a mezőgazdasági szakemberek dítson nagyobb gondot ezek mun­ ni az egyes tájak adottságait A teret kell építeni a gépek sza­ ménybegyüjtő útján fizeti a gép­ irodákban ülnek, adminisztráció­ kájának megjavítására. A mező- népművelési miniszter a földmű­ állomás. Az évi termény járandó­ badban történő tárolására és biz­ val vannak lekötve és nem szer­ gazdasági termelés fejlesztésére velésügyi miniszterrel együtt nö­ tosítani kell a gépállomások víz­ ságot két részletben, minden év vezik a termelést. irányuló feladatok végrehajtását velje a mezőgazdasági oktató- és július 31-ig és november 30-ig ellátását. A szakemberképzés színvona­ a helyi viszonyok figyelembevé­ dokumentumfilmek, íUmhíradóla és szűk specializálása sem telével a megyei, a járási és a beiétek és hangfelvételek számát b) A gépállomásokon az üzem­ kell kiadni. b) A gépjavításban résztvevő felel meg a mezőgazdasági ter­ községi tanácsok szervezzék meg, A hároméves téli mezőgazdasági anyag tárolására az 1954. évben traktorvezetők és egyéb dolgozók melés előtt álló feladatoknak. elsősorban a mezőgazdaság dol­ tanfolyamokat be kell illeszteni 166. darab, 1955-ben 150 darab, mezőgazdaság áUaípj, irányí­ gozói körében végzett felvilágo­ az állami szakoktatás szervezeté­ héíéí^Sí javítások idején, a n $ j 1950-ban “ugyancsak 150 darab tevékenységük! be és a tanfolyamot végzettek hely munkások bérét egész évben tásában nagyfokú központosítás sító, mozgósító 2 5 köl «néieres; eekeszes vaslemez ai'rtjifdti I. a. számú karbantartó van, ami a helyi tanácsok hatás­ gyökeres megjavításával. Elvhez a kapják .uníg,, az »Arany«- illetve tartályt, a brigádszálLásokon 600 körét az utasítások továbbítására tanácsok népművelési szervei és Ezüstkalászos főldmüves«-jéldarab, egyenként háromköbmété- tarifával kell elszámolni. és végrehajtásának ellenőrzésére intézményei adjanak messzeme­ vényi. c) A dolgozók érdekeltségének res Vaslemeztartályt, 20.000 darab szűkítette le és egyben gúzsbaA mezőgazdasági szakkörök se­ fokozása céljából új prémium- kötötte a termelőszövetkezetek, nőb)segítséget. A gépállomások körzeti gítségével tömegméretűvé kell ten­ 200 literes és 5000 darab 50 lite­ rendszert kell kidolgozni, figye­ állami gazdaságok, gépállomások agronómusi rendszerét meg kell res vashordót, megfelelő számú ni a mezőgazdasági kísérletezést lemmel a termelőszövetkezetben kezdeményezését is. A közpon­ szüntetni, helyette létre kell hoz­ és a korszerű termelési eljárások kézi szivattyút és az üzemanyag elért eredményekre. tosítás lúlhajtása következtében ni a termelőszövetkezetekbe, il­ alkalmazását. A szakkör öle mű­ kezeléséhez szükséges egyéb fel­ d) A gépállomások állandó dol­ a megyei, járási és a községi letve a községekbe kihelyezett ag­ ködéséhez szükséges anyagi esz­ szerelést kell biztosítani. goséit társadalombiztosításban és tanácsok a mezőgazdaság helyi ronómusi hálózatot úgy, hogy közöket állami támogatással kel 3. A megyei gépjavító vállala­ családipőtlékban kell részesíteni. problémáit képtelenek helyesen egy agronómusra általában 2500 biztosítani. A Micsurin Agrártu­ tok fejlesztésére 1954—1956. évek­ 3000' kát. hold szántóterület dományi Egyesület tevékenységét e) 1954-ben 1000 brigádszállás megoldani és a dolgozók töme­ ben 60 millió forint építkezési rendbehozásához szükséges ösz- geit bevonni a mezőgazdaság fej­ jusson. Az agronómusnak, aki ki kell terjesztem és feladatává beruházást kell fordítani. Ebből szeget kell a költségvetés kereté- lesztése érdekében végzett mun­ továbbra is a gépállomás állomá­ kell tenni a mezőgazdasági isme­ \ nyában marad — elsősorban a retek társadalmi úton való ei1954-ben hétmillió forintos keret­ bal előirányozni. Az állandó szál­ kába. Mindez a mezőgazdasági szer­ termelőszövetkezetek munkáját terjesztését. ben a nyíregyházi típus-javító­ láshellyel nem rendelkező brigá­ vek > — a földművelésügyi mi­ kell elősegíteni, de ugyanakkor A földművelésügyi miniszter a* üzemet kell felépíteni, továbbá dok részére a kohó- és gépipari nisztérium, a megyei és a járási minden, segítséget meg kell ad­ 10 millió forintos keretben a miniszter gondoskodjék 1954— tanácsok mezőgazdasági osztá­ ni az egyénileg gazdálkodó dol­ 1954. évtől kezdve évente szer­ meglévő műhelyeket kell korsze­ 1956-ban 1000, egyenként leg­ lyainak — mértéktelen felduz­ gozó parasztok számára is. Le­ vezze meg a hagyományos or­ szágos mezőgazdasági kiállítást és rűsíteni. alább 8 személyes lakókocsi le­ zasztására és az operatív veze­ hetőleg a 600—700 kát. holdnál tenyészállatvásárt Budapesten, t tés helyett bürokratikus utasítá­ nagyobb termelőszövetkezetbe kü­ emellett az elmúlt évek jó ta­ Az építésügyi miniszter a gép­ gyártásáról. sok tömkelegére vezetett. Emiatt állomások és a megyei gépjavító pasztalatai alapján évente ren­ 5. A traktorosok képzettségé­ a földművelésügyi minisztérium­ lön agrouómust kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyü­ dezzen megyénként is vásárral vállalatok építkezéseit minden nek megjavítására az ipari tan­ ban háttérbe szorult a mezőgaz­ más építkezést megelőzve végez­ intézetekben alkalmazott képzési daság állami irányításának egyik mölcs- és szőlőtermelő vidékein egybekötött mezőgazdasági kiál­ a gépállomásokat specializálni lításokat. Rá kell térni arra * tesse el. rendszerre kell áttérni. A trak- legfontosabb része: a szakmai kell a kertészeti és szőlészeti rendszerre, hogy a kiállításokon A mezőgazdasági gépek javítá­ torgépészképzést, az ipari tanuló- propagandamunka. munkálatok elvégzésére és ezekre azok a termelőszövetkezetek, át sához az 1954—1956. évi nép- képzés mintájára, 18 hónapos A termelőszövetkezetek, álla­ I a gépállomásokra kertész és sző­ lami gazdaságok és egyénileg gaz­ gazdasági tervekben éven­ időtartammal kell megszervezni. mi gazdaságok és az egyénileg lész szakembereket kell beosztani. dálkodó dolgozó parasztok ve­ te egyenlő arányban legalább 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő gazdálkodó dolgozó parasztok c) Minden járásban létre kell hessenek részt, alak az előző gaz­ állattenyésztőállo­ dasági évben jó termelési ered­ 600 darab esztergapad, 50 mil­ 17—19 éves tanuló képzését kell legjobb eredményeit a propa­ hozni egy a ményt értek el. lió forint értékű műhelyfelszere­ megkezdeni. A kiképzetteknek a ganda nem népszerűsíti, nem is­ mást, amelynek fő feladata léshez szükséges egyéb szerszám­ tanfolyamok elvégzése után a I merteti azokat a módszereket, törzskönyvezés és az apaállatgaz­ e) A dolgozó parasztok köré­ amelyek segítségével az eredmé­ gép, 35 millió forint értékű m ű­ gépállomásokon legalább három nyeket elérték. Mindezekneik a hi­ dálkodás. ben népszerű »Szabad Föld« Az országos növényvédelmi nyújtson még több szakmai se­ helyberendezést és ebből ötmil­ évig kell szakmájukban dolgoz- báknak a gyökere elsősorban ma­ szolgálatot decentralizálni kellés lió forint értékű mérőszer le­ niok. gában a földművelésügyi minisz­ létre kell hozni 17 növénylvé- gítséget a mezőgazdasági terme­ gyártását, valamint 330 darab 1.5 A földművelésügyi miniszter tériumban van, másodsorban a dőállomást, amelyek ellátják az lés fejlesztéséhez. —2 tonnás tehergépkocsira sze­ 1954-től kezdődően szervezzen 6 megyei és a járási mezőgazdasági állami feladatot képező védeke­ • 2. Mezőgazdasági oktatásunk reit mozgójavítóműhely gyártá­ hónapos zést (burgonyabogár, amerikai fe­ hibáinak kiküszöbölésére az aláb­ traktorosgépészképző szerveknél; A mezőgazdasági tudományos hér szövőlepke stb1.), és segít­ bi intézkedéseket kell tenni: sát és felszerelését kell előirá­ tanfolyamokat 22—26 éves dolgo­ a) 1954 őszén újból meg kell nyozni. zók számára, akik katonai szol­ munka is elmarad még a gyakor­ séget nyújtanak a termelőknek nyitni — az 1953. év őszén meg­ a pajzstetvek és más kártevők lat követelményeitől és elért ered­ 1954—1955-ben meg kell te­ gálatukat teljesítették és a trak­ nyílt Debreceni Mezőgazdasági ményei sem terjedtek el a gya­ effenf védekezésben. remteni a mezőgazdasági gépek torvezetésben vagy szerelői mun­ korlatban. Akadémiához hasonló szervezet­ Megyénként öntözési és talaj­ fődarabcserés javításának lehe­ kában legalább egyéves tapaszta­ tel —
6

[/LU&i&a’LoU ftéfte

1953 december 24., csütörtök

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás az 5. oldaltól.) Mindenekelőtt meg kell javíkutató intézmények feladatává dekében ki kell dolgozni a ter­ ifjúság politikai nevelését, Ezpn zőgazdasági Gépészmérnöki Főis­ tenni: termelőszövetkezetek melés komplex termelési eljá­ keresztül érjék el, hogy a dol­ taniok a kolává kell szervezni. Talajaink termékenységének rását és az egyes burgonyater­ gozó parasztifjúság saját ügyének pártszervezeteinek irányítását. 3. A mezőgazdasági és műszaki A gépállomások pártezerveze* szakembereket nagy számban kell gyorsütemű helyreállítása érde­ melő tájak vetőgumó termelési tekintse e határozat végrehajtá­ telnek irányítását közvetlenül a kében ki kell dolgozni a legfon­ sát. módszerét, továbbá a nagyüzemű a mezőgazdaság közvetlen szerve­ Az MNDSZ országos vezetősége járási pártbizottság hatáskörébe zésére és vezetésére küldeni. Szá­ tosabb termelési tájak vetésfor­ öntözéses zöldségtermelés és vekell utalni: e munkáért a járási mukra fokozott megbecsülést, gó, trágyázási és talajművelési tőmaglermelés termelési eljárását. tegyen hatékony intézkedéseket az pártbizottság erre kijelölt tit­ MNDSZ falusi szervezetei politi­ szociális és anyagi helyzetük rendszerét, amely a száraz évek­ A legfontosabb termelési tájakra kára legyen személyszerint fele­ megjavítását kell biztosítani. ben is biztosít állandó és bő ter­ ki kell dolgozni a szőlő- és gyü­ kai munkájának megjavítására. lős. Meg kell szüntetni a gép­ 2. A falusi pártszervezetek tö­ a) A földművelésügyi minisz­ mést. mölcstermelés komplex termelési rekedjenek arra, hogy a dolgozó állomások politikai osztályait és térium irányító apparátusából és A legfontosabb gabonaterme­ eljárását. parasztság körében végzett poli- a politikai helyettesi tisztséget a vállalataiból — az egyetemről lési tájakon való termelésre az gépállomásokon. A gépállomáso­ most kikerülő fiatal szakembe­ eddigieknél lényegesen termőkéb) A termelési feladatok ered­ tikai felvilágosító munka döntően kon a párttitkárt függetleníteni a mezőgazdasági termelés fellen­ rekkel együtt — 2000, a népgaz­ ményes teljesítése érdekében a kell. A gépállomás traktoristái daság egyéb ágazataiból, első­ pesebb, biztosabban termő, ki­ mezőgazdasági tudományos kuta­ dítésére, a helyes termelési mód­ a jövőben tartozzanak a gépál­ sorban a begyűjtési és a keres- váló minőségű új gabonafajtákat, tás és agropropaganda hálózatát szerek általánosítására, stb. irá­ lomás pártszervezetéhez, . kedelmi vállalatoktól 1000 mező- elsősorban búzafajtákat kell elő­ tovább kell fejleszteni, különös nyuljon. Hassanak oda, hogy a falu politikai és társadalmi éle­ A falusi pártszervezetek meg­ gazdasági szakembert kell 1954 állítani és ki kell dolgozni ezek első felében a termelést közvet­ nagy termést biztosító termelési tekintettel a táj termelés jellegze­ tében a dolgozó parasztság — erősítésére, a helyi körülmények len irányító munkahelyekre: a eljárását. Állítsanak elő továbbá tes követelményeire, A nagyobb benne az egyénileg dolgozó pa­ figyelembevételével, meg kell helyi tanácsokhoz, a gépállomá­ rövidebb tenyészidejű, bőven ter­ termelési tájak kutatási intézmé­ rasztság — tevékenyen résztve- szüntetni a falusi alapszervezesokra, valamint állattenyésztési és mő kukoricafajtákat, hogy ezál­ nyeit fokozatosan komplex tájin­ gyen; ehhez tömörítsék a falust tek túlzott szétforgácsoltságát; a pártszervezetek és tanácsok köré termelőszövetkezetekben, gépállo­ talajjavítási állomásokra irányí­ tal kukorica után is korábban tézetekké kell kiépíteni. Felada­ a pártonldvüli dolgozó parasztok, másokon, állami gazdaságokban tani. tukká kell tenni a táj legfonto­ széles tömegeit. A pártszerveze­ lévő alapszervezetek kivételével , b) A szakemberek átcsoporto­ lehessen vetni az őszibúzát. Az állattenyésztés takarmány- sabb termelési kérdéseinek meg­ tek támogassák a tanácsok mel­ lehetőleg egy falusi pártszerve­ sítását önkéntes jelentkezés alap­ oldását. Emellett a mezőgazda­ lett m ű k ö n mezőgazdasági terme­ zetbe kell tömöríteni a falun ján kell megszervezni. A földmű­ alapjának megteremtése érdeké­ velésügyi miniszter írjon ki pá­ ben a jellegzetes tájakra öntözé­ ság előtt álló központi feladatok lési bizottságok lóterhozasát és ki­ élő kommunistákat. A járási pártlyázatot mindazokra az állások­ ses és száraz gazdálkodási viszo­ megoldása megköveteli az orszá­ fejlesztését. A termelés fokozásá­ bizottságok fokozot segítségei ra, amelyek az átcsoportosítás so­ nyok figyelembevételével ki kell gos termelésszervezési, üzem­ ért folytatott harcba be kell vonni nyújtsanak e falusi alapszervezet­ rán betöltésre kerülnek. A váro­ dolgozni a folyamatos takar- szervezési, munka tudományi pro­ a földművesszövetkezetek tagságát nek. sokból falura kiköltöző szakem­ mányellálás rendszerét és a ta­ blémák vizsgálatára Mezőgazda- (és a falu egyéb társadalmi szer­ A falusi kommunisták eredmé­ vezeteit is. Mind e szervezetek e nyesebb munkája érdekében rend­ berek számára háromhavi fize­ sági Szervezési Intézet létesítését karmánynövények termelési el­ tésüknek megfelelő összeget kell és a meglévő Mezőgazdasági Gép­ határozatot széleskörűen vitassák szeresíteni kell a falusi kommu­ meg. folyósítani és átköltözési költsé­ járását. nisták részére a falusi pártaktí­ kísérleti Intézet Mezőgazdasági Az állattenyésztési kutatás első vát. 3. A megyei, járási és falusi geiket meg kell téríteni. A föld­ művelésügyi miniszter biztosítson feladatává kell tenni a takarmá­ Gépesítési Intézetté fejlesztését. pártszervele és pártszervezetek ne 5. A Központi Vezetőség köte­ a kiköltözött szakemberek részére nyozási módszerek fejlesztését, a A földművelésügyi mimszté- sajátítsák ki a tanácsok hatáskö­ lezi a megyei pártbizottságokat^ megfelelő lakásokat, lakások vá­ hozamok növelését, a meglévő ál­ riunh a (megyei és a járási taná­ rét, ne ők végezzék a tanácsok hogy alapvetően javítsák meg a, sárlása, helyreállítása és építé­ latfajták tökéletesítését, valamint csok a jövőben a mezőgazdaság munkáját. A megyei, a járási, a járási pártbizottságok politikai se útján. A háromhavi fizetésnek Helyi pártszervezeteknek az a fel­ irányítását, következetesen segít­ a törzstenyészetek szükséges mér­ irányításába fokozott mértékben adatuk, bőgj' irányítsák, segítsék megfelelő összeg fedezésére vonják be — tanácsadói minőség­ és ellenőrizzék a falusi tanács, a sék elő a járási pártbizottságok mintegy ötmillió forintot, a la­ tékű továbbfejlesztését. Burgonyatermelésünk színvo­ ben — a mezőgazdaság legkivá­ falun lévő más állami és gazda­ önállóságának megszilárdítását* kások biztosítására pedig az nyújtsanak a járási pártbizottsá­ nalának jelentős megjavítása é r­ lóbb szakértőit és kutatóit. 1954. évtől kezdődően évente- 20 sági szervek munkáját. A mező- goknak fokozott támogatást ab­ gazdaság helyzetéért a járási ta­ ban, hogy mielőbb megfeleljenek millió forintot kell a földműve­ lésügyi miniszter rendelkezéséin: XI. A f a lu s i p á r tp o l i t i k a i m u n ka f e l a d a t a i r ó l nácsok végrehajtó bizottságai a új feladataiknak. felelősek a járásban. A járási ta­ bocsátani. A megyei pártbizottságok első­ c) A mezőgazdasági szakembe ­ A mezőgazdasági termelés fej- kát, a falusi pártszervezeteket, nácsok végrehajtó bizottságainak rek rendkívül káros munkahely- lesztése érdekében döntő jelentő­ hogy mozgósítsák a falusi kom­ feladata, hogy megszervezzék a rendű feladata, hogy t gazdasági szakemberek ez iskola| falusi árl litikai munka ]iem máit. Jobban fel kell használni értelmiség anyagi és szociális demokráciánk szilárd alapját. Központi elvegzese után legalább a évig . . . helyzetével, életviszonyaival, se­ Vezetőségünk és kormányunk biztos ab­ termelőmunkában kötelesek dol­ irányul eléggé a mezőgazdasági a politikai felvilágosító munká­ gítsék, támogassák munkájukat és ban, hogy a munkásosztály, a dolgozói ban a sajtót, a rádiót, a filmet, termelés fokozására, a termésho­ parasztság és az értelmiség egységes erő­ gozni. jogos igény'e-ik kielégítését. 4. A mezőgazdasági tudomá­zamok növelésére. A pártszerve­ a könyvtárat, a kultúrolthonokat. Nagy gonddal segítsék elő a feszítéssel a kitűzőit feladatokat sikerrel ( A DISZ központi vezetősége te­ valósokból a falura helyezett megoldja. nyos kutatómunka továbbfejlesz­ zetek nem tanulmányozzák és tése érdekében a Tudományos nem tudatosítják eléggé a legjobb gyen megfelelő intézkedéseket a kommunisták és pártonkívüli VIHARSAROK NÉPI! Akadémia, a földművelésügyi mi­ agro- és zoolechnikai eljárásokat; falusi DISZ-szervezetek megerő­ szakemberek, dolgozók megfele­ uz MDP Békésmegyftl Pártb8zol!»ííg&«ii«I| nisztérium és a tudományos in­ nem karolják fel és nem általá­ sítésére. A falusi DISZ-szerveze­ lő munka- ős életkörülményei­ lapja. nek biztosítását. tézmények a következő elveket nosítják megfelelően a dolgozó tek járjanak élen a mezőgazdaSzerkeszti a szerkesztőIbSaotlísáig. 4. A járási pártbizottságok leg­ parasztok jól bevált termelési ta­ sági termelés legjobb módszerei­ Felelős kiadó: Nagy Aulai. kövessék: fontosabb soronlévő feladata, Szerkesztőség és kiadóhivatal: nek elterjesztésében. A pártszer­ hogy gyökeresen megjavítsák az a) A mezőgazdasági termelés pasztalatait, Békéscsaba, Sztálin-űfc 7., I. emelet. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetek segítsék a falun lévő ifjú­ alapszervezetek pártirányítását, Telefon: színvonala gyorsüteraű emelése szerk.: 22-85, kiadóhív.; 21-7^ érdekében az alábbi feladatok Központi Vezetősége utasítja a sági szervezeteket abban, hegy ellenőrzését, megismerjék az alapBékési Nyomda, Békéscsaba. , Felelős nyomdavezető. Botyánszky PáL megoldását kell a tudományos megyei és járási pártbizottságo- lényegesen megjavítsák a falusi szervezetek é le it,