AR OHV.IDELMI AG
IPOJIT1&0 ;s.-r.s
G
•
l
FUZETE/
IV. u·
~
r·..4- •(·.. ..,...
•• .rJ":'1 'r.'· R r.f."i J"L'., t_ .
l
z
Pl
KOVACS FERENC
TRANZISZTOROS SZUPERT E
IT
NK
NAOYAB HONV2DELM 1 SPORTSZOVET S O l iG!
MAGYAB HONVEDELMI SPORTSZÖVETSEG ÁDIÖAMAT'OR ili'tlZET.El:
43.
RI~
a !Ma.LtY&r Htrnv d@ 'i Kiadásért l
SZAM
Spotl~&
~
r kádé.t
Si.mon
Uk&:zJ
~ ·c,!ó
Allle1"1.
lb.ltiiszak~ telel69o z onin ~sati~~~~ 10~ pél~án ·bftn. .At B rn~tbe.n . i 1& 1\f tnrJ mnbcn MSZ a2 M$Z ~ 2-Si !5Z- ~ ~~.!b\.'llifiJ:Ql{ ~el'int. Abrilk ~n\fl!~ '!!
IUlfill ..... zrmyl ~~ f3~i)&il· l'tiel<Ss vom1l.l :
líY.l........,.
ol.PT l.mf"e uozr&~~14
ELOSZO
A ...,2'f'4flriútM'O$ 'F4idf61 ~pfttlnJd,; dmtl at. mmll Rddl:á4mut.M tüut ~ .sz omd!&.ak ~rm ig~ e911Ueflí. fcön:n.~~ m~epUMf'-é kiJf'ditH
ttlfntJlt.
birtoká~Jd p.totrcdt N,;l~ ~dhalc az ott l8fné't~III!!'U t.l
nem.
hOgy egu Mr e"Wg,Qi eo~~Rtrii, d~t 16 min&lgQ UUJ)Bff~nd$Zf'rli '"~'"~ to-ro, wv81t~JJ.t:iilBt~ ismmetüllk. rhzZeUsetl ~~H1;e építitének ét &fln4rhe~k ·n 'li-ntlén mo~otcm. A. liJ,~e~ 'JW.'m Mrgpl;a s trtln.úG!oro.111 al4pf.smen!'tekl!t. oz ánlmk.OrMr m-AWI~éndt
rmiBU'U. á r.~2Q .ze.m't<mtlait- A füzet dlfo. lwgu otvcutSjo a Je(t'ta.k alap~ o UtJhségn albh"é.rzek bff'tokdbo.n ~$nt ré• munkát.-al, ~IJ,t. bi~~O'Ci! egJ lcelkmu n:~n nf!(lltd ktm-
zl#U#OS t'~di6 M~bQ /11810&
~fielött hoz-nkezdenbit t.nn'%iszt~ késdiléknnk ~ ill~etöleg me~@J)i · ez~ tisztáuuk a zt. hQS!Y e.Aváltalán mit vúh,a.., tunk A tranzlszteros kisréd16któL tipusoktól f~aóen.
óleg a tranz &Ztorizálás •.őskorában". de méQ manansá.:z isk~ kedvell.@k az egyenes rendszerú gépek, egys-7-er&.é.G.: olcsósillUk miatt. Továb bi e~ hORY meaépitésük és beillltásuk sem kivár&. kül6nösebb mCiszerezeUséget. jgy a. kezdó amatörök ia kiJnnYen n1e1 tudják épiteoi. Ernellett természdesen i$m komoly :hétrlnyokkal r~endelbmek ezek a gépek. m int mintJen 111 eRvszerti késztllé-k . é
[email protected]éa kícsi. ezért tá vo -. kú1földi illomások v étele ali.c! hetsé;c[es. Szelektiv U\sa i f'()gs~ s bár ez a helyi adónél el&lyös. I'"J:lert nagy sá.v... széles gel, jó hangrniniis-éggel tjük a helyi mOsort. viszont ennek .az a-z ár hog_v a helvi .ad6 eró...~n beleszól a kooelfek-vö,., eset! vehető más adók műsorába. és azt ezbetetlenné teszi Az egyenes g ér.z:ékeflensél! t 8 pozi (v visszacsatoJás alkalmazásával lehet megjavltani. Az ílyen k~ékek valóban érzékenyebOOk. viszont gyakl'an begerj dnek .. fütytllnek. anú a IreszDJék
.,komftlyságéból" sokat le-von. V. " ül a rcfle;r~v alkalmazása m&! olcsóbbá teüe ezekg 8 ~eket o yrnódm. h01tv az egyik tranzisztort kétS71!r hasznM. ták k~ és ezzel tulajdon ®p eav tran:Usztort melft,akaritottaL A rádióvétel jű.. m inös@gí feltételei csak gzupertmd-sunl b'an• zis2toros készü '"kekkel érhetök eL A tra zisrlor oo a.zuperek előn.vei: nagy érzékenység. stabil. ~ les működ ió szelektivitás és eme lett még elfo · dbató- sá v ss~~ T rmés%et.e.si!n az ~es g· pekkel szemben a jó mús:zakí jeUemzök nt azzal fizetünk. h~v a. ülék dnigább., bb alkatrészt kivant és en1ellett betnérése. behangolisa ts bonyolultabb.
eg egy rendkivül IMyeges aem.pont var.. ami s-ok eB@tben a
szu~készú
·k k ellen szól: a naRY!rekvenci.ás t[anzlmorok kérdése+ Jól mi.ikJödö tnmzisztoros s:z:uperkészülékek általéban három. nagyfrekvenciás tra zis2tort tarta1maznak: AV keveröt és két köz 'Pf e_ ~s trnnziszlort. HoJZY az eRY fo ozatok vaJóban i ól rnü ködjenek. a hhoz va~ ru!f1Uit'ekve-nclá.s t ran:rlsztorokia. van ~ük . pedig (legalábbis m anap slig) még nehezen ~ ttetök~ Megis a tövö t ran:ziszta ,os .uupereké. ~e:l a nagyfl'ek... vtmciás tranzisztorok hel rzete ~)Te inkább iavulni fqz~ idővel zen trnn:aiszt.or tipusok i~ énpügy hozzáfér heWk ~ beszerezhetók lesznek, mlnt ma a hangfrek-vendé.s tranz s:z.tatok. 't
A uall2is2toros kbrádiók kaziil teh6t illapo4junk ~ a szuperkfszWékeknál. még pedig egy ol yannal. amely bir rrulk~-aki adatok tekinieiébEn n@ID t ~ smkban 87 n ~~keny~ d.ri,aa ké~1ill~ lől Viszont építés e.RyS2énl. és bemér~ is elvége2het6~ mmdOsne eay~tlen alapm'Oszer se itségév ,. E tüzet wluit «N egysurii... csak o leglényegesebb e~Mn.ekbl -rendelkezé SZUJ1El1"kiuiUék mi1ködésé~ ~rinek, bemérésének rész.... letes m et frja le olymódon, hogy a:tt a füzet alapján a kada amatőr is el tudja vigezni.
L A TRAN2ISZTOROS SZUPERKESZtlLbt MtTKUD TraMinioros ~bGI általálmo
E
észülékek., bér mulatnak r-okon vonás:okat a.~ ele.ktroncsövfis nidiókés~tn · , ke~ mégis. az oU basznála1:o.s.a.kta ltén;) áiamkör·ö kkel rendelkeznek. Ezek kő%w legszern.bf!tünöbb az önrapöke~ (Stenlben a csaves készülék k trlóda-beptóda ke\Tesével). az eggyel Ulbb 1Wzépt,..ekvrnci48: rösít.ófokozat (~n az ~etlen kf- ,- ." 'töesővel),. a zdróláWök alkalmaúsa (szemben a ves g épek sivszür6iv , végül a telj han frekvenclás er&it ö. elő-, m egbajtó es ellenitteinú V fokozattaL TranzisztOTOS s~uper• k@s~ lék blokksémáJát tOnl · fel az l .. ahta.
TraM1sztoros snt
l~ &t.bM. Thl~ ~perWuülwk
blokk.t mAJ;J
Próbáljrunk az Abra alapj6n végigmenru a késziflék fokozatain. és tisztázni azt milyen problémák ~t'illoek fel tranzisztor-ok alkalmazása folytán. A l.renni kirint rezgrést a ! ~t-antenna fo.Ria fij l. ami ~ben a belneOOkő c·vagy rruisnélr n moduléto kör) induktivitás»& k~l'lezi~ A v ófolro~t önre2gő"' .. vagyis t:Jtyben o..~zc:dJ.átOI'., s y.ben kev a~"" fokozat; (~ZZe] nyilván a zt a. tranzisztort takarít;tuk me~~ ame1l3-rel ldl """ ben ~ OSlcillálol~ · é.st 1&\llUanAnk. A vett j l a kevero báfisár,~ az os2cillat 0f jel általá ban a tranzisztor em tte-
ré
kerö
A kik vert középfrek ciás Jirelet ketíokozatO kl-e.r-ősitó er~t· tovább. AYkrt van szíikség k~ okozam erösítóre. m r1 a szekésos tranz~torok lényesen kevesebbf!t, er~ösltenek. mint egy ktí~éolrek
venci's
rósitöcs~
'
A k~éptrek\tenciá& ~tés utan delnoclufáljuk a jelet. A dé. moduhílis" csilv s kés:zülékekkiel eUen~tben, kis i~111t.eD törtéblk~ Er-éé av..Pr-t ~n &:2.fikség_ JnGr\ kWönben az uto1Gb k~pfrekvenc-iár;serűsU~ trnnzis.ztol bAUsara nagy jel ke1iilne (na~yobb. mint lfJ..20 m V).. a mi ö.s tonitásh t vezetne.. A ki86tintű demodu1álás naay hlbája. b .r egyJ-ésZt rossz hatásfokú, ~ t~t is (hiszen a ahol eró.sen dióda komkte.risztikájinak kön)rökében dolgozunk. örbül). továbbá e:z el&Ulftott amit a szabilyozb céljára asználunk fel. Igen kicsi~ Tovabbi hitrá.nyt ho a dem.odulált hang[rekvencíás fesz(Ut.s&g is kisértékü~ a hangfrekvenc ás erősítenek t át ftihány mVá zék égfinek keD lenn.. . E z uj szempontból nagyon kedve2őt-1 .. hiszen ekkor az ebó han ft'ekv ciás tranzisztor zaja sust.ot·~as fo1·máJában hállh.ató lesz a hangs:tóróban. A kisszintii detnodu.Wás eg,_vet.len elón , h ogy a k észülék összeró.sitésebül ke sebb .tut örept ekvenciás t'Ö ítést-e és U5bb a hangfrek\'lenciás er · ltésre. "Ital a kesztllék eet1edékeny.ség szempűlltJából stabilabb lesz. A hangfr-ekvend-ás er6sí:tó első fokozata az elöerösíti\ a.hové a z lőbbi okok mi:att kis jú lnmziszlort kell felhasználnunk. Az ~öer&itót kö .ti a m ghajtó fokozat~ amely a két végb'anzl nur bazi~ra szaill l ja a kivánt teljesitmé.byt.. A fázisford ít&"l általában tr·ansztomtá tor végzi el.; esetben a meghajtó-tranzisztort illeszteni l het.. és fgy jóval naGyobb erősítés érhető el wle. A v~f ozat a tram:isztoros rt.diókészü "kekben mat1aPSá'l srinte ki2 ·róla B-osztólyú ellenl.itetnfi végfolwM~ anti termés~ i.1l S%tfs, ~és enáramó rnego1dtis szempontjából többfel leheL V égül nézzük m g, milyen kiHönlege.s nehé7ségek lépnek fel a rninJ.aturizál . sor8n. va ·s ~miko a kész kapcsolást a valósá_2J;)an k~s roi'-r-et.elu~e kíván uk ös.sz h 1. Ho~ dozható. 'táska agy zsebr JrlJóknál lénye ~ s~ t. hagy kis m~tűek legyt!nek ........ a In~ l· VE"ges csökk ' nélkül. A kJJsmf-1 .. , hordozhaló keszt.U ek eg,v k leglényeg, ebb kéf'... dése a telep. A í ogyasztás zorn l. a hangfre'kvent:"i~ v ' okozat adja .. l' br~t' B- o;,;.o"Ztál • ~Jlenüt mu e t-5. ítóknél a t .D k " asználása igen gaLd~~gus~ á tlago5 mll.sornál (vagyis: közep hc."Ulg@:főnél) az 52-a 1 a m f vétet :n"' g így !s 30--40 mA~ a~rin~ hogy a. kilnEflÓtelje~ sitmt?.ny mekkora (9 V talJ)feszillt$~ ·et feltétel e).. Ez bizony tekinl l ... aram. . a szárnzti@l "pek közii1 hosszabb ideig csak 2 db 4·~ V-oo taJ'OF.demrnel bl~tositható. A 1 'jobb megold~s. természetesen a kis ltigo .akkumu1á: lenn . f\l'llel} mSn.dig feUölth ·ro.. ·e setleg rru~~gába a készOlékbe llett k1s tóltóárarnkörre~ kÖZ tlenü] a ha!özau~ói. Ezek azon ban jelenleg tnég nf.:"hff..@n best.erez.hetok. és ezért n1ég ~v · eUerj-edwk.
o"'
6
en
p~ ka~~ me Jegyezni. hogy a sdruelemek elhely~ úg)r kell megolda~ hoRY könnyen csetélhetőek l enek_ qyanak feBZeS@Il ülj~ ne lötyögjenek a dobozban.. A rruniatfiriálá:s rnA k nagy kér-dese a lumgszóró. Köztudomású, hogy jó hangminóség és jó hatúfok csak nagy hangszóróval élhető A kl&métetű~ minlatür hangszórók méJyhang~ ~ndkivnl ross%, ezért egészen ki&méretll késziUékektől rnByh.angot (150 H1 alatt) e virjunk.
A
A kisbangszórók hatásfoka is 1~ rosszabb . mint nagy~ felületű han~óróké. is ugyanakkora bevezetett elektromos lJ - énynél a }@Sugárzott han 1·esitmény lényeg~ kisebb. A kapott hangszín mnnés.-zet erősen függ a k s2ülék dobozatól L!~ a nagyobb m r-etll fából k~-Ult ntáskák'~ léey gesen jobb ba~ m in.öséa.M: biztosíta.rna.k.. -;t Szlntén a mélyhang 6t vitell korlátom a kistnéretC fó,zl-tfordUó és kitn~ö-tnm.s-zformdtoro& Az átvitt legmélyebb f at a. transdormt\tm-ok lnduktivilása ts megsz-ab ~ erl pedig ilyen kis méretek mellett k úgy növelh t.nénk, ha nagy menetszantot h z.. nélunk~ l:lyenkor viszont huzal r~e lenldlés.tt nó meg jelenlóSfm. A viszonyokon o ódon lehet valarrut segiteni. hogy igen ló min~ s~ (például Pennalloy) vaMnagot ha$ználnak a tmn&l.fonnálíorok... ho~ e"Z.8k vi zont zintén nebezet bes~~ Mi~ a trans-zformátorok el(Wtel n induktivitása. rontja a mélyhang étv telt mégpedi.il illY. hogy erősen torzítja is 8.20katt, télsze.- ü a méJyha:r..gobl emJS.Zelilen levágni,. tudv-a azt_ hogy a hangszóró amúgysem sugározza le azokal Ez legkönnyebb llgy oldható m~ hogy a hangfrekv.eriaás erősltóben a tolókondenzátor értsét valahol a st.okásosruil lény ~ kisebb1·e álasztjuk, enel a kéS2:ülék hangszin~ magasa bb s-4 v ls7on az erósen tm"Zitva jelentk~ mel,.,.: ha , elmarndnak. minlatú1i2ilás során a ~p/rektJfmciá.s tnmsz:fOTmárorok mérete is lec-sőkken.. Ha kóz1inséges elektrcnc,$Ö .s k~ulékeld::lfil használatos középfrekvenciás transzfot'l'llátorokat alkalmaznánk.. Mt tapasztalnánk. hag~y ha sokkal ki tiJ árn.vékoló serl gbe t ~ a tekerCS@t. a kőtiós6~ erosen leron1lik. b abbi1l adódik. hoRY a tekercs szórt lef"e i.gen nagy.. és ezt a köz-el levő fémsapka zavarja. v~ · vesz~et okoz. Hogy az árnyékOló bunit mégis közel tehf.ssük. ahhoz valam,ly módon össze kell ·~szoiitani"' a tekere rnágn es terét, Ezt érjük el a. ferr t--es@~ elk.al.rnaa%ásával: ilyroódon a~ rövonalak döntö t.öbbsége ~ ferriten ke-['eszlű] záródik. és e~k el vészó ~ 1 D kJ a leve~~,. A7. iJvE'~ tE'ketcs körjósá~ ~rést t n a,gyobb H;. m.i.nt.ba csak bern yórn~~t haszn "lnánk. m~ Tészt. ~en ldsmé~tü ft4lldobozba · elyerfuttt.~ anélk · • OllY a
lekems Jód&a Ie1omlana. A:J. lm' kapott középfrekvenciás transJ:formálQr elektromosan és rnii nesesen is jól árnyékolt, a kf--ek tehá-t 8 k~l helyezhetők ti egyma hoz a geri@~ eszélye nélköt .M•ndebböJ látható, h y a kismé:ret k. a rniniatú:rlg ' 's,. hangfrekvenciás szempontJlól m @21e sen elful~ , viszont a,gyfrekvendás szempontböJ új - egoldású alkat~zekkel nden ~ vábbi nélkül megvalósítham
A
~g~itett
WRz01ék kapttolása
A 2. ábra egy stab l mtlködésü.. érzékenyt SZ\lJ'erremlszer ú. . t~ zi~S2'tol os vevóké$2.0J · k kapesoiAsi ra:Jr.U rnut..'ltja be. A tovllbbjak.. ban ezen készülék Épitését és bemé:resé-t tolDuk részletesen mvetnL A kapcso"lá láthatóan ~ tranzisztor-os és l diódás szupervevó kOzéphulláml'a,. 300 m W menó teljesítménny@] Rövj n Yíagáijuk meg a kapc,solás m ködését. A hangoJbató rnoduláto kö indukthritisát maga a Jenit--rodon levó tekercs adja. A modu1átorkörról egy klsmenetszámú kic.satolót€!kercs SEgÍtségév 1 jutnDk ~ önrezgó-keve:rö-tranziszt.ol~ bazisára. .Erre a2ért van szüks , mert a keverő nziszt bazisa en k ls1 néhány kohm értélul ell núllást k isel. ez pedig transzformalis nélkü! a kört enisen l terbeTné. A bázis yenf@Stillbégét a bázisosztó állitja be. . az oszt" pedig a 47 nF-os kond«lz-t\tor hidegiti le. Az lső tranzlsz.tor keverés szempontjából tehát jóldelt emit... teres kapcsolásnak t inthető~ hi~n a r4dilófr~ ciás jel a bázisra iiL a. kikevert k6~épfrekv ems jel pedjg a kon toron jelenik 01@8.. Az etnittet · n iévc~,. az oszeUlétor frek venciára han ·olt rezgőkör mind a középf:rekvenciára. mtnd a bejövó 1 ádió(r'@kciára r-Ovidzárat jelent, ilyet1 frekvenciájl& -e1 tehát az en1lUereo r:ten-. lép fel Mi:ls a helyzet az oszcill4ci6 sz~mpontjábtl . i.r:Jt oszcillátor. a ka~ás foldeit bhisünak t~kintbető,, hL~ a modulárorkór a:t osz_d llátor--frekvencián l"Ö\ridzá:~t jelent. a bá2ison teh.it oszcil.láiorfes.zCtlts .. g em Jel ik meg Oegahibbis i ,Ren k icsl)~ Az osz "Didot \íködése a ~«~vetkező: az oszcilliitork61· egy k i m netszámú megcsapolást"a csatlakozik a k~Uektor. azért"? hogy a tranzisztor ne terhel.)@ a rezgőkort . a yis annak a jósága ne csökkenjen l Uymódon a k apott r~és szép szinu szos. torzitás mentes Jes~ em keletkeznek zavaro í elbn ónik~ A visszacsatolást nfml kW.ön tekei"ű ~ hanem Lqnét egy k ls m~ tszámú leága~qi valósitjuk meg. A atör szffilpontból a leágazás JObb megoldasnak tekinthető~ rnint a kffiön visszacsatoló t@it ek~ mert k b a .L
l
tekercsvég, és IBY kevesebb lehet6séa van a teke~ összecseré6~.
amí snlr ~gnt k
kör és. a modulátoticör közös 2 gol6dik (Terta RY4rtmá.n)l), az
~lf~l
id& okm.. Az oa2ciUAtor180 pF-os forgókonden2á.tot"r'al han-
~l6bbi ~
2.00 pF-os
ondenzátorraJ van paddingolva. A behan olás. könnyitésére ezeken a forgókan két kis iríllllD r is van. A koti@ktoiban lew., közepfrekvenciára hangolt 2árókör az oszdliator hek:venclén wvidzárt jelent, az osze1llátor mOködését t~hét n m befolyásolja A körre a keverotraimsztor kol!ektora f:2Y megcsapoláson át k!apcsolódlk., további egy kis me-nel:számú kicsat-oló tekercs viszi a .. t to\'ább az első llz~frekvenciú erós!tö bázisa~
Az els6 kö~vendás tranzisztm bázisa szabAiyozott egyen... feszWtséget kap; szabá]yozis nélkül~ éllapotban ~z köriübelül megegyezik a. másodjk kldpfrekvencjás tranzisztor emltterén mkhetó fes~l. A kicsatoló tekercs hideg ~ét egy 2 p.F-os kondenzátor h'"deglt~ ami ~yben azt bm kadályozza, hogy a sza.bályom áramkö~ oo resz:tiil bangfr@kvencla Jusson vi&sza a bázlsra~ Az első középfrekvenci8s tranzJUtor emitterében a szoká!.os emitter.Jtomplexum találhatJó (párhmamos ellenállás és hkleeit6 lwndenzátor)~ a kollektorban 11elyezkedik el a második zlrólcör.. i.sm.M olymódon'i h ogy ... a koD tor a ..-~körnek csak eo :meg... csapolására ~gy.. A kö\letkezö fokozat bázisára ismét egy kicsatolóteket"CSen keresztül jutu k. A :rnenets2ámok aránya olyan,. hogy a tr~szto.r feszültségerősítése
nem túl nagy. Allandót 30 pF~1ékil klQndenzitorral neutral dlva a okM&tot" a kis fesziiltaéQerősjtésú tranzisztol' stabilan f'Vg mOkOdni, ~lesz gerjed keny. Természete-Sen a helyes neut.ral12ációhoz: a kicsatolló tekel-csnek forditott polarltástlnak kell lennie. A második köz,épfrekvenciás er-&.ltu tramisztor egyenAra:rnll beá1Jitása olyan. hogy az emitt ~rén I~v6 feszültség leh t;öJea: állandó érték6 legyen. ~t a célt BZ.Oigálja az aránylag n&,S:t anuou bázisasztA így a tranzisztor bázidrama az osztót nem terhelt Az ernitteren lQy eléggé nabil feszült.ség jön létr , amit váltóáramólag egy 10 J-iF-os elektrolit kondenzátor zár riMdre A koUektor kőrb leágazáson keresztül ismet egy zár&ör helyezkedik e1.. amelynek kicsatoló teken:sáól j ut a J · a demodulá~iOdéra.. A középfl'ekvencias erősítöfokozatok tápfeszültségét egy 1,.1 k~m-ból és 47 nF-ból álló RC tal szúri m A 2. kt erösítő tranzisztor rösltése ls kiSértékQ, így elegendő a fix él" ték:ü. 30 pF-os utralizálú-kondenzátor beépitése; a fokozat mQködése stabil lesz. A demodulálást soros diódakap:dás végzi el A dióda lllUilk.aellenillá.sa enben a ~bályozó potenctónléter.
'
A-z. egész dem.odW.atorkör feszültsége a lö'Jdhöz képest fel nn emelve olymódon, bo8Y bideg vége a m~ik középfrekvenciú ef'Ó. sJ ta tranzisztor emittffere van kötv . Az ott létrejövó sta bU f e92illtst--s áll.Uia be az ehó köz.épfrekvenciás tranzi&zloT feuültsé,lét. Mivel azonban az elsö tra.nzi.sdor báz•sdl ama dNil'ányban feszítené elö a di6dát., aml kedvezötl n, ezért eg~ 100 kohmos ellenállUori '-l a telepről olyan ára.1110t vezetünk a diódára. hegy az azt kissé nyitó-irányba f~t Sza bályzá&kot a dióda rnunltaellenillásán pozlti1J' reszül jelenak tneR az @D)jtt.@l" ponthoz (a demoduJátor h deg végéhez) k est., igy az első köz~frek\1\enciás tranztsztor báz1sa pozitiv irányba tolódik sJ; &Z a tranzisz-tor ~ksége ]lecsök ken~
vagyts. a készülék r6rzékenys leszabál~k. A potenci6mét r karjáróJ egy 4"l nF~ valamint 6.6 kohmos soros elem ken keresz-tm jUI a jel a ba~enciás el6er0tdtö bázisán~. Az ellenállásra azért van szükség, hogy az elóer&ító ne , rbell" a poteociiJ.métel1.; a [kjondendtor szere~J@' enrrészt az e~n ~ zWtség lev~ múl · z t a. mélyhangok lerigása,. m i , al ról elú!ZÖl mar szó \roll A z eJöe~rm;itó unkaellenailása 3.3 kohnt, amit még y SZŰIÖelldlállás lúz meg. Ugyanez az ellenállás, illetve a hoxz.átartozó I VO 11oF-os kon Eittor szűri a tápleS1JU}Uéget az diE nagytrekv tész számara.. megakadályozva az~ hogy a B-osztályú mQ... ködés követket:tében @16álló tápteszUl~-irwa,do~ a kisszlntO (ukozatok (igy a hangfrekvenciás el~öerösltö fokozat) múkBdését befol .ésdják_ Az elúerósit6 a rneg;lut:jtö fokozat ,g yenáratmílag csat4)1t tranzisztol·ok.. Az elö~sitö bázi ar mát a meghajt6 n--anzisztor ernittetében evö 680 ohnton ej~tt feszultseg aDUja be. A két fokoutó. ·enárnmídag csatol t erösitö céJS'líerilségéröJ.. jó tulajdonságaírói bővebben szólni nem kivan~ h zen ka~ás l yeit rn8r ré.!z1!etesen ÍlsmH"tettűk e t .. zet elödjilben, a 27--es st..ámú Rádió-amatőr fil:ret.ben. A me.,ghajto tramisztor köUektoníban he]y,e zked.Jk l a [ázllsltl~ dftl1 transzfor mitor prime-rtekerese_ Az l ű tem vé oko.zat két egy~ramúlag gytTJémaa wwtett tt,an2isztm"ból áll. E~l al inclen tt·.an!?J. · totr:a csak a fele tápres.ziíltség jut. pen ezért a kiv llet6 tel~~ b nény nüatt nagy b súesárrunra keD őket i.Qén} be vennL A tre.o:t:i -zt:orok bi%lsa a:t enfes~ bázisosztöröl kapja~ etteo csc.tl koz.ik a . ·hsjtó ftans2formátor két 82ekunder te.k erc.sé:net hideg '-'~fl Az egymásra tlltetet1 trami zto ~ok eliin.Y , bo&v n.8ftYobb ohmos har :zúró fJ..~~lat~ ese nin sz ég kímenő tr.ansZiorrnátot"ra_ Et~l ~ drága alkatrészt takarttunk ~ és egyben 1. k a t.ru.tlsúormator ton(tllsa.. m yhang vágása. A fokozathoz
tehát esupén egy 32 ohmos hangszön) kell, amit a 100 tt.F-o.s konden:tátor választ le eQl'enánm..:tlaR.. A baogfr@k"V nciás erósitó torzításának csökk ntéske negativ visszacsat·o lást al.kalmaz.tunk. mégpedig a kinlenő pontról (~ -vég... tranzisztor-ok k&ös pontjáról) a meg hajtó fokozat bázisara. A szacsatoló 100 kohmos ellen.á.Uás mellett levö 2.00 pF...os konde~tor a mag~rekvenc:ián bekövetkező gerjedékenysé l sz:ünteti me~. Ezzel röviden 4tt~nb!ttnk az épíbmd-ö stuperk.észnlék kapcsolá.sát, A lo1lább ia'k ban részlme&en yégigme. "nk az egyes fokozatok építésének .m.m tén. IL A TRANZISZTOitOS SZ PEB 'E Pft, ~-'L.-...fa.Lfll:i feli: . Í4.L." !ICCII.iiQUA!IH !p MD
E
A készill k mechanikai konstrukciöjéra \TOnatkm:-óen a k övetkezőket kell el6re1Mlcsátanl A to'· ábbia k ba'l a fent vázolt. ka~ l~k csupln et'il lehetséges mechanikai kivl lét ism etjük. k épzelhet o~ ho.Qy sok amatör ~sk ép óhaj tja megold ni a do~ kéi-désltt~ más alakú doboz nyeli meg tetszést~ másképP oldja meg a f~kondenzátor elhelyezé~ és a skálát,. vagy másholírá t sz a hangeriiszabályozó potencí6met.er gombját. J\z is lehet, hogy Jé yegesen kisebb forgóktmdendtora (pt M.inc['ion forgó) vagy ba~:z6rója van" és. igy valami vel k isebbre ,Jlozza össze't a készOléket~ de lehet .az i " hogy na .. •obb dobozt épit, É az. nem t•apézalakt1 hanem té8Ealapa]a.kú lesz. Vé ül az is elképzelhető, hogy ány amatör akk.umuJét.oiral ki~nja kés2Ul~ ket múködtetnJ és így a méntkülönbségek miatt más lesz a mecha... nikai ~b dezés,. a szere]őlap tb. Fgyszó\lal az iz ~t a fel~h alkatrész.ektöl tam.,.óen rren sok gyenUi érf.ékü me_chanikai konstrukció k · pZelhetó l . Mi bizonyo alkatrészek felhasználásával egy l-ehetséges lrendezést valósÍtmtunk rn g , ettől persze el lehet ténll. ~t nem k ll az egyetkort h elyes rnego1dáftna k t~kinten i.. A keszülék bállap f€!1611 el.rendezési t~jzát tün t< ti fel a 3. áb ra .. A doboz látbatóan trapézalakú. lefelé szél~ö. A készül iobboldatán, alul h l ye?.kedik J hOSb-zanti irányban a 32 ohmos ovál llangs-zóró. j-nbbra fent "''an .a forgókond nzátor (2 x J 80 pF-os kettősforgó 2 brimn1.er.rel fogaskere~ flnoflm~hajtáss.al). A doboz bal alsó s..~ r kiban foglal helyet a k é t 4..5 V os lapos-elem. Jobboldal~ fenn .l átható a hanger65Za bálvo26 p<>tenciótnéter, a tengel:yére erősített h omlokkerék fönt a hosszanti nyUason b\áik ki. ott fOtptható. A sza'elölap.. amelynek m hanikai rajzát a 4. ábra tünmtl tet b. do~ elölap-felölj darabjába illeszk dik,. r,ö gzitése a s.arkokon
csaovarokkal torténi.k .
JJ
fft()•S
3. dbra. A ktazillék
elren~zéai
rajza
~"'
"
-
.4m1 ~
l!l()
l ./'~ -flt'
l
rr
.k> ,o
~ '' ·.,.. rógz,/á
[8
w
_ll
l
214 f. 6bra, A az~eW!up mGhdvrajta
RI
~
""
l_
30_ J
J
'!Itt
t
l
•
JS
_.j
«XX
--
8/J
/,5
-
, ~
st
f
~~
~
~
~
~ ~ ~
~
i
BS 8. dbra.. A W&z:11U1c dD~ak .-ajm
S:Qnten doboz ebó fe éh v n csavarozva u oválhang.szóró ; a két kiveze~ lehetőlea hajlékonY. többe-l"tL ll@m töreken"
huzalból tegye~ körülb@l(lJ 15fl rnm hogszan A f o1 okondtmzát or és a pot.encl6méter a ·st.e·J elö]al)hO"L vannak rögzítve A forgókondP.nzátor1 !i7 S ábrén látható l~e)" ~U~iiP~é vel er-&itjük a ~z · IOia ~ A telep kikapcw iAsát a 6~ álvlm hUhat67 a potenci~er t . naelyfre_ Wet;)Ieg a szere161apra ~ten háribR '/411f ató klq k&:o<'so16 ~~~~Vftl ntdbattuk ~
A fen-ilr'lld .a készülék :00&0 részen Viz.szin~ helYezkedik eL Feler&ítés a 7. ábrlm IA&ható kis müanyq b- bnesekkel történhet.
mnten
:~
szerelöl.aphoz:..
A t elep r(lgzüéset legegyszerilbb teleptartóval ~oldani~ ami beszer t
a ll ábra tünteti :&-1. A nya ga 4 mm-es fu:rtlér lemez. a sarkolron puhafa-betétekkel" ragasztással rögzítve;. ezekhez csavarozzuk egyellként a szerel61ap0t ~ Az elólapon a bangs_zóró kiviigésa élé jöhet lextil. vagy amnvo.. zott rács; a skéla t fotózott. :rajzolt stb. A mintakész01élcen a skéla az elölapra van ra~ a : felette forog y pfe:xj tá['('.9a (aminek a szelét e,gyéni izlés szerit lehet kialakítani).. tengelyínínyban a foigókondenzátor teageiyéhn erósitve A dobo% pontos
.. 6lwG. A fcwgókofUhftztifm' IM'oJu%jtdsil1tfll f'tljzA egy na,gyfejü dis:K:savarr&l. pl. r--ézböl 1(lasd 9. ábra). Itt t@n"aészetesen ismét :h.angsúlyozni kl~n.ju~ hogy aktnek nem ill módJé,ban a forgókondenzátor engel y&e menetes f11ratot vágni, V&JlY dísztlSava hoz ho2zájutni? az .11yilvin az egyéni lehetősé~::bez mérten mó-
d()t fog talélni a skala és a meghajtás mechantkájának iz1éses1 öt~ t8s
megoldá.~ra.
A S. nm a-z elrendezesi a jz Utbató, de következtethetö az áb ól az elektl'omos fe lépítés rendszere i . Láthatóan a kEver()... fokozat az oszcillát.or tekNecsei fent, a Iorgókonden~tor mellett betye*edik el Innen lefelt- k6vetkeznek másután a kBz.épá k~
N
l ii
l
NtrngNórÓ 10. ábra. A
kla:űltk
uer•llli rajta
VPDC1ás ~u; fokozatok-. majd a bangs2lóró mellett m~t kicsit telí kanyarodva a denJ.Odulátor~ A demoduWt haogfJE"ek\l~s jel hosszan feJmegy a potew:ióméterhez.. majd onnan lefelé sorliban jönnek ban frekvenciás f okozarolL Legalul 'Wm a ~.gerös:ítő. k _g Jen~ a S?..ete nlap szé-lén helyezk dnek el az'Ok a sz k. aho n na~ a két hanasz őr ó vez elmegy. Ji,findez azért eteztü.k m.ert bánnilyen a készülék m'€Clhanik.ai konstr ciója, ettől az elektromos elr-endezéstől lén~gesen eJ. . térni nem cé.lsZBO az ·· zegerjedés ~lye miatt. A S2iereJo~ap szermt rajzát, ~ tüntetve az ösa2.es lkancsotás.i elemet és a bekötési.~ a 10'. ábra tartalmazza~ Az HEonállások 0,1 V.i'...nsak (vagy ese-t~ 50 mW-osak),. a hi egitókond enzátorok epoxigyantás típusúak. a hango]ó kapacitások leh tól styt oflexek legyenek, az elektrolit kon~torok pedig 6 /cB Vt lletv 10/ 12 V-flsak., míniatür kivitelben. A felhasznalt tranZ1.5zt·o rokró1 ~nég bóvE!bben lesz szó. A kéazülék teljes anya.~li.sblja a ru et - -n talalba t~ A készüJek é pjt@sekor még a kóVetke26ket tartsuk szem elölt.. A hangsz6ró köré , ··nk vékony p_respé._n gyilrUt. bflgy a szerei.Ulapon levő sti retelet1en fonpmtok és vezeték k a hang:~ 1. oz érve zárlatba ker illjenek. A bekötés tö ténhet lecsupaszított beköt() buzalból. kivé"\te a öldvezetéke-t, amit 1c é]sz rü (külön6sen a nagyfrekvenciás lt'és ett. a. k t-.serlegek k'"zljt() valam1 ~bt körülbelill 0"8 mm- · Ietis2tltott rézhuzalhól kesz:iten_í.
A fdbasmált trallZisD ol.
A z amatör szám.ára egyik legnehezebb l dat megállapitani azt, hogy egy kérdéses tr ~isLtar egy,á ltaltm ~. avagy ro~ ha ió.. Etlkaln1.a~-e az adotl kapcs.olásb&. Már p@dig célszerű ~ n@ ezt az alapvetO. '\riz~álatot nunden ranzisztorral e1v ~ni a vé,gleges b fnn amás Iött: .ID-. bizonnyal sok feles! r.t időpocsékolás takar(t . . . ható 111eg. amJ. egy ~.~ tranz ísztorral rendelkező átamköm l mind - fennalt E~l'értelm úen lesziigezhetöl h a t ranzisztor ,o;[<~wew jósága (tehát. hogy ~rált.alan banzi ztor...e) két egy zerú mérissel eldöntt~
Az egyik mérés. a t ranzisztor ko~or...vi88ZáTamóttak me~hatá. . rozása A rnérés e1 é a 11. ábra tűn U fel; a. kollettorra néhány volt n.e~aUv f z\Ut ·: t adva, üresen hasr.vott emitter Uett ét-Lkke 3o ttA· mPrö eJ mérj\.lk a visszá1~ol Ha a kapott \l'~ára:rn ó1 téke- néh ány • . és idöben nem váltorik. (Igy é mes a k övetkellő tnélést is et égeznL Abban a2 esetben azonba~ lm a ~zárarn --·~·e nagy, például gyo~ mint 15 l IÁ és kül,ö n ·senJO ha ez az
.
JJ .. 6&ita. A
kofr~~~ mb~
emeJkedik. ímY tovibb "~ 1s érdemes ert a tranzisztort mémi; ey trartZisztor a készülékben felhasználni veszélyes dolog. és semmiké pp sem véls2ero. A tranzis:rtor egyik legalap •etfibb adata az ~ramer&itesi teDyező,t a [$.. A VlSSzá.IaTn szempontjnból meg[e ~ó tt-a 2 ztcrrokruil e~t az adatotkéllm-ég m ghatáro~ni. hogy a tranzisztort jónak nvU-
érték a bekapcsalás után
,y~náuik't•- ~
vinftbas:suk... Az ~Öli
tenye2ö a 12'" ábrán látható áramkör segiu.é-
f2.. ~lmr. A kislr~ fegv~nWJ
G...ténwn6
mh~u
gével meE'hetö meg A ltap~l6 t áUásába {l soros .J-" ' POTf'ncló· méte ~git:ségével 11 koUt!klor dm.:m()f végkité-rés-re, ~ i 11 ~bt=n l "5 mA...re állitjuk. E:zután átkapcsol va a. t. al~ a müszet Cslmt nélki.U) a bázisk&be ~. és seg[ éve] a.z ls bázisáramot mé-rjük
•
r---------r---------~----------------------·
...
. :
:
t ________ --'l·.!~ ________J;-
:
A szuperkészillék anyagjegyzéke l db 32 ohmos ovál hangszóró Orion gyártmány) méret: 155x100 1 db 2x180 pF forgókondenzát<>r, trim merrel (Terta gyártmány) l db Ferrit-rúd 0 10xl35 3 db k f-zárókör, piros színjeloésse1 (Terta gyárt• m ány) l db meghatjó transzf<>rmá· tor 1 db 10 kchln06, logaritmikus mlruatllr potenclóméter 1 db OC 1044 tranzisztor 2 db OC 1045 tranzisztor l db Pl3B tranzisztor l db OC 1070 tranzisztor l db 2x0C 1072 pár tranzisztor Kondenz á tor.
PIJB
b.ot/0?2
Elleoé!Usok:
2 db 30 pF kerámia, táro:sa 2 db 2 db 200 pF kerámia, J db d:>: "., csőkondenútor J db ~ 3 db 500 pF stiroOex 2 db 1 db 10 nF kerámia (vagy 2 db epoxigyantás) 2 db 6 db 47 nF (vagy 39 nF') 2 db epoxigyantás l db l db 2 pF 12/18 V, 2 db elektrolit kondeozátor 2 db l db JO nF 618 V. J db elektrolit kondeauítor 2 db 4 db 100 p.F 10112 V, elektrolit kondenzátor
uoo ._.. o--------y--y--t:::::J-+-r-----,---r-+---,--F.,.._., _
2,7 kobm, 0,1 W 330 obm, 0,1 W 3,3 kobm, 0,1 W 68tl obm 0,1 W 82 ohm, 0,1 W 5,6 kobm, 0,1 W 22 kohm, 0,1 W 33 kobm, 0,1 W 100 lrohm 0,1 W 1,5 kohm. 0,1 W 820 ohm, 0,1 W 2,2 kobm, 0,1 W
"
meg. A méltt áramból az áratttuösit&U tenyez.() 1500 p=s IB I~A)
Ha e.f!ész pnntosak akarunk lenni., akkor. a bá?J áram ért~ kéből le kell vonni .az e lözö1eg megmért, v isml'am ért:ékét~ Mivel
azonban jó tranziszt.w·oknál e2; igen ~kicsi.. zert a ki\ronás ba~ható. A kapot áramet'6sítési ténye.zó a tranzisztor mYik leg,Ienyegt!Sebb adata.. Ha a mért érték 5 a la tt vtm. akkor a tranzi~tor e tiisitése íge:n kicsi les-z, és ezéri lehetőleg ne alkalma:l:zuk.. Viszont a túl m~gas 8-érték sem ked \'UŐ (például ha 8 nagyobb int 1SO), mert akkor vagy az a \!'E szél')' áll fenn, h O(.O' gerjedtfceny lesz a fokozat~ \/&gy az egy Ammú munk~pont eRÓS2 másként á.U be. mlnt ami kivánatos (például a kétfokozat~ egyenáramúlag tC'.Stitolt erősítő esetéhen). Más1é.szt ar; ilyen tranzisztorok g_vakran tönkremennek, oly módon, bogy az LU·amer6sftési tényeze egyre n ö.A jó és számunkm is
[email protected]álhaM tmnzisztornk á ra rner&ité$i tény öje t llát ne legyen sem li...nél kisebb~ m l 56-nél nagyobb~ a tninta készlliék:ben is ílyen tnm21 ztorokat hasznalU.ank fel.. Sok tb n nem szükséges az 6ramerömksi tényező mérését elvégezni. Egyes (:égek ~yanls a tra~tor 8-éttékétöl lüggóen sdn ~ ,.ssel li jék el a tranzisZblrokat. A nemzetkQ,z i s zíoskála • /J ..-ért ek jelo ésere:
piros n m:'Bnes sA tUa zöld
ké lila
t eber
8 ;:;
20- 30
8 ~
30- 40 40-. 50
8 {J
60 ~66-- '15
iiiiiiiii
8 8 ;:::::; (J
~
> 100
100
ArnPnl"l ·iben tehát a tranzliSltom e~y .. nontot látunk {ne t~ves"tl:Ük ezt ÖSSU!' a koUek o rt iehö kis piros ponttan, akkor a 8 -ér éket már kö2elft6J~ tudj u~{, kC.lim megmé~ni t !lát nem S2ük s~g~ Eb öl ter-mészrlesen m ég nem következík.. hogy a b"at1ZÍ8zt or valóban jó~ hi,~en az a Slinjelzés utAn is meghíbásodhatott. A ttan2lsztorT61 ezzel eldöntöttü~ hogy egyáltalán ió~.. de ne1n tudjuk mt!gállapitani még azt. hogy mily; s j szem ntb6L namr frekt~ncids s2emponthnl, ,,agy bogy a két tran i'.Jgzt()r páT~.. vag_yis aJkalmas-e elltwlütemú vé~fokozat'ba. A tra n zisztor ".tselkedését z4j szen1pm1.tjáb ól legegyszerűb n tíQy ellenőrizhetjük~ Jtogy a már k.é:s'4 mükGd6 1tés4tU ~ kben f igyeljilk a haDaszéró sus.t.orgását. Zaj tekintetében főleg a keverő trm....
•
a hangfrekver:~dás el&rósítö fokozat J ny~ ezeket keU lobat ki.cs.é.r-Mni 'h~ a h ah.-LAmban ~trejövó zaj. sustot"Wi.s oly nagy. hog..v a músort zavarja.. A tta'nzis:d.or nagyfrekvencltis viselkedése már nem á llapítha (J mea Uyen eg )'Sz, ben . A leg pontusabb r-néd~ a tl"an~tor le·vágási. lrekv«tclájának~ l 4 -.-jának~ meghalátVÁSA hmine_ 'E? DelSZe
zisztor
amaU.~r
eszközökkel nem, valósitható .m eg. A Radió~ika 194i~ jüUust számában megj@len1 egy amatör
:nagyfrekv~nciás 8-mérö kapcsolás] lefrása. SflgitségélleJ e-,1.yré.szt a 450 kHz- en mérhető áramerő t~í tény z6 (v igyázat. nem az elő zőekben iSillf"rtelett ktsfrekvenciás vaa.Y esf}''('..n:jrpmú 8!) ~ mA,.<j - .s~t a levéljési frekV@n eiü . l~~ l a is meghatarozlmtók Aki S2el'et b'all.. ~OS áramk.oi'Okk el foglalkomill ttanziszlot'Os k apcsolások_at ep i-
awkna k konlolyan a ján'lju k a sz6banforgo a matör nag)·ft'ek .. vencias 1)-mérö készftisél~ a fáradság mjndenkappen m éri~ mert a. k ist'ádió nag,vfre venciás t ra.m:isztorainak (tehát. a k és a k ét köz-épfrekvendas tra.nzit)ztor) n~érés.ével igen ha t hatós segitsé,::a:et fog n~·iljt.anL es nem fogunk naayfrek \l'enciás szefrlpontból teij@SeD h sz;n lhatatlan trnn zisztorokkal küsZk.OO.ni Al'ra is jó f!Z a kis. k-apcsolás. ho&Y OOlhl vja figyclmünket.. ha lúl ji; a u;o;an2i zt.ot. le:vá_gé_,j fr k\renc'iáj -naa:,.yon magas. Ilyenkor az erősítés (pe1dá.!i1 kbzépfl'ekvenditn) igen nagy letlet és gerj kfM1 ~ állhat if.l]Ö_ A ln@gfe'l elö ér t~ az e.rzyes fokozatok leh·áteflj~
vera
.s.ámU a djuk meg. :vswval a beépiteni
k [vánt nagyfrekvenciás tranzisztorok nagyfrekvenciés t ulajdonsáBait há.zl eszkazök~. l gegy~übben a lenti cik kben i.m\ertet-.ett kapcsolas alapjá n hat á rozhatjuk m~ Azt, hogy a la!t vlgtnmziszt:OT ~e, pár- válogatóval lehet eldönteni :. e ez azonban osz - loszköp 82:0 "' {Jtv .anuttő:r viszonr latban nem megald.hato.. 1\hvel li vé~tranzi.szto.rok már eleve I)a.i.r~ sitva k)erülnek t·orga.lo nl~ ebben nyugod tan m t"gbizhatuuk_ V iszont két kültináUó. egve ü tranzisztol,mt. a vé.Afokozatban ·n ki$t..-l~t z~ünk.. mert 'igen kicsi anna a ·v nlószinüsége4 l oa~· ellet"! üt@ mÜ ·vé~riisitöltént valóban mea{elelne.
Az innzgö kevel'iifo ozat éplüse A ~-'Dlék els6 fok~ta~ mlnt mér arról szó volt. a kever ófaközat. am ly egyb@n OS2lci1M1 is. tellat a het:y~ r ezgési el(láJJi't iaA bej ts v ő rád16frekvenoás - let a m odulátot·kör ren-t u1ldja fO;Lt)a l . A. f~rrit-rod. é.s a .r ajta levő tekercs ponlos rajziit es a dataj t a J 3. ábra tünteti [e t Utthatóan a. tekercs fö része. a naQ'r'tne.Det&l:.érnú rész soros tekercseléssel készült~ igy a legnagyobb u gyan is a modu-
~
~f!ló»wl}
mt~l
II/J;Iol:~ •~IJIIS"-
libra. A t.ern.t-rúd es 11 ttWduldror-tckeu. r<~N'• ~' a:doJa! látorkör érzéken:5 ége a mágne-SeS tér iránt. A k jsebbik. eltolh~t<Jan J J.
k iképzett tek lX'S a hangolásra SEolgál ; szükség eseién e bböl vesziink Je.. vagy teszunk tumLá .. ány menet.et i!l!szerJnt. hogy egészen a ter... ,.·trüd v:égér-e. vagy nagyon k özel a f:öt ket"CShez k ívánkozik a hangQlóteker~
Min dkét tekereset af. rrltre csavi!l!rt két-három ~:~ét~ll N.Aasztó. -papirra ~ · tük~ A han ló teken=.s p af)[ri(Yür(ije ne lesnren nagvon :szoros'r m rt akkor nehéz lesz b.m.A:o 4skor a ferrít-n'ídon elcsús%'tabli.. A hány etü ki·csa oló tekercs szlntén soro-s tekercselésQ; !le egyszerúbb a föt keres köz.eue tá t vék>ony, áttátszó raR~ papirr11l (p Id.iul ti~óval) beragasztani és eFre felt~nni a néhány me-
netet A rezgóköti k 'rt. telc.e:rcset, a fötekercset. és a ha~®16 tekereset te mészeiESe.n sorba kell kapcsólnl~ O :\reli ana. hOllY t:-~óbcm :snrbo -- ·enek~ ~is a ké t ~ e;s ter & szeadódion. ne pediR kiv onód jon. l ellát a két rn neti.ránynak azonosnak kell lenn · • 1.~is a2 egy1k v~~ét a másik ~detével k U ö~ k ötni. Cé1 zerú már ~ k elé')k , :t t ~ k e zdetet és vég:ét k016nhözö ~inú festék.. kel n teg -e ölni- és ezt azonnal feb yezni~ illY elkerülhetjOk a teker· esek 1vtelen b:ek tkse foly tán @Z() zavart. Amennvi más mE:c anikai kons~rukciót kivánunk megval~ sitani:l' a í · rit an nnáva1 kapaolatosan a köve-tkemket F,gyezzWt
mes. A ferrit antenna felerősítése núndig m64nyoggal. (nem vezetö" el) történjen. mert k ~!önben igen nagy vesztesé ek pnek leJ, a kégzdlfé k értékeflefl lesz. A ~ rrit antenna l~en túl közel sem a hangszóT6fl~ sem a forgókQndenzátor ~ ~~ mea't ez is -ron a modult\torkÖI' jóságá~ Zavart~ t_Wábhá az is. ha a f.enit az os2;cillátor tt!kerc&hez
kerlll túl közel
..
...... --
~ .N~.~a411
14;
dfwtl~
Az .oszcmdt.or-IJU(!..-a t"ajZa. á
Az OS2cillA1ortek@t"CS rajzát és
(I'.(LUcn
~datait
a 14. ábra tOnteU fel. Az egyszerüség,. kőrulyebb 16á1Htás kedvé~ rt nem k~reszt. hanem több. riMgú soros ~.elést valasz.tothmk. IAttvdóan a visszacsatolás nem. kí.Uö_n t~ercst·öl.. hanem W&a:zásr-61 történik; C!llllek elónye. hogy kevesebb ket'esvég van. és ezeket nehezebb ~rélnt. Itt is szolgRljon jó mnáeskénti ·ogy é~ emes o végeket: és ~kat kW6nböz.t'l
[email protected] me . . lölni. ,és feljegyezn:l Cékzerfi esetleg meg. illapodni egy bizonV'OS ~ ~ nj öl ~ peidául. y a ~det min ... dig piro~.. és innen a f.~azá.sok sorh an e,mt bizonyos rendszer szelint követkEznek. pél ~ul k. sá~ iekt?te sth Mind az oszcillátor~ mind a modulátcr tek res Jjtze-b nl k~ill~ tJgyelju nk :ar1·ra~ h omr ~ ~i~ huzal j· legyen tisztítva. minden szál jóJ érintkez:retb A tisztitá-st le öle~ zsilettel va.qy csiszoJópap~ ral végezzük ~ mKt ez előbb-utóbb tönkrete.:.~ eltöri a vékonv sz.A.. laka~ A letiszt1tás ':ves mó ja~ a huzal ~ét &piritusz lá.n~:i.ában febzzítjuk. majd 'ben1M1.va, távolitjuk el n szjeet-elést A j ól me~ tis'2.Utott litz.e buza vé~e filZéP sár2aréz sz1nll A két r~őkört a kl\2:6s k tm,. fol:l[ókondHlZitor hangolia Még ooé ftés előtt re;úzódiünk meg arról. nem ú_r]ato&--e 'VBlahot a kn-qó. Df!m akad-e. egyenl és stnlén me-gy--t?' az ~éfíZ tat1:ománvban. A mintakésrlilékben T et'ta ~rártmányiÚ közép[rekveneiás zár6kör6ket h~né.1tunk fel. Ez persze nem jelenti azt. hogy csak iiVf"n 15'
kf-ekbl' épflhet-6 meg a k~ü1ek. A. kapcsolu lényeg a menefsúmok aran3Ta. és. hogy mil;s'en tiresjar&si korjoság valá!JUható meg a kf-t ~kbl~ Anlenn~i'be-n YalamiJ~~n mfla mcgölda!:öu tckc~l (tennesz~f,estm jólleámyékolt khritel'blmJ ts hasonló k6rjóség tö
el. a mene-tsz.imok ar.állyáMk betartasa n:t6llett ez minden további nélkül fe Jhas=tnálhatóT Azért ~~lúnk a menetsz!mok anht!láTóL ~ -t
.n
leUeheto. hogy· lTLás
te~vitelnél
az 500 pF hangoló kaJ!)a-
citásho~
más r ezgóköti m en :tszám zQk&é.g A2onos men~tszám arán.volmál un;yanl.'íQY i i b-e a kever~) kollclrtora és a követktl'ro fokou:ít b!!W ':sa a rezgőkör~ lovAbbá a k ol1t'!!ktor & a bázis illeSL.tés@_ nek feltetele is azonos marnd.. vag.vis ustvanakkorára transzlormá1ódik rel a bé7is eUená.l.lhsa nUnden @S@tben.. A kl-zár6k6r (pl os színje1zésQ Terta kf) bek61isi mfml a l~ 4brán adtuk meg..
r .
\
.Á.,
-~ ..r
·a.--D--
1!.. Gb1'1a,. A keutri lt;rarw.szloil" kDilskCOr'dk'ft ~vi lcf-zófi6Wr Mj!:a ~ ad4.Coi
A fl.anaolé kapacitássai kape.sola.1osan me2 kell jegyeznün~ hogy pontos érték~ 500 pF+ Ez nEm jel~"LtJ azt. hogy valamivel kevesebb vagy több n em lehá. hiszen a kf-en van baJu!o!ási lehet5..~g. Sokan bizonyá1·a könn l'en h~férhetó 470 pF--os stirole -kondenzátort kivanják beépíteni Ha ez vaJóban Uyen értékű. akkor alkalmas as E'ri'P R (....Plt ~ 11~ lelejtsük aZ_onlnm e1 azt... hog_v ez a. né v leg:e ért@knél k~ SPbb ts l hP t e.... a kf~hanaolási leh ~tősé(!te nem túl nag_v. KönnYffi ~li~lh~t a z a z eset. hogy kfl'vé::~ a han~olö kapacitás. &. ilyenkor han... ~olás k r)zben ál m,a;:t_··h n tim~~ kapunk. va~vis akkor kapunk maxím.á lis ielet.. andkor a h r nyórn3A: epp n a !k.f-tek k~pén yan,.. \fagy is an1i lm · a z induktivitás a m~xlrnális érlékö . Ez u~ y a n maximum. de nm-1 ~z iRa?.:L ltl'S"..en a" körbe ~ kell k.apTtdt:ú (Vqv induktivi.-. tá~t A feth as-znan kf-tlpuMá l állaM ban 400 pF az az é-rtek. am · ynél kl~ bb a tén:v1e~ han®-1ó kond~nzátor nem 1("1 · . ~ a 470 pF-os kon de-117{ tor~kk;tt vi ~nunlt :::t han~oláskor_ Ha a m.a'Xi1num nat;von k~
n l
vő vasma~nál ad,ffH:Iik .. :~nMbb v~nk. nfijlvobb
haneoló
paeitást .
':Bár ez a kis kitétró tulajdonképpen a. ktw-etkez13. a hangolisi és bemérési reszbe tartozna, cél ertl voU íU megemUteni.. mett jobb
•
elTe' már előre tort cserilni.
rondolni~
mint a
~ép
teott k!ésrliJ kben kondmv.t-
A beépifttt alkatréF::zt!k közül a. 206 pF s p adding kondenzál or l«trámia. a házi. osztó- degitö epolrig-yanlás, az emitter-e_~to ö kondenzátor le kerámia ""'gy poxí ~antás egvaránt. Végűl n&ány szót k everö trHnziszt.on-61. A minbik zUt . kttve é tranzi.s2.torának (OC 1044_Eg_"· • 11 l uó lf.Vártrn_) 1...~-ja l? MH-z_ Alne nnyib l ~es- a f lhasalált t ranzisztor le\'ágási rrE!kvendáj ne l en:ven nag"' •bb. mi nt 15 MHz_ A z eg_venit r ami·~ ( isf:rek ver}). iás) 8 -ért Ftk n em lényege. n-~vonatkooöan az. frLő f~jPZ.Ptben P]mnndottak az iránya) óak. A fok.02atban aDudrnazható típus:ör< t'!"'iPii';: OC 44 (Valv6)~ OC 613~ AF 101 (T funken), 2SA15 (Hita "). 2N~1'9 (RCA). A
iz,éplrebrntiis
efll_~;itó
fokoz•t és demotl11látor é-pit -
A kf erósltó k ét tranzisd orhól áU. fix · b@epített neut rali - ir\... val .A.z első tranzisz:t a bázisán ven sza bá}yozv A fokozat me.:épitése éléggé egys2en1. esupl.n nébim)l d log a ke.U W;tvel i. A két kf-zárókör (szintén T a gyá t1mányú. piros • zésú k f-ek) bekötési rajzit és adata~t a 116.~ il a l '7. ábra la rtalmazza. A kf.ekkel kapcsolat~san ugyanazt lehet elmondant tnint az Jőzöek-
tmee
J:6. 4fwQ.. Az rs0
J..1'-~rG.Il!:Z{
tor Jrol.E€Jd()nfba:n !ft lJ 2'flr ákbr raJZd ~ ftda tai ,.D11J:sl lktf!J
~n
n
.llftNSI '17. Öbra... A második J;::r..fr~ltZ1SZtor kDUekl:oraban let·ii ~rókőr rajZIJ
á Qdt:Jtai
ben. Sok fajta ld-kivitel elképz Letö, a lényeges csupio az. hop eg:5'l" zt a kívá induktivitás, (500 pF-hoz) me legyen, elfogadható
köTjósággal rendelk~ (Qo, a terheletlen jósag,. naiadja mea a l otJ..-at) és. a men tszé.mok arán:va a kívánt érték )e~jtyen. A fokozatban srereplő két elektrolit-kondenzátor (amelyek a ba_n , ek\·ench\t is szúrik) f·H~Iyes polaritásQ bekö · e ügyeljünk~ m mdig a kondenzátm- pozititr 8Ut"ka Vtl'll G földön. A dióda polaritására is Vigyáznurik b:lL A han erőszabályozó potendóméter felé van a dióda katódja. vagyis a fek te esikkal meg_ jelölt kivezetés. A fokozatban i használt alkatre~-zek küz(i] 47 nF-os kondenzátor epoAigyantáB" a k ét neutraJjzáló kapacitás k:isméretü kerámm ~csa-konden2ilior; a hangoló kapacitásokra ISZ1ntén az elózó reJezetben f!lmondottak érvényesek. A k OC 1045 (Egyesült lzz6 ayártmán ) ipUSÚ kf-b~anzisztor áramet-öslté ~ t~nyezbj a minta készüJékben fj o -;;= 45 k jörü1 van ~ Amennyiben készülék nkben ma" áramernsit:: ·(i lran:zi sztot't hasmáiunk fel., úgy e. munl{apont valamivel de egeaert Jényegtefen értékben fog a fe1tiintetettöl eltérni!. A mln zülékben felhasznált k · k-f tranzisztor levágási fr k· venciája kö2 Utoleg 6 MHL Amennyiben m.ód van a kt-tranziszto.. rok közill választani~ és a korábban idézett cikk alapján megmérni a tranzisztorok leváJ!ási fr-ekvencíáiát. akkor lehe*őlesl olyan kf-l!rósítö tranziszto 'J t kafmazzu . am knek fil - ja 5 MH:z...nál naSJ!Obb. dE- .a 10 MHz-et baladja ~' mert ekkor lényegesen nagyobb rösí~t kapunk~ a kész.W.ék ekkor túlérzékeny, rosen za.j(){i. és valászmal g g jedekeny l ~ kii önösen ha mindkét tranzisztor határfl'ekv@l1ciája · ~as". A kf--erösítő fok ozatokban még a k.öY ezó t-rnnzisz.tor tipusok használhaták feJl: OC 451 (ValvO)t OC 612. AF JOl (Telefunken), 2SA J2. (Hitachi). 2 218 (RCA).
elóerósítö & meghajtó f'
OJ:at épitése
Az első két na~yf venciás tranzisz or~fokozat ~ <máramúlag a n estltolva. ezért tcndkívill kevés a kapcsohlsi n1. Az építés során fi~y~HQnk al·ra" h
ll. 6bro A
megha.ft~S ~:mm%fornttlfofi
l.: 1000
m~
Pa:f;,a is 4®rGI:
0 D,J Cui:.
1000 me, 0 Dtl Cul lll.: 450 mt!., 0 0 115 CUl IV.: 4 O m~ 0 0:)5 Cul .II~"'
l
l)á:rhUZ\tnnmtrn · teke:rcsclve ~= M 30 r JO,,,
~,35
mm
A 1t1eghajtó trans:zfonnitor teltJ rcsv. einek b k6téske ügy@ijünkli me.rt l~ossz bekötés esetén komolyabb :zavarok alihaln ak elő. Az egyenáram úlag csatoJt kétfokozatú e:.·ó.sitö rmmkapontja automatik~ beáll. de itt figyelembe k~ v nni az lső (elóerósittl) trantis~tor án ösi · · tényezőjét b:,.. Ezen tl'al12)sztor bázisüramát ugyanis a meghaitó lrazi.sztot etn.iiter-feszíll'tsége állítja be..
v
la ~ ---
47 [k{}/tm l
Az első tranziutor kol tonírama lli.szrutt egyenló a b!zisáram ID.@gszot"'2Va az éramerösítési tényezővel;
I c = P·IJJ Ha a tranz.lSZt.m· D- ja ~ nagy. akko~ (rn.ivel .az
IB b áziSáram
köt-ü
[email protected] az~nos nagysá ·) a k ollek toráram is elég nagy ~ ~ ~z... által több feszültreg esik a 3.3 kohmon. v~yi.s k is bb l €SZ a k ollektor!es%U1t~. és ezLel együtt a nleghs.,itó tt·anzisztor b ázis.r.ínak t~ szültsége is. Eb az tben viszont a m~hajtó tJ""af'l2i:szlor áram..a l C'S! kk '\, !3 ri ·s:oont !kedve-zőtlen. hisz n a m hajtó fokozat már jelentős te1je-.sítn1én).rt szállít a \-'~·tunu:isztorok ~~. Ez elle:n úgy ,.~~é~h tűnl{,. ho.f:{y na~yobb B ...i ú ió ósitó tr-an2isztort használva feJ,, a 47 k.ohrnos @ilenáUás é ' k ét megnove).. jük. ~ mód a bázisát~m lecsökk n ~ a k ivánt munkapönt belill. A minta.készülékben az eleer&ítő tr~ tor éramerí~tt i té-
/J' = 40; ezen értékhez jöJ .roe&felel a 4'1 kobmos eJlen8Uá~ Nagyobb 8 - hoz a k.övetk . zö el .n Mlásokat célszerií alkalmami:
n._vezöj e
li = 50-es tranzisztorok~
4'1 kohm 68 'kobm 100 kobm
8 = S0-80 tr.·anzl!Sztorokho
li
>
80 tran~i-~1o:rokhoz
é l ~itiC~ h~ atnentJ}liben kúlön kívá~ a j ó n lélyban.Qatvitel ~s. a n1ennyi'be11 @Zt a n~ajtótra~tormátor4 valatnlnt a h
vé~erösiti
roJtozat épit
A . ~Ol ék vég fökouta.. rni vel n em tartalmaz trtmszfOI"roátort, .·n e · 5Zelii.. Csup ain a megba jtó tTa.nszform~t>Or szekund@r tek :resdnek hel~·es hek,t ;tésére kcU vtQyáznL A ~csatoló kondenzá'tot:' .100 p F, R ht:n'J~órú felül a 'POr.ith• pólusin.-al A v~gfol'=ozal tt·anzisz1 orai 2xPfi va~)r 2xOC 107:2 eUenütemú 'V égtranzisztm"- pároOk_ minden ikülönösebb kikt)t5 nélkiil Eseti g nel'Lczseget o k oz a 32 ohm os hangszótű beszel'elése- A k.imenó transzforn•ator ~1kül i \Iré-af ko7..a t \'~l i .um sok elónyt :rejt :rr~oa ában: iobb han~inoSE!~- hel)'- . .ár- és súlyrneJ~takarítás. Ügyes ke?"li atnatór hézila,:: is ut~lakíth.at k is ohmos (2-5 ohm) ba ngszutrót 32 obn1 1mpedancj~júra_ A köv~tkezökben ró~liden vúo!ju .. huq._v~n kt:"'i2 lthE::JH.tn'k a ~züJék cdka]mas 32 o hn1 impedan('UÍ.jú hangszóti~t . Az alalakitandó hangszóró m ernbt•án:J,ál e~ö.szi\.r ~:s ki le. t"' ll .SZf"re)nL E z ugy t.ör1énl k ho.ct'-" .a mem brán killsö le ragasztott sz~lf:'t nih o1nkk-o1dóval felá7latjuk ~~~: n•tröb
0-Jü rézhuzal van Widterve két sorban. A ~loti ~ vi-
S}'.izva leloldjuk és a bllft)]t let~'kerja~ 'E zekután h e lyezzünk a ~ vébe egy megl'elelö étméröjü t-ekm"cselö Japotr maJd u,.o1· mrn a.tm.érójú :zoma.nchu zalt tekercseljünk jó S2ól"ósan a csevére az eredeti helyébe Négy sorba tekercseljünk fel annyiti amennyit csak 1· b t.séges. majd l'agassz.uk 1e acetonban oldott filmből k~ül ~vaL A vékony buzai miat.t éZ a tekercsel&i múvelet lehet hogy els6 kfrrerletre nem sikerül. többszöri próhálkozú utAn bizonyára siker k&-
ronán.a munkánkat._ Ha lengőcséve ' készült. l\ y köv tkezhet a hangszóró ~ relése; a mern.brti;nt helyezzük ~ kersátba,. így a leh~t-ekercs a légrube kerül. A ~Vi a maR k éíz duf{iwlk néll.&ny filmből levilgott CB.iko.cskát központosltis céljából~ maid ~k le a merobránt és a pillét~ .Ezriel a bangsztll'ó elkészült és körülbelül egy N.pi s%ár.adás után hazmllbe.tó.
m Az amatör
an.al~
BEIIANGOIAS,
BEMEIIPS
hogy .rnegépl tette a késziDék et, mechanika.ilag elk.észltette és az alkatrészeket a helyiikre f~rasztotta,. tulaJ · nképpen ~k a könnyebbik feladatol végezte el Idáig ~.n zfddoonö nélkül ment; a pt~obJ.émak most kezdadnek, a már ijs.sz:eép.itett készülékkel. A milror ~)@ka Jjuk a telepet táp~ltséget adunk az áramköröknek. esetleg azt f~juk tapaszta ni, hogy a. készütek mi.ndent e&i.nál. csak éppen nem mllködik. A munka nebeeebbJk része most bzdödik M üzernbtö!belye?~ vagy ahogy .m ondani szokt.á.k. .,élesz ". Ezen müveret sorá k l ,életre·H· tulajdonifJ pl)en a be.r-.. d e.zé,.. és k ezdi VJ .azt "nálni, amit vát'unk töle.. Hogy a berendezés az elsö bekapesolásk o· netn múkJödik tlun.~:ac tesen, ~ teljesen indokolt. hi :zen a rez~kcb-ö'k szerteszet vannak hangolva. de ezen 1ú1.menö még tová bbi h ibák. ~lkötése~ hlbás a].katrészek is @}őfomulhatnak a kapcsolösba.n" ami mind a következó.k. során fog klt!.ertllni. A k.e.7.dí~ amatörnél ez az .,él -és'~ müvel@i;e- legtöbbször ide-oda k.apkodé_s. aminek során sok&zor rnéR azt elrontja, ami a készU. ~ékben jó voll. Ebben a feje'"-~ben -·Y o!)·.an nl.Udszet't sz~nénk istnertetni, a~lven :r endszet·esan végi~merrve~ az út végén tt.elyeslln mókOdvf!~ üzemképesen ~U U•ttünk a ti"all~·rn.oros SZl.ipl2rkészUJ.é.. ktlnk. Sok arnatő:r bizonytalan ko ~át. kapk ását fokJoq.a h~gy mQ... z~rEk nélkül~ t isztán eszére és fülére ha~yatkoiZVa kell Olyan kérdj..., s e:kre vélaszt adnia ami sokszor eléJ[ nehéz feladat. Helytelen lenn • ha a z isn:terMt.ett módszer h on}'olult. csak la.boratól'ium.<Jkban található musze ek segitségével oldana meg ·. végső bsn rést. ~ppen ezért a~ egész elj ár"" ~Y épített1lk fel. homr csak rf'g}'@tl alapműszert tét~le..zti'ink fel a-z anLatt:n :tél ami· t.öbJJ..
nyire Igy ls van; qy llyen
(végső
esetben
klllc.OOk~
b boDi lehet Jutni
m~ez)+
Altatunk javasolt utat, mire a v re . ü e ~iiekben vázott kis szuperkés2.Wék meJlb:iz· hatóan, pontosan fog működni. ~y, ahoSav azt a tervezésnél elöirtuk. A kapcsoliA ellenönise, egyenáramfi mérise Aki rendszeresen véQlgfárja velünk
&%
Swkjuk meg. hogy bármennyir
is biztosak vagyunk magunkban, bekapcsolás előtt ü~ nezzUk At. ell őrizzük a kapcsolást. \1ajon tényleB egyezik-e az áramkör rajzával. Ez nem blza.lmatlanság kérd , hiszen surelé.s közbent AfDÍkiOr általában a lábak ha.illt&atására, forr ztásra b. Ugyeliin~ könnyen előtordulbaL hogy más értékű e llenéllást rorraazlu..rtk be (példáu elnézünk egy apró ~ és lOO kohm helyett 100 ohmot forrasztunk be). ~"aRY fordítva kötfmk beo egy lrek:trolit k01lden7Atort. a sok leágazásos tekercsek:ról oem is beszéJve. Tehat az elsö1 hogy alapooan véflij:megyünk a kapcsoláson s el.-. lenOiizzUk a~ Amen nyiben ez megvan .. .:}gy most már bekapcsolbatjuk a telepel A következő lépés a~ egY@JÜ@SZillt~. i.DetőiE:A &:venlramok mérés@. A rnunkapom mé khez a kö~ tkezókd kell megjegyeml. Az mrenáramú múszer teTheti azt a pontot. amelyen feszüll;séget mérünk. Ezt a terli lő tást mindi~ f":.gyfdembe kell venni.. A tnmzi8ztor etn~tterében &;)hd e ~!"jünk áramo~ mert a~ san betett m:Ü$z@r' ellenállása negativ visszacsatoJást okoz gyenál'amtllai;J:.- eltol ja a munka tot.. megváltoznak a muokaponti adato'L A érés tehát Fossz eredményt ad. Viszont minden további nélkin mérhetünk áramot B k ollek t orban (ami illbelül ugyanaz. hlszen az emitter- és .ko1Jek1or á ram Kl'S.korlatiJaR egyenJ,űn k vehf!tő), mert a koll~or feszül r ben igy beilló ehényszOI' tíz mV telj . lha n:-,ragolbatót m1111kapontv4ltozást nern okoz. Nye~ (~hát behangolatJan) áiiapotban 'lŐ M. frekvenciás fokoza n l tóleg útn-r mérjünk eg,venf~ült~~ gy ktl2ben egy nagyobb értékű kondenzátűrra1 (pé dául 47 nY-a) a k ellektoflt lehkleglt;#ik,. EDenkeW set k~)nny; n m~örténhet? hom• egy gerjedő tranzisztoJ"' ada1 ait mérjilk ~Jt arn i csak f~Lr · e-zet btmJlünk~t.
Természetesen l l l e es ~ készül"k m inden pontján az egyenteszült @t megmérni. El' néhém' ~ ls7.'eme1t. l@nyeges kapcsolási pont ., ahol a fe~lts t .meghatát'OZ:zl.lk. Ha e~:eken a kívánt értéldl lesz · ts@j jelenik m e úgy biz.tosak l eUlnk abban. hogy az egfsz keszülék eg_venáramúla:g rend~ ~ a munkapontok hel.vesen 411· te~
Télelen'ik fel. hogy az amatöt"nek egy tl n meglevö tnú.szere efY 100 p.A-es
alaprn~r (ha íly~
nincs is" kö1csBn.'képpen beszetehát ezzel kell végezni, figy embe véve. a müszer (ellentétben c.sővultmérö\' 1} terbeli a méf't feszültséget. A mérendő feszültségek olyan @rt kú k, hogy csak három feszúltség ~&.biiTa van szükség; e2ek l volt,. 3 V. és 10. V .. A fe-~-métii kapcsolAsi rajzát a 19. ábra tünteti fel; ugyanitt lát~)- ~
uenfesz.-ült~ r:neglli:dán.Jzá.~é.t
ba.tó: a 10 rnA v , ltérésíi árarnm~ér-o, a mellyel a k ..,z ék JtYU.galmi (kive2fflés n kűti) áramfelvételét határozhatíUk meg,. Az egyes pontok, amelyeken mérni f unk és azok feszü1tsé~ (term.észeiestrn a 19. ábr.an látható muszetrel mérve. tebál rnár bezAmit\1.-a a t rh ö hatást) a következők (kilietőle ezt a r det is
tartsuk . )! - A t.el~am. lecsavm-t hrutRnószo b4lyo%Ó'l:ol? -
-
-
-
-
haJ1gfTek'venciás rJm'iedés nélAiil FUZiiltMg c kapemlő előtt h; után (o földhi;z képest} A jelOO vigtra~r en:útterétt. és 6Z tlfsó ~'tntnziszto.T koiZelaOTdnA t-neghBjt~ trom:isztur kdlefdorán A meghajtó rranzl.sztor em "tterén A 390 om-nos s.zúroeUen.-áUás után Az 1,5 kollm-os .szűrlieZZenállás után A má.wdik kf-trouk....-:-tur koilektoTán A második kf-trcmzisZ"tor enütut€n Az elsö kf-t1'0tlZ!~or kolleld.oTán. Az elro kJ-trunzi~t.
8 mA -9
v
-41)
v
-8..5 -~ l
v
v
-8 V ~
v
v
. .3 -0.38V --6,3 v
-0.2BV
-8 v +56 V
Atnennyíhen a kapcsolásoD a fenti ért k lllérbetGk. ~ln' :. ál"amkör egyeo(munúlag jónak tekinthetG ~ a zdnban 11alahol a ftmtitól lin~sen. eltéró áram íUetóleg feszfiltsé!l értékekEWt mérünk. akkor nyilvánval6an va~y elkötés ~ l'og fenn Vi\f.fl• ala ·h,rik alkatrész hibás. A:L elöadódható hibákon
y,..okmt v · gignlHlt'ti igen bos62adal.mas lenne"' Et-re azonban ntn~ is szUkség, his2en a fenti méréseket elvégezve a hiba kt:innytm behatarolható és kija víth.ató.
Anu~nnyibell
a megépít.ett és náJ."iU1liÍia"' eile:nőrzött banRfrekvenciás ero·s itö kifo ást.alanu.l müködik. ö~r II!C$.il.vart potenciómétel"áDá" rnellett c-SUp.;in qyen~ sustuntást észlel.h@tililk a hangszóróban ~ 7.:tel h~ az előet"'shö tranzisztor fémsapka jához. er~ .. btumtnot'" kelJ kap !Ink (persze csak ott. aho] a köze1be·n háló-
zat vall). EJófOI'd ulbat+ hogy a ' .. - tul~n ~,halk'' va is a ban szórobn.n alig hdlani valamit. akárhOltvan piszk.öljuk 'tő fokoz"-tot Ebb n az '"' en a meghajtó tcanszionnltor egyik szekunder ll ker~k végei vannak felcserélve. A két v~nrisztor ev.un ütembe-n kap-~ a vezérlési. o. ket iel ki\10nődik. a kimenő teljesítmény ~ kics! lesz._ Elöfcrdulhat az a hiba IS: hogy a ~ beb:pc~olasakor a han,q... mkve~ as ő&itö beaer~d.. m~pedi~ nagy kimenlit~}-esltménnJrel (például
erős
tot
l)_ nkor vagy 4i megh ajtó transzformátor primer tekeresén@k véw ~~~ vannak fE>Jeserei ve. amí által a gatlv "\IissZa tJolás. pozitiv lett. Vag9 ped1g a 4<00 p F --{)S kond nzát~r szakadt. nem ft-intkezik. Ge 'i f@t~het alA: kot is~ ha n1ind a né.lt:Y hat)Rf['ekvenciils tranusztot ái"BmE'r&Hósi tényezője hílságnsall ?!agy, n renkor a hang~ Ir ocLáq, (;TirÖSÍt.és igen nagyértekü Ie.sz. a ne~.aUv vissza atotás dig iJ"· _ t··. i t· z túl smros_ tOl nag_v mértt-kü. Cél..szerü ilyen... k or valamelyik fokozat ban. ~ akár n ls. k isebb 8 -iú tnnzisztmok.at fel asz.nální.
n..
A'L ~ folyama n ti ztáz-tu k, b ogy a k öeépf'Nkvcmciás eroaitö unkapontiai rfl'ndben vannak-e.. Nti!nl a!t·t n ~ sz:er ellenői . ZIH. h~y valóban Jól vannak-e a ködpft"t*kVttLt-,á~ zárök.ö:t·ök: bekötV@. külön& leklint~ttel a kic:-satdó tPker~rek pola:~:~ttasfrra4 M1ndkét tranz~ neutrallzél va van egy fix
értéltOl l«mden~toiTal A oeu.tnillz614.s érthetően esak akkor milködik jt)l, ha a kicsataló tekercs J'nenetirinya for-ditott v:tm'lS eik• k.u:ö t4zisll · let ve2etünlk v1! a k ic-sa:to16 tek.e~t.s m.m etszám G.tánya nem 113-78::12 vagyis 35:1Zt hanem 78:12. Ez n agyobb attetel. . ek fel l rnEil+ a k is: btt2lselleruilllAs jobban feltra.nszf ormálódik mm1 helyes bekötésn- . Igy jobban Vl\11 illesztv a fokoza • nagyobb esz az ósUés.. Itttel r jno.s ~ dejiileg sokszor gerjedék en y l esz a f okozat .. (-~ :zabál rszerú illesztésnél il!en ·n agy a ke'Uen f t:ranszf..-Jrmá.lni a bi.\zis-eHenáll~ ~ hát ig@n nagy átt@tel lenne sz\lkséges. E kkor az erós[tés is. lén:'fregesen NJlV()bb~ viszont a fokozat erj@i1 .., ken}T. lrlstabü ~A s tabil működést épp azáltal ~Júk el. ho.RY kisebb erosltést v . . riunk ~~ az áttétel helyes m egW.lasztásával, ami á ltal kmépfrekven clás ,gerjedékenvség teljesen m egszúntk .) Mindebböl az túnik ki. hoR.v nagyon vigyáznunk en a :rá.-ökör()k helyes b kötésél'e, m "t ezzel sok próbálgatást gerjedést stb.
takaritunk
m~.
A köv4?'tkezó Iépc;s a k mépfr@kvenciás rösitrG htman~lá~ Ahol stignálgem rátol' V'.trl" ott ez nynván u m probléma. az a.matőt- viszont ilyenhez áltaJ..éban nem jut hoz:zL Nekik szecelnénk "tséget "~ - jtanj azzal, h og r egy. k önn}"@l1 me~pithető. ~"Szeríl kis t n ~~ sztot-os •'"- 2i na 'f('net'atofin is t'tetünk. a y l a keszru.ék kf.... erosítőj . bebRn~olható. -~ ,.szi nál~en rírtor•l tula.jdot'lképpen egy ~Y~ zis2toro.s oszeil létor (lásd 20. ábra). A múk" ' sét vona t k02' ~ n @lé.g annyit m jegyenll, hogy l ]esen hasm.ló a szup :készülékben sze.re pl6 oszcillátorhm. tehát föJ.rl@tt bázisú; vissz-acsatolás a kollektorról az em ittfrl'e ~kercs-Jeága2ti.sok segU:r.éogé történik. Az oszcillátor tek ra izá és adatait a 2 _ é b t""a fun .. ti fel. A 7. ru: zdllát.or . tte~ében levő De nállás pot.encióméten"el van megoldv a,. ~l a ki.iövö jel amplitudójá1 ud.juk szaMlvoznt lU oszciUátor ki:rnenetén (a pot 'iórnét karj:in) egv ellen...
r
é~tót
láWnk. A:z osztó osztisai úgy vannak
belllf~ hoKy
az egyes pon'klkról a köMpf:rek\1Endás erosítö kül önböz6 pontjalt-a lépve körm~Jül m in ugyanakkora 1~t kap"'" unll a dmdM:... A 26_ ábrán 32 <m:tó puntjaLná1 feltö-n t ü k r hogy a k z lék melyik pontiára tne.lyik ontás130ntból kell csatlakoznt
~I zo. dbm... A &látható~ h tranzisztoro o~ t
,.kJ-.u'fJRdl
~~e,.m~
kapcsoLiri
fl"d;jza
k bzépfrekvenclAs erósítö behangolásához ez a tib\ tor önn1aQ~ ban nem el~. hiszen a kiiövó jelet vaJamilyen mbdoo· elnL m.érnl kell. Mivel f !t~eleztük azt. sern.n1i11Ten ~ \l'oltméröhöz az amatőr hozzáju ni nmn tud. m eg kieU el~ilnk az ~~yszerú cl i6dás va lbné.rü"·eL Ha kicsit oncloJkozunk. rá1öhet ünk arra~ a..v killön d i ódás voltm-l-ról ·~ten unk fews1e s. hi~2en ~' d ódás á ra mkör m ár- készetl \tan rna~ 11 a szUpPrben. Csak a z a iapmilszert ll czzákap-csul ni me~ pPl jük Az i~' k a pott§ a :szupe1·ben ; la kitott ~ -cl i- ás voHme?·ó'' raiz:U a 22_ ~bt :rnut atja ; váltóáz-,,rn(t fel elkül - lE-hát ami kor a di6da nem e . ~·enirclns it a müq_7'PrPn kö:rul lü] 39 ,,A 'lfl:ra.ro f~ foh."i az á brin ~BU iránvban_ M irH az lo2o ·ben s-J.:u voh róJa. ~ m.-ntak észúJ · k.n ·1 felh.aszná h s.lapn1ú~•· bl!lsú Ilená H~ RB ~ 2.7 e. kohm. H< y · zonos áramérték keC kapj unk n1ás !ső UenáUítSÚ mríi3~er ~setén l~. a meg]ev·b n:rOsz rt s«~ eg s4itsUk !ki ~mr olyan Pllenállá al hogv az ÖS$2:lf;l'náll~ 2 75 kohrn l'~~ Tenn.iszetesen_ ha meg)e118 rnG.sz4Miln~· a
r
1
. . . . . DAt".
~:e,-
~--.. ~~~".,..~
f44.r~J
ZI.
ábra~
A JcJ-uiD3lál" t4-e rcritte"
hlj:O
ls «ddttri
ellenállása nagyobb. mint 2,75 koh~ akkor a netn tehet5 meg; ilyen etetben haszruiljuk a müszert úgy. ah~y varL de sziunoljunk azzal. hogy a k ,i>z,6ftektöl @ltérö eredményeket kaiJUnk. Eu@ tehát a kf-han"o ás két nélkülözhetetJen kelléke, a ee-n~ rilor és a voltmérö m van: a továbbiakban ~juk me& lllilyen Wp&ekben történik az eröslt6 anAol~ A Ieg@Isö feladat m ~állap·taru azt. hOI:!Y egyiltalin r~-e a. megépit~ tranásztoros szignáll'' .. &t 6~y z.zQk t ~Y aszi~ nál kmvetlen {nem osztott) kimenetet~ vagyis az emitterben levii potenclóméter karját egy k ondenz toron keresztül ~!jük a d ióda meleg pontjaval Viiltóáramú jel nélkm a mOsmrcsen 3t) uA fOiyl Ifa rno6t Vál óáram "' jel keriiJ a diódára. azt ef{venlr'ÚI\rftani fogja; :az egymirá.nyított árarn olyan rány~ hogy kvon6dik a 00 u.A á-rambó!. a miiszer kitérése tehil csflkken.
22. 4bra. A szupe.rbm .klalak.ftott dt&r& vol'&m.lr6
a: htl.n.QOLi.s
dlenómsére
n
Mlután rneggyöz.ódtünk arról. ho2Y a kis szlgnál valóban kiad közep vendá ]elet. ezen jel frekvenciálát lbO.t már pontosan be k 4(j.() k.Bz-~.. A frel-vcncl.o bcAllíUIDdt kaza~~ hálóuü, csöves rádlőké.sziilékkel v ~40k olY módon,. 'i' • er-essük középllullámú sávban a enerat~ első t harn1.ónikusát (vagyis a ~es fr clát}. Ezután .nddi~ han oljuk a tranzi~ i!szignálH tekETC~ amil~ az e.ó f l hat mónikus éppen 900 kHz l SZ"; (ez .a 1'ád~6k~ ziUékek skáláján elég JlOllOOMn betUftható}. Ezze] btzlo itottuk azlr hogy a ~ator 450 kH:z:-n ~~. 1ehát
kell ,a llitan
a kl- e t valóbtJn a kivánt frekven iára fOlduk han.lfolni. Még a generátor srintjét kelJ beá 'tanL Az etnittt!r-potenci.óméter ltségével adJunk akkora :J let a dlódára. hogy a kapott eredő áram éppen zérus , n (va ts éppen 30 pA-nyi eRYeflinin itott áram folyJon .. ami levűnódva az erMeü áramból, v · ~ ís
rust adjon edtnenyW).. En nagyobb jelszlnttei ne
hangoljun~
mert z már esetleg ~báiJ.TOZást okoz.. már~ a készilléket JeszabAI~~t állapOtban nem :abad han olni. A jeJszmt heállitasa utan talán m~.RY el-leoorizzuk, ne-m mászott-e el a tnt zt«< szlgnál f'rl?ktTenciája. Jt. haMOlAs a kövErtkmóképpen me,tv 11égbe.. Az osztót a 2. állásba hozva (cla) 05ttás) a · enerá1otTal a második kf bázisára l.épúnk. Arnennyiben ekkol.~ a DlÍÍS2ertm visszaAlt a SCI p A atapáram, úgy a kf- rökűr nag_yon et van ban olva. ~ért az osztót az l. állásba tehetjiik, hogy nagyobb jelet adjunk a tranzisztor... nak. Amennyiben valamil. ..,n a li v trányú" Jdtérégt kapunk (~ hát a múszer lef~é tér el a nyu~alm.i áramtól). akk köv; k z et a zá1'0 ör , olása oly ódon. hog}T a müszeren Imlxintalis ,.negativ kit ~ " .. vagyis m ínimumot veszOri . J61 behangolt rezgőkör J6 trn nzi zto · eset.én az ~tó ~ álláJ ábQD kOrfilbelü' zerus eredó ánm ot kell kapnunk~ A tnásodik -tranz lor eroolté.se fgy közelit6Jeg m l lt.'l. A h angolas kov tkP7li lt~: az osztót 3. ál~ba hozzuk és az . el.!'ö k f-lranzístt.or báz.istu:a épilnk rá. Pon n m ,i sm · lve a-z e16bbi rnúv ·L tet. ismét kBze1itöen zérus áramot k ell kapnunk: a?; erósitf"-s e bben az esetben rt'J ef.lfcl.elt. A ba11.tto. ás utolsó mo~ nat~ a ke erő t n zi or kollektol~ban l ,.fi l't""ZRükr-.I bPilantJüliisa. Ez Si:.jnfls gyakt"an 11cm vF'ge-Lhet.ő el; az · rz ·kPn '!o;(~n t~yanis ihn Jl'l tnrir i,gcn na~~~ es a khi ú~isztnrocs szi~ nf.tlt .;;oks7.or· n~ le ..t Ll,g;-., lPárn . '"knln i.. '.opy a: lllk ~órt lerét kf,zv t e.nü ue crositse a k~lék, fü~ enül az osztótól Ezért van szilk~~ a k otilJbel.ul l rn t .ú
Mindezen árny&oláso ellenére őfordulba~ hogy jóval naIIWobb neaatlv t st kapunk az osztó 4.. aDasában a k@veréí tra~ zls_t or bárlsáról Ez a fentiek é:-te mében n · a tál nagy érzékenység, hanem a generátor S46rt e ektromágneses tere miatt ·ön l ~e. . A hangolá$nál a"yel;,Unk nagyun, a kOI'ábban már megemUtett ál'lJl(IXimttmra. és adott esetben a. hangoló kondenzátOl" cseréjév@t teyúk biztcssá a hangolást. A trn:nzísztooos szl álról esak annyit~~ a benne al kal""' mazott tranzlsztor l ·t magyar P 15-0s,. vagy Mrmilyn naa,..'Tyf • vencl4a
tranz.is%tor.
Az oo~ keverii fo~ kapcsolatosan a l.el.!fontosabb azt rnegállapftanl, hogy egyáltalán r8eg-E a tmnziszt«. Ez legegyszel űbben a rezgtS mplitudó rnér tli el. mégpedít az emitteren, hoi!Y ne terh lj(ik u oszcilláto-rt. A párh~rnos dióda kapcsolást.. amivel a ~ eUenötilztik és az ampli dót megmérjük"' a 23.. ábra tünteti feL A müszer be100 éliAsa itt is Bs ~ 2. 75 kohm; am · nyiben m és mllszert használunk. sorosan k- éfizl ve próbálJuk az ibn\.n feltantetett 2,75 kohm + 0,47 kohm 3,2 kohm ériékfi dióda-rnunkae1lenállást megvaló$itani~ A j6J mOködö oszci11itor emitterén befor.aatott k.on endtorált4snál akkora jelet kell mémünk,. hogy az a mQs~n körülbelül 16 pA áramol hozzon létre;, ez közeUtiileg 150 ro V nagyfrekvenri'&
Jelnek
f~l~
meg.
Ame yiban a tnért jelltmY@flesert k b~ (ke~sebb tnint 5 pAl.: .r.m~ 'VaiD'" a tranziS2tol' hatá kvencíája igen alacsony,~ az zcillátor kór jósága rossz; utóbbi esetben próOO]j unk más vasmagot használni. T úl namr os~ illátor-f,eszúltsé,~:t sem kívánatos, ez esetben 87 oSZC~1látol~ l '%itott lesz~ ez pedig fütt rök formtd'Aban j@lentk~ Ha a mért r jó\ra.l n agyobb 16 /.lA..-nél. lÓbáljunk - · b vágást frekvenciájQ t ranzisztort befm:n t.ani. Ha a kivént nag}rságú jel a tranzisztor em U ·n megw.n. úgy követk t az osxcíllátrrrkör és a modulátontör behangolása. Ismét ál'ra keU hivatkoznunk. hOJ[V laboratóriumi szignál-gen~ rátor segits~el ez m:··endldvfil , z.erú felaclat lenne. Mt v azonban iJy,e n nem áU rendelk ezés e, ezért szignál belvett a~·~ · te~ használjuk fe i lforrásként. A leghan1arább jelentke-ro r és nyilván a Kossuth-adó Jes.z: ez képezi a kiindulá~ a)ap.tál A fm-gó k.ond€!nzátort a te n 1((i özésig) beforgatott áUásAIf:K)l egy keveset u:wfo atv.a, add' han~:toljuk az oszcillátor teker'-
_,..
..,..., ,
."..
A:
xi J-..-f---....
OAI/60
ft 4bnl. Dj6d&, ~ u OPCIH4oi6' ~ mhltln
eset. amfg a Kom.tth-ad6 be nem jön. oszcillátor rezSúkör hW~ lása a k~phnllámü sá" v: én (legm.agagahb lrekvendák:on) má;r igen nehéz.kes. mert napközben állomás itt n m ~ v etö~ Eset~ ~este
rr-,.egpróbálhalj uk 1J8lam yik~ eJlészeo a sáv vég~n Ievó áUoIDást (péld. Luxemburg~ w.gy Moote-Carlo) behmni a trlmlnettel~ Jn.ajdnem alje8@1l kif~tott fc állásban. A modulátor k.ör han,gul.Asa hasonló módon az éter segitúgWel törté l nem c;élszerú a Koesuth-adóra hangolni. biszen az mín-denképp jól vo~~ ~rt ~Y valamivel na.g,vobb lrekvencláj(í áDomést az 584 kHz-en műk.ödö bécsi adót hu.znáUuk hangoláva. A 1o ókondenzálorr-a1 megkeresve Béoset. add.J.a tologatjuk temt-rúdon a h :maoló tekercsel-. ami maximális bmqterót kal)Unk. Amennyilxm a fent emUtett két felsó sávbatáli él1omás közill
veheta. akkcr a modtllátor trimmen"el azon iE msxJmális hangerőre állhatunk Most tulajdoilképpen visszaállva a bécsi adóra hm-ét el1en~rl'znl kell n nem á1ütódott....e el a modulátork ör' anal,. hog}~ a trim.met' kapacitását váJtt~tatjuk. A gyakorl atban ez a változás i~ kevés. leQtubbször ethaovaQo]hat6.
11alanrelydt
Arnennyiben go] t áUapo1 ban 8% állomások fúttyel j o nek. és ného1 torz!tá.skffit ielentkMó - dékenysé~r t észlelú~ a keverő tranzisztor nU toriban l~e1l6 l'ezRŐ t :etileljilk ~ 4'l lrohmmal. vagy se ll 33 k.ohmmal. A'Z. én.ék.enység ú!:v csak k es t változik. \'iszont a fütty és fl! t"'i d kenvseJ:! rt' szúnni. V ég ül azok: szám! ra. akik a ké-6zül k han~sz.inét títl magasnak találtAk. az aiánljuk~ y a rnechajtó tranzisZtor kellelt ora s a fa d kmé forrasszanak b izlés szerint em-.,. ko l12átort {néhán rszor ti2 n ktékb n ): így a ha szín mél)rebb tónusll l~ és a kéBzillék zaia i lecsökken. Ezz~ m: ~fté.s a bemérés vé~ére • ztünk. A ki~ tranr;iszto.. ros szuperre mlnden arnatórne llemes st.örakozást kívánunk.
T~RTALOMJEGYZÉK &'\·ez,~~~::~
l';t, A tra~1oi'OS szuperkésziilék müködése.
Tra:rudszlo os szuperek ·ől ált.alá n A me~itett készillék kapcsolása IL A tmltl.iszwros IIJ)é.f é'pilése:. ~l<echanik~u
felépítés -
5 -
-
-
A f~lhasz.mltt ~nzisztol'Ok Az önrezgt~ k~ vero fok t é pitese . .4 kf eT&itő fokozat ·s dernoduJátor épi se '\ z elöer&i. .. és m ghajtö rokozat " ve erősitö fok.oz~t - - - - - lll .. BehangoJás, bemé~ A kapcsolás ~nenorzéset egyer:u.Y-amú méré&ek -
hanglrekvenciás t~ösitó A kf rő-sJtö hangolása A
...Ll
keverő
es
~
-
-
-
-
-
o::zciJlátor fokozat behangolása
B J.l
18 28
27 28 30
31 32 34
34 39
Ara: :'i.-
Ji'' a MIGY R HOl filE lN l SPOIISZIIEISfC
A S()RQZAT EVDIG ME:GJELOri'l" SLI lAl: ·n ek '1--11.. ~~ ,00......(1.~ 23. sz. GONDA : Stalrtl. ~ elekilll"oncsiSvel &. ílrand$D:OH'al (.f.-J
Zl- 22.
5L.
~..
m.
R OS'I'As.: UIIH. 'rételt~Gimib .sttPE ~
amttiÖI"
a*llóama&&b: Jllilt.8mát_ÜlJa
:.-u.. IUO-flM
at, :sz.. BCIM. uaa"Zhz:Wr'"' b~ (S."l :2'1. ~ HA.Z~kOV A Cs: lWSZ"lo:rGs mdlOt é:pj'l.aok ('·"' U. -12+
A~n:i
(1..)
BH
~13.-)
• .SZL Amal61lUU.eD.Wk (DJ ti~ T V f&,.-) ll). 62_. J\~rámt:Dnák (lll.~ (Mkések. illesztések) (4.-) 31+ :s~ MILJt.....Lith}JRT : ~cmkésd:U.Hu!fl jal!iftá.sa (Mambo) CS~---t ti. sz. MZSA: ~fl!s 5llfWN\!'4!1VÖk éJ:tfWse fl.t(l) Ja. ~. HllABA.L::: ~ TltliuiDléoy kiszfiléJLek (t,.IO} ~l. SZ. mt."Z.J.i"ALVJ : Tdewiú6ké&zti1&bk ja'L'ttasa V. rrava!!iZl (tM) 85. ~~ GÖBLÜS! A.mJt a ri(JW.-"Jitat~kn l tudni 'kelJ t Kondeoz!..
~ (tl,-)o
.:;ti. ~
:BO!'i E':: Rlidimav-. arell"tárltis, (lJI1;) . sz. 'V.ESZ"''"Aóczv: Amil a ..-oA4lódkat.~zekr&J tu.Ont ll;:eb It .mlemillások) l4..({1}) H sz_ Jlz ~.T W:t:. TV k-és~ adAtal t•M) ~.. SZ;. ·OOON2-u.I::UIAN: T.ralltiBIOrietbnik1 taltft)l.)'-a'ftl 1-iU. (;6~1~
l J. ~ Gya'ker&d.1 ~~~ ~~lések (3.~ rCI2., S2-. f!.RCZFALV1: Telft•fztDICfdll~ Ja\li~.I.D lVI-l ClleDHúrl I{Ü111:S) (~ <41. ~ KOVACS: Trafld&:t.fi.Qt-o ~ b.JI•Un.k fJ,-1
Bi~~
A'ottdmik'Aia A.. :ldzarw. war~ trfi'!litidi!BH!k Teleridókésd~ ,la\rit.l&a (Vb.) A T o103'', Sloii.,
••TKtca
fJ1Ha... Dund)
1a. tQzeb.o:roza~. mf!gjelent számat ~!l!!re2'heli5k s
lilSZ ;ri'dd$/)amatar ~ e.Htmea&el' b alUJan b & lfiSD~JiolibAnP VB.i!Y ~ m eg:nmd!:lhtöl.Ök az. am.ató i."'JOlt chnim ~ B1UI311H'l, VI .... LeniH k6rút R ..
