A QUAESTOR ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR 2010. ÉVI BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Kiegészített változat Közgyűléssel elfogadva: 2011.12.29.
1. Általános rész
A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár 1996. évben alakult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993/XCVI.. Törvény alapján. A 2007.12.28-i közgyűlés értelmében a Pénztár neve QUAESTOR Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár lett, ezzel is erősítve a köztudatba a QUAESTOR cégcsoporthoz való tartozását a pénztárnak. (továbbiakban: QUAESTOR néven hivatkozunk) A Nyugdíjpénztár támogatója: QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság. A Nyugdíjpénztár székhelye: 1132 Budapest Váci út 30. A pénztár a tagsági kör szerint nyílt pénztár. pénztártagok körét nem korlátozza. A Nyugdíjpénztár tagja lehet minden személy, aki vállalja a tagdíj megfizetését és önkéntes döntése alapján belép a pénztárba.
2. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások
A számviteli politika meghatározó elemei A QUAESTOR Önkéntes Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: „A számvitelről” szóló többször módosított 2000. évi C. törvény, „Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról” szóló többször módosított 1993. évi XCVI. törvény, „Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, „Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól” szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében – ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - működési
eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba szerinti értékhatárt. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők. 2010-ben nem került sor olyan eseményre, amely szükségessé tette volna a 2009. évi mérleg módosítását. A Nyugdíjpénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le. A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészítő melléklet. A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A QUAESTOR Önkéntes Nyugdíjpénztár mérlegkészítési időpontja: a tárgyidőszakot követő március 31. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét.
A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelője végzi. A Pénztár letétkezelését 2009.07.31-ig a Deutsche Bank Rt., míg ezt követően, azaz 2009.08.01-től az Erste Bank Nyrt végzi.
3. A pénztári taglétszám alakulása
A taglétszám alakulása 2009-hez képest: Év Taglétszám
2009. 639
A Pénztár taglétszáma 2010-ben 63 fővel növekedett.
2010. 702
2010. évi taglétszám havi bontásban 2010.01.01.-2010.12.31. Nyitó
Belépések új belépő
Kilépések
be-átlépő összes kilépő átlépő nyugdíjas elhunyt egyéb összes
Záró
január
639
0
1
1
0
0
0
0
0
0
640
február
640
1
36
37
0
0
0
0
0
0
677
március
677
1
15
16
1
4
2
0
0
7
686
április
686
1
6
7
0
0
0
0
0
0
693
május
693
0
9
9
0
0
0
0
0
0
702
június
702
2
9
11
3
2
0
0
0
5
708
július
708
1
3
4
0
0
0
0
0
0
712
augusztus
712
2
0
2
0
0
0
0
0
0
714
szeptember
714
3
5
8
4
1
1
0
0
6
716
október
716
0
0
0
0
0
0
0
0
0
716
november
716
0
0
0
0
0
0
0
0
0
716
december
716
3
3
6
8
2
10
0
0
20
702
2010. évi taglétszám negyedéves bontásban 2010.01.01.-2010.12.31. Nyitó
Belépések új belépő
Kilépések
be-átlépő összes kilépő átlépő nyugdíjas elhunyt egyéb összes
Záró
I. n.év
639
2
52
54
1
4
2
0
0
7
686
II. n.év
686
3
24
27
3
2
0
0
0
5
708
III. n.év
708
6
8
14
4
1
1
0
0
6
716
IV. n.év
716
3
3
6
8
2
10
0
0
20
702
2010. évi taglétszám éves bontásban 2007.-2010. Nyitó
Belépések új belépő
Kilépések
be-átlépő összes kilépő átlépő nyugdíjas elhunyt egyéb összes
Záró
2007.
649
29
12
41
7
3
16
0
0
26
664
2008.
664
54
6
60
23
11
18
2
2
56
668
2009.
668
32
4
36
33
10
20
2
0
65
639
2010.
639
14
87
101
16
9
13
0
0
38
702
A taglétszám és a fedezeti tartalék alakulása Év
Taglétszám (fő)
Értékpapírok piaci értéken (eFt)
Fedezeti céltartalék (eFt)
Egy főre jutó fedezeti Fedezeti céltartalék az céltartalék átlaga (eFt) előző év 100%- ban
2008
668
307 741
309 026
463
91,61%
2009
639
358 187
362 398
567
117,27%
2010
702
418 547
424 995
605
117,27%
Az fedezeti céltartalék 2010-ben jelentős mértékben növekedett, ez a növekedés a tavalyi évhez képest az értékpapírpiac stabilizálódásának is köszönhető. Az egy főre jutó fedezeti céltartalék átlaga is növekedett a 2009. évhez képest 6,70%-kal. 2010. évi taglétszámváltozások: Nyitó taglétszám:
639 fő
+ Új belépő:
14 fő
+ Pénztárunkba átlépő:
87 fő
- Átlépett másik pénztárba:
9 fő
- Kilépett:
16 fő
- Nyugdíjszolgáltatást igénybevevő:
13 fő
- Elhalálozott:
0 fő
- Egyéb megszűnés:
0 fő
Záró taglétszám:
702 fő
2010-ben 16 fő vette igénybe a 10 éves tagság lejárta utáni kifizetés lehetőségét, míg 2009ban ez 33 fő volt. Várakozási idő leteltéhez kapcsolódó kifizetést (a tagsági jogviszony fenntartásával) 2010-ben 30 fő vette igénybe. A kifizetések összértéke 7.611 eFt volt. Ezen tagok közül 1 fő kérte a számláján szereplő teljes összeg kifizetését, ennek értéke 642 eFt. A fennmaradó 29 főnek az egyéni számlájukon felhalmozott hozam kifizetését teljesítettük 6.969 eFt értékben. A kifizetett összeg a létszám növekedésével nem arányos. Az összeg az előző évi 268,66%-a. 1 éven belül kifizetésre jogosulttá válók adatai eFt-ban:
Megnevezés
Létszám (fő)
Összeg (eFt)
413
315.027
Kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tag
4. Immateriális javak bruttó értékének és értékcsökkenésének alakulása Bruttó érték
Értékcsökkenési leírás
Nettó érték
Nyitó érték
0
0
0
Növekedés
2 400
384
2 016
Csökkenés
0
0
0
2 400
384
2 016
Záró érték
Az értékcsökkenési leírásnál terv szerinti lineáris kulcsot alkalmazott a Pénztár.
5. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása (adatok eFt-ban): Működés Bevételek
Fedezet
Likviditás
Összesen
2 783
34 335
159
37 277
35
18 683
28
18 746
Bevételek összesen
2 818
53 018
187
56 023
Kiadások
3 387
412
2
3 801
9
4 687
6
4 702
3 396
5 099
8
8 503
26
13 996
22
14 044
-578
47 919
179
47 520
Befektetési tevékenység bevétele
Befektetési tevékenység ráfordításai Kiadások összesen Eredmény (befektetési tevékenységből) Eredmény
A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján 2010-ben összesen 56.023 eFt-ot, kiadásai 8.503 eFt-ot tettek ki, így a 2010-ben felhasználható eredmény összesen 47.520 eFt. A 47.520 eFt felhasználható eredményből 47.919 eFt a fedezeti céltartalék, 179 eFt a likviditási céltartalék állományát növelte, -578 eFt pedig a Pénztár működési eredményében jelentkezett. A negatív működési eredmény a 2009. évhez képest felére csökkent, mely azzal indokolható, hogy a 2009-hez képest pozitív lett a befektetési tevékenység bevétele, valamint 14,5%-kal csökkentek a működéssel kapcsolatos ráfordítások. Az összes tagdíjbevétel nem érte el a tervezettet (tervezett: 105.264 eFt; tény: 32.054 eFt). A tagdíjbevétel tekintetében a Pénztár elmaradt a tervezettől, melynek oka, hogy nagyobb taglétszám növekedéssel (tervezett: 650, tény: 101) számolt. 2009-hez képest azonban 13.26%-os tagdíjbevétel csökkenést ért el a Pénztár. Tagdíjbevételek alakulása (adatok eFt-ban): Működési Tagok által fizetett tagdíj
Fedezeti
Összesen
Likvid
1 599
27 332
145
29 076
Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
463
7 910
42
8 415
Meg nem fizetett tagdíj miatti tartalékképzés
413
7 073
38
7 524
Utólag befolyt tagdíjak
115
1 962
10
2 087
1 764
30 131
159
32 054
Tagdíjbevételek összesen
A fizető tagok befizetései 29.076 eFt-tal, a munkáltatói hozzájárulás 8.415 eFt-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok 7.524 eFt-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) 2.087 eFt-ot tettek ki.
A működési kiadások alakulása 2010 évben (adatok eFt-ban): Működési kiadások Befektetési kiadások Tiszteletdíjak és járulékaik Bérköltség és járulékai Személyi jellegű ráfordítások Nyilvántartási díj Tagszervezési díj Anyagjellegű ráfordítások Felügyeleti díj Átcsoportosítás fedezeti tartalékba Egyéb terhelő tételek Értékcsökkenés Összesen
Tény
Terv
Tény a terv %-ban
46
9
19,57%
0
0
230
143
62,17%
74
0
0,00%
1 600
1 070
66,88%
680
12
1,76%
1 348
1 558
115,58%
222
196
88,29%
0
0
48
24
0
384
4 248
3 396
50,00% 79,94%
A működési kiadások 3.396 eFt-ot (2009-ben 3.963 eFt) tesznek ki, ami 20,06%-kal kevesebb a tervezett értékhez viszonyítva (tervben szereplő kiadás 4.248 eFt). Az eltérés a tervhez képest jelentős. Ez az eltérés a bérköltség 37,83%-os csökkenéséből adódik, valamint abból, hogy tagszervezési díjként a tervezett 680 eFt helyett mindössze 12 eFt-ot fizetett ki a Pénztár, amely a tervezett összegnek mindössze 1,76%-a, azonban 15,58%-kal nagyobb anyagjellegű ráfordítása keletkezett a tervhez képest. A Pénztár többi költségei a terv szerint alakultak. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye, ami 14.044 eFt jelentősen elmarad a tervtől (terv: 38.317 eFt). A ténylegesen elért hozam összege 14.044 eFt, ami 58.997 eFt-tal kevesebb a tavalyi évben elért hozamhoz viszonyítva és 24.273 eFt-tal kevesebb, mint a tervezett. A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása 2010. évben nem változott. 2009. 2010. Fedezeti tartalék: 94,5 % 94,5% Működési tartalék: 5,5 % 5,5% Likviditási tartalék: 0,5 % 0,5% Az egységes alaptagdíj mértéke 2010-ben sem változott, 2.000 Ft maradt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő összeget arányosítással határozza meg.
Az arányosítás módszere: a kiszámlázott időszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon időszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon időszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott – tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlépő tagoktól levont átlépési költség a Pénztár működési eredményét növeli. Az átlépési költség mértéke 3.000 Ft.
6. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása
A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2010-ben 2.818 eFt-ot, ráfordításai 3.396 eFt-ot tettek ki, így a működési tevékenység eredménye -578 eFt, ami 2.993 eFt-tal kevesebb, mint a tervezett 2.415 eFt pozitív eredmény. Oka, hogy a tagdíjbevételek 33,21%-a valósult meg a tervezett értékből, A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) 2.783 eFt-ot (2009-ben 3.063 eFt), kiadásai 3.387 eFt-ot (2009-ben 3.927 eFt-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye -604 eFt (2009-ben -864 eFt). Pénzbeli alapítói támogatást 800.000 Ft értékben a QUAESTOR Értékpapír Nyrt-től 2010ben igénybe vette a Pénztár működési kiadásainak fedezéséhez. A Pénztár 2006. augusztusában napi likviditásfigyelést indított a folyamatos likviditás biztosítása érdekében, amit, azóta is naprakészen vezet. Ennek alapján indokolt volt 2010. évben az alapítói támogatás igénybevétele. A működési célú befektetési tevékenység eredménye 26 eFt (2009-ben -195 eFt). A tagdíj-nemfizető pénztártagoktól 2010. évben a Pénztár a realizált pozitív hozamai terhére 239.392 Ft-tal növelte működési tartalékát. (Az Önkéntes Pénztárakról szóló törvény 2001. évtől lehetővé teszi, hogy azoktól a pénztártagoktól, akik nem fizetnek tagdíjat – kivéve a szüneteltetőket – költség levonást lehessen alkalmazni. A nem fizető pénztártagokra vonatkozó szabályokat a Pénztár „Alapszabály”-a tartalmazza. A költséglevonás mértéke az egységes tagdíjnak a működési illetve likviditási tartalékra jutó része. Ez a Pénztár esetében 5,5 illetve 0,5 %. A levonható költségtérítés összege maximum az adott évre jóváírt hozam, tehát a pénztártag egyéni számláján lévő tőkét nem érinti.)
A működés ráfordításainak részletes vizsgálata 2010-ben: Megnevezés Anyagjellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás Összesen
összeg (eFt) 2 640 143 384 220 3 387
%-ban 77,95% 4,22% 11,34% 6,51% 100,00%
A ráfordítások részletezése 2010-ben (adatok eFt-ban): Megnevezés Nyomtatványok, irodaszerek Postai szolgáltatás Adminisztrációs és nyílvántartási feladatokat ellátó szervezeteknek fizetett díjak Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj Könyvvizsgálat Aktuáriusi díj Marketing, hírdetés, reklám Egyéb Pénzügyi szolgáltatás díja Anyagjellegű ráfordítások összesen Egyéb állományba nem tartozó foglalkoztatottak munkadíja EHO %-os Személyi jellegű ráfordítások összesen Értékcsökkenési leírás Felügyeleti díj Céltartalék képzés Egyéb ráfordítás Egyéb ráfordítás összesen Ráfordítások összesen
Tény
Terv 79 0
0 0
1 070 12 813 125 297 0 244 2 640
1 600 680 720 88 540 0 0 3 628
124 19 143 384 196 0 24 220 3 387
230 74 304 0 222 48 0 270 4 202
A Pénztár működési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása előtt megemlíteném, hogy a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár az ingyenes telefon használatot, valamint a működéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. A működési tevékenység kiadásai 2010-ben 20,25 %-kal kevesebb lett a tervezett összegnél (tény: 3.387 eFt, terv: 4.202 eFt), az eltérés nem jelentős, a Pénztár összességében jól számolt a kiadásaival, azonban részleteiben nézve jelentősebb eltérés a következő tételekben jelentkezett: A személyi jellegű ráfordítások között szereplő bérköltség és járulékaiban jelentkező a jelentős többlet különbség (terv: 304 eFt, tény: 143 eFt), illetve az anyagjellegű ráfordítások (terv: 3.628 eFt, tény: 2.640 eFt) okozta a működési tevékenység kiadásainak eltérését.
A fenti eltérést részben kompenzálta a tagszervezési díj (terv: 680 eFt, tény: 12 Ft). A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege, továbbá a könyvvizsgálati díjak összegei a tervhez hasonlóan alakultak. Ez azt jelenti, hogy ezen költségek tekintetében 7%-kal kevesebb költséget számolt el a Pénztár a tervhez képest. A nyilvántartási díjak és a marketing költségek lényegesen elmaradtak a tervtől, a tényköltség 36%-kal múlta alul a tervet. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár működési költségei a terv szerint alakultak, csak a költségek összetételében tértek el a tervtől. A működési céltartalék nyitó állománya 2010.01.01-én 539 eFt, záró állománya 2010.12.31én 539 eFt.
7. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a 361.961 eFt nyitó állományhoz képest 424.544 eFt-ra, 62.583 eFt-tal növekedett 2010-ben, ami az elmúlt évhez képest 17,29%-os növekedés. Ennek legfőbb oka, hogy 2008-ban a Pénztár negatív hozamot ért el, míg 2009ben és 2010-ben az értékpapír piac fellendülésével a hozamok jelentősen növekedtek. A Pénztár fedezetét 15.270 eFt-tal a nyugdíj szolgáltatás igénybevétele, 1.588 eFt-tal a más pénztárba átlépők, míg a 10 éves várakozási idő letelte miatt igényelt kifizetések 4.154 eFt-tal csökkentették. Más pénztárból átlépők összesen 44.843 eFt-tal növelték a Pénztár egyéni számláján lévő fedezetet. Az egyéni számlákon kimutatott változás főbb tényezői a következők (adatok eFt-ban): 2009
2010
Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon Egyéni számlákat megillető hozambevételek
33 790
33 923
Változás % 100,39%
970
44 843
4622,99%
22 501
12 610
56,04%
Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet
70 832
1 369
1,93%
-230
0
0,00%
Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba
27 489
15 270
55,55%
Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés
21 470
4 154
19,35%
4 411
1 588
36,00%
20 760
8 889
42,82%
-435
-261
60,00%
72 839
13 996
19,21%
Fedezeti céltartalék egyéni számlákon
Tartaléktőke átcsoportosítás (+/-)
Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások Egyéb változás Befektetési tevékenység eredménye
2010-ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevétel 2009.évhez képest 0,39-kal növekedett (33.790 eFt-ról 33.923 eFt-ra változott). A minimális növekedés oka, hogy körülbelül ugyanazon munkáltatók fizetik munkáltatói hozzájárulásként a tagdíjakat a munkavállalóiknak, Pénztárunk tagjainak. Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye az elmúlt évhez képest 80,79%kal csökkent, 72.839 eFt-ról 13.996 eFt-ra változott. 2010-ben a Pénztár élt azzal a jogszabály adta lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le, mivel a Pénztár hozama pozitív volt. Ezen a jogcímen 239.392.-Ft-ot a működésre, míg 21.762-Ft-ot a likviditásra csoportosított át a Pénztár. A Pénztár a tagdíjnemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni.
Pénztári szolgáltatások alakulása adatok ezer Ft-ban
Szolgáltatás, elszámolás jogcímek szerint
2009. év
2010. év
Elhalálozás miatti kifizetés
5 442 Ft
52 Ft
Átlépés más pénztárba
4 411 Ft
1 588 Ft
10 éves várakozási idő miatti kifizetések
18 446 Ft
12 716 Ft
Egyösszegű nyugdíjszolgáltatás
27 489 Ft
15 270 Ft
0 Ft
399 Ft
55 971 Ft
30 929 Ft
Járadék kifizetés Összesen:
Az összegek 2010-ben pénzügyileg teljesített szolgáltatások, melyek nem tartalmazzák a személyi-jövedelemadót és a kilépési költségeket. A pénztár a kilépő, átlépő, szolgáltatást igénybe vevő tagokkal szemben kilépési költséget számított fel 201 eFt értékben. A nyugdíjszolgáltatás folyósításával kapcsolatos dologi kiadás a postai úton teljesített kifizetések esetén merült fel összesen 5 eFt értékben. A járadékszolgáltatást igénybevevő tagok száma 2010-ben is változatlanul 1 fő maradt. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok által áthozott egyéni fedezete jelentősen nőtt az elmúlt évhez képest, majdnem hogy 50-szeresére, 970 eFt-ról 44.843 eFt-ra. Az átlépők száma 87 fő volt az előző évi 4 fővel szemben. A más Pénztárból áthozott 1 főre jutó tagi követelések összege is növekedett a 2010-es évhez képest 242 eFt/főről 515 eFt/fő-re változott. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma a 2009 évi 10 főről 9 főre csökkent 2010-ben, ám ennek megfelelően az átlépettek által elvitt vagyon jelentősen kisebb mértékű volt, mint 2009-ben. Az átadott összegben 64%-os csökkenés tapasztalható, 4.411 eFt-ról 1.588 eFt-ra változott. Az átlépett tagoktól 3000 Ft átlépési díj került levonásra. A
Pénztárhoz átlépők, illetve a Pénztárból más pénztárba átlépő tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya – az előző évekhez hasonlóan alacsony, de növekvő tendenciát mutat. 2010-ben Pénztártagjaink között nem történt elhalálozás. Az elmúlt évhez képest 2010-ben csökkent a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma 20 főről 12 főre (amely kevesebb, mint a tervezett létszám (47 fő)), és ebből adódóan csökkent a szolgáltatásként kifizetett összeg. 2009-ben 20 fő 27.489 eFt, míg 2010-ben 12 fő 15.270 eFt összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban. A fedezeti céltartalék szolgáltatási számlákon lévő összege a 437 eFt nyitó állományhoz képest 451 eFt-tal zárt 2010.12.31-én. Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg 15.270 eFt volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg 15.273 eFt.
Fedezeti céltartalék szolgáltatási számlákon Egyéni számláról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete (+) Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet (+/-) Szolgáltatási tatalékot megillető hozambevételek (+) Tagoknak, kedvezményezetteknek nyújtott pénztári szolgáltatások (-)
Változás %
2009
2010
27 489
15 270
55,55%
20
3
15,00%
300
14
4,67%
27 735
15 273
55,07%
A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya 386 eFt, záró állománya 391 eFt. A növekedés nem jelentős, ennek oka, hogy 2010-ben stabilnak mutatkozott az értékpapírok piaci értéke, miután a 2008-as évben a kedvezőtlen piaci helyzet következtében a Pénztár tulajdonában lévő értékpapírok piaci értéke csökkent 2007-hez képest, 2009-ben a piaci környezet javulása következtében az értékpapírok piaci értéke jelentősen növekedett,
Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai – a hozamfelosztás után is – befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. A Pénztár az egyéni számlákra jutó nettó hozamból – a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően – a tárgyidőszakban 1 eFt-ot különített el, előző évekről 9 eFt-tal rendelkezett. A tartalék záró állománya 10 eFt. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 101 eFt, záró állománya 296 eFt. A tárgyévben nem történt átcsoportosítás a működési alap javára a likviditásból, likviditási célokra lett képezve 174 eFt, valamint a tagdíj-nemfizető tagoktól átcsoportosításra került 21 eFt a fedezeti tartalékból. Mivel a Pénztár hozama 2010-ben pozitív volt, ezért a Pénztár élt azzal a jogszabály adta lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól likviditásra költséget vonjon le. Ezen a jogcímen az egyéni számlák terhére 239.392 Ft-ot a működésre, míg 21.762 Ft-ot a likviditásra csoportosított át a Pénztár. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya 2009-ben 490 eFt volt, melyhez képest a 2010-es záró állomány nőtt 7.524 eFt-tal, így a záró állománya 8.014 eFt, ebből a működési célú 441 eFt, a fedezeti célú 7.533 eFt valamint a likviditási és kockázati célú meg nem fizetett tagdíjak tartaléka 40 eFt.
8. Azonosítatlan (függő) befizetések
Az azonosítatlan, munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések 2010. évi változásai Állomány adott évi csökkenése 30 napos bontásban adatok Ft-ban:
47911 2010.01.31 2010.02.28 2010.03.31 2010.04.30 2010.05.31 2010.06.30 2010.07.31 2010.08.31 2010.09.30 2010.10.31 2010.11.30 2010.12.31
Változások (Ft-ban)
Változás jogcíme
28 000 Nyitó_2009 évi egyenleg -11 000 téves tagdíj visszautalás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 50 munkáltatói hozzájárulás
Tárgyévi változások adatok eFt-ban: Nyitó érték 28
Tárgyévi növekedés 18 904
Tárgyévi csökkenés 18 915
Záró érték 17
2010-ben a Pénztár 17 eFt-tal zárta, az azonosítatlan, munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések állományát., 46 eFt-tal a munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések állományát, amelyből 0 eFt negyedéven túl azonosítatlan, valamint 3 eFt-tal a pénztártaghoz nem rendelhető függő befizetések állományát.
Az azonosítatlan, munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések 2010. évi változásai Állomány adott évi csökkenése 30 napos bontásban adatok Ft-ban:
47912 2010.01.31 2010.02.28 2010.03.31 2010.04.30 2010.05.31 2010.06.30 2010.07.31 2010.08.31 2010.09.30 2010.10.31 2010.11.30 2010.12.31
Változások (Ftban) 0 0 0 0 0 0 43 300 0 0 0 0 2 321
Változás jogcíme
Téves utalás_2011-ben rendezve
Téves utalás_2011-ben rendezve
Tárgyévi változások adatok eFt-ban: Nyitó érték 30
Tárgyévi növekedés 114
Tárgyévi csökkenés 98
Záró érték 46
2010-ben a Pénztár 46 eFt-tal zárta az azonosítatlan, munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések állományát, amelyből 0 eFt negyedéven túl azonosítatlan. Az azonosítatlan befizetések állományáról megállapítható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan nem jelentős a nagyságuk, folyamatosan alacsony szinten tudja tartani a Pénztár.
9. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár a 2009-ben még befejezetlen beruházásként nyilvántartott szoftvert 2010-ben aktiválta, így 2.016 eFt értékben rendelkezik szellemi termékként nyilvántartott immateriális jószággal. A Pénztár tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2010-ben. A beruházások értéke 1.560 eFt-tal, a beruházásokra adott előlegek pedig 840 eFt-tal csökkentek, vagyis az értékük 2010- ben 0 Ft, mivel szellemi termékként aktiválta a Pénztár az eddig itt nyilvántartott szoftvert. A befektetett pénzügyi eszközök állománya emelkedett 2010 évben. Készletekkel Pénztárunk 2010- ben sem rendelkezik. A követelésállomány az előző évhez képest növekedett, ez a tagdíjkövetelés és a tagi kölcsön növekedéséből keletkezett. Az értékpapír állománya növekedett. A pénztár szállítói állománya növekedett, az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek állománya viszont csökkent. A rövidlejáratú kötelezettségek 2010. évben is nagyrészt a szolgáltatások utáni SZJA kötelezettségből adódtak. A tagokkal szembeni kötelezettség állománya csökkent.
Cash-Flow kimutatás:
Megnevezés Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (+/-) Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Immateriális javakra adott előlegek állomány változása (+/-) Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állomány változása (+/-) Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (+/-)
2009.
2010.
-1 059 0 0
-578 -2016 0
0 0
0 2400
27 278
-24 588
Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Készletekre adott előlegek állományváltozása (+/-) Tartaléktőke állomány változása (+/-) Követelésállomány változása (+/-) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (+/-)
0 0 510 1 193 -74 766
0 0 239 -6 938 -35 771
Működési céltartalék állományváltozása, céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (+/-) Meg nem fizetett tagdíjak tartalék állományának változása (+/-) Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (+/-) Tagokkal szembeni kötelezttségek állomány változása (+/-) Szállítói kötelezettség állomány változása (+/-) Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (+) Hitel, kölcsön visszafizetés (-) Azonosítatlan függő befizetés állomány változása (+/-) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (+/-) Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése (-) Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+) Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-) Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-) Fedezeti céltartalékképzés (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból (-) Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból (-) Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra (-) Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozás (+/-) Likviditási céltartalékképzés (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba (-) Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe (-) Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás (+/-) Pénzeszköz változás Készpénz állomány változása (forint- és valutapénztár)
-95 -2 031 0 -6 519 575 0 0 77 -1 152 0 0 -178 317 106 683 0 0 970 21 4 411 21 470 27 735 -644 503 21 0 0 300 -3 -2257 54
0 7 524 0 -1 883 180 0 0 8 -58 0 0 178 4 47 919 0 0 44843 21 1 588 4 154 15 273 -9127 179 21 0 0 0 0 1 500 362
-2311
1 138
Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása
10. Kiegészítő vállalkozási tevékenység
A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért.
11. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése
2010-ben a Pénztár 19 új szerződést kötött munkáltatókkal. 2009 év végéig 83 munkáltatóval volt megállapodása a Pénztárnak, az új szerződésekkel ez a szám 2010-re 102-re növekedett. Év közben nem volt olyan partnerünk, aki megszüntette volna szerződését. Néhány munkáltató csökkentette illetve felfüggesztette munkáltatói hozzájárulását. A korábbi tendencia, hogy a meglévő munkáltatói kapcsolatok új belépő tagokat irányítanak a pénztárba, sajnos nem volt jellemző az év során, a vállalt tagdíj kiegészítések minimális lecsökkenése ezt a fajta motivációt is befékezte. Fontos szerepet szán a Pénztár a taglétszám növelésében a munkáltatói kapcsolatoknak, hiszen ez az értékesítési csatorna megbízható taglétszám növekedési ütemet teremthet. A munkáltatók által utalt egyéni és munkáltatói tagdíjak elmaradása miatt a Pénztár több alkalommal is kérte a rendezést, mely befizetések az év végéig teljes egészében rendeződtek. A munkáltatói tagdíjak átlaga lecsökkent 2009 évhez képest, de minimális értékkel, mindösszesen 6,22%-kal és mutatkozott a befizetések csökkenése, elmaradása, késedelmes teljesítése.
12. A tagokkal szembeni követelések értékelése
A Pénztár mérlegében kimutatott fedezetre jutó tagdíjkövetelés összesen 8.014 eFt, amire a Pénztár 8.014 eFt értékben képezte meg a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát, vagyis követelésünk teljes egészében a meg nem fizetett tagdíjakból adódik. A tagdíjkövetelés záró állománya 2009-ről 2010-re 4,7-szeresére emelkedett 1.702 eFt-ról 8.014 eFt-ra.. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében.
13. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők
A pénztárnak főállású alkalmazottja 2010-ben nem volt. Megbízási szerződéses részmunkaidős jogviszonyban 2010 év végén 9 fő állt, akik a Pénztár adminisztratív feladatait látták el. Az Igazgatótanács tagjai: Nácz Attila Dr. Ferencz Beatrix elnök Zászkaliczky Pál Az Ellenőrző Bizottság tagjai: Girhiny Anikó Farner S. Balázs elnök Eőry Erika Dobó Judit Béres Katalin Az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2010-ben tiszteletdíjban nem részesültek.
14. A Pénztár szolgáltatói
Vagyonkezelő:
QUAESTOR Befektetési Alapkezelő NyRt.
Letétkezelő:
Erste Bank NyRt.
Könyvvizsgálat:
dr. Rocskai János
Aktuárius:
Csordás Ferenc
Számlavezető:
OTP Bank ZRt.
15. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése
A pénztár befektetéseinek hozamai a 2010-es év egyes negyedéveiben, illetve évesítve a következő módon alakultak: Teljes pénztár Nettó hozam %
Bruttó hozam %
Fedezeti tartalék
Likviditási tartalék
Működési tartalék
Nettó hozam %
Nettó hozam %
Nettó hozam %
Bruttó hozam %
Bruttó hozam %
Bruttó hozam %
2010. I. negyedév
6,34
6,57
6,34
6,57
6,34
6,57
6,34
6,57
2010. II. negyedév
-4,11
-3,88
-4,11
-3,88
-4,11
-3,88
-4,11
-3,88
2010. III. negyedév
4,82
5,05
4,82
5,05
4,82
5,05
4,82
5,05
2010. IV. negyedév
-3,03
-2,80
-3,03
-2,80
-3,03
-2,80
-3,03
-2,80
3,65
4,60
3,65
4,60
3,65
4,60
3,65
4,60
2010 Teljes év
A Pénztár referencia hozama 5,24% volt. A Pénztár referenciahozamához hasonlóan alakult a Pénztár hozama. A kezelt vagyon változása: A 2009. december 31-én a kezelt vagyon értéke 358.187 eFt, 2010. december 31-én 418.547 eFt, a változás 60.360 eFt, ami 16,85%-os növekedés. A referencia indexben maximum 28%-os súllyal szerepel BUX index, valamint 72% CMAX index (MAX composite). A 28% részvényaránytól alacsonyabb mértékben el lehet térni, így az év eleji 24,53% részvényarányt év végére 23,08%-ra csökkentette a Pénztár.
A piaci környezet bemutatása Nemzetközi és hazai makrogazdasági folyamatok A 2010-es év elején folytatódott a korábbi visszaesés utáni lassú kilábalás, de megtorpantak a recesszió „V” alakú lefutásával kapcsolatos várakozások a korábbi ösztönzők kifutása után. A tengerentúlon a feldolgozóipari, foglalkoztatási helyzetben várt fordulat késlekedéséből és a lakáspiaci adatokból is kitűnt, a véghezvitt intézkedések elmaradó reálgazdasági visszacsatolása. A világgazdaság meghatározó országaiban a növekedés eltérő ütemet vett fel, Európa lemaradó volt az év elején. Az év első három hónapjában a dollár kétszer annyit erősödött, mint a jen a főbb devizákkal szemben, átlagosan 6%-kal, míg az euró több mint 4%-os leértékelődésen ment keresztül. Az amerikai jegybanki szerepet betöltő Fed elkötelezte magát a laza monetáris kondíciók hosszabb távú elkötelezése mellett. A monetáris politika irányítói jelentős dilemmával néztek szembe a gazdaságpolitikai korrekciók helyes időzítését tekintve.
A görög adósságproblémákra 2009 végén fény derült, és erődtek azon aggodalmak, hogy ha nem tudja nem tudja átütemezni hiteleit Görögország, fizetőképességi problémák merülhetnek fel Európa bankjainál. A piacokon az optimista hangulat április közepéig kitartott, a görög problémák elmélyülésével azonban jelentős fordulat állt be a kockázatvállalási hajlandóságban is. Idehaza az első negyedévre meglepetésre pozitív növekedési adat jelent meg (0,9%), amely a megelőző negyedév felülvizsgálatával együtt már két pozitív negyedévet jelentett. Az év első három hónapjában átlagosan 6% feletti volt a hazai áremelkedési ütem, ami a legmagasabbak között szerepelt. A forint euróval szembeni árfolyama április végéig a 268-262 közötti sávban haladt fokozatosan lefelé. A másodlagos állampapír-piaci hozamok a negyedév során minden lejáraton csökkentek. A jegybank az év első négy hónapjában rendre 25 bázispontos kamatcsökkentéseket jelentett be, és ezzel a hazai alapkamat 5,25%-os szintet ért el április végére. Az áprilisi parlamenti választásokat megelőzően a piac már beárazta a megelőző ellenzék fölényes győzelmét. Athén április végén végül külső segítségért folyamodott, május második hetében pedig az EU, az IMF és az ECB kidolgozott egy 750 milliárd euró értékű, ún. készenléti hitelkeretet. A csomag jelentős volt, de csak rövid távon tudta orvosolni a problémákat. Folytatódott az euró gyengülése a főbb devizákkal szemben, miközben a problémás országoktól elvárt felár tovább emelkedett. A régiós devizák, így a forint is megérezte a görög válságot, az év elejétől látott 3%-os felértékelődése április végén fordulatot vett, az EURHUF kurzus 263 körül szintről két hét alatt a 280-as szint fölé is benézett. A reálgazdasági mutatók a második negyedévben számos régióban javultak, Németország állt az élen, ám kilátásokat a költségvetési megszorítások árnyékolták. 2010 nyara fordulatot hozott az EUR/USD devizapárban, a figyelem egyre inkább az amerikai gazdaság romló fundamentumai felé tolódott. A fenntartható növekedés elérése egyre lassabban haladt, mérséklődtek a deflációs aggodalmak is, a Fed retorikája egyre visszafogottabbá vált. Magyarországon megtorpant az év elején látott növekedés, a bruttó hazai össztermék a második negyedévben 1,0%-kal bővült. A GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye volt. A munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal, 11,6%-ra emelkedett a második negyedévben. A fogyasztói árak növekedési üteme júliusban 4,0%-ra lassult, aminek hátterében elsősorban a korábban bevezetett áfa-emelés bázisból való kikerülése állt. A jegybank a nyári hónapokban nem nyúlt az 5,25%-os szinten álló irányadó rátához. A nemzetközi hangulat mellett a hazai közpénzügyekkel kapcsolatos nyilatkozatok, a kormányzat 29 pontos akcióterve, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott együttműködés elakadása és a hitelminősítői lépések is hatással voltak a hazai eszközárak alakulására. Hektikus mozgások, és emelkedő forint árfolyam jellemezte ezt az időszakot augusztusig. A hazai fizetőeszköz euróval szemben a 275-ös szint felett ragadt májustól, a forintgyengülés a 290-es szintek közelében megtorpant, és ebben a 15 forintos sávban mozgott az EUR/HUF kurzus. A hazai állampapírpiac likviditása is romlott, az állampapír aukcióknál is voltak olyan esetek, hogy a gyengébb kereslet miatt alacsonyabb kibocsátásról döntöttek. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalások megszakadása után a forint gyengülése 160 milliárd forint értékű EUR/HUF tranzakcióval járt.
A hazai bankrendszerben nem mutatkoztak olyan kockázatok, mint számos nyugat-európai állam esetében, mert a likviditási helyzet megfelelő volt, de erősen ráutaltak maradtak a bankok a külföldi finanszírozásra. Nyár végére a nemteljesítő hitelek aránya már meghaladta a háztartások esetében a 10, a vállalatoknál pedig a 12%-ot, így borítékolható volt, hogy a belső kereslet nem ad lendületet a magyar gazdaság növekedésének, hanem elsősorban a külföld, tágabb értelemben a világgazdaság növekedése az, amelyben bízhatunk. A növekedési kilátásainkat azonban beárnyékolta az, hogy az eurozónában szinte valamennyi tagállamnál prioritást kaptak a költségvetési megszorítások. Ami pozitívumként említhető, hogy Németország gazdasága jól teljesített. Az ősz elején egyre fokozódott az a piaci spekuláció, hogy a Fed egy új likviditásnövelő csomagot fontolgat, melyre kivirultak a tőzsdeindexek, erőre kaptak a magas kamatozású devizák, így köztük a forint is. A november eleji a Fed kamatdöntés fordulatot hozott, mivel a várakozásoknak éppen megfelelő likviditásnövelő akciótervet hirdette meg, emellett újfent kiéleződtek az eurozóna finanszírozási problémái, amelynek eredménye a befektetői hangulat globális romlása lett. 2010 harmadik negyedévében a forint piacán az EUR/HUF árfolyamot alapul véve három jól elkülöníthető trendet figyelhettünk meg. Szeptemberben határozott forinterősödés (289-270), októberben sávszerű mozgás (270-278), s novemberben pedig forintgyengülés (270-284,60) bontakozott ki. A havi trendeknek a mozgatója 80%-ban a befektetői hangulat és kb. 20%-ban hazai „specifikum” volt. A másodlagos állampapír-piaci hozamok a harmadik negyedév során az éven belüli lejáratokon nőttek, az éven túli lejáratokon pedig csökkentek. 2010. június végéhez képest, a referenciahozamok a rövid futamidőkön 20 bázisponttal nőttek, a közepes lejáratokon 80 bázisponttal, a 10-15 éves futamidőkön 86-90 bázisponttal pedig csökkentek. A Fed második, 600 milliárd dolláros likviditásnövelő programja (QE2), harmada volt a 2009-esnek, így már eleve csalódást keltett. A makrogazdasági indikátorok helyett a szóbeszédek és találgatások mozgatták a devizapiacot, így a forint piacát is. 2010 őszére kiderült, hogy a Fed 2009-es első kötvényvásárlási programja és az eddigi zérókamat politika nem volt sikeres. A pénz forgási sebessége az amerikai gazdaságban továbbra sem érte el a válság előtti szintet, a piaci szereplők továbbra is az egyéni pénzügyi mérlegüket próbálták stabilizálni. Emellett több világgazdasági régióba vetett bizalom is megingott. Az ázsiai régióban a koreai háborús konfliktus, az eurozónában pedig az ír finanszírozási problémák kerültek előtérbe. Idehaza a kormány ismertette a költségvetés tervezetét. A külföldi befektetők bár üdvözölték a célokat, ugyanakkor hiányolni kezdték a transzparenciát és megkérdőjelezték annak hosszabb távú fenntarthatóságát. A tervezet hatása a gazdasági növekedésünkre nézve bizonytalan, mert bár a fogyasztást és a beruházásokat élénkítheti, a belső fogyasztás beindulása továbbra is bizonytalan. Hazánk kockázati megítélése érezhetően romlott a nyári hónapokhoz képest. A háztartások magas devizahitel-állománya, mint kiemelt belső kockázat, továbbra is jelen volt a gazdaságban. Az év első felét és a harmadik negyedévet is jellemző forintgyengülésnek a harmadik negyedév végén érezhető volt a negatív hatása, ugyanis az infláció ismét 4% fölé kezdett kapaszkodni. A jegybank november végén egy 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre, az irányadó ráta november 30-tól már 5,50%-on állt. 2010 decemberében újabb 25 bázispontos kamatemelésre került sor. Az év utolsó hónapját már egy enyhe optimizmus jellemezte, a forint az euróval szemben a 280-as szint alá tudott erősödni. Az utolsó negyedévben a másodlagos állampapír-piaci hozamok minden lejáraton nőttek. A referenciahozamok a rövid
lejáratokon átlag 50 bázisponttal, míg a közepes és hosszú futamidőkön 120 bázisponttal nőttek. 2010 végére az infláció került a befektetők figyelmének középpontjába, hiszen a jegybankok likviditásnövelő intézkedéseinek és az eurozóna egyensúlyi problémáinak kiéleződése, az euróba vetett bizalom megrendülésének következményeként a tőke a nyersanyagpiacra áramlott. Az adósságproblémák továbbra is napirenden maradtak az euroövezetben, s a befektetőket az eurozóna finanszírozásával kapcsolatos kérdéskör kezdte foglalkoztatni.
Nemzetközi részvénypiaci áttekintés A nemzetközi részvénypiacokon 2010 első harmadában korrekciókkal ugyan, de folytatódott a 2009. március eleje óta tartó emelkedés. A jelentős emelkedésért nagy részben a világ jegybankjai által a piacokra pumpált óriási pénzmennyiség, és a nulla közeli dollárkamat miatti „olcsó pénz” voltak a felelősek. Az év első felében a fő kérdés az volt, hogy a jegybankok, félve az infláció elszaladásától, hozzákezdenek-e a többletlikviditás visszavonásához, illetve az Egyesült Államokban elindult gazdasági növekedés mennyire lesz fenntartható a hatalmas állami ösztönzők nélkül. Az organikus növekedés beindulása kérdéses volt. A 2010 februárja után indult részvénypiaci emelkedés április végén megszakadt. Az amerikai S&P 500 index az április végi csúcsponthoz képest több mint 17%-ot esett vissza július elejéig. A kockázatvállalási hajlandóság jelentős visszaeséséért az európai adósságproblémák elmélyülése volt felelőssé tehető. A kormányok költségvetésük stabilizációjának érdekében jelentős megszorításokra kényszerültek, melyek hatását árazták be a részvénypiacok, és az euró jelentős gyengülése további bizonytalanságot jelentett. A tőzsdei kereskedésben a nyár végéig továbbra is a bizonytalanság és az iránykeresés volt a jellemző. A nyári hónapok alacsony forgalma mellett az Egyesült Államok gazdaságából érkező negatív hírek kerültek előtérbe. A piaci szereplők egyre inkább a „W”-alakú recessziót, tehát a gazdaság újbóli visszaesését árazták a részvény-árfolyamokban. A részvénypiaci hangulatot leginkább a hosszabb távon is lassú ütemű gazdasági növekedéstől, és az esetleges újabb recessziótól való félelem határozza meg. Az év utolsó három hónapjában ismét jelentős emelkedésnek lehettünk szemtanúi. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed részéről augusztus végén indultak meg olyan nyilatkozatok, amelyek további kötvényvásárlásokra, így a piaci likviditás növelésére utaltak. A piac be is árazta ennek a többletpénznek a pozitív hatásait, az amerikai S&P 500 részvényindex augusztus vége és december vége között 21%-ot emelkedett. A globális felvásárlási aktivitás a 2009-es mélypontról, 2 ezer milliárd dollár közeléből 2010-ben 2,3 ezer milliárd dollárt ért el, míg 2011-ben 3 ezer milliárd dollár fölé emelkedhet. A legnagyobb aktivitás a pénzügyi és az ingatlanszektorban várható, ahol a növekedés elérheti a 75%-os illetve a 88%-os szintet 2011-ben. Az Egyesült Államokban az alapkamat rekord alacsony szinten tartózkodik, és a vállalatok is jelentős készpénz-állománnyal rendelkeznek, így könnyebb és olcsóbb a felvásárlások finanszírozása.
Hazai részvénypiaci áttekintés A hazai részvénypiac a 2010-es évben nem tudott lépést tartani a nemzetközi indexekkel, a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása a forgalom csökkenésén keresztül negatívan hatott a hazai piac teljesítményére. A korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok mindössze 3%-a maradt a pénztáránál, és a 18 pénztárból 11-nél tudták elérni a működéshez szükséges 2000 fős taglétszám-minimumot. A hazai részvénypiacról így eltűnt a pénztárak állandó kereslete, illetve a meglévő állomány értékesítése körüli bizonytalanság is negatívan hatott az árfolyamokra. 2010. júniusa óta, amikor bizonyossá vált a bankadó bevezetése, a befektetők elkezdték beárazni a kormányzati intézkedések tőzsdei társaságokra gyakorolt hatásait is. Mindezek folyományaként a tavalyi évben a régiós versenytársakkal összevetve jelentős lemaradást könyvelt el a hazai mutató. A tavalyi év során a cseh PX index 9%-ot, a lengyel WIG20 index 12%-ot erősödött, míg a BUX index 1%-ot csökkent. A lemaradó árfolyamok mellett a forgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A BÉT azonnali piacán a részvényekre vonatkozó kötések száma 2011 januárjában 25%-kal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. A likviditás visszaesésének legnagyobb vesztesei a kispapírok voltak. A négy nagy társaság, az OTP, a Richter, a MOL és a Magyar Telekom összesített profitja 2010 negyedik negyedévében nem tudott emelkedni. Az összesített eredmények a harmadik negyedéves 111,5 milliárd forintról 91,5 milliárd forintra estek vissza. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2010 negyedik negyedéves statisztikából kiderül, hogy a Budapest Értéktőzsdén forgó részvények piaci kapitalizációja a tavalyi év végén 5577 milliárd forintot tett ki, melyből 4092 milliárd volt külföldiek kezében. A külföldiek kezében lévő részvények aránya a teljes állományhoz képest az első negyedévi 77%-ról a negyedik negyedévre 73%-ra csökkent. Összességében elmondható, hogy 2010-ben a hazai piacon több volt a negatív fejlemény, mint a pozitívum. A külső körülmények is kedvezőtlenül alakultak, az Eurozóna adósságválsága újabb fejezetéhez érkezett, így jelentős eladói nyomás nehezedett a hazai részvény és állampapír-piacra is. A helyzetet súlyosbította, hogy a kormány magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos intézkedései jelentős bizonytalansági tényezőt hoztak a hazai parkettre. Ennek eredményeképp a BUX alulteljesítette a régiós szektortársait. A vezető papírok közül a MOL árfolyamára az alacsony finomítói haszonkulcs mellett az orosz kézben lévő tulajdoni hányad visszavásárlásával kapcsolatos spekulációk is jelentősen mozgatták. A Magyarország=OTP azonosság továbbra is szigorúan érvényesült, a bankpapírok élénken reagáltak a CDS felárak alakulására illetve az EURHUF árfolyamra. A Richter ősszel két jelentős akvizíciót is bejelentett. Az év végén bejelentett válságadó valamennyi jelentős papírra rányomta a bélyegét, és vélhetően jelentős szerepe van abban, hogy a külföldi befektetők érdeklődése csökkent a hazai részvénypiac iránt. A válságadók érzékenyen érintették a Magyar Telekom papírjait is.
A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének alakulása A nyilvántartási és a piaci érték leltára 2010.12.31-én adatok Ft-ban:
Megnevezés 2011/A 2011/C 2012/B 2012/C 2015/A 2016/C 2017/B 2019/A 2020/A D110126 D110406 D110601 D110727 D110921 D111116 FJ12NV01 ÉMÁSZ FHB FOTEX EURO MOL MTELEKOM OTP RICHTER TVK QUAESTOR Aranytallér QUAESTOR Borostyán QUAESTOR Deviza QUAESTOR Kurázsi QUAESTOR Tallér Összesen:
Névérték 3 280 000 37 130 000 24 060 000 4 900 000 8 580 000 46 140 000 27 060 000 12 000 000 15 380 000 11 910 000 3 660 000 9 560 000 17 290 000 3 210 000 10 280 000 26 260 000 500 000 200 000 546 1 318 000 2 188 100 625 600 528 000 151 500 3 179 000 5 789 000 7 426 695 1 694 582 4 148 278 288 449 301
Nyilvántartási érték 3 299 465 35 238 724 20 970 383 4 825 971 8 768 311 37 182 531 26 463 783 11 400 864 15 993 733 11 448 205 3 505 278 9 105 336 16 471 966 3 049 205 9 733 988 26 113 619 1 220 000 2 976 920 1 331 800 20 618 353 12 793 922 26 903 618 18 693 245 1 230 000 9 511 530 15 989 053 6 507 238 4 377 493 13 315 198 379 039 732
Értékelési különbözet 81 261 3 689 927 4 079 927 32 972 465 802 6 720 417 620 652 -32 244 -925 116 412 452 101 491 230 147 235 793 26 941 12 593 1 603 312 -95 000 -1 066 920 -833 900 6 782 867 -1 503 326 4 501 502 3 773 155 -735 000 2 724 123 4 676 751 -243 200 841 372 3 328 108 39 506 859
Piaci érték 3 380 726 38 928 651 25 050 310 4 858 943 9 234 113 43 902 948 27 084 435 11 368 620 15 068 617 11 860 657 3 606 769 9 335 483 16 707 759 3 076 146 9 746 581 27 716 931 1 125 000 1 910 000 497 900 27 401 220 11 290 596 31 405 120 22 466 400 495 000 12 235 653 20 665 804 6 264 038 5 218 865 16 643 306 418 546 591
A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (Ft-ban): Diszkont kincstárjegyek Jelzáloglevél Egy éven belül lejáró állampapírok Egy éven túl lejáró állampapírok Befektetési jegyek Részvények Összesen:
Nyilvántartási érték 53 313 978 26 113 619 38 538 189 125 605 576 49 700 512 85 767 858 379 039 732
Piaci érték 54 333 395 27 716 931 42 309 377 136 567 986 61 027 666 96 591 236 418 546 591
A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben nyilvántartási értéken folyamatosan növekedett,
piaci értéke is folyamatosan növekedett az év végére.
A portfoliók üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékére vonatkozó adatok Portfolió állomány - választható portfoliós rendszert nem működtető önkéntes nyugdíjpénztár Nagyságrend: ezer forint
Fedezeti portfolió PSZÁF kód
Sorszám
Megnevezés
Könyv szerinti érték
ISIN kód db
1 Portfolió összesen
002 003 004 005 006
Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla OTP főszámla Erste vagyonkezelői számla Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg
007
385 569
HUF000 HUF001
1 1
6 301 0 6 301 6 173 128 0
008
Értékpapírok összesen
379 039
009
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények)
217 458
010
Magyar állampapír
217 458
011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025
D110126 D110406 D110601 D110727 D110921 D111116 MÁK 2011/A MÁK 2011/C MÁK 2012/B MÁK 2012/C MÁK 2015/A MÁK 2016/C MÁK 2017/B MÁK 2019/A MÁK 2020/A
HU0000517735 HU0000517818 HU0000517909 HU0000517974 HU0000518055 HU0000518147 HU0000401922 HU0000402425 HU0000402367 HU0000402417 HU0000402268 HU0000402318 HU0000402375 HU0000402433 HU0000402235
1 191 366 956 1 729 321 1 028 328 3 713 2 406 490 858 4 614 2 706 1 200 1 538
Öszesen
Könyv Könyv Piaci Piaci szerinti szerinti érték érték érték érték db db
Könyv szerinti érték
Működési portfolió
Piaci érték 2
a 001
Likviditási és kockázati portfolió
11 448 3 505 9 106 16 472 3 049 9 734 3 299 35 239 20 970 4 826 8 768 37 183 26 464 11 401 15 994
b 425 076 6 301 0 6 301 6 173 128
0 0
0 418 546 233 211 233 211 11 861 3 607 9 335 16 708 3 076 9 747 3 381 38 929 25 050 4 859 9 234 43 903 27 084 11 369 15 068
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
db
3
4
5
6
7
c
d
e
f
g
497
497
0
0
386 066
497 497 0 0 0
497 497 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
6 798 497 6 301 6 173 128
0
0
0
0
0 0
1 1
0
0
0
0
0
379 039
0
0
0
0
217 458
0
0
0
0
217 458
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1 191 366 956 1 729 321 1 028 328 3 713 2 406 490 858 4 614 2 706 1 200 1 538
11 448 3 505 9 106 16 472 3 049 9 734 3 299 35 239 20 970 4 826 8 768 37 183 26 464 11 401 15 994
Piaci érték
Mód
8
9
h 425 573 6 798 497 6 301 6 173 128 0 418 546 233 211 233 211 11 861 3 607 9 335 16 708 3 076 9 747 3 381 38 929 25 050 4 859 9 234 43 903 27 084 11 369 15 068
z
026
Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal
0
0
0
0
0
0
0
0
027
Külföldi állampapír
0
0
0
0
0
0
0
0
028
Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal
0
0
0
0
0
0
0
0
029
Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
0
0
0
0
0
0
0
0
030
Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
85 768
96 591
0
0
0
0
85 768
96 591
85 768
96 591
0
0
0
0
85 768
96 591
1 220 2 977 1 332 20 618 12 794 26 904 18 693 1 230
1 125 1 910 498 27 401 11 291 31 405 22 466 495
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
1 220 2 977 1 332 20 618 12 794 26 904 18 693 1 230
1 125 1 910 498 27 401 11 291 31 405 22 466 495
045
Mo-on kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya
0
0
0
0
0
0
0
0
046
Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény
0
0
0
0
0
0
0
0
047
Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére v. elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya
0
0
0
0
0
0
0
0
048
Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési
49 700
61 027
0
0
0
0
49 700
61 027
031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044
Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény ÉMÁSZ FHB FOTEX MOL MTELEKOM OTP RICHTER TVK
HU0000074539 HU0000078175 HU0000096409 HU0000068952 HU0000073507 HU0000061726 HU0000067624 HU0000025077
50 2 000 1 332 1 318 21 881 6 256 528 150
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
50 2 000 1 332 1 318 21 881 6 256 528 150
értékpapír 049
Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot
050
Quaestor Aranytallér Alap
HU0000702675
051
Quaestor Borostyán Alap
HU0000702659
052
Quaestor Deviza Alap
HU0000702634
053 054
Quaestor Kurázsi Alap Quaestor Tallér Alap Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél
HU0000702642 HU0000702667
055 056 057 058 059 060
Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél
061
FJ12NV01
062
Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozottjelzáloglevél
063 064 065 066 067 068 069 070 071 072 073 074
Határidős ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Tagi kölcsön Tagi kölcsön Kockázatitőkealap-jegy Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekből Kötelezettségek értékpapír ügyletekből
HU0000650205
3 179 000 5 789 7 426 695 1 695 4 148
2 626
5
49 700
61 027
0
0
0
0
49 700
61 027
9 512
12 235
0
0
0
0
0
0
9 512
12 235
15 989 6 507
20 666
0
0
6 264
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
15 989
20 666
6 507
6 264
4 377 13 315
5 219 16 643
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
4 377 13 315
5 219 16 643
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 26 113
0 27 717
0
0
0 0
0 0
0 26 113
0 27 717
26 113
27 717
0
0
0
0
26 113
27 717
26 113
27 717
0
0
0
0
26 113
27 717
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0 0 0 229 229 0 0
0 0 0 0 0 229 229 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 229 229 0 0
0 0 0 0 0 229 229 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0
0
0
0
3 179 000 5 789 7 426 695 1 695 4 148
2 626
5
A befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Nagyságrend: ezer forint
PSZÁF kód
Sorszám
Megnevezés
001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038
Összesen (2+34) Európai Gazdasági Térség összesen (3+...+6) Izland Liechtenstein Norvégia EU tagországok összesen (7+...+33) Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxenburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Egyéb ország (35+...+39) Amerikai Egyesült Államok Kanada Japán Svájc
039
Egyéb más országok
Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken
Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken
Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok piaci értéken
386 066 386 066 0 0 0 386 066 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 386 066 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
425 573 425 573 0 0 0 425 573 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 425 573 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
157 618 157 618 0 0 0 157 618 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 157 618 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0
0
0
A befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Nagyságrend: ezer forint
Sorszám
PSZÁF kód
Befektetések devizaneme
Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken
Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken
001 002 003 004 005 006 007
HUF EUR GBP USD CHF JPY Egyéb
386 066 0 0 0 0 0 0
425 573 0 0 0 0 0 0
008
Összesen
386 066
425 573
A befektetési arányok alakulása A befektetési arányok alakulása 2010. december 31-én befektetés típusok szerint: Megnevezés Egy éven túl lejáró állampapírok Egy éven túl lejáró jelzáloglevelek Befektetett pü eszközök között kimutatott értékpapírok Diszkont kincstárjegyek Egy éven belül lejáró Jelzáloglevél Egy éven belül lejáró állampapírok Befektetési jegyek Részvények Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok Összesen
Arányok (%) 32,63% 6,62% 39,25% 12,98% 0,00% 10,11% 14,58% 23,08% 60,75% 100,00%
16. Az elért eredmények illetve a működést jellemző mutatók
Működést, gazdálkodást jellemző mutatók és változásai: Mutatószám megnevezése Fedezeti tartalék tagdíjbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele Működési tartalék tagdíj bevétele / Működési tartalék összes bevétele Működési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Működési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jellegű kiadások / Működéssel kapcsolatos ráfordítások Igénybe vett szolgáltatások kiadásai / Működéssel kapcsolatos ráfordítások
2009. év
2010. év
31,67%
64,76%
68,33%
35,24%
100,00%
98,76%
-6,49%
1,24%
31,81%
85,03%
68,19%
14,97%
7,97%
4,22%
78,90%
68,41%
Összefoglalva a Pénztár 2010-ben elért eredményeit elmondható, hogy a 2009-es évhez képest a vagyonunk (vagyon: 2009: 358.187 eFt; 2010: 418.547 eFt) növekedett, és mindemellett a taglétszámunk 63 fővel (taglétszám: 2009: 639 fő; 2010: 702 fő) nőtt. A bevételek összetétele mindhárom tartalék esetében módosult, bár a befektetési tevékenység bevétele 2009-hez hasonlóan 2010-ben is pozitív volt, azonban arányaiban nagymértékben megváltozott. A befektetési tevékenység bevételei a fedezeti tartalék esetében 2009- hez képest 33,09%-kal csökkentek, a működési tartalék esetében 7,73%-os növekedés mutatkozik és nem utolsó sorban a likviditási alap bevételeiben 53,22%-os a növekedés. A működéssel kapcsolatos ráfordítások összetétele 2009. évhez képest kis mértékben, de változott, méghozzá csökkenést mutatott. A bér és személyi jellegű kiadások összege 3,75%kal csökkent 2010-ben. Az igénybevett szolgáltatások értéke szintén csökkent, ezen belül az adminisztrációs és nyilvántartási költségek, a marketing, hirdetés, propaganda, reklám költségek, valamint a könyvvizsgálati díj, minimális növekedést mutat az aktuáriusi díj, a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj. A 2010-es évben az egyéb ráfordítás összege 24 eFtra csökkent szemben a 2009. évi 66 eFt-tal.
17. Biztosításmatematikai jelentés értékelése
Tagi lekötéssel 2010-ben a Pénztár nem rendelkezett. Járadékszolgáltatásban a korábbi évekhez hasonlóan 1 fő részesült, melynek az évente indexált járadék összege kifizetésre került. Szolgáltatások igénybevétele az idősebb, nyugdíjkorhatár közeli tagokra jellemző, míg a kilépések a középkorú korosztályra volt jellemző. Szüneteltetők létszáma a Pénztárnál nagyon alacsony, éves szinten néhány tagot érint, akik átmenetileg nem tudnak eleget tenni vállalt kötelezettségüknek, és így kívánják ezen időszakot áthidalni. 2010 év végén 7 fő szüneteltet a Pénztárban. A tagdíjat nemfizetők száma 2010 év végén: 246 fő, számláik egyenlege: 44.842 eFt. A kiegészítő mellékletben leírtak megpróbálják bemutatni a Pénztár életének legfontosabb mozzanatait, a külön nem részletezett adatok megtalálhatók a mérleg táblák soraiban, illetve nem voltak olyan jelentősek, amelyek külön említést érdemelnének. Budapest, 2011. április 19.
Dr. Ferencz Beatrix IT elnök Módosítás közgyűléssel elfogadva: 2011.12.29.
Dr. Ferencz Beatrix IT elnök
