M!anyagok alkalmazása
A PVC nyílászárók funkcióképességét befolyásoló fizikai tulajdonságok és hatások I. Handó Vilmos* alkalmazástechnikus A PVC nyílászárók alkalmazásának hazai és nemzetközi gyakorlatában is vannak feltáratlan jelenségek. Ezek közül kiragadva az alapvet! funkcióképességet befolyásoló, nem kívánt deformációkból származó hatásokat tekintjük át kétrészes cikksorozatunkban.
1. Bevezetés A nyílászáró-szerkezetnek, beleértve a rögzít!elemeket (fogadónyílásban1, sorolásoknál2) is, minden épületre ható szélterhelést károsodás nélkül fel kell vennie és az épületszerkezetnek át kell adnia. Statikai szempontból különösen két meghatározó feltételt kell teljesítenie: a)"a tok (tokosztó3) és/vagy a szárny (szárnyosztó4) kihajlása két rögzítési pont között nem lehet több, mint a rögzítési pontok közötti távolság 1/300-ad része, b)"az ablakszerkezetbe rögzítend! h!szigetel! üveg kihajlása a 8 mm-t nem lépheti túl. A nyílászáróknak a rendeltetésszer# használatot, a környezeti h!mérsékletet és az id!járási viszonyok változékonyságát is maradéktalanul el kell viselnie anélkül, hogy az eredeti jellemz!kben változás állna be. A tervezésnél (befoglaló méretek, tagolások, er!sítések) figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: – fehér szín# nyílászáróknál irányonként (vízszintesen, függ!legesen) kb. 4–4,5 méterenként lehet!vé kell tenni a dilatáció okozta lineáris méretváltozások miatti szabad elmozdulásokat. (A dilatációs hézag nagysága 1,6 mm/m értékkel számítandó ki.) – színes nyílászáróknál irányonként kb. 2,5–3 méterenként a dilatációs szabad elmozdulást kell lehet!vé tenni. (A hézag nagysága 2,4 mm/m értékkel számítandó ki.), – fix üvegezés# szerkezeteknél a tok alsó, vízszintes szárában az üvegez!falcot teljes hosszában célszer# alátámasztani, a tok belsejében merevít! fémmel (nagy méret# szerkezeteknél), – az (a) és (b) feltételek biztosításához a rendszerekhez tartozó fémmerevít!ket tudatosan kell alkalmazni, – figyelembe kell venni az üveggyártó esetleges különleges el!írásait, – tokprofilokban a pántos oldalra kerül! fémmerevítést célszer# gérbe vágni, hogy a felfogató csavarok a *BC
294
fémbe rögzülhessenek (erkélyajtók, nagyobb ablakok), illetve hosszabb távolságon merevítsenek, – a pántokat tartó merevít! szakaszokon, legyen a pánt alatt és a pánt felett is a profilhoz rögzítve a merevít! fém, általában a PVC profilok belsejébe helyezett merevít! fém idomokat legfeljebb 300 milliméterenként kell rögzíteni egymáshoz. A PVC nyílászárók statikai méretezésnél tekintettel kell lenni az alábbiakra: – A szerkezetek méretezésekor a m#anyagprofilokat, az üvegtáblákat, a szendvicspaneleket statikai szempontból – esetleges merevít! hatásuk ellenére is – figyelmen kívül kell hagyni. – Az egyes rendszergazdák által megadott mérethatár-diagramok a tipikus nyílászárók ajánlott maximális szélességét és magasságát rögzítik. A beépítés magasságát, az alkalmazandó statikai merevít! típusát is megadják. – A nyílászáró-szerkezetekre a beépítés helyszínén a talajtól számított magasságtól és a földrajzi adottságoktól függ!en szélterhelés hat. A statikai méretezés célja a terhelés mértékének meghatározása, és annak ismeretében a kialakítandó csomópont (tokosztó, sorolások, lizénák, dilatációs hézagok, toldók, oszlopok, csatlakozások) megtervezése, a felhasználandó fémmerevít!k típusának és alkalmazási módjának meghatározása. Általában a tipikustól eltér! egyedi, illetve összetett szerkezeteknél szükséges a statikai méretezés, ellen!rzés. A DIN 18056 szabvány a 9 m2-nél nagyobb felület#, és a 2 méternél szélesebb ablakfelületek tervezéséhez írja el! a statikai méretezést vagy ellen!rzést. Erre tipikus szerkezet esetén is szükség van, ha pl. a beépítés körülményei miatt (széls!séges id!járási viszonyok, nagy beépítési magasság) a konstrukció megfelel!ségével kapcsolatban kétségek merülnek fel.
Ablakprofil és Forgalmazó Kft., 3702 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.
2010. 47. évfolyam 8. szám
A PVC nyílászárókra ható igénybevételek: H!feszültség. A homlokzati nyílászárók felmelegedéséb!l (rendszerint csak részleges), illetve leh#léséb!l adódó méretváltozások okozta feszültség. Fúganyomás. A tokszárny közötti fugahézagokba helyezett tömítések deformációjából származó szétfeszít! er!. A tömítések eredeti (terheletlen) alakja az ablakok zárásakor bizonyos mértékben összenyomódik, ezért az itt keletkez! er!ket is számításba kell venni. Önsúly. A nyílászárók saját tömegéb!l származó súlyer!. Különösen függ!leges irányú sorolásoknál, vízszintes, egymás fölötti osztásoknál, extrém kialakítású üvegezésnél lehet jelent!sége. Egyebek. Az üzemeltetésb!l (zárás, nyitás) és váratlan igénybevételb!l (ütés, lökés) származó terhelés. Célunk szemléletesen bemutatni a nyílászárókra ható lehetséges igénybevételeket, és felhívni a figyelmet a fémmerevít!k alkalmazásának szükségességére. A nyílászárók több emberölt!n át szolgálják tulajdonosukat, de csak akkor nyújtanak védelmet, biztonságot és örömöt, ha gondosan tervezik, gyártják és építik be ezeket. Az 1. táblázatban szerepl! adatokat ajánljuk az érdekl!d!k figyelmébe, els!sorban tárgyi témánk, a PVC nyílászárók használat közbeni viselkedésének, funkciószer# m#ködésének megértése érdekében. Néhány számítási példával arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a m#anyag (Magyarországon els!sorban PVC) ablak megvásárlásakor az egységárakon túl érdemes egyebekre is tekintettel lenni. A PVC nyílászárókkal elérhet! h!energia megtakarításokkal nem foglakozunk, erre talán egy másik írásban lesz lehet!ség. Sokkal inkább a nyílászárókra használatuk során ható terheléseket, azok lehetséges hatásait, a
negatív hatások kiküszöbölését, a funkciószer# m#ködés hosszú távú fenntarthatóságát taglaljuk. Bizonyára sokan találnak ismer!s jelenségeket (közvetlen tapasztalatból vagy ismer!sök elbeszéléseib!l), hiba okokat az anyag végigolvasásakor. Nem hiszünk a csodákban, minden jelenségnek, hibás m#ködésnek komoly oka van, igenis hatnak olyan er!k az ablakokra és ajtókra, amelyekkel nem szokás számolni. Az ablaktervezés, -gyártás során (és persze az árajánlatok készítése el!tt) nem hátrány, ha ezeket az igénybevételeket ismerik, és a konstrukciót ennek figyelembe vételével készítik el, építik be. 2. Fizikai tulajdonságok 2.1. A rugalmassági modulusz A szilárdságtanban, a tervez!i gyakorlatban gyakran felhasznált tulajdonság a rugalmassági vagy Young-modulusz, az anyagra jellemz! érték, és az adott anyag merevségér!l ad információt. Az ablak- és ajtóprofilok gyártására alkalmazott kemény és ütésálló PVC rugalmassági modulusza 23°C-on 2,7 GPa, 50°C-on már csak kb. 2,4 GPa, 60°C-on pedig 1,7 GPa, ami 60°C felett tovább csökken.
1. ábra. Deformáció különböz! alátámasztások esetén
1. táblázat. A PVC ablakgyártásban ismert különféle alapanyagok jellemz!inek összehasonlítása Acél Erugalmassági modulusz
215 GPa
Alumínium 70 GPa
Üveg 64 GPa
ÜPE 45 GPa
PBT23°C-on
Fa
PVC23°C-on
10 GPa
10 GPa (szálirányban) 4 GPa (keresztirányban)
2,7 GPa
Példaként: egy Imérvadó és egyenérték" = 2,4 cm4 inercia5 nyomaték esetén a különféle anyagokból szükséges keresztmetszetek, méretek mm-ben
A különféle anyagok ún. statikai merevségének (Eegyéb anyag/EPVC) PVC-hez viszonyított mértéke 80 26 24 17 3,7 A lineáris h!tágulási együttható ($) értékei a különféle anyagoknál, mm/m°C 0,0115 0,024 0,008 0,01 0,035 A h!vezetési tényez! (%) értékei a különféle anyagoknál, W/(m•K) 46 210 1,16 0,2 0,22 A tests#r#ségek (&) értékei a különféle anyagoknál, kg/dm3 7,8 2,7 2,5 1,8 1,55
2010. 47. évfolyam 8. szám
3,7
1
0,058
0,07
0,15
0,17
0,8
1,4
295
Az 1. ábrán feltüntetett esetben a PVC termékben nincs fémmerevítés, a termék lehet PVC ablak, ajtókeretprofil, de lehet cs! vagy bármilyen hasonló idom, amely a keresztmetszetéhez képest sokkal hosszabb. Ha megsz#nik az er!hatás, az alakváltozás akkor is megmarad, ha pedig az er!hatás továbbra is jelen van, akkor a deformáció mértéke is nagyobb lesz (helytelen tárolás, nem megfelel! alátámasztás, elégtelen rögzítés a beépítésnél, hiányzik a merevít! fém a profilból, a zárhorony kerületen 700 mm-nél nagyobbak a rögzítési távolságok, rossz pozícióban lév! zárfogadó, rossz beépítés, a PUR hab deformálta a tokot, a sorolás vagy az osztó statikailag gyenge). A kúszás vagy hidegfolyás a termoplasztoknál a használati tartomány h!mérsékletét!l is függ. Hasonló a következmény, amikor pl. rosszul zárják be az erkélyajtót (mellézárják), vagy kiékelik a stadur betétet, helytelen pozícióban ékelik ki az üveget, a bejárati ajtónál a zárfogadókat nem m#ködtetik a használati id!szakban, a beépítésnél nem hagynak lehet!séget a dilatációra. Ilyenkor feszültséget (többnyire hajlító feszültséget) viszünk a profilba, panelbe7. Ez az id! és a h!mérséklet függvényében fokozatosan deformációt, görbületet okoz, és ha az eredeti feszültség meg is sz#nik (amely a deformációt létrehozta), a deformáció sajnos megmarad. Rendkívül nehéz (sokszor lehetetlen) utólag az ilyen jelleg# hibát kijavítani. Viszont kell! el!relátással, odafigyeléssel eleve ki is zárható. 2.2. A lineáris h!tágulási együttható A h!mérséklet hatására a testek hossza és térfogata változik. A nyílászárók inkább tekinthet!k kétdimenziós tárgynak, ezért a térfogati változásoktól eltekinthetünk. Ha a profil vége befogott, a stadurpanel kiékelt, akkor nem tud tágulni, és az 1. ábra szerinti görbület keletkezhet. Lássuk mekkora er!k is m#ködhetnek ekkor. A profilban ébred! feszültség (a h!tágulás irányában) 'PVC = $PVC•EPVC•(t (az adatokat részben az 1. táblázatból behelyettesítve, és (t = 50°C h!mérséklet változást feltételezve) = 9,45 MPa, ami a színes profiloknál léphet fel. A fehér szín#eknél kisebb ez az érték 'PVCfehér = 6,6 MPa (mert (t = 35°C). Láthatóan tehát függetlenül a kérdéses keret metszeti felületét!l alakulhat ki a feszültség. Szerencsére (sajnos?) a keretek felmelegedése vagy leh#lése nem a teljes keresztmetszetben, hanem csupán egy részében megy végbe. Továbbá a PVC profilokba beszerelhetünk fémmerevítést, amely lényegesen csökkenti a hosszirányú méretnövekedési hajlamot. A felmelegedés vagy leh#lés révén létrejöv! feszültség, az ún. h!feszültség csak akkor keletkezik, ha a h!tágulásra nincs lehet!ség, az akadályoztatva van. Alumínium merevítéssel az ébred! feszültség
296
'PVCaluminium = $aluminium/$PVC•'PVC = 3,2 MPa, acél idommal merevítve pedig 'PVCacél = $acél/$PVC•'PVC = 1,6 MPa (a színes profiloknál). 3. Hatások 3.1. H!feszültség A mindennapi gyakorlatból példát kiragadva, egy 2,1 méter magas ajtó hosszméretének változása (lPVC = 2100•$PVC = 0,147 mm/°C. Az ajtó gyártási h!mérséklete 18°C (nagyjából ugyanez a h!mérséklet jellemz! a bels! légtérben a használat során), a beépített ajtó környezetében télen –25°C, nyáron pedig, ha fehér +55°Cra, ha pedig színes (sötét tónusú), akkor +72°C-ra is felmelegedhet. Fehérszín# ajtóknál (vagy ablaknál) a magyarországi körülmények között (t = 80°C, a színeseknél (t = 95°C is lehet a h!mérsékletváltozás tartománya. Ezek után az (lPVCfehér = ±5,4 mm-vel, a (lPVCszínes = (–5,4+7,6) mmvel rövidül vagy nyúlik a leh#lés, illetve felmelegedés hatására az eredeti 2100 mm-es méretéhez képest. Láthatóan nagyon magas értékeket kaptunk. Ezért is gyártják a PVC profilokat a belsejükben található üreggel, amelybe fémidomok csavarozhatók, mert az alumínium idommal merevített PVC profilnál (lPVCfehér = ($alumínium/$PVC)•(±5,4) = 0,34•5,4 = ±1,8 mm a méretváltozás. Ha pedig acél idomokkal merevítjük a PVC profilokat, akkor a hosszúságváltozás (lPVCfehér = ($acél/$PVC)•(±5,4) = 0,16•5,4 = ±0,9 mm. Tulajdonképpen ez az egyik oka a fémmerevítések alkalmazásának. A használati h!mérséklettartományban a fémmerevítés# PVC profilok méretváltozása kezelhet!, és a korszer# m#ködtet! vasalatok szükség szerinti állítási lehet!ségeivel a funkciószer# m#ködés fenntartható. A beépítési hézagok, a sorolási hézagok, a tagolás szélességi vagy magassági meghatározó méretei mind-mind ebb!l vezethet!k le. A bevezet!ben ökölszabályként idéztük, hogy a fehér szerkezeteknél 1,6 mm/m dilatációval kell tervezni (ez már egyszer#sítés és a h!mérsékleti viszonyoktól független). Az egybefügg! vagy megszakítás nélkül szerelt fehér nyílászárót 4–4,5 méterenként beépítési hézaggal vagy dilatációs sorolóval kell megszakítani. Az egybefügg! (l így várhatóan 1,6•(4– 4,5) = 6,4–7,2 mm hosszirányban, a hosszváltozás kétirányú (melegedés-leh#lés), ezért valójában azt kell lehet!vé tenni a beépített szerkezetnél, hogy (6,4–7,2)/2 = (±3,2)÷3,6 mm-t váltakozó irányban, akadály nélkül mozdulhasson. Az így kapott h!tágulási hézag (arányát tekintve az alumíniummal er!sített profil méretváltozásához hasonlít) betervezend! a fogadó falszerkezet és a PVC nyílászáró közé. Illetve a több darabból álló, egymástól dilatációs soroló profillal elválasztott szerkeze-
2010. 47. évfolyam 8. szám
teknél pedig maga az ún. dilatációs profil teszi lehet!vé a megfelel! méretváltozást. Vizsgáljuk meg, mi lehet annak a következménye, ha a PVC keret vagy a stadur panel nem tud dilatálni. Abban az esetben, ha nincs lehet!sége dilatálni, pl. a színes PVC panelnek, mert kiékelték az ajtószárny keretében, és feltételezzük, hogy felmelegedhet a t#z! napon 70°C-ra, a bels! oldali felülete pedig marad 20°C. A panelre ható hajlító er! mértéke F = 'PVC•Apanelkeresztmetszet = $PVC•EPVC•(t•A (az adatokat behelyettesítve egy 1000)2100 mm ajtóméretnél) = 945 N (a fehér szín# panelnél 490 N), vagyis akkora az er!, mintha a lefektetve a panel közepére 2 zsák cementet raknánk. A nyári melegben ez, vagy közel ekkora er! több órán át (12 óra) hat. El!bb-utóbb a panel közepe olyan görbült lesz, mint egy gömbsüveg, akár 2–5 cm-es süvegmagassággal. Ez a deformáció sajnos megmarad és nem is javítható. A gömbsüveg azért alakulhat ki, mert az üvegez!lécek a panel széleit jól tartják. E miatt a panel kihajlása magára a szárnykeretre is kihat. Ezért kifejezetten tiltjuk a panelek kiékelését az ajtószárnyakban! A szárnykeretet a behegeszthet! saroktuskókkal, esetleg a panel beragasztásával, vagy speciális fémvinklivel kell merevíteni! Ha ugyanis nincs kiékelve a panel és méretváltozása akadálymentesen elfér az üvegez!léc mögött, akkor minimálisra csökken a deformálódás esélye. Természetesen az egyenl!tlen felmelegedésb!l így is keletkezik hajlítófeszültség. Ez a h!feszültség azonban 1–2 mm mérték# deformációban rögzít!dik. Csak abban az esetben nincs deformáció, ha a színes paneloldal üvegszálas poliészterb!l készült, vagy fémlemez er!sítés van a panel belsejébe építve, esetleg a dekorfólia farost vagy MDF lemezre van kasírozva, ez utóbbi panelt még ki is lehet ékelni. Bár a vízfelvétel miatt ugyancsak (más okból) fennáll a vetemedés veszélye. Egy standard bejárati ajtószárny (keret) keresztmetszet esetén APVCbejárati ajtó = 15,5•10–4 m2, a deformálódni (nyúlni) igyekv! profilban alumínium merevítéssel a fellép! er! F = 'PVCalumínium•APVC (az adatokat behelyettesítve) = 4963 N, acél merevítéssel pedig F = 'PVCacél•APVC = 2482 N. A h!mérséklet emelkedéssel a PVC rugalmassági modulusza rohamosan csökken. A profil pedig nem teljes keresztmetszetében, hanem csak kisebb részben melegszik, és emiatt nem hosszirányú nyomó, hanem inkább a hossztengelyt hajlító feszültség ébred. Az eredeti keresztmetszet kb. 30%-a melegszik fel (télen h#l le). Ezek után a profilt meghajlítani igyekv! er!k értékei: Fcsak PVC = 4500÷2250 N, Falumíniummal merevítve = 1500÷750 N, Facéllal merevítve = 750÷375 N a színes profiloknál. A fehér szín#eknél pedig nagyjából ezeknek az értékeknek a 2010. 47. évfolyam 8. szám
60–70%-a vehet! figyelembe. A közölt értékek (az ide vonatkozó, minden körülményt beszámító algebrai öszszefüggések hiányában) közelít! mennyiségnek tekintend!k, mivel több tényez!t!l (napsugárzás id!tartama, szín, merevítés, pillanatnyi EPVC) függenek. Jól érzékelhet!, hogy a hajlítást el!idéz! er!k nagyságának aránya hatszoros, ha merevítés nélküli a PVC profil, kétszeres, ha alumínium merevítés# és egyszeres, ha acél merevítés#, pedig a hajlításnak ellenállni képes statikai merevség az acéler!sítés esetén a legnagyobb! A példában szerepl! ajtónál, ha az ajtószárny (itt és most a függ!leges szárnyoldalra gondoljunk) egyáltalán nincs merevítve fémbetéttel, és egy minimális, s = 0,003 m deformációt (3 mm mérv# kihajlást) feltételezünk, az ehhez szükséges er! (a két ajtópánt közötti távolság 1,93 m): Fszükséges PVC esetén = s•48•EPVC20C°•IPVC/l3 = 0,003•48•2,7•109•1,08•10–6•1,933 = 58 N. Viszonylag csekély er! hatására (ha nincs merevítés a profilban) könnyen elérhet! a 3 mm-es kihajlás. Ha az ajtó szárnykeretbe alumínium merevítést helyezünk, és egy minimális s = 0,003 m deformációt (3 mm mérv# kihajlást) feltételezünk, akkor az ehhez szükséges er!: FPVC + Fszükséges aluminium = 58 + s•48•Ealumínium•Ialumínium/ l3 = 58+0,003•48•70•109•4,77•10–8/1,933 = 127 N. Amikor pedig az ajtó szárnykeretbe acél merevítést teszünk, és egy minimális s = 0,003 m deformációt (3 mm mérv# kihajlást) feltételezünk, akkor az ehhez szükséges er!: FPVC + Fszükséges acél = 58 + s•48•Eacél•Iacél/l3 = 58+ 0,003•48•215•109•10,1•10–8/1,933 = 494 N. Felt#n! az acélmerevítés jótékony hatása az ajtószárny teherbíró képességére. Az ajtószárnyaknál (nyilván az ablakszárnyaknál is) a h!dilatáció akadályozott pl. a pántok között. Az eltér! (kül/bel) felületi felmelegedésb!l (vagy leh#lésb!l) származó h!feszültség a profilt hajlítani igyekv! er! formájában fejez!dik ki. A pántok között kb. 1,93 m szabad hosszon, még akkor is, ha acélidommal van er!sítve, akár 2 mm (a fehér szín# esetén elérheti a 1,5 mm-t) is lehet a deformáció. Ezért szükséges az ajtóknál is s#r#bben szerelni a pántokat. A 2100as ajtónál, ha három pántot szerelünk, akkor a pántok közötti deformáció (kihajlás mértéke) a színesnél 0,3 mm, a fehérnél pedig 0,2 mm lehet. Ez jelentéktelen mérték#. Ugyanez vonatkozik a szárnyak szélességi oldalára is. Az igazán jó megoldás az volna, ha az ajtóknál is, akárcsak az ablakoknál, be lehetne tartani a vasalathorony kerületen számított 700 mm-es reteszelési szabályt. Az ajtószárnyak kilincses oldalán az optimális zártípus az ún. automatic lenne. Ez az ajtószárnyat (kivéve a nyitott állapotot) a megfelel! távolságokban állandóan reteszeli, és acél idomokkal merevítve az imént leírt mi297
nimális deformáció keletkezhet a reteszek között. Ez elfogadható, és az ajtó m#köd!képességét nem befolyásolja. Sajnos azonban a nyomott árak miatt inkább olyan zárak vannak forgalomban, amelyek csupán a használati id!szak egyharmadában biztosítanak (kulcsrazárt állapot) reteszelést6 a megfelel! távolságokban. A használati id! nagy részében (ez sajnálatosan egybeesik a kritikus felmelegedéssel, leh#léssel) csak egy ponton (középen) reteszelnek. Emiatt aztán a felmelegedés okozta nyúlási kényszer a záródási pont alatt és felett hajlítani igyekszik a szárnyat. Tehát a h!feszültségb!l származó hajlításnak együttesen csak a reteszelés (megfelel! s#r#séggel) és a szárny belsejében elhelyezett merevítés képes ellenállni. Az üvegez! lécek dilatációs mozgását nem kell számításba venni, mert a beltér oldali h!mérséklet (ahol az üvegszorító lécek elhelyezkednek) a szerkezet gyártásakor és a használatakor is megegyezik. A h!dilatáció okozta esetleges deformációk mértékét, és azok elhárítását vagy legalábbis minimalizálását leginkább az ajtó típusú szerkezeteknél vizsgáltuk. Az ablak típusú nyílászáróknál lehet!ség van a 700 mm-es reteszelési szabály betartására, és emiatt kevésbé okoz deformációt a felmelegedés. A megfelel! reteszelési s#r#ség, és a megfelel! merevség# acélbetétek megakadályozzák a nemkívánt mérték# elgörbülést. Ablakoknál görbület akkor keletkezhet, ha a tokszár szabadon van (sorolás, bels!tokos red!ny), vagy a tokosztó, illetve az abba szerelhet! acélbetét inerciája elég-
telen. Esetleg akkor is, ha a beépítési, reteszelési pontok között fellép! hajlító er!vel szemben a profilokba er!sített acélidom inerciája kevés. A homlokzati nyílászárók nemcsak felmelegedhetnek, hanem le is h#lhetnek. Szerencsére a magyarországi téli hidegid!szakban elég magas az átlagh!mérséklet, nem kell számolni jelent!s leh#léssel. A leghidegebb órák amúgy is éjszaka, a nyugalmi szakaszban vannak, amikor már az ajtós szerkezetek is reteszelt, teljesen zárt állapotban vannak. Az ablakoknál pedig a megfelel! inerciájú merevít!k és a reteszelési szabály biztosítja a stabil funkciószer# m#ködést. A színes PVC ablakok felforrósodott el!kamráinak átlyukasztása, átjárhatóvá tétele csökkentheti a túlzott felmelegedésb!l adódó dilatációs feszültséget. Az ún. kamrakiszell!z! furatok révén (2. ábra) az el!kamrák átszell!zése lehet!vé válik, és csökkenhet a tartós felmelegedés. 1 2 3 4 5
Néhány a szövegben ismétl!d! fogalom magyarázata fogadónyílás beépített ablak, ajtó körüli falszerkezet sorolás kett! vagy több ablak egymáshoz való er!sítése tokosztó a tokkeret mez!jét részekre osztó elem szárnyosztó a szárnykeret mez!jét részekre osztó elem a keresztmetszet (PVC, fém) másodrend# nyoinercia matéka
6
reteszelés
a tok, a szárnykeret mechanikusan rögzített pozíciója
7
panel
többnyire PVC síklemez héjalású, PUR vagy SPS magvú, szendvicsszerkezet# szigetel! tábla
2. ábra. 3- és 5- kamrás nyílászáró keresztmetszetek. Az el!kamra áttöréseket, furatokat felt"nés nélkül (törekedve a rejtettségre) kell elkészíteni. Vigyázni kell arra is, hogy pangó víz ne gy"lhessen össze, tehát a vízszintes kamrák legalacsonyabb pontja mindig kifolyással rendelkezzen
298
2010. 47. évfolyam 8. szám
