A profitmaximalizáló vállalkozó. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna és Pongor-Juhász Attila

A profitmaximalizáló vállalkozó

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna és Pongor-Juhász Attila


A CÉGVAGYON NEM MAGÁNVAGYON

Ez az, ami soha senkinél nem fordult még elő, mindig csak hallunk arról, hogy egyesek a cégvagyont magánvagyonként kezelik... Holott mi sem egyszerűbb bebizonyítani, hogy mindenkinél előfordulhat! Legalább egy évig érdemes tételesen leírnod a kiadásaidat, és hamar rá fogsz jönni, hogy ezt az összeget jövedelemként szükséges előteremtened. Nem a cégből kell ezeket a kiadásokat finanszírozni, hanem saját, személyes jövedelemforrásodból. Aki ezeket a szabályokat nem követi, az bizony a cégével játszik. Nyilván saját vagyonosodási vizsgálatára is felkészülhet, ha ezzel szembe kerül, de a vállalkozás fennmaradása az igazi probléma. Helytelen gazdálkodás formái

Rossz nyelvek szerint, kétféle cég létezik. Az egyik, ahol magas a pénztár, a másik, ahol magas a tagi kölcsön. Nyilvánvalóan te kivétel vagy, a cégedben sem a pénztár, sem a tagi kölcsön nem magas. Mind a kettő egyébként valamilyen rossz gazdálkodás eredménye. Ha legközelebb mész a könyvelődhöz, kérd el tőle a főkönyvi kivonatot és nézd meg, mennyi a céged pénztára. Ha egy bőven hét-nyolcjegyű számot látsz, nézd meg otthon a kasszát, és számold át, hogy megvan-e. Ha nincs, akkor itt is van még, mit tenni. A másik oldal a tagi kölcsön. Ebből azt látod, hogy mennyi pénzt nyomtál bele a cégbe. Nem ritkák itt sem a hét-nyolcjegyű számok. Biztos, hogy bármelyiket is látod, meg kell változtatnod valamelyik szokásodat, annak érdekében, hogy ezt megszüntesd. 3

A cégvagyon nem magánvagyon

Mikor lehet magas a pénztár? Magas pénztár akkor van, ha leveszed a bankszámláról a pénzt, és olyan személyes szükségletre költöd el, ami már nem céges kiadás. Bevételként megérkezik, bekerül a pénz a pénztárba, mégsem kiadásként távozik, mert nem céges vásárlás. Helytelen gazdálkodás? Abszolút, mert nem költünk céges pénzt magán szükségletekre! Magas a pénztár akkor is, ha a dolgozóid bérét szabálytalanul fizeted ki. Ilyenkor számlázod a bevételeket, beérkezik a pénz, és ebből úgy fizeted ki az embereidet, hogy az már nem kiadás. Azt gondolod, hogy majd megoldod valahogy, de így legalább nem kell járulékot fizetni. Rettenetes! Nemcsak adócsalás, de számtalan más probléma is keletkezik ebből. Mit csinál ilyenkor a könyvelő? Lekönyveli, hogy ez a pénz az ügyvezetőnél van. És azzal a mozdulattal kiteszi ügyvezetővel szembeni követelésként. Nem is tudod, hogy mennyivel tartozol a cégnek, mert nem tudod, mennyi az az összeg, amit saját szükségletekre – vagy egyéb kiadásokra – fordítottál. Szóval mindenképpen kezelendő probléma. A megoldáshoz tudnod kell, hogy áll a pénztár, és beszélj a könyvelőddel, milyen megoldást javasol. Ha tehát magas a pénztár, megyek a könyvelőhöz, és próbálok megoldást találni rá. A könyvelőknek nagyon egyszerű a megoldásuk, van pl. 26 millió a pénztárban, akkor kiírja, hogy ezt a tulajdonos biztos kölcsön vette, majd kiírja tulajdonossal szembeni követelésre, hogy ez ott van nála. És még azt is gondolhatnánk, hogy ez így igaz is, nem? Csak elindul ám egy folyamat, egy lavina, ugyanis a jogszabály kimondja, ha mint tulajdonos-magánszemély kölcsönt veszel ki a cégből, akkor neked kutya kötelességed erre a cégnek kamatot fizetni. Amennyiben kamatot nem fizetsz, akkor meg elindul a következő lavina, mert az ingyen kölcsön által jövedelemhez jutottál, holott a bankban, mennyi kamatot kellett volna fizetni. Tehát nem megoldás, hogy a könyvelők egyszerűen csak kirakják követelésbe, meg kell oldani valahogy, valamilyen módon le kell adózni. Ne arra törekedj, hogy ne fizess adót, hanem, hogy 4


a lehető legkevesebb adóval a lehető legoptimálisabban vedd ki a kívánt összeget, ezzel sokat tudsz később spórolni. Folyamatos kontroll kell. Az is egy út lehet, ha elkezded szépen csökkenteni, és valamilyen módon kiveszed. Lehet, hogy osztalék lesz a vége, ezt beszéld meg a könyvelőddel. Mikor lehet magas a tagi kölcsön?

Magas tagi kölcsön előfordulhat olyan cégnél, ahol nem minden bevétel jelenik meg a könyvekben, a költségek viszont mind elszámolandók, és ezáltal nincs a cégnek elegendő bevétele, hogy a költségeket finanszírozza. A béreket, a járulékokat, ezáltal tagi kölcsönből, azaz a vállalkozó a saját pénzéből finanszírozza. Természetesen van a tagi kölcsönnek olyan variációja is, hogy például egy beruházáshoz a vállalkozó saját pénzét átmenetileg a cégbe teszi, majd vissza. Nyilvánvalóan a tagi kölcsönnek van életszerű, működő változata is. De ha a helytelen gazdálkodásból adódik, akkor a tagi kölcsön folyamatosan emelkedik, és az később megoldhatatlan problémát okoz. Mikor alakulhat ki magas tagi kölcsön? Amikor a pénztár mínuszban van. Most elmondom, hogyan fog meg egy NAV-ellenőr másfél perc alatt. Semmi különlegeset nem csinál, csak annyit kér, hogy hozz egy pénztár főkönyvi kartont. Ez megint csak egy csúnya szakmai szó, a főkönyvi karton nem más, mint a főkönyvi számlán vezetett pénzügyi mozgások. Tulajdonképpen nem más, mint a bevételek és kiadások jegyzéke, tehát amikor te otthon a kockás füzetben azt írod, hogy szeptember 2-án gyerek iskolai étkeztetése, kiadás 5000 forint. Szeptember 5-én a postás nyugdíjat hozott, bevétel 20 ezer forint. Akkor tulajdonképpen egy pénztárkartont vezetsz. Ha a NAV ellenőr azt mondja, hogy amit a könyvelő szépen lekönyvelt, azok alapján a számlák alapján, amit te odaadtál neki, hozd be a főkönyvi kartont, és ő nagyon gyönyörűen egy dolgot néz végig, a napi záró egyenlegét. Ugyanis ha ez a napi záró egyenleg egyetlen nap átmegy mínuszba, akkor azt mondja az adóhatóság, hogy te itt ezen a napon bevételt titkoltál el, mert nem tudsz többet költeni készpénzben, mint amennyi van. Nem tud a cég kas�5


szájából többet kifizetni a papír-írószerbe, mint amennyi a cég kasszájába van. És az adóellenőr nem azt fogja mondani, hogy: „Biztos saját pénzből fizetted, de akkor, miért nincs ide bekönyvelve egy tagi kölcsön?” Nem. Azt mondja majd, hogy itt miért lett eltitkolva a cég bevétele, amiből ez a kiadás ki lett fizetve? Ebben a pillanatban eltitkolt bevételt állapít meg. És tudjátok, hogy milyen apróságokon múlik ez a dolog? Mondjuk, hogy kiállítod a számlát a vevőnek, mert onnan van bevételed, és ezt befizeted a bankba - ez egy kiadás. Tételezzük fel, hogy csak a dátumok vannak elírva, mert a vevő odaadja neked a pénzt, amit te aznap beteszel a bankba, de csak a jövő héten jut eszedbe, hogy erről számlát kéne írni, mert átvettem a pénzt. És megírod a számlát. Mit csinál a könyvelő? Természetesen a számlákon levő dátumok alapján könyvel. Valójában csak egy gondatlanság, egyrészt nyilván a számlakibocsátó részéről, meg a könyvelő részéről, aki ezt a hibát nem szűri ki. Szóval a NAV-ellenőröknek ez az egy dolguk van, megnézik, hogy átmegy-e mínusz tartományba. Ha átmegy, akkor azt tagi kölcsönnel kell rendezni, amit persze vissza kell fizetni később. Tehát ezt azért szükséges egyensúlyban tartani. És a büntetés is borzasztó. Ha eltitkolt bevételt állapítanak meg, akkor az a késedelmi kamattal és az adóbírsággal együtt ki tud jönni még egyszer annyira, mint az adóhiány. Amekkora hibát találnak, azt még egyszer simán be kell csengetni. Ráadásul a magas tagi kölcsönnek lehet következménye, hogy vagyonosodási vizsgálat indul, és ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemélynek eltitkolt jövedelme van, hiszen többet költött, mint amennyit ő bevallott, azt fogja feltételezni, hogy volt még jövedelme, csak nem vallotta be. Ezt hívjuk eltitkolt jövedelemnek, és az eltitkolt jövedelemre 200%-os az adóbírság. Tehát képzeld el, megállapít egy 10 milliós eltitkolt bevételt, arra a bírságod 20 millió forint. A lényeg, hogy a saját cégedben, a saját személyes kiadásaidban, a saját magad kis költségeire levetítve érdemes ennek utána 6


számolni, egy kis időt ráfordítva –, ami legfeljebb egy év. Ha valaki egy évig tudja csinálni, akkor tényleg elég komplett képet kaphat róla, mennyi legyen az adózott jövedelem. A tagi kölcsön esetében is kell mindig a kontroll, ha esetleg ott vagy havonta, kéthavonta a könyvelőnél, mindig nézd meg, rendben van-e a pénztár, van-e tagi kölcsön. A tagi kölcsön problémájának megoldása mindig változik, ahogyan változnak a jogszabályok. Nem tudok erre most sem egy instant megoldást. Volt idő, amikor azt mondtam, hogy a tulajdonos mondjon le róla. Így szépen bekerül a cégnek a saját vagyonába, az azt jelenti, hogy a cég nem fizeti ezt többet vissza, mert a cég nem kéri. Semmi gond nem volt vele, volt olyan év, mikor működött, ma már nem így van. Illetéket kell utána fizetni, adót von maga után... Mindig változik, hogy mi a megoldás erre, most is van, ugyebár ezt különösen érdemes összekombinálni a tőkeemeléssel. Megoldás

A könyvelőknek az a megoldása, hogy kiírják a tulajdonos nevére. Ez egy rettenetesen rossz gyakorlat a könyvelőknél, de az biztos, hogy ezzel egy pillanat alatt túllépnek a problémán. Az első javaslatom, hogy idáig nem szabad eljutni. Ehhez folyamatosan kontrollra van szükség, a könyvelő és a cégvezető között, és ténylegesen nekünk is nézni kell a pénztárt. De hogy ha megvan a probléma, mit csinálsz? Az egyik legdrágább megoldás, hogy bérként kiveszed. Egy kicsit jobb megoldás, hogy majd osztalékként veszed ki. Egészen rövidtávon, és pici összegben abban gondolkodhatsz, hogy például te, mint magánszemély évente 800 ezer forintig adómentesen adhatsz el ingóságot a cégnek. Persze, ez nem azt jelenti, hogy otthon találtál egy létrát, amire szüksége van a cégnek, és eladod 800 ezer forintért. Remélem, senkinek nem ezt szűri le ebből! A 800 ezer évente, elmondom, hogy jön ki. Ingóság értékesítésből úgy szerzel jövedelmet, hogy egy tulajdonodban levő 7


ingóságot eladsz a cégnek. Persze, valami olyat, amire a cégnek szüksége van. Tehát, ha egy biztosításközvetítő vállalkozást működtetsz, nem biztos, hogy egy Singer varrógépre szüksége van. A másik fontos dolog, hogy az eladási ár legyen az értékének megfelelő piaci érték. Nem adunk el létrát 800 ezerért, kettő létrát sem adunk el nyolcszázezerért, sőt számítógépet sem adunk el 500 ezerért, mert vadiúj számítógépet veszel 200 ezerért a boltban. A lényeg, hogy a konkrét tárgy jellemzőire vonatkozóan a használata, a használtsága, a korának megfelelően piaci értékén tudod eladni. Ez a 800 ezer 16 tárgyból is összejöhet, tehát nem az a cél, hogy egy valamit találj, ami ennyibe kerül. Ha van valamid, amire a vállalkozásnak szüksége van, és magánszemélyként el szeretnéd adni ezt neki. Az eladás kapcsán a cégnek ez költség – csökkenti a pénztárat. De miért jó ez a magánszemély oldaláról? Mert neked ebből most jövedelmed keletkezett, hiszen kaptál azért a bizonyos vagyontárgyért 100 ezer forintot. Vagy 800-at, ha egyben ekkora összegű. És mi történik most? 800 ezer forint a bevételed, azt mondja a törvény, hogy ha az ingóság beszerzési értékéről nem rendelkezel információval, mert 3, 6, 8 éve vetted, nincs meg a számla, nem találod, akkor a beszerzési érték törvényi előírás alapján, az eladási ár 75%-a. Ha 800 ezer forintért adsz el valamit, akkor annak a beszerzési ára, a törvény szerint, 600 ezer, és 200 ezer forintos jövedelemig adómentes az ingóság értékesítése. Mindig abból kell kiindulni, hogy ezek a szabályok valójában életszerűen működnek, ne nagyon lépjük át őket. Egy dolgot jegyezz meg: Nagyon ki tudja szűrni az adóhatóság a fiktív dolgokat. Ebben tényleg nagyon jók. Volt is egy ilyen szállóige a vagyonosodási vizsgálatoknál, hogy ha az adóhatóság azt írta a jegyzőkönyvébe, hogy „életszerűtlen”, akkor az valójában azt jelentette, hogy az ügyfél hazudik. Tehát vannak lehetőségek, de nem az a lényeg, hogy felhívd magadra a figyelmet. Hasonló probléma a tagi kölcsön, és akkor itt jön vissza, hogy mit csináljunk. És miért nem jó a tagi kölcsönnél, ha a tagi kölcsönt elengeded? Arról már ejtettem szót, hogy mitől alakulhat ki a helyzet. Attól, hogy folyamatosan bevételek nélkül 8


csak költöd a cégnek a pénzét feketén, és valójában nincs bevétel. Csináltál egy veszteséges céget, ami tagi kölcsönből tartja fenn magát. Sokszor erről nem is tud a tulajdonos, mert a könyvelő legalább annyit tett, hogy látja, a pénztár mínuszos, és bekönyvel. Sok könyvelő még arra is lusta, hogy egy szerződést írjon hozzá, bár az is szabálytalan, hiszen már említettem, hogy nem a könyvelő dolga, hogy fiktív szerződést írjon. A vagyonosodási vizsgálatok, bár nem olyan mennyiségben, mint 5-6 éve, de azért még ma is zajlanak, és ahol felmerül a gyanú, hogy a magánszemély nem legális jövedelemből finanszírozza a céget, hanem például tagi kölcsön által, ott elrendelik a vagyonosodási vizsgálatot. Évekkel ezelőtt azt mondtuk, az a megoldás, hogy a tagi kölcsönről le kell mondania a tulajdonosnak, mert akkor tulajdonképpen nem történik más, mint a tagi kölcsönt véglegesen a cég rendelkezésére bocsátjuk. A kölcsön –, ahogy benne is van a szóban – egy olyan összeg, amit vissza kellene a cégnek fizetnie. Ha lemond róla a tag, akkor nem történik más, mint hogy bekerül a cégbe véglegesen. Ugyanabba a kategóriába fog kerülni, mint az alaptőke, amit ugyebár véglegesen a cég rendelkezésre bocsátunk. Ezt ma már nem javasoljuk a cégeknek, mert bár jellemzően veszteséges cégekről van szó, és ennek nincs adóterhe -, hiszen nem adózik ez a veszteség, az egyébként termelt veszteség miatt -, de az elengedett tagi kölcsön a társaság részéről egy vagyonelemet eredményez, ami ajándékozásnak minősül. Ez viszont az illetéktörvény szerint, az ajándékozási illeték alá esik (18%). Szóval ma már nem ez a megoldás. Megoldás lehet, hogy megemeli a tőkét, amit aztán befizet a vállalkozásba, és ebből vissza tudja fizetni a tagi kölcsönt. Erre gyakorlatilag egyetlen napon belül le lehet játszani pénzügyileg az eredményt, és a vége az az, hogy a kölcsön visszafizetésre kerül, de valójában alaptőke formájában fogjuk látni. Képzelj el egy olyan céget, aminek az alaptőkéje –, amivel te megalapítottad – 3 millió forint. Tételezzük fel, hogy pénz egy fillér sincsen, ráadásul minden olyan pénz, ami bekerült volna, az már mind-mind mínuszban van, de ezt 5 millió forintos tagi 9


kölcsönnel finanszírozza a cég. Ha most azt mondtam volna, hogy van a pénztárban 5 millió forint, és a tagi kölcsön is annyi, akkor vissza kell fizetni a tagi kölcsönt a pénztárból. Ahol tagi kölcsön van, ott nincs pénz. Ez biztos. Tehát ahol tulajdonosi kölcsön van, ott nincs pénz a pénztárban, így nem tudom vis�szafizetni. Ezért nem javaslom, hogy a tagi kölcsönt elengedjük, és a vállalkozásnak végleges tőkéjévé váljon, mert ezután 30-40%-os illetéket kell fizetni. Mi a megoldás? Az első lépés az, hogy megemeljük a cég alaptőkéjét 5 millió forinttal, amit természetesen a tulajdonosok befizetnek, így bekerül a pénztárba. (Ezzel lehet, hogy ügyvédhez kell fordulni. Csak mint elvet említem most.) A következő lépés, miután megtörtént ez a befizetés, van a cégnek 5 millió forintja, amiből visszafizeti a tagi kölcsönt. Mi történik? A cégnek továbbra sincs pénze, de nincsen a taggal szembeni kötelezettsége, mert a tag most már nem csak 3 milliót, hanem még további 5 millió forintot berakott a cégbe. Tulajdonképpen a végeredmény ugyanaz, mint ha azt mondtuk volna, hogy engedje el, de ez a játék adómentes. Az ügylet a cég értékét növeli, ráadásul javítja a mutatókat. Pénzkezelés rendje

Az első, hogy a pénzkezelési szabályzattal minden cégnek kötelező rendelkeznie, kivéve annak a bt.-nek, kkt.-nek, amelyik egyszerűsített nyilvántartást választ. A pénzkezelési szabályzat készítése – mint a számviteli politikánk és egyéb szabályzataink része – az ügyvezető feladata. Természetesen ebben közreműködhet a könyvelő is. De ha nincs, az nem a könyvelő felelőssége. Erre nem fog kiterjedni a felelősségbiztosítása sem, és nincs olyan bíróság, ahol megnyered azt a pert, amit arra alapozol, hogy a könyvelőd nem csinálta meg a szabályzatot. Tehát ez mindenképpen egy olyan feladat, amit el kell kezdeni a könyvelővel együttműködésben megcsinálni. Nagyon sok könyvelő – mi is – meg szokta csinálni a cégeknek a szabályzatait. Ter10


mészetesen tisztázva azt, hogy milyen pontok legyenek benne, nem egy bonyolult dolog. Van egy formanyomtatvány, tudjuk, hogy miket kell beleírni, tisztázzuk az alapelveket, hogy a cég, hogyan fog működni, és el tudjuk készíteni. A pénzkezelési szabályzat egy olyan dolog, hogy az alakulást követő 90 napon belül ennek el kell készülnie, és utána akkor módosítom, ha valamilyen ponton szükséges a módosítás. A módosítás két ok miatt történhet: 1) Mert változik a törvény, hiszen a szabályzat nem mondhat ellent a törvénynek. (Remélem, az egyértelmű, hogy a törvény egy magasabb rendű szabályozás, tehát akkor kell, ha én valamilyen ponton azon változtatni akarok.) De egyébként az egy szabályzat, amit alakuláskor meg kell csinálni, és aztán be kell tartani. 2) Adjunk be az adóhatósághoz egy olyan szabályzatot, ami megfelel a gyakorlatnak. De amikor viszem az anyagot az adóhatósághoz, megnézem, hogy az, ami ténylegesen megtörtént, megfelel-e a szabályzatnak, mert ha nem, akkor – és most vessen meg ezért mindenki – megváltoztatom a szabályzatot, mintha ezt hoztam volna, mert ez be van tartva. Vezetsz pénztárjelentést a saját pénzedről? Elvileg mindenkinek kellene – erre mondja a számviteli törvény, hogy a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket naprakészen kell vezetni. A könyvelő nem naprakész, a könyvelő akkor könyvel, amikor te beviszed a számlát. De te folyamatosan átveszed a pénzt, kiadod a pénzt – szóval neked naprakész nyilvántartást kell vezetni. Készíts pénztárjelentést! Mit kell tudni ezekről a szabályzatokról? Olyan dolgokat kell benne rögzíteni, amiben a törvény választási lehetőséget ad, vagy nem ír elő konkrét szabályt. Mondok egy példát: Az, hogy te a számlák mellé a pénzkezeléskor készítesz-e még bevételi, illetőleg kiadási pénztárbizonylatokat, vagy magát a számlát tekinted a bevétel, vagy kiadás bizonylatának, azt neked rögzítened kell, hogy hogy fogsz eljárni. De ha te úgy rögzíted, hogy minden számla mellé a pénztáros kiadási pénztárbizonylatot készít, akkor azt el 11


is kell készíteni. Ha te rögzítesz egy általad választott szabályt, és azt nem tartod be, akkor megbüntetnek. De itt nem a törvényt sérted meg. Hanem a saját magad által létrehozott szabályt. Tudod, hogy milyen könnyű az adóhatóság dolga? Tízből kilenc vállalkozásnál olyan pénzkezelési szabályzat van, amit aztán nem tartanak be. Csak azért, mert a könyvelő egy standard minta alapján bele sem írta, hogy itt valójában, mi történik. Hogyan legyen annyi jövedelmünk, amennyi a kiadásokhoz kell?

Néhány kulcsszó, amit érdemes megjegyezned, mert ez a könyvelővel, vagy az adószakértővel folytatott egyeztetéshez szükséges lehet. Azt mondtam, hogy nem fogok tudni instant megoldást mondani, mert egyrészt minden évben változik, másrészt minden cégben más lehetőségek lehetnek. Vannak kalkulációk, amelyek azzal foglalkoznak, hogy például 100 egységből, men�nyi a NAV-é, mennyi a magánszemélyé. Én mindig azt szoktam mondani, ha az arány a 80:20 – ahol van 100 egység megtermelt nyereséged, és abból 80 a tiéd –, az nagyon rendben van. Volt időszak, még a többkulcsos adórendszerben, amikor bizony azt mondtuk, hogy fele az államé és fele a magánszemélyé. Erre azért sokan szívták a fogukat, hogy egy durva csendestárs, mert a felét úgy viszi el, hogy csak a markát tartja, és nem csinál semmit. De most ez a 70:30, 80:20 ez azt gondolom, hogy nagyon könnyen, legálisan elérhető, ezeket ki lehet használni. Bérként

Ez az egyik legdrágább megoldás; ezért azt, hogy többet vegyél ki bérként, azt nem nagyon szoktuk javasolni. Kevés olyan esetet tudnék mondani, ahol ez a működő megoldás. Persze lehet ilyen, mondjuk egy KIVA-s cégnél, vagy egy sokgyerekes családnál, ahol sok az adókedvezmény, és nem fizetnek egyéni járulékokat – ott elképzelhető. Általában azonban nem ez a megoldás. 12


Bérjellegű jövedelem lesz, de mindenképpen érdemes elgondolkodni azon az egyéb pénzkivételi módon, hogy bérleti díjat kérsz a cégedtől azért, mert a saját lakásodban van a céghelyed. Amennyiben 150 ezer forintos a bérleti díj, akkor 27% adót fizetsz. Ellenben, ha csak 80 ezer, akkor 15% adót fizetsz, hogyha több tulajdonosa van, akkor ez akár a tulajdonosokkal sokszorozható is. A béren kívüli juttatások

Sajnos ezeknek nagyon leszűkült a kerete. Ezek az ún. cafeteria elemek. Ennek vannak adómentes részei, és vannak kisebb, vagy nagyobb adóteher mellett adható juttatások. Persze az adómenteseket szeretik nagyon az ügyfeleink. Gyakorlatilag adómentesen bármennyi futballmeccset megnézhetünk. Van az Erzsébet utalvány, annak már több mint 30%-os az adója. Ez úgy jön ki: hogyha 100 egységet kiveszel, 30%-ot ráfizetsz, akkor 130-at vettél ki, és abból 100 a tied, 30 a hatóságé, tehát ha felülről számolsz, akkor ez körülbelül 25:75 arány. A gond az, hogy sajnos a kerete évente csak 450 ezer forint, tehát nagyon szűk. Mindig kérdésként merül fel, hogy a sporton való részvétel adómentes-e. Nem. Csak az, ha te nézed a sportot. Ha sportolsz, az nem adómentes. Adómentes még a kulturális szolgáltatás, de ennek van évente egy adómentes határa, 50 ezer forint. Az azt jelenti, hogy ha színházjegyet, vagy állatkerti belépőt vásárolunk, azt adómentesen adhatjuk a dolgozónak. A mozit viszont nem. Kicsit menjünk más irányba! Ha valaki cafeteria rendszert szeretne, a rendszer állításához hívjon egy szakértőt, és elindít az úton. Vannak olyan elemek, amit nem nevesít a törvény, azok közül is lehet adni cafeteriát, bár annak már 51% az adója, és azt már adó szempontjából nem szoktuk javasolni, mert elég drága. Itt már arra is figyelni kell, hogy mindenkinek egyenlő feltételekkel adod. De ez annyira drága, hogy már szinte kiesik a komfortzónából. 13


Tudod-e, hogy miért adunk ma Magyarországon a kollégáknak autót? Drága a bérköltség! Amikor Franciaországban dolgoztam a ’90-es évek elején, ott nem adtak. Tudjátok, kinek adtak csak? A vezérigazgatónak, meg az értékesítőnek. Az egyik reprezentál, a másik meg bevételt generál. Kell-e a munkájához? Ez a nagy kérdés. Vagy adjunk neki egy olyan bércsomagot, amiben benne van az autó? Mert akkor azt mondom, hogy neked 2 millió forintot számolok el havonta, amelyben benne vannak ilyen és ilyen elemek. Akár önmaga összeválogathatja, hogy milyen elemekből kér. De akkor bruttó csomagot adok neki. Ha magas fizetést akarsz, semmi baj, annak a járuléka is a te csomagodból jön le. Molnár Szabolcs barátom – amikor indult a cége, nagyvonalú akart lenni – vett a munkatársainak egy-egy kis Opelt. 5 ajtós volt, légkondival, mindennel... Aztán elszaladt velük a ló, mert 5 év után selejtezni kellett az autókat, az pedig úgy nem működik, hogy átülünk egy pickup-szerű vacakba. Ezek a vállalkozónak fájdalmas döntések és a következményei. Számolj és tervezz mindig, hol éri meg! Ezt nem tanították meg nekünk.

Szabályzatban írd le, hogy kinek akarsz adni. Ha nem akarsz mindenkinek adni, érdemes arra figyelni, hogy a Munka Törvénykönyve ír egy olyan nehezen megfogható szabályról, mint az egyenlő bánásmód elve. Ezt azt jelenti, hogy a munkavállalóimat egyenlően kell megítélni. Ha neked van két eladód, mind a kettő egy éve van ott. Mind a kettő 8 órában dolgozik. Mind a kettő ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik, akkor azt nem lehet, hogy az egyiknek adok, a másiknak meg nem. Persze nagyon ritka, mert sok különbség lehet munkavállalók között. Milyen régóta van ott, milyen munkakörben van, milyen szinten, innentől teljesen egyedileg is lehet ezeket kezelni. Ezen kívül nem nagyon van lehetőséged, hogy legálisan pénzt adj nekik. 14


Létezik egy Frederick Herzberg nevű amerikai pszichológus, aki egy motivációs elméletben felmérte, hogy két típusú dolog hat a munkavállalóra. Vannak az úgynevezett higiénés, motiváló tényezők – a fizetés, a munkakörülmények, a munkahelyi csoport jellege, stb. –, amelyek azonnali örömet okoznak, de nem váltanak ki tartós megelégedettséget, azaz csupán az elégedetlenséget csökkentik. Ezzel szemben az elismerés, a dicséret, a képzés, az előléptetés, az mind olyan motivációs tényezők, amelyek tartós hatást váltanak ki a munkával való megelégedettség területén. Ez egy vezetői elmélet, amit én is használok. Például van egy milliárdos vállalkozást vezető barátom, aki rendszeresen, minden év végén a munkatársainak meghatároz egy bizonyos keretösszeget, és valamilyen tárgyi eszközt vesz nekik. Olyat, amit önmaguktól, még ha meg is tudnák engedni maguknak, nem veszik meg. Korábban volt olyan, hogy egy nagyon elegáns órát kaptak, vagy egy iPhone-t a 8 fős menedzsment minden tagja, vagy vásárolt az uraknak egy Hugo Boss öltönyt. És ez az évi ajándék, ha jól teljesít a cég. De emellett a havi fizetése, vagy az értékesítésből a célkitűzés, illetve a bónusz is működik. Tudja, hogy amit ad, az pozitívabb hatást vált ki a munkatársnál, mintha odaad év végén fejenként 200 ezer forint bónuszt. Ennyi. Örülnek neki, hipp-hipp-hurrá! De 31-én elfelejtik, mert mikor fizetésemelést adsz, csak rövid ideig boldogok. Figyeljetek erre ezen túl, tehát a higiénés tényezők sose fogják a munkával való elégedetlenséget átváltani pozitív megelégedettségbe. A motivátor tényezők sokkal tartósabbak!

Tőkejövedelem

A harmadik lehetőség a tőkejövedelem, ezeknek a legelterjedtebb formája az osztalék. Ez van akkor, amikor már minden jövedelmet kihasználtál. Bérben használtad az egyszerűsített foglalkoztatást, a sokgye15


rekeseknél a járulékot, kihasználod a KIVA-nál az előnyöket, kihasználhatod a cafeteriát, és az összes lehetőséget, akkor még a végén ott az osztalék. Ez már a társasági adó utáni nyereségből felvehető jövedelem. Az adója 16%, ami igen kedvező. Viszont bizonyos esetben bejöhet a 14%-os egészségügyi hozzájárulás. Ennek maximális mértéke több dologtól függ, akár az évközi pénzkivételi választásoktól is.

Ha többet akarsz megtudni Pongor-Juhász Attiláról, gyere a http://pongorjuhaszattila.hu/ oldalra! Ha pedig Böröczkyné Verebélyi Zsuzsannát szeretnél jobban megismerni, látogass el az http://www.adonavigator.hu/ oldalra! 16

A profitmaximalizáló vállalkozó. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna és Pongor-Juhász Attila

Recommend Documents