Készítette: Farkas Attila 6.c Megyeri Úti Általános Iskola Felkészítő tanár: Szőnyi Zsuzsanna Budapest, 2003. január 15.
Bevezetés Fővárosunk, Budapest legfőbb szépsége fekvéséből, ezen belül a rajta keresztülfolyó Duna látványából adódik. A város északi határát két ágban éri el a folyó a Szentendrei-szigetnél. Ahol egyesül a két ág, ott a legszélesebb: közepes vízállásnál 640 méter. A legkeskenyebb az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti szakaszon, ahol 285 méterre szűkül össze. Ezek az adatok csak a mai, rakpartok közé szorított folyóra vonatkoznak, néhány száz évvel ezelőtt még egészen mások voltak ezek az adatok, például a Déli Összekötő vasúti híd helyén még kb. egy kilométer volt a víz szélessége, ma pedig már csak 350 méter. Sajnos a víz elég szennyezett, a főváros területén belül azon túl, hogy veszélyes, ezért is tilos benne a fürdés. Ám ha szép naplementekor megállunk a folyóparton, mindig kicsit romantikus meghatottsággal, önfeledt gyönyörűséggel nézzük a két városrész: Pest és Buda között hömpölygő hatalmas vizet. A folyó képéhez immár elválaszthatatlanul hozzátartoznak a hidak. A Margit híd, a Lánchíd, Erzsébet híd és a Szabadság híd nemcsak a megszokott tájképnek hangsúlyos alkotóeleme, de önmagában is művészien szép alkotás. Az Árpád híd, a Petőfi híd és a legújabban felépült Lágymányosi híd ugyancsak jól beleilleszkedik az összképbe, de ezeknél már csak a gyakorlati funkció számít. 1945. január 17-én, a II. világháború végét megelőzően a visszavonuló német csapatok valamennyi Duna-hidunkat felrobbantották. A barbár pusztítás nyomait eltüntették és a hidakat mind újjáépítették, az Erzsébet-hidat modernebbre és szélesebbre, a többit nagyjából régi formájában.
A Lánchíd Első állandó, kőből épült hidunk a Lánchíd, melyet 1839-49 között Széchenyi István kezdeményezésére építettek. Tervezője Tierney William Clark szerint „Építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építményé a világon.” Miért mondta ezt? Abban a történelmi korban járunk, amikor Pest és Buda fejlődésével egyre inkább szükségessé vált egy állandó híd építése. Akkori honatyáink sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de nem tudták
előteremteni az építéshez szükséges tömérdek pénzt, továbbá féltek attól, hogy egy esetleges árvíz elsodorja a hidat. Ekkor lépett színre Széchenyi István gróf,
akinek nemcsak a pénzt kellett előteremtenie, hanem hatalmas küzdelmet kellett megvívnia a magyar nemességgel is. Volt olyan nemes, aki a Lánchíd építésének
törvénybe iktatási napját úgy emlegette, mint az „ősi magyar alkotmány temetése napját”. Valóban a nemesi kiváltságok megnyirbálását jelentette ez a törvény, ugyanis egy gyalogszemély 1 krajcárt, egy lovas személy 4 krajcárt volt köteles fizetni a hídon való átkelésért válogatás nélkül. A nemeseknek nem tetszett, hogy fizetniük kell, de a fő probléma az volt, hogy ugyanannyit kell fizetniük, mint a „pórnépnek”.
2
A híd építésze Adam Clark volt, aki szintén Anglia szülöttje volt, mint a tervező
William Clark, de még csak rokonságban sem állottak egymással. A Lánchíd budai hídfőjét ma
is Clark Ádám térnek hívják, így őrizve meg emlékét a zseniális építőmesternek.
A híd pilléreit mindkét parton két kőoroszlán őrzi. Ezekhez is fűződik egy történet. A négy hatalmas kőoroszlánt a híd megnyitása után egy évvel állították a híd bejáratához. Egyszer állítólag egy suszterinas elkiáltotta magát: „Nini! Az oroszlánnak nincs nyelve!” Mindenki mulatott a szobrászmesteren, Marschalkó Jánoson feledékenysége miatt. A monda szerint a művész szégyenében beugrott a Dunába. Mi az igazság ebben a történetben? Az, hogy valóban gúnyolódtak a szobrásszal, de állítólag
egyszer, mikor bosszantani kezdték, a művész fogadást ajánlott. Ötszáz forintba fogadott, hogy az élő oroszlánnak sem látszik a nyelve, ha úgy tarja a száját, mint a
ideig közbeszéd tárgya volt, az idegenek megbámulták, csodálkoztak, kérdezősködtek. Állítólag a helybeliek azzal a tréfával ütötték el a kérdést, hogy a minek oda az alagút, hogy legyen hova betolni a hidat, ha esik az eső. Többi hidunkról sajnos nem áll rendelkezésre ilyen sok érdekes történet, anekdota.
lánchídi kőoroszlán. Elhívta tehát barátait egy állatsereglethez, hogy igazát bebizonyítsa. Állítólag a fogadást megnyerte, és több, mint húsz évvel később, békén halt meg öregségében. Egy másik monda a Lánchíd budai hídfőjével szemben álló Alagúttal kapcsolatos. Amikor az Alagút elkészült, hosszú
A Margit híd Második Duna-hidunk nemcsak kiváló műszaki alkotás, hanem a fővárosnak egyik művészi építménye is, melynek elkészülte a pár évvel korábban egyesült két város örömünnepe volt. Ebből az alkalomból írta Arany János „Hídavatás” című balladáját. A Nagykörutat a Margit körúttal összekapcsoló hidat nemzetközi pályázat nyerteseként Ernest Gouin francia mérnök tervei szerint építette egy francia cég 1872-76 között. A Margitsziget déli csúcsánál az ott egyesülő mindkét Duna-ágra merőlegesen halad, és így a Margitszigetnél találkozó két hídrész 150°-os szöget zár be. A pilléreken elhelyezett szobrokat a francia Thabart készítette. A hidat 1935-37 között kiszélesítették, majd a náci rombolást követően kiszélesített formában állították helyre 1946-48 között.
3
A Szabadság híd Harmadikként 1894-96 között a két mederpilléren nyugvó vashidat építették Feketeházy János tervei szerint. Eredeti neve Ferenc József híd volt. A második világháború pusztítása után 1946-ban elsőként építették újjá, és ekkor kapta a Szabadság híd nevet. A pillérek fölötti vasszerkezetet négy toronyszerű kiképzéssel díszítették és mind a négy tornyon a honfoglaló magyarság totemállata, a turulmadár áll. Sajnos ezek a madarak a mai napig nevezetesek, hiszen nagyon sok kétségbeesett ember mászik fel rá napjainkig is, vagy öngyilkossági, vagy csak segélykiáltási szándékkal.
Az Erzsébet híd Az első Erzsébet-hidat 1897 és 1903 nyílással ívelte át a Dunát, és ezzel a nyílású közúti hídja volt. A jelenlegi korábbinak a helyén, a régi pillérek között Sávoly Pál tervei alapján. A híddal szemben az új egyszerű
között emelték. Egyetlen, 290 méteres maga korában a világ legnagyobb híd a II. világháborúban felrobbantott felhasználásával, épült 1961 és 1964 korábbi szecessziós láncszerkezetű díszítésű sima vonalú kábelhíd
A Petőfi híd Eredeti neve Horthy Miklós híd volt, Michailich Győző és Álgyai Hubert Pál tervei szerint készült. Háromnyílású, vasszerkezetes, úgynevezett felsőpályás gerendahíd. A világháború után 1950-52 között építették újjá.
Az Árpád híd A Róbert Károly körút és a Vörösvári út vonalában haladó híd építését még 1939-ben kezdték meg Kossalka János tervei alapján. A háború alatt a munkálatokat abbahagyták, és csak 1950-ben fejezték be Széchy Károly és Sávoly Pál irányításával. Hosszúsága 928 méter és a Margit-sziget északi csúcsához külön leágazás vezet róla. A híd eredetileg 13 méter széles volt, de úgy építették pilléreit, hogy a hídpálya kétszeresére legyen szélesíthető. A híd építésének 1984. évi befejezésével a főváros északi kerületeinek átkelő forgalma ideiglenesen megoldódott.
A Lágymányosi híd Az Árpád híd elkészülte után a főváros fejlődési iránya dél felé mutat. Erre terjeszkedik az egyetemi negyed, s a tervek szerint itt alakulhat ki a főváros új kultúrális és kereskedelmi központja. Ennek figyelembevételével döntött 1992ben a Fővárosi Közgyűlés és az Országgyűlés a Lágymányosi híd megépítése mellett, amely a Déli összekötő vasúti híd közvetlen közelében köti össze Pestet Budával.
A XX. század modern építészeti stílusában épült. Tervezésében a Budapesti Műszaki Egyetem Építés-kivitelezési Tanszéke vett részt. Tervezői közül kiemelkedik Dr. Knebel Jenő okleveles mérnök, aki az elmúlt fél évszázadban minden jelentős Duna- és Tisza híd tervezésében részt vett, közülük többet önállóan tervezett. Jelentős munkái közé tartozik többek között a Lágymányosi híd is.
4
A híd ötletes, takarékos és szinte teljesen árnyékmentes világítását a SIEMENS tervezte, az izzók fényét tükrök verik vissza a hídra, így azok fényüket nem az égre szórják. A hidat 1995-ben adták át a forgalomnak.
Felhasznált irodalom: ♦ Panoráma „mini” útikönyvek sorozat: Budapest ♦ Makoldi Mihályné: Szülőföldünk, Budapest ♦ Internet
5
Tartalomjegyzék: A Lánchíd ............................................................................................................................. 2 A Margit híd ......................................................................................................................... 3 A Szabadság híd ................................................................................................................... 4 Az Erzsébet híd .................................................................................................................... 4 A Petőfi híd .......................................................................................................................... 4 Az Árpád híd ........................................................................................................................ 4 A Lágymányosi híd .............................................................................................................. 4
6
