15 éves a Szociális törvény Előadó: Farkas Attila
•
„A szociális jogok gyakorlását és az ellátás igénybevételét számos esetben nem az anyagi források hiánya akadályozza, hanem az eljáró szervek és a szociális intézmények áttekinthetetlen szövevénye, valamint az ellátást igénylő kiszolgáltatottsága.”
• 1993. évi III. törvény javaslat; Általános indoklása.
Az 1993. évi III. törvény 1993. február 26-án lépet hatályba A törvény az elmúlt 5478 nap alatti változtatási:
51 módosítás 3174 szöveg változtatás összesen 433 szöveg változtatás 2003-ban egy alakommal 107 naponként változott a törvény 354 napig 1998. január és december között volt leghosszabb ideig változatás nélkül
SZOCIÁLIS TÖRVÉNY IDŐBELI HATÁLYA, ÉS MÓDUSULÁSAINAK SZÁMA 1993- 2008 400 350 300 250 200 150 100 50 2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1998 1999
1997
1994 1995 1996
1993
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051
NAPOKSZÁMA
MÓDOSITÁSOK SZÁMA
Önkormányzati szociális ellátás normatíva összegei: 1990-ben 1993-ban 2005-ben
20 Mrd Ft 57 Mrd Ft 205 Mrd Ft
1993-ban a Szociális törvény főbb indokai: a.) alkotmányos kötelezettség,
b.) nemzetközi kötelezettségekből adódó kötelezettségek (gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezség okmánya; szociális karta), c.) társadalmi változások, d.) elszegényedés, e.) új elosztási rendszer működtetése.
1993-ban a Szociális törvény célja • önálló, • korszerű szociális ellátórendszer kialakítása. • Sikerült-e a célt megvalósítani, azaz létrejött-e az önálló és korszerű szociális ellátórendszer. – Érvek az igen mellett. – Érvek a nem mellett.
Hatáskör telepítés 1993 • telepítés települési önkormányzati szinten valósul meg. Okok: • önkormányzati törvényből fakad, • egyszerű hozzáférhetőség biztosítása, • a helyi hatáskör gyakorlók (képviselő testület, jegyző) a rászorultság megállapításához nélkülözhetetlen ismeretekkel bírnak.
Hatáskör telepítés 2004 – szociális és
gyámhivatal.
– hatáskörök testülettől jegyzőhöz kerülése.
1993-ban a Szociális törvény alapvető technikái:
a.) rászorultsági alapú célzott ellátásokat kíván nyújtani, - szelektív normativitásra törekszenek, b.) családközpontú, c.) önkormányzatok felelősségét települési szociálpolitika átfogóan határozza meg, d.) személyes gondoskodás keretében nem állami szervek szociális ellátásba való bekapcsolódását szélesíti
Az 1993. évi III. törvény megalkotásakor rendszerűségre törekszik, de kétarcúságot tükröz: • a korábban már működő ellátások szabályait emeli törvényi szintre, • új szabályát alkot alkotmányos jogelvek, szakmapolitikai indokok miatt
Nóvumok közül néhány:
• „infláció álló” jövedelemhatár értékek és ellátás mértékek meghatározása, a nyugdíjminimum összegéhez való viszonyítás • települési önkormányzat lakosság számához igazodó önkormányzati kötelezettség rendszer kialakítása, • ellátási szerződés • munkanélküli jövedelempótló támogatás, • lakásfenntartási támogatás, • költségi alapú intézményi térítési díj és jövedelem függő személyi térítési díj rendszer kialakítása, • személyes gondoskodásban részesülők jogvédelme.
A Szociális törvény szélesen és mélyen szabályoz: • • • • • • •
célcsoportokat, ellátási típusokat, ellátási módokat, ellátottak jogait, ellátás szervezés módját, ellátók humán feltételeit, finanszírozást.
Törvény végrehajtási rendelkezéseivel egy összetett szabályozási rendszert alkot.
A szabályozás hatályba lépése: •
- azonnal,
• - hamar, • - felkészülési idő (rövidebb, hosszabb), • - hatályba lépés előtt módosítják a szabályt.
Törvényi szabályozást a végrehajtási rendelkezés esetenként nagy idővel követi. Olykor a végrehajtási rendelkezésekbe hamarabb kerülnek szabályok, mint a törvénybe. Költségvetési törvény saláta rendelkezései direkt, finanszírozási szabályai indirekt rendszeresen átírják a szakmai szabályokat.
Evolúciós szabályozás és ellátó rendszer fejlődés
A törvény mintegy evolúciós fejlődésen megy keresztül, különböző pontjain újabb- és újabb szabályozási verziók alakulnak ki és 2-3 évente a szabályozás átfogóvá válik, máskor jelentősen módosul. Bizonyos esetekben szabályozási elemek : - egymásra épülnek, egymást kiegészítik, (pl. az ellátottak jogai, rászorultság kérdése, beutalási rendszer vagy ellátottak felülvizsgálata.) - egymást követő szabályozások radikálisan eltérő megoldásokat hódoznak
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése I. 1996. – falugondnoki szolgáltatás (miniszteri rendelet már korábban tartalmazza). - családi szükségletek kielégítését célzó gazdálkodás – szociális földprogram. – a nem állami szociális gondoskodást nyújtó intézmények közfeladat ellátásához állami hozzájárulásra jogosultak. – módszertani feladatok törvényi szabályozása. – bentlakásos intézmények esetén egyszeri hozzájárulás jogintézményeinek bevezetése
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése II. 1999. – átfogó módosítás. „Indokolatlanul megnőtt a bentlakásos intézményi ellátásra várakozók száma, a nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők száma viszont stagnál.” – lakóotthon. (1998. XXVI. Tv. – Fogyatékosügyi törvény) – szakemberek továbbképzési rendszerének bevezetése.
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése III.
2001. differenciált ellátás fejlesztés a. – a lakókörnyezetben történő közvetlen segítségnyújtás rendszerének további erősítése. – közösségi ellátás, - támogató szolgálat, - tanyagondnoki ellátás
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése IV. 2001. differenciált ellátás fejlesztés b. - ellátottak jogvédelmének erősítése, elláttotjogi képviselő - integrációs modellek (szakmai- szervezeti). Módszertan erősítése – NCSSZI. Szociális tervezési koncepció. Rászorultság két eleme: a.) jövedelmi helyzet, b.) gondozási- ápolási rászorultság elsődlegesen az önellátó képesség hiánya.
Szolgáltatás szakmapolitikai fejlesztése V. 2003. – autista személyek. – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nevesítése, a lakókörnyezetben történő feladatellátás érdekében. – Szociálpolitikai Tanács. 2004. – szociális gondoskodás – alapszolgáltatások átalakítása.
Idősgondozás • A ’60-as évek közepére világossá vált a döntéshozók előtt, hogy az idősellátás zárt idősgondozással nem oldható meg • A bentlakásos intézmények mellett kialakították a nyitott gondozási formákat – étkeztetés, – házi segítségnyújtás, – nappali ellátás
• Az ellátás megnevezése és tartalmi elemei többször módosult
Szociális ellátottak száma 1970-2005 300 000
250 000
200 000
150 000
100 000
50 000
0
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
Bentlakásos
26 884
29 886
32 186
34 129
38 682
54 315
63 326
71 598
Étkeztetés
1 560
2 439
11 152
32 321
90 992
106 969
98 158
106 702
Házi segítségnyújtás
14 967
22 282
35 146
49 834
84 720
44 449
40 292
45 130
Nappali
9 587
16 491
21 057
27 608
36 168
41 316
41 816
42 507
NY
26 114
41 212
67 355
109 763
211 880
192 734
180 266
194 339
Összes
52 998
71 098
99 541
143 892
250 562
247 049
243 592
265 937
Egyes szociális szolgáltatások ezer időskorú lakosra jutó ellátott 1970-2005 60,00
50,00
40,00
30,00
20,00
10,00
0,00
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
Bentlakásos
14,98
15,55
17,74
18,12
19,74
27,34
32,08
33,27
Étkeztetés
0,87
1,27
6,15
17,16
46,43
53,85
49,72
49,58
Házi segítségnyújtás
8,34
11,59
19,37
26,47
43,23
22,38
20,41
20,97
Nappali
5,34
8,58
11,61
14,66
18,45
20,80
21,18
19,75
Az idősek számának növekedésével éppen lépést tartott az idős ellátás egész volumene
A bentlakásos ellátás dinamikusan nőtt (1990-2005 között közel 70%-kal) Házi segítségnyújtás a felére csökkent Étkeztetés, nappali ellátás valamelyest növelni tudta súlyát
A kormányzati és szakmai dokumentumokban megfogalmazott szándékokkal szemben a zárt idős gondozás nőtt dinamikusan, ennek okai összetettek
A nyitott ellátásainak aránya tízezer időskorú lakosra jutó ellátott 2005 Főváros
68,18
MJVárosok
65,50
Város
76,33
Község
127,39
Országos MEGYÉK
90,30
Szabolcs-Szatmár-Bereg
162,18
1
Borsod-Abaúj-Zemplén
139,87
2
Békés
112,00
3
Jász-Nagykun-Szolnok
110,47
5
Heves
108,62
6
44,43
20
Pest
10 LEGJOBB KISTÉRSÉG Fehérgyarmati
401,82
1
Abaúj-Hegyközi
325,02
2
Baktalórántházai
291,08
3
Sátoraljaújhelyi
245,74
4
Encsi
234,34
5
Sárbogárdi
226,33
6
Sárospataki
224,51
7
Tiszaújvárosi
220,28
8
Vásárosnaményi
210,55
9
Tokaji
206,45
10
10 LEGGYENGÉBB KISTÉRSÉG Ráckevei
30,88
1
Gárdonyi
33,06
2
Ceglédi
34,11
3
Veresegyházi
37,00
4
Gyáli
39,35
5
Dunakeszi
39,70
6
Hajdúböszörményi
40,40
7
Monori
40,53
8
Debreceni
41,46
9
Váci
43,17
10
A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás, Budapest 2006
60 éves és idõsebb népesség aránya
Ezer idõskorú lakosra jutó ellátott
Rászorultság megítélése az települési önkormányzati szakemberek véleménye alapján
12.4. A rászorultságot legjobban a jövedelem alapján lehet vizsgálni
Nem válaszolt
Teljesen mértékben egyetért
Egyátalán nem ért egyet 45% 35% 2 3 25% 2 Nem ért egyet % 15% 8 % 05% % -5% 5 % 1 1 %
Egyetért
3 4 Részben egyetért %
12.6. A jövedelem vizsgálat az egyetlen objektív módja a rászorultság vizsgálatának
Egyátalán nem ért egyet 75% 60% Nem válaszolt
45% 30% 30% 15%
Nem ért egyet 23%
0% 0% 6% 13% Teljesen mértékben egyetért
28% Részben egyetért
Egyetért
12.10. Idős, beteg emberek esetén nem az anyagi helyzetet, hanem az önmagáról való gondoskodást indokolt vizsgálni
Egyátalán nem ért egyet 75% 60% Nem válaszolt
45%
Nem ért egyet
30% 1 15% 1 0%% %
5 0 Teljesen mértékben egyetért %
2 6 %
4 % 1 8 %
Egyetért
Részben egyetért
A szociális szolgáltatásra való rászorultság nem vizsgálható csak jövedelmi, vagyoni szempontok alapján, hanem figyelembe kell venni az önellátó képességet, egyén élethelyzetét..
Egyetért 29%
Részben egyetért 7% Nem ért egyet 1% Teljesen mértékben egyetért 62%
Egyátalán nem ért egyet 1%
Az önkormányzat a rendeletében megállapítót rászorultsági kritériumok
8.6. Önellátó képessége (20,22%)
8.5. Az egyén élethelyzetének sajátosságai (23,17%)
8.7. Egyéb (3,99%)
8.1. Jövedelmi helyzet (15,33%)
8.2. Vagyoni helyzet (3,64%) 8.3. Lakás, lakhatási körülmények (2,4%)
8.4. Egészségi állapot (31,25%)
Tartós munkanélküliek rászorultsági segélyezése A Szociális törvény módosításainak egy jelentős része a tartós munkanélküliek rászorultsági ellátásának és munkaerőpiacra való visszavezetésének szabályozási variánsai.
1993. Munkanélküli jövedelempótló támogatás 1994. A együtt kell működnie a munkaügyi központtal. Közösségi munkavégzés (egy sajátos foglalkoztatási forma, amelyet az önkormányzat ajánl fel.) Az önkormányzatokat ösztönözése a közhasznú foglakozatásba.
1995. A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes
törvénymódosítások keretében a jövedelempótló támogatás időtartamát 24 hónapra maximalizálta. Bevezették a jövedelempótló támogatás szüneteltetését. (1996)
A közösségi munkavégzésre vonatkozó szabályok nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, ezért hatályon kívül helyezték. 1996. Aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye
1997. – rendszeres szociális segély hagyatéki teherként történő bejelentésének lehetősége. – az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők esetében együttműködési program szabályozása a munkaerőpiaci esélyek javítása céljából. – a központilag szabályozott ellátások esetében a központi költségvetés szerepe 50 %-ról 70 %-ra nő.
1999. – munkanélküli jövedelempótló rendszer megszüntetése – közcélú munkavégzés lehetőségének megteremtése. – 30 napos munkateszt bevezetése. 2004. – együttműködési kötelezettség újra szabályozása – beilleszkedési programok. 2005. – családi segélyezés bevezetése.
Köszönöm a figyelmet!
