CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail:
[email protected] Web: csskeger.hu
IDŐSÜGYI KONCEPCIÓ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE
Szerkesztette: Jékli Sándor Írta és fordította: Jékli Sándor, Farkas Attila
IDŐSÜGYI KONCEPCIÓ Nemzetközi és hazai dokumentumon áttekintése.
A koncepció előkészítése érdekében több hazai és nemzetközi dokumentumot tanulmányoztunk. Az elemzés során a koncepció szerkezetének fontosabb elemeihez kerestünk támpontokat, hasznosítható ötleteket. A koncepció tervezett szerkezete:
Kihívások
Prioritások
Akciótervek
Az idős emberek erőforrát jelentenek Kihívás 1.
I. Aktivitás Az idős emberek aktivitásának fokozása
KiHívás 2.
Kihívás ...10.
Konkrét tevékenységek
Idősek önkéntes programokban történő bevonása Szabadidős programok szervezése Nyugdíjas kedvezmények biztosítása rendezvényekre
Funkcionális önnálóság biztosítása
A támogatásoknál, szolgáltatásoknál a szubszidiaritás érvényesítése
Az idős személyek gondozását végző családok támogatás
Idősek a családban program
Generációk közötti szolidaritás erősítése
Generációk városa program
II. Autonómia
X. Társadalmi szolidaritás
1. ábra Az idősügyi koncepció szerkezetének bemutatása (példákkal)
1
Vizsgált dokumentumok: I.
Idősügyi Nemzeti Stratégia Elfogadta az Országgyűlés a 81/2009. (10.02.) OGY határozatával. (Hozzáférhető: http://www.parlament.hu/irom38/10500/10500.pdf)
II.
III.
1991. ENSZ Alapelvek Elfogadta az ENSZ közgyűlése 1991. december 16.-án a 74. plenáris ülésén. (Hozzáférhető: http://www.un.org/documents/ga/res/46/a46r091.htm) WHO által kidolgozott „Aktív idősödés”dokumentum (Hozzáférhető: http://whqlibdoc.who.int/hq/2002/who_nmh_nph_02.8.pdf) WHO stratégiája és akcióterve az egészséges idősödésért Európában (Hozzáférhető: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/175544/RC62wd10Rev1Eng.pdf?ua=1)
IV.
2002-ben került sor a Madridi Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Terv megfogalmazására (Hozzáférhető: http://www.un.org/en/events/pastevents/pdfs/Madrid_plan.pdf)
V.
Magyarország Partnerségi Megállapodása 2014 – 2020 közötti fejlesztési időszakra (Hozzáférhető: https://www.nth.gov.hu/hu/media/download/29 )
VI.
Az Európai Tanács nyilatkozata a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről 2012 (Hozzáférhető: http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&t=PDF&gc=true&sc=f alse&f=ST%2017468%202012%20INIT)
I.
Idősügyi Nemzeti Stratégia A stratégia olyan jövőképet vázol fel idősödő társadalom következményeiből eredő kihívásokra amelyben, egy aktív időspolitika eredményeképpen:
egy magas kohézióval bíró társadalom alakul ki, idősek számára is nyitott lehetőséget terem a részvételre, az önmegvalósításra és a védelemre; olyan humánszolgáltató és védelmi rendszer alakul ki, amely magas színvonalon, mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető módon, az egyéni igényekre rugalmasan reagálva képes a szükségleteket kielégíteni az öngondoskodás lehetőségeinek széles választékával;
2
mindezzel hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi állampolgár biztonságban és méltóságban tudja megélni az időskort, a társadalom aktív tagja legyen és teljes jogú állampolgárként élhessen élete végéig.
A stratégia horizontális céljai:
A társadalmi élet valamennyi területén az idősek szempontjainak figyelembevétele, a rendszerszemlélet érvényesítése. A már eddig is kialakult és működőképes, nemzetközi és hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, elismert és támogatott továbbfejlesztése, valamint a tapasztalatok prioritásonként történő alkalmazása a cselekvési tervekben. Az idősödéssel kapcsolatos kutatások továbbfejlesztése, a tapasztalatok átadása és beépítése valamennyi szakpolitikába
A stratégia prioritása: 1. Aktivitását és függetlenségét, társadalmi presztízsét megőrző idősödő és idős ember: Az idősödő és idős emberek erőforrást jelentenek. Az idősödő és idős emberek aktivitásának fokozása. Az aktivitás támogatásához és fokozásához a célcsoport számára szükséges és kedvező környezeti beavatkozások megvalósítása. Az átláthatóság és kölcsönös, mindenki számára hozzáférhető, érzékelhető és érthető tájékozódási lehetőségek, biztonságos környezet kialakítása. a munkaerőpiacról kikerülő idősek munkaaktivitásának elismerése és megtartásának támogatása, különösen a nemzedékek közötti segítés, az idősek munkavégzése, a gyermekellátás, a betegellátás és az ápolás területén, családon belül és kívül egyaránt 2. Biztonság és megfelelő életminőség, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása, az emberi méltóság megőrzése és a funkcionális önállóság elősegítése: A humánszolgáltató és védelmi rendszerek szolgáltatásait igénybe vevők jogainak fokozott védelme, az érdekérvényesítési képességük fejlesztése. Az idősellátás modernizációja, a humánszolgáltató és védelmi rendszerek egyre inkább a célcsoport szükségleteihez és igényeihez igazodó fejlesztésével, az akadálymentes hozzáférés feltételeinek megteremtése. o Komplex és integrált ellátások, átmeneti és vegyes szolgáltatások ellátásainak átalakítása, fejlesztése úgy, hogy azok járuljanak hozzá a rekreáció és a rehabilitáció lehetőségeihez, valamint a readaptációhoz. o az idős emberek esélyegyenlőségének biztosításához fokozott figyelmet szükséges fordítani – tanácsadással és megfelelően 3
kifejlesztett szerkezetekkel – a lakások szükség szerinti átalakíthatóságára és biztonsági felszerelésekkel történő ellátottságára. A humánszolgáltatási és védelmi rendszerek transzparenciájának biztosítása folyamatos minőségirányítási rendszerfejlesztés, a célcsoport aktív részvétele mellett. A sikeres idősödés kulcskomponenseinek erősítése: fizikai és szellemi aktivitás, mentális egészség, helyes táplálkozás, társas támogatás. o Az egészség megőrzéséért történő felelősségvállalás erősítése az egyén részéről is. o Az egészségtudatos magatartás és az időskorra történő felkészülés támogatása. o A lelki egészség védelmének erősítése, különösen a depresszió elleni küzdelem, a szorongásos tünetek megelőzése, kezelése, a veszteségek feldolgozásának területén. o Az elsődleges prevenció erősítése, szűrőprogramokon való részvétel biztosítása, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása és a funkcionális függetlenség elősegítése. Az idősek ellátása területén humánerőforrás- (hivatásos és laikus segítők, önkéntesek, családtagok) fejlesztés: képzés, személyiségfejlesztés, szervezetfejlesztés, „burn-out” prevenció. A mindenki számára hozzáférhető – érthető és érzékelhető – e-learning, e-információ és az eszolgáltatások továbbfejlesztése, elérésükhöz történő hozzáférés és hozzájutás támogatása, célzott programok az idősek számára az IKT-szolgáltatásokhoz való szélessávú hozzáférés biztosítására és a digitális tudás fokozása érdekében.
3. Élethosszig tartó fejlődés, törekvés az életöröm, az autonómia megőrzésére és az önmegvalósításra: Fejleszteni kell mindazokat a feltételeket, amelyek a természeti és társadalmi környezettel történő harmóniában élést segítik, az életmód kialakításáért történő tudatosságot és felelősségvállalást, valamint az egészséges környezet kialakítását és védelmét szolgálják a lakóhelyen, illetve annak közvetlen környezetében. o Az akadálymentes települési környezeti feltételek javítása, ezek hozzáigazítása az idős emberek szükségleteihez, ideértve a közterületek, illetve településen belüli és a települések közötti közlekedési rendszereket is. Parkok, szabadban lévő közösségi terek, idősek mozgását, erőnlétét fejlesztő eszközök nyilvános hozzáférésének biztosítása. o Az idősödő és idős emberek számára, a környezet- és természetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás elősegítése saját lakóhelyükön és azon kívül is. o Az érintett korosztálynál a lakások átalakítását úgy kell támogatni, melynek eredményeképpen az idős emberek biztonságban és gondozhatóan maradjanak saját környezetükben, a meglévő lakás4
akadálymentesítési támogatások és az idősbarát lakásprogram szélesebb körű biztosításával. Szükséges olyan lehetőségek kialakítása és megfelelő tájékoztatással nagyobb számú idős ember bevonása, melyek a nem sportoló idősek mozgásaktivitását elősegítik, fejlesztik. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése a felnőttoktatás szervezeti kereteinek javítása, a felnőttoktatásban való részvétel lehetőségeinek növelése és a korosztály igényeihez történő alakítása által, beleértve a szükséges szakmai anyagok, tematikák, segédletek elkészítését. Betegségmegelőző, rehabilitációs, egészségfejlesztő szenior sportprogramok támogatási rendszerének feltételeit meg kell teremteni. (Például Kistérségi Szeniorsport-, Egészségfejlesztő Program, osteoporozis prevenciós program.) A deficitmodellt felváltó fejlődésmodell érvényességével kapcsolatos kommunikáció, és az idősekkel, az időskorral kapcsolatos mentalitás, viszonyulásmód pozitív irányba történő változtatásának elősegítése. o Szükséges megerősíteni azokat a kapcsolatépítő és személyiségfejlesztő közösségi lehetőségeket, amelyek az idősek önképét erősítik, önértékelésüket javítják, önmegvalósításukat támogatják, kapcsolatigényeiket kielégítik. Idősödők és idősek, illetve szervezeteik számára célirányos pályázati lehetőségek létrehozása.
4. Társadalmi részvétel és bevonódás, közösségi megbecsültség A 45 éven felüli állampolgárok aktivitásának megőrzése érdekében a társadalmi élet legszélesebb területén az önkéntes programok fejlesztése. o A különböző gazdasági, társadalmi intézmények és szervezetek részéről az önkéntesek bevonásának és megbecsülésének erősítése o Az országos és helyi önkéntes szervezetek megerősítése az idősödő és idős személyek önkéntes programjainak koordinálása céljával Az idősödő, idős emberek munkájának elismerése, társadalmi nyilvánosság ráirányítása az idősek segítő tevékenységeire o A meglévő és eredményesen működő nyugdíjas szervezetek működésének nagyobb társadalmi támogatottsága, és eredményeiknek, munkájuknak szélesebb körű, a társadalmi nyilvánosság számára is elérhető kommunikálása szükséges Az idősödő és idős emberek, valamint a fiatalok között meglévő szakadékok csökkentése, a generációk közötti kapcsolat és együttműködés erősítése, fejlesztése, az együttműködésben lévő erőforrások hatékonyabb kihasználása. Közösségépítés az idősek erőforrásaira támaszkodva. A társadalmi kohézió erősítéséhez való hozzájárulás a helyi közösségek integráló erejével. o A gazdasági növekedés elősegítéséhez az idős személyek szakmai és élettapasztalatainak igénybevétele, az idősek, mint
5
„ötletgazdák” (think tank) bevonása a változásmenedzselésbe, jövőformálásba Közvetlenül és közvetve (az idősek szervezetein keresztül) minden egyes idősödő és idős ember állampolgári részvételének és bevonódásának erősítése. o a civil társadalom részvételének erősítése a döntési folyamatokban, a kooperatív tervezésben az EU, az ország és a szűkebb környezet fejlődése fejlesztése iránti érdeklődés és egyéni felelősségérzés felkeltése és fenntartása érdekében o a szervezeti, egyesületi élet támogatása, különösen a nem és életkor szerinti tagozódású egyházi és civil szervezetek megerősítése Az információs szakadék csökkentése és lehetőségekhez mért megszüntetése érdekében a tényleges internethasználók számának növelése (e-Inclusion). o a közösségi szolgáltató terek számának növelése a meglévők továbbfejlesztésével, illetve többfunkcióssá tételével, valamint a közösségi alkalmak elérhetőségének javítása
5. Esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és a hosszabbéletűség társadalompolitikai kihívásaira, fellépés az ageizmus ellen Hátránykompenzáló program kidolgozása, amely mérsékli a nők munkavállalási, a jövedelmi és a nyugdíjlehetőségek férfiakhoz viszonyított negatív eltéréseit, és a nagyobb terhek elviselése miatt kialakult problémákat Az idős emberek között jelentős számban élnek speciális szükségletű, fogyatékos személyek, akiknek a hátrányai halmozódva jelennek meg, ezért szükség van a fogyatékosságügyi politikák és az idősügyi politikák közötti összhang megteremtésére, illetve a halmozódó hátrányok okozta élethelyzetek feltárására és megismerésére A hátrányos megkülönböztetésekkel szembeni fellépés érdekében olyan programok kidolgozása, melyek sajátos megközelítésben és horizontálisan érvényesítik azt a szemléletet, amelyben egyértelműen érvényesíthetők az anti-diszkriminációs törekvések, különös tekintettel az életkorra. Az idősek igényeinek súlyozott figyelembevétele a médiában (pl. „időscsatorna”, információs műsorok létrehozása). A médiában és a közszereplők között az életkori arányoknak megfelelő jelenlét biztosítása, valamint az idősek média megjelenésének fokozása; az idősödés kérdéseiről, az idős emberek problémáiról való tájékoztatás és az idősek médiahasználatának támogatása. Az aktív társadalmi beilleszkedés helyi és közösségi programjainak kidolgozása az idős és idősödő emberek alkalmazkodási képességeihez igazítva. Az EU politikájának és a hazai demokrácia változásainak az idősek szempontjai szerinti figyelemmel kísérése, elfogadása és a demokráciára való felkészülés az életkoroknak megfelelően, demokrácia-oktatás.
6
II.
A szektorok közötti együttműködés és egy centralizált, fenntartható kutatóbázis létrehozása és működtetése, az egyenlőtlenségek problémafeltárása érdekében. Háromévenként a Stratégia cselekvési (operatív) programjairól szóló beszámoló elkészítése
1991. ENSZ Alapelvek 1991-ben az ENSZ elfogadta az Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelveket. Az Alapelvek szerint olyan idősügyi politikára van szükség, amely az egész élet során biztosítja a függetlenséget, a részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot. A) FÜGGETLENSÉG 1. A jövedelem, a család és a közösség támogatásával az idősebb személyek számára biztosítani kell a megfelelő élelmiszerrel, vízzel, ruházattal való ellátást, és a menedékhez, az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. 2. Idősebb személyeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy dolgozhassanak, vagy egyéb lehetőséget kell biztosítani a jövedelemszerzésre. 3. Idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani annak meghatározásához, hogy mikor és milyen ütemben szünteti meg munkaviszonyát, mikor válik inaktívvá. 4. Idősebb személyeknek hozzá kell férniük a megfelelő oktatási és képzési programokhoz. 5. Idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy olyan környezetben élhessenek, amely biztonságos és alkalmazkodik a személyes preferenciáihoz és változásokhoz. B) RÉSZVÉTEL 1. Az idős személyeknek integrálódni kell a társadalomba, aktívan részt kell venniük azon politikák kialakításában, amelyek közvetlenül befolyásolják saját jólétüket és meg kell osztani a tudásukat és képességeiket a fiatalabb generációkkal. 2. Az idősebb személyeknek képesnek kell lennie arra, hogy megtalálják és fejlesszék lehetőségeiket a közösség szolgálatában, valamint arra, hogy önkéntesként érvényesítsék saját érdekeiket. 3. Az idősebb személyeknek képesnek kell lenniük, saját közösségük megteremtésére. C) GONDOSKODÁS 1. Az idős embereknek részesülniük kell a családi és közösségi ellátásban, illetve a társadalom kulturális értékeiből. 7
2. Az idős emberek számára biztosítani kell a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, annak érdekében, hogy segítsen nekik fenntartani vagy visszanyerni az optimális fizikai, mentális állapot, illetve a betegségek bekövetkeztét késleltetni vagy megelőzni lehessen. 3. Idősebb személyek számára hozzáférést kell biztosítani a szociális és jogi szolgáltatásokhoz, hogy növelni lehessen autonómiájukat, szociális biztonságukat. 4. Idősebb személyeknek képesnek kell lennie arra, hogy hasznosítsák a megfelelő szintű intézményi ellátás által nyújtott védelmet, a rehabilitáció és a szociális és mentális stimulációt és biztonságos környezetben élhessenek. 5. Idősebb személyeknek képesnek kell lennie arra, hogy élvezzék az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, amikor bármilyen gondoskodást vagy ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, beleértve a magánéletük, szükségleteik tiszteletben tartását. D) ÖNMEGVALÓSÍTÁS 1. Idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani képességeik mind teljesebb fejlesztésére. 2. Idősebb személyek számára hozzáférést kell biztosítani a társadalom oktatási, kulturális, szellemi és rekreációs erőforrásaihoz. E) MÉLTÓSÁG 1. Idősebb személyek számára biztosítani kell a méltóságteljes, biztonságos, kizsákmányolás és a fizikai vagy lelki bántalmazás nélküli élet feltételeit. 2. Idősebb személyekkel méltányosan kell bánni, tekintet nélkül korra, nemre, faji vagy etnikai hovatartozásra, fogyatékosságra vagy egyéb helyzetre. Anyagi helyzetüktől függetlenül kell velük bánni. III.
WHO által kidolgozott „Aktív idősödés”dokumentum A dokumentum először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. Kihangsúlyozza, hogy a figyelmet az emberi élet kiteljesedésére kell fordítani, és nem kizárólag szociális és egészségügyi vonatkozásokra szűkíteni. Az ENSZ alapelvei alapján három prioritást határoz meg: 1. Egészség
Megelőzni és csökkenteni a krónikus betegségeket és a korai halálozást. Csökkenteni a súlyos betegségek kockázati tényezőit illetve növelni kell az egészségvédelem faktorait. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások olyan irányú fejlesztése, amely tükrözi az életkori sajátosságokból fakadó igényeket, korbarát és hozzáférhető, megfizethető. A gondozók oktatása és képzése 8
1. ábra WHO aktív idősödés pillérei
2. Társadalmi részvétel
Oktatás és tanulási lehetőségek biztosítása egész életen át. Fölismerni és lehetővé tenni az idős emberek számára, hogy egyéni igényeik és képességeik alapján aktívan részt vegyenek a gazdasági fejlődéshez hozzájáruló tevékenységekben, a formális és informális munkában valamint az önkéntes tevékenységekben. Ösztönözi, kell az embereket, hogy folyamatos idősödésük ellenére teljesen részt vegyenek az aktív családi, közösségi és társadalmi életben.
3. Biztonság IV.
Biztosítani kell az idős emberek védelmét, méltóságát, biztonságát, társadalmi, financiális és fizikai jogaik és szükségleteik tiszteletben tartásával. Csökkenteni kell az idősebb nők biztonsági és jogi egyenlőtlenségeit.
2002-ben került sor a Madridi Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Terv megfogalmazására 2002-ben Madridban megszervezték az Idősügyi Világkonferenciát, ahol a világ országai Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Tervet fogadtak el. A terv alapelve az idősebbek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, 9
társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. A dokumentumban három prioritást fogalmaztak meg, és ezekhez kapcsolódóan határozták meg a kihívásokat és a kihívásokhoz konkrét célokat rendeltek. 1. Prioritás: Idős emberek és a fejlődés a) Kihívás: Aktív részvétel a társadalomban és a fejlődésben:
Célkitűzés: Az idős személyek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hozzájárulásának elismerése. Célkitűzés: Az idős személyek részvétele a döntéshozatal minden szintjén
b) Kihívás: Idősödő munkaerő:
Célkitűzés: Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése minden, olyan idős ember számára, aki dolgozni szeretne.
c) Kihívás: Vidékfejlesztés, migráció és az urbanizáció:
Célkitűzés: Életkörülmények és az infrastruktúra javítása a vidéki területeken. Célkitűzés: Idős személyek marginalizált helyzetének enyhítése. Célkitűzés: Az idősebb bevándorlók integrációja a helyi közösségekbe.
d) Kihívás: A tudáshoz, oktatási programokhoz képzésekhez való hozzáférés megteremtése: Célkitűzés: Egész életen át tartó esélyegyenlőség megteremtése a folyamatos oktatáshoz, képzésekhez, átképzésekhez és pályaválasztási tanácsadásokhoz és kihelyezett szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Célkitűzés: Minden korosztályban található potenciális szakértelem teljes kihasználása, felismerve az idősebb korúak nagyobb szakmai tapasztalatait. e) Kihívás: Generációk közötti szolidaritás: Célkitűzés: A szolidaritás reciprocitás elve alapján.
erősítése
a
méltányosság
és
a
f) kihívás: A szegénység megszüntetése: Célkitűzés: Az idős személyek szegénységének csökkentése. g) Kihívás: Jövedelmi és szociális biztonság a szegénység megelőzése érdekében: 10
Célkitűzés: Olyan programok támogatása, amely lehetővé teszi mindenki számára a különböző szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Célkitűzés: Elegendő minimum jövedelem biztosítása különösen a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű csoportok számára.
h) Kihívás: Vészhelyzetek:
Célkitűzés: Egyenlő hozzáférést kell biztosítani az idős személyek számára az élelemhez és szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, természeti és egyéb humanitárius vészhelyzetek esetén. Célkitűzés: Fokozottan kell figyelni és bevonni az idősebb személyeket és közösségeiket a társadalom újraszervezésében katasztrófák esetén.
2. Prioritás: Az időskori egészség és jólét elősegítése i) Kihívás: Egész életen át tartó egészségfejlesztés és jólét:
Célkitűzés: Olyan környezeti hatások csökkentése, amely növelik a betegségek és függőségek kialakításának kockázatát. Célkitűzés: Olyan fejlesztési politikák kidolgozása, amely megakadályozza a rossz egészségi állapot kialakulását az időseknél. Célkitűzés: Az idős emberek hozzáférhessenek, olyan élelmiszerekhez, amely elősegíti az egészséges táplálkozást.
j) Kihívás: Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő és univerzális hozzáférés biztosítása:
Célkitűzés: A nemből és az életkorból fakadó társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek megszüntetése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz az egyenlő és univerzális hozzáférés biztosítása. Célkitűzés: Az elsődleges egészségügyi rendszer fejlesztése és megerősítése, olyan formában, hogy az találkozhasson az idős személyek szükségleteivel. Célkitűzés: Az idősek bevonása a gondozási szolgáltatások hosszútávú fejlesztésébe.
k) Kihívás: Az AIDS l) Kihívás: Az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók képzése:
Célkitűzés: Az idősek szükségleteire specializált tájékoztatási rendszer és képzések kialakítása az egészségügyben dolgozók számára
11
m) Kihívás: Az idős emberek mentális egészségügyi szükségletei
Célkitűzés: A mentális egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzéstől kezdve a korai beavatkozásig.
n) Kihívás: Idős kor és a fogyatékkal élés A fogyatékkal élő idős emberek teljes körű részvételének támogatása a különböző szolgáltatások maximális kapacitásának kihasználásával. 3. Prioritás: Támogató környezet biztosítása o) Kihívás: Lakókörnyezet
Célkitűzés: A „helyi idősödés” támogatása a közösségekben, figyelembe véve az egyéni preferenciákat és a megfizethető lakhatási lehetőségeket. Célkitűzés: Olyan lakókörnyezet kialakítása, különösen a fogyatékkal élők számára, amely biztosítja az idős emberek önálló életvitelét. Célkitűzés: Az idős személyek megfizethető szállításának biztosítása.
p) Kihívás: A gondozók támogatása Célkitűzés: Az időseket ellátó rendszer és az ott dolgozó személyek támogatása különböző forrásokból. Célkitűzés: Az idős emberek ápolásában részt vevő személyek támogatása. q) Kihívás: Elhanyagolás, bántalmazás, erőszak
V.
Célkitűzés: Az idősek elhanyagolása és bántalmazása minden formájának felszámolása. Célkitűzés: Támogató szolgálat létrehozása, mely kezeli az idős emberekkel való rossz bánásmódot.
Magyarország Partnerségi Megállapodása 2014 – 2020 közötti fejlesztési időszakra A megállapodás öt fő nemzeti fejlesztési prioritást határoz meg. A fejlesztési
programok megvalósításához a partnerségi megállapodás 11 EU tematikus cél támogatását teszi lehetővé. A prioritások közül a negyedik „A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam”, ennek keretében 9. „A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 12
történő beruházás EU tematikus cél. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem területén 9 fejlesztési szükségletet határoztak meg, ezek között konkrétan az idősekre vonatkozó nem nevesítettek. Az operatív programok meghatározásánál három fejlesztési szükséglet érintheti ezt, korosztályt: o Megfelelő ellátási színvonalat kell biztosítani a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a társadalmi befogadást támogató kulturális közszolgáltatásokban. A szociális intézményi férőhelyek kiváltásának, közösségi ellátásra való áttérésének kibővítése, önálló életvitel biztosítása a fogyatékossággal élők és egyéb szociális ellátásra szorulók számára. o A lakosság egészségügyi helyzetét javítja a népegészségügyi program megújítása, annak az ellátórendszerhez való illesztése (fókuszban a megelőzés és a betegségek korai felismerése). o Költséghatékony egészségügyi ellátórendszeri struktúrát és a rendszer teljesítményének, működésének, illetve az egészségi állapot változásának a monitorozását kell kialakítani. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás EU 10. tematikus cél keretében meghatározott fejlesztési szükségletek között nem találtunk olyat, ami a későbbiekben meghatározásra kerülő operatív programokban olyan pályázati lehetőséget alapozna meg, ami az idős célcsoportot érintené. A vizsgált dokumentumok 13 prioritást tartalmaznak. Ezek tartalmukat tekintve átfogó célokat, illetve általános értékeket fogalmaznak meg. Ez utóbbiak részben konkrét programokat alapoznak meg, illetve horizontális követelményként jelennek meg a különböző tevékenység végrehajtásánál, a különböző szolgáltatások biztosítanál. VI.
Az Európai Tanács nyilatkozata a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012): A következő lépések A dokumentumban a Tanács kifejezte, hogy mélyen elkötelezett a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása iránt, és felkért minden érintett szereplőt, hogy ezt a megközelítést mindenre kiterjedően vegye figyelembe az Európa 2020 stratégia végrehajtása során. Egyúttal üdvözölte „A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására vonatkozó alapelvek” című, a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság által kidolgozott dokumentumot. A tanács megállapodást üzenetekről:
fogadott
el
a
kulcsfontosságú
szakpolitikai
1. A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás kulcsfontosságú a minden korosztály Európájának létrehozása szempontjából, amely az innováció, kreativitás, társadalmi befogadás és kohézió jellemezte, versenyképes, virágzó és együttműködő Európát jelenti. 13
2. A tevékeny időskor magában foglalja az idősebbeknek a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális és állampolgári ügyekben való részvételét is, és nem pusztán a munkaerő-piaci részvételüket. 3.
Az idősebbek munkavégzési potenciálját teljes mértékben ki kell aknázni, mégpedig egyrészt az egész életen át tartó tanulási rendszerek révén, másrészt a tevékeny időskorra vonatkozó olyan szakpolitikák alkalmazásával, amelyek segítségével a nők és a férfiak egyaránt tovább maradhatnak alkalmazásban, harmadrészt pedig a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó szakpolitikák révén, valamint az egészségben való megöregedésnek, mint egész életen át tartó folyamatnak az előmozdításával.
4. Ösztönözni kell azt, hogy az idősebb és a fiatalabb nemzedékek kölcsönösen átadják egymásnak a tudásukat és a készségeiket, az idősebbek készségeit pedig a nyugdíjazást követően is ki lehetne használni, például a szociális gazdaságban és az önkéntes munka révén. 5. Támogatni kell a nemzedékek közötti együttműködést ösztönző intézkedéseket, és központi, regionális és helyi szinten is fel kell számolni a negatív társításokat és a sztereotípiákat, ezen belül a nemi sztereotípiákat. 6. A tevékeny időskor szempontját érvényesíteni kell minden releváns szakpolitikai területen. 7. A munka és a családi élet összeegyeztetésének – a nők és a férfiak számára fennálló – lehetőségét a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló szakpolitikáknak, a munkahelyi családbarát intézkedéseknek és gyakorlatoknak, a nők és a férfiak által egyaránt igénybe vehető szabadságolási rendszereknek, valamint a gyermekek és az idős családtagok vagy más, fogyatékkal élő eltartottak gondozására vonatkozó intézkedéseknek a segítségével lehetne növelni. Foglalkoztatási Bizottság által kidolgozott alapelvek 1. Foglakoztatás
Szakoktatás és -képzés a későbbi életszakaszokban Egészséges munkakörülmények Életkor-kezelési stratégiák Foglalkoztatási szolgáltatások az idősebb munkavállalók számára Az életkor alapján történő megkülönböztetés megakadályozása Foglalkoztatás barát adó-/ és juttatási rendszerek
14
A tapasztalat átadása: mentorálással és vegyes korösszetételű csoportok kialakításával ki kell aknázni az idősebb munkavállalók tapasztalatát A munka és a gondozási tevékenység összeegyeztetése
2. Társadalmi szerepvállalás
Jövedelembiztonság Társadalmi befogadás Időskori önkéntes tevékenység Egész életen át tartó tanulás Részvétel a döntéshozatalban A nem hivatásos gondozók támogatása
3. Önálló életvitel
Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés Az idősek igényeire szabott lakhatási körülmények és szolgáltatások Akadálymentes és megfizethető közlekedés Az idősek életét megkönnyítő környezet, termékek és szolgáltatások A tartós ápolásban részesülők önállóságának maximalizálása 4. számú táblázat: Prioritások
Prioritások 1. 2. 3. 4. 5.
6.
7. 8. 9.
Idősügyi Nemzeti Stratégia
ENSZ alapelvek
WHO „Aktív idősödés”
Madridi Idősügyi Cselekvési Terv
EU Tanács Nyilatkozata
Aktivitás megőrzése Presztízs, közösségi megbecsültség erősítése Biztonság Életminőség fenntartása Emberi méltóság megőrzése, diszkrimináció elleni fellépés Autonómia megőrzése (függetlenség, funkcionális önállóság) Önmegvalósítás, élethosszig tartó fejlődés Társadalmi részvétel, bevonódás Esélyegyenlőség
10. Gondoskodás 11. Egészség megőrzése 12. Generációk közötti szolidaritás
15
Prioritások
Idősügyi Nemzeti Stratégia
ENSZ alapelvek
WHO „Aktív idősödés”
Madridi Idősügyi Cselekvési Terv
EU Tanács Nyilatkozata
13. Támogató környezet biztosítás
A prioritások fogalmilag elemezve tartalmuk mélységében és terjedelmében eltérőek. Az idősek aktivitása valamennyi prioritás megvalósításnak szükséges feltétele, az esélyegyenlőség, az autonómia erősítése valamennyi tevékenység és szolgáltatás horizontális célja. Azt javasoljuk, hogy a koncepció szerkezetének a kialakításánál vegyük figyelembe a vizsgált dokumentumok prioritásait és cselekvési programjait, az életminőség modellt és a Maslow által kidolgozott szükséglet hierarchia modellt. Az életminőség fenntartása, megőrzése a legátfogóbb cél. Tauhidur Rahman az Arizóniai Egyetem közgazdász professzora az életminőség egyik legkomplexebb modelljének kidolgozója az alábbi ábrával szemléltette az életminőséget meghatározó dimenziókat. (forrás: Sebestyén Tibor – Életminőség és boldogság magyar trendje globális összehasonlításban. http://epa.oszk.hu/00800/00890/00005/data/35.pdf) Az ábra egy vázlatos szemléltetést ad az életminőség bemeneti és kimeneti oldaláról Rahman (et. al, 2005 bemeneti vázlatának ötlete) alapján. Az ábrán vázolt 8 fő terület kedvező hatásai és azok kölcsönhatása nagy valószínűséggel eredményez jó életminőséget. Ez azonban csak feltételezés, de olyan feltételezés, amelyet az életminőség területén végzett kutatások során a bementi és a kimeneti oldal között mért nagyfokú korreláció is alátámaszt. Az életminőség területei: 1. Családi, baráti kapcsolatok 2. Érzelmi jólét 3. Egészség 4. Anyagi jólét 5. lokális közösségekhez tartozás 6. Munka, aktivitás 7. Biztonság 8. Környezet minősége
16
Maslow elméletének (1943) alapja az, hogy az embereket szükségleteik kielégítése késztet bizonyos cselekvésre és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatóak. Az emberi vágyak, a fiziológiai, a biztonság iránti, a szociális igények kielégítése, a megbecsültség és az önmegvalósítás. Ezek egymásra épülnek, hierarchiát alkotnak. Az öt szükségletszintre a következő példák hozhatóak fel a jobb megértés okán: A fiziológiai szükségletek kielégítése alapvető feltétele fennmaradásunknak. Ennünk kell és meg kell védeni magunkat a természeti viszontagságoktól, tehát laknunk is kell valahol stb. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szex, alvás, meleg. A biztonsági szükségletek akkor jelennek meg, ha a fiziológiait már többé-kevésbé kielégítettük. Azt a törekvést fejezik ki, hogy az egyén fiziológiai szükségleteit a jövőben is tartósan is kielégíthesse és körülményei viszonylag kiszámíthatók és jól előre jelezhetők legyenek. Biztonsági szükségletek: biztonság, rend, állandóság, kiszámíthatóság. A közösségi hovatartozási szükséglet az egyének szeretet iránti vágyát és mások által való elfogadásának a szükségletét jelenti. Szükségünk van arra, hogy másokkal kapcsolatba kerülhessünk, és az emberek valamilyen csoportja elfogadjon bennünket. Közösséghez tartozás: szeretet, hovatartozás, ragaszkodás, csatlakozás, identifikáció, perszonális kapcsolatok. 17
Az elismerés iránti szükséglet azt az óhajunkat tartalmazza, hogy mások elismeréséből pozitív énképünk alakulhasson ki. Az emberek szeretik magukat minél kedvezőbb színben feltüntetni mások szemében, hogy jobb vélemény alakuljon ki róluk. Önbizalmunkat alapvetően befolyásolja az, hogy mennyi pozitív visszacsatolást kapunk tevékenységeinkről. Ezek híján kisebbrendűségi érzések, szorongások halmozódhatnak fel az emberekben.
Megbecsülés szükséglet: státusz, hatalom, siker, önbizalom, presztízs, bizalom, tisztelet, kompetencia.
Az önmegvalósítási szükséglet az egyének azon vágyait testesíti meg, hogy azzá váljanak, amire képesnek érzik magukat. Önmegvalósítás: az a vágy, hogy az egyén egyre többre vigye, hogy azzá válhasson, amire képesnek érzi magát. A Maslow-féle szükségletek hierarchiáját általában egy piramissal ábrázolják, amely az egyes szükségletcsoportok közötti viszonyt is mutatja, kifejezve azok hierarchiában elfoglalt helyét és fontosságát.
2. ábra Maslow piramis Az elmélet alapja az, hogy az egyén mindig felfelé mozdul el a szükséglethierarchia mentén, annak függvényében, ahogy az éppen motiváló szükségletek kielégülnek. Mindig a következő, még ki nem elégített szükséglet motivál. A modell másik jellemzője, hogy ha valamely szükséglet kielégítése megtörtént, akkor ennek a 18
magatartást befolyásoló hatása megszűnik, szerepe a továbbiakban semleges. Kivéve az önmegvalósítási szükségletet, mert ez sohasem elégíthető ki teljes mértékben. A hierarchia fiziológiai és biztonság szükségletei az alapvető emberi léthez kapcsolódnak. A közösséghez tartozás és a megbecsülés szükséglete a pszichológiai egészséghez és a megfelelés érzéséhez járulnak hozzá. Az összes szükséglet, amely a Maslow-féle hierarchia első négy lépcsőjében foglal helyet, ún. hiány- (deficit-) szükséglet. Ezeket valami megkívántnak a hiánya mozgatja. Például az étel hiánya, a presztízs hiánya. Ezen szükségletek kielégítésének eredménye nem az elégedettség, hanem az elégedetlenség csökkentése. Sok motivációval foglalkozó kutató az ötödik szükségletet, az önmegvalósítás szükségletét úgy tekinti, mint az elismerés, megbecsülés iránti szükségletek kiterjesztését. Az önmegvalósítás szükséglete egy belső igény arra, hogy az ember képességeit kiteljesítse, és az egyetlen növekedési szükséglet. Ez természetesen minden ember számára mást jelenthet képessége és tehetsége szerint. Maslow az önmegvalósítást alapvető emberi célnak nevezte, bár véleménye szerint csak kevés ember élhet vele. Összehasonlító elemzés: A vizsgált dokumentumok prioritásai, az életminőséget meghatározó dimenziók és a szükségleti szintek a között1 az alábbi közös területek mutathatók ki: A közösséghez tartozás, a biztonság és az egészség megőrzése mindhárom halmazban megtalálható. Az életminőség és az aktivitás megőrzése az életminőség és a dokumentumok közös részhalmaza, az anyagi szükségletek megegyeznek a Maslow féle fiziológiai szükségletekkel. Az önmegvalósítás és a megbecsültség olyan szükségletek, amelyek a vizsgált dokumentumokban megjelennek és ezekre különböző programokat javasolnak. Általában a közös részhalmazok személyhez kapcsolódó szükségleteket és erre választ kínáló prioritásokat tartalmaznak. Azok prioritások, amelyek nem jelennek meg az életminőség dimenziói és a szükségletek között általános társadalmi értékeket és feladatokat fogalmaznak meg.
Az idősügyi koncepció javasolt alapstruktúrája A koncepció kidolgozása az idősüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott alapértékeken, általános célokon, követelményeken alapul. Ezeket érvényesíteni kívánja a helyi viszonyokból, problémákból következő kihívásokra adott válaszokban.
1
A továbbiakban ezeket egy – egy halmaznak tekintjük
19
4. Ábra: Az idősügyi koncepció alapszerkezet
A koncepció kidolgozásának alapja: A koncepció kidolgozásának fontos része a helyzetfeltárás. Ez biztosítja, hogy valós kérdésekre, megoldásra váró feladatokra adjon megfelelő válaszokat. A helyzetfeltárás főbb elemei:
demográfiai, társadalmi statisztikai adatok elemzése, prognózis, készítés, meglévő (egészségügyi és szociális ellátó rendszerben meglévő dokumentumok elemzése, az ellátó rendszerének helyzetének, szolgáltatási adatainak elemzése, civilszervezetek, elsősorban a nyugdíjas, illetve az idősekkel foglalkozó szervezetek aktivitásának elemzése, SWOT-analízis készítése.
Mindezek alapján a várható szolgáltatási igények, problémák, feszültségek feltárása, amit a koncepció megfogalmazása során (némi eufémizmussal) kihívásként kezelünk. Általános cél: „Hozzájárulás az életminőség megőrzéshez, aktív, megbecsült időskor elősegítése”
20
Mint a korábbiakban bemutattuk az életminőséget, olyan átfogó fogalomnak tekintjük, amely 8 dimenziója az élet számos területét lefedi és ezek a jó közérzettel, az élettel való elégedettséggel összefüggésben állnak (szignifikáns és pozitív korrelációjuk kimutatható). Ennek hosszútávú fenntartásához kíván hozzájárulni a koncepció. Az életminőség megjelenik a vizsgált dokumentumokban, illetve dimenziói önálló prioritásként is megfogalmazódnak. A WHO korábbiakban elemzett dokumentumában az „aktív” kifejezés a szociális, gazdasági, társadalmi, kulturális, szellemi és polgári részvétel egész életen át tartó kontinuitását jelenti. Az aktív idősödést olyan folyamatnak tekinti, amely elősegíti vagy a meglévő lehetőségek fejlesztésével növeli az idős emberek esélyét az egészsége életre, a társadalmi biztonságra és részvételre mind egyéni és közösségi szinten. Az aktív idősödés biztosítja az idős és idősödő népesség számára az egész életen át tartó fizikális, pszichés és szociális jólétet, illetve, hogy aktívan részt vegyenek a társadalmi életben, úgy, hogy az szükségleteik szerint védelmet, ellátást és biztonságot nyújt számukra. Megbecsült időskor A megbecsülés iránti vágy természetes emberi szükséglet. Szociálpszichológia értelemben a másoktól kapott elismerés hozzájárul a pozitív énkép kialakításához, a pozitív visszacsatolás erősíti az önbizalmat, csökkenti a szorongásokat, a kisebbrendűségi érzést, közösségfejlesztő hatású és aktivitásra ösztönöz. Egymás kölcsönös elismerése erősíti a generációk közötti szolidaritást. Az idősek tudása, tapasztalatai, szakmai kompetenciái önmagukban értéket hordoznak és társadalmi, gazdasági erőforrásokat jelentenek. A társadalmi megbecsülésük erősítésnek legfontosabb feladata, hogy segítsük a felhalmozott tudások, tapasztalatok generáción belüli és generációk közötti átadását és mind szélesebb körben biztosítsuk az idősek számára és támogassuk a közösségi szempontból hasznos tevékenységekben való részvételüket. „Hozzájárulás az életminőség megőrzéshez, az aktív, megbecsült időskor elősegítése” - általános cél pillérei 1. Aktivitás Az idősek különböző tevékenységekben való részvétele alapvető fontosságú az fizikai és mentális egészség megőrzésében, a közösségi döntéshozatali folyamatokban történő érdekérvényesítésben, a társadalmi megbecsültségük erősítésben, a támogató környezettel kapcsolatos igényeik kifejezésében, autonómiájuk, emberi méltósságuk megőrzésében, önmegvalósításuk kiteljesítésében. Az aktivitásban összekapcsolódik az egyén és társadalom felelőssége. Az egyén szuverén döntése, hogy milyen tevékenységekben vesz részt, de a társadalomnak, a helyi közösségeknek bátorítani, ösztönözni, 21
támogatni kell az egyén és a közösség szempontjából hasznos aktivitást és lehetőséget teremteni mindezek végzéséhez. Az aktivitás területei:
munkaaktivitás fizikai aktivitás szellemi aktivitás kulturális aktivitás közösségi aktivitás.
2. Biztonság A biztonság a legalapvetőbb emberi és társadalmi szükségletek közé tartozik. Általánosságban a biztonság olyan állapot, amelyben az egyéneket, csoportokat komoly veszélyek nem fenyegetik, vagy azoktól védettnek érzik magukat, és ebben az állapotban úgy érzik, hogy jövőjüket saját elképzeléseik szerint alakíthatják.2 Az idősekkel foglakozó dokumentumokban a biztonság részben az idős emberek alapvető jogai, méltósága védelmének, az alapvető szükségletek biztosításának (többnyire a szubszidiaritás elvét követve) és a szükséges támogatásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés leírásaként jelenik meg. A koncepció a biztonság két területén határoz meg feladatokat:
szociális biztonság kriminológiai közvetlen veszélyektől való védelem erősítése
3. Társadalmi, közösségi részvétel Legáltalánosabb értelemben (az idősekre vonatkoztatva is) a társadalmi részvétel az idősek aktív társadalmi szerep vállalását, társadalmi integrációját jelenti.3 A részvétel különböző szinteken és módon valósulhat meg. a. részvételi demokrácia: az idős személyek és közösségeik részvétele az őket érintő helyi politikák kialakításában és döntési folyamatokban. A koncepcióban szükséges meghatározni azokat az önkormányzati döntési területeket, az érintettek körét (kit kíván ebbe bevonni) és a részvétel módját:
2 3
Forrás: http://cbvt.gtk.szie.hu/ ENSZ Idősügyi Alapelvek lásd. II.
22
A társadalmi részvétel módjai4 Ígéret a (érintett) Cél közösségnek Információ
Az érintettek (idősek és szervezeteik) információval történő ellátása
Konzultáció
A kiadott információkhoz kapcsolódó nyilvános visszajelzés
Bevonás
Az egész folyamat során, közvetlen együttműködés az érintettekkel, hogy megértsék a témához kapcsolódó kérdéseket
Együttműködés
Együttműködés az érintettekkel a döntés különböző aspektusaiban, beleértve az alternatívák kidolgozását, a javasolt megoldás azonosítását
Felhatalmazás
Az érintettek teljes körű felhatalmazása a döntésre
Példák web oldal, e-pont, szórólap, stb.
Tájékoztatni fogunk Az érintettek tájékoztatása az információ döntésre gyakorolt hatásáról Együtt fogunk dolgozni, a kérdésekre érthető válaszokat adunk, visszacsatolás a döntésről. Közvetlen tanácsot és innovációs lehetőséget nyújtunk, és a tanácsaidat, javaslataidat a lehető legmagasabb szintű figyelembevétele mellett, beépítjük a döntéshozatalba Végrehajtjuk a döntésedet
Nyilvános találkozók, fókusz csoportok, hozzászólás lehetősége
workshop, tanácskozás, „polling”
állampolgárokból álló tanácsadói bizottság (pl. idősügyi tanács), konszenzus építés, részvételen alapuló döntéshozatal
állampolgári zsűri, döntések delegálása, népszavazás
A fent leírtak a részvételi demokrácia lehetőségét biztosítják, működéséhez szükséges az érintettek aktivitása is.
b. Az idősek támogatása saját közösségeik megteremtésében – Civil Barát Önkormányzat Az emberek természetes szükséglete, hogy másokkal kapcsolatba kerülhessenek, különböző közösségekhez tartozzanak. A kis közösségek biztosítják számukra a szeretet, a hovatartozás, a ragaszkodás élményét, hozzájárulnak a személy identitásának, integritásának és a pozitív énképének megőrzéséhez. Az önkormányzat a következő feladatokat vállalhatja:
segítheti a szervezetek alapítását,
4
The Outer Suburban/Interface Services and Development Committee 55.oldal www.parliament.vic.gov.au/.../committee-reports/...outer.../download
23
támogathatja a működésüket, megteremtheti a szervezetek működési alapfeltételeit, elismeri a szervezetek autonómiáját, lehetőséget teremthet a helyi döntés-előkészítésben részvételre, segítheti a szervezetek szolgáltató tevékenységét, közösségi színteret biztosíthat.
való
4. Egészség megőrzés A WHO5 meghatározása szerint „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya". Az egészség, 5. ábra: Az egészség, egészségegészség megőrzésme dimenziói
a) fizikai egészség A szervezet megfelelő működése. A fizikai egészség megőrzéséhez hozzájárul minden olyan tevékenység, amely segíti a test legjobb kondíciójának megőrzését. A jó fizikai egészség megtartásához fel kell ismernünk a szervezetünk nem megfelelő táplálkozásra és életmódra vonatkozó figyelmeztető jelzéseit. A szervezet legjobb kondícióba tartása hozzájárul az önkontroll és az önbecsülés megtartásához. A fizikai 5
http://www.md-health.com/Dimensions-Of-Health.html
24
egészség megőrzését segíti a megfelelő mértékű pihenés, alvás, testmozgás és az egészségkárosító magatartásoktól való tartózkodás. Mindenkinek tisztában kell lenni súlyával, vérnyomásával, vércukor és koleszterin szintjével és optimális szinten tartásának fontosságával.
b) Intellektuális (mentális) egészség Meg kell találni annak a módját, hogy kreatívak legyünk, és olyan ösztönző tevékenységeket végezzünk, amely lehetővé teszi általános egészségi állapotunk megőrzését. Olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a magas szintű intellektus elérését:
kitalálni és megérteni új ötleteket, gondozni és ösztönözni a szellemi fejlődést, bevonódás kulturális és intellektuális tevékenységekben.
Mindezek hozzájárulnak a saját kreativitásunk, probléma megoldó képességünk fejlődéséhez és segíti, hogy jobban megismerjük személyes érdeklődésünket valamint a körülöttünk lévő világot. Ezáltal biztosíthatjuk napra készségünket, új ötleteket találhatunk ki, annak érdekében, hogy kielégíthessük intellektuális kíváncsiságunkat. c) Emocionális (érzelmi) egészség Az érzelmi egészség arra összpontosít, hogy figyeljünk az érzéseinkre, gondolatainkra, viselkedésünkre, beleértve a pozitív és negatív reakcióinkat:
keresnünk kell az optimista életfelfogást, élveznünk kell az életet, az alkalmi csalódások ellenére is, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, és megfelelően kell kifejezni az érzelmeinket, szabadon kell kifejezni az érzéseinket, mialatt irányítjuk is ezeket és ez teszi lehetővé, hogy egészséges módon megbirkózunk a stresszel.
Ha az egészséges utat választjuk, akkor:
legyen pozitív hozzáállásunk (pozitív attitűd), meg kell tanulni a környezet menedzselését, 25
az életben prioritások felállításával törekedjünk az egyensúly megteremtésére, fel kell fedeznünk, hogyan támogathatjuk érzelmeink pozitív kifejezését, fel kell ismernünk mások gondolatait és érzéseit.
d) Spirituális (lelki) egészség A lelki egészség, magában foglalja azon nézetrendszerek és értékek felfedezését, amely célokat adnak életünknek. A különböző csoportok és egyének, különböző hitekkel, hiedelmekkel rendelkeznek, de az élet általános értelmének keresése alapvetőnek tekinthető, azért hogy harmóniában éljünk önmagunkkal és másokkal, tekintet nélkül arra a vonatkozási rendszerre, amelyet követni kívánunk. Egészségesebbé tesz, és életünk konzisztensebbé válik, ha megtaláljuk saját életünk értelmét, ami azt is lehetővé teszi, hogy elfogadjuk mások hitét és életértelmezését. Az egészséges lelki élethez szükséges teendők:
figyelembe kell venni saját döntéseinkhez és cselekedeteinkhez értékeinket, mindennap időt kell fordítanunk a pihenésre, el kell fogadni mások nézőpontját, véleményét, időt kell fordítani lelki életünk gondozására.
e) szociális egészség A szociális egészség az emberek közötti interakciós (kapcsolatteremtési képességre) utal: önmagunk és mások elfogadása, tartalmas emberi kapcsolatok, minőségi kommunikációs készég. Ez lehetővé teszi, hogy családi és baráti támogató rendszert hozzunk létre. Aki jó szociális egészségre törekszik, annak számára fontosak a következők:
harmóniában éljünk a környezetünkkel és másokkal, a közösségi jólétet a saját jólétünk fölé helyezzük.
Mit tehetünk a szociális egészségünkért:
fejleszteni kell az egészséges kölcsönös függőségi kapcsolatokat, ezáltal fejlődnek az egészséges magatartásformák is, egyensúlyt kell teremteni a környezet és a közösség között.
26
f) környezet és az egészség (természeti, fizikai környezet és az egészség kapcsolata) A környezet jelentős hatást gyakorol az általános egészségi állapotunkkal kapcsolatos érzésekre. Mit tehetünk azért, hogy egészséges környezetben élhessünk?
Éljünk harmóniába a környezettel. Tegyünk környezetünk megóvásáért. A környezeti hatásoktól való védekezés során, minimális mértékre kell csökkenteni a környezetet károsító magatartásformákat, tevékenységeket. Fel kell ismernünk mindennapi tevékenységünk hatásait a környezetre. Felelős életet kell élni a rövid és hosszútávú környezeti szükségletek figyelembe vételével.
5. Önmegvalósítás Az önmegvalósítási szükséglet az egyének azon vágyait testesíti meg, hogy azzá váljanak, amire képesnek érzik magukat. Az elemzett dokumentumokban megfogalmazódik annak követelménye, hogy az idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani képességeik mind teljesebb fejlesztésére és a társadalom oktatási, kulturális, szellemi és rekreációs erőforrásaihoz való hozzáférésre. Az önmegvalósítás támogatásának lehetőségei: Szükséges megerősíteni azokat a kapcsolatépítő és személyiségfejlesztő közösségi lehetőségeket, amelyek az idősek önképét erősítik, önértékelésüket javítják, önmegvalósításukat támogatják, kapcsolatigényeiket kielégítik. A város oktatási, kulturális, szellemi erőforrásaihoz, szolgáltatásaihoz, programjaihoz való hozzáférés erősítése az idősek körében. Az egész életen át tartó tanulás lehetőségének, feltételeinek fejlesztése az idősek körében. Az önmegvalósítás összekapcsolódik a tágan értelmezett, egész életen át tartó tanulás fogalmával. A fogalom tág értelmezésében az ember a maga egész személyiségével, teljes komplexitásában és teljes közösségi kapcsolatrendszerében jelenik meg. Az egész életen át tartó tanulás magában foglalja az egyéni és társas tudásszerzés minden formáját és színterét. Tartalma felöleli a szociális képességek fejlesztését, az önismeretet, az egyének közötti kooperáció képességének megteremtését. Négy alappillérét határozták meg: o megtanulni megismerni, o megtanulni dolgozni, o megtanulni együttműködni másokkal, 27
o megtanulni élni.6 Az információs szakadék csökkentése, az idősek körében az internet használók számának növelése, az idősek képzésével, a közösségi szolgáltató terek bővítésével.
6. A társadalmi megbecsülés erősítése Már az antik etikában élt az a meggyőződés, hogy csak az a személy tud jó életet élni, akinek cselekvései a poliszon belül társadalmi megbecsülésre számíthatnak. Történetileg az elismerés a modern társadalmak kialakulásával vált társadalmilag fontos intézménnyé, mert felváltotta a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyhez kapcsolódó tekintélyt, megbecsülést. A demokráciával kezdetét vette az egyenlő elismerés politikája,7 így a személyes identitás új értelmet kapott. Az emberek ugyanis csak akkor alakíthatnak ki ép viszonyt önmagukkal, ha mások megerősítik és elismerik különböző jogaik és tulajdonságaik értékét. A méltó elismerés életbevágó szükséglet, mert az elismerés árnyalja és erősíti meg a személyes identitást. Az elismerés iránti szükségletünk kielégítése mindenkor a másikkal, a másokkal való interakciónk függvénye. Az elismerés tétje ezért a másokkal való viszony minősége. A társadalmi elismerés szintjei: a) Az önmagunkhoz fűződő gyakorlati viszony első szintjén az egyes ember, mint individuum kap elismerést, olyan személyként, akinek szükségletei és kívánságai egy másik személy számára egyedülálló jelentőségűek. Az elismerésnek ezt a fajtája, az interperszonális kapcsolatokban nyújtott pozitív visszacsatolás, melynek sajátossága a feltétel nélküli törődés, a gondoskodás. Gyakorlati értelemben, a kisközösségekben (idősek klubjai, formális és informális kiscsoportok, személyes gondoskodás, személyes szolgáltatások) jelenhet meg és itt szükséges intézményesített módon használni, erősíteni, fejleszteni. b) Az önmagunkhoz fűződő gyakorlati viszony második szintjén az egyes ember olyan személyként kap elismerést, mint aki ugyanolyan morális kompetenciákkal rendelkezik, mint bármelyik másik ember. Az univerzális egyenlőség elismerésének megjelölésére a kanti tradícióra visszanyúlva a “morális elfogadás” fogalma honosodott meg. Ez biztosítja, hogy minden ember a társadalom elismert tagjának érezhesse magát. Ezen a szinten az időseket, mint sajátos értékekkel és szükségletekkel rendelkező társadalmi csoportot ismerjük el. Tipikus megjelenési formája az idősek világnapja. c) Az önmagunkhoz fűződő gyakorlati viszony harmadik szintjén az egyes ember olyan személyként kap elismerést, mint akinek képességei valamely közösség számára 6
http://www.ofi.hu/tudastar/tanulas-kora/lll-fogalmanak http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/multikulturalizmus/pages/009_ az_elismeres_politikaja.htm 7
28
konstitutív jelentőséggel bírnak. Az idős személyek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hozzájárulásának elismerését jelenti (tapasztalatok átadása, önkéntes munka, stb.).
7. Támogató környezet A támogató környezet biztosítása valamennyi vizsgált dokumentumban megjelenik prioritásként. Időskorban fontos, hogy az idős ember minél tovább képes legyen saját magáról gondoskodni, meg tudja őrizni függetlenségét. Ennek érdekében „Fejleszteni kell mindazokat a feltételeket, amelyek a természeti és társadalmi környezettel történő harmóniában élést segítik, az életmód kialakításáért történő tudatosságot és felelősségvállalást, valamint az egészséges környezet kialakítását és védelmét szolgálják a lakóhelyen, illetve annak közvetlen környezetében.”8 Területei: a) Az akadálymentes települési környezeti feltételek javítása, ezek hozzáigazítása az idős emberek szükségleteihez, ideértve a közterületek, illetve településen belüli és a települések közötti közlekedési rendszereket is. Parkok, szabadban lévő közösségi terek, idősek mozgását, erőnlétét fejlesztő eszközök nyilvános hozzáférésének biztosítása. b) Az idősödő és idős emberek számára, a környezet- és természetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás elősegítése saját lakóhelyükön és azon kívül is, c) Olyan lakókörnyezet kialakítása, különösen a fogyatékkal élők számára, amely biztosítja az idős emberek önálló életvitelét, amely biztonságos és alkalmazkodik a személyes preferenciáihoz és változásokhoz és biztosítja a saját környezetben történő gondozás lehetőségét. d) A függetlenség megőrzésének lényeges eleme, hogy önállóan tudja intézni ügyeit. Ehhez szükséges a közösségi közlekedéshez való biztonságos hozzáférés feltételeinek fejlesztése. e) A mozgásukban korlátozott idős személyek megfizethető szállításának biztosítása. 8. Gondoskodás A gondoskodás azt jelenti, hogy legjobb tudásunk szerint, lelkiismeretesen támogatjuk, segítjük azokat az embereket, akik önállóan nem képesek életfeltételeik biztosítására. A szociális gondoskodás olyan komplex tevékenység, melynek célja, estünkben az idősek életminőségének javítása (vagy fenntartása) a vonatkozó törvények, rendeletek és etikai szabályok adta lehetőségek kihasználásával. 9 A gondoskodás korszerűsítése magában foglalja a természetes támogató rendszerek segítését, a pénzbeli és természetbeli ellátások 8 9
Nemzeti Idősügyi stratégia Lsd. I. pont http://toldiildi.hu/doc/vizsgatetelek/1854-06/1854-06_8.pdf
29
hatékonyabbá tételét, valamint az időseknek nyújtott szolgáltatások fejlesztését. Általános fejlesztési szempont az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés megkönnyítése, ezekről a szélesebb körű tájékoztatás biztosítása. a) A természetes támogató rendszerek segítése
Az idősek gondozását végző hozzátartozók társadalmi elismerésének erősítés, szakmai támogatásuk felkészítéssel, képzéssel és egyéni -, csoportos tanácsadással. Önkéntesek bevonása az idősgondozási feladatok ellátásban, felkészítésük, képzésük, szakmai támogatásuk.
b) Szolgáltatásfejlesztés
könnyebb hozzáférés biztosítása szolgáltatási adatok alapján a szükséges kapacitások meghatározása új szolgáltatások bevezetése (szükségletfeltárás alapján) minőségi fejlesztés lehetőségeinek meghatározása, esetlegesen minőség biztosítási rendszer bevezetésének megcélzása, szakmák közötti együttműködés, koordináció fejlesztése az idősellátásban dolgozók szakmai támogató rendszerének fejlesztése.
9. Generációk közötti szolidaritás erősítése A generációk között szolidaritás 10 legáltalánosabb értelemben a közös érdekek felismerésén alapuló, nemzedékek közötti társadalmi kohéziót jelenti. A generációk között szolidaritás értelmezése, vizsgálata és fejlesztési területeinek kijelölése hat dimenzió mentén történhet: 6. ábra: A generációk közötti szolidaritás szintjei, dimenziói STRUKTURÁLIS
NORMATÍV
FUNKCIONÁLIS
KONSZENZIÁLIS
KÖZÖS ÉRDEKEN ALAPULÓ
AFFEKTUÁLIS
10
http://www.un.org/esa/socdev/unyin/documents/egm_unhq_oct07_bengtson.pdf
30
a) Affektuális (érzelmi, indulati) szolidaritás: interperszonális szinten az emberi kapcsolatokat az érzelmek és az értékek határozzák meg b) Közös érdekeken, érdeklődésen alapuló szolidaritás: a közösség tagjai közötti interperszonális kapcsolatokon alapul, a kapcsolatok minősége és mennyisége határozza meg. c) Konszenzuális szolidaritás: kölcsönös megállapodás a véleményekben, értékekben, érdeklődésekben. d) Funkcionális szolidaritás: a generációk közötti támogatások cseréje, adás – fogadás. A szakirodalomban általában generációk közötti szolidaritás ezt a formáját hangsúlyozzák, mert a társadalmi nagy elosztási rendszerek részben az intertemporáis jövedelem átcsoportosítás elve alapján működnek. A vizsgált dokumentum ezt kiterjesztően értelmezi és a társadalom minden szintjén (mikro-, mezo, és makroszinten is fontosnak tartja a reciprocitás elvének érvényesítésével. e) Normatív szolidaritás: Annak kiemelése, hogy a generációk közötti szolidaritást általánosan elfogadott társadalmi normák szabályozzák. Ennek kialakításában a vizsgált dokumentum hangsúlyos szerepet tulajdonít a családi szocializációnak, ez biztosítja, hogy az értékek belső normává váljanak. Ehhez szükséges, hogy a gyermeki - szülői elvárások, kötelezettségek, normák fontossá váljanak a családi értékekben. A normák érvénybe lévő értékek, még egy érték informális alapú, a norma azáltal, hogy szabályozó erőt gyakorol a közösségre, formálissá válik. f) Strukturális szolidaritás: strukturális lehetőségek kialakítása a generációk között távolságok áthidalásásra. 2012. év az Európai Unióban a generációk közötti szolidaritás éve volt. A Solidar11 együttműködési platform, ajánlásokat fogalmazott meg az aktív idősödés és ennek részeként a generációk közötti szolidaritás érvényesítése érdekében:
11
Fokozott figyelmet és támogatást kell biztosítani a generációk közötti kezdeményezésekre, csereprogramokra és a gyerekekkel, fiatalokkal valamint idősekkel foglalkozó szervezetek együttműködésére. Fel kell hívni a releváns szervezetek figyelmét demenciával küzdő idős emberek támogatására, a demenciával küzdő embereket segítő közösségek létrehozására, minden korosztályba a demenciával kapcsolatos tudatosság (betegség felismerése, demens emberekhez való viszony, kommunikáció, stb.) erősítésére. Erősíteni, támogatni kell azokat a folyamatokat, kezdeményezéseket, szervezeteket, amelyek lehetővé teszik az idősek bevonódását az (széles körű, generáción belüli és generációk közötti) önkéntes tevékenységbe, és hangsúlyozni kell az önkéntes munka társadalmi értékességét.
http://www.solidar.org/IMG/pdf/solidar-active_ageing_and_intergenerational_solidarity.pdf
31
Véleményünk szerint a különböző ajánlások figyelembevételével a generációk közötti szolidaritás erősítésének formailag meg kell jelennie a kommunikációban, rendezvényekben, közösségi programokban és különböző korosztályok közös tevékenységeiben. Az időügyi koncepció horizontális céljai A horizontális célok, olyan általános értékek, alapelvek, amelyeket miden egyes cél megvalósításánál, valamennyi tevékenység végrehajtásánál, a különböző szolgáltatások biztosításánál érvényesíteni kell. 1. Az esélyegyenlőség érvényesítése Az esélyegyenlőség biztosítja az egyéneknek, egyének csoportjainak azonos bánásmódban részesítését, saját szükségleteik, igényeik figyelembevételével. Egyúttal tiltja a hátrányos megkülönböztetést különös tekintettel korra, nemre, származásra, vallási, politikai meggyőződésre, fogyatékosságra valamint szexuális orientációra. Az esélyegyenlőség dimenziói:
Diverzitás (sokszínűség) az emberek és csoportok közötti különbségek felismerése, elfogadása és értékelése (értéként tételezése). Egyenlő hozzáférés Feltételek egyenlőtlenségeinek csökkentése Egyenlő bánásmód
2. Az idősek autonómiájának tiszteletben tartása Az autonómiára való igény és erre való képesség általános emberi tulajdonság. A személyes autonómia normatív értelemben az emberek azt a képességét és lehetőségét jelenti, hogy életüket a maga egészében szabadon és kényszerítés nélkül irányíthassák. Ez magában foglalja a döntés, a cselekvés az önálló értékválasztás szabadságát. Az autonómia erősítésének lehetőségei:
különböző szolgáltatások biztosításával az autonómiát korlátozó tényezők mérséklése, az idősek funkcionális önállóságának erősítése, a szolgáltatások biztosítása során az idősek szükségleteinek, igényeinek figyelembe vétele, értékeinek, döntéseinek tiszteletben tartása, a személyes kompetenciák fejlesztése (önmegvalósítás, öngondoskodás, önkifejezés), az opcionális szabadságuk erősítése (az élet különböző területein a választási lehetőségek, döntési alternatívák biztosítása, bővítése).
3. Az idősek emberi méltóságának tiszteletbe tartása Az emberi méltóság fogalmával az emberi státust jelöljük, és arra a minőségre utalunk, amely miatt minden embernek kijár egy minimális szintű tisztelet. Az emberi méltóság tisztelete összefügg az idősek társadalmi elismerésével, 32
társadalmi megbecsültségük erősítésével. Ez a koncepció általános céljának fontos összetevője. A cél elemzésénél erre részletesen kitértünk, az ott megfogalmazottakból a konkrét tevékenységek levezethetőek.
33
Mellékletek: Aktivitás Idősügyi Nemzeti Stratégia
ENSZ alapelvek
WHO „Aktív idősödés”
Madridi Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Terv
A. Munkaaktivitás Fölismerni és lehetővé tenni az idős emberek számára, hogy egyéni igényeik és képességeik alapján aktívan részt vegyenek a gazdasági fejlődéshez hozzájáruló tevékenységekben, a formális és informális munkában valamint az önkéntes tevékenységekben.
Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése minden, olyan idős ember számára, aki dolgozni szeretne.
EU. Tanács nyilatkozata
Az idősödő és idős emberek aktivitásának fokozása.
Munkaaktivitásuk elismerése és megtartásának támogatása.
Az idős embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy dolgozhassanak, vagy más lehetőséget kell biztosítani a jövedelemszerzésre
Az idősek munkavégzése, a gyermekellátás, a betegellátás és az ápolás területén, családon belül és kívül egyaránt. A különböző gazdasági, társadalmi intézmények és szervezetek részéről az önkéntesek bevonásának és megbecsülésének erősítése.
Az idősek munkavégzési potenciáljának kihasználása. Foglalkoztatási szolgáltatások az idősebb munkavállalók számára.
Időskori önkéntes tevékenység B. Fizikai aktivitás
A fizikai aktivitás erősítése A nem sportoló idősek mozgásaktivitásának elősegítése, fejlesztése.
34
Egészségmegőrzés Idősügyi Nemzeti Stratégia
ENSZ alapelvek
Betegségek kockázatának alacsonyan tartása
WHO „Aktív idősödés” Csökkenteni a súlyos betegségek kockázati tényezőit illetve növelni kell az egészségvédelem faktorait. Megelőzni és csökkenteni a krónikus betegségeket és a korai halálozást.
Madridi Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Terv Olyan környezeti hatások csökkentése, amely növelik a betegségek és függőségek kialakításának kockázatát. Olyan fejlesztési politikák kidolgozása, amely megakadályozza a rossz egészségi állapot kialakulását az időseknél.
Az egészség megőrzéséért az egyéni felelősségvállalás erősítése Egészségtudatos magatartás támogatása A mentális egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzéstől kezdve a korai beavatkozásig.
Lelki egészség védelme Betegség megelőző, rehabilitációs sportprogramok támogatása
Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása
Optimális fizikai, mentális állapot fenntartása
Az idős emberek számára biztosítani kell a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, annak érdekében, hogy segítsen nekik fenntartani vagy visszanyerni az optimális fizikai, mentális állapot, illetve a betegségek bekövetkeztét késleltetni vagy megelőzni lehessen.
Az egészségügyi és szociális szolgáltatások olyan irányú fejlesztése, amely tükrözi az életkori sajátosságokból fakadó igényeket, korbarát és hozzáférhető, megfizethető.
Az elsődleges egészségügyi rendszer fejlesztése és megerősítése, olyan formában, hogy az találkozhasson az idős személyek szükségleteivel. A nemből és az életkorból fakadó társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek megszüntetése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz az egyenlő és univerzális hozzáférés biztosítása Az idős emberek hozzáférhessenek, olyan élelmiszerekhez, amely elősegíti az egészséges táplálkozást.
35
