KFKI 1988 73/G
SZABADOS L. CSOMV. ÉZSÖLQY. MARÓTI L. TÓTH I.
A PMK-1000 KÍSÉRLETI BERENDEZÉS KIVITELI TERVEI I. RÉSZ KONCEPCIÓTERV ÉS MODELLEZÉSI ELVEK A PMK-1000 BERENDEZÉSHEZ (A MUNKA AZ OKKFT G-11/6 ALPROGRAM 6.41.01 SZ. FELADATÁRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS)
Hungarian academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKI-1988 73/G PR: PRINT
A PMK-1000 KÍSÉRLETI BERENDEZÉS KIVITELI TERVEI I. RÉSZ KONCEPCIÓTERV ÉS MODELLEZÉSI ELVEK A PMK-1000 BERENDEZÉSHEZ (A MUNKA AZ OKKFT G-11/6 ALPROGRAM 6.41.01 SZ. FELADATÁRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS) SZABADOS L., CSŐM V., ÉZSÖL GY., MARÓTI L., TÓTH I. Központi Fizik?! Kutató intézet 1526 Budapest 114, Pf. 49
1
HU ISSN 0368 &330
Szabados L., Csőm V., Ézsöl Gy, Maróli L.. Tóth I.: A PMK 1000 kísérleti berendezés kivüeli tervei, I. rész. Koncepcióterv és modellezési elvek a PMK 1000 berendezéshez KFKI 1988 73/G KIVONAT A riport az 1000 MW os WER típusú erőmű primerkórében lezajló lényeges termohidraulikai tranziensek vizsgálatára un integrális típusú kísérleti berendezés létesítését javasolja Leírja a berendezés tervezésénél használt kiindulási pontokat, majd meghatározza az 1:1375 tórfogatviszonyú hurok jellemző méreteit A jelentés a berendezés létesítési költségeinek becslésével zárul
Л. Сабадош, В. Чом, Г. Эжёл, Л, Мароти, И. Тот: Проекты создания эксперименталь ного стенда РМК-1000. !асть I . KFKI-1988-73/G АННОТАЦИЯ В отчете предлагается создание экспериментального стенда интегрального типа для исследования термогидравлических процессов, протекающих в первом контуре ре актора типа ВВЭР-10С0. Описаны отправные точки, использованные при проектирова нии, и которые определили объемный масштаб стенда 1:1375. В заключение дается оценка средств, необходимых для создания стенда.
L. Szabadot, V. Csőm, Gy. Észöi, L Marón, l. Tótti: Design of the PMK 1000 test facility Part I KFKI 1988 73/G ABSTRACT The report proposes the construction of an integral type experimental facility for the Investigation of transient processes In the primary circuit of a 1000 MW WER reactor. The haslc concepts of the design are described and the characteristic dimensions of the facility with a volume ratio of 1:1375 are derived. Finally the estimated costs of the construction are presented.
•- 1 -
1. BEVEZETÉS Atomerőművekben lejátszódó termohidraulikai folyamatok kísér leti tanulmányozására három típusú vizsgálatot szokás végezni: alapkísérletek, melyeket egyszerű geometriában végeznek abból a célból, hogy a fizikai folyamat lényegét megértsék-, rendszerkísérletek komplex geometriában, ahol már az egyes fizikai je lenségek kölcsönhatásaikban tárgyalhatók» integrális típusú kísérletek, ahol a rendszer pl. az atomerőmű primerköre egé szét modellezik, a folyamatok a valósághoz közeli teljes komp lexitásukban vizsgálhatóak. Az első két kísérlet típus a klaszszikus termohidraulika területeit öleli fel és mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban jelentős múltja van a W E R típus vonatkozásában. A harmadik típusú kísérleteket elsősorban a nukleáris biztonsági kutatások igényelték. [1] A PMK-1000 berendezés (Paksi Modell Kísérlet - 1000) integrális típusú kísérleti eszköz, amelyet a WER-1000 típusra terveztünk felépíteni azzal a céllal, hogy a kis- ез közepes folyások, a természetes cirkuláció, valamint az üzemzavari tranziensek je lentős köre vizsgálható legyen. Ez annál is fontosabb, mivel a VVER-1000 típusra ilyen típusú kísérleti eredmény nincsen és a nyugati típusoktól eltérő sajátosságok miatt az ott kapott kísérleti eredmények közvetlenül nem alkalmazhatók. A Szovjetunióban viszonylag későn ismerték fel ilyen típusú berendezések fontosságát. A riport írásakor azonban annyi már ismeretes, hogy ilyen típusú berendezés létesítése megkezdő dött [2] .
- 2 -
2. A LÉTESÍTÉS RÖVID INDOKLÁSA Az OKKFT G-ll program keretében (6. alprogram) 1988-89. évekre irányoztuk elő a PMK-1000 berendezés terveinek elkészítését. A PMK-1000 a Pakson létesítendő 1000 MW-os blokkok printerkori modellje. Az 1988 évi feladat a koncepcióterv elkészítése, amely lehetőséget ad a berendezés műszaki paramétereinek mega dására és a költségek becslésére. A koncepcióterv kidolgozásánál abból indultunk ki, hogy a léte sítendő berendezésen lehetőség legyen az üzemi biztonság meg tartása mellett a teljesítmény-tartalékok feltárására, valamint alkalmas legyen az erőmű "biztonsági jelentésében" foglalt tranziens folyamatok modellezésére, nevezetesen: - primer- és szekunderköri dinamikai folyamatok, - folyásos üzemzavari állapotok kísérleti vizsgálatára. A WER-440-es blokkoknál szerzett hazai tapasztalatok azt mu tatják, hogy ilyen típusú kísérleti berendezés mind az üzemi, mind az üzemzavari-biztonsági problémák megoldásához nélkülöz hetetlen kutatási-fejlesztési eszköz. Ennek szemléltetésére a két alábbi példa szolgálhat: - a forrócsatornár« alapozott üzemvitel, - a hideg- és melegág összekötése, ill. az összekötés szükség telenségének kimutatása. A riport írásakor kimunkálás, ill. jóváhagyás alatt álló "Biztonsági Analízis Projekt" számos problémájának tisztázása az elemzések elvégzése és az üzemvitel során igényli a PMK-1000 megépítését. A riport tartalmazza a létesítendő berendezés tervezéséhez szűk séges alapvető, koncepcionális feltevéseket és a modellezési elveket.
- J -
Tárgyalja a komponensek modelljeinél használt elveket, meghatá rozza a berendezés méreteit. Bemutatja a kapcsolási és vázlatos elrendezési rajzokat. Vázol ja a PMK-NVH infrastruktúrájába történő beillesztés optimális módját. AÍ: alapváltozat 37-rúdköteg zónamodellel készült, amelyet egy 19-rúdköteg zónamodellel készült változat egészít ki abból a célból, hogy a választott 37-rúdköteges modell előnyeit vázol ni lehessen. A
riport költségbecslést ad a berendezés létesítéséhez.
- 4 -
3. ALAPVETŐ MEGFONTOLÁSOK, MODELLEZÉSI ELVEK 3.1
A mcdell-választás fő szempontjai
A világszerte jelentős szellemi és anyagi ráfordításokkai folyó biztonsági kutatások kísérleti igényeinek kielégítésére több országban építettek integrális típusú kísérleti berendezéseket, vagy létesítésük folyamatban van. Műszaki-tudományos megfonto lások és az utóbbi időkben a PRA (Probabilistic Rise Assess ment) , a valószínűségi megfontolásokon alapuló kockázat analí zis eredményei azt igazolják, hogy a kis folyásos üzemzavar viszonylag nagy súllyal szerepel a kockázatban. A TMI baleset ről tudjuk, hogy hasonló baleset gazdasági konzekvenciái jelen tősek. A biztonságos üzemvitel és a kisebb kockázattal járó nem-folyásos üzemzavar következményeinek csökkentése ugyancsak kísérleti adatokat igényel. Az általánosan megfogalmazható cél tehát az, hogy megértsük az erőműben fellépő folyamatokat fo lyásos és nem-folyásos tranziens állapotban. A széleskörű alkalmazási lehetőségeket konkrétabb fogalmazásban az alábbiakban foglalhatjuk össze [1]: - az üzemzavari folyamatokban szerepet játszó fizikai folya matok azonosításé és megértése, - az adott folyamat elemzésére kifejlesztett kódok kísérleti ellenőrzése, - kis töréses folyamatok esetében a kísérleti adatok segítsé get adhatnak olyan üzemviteli szabályzat kidolgozásához, mellyel az erőmű lehűtése biztonságosabban érhető el, - fontos szerepet játszhatnak ilyen berendezések az operátor képzésben és az üzemzavari helyzetek levezetésében, külö nösen olyan esetben, amikor tréning szimulátor is rendelke zésre áll. Ugyancsak TMI tapasztalatok alapján fontosnak kell tekinteni, hogy az operátor ne csak mechanikus gyakor latot szerezzen, pl. tréning szimulátoron, hanem meg is értse
- 5 -
a folyamatokat. Ez utóbbi elérhető olyan integrális típusú kísérleti bázis felhasználásával, mint a PMK-1000 berende zés. Felmerült a szakértők körében az is, hogy integrális típusú kísérleti berendezéseket tréning-szimulátorral öszszekössenek. A gondolat kézenfekvő: egy megfelelő erőművi modell elvben jobban "írja le" a folyamatot, mint egy szi mulátorba beépített program, ill. annak módosítását ered ményezheti. A WER-1000 típus esetében a fenti problémákra adandó kísérle ti választ a típus néhány sajátossága is sürgeti: nagyvízterű és horizontális elrendezésű gőzfejlesztő; a hideg- és melegágak nem egy síkban történő csatlakoztatása; a hidroakkumulátoroknak a szekunderkörinél magasabb működésbe lépési nyomása; a távol ságtartó rácsok nagy száma, stb. A PMK-1000 berendezés tervezésénél olyan koncepciót követtünk, hogy a fent felsorolt problémák megoldása a lehető legtelje sebb legyen. A kísérleti szükségleteket és lehetőségeket rövi den összefoglaljuk - a teljesség igénye nélkül - a problémák kvalitatív felvetésével. A PWR-ektől eltérő hideg- és melegági hűtőkör elrendezés hatása a természetes cirkulációra, a kis folyásos üzemzavar késői sza kaszában. A fenti problémával összefügg, de attól függetlenül is fontos a hőcsere folyamatok alakulása a gőzfejlesztőkben. A vízszintes elrendezésű gőzfejlesztők viselkedésére kis folyásos üzemzavar körülményei között - a WER-1000 típusra - nincs kísérleti adat. A fenti problémák tisztázása végül is arra irányul, hogy a zó nában lejátszódó hőcsere folyamatokat pontosan követni tudjuk. Csőtöréses folyamatoknál fontos szerepet játszik a törés helye és átmérője. A hely tekintetében a nemzetközi gyakorlat alapján a meleg- és hidegági csővezeték törését, a gőzfejlesztő csövek
- 6 -
törését és a nyomástartó edény lefúvató szelepének szándékolatlan nyitva maradását tekintettük fontosnak. A tranziensek lefolyását jelentősen befolyásolja: a működő nagynyomású ZÜHR szivattyúk száma, a hidroakkumulátorok kezdő nyomása, szándékos primerköri nyomáscsökkentés, a gőzfejlesztők szekunderoldali lehűtése és a főkeringető szivattyúk működési ideje. A primerkördinamikai jelenségcsoport a kísérleteknek egy másik osztályát jelenti és közvetlen kapcsolatban van az üzemi bizton sággal. Ebbe a csoportba a következő tranziens típusok tartoz nak: szándékolatlan teljesítménynövelés (szabályozórudak kihúzá sa, bórmentes víz beadása, hideg hűtőközeg bejuttatás); szivatytyúkiesés; gőzelvétel növekedés (gőzvezeték törés, BRU-A vagy BRÜ-K szándékolatlan kinyitása); gőzelvétel csökkenés (turbina szabályozó és gyorselzáró szelep hibás működése, terhelésledobás, vákuum romlás, teljes feszültségkiesés); tápvíz forgalom válto zás (tápszivattyú kiesés, tápvezeték törés).
3.2
Modellezési elvek és műszaki-gazdasági megfontolások
A PMK-1000 berendezés alapvető műszaki paramétereit az előző fejezetben tárgyalt tudományos-műszaki igények, valamint a műszaki-pénzügyi lehetőségek kompromisszuma határozza meg. Nyilvánvaló, hogy a vázolt feladatok megoldása integrális tí pusú kísérleti eszközt igényel, nevezetesen a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjaként felépülő WER-1000 típusú atomerőmű pri merköri modelljét, üzemi paraméterekkel. A vizsgálandó folyamatok tanulmányozása és a hasonló berendezé sek tervezésénél követett nemzetkőzi gyakorlat figyelembe véte lével a térfogati modellezést választottuk a tervezést alapve tően meghatározó elvként azzal a megkötéssel, hogy a magassági
- 7 -
méretek és a térfogatok magasság szerinti eloszlása egyezzen meg az erőművi adatokkal. A magassági méretek tartása a ter mészetes cirkulációs folyamatoknál alapvető jelentőségű. A koncepcióterv két változatot vizsgált: - zónamodell 37-rúdköteggel, - zónamodell 19-rúdköteggel. A berendezés műszaki jellemzői: üzemi paraméterek 19/37-rúdköteg változat -
nyomás hőmérséklet hűtőközegforgalom teljesítmény
160 bar 350 °C 30/60 m /ó 1100/2200 kW
Teljesítmény- és térfogatviszony: - 19-rúdköteg modell esetén - 37-rúdköteg modell esetén
1:2677 1:1375
Magassági viszony 1:1, kivéve a nyomástartót és az alsó keverő teret, ahol csak a térfogati modellezést biztosítjuk. Az alapváltozatnak tekintett 37-rúdköteges berendezés két azo nos hurokból áll, tehát mindkettő 2-2 erőművi hurkot modellez. Mindkét hurok "aktív" hurok, vagyis mind gőzfejlesztőt, mind szivattyút tartalmaz. Ez utóbbi - a PMK-hoz hasonlóan - a mo dellezett hidegághoz képest megkerülővezetékben foglal helyet. A zóna üzemzavari hűtőrendszer egyes elemeit a PMK-NVH-val azonos módon képezzük ki: az erőműbeli négy hidroakkumulátort kettővel modellezzük (az egyik a felső keverőtérbe, a másik a gyűrűkamrába fecskendez), míg a nagy- ill. kisnyomású szivattyú kat az általuk szállított forgalommal modellezzük.
- 8 -
A megvalósítás vizsgálatánál fontos szempont; hogy a létesíten dő berendezés a PMK-NVH berendezés "infrastruktúrájába" beil leszthető legyen, mivel teljesen új berendezés létesítése rend kívül költséges (kb. 150-200 MFt). A riport írásakor úgy gondolkodunk, hogy a PMK-NVH berendezést, amely a 440-es blokkok modellje, üzemkész állapotban kell tar tani az üzemelő négy blokk üzemvitele során felmerülő kérdések megválaszolására. Ugyanakkor maximális mértékben törekszünk arra, hogy a PMK-NVH berendezés kiszolgáló egységeit - *7 eset leg szükséges módosításokkal - a PMK-1000 céljaira hasznosítsuk. Természetesen a teljes primerköri és a modellezett szekunderköri részt újonnan kell felépíteni. Részletes elemzést kell végezni, hogy megítélhessük, a szekunder oldalnak az NVH-hoz való illesz tése, vagy egy önálló PMK-1000 szekunderkör létrehozás--i-e a célravezetőbb. Az irányítórendszer - a segédegységek tekintetében - megegyezik a PMK-NVH-éval. A kezelőpult egy egységgel való bővítése válik szükségessé az új primer-, ill. szekunderköri rendszer kiszol gálásához. A mérés-célú műszerezés területén a többlet a PMK-NVH berende zéshez képest részben a kéthurkos kivitelből, részben a fűtő elemek számának növeléséből adódik. Elsősorban a termoelemek száma fog növekedni (pl. a gőzfejlesztő teljesebb műszerezett sége és a nagyobb számú fűtőelem következtében), de a finomított szintmérés is megköveteli a távadók számának növelését. Adatgyűjtőrendszerként a PMK-NVH berendezéshez ezévben vásárolt 100 csatornás HP 6942 A rendszert fogjuk alkalmazni, сьак а csatornaszámot fogjuk fokozatosan kb. 150-re emelni. Erősáramú berendezéseinket - a megnövekedett teljesítményigény miatt - kismértékű bővítéssel tudjuk felhasználni a PMK-1000
- 9 -
berendezéshez. Ez a - PMK-NVH viszonylatában is elkerülhetet len - felújítással egyidőben elvégezhető. kz alapváltozatnak tekintett 37-rúdkőteges berendezést az alábbiakban jellemezzük: - a reaktormodellt külső gyűrűkamrákból, alsó keverőtérből, zónamodellből és felső keverőtér modellből építjük fel * - a gőzfejlesztő modellek az erőművi gőzfejlesztőből "kivágott" függőleges irányú szeletek, vízszintes csőelrendezéssel» - a szivattyúk by-pass ágban helyezkednek el; - mind a meleg-, mind a hidegági csőelrendezést modellezzük; - a két edénnyel modellezett hidroakkumulátorok a felső keverőtérbe, ill. gyűrűkamrába csatlakoznak és a nyomást N ~vel biztosltjuk; 2
- a nyomástartó modell a melegágba van bekötve, a nyomástartást villamosfűtéssel és a hidegágból történő befecskendezéssel biztosítjuk; - a nagynyomású ZUHR rendszert a hidegág megfelelő pontján tör ténő víz befecskendezés modellezi; - a szekunder oldalon megfelelő módon biztosítjuk a szükséges mennyiségű tápvizet és gondoskodunk a gőzelvételről. A 3.1 táblázatban összefoglaltuk a PWR típusú erőművek modelle zésére épített modellberendezéseket a [3] irodalom alapján. A táblázat utolsó sora a tervezett berendezést tartalmazza. A berendezés - méreteit tekintve - az USA SEMISCALE és a PMKNVH között helyezkedik el. Mindkét berendezésen szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a célkitűzésben megfogalmazott modellezési feladatok jól teljesíthetők.
,'«
- 10 -
4. A KOMPONENSEK MODELLJEI, A PMK-1000 KAPCSOLÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE 4.1
Az erőmű fő adatai
A komponensek modelljeit és a berendezés kapcsolási rajzát, majd a komponensek modelljeit tartalmazó elrendezési vázlatot az erőmű dokumentációjából lehet származtatni. [4,5] A WER-1000 kapcsolási rajza a 4.1 ábrán látható, kiemelve azokat a komponenseket, amelyeket a modellezésnél alkalmazunk. Az erőmű primer körének elrendezési vázlata látható a 4.2 áb rán olyan módon, ahogyan a főberendezéseket a konténmenten belül - megfelelően kialakított terekben - elhelyezték. Fontos információval szolgál a 4.3 ábra, amely a főberendezéseket sematikus formában mutatja a legfontosabb méretekkel. A 4.1 táblázatban foglaljuk össze a magassági méreteket, amelyek az elrendezés kulcsadatai. A 4.4 ábra a primerköri hurkok elrende zését mutatja a gőzfejlesztőkkel. A főberendez a 4.5 ábrán látható a reaktor metszeti raj za. A 4.6 ábtu mutatja a gőzfejlesztő fő méreteit. A 4.7 ábra a nyomástartó edény sematikus rajza. A hidroakkumulátorok el helyezését, ill. csatlakoztatását láthatjuk a 4.8 ábrán. Megjegyezzük, hogy a rajzokon feltüntetett adatok nem feltétle nül helyesek. A kis eltérések azonban a modell megtervezését nem befolyásolják, a kiviteli tervek elkészítése során ezek szükség szerint korrigáihatók. 4.2
A komponensek modelljei
A komponensek modelljeinek elkészítésénél, mint már említettük, a térfogati modellezést alkalmazzuk.
- 11 -
A reaktorban 50.856 db fűtőelem van. A választott alapeset 37 db fűtőelemet tartalmaz, tehát a teljesítményviszony= 1:1375. Ugyanezt a viszonyt kell választani a térfogatra is, tehát a térfogati viszony (kicsinyítés) is = 1:1375. A vízszintes csőszakaszokra tartottuk az l//d~ értéket. A ma gassági viszony - 1:1, kivéve az alsó keverőteret és a nyomás tartó edényt, ahol csak a térfogatot modelleztük. Műszaki meg fontolásokból és követve a világgyakorlatot külső gyűrűkamra modell alkalmazása mellett döntöttünk. A szivatttyúk - hasonló an a PMK-NVH-hoz - megkerülő vezetékben vannak elhelyezve. A reaktor modell - méréstechnikai megfontolásokból - csővezeték kel összekötött 2 db edényből áll. A gőzfejlesztő modellnél a hőátszármaztatási tényezőt tartottuk, azonos a felületviszony és a hőátadó csövek belső (és külső) átmérője. A gőzfejlesztő szekunder oldalán a gőz/víz viszony azonos. A nyomástartó edény nél a térfogatot tartottuk, a nyomástartás elektromos fűtéssel és permetező hűtéssel biztosított. A 4 db hidroakkumulátort 2 db edénnyel modellezzük, a térfogatuk tartásával, a vízszint felett N- nyomással. Az aktív ZUHR rendszerek a szükséges mennyiségű víz betáplálással modellezhetőek. A két hurok méreteiben és elrendezésében azonos: az egyik mo dellezi a tört, a másik az ép hurkokat. Az így felépített berendezés egyszerűsített kapcsolási rajza a 4.9, elrendezési rajza a 4.10 és 4.11 ábrákon látható. 4.3 4.3.1
A primer köri elemek modellezése A melegág méretezése
Az erőművi adatok a következők: - melegági csővezeték belső átmérője: 0.850 m - a meleg ág hossza: 10.124 m • ' .*
- a meleg ág térfogata:
'.;.
-
5.74 m
3
- 12 -
A méretezésnél törekedtünk arra, hogy a méretezési elvek betar tása mellett olyan méreteket válasszunk, amelyek megfelelnek a szabványban található adatoknak (csőméreteknek). A meleg ág pél dáján röviden bemutatjuk a tervezési algoritmust. Meg kellett határoznunk az elméleti csőátmérőt és csőhosszokat úgy, hogy a térfogati kicsinyítési arányt, valamint az axiális magassági méreteket megtartsuk. A térfogati méretarány: 1:1375. A modellezési egyenlet a meleg ág vízszintes szakaszára: L
1
-==• =
-==
fi
и
ahol
L az erőművi vízszintes szakasz hossza v 1 a modell vízszintem szakaszának hossza v D az erőművi cső belső átmérője d a modell csövéneK belső átmérője Térfogategyenlet a két meleg ág együttes modellezésére:
2 Г DJÍ -. . 2R_ D V "T375 l T \ 4 4 4
-,2<--
-
d
" i
„
* i£
i2o* d
+
D Vl L
4
_ 1 F J R)
=
, 2/~-
— - <- $-0-
- r)
a csőhajlítási sugár a modellen: a modell cső falvastagsága: az erőművi axiális magasság: az erőművi csőhajlítási sugár:
ahol
r^ 5(d + 2 ád) Ad L R f
Ebből a két egyenletből a modell vízszintes szakaszának elméleti hossza: 1.961 mm, illetve az elméleti csőátmérő: 53,45 mm. A számításnál Ad= 11 mm-t használtunk.
- 13 Ezek a méretek azonban a vízszintes és függőleges részek kö zötti térfogat arányt nagyon eltorzítják. Ezért olyan megoldást kellett választani, amelyben a részek térfogati aránya kis hi bával megegyezik és a modellezési elveket lényegesen nem sért jük meg. A megoldást a vízszintes és függőleges szakaszok kétféle csőjből történő kialakítása adja ( 4.12 sz. ábra), így a választott szabványos csőméretek: 76 x 10 48 x 7,1
a vízszintes szakaszra és a könyökre r= 350 mm halítási sugárral (d= 56 mm) a függőleges szakaszra és a gőzfejlesztő kollektorai ra (d= 33,8 mm)
A fenti méretekkel a meleg ág modelljének térfogati viszonyai a sz. ábra alapján: Vízszintes szakaszra: Függőleges szakaszra: A könyökre:
5,83 1 1,07 1 1,35 1
összesen:
8,25 1
Az erőművi meleg ág térfogatából a kicsinyítési arány (térfogat viszony) felhasználásával kellene: 8,35 1 így a modell hibája: 0,1 1 (1,2%) A vízszintes szakasz —
hibája: 18%
-Td 4.3.2
A nideg ág méretezése
A meleg ágnál ismertetett eljárással a vízszintes és függőleges szakaszokra a 76 x 10 illetve a 48 x 7,1 csőméret alkalmazásá val alakítottuk ki a modell hideg ágát. A szivattyúhoz való csatlakozást itt is, mint a PMK-NVH-nál, bypass ággal oldottuk meg.
- 14 -
A tervezett hideg ágat a alapján a modell 1 //d is 18%.
4.13 sz. ábra mutatja, A Z előbbiek hibája a vízszintes szakaszokra itt
Az erőművi adatok a következők: A hideg ági csővezeték belső átmérője: A hideg ág hossza:
0.8b m 26.6 m
A hideg ág térfogata: A szivattyúrész térfogata:
15.07 m 3 3.0 m
3
A tervezett modell térfogata: 23.33 1. Az erőművi hideg ág térfogatából számítva kellene: 21,92 i. A modell térfogatának hibája: 1,41 1 (6%) A modell szivattyú ágának térfogata: 4,56 1. Az erőművi szivattyúrész térfogatából: 4,36 . A szivattyú ág hibája: 4,4%
4.3.3 A reaktor modellezése A modellezendő részek a következők: gyűrűkamra, alsó keverőtér. aktív zóna, felső keverőtér. Ezekből a részekből a PMK-NVH-n eddig nyert tapasztalatok alap ján az alsó keverőtérnek csak a térfogatát modellezzük, az axiális magasságát nem. A kéthurkos modellen un. külső gyűrűkamrát terveztünk az eddigi tapasztalatok felhasználásával. Erőművi adatok a gyűrűkamrára ( 4.14a Magasság: Keresztmetszet: Térfogat:
6,223 m 3, 2 m 19,91 m
3
sz. ábra):
- 15 -
Az ábrán látható modell adatai: Magasság:
6,223 m
Keresztmetszet: 2,33 • 10 Térfogat:
-3
m
2
14,48 1
Az alsó keverótérre
( 4.13
sz. ábra) :
Erőművi adat - térfogat:
14,09 m
A modell térfogata:
10,25 1
Az aktív zónára (
4.14
3
sz. ábra):
Az aktív zóna, mint a modell legfontosabb része külön kiemelést érdemel. A reaktor zónáját 37 rúdból áLló köteggel modellezzük, melyben a fűtőelemek indirekt fűtésűek. A szükséges elaktromos teljesítmény: 2,18 MW A fűtött hossz, egyezően a reaktorral: 3,53 m Az aktív zóna rácsosztása: 12,75 mm A fűtőelemek külső átmérője: 9,1 mm A szélső rúd távolf;ága a csatorna falától: 7,5P mm A zónatartály átmérője: 112 mm. A tartályban a zóna kerámiacsatornában van elhelyezve, melynek kulcsmérete: 81,42 nmi. Az erőművi adat alapján 5% zóna by-pass feltételezésével a zóna by-pass modelljének átmérője 15 mm, amely szelepekkel leválaszt ható módon kerül kiépítésre. A felső keverőtérre ( 4.15
sz. ábra):
Erőművi adatok: maaasság a zóna tetejétől:
8,95 m
térfogat:
61,2 m
A modell adatai: magasság:
3
8,95 m
t-'r fogat:
44,51 1
c;éátmérő:
80 mm
- 16 -
4.3.4
A gőzfejlesztő model lezése
A gőzfejlesztők
(2 db) szekunder én pnuiti oldalának modellezé
sét együtt ismertetjük. A gőzfejlesztő kialakítása a
4.16
sz. ábrán látható. A gőzfejlesztő primer oldalánál az axiális magasságok raegtaitása mellett modelleztük a kollektorok térfogatát, a hőátadó csövek térfogatát, a hőátadó felületet, valamint a primerköri hűtőkö zeg áramlási sebességét. Ezeknek megfelelően: A kollektorok magassága:
4,0 m
A hőátadó csövek átmérője:
16/13 mm
a hőátadó csövek hossza:
1,77 ni
A hőátadó csövek száma:
100
A gőzfejlesztők szekunder oldalán a gőz és víztérfogat modelle zése igen nehéz. A modell átmérője 450 mm, de így a teljes tér fogat 652 1 lenne. Az erőmű modellezéséből adódó térfogat csak 185 1. Ezért a fölösleges térfogat miatt kiszorítókat kell alkaImazni. 4.3.5
A nyomástartó és hidroakkumulátor modellezése
A nyomástartó modellezésénél a teljes magasságot a nagy méretek miatt nem tudjuk megtartani. Erre azonban a PMK-NVH eddigi ta pasztalatai alapján nincs is szükség. Elegendő a. víztér axiális magasságának a megtartása, természetesen a víztérfogat helyes értéke mellett. A modellben tervezett nyomástartót az összekötő vezetékkel együtt a
1
4. 7
sz. ábra matatja.
A nyomástartó fűtőbetét teljesítménye 15 kW.
- 17 -
Erőművi adatok: Magasság: 13,445 m Magasság a vízszintig: 8,770 m Térfogat: 79 m 3
Modell - magasság: átmérő: víztérfogat: gőztér magasság: gőztérfogat:
10.400 m 84 mm 48,6 1 1,63 m 9,03 1
összekötő vezeték átmérője a meleqághoz: 20 mm A befecskendező vezeték átmérője: 16 mm Ezzel az átmérővel a melegághoz tartozó összekötő vezeték tér 3 fogata 1,23 1, ami megfelel az erőművi vezeték 1,69 m térfogata kicsinyítésének. A hidroakkumulátorok ( 4.18 sz. ábra): Erőművi adatok: térfogat: víztérfogat: gáztérfogat: nyomás:
60 50 10 60
3 m egyenként m m bar 3
3
Két-két HA-t modellezve: a modell átmérője: magassága: térfogata:
197 mm 2,86 m 87,3 1 egyenként.
- 18 -
4.4
A szekunder oldal modellezése
A tervek szerint a szekunder oldalt tértogatilag csak a gőz turbina gyorszáró szelepéig modellezzük. A szekunder oldali hűtést, hasonlóan a jelenleg működő PMK-NVH-hoz, az NVH beren dezés és segédberendezései látják э1.
5. A 19-RÚDKÖTEG MODELL FŐ JELLEMZŐI ÉS AZ ALAPESET VÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA A modellt az előző fejezetben leírt részletességgel nem ismer tetjük. Ebben az esetben is két aktív hurokágat tételezünk fel. Itt azonban az egyik hurok 1 db erőművi hurkot, a másik 3 db erőművi hurkot modellen. A teljesítmény és térfogatviszony 1:2677, a magassági viszony 1:1. A berendezés fő jellemzőit az 5.1 táblázatban foglaljuk össze [2] . A 5.1 táblázatból is látható, hogy a kb. 1:3000 méretarány nagy kicsinyítést jelent, tehát kívül esik pl. a SEMISCALE méret arányán is, arnely hasonló 1000 MW-os erőmű modellje, amelyről tudjuk, hogy az erőművi folyamatokat jól modellezi. Az 1:50 léptékű LOFT berendezésen végrehajtott kísérleteket ezen a be rendezésen végezték el először, majd összevetették a LOFT kí sérlet adataival - az egyezés általában jó volt. Bármilyen kicsinyítésnél a felület/térfogat viszony szükség szerűen romlik, amely részben a tranziens folyamat dinamikáját befolyásolja, részben jelentős problémát okoz a túlságosan nagy hőveszteség miatt. A primerköri csővezetékek modelljeinél nem, vagy csak nagy komp romisszumok árán tartható az 1/ifd viszony, amely a fázísszeparáció miatt fontos. A Froudeszám kb. 0 46 mm csőnél tartható.
- 19 -
Az 5.1 táblázattal jellemzett modellnél az 1 erőművi hurkot modellező ágban a csőátmérő 25 mm, a másik ágban 40 mm. Amenynyiben két azonos hurok kiépítésére kerül sor, a csőátmérő kb. 30 mm. Műszakilag rendkívül nehéz biztosítani a gőzfejles. tők vízszin tes csőelrendezését és egyáltalán a modellhűséget. A 19 és 37 rúdkötegból felépített berendezés költségeit össze hasonlítva (lásd "Költségbecslés" fejezetet) azt lehet monda ni, hogy az építési többlet-költség a beruházás teljes költsé géhez képest nagyon kicsiny, mivel a gépészeti egységek elké szítési ára (mindkét esetben azonos számú komponensről van szó) a gyártási szempontból kis méretkülönbségek miatt várhatóan közel azonos. A PMK-NVH berendezés "infrastruktúrájába" mindkét változat be illeszthető, az épület-bővítési költség azonos. összefoglalva: a megépítendő berendezés az alapésétnek tekintett 1;1375 méretarányú modell, amely műszaki szempontból és a kitű zött tudományos problémák megoldása szempontjából egyaránt jobb és ehhez képest a létesítés többlet-költségei kicsinyek.
- 20 -
6. MŰSZEREZÉS, IRÁNYÍTÁS, ADATGYŰJTÉS, SEGÉDBERENDEZÉSEK A PMK-NVH berendezésen szerzett tapasztalatok, valamint az. а tény, hogy a berendezés a meglévő bázishoz lesz illesztve, ez a fejezet rövid összefoglalásban is jó jellemzést ad. Műszerezés A műszerezés alatt a mérőérzékelőtől az irányító rendszerig és az adatgyűjtő rendszerig eljutó mérőláncokat értjük a szüksé ges erősítő/jelátalakító egységekkel együtt. A mérendő mennyiségek:
Csatornaszám
Nyomás
12
Nyomáskülönbség
12
Hőmérséklet
70
Forgalom Szint
8 40
Gőztártalom
2
Teljesítmény
6
Össze SOMI :
150
Irány í tcis Az irányítórendszer két fő egységből áll: verányiő és folyamat irányító számítógép. A vezénylő - mint már említettük - egy pult-egységgel történő kiegészítése szükséges a primer- és szekunderköri r ndszurek kiszolgálásához. A folyamatirányító számítógép rendelkezésre áll, j PMK-NVH-hoz bi'jonló vezérlési és szabályozási feladatok ellátása - a szoft ver bővítése esetén - nem jelent számottevő többlet-feladj tot .
- 21 -
Adatgyűjtés A PMK-NVH berendezéshez installálás alatt álló HP6942A rendszer alkalmas az adatgyűjtési, feldolgozási, megjelenítési feladatok ellátására. A jelenleg 100 csatornás kiépítés - a moduláris felépítés miatt - a szükséges egységek keretvezérlőbe történő illesztésével és a szoftver szükséges módosításával megoldható. Segédberendezések A PMK-NVH berendezés segédberendezéseit használjuk a következők szerint: - A fűtő tápegységek (transzformátorok, egyenirányítók, generá torok) alkalmasak a feladat ellátására, az egyenirányítók felújítása (14 éve üzemelnek) egyébként is szükséges. - A vízelőkészítő, pót- és tápvíz rendszer módosítással és felú jítással alkalmas részben a reaktortisztaságú víz, részben a NZÜHR és AZÜHR funkciók ellátására. - Az erősáramú berendezések kapcsolószekrényei a szükséges vonalszámmal bővítendők. - A berendezés 3. köre (hőelvitel a levegőbe) a jelenlegi kapa citással megoldható. - A szekunder körként használható NVH berendezés várhatóan annyiban szorul módosításra, hogy a szekunder oldali hűtés a jelenleginél rugalmasabban legyen változtatható. t,
Épületbővítés Az épületbővítés a jelenlegi csarnokhoz épített, azzal megegye ző szerkezetű, a 20 m magasságot biztosító bővítés, mintegy 90 m alapterülettel. (6.1 ábra) 2
- 22 -
7. KÖLTSÉGBECSLÉS A költségbecslés alapja a PMK-NVH berendezés Jélesíteni köi ge, a mai árszínvonalra átszámítva, tehát az 1988. évi roly árakon. A becsült összegek a következők (MFt): - épületbővítés - gépészeti berendezések
b 20
- műszerezés, irányítás, adatgyűjtés
6
- erősáram
4
- felújítás, bővítés
2
összesen:
40 MFt
Megjegyzés: 1. A becslés annak feltételezésével készült, hogy 2 db ЦЕН-149 típusú szovjet szivattyú ára kb. 5 MFt, 2. Az 1, alatti feltevés figyelembe vételével az össze9 devizatartalma kb. 5 MFt (1O0.OO0 USD).
- 23 -
A nukleáris biztonság vizsgálati módszerei és esz közei. Szerkesztette: Szabados László. Bp.. 1987. Szovjet közlés. H. Karwat: Principial Characteristics of Experimen tal Simulators..." SPM on SBLOCA in LWRs. Pisa, 1985. Vol. 1. p. 399. Альбом специализированного оборудования АЭС с серийными блоками ВВЭР-1000. Москва, 1984 г. Исходные данные для проведения теплогидравлических расчетов реакторных установок с ВВЭР-1000 типа В-32 Москва.
3.1
Tíblázat
Modellberendezések PWR típusú erőművekre
Ország
Berendezés
Cég
Max.telj. /MW/
Térfogat viszony
PMK-NVH
Magyarország
KFKI-Budapest
2.0
2070
SEMISCALE
USA
INEL-Idaho
2.0
1600
MIST(2x4 loop)
USA
B.b.W.
0.34
840
LOBI-MOD2
CEC
CEC-Ispra
5.4
700
ÜMCP (2x4 loop)
USA
Univ.of Maryland
0.2
500
SPES
Olaszország
SIET-Piacenza
9.0
420
PKL
NSzK
KWU-Erlangen
1.5
135
BETHSY
Franciaország
CEN-Grenoble
3.0
100
LOFT
USA
INEL-Idaho
50
50
ROSA IV.
Japán
JAERI
10
48
PWR (tipikus)
-
-
3800
PMK-100C
Magyarország
KFKI-Budapest
2.2
i
1375
- 25 -
4.1 táblázat
(A 4.3 ábra adatai) Magassági méret Megnevezés
[mm]
vonatkoztatási szint a hideg ág középvonala
A hideg ág középvonala (1. pont) Aktív zóna belépése
(2. pont)
Kilépés az aktív zónából (3. pont) Meleg ág középvonala
0.0 - 5153 - 1623
( 4. pont)
1800
Gőzfejlesztő kollektora (5. uont)
3340
Gőzfejlesztő középpontja
6010
(6. pont)
Hideg ági vízzsák alja
(7. pont)
- 3260
Nyomástartó alja
(8. pont)
- 2205
Vízszint a nyomástartóban Nyomástartó teteje
(9. pont)
(10. pont)
6565 11240
5.1
WER-1000
M e g n e v e z é s 1. Aktív zóna magassága (m) 2. Fűtőelemek száma (db) 3. AZ térfogata (m°)
PMK-1000 PMK-1000/19
3.53
3.53 3.53
50856
IZ 19
14.8
61.2
(m )
1.0
2667
1375
2500
1375
3260
1375
2855
1375
3827
1391
249]
1416
44.47 24.2
2983
1375
15.2-10 -3 7.06-10 -3
2975
1375
10, . 7 6
34.0
6. Melegági csővezeték térfogata (m ) 22.96
3
-ю"
4 4 .. 5 - l O "
3
3
1 8 . .77 • l O " 5. A gyurűkamra térfogata (пГ )
WER РМК-1000
1.0
5.. 9 2 - l O " 4. Felső kamra térfogata
WER РМК-1000/19
táblázat
2 4 ., 7 - l O " 1 1 ..91 • 1 0
3
1 6 ,, 5 - l O "
3
6. . 0 - l O "
3
3
- J
3
3
7. Hidegági csővezeték térfogataim )
60.28
8. Hóátadó felület a gőzfej lesztőben (1 db, m ;
6115
2
9. Gőzfejlesztő víztérfogata (primerkör, m »
21
4 6 ., 6 - l O " 24.2-10 -3
5.1 táblázat' (folytatás^ ,„,™ лплл WER-1000
M e g n e v e z é s 3, 1С. Nyomástartó térfogata (m ) J
. Hidroakkumulátor (4 db) térfogata lm ) 3
12. Hidroakkumulátor víztérfogata 3 (in )
PMK-1000 PMK-10Ö0/19
79
57.63-10 27.1-10
240
174.6«10~ . -2
200
97.2-10~ ГТ~ 13.2-10
2
2 9 1 5
1 3 ? 1
2667
1374
3
1 Q
3
WER PMK-1000
-3
-3
9
WER PMK-1000/19
^ •
n n n i ü ü ü
n
1
,
3 4 56
I
7 A A
0
Л Л ПТОПГГПТГ \
\
I
Wrrn
I
17
П К 13 14 IS 16
r-r r-\ — 1"
!
I
Li_
18
20
19
"1 1
t ,
"1
!
1
ОС
I
'/
/•
Í
/
;
/
/
•
'
•
I
! \
\
! \ \
67/ о б / 6§/ e^Ub'Sl/őo/W,/ (5S<57 (56 [ь5 js4 ' ^ W s i ' 5 o \ d 4 § _ 4 7 •45 Д б/45 / « (4iU3\42\4r,
4.1 ábra aktor •HR t é r f o g a t .rszivatty^ :rkc^cer.tr:;tu^ •crr.astartr
t» rtá:
•£;
igashcziérséicle t ű f i i ' i r s z a b i l y c z i s s - e par,átora 2uború-;cItatá rer.ds
r.i;..;-- L--r = n::a2ií ,-yr.y;r-.-- r . i : eyzrá'.or-cifcalecití
acscr.y nyomású h i ;
21. 22. 23. 24. 25. 26.
Kondenzátor Nagynyomású előmelegítő Alacsony nyomású előmelegítő Kor.denz szivattyú Légteleníti Alacsony nyoitású előmelegítő szivattyúja 27. Technológiai kondenzátor 28. Hűtővíz szivattyú 29. Tápszivattv30. Шаег.гги31. Копаепг szivattvu 32. Hőellátas fi és csúci bo jlere. 33. Hőellátás szivattyúja 3 4 . Felhaszrálc 3 5 . Tisztított vi: póttartálya 3 6 . Szivatt;-. 3 7 . Lefolyóvezeték tágulástártáivá
\39\33\37
A WER-1000 kapcsolási rajza 38. Túlfolyó tartály 39. A gépterem drenázs szivattyúja 40 Tágulási tartály 11. A gőzfejlesztő átíuvatás hőcserélője A gőzfejlesztő átíuvatás hűtője Átfúvató víztartály Szvc Szivattyú Baleseti tápszivattyú Pótvíz hűtő Ezerve-.ett folyások sz ivattyúj^ 49. bórtartalmú víz tartálya Bórtartalmú víz szivattyúja 50. 51 A szervezett folyások összefolyója 52 Bór regeneráló berendezés
53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
Pótvíztartály üzemanyag tápszivattyú Desztillált víz hűtője Desztillált víz tartálya Deszt.víz szivatfyú Pótvíz szivattyú Átfuvatás előhútöje' Átfuvatás elcmelegítöje
SÍ. Szellőzés
hicseréló-jr
62. üzemzavari bórbefecskendezás szivattyúja 63. öntisztuló szúr' 64. Reagensek tártáivá 65. Stűr:' 66. Szűr" 67. Adszorbcics fiite. 68. SzelIőzJrends-.e" hőcserélő jt69. Gázleíuvatáso.-. 70. Vészhütés szivattyúja
71. 72. 73. /4. 75. 76.
Sprinkler szivattyú Szivattyú Vészhűtés hőcserélője Szellőző esi Vészhütes bórtartálya Fűtőelentároló medence hűtőszivattyú j .• 77. Fűtőeieatároló medence nücőit 78. Fűtőelemtároló medence
'ь.\ СиJ_r П J '
о;
№fey|
Ш
ы" v*r-.
*Л
т
ШШтШтва Ü£L
^
ve
4 ^гдко
ЕдайШ^ОШ» £ Й Й £ Ш Ё^^1^^/«^/i' Ш*ЙШ2Ш пгав
ттжжттшмша. LA. FRSZ
\о *— 4.2
főkeringtető vezeték ábra
t •» , _,_ ^ reaktor
A WER-1000 e l r e n d e z é s i
\Jí gőz- LÍL. nyomástartó fejlesztő vázlata
-
30 -
'SS//
-
31 -
OJ
szabályozó csövek
hegesztett tartály
támgyűrű elválasztás 4,5 A WER-1000
ábra reaktora
i
i
Л
tápvíz csonk •9b
hidraulikus lengéscsillapítok t f ^ g g g g
szakaszos lefuvatás
leeresztő cső
tartó 4.6
ábra
A WER-1000 g ő z f e j l e s z t ő ábrája
- 34 -
víz bevezetés
elektromos fűtő testekhez
I
primerkör vezetékéhez tartó
Nyomástartó 4.7
ábra
A VVER-1000 nyomástartó vázlata
- 35 -
I {
sűrűség kontroll
Nitrogén be-
gázlefuvató rendszerbe
és elvezetés
/
ZÜHR térfogat
JM
feltöltés és utántöltés gyorselzáró tolózárak
4.8
visszacsapó szelepek
ábra
A WER-1000 hidroakkumulátorok elrendezési rajza
•4-A—<ь
36 -
4.9 ábra A PMK-1000 egyszerűsített kapcsolási rajza 1. 2. 3. 4. 5.
Gyűrűkamra Zóna tartály Felső keverŐtér Melegág Hidegág
6. 7. 8. 9. 10.
Gőzfejlesztő Hldroakkumulátor Nyomástartó Szivattyú ág Előmelegítő
i 'Ä3PP
37
-
86GO
=0=
4 f30
U)
oo
2720 •*t
4.11 ábra A PMK-1000
felülnézeti
elrendezési rajza
- 39 -
i
г:
Ф№Х\ с,
ft 350
о.
Ö
•и
:пю
А. 12
ábra
A meleg ág mode11j e
- 40 -
<*4в*Г.<
W3Ö
X
R250
tу J_*4»*ltj I
о vo!
V0
£Л о
tf
R 35t?
-*
-/
2100
4.13 ábra A hideg ág modellje
cO
a:
X/ 1
-
41
-
hideq aq ^jint XIZ7
nz*ic
\ cO
Ф85
4>
Ü0 7
£=Л
4.14a
ábra
A gyűrűkamra és az alsó keverő tér modellje
-
42 -
!Ü 4>Я,<
Í2.7S
4.14 ábra Az
modellje
фЩ
-
43 -
meleg ag sz/n/
4.15
ábra
Л felső keverőtér modellje
- 44
Рта
зво
4.16 ábra A gőzfejlesztő modellje
-
45
-
._
•E
4.
1> 4s * ff О hic!en
(,r
:
о
L/II-,:.
UhWO о С ^ Й
;] I :U
4.17
15 kW
ábra
Л nyomástartó és az összekötő vezeték modellje
- 46 -
4.18
ábra
A hidroakkumulátor modellje
-
47
6.1
-
ábra
The issues of the KFKI preprint/report series are classified as follows: A.
Particle and Nuclear Physics
H.
Laboratory, Biomedical and Nuclear Reactor Electronics
B.
General Relativity and Gravitation
I.
Mechanical, Precision Mechanical and Nuclear Engineering
J.
Analytical and Physical Chemistry
K.
Health Physics
L.
Vibration Analysis, CAD, CAM
С
Cosmic Rays and Space Research
D.
Fusion and Plasma Physics
E.
Solid State Physics
F.
Semiconductor and Bubble Memory Physics and Technology
G.
Nuclear Reactor Physics and Technology
Hardware and Software Development, Computer Applications, Programming Computer Design, CAMAC, Computer Controlled Measurements
The complete series or issues discussing one or more of the subjects can be ordered; institutions are kindly requested to contact the KFKI Library, individuals the authors. Title and classification of the issues published this year: KFKI-1988-01/A L. Diósi
On the motion of solids in modified quantum mechanics
KFKI-1988-02/D Bakos J.
Thermonuclear plasmaphysical research in the Central Research Institute for Physics (1986-1987) (in Hungarian)
KFKI-1988-03/E A. Jákli et al.
A special shear method of alignment for smectic liquid crystals
KFKI-1988-04/A L. Diósi et al.
Restoration of 2-я inclusive distribution from observed 2-y data
KFKI-1988-05/A L. Diósi
Continuous quantum measurement and ltd formalism
KFKI-1988-06/E G. Konczos et al.
Amorphous alloys bibliography 1984-1987: papers from the Central Research Institute for Physics /Budapest/ and cooperating institutions
KFKI-1988-07/E L. Gránásy et al.
Superconductivity without rear earth metals in pure and Fe dopped Bi-Cu-Sr-Ca oxide systems (in Hungarian)
KFKI-1988-08/B В. Lukács et al.
Galaxy formation from tepid inflation
KFKI-1988-09/E I. Furo et al.
Fluctuating electronic magnetic moment in YBa-Cu 0 2 NMR and NQR study
KFKI-1988-10/M A.K. Sdaa et al.
The analysis of the alternating bit protocols
KFKI-1988-11/M R. Wittmann
Introduction to Milner's Calculus of Communicating Systems
KFKI-1988-12/E A. Rockenbauer et al.
Magnetic field dependent microwave absorption in tho multiphase Bi-Sr-Ca-Cu oxide system
0
! a n
3
6
KFKI-1988-13/M M. Barbuceanu e t a l .
XBL: Á l a y e r e d knowledge p r o c e s s i n g a r c h i t e c t u r e a b l e t o enhance i t s e l f
KFKI-1988-14/B L. D i ó s i e t a l .
Mapping the van der Waals s t a t e space
KFKI-1988-15/E L. Mihály e t a l .
Experimental s t u d i e s on high temperature superconductors
KFKI-1988-16/M P. E c s e d i - T ö t h e t a l .
The LOTOS s p e c i f i c a t i o n language / i n Hungarian/
KFKI-1988-17/A A. Frenkel
The r e d u c t i o n of t h e Schrödinger wave f u n c t i o n and the emergence of c l a s s i c a l behavior
KFKI-1988-18/E N. Kroó e t a l .
Decay time measurement of surface plasmons on silver gratings
KFKI-1988-19/A P . Hidas
The inclusive production of the H~ particles in 280 GeV/c muon-proton interactions
KFK1-1988-20/A Т. Dolinszky e t a l .
A new class of analytically solvable quantum scattering problems
KFK1-1988-21/A L. D i ó s i
Localized solution of simple nonlinear quantum Langevin-equation
KFKI-1988-22/E H. Kuzmany e t a l .
Oxygen induced phase changes in YBa2^305^.5. Transport, structural and spectoscopic evidence
KFKI-1988-23/E K. Tompa e t a l .
Ti, NMP spin ectw investigations in multiphase Tt-Ba-Ca-Cu oxide superconductors
KFKI-1988-24/G R. Kozma e t a l .
Experimental study of the field-of-view of neutron detectors towards thermohydraulic perturbances
KFKI-1988-25/K К. Fodor-Csorba et aI
Structure-activity relationship studies on the antidotes of thiocarbamate herbicides /in Russian/
KFKI-1988-26/D D.N. Yundev e t a l .
Measurement of the absorption coefficient and index of refraction of templene in the submillimetre wave range
KFKI-1988-27/E B. Sas e t a l .
Thermoelectric power and anisotropic magnetoresistance of Fe-TM-B-amorphous alloys
KFKI-1988-28/M S. Wagner-Dibuz
Protocol consultant, an expert system for protocol engineering
KFK1-1988-29/E L. Rosta
Neutron physical properties of a multidisc velocity selector
KFKI-1988-ЗО/А В. Kämpfer e t a l ,
Anisotropic nuclear matter with momentum-dependent interaction 57 vidence for Fe.4+ i n УВв2(Си . М ) -}0 _у 'Fe) by a b s o r p t i o n and e m i s s i o n Mossbauer spectroscopy
KFKI-1988-31/E L. Bottyán e t a l .
f
KFKI-1988-32/C K. Szegő e t a l .
Surface and dust features seen on the nucleus of Comet. Ha] ley
KiTT-1988-33/C K. Szegő e t r.l.
Dust photometry in the near nucleus region of comet Halley
КГКГ-198Ч-34/(;,М Г1.К. Szabó
Part-task simulator for a WWER-440 nuclear power plant subsystem
1
х
х
7
KFKI-1988-35/E P. Jani
Time-interval statistics for laser Doppler anemometry use. (in Hungarian)
KFKI-1988-36/J G. Nowotny e t a l .
Analytical methods used for determination of heavy water concentration
KFKI-1988-37/M Abdulmagied K. Sdaa
Development and Structure of a DLL with ?. new DECISION TREE approach for Protocols
KFKI-1988-38/A L. D i ó s i
Landau's density matrix in quantum-electro dynamics
KFKI-1988-39/B Z. P e r j é s
Paramntric manifolds
KFKI-1988-40/A V.B. Belyaev e t a l .
Dynamics of the fusion reaction in the dt\\~ system
KFKI-1988-41/E Z. Gingl e t a l .
Local structure of icosahedral quasicrystals
KFKI-1988-42/E J . Kollár e t a l .
Quasiperiodic lattice model in two dimensions
KFKI-1988-43/E P. Jani
Comparison of time interval statistics with auto-correlation date gathering techniques in laser Doppler anemometry (in Hungarian)
KFKI-1988-44/G A. Gács e t a l .
Instructor support and malfunction handling in the WWER-440 basic principles simulator
KFKI-1988-45/D L. C s i l l a g ее a l .
Linewidth studies on the 469.4 nm Kr transition
KFKI-1988-46/G J . S . Jánosy e t a l .
Modelling approaches for a basic principles simulator for WWER-440 (PWR) Nuclear Power Plants
KFKI-1988-47/G Gy. Ézsöl e t a l ,
Analysis of consequences of steam generator collector rupture. Plant analysis with the RELAP4/MOD6 code based on PMK-NVH test results. (in Hungarian)
KFKI-1988-48/G L. Szabados e t a l .
Analysis of consequences of steam generator collector rupture. Computer code analysis and interpretation of PMK-NVH test results, (in Hungarian)
KFKI-1988-49/E Gy. Zsigmond e t a l ,
Cold neutron source at the Budapest WWR-SM reactor (in Hungarian)
KFKI-1988-50/M L. Ungvári
State-oriented analysis of connection establish ment phase of the data link control protocol LAPB (in Hungarian)
KFKI-1988-51/E L. Potocky e t a l ,
Metallic glasses cast in magnetic field
KFKI-1988-52/E L. Potocky et al,
Surface coercive force of some metallic glasses
KFKI-1988-53/E D. Huber e t a l .
Influence of the field induced doping effect on the density of states in highly doped n-type a-SisH
KFKI-1988-54/D J.S. Bakos et al,
Tokárnak edge plasma investigation by laser blow-off
laser
KPKI-1988-55/A L. Diósi
Models for universal reduction of macroscopic quantum fluctuations
KFKI-1988-56/B В. Lukács
Once more about economic entropy
KPK1-1988-57/A J. Révai
A model for studying time dependent quantum mechanical processes and its application for quasi-stationary states
KFKI-1988-58/M A. Farkas et al.
A short presentation of SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) (in Hungarian)
KFKI-1988-59/A В. Kämpfer
Equilibrium flavor dynamics during the cosmic confinement transition
KFKI-1988-60/M M. Törő
The analysis of the data.link layer protocol LAPB (in Hungarian)
KPKI-1988-61/G I. Tóth et al.
7.4% cold-leg break case on the PMK test facility with operation of the connection line between hot and cold legs (in Hungarian)
KFKI-1988-62/E V.Ju. Fedorovich et al.
Mandelshtam-Brillouin scattering studies on a Ca-doped Gadolinium-Gallium Garnet monocrystal
KFKI-1988-63/G Th. Bandurski et al.
Experinental investigation on core cooling at different cooling agent levels (in Hungarian)
KFKI-1988-64/D S. Zoletnik
Periodic disruptions in the MT-1 tokamak
KFK1-1988-65/G L. Perneczky
RELAP5 - ths new tool for pressurized water reactor safety analysis (in Hungarian)
KFKI-1988-66/G K. Krinizs
Diagnostics of core barrel motion based on the fluctuations of the out-of-согз Ionisation chambers signals. (The program CBM) (in Hungarian)
KFKI-1988-67/G S. Kiss et al.
Monitoring the functioning of detectors and measuring lines (in Hungarian)
KFKI-1988-68/G Б. Biro et al.
Thermohydraulic calculations of the WWER-1000 type reactor on core level (In Hungarian)
KFKI-1988-69/G L. Maróti et al.
The joining of code COBRA to the PERF-type boundary conditions (in Hungarian)
KFKI-1988-70/G Gy. Gyenes
A numerical study of the radial temperature distribution in the reactor fuel type WWER-1000 (in Hungarian)
KFKI-1988-71/A K. Tóth et al.
Radiative correction eo electron-neutrino correlation in lambda 0-decay
KFKI-1988-72/G I. Molnár et al.
Adaptation of the-SSYST-3 code for WWER reactors. I. Preliminary studies, (in Hungarian)
KFKI-1988-73/G L. Szauados et al.
Design of the PMK-1000 teat facility. Part I. (in Hungarian)
Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intézet Felelte kiadó: Qylmesl Zoltán Szakmai lektor: Trösztéi István Példányszám: 68 Törzsszám: 88-703 Készült a KFKI sokszorosító üzemében Felelős vezető: Gonda Péter Budapest, 1988. decembe» hó
