A PICK ALAPÍTVÁNYI ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A PICK ALAPÍTVÁNYI ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA PICK - MIP

Készítette: Tatár Zsuzsanna minőségügyi vezető Muhariné Bíró Mária a támogató csoport tagja Máráné Pördi Ildikó a támogató csoport tagja Szalma Györgyné óvodavezető

2007.

2

Minőségirányítási program PICK – MIP TARTALOMJEGYZÉK Bevezető ......................................................................................................................... 4 1. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................ 5 2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI ..................................... 7 ÖMIP ..................................................................................................................... 7 ÓVODÁNK MINŐSÉGPOLITIKÁJA ................................................................. 8 3. ÓVODÁNK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE ................................... 13 A VEZETÉS FELELŐSSÉGE, ELKÖTELEZETTSÉGE .................................. 13 VEZETŐI SZÁNDÉKNYILATKOZAT............................................................. 14 TERVEZÉSI FOLYAMAT ................................................................................. 16 4. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ........................................................................... 18 AZ INTÉZMÉNYI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE .................... 19 VEZETŐI ELLENŐRZÉS .................................................................................. 19 5. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ......................................................................... 23 ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ............................................................................... 23 INTÉZMÉNYVEZETŐ ÉRTÉKELÉSE ............................................................. 24 VEZETŐ BEOSZTÁSÚ PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSE................................... 24 PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ........................................ 25 6. INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS, IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS..................... 28 IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI.................................................. 28 AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZERE, ÜTEMTERVE ................. 29 7. INTÉZMÉNY MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE .................................. 34 ÉRDEKELT FELEK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE.. 34 IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS FOLYAMATÁNAK SZABÁLYOZÁSA

36

8. PARTNERKAPCSOLATOK .............................................................................. 37 PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA .................................................... 37 PARTNERAZONOSÍTÁS, PARTNERLISTA .................................................. 38 KAPCSOLATTARTÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ PARTNEREINKKEL .......... 39 9.

AZ IMIP DOKUMENTUMAINAK KEZELÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA .......... 42

ZÁRADÉK ..................................................................................................................... 45 2

PICK Alapítványi Óvoda = SPORTOVI

3

Minőségirányítási program PICK – MIP

Az óvoda jellemző adatai

Az alapítólevél alapján az intézmény neve:

Pick Alapítványi Óvoda Fentartója: PICK Gyermeknevelési Alapítvány A kuratórium elnöke: Dr Bódi György Tagjai: Dr. Bodóczky Károlyné és Sutka László Képviselője: Szalma Györgyné

A fenntartó és az óvoda székhelye: 6725 Szeged Szabadkai út 18. Telefonszáma: 62/567-177 Fax száma: 62/567-177 v. 421-643 E-mail címe: [email protected]

Az intézmény vezetője, a program benyújtója:

Szalma Györgyné

3


4

Minőségirányítási program PICK – MIP “Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben, amit cselekszel.” (Joubert)

BEVEZETŐ GONDOLATOK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMUNKHOZ A Pick Alapítványi Óvoda (SPORTOVI) azon törekvése, miszerint önálló minőségirányítási rendszert kíván kiépíteni, működtetni és továbbfejleszteni azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett - törvényben is megfogalmazott - minőségügyi célok és minőségfejlesztési feladatok megvalósítása mellett. A közoktatás minőségfejlesztő tevékenységének tartalmi elemeit és folyamatát a 3/2002. (II.25.) OM rendelet, valamint a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról legutóbbi módosítása a 2003. évi LXI. törvény foglalja magába. A Pick Alapítványi Óvodának / SPORTOVI /, - mint a közoktatási rendszer egy önálló egységének - a működésében szükségszerűen fogalmazódnak meg ezért a különböző minőségi követelmények. Eleget tenni e követelményeknek nem csak azt jelenti, hogy az intézmény teljesíti saját küldetését, valamint a fenntartó elvárásait, hanem azt is, hogy mindent megtesz hosszú távú jövőjének megalapozásáért. E gondolatokat alapul véve, ugyanakkor az objektív - de sajnos napjainkban nem túl kedvező - működési feltételek és lehetőségek szem előtt tartásával készült el tehát óvodánk minőségirányítási programja. A minőségbiztosítás kiépítését 2004-ben kezdjük el. Bevezetését fokozatosan és folyamatosan végezzük, tökéletesítésére törekszünk A minőségfejlesztés alapvető értéke a partnerközpontúság. A minőség helyi fogalom, mely A PICK Alapítványi Óvoda helyi nevelési programjának célkitűzésein alapul. Figyelembe vesszük a partnerek igényét, ennek megismerésére törekszünk. Minőségfejlesztési célunk a küldetésben fogalmazódik meg, amely lehetővé teszi, hogy intézményünket megkülönböztessék a többi intézménytől. Intézményünk minőségi működésének kétféle értelmezése lehetséges. Szűkebb értelemben akkor eredményes óvodánk, ha szakmai szempontból eredményeket mutat fel. Tágabb értelemben pedig akkor, ha szakmai szempontokon túlmenően a szolgáltatást igénybevevők elégedettségét is kiváltja. Óvodánk nevelőközössége meghatározza minőségpolitikáját, amely a feladataink hatékony, törvényes, szakszerű és folyamatos végrehajtását tűzi ki célul. Ennek érdekében hatékony 4


5

Minőségirányítási program PICK – MIP minőségfejlesztési rendszert kívánunk kiépíteni. Minőségpolitikánkat és minőségfejlesztési rendszerünket a minőségirányítási programban rögzítjük. Minőségirányítási programunk célja, hogy óvodánk működésének hosszútávra szóló elveit megfogalmazza, valamint ennek megvalósítását a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok területén végiggondolja, a vezetők felelősségi körét, feladat megosztását, a feladatok delegálását lehetővé tegye. A város óvodáinak fenntartója által elkészített Önkormányzati Minőségirányítási Programmal (ÖMIP) összhangban kívánjuk megvalósítani minőségfejlesztő munkánkat, megfogalmazni minőségpolitikánkat. A fenntartónk és partnereink elvárásainak kiemelt jelentősége van számunkra, hiszen ez határozza meg óvodánk sorsát, működését, finanszírozását. Az IMIP szabályozó dokumentum, amely az intézmény működésével kapcsolatos, a pedagógiai munkát, a nevelés céljainak megvalósulását támogató tevékenységeket /folyamatokat/ szabályozza. A kiindulási pontot minden esetben az intézmény működését meghatározó dokumentumok tanulmányozása jelentette. /Alapító Okirat, PICK HOP, Éves vezetői munkaterv, SzMSz, Házirend, ÖMIP, Továbbképzési terv. Helyi nevelési programunkat felülvizsgáltuk, ebből kiindulva fogalmaztuk meg a minőségirányítás célját.

1. Helyzetelemzés Az intézmény rövid bemutatása Óvodánk fenntartója a PICK Gyermeknevelési és Szociális Alapítvány. Intézményünk, a PICK Alapítványi Óvoda, a PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. vállalati óvodája volt. 1977 februárjában kezdte meg működését két gyermekcsoporttal, 50 gyerek befogadását biztosítva. 1983-ban további két csoporttal bővült, 100 gyerek ellátására vált alkalmassá. Kezdettől 2002-ig csak a Pick Szeged Rt. dolgozói gyermekeinek kínált hatékony, eredményes nevelést és oktatást. Alapítványi Óvodává alakulásunktól (2002. szeptember) megnyitottuk kapunkat minden család előtt, azóta a PICK-hez nem kötődő családok is szívesen választják intézményünket. Az Alapító Okirat alapján az óvoda típusa, tevékenységi köre: napközi otthonos óvoda, mely három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig nevelő intézmény. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, magatartási- tanulási és beilleszkedési nehézséggel küzdők, hátrányos helyzetű és rászoruló gyermekek nevelését is vállaljuk. A problémás (magatartási-, tanulási,-, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek), hátrányos helyzetűek, rászorulók esélyegyenlőségét szakemberek bevonásával kompenzáljuk.

5


6

Minőségirányítási program PICK – MIP Személyi feltételeink: A pedagógus és nem pedagógus dolgozók közös munkája járul hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez. Megfelelő /Kjt. által előírt/ végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik minden dolgozónk. A nevelőtestület korábbi és jelenlegi eredményei, szakmai felkészültsége, elhivatottsága, munkabírása a garancia arra, hogy az intézményünkbe felvett gyermekeknek nyugodt, biztonságos légkört tudjunk teremteni. Óvodánk vezetője, pedagógusai és munkatársai olyan személyek, akik nyitottak, jól felkészültek, pedagógiai ismereteiket folyamatosan fejlesztik. Az elmúlt években többen szereztek különböző főiskolákon és tanfolyamokon egyéb végzettséget is az óvónői diplomájuk mellé:  műkorcsolya sportoktatói tanfolyamon 2 fő,  úszás sportoktató 1 fő,  a Szarvasi Óvóképző Főiskola kiegészítő szakán 3 fő szerzett óvodapedagógusi képesítést,  minden óvodapedagógus elvégezte az informatikai szövegszerkesztői tanfolyamot,  az ILS nyelviskola német nyelvi kurzusát két fő végezte el,  többen vettek részt minőségirányítási tanfolyamon,  minden dajkánk szakképesítést szerzett. Tárgyi feltételeink: Óvodánk épületei négy gyermekcsoport számára biztosítanak az otthonihoz hasonló körülményeket. Tornateremmel is rendelkezünk. Nagy udvarunk fás, ligetes, füves. Telepítése és elrendezése ideális a céljaink megvalósításához, gazdag játék és mozgáslehetőséget biztosít. Intézményünk a műjégpálya mellett, a Horgosi úti sportlétesítmények közelében helyezkedik el. Így sportolásra sok lehetőségünk van. Költségvetési kereteink: A fenntartó csupán a működőképesség biztosítására tud törekedni, forráselvonó döntéseit nem szakmai alapon hozza, hanem gazdasági kényszer alapján. Ezért napjainkban szakmai értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez az anyagi szükségletek biztosítása az egyik legnehezebb, embert próbáló vezetői feladat. Nevelőmunka: Óvodánk a gyermek létszámot tekintve jelenleg 100 %-os kihasználtságot mutat. Saját nevelési program alapján dolgozunk, melyben természetesen a mozgásnak és a sporttevékenységeknek van kiemelt szerepe. Kiemelt feladatunk a SNI, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű és a rászoruló gyermekek nevelése. Intézményünkben már a programunk megírása idején is fellelhetők voltak a partnerközpontú működés alapjai. Helyzetelemzésünk során meghatároztuk eddigi értékeinket, eredményeinket, számba vettük lehetőségeinket, megkérdeztük és figyelembe vettük partnereink igényeit, elvárásait. A társadalmi változások hatására a családdal való együttműködésünket átgondoltuk, amely még több segítséget és tudatosságot kíván tőlünk az óvodai nevelőmunkánkban. Az esélyegyenlőség megteremtése a deficittel rendelkező és rászoruló gyermekek esetében sok feladatot ró ránk.

6


7

Minőségirányítási program PICK – MIP Az IMIP a Helyi nevelési programra épülve a működés rendjét határozza meg.

2. Az intézményi minőségirányítás alapjai 2.1

Fenntartói minőségirányítási program

(Szeged mj. Város minőségirányítási programjának (ÖMIP) kivonata) A közoktatási intézmények feladata: 1. Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség, a szakszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5. Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. 6. Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7. Az intézmények hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket. Az óvodák feladata: 1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja iránymutatásainak segítségével elkészített és jóváhagyott nevelési program alapján végezzék nevelő munkájukat. 2. Az óvoda biztosítsa az óvodás korú gyermekek lakossági igényeinek megfelelő óvodai nevelését, s kiemelt fontosságot tulajdonítson az 5 éves korosztály iskola-előkészítő nevelésére. 3. Segítse elő a gyermekek harmonikus fejlődését az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A gyermekeket egyéni ütemben fejlessze, személyiségük és gyermeki jogaik tiszteletben tartásával. Ehhez használja a játék, mozgás és az anyanyelvi nevelés eszközeit. 4. Vegyen részt az egészségnevelés intézményi szintű megvalósításában. Tűzze ki célul és valósítsa meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az egészséges életvitel igényeinek kialakítását. 7


8

Minőségirányítási program PICK – MIP 5. A játékkal, mint alapvető szükséglet kielégítésével fejlessze a gyermekek egyéni képességeit, biztosítson változatos tapasztalatszerzési lehetőségeket az óvodások számára, különösen a fejlesztő játéktevékenységeken keresztül. 6. Az intézmények adottságaik és lehetőségeik figyelembevételével vegyenek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében és az iskolai életmódra való felkészítésben integrált formában.

2.2. Óvodánk minőségpolitikája A Közoktatási törvényben foglaltak szerint intézményünk feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. Minőségpolitikánk összefoglalja az intézmény, mint szervezet minőséggel kapcsolatos célját, a célok elérésének elveit és az ehhez alkalmazott eszközöket. A minőségpolitikát a szervezeti célok (pedagógiai működés), a minőségügyi szabályozók, a PICK Alapítványi Óvoda helyi nevelési programja és a jelenlegi minőségügyi helyzet alapján határozzuk meg. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert kívánunk kiépíteni és működtetni. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézményünk minőségirányítási programjában határozza meg, mely az ÖMIP-re épül. Minőségpolitikánk kidolgozásával célunk elérni, hogy: - alkalmazotti közösségünkben általánossá váljon a minőségügyi szemlélet, - intézményünkben kiépített rendszerben valósuljon meg a partnerközpontú működés, és rendeltetésszerűen lássa el feladatát, - értékeink megőrzése és folyamatos fejlesztése mellett nyitottá váljunk a változások kezelésére, pl. integrált nevelés; - szervezetünk belső és külső kommunikációjának javításával az óvodát használók elégedettségét fokozzuk, - munkánk rendszeres értékelésével képesek legyünk az igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodva módosítani, fejleszteni működésünket és tevékenységeinket. Minőségpolitikánk egységesen és teljes körűen érvényes az intézmény valamennyi dolgozójára, valamennyi tevékenységünkre, és működésünk folyamataira. Minőségpolitikánk lehetővé teszi a többi nevelési intézménytől való előnyös különbözőség elérését, mely intézményünk jövőjének záloga.

2.2.1. Intézményünk minőségpolitikai nyilatkozata: A Szeged városában működő PICK Alapítványi Óvodában a gyermekek számára biztonságos, otthonos, nyugodt, derűs, szeretetteljes légkört biztosítunk, amelyben ideális feltételek mellett fogadhatjuk és nevelhetjük az óvodáskorú gyermekeket, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű, problémás gyermekeket is. A SPORTOVI, mint nevelési intézmény, elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben figyelembe vegye. Ennek érdekében vállaljuk, hogy óvodánk valamennyi dolgozójának bevonásával kiépítjük és működtetjük a 8


9

Minőségirányítási program PICK – MIP partnerek elégedettségére, igényeiknek megismerésére és az intézmény önértékelésére épülő minőségfejlesztési rendszerünket. Célunk az, hogy e rendszer segítségével biztosítsuk az eredményes nevelés körülményeit, a nevelési programunkban megfogalmazottak megvalósítását. Értelmezésünk szerint eredményes a nevelés akkor,  ha a gyermekek jól érzik magukat az óvodában, ha arra törekszünk, hogy a gyermekek érzelmi biztonságot nyújtó, aktivitásra és cselekvésre ösztönző óvodai légkörben nevelkedjenek,  ha a képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek, pl. mozgássérült, tanulási és beilleszkedési nehézséggel küzdő stb. önmagához képest fejlődjön.  ha az óvodapedagógusok folyamatosan keresik és megtalálják az egyes gyermekek fejlesztéséhez szükséges legmegfelelőbb módszereket,  ha arra törekszünk, hogy óvodánkban udvarias, barátságos, együttműködő légkör uralkodjon,  ha minden munkatárs odafigyeléssel, a változásokra való gyors reagálással a problémák megoldását segíti elő,  ha intézményi működésünk a kölcsönös alkalmazkodáson, rugalmasságon és elfogadáson alapul,  ha fontosnak tartjuk a partnerek megismerését, megértését, a rendszeres, eredményes együttműködés céljából, és felelősnek érezzük magunkat azért, hogy a gyermekek optimális fejlődésének érdekében elérhetőek és nyitottak legyünk partnereink és minden olyan lehetséges támogatónk iránt, akik segítik működésünket és pedagógiai munkánkat,  ha folyamatosan figyelemmel kísérjük és beépítjük nevelési-fejlesztési gyakorlatunkba a korszerű óvodapedagógiai és gyógypedagógia elméleteket, módszereket, eljárásokat, minőségfejlesztési technikákat,  ha szolgáltatásaink minőségének javítása érdekében kiemelten kezeljük humán erőforrásaink fejlesztését és lehetőség szerint infrastruktúránk bővítését is. A fentiek megvalósítása érdekében a vezetőség minőségirányítási rendszert kíván kiépíteni és működtetni, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét.

9


10

Minőségirányítási program PICK – MIP 2.2.2. Óvodánk minőségcéljai és sikerkritériumai A minőségcélok megfogalmazása a szabályok, szabályozások elkészítését és működtetését jelenti, amelyek segítik a minőségpolitika megvalósítását. Sikerkritérium: az intézmény kiválóságára való törekvésében érvényesül a javuló trend, a saját célok és más intézményekkel való összehasonlításban magasabb eredmények elérése.

Céljaink

Sikerkritériumaink

Óvodánk működése legyen átlátható, egyenletesebb, kiszámíthatóbb. Mindennapi nevelőmunkánkba épüljön be a PDCASDCA ciklus.

Tudatosabbá válik a szervezeti működés, könnyebben követhetők a feladatok megvalósulásának folyamatai, a döntéshozatal, célirányosabb lesz a kommunikáció. A továbbképzésen és önképzésen szerzett tapasztalatok beépülnek a mindennapi munkába. Módszertani sokszínűség jellemzi munkánkat.

A munkatársak segítik egymás munkáját. Óvodánk minden dolgozója törekszik arra, hogy saját céljaikat az óvodai célok között Az óvoda belső légköre javuljon, megjelenítsék, hogy aktív részesei legyenek fokozódjon a munkatársak együttműködése. a szervezeti célok kialakításának. A csoporthoz tartozás érzése javul, a szervezeten belül megértik egymást, kapcsolataikban minél kevesebb a konfliktus, jó a munkahelyi légkör. A közösségen belül nő az elégedettség (erkölcsi, anyagi megbecsülés) Folyamatosan mérjük partnereink igényeit, A partnereink igényeinek így javul az óvoda és a partnerek közötti figyelembevételével végezzük munkánkat. együttműködés, aktívabbak lesznek a célok megvalósításában. Az elégedettségi mutatók nőnek. Óvodánk eredményeinek környezetünkkel.

megismertetése Javul óvodánk társadalmi megítélése.

10


11

Minőségirányítási program PICK – MIP Hosszútávú céljaink 1. Missziónk teljesítése: -Legmegelégedettebb szülőkkel rendelkezni. -Stabilan működni. -Rugalmas alkalmazkodással biztosítani a túlélést. -Megelégedett dolgozókkal rendelkezni. -Növelni az óvoda presztízsét. 2. Partnerközpontú működés kiépítése és minőségi szakmai munka biztosítása. 3. Sokszínű, változatos óvodai neveléssel, a partnerek igényeinek maximális figyelembe vételével óvodánk értékeinek megőrzése. 4. Szakmai példaadással és nevelést segítő tanáccsal segítjük a szülőket nevelési gyakorlatuk és problémáik megoldásában. 5. Fontosnak tartjuk a sokoldalúan képzett óvodapedagógusokat. A hosszú távú eredményes együttműködés érdekében folyamatosan tájékoztatjuk a lehetőségekről és biztosítjuk számukra a szakmai továbbképzéseket. 6. A nyugdíj előtt álló kollégákat kérelem esetén mentesítjük a túlmunka alól. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást az ideiglenesen munkából kieső munkatársakkal. 7. Gyermekek fejlesztésével és nevelésével kapcsolatos célok: Széleskörű tevékenységrendszerrel segítjük a gyermekek személyiségének sokoldalú és hatékony formálását. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó tevékenységet biztosítunk. A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük a gyermek képességeit, sajátos nevelési igényét, hátrányos helyzetét. Óvodán kívüli tevékenységekkel egészítjük ki az óvodások ismereteit. A gyermekeket olyan légkörben neveljük, amelyben biztonságot, törődést, szeretetet, odafigyelést éreznek. 8. Kiemelten kezeljük a magatartási, tanulási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek felzárkóztatását. Középtávú céljaink: 1. Költségtakarékos működés biztosítása. 2. Minőség- és partnerközpontú működés kiépítése és működtetése. 3. Partnereinkkel az együttműködés elősegítése és koordinálása. 4. A kollégák sokoldalú szakmai fejlődésének elősegítése, a továbbképzések támogatása, fejlesztő pedagógusok képzése a problémás gyermekek speciális foglalkoztatására. 5. A család és óvoda jó kapcsolatának fenntartása, a szülői közösség szervezetének erősítése, az együttműködési formák változatosságának biztosítása. 6. Az óvoda nyitottságának folyamatos biztosítása partnereink felé. 7. Városi szinten egyedülálló, SPORTOVI - s nevelésünkkel kiemelkedő, keresett óvodává előlépni, 100%-os gyermeklétszámmal működni. Rövidtávú feladatainkat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.  Feladat: gyermeklétszám növelése, az integrált nevelés magasszintű végzése. A társadalmi és gazdasági változások következtében csökkent a gyermeklétszám.  Az egyik legfontosabb feladat az óvoda munkájával, eredményeivel megismertetni a környezetet, megfelelni a különféle elvárásoknak.  Minőségbiztosítási rendszer működtetése. 11


12

Minőségirányítási program PICK – MIP Gazdasági célok:  Pályázatok írása, óvoda helyzetének javítása pályázati pénzekkel.  Támogatók felkutatása.  Az adó 1%-nak megszerzése, támogatókkal a jó kapcsolat kialakítása.  A fenntartóval és az önkormányzati vezetőkkel szorosabb együttműködés megszervezése.  Az óvoda munkájával, eredményeivel, céljaival megismertetni a támogatókat.  Javítani az óvoda felszereltségét (számítógép, fénymásoló, fax beszerzése, függöny, szőnyeg, bútorcsere). Az óvoda állagának megőrzése, megfeleltetni a megváltozott elvárásoknak az épületet (mozgássérültek is tudjanak közlekedni).  Céltudatos fejlesztőjáték vásárlás esélyegyenlőség megteremtése érdekében.

2.2.3.

A vezetőség támogatására

feladatai

a

megvalósításra

vonatkozó

elképzelések

A vezetőség vezetési, tervezési (stratégiai és éves tervezés), valamint szervezeti kultúra fejlesztési feladatokat végez tervszerűen, átgondoltan: - Minőségelvű nevelő munka megtervezése, vezetése, ellenőrzése és értékelése. A közösen elfogadott Nevelési Program megvalósításának teljes körű segítése, a nevelésben elfogadott alapelvek, értékek érvényre juttatása. - A minőségfejlesztési Támogató Csoport (TCS) működésének, munkájának segítése, az együttműködés biztosítása. - A kialakításra kerülő partnerközpontú működés támogatása, további fejlesztésének elősegítése. - A szervezeti kultúra fejlesztése terén a jó munkahelyi légkör és az együttműködés erősítése. A problémák, konfliktusok megfelelő kezelése, a munkatársak bevonása a döntési és fejlesztési folyamatokba. Céljaink megvalósítását segíti a demokratikus vezetés, a vezető és alkalmazotti közösség minőségfejlesztés iránti elkötelezettsége. Minőségfejlesztési céljainkat az ÖMIP, az intézményünk minőségpolitikája és a helyi nevelési programunk alapján fogalmaztuk meg.

2.2.4. Minőségfejlesztéssel kapcsolatos elvárásaink: A minőségfejlesztést úgy végezzük, hogy minden területen segítse Helyi nevelési programunk teljesítését, a gyermeki személyiség fejlődésének zavartalan biztosítását. Ennek érdekében:  A gyermekek fejlődésének nyomon követésével (mérésnél, értékelésnél) arra törekszünk, hogy minél több ismeretet természetes élethelyzetükből merítsünk.  Fokozottan ügyelünk a partneri vizsgálatoknál a résztvevők személyes jogainak, adatainak védelmére.  Az elemzésekbe a csoportok óvónőit vonjuk be, hogy maguk szembesüljenek a jelzésekkel.  A legszükségesebb dokumentációt végezzük, amely feltétlenül szükséges a következtetések levonásához. 12


13

Minőségirányítási program PICK – MIP 2.2.5. A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere A minőségirányítási rendszer megvalósítására az intézményen belül támogató szervezetet hozunk létre. (TCs) A belső támogató szervezet létrehozásáról, összetételéről, feladatairól a munkatársakat tájékoztatjuk. A belső támogató csoport tagjait az intézményvezető kéri fel, bízza meg a következő szempontok alapján: - legyenek elkötelezettek a minőségfejlesztés, minőségirányítás iránt, - rendelkezzenek minőségügyi előismeretekkel, - szakmailag, emberileg legyenek elismertek a nevelőtestületen belül. A megbízás egy évre szól és meghosszabbítható. Az intézmény vezetője támogatja a team munkáját. A támogató csoport vezetőjét az intézményvezető kéri fel és bízza meg. Feladata az intézmény minőségfejlesztési munkájának tervezése, szervezése, és vezetése. Munkájának menete a munkatervhez igazodik. Team munkában dolgoznak, ennek szabályait betartják.

3. Óvodánk minőségfejlesztési rendszere 3.1.

A vezetés felelőssége, elkötelezettsége

Az intézmény vezetője elkötelezett a minőségfejlesztés iránt. Támogatja, elősegíti, motiválva a szervezetet a minőség elvű szolgáltatás nyújtásában, személyes példaadással jár elöl. Felelőssége kiterjed a Kt. 54.§-a értelmében az intézmény működésének valamennyi területére. A vezető feladata, hogy biztosítsa a szakszerű, törvényes, hatékony és gazdaságos működést. Biztosítja a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően. Elkötelezett a jogszabályok betartásában és betartatásában, fontosnak tartja a dolgozók felelősségérzetének, önigazgatási képességének fejlesztését. Támogatja az innovációs törekvéseket, hatékonyan működő belső kommunikációs rendszert működtet. Lehetőség szerint elismeri a munkatársak többletmunkáját, támogatja, segíti a kollegák fejlődését, továbbképzését. Részt vesz az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésében, a nevelési program felülvizsgálatában, az éves munkaterveket elkészíti, az irányított önértékelés lebonyolítását 4 évente támogatja.

13


14

Minőségirányítási program PICK – MIP 3.1.1.

Jogi megfelelés

Óvodánknak a továbbiakban is jogszerűen kell működnie. Ennek érdekében meghatározzuk azt az eljárást, ami biztosítja az óvodát használók számára, hogy a jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, szabályzatok hozzáférhetőek legyenek, az óvoda alkalmazottai ismerjék és betartsák azokat. Óvodánk rendelkezik az előírt szabályzókkal:  Működést meghatározó törvények, rendeletek.  Fenntartónk által kibocsátott dokumentumok: Költségvetési terv, Tűzvédelmi szabályzat.  Az óvoda működéséhez szükséges helyi dokumentumok: A pedagógiai munka szabályozása: A PICK Alapítványi Óvoda helyi nevelési programja, Óvodavezetői munkaterv, 5 éves továbbképzési program, Éves beiskolázási terv, Gyermekvédelmi munkaterv, Gyermekcsoportok tervező munkája, Személyiségfejlődési naplók - A szervezeti működés szabályozása: SZMSZ, Munkavédelmi előírások, HACCP kézikönyv, Szabadságolási terv, Selejtezési és leltározási szabályzat. A dokumentumok elhelyezése: az emeleti irodában. Az életünket meghatározó dokumentumok hozzáférhetőek, az óvodavezető és helyettese segítségével mindenki elérheti. A földszinti faliújságon a szülők tájékoztatást kapnak a dokumentumok helyéről és a tájékoztatásra jogosultak személyéről. A nevelési program egy-egy példánya minden óvodapedagógus rendelkezésére áll. A jogszabályi változások követéséért és a tájékoztatásért felelős az óvodavezető és helyettese. Az újonnan megjelenő jogszabályokról 30 napon belül tájékoztatást kapnak a hatáskörben dolgozók

3.2.

Vezetői szándéknyilatkozat

Napjainkban nem könnyű a vezetői szerepnek megfelelni. Az óvoda vezetője kinyilvánította elkötelezettségét annak érdekében, hogy az intézmény, a törvény előírásainak, a fenntartó elvárásainak, az idejáró gyermekek és szülők igényeinek figyelembevételével és azok megelégedettségére lássa el feladatait, sikerrel tudjon alkalmazkodni a szűkebben vett környezet kihívásaihoz. Elkötelezte magát minőségirányítási rendszerünk kiépítésében, biztosítja a szükséges feltételeket. Nálunk a minőségi munka alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak személyisége, gyermekszeretete. A vezető munkáját segíti, még eredményesebbé és hatékonyabbá teszi az intézményi minőségfejlesztő munka. A partnerek elégedettségvizsgálatára épülő tervezés biztosítja a magas színvonalú működést. Ennek érdekében vállalkozunk saját munkánk folyamatos elemzésére, gyengeségeink felfedezésére, azok korrigálására.

14


15


Jövőképünk

Óvodánk jövője nagymértékben függ a PICK Gyermeknevelési Alapítvány –továbbiakban Alapítvány- anyagi helyzetétől. Az Alapítvány jövője pedig alapítónk és főszponzorunk, a PICK Szeged Zrt. jólététől. Minőségfejlesztési rendszerünk működtetése a nevelési programban megfogalmazott célok, feladatok magas színvonalú megvalósítása egy gyermekbarát, partnerközpontú, folyamatosan megújulni képes intézmény működését eredményezi. A tudatos intézményi marketing és PR tevékenység biztosítja a nevelőmunka eredményességének széles körben történő megismerését és intézményünk társadalmi kisugárzását. Óvodánk ellátja a 3-7 éves korú gyermekek nevelését, képességeinek kibontakoztatását és fejlesztését, és elsősorban az óvodás gyermekek (hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű stb. gyermekek is) igényeinek kíván megfelelni, az ő érdekeiket szolgálni. A szülők, egészséges gyermekek és a munkatársak fogadják el és minden erejükkel segítsék az átlagtól eltérő gyermekek fejlesztését. A törvényes és jogszerű működés biztosítása érdekében elvégzi az intézményi dokumentumok és szabályzatok felülvizsgálatát. Az intézmény működését meghatározó jogszabályi változásokat figyelemmel kíséri és beépíti azokat, azaz a változás folyamatának szabályozását elkészíti és ismerteti.

3.2.2.

Döntéshozatal

A vezetői döntések alapvetően meghatározzák a munkahely légkörét az emberi kapcsolatok kiegyensúlyozottságát, a tevékenység minőségét és ritmusát. Egyszemélyes döntés mellet, a nevelőtestület döntés előkészítésbe való bevonására törekvés, és a csoportdöntés kerüljön előtérbe, a jogszabályi lehetőségek betartásával. A csoportos döntés ereje abban rejlik, hogy a csoport egészében több szakismerettel, információval és tapasztalattal rendelkezik, mint külön - külön a csoport bármelyik tagja. A csoporttagok nagyobb felelősséget éreznek a közösen hozott döntések helyes megvalósításáért, mint a mások által hozott döntésekért.

3.2.3.

Elismerés, támogatás

Gondoskodni kell a kiemelkedő teljesítők elismeréséről. Az intézményi és csoportcélok elérése érdekében tett kiemelkedő erőfeszítések nyilvános, közösség előtti elismerése, jutalmazása erősíti a munkafegyelmet, és serkentőleg hat. A képességek és érdeklődési kör szerinti előmenetel biztosítása gazdagítja a közösség arculatát, biztosítja a differenciált foglalkoztatást, az élmény elérhetőségét. Az értelmes, embert próbáló, az egyént megbecsülő feladat mindig új távlatokat, bizonyítási, megmérettetési feladatokat jelent a munkatársaknak.

15


16

Minőségirányítási program PICK – MIP 3.3.

Tervezési folyamat

3.3.1.Az intézményi munka tervezése A tervezés során a tervet készítőkben újfajta magatartás alakul ki a végzendő tevékenységeket, és az elérendő célokat illetően. A terv készítése és előkészítése során az addigi statikus hozzáállásból, aktív magatartásforma válik. A terv készítőinek attitűdje nyomon követhető a tervezési politikában, a tervezéssel kapcsolatos dokumentumokban, projektekben. A stratégiai tervezés olyan folyamat, amelyben az óvoda küldetésének (missión) megfelelően megfogalmazzuk a megvalósítandó célokat és a kulcsfontosságú területeket. Mind a tervet, mind a megvalósítást állandóan értékelni kell, és a változó körülményekhez igazítani a PDCA ciklus alapján. A stratégiai tervezés jövő- és változásorientációjú tevékenység. Összetett komplex folyamat, amelyben számba kell venni, és egységbe kell hozni az egymást erősítő, összetartó és az egymást gyengítő, széttartó folyamatokat. A célok, feladatok ismeretében a tervezésen belül - a stratégiai tervezés folyamatát, - az éves tervezés (munkaterv, éves terv) módját szabályozzuk. A stratégiai tervezési folyamat írja le az intézmény működését hosszú távon meghatározó dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, felülvizsgálatának módját. Az éves munkaterv a pedagógiai tervezés folyamatát rögzíti.

16


17

Minőségirányítási program PICK – MIP Az intézmény működésének tervezési rendszere

A pedagógiai munka szabályozása

A szervezeti működés szabályozása

Nevelési Program

SZMSZ

Minőségirányítási Program

Gazdálkodási

Munkáltatói feladatok

feladatok

Vezetői pályázat

-

Továbbképzési Program

-

Továbbképzési terv

-

Teamek munkaterve

-

Munkavédelmi szabályzat

-

Tűzvédelmi szabályzat

-

Gyermekcsoportok tervező munkája

-

Gyermekek egyéni fejlesztésére

-

HACCP

Költségvetés tervezése Fejlesztési terv

tervezőmunka

Belső ellenőrzési terv Az intézmény önértékelése Fenntartói ellenőrzések

17


18


Az intézmény erőforrásainak, erős és gyenge pontjai

Erősségek:  Összeszokott óvónői gárda dolgozik együtt. Minden óvodapedagógus rendelkezik főiskolai végzettséggel, 2 óvónő korcsolya segédedzői képesítést is szerzett, 2 óvónő pedagógiai szakvizsgát.  Az óvoda kihasználtsága 100%-os.  Minden dajka szakképzettséggel rendelkezik.  Saját gyermekorvossal, logopédussal, gyógypedagógussal, gyógytornásszal egészül ki az óvoda nevelő testülete.  A térítési díjakat a szülők béréből vonjuk le ill. csekken is befizethető.  Éves leállásunk mindössze 2 hét. Minden munkanapon nyitva vagyunk az iskolai szünetekben is.  A szülőknek csak a gyermekek személyes holmiját kell hozniuk óvodánkba.  Enyhén fogyatékos gyermekeket is felveszünk. Diétás étkezést biztosítunk szükség esetén.  Nem csak a Pick Szeged Zrt-nél dolgozó szülők gyermekeit fogadjuk, hanem külsős gyermekeket is.  Házilag előállított reggelivel és uzsonnával jobban tudjuk követni a gyermekek igényeit. Hiányzás esetén azonnal lemondható az étkezés. Gyengeségek:  Óvodánk forgalmas út mellett épült.  Messze vagyunk a belvárostól.  Napi díjat kérünk a fenntartó utasítására a szülőktől az étkezési díjon felül.  Dolgozóink 35 %-ának életkora 50 éven felül van.

3.3.3. Feladatok megvalósítását biztosító lehetséges akciók:  Jótékonysági és farsangi bál rendezése.  Játszó- és sport délutánok, nyílt napok szervezése.  Szponzorok, támogatók megnyerése munkánkhoz.  Hagyományos ünnepségek megrendezése.  Kirándulások szervezése, rendezvények látogatása.  Korcsolya bemutató megrendezése.

4.

Ellenőrzés, értékelés

Az ellenőrzés és értékelés lényege annak feltárása, milyen a viszony a valóság és az elérni kívánt állapot között, mik az eltérés okai. Az intézményi belső ellenőrzés és értékelés formái: - Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése; - Gyermekek fejlődésének nyomonkövetése és értékelése, - HOP beválásának ellenőrzése és értékelése, - Intézményértékelés (irányított önértékelés).

18


19

Minőségirányítási program PICK – MIP Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működéséért. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számon kérése.

4.1. Az intézményi ellenőrzés-értékelés átfogó rendszere Az ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés és értékelés formája

tárgya, tartalma Törvényességi

Szakmai-pedagógiai

Külső

Az ellenőrzésre,

Az ellenőrzés, értékelés

értékelésre jogosult

megrendelője

Fenntartó (általa megbízott személy)

Oktatási Miniszter,

Fenntartó által megbízott

Fenntartó, Jegyző

szakértő ÁNTSZ, Magyar

Szakhatósági

Államkincstár, Gyámhatóság

Szakmai-pedagógiai Törvényességi

Belső

Munkáltatói Gazdálkodási

Szakértő,

Intézményvezető,

Intézményvezető,

Pedagógus,

Intézményvezető helyettes

Szülő

Tanügy-igazgatási

4.2.Vezetői ellenőrzés Célja: Az intézményi működés vizsgálata abból a szempontból, hogy megfelel-e a központi, helyi, intézményi normáknak és a hatályos jogszabályoknak. 4.2.1. Az óvodai csoportok pedagógiai munkájának ellenőrzése, értékelése: - A csoportokban folyó munkát az óvodavezető ellenőrzi. Éves munkatervében szerepel az ellenőrzések időpontja, témája és a megfigyelések szempontjai. - Az ellenőrzés lehet előre megbeszélt időpontokban és témában vagy váratlanul a felkészülés ellenőrzése. - Az óvodai program céljának megvalósítása minden óvodapedagógusra nézve kötelező, de az ismeretanyag kiválasztása, a módszerek megválasztása az óvónő joga, szabadsága. - Meg kell állapítani, hogy megvalósultak-e a kitűzött feladatok, ha nem további okkeresésre kell koncentrálni. - Az értékelés a jól végzett munkát erősítse meg és tartalmazzon útmutatást az esetleges hibák javítására. Dokumentumelemzés: 19


20

Minőségirányítási program PICK – MIP A mindenkor érvényes tanügy-igazgatási dokumentumokat az óvodavezető útmutatása alapján kell használni. Ezek ellenőrzését az óvodavezető végzi évente néhány alkalommal. (csoportnapló, mulasztási napló, személyiséglapok, óvodai szakvélemény). Az elemzés szempontjai: - Az óvodai dokumentumok rendszeres, lelkiismeretes vezetése. - Az egyes gyermekek fejlődésének vizsgálata, az okok feltárása, hátrányos helyzet megszüntetésére tett intézkedések, sajátos nevelési igényűek gyógypedagógiai fejlesztésének ellenőrzése. - A gyermekvédelmi tervben foglaltak végrehajtása. - A pedagógiai tudatosság érvényesül-e a munkában. - A csoportnapló tartalmazza-e a csoportra vonatkozó szokás- és szabályrendszert, a tevékenységi terveket. 4.2.2. A nem pedagógiai munkát végzők ellenőrzési területei, módszerei:  A munkakörben meghatározott feladatok minőségi ellátása. (megfigyelés)  Vonatkozó jogszabályok betartása - ÁNTSZ, HACCP, Munkavédelmi Főfelügyelőség - célzott megfigyelés.  Kapcsolata a gyermekekkel, szülőkkel – megfigyelés.  Az óvoda eredményes működését segítő ötletek, javaslatok. 4.2.3. A gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése: Személyiséglap: A fejlesztő folyamat ellenőrzését az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig szükséges végezni. Ezt a gyermekek személyiséglapján kell rögzíteni: anamnézis, családlátogatás és beszoktatás tapasztalatai, egyéni sajátosságok – mennyiben egyeznek vagy térnek el az életkori sajátosságoktól. Folyamatos megfigyelések, beszélgetések segítik ebben az óvónőket. A gyermekek fejlettségi szintjét évente fel kell mérni, és ebből kiindulva tervezni az egyéni fejlesztést. (problémás, sajátos nevelési igényű gyermekeknél a fejlesztó szakemberek segítségével) Megfigyelési szempontok:  a gyermek testi fejlettsége,  mentális képessége,  jelleme, akarata,  társas viselkedése,  beszédkészsége. A megfigyelési szempontok segítségével kiszűrhetők a különböző zavarral küzdő gyermekek és az egyéni fejlesztés időben elkezdhető. Megfigyelések végzésére legalkalmasabb a játékidő.

Kapcsolódó mérések: Logopédiai felmérés (beszédértés – beszédészlelés) az 5 évesek körében 20


21

Minőségirányítási program PICK – MIP Szakértői Bizottság és Nevelési Tanácsadó felmérései Tanköteles korúak mérése Frostig és Bender A teszttel Figyelem teszt Difer vizsgálat Kapcsolódó dokumentumok: Iskolaérettségi mutatók Partneri elégedettségmérés Fejlődési napló Gyógypedagógus, gyógytornász, logopédus fejlesztési terve 4.2.4.. Helyi nevelési programunk értékelése: Programunkkal megvalósulnak az ÓNAP- ban megfogalmazott alapelvek. Programunkat időnként átvizsgáljuk, ellenőrizzük és értékeljük az abban foglaltak. Ebben a tevékenységben az óvodavezető irányításával minden óvónő részt vesz. Értékelés az első év után: - Nevelésünkben megjelentek-e a tervezett nevelő, fejlesztő tartalmak, tevékenységek, azoknak milyen a hatása? - A program eredményei a kommunikációs, kooperációs és mozgásképességek fejlesztésében. - Biztosítottak-e a fejlesztés lehetőségei? - Milyenek a szülők visszajelzései? - Befolyásolta-e a program a nevelőtestület pedagógiai kultúráját? Értékelés a negyedik év után: - Sikerült-e programunk alapján az eddigieknél magasabb szinten megvalósítanunk a gyermekek képességfejlesztését., hátrányos helyzet megszüntetését, az esélyegyenlőség biztosítását. - A gyermekek tevékenység közbeni fejlesztése, a játékos, kötetlenebb fejlesztés eredményei. - A potencionális tanulási zavarok kiszűrése, a saját helyi program differenciált nevelés eredményei. Difer vizsgálati módszer eredményeinek felhasználása. - Eredményeink a gyermekek egészséges életmódra nevelésében és mozgásfejlesztésében. - Az érzelmi nevelés és szocializáció terén elért eredmények – kooperációs képességek fejlettsége. - A gyermekek fejlesztése hogyan valósult meg az irodalom, ének-zene, ábrázolás és környezetismereti neveléssel a programban megfogalmazott célok és feladatok, valamint az év végére elérendő követelményszint alapján.

Az ellenőrzés rendje 21


22

Minőségirányítási program PICK – MIP Az ellenőrzés területei Intézmény működtetése - Felvételi és mulasztási napló - Csoportnapló Minőségügyi dokumentum Pénzügyi források felhasználása Egyéni fejlesztés dokumentuma

Ellenőrzést végző személyek Óvodavezető Óvodavezető Felelős

Módszer, eszköz/keletkezett dokumentum Elemzés

Az információ felhasználás módja Beépítés a munkatervbe

Óvodavezető Óvodavezető Megfigyelés, elemzés

Vezetői megbeszélés Nevelési értekezlet

Minőségügyi Minőségügyi vezető vezető

Folyamatszabályozás

Óvodavezető

Kuratórium

Óvodavezető Óvodavezető

Egyéni beszélgetés, elemzés Dokumentumelemzés Helyzetelemzés

Beépítés a költségvetésbe Nevelési tervbe beépítés

Az ellenőrzés folyamata Az ellenőrzés lépései Az ellenőrzési terv elkészítése Ellenőrzési terv ismertetése a nevelőtestülettel Ellenőrzési terv alapján a csoportokra vonatkozó ellenőrzés bejegyzése a csoportnaplóba Az ellenőrzés megvalósulása

Felelős/ közreműködő Óvodavezető

A dokumentálás módja Ellenőrzési terv

Óvodavezető / nevelőtestület

Jegyzőkönyv

Óvodavezető / csoportvezető óvodapedagógusok

Csoportnapló Formanyomtatványok

Ellenőrzés összegzése

Hatáskörök szerint/ellenőrzött személyek óvodavezető

Az ellenőrzés lezárása

Óvodavezető/nevelőtestület

Záró összegzés

4.2

Formanyomtatványok

.TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS RENDSZERE 22


23

Minőségirányítási program PICK – MIP Az intézmény által képviselt értékek közvetítésének eszköze a dolgozói teljesítményértékelő rendszer. A teljesítményértékelés önértékelésen alapul, amely a vezetői értékeléssel való összehasonlítással válik objektívvá. A teljesítmény értékelés érdekében a belső értékelési csoport önértékelő kérdőívet dolgozott ki pedagógusok- és nem pedagógusok részére. Értékeli és felülvizsgálja az egyének és a munkát végző csoportok jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit.

5. A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, és az értékelés rendje. A teljesítményértékelés célja: A munkavállalók teljesítményének megerősítésével, javításával a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az óvoda célkitűzéseinek elérése. A teljesítményértékelés szempontjai  A munka eredményének teljesítmény értékelése.  A szervezeti magatartás (viselkedés) értékelése.  A munkavégzéshez szükséges képességek (tulajdonságok) értékelése. 5.1. Az értékelés rendszere A vezető értékelése során az értékelést a következő szempontok, területek mentén végezzük:  Pedagógiai munka : tervezése, szervezése, irányítása,  Ellenőrzés, értékelés, ösztönzés  Feltételek megteremtése: személyi (pl. kiválasztás, betanítás), anyagi (bevételek, pályázatok)  Partnerkapcsolatok irányítása: a kapcsolatok hatékonysága,  Munkatársakkal való kapcsolat: informálás, támogatás, konfliktuskezelés, bevonás a döntésekbe stb.  Társadalmi hatás: külső tevékenység, elismertség, publikációk, előadások stb.  Vezetői személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, nehéz helyzetek kezelése, személyes hatás, szervezőképesség stb.

Az értékelés során alkalmazott módszerek:  Dokumentumelemzés 23


24

Minőségirányítási program PICK – MIP    

Hatékonyság kérdőív (a hatékony működés nyomon követéséhez szükséges mutatók összegyűjtése) Kérdőíves felmérés (intézmények pedagógusai és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői interjú

Felhasznált dokumentumok:  Munkaköri leírás  Éves munkatervek  Tanév végi beszámolók  Intézményi önértékelések eredményei (amennyiben ezek rendelkezésre állnak)  Ellenőrzések jegyzőkönyvei  Vezetői pályázat A vezetők értékelésének várható eredménye A vezető tevékenységéről, teljesítményéről, óvodán belüli elégedettségről pontos, teljes körű és hiteles képet kapni. Láthatóvá válik, hogy az óvodavezetői tervben megfogalmazott célok időarányosan milyen mértékben valósultak meg, milyen változások történtek az óvodában a vezetői programhoz képest. Ezen túl várható, hogy:  Közvetlen információk állnak a fenntartó rendelkezésére különböző döntések előkészítéséhez.  A vezetői teljesítmény megerősítéséhez számszerű adatok állnak mind a fenntartó, mind az óvodavezető rendelkezésére.  A vezetők készségeinek, motivációjának fejlesztéséhez is hozzájárulhat.  Ismételt mérések elvégzésével a fenntartó és az óvoda számára rendelkezésre fognak állni kiinduló adatok. 5.1.1. Intézményvezető értékelése A vezetőértékelés elvégzésével a fenntartó:  összefüggő és hiteles képet kap az intézményvezető tevékenységéről;  vizsgálni tudja a követelményeknek való megfelelést, teljesítmény-visszajelzést tud adni;  átláthatóvá tudja tenni, hogy az intézményvezető irányítása mellett milyen hatékonysággal működik az óvoda, hogyan valósul meg a nevelő-oktató munka szakmai és módszertani irányítása, ellenőrzése és értékelése;  elő tudja készíteni a tényekre alapozott munkáltatói döntéseket.

5.1.2. Vezető beosztású pedagógus teljesítményértékelése / Tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. 24


25

Minőségirányítási program PICK – MIP Az intézményvezető helyettes értékelésével az intézményvezető összefüggő és hiteles képet kap a helyettes tevékenységéről. - pedagógiai munka irányítása a delegált feladatok alapján (tervező, szervezőkészség, döntés, felelősségvállalás), - munkatársak ellenőrzése, értékelése, ösztönzése, - munkafeltételek biztosítása, - partnerkapcsolatok irányítása, minőségfejlesztési tevékenység irányítása, - munkatársakkal való kapcsolat, együttműködés, egymás támogatása, csoportmunka, megbecsülés, - intézmény képviselete, - vezetői személyisége, képessége, stílusa. 5.1.3. A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az értékelés célja Az értékelés célja a pedagógus teljesítményének megerősítése, de ezen túl más szervezeti célok eléréséhez hozzájárulás:  Egyéni képzési igények rendszerezett értékelése.  Egyéni erőfeszítés ösztönzése.  A munkatársak erős és gyenge pontjainak megismerése.  Információk szolgáltatása a munkatársak adottságairól a munkaerő-tervezés számára.  A munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése és felülvizsgálata.  A teljesítményértékelés kommunikációs csatorna a munkatársak és az óvodavezető között, segítve annak tisztázását, hogy mit várunk el egymástól. Az értékeléssel kapcsolatban megfogalmazható sokféle cél két kategóriába sorolható: Minősítés Alapvetően a múltbeli teljesítmény értékelésén alapul. Alapja lehet a minőségi bérpótlék szétosztásának, az elbocsátásnak, kinevezésnek stb. Fejlesztés A munkatársak készségeinek, motivációjának fejlesztésére és a teljesítmény-visszajelzésre használható, amely iránymutatást ad a jövőbeli teljesítménnyel kapcsolatban, támogatja a gyenge pontok fejlesztését stb. 5.2.1. Az értékelési rendszer peremfeltételei  Rendelkezik az óvoda konkrét, írottan is létező célokkal /Nev. Pr.; IMIP/.  E célok elég világosak ahhoz, hogy az egyén meg tudja állapítani azokat a prioritásokat, amelyeknek több erőforrást és időt kell szentelnie.  A célok elég világosan tükrözik, hogy kik az óvoda haszonélvezői. (A gyerekek!)  A célok mutatják, hogy az egyéneknek hogyan kell végezniük munkájukat. 

A célok segítségével fel kell tudni vázolni a munkatervet. 25


26

Minőségirányítási program PICK – MIP  

Az óvodában dolgozóknak tisztában kell lenni azzal, hogy mi az óvoda célja. Be kell tudni azonosítani azokat a mérföldköveket, amelyek kijelölik az elérendő célokhoz vezető utat.  Definiált elvárt magatartási formák megfogalmazása: az óvoda pedagógus házirendje, pedagógusok etikai kódexe.  Tisztázott, szabályozott munkakörök rögzítése a munkaköri leírásban. Egyértelműen meghatározott feladat- és jogkörök jelentik az értékelés alapját. Az értékelés formája, módja: Komplex értékelő lap; munkaértékelő interjú (1. sz. melléklet)

Az információgyűjtés forrásai Forrás, mód Gyermekek eredményei: pedagógiai hozzáadott érték vizsgálata nevelési eredmények egészséges életmódra nevelés, szocializálás, értelmi képességek fejlesztése, integrálás, Csoportlátogatások Adminisztráció ellenőrzése Dokumentumok elemzése (pl. tervező munka, gyermek megfigyelések vezetése, fejlesztési terv készítése) Gyermekek, szülők véleménye a pedagógus munkájáról (Közoktatási törvény) Kollégák véleménye Nevelőtestület munkájának értékelése Egyéb vállalása /plusz teljesítménye/

Gyakoriság

Évente

Évente Félévente Félévente

Ki végzi?

Óvodavezető, pedagógusok

Óvodavezető, és helyettese Óvodavezető, és helyettese Pedagógusok

Évente

Óvodavezető

Évente

Óvodavezető

Évente

Óvodavezető

Évente

Óvodavezető és helyettese

5.2.2.. A pedagógusmunka értékelésének eljárásrendje Minden pedagógus munkáját értékeljük ezzel a módszerrel évente egy alkalommal.

Az értékelés lépései a következők: 26


27

Minőségirányítási program PICK – MIP -

A komplex értékelő lapot kitölti maga az értékelt kolléga, és kitölti az őt értékelő óvodavezető is. Az értékelő lap kitöltésének alapja a kolléga tevékenységéről különböző forrásokból összegyűjtött információk. Ez természetesen tudatos, strukturált információgyűjtést igényel az érintettektől. - Az értékelő lap kitöltése után kerül sor a munkaértékelő interjúra. Az interjú résztvevői: az értékelt kolléga, az értékelő óvodavezető és helyettese.  A megbeszélésen sor kerül a:  munkaköri leírás áttekintésére,  erősségek és fejlesztendő területek számbavételére, okok feltárására,  a fejlődést szolgáló szükségletek megfogalmazása,  személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavételére,  a szervezeti célok megvalósulásához való hozzájárulás lehetőségeire,  helyi óvoda-politikában, vezetésben való részvétel lehetőségére,  programokban, fejlesztésben való részvételre,  a Nevelési program karbantartásában való részvétel hogyanjaira,  érdeklődési körének megfelelő feladatvállalás értékelésére. Az interjú végén a legfontosabb megállapítások az értékelő lapra kerülnek, s mind az értékelést végző, mind az értékelt aláírja a közösen tett megállapításokat. A következő értékelés alapját már ez az értékelés jelenti. Az értékelés eredményeként . Az óvodavezető az intézmény minden tagjának lehetőséget biztosít a nevelési programhoz illeszkedő kompetenciabővítésre, önfejlesztésre. Ennek formái: a 100%-os továbbképzési támogatás, valamint a dolgozók önmegvalósítási törekvéseinek kielégítése végett, feladatokkal történő megbízás szorgalmazása (szakmai bemutató). Az óvodavezető a dolgozók motiválásakor a belső és külső motivációs tényezők összehangolására törekszik, mert az egyéni és óvodai érdekek találkozásától várja a munkatársak aktív részvételét az óvoda céljainak megvalósításában. Ezért készül egyéni karriertervet tartalmazó beiskolázási terv.

27


28

Minőségirányítási program PICK – MIP 6. INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉS, IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS Az irányított önértékelés célja A Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program I. Intézményi Modell leírása szerint és a KMD modell felhasználásával készítettük el a Pick Alapítványi Óvodában az irányított önértékelés eljárásrendjét az alábbi célok érdekében. Intézményünk feladatellátási kötelezettségeinek, azok színvonalának, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszereknek minél teljesebb bemutatása a következők szerint történik: - az intézmény erősségeinek, fejlesztendő területeinek tényekre alapozott meghatározása, - a beavatkozást igénylő területek kijelölése, - a beavatkozási stratégia meghatározása, - szükség esetén intézkedési tervek kidolgozása, megvalósítása. 6.1. Az irányított önértékelés területei Az irányított önértékelést az EFQM módszerrel a KMD /Közoktatási Minőség Díjmodell/ alapján, az adottságok és az eredmények területén végezzük el. Az adottságok: A vezetés értékelése Óvodapolitika és a stratégia értékelése Az alkalmazottak irányításának értékelése Az erőforrások értékelése A folyamatok és a szabályozottság értékelése. Az adottságok vizsgálatakor arra keresünk választ, hogy az adott területeken hogyan tevékenykedik az eredmények elérése érdekében. -

Az eredmények: A munkatársak elégedettsége A szülők és a gyermekek elégedettsége Társadalmi szerepvállalás Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói A munkatársak részvétele, bevonásuk mértéke A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje A szervezeti kultúra értékelése. Az eredmények vizsgálatakor arra keressük a választ, hogy adottságaink alapján milyen eredményeket értünk el. Az eredmények kimutatásánál törekszünk a teljes tényszerűségre, amelyet az elmúlt évek adatainak összegyűjtésével értünk el. -

Az irányított önértékelés gyakorisága Az irányított önértékelést első alkalommal a 2007 -es nevelési évben, majd 4 évente végezzük el. 6.2.. Az irányított önértékelés módszere 28


29

Minőségirányítási program PICK – MIP Az irányított önértékelés során intézményünk 12 területen végez felmérést és elemzést. Az elemzések elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat az adatokat, információkat, amelyeket a partneri igény-és elégedettség, továbbá a nevelőtestület szervezeti kultúrájának mérése során összegyűjtöttünk. Az irányított önértékelés elvégzését minden területen kérdőív segíti. A 12 kérdőívből az 1-5 és a 12. kérdőívet az önértékelésbe bevont kollégák egyénileg, a 6-11. kérdőívet pedig az önértékelést végző csoport tölti ki. Az elemzést követően vonunk le következtetéseket, állapítjuk meg az erősségeinket és a fejlesztendő területeket. Az információgyűjtés során támaszkodunk a tavalyi és idei tanév dolgozói, szülői, gyermeki elégedettségi mutatóira, és az elégedettséget összehasonlító elemzéseket tartalmazó írásos összefoglalókra, különös tekintettel az alábbiakra: - az óvodához való érzelmi viszonyulás, - a pedagógus, szülői kérdőívek és gyermeki interjúk globális elégedettségének összehasonlító értékei. 6.3.Az irányított önértékelés ütemterve Módszer TCS-értekezlet keretében választjuk ki az önértékelő csoport tagjait. Az önértékelő csoport eldönti, hogy kiket vonnak be az önértékelésbe. Óvodavezető, Tcstagok, óvónők, dajka, . Felelősök és Az elvégzendő határidők feladatok áttekintése, megállapítása. határidők megállapítása, felelősök megbízása. Dokumentumok Az önértékelő csoport elemzése, meghatározza a adatok gyűjtése szükséges eredményaz irányított és önértékelés hatékonyságmutatókat elvégzéséhez. Feladat Az önértékelő csoport kiválasztása, megbízása. Az önértékelésben résztvevő munkatársak kiválasztása.

Felelős Óvodavezető TCS-vezető

Határidő október 2.. hete

Eredmény Önértékelő csoport

Önértékelő csoport vezetője

A felmérésbe bevontak köre


Ütemterv

Önértékelő csoport

november 1. hete

Adatbázis

29


30


Kérdőívek vizsgálata. Az egyéni kérdőívek kitöltése és összegyűjtése Az egyéni kérdőívek összesítése Adatgyűjtés a közösen kitöltendő eredmények kérdőívhez. A kérdőívek közös kitöltése

A kérdőívek adatainak elemzése

A szöveges értékelés előkészítése

Az értékelés ellenőrzése

Korrekció /ha szükséges/

Az önértékelő csoport áttekinti és megvitatja, hogy a Qualitas Iroda által készített kérdőíveket kell-e változtatni. Az adottságok kérdőíveket a vizsgálatba bevont munkatársak önállóan töltik ki.

Az önértékelő csoport összegyűjti a korábban definiált eredmény-és hatékonyságmutatókat. Az önértékelő csoport a rendelkezésre álló adatok alapján kitölti a kérdőíveket. Az értékelést az önértékelő csoport minden tagja önállóan végzi el, majd az eredményt előterjeszti a teljes önértékelő csoportnak. Az önértékelő csoport elkészíti a szöveges értékelést Az önértékelő csoport ellenőrzi, hogy értékelésük megfelel-e a tartalmi, módszertani követelményeknek, tartalmazza-e az erősségeket és a fejlesztendő területeket Az önértékelő csoport megvizsgálja, kiegészíti és javítja a kifogásolt területeket


november 1. Kiegészített és hete adaptált kérdőívek

Önértékelő csoport

Kitöltött és November 2. összegyűjtött hete kérdőívek


Összesített november 2. kérdőívek hete

Az egyes adatcsoportok november 3. összegyűjtésének hete felelőse

Összegyűjtött eredmény-és hatékonyságmutatók


Kitöltött kérdőívek

Önértékelő csoport vezetője és az egyes november Értékelés I. területek 30. elemzéséért felelős személyek Önértékelő csoport vezetője december 13. Értékelés II. Feljegyzés Óvodavezető


Javított értékelés

30


31

Minőségirányítási program PICK – MIP Az összefoglaló elkészítése Az irányított önértékelés elfogadtatása az alkalmazotti körrel Fejlesztés indítása

Az önértékelő csoport elkészíti az elemzés rövidített változatát


Munkajelentés december 17.

Alkalmazotti értekezlet

Óvodavezető

Célok meghatározása és intézkedési terv készítése

Önértékelő csoport vezetője Szeptember

Jegyzőkönyv a döntésről

Fejlesztési terv

6.4. Az irányított önértékeléshez szükséges erőforrások -

Humánerőforrás: önértékelő csoport és az önértékelésben résztvevők személyek. Eszköz, anyag: számítógép, irodaszer Idő biztosítása a munkához.

Az intézményértékelés kérdőívei a mellékletben találhatók. 6.5. Intézményi önértékelés funkciója Az önértékelés a versenyképesség előmozdításának optimális eszköze. A PDCA - ciklus (Plan - tervezés, Do – végrehajtás, Check – ellenőrzés, Act – intézkedés) az ellenőrzés fázisban tartalmazza az önértékelést, mert a valóban hatékony önértékelésnek diagnosztikai tartalma van. A hatékony önértékelés segíti az óvoda céljainak elérését az akadályozó gyengeségek leküzdésében, s ez az érdekeltek nagyobb elégedettségéhez és a belső hatékonyság folyamatos továbbfejlesztéséhez vezet. Intézményi önértékelés folyamata Az önértékelésben megtervezzük a folyamat lépéseit, meghatározzuk az irányított önértékelés területét, szempontjait, a szempontok értékeléséhez szükséges adatokat, az adatok beszerzésének módját, a használandó módszereket, eszközöket. Felhasználjuk az óvodában rendelkezésre álló adatokat, amelyek a partneri igény és elégedettségvizsgálatból, az éves statisztikából, a Helyi nevelési programból és az éves munkaértékelésekből, a klíma vizsgálat eredményeiből keletkeztek. Tájékoztatjuk a teljes alkalmazotti kört a vizsgálat menetéről. Az óvodavezető megtervezi a mutatórendszert és az adatgyűjtést. A lebonyolítás során a teljes alkalmazotti kör klímavizsgálata történik. Összegezzük az eredményeket, megfogalmazzuk az erősségeket, gyengeségeket és problémafeltárást végzünk. A célkitűzéseket és az intézkedési tervet vezetői és testületi döntés alapján a záró szakaszban készítjük el. A vezetői kör a HNP és a Vezetői program célfejezetei alapján adatkezelést, adatelemzést és összehasonlítást végez.

31


32

Minőségirányítási program PICK – MIP A célfejezeteknél megfogalmazzuk a célok jelentését, dokumentálását, megvalósulását. A vezetői kör tervezi meg a mutatórendszert és az adatgyűjtést. Partneri igény és elégedettségvizsgálat adatait, valamint a klíma vizsgálat eredményeit vizsgáljuk, és a saját intézményi mutatókat határozunk meg, az óvodai dokumentációkból. A mutatórendszert és adatgyűjtést a vezetői kör műhelymegbeszélés módszerével végezi. A kritériumok mentén haladva az összegzett adatokat elemezzük, összehasonlítást végzünk és összevetjük az óvoda stratégiai céljaival. Összehasonlító elemzés után kirajzolódnak az óvoda erősségei, gyengeségei, problémái és, hogy mely területeken vannak a későbbiekben tennivalóink. Az adatgyűjtések és a megfigyelések eredményeire alapozva a gyakoriságot vizsgálva problémakatalógust állítunk fel, százalékos módszerrel súlyozzuk a problémákat. Az intézményi önértékelést a fenntartó egyetértésével 4 évente végezzük el, az ÖMIP és a PICK Minőségfejlesztési rendszerével összhangban. Kapcsolódó dokumentumok HNP Partneri igény és elégedettség vizsgálat Klímateszt Éves statisztika Éves munkaértékelés Jegyzőkönyvek Az irányított önértékelés lépései A lépések tárgya

A teljes alkalmazotti kör

1. Tervezés 2. Tájékoztatás 3. Döntés elfogadásáról

Érintettek

A teljes alkalmazotti kör a

terv

Informáltak

Felelős

óvodavezető

Tcs vezető Tcs


Tcs vezető óvodavezető




óvodavezető

óvodavezető


5. Partneri igény és elégedettség vizsgálat lebonyolítása


óvodavezető

Tcs vezető Tcs

6. Eredmények kigyűjtése és feldolgozása



Tcs vezető Tcs

4. Adatgyűjtés előkészítése

32


33

Minőségirányítási program PICK – MIP 7. Az eredmények összehasonlítása


8. Összehasonlító elemzés a korábbi vizsgálatok alapján

Tcs vezető, óvodavezető helyettes óvodavezető

9. Az eredmények összegzése


10. Tájékoztatás 11. Intézkedési terv/vek készítése

A teljes alkalmazotti köri Tcs Óvodavezetés

óvodavezető

Tcs vezető Tcs


Tcs vezető

Tcs vezető óvodavezető A teljes alkalmazotti kör

Tcs vezető


Óvodavezető

Tcs vezető

6.6. Intézményi önértékelés területe Az irányított önértékelés során óvodánk 6 területen végez felmérést és elemzést.(lásd táblázat). Az elemzések elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat az adatokat, információkat, amelyeket a partneri igény- és elégedettség, továbbá a nevelőtestületi szervezeti kultúra mérése során összegyűjtünk. Az irányított önértékelés elvégzését minden területen kérdőívek, interjúk segítik majd. Értékelési terület

Gazdálkodás, tanügyigazgatás

Tartalom

Lehetséges indikátorok

Gazdálkodás /költségvetés és egyéb bevételek/

Egy gyermekre jutó bekerülési költség. A fejlesztésre fordított arány a dologi kiadásokhoz viszonyítva. A pedagógusbér aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva.

Tanügyigazgatás dokumentumai Személyi feltételek

Feltételek Tárgyi felszereltség Nevelés folyamata Tehetséggondozás Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Nevelés-fejlesztés Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

Számított álláshely és a betöltött álláshelyek aránya. Törvényi kötelezettségen felüli órakedvezmények mennyisége. Fejlesztő eszközök száma, illetve aránya a minimális szükséglethez. Egészséges életmód igényének megalapozása. Szocializáció, társas kapcsolatok alakítása. Mentális védelem. Értelmi képességek fejlesztése, nyomon követése. Tehetséggondozás. Preventív fejlesztés.

33


34

Minőségirányítási program PICK – MIP Intézmény által nyújtott szolgáltatások: - ingyenes szolgáltatások: gyermekorvos, fogászat, logopédus, gyógytornász, gyógypedagógus, hittan - költségtérítéses szolgáltatások: műkorcsolya, görkorcsolya, úszás, foci, nyelvoktatás Tervezés Szervezeti működés és fejlesztés. A működés értékelése

Szolgáltatás

Szervezet, vezetés

Kapcsolatok, elismertség

Szervezeti fejlesztése társadalmi

kultúra

feltárása

és

Étkeztetés, szabadidős programok.

Évente a nevelőtestület hány %-a változtat munkahelyet. Vezetői intézkedések száma Évente dokumentáltan értékelt pedagógusok aránya (a teljes pedagóguslétszámhoz viszonyítva) Központi forrás és a saját bevételek aránya.

Kapcsolatok a partnerekkel Kapcsolatok értékelése Társadalmi hatás

7 Az intézmény mérési, értékelési rendszere 7.1. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérése Az intézmény a kialakítandó eljárásrend és szabályozás szerint fogja elvégzni az - elégedettség vizsgálatot, - elégedetlenség vizsgálatot, - igények azonosítását, valamint az e három pontban jelzettek fontossági sorrendjének megállapítását. Az intézmény úgy alakítja ki mérési rendjét, hogy azzal eleget tegyen az ismételhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumainak. Az eredményeket számítógéppel rögzítjük, a partnereink számára elérhetővé, nyilvánossá tesszük.

34


35

Minőségirányítási program PICK – MIP Az igény- és elégedettségmérés eljárásrendje a módszertani táblázat alapján

A partnerek megnevezése

A mérési módszer

A mérés gyakorisága, a következő mérés időpontja

Mintavételi eljárás

I.

A mérést végző személyek neve, a felelős megnevezése

A nevelőtestület és a partnerek tájékoztatása

Közvetlen partnerek Gyermekek

Kétévente márciusban

2. Pedagógusok

Kérdőíves Teljes körűen adatfelvétel

Kétévente március elején

Kérdőíves adatfelvétel

100%-os reprezentatív

Kétévente májusban

Kérdőív

Teljeskörűen

Kétévente májusban

Kérdőív

Reprezentatív

Négyévente márciusban

Minőségfejlesztő csoport tagjai -

Intézményvezető TCS vezető Szóban, tájékoztató levél

Előző gondozási szint: bölcsőde

Interjú

Reprezentatív


Minőségfejlesztő csoport tagja -

Igazgató TCS vezető Szóban, tájékoztató levél

Fenntartó

Interjú kérdések

Vezető előadó


Vezető Vezető helyettes -

Kuratórium Kuratóriumi ülésen Írásbeli anyaggal Tájékoztató levél

1.

3.

Szülők

4.

Pedagógiai munkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók

5.

6.

7.

A következő oktatási szint: iskolák

-

Partnerek szóbeli tájékoztatása Írásos anyag alapján – szóban

Az 4-6 Interjúval évesek 100%adatfelvétel ának megkérdezése

Óvodapedagógusok

-

Minőségfejlesztő csoport tagja

Minőségügyi felelős Írásos anyag alapján szóban.

-

Vezetőség Minőségügyi felelős Szülői értekezleten szóban

-

Vezetőség Minőségügyi felelős Alkalmazotti értekezleten

Óvodapedagógusok

TCS tagok

35


36

Minőségirányítási program PICK – MIP Közvetett partnerek

II.

3.

4.

ÓvodakonyhA

Egyéb

Egyéni – (vezető)

Interjú

Fókuszcsoportos megbeszélés - logopédus - gyermekorvos - gyógytornász - Gyermekjóléti Szolgálat - Szociális Iroda

Egyéni

Kétévente márciusban

Minőségfejlesztő csoport tagjai

TCS tagok

Kétévente

Minőségfejlesztő csoport tagjai Intézményvezető

Minőségügyi felelős Szóban, munkaértekezleten

7.2. Igény- és elégedettségmérés folyamatának szabályozása Tevékenység A kérdőív kérdéseinek átnézése Az óvodánk sajátosságait tartalmazó belív kérdéseinek összeállítása A kérdések áttekintése értekezleten, javaslattétel korrekcióra A javaslatok összegyűjtése, összegzése, véglegesítése A mérésben résztvevő csoport összeállítása, felkérése A mérési minta meghatározása A kérdőívek kiadásának megszervezése A kérdőívek összegyűjtése

Felelős

Adatfeldolgozás Adatelemzés Jelentés elkészítése Visszajelzés

Érintettek

Informáltak

TCS tagok

Január első hete

Nevelőtestület

TCS

Január második hete

Nevelőtestület team Minőségi kör Nevelőtestület TCS

TCS vezető

Január negyedik hete

Nevelőtestület

Nevelőtestület

TCS vezető

Február első hete

TCS

Nevelőtestület

Intézmény-vezető

Február második hete

Nevelőtestület

Nevelőtestület

TCS

Február második hete

Nevelőtestület

Nevelőtestület

TCS

Március első hete

TCS

Nevelőtestület

Óvodapedagógusok

Március harmadik hete Március harmadik hete Március harmadik hete Március negyedik hete

Óvónők

Nevelőtestület

TCS

Nevelőtestület

Nevelőtestület

Nevelőtestület

TCS

Nevelőtestület

Az elfogadható válaszadási TCS arány meglétének vizsgálata Adatrögzítés

Határidő

Nevelőtestület TCS vezető, óvodatitkár TCS nevelőtestület tagjai TCS Intézmény-vezető

Április első, második hete Április harmadik hete Április negyedik hete

Nevelőtestület

TCS + a Nevelőtestület nevelőtestület tagjai TCS

Nevelőtestület

TCS alkalmazottak

Szülők Alkalmazottak

36


37

Minőségirányítási program PICK – MIP Az intézmény az elemzés eredményei (összehasonlító elemzés) és az abból levont következtetések alapján meghatározza elérendő céljait. A korábban már meghatározott célok teljesítését, értékelését, szükség esetén a célok módosítását, vagy új célok kitűzését kell végiggondolni, megtervezni. A célok között prioritási sorrendet állítunk fel. Az intézmény meghatározza kitűzött céljait. Megkülönböztetünk rövid-, közép-, és hosszú távú célokat. Az intézményvezetőség feladata a célmeghatározás során a munkatársak aktivizálása, bevonása, a team munka kialakítása. Az intézmény rendszeresen közzéteszi partnerei számára a kitűzött célokat. Az óvoda írásbeli intézkedési tervet készít, melyben meghatározza a cél eléréséhez vezető cselekvési sort, a szükséges erőforrásokat és időtartamot, a felelősöket, az elvárt eredményt, annak mérési, illetve értékelési módját. Az intézmény rendszeresen – a meghatározott célok időtartamának megfelelően – értékeli kitűzött céljaink elérését. Szükség esetén korrekciós tervet készít. Beépítjük napi működési folyamatainkba a sikeres fejlesztéseket, tanulni kívánunk a megvalósítások végrehajtásából. PDCA-SDCA ciklus elve alapján figyelembe vesszük az évente elvégzett igény- és elégedettség vizsgálatok eredményeit, s mindezt visszacsatoljuk az elemzési szakaszba.

8. Partnerkapcsolatok 8.1.

A partnerkapcsolatok irányítása

Az intézményi szintű minőségfejlesztés az óvodánk mindennapjait megélő szolgáltatók és intézményhasználók együttműködésén alapuló, jól átgondolt és jól megszervezett törekvése az óvoda sikerességének biztosítására, fejlesztésére, jobbítására: önellenőrzési, önértékelési, problémafeltáró szakaszokkal rendelkező folyamatos szervezetfejlesztésre. Intézményünk a partnerközpontú működés minél teljesebb kiépítését vállalta fel. Programunk megvalósítása során az OM által ajánlott módszerek segítségével végezzük munkánkat. Célkitűzéseink: - Egyfajta átlagtól való eltérés, kiemelkedés, sajátosságaink bemutatása. - Egyenletesebb, kiszámíthatóbb, felhasználóbarát intézményi működés megteremtése. - A szakmai – működési nehézségek folyamatos kezelésére és javítására alkalmas működés biztosítása. - Pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása. - Teljeskörű elkötelezettség elérése a dolgozók körében a minőségfejlesztés tekintetében. - A belső és a külső partnerre való fokozottabb odafigyelés. - Szolgáltatásunk megfeleljen partnereink elvárásainak. - Panaszkezelés módjának szabályozását végig gondoljuk.

37


38

Minőségirányítási program PICK – MIP A minőség függ attól, hogy: -

milyenek a gyermekek képességei, motiváltsága, szociális családi háttere, milyenek a pedagógusok képességei, motiváltsága, képzettsége, milyen erőforrásokkal rendelkezünk, milyen a környezet igénye, elvárása, milyenek a fenntartó és az intézmény lehetőségei.

8.2.

Partnerazonosítás, partnerlista

Az intézmény évente azonosítja érdekelt feleit (partnereit). Közvetlen partnereink: - A nevelési folyamat elsődleges szereplői. - A nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára. - A gyermekek életútjának, illetve tanulási útjának előző és következő állomása, a következő oktatási szint. Közvetett partnereink: -

Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézményünk felé. Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segítik intézményünket céljai elérésében. Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a nevelési tevékenység folyamataival és/vagy eredményével szemben. Közvetlen partnereink

Közvetett partnereink Szakmai Gazdasági

Fenntartó: PICK Gyermeknevelési Alapítvány

Pedagógiai Szakszolgálat: Pick Szeged Zrt.  Nevelési Tanácsadó Gyermekek: 2 és fél éves  Tanulási Képességeket kortól 7 éves korig (enyhén Vizsgáló Szakértői fogyatékosak is) Bizottság Magyar Államkincstár Csongrád  Gyermekjóléti Szülők: elsősorban a PICK Megyei Területi Igazgatósága Szolgálat Szeged Zrt. munkavállalói Az óvoda dolgozói: 9 óvodapedagógus, 5 szakképzett dajka, 1 óvodatakarító

Szeged mj. Város Polgármesteri Hivatala: Oktatási, Szociális, Közgazdasági Irodák

Közcélú munkások: szükség szerint 38


39

Minőségirányítási program PICK – MIP Nevelőmunkát segítők: gyermekorvos, logopédus, gyógytornász, gyógypedagógus

8.3.

Általános iskolák: Fekete István Ált. Iskola, Alsóvárosi Ált. Iskola

Étkeztetésben partnerek: Waffel Bt. és Suli - Host

Kapcsolattartás és kommunikáció partnereinkkel: Partner

Képviselő

Elérhetőség

Belső kapcsolattartók

Kapcsolat szabályozása

Gyermekek

4-6 évesek

Házon belül

Óvodapedagógusok

Naplók, szem. lapok

Szülők

Szülők Közösségének elnöke

Szeged, Szabadkai út 18.

TCs tagok

Szülői Szmsz

Óvodapedagógusok

TCS vezető

Házon belül

Óv. vez. és helyettese

Szmsz és vez. terv

Egyéb alkalmazottak

Megbízott dajka

Házon belül

Óv. vez. és helyettese

Szmsz és vezetői terv

Nevelőmunkát segítők

Egyénileg

Házon belül és/vagy telefonon

Óvodapedagógusok

Éves vezetői terv

Fenntartó: PICK Gyermeknevelési Alapítvány

Kuratórium elnöke

Telefon

Óvodavezető

Alapítványt alapító okirat

PICK Szeged Zrt. (alapító)

Kuratóriumi tag

Házon belül

Óvodavezető

Alapítványt alapító okirat

MÁK

előadók

Személyesen, telefonon, írásban

Óvodavezető

Szeged m. Jogú Város Polgármesteri Hivatal Irodái

Óvodai előadó, ügyintézők

Személyesen, telefonon, faxon, emailben

Óvodavezető

Konyhák

Konyhavezető

Waffel Bt. Suli-Host

TCS vezető

Törvényi szabályozás Törvényi szabályozás, (Gy. véd. tv.) Megállapodás a közcélú munkáról Évente egyszeri megbeszélés

39


40


Ált. Iskolák

Iskolák igazgatói és elsős tanítói

Telefonon, látogatások alkalmából

TCS tagok

Visszajelzések gyűjtése

Gyermekjóléti Szolgálat

Szolgálatvezető

Személyesen, írásban

Gyermekvédelmi felelős, óvodavezető

Gy. véd. munkaterv

TCs tagok

Visszajelzések írásban, jellemzések, határozatok formájában

Pedagógiai Szakszolgálat: Nev. Tanácsadó és Tan. Képességeket Vizsg. Biz.

Szolgálat vezetője

Írásban, telefonon

Folyamatosan törekszünk a partnerek elégedettségének növelésére, az igények és az intézmény értékei, filozófiája és küldetése közötti egyensúly megteremtésére. Folyamatosan kezeljük a partnerek igényeit, elvárásait, problémáit, panaszait. Kommunikáció a partnerekkel Közvetett partnereink Szakmai

Gazdasági

Személyes találkozások: A legrégibb és mindennapi részvétel továbbképzéseiken, kapcsolat a kuratóriumi telefonos kapcsolat tagsági és fősponzori viszony (tanácsokat kérünk stb.), érvényesítése révén. A írásbeli (szakértői, kapcsolattartás pszichológiai vizsgálatok, legváltozatosabb formái vélemények kérése), látogatás érvényesülnek: telefonos, rendezvényeiken. személyes, írásbeli stb.

Közvetlen partnereink

Napi találkozások, fogadó órák, szülői értekezletek, nyílt napok, játszó- és sportdélutánok, kötetlen beszélgetések, nevelési és munkatársi értekezletek stb.

40


41

Minőségirányítási program PICK – MIP 8.4.

Az intézményi minőségfejlesztési rendszer kiépítésének bemutatása

MUNKAFÁZIS

1. 2.

3. 4. 5. 6.

Munkaindítás, helyzetértékelés. Célok, értékek, feladatok tisztázása, minőségirányítási program kidolgozása. Partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérése. Elemzés, értékelés, összevetés, probléma meghatározás, diagnózis. Fejlesztési tervek készítése. Fejlesztési tervek megvalósítása, beépítése az intézmény működési folyamataiba. Irányított önértékelés.

GYAKORISÁG 1. év

2. év

3. év

4. év

X

X

X

X

X

X

X X

X X

7.

A fejlesztés irányainak meghatározása.

8.

Folyamatok azonosítása, szabályozása

X

X X

41


42

Minőségirányítási program PICK – MIP 9. Az IMIP dokumentumainak kezelése és módosítási rendje, minőségi alapfogalmak Az IMIP-et a Helyi nevelési programmal együtt négyévente vizsgáljuk felül. A felülvizsgálat az alábbiak szerint történik: 1. Az alkalmazotti kör tájékoztatása a módosítás rendjéről. Felelős: a minőségügyi csoportvezető 2. IMIP munkacsoport alakítása, felelősségek, hatáskörök meghatározása. Felelős: az intézményvezető 3. Az új ÖMIP elemek megismerése az intézmény vezetése és a munkacsoport körében. 4. A minőségpolitikai nyilatkozat felülvizsgálata (megfelelt-e a céloknak) a munkacsoport, szülői szervezet, alkalmazottak által. 5. IMIP felülvizsgálata (megfelelt-e a céloknak, hatásosság, hatékonyság) a munkacsoport, szülői szervezet, alkalmazottak által. 6. Alkalmazotti közösség elfogadása. Felelős: munkacsoport vezető 7. Fenntartói elfogadás. Felelős: intézményvezető 8. A nem hatályos IMIP bevonása Felelős: munkacsoport vezető 9.A módosított IMIP nyilvánossá tétele.

9. Minőségügyi alapfogalmak: Cél, küldetés: Stratégiai távlatú, a tevékenységnek a cél elérésére és a sikerességre kell irányulnia. Elkötelezettség: A szervezet céljaival való egyetértés, a célok elérésében történő aktív részvétel. Folyamatos fejlesztés: A folyamatok, tevékenységek rendszeres ellenőrzése, korrekciója (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, beavatkozás). Helyi minőségfogalom: A helyi minőségfogalmat az intézmény – a gyermek, a szülők, a pedagógus és a nem pedagógus munkatársak, a fenntartó, az állam – igényeit megismerve dolgozza ki. Ennek 42


43

Minőségirányítási program PICK – MIP megfelelően egyedi minőségfogalmakkal rendelkezik, amely illeszkedik a társadalom elvárásaihoz. A helyi minőségfogalomnak meg kell jelennie a Nevelési Programban is. Információáramlási technikák - Kommunikációs eszközhöz kötődő:  információs forrás: telefon, fax, fénymásoló, videó és hangkazetta, fényképezőgép  információs technika: számítógép, Internet, e-mail, hirdetőtábla - Írásban közzétett:  jogszabály, közlöny, hírlap, lexikon, szótár, könyvek, levél, jegyzőkönyv - Szóban közvetíthető:  értekezlet, beszámoló, tárgyalás, kerekasztal konferencia, négyszemközti beszélgetés, szakmai ülés, fórum, párbeszéd, előadás. - Egyéb technikák:  látogatások, nyílt napok, üzenet, belső tréningek, kiállítások, kampányok, jelképes ajándékok. Az információs technikák szakszerű alkalmazásának eredménye: javul a munkavégzés minősége, célokkal való azonosulás, helyes döntés, információ folyamatos áramlása, adatokkal való visszaélés, információs igény kielégítése, munkatársak motivációja, technikai eszközök hatékony felmérése, költségek csökkenése. Kompetencia: A képességek és a motiváció megléte. Képesség: szakértelem + tapasztalat. Látens igény: A partnerek által nem várt szolgáltatás nyújtása. Mérés: Számszerű adatgyűjtés, más elemekkel összehasonlítható, alapja csak rögzített tevékenység lehet. Pedagógiai mérés:  Diagnosztikai szintet megállapító mérések (év elején)  Formatív segítő mérések (év közben)  Summatív mérés (kimenetkor) Pszichológiai mérés: tudás – képesség – neveltség Minőség: A célnak és a partneri igényeknek való megfelelés. Minőségellenőrzés: Olyan módszerek és tevékenységek összessége, amelyekkel biztosítható, hogy a szolgáltatás minősége megfeleljen az előírt követelményeknek. A minőségellenőrzés az oktatási szervezet írott dokumentumainak, követelményeinek, normáinak megfeleltetése a valódi működéssel. Az ellenőrzés megfelelt / nem felelt meg módon minősíti a résztvevők munkáját. Minőségértékelés: A minőségbiztosítás azon eleme, amely információkat ad a célok megvalósításának mértékéről, s rögzített szempontrendszer alapján összefüggéseket keres a célok, a folyamat és a megvalósult végállapot között, vizsgálódik a megvalósult tanulási folyamatok hatékonyságáról is. Az értékelés tárgy a gyermeki értékelés, a nevelési program, tanítási anyagok és eszközök, a pedagógusok és az alkalmazottak köre.

43


44

Minőségirányítási program PICK – MIP Minőségfejlesztés: Az intézményen belüli műveletek, tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek mind teljesebb kielégítése és hatékonyságának növelése érdekében. Minőségirányítás: Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása, a célkitűzések és feladatok megfogalmazására, megoldására irányul. Minőségpolitika: Egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetés által hivatalosan kinyilvánított szándéka és irányvonala. Önértékelés, helyzetelemzés:  Olyan tudatos és szervezett tevékenység, amely egy szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárását célozza.  Egy lépés a minőségbiztosítás felé, de nem minőségbiztosítás.  Mint minőségfejlesztési technika akkor hasznos, ha a külvilág minőségi elvárásai kiegészítik az önértékelési szempontokat.  A fejlesztés előtti állapot (külső és belső jellemzők) rögzítése. Szervezetfejlesztés: Minden olyan tevékenység, amely a szervezet működési hatékonyságának növelésére irányul (struktúra átalakítás, csoport tréningek). Szervezeti kultúra: Az elfogadott és követett értékek, elvek összessége (alakításában a vezetőknek meghatározó a szerepe). Team: Valamely probléma megoldására létrejött csoport.

44


45

Minőségirányítási program PICK – MIP Legitimációs záradék

1.

A módosított minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség elfogadta: 2007. április 4.

............................................................................................................ aláírás

2. A szülőket is érintő részekkel egyetértését fejezte ki a Szülők közössége: 2007. április 5.

.................................................................................................................... aláírás

3. A fenntartó PICK Gyermeknevelési Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta: 2007. április 6.

.................................................................................................................... aláírás

4. A módosított minőségirányítási program a jóváhagyás napján lép életbe. 5. A minőségirányítási program felülvizsgálatának ideje: 2012. 6. A nyilvánosságra hozatal módja: szülői és alkalmazotti értekezleten és az óvoda hirdetőtábláján. Szeged, 2007. március 26.

................................................... Szalma Györgyné óvodavezető

45


A PICK ALAPÍTVÁNYI ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Recommend Documents