A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Sass Andrásné igazgató Petőháza, 2004. 06. 10. Véleményezte: Iskolaszék Elfogadta: Nevelőtestület Jóváhagyta: Petőháza Község Önkormányzat Képviselőtestület /fenntartó/

Bevezetés Az iskola neve: Általános Iskola Alapításának története: Az iskola 1914-ben létesült két osztállyal. 1948-ig 1-4. és 5-8., 1949-től 1-3. és 2-4. összevonásban működött. 1990-ig a fertőszentmiklósi Általános Iskola tagiskolája volt, azóta Petőháza Község Önkormányzata az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve. A már működő iskola alapító okiratának kelte: 1994. március 28. 2002. szeptember 1-től az 1. és a 4. osztály osztott formában, a 2-3. osztály összevontan tanul. Feladatai: -

Az általános iskola biztosítsa az általános műveltséget, az alapfokú oktatást, nevelést az 1-4. osztályban.

-

Tegye lehetővé a tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételeit.

Alaptevékenységei: -

Alapfokú oktatás az általános iskola alsó tagozatán – más településről érkező tanulók számára is.

-

Napközi otthoni ellátás.

-

Diák- és felnőtt étkeztetés.

Jogállása: Az iskola a Közoktatási Törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. A munkáltatói jogokat a kollektív szerződésben foglaltak szerint az iskola igazgatója gyakorolja. Részben önállóan gazdálkodó szervezet, gazdálkodási technikai feladatait – külön megállapodás alapján – az önállóan működő Polgármesteri Hivatal látja el. Székhelye:

9443. Petőháza, Kinizsi Pál u. 21.

Telefonja:

99 / 382 091

Igazgatója:

Sass Andrásné


2

Helyzetkép Petőháza Győr-Moson-Sopron megye kisközsége, jelenlegi lélekszáma kb. 1000 fő. A lakosok nagy része a helyi Cukoripari Rt. dolgozója. A Képviselőtestület által elfogadott Rendezési terv biztosítja a község folyamatos fejlődését. A telkesítések nyomán az itt letelepedni kívánók száma folyamatos növekedést mutat. Tárgyi feltételek: A 4 osztályos Általános Iskola a település egyetlen oktatási intézménye, mely a 154-es hrsz. alatt lévő 2593 nm alapterületű ingatlanon helyezkedik el /szolgálati lakással együtt/. Rajta két épület található, melyek folyamatos korszerűsítés alatt állnak: Főépület: 3 tanterem 1 nevelői szoba 1 számítástechnika terem 1 fürdőszoba 1 gázkazánház 1 vizesblokk 1 tornaszoba 1 öltöző Melléképület: 1 melegítő konyha 1 étterem A tantermek bútorzatát folyamatosan felújítjuk, szükség szerint cseréljük, így azok a követelményeknek megfelelnek. 2003-ban kialakított tornaszobánkban bordásfalak, svédszekrény, zsámolyok, tornaszőnyegek, kosárlabdapalánkok, ping-pong asztal áll rendelkezésünkre tanulóink testi nevelésének biztosítására. Sportszereink körét egyre bővítjük az Önkormányzattal történő egyeztetés alapján, valamint alapítványi támogatásból, illetve pályázatok útján.


3

A testi nevelésen kívül nagy gondot fordítunk a zene iránt érdeklődő tanulók tehetséggondozására. Ezt segíti az egyik osztályban levő pianínó, melynek segítségével azok a gyermekek is lehetőséget kapnak a hangszerjátékban és a zenében való elmélyüléshez, akiknek a szülei ezt anyagi okok miatt nem tudják biztosítani. Tanulóink tanórán kívüli furulyaoktatásban is részesülnek. Audiovizuális eszközeink: 1 db színes televízió 1 db video 2 db írásvetítő 1 db Hi-fi torony 1 db rádiós magnetofon 2003-ban korszerűsítettük iskolánk épületét. A régi szolgálati lakás helyén kialakítottunk 2 tantermet, egy számítástechnika termet és egy nevelői szobát. Így lehetőségünk nyílt arra, hogy az 1. és 4. osztályt osztott formában tanítsuk. Erre a fejlesztésre azért volt nagy szükség, hogy az óvodából iskolába kerülő kisgyermekekkel még többet tudjunk foglalkozni, törődni, játszani. /Összevont keretek között erre kevesebb idő jutott. /A 4 osztályosokat pedig – osztott formában – alaposabban fel tudjuk készíteni az 5. osztályos követelményekre. A 2-3. osztály összevonásával kamatoztathatjuk azt az előnyt, amely két osztály egy osztályteremben való tanulásából adódik. Nevezetesen, hogy a kisgyermekek még jobban megtanulnak önállóan dolgozni, az idejüket beosztani, valamint módjuk van a másik osztály tananyagába is bepillantani. A régi nagy tantermeink egyikében a 2-3. osztály összevontan tanul, míg a másik tornaszobaként funkcionál. Számítógépes termünkben helyeztük el 5 számítógépünket és 2 db nyomtatónkat, melyek segítségével – a kor követelményeinek megfelelően - korszerű számítástechnikai ismeretekhez juttatjuk érdeklődő tanulóinkat. Nevelői felügyelet mellett lehetőséget biztosítunk – főleg napközis játékidőben – a gépek használatára. Vizesblokkunk a higiéniás előírásoknak megfelel. Ebédlőnk bútorzatát 6 éve cseréltük ki, s a melegítőkonyha felszereltsége is az előírásoknak megfelelő. Idén nyárra tervezzük a csempézés felújítását.


4

Az első udvart szilárd aszfaltburkolat fedi, így tisztább környezetet biztosíthatunk gyermekeinknek. Az aszfaltra festett színes gyermekjátékok még vidámabbá, vonzóbbá teszik udvarunkat. A füvesített hátsó udvaron kellemes körülmények között tölthetik szabadidejüket a napközisek. Jó idő esetén a testnevelés órákat is itt tartjuk meg. Személyi feltételek: Az oktató-nevelőmunka személyi feltételei szintén biztosítottak az intézményben. A tantestület létszáma 4 fő, valamennyien szakképzett pedagógusok. Megoszlás: - iskolai végzettség alapján: 1 fő tanító, közoktatási vezető, ének-népművelés szakkollégium 1 fő tanító, testnevelés szakkollégium 2 fő tanító - beosztás alapján:

1 igazgató – osztálytanító /1. oszt./ 1 osztálytanító /2-3. oszt./ 1 osztálytanító /4. oszt./ 1 napközis nevelő

- óraadó:

1 tanár, német nyelv szakos

Az oktató-nevelőmunkát 1 fő technikai dolgozó segíti. A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme jó. Igénylik a különféle szakmai továbbképzéseket, s ezeken rendszeresen részt vesznek. Tapasztalataikat mindennapi munkájukban kamatoztatják. Tanulói összetétel: Iskolánkban – a 2003/2004 –es tanévben - 42 gyermek tanul az alábbi megoszlásban: 1. osztályban:

8 fő

2-3. összevont osztályban:

10 fő második osztályos és 10 fő harmadik osztályos

4. osztályban:

14 fő

/A következő tanévekben a várható létszám 37-40 fő./ A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

5

A tanulók 70 %-a napközis. A nagycsaládosok és a szociálisan rászorulók étkezési hozzájárulásban részesülnek. Diákjaink a tanuláshoz szükséges tankönyveket – már kb. 10 éve - ingyen kapják az Önkormányzattól. Az intézmény eredményessége: Az iskolában folyó munka eredményességét a különféle versenyeken elért helyezések és eredmények bizonyítják: Csipet – Olimpia Szavalóverseny Nyelvtan – helyesírási verseny Matematika verseny Furulyás-találkozó A 2003/2004-es tanév matematika versenyen részt vett tanulóink eredményei: Németh Dóra

1. osztály 3. helyezett

Kámán Dániel


Horváth Gergő


Boha Zsófia


A szavalóversenyen részt vett tanulóink eredményei: Kiss Noémi


Horváth Orsolya 4. osztály 1. helyezett és közönségdíjas A nyelvtan-helyesírás versenyen Boha Zsófia 4. osztályos tanulónk 1. helyezést ért el. Tanulóink a 4. osztály sikeres befejezése után – saját választásuk alapján – Fertőendréden vagy Fertőszentmiklóson folytathatják tanulmányaikat. Ezen iskolákkal egyeztetjük pedagógiai programunkat, hogy tanulóink elé egységes követelményeket támasszunk. Az iskolák folyamatos visszajelzései szerint gyermekeink a felső tagozatos tanulmányokhoz megfelelő készségekkel, képességekkel rendelkeznek. Volt diákjaink közül ma már sokan főiskolát vagy egyetemet végzett diplomások.


6

Az intézmény kapcsolatrendszere: Az Önkormányzattal, mint intézményfenntartóval a kapcsolat jellegéből adódóan folyamatos és rendszeres megbeszéléseket tartunk. Figyelemmel kísérjük, és kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Az Óvoda pedagógusai nagycsoportosaikkal rendszeresen felkeresik az iskolát, és meglátogatnak egy-egy tanórai foglalkozást. Ez segítséget nyújt számukra az iskolaérettség megállapításához. A környező kisiskolákkal hagyományosan jó kapcsolatot alakítottunk ki. Felhasználjuk egymás tapasztalatait, és viszonyítási alapot találunk munkánk reális megítéléséhez. Az előbbiekben felsorolt versenyeken is közösen veszünk részt. /Csapod, Fertőendréd, Nagylózs, Répceszemere, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Und, Völcsej/ Az iskolaszék szülői, fenntartói és nevelőtestületi oldala szinte napi kapcsolatban áll egymással. Véleményezési jogukkal rendszeresen élnek. A szülők aktívan részt vesznek az iskola által rendezett nyílt napokon, szülői értekezleteken, fogadóórákon,

megemlékezéseinken,

ünnepségeinken

és

tantárgyi-

valamint

sportversenyeinken. Iskolánk nemcsak az oktató-nevelőmunka színtere, hanem kiterjedt társadalmi kapcsolatokkal is rendelkezik. A tanítási időn kívül biztosítjuk a női gyógytorna, különböző rendezvények, összejövetelek, termékbemutatók megrendezésének lehetőségét is. Arra törekszünk, hogy partnereink igényeit mind teljesebb mértékben kielégítsük. Ezeknek az igényeknek megvalósítását szolgálják a különböző szakkörök, valamint iskolánk családias légkörének biztosítása.


7

Nevelési program I. Pedagógiai alapelveink A

petőházi

Általános

Iskolában

tanító

pedagógusok

mindennapi

nevelő-

és

oktatómunkájukban az alábbi pedagógiai alapelveket szeretnék érvényesíteni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: •

Tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét.

•

A gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.

•

Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit.

•

Diákjaink

előre

megismerhetik

a

velük

szemben

támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. •

Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban is. Ha a gyermek megérzi, hogy nevelője figyelemmel fordul feléje, ismeri kívánságait, örömeit, bánatait, ha benne segítőre, támogatóra talál, ha érzi, hogy a nevelő következetesen ragaszkodik követeléséhez, akkor mindez a nevelő tekintélyének elismeréséhez vezet.

•

Az

iskola

életében

szeretetteljes

emberi

kapcsolatok

kialakítására

törekszünk: o tanuló és tanuló o tanuló és nevelő o szülő és nevelő o nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.


8

Ennek érdekében: •

A tudatos, tervszerű nevelő- és oktatómunka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

•

Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák

a

tanulók

műveltségét,

világszemléletét,

világképük

formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. •

Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

•

Kiemelkedő képességű tanulóinknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására.

•

A világban való eligazodáshoz szükséges legalább egy idegen nyelv elsajátítása, melyet jó, ha már alsó tagozatban elindítunk.

•

Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal.

•

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit.

•

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

•

Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.

•

Célunk az, hogy – elsősorban személyes példamutatással – neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.

•

Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat.

•

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására.

•

Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.


9

3. Iskolánk folyamatosan bekapcsolódik lakóhelyünk életébe, részt vesz abban. -

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.

-

Lehetőséget

teremtünk,

hogy

iskolánk

életéről,

tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, az érdeklődők. -

Ápoljuk kapcsolatainkat /Óvoda, Önkormányzat, munkahelyek, stb./.

-

Aktívan részt veszünk a községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában.

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus, erkölcsös,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik /játékban, munkában, tanulásban/,

öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban,

képes

az

értő

olvasásra,

gondolatait

helyesen

és

szabatosan

tudja

megfogalmazni,

ismeri, tiszteli, óvja és ápolja nemzeti kultúránkat, a természet és környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

viselkedése udvarias,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

szereti hazáját,

megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.


10

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes tanulónk személyiségében, de nevelőink mindennapi nevelő- és oktatómunkája arra irányul, hogy a lehető legtöbben rendelkezzenek a felsorolt személyiségjegyekkel. A felsorolt alapelvek csak abban az esetben érvényesülhetnek a nevelésben, ha azok egységét és összhangját az iskolai nevelőmunka minden területén biztosítjuk. Ebből a szempontból az iskolát oszthatatlan közösségnek kell tekinteni. Ennek a közösségnek minden személye és szerve – igazgató, nevelők, iskolaszék, szülői munkaközösség – egybehangolt nevelői ráhatása biztosíthat csak eredményt. Összefoglalva: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/

II. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Fejlesztési területek: Tanulási motívumok: Az örökölt tanulási motívumok megerősítése; a teljesítménymotivációk kialakítása; a tanítványi kötődés, mint fontos tanulási motívum erősítése;

a

társakhoz

való

viszony

motiváló

képességének

/segítőkészség, tisztességes versengés/ fejlesztése.


11

Értelmi képességek: Megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség; szemléletes megfigyelések lehetőségének biztosítása, azok szóbeli megfogalmazása; a racionális gondolkodásmód kialakítása. Olvasási-, írás- és beszédkészség folyamatos fejlesztése. /Első osztályosaink hangoztató – elemző - összetevő, szótagoló olvasási módszerrel tanulnak./ A szövegértés és szövegalkotás gyakorlása. A nyelvtani ismeretek alapjainak elsajátítása. Képi gondolkodás, rendszerezés, kombinatív képesség fejlesztése tapasztalati szinten – tárgyakkal, játékokkal, elsősorban manipulációs úton. Informatikai képességek: Információk szerzésének és felhasználásának készsége, kézikönyvek, szótárak, lexikonok használata. A számítógép felépítésének, működésének, kezelésének alapszintű elsajátítása. Idegen nyelvi képességek: A német nyelvi órákon a beszédértés és beszélgetési képesség fejlesztése. Középpontban az „emberközpontú” nevelés áll. . Munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, és ezek határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat. 1) Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. 2) Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása /tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása/. Az egészségvédelem /az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése/. Iskolánk bekapcsolódott a Procter and Gamble Blend-a med programba. A tevékenység színterei: tanórák, előadások. /védőnő/.


12

3) Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye /önbecsülés, önbizalom/. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért /önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás/. 4) Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5) A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6) Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem és önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7) A világ megismerésének igénye. 8) A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. 9) A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete. 10) Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az emberek egyenlőségének elismerése. Igény a közösségi tevékenységekre. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen /direkt/ módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett /indirekt/ módszerek azok, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.


13

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés;

- A tanulói közösség

célzó, beidegző

- Gyakoroltatás;

tevékenységének

módszerek.

- Segítségadás;

megszervezése.

- Ellenőrzés;

- Közös célok kitűzése,

- Ösztönzés;

elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása.

2. Magatartási modellek

- Elbeszélés.

- A nevelő részvétele a tanulói

bemutatása, közvetítése.

- Tények és jelenségek bemutatása

- A követendő egyéni és cso-

- A nevelő személyes példamutatása.

portos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás, meggyőződés - Magyarázat, kialakítása.

közösség tevékenységében.

- Felvilágosítás a betartandó

beszélgetés.

magatartási normákról.

- A tanulók önálló

- Vita.

elemző munkája. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a negyedik évfolyam végén: -

Minden

tantárgyból

megfelelnek

az

alapfokú

nevelés-oktatás

kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. /Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek./ - Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a felsős követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek. - Ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

14

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. A tanulók erkölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi – társas kapcsolatokra felkészítő – nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi nevelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap a gyermekek között lehetünk, s részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének.


15

Ebből következően iskolánk gyermekideálja: -

Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni.

-

Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani.

-

Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne.

-

Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá.

-

Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani.

-

Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt.

-

Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket.

-

Legyen tisztelettudó, de azt érdemeljük is meg.

-

Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadnia.

-

Legyen kitartó, de ne legyen önfejű.

-

Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető.

-

Legyen együttműködő, de ne legyen konformista.

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulóink – 6-10 éves korúak – fejlődésének jellemzői: A gyermekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. Interperszonális kapcsolataikat erősen meghatározza a számukra fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógusokhoz – való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési, illetve tanulási nehézségekben és magatartásproblémákban fejeződik ki. Szerencsére a mi iskolánkban ilyen csak egy-két tanulónál jelentkezik, s pedagógusaink a szülőkkel és a tanulókkal együttműködve sikeresen orvosolják a problémákat – természetesen elsősorban a tanulók érdekeit figyelembe véve.


16

A 10 éves korúaknál már elkezdődik az önállósulási törekvés, a felnőtt-kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A beilleszkedési nehézségek nagy része erre a korra már megoldódik. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. - A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktatómunkájának alapvető feladata. - A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. - A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. - Feladat még a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Nevelőink a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitást és a differenciálást. - A motiválás célja, hogy felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.


17

- A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. - Az iskolai tanulási folyamat során fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – oktatómunkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Ezt szolgálják a tanulók egyéni képességének és haladási ütemének megfelelően összeállított feladatlapok, melyeket főleg önálló órákon használunk. Közös órákon pedig – lehetőség szerint – a nehezebb feladatokat gyakoroljuk a lassabban haladókkal, míg a tehetségesebbeket engedjük továbbhaladni. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Napközi otthon A Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik - a tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon működik. Nálunk 1-4. összevonásban. b) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülhetnek vagy – mint a napközibe nem járó tanulók számára is – ebédet /menzát/ biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója – az Önkormányzat - által meghatározott díjakat az iskolában kell befizetni. c) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 2 felzárkóztató órát szervezünk. Tehetséges tanulóinkat felkészítjük a különböző szaktárgyi versenyekre. d) Szakkörök -

furulyaszakkör

-

számítástechnikai szakkör

-

irodalmi szakkör

-

tömegsport

-

táncszakkör A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

18

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségei alapján – az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. e) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. E versenyeket és ez évi eredményeinket „Az intézmény eredményessége” című részben már felsoroltam a 6. oldalon. f) Tanulmányi kirándulások Iskolánk a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése céljából évente egy-két alkalommal tanulmányi kirándulást szervez. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a farsangi bál bevételéből és az Önkormányzat hozzájárulásából fedezzük. g) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltését szolgálják a színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, mint pl. a farsangi bál. h) Könyvtárlátogatás Kisiskola lévén saját könyvtárunk nincs, ezért rendszeresen ellátogatunk a szomszéd településre, a fertőszentmiklósi könyvtárba. i) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján - előzetes megbeszélés után - lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit /sporteszközök, számítógépek, stb./ a tanulók - tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. j) Hit- és vallásoktatás A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, melyet a nevelő- és oktatótevékenységtől függetlenül szervezhet az egyház.


19

Rendszeres programjaink tehát: -

tanévnyitó ünnepély

-

az Országház megtekintése /kétévenként a 3-4. osztályosokkal/

-

az aradi vértanúkról való megemlékezés

-

Mikulás ünnepség

-

karácsonyi ünnepség

-

színházlátogatások

-

furulyás találkozó

-

farsangi karnevál

-

március 15-e megünneplése

-

vers- és prózamondó verseny

-

matematika verseny

-

nyelvtan – helyesírási verseny

-

nyílt napok

-

Anyák napja

-

Csipet-Olimpia

-

tanulmányi kirándulás

-

gyermeknap

-

kerékpártúra Fertődre vagy kirándulás Nagycenkre /kétévenként váltva a 34. osztályosokkal/

-

tanévzáró ünnepély

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: •

Szoros kapcsolat a helyi óvodával, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a soproni Nevelési Tanácsadóval.

•

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

•

A felzárkóztató órák, foglalkozások.

•

A napközi otthon.

•

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.

•

A családokkal való kapcsolattartás.

•

A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.


20

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

•

A nem kötelező /választható/ tanórán tanulható tantárgyak tanulása.

•

A tehetséggondozó foglalkozások.

•

Az iskolai sportkör /tömegsport/.

•

A szakkörök.

•

Versenyek, vetélkedők, bemutatók.

•

A szabadidős foglalkozások.

•

Az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős /igazgató/ alapvető feladata: o A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. o Tartja a családokkal a kapcsolatot a veszélyeztető okok feltárása érdekében. o A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, segíti annak tevékenységét. o A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. o Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: o Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit. o Meg kell keresni a problémák okait. o Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. o Jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek.


21

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a soproni Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálat helyi képviselőjével, a Polgármesteri Hivatallal, gyermekorvossal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: o Felzárkóztató foglalkozások, o Tehetséggondozó foglalkozások, o Differenciált oktatás és képességfejlesztés, o A személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek/ o A családi életre történő nevelés, o Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, o A napközis foglalkozások, o Az iskolai étkezési lehetőségek, o Az egészségügyi szűrővizsgálatok, o A tanulók szabadidejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek/, o A tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni támogatás/, o A szülőkkel való együttműködés, o Tájékoztató a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: o Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. o A napközi otthon. o Az egyéni foglalkozások. o A felzárkóztató foglalkozások. o Az iskola létesítményeinek és eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.


22

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: o Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. o A felzárkóztató órák és foglalkozások. o A napközi otthon. o A diákétkeztetés. o Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. o A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai. o A szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. o A családlátogatások. o Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. o A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek. /Már említettem, hogy évek óta Önkormányzatunk finanszírozza tanulóink tankönyvvásárlását./ o Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek. o Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

VI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról, programokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. 2. A tanulót és a szülőket a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók, napközis nevelők folyamatosan – szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban – tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel, esetleg az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: -

Családlátogatás. Feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.


23

-

Szülői értekezlet. Feladata: o A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. o A szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról; - a helyi tanterv követelményeiről; - az iskola és a tanárok munkájáról; - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak

o

összegyűjtése, megbeszélése. -

Fogadóóra. Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül

egy-egy

tanuló

egyéni

fejlesztésének

segítése

konkrét

tanácsokkal. /Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, stb./ -

Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő- és oktatómunka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

-

Írásbeli tájékoztató. Feladata

a

szülők

tájékoztatása

a

tanulók

tanulmányaival

vagy

magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai programokról. A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel.


24

VII. Iskolai egészség- és környezeti nevelési program 1. A program alapja: A módosított Közoktatási törvény 48. §-a az alábbiakról rendelkezik: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.” A törvény módosítása a NAT követelményeiben megfogalmazottak teljesítésére, az egészségnevelési és környezetnevelési feladatok tudatosabb, hatékonyabb megvalósítására irányítja a figyelmet. 2. Helyzetelemzés: A korunkat jellemző, legtöbbet emlegetett fogalmak: értékválság, krízishelyzet. A társadalmi környezet /termelői-fogyasztói társadalom/, a technikai fejlettség okozta változások, a médiahatások, a családok helyzete, életkörülményei, az egyént és az egész emberiséget érintő folyamatok, tendenciák. Bármennyire is az a látszat, hogy az anyagi fejlődésnek köszönhetően egyre jobb az életünk, mind több és több félreérthetetlen jelzést kapunk,

hogy

változtatnunk

kell

értékrendünkön,

szokásainkon,

életmódunkon,

kapcsolatainkon. A civilizációs betegségek kialakulásában /keringésszervi megbetegedések, légző- és emésztőrendszer betegségei/ az életmódbeli és a környezeti tényezők a meghatározóak, mintegy 60 %-os felelősséggel bírnak. Az életmódbeli tényezők nagyon szoros összefüggésben állnak, egymás hatását felerősítik. A helytelen életmódból adódó káros következmények hosszú idő, évek, esetleg évtizedek után jelentkeznek. E nagyon összetett probléma gyökerei a fiatal életkorból erednek. Közismert tény a fizikai erőnlét, az állóképesség hiánya. Iskolaorvosi jelentések bizonyítják, hogy a diákok körében nőtt a tartási rendellenességek száma, emelkedett a túlsúlyos tanulók létszáma, nőtt a tanulók asztmás és allergiás megbetegedésének aránya. Mindezek mellett a fertőző betegségek jelenlétével, átalakulásával, új betegségek megjelenésével is számolnunk kell.


25

3. Az iskola környezeti és egészségnevelési tevékenységének kiemelt célja: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük és környezetük megőrzése, valamint védelme érdekében. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A test, a lélek, valamint a minket körülvevő környezet harmóniájának, egyensúlyának megteremtésére és fenntartására törekvés az egészség megőrzésének alappillére. Ez az egyensúly életünk során csak nehézségek árán valósítható meg. Az egészségfejlesztési tevékenységek csak egységben, egymással szoros összefüggésben képzelhetők el. Pl. A sport nemcsak a fizikai erőnlétet fejleszti, nemcsak az optimális testsúly kialakításában játszik szerepet, hanem mindazon személyiségjegyeket is fejleszti, amelyek erősítik a megküzdést a reális célok eléréséért, erősítik a kudarctűrő képességet, fejlesztik az önismeretet. Nem lehet táplálkozással kapcsolatos egészségfejlesztésről beszélni úgy, hogy ne kerülnének velük összefüggésbe környezeti kérdések. Mert nem mindegy, milyen növényvédelmet alkalmazunk, mivel történik a növények tápanyag-utánpótlása, környezeti szennyeződéstől mentes helyen termesztik-e, stb. „A minden mindennel összefügg” komplex szemléletet és gyakorlatot szeretnénk sugallni és képviselni!

4. Az iskola környezet- és egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a, Tanulóinknak bemutatjuk, és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, valamint azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. b, A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása.


26

c, A tanulók életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében

–

foglalkoznak

az

egészség megőrzésének

szempontjából

legfontosabb

ismeretekkel a -

táplálkozás,

-

a családi és társas kapcsolatok,

-

a környezet védelme,

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia területén.

Foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

a környezet fogalmával,

-

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

-

a környezetvédelem lehetőségeivel,

-

lakóhelyünk természeti értékeivel,

-

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.

d, A környezet- és egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 5. Az iskola, mint az egészségfejlesztés színtere: A család mellett az iskolára háruló nagy feladat és felelősség a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Az ember egészsége szoros összefüggésben van környezetével. Az egészség- és környezeti nevelés nemcsak a természettudományos tantárgyak tanításában valósítható meg, hanem valamennyi tantárgyba integrálva, komplex módon kezelve, az iskola mindennapi tevékenységének központi eleme kell, hogy legyen. Célja az alábbiakban fogalmazható meg: a környezet- és egészségtudatos magatartás, a környezetért felelős egészségorientált életvitel elősegítése, az emberi élet minőségének javítása. A személyiség egészére igyekszik hatni: a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célszerű tevékenységekkel. Az ismeretanyag bővítésén túl a magatartásformálás, viselkedésszabályozás, a képességek, készségek kibontakoztatása hangsúlyozott. Mindennek nemcsak az írásos dokumentumokban, hanem az iskola életének napi gyakorlatában kell megjelennie.


27

Fontos a pedagógusok továbbképzése, ismereteik és módszertáruk folyamatos bővítése /interaktív, személyiségközpontú, élményt nyújtó oktatási, nevelési módszerek alkalmazása, drámapedagógiai elemek beépítése, stb/. A gyermek nemcsak a tananyagból tanul, hanem a tanárból is! 6. Iskolai programjainktól eredmény várható, mert alapelveink a következők: -

A képességfejlesztésen van a hangsúly. Az intellektuális képességek mellett egyenrangúan kezeljük a tanulók egyéb képességeit. /Ha nem így van, eleve sok a kudarcra ítélt diák/.

-

A folyamat jelleg dominál.

-

Szoros

összefogást

tudunk

megvalósítani

az

iskola-egészségügyi

szolgálattal és a szülőkkel. -

Iskolai környezetünk támogató: A bútorzat, a világítás, az iskolai étkeztetés körülményei megfelelőek. Az asztalok, székek mérete igazodik a gyermekek testmagasságához. Ügyelünk arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsunk változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében.

-

A tanulók előtt példaértékű kell, hogy legyen az iskola dolgozóinak egymás közötti viszonya. /Erre törekszünk./

-

Az órarend összeállításában szem előtt tartjuk a tanulók arányos terhelését, mozgásigényük kielégítését /mindennapos testnevelés/.

7. Módszerkiválasztás tekintetében tevékenységközpontú, élmény- és tapasztalatszerző metodikát kívánunk követni. A

tanulásszervezésben

figyelembe

vesszük

az

életkori

sajátosságokat,

és

a

személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, az esélyteremtés szempontjait. Az egyéni, eltérő képességeket cselekedtető módszerekkel, a problémamegoldó képességet a kritikai gondolkodás gyakoroltatásával fejlesztjük. Saját és tágabb környezetünk mindennapi eseményei, látványa, a médiából szerzett tapasztalat segítik a problémafelvetést, véleményformálást. Mindennapi életvitelünk, vásárlási szokásaink, a gyerekek által megfigyelhető viselkedési formák kérdésfeltevéssel, szövegértelmezéssel tapasztalati alapot nyújtanak, s egyben lehetőséget is a magatartásformálásra. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

28

8. Az iskolai környezet- és egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: •

A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, játékos egészségfejlesztő testmozgás, tömegsport foglalkozások, napközis foglalkozások.

•

A tanulók fizikai állapotának mérése. /Hungarofit – teszt/.

•

A tanórákon feldolgozott ismeretek.

•

A környezet- és egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök, - kirándulások, - évenként gyalogtúra és kerékpártúra a környéken lévő környezeti értékek felfedezésére, - évente egy alkalommal játékos vetélkedő osztályonként az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan. - a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; - évente egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” /szemétgyűjtés/ szervezése a településen; - nyáron úszásoktatás szervezése.

•

A iskolaorvos és védőnő segítségének igénybevétele évente 2-3 alkalommal egészségügyi

és

higiéniai

szűrővizsgálatok

megszervezéséhez.

/tisztasági

vizsgálat, hallás, látás vizsgálata, fogászat/. •

Blend-a med program.

•

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel.

•

Energiatakarékosság betartása.

•

Figyelemfelhívás a mosdók, wc-k tisztántartására.

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: •

Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban.

•

Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

29

•

Minden testnevelési órán van gimnasztika.

•

Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.

•

A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban.

•

A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

9. Teljesítmény – és eredménymérés 4 évenként a 4. osztályban mérjük, hogy gyermekeink a környezet- és egészségnevelés terén hogyan fejlődtek. A

testnevelés,

környezetismeret,

technika,

rajz

és

vizuális

kultúra

tantárgyak

követelményeinek, szabályainak megfelelően történik e tantárgyak értékelésén belül: - szóbeli és rajzos formában; - tesztlapok, kérdőívek kitöltésével majd ezek értékelésével; - az egészséges életmód szabályainak betartásával. 10. Kapcsolatok, együttműködések MPI ÁNTSZ Helyi önkormányzat 11. Időterv: E program a pedagógiai program időtartamára készül, bevezetése felmenő rendszerben történik. 12. Kommunikáció: Iskolán belül: értekezletek, megbeszélések, faliújság, felelősök. Iskolán kívül: tájékoztató füzet, szülői értekezletek, megbeszélések, levelek. 13.Dokumentálás Éves szinten: tanév végén szóban, majd írásban értékeljük egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységünket. Négyévente szóban, illetve a 4. osztályosok mérésével. /Lsd. 9. pont/


30

„Egészséges totó” alsósoknak 1. Hányszor kell egy nap fogat mosni? 1. egyszer sem 2. minden étkezés után x. egyszer egy nap 2. Mikor kell elmenni fogorvoshoz? 1. ha útba esik 2. félévente x. csak akkor, ha fáj a fogam 3. Hogyan öltözködjünk télen? 1. rétegesen 2. ugyanúgy, mint máskor x. vékonyan, de sokat kell mozogni 4. Mikor kell több vitamint enni? 1. tavasszal 2. nyáron x. ősszel 5. Melyik étel egészségesebb? 1. szalonna,.kolbász 2. zöldségek x. sütemények 6. Melyik ital egészségesebb? 1. tea 2. gyümölcslé x. szénsavas üdítőital 7. Naponta mennyi folyadékot kell fogyasztani? 1. 5 liter 2. 1,5 liter x. 2 pohár


31

8. Melyik sport mozgat meg több izmot? 1. futás 2. úszás x. kerékpározás 9. Melyik jobb? 1. ha hetente egyszer 4 órát sportolunk 2. ha hetente kétszer 2 órát sportolunk x. ha hetente négyszer 1 órát sportolunk 10. Hol jobb sportolni? 1. szabadban 2. tornateremben x. szobában 11. Milyen gyakran fürödjünk? 1. hetente egyszer 2. mindennap x. minden másnap 12. Milyen gyakran cseréljük fehérneműnket? 1. minden másnap 2. hetente x. naponta 13. Milyen gyakran szellőztessünk a szobánkban? 1. mindennap 2. hetente egyszer x. nincs szükség szellőztetésre 13.+1. Melyik sport jobb? 1. ami minden izmot megmozgat 2. ami a karizmot és a lábizmot mozgatja meg x. ami a hasizmot mozgatja meg


32

Fogászati totó 1. Mivel lehet a fogkövet eltávolítani? 1. Blend-a-med fogkrémmel 2. Amodent fogkrémmel x. csak a fogorvos tudja 2. Mi a teendő rossz szájszag esetén? 1. Illatos, mentolos cukorkák szopogatása 2. rágógumi rágcsálása x. rendszeres fogápolás, rossz fogak kezeltetése 3. Miért mondják azt, hogy az egér hozza a jó fogat? 1. mert a sok rágástól jók a fogai 2. mert háromszor is fogzik x. mert fogainak erős gyökerei vannak 4. Hány éves korban nőnek ki első maradandó fogaink, a hatosok? 1. 4 éves korban 2. 6 éves korban x. 8 éves korban 5. Elromolhat-e egy fog belülről kezdődve? 1. mindig kívülről indul a romlás 2. mindig belülről indul a romlás x. fele-fele arányban kívülről és belülről 6. Hasznos-e a rágógumi a fogakra? 1. aránylag kevésbé káros 2. nagyon káros x. közömbös 7. Fontos-e a tejfogak kezelése? 1. a maradandó fogakkal azonosan fontos 2. nem fontos, mert nő helyette másik x. alig van jelentősége


33

8. Milyen anyagot tartalmaznak a jó minőségű fogkrémek? 1. A és B vitamint 2. cukrot, hogy jóízű legyen x. fluort 9. Hány éves kortól vannak már csak maradandó fogak a szájban? 1. 6 éves kortól 2. 10 éves kortól x. 14 éves kortól 10. Mi a fogszabályozásra a legkedvezőbb időszak? 1. a tejfogak időszaka 2. a vegyes fogazat időszaka x. a maradandó fogazat időszaka

10 kérdés az életmódról 1. Hány óra alvásra van szükség 10 éves korban? 2. Milyen időközönként szoktál hajat mosni, illetve a nap mely szakában szoktál fésülködni? 3. Milyen gyakran váltsunk fehérneműt? 4. Mikor kell kezet mosni? 5. Sorolj fel három szappanmárkát! 6. Melyik gyümölcsöt kell fogyasztás előtt megmosni? 7. Hány foga van az egészséges, felnőtt embernek? 8. Milyen rendszerességgel mosol fogat? 9. Sorolj fel három fogkrémmárkát! 10. Mit szabad enni az esti fogmosás után?


34

Táplálkozási totó 1. Mit csinálunk, ha az ételt pároljuk? 1. lében főzzük 2. forró olajban sütjük x rövid lében főzzük 2. Mi szükséges a helyes fogápoláshoz? 1. fogkefe, 2. fogkrém x

fogkefe, fogkrém

3. Melyik étel a fogad barátja? 1. csokoládé 2. gyümölcs x

torta

4. Helyes-e, ha kapkodva, gyorsan eszünk? 1. igen, így hamarabb végzünk 2. nem, lassan kell étkezni x

igen, mert így nem hűl el a második fogás

5. Mikor kell több vitamint enni? 1. télen 2. nyáron x

ősszel

6. Mit fogyaszt a vegetáriánus étrendű ember? 1. nagyon zsíros húsokat 2. csak tojást x zöldségféléket 7. Melyik étel a legegészségesebb? 1. kompót 2. főzelék x sütemény


35

8. Melyik termék a legegészségesebb? 1. sajt 2. csokoládé x

tejberizs

9. Mi a jó fogyókúra? 1. ha valaki semmit sem eszik /koplal/ 2. ha valaki táplálkozik, s rendszeresen mozog x

ha valaki fogyasztó tablettákat szed

10. Melyik ital fogyasztása egészségesebb? 1. szénsavas üdítőital 2. kávé x

gyümölcslé

11. Kinek kell több kalóriát fogyasztania naponta? 1. aki irodában dolgozik 2. aki nehéz fizikai munkát végez x

aki egyetemen tanul

12. Asztalterítésnél hova tesszük a poharat? 1. a tányér elé 2. a tányér bal oldalára 3. a tányér jobb oldalára 13. A tányér mely oldalára kerül terítéskor a kompótos kanál? 1. jobb kézről 2. bal kézről x

a tányér elé tesszük

13+1. Mely élelmiszeren található a FLORIOL felirat? 1. margarin 2. napraforgóolaj x

olivaolaj

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kis gyermeket, mert az a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.”

/Bárczi Gusztáv/


36

Helyi tanterv I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4.osztály

Bevezető sz.

Bevezető sz.

Kezdő sz.

Kezdő sz.

2004/2005

H 2004

HKcs 2003

HK 2001

HK 2001

2005/2006

H 2004

H 2004

HKcs 2003

HK 2001

2006/2007

H 2004

H 2004

H 2004

HKcs 2003

2007/2008

H 2004

H 2004

H 2004

H 2004

Tanév

HK = Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján 2001-ben felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv. HKcs = Helyi tanterv 2003. H

= Helyi tanterv 2004.

Az „Apáczai Kerettanterv-család”-ot adaptáltuk 2004. szeptember 1-től. A tantárgyi tanterveket mellékeltük.


37

A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma 2004/2005. tanév

Évfolyam

Heti kötelező

Heti választható Egyéni

óra /52. §/

órák /52. §/

foglalkozásra

Összesen

/52. § - 6 %/ 1.

20

1

1,2

2.

20

1

1,2

3.

22,5

0,9

1,35

4.

22,5

0,9

1,35

22,2 +1 /I. sz. mell. 3. rész II/7./ 22,2 +1 /I. sz. mell. 3. rész II/7/ 24,75 +1,125 /I. sz. mell. 3. rész II/7/ 24,75 +1,125 /I. sz. mell. 3. rész II/7/

2005/2006. tanév Heti Évfolyam

kötelező Heti választható Egyéni

óra /52. §/

órák /52 §/

foglalkozásra

Összesen

/52. § - 7 %/ 1.

20

1

1,4

22,4+1

2.

20

1

1,4

22,4+1

3.

20

1

1,4

22,4+1

4.

22,5

0,9

1,6

25+1,125


38

2006/2007. tanév Évfolyam

Heti kötelező

Heti választható

Egyéni

óra /52. §/

órák /52. §/

foglalkozásra

Összesen

/52. § - 8 §/ 1.

20

1

1,6

22,6+1

2.

20

1

1,6

22,6+1

3.

20

1

1,6

22,6+1

4.

22,5

1,125

1,8

25,425+1,125

A tanulók kötelező óraszámcsökkentése Évfolyam

Napi óraszám

Heti óraszám

Életbe lép

1.

4

20

2003. 09. 01.

2.

4

20

2004. 09. 01.

3.

4

20

2005. 09. 01.

4.

4,5

22,5

2006. 09. 01.

Hetes óratervek 2004. 09. 01-től Heti és éves óraszámok tantárgyanként az 1. osztályban Tantárgyak

Heti közös

Heti önálló

Heti

Éves

órák száma

órák száma

óraszám

óraszám

összesen

összesen

Magyar nyelv és irodalom

8

-

8

296

Matematika

5

-

5

185

Környezetismeret

1

-

1

37

Ének-zene

1

-

1

37

Rajz

1

-

1

37

Technika

1

-

1

37

Testnevelés

3

-

3

111

Kötelező tanítási órák száma

20

-

20

740

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Tanórán kívüli tevékenység: - Korrepetálás: - Tömegsport: /1-4./

1

-

1

37

1 1

-

1 1

37 37


39

Heti és éves óraszámok tantárgyanként a 2. osztályban

Tantárgyak

Heti közös

Heti önálló

Heti

Éves

órák száma

órák száma

óraszám

óraszám

összesen

összesen


4

4

8

296

Matematika

3

2

5

185

Környezetismeret

1

-

1

37

Ének-zene

1

-

1

37

Rajz

1

-

1

37

Technika

1

-

1

37

Testnevelés

3

-

3

111


14

6

20

740

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Tanórán kívüli tevékenység: - Korrepetálás: - Számítástechnika - Tömegsport /1-4. osztály együtt/

1

-

1

37

1 1 1

-

1 1 1

37 37 37


40


Tantárgyak

Heti közös

Heti önálló

Heti

Éves

órák száma

órák száma

óraszám

óraszám

összesen

összesen


4

4

8

296

Matematika

3

2,5

5,5

203,5

Környezetismeret

1

1

2

74

Ének-zene

1

0,5

1,5

55,5

1,5

-

1,5

55,5

Technika

1

-

1

37

Testnevelés

3

-

3

111


14,5

8

22,5

832,5

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Választható órák: - Német nyelv Tanórán kívüli tevékenység: - Furulya /3-4. osztály együtt/ - Tömegsport /1-4. osztály együtt/

1

-

1

37

1

-

1

37

1

-

1

37

1

-

1

37

Rajz


41


Tantárgyak

Heti közös

Heti önálló

Heti

Éves

órák száma

órák száma

óraszám

óraszám

összesen

összesen


7

-

7

259

Matematika

4

-

4

148

Környezetismeret

1,5

-

1,5

55,5

Ének-zene

1

1

37

Rajz

1

-

1

37

Technika

1

-

1

37

Testnevelés

3

-

3

111

Német nyelv

3

-

3

111

Számítástechnika

1

-

1

37


22,5

-

22,5

832,5

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Tanórán kívüli tevékenység: - Furulyajáték - Irodalmi foglalkozás /tehetséggondozás/

1

-

1

37

1 1

-

1 1

37 37

Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést a heti három kötelező testnevelés óra, a heti tömegsport foglalkozás, a többi napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítja.


42

Hetes óratervek a 2005/2006-os és a 2006/2007-es tanévekben Heti és éves óraszámok tantárgyanként az 1. osztályban

Tantárgyak

Heti

Éves

óraszám

óraszám

összesen

összesen


8

296

Matematika

5

185

Környezetismeret

1

37

Ének-zene

1

37

Rajz

1

37

Technika

1

37

Testnevelés

3

111


20

740

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Tanórán kívüli tevékenység: - Korrepetálás: - Tömegsport: /1-4. osztály együtt/

1

37

1 1

37 37


43


Tantárgyak

Heti

Éves

óraszám

óraszám

összesen

összesen


8

296

Matematika

5

185

Környezetismeret

1

37

Ének-zene

1

37

Rajz

1

37

Technika

1

37

Testnevelés

3

111


20

740

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Tanórán kívüli tevékenység: - Korrepetálás: - Számítástechnika - Tömegsport /1-4. osztály együtt/

1

37

1 1 1

37 37 37


44


Tantárgyak

Heti

Éves

óraszám

óraszám

összesen

összesen


8

296

Matematika

5

185

Környezetismeret

1

37

Ének-zene

1

37

Rajz

1

37

Technika

1

37

Testnevelés

3

111


20

740

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Választható órák: - Német nyelv Tanórán kívüli tevékenység: - Furulya /3-4. osztály együtt/ - Tömegsport /1-4. osztály együtt/

1

37

1

37

1

37

1

37


45


Tantárgyak

Heti

Éves

óraszám

óraszám

összesen

összesen


7

259

Matematika

4

148

Környezetismeret

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

Rajz

1

37

Technika

1

37

Testnevelés

3

111

Német nyelv

3

111

Számítástechnika

1

37


22,5

832,5

Felzárkóztató egyéni foglalkozás Tanórán kívüli tevékenység: - Furulyajáték - Irodalmi foglalkozás /tehetséggondozás/

1

37

1 1

37 37


46

II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei: 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép, stb./ használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van /pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb./. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásának szempontjai:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

Új taneszköz használatát csak akkor vezetünk be, ha azzal az oktatás minőségét lényegesen javítjuk.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskola számára. Ezeket a tanulók is használhatják.


47

III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a Helyi tanterv „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 4. évfolyam tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. A negyedik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

-

magántanuló volt.

5. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 6. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.

IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

48

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: − A gyermek születési anyakönyvi kivonatát; − A szülő személyi igazolványát; − A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt /ha a gyermek óvodás volt/; − A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét /ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta/; − A gyermekorvos felvételi javaslatát; − Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-negyedik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

A tanuló anyakönyvi kivonatát;

-

A szülő személyi igazolványát;

-

Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. /Kikéri a pedagógusok véleményét./

V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése: 1. Az iskola a nevelő és oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. 3. A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret ellenőrzésénél az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.


49

4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban az énekzene, a rajz, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. /A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük./ 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következők szerint történik: − Az első évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. − Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: ¾ KIVÁLÓAN TELJESÍTETT ¾ JÓL TELJESÍTETT ¾ MEGFELELŐEN TELJESÍTETT ¾ FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL -

A negyedik évfolyamon év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.


50

7. Az első, a második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. /Lsd. 1. sz. melléklet/ 8. A negyedik évfolyamon az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos megfigyelése érdekében minden tantárgyból - egy-egy témakörön belül - minden tanulót legalább kétszer kell értékelni. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egyszer kell értékelni. 11. A tanuló eredményeiről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzéseket pótolja. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében tanulók

írásbeli

dolgozatainak,

feladatlapjainak,

tesztjeinek

értékelésekor

az

a

elért

teljesítmény /pontszám/ érdemjegyekre történő átváltását /4. osztály 2. félévében/ a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. Teljesítmény:

Érdemjegy:

0 - 30 %

elégtelen /l/

31 – 50 %

elégséges /2/

51 – 75 %

közepes /3/

76 – 90 %

jó

/4/

91 – 100 %

jeles

/5/

13. A 4. évfolyamon az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: Magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret, német, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.


51

14. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése az 1-3. évfolyamon szövegesen történik, 4. osztály év végén a példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/ minősítéseket, osztályzatokat használjuk. A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. 15. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők /4. osztály év végén/: A, Példás /5/ az a tanuló, aki: o A házirendet betartja, o A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, o Kötelességtudó, feladatait teljesíti, o Önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti, o Tisztelettudó, o Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik. o Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, o Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, o Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. B, Jó /4/ az a tanuló, aki: o A házirendet betartja, o Tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozáson rendesen viselkedik, o Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, o Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, o Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, o Nincs írásbeli intője vagy megrovása.


52

C, Változó /3/ az a tanuló, aki: o Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, o A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, o Feladatait nem minden esetben teljesíti, o Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, o A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, o Igazolatlanul mulasztott, o Osztályfőnöki intője van. D, Rossz /2/ az a tanuló, aki: o A házirend előírásait sorozatosan megsérti, o Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, o Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, o Társaival és a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, o Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, o Több alkalommal igazolatlanul mulaszt, o Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése/ szükséges. 16. A tanulók szorgalmának értékelése, minősítése az 1-3. évfolyamon szövegesen történik, 4. osztály év végén a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/, érdemjegyeket, illetve minősítéseket használjuk. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt.


53

17. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők /4. osztályban/: A, Példás /5/ az a tanuló, aki: o Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; o A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; o Munkavégzése pontos, megbízható; o A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; o Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. B, Jó /4/ az a tanuló, aki: o Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; o A tanórákon többnyire aktív; o Többlet feladatot - tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt – önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. o Taneszközei tiszták, rendezettek. C, Változó /3/ az a tanuló, akinek: o Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; o Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; o Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; o Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; o Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. D, Hanyag /2/ az a tanuló, aki: o Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; o Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; o Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; o Feladatait többnyire nem végzi el; o Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; o A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; o Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

54

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése/ szükséges. 18. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: A, Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o Szaktanári dicséret; o Napközis nevelői dicséret; o Osztályfőnöki dicséret; o Igazgatói dicséret; o Nevelőtestületi dicséret; B, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o Szaktárgyi teljesítményért, o Példamutató magatartásért, o Kiemelkedő szorgalomért, o Példamutató

magatartásért

és

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben

részesíthetők. C, Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. D, Az iskolai szintű, vagy az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. E, A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.


55

19. Azt a tanulót, aki: o Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy o A házirend előírásait megszegi, vagy o Igazolatlanul mulaszt, vagy o Bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: o Szaktanári figyelmeztetés; o Napközis nevelői figyelmeztetés; o Osztályfőnöki figyelmeztetés; o Igazgatói figyelmeztetés; o Tantestületi figyelmeztetés; Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

VI. Az otthoni /napközis/ felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: o A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás /készség- és képességfejlesztés/, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; o A tanulók hétvégére sem kapnak több házi feladatot, mint hét közben, a napi felkészülés során, s ezt pénteken meg tudják oldani. /Naponta 1 óra alatt elvégezhető, megtanulható írásbeli és szóbeli házi feladat./ Így szombaton és vasárnap nem kell a házi feladat elkészítésével foglalkozniuk. A tanítási szünetek idejére maximum annyi házi feladatot kapnak, amennyit /átlag/ 2 óra alatt megoldanak.


56

o A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

VII. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. /A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. A vizsgálati módszert kifejlesztette: Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó/ A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: Helyből távolugrás /Az alsó végtag dinamikus erejének mérése/ Kiinduló helyzet: A tanuló az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. 2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan /A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése/ Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: 4 perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.


57

3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan /A hasizmok erő-állóképességének mérése/ Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló tornaszőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: A tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt. 4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan /A vállövi és a karizmok dinamikus erő – állóképességének mérése/ Maximális időtartam: lányok 1,5 perc; fiúk 3 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz /tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar/. Feladat: A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.


58

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 1. osztály /7 éves korúak számára/

Pontérték

Helyből Helyből Hanyatttávol távol fekvésből felülés Lány Fiű Lány

Hanyatt- Karhaj- Karhajlítás és lítás és feknyújtás nyújtás vésből felülés Fiú Lány Fiú

Hasonfekvésből törzsem Lány

Hasonfekvésből törzsem Fiú

1

0,97

1,00

20

25

2

16

20

2

1,00

1,03

25

30

4

20

24

3

1,03

1,06

30

35

1

6

24

28

4

1,06

1,09

35

40

2

8

28

32

5

1,09

1,12

40

45

3

10

32

36

6

1,12

1,15

45

50

4

12

36

40

7

1,15

1,18

50

55

5

14

40

44

8

1,18

1,21

55

60

6

16

44

48

9

1,21

1,24

60

65

7

18

48

52

10

1,24

1,27

65

70

8

20

52

56

11

1,27

1,30

70

75

9

22

56

60

12

1,30

1,33

75

80

10

24

60

64

13

1,33

1,36

80

85

11

26

64

68

14

1,36

1,39

85

90

12

28

68

72

15

1,39

1,42

90

95

13

30

72

76

16

1,42

1,45

95

100

14

32

76

80

17

1,45

1,48

100

105

15

34

80

84

18

1,48

1,51

105

110

16

36

84

88

19

1,51

1,54

110

115

17

38

88

92

20

1,54

1,57

115

120

18

40

92

96

21

1,57

1,60

120

125

19

42

96

100


59

2. osztály /8 éves korúak számára/ Pontérték




4

19

22


1

1,08

1,10

23

28

2

1,11

1,13

28

33

1

6

23

26

3

1,14

1,16

33

38

2

8

27

30

4

1,17

1,19

28

43

3

10

31

34

5

1,20

1,22

43

48

4

12

35

38

6

1,23

1,25

48

53

5

14

39

42

7

1,26

1,28

53

58

6

16

43

46

8

1,29

1,31

58

63

7

18

47

50

9

1,32

1,34

63

68

8

20

51

54

10

1,35

1,37

68

73

9

22

55

58

11

1,38

1,40

73

78

10

24

59

62

12

1,41

1,43

78

83

11

26

63

66

13

1,44

1,46

83

88

12

28

67

70

14

1,47

1,49

88

93

13

30

71

74

15

1,50

1,52

93

98

14

32

75

78

16

1,53

1,55

98

103

15

34

79

82

17

1,56

1,58

103

108

16

36

83

86

18

1,60

1,62

108

113

17

38

87

90

19

1,64

1,66

113

118

18

40

91

94

20

1,68

1,70

118

123

19

42

95

98

21

1,72

1,74

123

128

20

44

99

102


60

3. osztály /9 éves korúak számára/

Pontérték





1

1,17

1,23

26

31

1

6

21

24

2

1,20

1,26

31

36

2

8

25

28

3

1,23

1,29

26

41

3

10

29

32

4

1,26

1,32

41

46

4

12

33

36

5

1,29

1,35

46

51

5

14

37

40

6

1,32

1,38

51

56

6

16

41

44

7

1,35

1,41

56

61

7

18

45

48

8

1,38

1,44

61

66

8

20

49

52

9

1,41

1,47

66

71

9

22

53

56

10

1,44

1,50

71

76

10

24

57

60

11

1,47

1,53

76

81

11

26

61

64

12

1,50

1,56

81

86

12

28

65

68

13

1,53

1,59

86

91

13

30

69

72

14

1,56

1,62

91

96

14

32

73

76

15

1,59

1,65

96

101

16

34

77

80

16

1,62

1,68

101

106

16

36

81

84

17

1,65

1,71

106

111

17

38

85

88

18

1,69

1,75

111

116

18

40

89

92

19

1,73

1,79

116

121

19

42

93

96

20

1,77

1,83

121

126

20

44

97

100

21

1,81

1,87

126

131

21

46

101

104


61

4. osztály /10 éves korúak számára/

Pontérték





1

1,24

1,34

29

33

2

8

22

26

2

1,27

1,37

34

38

3

10

26

30

3

1,30

1,40

39

43

4

12

30

34

4

1,33

1,43

44

48

5

14

34

38

5

1,36

1,46

49

53

6

16

38

42

6

1,39

1,49

54

58

7

18

42

46

7

1,42

1,52

59

63

8

20

46

50

8

1,45

1,55

64

68

9

22

50

54

9

1,48

1,58

69

73

10

24

54

58

10

1,51

1,61

74

78

11

26

58

62

11

1,54

1,64

79

83

12

28

62

66

12

1,57

1,67

84

88

13

30

66

70

13

1,60

1,70

89

93

14

32

70

74

14

1,63

1,73

94

98

15

34

74

78

15

1,66

1,76

99

103

16

36

78

82

16

1,69

1,79

104

108

17

38

82

86

17

1,72

1,82

109

113

18

40

86

90

18

1,76

1,86

114

118

19

42

90

94

19

1,80

1,90

119

123

20

44

94

98

20

1,84

1,94

124

128

21

46

98

102

21

1,88

1,98

129

133

22

48

102

106


62

5.osztály /11 éves korúak számára/

Pontérték





1

1,31

1,45

31

35

3

10

24

28

2

1,34

1,48

36

40

4

12

28

32

3

1,37

1,51

41

45

5

14

32

36

4

1,40

1,54

46

50

6

16

36

40

5

1,43

1,57

51

55

7

18

40

44

6

1,45

1,60

56

60

8

20

44

48

7

1,48

1,63

61

65

9

22

48

52

8

1,51

1,66

66

70

10

24

52

56

9

1,54

1,69

71

75

11

26

56

60

10

1,57

1,72

76

80

12

28

60

64

11

1,60

1,75

81

85

13

30

64

68

12

1,63

1,78

86

90

14

32

68

72

13

1,66

1,81

91

95

15

34

72

76

14

1,69

1,84

96

100

16

36

76

80

15

1,72

1,87

101

105

17

38

80

84

16

1,76

1,90

106

110

18

40

84

88

17

1,80

1,93

111

115

19

42

88

92

18

1,84

1,97

116

120

20

44

92

96

19

1,88

2,01

121

125

21

46

96

100

20

1,92

2,05

126

130

22

48

100

104

21

1,96

2,09

131

135

23

50

104

108


63

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések I. A pedagógiai program érvényessége Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan, de legalább évenként felülvizsgálja, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programot véleményezze.

III. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására -

az iskola igazgatója,

-

a nevelőtestület bármely tagja,

-

az iskolaszék, vagy

-

az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.


64

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola fenntartójánál, o az iskola nevelői szobájában, o az iskola igazgatójánál.


65

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

I. A pedagógiai programot az iskolaszék 2004. év június hó ….. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Petőháza, 2004. június …..

……………………..

……………………….

………………………

Kámán Lászlóné

Dr. Hadarits Vilmos

Sass Andrásné

elnök

titkár

tag

II. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2004. év június ….. napján tartott ülésén elfogadta. Petőháza, 2004. június …..

…………………………

…………………………

Ács Anita

Hegyi Gusztáv

tanító

napközis nevelő

………………………… Sass Andrásné igazgató

………………………… Horváth Anikó tanító

………………………... Soós Katalin tanító


66

III. A környezet- és egészségnevelési tervben foglaltakkal egyetértek, azt elfogadom. Petőháza, 2004. …………..

………………………………….

……………………………………

Dr. Horváth Katalin

Lendvayné Megyeri Julianna

gyermekorvos

védőnő

IV. A Petőházi Általános Iskola pedagógiai programját Petőháza Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2004. ……………. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Petőháza, 2004. ………….. ………………………….

………………………….

Bárdonné Dr. Benda Mónika jegyző

Módos János polgármester


67

1. sz. melléklet

Értékelő lapok az alsó tagozatos tanulók szöveges értékeléséhez Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21 OM: 030680 A tanuló neve: …………………………………………… Osztálya: …………………. Értékelőlap a tanuló teljesítményének szöveges minősítéséhez A ……………. tanévben az első évfolyamon, az első félév végén Magatartás: •

A házirendet betartja. – Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. – Kötelességtudó, a feladatait teljesíti. – Szívesen, önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti. – Tisztelettudó. – Társaival, a nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik. – Az osztályközösség életében aktívan részt vesz. – Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. – Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

•

A tanítási órán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik. – Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti. – Az osztályközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. – Nincs írásbeli intője vagy megrovása.

•

Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be. – A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik. – Feladatait nem minden esetben teljesíti. – Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva. – A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. – Igazolatlanul mulasztott. – Írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása van.

•

A házirend előírásait sorozatosan megsérti. – Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. – Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen. – Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik. – Viselkedése romboló hatású, társai tanulását akadályozza. – Több alkalommal igazolatlanul mulasztott. – Több írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása van.


68

Szorgalom: •

Képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt.

–

Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. – A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi. – Munkavégzése pontos, megbízható. – A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. – Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. •

Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. – Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. – A tanórákon többnyire aktív. – Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. – Taneszközei tiszták, rendezettek.

•

Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. – Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. – Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. – Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

•

Képességeihez mérten nagyon keveset tesz azért, hogy jobb eredményeket érjen el.- Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg. – Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. – Feladatait többnyire nem végzi el. – Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. – A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el.

Olvasás: •

A tanult betűket felismeri, szavakat olvas. Értelmezi jelentését.

•

A tanult betűket felismeri, 2-3 betűt összeolvas, értelmezi.

•

A tanult betűket felismeri, hangoztatja.

•

A tanult betűket nem ismeri fel.


69

Írás: Betűalak és kapcsolás: •

Szabályos betűalak, szabályos betűkapcsolás.

•

Némely betűje egyéni, kevés kapcsolási hiba.

•

Írása nem tetszetős, sok hibával dolgozik.

•

Írása torzított, betűkapcsolása rossz.

Íráshasználat: •

Szavakat önállóan ír.

•

Diktálás után ír.

•

Nyomtatottról írottra másol.

•

Írottról sok hibával másol.

•

Írottról sem tud másolni.

Matematika: •

Eszközökkel és azok nélkül is önállóan dolgozik.

•

Eszközök használatával, kevés nevelői segítséggel dolgozik.

•

Sok nevelői segítséget igényel.

•

Segítséggel sem tudja megoldani a feladatokat.

Környezetismeret: •

Ismeri az évszakok jellemző jegyeit. – Szeretettel beszél családja tagjairól. – Tudja, hogyan épül fel az emberi test. – Jól ismeri az érzékszerveinket és azok védelmét. – A ház körül élő állatokat gondozza. – Ápolja környezete növényeit, és ismeri azok részeit. – Különbséget tud tenni a egyes állatfajok között jellemző jegyeik alapján (emlős-madár). – Nemzeti ünnepeinket jól ismeri. –Írásbeli és gyűjtőmunkái példaértékűek.

•

Az évszakok jellemző jegyeit kevés segítséggel, de felismeri. – Ismeri családja tagjait. – Érzékszerveit és testrészeit felismeri, de azok működéséről segítséggel, rövid mondatokkal beszél. – Ismeri a ház körül élő állatokat, de gondozásuk nem érdekli. – A növények felismerése lassú és hibás. – A növényi részeket kis hibával jellemzi. Gyakran téveszti el az állatfajok jellemző jegyeit. – Nem minden ünnep ismert számára. – Írásbeli munkája jó. Gyűjtő munkája elfogadható.


70

•

Az évszakok felismerése során sok hibát vét. – A család fogalmában nem biztos. – Az emberi test részeit hibásan ábrázolja, de azok szerepét tudja. – Nem ismeri a növényápolás elemi szabályait sem. – Csak néhány állat kelti fel a figyelmét. – Írásbeli és gyűjtőmunkái hiányosak.

Ének: •

Tisztán énekli a „szó-mi-lá” hangot. – Hangjegy írása hibátlan. A ritmusírást két ütemenként egyedül tudja.

•

Kevés segítséggel énekel. – Hangjegy írásában néhe hibázik. – Kis segítséggel ír ritmust két ütemenként.

•

Segítséggel énekel. – Hangjegy írásában sok a hiba. – Csak segítséggel képes a ritmusváltásra.

•

Csak segítséggel képes énekelni. – Hangjegy írását nem tudja. – Sok segítséget igényel a ritmusírásnál.

Rajz: •

Jól ismeri és magabiztosan használja munkáiban az alapszíneket. – Kiválóan ki tudja fejezni egyéni élményeit rajzban, festményekben, szobrokon. – A vizuális jeleket megérti, felismeri. – Az elemi térviszonyokat ügyesen építi be munkáiba (lent, fent, jobbra-balra, elől-hátul). – Egyszerű tárgyakat önállóan létrehoz. – Környezetére vigyáz, szépíti.

•

Megfelelően ismeri és használja a színeket. –Ügyesen fejezei ki egyéni élményeit rajzban, festményekben. – A vizuális jeleket jól felismeri, megérti. – Tisztában van az elemi térviszonyokkal, ezeket a munkájában érzékelteti (lent, fent, jobbra, balra, elől, hátul). – Egyszerű tárgyakat önállóan tud készíteni. – Környezetét tudja szépíteni.

•

Ismeri és használja a színeket. – Képes élmények kifejezésére rajzban. – A vizuális jeleket felismeri. – Tisztában van az elemi térviszonyokkal (fent, lent, jobbra, balra, elől, hátul). – Egyszerű tárgyakat segítséggel készít. – Környezetét szépíti.


71

Technika: •

Ügyesen használja az eszközöket. – A munkafolyamatot el tudja mondani. – A kivitelezéshez szükséges anyagokat jól kiválasztja. – Törekszik a takarékosságra. – Jártas a gyalogos közlekedés szabályaiban. – Munkája tiszta, pontos és tetszetős.

•

Tudja használni az eszközöket. – A munkafolyamatot a nevelő segítségével mondja el. – A kivitelezéshez szükséges anyagokat segítséggel tudja kiválasztani. – A takarékosságra nem mindig törekszik. – A gyalogos közlekedés szabályait ismeri. – Munkája pontos.

•

Csak segítséggel tudja használni az eszközöket. – A munka sorrendjét nevelői segítséggel mondja el. Segítséggel tud anyagot formázni, alakítani. – Nem ügyel a takarékosságra. – A gyalogos közlekedés szabályait nem jól ismeri. – Munkája pontatlan.

Testnevelés: •

Szóbeli utasításra képes az alakzatok felvételére. – A gimnasztikai feladatokat utánzás alapján ügyesen bemutatja. – Mozgáskészsége kiemelkedő.

•

Alakzatok felvételére csak kis segítséggel képes. – A gimnasztikai feladatokat utánzás alapján megfelelően be tudja mutatni. – Alapvető mozgáskészsége átlagos. – A foglalkozásokhoz való hozzáállása elfogadható.

•

Az alakzatok felvételére utasítás alapján sem képes. – A gimnasztikai feladatokat bemutatás alapján sem tudja megcsinálni. – Alapvető mozgáskészsége gyenge. – A foglalkozásokhoz való hozzáállása nem megfelelő. A tanuló teljesítményének minősítése az első évfolyam első félévében: ¾ Kiválóan teljesített. ¾ Jól teljesített. ¾ Megfelelően teljesített. ¾ Felzárkóztatásra szorul.


72

Dicséret: ............................................................................................................................... tantárgyakból. Felzárkóztatásra szorul: ............................................................................................................................... tantárgyakból.

Kelt: P.H. osztályfőnök


73

Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21 OM: 030680 A tanuló neve: …………………………………………… Osztálya: …………………. Értékelőlap a tanuló teljesítményének szöveges minősítéséhez A ……………. tanévben az első évfolyamon, a tanév végén Magatartás: •


•


•


•



74

Szorgalom: •

Képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt.

–



•


•


Olvasás: •

A tanult betűket felismeri, szavakat olvas. Értelmezi jelentését.

•

A tanult betűket felismeri, 2-3 betűt összeolvas, értelmezi.

•

A tanult betűket felismeri, hangoztatja.

•

A tanult betűket nem ismeri fel.


75

Írás: Betűalak és kapcsolás: •

Szabályos betűalak, szabályos betűkapcsolás.

•

Némely betűje egyéni, kevés kapcsolási hiba.

•

Írása nem tetszetős, sok hibával dolgozik.

•

Írása torzított, betűkapcsolása rossz.

Íráshasználat: •

Szavakat önállóan ír.

•

Diktálás után ír.

•

Nyomtatottról írottra másol.

•

Írottról sok hibával másol.

•

Írottról sem tud másolni.

Matematika: •

Eszközökkel és azok nélkül is önállóan dolgozik.

•

Eszközök használatával, kevés nevelői segítséggel dolgozik.

•

Sok nevelői segítséget igényel.

•

Segítséggel sem tudja megoldani a feladatokat.


Ismeri az évszakok jellemző jegyeit. – Szeretettel beszél családja tagjairól. – Tudja, hogyan épül fel az emberi test. – Jól ismeri az érzékszerveinket és azok védelmét. – A ház körül élő állatokat gondozza. – Ápolja környezete növényeit, és ismeri azok részeit. – Különbséget tud tenni a egyes állatfajok között jellemző jegyeik alapján (emlős-madár). – Nemzeti ünnepeinket jól ismeri. –Írásbeli és gyűjtőmunkái példaértékűek.

•

Az évszakok jellemző jegyeit kevés segítséggel, de felismeri. – Ismeri családja tagjait. – Érzékszerveit és testrészeit felismeri, de azok működéséről segítséggel, rövid mondatokkal beszél. – Ismeri a ház körül élő állatokat, de gondozásuk nem érdekli. – A növények felismerése lassú és hibás. – A növényi részeket kis hibával jellemzi. Gyakran téveszti el az állatfajok jellemző jegyeit. – Nem minden ünnep ismert számára. – Írásbeli munkája jó. Gyűjtő munkája elfogadható. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

76

•

Az évszakok felismerése során sok hibát vét. – A család fogalmában nem biztos. – Az emberi test részeit hibásan ábrázolja, de azok szerepét tudja. – Nem ismeri a növényápolás elemi szabályait sem. – Csak néhány állat kelti fel a figyelmét. – Írásbeli és gyűjtőmunkái hiányosak.

Ének: •

Tisztán énekli a „szó-mi-lá” hangot. – Hangjegy írása hibátlan. A ritmusírást két ütemenként egyedül tudja.

•

Kevés segítséggel énekel. – Hangjegy írásában néhe hibázik. – Kis segítséggel ír ritmust két ütemenként.

•

Segítséggel énekel. – Hangjegy írásában sok a hiba. – Csak segítséggel képes a ritmusváltásra.

•

Csak segítséggel képes énekelni. – Hangjegy írását nem tudja. – Sok segítséget igényel a ritmusírásnál.

Rajz: •

Jól ismeri és magabiztosan használja munkáiban az alapszíneket. – Kiválóan ki tudja fejezni egyéni élményeit rajzban, festményekben, szobrokon. – A vizuális jeleket megérti, felismeri. – Az elemi térviszonyokat ügyesen építi be munkáiba (lent, fent, jobbra-balra, elől-hátul). – Egyszerű tárgyakat önállóan létrehoz. – Környezetére vigyáz, szépíti.

•

Megfelelően ismeri és használja a színeket. –Ügyesen fejezei ki egyéni élményeit rajzban, festményekben. – A vizuális jeleket jól felismeri, megérti. – Tisztában van az elemi térviszonyokkal, ezeket a munkájában érzékelteti (lent, fent, jobbra, balra, elől, hátul). – Egyszerű tárgyakat önállóan tud készíteni. – Környezetét tudja szépíteni.

•

Ismeri és használja a színeket. – Képes élmények kifejezésére rajzban. – A vizuális jeleket felismeri. – Tisztában van az elemi térviszonyokkal (fent, lent, jobbra, balra, elől, hátul). – Egyszerű tárgyakat segítséggel készít. – Környezetét szépíti.


77

Technika: •

Ügyesen használja az eszközöket. – A munkafolyamatot el tudja mondani. – A kivitelezéshez szükséges anyagokat jól kiválasztja. – Törekszik a takarékosságra. – Jártas a gyalogos közlekedés szabályaiban. – Munkája tiszta, pontos és tetszetős.

•

Tudja használni az eszközöket. – A munkafolyamatot a nevelő segítségével mondja el. – A kivitelezéshez szükséges anyagokat segítséggel tudja kiválasztani. – A takarékosságra nem mindig törekszik. – A gyalogos közlekedés szabályait ismeri. – Munkája pontos.

•

Csak segítséggel tudja használni az eszközöket. – A munka sorrendjét nevelői segítséggel mondja el. Segítséggel tud anyagot formázni, alakítani. – Nem ügyel a takarékosságra. – A gyalogos közlekedés szabályait nem jól ismeri. – Munkája pontatlan.

Testnevelés: •

Szóbeli utasításra képes az alakzatok felvételére. – A gimnasztikai feladatokat utánzás alapján ügyesen bemutatja. – Mozgáskészsége kiemelkedő.

•

Alakzatok felvételére csak kis segítséggel képes. – A gimnasztikai feladatokat utánzás alapján megfelelően be tudja mutatni. – Alapvető mozgáskészsége átlagos. – A foglalkozásokhoz való hozzáállása elfogadható.

•

Az alakzatok felvételére utasítás alapján sem képes. – A gimnasztikai feladatokat bemutatás alapján sem tudja megcsinálni. – Alapvető mozgáskészsége gyenge. – A foglalkozásokhoz való hozzáállása nem megfelelő.

A tanuló teljesítményének minősítése az első évfolyamon a tanév végén: ¾ Kiválóan teljesített. ¾ Jól teljesített. ¾ Megfelelően teljesített. ¾ Felzárkóztatásra szorul.


78

Dicséret: ............................................................................................................................... tantárgyakból.

Felzárkóztatásra szorul: ............................................................................................................................... tantárgyakból.



79

Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21 OM: 030680 A tanuló neve: …………………………………………… Osztálya: …………………. Értékelőlap a tanuló teljesítményének szöveges minősítéséhez A ……………. tanévben a második évfolyamon, az első félév végén

Magatartás: •


•


•


•



80

Szorgalom: •

Képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt.

–



•


•


Magyar nyelv és irodalom: Nyelvtan: •

A hangtani ismereteket kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem megfelelően sajátította el.

•

A szavakat, szószerkezeteket két-három mondat helyes leírását másolással kiválóan jól – megfelelően – gyengén – nem megfelelően végzi.

•

A szótagolást, elválasztást kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem megfelelően végzi.


81

Olvasás: •

Szöveget olvas /tíz-tizenöt mondatot/ folyamatosan, hangsúlyozva.

•

Felkészülés után szöveget olvas folyamatosan, az írásjeleket jelezve.

•

Gyakorlás után szöveget olvas, az írásjeleket figyelembe véve.

•

Nem érti az olvasott mondatot, sok hibával olvas.

Matematika: •

Tanári segítség nélkül, készség szinten tud összeadni, kivonni a százas számkörben. A szöveges feladatokat önállóan oldja meg.

•

Kevés hibával végzi el az összeadás és a kivonás műveleteit, a szöveges feladatok megoldásához kevés tanítói segítségre szükség van.

•

A számfeladatokat hibákkal oldja meg, a szöveges feladatok értelmezéséhez, megoldásához sok tanítói segítséget igényel.

•

A százas számkörben való tájékozottsága nem megfelelő. – Az összeadás és a kivonás nehézkesen megy. – Tanítói segítséggel sem tudja megoldani az egyszerű szöveges feladatokat.


Önállóan beszél az évszakok jellemző növényeiről, gyümölcseiről. – Ismeri az erdő életközösségét. – Különbséget tesz madár, emlős és rovar között, azok jellemző jegyei alapján. – Tudja, hogy az egészséges élet alapfeltétele a helyes táplálkozás és a tisztálkodás. – Igyekszik napirend szerint élni. – Jól ismeri az emberi élet fejlődési szakaszait. – Biztonsággal ismeri fel az anyagok halmazállapotát. – Ismeri az időjárás alkotóelemeit. – Írásbeli és gyűjtőmunkái példaértékűek.

•

Segítségre szorul az évszakok jellemzése során. – Gyakran csak nevelői segítséggel igazodik el az erdő életközösségében. – Csak segítséggel tud különbséget tenni a madár, az emlős és a rovar között jellemző jegyeik alapján. – Nem él napirend szerint. – A tisztálkodásra biztatni kell. – Táplálkozási problémái vannak. – Az anyagok halmazállapotáról csak nevelői segítséggel tud beszélni. – Az időjárás elemeit gyakran téveszti. – Írásbeli munkája jó. – Gyűjtőmunkája elfogadható.


82

•

Sok segítségre szorul az évszakok jellemzésében. – Ismeretei igen hiányosak az erdő életközösségéről. – Az állatfajták megkülönböztető jegyeit sokszor téveszti. – Nem képes napirend szerint élni, és nem fordít gondot az egészséges életmódra. – Nem tud különbséget tenni az anyagok halmazállapota között. – Az időjárás elemeit csak segítséggel képes felsorolni. – Írásbeli és gyűjtőmunkái gyengék.

Ének: •

A magyar népdalokat, tréfás dalokat, népballadákat tisztán tudja énekelni. – A dalokat felismeri a jellemző ritmusmotívumok alapján. – Kézjelről tisztán, hibátlanul énekel.

•

Kevés segítséggel énekli a tanult dalokat. – A dalok felismerésénél néha téveszt. – Kézjelről kevés hibával énekel.

•

Csak segítséggel tudja énekelni a tanult dalokat. – Sokat téveszt a dalok felismerésénél. – Kézjelről hibásan énekel.

•

Sok segítséget igényel a dalok éneklésénél, sok hibával énekel. – Kézjelről nem tud énekelni.

Rajz: •

Kiválóan meg tud különböztetni árnyaltabb vizuális minőségeket /vonalvastagság, szabályos-szabálytalan formák/. – Önállóan felismeri a szimmetrikus elrendezést. – Közvetlen szemlélet, vagy emlékezés alapján képes élőlények, tárgyak ábrázolására. – A térviszonyokat egyértelműen jelölni tudja munkáiban. – Szépen tud rajzolni, színezni, festeni, gyurmázni. – Precízen bánik az ollóval és ragasztóval. – Környezete jeleit érti, felfogja, az emberi gesztusokra egyéni módon reagál. – A megismert technikákat helyesen választja ki, egyedül, önállóan tudja használni. – A tanult műalkotások közül sokat felismer, önálló véleményt alkot.

•

Ügyesen megkülönböztet árnyaltabb vizuális minőségeket /vonalvastagság, szabályosszabálytalan formák/. – Élőlényeket, tárgyakat ügyesen ábrázol közvetlen szemlélet vagy emlékezés alapján. – A térviszonyokat jelölni tudja munkáiban. – Önállóan tud rajzolni, színezni, festeni, gyurmázni, ollóval vágni, ragasztót használni. – Többféle színárnyalat használatára képes. – Környezete jeleit ügyesen megérti, az emberi gesztusokra reagál. – A megismert technikákat egyedül is használja. – A tanult műalkotások közül többet felismer.


83

•

Az egyéni élmények feldolgozására csak segítséggel képes. – Megkülönböztet árnyaltabb vizuális minőségeket /vonalvastagság, szabályos-szabálytalan formák/. – Ismeri a szimmetrikus elrendezést. – Képes az élőlények, tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet vagy emlékezés alapján. – Rajzain képes a térviszonyokat jelölni. – Tud rajzolni, színezni, festeni, gyurmázni, ollóval bánni, ragasztót használni. – Többféle színárnyalatot használ. – Felfogja környezete jeleit, az emberi gesztusokat. – Segítséggel használja a megismert technikákat. – A tanult műalkotások közül csak néhányat ismer fel.

Technika: •

Jól tudja szóban megfogalmazni a technikai problémákat. – Jól ismeri a vizsgált anyag tulajdonsága és felhasználhatósága közti összefüggéseket. – Jól ismeri a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. – Képes önállóan egyszerű ajándékot készíteni. – Teljes biztonsággal közlekedik gyalogosként. – Igénye van az egészséges életmódra. – Munkája tiszta, pontos és igényes.

•

A technikai problémákat csak segítséggel ismeri fel. – Az ok-okozati összefüggéseket nevelői segítséggel érzékeli. – Vázlatot, tervet önállóan nem képes készíteni. – Egyszerű ajándékot el tud önállóan is készíteni. – Biztonsággal közlekedik gyalogosként. – Ismeri az egészséges életmód fontosságát. – Munkája pontos.

•

A technikai problémákat nem ismeri fel. – Az ok-okozati összefüggések felismerésére nem képes. – A munkához szükséges eszközöket biztonsággal használja. – Ajándéktárgy elkészítését önállóan nem végzi el. – Ismeri a gyalogos közlekedés szabályait. – Munkája pontatlan és külalakja nem szép.

Testnevelés: •

Helyzetváltoztatáskor nagyon ügyesen hajtja végre a szóbeli utasításokat. – A gimnasztikai feladatok végrehajtásában /járásnál, futásnál, dobásnál, kúszásnál, mászásnál/ az alapvető mozgáskészsége kiemelkedő. – Az órai munkához való hozzáállása nagyon jó.

•

Képes alakzatok felvételére utasítás alapján. – A gimnasztikai feladatokat megfelelően bemutatja utánzás alapján. – Alapvető mozgáskészsége a járás, a futás, az ugrás, a dobás, a kúszás, a mászás végzése során átlagos. – Az órai munkához való hozzáállása elfogadható


84

•

Szóbeli utasítás alapján nehezen képes alakzatok felvételére. – A gimnasztikai feladatokat nagyon hibásan oldja meg, vagy nem képes azokat teljesíteni. – Alapvető mozgáskészsége a járás, a futás, az ugrás, a dobás, a kúszás, a mászás során gyenge. – Az órai munkához való hozzáállása nem megfelelő.

A tanuló teljesítményének minősítése a második évfolyam első félévében: . ¾ Kiválóan teljesített. ¾ Jól teljesített. ¾ Megfelelően teljesített. ¾ Felzárkóztatásra szorul.





85

Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21 OM: 030680 A tanuló neve: …………………………………………… Osztálya: …………………. Értékelőlap a tanuló teljesítményének szöveges minősítéséhez A ……………. tanévben a második évfolyamon, a tanév végén

Magatartás: •


•


•


•



86

Szorgalom: •

Képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt.

–



•


•



A hangtani ismereteket kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem megfelelően sajátította el.

•

A szavakat, szószerkezeteket két-három mondat helyes leírását másolással kiválóan jól – megfelelően – gyengén – nem megfelelően végzi.

•

A szótagolást, elválasztást kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem megfelelően végzi.


87

•

A „j” hang kétféle jelölését húsz gyakran használt szóban kiválóan – jól – megfelelően – gyengén – nem megfelelően tudja.

•

A kijelentő és kérdő mondatok ismerete, helyesírása kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

Olvasás: •

Szöveget olvas /tíz-tizenöt mondatot/ folyamatosan, hangsúlyozva. - A szöveget önállóan feldolgozza, a tartalmát elmondja.

•

Felkészülés után szöveget olvas folyamatosan, az írásjeleket jelezve. – A történetet elő tudja adni kérdések segítségével.

•

Gyakorlás után szöveget olvas, az írásjeleket figyelembe véve. - Csak szavakkal válaszol a kérdésekre.

•

Nem érti az olvasott mondatot, sok hibával olvas.

Matematika: •

Tanítói segítség nélkül, hibátlanul dolgozik a százas számkörben, a négy alapműveletet készségszinten tudja.

•

Tudja a szorzó- és a bennfoglaló táblát. – Tanítói segítséggel, kevés hibával dolgozik.

•

A szorzó- és bennfoglaló táblák tudásában hiányosságok vannak. – A szám- és a szöveges feladatok megoldása sok tanítói segítséget igényel.

•

Nem tud tájékozódni a százas számkörben. – Az alapműveletek értelmezésében nem jártas. – Nem tudja a szorzó- és a bennfoglaló táblát.


Önállóan beszél az évszakok jellemző növényeiről, gyümölcseiről. – Ismeri az erdő életközösségét. – Különbséget tesz madár, emlős és rovar között, azok jellemző jegyei alapján. – Tudja, hogy az egészséges élet alapfeltétele a helyes táplálkozás és a tisztálkodás. – Igyekszik napirend szerint élni. – Jól ismeri az emberi élet fejlődési szakaszait. – Biztonsággal ismeri fel az anyagok halmazállapotát. – Ismeri az időjárás alkotóelemeit. – Írásbeli és gyűjtőmunkái példaértékűek.

•

Segítségre szorul az évszakok jellemzése során. – Gyakran csak nevelői segítséggel igazodik el az erdő életközösségében. – Csak segítséggel tud különbséget tenni a madár, az emlős és a rovar között jellemző jegyeik alapján. – Nem él napirend szerint. – A tisztálkodásra biztatni kell. – Táplálkozási problémái vannak. – Az anyagok halmazállapotáról csak nevelői segítséggel tud beszélni. – Az időjárás elemeit gyakran téveszti. – Írásbeli munkája jó. – Gyűjtőmunkája elfogadható. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

88

•

Sok segítségre szorul az évszakok jellemzésében. – Ismeretei igen hiányosak az erdő életközösségéről. – Az állatfajták megkülönböztető jegyeit sokszor téveszti. – Nem képes napirend szerint élni, és nem fordít gondot az egészséges életmódra. – Nem tud különbséget tenni az anyagok halmazállapota között. – Az időjárás elemeit csak segítséggel képes felsorolni. – Írásbeli és gyűjtőmunkái gyengék.

Ének: •

A „mi, ré, dó, lá” éneklése kottáról hibátlan. – A ritmustapsolás, ritmusírás diktálás után hibátlan. – A dallammotívumokat hibátlanul felismeri.

•

Kevés hibával énekel kottáról. – A diktálás utáni ritmusírásnál keveset hibázik. – A dallammotívumokat kevés hibával felismeri.

•

Csak segítséggel énekel a kottáról. – Sok a hiba a diktálás utáni ritmusírásnál – Sokat hibázik a dallammotívumok felismerésénél.

•

Sok segítséget igényel a kottáról éneklésnél. – Diktálás után a ritmusírás hibás. – Nem ismeri fel a dallammotívumokat.

Rajz: •

Kiválóan meg tud különböztetni árnyaltabb vizuális minőségeket /vonalvastagság, szabályos-szabálytalan formák/. – Önállóan felismeri a szimmetrikus elrendezést. – Közvetlen szemlélet, vagy emlékezés alapján képes élőlények, tárgyak ábrázolására. – A térviszonyokat egyértelműen jelölni tudja munkáiban. – Szépen tud rajzolni, színezni, festeni, gyurmázni. – Precízen bánik az ollóval és ragasztóval. – Környezete jeleit érti, felfogja, az emberi gesztusokra egyéni módon reagál. – A megismert technikákat helyesen választja ki, egyedül, önállóan tudja használni. – A tanult műalkotások közül sokat felismer, önálló véleményt alkot.

•

Ügyesen megkülönböztet árnyaltabb vizuális minőségeket /vonalvastagság, szabályosszabálytalan formák/. – Élőlényeket, tárgyakat ügyesen ábrázol közvetlen szemlélet vagy emlékezés alapján. – A térviszonyokat jelölni tudja munkáiban. -Önállóan tud rajzolni, színezni, festeni, gyurmázni, ollóval vágni, ragasztót használni. – Többféle színárnyalat használatára képes. – Környezete jeleit ügyesen megérti, az emberi gesztusokra reagál. – A megismert technikákat egyedül is használja. – A tanult műalkotások közül többet felismer.


89

•

Az egyéni élmények feldolgozására csak segítséggel képes. – Megkülönböztet árnyaltabb vizuális minőségeket /vonalvastagság, szabályos-szabálytalan formák/. – Ismeri a szimmetrikus elrendezést. – Képes az élőlények, tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet vagy emlékezés alapján. – Rajzain képes a térviszonyokat jelölni. – Tud rajzolni, színezni, festeni, gyurmázni, ollóval bánni, ragasztót használni. – Többféle színárnyalatot használ. – Felfogja környezete jeleit, az emberi gesztusokat. – Segítséggel használja a megismert technikákat. – A tanult műalkotások közül csak néhányat ismer fel.

Technika: •

Jól tudja szóban megfogalmazni a technikai problémákat. – Jól ismeri a vizsgált anyag tulajdonsága és felhasználhatósága közti összefüggéseket. – Jól ismeri a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. – Képes önállóan egyszerű ajándékot készíteni. – Teljes biztonsággal közlekedik gyalogosként. – Igénye van az egészséges életmódra. – Munkája tiszta, pontos és igényes.

•

A technikai problémákat csak segítséggel ismeri fel. – Az ok-okozati összefüggéseket nevelői segítséggel érzékeli. – Vázlatot, tervet önállóan nem képes készíteni. – Egyszerű ajándékot el tud önállóan is készíteni. – Biztonsággal közlekedik gyalogosként. – Ismeri az egészséges életmód fontosságát. – Munkája pontos.

•

A technikai problémákat nem ismeri fel. – Az ok-okozati összefüggések felismerésére nem képes. – A munkához szükséges eszközöket biztonsággal használja. – Ajándéktárgy elkészítését önállóan nem végzi el. – Ismeri a gyalogos közlekedés szabályait. – Munkája pontatlan és külalakja nem szép.

Testnevelés: •

Helyzetváltoztatáskor nagyon ügyesen hajtja végre a szóbeli utasításokat. – A gimnasztikai feladatok végrehajtásában /járásnál, futásnál, dobásnál, kúszásnál, mászásnál/ az alapvető mozgáskészsége kiemelkedő. – Az órai munkához való hozzáállása nagyon jó.

•

Képes alakzatok felvételére utasítás alapján. – A gimnasztikai feladatokat megfelelően bemutatja utánzás alapján. – Alapvető mozgáskészsége a járás, a futás, az ugrás, a dobás, a kúszás, a mászás végzése során átlagos. – Az órai munkához való hozzáállása elfogadható


90

•

Szóbeli utasítás alapján nehezen képes alakzatok felvételére. – A gimnasztikai feladatokat nagyon hibásan oldja meg, vagy nem képes azokat teljesíteni. – Alapvető mozgáskészsége a járás, a futás, az ugrás, a dobás, a kúszás, a mászás során gyenge. – Az órai munkához való hozzáállása nem megfelelő.

A tanuló teljesítményének minősítése a második évfolyam végén: . ¾ Kiválóan teljesített. ¾ Jól teljesített. ¾ Megfelelően teljesített. ¾ Felzárkóztatásra szorul.





91

Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21 OM: 030680 A tanuló neve: …………………………………………… Osztálya: …………………. Értékelőlap a tanuló teljesítményének szöveges minősítéséhez A ……………. tanévben a harmadik évfolyamon, az első félév végén

Magatartás: •


•


•


•



92

Szorgalom: •

Képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt.

–



•


•



A felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok ismerete és helyesírásuk kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

•

Az ige jelentésének ismerete, alkalmazása és helyesírása kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

•

Igekötők eseteinek ismerete, az igekötők helyesírása – kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.


93

Olvasás: •

A némán olvasott szövegrészhez kapcsolódó feladatot önállóan meg tudja oldani. – A lényeget kiemeli. – Hangos olvasása kifejező, folyamatos.

•

A némán olvasott szövegrészhez kapcsolódó feladatot meg tudja oldani. – Helyesen ejti a szavakat. – Kifejező az olvasása.

•

A némán olvasott szövegrészhez kapcsolódó feladatot csak kérdések segítségével tudja megoldani. Hangos olvasása nem elég kifejező, lassú.

•

Önállóan nem dolgozik. – Sok hibával olvas.

Fogalmazás: •

Hét- nyolcmondatos fogalmazást ír. – Különböző mondatfajtákat alkalmaz. – A szóismétléseket elkerüli. – A címválasztása megfelelő. – Alkalmazza a hármas tagolást.

•

Szókincse bő, egyéni stílust alkalmaz.

•

Négy-öt egymáshoz kapcsolódó mondatot tud alkotni írásban képsorról, eseményekről.

•

Gondolatait nem képes megfogalmazni, mondatokra tagolni.

Matematika: •

Jól tájékozott az ezres számkörben. – Biztos a számok nagyságrendjének és helyi értékének ismeretében, az alapműveletek alkalmazásában. – Jól tájékozott a mértékváltásban.

•

Kevés tanítói segítséggel végzi el a feladatokat. – Tudja az írásbeli összeadást, kivonást, szorzást egyjegyű szorzóval.

•

Sok tanítói segítséget igényel a szám- és a szöveges feladatok, a nyitott mondatok, a mértékváltások terén.

•

A tanítói segítség mellett sem tud ezres számkörben tájékozódni. – A mértékegységek át- és beváltása nem megfelelő.


94


Jól ismeri a vizek és a vízpartok életközösségét.- Tudja, hogy vannak védett növény és állatfajok. – Önállóan képes táplálékláncok felállítására. – Jól ismeri testünk működését, belső szerveink szerepét. – Érti a víz körforgásának ok-okozati összefüggéseit. – Önállóan tudja használni az iránytűt, ismeri rajta a jelöléseket. – Kiválóan ismeri a felszíni formákat, azok ábrázolását a térképen. – Jól ismeri a vizek fajtáit a természetben és ábrázolásukat a térképen. – Óvja a környezetét. – Írásbeli és gyűjtőmunkái példaértékűek.

•

Ismeretei nem pontosak a vizek és vízpartok életközösségéről. – Nevelői segítséggel el tudja mondani belső szerveink működését. – Önállóan nem képes a víz körforgásáról beszélni. – Az iránytű használatában bizonytalan, gyakran téveszt a világtájak meghatározásánál. – A felszíni formák felismerését csak nevelői segítséggel tudja. – Térképhasználata bizonytalan. – Nem mindig igényes a környezete tisztaságára. – Gyűjtőmunkája elfogadható.

•

Rendkívül sok segítséggel képes csak eligazodni az vizek és vízpartok életközösségében. – Csak röviden és kérdések segítségével tudja elmondani a belső szervek szerepét. – A csapadékfajtákat felismeri, de keletkezésük okait nem ismeri. – Az iránytű felépítéséről, a világtájak helyéről hiányosak az ismeretei. – A felszíni formákat téveszti. – A térképet csak segítséggel tudja használni. – Ismeretei, írásbeli munkái hiányosak. – Gyűjtőmunkát ritkán végez.

Ének: •

Tisztán, pontosan énekel a „c – d” hangok közti magasságban. – Önállóan, emlékezetből tíz-tizenöt dalt el tud énekelni ritmuskísérettel. – Ismeri a tanult ritmusképeket. – A kézjeleket helyesen használja.

•

Kevés segítséggel énekel a „c – d” hangok között. – Önállóan tíz-tizenöt dalt tud elénekelni. – A tanult ritmusképeket kevés segítséggel felismeri. – A kézjeleket kevés segítséggel használja.

•

Segítséggel énekel a „c – d” hangok között. – Öt-nyolc dalt képes önállóan elénekelni. – A tanult ritmusképeket segítséggel felismeri. – A kézjeleket felismeri, de nem képes azokat önállóan használni.


95

•

Csak segítséggel képes énekelni. – A tanult ritmusképeket egyáltalán nem, vagy csak sok segítséggel ismeri fel. – A kézjeleket nem tudja alkalmazni.

Rajz: •

A megismert technikákat kiválóan tudja alkalmazni. – Ügyesen dolgozik elöl- és oldalnézetben. – Munkáiban a látvány és az ábra harmonikus összhangban van. – Mozgásábrázolása kiváló. – Az ábrák üzenethordozó szerepét egyértelműen felismeri. – Kreatív módon készít tárgyakat /játékot, bábokat, taneszközöket/. – Egyéni munkáival szebbé teszi környezetét. – Ismeri a tanult műalkotásokat, azokat értelmezi, értékeli. – Bőven rendelkezik helytörténeti ismeretekkel.

•

Képes a megismert technikák önálló alkalmazására. – Jól ismeri az elöl- és oldalnézeti ábrázolást. – Tudatosan törekszik a látvány és az ábra összhangjára. – A mozgásábrázolás terén ügyes. – Az ábra és az üzenet kapcsolatát jól ismeri. – Önállóan készít tárgyakat /játékot, bábot, taneszközöket/. – Környezetét szépíti. – A tanult műalkotásokat ismeri, önálló értékelésükre képes. – Rendelkezik helytörténeti ismeretekkel.

•

A megismert technikák alkalmazását gyakorolnia kell. – Meg kell ismernie az elöl- és oldalnézeti ábrázolást. – Törekednie kell a látvány és az ábra összhangjára. – Eligazodik a térképen látható alaprajzon, azt össze tudja vetni a valósággal. – Mozgásábrázolásra képes. – Az ábra és az üzenet kapcsolatát ismeri. – Segítséggel készít tárgyakat /játékok, bábok, taneszközök/. – Környezetalakító tevékenységre képes. – Néhány műalkotást ismer, és értékel adott szempontok szerint. – Ismeri lakóhelye egy-egy nevezetes épületét.

Technika: •

Jól ismeri az élő és a tárgyi környezet kapcsolatát. – Képes ok – okozati összefüggések felismerésére az anyag – szerkezet – forma – funkció és az esztétikum esetében a tárgykészítés során. – Szakszerűen és biztonsággal használ eszközöket. – Képes egyszerű tervek készítésére. – Képes centiméteres pontossággal mérni. – Önállóan tud egyszerűbb házimunkákat elvégezni. – Kiválóan tudja a kerékpáros közlekedés szabályait. – Munkáját az alaposság, az igényesség és a fegyelmezettség jellemzi.


96

•

Ismeri az élő és tárgyi környezet kapcsolatát. – A tárgykészítés során néha felismeri az ok-okozati összefüggéseket. – Eszközhasználata jó és biztonságos. – Egyszerű tervek elkészítéséhez ritkán kér segítséget. – Képes centiméteres pontossággal mérni. – Önállóan tud egyszerűbb házimunkát elvégezni. – néha gondot jelent számára a takarékosság. – Tudja a kerékpárok közlekedés szabályait. – Munkája tiszta, rendes.

•

Hibázik az élő és tárgyi környezet kapcsolatában. – A tárgykészítés során az okokozati összefüggéseket csak nevelői segítséggel ismer fel. – Eszközhasználata pontatlan. – Egyszerű tervek megvalósítására csak segítséggel képes. – Mérései pontatlanok. – Egyszerűbb házimunkát el tud végezni. – Nem törekszik a takarékosságra. – Nem ismeri a kerékpáros közlekedés szabályait. – Munkája pontatlan, külalakja rendetlen.

Testnevelés: •

A vezényszavak ismeretében pontosan végrehajtja a helyzetváltoztatásokat. – Ügyes a rajtolás, a futás, az ugrás, a dobás végrehajtása során. – Jól kúszik, mászik, függeszkedik. – Alapvető mozgáskészsége kiemelkedő.

•

A vezényszavakat ismeri, azoknak eleget tesz. – Korának megfelelően képes mozgásminta alapján rajtolni, futni, ugorni, dobni. – Jó a hozzáállása a kúszás, a mászás, a támasz, a függés feladatainak teljesítéséhez. – Az órai játékban részt vesz.

•

A vezényszavakat nem ismeri, nem képes a megfelelő helyzetváltoztatásra. – Nem képes a bemutatás alapján rajtolni, futni, ugorni, dobni. – Nem tesz megfelelő kísérletet a kúszás, mászás, támasz és függés teljesítésére. – Sokszor nem szívesen vesz részt az órai játékban.

A tanuló teljesítményének minősítése a harmadik évfolyam első félévében: . ¾ Kiválóan teljesített. ¾ Jól teljesített. ¾ Megfelelően teljesített. ¾ Felzárkóztatásra szorul.


97





98

Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21 OM: 030680 A tanuló neve: …………………………………………… Osztálya: …………………. Értékelőlap a tanuló teljesítményének szöveges minősítéséhez A ……………. tanévben a harmadik évfolyamon, a tanév végén

Magatartás: •


•


•


•



99

Szorgalom: •

Képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt.

–



•


•



A főnév jelentése, fajtái, toldalékai kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

•

Melléknevek, fokozásuk, helyesírásuk kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

•

A „j” hang kétféle jelölése igékben, főnevekben kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA100

Olvasás: •

Némán olvasott szöveg tartalmát meg tudja fogalmazni. – Olvasása kifejező, tiszta, pontos.

•

A szövegrészeket gyorsan ki tudja keresni, illusztrációt készít.

•

Önállóan tud megfogalmazni egyes szövegrészeket. – Kevés hibával, lassan olvas.

•

Lassan olvas, sok hibával.

Fogalmazás: •

Elbeszélése tagolt, párbeszédes részeket is tartalmaz. – Címválasztása megfelelő. – A különböző mondatfajtákat változatosan alkalmazza.

•

Elbeszélésében alkalmazza a hármas tagolást. – Stílusa egyéni, szóhasználata változatos. – Szóban képes párbeszédet alkotni.

•

Ismeri az elbeszélés műfaji sajátosságait. – Öt-hatmondatos elbeszélő fogalmazást tud alkotni ismert témáról

•

Gondolatait nem képes mondatokra tagolni.

Matematika: •

Tanítói segítség nélkül is jól dolgozik az ezres számkörben. – Önállóan old meg számés összetett szöveges feladatokat. – A tanult mértékegységek át- és beváltása hibátlan.

•

Kevés tanítói segítséggel végzi el az alapműveleteket, a mértékegységek át- és beváltását.

•

Sok tanítói segítséget igényel a számfeladatok, az egyszerű szöveges feladatok, a nyitott mondatok megoldásában. – A mértékváltásokban sokat hibázik.

•

Nem igazodik el az ezres számkörben. – Sok tanítói segítséggel sem képes megoldani a feladatokat.



Jól ismeri a vizek és a vízpartok életközösségét. - Tudja, hogy vannak védett növény és állatfajok. – Önállóan képes táplálékláncok felállítására. – Jól ismeri testünk működését, belső szerveink szerepét. – Érti a víz körforgásának ok-okozati összefüggéseit. – Önállóan tudja használni az iránytűt, ismeri rajta a jelöléseket. – Kiválóan ismeri a felszíni formákat, azok ábrázolását a térképen. – Jól ismeri a vizek fajtáit a természetben és ábrázolásukat a térképen. – Óvja a környezetét. – Írásbeli és gyűjtőmunkái példaértékűek.

•

Ismeretei nem pontosak a vizek és vízpartok életközösségéről. – Nevelői segítséggel el tudja mondani belső szerveink működését. – Önállóan nem képes a víz körforgásáról beszélni. – Az iránytű használatában bizonytalan, gyakran téveszt a világtájak meghatározásánál. – A felszíni formák felismerését csak nevelői segítséggel tudja. – Térképhasználata bizonytalan. – Nem mindig igényes a környezete tisztaságára. – Gyűjtőmunkája elfogadható.

•

Rendkívül

sok

segítséggel

képes

csak

eligazodni

a

vizek

és

vízpartok

életközösségében. – Csak röviden és kérdések segítségével tudja elmondani a belső szervek szerepét. – A csapadékfajtákat felismeri, de keletkezésük okait nem ismeri. – Az iránytű felépítéséről, a világtájak helyéről hiányosak az ismeretei. – A felszíni formákat téveszti. – A térképet csak segítséggel tudja használni. – Ismeretei, írásbeli munkái hiányosak. – Gyűjtőmunkát ritkán végez. Ének: •

Tisztán, pontosan énekel a „c – d” hangok közti magasságban. – Önállóan, emlékezetből tíz-tizenöt dalt el tud énekelni ritmuskísérettel. – Ismeri a tanult ritmusképeket. – A kézjeleket helyesen használja.

•

Tisztán, pontosan képes tizenöt-tizennyolc dalt elénekelni. – A tanult ritmusneveket felismeri, segítséggel reprodukálni is tudja. – Felismeri, helyesen használja a kézjeleket.


•

Segítséggel tíz-tizenkét dalt tud elénekelni. – Az egyszerű ritmusképeket segítséggel felismeri, hallás után reprodukálni tudja. – A kézjeleket felismeri. – Egyszerűbb, rövidebb motívumokat tanítói segítséggel kézjellel szolmizál.

•

Önállóan nem képes énekelni. – A közös éneklésben vesz csak részt. – A ritmusképeket nem ismeri fel, nem képes az utánzásra, visszatapsolásra sem. – A kézjeleket nem ismeri fel, a szolmizációs hangokat nem használja.

Rajz: •

A megismert technikákat kiválóan tudja alkalmazni. – Ügyesen dolgozik elöl- és oldalnézetben. – Munkáiban a látvány és az ábra harmonikus összhangban van. – Mozgásábrázolása kiváló. – Az ábrák üzenethordozó szerepét egyértelműen felismeri. – Kreatív módon készít tárgyakat /játékot, bábokat, taneszközöket/. – Egyéni munkáival szebbé teszi környezetét. – Ismeri a tanult műalkotásokat, azokat értelmezi, értékeli. – Bőven rendelkezik helytörténeti ismeretekkel.

•

Képes a megismert technikák önálló alkalmazására. – Jól ismeri az elöl- és oldalnézeti ábrázolást. – Tudatosan törekszik a látvány és az ábra összhangjára. – A mozgásábrázolás terén ügyes. – Az ábra és az üzenet kapcsolatát jól ismeri. – Önállóan készít tárgyakat /játékot, bábot, taneszközöket/. – Környezetét szépíti. – A tanult műalkotásokat ismeri, önálló értékelésükre képes. – Rendelkezik helytörténeti ismeretekkel.

•

A megismert technikák alkalmazását gyakorolnia kell. – Meg kell ismernie az elöl- és oldalnézeti ábrázolást. – Törekednie kell a látvány és az ábra összhangjára. – Eligazodik a térképen látható alaprajzon, azt össze tudja vetni a valósággal. – Mozgásábrázolásra képes. – Az ábra és az üzenet kapcsolatát ismeri. – Segítséggel készít tárgyakat /játékok, bábok, taneszközök/. – Környezetalakító tevékenységre képes. – Néhány műalkotást ismer, és értékel adott szempontok szerint. – Ismeri lakóhelye egy-egy nevezetes épületét.


Technika: •

Jól ismeri az élő és a tárgyi környezet kapcsolatát. – Képes ok – okozati összefüggések felismerésére az anyag – szerkezet – forma – funkció és az esztétikum esetében a tárgykészítés során. – Szakszerűen és biztonsággal használ eszközöket. – Képes egyszerű tervek készítésére. – Képes centiméteres pontossággal mérni. – Önállóan tud egyszerűbb házimunkákat elvégezni. – Kiválóan tudja a kerékpáros közlekedés szabályait. – Munkáját az alaposság, az igényesség és a fegyelmezettség jellemzi.

•

Ismeri az élő és tárgyi környezet kapcsolatát. – A tárgykészítés során néha felismeri az ok-okozati összefüggéseket. – Eszközhasználata jó és biztonságos. – Egyszerű tervek elkészítéséhez ritkán kér segítséget. – Képes centiméteres pontossággal mérni. – Önállóan tud egyszerűbb házimunkát elvégezni. – Néha gondot jelent számára a takarékosság. – Tudja a kerékpáros közlekedés szabályait. – Munkája tiszta, rendes.

•

Hibázik az élő és tárgyi környezet kapcsolatában. – A tárgykészítés során az okokozati összefüggéseket csak nevelői segítséggel ismer fel. – Eszközhasználata pontatlan. – Egyszerű tervek megvalósítására csak segítséggel képes. – Mérései pontatlanok. – Egyszerűbb házimunkát el tud végezni. – Nem törekszik a takarékosságra. – Nem ismeri a kerékpáros közlekedés szabályait. – Munkája pontatlan, külalakja rendetlen.

Testnevelés: •

A vezényszavak ismeretében pontosan végrehajtja a helyzetváltoztatásokat. – Ügyes a rajtolás, a futás, az ugrás, a dobás végrehajtása során. – Jól kúszik, mászik, függeszkedik. – Alapvető mozgáskészsége kiemelkedő.

•

A vezényszavakat ismeri, azoknak eleget tesz. – Korának megfelelően képes mozgásminta alapján rajtolni, futni, ugorni, dobni. – Jó a hozzáállása a kúszás, a mászás, a támasz, a függés feladatainak teljesítéséhez. – Az órai játékban részt vesz.

•

A vezényszavakat nem ismeri, nem képes a megfelelő helyzetváltoztatásra. – Nem képes a bemutatás alapján rajtolni, futni, ugorni, dobni. – Nem tesz megfelelő kísérletet a kúszás, mászás, támasz és függés teljesítésére. – Sokszor nem szívesen vesz részt az órai játékban.


A tanuló teljesítményének minősítése a harmadik évfolyam végén: . ¾ Kiválóan teljesített. ¾ Jól teljesített. ¾ Megfelelően teljesített. ¾ Felzárkóztatásra szorul.





Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21 OM: 030680 A tanuló neve: …………………………………………… Osztálya: …………………. Értékelőlap a tanuló teljesítményének szöveges minősítéséhez A ……………. tanévben a negyedik évfolyamon, az első félév végén

Magatartás: •


•


•


•



Szorgalom: •

Képességeinek

megfelelő,

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt

nyújt.

–



•


•



A főnév és fajtáinak ismerete, helyesírásuk, a névutó és a névelő használata kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

•

A melléknév ismerete, fokozásuk, képzésük és helyesírásuk kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.

•

A számnév és fajtáinak ismerete, a keltezés helyesírása kiváló – jó – megfelelő – gyenge – nem megfelelő.


Olvasás: •

Az olvasott szöveg tartalmát, mondanivalóját egyénileg is meg tudja fogalmazni. – Képes következtetések levonására, önálló véleménye van.

•

Az olvasott szöveg egyes részeinek eseményeit felismeri, elmondja. – Képes önállóan is feldolgozni szöveget. – Folyamatosan olvas.

•

Csak segítséggel képes a szöveg feldolgozására. – Nem kifejező az olvasása.

•

Lassan, sok hibával olvas.

Fogalmazás: •

Szemléletes, leírást képes önállóan készíteni tárgyról, növényről, állatról, emberről. – Fogalmazását bekezdésekre tagolja. – Önállóan tud vázlatot írni.

•

Előzetes közös anyaggyűjtéssel, vagy képek segítségével képes párbeszédes elbeszélés írására, leírás készítésére.

•

Sok segítséggel készít elbeszélést, leírást. – Mondatai egyszerűek. – Tagolási hibákat ejt.

•

Gondolatait nem képes mondatokra bontani. – Mondatai zavarosak, nehezen érthetőek.

Német nyelv: •

Beszédértése: A tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat megérti, ezekre megfelelően reagál. – rávezetéssel érti meg – nem érti meg.

•

Beszédkészsége: A tanult szavakat tudja- nagyrészt tudja – kevés szót tud. Az ismert egyszerű kérdésekre önállóan válaszol. – segítséggel válaszol – nem válaszol. Egyszerű mondatokat helyes kiejtéssel képes megismételni – érthető kiejtéssel képes megismételni – nem tud megismételni. A tanult dalokat, mondókákat hibátlanul, önállóan mondja el – kevés hibával mondja el – csak néhányat tud elmondani segítséggel. A kiejtése jó – megfelelő – gyenge.

•

Olvasása: A szófelismerés gyors, hibátlan – jó, kicsit lassú – nagyon lassú – hibás, nem kielégítő. A folyamatos olvasásnál hibátlanul, folyékonyan- lassan, kevés hibával – akadozva, sok hibával olvas. – Nem tud olvasni. – Az olvasott szöveget érti – nagyjából érti – csak egy-két szót ért – nem érti.

•

Íráshasználat: szavakat önállóan ír - diktálás után ír – nyomtatottról írottra másol – írottról sok hibával másol. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA108

•

Figyelme: tartós – rövid ideig tart – szétszórt.

•

A német nyelv tanulásához szükséges idő: rövid – közepes – hosszú.

Matematika: •

A négy alapműveletet hibátlanul tudja a tízezres számkörben, a szóbeli és írásbeli feladatokban is. – Tudja a műveleti sorrend alkalmazását, a mértékegységek át- és beváltását.

•

Kevés tanítói segítséggel képes megoldani a szám és szöveges feladatokat.

•

Sok tanítói segítséget igényel a tízezres számkörben végzett szám- és szöveges feladatok megoldásához, a mértékegységek át- és beváltásához.

•

Nem tájékozott a tízezres számkörben. – Sok hibával dolgozik az írásbeli szorzásban és osztásban. – A mértékegységek át- és beváltását nem megfelelően tudja.


Jól ismeri a kerti és a szántóföldi növényeket, azok ápolását, feldolgozását és tartósítását. – Jól ismeri a virágos növény részeit. – Kiválóan tudja jellemezni a ház körül élő állatokat, testfelépítésük, életmódjuk és hasznosságuk alapján. – Szereti gondozni az állatokat. – Ismeri a vitaminokat és azok fontosságát. – Jól ismeri a Föld alakját, mozgását és ezek hatásait. – Használni tudja a különböző térképfajtákat. – Kiválóan ismeri Magyarország földrajzi jellemzőit és nemzeti parkjait. – Képes összefüggő, önálló feleletre és vázlatírásra.

– Késztetést érez a tananyaggal

kapcsolatos kutatásra. •

Hiányosan tudja jellemezni a kerti és szántóföldi növényeket. – Hibázik a virágos növény részeinek megnevezésében. – Segítséggel jellemezni tudja a ház körül élő állatokat. – Ismeri a vitaminok többségét, de fontosságukat nem. – Ismeri a Föld alakját, de mozgásának ok-okozati összefüggéseit nem. – A térkép használatában gyenge. – Magyarország földrajzi jellemzőiben hibázik. – A nemzeti parkokat sok hiányossággal tudja csak ismertetni. – Önálló feleletre nem képes, a kérdésekre tud válaszolni. – A vázlatíráshoz is sok segítséget igényel. – Gyűjtőmunkát ritkán végez.


•

Nem ismeri a virágos növény részeit. – Az állatgondozás témakörében ismeretei nagyon hiányosak. – Nem érti a Föld mozgásának következményeit. – Térképet csak segítséggel képes használni. – Hazánk földrajzi jellemzőit, nemzeti parkjainkat még segítséggel sem tudja ismertetni. – Vázlatírásra és önálló, összefüggő feleletre nem képes. – Gyűjtőmunkát nem végez.

Ének: •

Tizenöt-húsz népdalt, műdalt, gyermekdalt önállóan, pontosan el tud énekelni. – Felismeri és használja a kézjeleket. – Hibátlanul ír a vonalrendszerbe. – Felismeri, megnevezi, letapsolja a tanult ritmusneveket. – Segítség nélkül képes a kotta olvasására.

•

Tíz-tizenöt népdalt, műdalt, gyermekdalt önállóan, pontosan el tud énekelni. – A kézjeleket felismeri, és kevés segítséggel alkalmazni is tudja. – Kevés segítséggel ír a vonalrendszerbe. – Segítséggel felismeri, majd eltapsolja a ritmusneveket. – A rövidített motívumokat képes a kottából olvasni.

•

Tíz népdalt, műdalt, gyermekdalt tud elénekelni kevés segítséggel. – A kézjelek felismeréséhez, használatához sok segítséget igényel. – Csak segítséggel tud írni a vonalrendszerbe. – A ritmusnevek felismeréséhez, tapsolásához sok nevelői segítséget igényel. – A kottaolvasást csak segítséggel tudja.

•

Segítséggel sem tud énekelni. – A kézjelek felismerésében bizonytalan. – A vonalrendszerbe csak másolás után tud írni. – A ritmikai elemeket pontatlanul, segítséggel képes visszaadni.

Rajz: •

Kiváló színismerettel rendelkezik /alapszínek, kevert színek, hideg-meleg színek/. – Alkotó módon ábrázolja a valóság téri viszonyait /pl. nagyságviszonyok, egymásmellettiség, egymásmögöttiség/. – Személyiségének megfelelően képes a formák, tárgyak jelentésének módosítására /pl. formaalakítással, átszínezéssel/. – Remekül képes az arányok, részarányok helyes ábrázolására. – Ügyesen készít képi közléseket. – Rendkívül szép egyéni műveket, tárgyakat alkot. – Ötletesen tudja széppé varázsolni környezetét. – A bonyolultabb nézetrajzok, összetettebb térképek elkészítésére is képes. – A tanult műalkotások közül szinte valamennyit felismeri, önállóan véleményt alkot ezekről.


•

Rendelkezik színismerettel /alapszínek, kevert színek, sötét, világos, meleg, hideg színek/. – A valóság téri viszonyait érti, munkáiban alkalmazza /pl. nagyságviszonyok, egymásmellettiség, egymásmögöttiség/. Képes a formák, tárgyak jelentésmódosítására /pl. formaátírással, átszínezéssel/. – Saját maga képes az arányok, részarányok helyes ábrázolására. – Egyszerű képi közlések alkotására is képes. – Ügyes a tárgykészítésben. – Alakítja környezetét. – El tud készíteni nézetrajzokat, térképeket. – A tanult műalkotásokat felismeri.

•

Rendelkezik alapvető színismerettel /sötét, világos, hideg-meleg színek/. – Képes a valóság

térviszonyait

ábrázolni

/nagyságviszonyok,

egymásmellettiség,

egymásmögöttiség/. – Nehezen képes a formák, a tárgyak jelentésmódosítására /pl. formaátírással, átszínezéssel/. – Az arányok, részarányok helyes ábrázolására csak segítséggel képes. Megalkot egyszerű képi közléseket. – Ötletes önálló tárgyak készítésében. – Megfelelően alkalmazza a tanult technikákat. – A tanult műalkotásokat csak segítséggel ismeri fel. Technika: •

Képes a kész tárgy és az előzetes tervek összehasonlítására, elemzésére. – Felismeri a technika szükségességét az ember életében. – Képes az önálló tervezésre, eszközválasztásra és a tárgyak kivitelezésére. – Jól ismeri az egyes anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságát.- Már önállóan képes összetett háztartási munkák elvégzésére. – Biztonsággal közlekedik gyalogosan, kerékpárral. – Betartja az alapvető munkahelyi szabályokat. – Munkája precíz, pontos.

•

Segítséggel képes összehasonlítani a kész tárgyat az előzetes tervvel. – Ismeri a technika fontosságát. – Képes önálló tervezésre, az eszközválasztáshoz és kivitelezéshez segítséget igényel. – Ismeri az egyes anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságát. – Önállóan is képes egyszerű házimunkák elvégzésére. – Biztonsággal közlekedik gyalogosan, kerékpárral. – Betartja az alapvető munkahelyi szabályokat. – Munkája nem mindig precíz, pontos.

•

Összehasonlításra és elemzésre még nem képes. – Tudja, hogy a technika fejlődése fontos az ember életében. – Nem képes önálló tervezésre, eszközválasztásra és kivitelezésre. – Az anyagok tulajdonságait ismeri, de felhasználhatóságukról hiányosak az ismeretei. – Munkája során nem törekszik a takarékosságra. – Egyszerűbb házimunkákat is felügyelettel végez csak el. – Munkájára nem elég igényes.


Testnevelés: •

A rendgyakorlatokat pontosan, fegyelmezetten hajtja végre. – A gimnasztikai feladatokat ügyesen végzi el. – Képes kötélre mászni. – A mászásban, a futásban, az ugrásban, a dobásban, a támasz- a függő- és az egyensúlygyakorlatok végzésében kiemelkedően ügyes. – A játékokban örömmel vesz részt.

•

A rendgyakorlatokat fegyelmezetten, pontosan hajtja végre. – A gimnasztikai gyakorlatoknál társaival együtt dolgozik. – Képes két-három fogást mászni kötélen. – A futás, az ugrás, a dobás, a támasz- a függő- és az egyensúlygyakorlatokat megfelelően teljesíti.

•

A rendgyakorlatokat nem képes fegyelmezetten végrehajtani. – A gimnasztikai feladatoknál nem tud együtt dolgozni a társaival. – A kötélen nem képes mászni. – A futás, az ugrás, a dobás, a támasz- és függőgyakorlatokat nem tudja végrehajtani. – Mozgáskészsége gyenge. – A játékokban nem szívesen vesz részt.

A tanuló teljesítményének minősítése a negyedik évfolyam első félévében: ¾ Kiválóan teljesített. ¾ Jól teljesített. ¾ Megfelelően teljesített. ¾ Felzárkóztatásra szorul. Dicséret: ............................................................................................................................... tantárgyakból. Felzárkóztatásra szorul: ............................................................................................................................... tantárgyakból.



Taneszköz-jegyzék Helyiségek Tanterem:

3

Tornaszoba

1

Számítástechnika terem

1

Nevelőtestületi szoba:

1

Sportszertár:

1

Öltöző, orvosi szoba

1

Melegítőkonyha:

1

Ebédlő:

1

Tálaló-mosogató

1

Sportudvar

1

Hideg-meleg vizes zuhanyozó

1

Személyzeti WC

1

Tanulói WC nemenként

2

Mosléktároló

1

Raktár

1

/1. osztály, 2-3. osztály, 4. osztály/

/2004. nyarán megvalósítjuk./

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Tantermek: Tanulói asztalok, székek: /a tanulók létszáma alapján/

50 férőhely

Nevelői asztal, szék:

tantermenként

1

Eszköztároló szekrény:

tantermenként 1, nálunk összesen

5

Tábla:

tantermenként

1

Ruhatároló fogas:

/a tanulók létszáma alapján/

Szeméttároló:

helyiségenként

1

Sötétítő függöny:

/ablakonként/

10

50


2. Számítástechnika terem: Tábla:

1

Számítógépasztal:

7

Számítógépek és tartozékaik:

5

Nyomtató:

1

Programok:

7

Lemeztároló doboz:

2

3. Tornaszoba: Kislabda: Labda:

5 5

nálunk:

15

Tornaszőnyeg:

2

Tornapad:

2

Zsámoly:

2

nálunk:

4

Bordásfal:

2

nálunk:

4

Mászókötél

2

Gumikötél

5

Ugrókötél

5

Medicinlabda

5

Stopper

1

Kosárlabdapalánk

2

Magasugró állvány, léc

1

4. Nevelőtestületi szoba: Fiókos asztal

4

Szék

4

Napló és folyóirattartó

2

Könyvszekrény

2

Tükör

1

Számítógép

1

Nyomtató

1 A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA114

Fénymásoló

1

Magnetofon

1

CD lejátszó

1

Video televízióval

1

Telefon

1

Funkcionális taneszközjegyzék Anyanyelv és irodalom 1. Páros és csoportos kommunikáció gyakorlására alkalmas információhordozó: Szókártyák, szemléltető képek, könyvek. 2. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlására alkalmas információ hordozó: Szókártyák, szemléltető képek, könyvek, magnetofon. 3. A szövegalkotási képesség fejlesztését elősegítő demonstrációs eszköz: Képsorok fólián, munkafüzetben, könyvekben. 4. A szövegalkotás szabályait szemléltető eszköz: Plakátok, fóliák, könyvek. 5. A nyelvi rendszert szemléltető eszköz, tanulói manipulációs eszköz, eszközkészlet: Betűsorozat, szótagkártyák, szókártyák. 6. A hangok időtartamát, jelölését bemutató eszköz: Plakátok: A mássalhangzók időtartama A magánhangzók időtartama 7. A magyar ábécé szemléltetésére, gyakorlására és ellenőrzésére alkalmas eszköz: Plakátok kis és nagy ábécével, kártyák. 8. A betűtanításhoz szükséges, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre, szemléltetésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas manipulációs munkaeszköz, eszközkészlet: 1. osztályos betűhívó-képek, könyvek, kártyák, betűkirakó. 9. A szavak elválasztási szabályait szemléltető, képességfejlesztésre, gyakorlásra, ellenőrzésre alkalmas eszköz: Plakátok: Szótagolás, elválasztás; Szótagkártyák, szókártyák.


10. Az egyszerű mondatfajták felismerésére, szemléltetésére, gyakorlására alkalmas demonstrációs eszköz: Szemléltető képek: Mondatfajták; kártyák, könyvek 11. A szófajok bemutatására, felismerésük gyakorlására, ellenőrzésére alkalmas eszköz, taneszköz-készlet: Falitáblák:

A főnév A melléknév A számnév A névmás Az ige A főnévi igenév A melléknévi igenév

Szókártyák, feladatlapok. 12. A helyesírási képesség fejlesztésére, gyakorlására, ellenőrzésére alkalmas eszköz, taneszközkészlet: Szemléltető képek: Szótő és toldalék J, ly plakát Szókártyák, fóliák, szójegyzék, könyvek, helyesírási szótár, feladatlapok. 13. Jeles íróink, költőink alkotói életútjának legjellemzőbb tényeit, állomásait tartalmazó eszköz: Írók, költők arcképei az osztályok díszítésére; Benedek Elek: A nagy magyarok élete Híres emberek c. és más könyvek. 14. Dramatikus népi játékok szemléltetésére alkalmas eszköz: A szükséges eszközök beszerzése folyamatos. Bábok, játékok. /Koncentráció a technikával, vizuális kultúrával./ 15. A népköltészeti, a szépirodalmi, az ismeretterjesztő és publicisztikai műfajok szemléltetésére, ismeretszerzésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz: Mesekönyvek, ismeretterjesztő, tudományos könyvek /beszerzésük folyamatos/ 16. A könyvtári és könyvtárhasználati ismeretek megszerzését, gyakorlását elősegítő eszköz: Vár a könyvtár c. kiadvány Szótárak, lexikonok /beszerzésük folyamatos/. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA116

Matematika 1. Heurisztikus, konstruktív gondolkodást elősegítő, ismeretszerzésre és bővítésre, szemléltetésre, gyakorlásra, ellenőrzésre, mérésre alkalmas demonstrációs eszköz: Szemléltető képek: Számok 1-20-ig, pálcikák, korongok, számkártyák 2. Matematikai problémák, viszonykapcsolatok jelölését, ismeretszerzést és bővítést, készségszintű

jártasságot

elősegítő,

gyakorlásra

és

ellenőrzésre

alkalmas

tanulókísérleti és demonstrációs eszköz: Színes rudak, logikai készletek, törtes készlet, számegyenes, plakátok. 3. Egyszerű kombinatorikus feladatok ismeretszerzését, bővítését, gyakorlását és ellenőrzését elősegítő demonstrációs és munkaeszköz: Számkártyák, pálcikák, dobókockák és golyók 4. A természetes szám mint a halmazok számosságát és mint mérőszámot szemléltető, készségszintű ismeretszerzésre, bővítésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas demonstrációs és munkaeszköz: Szemléltető képek, golyós számológép, pálcikák, golyók, kártyák, kirakók. 5. A tízes számrendszer tudatos használatát, az ismeretszerzést elősegítő, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas demonstrációs tanulókísérleti- és munkaeszköz: Játékpénz, helyiértéktáblázat. 6. A számok nagyságviszonyait bemutató, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas tanáritanulói munkaeszköz: Színesrúd-készlet, számegyenes, kirakók. 7. A negatív szám és a törtszám fogalmának kialakítására és ismeretbővítésre, szemléltetésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas demonstrációs és tanulói munkaeszköz: Hőmérők, számegyenes, törtes készlet, színes papír. 8. A természetes számok körében műveletvégzést, értelmezést, szöveges feladatok szemléltetését, ismeretszerzést és bővítést elősegítő, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas demonstrációs és tanulói munkaeszköz: Játékpénz, fóliák, számkártyák, feladatlapok. 9. Sorozatok képzésére és folytatására, függvénytáblázatok kitöltésére szolgáló, ismeretszerzésre és bővítésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas információ hordozó: Szorzótábla, vonalzó, mérőszalag, feladatlapok. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA117

10. Alakzatok

előállítását,

másolását

elősegítő,

szemléltető

demonstrációs

és

munkaeszköz: Vonalzók, alaklemezek, hurkapálcikák. 11. Továbbfejleszthető egyszerű geometriai alakzatokat, építésre alkalmas sík- és térbeli alakzatokat, sík lefedésére szolgáló síkidomokat, átlátszó és nem átlátszó testmodelleket bemutató, szemléltetésre, ismeretszerzésre és – bővítésre, gyakorlásra, ellenőrzésre alkalmas demonstrációs, tanulókísérleti és munkaeszköz: Építőkocka, Babylon-készlet, fóliák. 12. Mérőeszközöket és mértékegységeket szemléltető, ismeretszerzésre és –bővítésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas demonstrációs, tanulókísérleti és munkaeszköz: Mérőedény-készlet űrtartalom méréséhez, mérleg súlyokkal, mérőszalag, méterrúd, óra; Az idő – falitábla; Mértékegységek – falitábla. 13. Valószínűségi

játékokat

tartalmazó,

tapasztalatszerzésre,

ismeretbővítésre,

gyakorlásra, ellenőrzésre alkalmas demonstrációs eszköz, tanulói munkaeszköz, eszközkészlet: Dobókocka, korong, pálcikák, számkártyák. Ember és társadalom /Környezetismeret tantárgy/ 1. A társadalmat alkotó közösségek életét bemutató és működésük szemléltetésére alkalmas eszköz: Könyvek: beszerzésük folyamatok 2. Hazánk természeti szépségeinek, kulturális értékeinek és Európában elfoglalt /földrajzi/ helyének szemléltetésére alkalmas eszköz: Magyarország állatvilága Magyarország növényvilága Magyarország földje Magyarország története Világatlasz, földgömb. 3. Magyarország fővárosát, nagyobb városait és közigazgatási egységeit szemléltető, ismeretbővítésre, gyakorlásra és ellenőrzésre alkalmas eszköz: Magyarország domborzata Magyarország közigazgatási térképe A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA118

4. Nemzeti történelmünk meghatározó alakjait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas eszköz: Fényképek, könyvek: A magyarság története Magyar történelem Híres nők a magyar történelemben 5. A magyar múlt jelentős eseményeinek a történelmi időben való elhelyezési képesség fejlesztésére alkalmas eszköz: Időszalag, könyvek, A magyar nép vándorlása és a honfoglalás térkép. 6. A nemzeti történelem sorsfordulóinak történelmi térben való szemléltetésére, képességfejlesztésre és gyakorlásra alkalmas eszköz: Videokazetták, könyvek. 7. A magyar nemzet jelképeinek szemléltetésére alkalmas eszköz: Címer Falitáblák: Himnusz, Szózat CD-k, kazetták. Ember és természet /Környezetismeret tantárgy/ 1. Az oldódás, olvadás, égés jelenségének vizsgálatára alkalmas demonstrációs laboratóriumi eszköz, illetve eszközkészlet, vegyszerkészlet: Borszeszégő, kémcsövek. 2. Néhány gyakoribb ásványt bemutató eszköz: Ásványok. Művészetek: 1. Nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink gyermek- és népdalai, hangszeres népzenéje bemutatására alkalmas eszköz: Magnókazetták, CD-k, zongora, furulya, trianqulum. 2. Szomszéd népek népdalai, hangszeres népzenéjének bemutatására alkalmas eszköz: Magnókazetták, CD-k 3. Népszokások, jeles napok dalainak bemutatására alkalmas eszköz: Magnókazetták, CD-k, videokazetták, könyvek. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA119

4. A szép éneklés kialakítására, gyakorlására, a hangadó szervek helyes működésének bemutatására alkalmas eszköz: Zongora, furulya, szemléltető képek, videokazetták. 5. A magyar népzene bemutatására, népballadás, történeti-virágénekeinek bemutatására alkalmas eszköz: Videokazetták 6. Az európai népek egyházi és világi dallamainak bemutatására, valamint más földrészek népzenéjének és hangszereinek bemutatására alkalmas eszköz: Videokazetták 7. A népi játékok megismerésére alkalmas archív felvételeket és rekonstrukciókat tartalmazó eszköz: Könyvek, kazetták. 8. Hangjegyértékek, ritmusfajták érzékeltetésére alkalmas munkaeszköz. Szemléltető plakát, ritmus- és betűkottás olvasókészlet, dallamkirakó, hanglétra 9. A ritmuskészséget fejlesztő, egyszerű ritmuslejátszó munkaeszköz: Trianqulum, metronóm, ritmushangszerek. 10. Tánctípusok szerinti és területi előfordulásuk szerinti hangzó anyagot tartalmazó, elsajátításra és gyakorlásra alkalmas eszköz, valamint tánctípusok motívum- és táncfolyamatait bemutató eszköz: Videokazetták, könyvek. 11. A magyar népviseleteket szemléltető eszköz: Könyv: Népi hagyományaink 12. A bábkészítéshez szükséges eszköz és munkaeszköz, s a különböző bábtechnikákkal történő játékra alkalmas eszközkészlet: Textil, fonal, hurkapálcika, főzőkanál, színes papír, egyéb anyagok beszerzése folyamatosan. 13. Sík-, bot- és gyűszűbábok készítésére alkalmas munkaeszközkészlet beszerzése folyamatosan. 14. Drámajáték-gyakorlatokat megalapozó eszköz: Könyvek, bábok. 15. Különböző tematikájú népi mondókákat, kiolvasókat, verseket, rövid népmeséket tartalmazó ismeretbővítésre, ismeretszerzésre alkalmas eszköz: Különböző népi mondókákat, találós kérdéseket, verseket, meséket tartalmazó könyvek. A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA120

16. A jeles népi szokások szemléltetésére alkalmas eszköz, valamint dramatizált meséket, mítosz- és eposzrészleteket feldolgozó, ismeretszerzésre alkalmas eszköz: Könyvek, videokazetták. 17. A vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak /síkon és térben/ megértetésére, a megalapozó ismeretek szemléltetésére, illetve a vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerési képességét fejlesztő, a gyermekek élmény és érzelemvilágához közelálló művészeti alkotások bemutatására alkalmas eszköz: Festményeket szemléltető képek, könyvek, videokazetták. 18. A köznapi gyakorlati vizuális nyelv legfontosabb konvencionális jelzéseinek megértésére, alkalmazásának elősegítésére alkalmas eszköz: Rajzeszközök, könyvek. 19. Forma, funkció, anyag és méret összefüggéseinek megértetésére, megfigyelésre alkalmas demonstrációs eszköz. A mindennapi életben, környezetünkben található eszközök. 20. Egyszerű kézműves technikák bemutatására, jártasság szintű fejlesztésére alkalmas eszköz: Gyurma, agyag. Életvitel és gyakorlati ismeretek /Technika tantárgy/ 1. A tervezéshez és az azt megelőző vizsgálódásokhoz szükséges demonstrációs és munkaeszköz: Könyvek, térképek. 2. A tárgyak rajzi ábrázolását /alaprajz, vetületi kép/ bemutató eszköz: Könyvek, térképek, írásvetítő, a környezetünkben található tárgyak. 3. A természeti és feldolgozott anyagok tulajdonságainak vizsgálatához, átalakításához /eszköz, tárgykészítéshez/ szükséges tanulókísérleti és munkaeszköz: beszerzésük folyamatos. 4. A kézművességet, az eszköz- és géphasználatot, gyártástechnológiát, a helyes szerszámhasználatot /eszközhasználatot/, baleseti veszélyforrásokat, környezetünk védelmét /anyagtakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, stb./ szemléltető eszköz: Gyurma, agyag, kés, olló, videokazetták.


5. Egyszerű térbeli kialakításokra, egyszerű működések modellezésére alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet. 6. A modellezést, az építés főbb fázisait szemléltető, épített belső környezetünk jellemzőinek bemutatására alkalmas eszköz: Építőkockák, homok, babylon-készlet. 7. A kerékpáros közlekedés technikájának, szabályrendszerének gyakoroltatására alkalmas eszköz: Saját tulajdonú kerékpárok. 8. A gyalogos-, a tömeg- és a kerékpáros közlekedés szabályainak, forgalmi helyzeteinek /veszélyhelyzeteinek/ szemléltetésére, illetve gyakoroltatására alkalmas eszköz, illetve a közlekedési helyzeteket bemutató, azok elemzésére is alkalmas munkaeszköz: Saját tulajdonú kerékpárok, közlekedési táblák, videokazetták. 9. Az egészséges életmód, az elemi higiénés szokások megismertetésére alkalmas eszköz: Szemléltető képek:

Gyümölcsök A helyes fogmosásról Testünk

Tisztálkodási eszközök. 10. A képi gondolkodás, az ábrázolóképesség fejlesztésére alkalmas munkaeszköz: Tanulói szemléltető képek, képsorok. Testnevelés, sport: 1. Különböző technikai elemek végrehajtásának bemutatásra, a tantárgy speciális jellegéből adódó feladatok megoldására alkalmas, nagyobb méretű demonstrációs eszköz, a törvényben előírt fizikai képességfelmérések elvégzését szolgáló szer, eszköz. Biztonsági és elsősegély-nyújtási felszerelés. 2. A tantárgy tanulásához és tanításához szükséges személyi felszerelés. Tornacipő, tornaruha. 3. Rendgyakorlatok,

sportünnepélyek,

bemutatók

végzésének

segítésére

és

megfigyelésére alkalmas információhordozó: Kazetták, CD-k.


4. Gimnasztikai gyakorlatok végzéséhez szükséges, az adott korosztályban az életkori sajátosságoknak megfelelő kéziszer, eszköz: Labdák, súlyzók, tornaszőnyeg. 5. A helyes futómozgás kialakításához szükséges szer, eszköz beszerzése folyamatban. 6. A szökdelő és ugróügyesség kialakítását segítő szer, eszköz és különböző leérkezőhely: Dobbantó, ugrókötél, ugrószekrény, tornapad, zsámoly, tornaszőnyegek. 7. Dobásmódok, dobásformák elsajátítását segítő kisebb súlyú, különböző méretű labda, kéziszer, szer és egyéb tárgy: Különböző méretű labdák 8. Az életkornak megfelelő egyszerűbb és bonyolultabb mozgások, támasz, függés és egyensúlygyakorlatok, támaszugrások végeztetésére alkalmas támasz és függőszer, valamint az egyensúlyérzéket is hatékonyan fejlesztő szer, szőnyeg, eszköz, elugró- és leérkezőhely: Tornaszőnyegek, ugrószekrény, bordásfal, mászókötél. 9. A labdás ügyesség, az együttműködési készség kialakítására szolgáló különböző méretű és súlyú labda: Kislabdák, különböző méretű gumilabdák, medicinlabdák. 10. Küzdőfeladatok és játékok tanulását, gyakorlását szolgáló szer, eszköz, labda és ütő: Kosárlabdák, kosárgyűrű, focilabdák, focikapuk, ping-pong asztal, ütők. 11. Szabadban végzett, az évszakoknak, az időjárásnak megfelelő foglalkozásokhoz ügyességet, edzettséget, fizikai képzettséget, egyensúlyérzéket fejlesztő, változatos, idényjellegű szer és eszköz: Tollaslabda és ütők Mászóka Magasugró állvány, léc Távolugró gödör Kézilabda kapu 12. A vízbiztonság és az úszómozgások elsajátítását segítő szer, eszköz, játék: Vízilabdák, ügyességi játékok.


Együttműködési megállapodás Az együttműködési megállapodás létrejött 2004. 06. 21-én egyrészről a petőházi Általános Iskola /Petőháza, Kinizsi Pál utca 21./, 4 évfolyammal működő általános iskola másrészről a fertőszentmiklósi Általános Iskola /Fertőszentmiklós, Szent István utca 52./, mint kötelező felvételt biztosító iskola között a mai napon az alábbi tartalommal. 1. A megállapodás célja: Jelen megállapodás azért jött létre, hogy a helyi önkormányzat által fenntartott, kevesebb mint nyolc osztállyal működő általános iskola és a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény (Kt.) 66. § (2) bekezdés szerinti kötelező felvételt biztosító iskola közötti együttműködés kérdéseit egymással kölcsönösen megállapodva rendezze. Mindez elősegíti, hogy a szerződő iskolák közoktatási feladataikat jogilag szabályozott keretek között, egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vételével láthassák el. Cél továbbá az intézmények kihasználtságának fokozása. 2. A megállapodás alapja: Az együttműködő felek közötti megállapodás alapját a (Kt.) 25. § (7) bekezdése képezi, amely megállapodási kötelezettséget ír elő a kevesebb mint nyolc osztállyal működő általános iskolák és a kötelező felvételt biztosító általános iskolák között. Ezen megállapodásokat a (Kt.) 129. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint az önkormányzati intézkedési, illetve fejlesztési tervekkel összhangban kötelező elkészíteni az intézményvezetőknek.


A Győr – Moson – Sopron Megyei Bíróság P. 20.865/1995/19. sz. határozatának 7. pontja alapján: A fertőszentmiklósi önkormányzat 1991. január 1-től

2007. december 31. napjáig nem

igényli az állami normatívát meghaladó költségtérítést - a petőházi felső tagozatosok után. 3. A megállapodás tartalma: A szerződő felek a közöttük fennálló együttműködés kérdéseit a helyi viszonyok figyelembe vételével az alábbi tartalommal állapítják meg: A fertőszentmiklósi Általános Iskola köteles felvenni 5. osztályba azokat a tanulókat, akik a petőházi Általános Iskolában a 4. osztályt elvégezték. Így biztosítjuk számukra az általános iskola befejezését. A két iskola összehangolja pedagógiai programját gyermekeink egységes nevelése érdekében. 4. A megállapodás érvényessége: Jelen

együttműködési

megállapodás

2007.

december

31-ig

jött

létre.

Ezután

meghosszabbítható. 5. A megállapodás megszűnése: A felek közötti együttműködés megszűnhet - közös megegyezéssel; - valamelyik fél felmondásával; - bármelyik fél jogutód nélküli megszűnésével; - ha a megállapodás tárgytalanná válik. A felek között fennálló együttműködési megállapodás megszüntetésére csak oly módon van lehetőség, ha a Kt. 25. § (7) bekezdésére figyelemmel az érintett tanulók már megkezdett tanulmányaikat be tudják fejezni.


6. A vitás kérdések kezelése: Az együttműködő intézmények kijelentik, hogy a jelen megállapodásból származó vitás kérdéseiket tárgyalás útján egyetértve kívánják szükség szerint rendezni az e célra létrehozandó bizottság útján. Az egyeztető bizottság tagjai az együttműködő intézmények vezetői, az érintett fenntartó önkormányzatok polgármesterei és jegyzői. Jelen együttműködési megállapodással egyetértünk: A fertőszentmiklósi Általános Iskola részéről:

…………………………….

……………………………

Horváth Tibor

Török Melinda

polgármester

jegyző

…………………………. Pallag András igazgató

A petőházi Általános Iskola részéről:

……………………………..

…………………………..

………………………….

Módos János

Bárdonné Dr. Benda Mónika

Sass Andrásné

polgármester

jegyző

igazgató


Jegyzőkönyv

Készült: A petőházi Általános Iskola irodájában, 2004. 06. 24-én, 14 órakor. Jelen vannak: Ács Anita tanító Hegyi Gusztáv napközis nevelő Horváth Anikó tanító Sass Andrásné igazgató Soós Katalin tanító Kámán Lászlóné a szülők képviselője Napirend: A Pedagógiai Program elfogadása.

Sass Andrásné, igazgató köszönti a megjelenteket, s felkéri őket a Pedagógiai Program áttanulmányozására és elfogadására. A Pedagógiai Program tartalmából a következőket emeljük ki, melyek véleményünk szerint feltétlenül szükségesek oktatási-nevelési céljaink megvalósítására: - A nevelő tekintélyének megtartása; - A tanuló személyiségének formálása, kibontakoztatása. Ennek érdekében a szöveges értékelés módszerének használata. - A tervszerű nevelő-oktatómunka a megfelelő módszerek használatával és a lehetséges tevékenységformák figyelembe vételével; - Az emberközpontú nevelés hangsúlyozása; - Az egészség- és környezeti nevelés fontossága, - Tehetségápolás, kudarctűrő képesség fejlesztése. A nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében fontos a tanulók és pedagógusok közötti jó kapcsolat kialakítása. A Pedagógiai programot a nevelőtestület egyhangúan elfogadta.

……………………………. Ács Anita tanító

…………………………. Hegyi Gusztáv napközis nevelő

………………………….. Horváth Anikó tanító

…………………………… Sass Andrásné igazgató

…………………………… Soós Katalin tanító

…………………………. Kámán Lászlóné


Jegyzőkönyv

Készült:

A petőházi Általános Iskola irodájában, 2004. 06. 24-én, 13 órakor.

Jelen vannak: Kámán Lászlóné

az Iskolaszék elnöke

Dr. Hadarits Vilmos az Iskolaszék titkára Sass Andrásné Napirend:

az Iskolaszék tagja

A Pedagógiai Program véleményezése.

Sass Andrásné, igazgató köszönti a megjelenteket, s felkéri őket a Pedagógiai Program áttanulmányozására és véleményezésére. A Pedagógiai Program jól foglalja össze az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljait, feladatait, nevelési módszereit. Középpontjában az emberközpontú nevelés áll, melynek megvalósítását a tanítási órán kívüli tevékenységek is segítik. A program jól szemlélteti a „minden mindennel összefügg” elvet, s kijelöli az ahhoz vezető utat. Ezen indokok alapján a Pedagógiai Programot elfogadásra, jóváhagyásra javasoljuk.

…………………………….

………………………….

Kámán Lászlóné

Dr. Hadarits Vilmos

………………………….. Sass Andrásné


Tartalomjegyzék Bevezetés

2. oldal

Helyzetkép

3. oldal

Nevelési program

8. oldal

I. Pedagógiai alapelveink

8. oldal

II. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka célja, feladatai, eszközei, eljárásai

11. oldal

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

15. oldal

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

16. oldal

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

17. oldal

VI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének Formái VII.Iskolai egészség- és környezeti nevelési program

25. oldal

1. A program alapja

25. oldal

2. Helyzetelemzés

25. oldal

3. Az iskola környezeti és egészségnevelési tevékenységének kiemelt célja

26. oldal

4. Az iskola környezeti és egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

26. oldal

5. Az iskola, mint az egészségfejlesztés színtere

27. oldal

6. Alapelveink

28. oldal

7. Módszerkiválasztás

28. oldal

8. Tevékenységformák

29. oldal

9. Teljesítmény- és eredménymérés

30. oldal

10. Kapcsolatok, együttműködések

30. oldal

11. Időterv

30. oldal

12. Kommunikáció

30. oldal

13. Dokumentálás

30. oldal

Egészséges totó

31. oldal A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA129

Fogászati totó

33. oldal

10 kérdés az életmódról

34. oldal

Táplálkozási totó

35. oldal

Helyi tanterv

37. oldal

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és Választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

37. oldal

A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma

38. oldal

II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

47. oldal

III: A magasabb évfolyamba lépés feltételei

48. oldal

IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

48. oldal

V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

49. oldal

VI. Az otthoni /napközis/ felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

56. oldal

VII. A tanulók fizikai állapotának mérése

57. oldal

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések I. A pedagógiai program érvényesség

64. oldal

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

64. oldal

III. A pedagógiai program módosítása

64. oldal

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

65. oldal

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

66. oldal

I. sz. melléklet: Értékelő lapok

68. oldal

Taneszközjegyzék

113. oldal

Együttműködési megállapodás

124. oldal


Jegyzőkönyv

Készült:

A fertőszentmiklósi Orvosi rendelő irodájában, 2004. 06. 25-én, 10 órakor.

Jelen vannak: Dr. Horváth Katalin gyermekorvos /iskolaorvos/ Lendvayné Megyeri Julianna védőnő Sass Andrásné igazgató Napirend:

Az Egészség- és környezeti nevelési program elfogadása.

Sass Andrásné, igazgató köszönti a megjelenteket, s felkéri őket az Egészség és környezeti nevelési program áttanulmányozására, véleményezésére és elfogadására. A programot – az egészséggel kapcsolatos – minden problémára kiterjedőnek érezzük. A felvetett egészségügyi gondok egyforma súllyal bírnak a kisgyermek egészség-megelőzése érdekében. Az érintettek kapcsolattartása az elmúlt évek tapasztalata alapján is kifogástalan, s törekszünk arra, hogy a jövőben is így legyen. Az időközben felmerülő egészségügyi problémákat és a helytelen életmódból adódó nehézségeket azonnal igyekszünk orvosolni. Az Egészség- és környezeti nevelési programot az iskola-egészségügyi szolgálat egyhangúan elfogadta.

…………………………….

………………………….

Dr. Horváth Katalin

Lendvayné Megyeri Julianna

gyermekorvos

védőnő

………………………….. Sass Andrásné igazgató



A PETŐHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents