a) Pénzügy controlling b) Számvitel Feladatai:

I ♥ SZÁMVITEL

2010. PallasSorozat - Fogy ár: 350 Ft

1

SZÁMVITELI ALAPISMERETEK

a) Pénzügy Feladatai: 1) Pénzügyi tranzakciókkal foglalkozik 2) Pénzügyi tervezéssel (likviditás) • likviditási terv • státusz terv 3) Költségvetési kapcsolatok (Adók, járulékok, támogatások) 4) Jövő eseményeinek döntés-előkészítése: • Befektetésről (reál befektetés, finanz befektetés) - Hozam (r) - Kockázat (ß) - Időérték(FV, PV) • Finanszírozásról

controlling  b) Számvitel Múltbeli gazdasági eseményekkel foglalkozik. 1. Megfigyel (nyomon követ) 2. Mér (mértékét is figyeli) 3. Feljegyez (dokumentál) 4. Informálja a piac szereplőit a gazdálkodók - vagyoni, - pénzügyi, és - jövedelmi helyzetéről, - jövőbeli terveiről. Ezzel megbízható valós képet ad. A piac szereplői: - Tulajdonosok - Befektetők - Üzleti partnerek - Vevők, szállítók - Hatóságok - Hitelezők - Belső menedzsment - Alkalmazottak

A számviteli törvény szabályozza a számviteli tevékenységet. A számvitel célja, hogy megbízható valós képet adjon a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, jövőbeli terveiről. A számvitel kettős kötelezettsége: 1. könyvvezetési 2. beszámoló készítési (Nyugati országokban a bizonylati rend és az önköltség számítás is ide tartozik.) Számviteli 1) Könyvvezetési formák: a) Egyszeres könyvvitel - egyszerűsített beszámoló törvény: b) Kettős könyvvitel 2) Beszámoló készítés

a) Sajátos egyszerűsített éves beszámoló (KKT, BT, EgyéniCég) b) Egyszerűsített éves c) Éves • Mérleg (A- és B-változat) beszámoló • Eredmény-kimutatás: - Összköltség (A- és B-változat) - Forgalmi költség (A- és B-változat) •

Kiegészítő melléklet

d) Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet (+ CF) A B-változat pénzügyi szemléletű Az eredmény-kimutatás része a CashFlow is.

I ♥ SZÁMVITEL

2


A számviteli törvény hatálya kiterjed: MINDEN gazdálkodóra. Gazdálkodó,

aki gazdálkodik.

Gazdálkodás:

A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának • • •

megszervezése, irányítása, és végrehajtása.

GAZDÁLKODÓ

VÁLLALKOZÓ • • • •

• • •

Gazdasági társaságok Szövetkezetek Egyéni cég Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei Hitelintézetek Befektetési vállalkozások Biztosítók

ÁLLAMHÁZTARTÁS (költségvetés szervei) • Központi költségvetési szervek • Önkormányzati költségvetési szervek • Elkülönített pénzalapok • TB-alapok

MNB

EGYÉB SZERVEZETEK • • • • • •

A számviteli törvény nem terjed ki az: • Egyéni vállalkozóra (de az egyéni cégre igen) • EVA nyilvántartást választókra (KKT, BT, EC) • Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseleteire

CÉG

Gazdasági társaság

Társadalmi szervezetek Társasház Alapítvány Lakásszövetkezet Ügyvédi iroda Tőzsde

I ♥ SZÁMVITEL


3

A számvitel 1. Pénzügyi számvitel (A SzvTv szabályozza) 2. Vezetői számvitel (A belső kialakított számviteli szabályzat szabályozza. 6-7-es osztály tetszőleges. Pl a divíziók nyereségességének figyelése)

A számvitel szintjei: /\ / \ / / /

Beszámoló részei: \ \ \

/

\

/ \ / Beszámoló \ / \ / Főkönyvi szint \ / (szintetika) \ /

\

/

Analitika

\

/ /

Mérleg Eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet

•

Összevontan:

•

Csak értékben

+ Üzleti jelentés

- Időben és - tételekben (alapanyag-csoportok)

Tételesen, mennyiségben és értékben rögzíti az eszközök és a források változását

\ Alapbizonylatok

• • •

\

Funkciója:

A gazdasági eseményt rögzíti

Az alsó két szint az alapbizonylatok feldolgozása. A bizonylatok feladással kerülnek a magasabb szintre. Időkronológia szerint a számvitel:

Nyitás

Mérlegkészítés napja (adóbeszámoló készítés)

Forduló nap (Mérleg) dec.31

Üzleti év <---------------------------------------------------------------->

Közzététel,

<----------->

letétbe helyezés

Zárási időszak Bevétel - Ráfordítás = Adózás előtti eredmény

B -R

=

AEE • • •

Adó : (Társasági adó, EVA) Osztalék : Mértéke, fedezet MSZE : Mérleg szerinti eredmény

<----------------------------------------------------------------> Erről szól a kiegészítő melléklet (KM) KM= szöveges értékelés a mérlegről, az eredmény-kimutatásról (Ha nem megfelelő, a könyvvizsgálónak kell azt kiegészíteni.)

<--------------------------> max 150 nap

}

Erről szól az eredménykimutatás

általában május 31

I ♥ SZÁMVITEL

Vállakozás minden olyan gazdálkodó amely saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.

Ki? Hogyan? Miért? Mit?

Forma

Tevékenységi forma

Erőforrásigénye

Környezeti kapcsolatai • •


4

Célja

VÁLLAKOZÁS

Kockázata

Vagyona van (Mérleg)

Eredménye képződik (Eredmény)

Külső Belső Könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége van

Forma: • •

KKT, BT KFT, RT, KV (Közös vállalat)

Tevékenységei forma: • •

Termék előállítás Szolgáltatás nyújtás

Célja: • •

Rövid távon: Hosszú távon:

Kockázat:

Profitszerzés Vagyon növelés Vagyona is csökkenhet

I ♥ SZÁMVITEL


5

A mérleg a vagyont mutatja be.

Eszközök Aktivák

Források Passzívák

Mérleg

A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pü-i eszközök

D) Saját tőke

B) Forgó eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök (csekk, pénztár, bankbetét)

E) Céltartalék

C) Aktív időbeli elhatárolások

F) Kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások

=Eszközök összesen

= Források összesen

Eszközök összesen = Források összesen = Mérleg-főösszeg Immateriális javak: Tartósan állnak a vállalkozás rendelkezésére, nem anyagi jellegű javak. Az alapítás-átszervezés és a kísérlet-fejlesztés aktiválása lehetőség. A többi kötelező. Befektetett pü-i eszközök: tőkét átadunk, ezzel • •

hozamra, vagy irányításra teszünk szert.

Forgóeszköz: saját vagy idegen (pl. közvetített szolgáltatás is ide tartozik.) Jegyzett tőke: Nem kötelező pénzben befizetni. És nem is kell azonnal. 1 éven belül be kell fizetni. Jegyzett, de be nem fizetett tőke: A számításokban NEGATÍV előjelű. A saját tőkét a valódi működő tőkére módosítja. Tőketartalék: Vagyoni hozzájárulás • •

pl. részvény névértékén felül fizetett összeg (mínusz nem lehet, ekkor rá kell fizetni) alapítási befizetés (döntéstől függően kerülhet a Jegyzett Tőkébe, amellett a Tőketartalékba is.)

Eredménytartalék: A következő évben az MSZE-t átkönyveljük ide Lekötött tartalék: Az eredmény és a tőketartalékból jön létre (pl. pótbefizetés a tulajdonostól) A vagyoni hozzájárulás és a pótbefizetés közötti különbség:A vagyoni hozzájárulás nem követelhető vissza. Véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátották. A vagyoni hozzájárulásról a tulajdonosok döntenek, és a tulajdoni hányadnak megfelelő arányban kell befizetni.

I ♥ SZÁMVITEL


6

A pótbefizetés visszakapható, ha a pénzügyi válságnak vége van. Tagi kölcsönt nem kell minden tulajdonosnak adnia. Értékelési tartalék: Piacértékelés: A cég piaci értékét mutatja meg. Mérleg szerinti eredmény (MSZE): A tárgyévben képződött adózás utáni eredmény, ami az osztalékfizetés után megmarad. Kötelezettség: Ismertnek kell lenni, hogy mekkora összeg és mikor kell megfizetni. (Ha bizonytalanok ezek, akkor nem kötelezettség, hanem céltartalék vagy időbeli elhatárolás.) Céltartalék: Egyéb ráfordításra könyvelünk. (Kevesebb jut osztalékra ezután.) Hátra sorolt kötelezettség: 5 ismérv Hosszú lejáratú kötelezettség: (mérlegforduló naphoz képest) Rövid lejáratú kötelezettség: (pl adótartozás) Ráfordítás

Összköltségi

Anyagjellegű ráfordítások

Értékesítés nettó árbevétele (készlet eladás, szolgáltatás nyújt)

Személyi jell. ráfordítások

A B

Értékcsökkenési leírás Aktivált saját teljesítmény Egyéb ráfordítás Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek ráfordításai

Pénzügyi műv. bevételei (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség)

(A+B)C

D E

F

G

Bevétel

Rendkívüli ráfordítás

Rendkívüli bevételek (térítés nélküli átadás)

Ráfordítás Bruttó eredmény

Forgalmi típusú

Értékesítés közvetlen Értékesítés nettó költsége árbevétele -----------------------Értékesítés közvetett költsége

_______ Üzemi üzleti Egyéb ráfordítás eredmény Pénzügyi Pénzügyi műveletek eredmény ráfordításai

Rendkívüli eredmény

Rendkívüli ráfordítás

Egyéb bevételek Pénzügyi műv. bevételei (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség)

Rendkívüli bevételek (térítés nélküli átadás)

Adózás Előtti Eredmény (AEE)

Adózás Előtti Eredmény (AEE)

- társasági adó = Adózott Eredmény (AE)

- társasági adó = Adózott Eredmény (AE)

-osztalék

-osztalék

= MSZE

= MSZE

A: Üzemi üzleti eredmény B: Pénzügyi eredmény

Bevétel

C: A+B D: Rendkívüli eredmény

A B (A+B)C

D E

F

G

E: Adózás előtti eredmény F: Adózott eredmény G: Mérleg szerinti eredmény

I ♥ SZÁMVITEL

Eredménykategória Vetítési alap

Jövedelmezőségi mutató = Vetítési alap pl:


7

Eszköz, Saját tőke, Árbevétel

Összköltség szemléletű eredmény-kimutatás: formában csoportosítja.. Forgalmi szemléletű eredmény-kimutatás:

A tárgyévi összes költséggel foglalkozik és megjelenési Költség szinten mutatja be.

Értékesítés nettó árbevétele: számla kiállítva, áruszállítás teljesítve Aktivált saját teljesítmény: piacon nem realizált (legyártott, de raktárban fekvő készlet) + AE - Eredménytartalékba átkerült összeg - Osztalék = MSZE Értékesítés nettó árbevétele = Anyagjellegű ráfordítások + Személyi jell. ráfordítások + Értékcsökkenési leírás - Aktivált saját teljesítmény Értékesítés nettó árbevétele = Értékesítés közvetlen költsége + Értékesítés közvetett költsége

Fedezeti összeg = Bruttó eredmény = Fix költség + Eredmény Fedezeti összeg = Árbevétel - Változó költség Eredmény = Árbevétel - Változó költség - Fix költség Számviteli törvény (2003. C. (100-as) törvény): 14 számviteli alapelv Számviteli politika:

• • • •

Pénzkezelési szabályzat Értékelési szabályzat Leltározási szabályzat Önköltség-számítási szabályzat

<-----I Értékelés I-----> Beszámoló készítési kötelezettsége van Könyvvezetés Bizonylati rend, Számlarend Könyvvizsgálat Leltár Közzététel fegyelem

Egyszeres könyvvitel: Egyszerűsített beszámoló:

Kettős könyvvitel:

• • • •

• •

Eredmény levezetés Egyszerűsített mérleg

Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló

I ♥ SZÁMVITEL

Alapításkor: Ellenőrzéskor / Önellenőrzéskor Osztalékelőleg (osztalék-fizetéskor): Áttéréskor (HUF<-->EUR, D1<-->D2): Átalakuláskor: Végelszámoláskor / felszámoláskor: EVA visszalépéskor:

Előtársasági beszámoló Ismételten közzétett éves beszámoló Közbenső mérleg Áttérési mérleg Vagyonmérleg Záró mérleg Nyitó mérleg

Formái: Jogelőd megszűnik Egyesülés

Beolvadás Összeolvadás

Szétválás


8

A----//---->

B

A--------->

A

B----//----> A----//---->

C

B----//---->

--------->A

Kiválás

A ----//---->B

Különválás

A ----//---->C

----//---->B

Jogutód nélküli megszűnés Végelszámolás Felszámolás Kinek NEM kell éves beszámolót készíteni? Ha a vállalat 2 éven át az alábbiak közül 2-t nem teljesít: • • •

Mérleg-főösszeg < 500 millió HUF Éves nettó árbevétel < 1000 millió HUF Foglalkoztatottsági létszám < 50 fő

Kinek lehet csak éves beszámolót készíteni? • • • •

RT Konszolidálásba bevont vállalkozás Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe Eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozás

2009 óta sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthet a • • •

KKT, BT, EC

A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítőknél nincs könyvvizsgálati kötelezettség (100 millió, 50 fő) Összevont konszolidált beszámolót köteles készíteni az egész cégcsoport anyacége, de külön külön is kell beszámolót készíteni.

I ♥ SZÁMVITEL

9


Mikor beszélünk anyacégről? Ha döntő befolyással rendelkezik: A tulajdoni viszony > 50%. Mikor beszélünk közös vezetésű vállalkozásról? Ha a tulajdoni viszony 50-50%, vagy 33-33-33%, stb....azaz nincs senkinek több a másikénál (Konszolidálásba teljes körűen nem bevont.) Mikor beszélünk egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásról? Ha a tulajdoni viszony <20 % Kapcsolt viszonyban állók: közös vezetésű vállalkozás és az anyacég

Számviteli alapelvek Az alapelveket a könyvvezetés és a beszámoló készítés során érvényesíteni kell. 1. A vállalkozás folytatásának elve: Kiindulás, hogy a vállalkozás folytatja a működését, ami nélkül a többi alapelv sem érvényesül. --------------------------------------------Tartalmi alapelvek: 2.-5.----------------------------------------------2. Teljesség elve: Mindent könyvelni kell, amely az Eszközökre, a Forrásokra és az Eredményre hatással van. 3. Valódiság elve: Ami a beszámolóban van és amit könyveltünk, annak a valóságban is meg kell lennie (bizonylati elv, leltár) 4. Óvatosság elve: Nem szabad eredményt kimutatni, ha a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. (Eszközöket le kell értékelni, forrásokat felértékelni.) 5. Összevonás elve: Az adott időszaki bevételeket kell adott időszak ráfordításaival szemben számításba kell venni, függetlenül a pénzügyi realizálástól --------------------------------------------Kiegészítő alapelvek: -------------------------------------------------6. Egyedi értékelés elve: Eszközöket és Forrásokat egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 7. Bruttó elszámolás elve: Bevételeket a ráfordításokkal szemben, a követeléseket a kötelezettségekkel szemben elszámolni nem lehet. Kivéve, amikor a SzTv előírja. 8. Időbeli elhatárolás elve: A bevételeket és ráfordításokat időszak-arányosan kell elszámolni. 9. Tartalom elsődlegessége a formával szemben: Az üzleti tranzakciókat közgazdasági tartalmuk szerint kell bemutatni. 10. Lényegesség elve: Minden információ lényeges, amely a felhasználók döntését befolyásolja. 11. Költség-haszon összevetésének elve: Az információk hasznosíthatósága álljon arányban az előállítás költségeivel. --------------------------------------------Formai alapelvek: ------------------------------------------------------12. Világosság elve: Áttekinthető, érthető, rendezett 13. Folytonosság elve: nyitó mérleg = záró mérleg A nyitó adatok egyezzenek meg az előző évi záró adatokkal. 14. Következetesség elve: A beszámoló biztosítja az • •

Állandóságot Összehasonlíthatóságot

I ♥ SZÁMVITEL

10


Számviteli politika A számvitel információs rendszer működését szabályozza és tartalmazza a választott lehetőségeket, alkalmazott módszereket írásban kell rögzíteni 90 napon belül az előtársasági időszak kezdetétől, vagy a társasági szerződés ellenjegyzésétől: • • •

cégbírósági bejegyzés, elutasítás visszavonás

A gazdálkodó képviseletére jogosult személynek kell aláírni.

1. Pénzkezelési szabályzat tartalma • • • • •

• • •

A pénzforgalom lebonyolításának rendjét A pénzkezelés személyi, tárgyi feltételeit A felelősség szabályait A készpénzt érintő pénzmozgások jogcímeit, eljárási rendjét A napi készpénz záró állomány maximális mértékét. (Az afeletti összegeket be kell vinni a bankba.) A KP napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az összes bevétel 2%-át, illetve ha nem éri el az 500 eFt-ot, akkor 500eFt. Ellenőrzés szabályait (belső ellenőr) Pénzszállítás feltételeit (Pénzösszegtől függően) Pénzkezelés bizonylati rendjét és nyilvántartási szabályait.

2. Eszközök és források értékelési szabályzata Érték-megállapítási módszerek, eljárások állományba vételkor, mérlegkészítéskor és állományból kikerüléskor. • • • • • • •

Amortizációs módszereket Értékvesztések szabályait Visszaírások szabályait Árfolyameltérések szabályait Beszerzési érték tartalma Előállítási érték tartalma Speciális érték-megállapításokat

3. Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatának tartalma: •

• • • • • •

Leltár-előkészítési feladatokat: - ügyviteli - szervezési - személyi feltételek Leltározás bizonylati rendjét tartalmazza Leltározási módszerek Egyeztetések Leltár kiértékelések Leltár-különbözetek elszámolási szabályzatait A leltározás ellenőrzésének módját.

I ♥ SZÁMVITEL

11


4. Önköltség-számítási szabályzat Az előállítási érték számításának módszerét tartalmazza. • •

Kalkulációs sémát Felelősség szabályait: - Alapadat (elő-, utókalkulátor ) - Kalkuláció - Ellenőrzés felelőseit

Bizonylati szabályzatot nem kell készíteni, mert az a számlarend írja elő. A főkönyvi számla 311 Számla száma (számlatükör) Számla megnevezése (számlatükör) Tartalmát, ha a megnevezésből nem következik Növekedés és csökkenés jogcímeit Ellenszámlát Bizonylati rendet Jogszabály-módosítás esetén ismét 90 nap áll a módosítás végrehajtására

Bizonylati rend, bizonylati fegyelem Szabály Minden gazdasági műveletről, amely az Eszközöket és a Forrásokat megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani és a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. 2. Szabály Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet. 1.

Szabályszerű, ha - a gazdasági műveletekre vonatkozó adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza. - alaki és tartalmi követelményeknek megfelel. (Hitelesség kérdése.) - Szabályszerűen javították (pl. az áthúzott szám olvasható maradjon, a javítást dátumozni kell és aláírni. Hibajavító festék használata tilos.) Nem javítható: Külső bizonylat és a szigor számadású bizonylat 3. Szabály A bizonylatok feldolgozása történjen meg: •

•

A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek - késedelem nélkül - KP forgalom esetén - a pénzmozgással egyidejűleg - bankszámla forgalom esetén - az értesítés kézhez vételekor - egyéb pénzeszközök esetén (csekk) - tárgyhót követő 15.-éig Egyéb gazdasági művelet (tárgyi eszköz, készletmozgás) Legalább 1/4-évente a következő hónap 15.-éig (Más törvény ennél gyakoribbat is előírhat.)

4. Szabály A bizonylat és a könyvelés adatai közötti egyeztetést és ellenőrzés lehetőségét logikailag zárt

I ♥ SZÁMVITEL


12

rendszerrel biztosítani kell. P-Napló 1 2 3 C348 4 5 6 7 8 9

P/3 T381-K911

C348

300

+ DÁTUM + KÖNYVELÉS MÓDJA + SZIGNO

Számviteli bizonylat Számviteli bizonylat az, amit gazdasági eseményről számviteli nyilvántartás céljából készítettek függetlenül az előállítás módjától. Alakilag és tartalmilag: • • •

hiteles megbízható helyt álló legyen

Megszűnésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. Időtállóságát a megőrzési időn belül biztosítani kell. Magyar nyelven kell kiállítani. (Ha idegen nyelven állítják ki, akkor magyarul is fel kell tüntetni a a könyveléshez és ellenőrzéshez szükséges adatokat a bizonylatra rávezetve, vagy hozzárendelve. SZP-ben szabályozni kell.) Alaki és tartalmi kellékek: Számviteli bizonylatot az alábbiakat tartalmazza: • • • • • • • •

Megnevezés, sorszám, vagy azonosító A kiállító szervezet / személy megnevezése A kiállítás időpontja, illetve időszak, amire nem vonatkozik A gazdasági művelet leírása, mennyiségi, minőségi, értékbeli adatai Aláírások (Elrendelő, Utalványozó (engedélyező), Igazoló, Ellenőr, Átvevő, Befizető) Fokozott biztonság elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat is alkalmazható számviteli bizonylatként. Ha a bizonylat technikai-optikai eljárás eredménye, biztosítani kell az adatok késedelem nélküli kiírását, kódjegyzéket az egyértelmű azonosítás végett. Tartalmaznia kell még (utólag!) - könyvelés módját, könyvviteli számlára hivatkozást. - könyvviteli rögzítés időpontját. - igazolást oly módon, hogy a megjelölt adatokat információkat és igazolásokat az eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel elválaszthatatlan módon az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja.

I ♥ SZÁMVITEL


13

Szigorú számadási kötelezettség A kibocsátó felelős a szigorú számadás és nyilvántartásba vételért, amelynek biztosítani kell a bizonylatok elszámolhatóságát. A minimálisan szükséges nyilvántartási adatok: • • • • • • •

Nyomtatványok jele, számjele -tól-ig sorszám tömböknél számlánál, nyugtánál a vásárlás dátuma a beszerzési számla száma (amit vásárláskor kaptam a nyomtatványboltban) használatba vétel időpontja selejtezés időpontja hol-kinél található

pl. számlatömb 2010/15 A648

15

A648

Kinél van, kinél volt

Szigorú számadási nyilvántartásba kell venni. • • •

Pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatokat. Minden olyan nyomtatványt, amelyért a névértékének megfelelő összeget kell fizetni. Amely illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

Bizonylatok megőrzése: 10 éven át Beszámoló Leltár és értékelés Főkönyvi kivonat Üzleti jelentés

8 éven át A többi számviteli bizonylat

A szigorú számadási bizonylatok rontott példányra is vonatkozik Figyelem! Az adójogi elévülés 5 év. Elektronikus bizonylatoknál is biztosítani kell a késedelem nélküli leolvashatóságot, illetve kizárni, a módosítás lehetőségét. Hagyományos bizonylat is archiválható elektronikusan, de ott is biztosítani kell az előbbieket.

I ♥ SZÁMVITEL


14

Leltár és leltározás Leltár: Olyan dokumentum, amelynek feladata a mérleg tételeinek alátámasztása fordulónapi állapottal. Tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza mennyiségben és értékben a vállalkozás eszközeit és forrásait. Leltározás: Az a tevékenység, amelyek során a leltár (dokumentum) elkészül.

Módszerei: 1. Mennyiségi felvétellel (tételes leltározás) - Kötelező készíteni, ha az eszközökről és forrásokról mennyiségi nyilvántartást évközben nem ellenőrzötten, nem folyamatosan vezetik. 2. A nyilvántartás alapján Azokról az eszközről, amelyekről év közben legalább mennyiségi nyilvántartást vezet folyamatosan ellenőrzötten. 3. Egyeztetés útján (üzleti partnerekkel) - Csak értékben kimutatott eszközöknél, forrásoknál. - Dematerizált értékpapíroknál. - Idegen helyen tárolt eszközöknél. Kivétel: Az árukészleteit csak értékben nyilvántartó vállalkozó a fordulónapot megelőző vagy azt követő negyed évben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeli nyilvántartásának helyességét. F 09.30

12.31. <------------> <-----------> készlet készlet

- értékesítés (készletcsökkenés) + beszerzések (készlet növekedés) = záró készlet

03.31.

+ értékesítés (készletcsökkenés) - beszerzések (készlet növekedés) = záró készlet

Az eltéréseket tisztázni kell, mert a könyvelés módja esetenként eltérő. A nyilvántartás és a leltárkészlet különbözetével a lezárt üzleti év eredményességét kell módosítani. Miben egyezik meg a mérleg és a leltár? Az eszközöket és forrásokat (a vagyont) a forduló napon mutatja be. Miben tér el a mérleg és a leltár? A leltár tételesen (mennyiségben és értékben) mutatja be a vagyont, a mérleg pedig értékben összevontan.

I ♥ SZÁMVITEL

15


Könyvvizsgálat Számviteli szolgáltatás, amelynek célja a beszámolóról megállapítani, hogy: • a számviteli törvény előírásai alapján készült-e, • megbízható, és valós képet ad-e, • az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval. A hitelesítő záradékot szó szerint kell írni. Az üzleti jelentés kényes téma, hiszen nyilvánosságra hozzák, miközben a jövőbeli tervek üzleti titkot is tartalmazhatnak, de a piac szereplőinek fontos információt nyújtanak. Kötelező a könyvvizsgálat annak, aki kettős könyvvitelt alkalmaz, kivétel ha • Ha az éves nettó árbevétel < 100 millió Ft (2 év átlagában) (2 év átlagában) • Ha a foglalkoztatottak átlagos létszáma < 50 fő Ha nincs meg a két év, akkor vélelmezni kell, fél év esetén pedig arányosítani. Nem vonatkozik a kivétel a következőkre: • Akinél jogszabály írja elő • Takarékszövetkezet • Konszolidációba bevont vállalkozás • Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei • Aki eltér a SzvTv előírásaitól A könyvvizsgáló személye lehet: • Magánszemély • Könyvvizsgáló cég Követelmény, hogy a Magyar Könyvvizsgáló Kamaránál bejegyzett legyen. A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozás alkalmazottaitól, vezetőitől adatokat, felvilágosítást kérni. (Törvényi joga.) A könyvvizsgáló köteles értesíteni a megbízóját az alábbiakról: • Jogszabály megsértéséről • Létesítő okirat megsértéséről, • A vállalkozás helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásoló tényekről. Indokolt esetben az igazgatóság, a felügyelő bizottság, legfőbb szerv összehívását is kezdeményezni kell. Titoktartási kötelezettsége van. Az üzleti év végén könyvvizsgálói jelentést kell készíteni írásban, és a megbízónak átadni. A könyvvizsgálói jelentés tartalma: • Megbízó és megbízott adatai • Beszámoló azonosítói (melyik év) • Könyvvizsgáló hatókörét (teljes körűen, szúrópróbaszerűen) • Alkalmazott standard rendszert • Vizsgálatok jellegét és figyelemfelhívó megjegyzéseket Ha elegendő bizonyosságot szerzett, akkor ZÁRADÉKOT kell adni. Ez lehet: • Korlátozott záradék (részben nem felel meg) • Elutasító záradék (egészében nem felel meg)

I ♥ SZÁMVITEL


16

Ha nem szerzett elegendő bizonyosságot, akkor a záradék megadását utasítja el. (Nem a beszámolót!) A jelentést a beszámolóval együtt kell előterjeszteni a legfőbb szerv elé, letétbe helyezni és közzé tenni. Ahol nincs könyvvizsgálat, ott a beszámoló minden dokumentumán és példányán fel kell tüntetni a törvény megfogalmazása szerint: ”a közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva” Nyilvánosságra hozatal és közzététel (A fordulónapot követően 150 napon belül.) • Jóváhagyott beszámolót • Könyvvizsgálói záradékot NAGY CSOMAG: • Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot + elektronikus űrlap (kis csomag) A forduló napot követő 150 napon belül letétbe kell helyezni a cégszolgálatnál. Összevont esetén 180 nap. Beküldeni elektronikus úton a kormányzati portálon kell. Cégszolgálat (céginformációs szolgálat) A cégszolgálat a kis csomagot (e-csomag) továbbítja az APEH felé, amely így ellenőrzi a beküldést. Ha nem küldik be, 30 napon belül felszólítja. Ha újabb 15 napos határidővel sem kapja meg, akkor 60 napra felfüggeszti az adószámot, illetve a cégbíróságot értesíti és törlik a céget. A cégszolgálat ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja az információkat bárki számára.

Üzleti év Az az időtartam, amelyről a beszámoló a létesítő okirat szerint készül. (Csak a létesítő okirat módosításával lehet üzleti évet változtatni.) Fő szabály: Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. Eltérések: 1. Eltérhet a naptári évtől, de 12 hónap marad • Külföldi székhelyű cég magyarországi fióktelepénél • Külföldi anyacéghez tartozó magyar leányvállalatnál. • Európai Rt-nél, Európai Szövetkezetnél (ERt, ESzöv), kivétel a hitelintézet, pénzügyi vállalkozó és hitelintézet. Változtatni a mérleg-fordulónapon csak 3 évente lehet, a létesít okirat módosításával. 2. Eltérhet a 12 hónaptól • Előtársasági időszak • Előtársasági időszakot követő időszak • Átalakulás napjáig • Az átalakulásnapot követő időszak • Felszámolás esetén (A felszámolási időszak > 1 év esetén is egy üzleti év) • Végelszámolás előtti időszak (12 havonta üzleti év) • Pénznem áttérésnél • Speciális eset az összevont konszolidáló beszámoló Lehetséges: - az anyacég üzleti évéhez igazodás - a leglényegesebb leány üzleti éve - a leányvállalatok többségének üzleti éve

I ♥ SZÁMVITEL


17

Mérlegkészítés napja A mégleg-fordulónapot követő időpont, ameddig az értékelési, zárlati feladatokat el lehet és el kell végezni. A mérlegkészítés napjáig ismertté vált, az üzleti évhez kapcsolódó bevételt jelentő követeléseket, ráfordítást jelentő kötelezettségeket, és az óvatos értékelés hatásait is érvényesíteni kell.

Számviteli szolgáltatás: Összetevői: A) Könyvvizsgálat B) Könyvviteli szolgáltatás • Számviteli politika - Könyvviteli elszámolás - Beszámoló készítés - Elemzési módszerek • Számlarend elkészítése, karbantartása Szabályzatok ––– II ––– • Működtetés - Főkönyvi nyilvántartások vezetése - Összesítő feladások készítése - Beszámoló összeállítása - A könyvvitel és a beszámoló adatainak elemzése - Gazdasági döntéseket megalapozó információk előállítása Regisztrált könyvvizsgáló : A, B Regisztrált MK könyvelő: B Bárki : B Regisztrált MKK:

Feltétel, hogy szakmabeli legyen (pü-i,számviteli ügyintéző) És csak 10 milliós árbevétel alatt 3 év, pénzügyi, számviteli, ellenőrzési gyakorlattal lehet egy MKK. Önbevallással kérhető. A regisztráltaknak kötelező az évenkénti továbbképzés.

Értékelés Definíció: Az eszközök és források értékének megállapítására irányul az alábbi esetekben. 1. Állományba vételkor bekerülési értéken - Beszerzési érték - Előállítási érték - Speciális értékek 2. Mérlegkészítéskor korrigált bekerülési értéken - Értékcsökkenéssel # terv szerinti # terven felüli + visszaírás - Értékvesztés + visszírás - Árfolyam különbözetek # árfolyam nyereség # árfolyam veszteség A piaci érték is bemutatható: - Befektetett eszközöknél (értékhelyesbítéssel elkülönítve) - Pénzügyi eszközöknél (Kötelezettségeknél és Eszközöknél is) valós értékeléssel

I ♥ SZÁMVITEL

18


3. Állománytól történő kivezetéskor - A könyv szerinti érték megállapításához alkalmazott értékelési eljárás # FIFO # Átlag - Árfolyam különbözet # Árfolyamnyereség # Árfolyamveszteség Fogalmak: Beszerzési érték:

Ami a raktárba kerülésig, vagy üzembe helyezésig felmerül és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

Részei: • Vételár (A számlahelyesbítéses engedmény csökkenti, a felár növeli.) • Szállítási-rakodási költségek • Alapozási-szerelési-üzembe helyezési költségek (Az üzembe helyezés napján aktiváljuk az eszközt.) • Közvetítői, bizományosi díj • Vámköltségek • Beszerzéshez kötődő adók (regisztrációs gépjárműadó, jövedéki adó) • Illetékek (pl. Vagyonszerzési illeték) • Le nem vonható ÁFA • Hatósági, igazgatási szolgáltatási díjak (területfoglalási szakértői díj) • Hitel, kölcsön költségei: - Rendelkezésre tartási jutalék - Folyósítási jutalék, kezelési költség - Bankgarancia díja - Közjegyzői hitelesítés díja - Üzembe helyezésig, raktárba kerülésig felmerült kamat. A kamatot napra kell kiszámolni, megosztani, és hozzárendelni. Tárgyi eszközöknél a beszerzési ár része még: • Üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj • Beszerzéskor vásárolt tartalék, tartozék eszközök értéke • Építési telek értékét növelik a bontási, tereprendezési költségek, de csak a piaci értékig. (A különbözet a beruházás értékét növeli.) • Beruházás-tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás költségei • Az ingatlan le nem írt bérleti jogáért fizetett összeg. Csökkenti a bekerülési értéket: • A beruházási előlegre + elkülönített pénzre kapott kamat, de csak a fizetett kamat összegéig. • Próbaüzem során előállított termékek értéke. • Beruházás árfolyamnyeresége. (Az árfolyamveszteség növeli! A meglévő devizakészlettel nem fedezett árfolyamveszteség!) • Kapott engedmény (számlahelyesbítéses) Nem része a bekerülési értéknek: • A levonható ÁFA • Arányosítással megosztott ÁFA

I ♥ SZÁMVITEL •

•

19


Utólag kapott engedmény (Nem számlahelyesbítési engedmény, pl.: Bónusz, Rabatt, sconto, elengedett kötelezettség) - Bónusz, rabatt: Egyéb bevétel - Sconto: Pénzügyi bevétel -Elengedett kötelezettség: Rendkívüli bevétel. Karbantartási, javítási költségek

Előállítási érték (Önköltség) 5.. számlaosztály (Költség, majd aktiváljuk) Beletartozik: • Előállítás, üzembe helyezés költségei # Közvetlen költség: Felmerülése pillanatában eldönthető, hogy mely költségviselő érdekében merült fel Költségviselők: - Termék - Projekt - Szolgáltatás # Közvetett költség: Felmerülése pillanatában nem köthető költségviselőhöz, azonban a felmerülés helye megállapítható • Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek • Megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható (felosztott) költségek Pl. Gépüzem = Rezsi + A-termék GÉPÓRA + B-termék GÉPÓRA + C-termék GÉPÓRA Gépóra arányosan felosztott költségből lesz a szűkített önköltség. Nem lehet az előállítási érték része: • Az értékesítés, forgalmazás költségei (Pl tárolás, csomagolás, reklámozás) • Igazgatási költségek • Egyéb általános költségek (Közvetett költséget jelent) Bekerülési értékek speciális esetei: • Apportként kapott eszköz (Létesítő okirat szerinti értéken vesszük állományba) • Térítés nélkül kapott eszköz (Piaci értéken vesszük állományba) - Ajándékba - Hagyatékba - Fellelt eszköz (Leltártöbblet) • Csere útján szerzett eszköz - A csereszerződés szerinti értéken A bekerülési értéket a gazdasági esemény megtörténtekor legkésőbb üzembe helyezéskor, raktárba kerüléskor kell megállapítani. Ha nem érkezett még meg a számla, akkor a vélelmezett összeggel kell figyelembe venni. Később csak akkor kell könyvelni, ha az eltérés jelentős. (Számviteli politikában kell leírni, hogy mi a jelentős.) Értéknövelő korrekciós tételek (tárgyi eszközök) • Bővítés • Rendeltetésének megváltoztatása • Átalakítása • Élettartamának növelése • Felújítása Nem értéknövelő korrekciós tételek : javítás, karbantartás (Ezek tárgyévi költségek.)

I ♥ SZÁMVITEL


20

Terv szerinti értékcsökkenési leírás ÉCS 571 Immateriális javak, tárgyi eszközök rendeltetésszerű elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. A számviteli politikában szabályozni kell. Üzembe helyezéskor meg kell tervezni: 1. Az eszközökre elszámolható-e ÉCS? Nem lehet elszámolni: • Föld, erdő, telek • Képzőművészeti alkotás • Régészeti lelet • Kép- és hangarchívum • Amely értékéből egyedisége és különlegessége miatt nem veszít, hanem értéke nő • Beruházásra • Nullára, illetve maradványértékig leírt eszközök után 2. Mi a hasznos élettartama? (Meghatározza az SzvTv) • Várható fizikai elhasználódása alapján • Technológiai (erkölcsi elavulása) alapján • A vele elvégezhető teljesítmény alapján Felső korlát = 5 év • Alapítás-átszervezésnél • Kísérleti fejlesztésnél 3. Mekkora összeget számolunk el a hasznos élettartam alatt? + Bekerülési érték (BkÉ) - Maradványérték (MrÉ) = Elhasználódás Maradványérték (MrÉ): Az eszköz élettartama végén várhatóan realizálható érték. (Becslés.) Könyvvizsgáló jogosult a vagyonérték becslésére. Alkalmazása kötelező, de ha nem jelentős, akkor lehet NULLA. (Mi a jelentős? Ami a számviteli politika szabályai alapján annak tekinthető.) 4. ÉCS leírás módszere - Lineáris - Degresszív Számtani sor módszere (Évek száma összege) Mértani sor módszere - Teljesítmény arányos - Egy összegű 5. Naptári napra arányosítottan kell alkalmazni Megváltoztatható, ha megtervezéskor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következik be.

I ♥ SZÁMVITEL

21


Terven felüli ÉCS leírás + visszaírás 866-966 egyéb ráfordítás Immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél alkalmazzuk. 1 Év közben, ha csökkent értékűvé válik, akkor a piaci értékig terven felüli ÉCS-vel le kell értékelni. • Megrongálódott • Rendeltetésének nem felel meg • Megsemmisült • Feleslegessé vált • Hiányzik (leltárhiány) 2 Fordulónapi értékelés keretében a mérlegkészítéskori piaci érték tartósan, jelentősen KISEBB a könyv szerinti értéknél, akkor terven felüli ÉCS keretében le kell értékelni a mérlegkészítéskori piaci értékig. 3 Ha a fordulónapi értékelés keretében a mérlegkészítéskori piaci érték tartósan, jelentősen NAGYOBB a könyv szerinti értéknél, akkor az eredeti összegig visszaírható, de csak a mérlegkészítéskori piaci értékig. Vagyoni értékű jogoknál: Ha a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető a jog. Befejezetlen kísérlet-fejlesztésnél: Befejezetlen kísérlet-fejlesztésnél a fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetett, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Üzleti és cégértéknél : Ha a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető a jog.

Készletek értékvesztése + visszaírása 866-966 egyéb ráfordítás Ha a készleteket leértékelem évközben csak értékvesztésem lehet. A fenti elvet lehet követni. Korrekció: • Vásárolt készleteknél a mérlegkészítéskori piaci értékig • Saját termelésű készleteknél a még felmerülő költségekkel csökkentett várható támogatásokkal növelt eladási árig. Példa: Könyv szerinti érték: Várható eladási ár: Várhatóan felmerülő költség: Várható támogatás: Mennyi az új könyv szerinti érték? 500-30+10=480 Mennyi az elszámolt értékvesztés? 570-480=90

570 500 30 10

Csökkent értékűség: • Előírásoknak nem felel meg • Eredeti rendeltetésének nem felel meg • Megrongálódott • Felhasználása, értékesítése kétségessé vált • Feleslegessé vált

I ♥ SZÁMVITEL

22


Követelések értékvesztése + visszaírása 866-966 egyéb ráfordítás A követeléseket fordulónapi állapottal leltározás után minősíteni kell. Ezt a tágan értelmezett követelésekre is igaz. Pl. bankbetét, adott kölcsön, adott előleg Bizonytalan követeléseknél akkor kell alkalmazni, ha a könyv szerinti érték tartósan, jelentősen NAGYOBB mint a várhatóan megtérülő összeg. Visszaírható, ha a könyv szerinti érték várhatóan tartósan, jelentősen KISEBB, mint a várhatóan megtérülő összeg. Többet nem lehet visszaírni, mint amit leírtunk. (Csak az értékvesztési összegig.)

Értékpapírok értékvesztés + visszaírás 875pénzügyi ráfordítás A mérlegkészítéskori piaci érték (árfolyama) indokolhatja az értékvesztést vagy a visszaírást. Osztalék, illetve kamattartalom nélkül kell vizsgálni és saját tőke arány szerinti értéket is elemezni kell.

Devizás eszközök és források értékelése 876-976 árfolyamnyereség 1

Állományba vételkor A teljesítéskori választott devizaárfolyamon • Pénzügyi (hitel, deviza átváltás) • Szerződési (szállítás) Választható: • Választott hitelintézet vételi és eladási átlagára (Több banknál is lehet számla, választani kell, hogy melyikét vesszük alapul.) Az eladási árat naponta többször is változtathatják. Eladási átlagár = napi utolsó. • MNB által jegyzett Ha a valós és megbízható kép indokolja, akkor lehet - Csak a választott hitelintézet vételi árfolyama (csak exportőr) - Csak a választott hitelintézet eladási árfolyama (csak importőr) Nem jegyzett, nem konvertibilis valutáknál a valatu szabadpiaci árfolyama alkalmazható. Kivétel: • A forintért történő valuta-deviza vásárlás, mert azt a fizetett forint összegen kell állományba venni. • A barter második ügylete A devizás váltókövetelésekre is már a főszabály vonatkozik.

2

Mérlegkészítéskor (Év végén) Év végén, ha az összevont árfolyam-különbözet jelentős, vagy bármelyik tétel különbözete külön-külön is jelentős, akkor a devizás eszközöket és forrásokat át kell értékelni a fordulónapi választott deviza árfolyamra. Kivétel: • Barterügylet (eredeti árfolyamon kell hagyni) • Beruházáshoz kapcsolódó devizás kötelezettség.

I ♥ SZÁMVITEL

23


Ha a tárgyi eszköz mg nincs üzembe helyezve, és valuta-deviza készlettel nem fedezett, akkor ebben az esetben is át kell értékelni a fordulónapi árfolyamra, de a bekerülési értéket módosítja. Állományból kikerüléskor A pénzügyi teljesítéskori választott devizaárfolyam miatt és a könyv szerinti árfolyam eltérése matt árfolyam-nyereség vagy veszteség keletkezik. Pénzügyi teljesítéskori a választott értékelési eljárás határozza meg a könyv szerinti értéket, árfolyamot. •

3

Pl. készleteknél: FIFO 1. beszerzés 100 2. beszerzés 102 3. beszerzés 104 Marad: 102+104

Anyag 100

Anyag ktg felhasznál 1 db-ot

100

Eredménykimutatás: 100

Átlag Anyag 100 102 felhasznál 1. beszerzés 2. beszerzés 102 1 db-ot 3. beszerzés 104 Marad: 100+104/2= Eredménykimutatás: 102

Anyag ktg 102

a) Pénzügy controlling b) Számvitel Feladatai:

Recommend Documents