KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT PÉCSI TANKERÜLETE
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programja
A nevelőtestület elfogadta: 2016. augusztus 22. Az intézményvezető jóváhagyta: 2016. augusztus 30. Hatályos: 2016. szeptember 1-től visszavonásig.
2016.
1
BEVEZETŐ.................................................................................................................................................................. 4 1. INTÉZMÉNYÜNK KÜLDETÉS NYILATKOZATA .......................................................................................................... 6 1.1. A Pellérdi Általános Iskola székhely intézményének "küldetése" .................................................................... 6 1.2. A Pellérdi Általános Iskola Görcsönyi Általános Iskolájának "küldetése" ........................................................ 7 1.3. A Pellérdi Általános Iskola Gyódi Tagiskolájának "küldetése" ........................................................................ 8 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................................................... 14 2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..... 14 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................................. 14 2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei .................................................................... 14 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai ....................................................................... 15 2.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ................................................................. 16 2.1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai ................................................... 17 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................... 18 2.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................................. 22 2.4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ................................................................. 23 2.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .................................. 29 2.4.2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése .................................................................... 31 2.4.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................................................. 33 2.5. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................. 35 2.5.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................................... 35 2.6. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...................................... 36 2.6.1. Az egészségnevelési program célja ............................................................................................................ 36 2.6.2. Az egészségnevelés várható eredményei ................................................................................................... 40 2.6.3. Komplex intézményi mozgásprogram ........................................................................................................ 40 2.6.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................................... 41 2.7. AZ INTÉZMÉNYBEN ZAJLÓ KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI, CÉLJAI, SZÍNTEREI ........................................................................ 43 2.7.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ............................................................................... 43 2.7.2. Kiemelt stratégiai céljaink .......................................................................................................................... 43 2.7.3. A környezeti nevelés színterei..................................................................................................................... 44 2.8. ÚJSZERŰ TANULÁSSZERVEZÉSI TECHNIKÁK (TÉMAHÉT, PROJEKTOKTATÁS, IKT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA) ................................ 50 2.9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK ............................................................ 53 2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................. 53 2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................... 55 2.10. A SZÜLŐK – PEDAGÓGUSOK – TANULÓK - PARTNEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ................................................... 56 2.10.1. A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok .............................................................. 56 2.10.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei ......................................... 57 2.10.3. Partnerekkel való együttműködés formái ................................................................................................ 57 2.11. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK .......................................................................................................................... 58 2.12. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTE-LÉNEK ELVEI .................................................................. 58 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................................................................................... 60 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .......................................................................................................... 60 3.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁMOK .................................................................................................. 62 3.3. AZ OKTATÁSBAN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................. 63 3.4. CSOPORTBONTÁSOK, EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................................. 64 3.5. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................... 64 3.6. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ..................................................................... 64 3.6.1. Célok, feladatok, fejlesztési területek ......................................................................................................... 64 3.6.2. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ............................................................................................... 69 3.7. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSULÁSÁNAK MÓDJAI, A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .......... 75 3.8. A TANULÓK TANTÁRGYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ................................................................................ 76 2
3.8.1. Írásbeli, szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai, a beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ........................................................................................................................................ 76 3.8.2. Oktatási eredményvizsgálatok ................................................................................................................... 79 3.8.3. Tanulók teljesítményének értékelése ......................................................................................................... 79 3.9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI................................................. 81 3.9.1. A jutalmazás formái ................................................................................................................................... 81 3.9.2. A magatartás havonkénti értékelése ......................................................................................................... 81 3.9.3. A szorgalom havonkénti értékelése............................................................................................................ 82 3.10. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK....................................................................................... 83 4. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................................................... 84 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE ................................................................................................................ 84 A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBALÉPÉSE, ELLENŐRZÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ...................................................................... 84 MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................................... 85 1. SZ. MELLÉKLET: A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .......................................................................................................................................... 855 2. SZ. MELLÉKLET: TANTÁRGYANKÉNTI ÉRTÉKELÉS %-OS MEGHATÁROZÁSA A PELLÉRDI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELY INTÉZMÉNYÉBEN ....................................................................................................................................................... 91
3
Bevezető Néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a Pellérddel szomszédos Aranyosgadány, Gyód és Keszü községek részéről az igény és a szándék, hogy a kötelező közoktatási feladatot intézményfenntartó társulással oldják meg. Az így létrejött Pécs Városkörnyéki Közoktatási Intézményfenntartó Társulás kulcsintézménye a Pellérdi ÁMK lett. Tagintézményeként Gyód településen óvoda és alsó tagozatú iskola működött. A felsős gyermekek fogadását az azonos profil (német nemzetiségi nyelvoktatás) miatt is a Pellérdi ÁMK vállalta fel. 2008 szeptemberétől a Pellérdi ÁMK tagintézményeként működött Pellérd déli szomszédja, a közel 1800 lelkes település, Görcsöny intézménye a Görcsönyi Óvoda, Iskola. Az intézmény négy társult település iskolaközpontja volt. 2009. július 1-jén létrejött a Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ, a Pellérdi ÁMK jogutódjaként, az intézmény fenntartója a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás. A többcélú intézmény 2013. december 31-vel jogutóddal szűnt meg, az óvodák az önkormányzatok fenntartása alá kerültek, a pellérdi, görcsönyi és gyódi iskola fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. A Pellérdi Általános Iskola székhelye a nyolc évfolyamos iskola Pellérden, tagintézményei: a gyódi 1-4. évfolyamos tagiskola és a görcsönyi nyolc évfolyamos iskola. Az intézmény hivatalos neve: Pellérdi Általános Iskola. Tagintézményeinek megnevezése: Pellérdi Általános Iskola Görcsönyi Általános Iskolája, ill. Pellérdi Általános Iskola Gyódi Tagiskolája. Az intézmény alapító okirat szerinti feladatai: kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi program a Görcsönyi tagiskolában; nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó német nemzetiségi iskolai oktatás (Gyód, Pellérd iskola); halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése nem kötelező tanórai foglalkozások a köznevelési törvényben meghatározott mértékben (szakkörök); rendszeres egészségügyi felügyelet; tanulmányi, kulturális és sportversenyek rendezése, szervezése; iskolai sportkör, diákkör, könnyített testnevelés; iskolai étkeztetés; napközis és tanulószobai ellátás; összevont könyvtári tevékenység (iskolai és községi könyvtári) szolgáltatás; Elvárások, szükségletek: Intézményünkkel szemben, az iskola használóinak elvárásai: gyermekközpontúság, nevelés-centrikusság; kölcsönös bizalmon-, és tiszteleten alapuló, demokratikus tanár-diák, tanár-szülő, vezetőpedagógus viszony; sok kötetlen, közös program; olyan művelődéstartam közvetítése, amely megfelelően felkészít bármely iskolatípusba történő továbbhaladásra, amely kellően megalapozza az európai műveltséget; 4
Konkrétan:
német nemzetiségi nyelv oktatása 1-8. osztályban, angol nyelv oktatása 1-8. osztályban, a sportolási lehetőségek, szabadidős programok kiszélesítése; az egészségnevelés, környezeti nevelés általánossá tétele; a családi életre történő felkészítés; az önálló tanulás képességének hatékony fejlesztése; az egyéni képességek és készségek kibontakoztatása, tanulási kreativitás elősegítése (tanulmányi - művészeti - sport területen egyaránt); a hátrányok leküzdése; a nevelés-oktatás tantárgyi eszközkészletének fejlesztése, a tanulás körülményeinek javítása. Alapvető célkitűzések, feladatok: 8 évfolyamos általános iskola minden tanuló számára biztosítsa a továbbtanulásra és az európai értékrendet követő társadalomba történő beilleszkedéshez szükséges alapkészségek, személyiségjegyek kialakulását. Az iskolai oktatás célja a NAT-ban, - és a vizsgakövetelményekben -, valamint a német nemzetiségi oktatás irányelveiben rögzített, egyénre szabott differenciált képességfejlesztés, hátrányok leküzdése. Nevelésünk alapvető célja, olyan személyiségek kialakítása, akik szemében érték az egészség és a kulturált életmód, akik felelősséget éreznek önmaguk, embertársaik, a környezeti értékek iránt, akik szeretik és tisztelik hazájukat, akik tiszteletben tartják más népek, - a különböző etnikumú és világnézetű emberek kultúráját, szórakozásait az egyetemes emberi jogokat. A gyermekek egyéni képességeikhez igazított, differenciált fejlesztése, szociális hátrányok csökkentése, a tehetségek kibontakoztatása, a kommunikációs készségek hatékony fejlesztése. A testi-lelki egészség - derű, belső harmónia -, az önismeret fejlesztése, társas kapcsolatokhoz a tolerancia, segítőkészség, egymás tisztelete - szülők, nagyszülők, pedagógusok, elöljárók tisztelete. Általános fejlesztési követelmények: (részletesen lásd: tantárgyi tantervekben) A NAT-ban rögzített minimális teljesítményszint elsajátítása minden tanulóval. A jobb képességű tehetséges tanulók számára az optimum elsajátíttatása, érdeklődésének, képességének megfelelő, differenciált lehetőségek biztosítása az egyéni ütemben való haladáshoz. Az alapkövetelményeken felül többletismeretet várunk el a jobb képességű tanulóktól a helyi tantervi programba foglalt kötelező és választható művelődési anyagból a tanulói képességek és érdeklődési körök függvényében. A hátrányokkal érkezők, lemaradók felzárkóztatásának biztosítása, a továbbhaladáshoz szükséges kommunikációs, szomatikus, gondolkodási képességek kifejezése minden tantárgy keretei között. Helyi komplex személyiség-, és képességfejlesztő programok szaktanári alkalmazása a tanulók önálló ismeretszerzésének, kutatásának kreatív megnyilvánulásainak szervezett segítése, gondozása. Megfelelő eszköztudás kifejlesztése valamennyi tantárgy keretei között. 5
Az önálló ismeretszerzés képességének és igényének fejlesztése, a gyermekek nyitottá, érdeklődővé nevelése, kutatásra, alkotásra ösztönzése. A személyiségfejlesztéshez, képességfejlesztéshez tág gyakorlótér biztosítása, cselekvésprogramok szerevezése, melyek gazdag élményeket, sikereket, további ösztönzéseket adnak a tanulónak. A helyes értékelés, önértékelési képességének fejlesztése, - a tanulók önbizalmának erősítése, nyílt vélemény-nyilvánításra, vitakészségre, felelősségvállalásra, kudarctűrésre, egészséges versenyszellemre nevelése.
1. Intézményünk küldetés nyilatkozata 1.1. A Pellérdi Általános Iskola székhely intézményének "küldetése" Mottónk: "A világ és minden teremtményének főcélja az ember. "(Kepler)
Sajátos cél-, és feladatrendszerünk kialakításához intézményegységeink (tagintézményeink) használóinak elvárásait, szükségleteit, valamint sajátos feltételrendszerünk adottságait vettük figyelembe. A Pellérdi Általános Iskola "küldetését" a köznevelés és közoktatás általános céljainak, valamint a bevezetőben felvázolt helyzetképnek megfelelően az alábbi kiemelt célokban fogalmazzuk meg: 1.
A helyi lakóközösség fejlesztési folyamatába beépülés: a régi néphagyományok felújítása, ápolása, átörökítése; a helyi közművelődési- kulturális- és egyéb szolgáltatások körének bővítése a szükségletek és igények kiszolgálásával.
2. A Pécs város közelségéből adódó lehetőségek optimális kihasználása: tudatos és tervszerű ráépülés a pécsi programokra, kulturális-, sport- és szórakoztató rendezvényekre. 3. Olyan pedagógiai stratégia megvalósítása, amely közvetlen, - illetve közvetett módon szemléletformáló, jótékony befolyásoló szerepet betölteni, különösen a testben- és lélekben egészségesebb emberek, a harmonikusabb családi élet, 6
a viselkedéskultúra- és környezeti kultúra fejlesztése, a szülőföld ismerete és szeretete, a természet- és az ember által alkotott értékek iránti tisztelet- és felelősségtudat, a különböző etnikumok és világnézetű emberek békés együttélése, egymás kultúrájának tisztelete, a demokratikus magatartásformák kialakítása. Az európai igényeknek és szükségleteknek megfelelő személyiségjegyek és műveltségtartalom elsajátítása érdekében: az oktatás részeként a világnyelvek - ezen belül elsősorban német nemzetiségi nyelv tanítása, második (választható) nyelvként az angol tanítása. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása, - az informatika, számítástechnika tanítása. Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása; saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória fejlesztése, az ismeretek előhívásának gyorsítása.
1.2. A Pellérdi Általános Iskola Görcsönyi Általános Iskolájának "küldetése" Mottónk: Gyökerünk az iskolánk, lombunk már a nagyvilág.
Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik sokoldalú emberekké válnak, megállják helyüket az életben. Szeretnénk, ha ez az iskola, mint a fejlődő növény elválaszthatatlan gyökere táplálná őket. A tanulók személyiségének fejlesztésre törekszünk, képességfejlesztésre, mert nem tantárgyakat tanítunk, hanem gyermekeket, - akik kikerülve ebből az iskolából képesek eligazodni a mai világban, - akik sikerorientáltak és nem kudarckerülők, - gyakorlatiasak, - kreatívak, - elfogadják a másságot, - védik és szeretik környezetüket, szülőfalujukat. Iskolánk céljai megvalósítása érdekében nagy súlyt helyez a családokkal kialakított együttműködésekre. Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium ha, a tanulók kifejezésre jutatják: - jól érzik magukat az iskolában, - ha bármely területen sikereket érnek el, 7
- ha képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, - ha a továbbtanulási mutatók jók. Kiemelt jelentőségű a tehetséggondozás, melynek keretében a művészeti képzés lehetőségét kínáljuk a Berze Nagy János Művészeti Iskola tagintézményeként. A bevezetett integrációs program a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását szolgálja. A Görcsönyi Iskola a jövőben is meg kívánja őrizni a városkörnyéki iskolák között szerzett jó pozícióját.
1.3. A Pellérdi Általános Iskola Gyódi Tagiskolájának "küldetése" A Pellérdi Általános Iskola Gyódi Tagiskolájában folyó nevelő és oktató munka alapja a Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programja, amely tartalmazza az iskola pedagógiai stratégiai tervét, meghatározza az intézményben folyó munka rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit, a törvényi előírásoknak megfelelően. Ez az iskola szakmai önmeghatározásának alapdokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. Szövegét és egyéb tartalmait a folyamatosan változóban lévő társadalmi folyamatoknak és az iskola belső fejlődési pályájának, igényeinek megfelelően rendszeresen aktualizálja az iskola pedagógusaiból álló pedagógiai műhely. A jelenlegi változatot a 2011. évi CXC. törvény és annak módosításainak megfelelően állította össze a tantestület. Az ebben foglaltakat az iskola minden tagjára, a teljes közösségre nézve kötelező érvényűnek tekintjük. Az intézmény neve: Pellérdi Általános Iskola Gyódi Tagiskolája Mottója:„ A gyermeki lélek az a tabula rasa, amelyre a jövendőt írják fel a tanítók.„ ( Juhász Gyula ) Az iskola és a település közös logója:
Az iskola szakmai alapdokumentuma Az iskola működésének törvényi feltétele az alapító okirat, melynek legutóbbi változatát, a Pellérdi Általános Iskola Gyódi Tagiskolája esetében, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ központilag adta ki 2013 júniusában.
Az iskola elhelyezkedése Iskolánk székhelye a 640 fős Gyód település. Ez a Baranya megyei község mindössze 12 km-re helyezkedik el a megyeszékhelytől, Pécstől. Intézményünk Gyód szívében (Gyód, Fő utca 98. tel:72/461-269) működik. Az intézmény a Pellérdi Általános Iskola tagiskolája. Óránkénti buszközlekedés van Pécsre. A buszmegálló iskolánk előtt található. Az idejáró gyerekek családias hangulatban, kis létszámú, összevont osztályokban tanulhatnak. Minden évfolyamon német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Hetente járunk Pellérdre tömbösített testnevelés órákra. A védőnői, fogászati ellátás rendszeres. A gyódi óvodával, Gyód község önkormányzatával, német nemzetiségi önkormányzattal, pécsi családsegítő szolgálattal, pellérdi iskolával szoros kapcsolatot tartunk. 8
Az iskola küldetésnyilatkozata Kis közösségünk pedagógiai küldetésének alapja következik helyi sajátosságainkból. A mai világban egyedülálló lehetőség kínálkozik nálunk a természeti környezetbe illeszkedő családias hangulat megőrzésére, és az abban megnyilvánuló személyre szóló fejlesztő foglalkozások működtetésére, az általános fejlesztő célok megvalósítása mellett. E fő sajátosság érvényesítése mellett természetesen az iskolában folyó oktató-nevelő munka célja az alapképességek elsajátíttatása, fejlesztése, szilárd erkölcsi értékrend, nemzeti és nemzetiségi azonosságtudat, általános emberi értékek közvetítése, ahol a személyiség- és közösségfejlesztés egyszerre kap hangsúlyt. Iskolánkban a nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó képzés mellett fontos szerep jut a német nemzetiségi nyelvoktatásnak, amely összevont osztályainkban történik. Iskolánk profilja a nemzetiségi német nyelvoktatás már az első osztálytól kezdve. Tanulóink heti öt órában tanulják a nemzetiségi német nyelv és irodalmat, illetve heti egy órában a hon- és népismeretet. Első osztályban a gyermeki érzelmekre építve megalapozzuk a német nyelvhez és a néphagyományokhoz való kötődést. A játékos formában való tanulás segíti az óvodából érkező gyermekek kreatív, alkotó tevékenységének kibontakozását. Célunk a német származású családból jövő diákjaink identitástudatának erősítése. A nemzetiségi hagyományok ápolásában segítséget nyújt számunkra a Gyódi Német Nemzetiségi Önkormányzat. A hon és népismeret tantárgy során tanulóink megtanulják, hogy mikor és honnan jöttek e tájra a német anyanyelvű emberek, mit tettek Magyarország fejlődéséért, illetve hogyan őrzik hagyományaikat. A tanulók elsajátítják azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei valamint a hazai német kisebbség megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Megismerik a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Munkánkban támaszkodunk a helyi hagyományok őrzőire és a kisebbségi önkormányzatra is. A helytörténet a tananyag kiegészítő része, főként a falu múltjára, történetére, megmaradt emlékeire vonatkozó ismeretanyag. Elsajátítása tanórai keretek között történik /séta, dramatikus játék, házi dolgozat, fotókiállítás/ A kisebbségi népismeret oktatása, a hagyományápolás és a kultúra közvetítése nem korlátozódhat csak a tanítási órákra, ezért az órákon kívül iskolánkban működik német néptánc szakkör is, mely a karácsonyi műsorunkon és az év végén megrendezésre kerülő falunapon, a juniálison szokott fellépni. A német hagyományok szerint minden ünnepnél, jeles napnál a német kultúrkör elemeit is felhasználjuk. (Erntedankfest, Martinstag, Luca-napi búzaültetés, farsang, juniális) A nyelvi oktatás fő célja, hogy a tanuló a mindennapi élet alapvető helyzeteiben képes legyen német nyelvi kommunikációra, ne csak szóban, hanem írásban is. További cél, hogy a nyelvtanulás ébressze fel a gyerekekben az érdeklődést a nemzetiség történelmének, kultúrájának, hagyományainak, szokásainak megismerése iránt. Segítse az önismeret kialakulását, a német nyelven történő önkifejezés járuljon hozzá személyiségük gazdagodásához, és ahhoz, hogy jobban el tudják magukat helyezni az európai kultúrában, ismerjék meg a kisebbségi jogokat, a kisebbségi lét alapelveit az Európai Unió viszonylatában is. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak fontos, hogy az itt tanuló gyerekeknek a felső tagozatba kerülve olyan kapaszkodókat biztosítsunk, mind a szellemi, mind a lelki, mind a fizikai nevelés terén, amelyek segítségével felelősen gondolkodó, másokkal együtt érző és fizikailag is erős és egészséges emberek lehetnek. 9
Fontos, hogy kialakuljon tanulóinkban az önálló tanulás és ismeretszerzés igénye, az írásbeli kommunikáció képessége magyar és idegen nyelven, az egészséges életvitel, a szociális képességek rendszerének felépítése, a felelősségérzet önmaguk és társaik iránt. Az iskola nevelési elvei, eredményei, harmonikus, családias légköre, életszemlélete és gyermekszeretete alapján jelentős szerepet töltött és tölt be Gyód kulturális életében. Intézményünk célja, hogy pedagógiai és szellemi értelemben megfeleljen a XXI. század kihívásainak. Alapfeladatunk, hogy olyan gyerekeket bocsássunk a felső tagozatba, akik magyar hazájukat szeretik, életkoruknak megfelelő szinten széles látókörűek, önmaguk értékeit ismerik, a problémák iránt érzékenyek, és logikus rendszerben gondolkodnak. Hisszük, hogy a biztos alapok, a stabil értékrend, egy jó alapozó időszak az ember életében döntően meghatározza az egész későbbi életfolyamat pozitív irányát, megalapozva a fejlődésbe, illetve önnevelésbe vetett hitet, az értelmi és az érzelmi intelligencia bázisait kiépítve a személyiségben.
Az iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,céljai, feladatai, eszközei és eljárásai A fenti hitvallásból következik annak a komplex gondolkodásnak a szükségessége, amely mind a jelen különböző viszonyrendszereivel kapcsolatban, mind a múlt és a jövő vonatkozásában elkötelezi az iskolában dolgozókat amellett, hogy a tanulók kiteljesedése ne maradhasson egysíkú, szűk orientációjú ebben a kis, családias iskolában. Ez megfelel a helyi hagyományoknak és szülői elvárásoknak is, egyúttal komoly lehetőséget és versenyelőnyt biztosít a gyakran már az alapozó képzésben „tömegoktatásba” kerülő városi iskolákkal szemben.
Pedagógiai alapelvek és értékek A pedagógiai tudás megléte elengedhetetlen a jól működő iskolában. A tanulás elősegítése, a fejlesztési célok megvalósítása valamint az iskolai élet szereplői közötti együttműködés, kommunikáció, kooperativitás mind fontos összetevők. Fontos a pozitív légkör megléte. Ez, kis iskola lévén még hangsúlyosabb, hisz kevesebb ember, kisebb közösség esetén ez nehezebb feladat. Pedagógiai munkánk alapértékei ezek alapján, a tanári oldalról tekintve, a magas szakmai színvonal biztosítása a célszerűség, szakszerűség, hatékonyság, jogszerűség, eredményesség, rugalmasság és kiszámíthatóság alapelvei mentén. A gyerekek oldaláról nézve legfontosabb alapelveink a személyiség- illetve közösségfejlesztés kiegyensúlyozott megvalósítása, a gazdag értékvilág felmutatása mellett. A személyiségfejlesztésen belül elsődleges szerepe van iskolánkban a tehetség-gondozásnak, a kulcskompetenciák (matematikai logikai kompetencia, szövegértés-szövegalkotás, szociális, életviteli és környezeti kompetencia, életpálya-építési kompetencia és idegen nyelvi kompetencia, IKT kompetencia) kimunkálásának, az intelligencia (kognitív, társas, kommunikációs, szociális, manuális), a kreativitás és az érzelmi intelligencia fejlesztésének. A gazdag értékvilág megismertetésének kiemelt területei a következők: az általános iskolai szintű műveltség szilárd alapjainak lerakása, melyre biztonságosan építhetik ismereteiket tanulóink; az alapvető erkölcsi, magatartási és társadalmi normák megismertetése, és azon belül megtartásának, alkalmazásának belső igénnyé alakítása; az egészségre mint központi értékre tekintés; a demokrácia alapelveinek megismertetése; az európai humanista szellemiség vonásainak tükröződése az egyén megnyilatkozásaiban, magatartásában; a diszkrimináció minden 10
formájának elvetése; nyitottságra és toleranciára nevelés más népek, kultúrák, vallások iránt; a nemzethez tartozás etikai és érzelmi értékének felismertetése; az egészséges európai és nemzeti identitástudat megszilárdítása; a nemzeti/nemzetiségi és helytörténeti kultúra megismertetése; az anyanyelvnek mint műveltségünk feltételének és kultúránk hordozójának a nyelvi kommunikációs képességekben való folyamatos fejlesztése; az ökológiai szemlélet formálása a természettel, a környezettel és a globális problémákkal kapcsolatban.
Az iskolában folyó oktató-nevelő munka általános céljai Korunk fontos tapasztalata, hogy ma, amikor új módokon lehet tanulni, új módszerekkel kell tanítani is. Célunk, hogy ezekre a kihívásokra válaszoljunk, s egyúttal részesei legyünk a világon lezajló pedagógiai paradigmaváltási folyamatnak is. Olyan metódusokat kívánunk alkalmazni a nevelő-oktató munka területén, amelyek életteli és egyedi módszereket kínálnak, amelyek a hosszú távú emlékezetben megőrzött élményeket nyújtanak a tanulási folyamatban résztvevőknek. Olyan iskolát szeretnénk, ahol biztosított ez a lehetőség a benne élőknek. Tudatosan tervezett folyamatok révén, mégis nagymértékű önállóságot biztosító, csoportos tanulási szisztémák segítségével. Hisszük, hogy csak így lehet komoly mértékben fejleszteni a nyitottság, az empátia és mások megértésének képességét is a közösségben átélt együttműködés élményének következtében. Célunk, hogy fejlesszük a gyerekek önállóságát, öntevékenységét, alkotó részvételét a tanulásban. Egyúttal biztosítanunk kell a folyamat során a korrekció lehetőségét. Lehetővé kell tennünk a tanulók tehetségének és képességének kibontakoztatását. Azt kell szolgálnia ennek, hogy mindenki megszerezhesse a képességei szerinti optimális tudást. Fontos célunk, hogy a tanulók hozzájuthassanak ahhoz a tudásanyaghoz, amelyet a helyi tantervünk előír, de az is, hogy az alaptudáson túl felkészüljenek a helyes életvezetésre, ön- és emberismeretre, kommunikációra és konfliktuskezelésre.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, a tevékenységsorozat A nevelő-oktató munka alapvető feladata, hogy diákjainkat felkészítsük az életben való helytállásra. Ez a feladat azért különösen nehéz a mi korunkban, mert egy hosszú távú, globális válság korában élünk, s tanítványainkat arra kell felkészítenünk, hogy megoldásokat keressenek a meglévő problémákra, s alkalmazkodjanak a paradigmaváltás kényszeréhez. A legtöbb gyerekünk családi vagy helyi környezetében közvetlenül is érzékelhetőek a társadalmi válság tünetei. Stratégiai nevelési és oktatási cél tehát, hogy megoldásokat kínáljunk diákjainknak, vagy pontosabban, alkalmassá tegyük őket arra, hogy keresni tudják az életképes alternatívákat. Éppen ezért tartjuk fontosnak a fizikai, lelki és szellemi értelemben egységes és egészséges személyiségű fiatalok nevelését, akik szabadon és felelősen képesek létezni. Ezeket a stratégiai feladatokat kívánjuk a tantestülettel és az iskolai élet minden szereplőjével megvalósítani, s ezeket igyekszünk adott folyamatcélokra, illetve speciális és konkrét tantárgyi célokra bontani. Diákjaink életében nagy változás az iskolába kerülés, bár, a mi iskolánk szerencsésen találkozik a helyi óvodával, a helyi adottságból következően (egy területen helyezkedik el a két intézmény) szerves átmenetet tudunk biztosítani a gyerekeknek, illetve a családoknak az iskolába kerüléskor. A világhoz való viszonyukat ekkor meghatározza az a bizonytalanság, amely önmagunk megismerése során (a képességeik, erkölcsi tulajdonságaik, testi-szellemi teljesítőképességük kipróbáláskor) jellemzi őket. Önazonosságuk, önérték-tudatuk, 11
szocializációjuk erősítéséhez szükségesek azok a szervezett közös tevékenységek, rendezvények, amelyeken bemutatkozhatnak, megnyilatkozhatnak, cselekedhetnek társaik, az iskola közössége előtt. Legfontosabb folyamatcéljaink az alábbiakban foglalhatók össze: Az első négy évfolyam feladatai közé tartozik: - az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, - átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt, - teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését, - a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki, - fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez, - megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését, - támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát, - törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociáliskulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja, - az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak, - a helyzetfelismerő és önismereti képességek folyamatos fejlesztése a tanítás-tanulás folyamatában, - a szuverenitás, a kezdeményezőkészség és a kreativitás igényeinek táplálása, - a normakövető, elfogadó és együttműködő magatartás pozitív formáinak erősítése, - a tanulási módszerek tudatos alakítása, az egyénileg eredményes tanulási technikák megszilárdítása, - a férfi-női szereplehetőségek korszerű értelmezésével erősíteni a diákokban a nemükkel való azonosságukat, - önismereti technikák megismertetése mellett a szociális érzékenység felébresztése, - az integrációs képesség kibontakoztatása, - az információ önálló megszerzésének, feldolgozásának és rendszerbe illesztésének a megtanítása és gyakoroltatása. Mindezek optimális megvalósulása esetén nyújthat a képzésünk folyamatában kellő alapot a felső tagozatba kerüléshez. 12
Az iskolai képzés formái Az intézményben összevont tanulócsoportokban tanulnak diákjaink. Ez minden tanórán a differenciált munkavégzést teszi szükségessé.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A Gyódi iskola a falu közösségének kis csoportja. Az iskola tagjaként a diákok megtapasztalhatják a közösségi lét örömét, élményét, miközben észrevétlenül fejlődik személyiségük, kialakulnak, erősödnek olyan kompetenciáik, amelyek segítik őket abban, hogy felnőttként harmonikus életet élhessenek. A közösségfejlesztés tehát az intézmény nevelésioktatási tevékenységének fontos és tudatos része. A közösségfejlesztés során célunk, hogy a tanulók: elsajátítsák a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakulásához elengedhetetlenek, megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk országon belüli és határainkon kívüli nagy múltú értékeit, megismerjék és megbecsüljék az otthonukat, lakóhelyüket, a szülőföldet, a hazát és az itt élő kisebbségeket, nyitottak legyenek a különböző szokások, életmódok, vallások, a másság iránt, érzékennyé váljanak a környezet állapota iránt, környezetbarát viselkedésükkel elősegítsék a természet fennmaradását, megtanulják, hogyan kell a társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról szabatosan kommunikálni, képessé váljanak egészséges életmódot kialakítani. megtanuljanak tanulni, képessé váljanak az önképzésre, önellenőrzésre, egymás segítésére, megtanulják az egyéni és közösségi érdekeket harmóniába rendezni, elsajátítsák a demokratizmus szabályait, technikáit, mely segíti őket a közéletben való tájékozódásban, s nyitottabbá váljanak. A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok A „ mi” tudat erősítése,a közösséghez tartozás érzésének erősítése. - Az önkormányzat honlapján való iskolai hírek megjelenítése - Az önkormányzat újságjában való rendszeres híradások az intézményről - Pellérdi Iskola honlapján való megjelenés - Szülői levelezőlista használata - Községi rendezvényeken való részvétel - Tanórán kívüli programok - Iskolai ünnepélyeken való egységes öltözékben ( ünneplő ) megjelenés A kommunikáció közvetíti és élteti a szervezeti kultúrát, ezért nagy jelentőséggel bír a közösségszervezésben.
13
2. Az intézmény nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Alapelveink: nyitottság felelősségtudat kitartás erkölcsiség differenciált bánásmód és oktatás részvétel a közéletben. Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, környező települések érdeklődő polgáraival; helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző kerületi rendezvényeknek; ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településeinken található óvodákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel; a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz híven – képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, és ilyen – a tanulók számára szervezett – megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. Arculatát tekintve iskolánk: Követelményelvű, vagyis a tanulmányi teljesítményt előtérbe helyező intézmény feladatának tekinti a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását és az átlagnál tehetségesebb jobb képességű tanulók kiemelt fejlesztését, mindkét réteget felkészíti tanulmányaik folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadva a szükséges ismereteket és a megfelelő erkölcsi alapokat is.
2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei Az egyetemes emberi értékek közvetítése (humanizmus, szeretet, együttműködés, tolerancia) "emberközpontúság"; az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése; a szülőföldhöz, a hazához való kötödés erősítése (helyismeret, honismeret); a nemzeti, közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése; a nemzeti műveltség átadása; 14
harmónia,
az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztése, alapvető tanulási és társadalmi beilleszkedési készségek kialakítása, gyakorlása, erősítése; a helyes környezetvédelmi szemlélet erősítése; az egészséges életmód alapvető ismereteinek elsajátítása, a mozgásigény kielégítése a kulturált viselkedési formák elsajátíttatása gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt relációban; a szabadidő helyes eltöltésének biztosítása, versenyek szervezése, a diáksport támogatása a helyi tornaterem és a könyvtár teljes körű kihasználása elsősorban iskolánk tanulóinak foglalkoztatásával. Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának otthonosságának megteremtése és megőrzése; a tanulók által készített ízléses gyermekmunkák, rajzok, tárgyak kerüljenek felhasználásra a folyosók, a termek díszítésekor. A gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény. Irodalmi, művészeti alkotások megismerése, színházlátogatás, könyvtári és rendhagyó irodalmi órák rendszeressé tételével a művelődés iránti igény felébresztése. A különböző képességű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről való gondoskodás (tananyag kiválasztása, feldolgozása, osztályok bontása, nívócsoportokra, differenciált óravezetés). A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója, ezért fontos a nyelvi kommunikációs nevelés, az alapkészségek: írás-olvasás-beszéd és nyelvtani ismeretek elsajátítása, folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabadosság elleni küzdelemre. A matematika tanítása során is az alapkészségek kialakítására és fejlesztésére kell törekedni: a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, megértés, következtetés, logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztésére. A célok eléréséhez a matematika órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek, a számítógépes foglalkozások és a különböző logikai játékok. A tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyveken kívül más könyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának, s a sajtó, tv, videó, internet által megszerezhető tudásnak. Az iskolai nemzetiségi oktatás: a cigány kisebbségi és német nemzetiségi oktatás biztosítja az adott nemzetiség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését, hozzájárul a másság megértéséhez, melyen keresztül erősíti az önismeretet, a közösségi együttélést, összefogást. A művészeti nevelést színvonalasan működő szakkörökkel erősítjük (énekkar, képzőművész szakkör).
2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Iskolánk legfontosabb céljai tehát, hogy diákjaink a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi és társas képességekkel rendelkezzenek. Ennek megfelelően: a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró számítástechnikai ismeretekkel 15
jól hasznosítható tudással rendelkező az iskolában (s azon kívül) szerzett új információkat alkalmazni és rendszerezni képes állampolgári jogainak, kötelességeinek gyakorlására kész egyéni és csoportérdekeinek érvényesítésére felkészült, egyúttal más egyének, csoportok érdekeit, véleményét tiszteletben tartó toleránsan kezelő személyiség kialakítása. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése történjen az oktató-nevelő munka során: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében a célunk, hogy: tanulóink dönteni tudjanak a reális tovább tanulásról, diákjaink megfelelő alapot kapjanak ahhoz, hogy élethosszig tartó tanulással alkalmazkodni tudjanak a társadalom folytonosan változó kihívásaihoz, harmonikusan illeszkedjenek be a mikro- és makro környezetbe, közösségük aktív tagjává váljanak, legyenek megbízhatóak, nyitott szellemiségűek és toleránsak, önértékelésük helyes legyen, rendelkezzenek önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel, pontosakká, rendszeretőkké, udvariasakká váljanak, magas műveltség és jó szervezőkészség birtokában legyenek, legyenek felelősek önmagukért és környezetükért, értsék és gyakorolják az igazi demokráciát. Nevelési-oktatási céljaink megvalósítása során törekszünk arra, hogy végzős diákjaink a 8. évfolyam végén: Megfeleljenek a kerettantervben megfogalmazott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezzenek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, melyek később a középiskolai követelményeknek megfelelnek. Ismerjék a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
2.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az iskolában folyó nevelő- és oktatómunka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását a kitűzött célok elérését segítse. Legnagyobb feladat a társas érintkezéssel, együttéléssel kapcsolatos fogalmak kialakítása, pontos értelmezése, pl. becsületesség, udvariasság. Tisztázni kell minden olyan fogalmat, ami szükséges a közösségi élethez, a társas kapcsolatok alakításához. 16
Tisztázni kell az egyén, a közérdek, a többség, a kisebbség fogalmát, ennek fontosságát a közösségben, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Segítse a pedagógus a megértést, a demokratikus normarendszer elfogadására, a természeti és társadalmi értékek megbecsülésére, a helyes viselkedési normák kialakulására. Meg kell ismertetni tanulóinkkal más népünk kultúráját, szokásait, ki kell alakítani a gyermekeinkben a nemzeti öntudatot. Különös gonddal kell fordulni a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek felé, meg kell ismerniük beszélgetések keretében, filmeken keresztül a drog, az alkohol káros hatását. Sokat segíthetnek ebben külső előadók is. Ebben az életszakaszban kezeljük kiemelten az erkölcsi nevelést, a helyes viselkedési szokások gyakorlati alkalmazását, a felnőtt - diák viszony pozitív értelmezését. Kiemelten fontos terület az udvariassági szabályok gyakoroltatása különböző helyzetekben, viszonylatokban. Figyelembe kell venni az egyes tanulók eltérő fejlettségi szintjét, differenciáltan kell fejleszteni őket. Kiemelt jelentőségű az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, készségek és képességek megteremtése, fejlesztése. Törekedni kell az intézményi együttműködés fejlődésére a fenntartóval, a szülői szervezetekkel, a lakóhelyi környezetben lévő szervezetekkel. Nevelési –oktatási feladatok az iskola 1-4. évfolyamán: a test és lélek harmonikus fejlesztése, a szocializáció folyamatainak elősegítése, az elemi műveltségi alapok feltételrendszerének megteremtése, a tanulási stratégiák megtanítása, beilleszkedési készségek kialakítása, gyakorlása, erősítése. Kiemelt feladatok az iskola 5-6. évfolyamán: az alapműveltség továbbépítése, a tanulók helyes pályaválasztásának előkészítése, segítése, felkészítésük a felvételi vizsgára, a sikeres továbbtanulásra, a képességeiknek és személyiségüknek legmegfelelőbb oktatás biztosítása (választható foglalkozások körének kialakításával, és ha szükséges változtatásával, átalakításával), az önálló ismeretszerzés, kifejlesztése, a kreatív gondolkodásmód kialakítása, nagyobb figyelmet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás, a tanulási stratégiák megtanítása.
2.1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások.
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- tevékenykedtetés
A tanulói tevékenységének
- kísérlet megfigyelés 17
közösség
- informatika alkalmazása
megszervezése,
- gyakoroltatás
-
közös célok elfogadtatása,
-
hagyományok kialakítása,
-
követelés,
-
ellenőrzés,
-
ösztönzés.
-
A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében,
- segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
kitűzése,
-
Elbeszélés,
-
tények, bemutatása,
-
a nevelő személyes példamutatása, műalkotások bemutatása. -
követendő egyéni csoportos minták,
Magyarázat, beszélgetés,
-
Felvilágosítás a betartandó magatartási normáktól,
-
vita.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) -
jelenségek
a tanulók önálló ellenőrző munkája, öntevékenység.
kiemelése életéből.
a
és
közösség
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségét a különféle iskolai feladatok, tevékenységek megszervezésével tudjuk fejleszteni. Feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a 18
korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2. Nemzeti öntudatra nevelés, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, ápolása, nevelése. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 19
4. Önismeret és társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 5. Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 6. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 20
7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 9. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról (életkori sajátosságokhoz és lehetőségekhez igazodva). Olyan tevékenységeket kell biztosítani a tanulók számára, amelyben kipróbálhatják képességeiket, kiválaszthatják a nekik megfelelő pályát. 10. Gazdasági és pénzügyi életre nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal 21
kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 11. Médiatudatosságra való nevelés Értelmező, kritikai beállítódás kialakítása a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésének tudatos alakítása. Ismerkedjenek meg a média működésével a valóságos és a virtuális a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetés módjával. Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Fontos célkitűzéseink: A Diákönkormányzat munkájának fejlesztése, javítása. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket. A tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a határon túli kapcsolatok ápolásában. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 22
A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. A közösségfejlesztés a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata. A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos fejlesztése. Az összetartozást erősítő viselkedési normák, formai keretek kialakítása. A közösség hagyományainak kialakítása, ápolása. A közösségek céljainak kitűzésében segítségadás és az elvégzett munka értékelése.
2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben meghatározott, sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására vonatkozó irányelvei alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: szakvéleményben javasolt pedagógus, segítő szakember megbízása, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.
23
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek: A hátrányos helyzetű tanulók nevelése az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere (IPR) módszertani elemeinek adaptációja alapján folyik az iskolában. Integrációs stratégia kialakítása Az integrációs stratégia alkalmazása a mindenkori jogszabályokat figyelembe véve történik intézményünkben. Munkánk megtervezésekor figyelembe vesszük a vonatkozó jogszabályokat, jelenleg a 20/2012 EMMI rendelet 67. rész 171§ leírtakat. 24
Amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervezünk, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Képesség-kibontakoztató felkészítésben vesznek részt azon tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés programjában azok a tanulók vesznek részt, akik a jogszabályok szerint bevonhatók e programba, megfelelnek a jogszabályi feltételeknek (a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapítása, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása-jegyzői nyilatkozat). A mindenkori jogszabályokról az iskola tájékoztatást nyújt a szülőknek, segíti a programba kerülési folyamat elindítását, mely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához szükséges az adott állami szervezetnél, hogy önkéntes nyilatkozatát megtehesse. Az integrált felkészítés programjába halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vonható be, mely fogalom értelmezését jogszabály adja meg. Az intézmény a saját hatáskörben bevonhat meghatározott létszámkeretig a programba nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Intézményünk e tanuló/tanulók kiválasztásánál a szakmai közösség, az osztályfőnök véleményét kikéri, a döntést az intézmény vezetője hozza meg. Alapelveink: • Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. • A tanulókkal szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. • A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell juttatni. Céljaink: A jogszabályi feltételeknek való megfelelés. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése Csökkenjen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai hiányzása, ezen belül igazolatlan hiányzás ne forduljon elő. Fogadják el a tanulók, szülők a másságot (szociális helyzet, etnikai hovatartozás, SNI). Továbbra is maradjon meg az évfolyamismétlések alacsony száma, ne emelkedjen az érték 5% fölé. Minden nevelő alkalmazza gyakorlati munkájában az újonnan megismert nem hagyományos pedagógiai módszereket. A nevelők rendelkezzenek a korszerűbb módszerek alkalmazásához szükséges tárgyi feltételekkel. Ezek eredményeként: Könnyebbé válik az óvoda-iskola és az iskola-középiskola átmenete a diákoknak. 25
A kompetenciamérés eredménye javul a fejlesztésben részt vevőknél. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Az integrált felkészítés jellemzői: Együttnevelés. Sokoldalú oktatási stratégia. Tanulók szöveges értékelése háromhavonként. Egyéni fejlesztési terv. Módszertani változatosság. Differenciált fejlesztés. Kooperatív tanulás. Projektoktatás. Multikulturalizmus. Alkalmazott tevékenységeink: Átmenetek megsegítése. Ennek színterei: óvoda-általános iskola általános iskola- középiskola. Az óvoda - iskola átmenet általános céljai: - Az óvodapedagógusok és a tanítók megismerhetik egymás dokumentumait, intézményük főbb céljait, feladatait. - Tartalmas, jó szakmai kapcsolat kialakítására kerül sor az óvoda és az iskola között, amely során az óvónők és a tanítók jobban megismerik és megbecsülik egymás munkáját, s el tudják különíteni a kudarcok okozói között a különféle tényezőket. - A felmerülő problémára való megoldás lehetőségeit közösen keresik. Konkrét cél: Megkönnyíteni a kisgyermekek zökkenőmentes iskolába lépését. Az általános iskola - középiskola közötti átmenet általános céljai: - Elősegíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését, a továbbhaladás elősegítését, - Hozzájárulni a továbbtanulási arány emelkedésével a képzettségi szint javításához, a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, ezáltal a munkanélküliség csökkentéséhez. Kiemelt feladataink: Szoros kapcsolat a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal való együttműködés; 26
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; A tanítás-tanulást elősegítő eszközrendszer elemei: Kompetenciafejlesztő programok és programelemek. Az önálló tanulást segítő felkészítés Az önálló tanulási képességeket kialakító programok A tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozások A tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Az önálló tanulást segítő fejlesztés megvalósulásához a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységet kívánjuk alkalmazni, vagyis szorgalmazzuk és ösztönözzük tanulóinkat a pályázatok, versenyeken, vetélkedőkön való részvételre, kiemelten fontosnak tartjuk az egyéni eredmények elismerését, jutalmazását, szűkebb és tágabb környezettel való megismertetését. Felkerülnek az, „Akikre büszkék vagyunk” táblára az iskolaújságba, az iskola honlapjára. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Komplex képességfejlesztő programok Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztését a komplex művészeti programok szolgálják. Az iskola hagyományrendszerében és éves munkatervében rendszerességgel megjelennek. Ilyenek, pl. iskolai és iskolán kívüli szereplések, tematikus játszóházak, kiállítások, táncbemutatók, művészeti és egyéb projektek. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Mentálhigiénés programok Előítéletek kezelését szolgáló programok A közösség fejlesztő és építő programokon valósul meg, melynek terepe iskolánkban az osztályfőnöki óra, közös programok, osztálykirándulások, iskolai kirándulások, a diák önkormányzati tevékenység. Az év utolsó hetének „A hely, ahol élünk” témahete, a Föld napja, DÖK nap programjai többek között az előítéletek megszüntetését szolgálják. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Patrónusi rendszer működtetése Együttműködés civil programmal Művészeti körök Az iskolánkban eddig is működött már a patrónusi rendszer, melynek folytatása és fejlesztése elérendő cél (osztályon belül, napközis csoportban, testvérosztályok között). Évek óta szoros a kapcsolat a településeken működő civil szervezetekkel, egyesületekkel, közös programok szerveződnek, anyagilag is támogatják olykor az iskolai rendezvényeket. Iskolánk teret biztosít alapfokú művészeti oktatási intézmények által tanulóink számára a zene és képzőművészeti képzéseken való részvételre. 27
Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulásszervezés Drámapedagógia Intézményünk az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést tűzte ki célul, melynek formái lehetnek tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében pl: csoportbontások, felzárkóztató órák, szakköri tevékenység, tanulópárok alakítása. Egyre több tanórán jelennek meg a kooperatív technikák, a projektnapokon kifejezetten ajánlott és alkalmazott módszerek. A drámajáték beépül az irodalom órák módszertanába, de megjelenik minden évfolyamon tanórán kívüli tevékenységként is (bemutatók iskolán kívül, színdarabok az iskolában és azon kívül egyaránt). Műhelymunka – tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések Problémamegoldó fórumok Hospitálásra épülő együttműködés Értékelő esetmegbeszélések zajlanak a negyedévi szöveges értékelés elkészítésekor, annak átadásakor. A fenti forma alkalmazására az intézményi kerekasztal fórum is alkalmas. Évente több alkalommal kerül megszervezésre értékelő esetmegbeszélés az iskolaorvossal, védőnővel, jegyzővel, gyermekjóléti szolgálattal közösen. Problémamegoldó fórumok alkalmasak a tanárok gyermekekről alkotott véleményének megismerésére, a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások tapasztalatainak kicserélésére, biztosítják, hogy a tanulók magatartásának és szorgalmának megítélése objektív alapokon nyugodjon. A havi rendszerességgel megtartott munkaértekezletek, munkaközösségi foglalkozások szolgálnak ennek megvalósítására. A korábban bevezetett osztálytükör megtartását és korrekt vezetését elérendő célnak tekintjük. Az intézmény pedagógusai három műhely munkájába kapcsolódtak be, így az intézményi hospitálásokon túl elindult a horizontális tanulási folyamat is, mely a hospitálásra épül. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés-árnyalt értékelés Egyéni fejlődési napló Iskolánk pedagógiai programjában rögzítettük, hogy szöveges értékelést csak e program résztvevőinek számára biztosítunk háromhavi rendszerességgel. Egységes szempontok alapján értékelnek a pedagógusok. Az értékelés részei természetesen a szülők, akik aláírásukkal egyetértésüket fejezik ki. Tanév elején egyéni fejlesztési terv készül, mely alapján folyamatosan zajlik a gyerekek fejlesztése részben a fejlesztőjátékok segítségével. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 28
Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva A multikulturális tartalmak különböző tantárgyakban való megjelenését az iskola helyi tanterve tartalmazza. Az iskolában működő IPR munkacsoport a tanév során több projektet is tervez e témában. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció Továbbtanulásra felkészítő program A továbbtanulásra felkészítő program megvalósulásának szinterei: osztályfőnöki órák, látogatás középiskolába (nyílt napok), tájékoztatókon való részvétel, középiskolai előkészítő tanfolyamokon való részvétel, projekthét. A pályaorientációs tevékenység már az első évfolyamtól megjelenik, nem korlátozódik csak tanórai színterekre, lehetőséget ad a szülők és civil társadalom bevonására.
2.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk: az agresszív megnyilvánulásokra, a közönyre és a passzivitásra, az érzelem-szegény, apatikus magatartásra, a túlzott félelemre és szorongásra, a kifejezett féltékenységre, irigységre, a beszédzavarra, a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása: a családi környezet hatásaiból ered-e? (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása), a család és az iskola ellentétéből fakad-e,
29
iskolai ártalmakra vezethető-e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.) esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye. Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával; a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz; személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával; teljesíthető, reális követelmények támasztásával; a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással); a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással; az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával; az osztályközösség segítő erejének mozgósításával; a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával; következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”); szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével. Célunk eléréséhez meghatározó jelentőségű a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a gyerekcsoportokban, a tantestületben és az iskolában. Fontos eszköz az irányított játék, az egyénre szabott feladatok, a jutalmazás és a tolerancia. Meg kell győznünk a gyerekeket arról, hogy közös célunk a szeretet és bizalom talaján a helyes viselkedésminták kialakítása a problémás tanulókban, tehát a beilleszkedés segítése és nem a kirekesztés. Ezen a téren kikérhetjük a Diákönkormányzat véleményét és segítségét is. Eredményt érhetünk el, ha igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni. Ha tanulmányi téren ez kevésbé lehetséges, akkor az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítenünk kell bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. A sport - az egészség megőrzésén túl - fejleszti tanulóinkban a szabályokhoz való alkalmazkodás készségét, levezeti a felgyülemlett energiát, erősíti a közösséghez tartozás érzését, sikerélményt ad, s mindezek pozitív hatása az iskolai élet egyéb területein is megmutatkozik majd. Iskolán kívüli sport- és szabadidős programok szervezésével segítségünkre lehetnek a testnevelő tanárok és a települések közművelődési szakemberei. A sporton kívül kiváló lehetőség a sikerélmény juttatáshoz a manualitás. Iskolánk tanulói szabadidős kézműves szakkörökön vehetnek részt a szakkörvezetők irányításával.
30
2.4.2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskola figyelembe veszi. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai : A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának ideje. A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés, kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a 2011. évi CXC. törvény foglalja össze.
31
Az intézményünkben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); 32
segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.
2.4.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kivételes tehetség kialakulása az örökletes adottságok és a környezeti tényezők szerencsés egybeesésének, és kapcsolatának az eredménye. Az adottságok nem kis részébe az öröklődés szeszélyes játékainak következményei, ezek képességé válása a pedagógusok kezében van. A tehetséges gyerekek csak akkor képesek kiemelkedő eredményt elérni, ha magasra helyezzük számukra a mércét, és megfelelő támogatást kapnak. Az intenzív oktatás feltételei között a gyerek átérzi a tudást, magabiztossá válik, bátran gondolkodik, érzi a gyors haladást, sikert ér el és hamarosan önállóan alkalmazni tudja ismereteit. A tehetséges gyerekek különleges képességei már alsó tagozatban megmutatkoznak, a legkülönfélébb tantárgyakban jeleskednek. A sportok és művészetek terén kimagaslóan tehetséges gyerekeket az állhatatosság és kitartás jellemzi. A többletmunkát nem teherként, hanem kihívásként élik meg. Fel kell ismerni a tehetséges tanulókat, ezért minél több, változatos feladatot adni, s később tehetségének megfelelően terhelni, s ezt követően fontos a tehetséggondozás színtereinek jó működtetése. A tehetséggondozás célja: Az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, Intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása, A tehetség kibontakoztatásához szükséges személyiségfejlesztés (önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.), Tehetséges tanulók számára speciális foglalkozásokat tartani, Versenyeket, kiállítást, bemutatkozási lehetőségeket teremteni. Hatékony formákat kell kidolgozni az oktatás során, és a tanórán kívüli foglalkozásokon. Tehetségnevelés az oktatás különböző területein az iskolai tanítási órákon kiscsoportos foglalkozásokon (csoportbontás, nívócsoport) 33
szakkörökben tanulmányi versenyeken, tanulói pályázatokon, sportversenyeken speciális tanfolyamokon. Az iskolai tanítási órákon: A differenciált képességfejlesztés egyik legfontosabb színtere lehet, ehhez azonban az órai foglakozás magas fokú szervezése szükséges. Kiscsoportos foglalkozások: A napközis foglalkozások tevékenységszervezésében is sokszor kiválóan alkalmazható eszköz a csoportos foglalkoztatás. Szakkörök: Az érdeklődési köröknek és igényeknek megfelelően szerveződik a felzárkóztató foglalkozások szervezésével összhangban. Tanulmányi versenyek, pályázatok: Iskolánk nevelői kiemelt fontosságúnak tartják a tanulmányi versenyeket, pályázatokat. A házi versenyeken és a hozzájuk kapcsolódó felkészítő foglalkozásokon, szakkörökön teszik alkalmassá diákjainkat a magasabb szintű megmérettetéseken való részvételre. Iskolánkban kiemelt fontossággal bír a sportversenyekre való felkészítés, hisz a tehetség nem csak az elméleti tárgyakban nyilvánulhat meg. Speciális tanfolyamok: Iskolánk helyet biztosít speciális tanfolyamok szervezésére is. (pl.: kosárlabda, taekwando, karate, tánciskola, angol nyelv). A tehetségnevelést elősegítő egyéb tevékenységek könyvtári munka, színházlátogatás, múzeumlátogatás, szakköri foglalkozások, kézműves szakkörök, stb., testi nevelés (kézilabda, atlétika, kosárlabda, foci, stb.). Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (a differenciált fejlesztés különböző módjait).
Egész napos iskola Az új Köznevelési Törvény lehetőséget ad arra, hogy az iskolák iskolaotthonos oktatást szervezzenek. Intézményünkben jelenleg nem zajlik iskolaotthonos oktatás. 34
2.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.5.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai azon túl, hogy a nevelő-oktató munka, a nevelés és a tanítás szerves részét képezi, számos esetben elkülönül a tanítási órák feladataitól. E feladatok megvalósításában részt kell, hogy vegyen az intézmény vezetése és tantestületünk valamennyi tagja, de kiemelt szerepe van e kérdésben az osztálytanítóknak, osztályfőnököknek, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Problémák, okok, amelyek a hátrányos helyzetet kialakíthatják: Családokban: munkanélküli szülők, ebből adódó állandó anyagi problémák; tartósan beteg, illetve fogyatékos szülők; káros szenvedélyekkel élő szülők; rossz életvitel a családban; lakás és lakhatási körülmények embertelensége (esetleg többszöri költözködés); antiszociális példák a családban; csonka család /válás után egyedül a gyermeket, gyermekeket nevelő szülő; érzelmi sivárság, esetleg gyűlölködés a szülők között. Gyermekeknél: szervi fogyatékosságok előfordulása vagy tartós betegséggel való együttélés; súlyos és enyhébb beszédhibák megléte; látható elhanyagoltság esetleg éhezés, alultápláltság; mentálisan sérült gyermek; biztonságos, szeretetteljes érzelmi háttér hiánya, kötődési zavarok; érzelmi traumákból fakadó magatartászavarok, hiperaktivitás, mások számára elfogadhatatlan viselkedés; szülői terror, lelki bántalmazás a gyermekek ellen; serdülőkor hirtelen előtörő problémái: magányosság érzete, csavargás, dohányzás, italfogyasztás, drogfogyasztás. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, valamint megszüntetésére. Alapvető feladataink: fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell, a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. Iskolánk együttműködik a területileg illetékes nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal 35
polgármesteri hivatallal a gyermekorvossal a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. A gyermekvédelem pedagógiai elvei közt első helyen kell említeni a gyermek személyiségének megismerését. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind-mind hozzátartozhatnak a személyiségzavarok leküzdéséhez. Pedagógiai eszköztárunk része az iskolai élet, a szabadidő eltöltésének pozitív, és az iskola falai között végezhető formáinak mind szélesebb körű felkínálása is. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatokról, személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek), családi életre történő nevelés, napközis, tanulószobai foglalkozások biztosítása, iskolai ingyenes, kedvezményes étkezési lehetőségek felkínálása, ingyenes tankönyv biztosítása, egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése, a tanulók szabadidejének szervezése (táborok, versenyek).
2.6. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, egészségnevelési program Az iskola az egyik legalkalmasabb színtere a fiatalok személyiségének alakítására. Hosszú éveket töltenek az oktatási intézményben, és ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. Az iskolában ért hatások egy életre képesek alakítani életmódjukat, szokásaikat. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok az intézményben végzett tevékenységet úgy alakítják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező változását idézze elő. Az iskola célja az egészségnevelés területén: Iskolánk minden lehetséges rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a tanuló és pedagógusok egészségfejlesztését. Együttműködést alakít ki az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakaemberekkel, szülőkkel és gyermekekkel annak érdekében, hogy az iskolának egészséges környezete legyen.
2.6.1. Az egészségnevelési program célja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, ezen belül: az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; 36
a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Célunk: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Az egészségnevelés magában foglalja a szomatikus, pszichohigiénés, valamint szociálhigiénés nevelést is. Szomatikus nevelés területei: o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés o kondicionálás (testedzés, sport) o baleset megelőzésre nevelés Pszichohigiénés nevelés területei: o önismeretre, önfejlesztésre nevelés o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés o környezeti hatások feldolgozására nevelés o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés o érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés területei: o kedvező társas miliő működtetése o kommunikációs nevelés o családi életre nevelés o az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása o szerepfeszültségek felismerése, feloldása o a stressz- és feszültségoldás metódusai o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés o egészségpropaganda. Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása.
37
Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása
Feladatok - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. - A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.
Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofitmérés).
Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. Az egészséges „fair– A tanulók: play” uralta - vegyenek részt aktívan versenyszellem a különböző iskolai, kialakítása kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges környezethez való - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális igény kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és - Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethossziglani öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. 38
Célok
Feladatok
Kritériumok
- A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben szerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a pozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. felnőttek és társak kialakítása - A kapcsolatok, problémák tisztelete; konfliktusmentes megoldására való - ismerjék fel a jó és igény kialakítása, fejlesztése. rossz tulajdonságokat; - A stressz- és feszültségoldás alapvető - legyenek fogékonyak a fontossága az interperszonális tanárok által nyújtott kapcsolatok kezelésében. modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A biztonságos - A fejlett technikai eszközök A tanulók: életvezetés szakszerű és biztonságos - ismerjék a KRESZ, az elsajátítása használatának bemutatása, elsősegélynyújtás és megtanítása. munkavédelem reájuk - Rávilágítás a lehetséges vonatkozó szabályait veszélyforrásokra. és alapelveit. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, 39
Célok
Feladatok
Kritériumok
ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.
2.6.2. Az egészségnevelés várható eredményei A család szerepének megértése. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése. 6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása. 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. 1. 2. 3. 4.
2.6.3. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 40
5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.
2.6.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
41
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; vagy helyi szakemberekkel, tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés - húzódás, ficam, törés. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint: szakkörök (elsősegély-nyújtó); 42
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat vagy helyi szakemberek bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
2.7. Az intézményben zajló környezeti nevelés elvei, céljai, színterei 2.7.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Célunk, hogy diákjaink a természeti és környezetvédelemben tanúsítsanak helyes cselekvő magatartást. Rendelkezzenek mindazokkal az érzelmi, értelmi és erkölcsi sajátosságokkal, jártasságokkal, készségekkel, amelyek a környezet megismerésére, tanulmányozására és védelmére alkalmassá teszik őket. Váljanak iskolájuk, településük és környeztük aktív védőjévé. Nemcsak a saját településünk, hanem a környező községek természeti értékei is jó lehetőséget és terepet biztosítanak környezetünk megismerésére (természetes vizeik és élőviláguk). Közvetlen célunk nagy iskolaudvarunk folyamatos gondozása, óvása, környezetvédelme, szépítése, fák és évelő növények ültetése. Mindezeket technika-életvitel tantárgy keretében a diákönkormányzat, és iskolánk valamennyi tanulójának részvételével. Számos vetélkedő, akadályverseny, túra, falu és udvarszépítő program, kiállítás, tanulmányi séta valamint egészségnevelési nap gazdagítja a programok sorát. Az eddigi környezeti-nevelési tevékenységünk: Rendszeresen szerveztünk „Föld napja” projektet iskolánkban. Tanulóink hosszú évek óta sikeresen pályáznak környezetvédelmi rajzpályázatokon. Bekapcsolódunk a városkörnyéki kisiskolák környezetvédelmi programjaiba (pl. Kővágószőlős – Vöröshomokkő). Rendszeresen tanulmányi sétákat teszünk a helyi és a környéki halastavakhoz, a Görcsönyi Szociális Otthon természetvédelmi parkjába. Ősszel virághagymákat és fákat ültetünk az iskola udvarán. Túrákat szerveztünk a Mecsek hegység különböző pontjaira.
2.7.2. Kiemelt stratégiai céljaink -
Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. 43
-
A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.
Módszerek, tanulásszervezési formák: - A tanítási órák klasszikus módszerei, - kooperatív tanulási technikák, - tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák.
2.7.3. A környezeti nevelés színterei - Tanítási órák, - egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidő-szegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások, - erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok, - iskolai, kistérségi, megyei, országos versenyek, - projektnapok iskolán kívüli helyszínei. Környezeti nevelés tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.
44
Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglalkozásokat Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra nevelés. Környezeti nevelés osztálykiránduláson A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvőfelfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei: - Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. - Hagyományőrző programok. - Táborok.
45
Cél 1. Környezettudatos magatartás elősegítése
Feladat Tudatformálás ismeretekkel, élményekkel. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.
A természeti környezet időbeli, térbeli, működésbeli változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten. A földrajzi táj és a földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése.
Tevékenység Papírmerítés.
Kritérium A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.
Cserepes növények gondozása (öntözés, tápoldatozás, átültetés), az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása. Vízminőség- vizsgálat. Zaj- és levegőszennyezés mérése az iskola településein.
Igény kialakítása az esztétikus zöld környezetre.
A geológiai tanösvények bejárása, a terület botanikai, zoológiai értékeinek megismerése.
Ismerkedés a környék természeti kincseivel.
A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése.
A káros környezeti hatások tudatosítása.
Az erdőlátogatás A szelektív szabályainak ismerete. hulladékgyűjtés A veszélyes gyakorlatosítása. hulladékok megismerése, kezelésük szabályai. Környezeti hatások és Ok-okozati történések közötti összefüggések kapcsolat meglátása. felismerése. A környezet A levegőt szennyező egészségünkre források és a gyakorolt hatásainak szennyeződés ismerete. következményeinek vizsgálata.
46
Cél
2. A környezetért felelős egészségorientált életvitel elősegítése
Feladat „E” számok, élelmiszer adalékanyagok megismerése. A természetes és környezetbarát anyagok felhasználása. Az újrahasznosítás fogalmának, hasznának ismerete. Az energia és az anyagtakarékosság fontosságának ismerete.
Tevékenység Mi van a Colában? – élelmiszerek vizsgálata.
Kritérium Az egészséges táplálkozás megalapozása.
Papírgyűjtés, szelektív Környezetbarát hulladékgyűjtés, anyagok veszélyes megismerése. hulladékgyűjtők az iskola településein.
Az áram és víztakarékosság lehetőségeinek vizsgálata otthon és az iskolában. Hulladékmentességre Környezetbarát törekvő szemlélet vásárlás. kialakítása. A „Zöld Napok”, azaz Megemlékezés a a fontosabb legfontosabb „Zöld környezet- és Napokról” természetvédelmi hagyományos jeles napok ismerete. formában (pl. Föld Napja) illetve projektmódszerrel (pl. a Víz Világnapja). Felelős állampolgári Az Alaptörvény szerepekre való környezet védelméről felkészítés. szóló cikkeinek Környezetszennyezés értelmezése. elhárítása, környezeti Helyi viszonyoknak problémák megfelelő környezeti felismerése. probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. Praktikus „Zöldköznapi környezetvédelmi praktikák” ismeretek szerzése, a megismerése lépésről háztartás lépésre. környezetbarát működtetése. Felelős állampolgári Kerületi és iskolai 47
Energiatakarékossági ismeretek szerzése.
Környezetbarát csomagolási ismeretek. A környezetvédelmi napok tartalmának jelentősége.
A közvetlen környezet problémáinak felismerése.
Háztartási praktikák megismerése.
Az egészségmegőrzés
Cél
3. Környezettudatos értékrend, „ökológiai morál” kialakítása
Feladat magatartás kialakítása. Tudatos egészségmegőrzési viselkedés. A szűrővizsgálatok fontosságának ismerete. Állóképesség fejlesztése. Helyes életviteli szokások kialakítása. Szabad percek, órák felhasználása. Káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének technikái. Érzelmi viszonyulások alakítása, képessé tenni az egyént a másokkal való együttműködésre. Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állattartás etikája. Megélhető vagy elképzelhető élethelyzetek teremtése. Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció
Tevékenység Kritérium egészség- és alapjainak a sportnapok szervezése. kialakítása. A komplex intézményi mozgásprogramban szereplő feladatok megvalósítása. Túrák, hétvégi kirándulások, erdei iskolák.
Helyes napirend, életviteli szokások megismerése és alkalmazása.
A televíziózás káros hatásainak vizsgálata.
Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? Madáretető, A tudatos kisállatmadárkalács készítése, védelem kialakítása. madáretetés novembertől február végéig.
Állatsimogató Látogatás a Fővárosi Növény- és Állatkertben.
Az állatok életközeli megismerése.
Helyzetgyakorlatok, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, projektnapok, iskola szintű programok közös megvalósítása.
Szerepjátékok által a különböző élethelyzetek megismerése.
48
Cél
Tevékenység
Feladat fejlesztése. Családi szerepek.
Kritérium
A környezettudatos szemlélet elsajátítását segítik a Zöld Napok alkalmai, melyeket az intézményegységek az adott tanévre vonatkozó munkatervükben rögzítenek. Egy-egy Zöld Nap témájának feldolgozása kiváló lehetőséget nyújt a hagyományostól eltérő munkaszervezési és ismeretszerzési formák alkalmazására, mint pl. a „Hely, ahol élünk” témahét a görcsönyi tagintézményben, vagy a székhelyiskolában rendszeresen megszervezésre kerülő Föld Napja projektnap. Zöld Napok tervezett időpontjai: Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 4. Az Állatok Világnapja. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településeink lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van. Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. 49
A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a TET projektnapok és az „Egészségünkért, környezetünkért” nap keretében. Hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolarádió Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a településeinken történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.
2.8. Újszerű tanulásszervezési technikák (témahét, projektoktatás, IKT eszközök használata) A hagyományos, frontális oktatás mellett egyre nagyobb teret nyernek intézményünkben a tanórák szervezési módjában más munkaformák is: az egyéni -, a páros munka, a csoportmunka, és a kooperatív csoportmunka, melyeket sokoldalúan alkalmazhatunk az újszerű tanulási technikák eljárásai során: az egyéni tanulási utak és az individualizált tanulás, témahét, projektoktatás, moduláris oktatás terén egyaránt. A tanulásszervezési eljárások közül kiemelt jelentőséggel bír a projektoktatás. Lehetőségei révén biztosítja a legtágabb teret a gyermek képességeinek fejlesztéséhez, az önállóság, az öntevékenység kibontakoztatásához. A tanulók a problémamegoldást egymással együttműködve, sajátélményűen élik meg: az ötletelés, döntéshozás, tervezés, megvalósítás és értékelés folyamatában. Projektoktatás lehetőségeit elsősorban projektnap keretében hasznosítjuk, így például a székhelyintézményben a Föld Napjához kapcsolódó egész napi, iskolai tevékenység szervezése során. A témanap/témahét és a moduláris oktatás olyan formák, amelyeknél a tananyagot és az időkeretet is átrendezzük. Görcsönyi tagintézményünkben évről-évre lebonyolításra kerül „A hely, ahol élünk” témahét. A témahét megalapozottságát a település földrajzi – demográfiai adottságai adják. Görcsöny 50
Baranya megyében Pécstől délre helyezkedik el. A soknemzetiségű Baranyában, ahol évek óta együtt élnek békében és barátságban magyarok, sokácok, szerbek, svábok, romák. Tanáraink is különféle nyelvtudással és családi gyökerekkel rendelkeznek. Tanulóink ismerjék meg közvetlen és tágabb környezetüket és azok lakóit. Témaválasztásunk indokai: A már meglévő hagyományok (Európai Uniós projekt, HEFOP, TÁMOP pályázatok, egyéb pályázatok), a településeken a tanulók etnikai összetétele (roma, német, arab), az együttélés szükségszerűség, Európa népeinek alaposabb megismerése. A témahét legfontosabb célkitűzései: másság elfogadása, bizalom erősítése, szolidaritás, aktivitás, közösség formálása. Moduláris Projektoktatás Célcsoport Tervezés Szervezés/ végrehajtás Ellenőrzés Értékelés Osztályozás Jellemző munkaformák Tanári szerep/ feladat
Osztály/csoport Tanulók
Témahét Osztály/csoport Tanár Tanár
oktatás Osztály/csoport Tanár Tanár
Tanulók Tanulók Folyamatba ágyazott, reflektív, fejlesztő-és önértékelés (tanár, diák közösen) Nincs
lehet
van
egyéni-, páros-, csoportmunka, kooperatív csoportmunka, frontális osztálymunka (frontális munka a projektnél legfeljebb a ráhangolás szakaszában) Mentorálás, támogatás/a tanári munka Irányítás, segítségnyújtás/tervezés, szervezés, a végrehajtás megtervezése, értékelése, visszacsatolás a végrehajtás értékelése, visszacsatolás
51
IKT eszközök használata Az előző két évtizedet valóban meghatározta a technikai eszközök gyors fejlődése és az információs robbanás óriási méretű és sokfelé elágazó előretörése. Tanítványainkat e kihívásoknak megfelelően kell felkészíteni, hogy képesek legyenek az újabb és újabb információk feldolgozására és felhasználására. Ehhez pedig nyitottá kell, hogy váljanak, amely megalapozhatja a gyakran hangoztatott, de a már jelenlévő és a munkahelyeken is fellelhető igényt- az élethosszig tartó tanulást. Olyan tudás ez, amelyet az adott helyzetben hatékonyan alkalmazhat majd a most még nálunk a tanuló diák. Így alapozó kompetenciákat kell fejlesztenünk, melyek igen hatékony eszközei lehetnek az IKT eszközök. A korszerű IKT használat tehát fontos pontokon nyugszik: A gyerekek használják, szeretik ezeket, az eszközöket. A felnőtt társadalomban is egyre szélesebb területet hódítanak, egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Többoldalú, valósághű információhoz juttathatja a tanulóinkat verbális: beszéd, hang, Vizuális: kép, animáció, mozgóképKreatív, azaz nemcsak egyoldalúan a befogadást szolgálja, hanem alkotói módon szerkeszthet, létrehozhat, befolyásolhat. Aktív részesévé válhat a tanulás folyamatának a gyermek. Új tanítási - tanulási stratégia bevezetésére, megtanulására ösztönöz. Színesítik az újszerű tanulási technikák alkalmazását. Az IKT eszközök tanórai vagy tanórán kívüli használata: A gépeket alkalmazhatjuk különböző munkaformákban, nemcsak frontálisan. Egyéni vagy páros, differenciált munkaformára is kitűnően használható –Lehet fejlesztésre, és jutalom adására is használni. A gyerekek figyelmét leköti - tehát összességében az egyéni haladás figyelembevétele is megoldható az eszközhasználattal. Mivel a gyerekek-, mint arról bővebben lesz az írásomban-, ismerik, szeretik és használják már az eszközöket, és önállóan és egymástól is elsajátítanak technikai ismereteket, megismerik a szoftverek működését és különböző tanulási technikákat is, elsajátítanak ezeken, az eszközökön keresztül –ezért tanulásközpontúnak is nevezhetjük használatukat. Egyik fontos kritériumot is érinti az eszközhasználat az órákon, azt, hogy használható tudást is nyújtson, szüksége legyen a tanulónak a gép által szerzett ismeretre, ebből a szempontból – gyakorlatorientáltnak is- tekinthető az IKT eszközhasznált. A különböző programok segítségével, játékos matematikai animációkon keresztül a kérdőíves feladatkitöltésekig és még sorolhatnánk- azonnali visszajelzést, adnak.
52
2.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki feladatok 2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Felkészül tanítási órákra. A nevelőtestület által elfogadott tanterv szerint tanítja a tantárgyfelosztásban meghatározott osztályokat. A tanított osztályok, csoportok ismeretében tervezi meg az iskolai tantervi anyag évi ütemezését az adott osztályban, csoportban. A tananyagban való jelentős elmaradás esetén (saját ütemezéshez képest 2 hét) azt az okokkal együtt jelzi az intézmény vezetőségének. Lehetőség szerint havonta osztályozza tanulói tanulmányi munkáját, a tanulók írásbeli munkáit rövid időn belül értékelni, javítani kell (két hét). Az osztályzatot a bejegyzéssel egyidejűleg közli a tanulóval a szükséges szöveges értékeléssel együtt. Folyamatosan végzi a számára előírt adminisztrációt (beírja óráit a haladási naplóba, beírja a hiányzókat és későket a haladási naplóba, az osztályzatokat az osztálynaplóba, elvégzi a dicséretek, figyelmeztetések bejegyzését az osztálynaplóba/e-naplóba, lezárja a tanuló jegyeit (félév, év vége) az osztálynaplóban/e-naplóban). Szükség esetén (saját vagy szülői kezdeményezésre) a szülővel konzultál az érintett tanuló előrehaladásáról. Az osztályfőnök vagy a szülők felkérésére részt vesz az osztály szülői értekezletén. Fel kell ismernie a szaktárgyban tehetséges tanulókat. Menedzselésükkel és tehetségneveléssel el kell érni, hogy tehetségüket kibontakoztathassák. Rendszeresen ellátja tanulóit az otthoni munka feladataival, a pedagógiai programban meghatározottak szerint. Osztályozásában használhat információs, szóbeli feleleti, röpdolgozati, elméleti, gyakorlati, feladat megoldási, nagydolgozati, témazáró dolgozati, beszámolói, kiselőadási és egyéb érdemjegyeket. Az érdemjegyek között azok típusától függően színben különbséget kell tennie. A különböző érdemjegyek meghatározását (definícióit), egymással való összehasonlításuk rendszerét a tanulókkal folytonosan ismertetni kell. A dolgozatok értékelésével lehetőleg pontozásos módszert alkalmaz. A feladatok pontszámait és az egyes érdemjegyek ponthatárait a dolgozat írásakor ismerteti meg a tanulókkal. A nem pontozott dolgozatok esetén az érdemjegy mellé szöveges értékelést írhat a tanuló és szülője számára. Az időszak érdemjegyeit súlyuknak megfelelőn érvényesíti a félévi vagy év végi osztályzatban. Az év végi osztályzatot a teljes tanévben szerzett érdemjegyekből a félévi jegy figyelembevétele nélkül határozza meg. Alkalmazható a súlyozott számtani közép számítása is. Az osztályzatot a félév, illetve év utolsó tanítási óráján a tanulóval tevékenységének szóbeli értékelésével együtt ismerteti. Megadja az osztályfőnököknek félévkor és év végén csoportja tantárgyi átlagát. Segíti tanulóit a szaktárgyával kapcsolatos pályaválasztási elképzeléseiben. Informálja őket a lehetséges továbbtanulási lehetőségekről. 53
Betartja szaktárgya oktatásával kapcsolatos speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi szabályokat. A szaktárgyhoz tartozó tartós könyveket tanév elején kiosztja, tanév végén összeszedi a tanulóktól. Pótlásukat határidőn belül jelzi (február) a tankönyvfelelősnek. Javaslatot tesz – indokolt esetben – igazgatói és nevelőtestületi dicséretekre, iskolai jutalmakra. Szaktanári dicséreteit és fegyelmi intézkedéseit a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba/e-naplóba beírja. Szaktanári figyelmeztetést kell adni az ellenőrző könyv hiányos vezetéséért, a tanítási órákat zavaró fegyelmezetlenségért, a tanulmányi munka elhanyagolásáért, a szükséges felszerelés hiányáért. A figyelmeztetések és dicséretek határidőre való bejegyzésével segíti az osztályfőnök munkáját. Kérésére az előbbieket szóban az osztályfőnök, a szülő, a diák számára indokolja, okait részletesen kifejti. Esetenként értékel minden kiemelkedő teljesítményt, például versenyeken való eredményes szereplést. Folyamatosan tanulmányozza szakmája körében az új tudományos, művészeti eredményeket, az új pedagógiai módszereket, a megjelenő tankönyveket, segédkönyveket. Ennek biztosítása céljából javaslatot tehet az intézményvezetőnek újságok, folyóiratok, könyvek, taneszközök iskolai beszerzésére. Részt vállal a munkaközösség által az adott év munkatervében meghatározott feladatok elvégzésében. Javaslatot tehet továbbképzéseken, szakmai konferenciákon való részvételre a munkaközösség-vezetőnek. Köteles legalább 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradását legkésőbb 7.15 óráig köteles jelezni az intézményvezetőnek vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. Kérés esetén lehetőséget ad kollégáinak órai látogatására. A beosztásának megfelelően ellátja a helyettesítési feladatokat. Lehetőség szerint óracsere lehetőséggel segíti kollégáját. Jelen van, és ha szükséges, munkát vállal a munkarendben szereplő iskolai rendezvényeken. Beosztás alapján ellátja a különböző bizottságokban (például: vizsga, fegyelmi) kiosztott feladatokat. Ellátja a beosztás szerinti ügyeleti tevékenységet. Előkészíti, majd használat és tisztítás után a helyére visszateszi a tanítás során felhasznált eszközöket (kísérleti berendezés, audio-vizuális eszközök). Betartja a szaktantermek használatának szabályait, zárásának rendjét. Kijelöli a csoporthetest és ellenőrzi működését. Az iskola épületében észlelt hiányosságokat, meghibásodásokat jelzi a karbantartónak. Felelős az iskola tulajdonának védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia felhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Megteszi a szükséges intézkedéseket, ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll. 54
A tanulók írásbeli munkáit (dolgozat) az iskola épületében a következő tanév elejéig megőrzi. Elvégez minden olyan feladatot, melyet az SZMSZ és mellékletei a szaktanárnak előírnak.
2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az intézményvezető jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az éves munkaterv alapján végzi. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis, tanulószobai nevelőkkel. Látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Családlátogatást végez, ha szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői-gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Fogadóórát és szülői értekezletet tart, a megadott napokon. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben/e-naplóban tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynaplóban a hiányzások folyamatos vezetéséért. Az igazolásokat összegyűjti és gondoskodik a megfelelő dokumentálásról. Rendszeresen konzultál az osztályban tanító többi tanárral a tanulók tanulmányi munkájáról, szorgalmáról és magaviseletéről. Ha szükséges, ezzel kapcsolatban megkeresi a szülőket is. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások - büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Tűz-és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Figyelemmel kíséri a tanulók szabadidős tevékenységét. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 nap időtartamban. 55
2.10. A szülők – pedagógusok – tanulók - partnerek együttműködésének formái Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a tanulót és a tanuló szüleit a gyermek fejlődéséről, az egyéni haladásról pedig a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, e-naplón keresztül írásban). A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatásával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály- és iskolai SZM választmányok. Az iskolában a szülői szervezet, közösség szótöbbséggel dönt: saját működési rendjéről munkatervének elfogadásáról és tisztségviselőinek megválasztásáról. A tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az iskola igazgatója, legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, az osztályfőnökök szülői értekezleteken, fogadóórákon tájékoztatják a szülőket az iskola programjairól, a tanulók nevelési helyzetéről, tanulmányi előmenetelükről.
2.10.1. A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.(Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) 56
Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerje az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiban, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
2.10.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei kötelező tanítási órák, nem kötelező iskolai órák, szakköri foglalkozások, énekkari órák, közös kirándulások, klubdélutánok, közösen végzett hasznos munkák, sportversenyek, vetélkedők, diákfórumok, személyes megbeszélések. A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal a napirendi pontokat nyilvánosságra kell hozni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésben dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, hatáskörei gyakorlásáról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, vagy a szülői szervezettel.
2.10.3. Partnerekkel való együttműködés formái Értekezletek, megbeszélések alkalmával 57
Rendezvények, programok alkalmával Személyes beszélgetések Internet Iskolai, intézményi honlapok.
2.11. Tanulmányok alatti vizsgák Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. (Több tantárgy esetén a tantestület mérlegelhet.) 4. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén május 31-ig javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg.
2.12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvéte-lének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 58
2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézmény vezetője dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, vagy változó minősítésű, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt a fenntartó jóváhagyása után kikéri az intézményvezetőhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
59
3. Az intézmény helyi tanterve 3.1. A választott kerettanterv megnevezése A Pellérdi Általános Iskola Helyi Tantervét a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, továbbá a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1 . és 2. mellékletének felhasználásával készítette. Heti óraterv a pellérdi és gyódi iskolában Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ. és államp. ismeretek
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
7
7
7
8
4
4
4
4
2
2
2
2
Német nemzetiségi nyelv
5
5
5
5
5
5
5
5
Német népismeret
1
1
1
1
1
1
1
1
Angol - 2. - idegen nyelv
2
2
2
2
2
2
2
2
Matematika
4
4
4
4
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
2 2
2
Földünk és környezetünk
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Természetismeret
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz – vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
Informatika
1
1
1
1
Osztályfőnöki
1
1
1
1
29
29
35
35
Kötelező óraszám: (angol nélkül)
27
27
27
29
60
A görcsönyi iskola 2012-es kerettantervre épített helyi tanterve Intézményünk tantervét a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról valamint az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról alapján készítette. Bevezetése 2013-tól történik felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamon. 1. Óraterv - táblázat Hetes óraterv kötelező és kötelezően választható órák Tantárgy Magyar nyelv és irodalom
1. évfolyam
7+1
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
7+1
6+1
6+1
4+1
4+1
3+1
4+1
2
3
3
3
3
Idegen nyelv Matematika
4
4
4
4
4
3+1
3+1
3+1
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1+1
1+1
-
-
-
-
Tört., társ. és államp. Ismeretek -
-
-
-
2
2
2
2
Természetismeret
-
-
-
-
2
2
-
-
Fizika
-
-
-
-
-
-
2
1
Kémia
-
-
-
-
-
-
1
2
Biológia-egészségtan
-
-
-
-
-
-
2
1
Földrajz
-
-
-
-
-
-
1
2
Ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
Dráma és tánc / Hon és népismeret Vizuális kultúra
1 2
2
2
2
1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+1
Informatika
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat 1+1
1+1
1+1
1+1
1+0,5 1+0,5 1+0,5
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
-
-
-
-
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
28
28
31
31
Cigány népismeret Összes tanóra
1 26
1 26
1 26
1 28
1 29
1 29
1 32
1 32
61
3.2. A választott kerettanterv feletti óraszámok Cigány kisebbségi program a görcsönyi iskolában Jogszabály háttér értelmezése A kisebbségi oktatást szabályozza a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el. A rendelet az alábbi előírásokat tartalmazza: A nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésére a szülők minden május 31-ig jelentkezhetnek, a jelentkezés visszavonásig vagy a tanulói jogviszony befejezéséig érvényes. Módosítási kérelmek a tanévkezdést megelőző május 31-ig érkezhetnek be. A nemzetiségi és etnikai hovatartozásra vonatkozó adat különleges adat, ami akkor kezelhető ha, ahhoz az érintett – kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) – az adatkezeléshez írásban hozzájárul. Előzőekből következik, hogy a cigány kisebbségi programot csak olyan tanulók részére lehet megszervezni, akik részére a szülő ezt írásban engedélyezte. Az intézmény a kérelmekkel egy időben tájékoztatást ad a szülőknek az intézményben folyó nemzetiségi oktatás feladatairól, időkereteiről. Amennyiben legalább nyolc azonos nemzetiséghez tartozó szülő kéri, az oktatást felmenő rendszerben be kell vezetni. Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiség nyelve és irodalma, valamint a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig. Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi kultúra tanítását, az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglalkozásainak a felhasználásával lehet megszervezni. Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás Biztosítja a roma/cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását, nem kötelező eleme a romani és beás nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján – anyanyelvű, kétnyelvű vagy nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás keretében – biztosítani kell e nyelvek oktatását, 62
tartalmazza a roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a nemzetiségi önismeret fejlesztését és a folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységet, a legalább heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két kötelező tanóra keretében roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosít. Iskolánk tantervében mindez megjelenik az alábbi tantárgyakban: Magyar nyelv és irodalom, vizuális-kultúra, technika, életvitel és gyakorlat. 1-4. évfolyamon környezetismeret, magyar nyelv és irodalom, technika, életvitel és gyakorlat.
3.3. Az oktatásban választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógus választás szabályai A tantárgyi választhatóság lehetősége a hit- és erkölcstan tantárgy tanulása esetén áll rendelkezésre. Választható tanórán kívüli tevékenységeken intézményegységeink humán erőforrásának és tárgyi feltételeinek függvényében változó. - Felzárkóztatás, korrepetálás - Tehetséggondozás tantárgyi szakkörök formájában Pellérden: - Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. magyar nyelv és irodalomból, - Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. matematikából, - Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. történelemből, - Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. német nyelvből, - Színjátszókör, - Kézműves és rajzszakkör, - Énekkar, - Sportkörök: labdarúgás, kosárlabda, tömegsport, Görcsönyben: - angol szakkör 1-3 évfolyam, - újságíró szakkör, - számítástechnika szakkör, - kis-gazdasszony - énekkar. Gyódon: -Felzárkóztatás, korrepetálás -Nemzetiségi tánc -Kézműves foglalkozás. A Pellérdi Általános Iskola székhely intézményében lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a 2. idegen nyelv tanulása keretében angol nyelv tanulására. A pedagógusválasztás szabályai Intézményünk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni. 63
3.4. Csoportbontások, egyéb foglalkozások szervezésének elvei Nagy létszámú osztályainkban a fő tárgyakat – a magyart, matematikát, német nyelvet csoportbontásban tanítjuk. Indokolt osztálylétszám esetén a készségtárgyak közül a rajzot és a technikát is bontjuk. A görcsönyi iskolában az 1-2 és 3-4 évfolyam összevont osztály formájában szerveződik meg. Az alábbi tantárgyakból az osztályokat csoportokra bontjuk: matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret. Napközi otthonos foglalkozásokat szervezünk az 1-4 évfolyamon napi 3 óra időtartamban. Az 5-8 évfolyamosok számára tanulószobai foglalkozás van napi 2 óra időtartamban. A gyódi iskolában az összevonás a gyereklétszámtól függően 1-3 és 2-4,illetve 1-2 és 3-4 osztályokban történik.A napközi otthonos foglalkozások 1-4 évfolyamon kerülnek összevonásra.
3.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Választott tankönyveink, tanulmányi segédleteink, taneszközeink: - igazodjanak a Pedagógiai Programban meghatározott célokhoz és a helyi tantervhez, szolgálják azok elérését, - vegyék figyelembe tanulóink képességeit, - vegyék figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, - feleljenek meg pedagógusaink elvárásainak, - hordozzanak modern ismereteket, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkedjenek, - legyenek jó minőségűek, esztétikai nevelésre alkalmasak, - legyenek megfizethetőek, megfelelő árfekvésűek.
3.6. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása 3.6.1. Célok, feladatok, fejlesztési területek Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. 64
Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik: o Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; o Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. o A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. o Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. o Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. o Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. o A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. o A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. o A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. o Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. o Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. o A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. o A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). o A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. o Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. o Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. 65
Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét a nyelviség. Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése. A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. 66
A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. 67
Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetenciák o természettudományos és technikai kompetenciák o digitális kompetencia o szociális és állampolgári kompetenciák o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség o a hatékony, önálló tanulás. A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében: o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; o az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; o az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon – 68
megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.
3.6.2. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
69
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása 70
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz.
71
Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén 72
kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés 73
magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.
74
A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.
3.7. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulásának módjai, a tanulók fizikai állapotának mérése A mindennapos testnevelést, testmozgást a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A megvalósítás módját a tagintézmények helyi tantervei taglalják részletesen. A mindennapos testedzés foglalkozásain az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tanórán kívül szervezett sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem, testnevelő tanár felügyelete mellett, az órarendben meghatározott időben a tanulók számára nyitva legyen. A programokat az évente külön e feladattal megbízott testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. A sportfoglalkozások számát és időtartamát annak jellege határozza meg, a foglalkozásokat minden esetben szakos pedagógus, vagy megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vezeti. A tanulók fizikai állapotának mérése A mérés célja: A tanulók fizikai teherbíró képességében mutatkozó hiányok feltárása, és ennek ismeretében olyan felzárkóztató programok készítése, mely lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos 75
helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása a tanulók körében. Mérési módszere a Nett-Fitt módszer.
3.8. A tanulók tantárgyi munkájának ellenőrzése, értékelése Irányadónak tekintjük a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 54. §-át. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: folyamatosság, rendszeresség, korrektség, igényesség, objektivitás és empátia egészséges aránya, a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei: Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.
3.8.1. Írásbeli, szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai, a beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási rendszerben eddig nem volt szokásos. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Ugyanakkor a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. 76
Elvek: Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. A témazáró írásakor hiányzó tanuló - hiányzása időtartamának függvényében - a hiányzás hetében, ill. teljes tanítási hét hiányzása esetén a hiányzást követő héten köteles hiányzását pótolni. A pótlást követő első tanórán köteles a témazárót megírni. Ez alól kivételt képez, ha a diák huzamosabb ideig (több tanítási hetet) hiányzik, vagy a témakörre fordított időtartam 30 %-ánál nem volt jelen. Ez esetben max. 1 hónapot biztosítunk a felkészülésre. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, munkafüzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. (A témazárók kijavításának határideje: 2 hét) Az értékelésre beadott tanulói munkák (kivéve témazáró dolgozatok) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. Iskolánkban az óra alatt nyújtott teljesítményért és az órákra való felkészülésért kapott érdemjegyet, a naplóban zöld színnel jelöljük. a tájékozódó felméréseket és a szóbeli feleleteket a naplóban kék színnel jelöljük. a felmérések (szummatív jegyek) dupla súllyal szerepelnek a tanuló értékelésében, a naplóba piros színnel jelöljük. A témazáró dolgozatok (szummatív jegyek) piros színnel kerülnek a naplóba. Az ellenőrzés Fajtái: szóbeli feleltetés, alsó tagozaton folyamatosan füzetvezetés, helyesírás, házi feladat ellenőrzése felső tagozaton házi feladat, írásbeli számonkérési formák.
munkafüzet-vezetés,
külalak,
Az írásbeli számonkérés formái: írásbeli felelet (német, angol), tájékozódó felmérő (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből matematika, környezetismeret, magyar), felmérő (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő) teszt (német, angol) 77
a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése írásbeli felelet (egy anyagrészből) tájékozódó felmérés beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése teszt röpdolgozat (bejelentés nélkül) dolgozat témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő) a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése témaközi témazáró szódolgozat. Funkciói: folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. Iskolánk a kompetenciaalapú oktatás bevezetésével új tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz, amelyek értékelése, minősítése az alábbiak szerint történik: Projektoktatás Célcsoport Ellenőrzés Értékelés Osztályozás
Témahét
Moduláris oktatás
Osztály/csoport Folyamatba ágyazott, reflektív, fejlesztő-és önértékelés (tanár, diák közösen) nincs
lehet
van
Ebben az esetben a tanítók a módszertani szabadság jegyében egyénileg dolgozzák ki önmaguk és tanulócsoportjaik számára a szöveges értékelés tartalmi és formai megoldásait. A különböző évfolyamokon, ill. korcsoportokban az érdemjegyek mellett egyéb értékelő szimbólumokat alkalmaznak, alkalmazhatnak a nevelők (piros pont). Az értékelés közlésére tanév közben a minisztérium által rendszeresített nyomtatványokat, nevezetesen a naplót és ellenőrző könyvet, illetve az e-naplót használjuk. Ezen felül a tanítók, tanárok egyéni közlési módokat is alkalmazhatnak (pl. értékelő táblázatot a tanuló iskolai füzetében, ahol a tanár az alkalmazott értékelési szimbólumokat kézjegyével hitelesíti).
78
3.8.2. Oktatási eredményvizsgálatok Intézményünk a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tesz az általános iskolai nevelésoktatás során a tanulókat érintő kötelező mérések lebonyolításának, a mérésekhez kapcsolódó egyéb feladatok teljesítésének. Kötelező mérések a következők: - diagnosztikai mérés az első évfolyamon tanulók körében, - célnyelvi mérés – 6. évfolyamon tanulók körében, - kompetenciamérés – 6. és 8. évfolyamon tanulók körében.
3.8.3. Tanulók teljesítményének értékelése A tanulók értékelése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei, a tanuló tudásának értékelése, minősítésének módja alapjában véve a 2011. évi CXC. törvény szerint történik iskolánkban. A görcsönyi iskolában megengedett, hogy a pedagógus az általa használt tankönyvcsalád mérőeszközeit (felméréseit, témazáróit) alkalmazva győződjön meg tanítványai tudásáról. Ez esetben a kiadvány feladatsorai után található pontozást alkalmazva az abban található ajánlott ponthatárokat alapul véve ad a pedagógus érdemjegyet. A témakörök zárasaként a szaktanárok, tanítók a szaktárgy tantervi követelményeinek és a tanulási folyamatnak megfelelő mérő- és értékelő eszközöket készíthenek és használhatnak. A tantárgyankénti %-os értékelésénél kívánalom, hogy ne mutasson szignifikáns eltérést a tantárgyhoz ajánlott központi értékelésektől. Félévi és tanév végi értékelés A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi értékelésnek kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. A Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően év végi osztályzat születhet osztályozó vizsga eredményeként is, ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén). Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe: Megegyezik a tantárgyak értékelésével, ha a modul önálló tantárgy. Ha oktatása félévkor véget ér a kapott osztályzat átkerül a tanuló év végi bizonyítványába. 79
Ha a modul valamely tantárgyban integráltan kerül oktatásra, annak értékelése és minősítése része az adott tantárgyénak.
Az alsó tagozaton használt értékelés Az értékelés az első évfolyamon és a második évfolyam félévekor Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamán félévkor szöveges minősítést alkalmazunk, melynek célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről. (Ezt alkalmazzuk a képesség-kibontakoztató és az integrációs programban résztvevő tanulóknál is) Az integrációs és a képesség-kibontakoztató programban résztvevő tanulókat negyedévenként szövegesen értékeljük. Az értékelő szöveg tárgyanként (műveltségi területenként), illetve azon belüli részenként változhat, az adott terület kulcskompetenciáinak függvényében (pl. hangos olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, vagy: tollbamondás, szövegalkotás, íráskép). Egy tárgyon/ értékelendő területen belül az azonos szintű teljesítményekre, illetve hiányosságokra azonos kifejezéseket, nyelvi fordulatokat kell használni minden gyerek esetében. Az értékelő szöveg, minősítés tartalma tárgyanként (egységenként) négy teljesítményfokozatnál kevesebb nem lehet. Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a diákokat). Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését kell, hogy segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is pontosan értse. Értékelés a 2 – 4. évfolyamon A folyamatos értékelés funkciói: visszajelzés a diáknak, tanárnak, tanítónak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái: órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére piros pont, kis egyes alkalmazása), tanórán kívüli szorgalmi munka, kutatómunka értékelésére piros pont, alkalmazása, szóbeli felelet értékelése, gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (a készségtárgyak teljesítmény értékelésére), írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményről.
80
3.9. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 3.9.1. A jutalmazás formái Egyéni: Fokozatok: - szaktanári szóbeli dicséret - szaktanári írásbeli dicséret, ha valamelyik szaktárgyban az elvártnál többet teljesít, kimagasló eredményt ér el - osztályfőnöki szóbeli dicséret - osztályfőnöki írásbeli dicséret, ha valamelyik szaktárgyban az elvártnál többet teljesít, kimagasló eredményt ér el, közösségéért egyszer sokat, vagy folyamatosan többet vállal, iskolai rendezvényeken való szereplésért, ill. az iskola képviseletében nyújtott teljesítményéért - igazgatói szóbeli dicséret - igazgatói írásbeli dicséret (versenyeken és programokon való részvételért a szaktanár illetve az osztályfőnök javaslata alapján) ha az előzőekben említett tevékenység folyamatos és/vagy olyan eredményt ér el, amellyel az iskolának dicsőséget szerez (megyei, területi, regionális és országos versenyeken, pályázatokon az iskola képviseletében nyújtott kimagasló teljesítményért), az iskola közösségéért egyszer sokat, vagy folyamatosan többet vállal, - nevelőtestületi dicséret (kitűnő tanulmányi eredményért, kimagasló teljesítményért pl. tanulmány, sport) ha egész tanévi tanulmányi és közösségi munkája, magatartása példamutató Más elismerési formák: - „Legjobb tanuló” cím ( 8. évf. tanulói számára, a tantestület dönt), átadása a tanévzáró ünnepélyen. - „Jó tanuló - jó sportoló” cím (a cím odaítéléséről a tantestület dönt), átadása a tanévzáró ünnepélyen. - Tanulmányi, művészeti, sportversenyeken elért jó helyezések ismertetése a hangosbemondón. A tanuló tanórai vagy tanórán kívüli magatartását, iskolai munkáját a havonkénti értekezletek alkalmával értékeljük, melyről a szülőt az osztályfőnök írásban (e-napló/ellenőrző) tájékoztatja, illetve az osztálytükörben feljegyzéseket alkalmazunk, melynek hitelességét a nevelő aláírása igazolja.
3.9.2. A magatartás havonkénti értékelése Az osztályfőnökök az értékeléskor figyelembe veszik valamennyi az osztályban tanító pedagógus véleményét és az osztálytükör bejegyzéseit. Ezek alapján a következő értékelési rendszert vezettük be. Példás (5): A házirendet mindig betartja és társaival betartatja. Felelősséget érez társaiért, a közösségért és annak vagyonáért. Önként vállal közösségi munkát. Aktív. Viselkedése modora, hangneme, megjelenése példamutató. Ne legyen elmarasztaló bejegyzése az osztálytükörben.
81
Jó (4): A házirendet általában betartja. Mások munkájával kevésbé törődik. A rábízott feladatokat elvégzi. A közösségi munkában tevékeny. A közösség vagyonát védi. Viselkedése, modora, hangneme általában kifogástalan. Legfeljebb 2 elmarasztaló bejegyzése van az osztálytükörben. Változó (3): A házirend ellen vét. Feladatait pontatlanul végzi. Közösségi munkában pontatlanul vesz részt. Gyakran passzív. Másokért nem érez felelősséget. Szándékosan nem rongálja a közösség vagyonát. Viselkedése, modora, hangneme nem eléggé kulturált, de a hibák kijavítására törekszik. Legfeljebb 5 elmarasztaló bejegyzése van az osztálytükörben. Szaktanári figyelmeztetést vagy intőt kapott. Rossz (2): Fegyelmezetlen. A házirendet nem tartja be. A közösséget hátráltatja. Közösségi munkát nem végez. A rábízott feladatokat nem látja el. Megbízhatatlan. Viselkedése, modora, hangneme nem megfelelő. Durva, udvariatlan. Hibák kijavítására nem törekszik. A közösség vagyonát szándékosan rongálja. Osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetéssel vagy intővel rendelkezik.
3.9.3. A szorgalom havonkénti értékelése Az értékeléskor az osztályfőnökök figyelembe veszik valamennyi az osztályban tanító pedagógus véleményét és az osztálytükör bejegyzéseit. Ezek alapján a következő értékelési rendszert vezettük be. Példás (5): Kötelességteljesítése kifogástalan. Önálló. Tanítási órákon aktív. Rendszeretete, munkafegyelme, pontossága példamutató. Osztályfőnöki dicsérete van. Jó (4): Kötelességeit teljesíti. Rendszeres ellenőrzéssel jó eredményt ért el. Képességeinek megfelelően tanul. Munkafegyelme jó. Pontosságra, rendszeres munkára törekszik. Változó (3): Kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti. Iskolai és otthoni munkában nem mindig törekvő. Teljesítménye hullámzó. Órákon passzív. Állandó ellenőrzésre szorul. Munkavégzése pontatlan. Az osztálytükörben 5 beírása van a mulasztás rovatban. Hanyag (2): Kötelességeit elmulasztja. Képességei alatt teljesít. Nem is igyekszik jobb eredmény elérésére. Munkája rendszertelen, megbízhatatlan. Hibái kijavítására nem törekszik. Az órákon hátráltatja a munkát. Az osztálytükörben ötnél több beírása van a mulasztás rovatban. A magatartás és szorgalom félévenkénti értékelésénél a havonkénti érdemjegyek átlaga irányadó.
82
3.10. A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményünkben érvényesüljön a szegregációmentesség diszkriminációmentesség halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása az integráció biztosítása. Intézményünkben szeretnénk olyan gyerekeket, tanulókat nevelni, akik sokoldalú emberekké válnak, megállják helyüket az életben. A személyiség fejlesztésre törekszünk, képességfejlesztésre, mert nem tantárgyakat tanítunk, hanem gyermekeket, akik kikerülve intézményeinkből képesek eligazodni a mai világban, akik sikerorientáltak és nem kudarckerülők, gyakorlatiasak, kreatívak, elfogadják a másságot, védik és szeretik környezetüket, szülőfalujukat. A célok megvalósítása érdekében nagy súlyt helyezünk a családokkal kialakított együttműködésekre és a fenntartóval való partnerségre. Az intézményi alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium ha, a tanulók kifejezésre jutatják: jól érzik magukat az iskolában, ha bármely területen sikereket érnek el, ha képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók. Valljuk, hogy a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció kulcsa a közoktatás-fejlesztés, ezen belül az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása. Célunk, hogy pedagógusaink birtokában legyenek azoknak a korszerű pedagógiai módszereknek, készségeknek, tudásnak, amelyekkel oktató-nevelő munkájukat - különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélykiegyenlítésére - eredményesebben fogják tudni végezni. Ennek érdekében kiemelt szerepet kapnak a pedagógusok e területre irányuló pedagógiai továbbképzéseken, önképzéseken való részvétele, valamint az így megszerzett tudás tantestülettel való megosztása. A megszerzett ismeretek alkalmazása révén eredményesebbé válik esélykiegyenlítő munkának, amely megmutatkozik a HH és SNI tanulók kompetenciamutatóiban, lemorzsolódási és osztályismétlési arányaikban, és továbbtanulási eredményeiben is. Általánossá válik a gyerekek önmagukhoz mérten történő fejlesztése és fejlődése. Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, megőrzését, a HH-s diákok részvételi arányának emelését a tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokon.
83
4. Legitimációs záradék A Pedagógiai Program törvényi háttere A Pedagógiai Program törvényi hátterét a mindenkori hatályos jogszabályok alkotják.
A Pedagógiai Program hatálybalépése, ellenőrzése, felülvizsgálata A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2016. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program visszavonásáig érvényes. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására az iskola intézményvezetője; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezeten, illetve diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítása a nevelőtestület, szülői szervezet, diákképviselet véleményezését és elfogadását követően a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai program a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példányát a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola intézményvezetőjénél; az intézmény honlapján. 84
Mellékletek 1. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. sz. melléklet: Tantárgyankénti értékelés %-os meghatározása a Pellérdi Általános Iskola székhely intézményében
1. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Meglévő eszközök és felszerelések 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló XI/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, kazettás magnetofon 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Képek, betűkártyák, szótagkártyák Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Írott kis és nagy ABC. Fali táblák: magánhangzók, mássalhangzók Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Számkártyák (1-100-ig). Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő. Színes rudak, Golyós számoló Számmérleg Bingó Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan
85
4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Magyarország domborzati térképe. Szobai hőmérő. Borszeszégő. Ásványok. Fali táblák: az erdő szintjei, közlekedési eszközök, háziállatok, vadon élő állatok, gyümölcsök, testünk Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob stb. Zenehallgatási anyagok hangkazettán és CD-n: 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek: Steindl Imre: Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk. Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pablo Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. 7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Gumilabda Ugrókötél Kislabda Tornapad Tornazsámolyok Medicinlabda Karika Megkülönböztető trikó Ugrószekrény Dobbantó 86
Tornaszőnyeg Bordásfal Mászókötél Mérőszalag 9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Interaktív tábla 10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig A Föld népei a XIV-XV. században Magyarország 1526-1606 Európa a XIV-XV. században Magyarország az Anjouk idején Magyarország a Hunyadiak korában Magyarország a XVII. században Európa a XVI. század végén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század Európa a XVIII. század végén Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XIX. század második felében Amerika kialakulása Gyarmatosítás 1830-1917 A gyarmatok felbomlása 1917-1975 Európa a XIX. században Európa az I. világháború idején A Tanácsköztársaság honvédő harcai Hazánk felszabadulása Írásvetítő transzparens Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához 11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: angol ABC, Colours, Előljárószók, Európa térkép Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 87
Táblai körző Táblai vonalzó háromszög Táblai vonalzó egyenes Táblai szögmérő Méterrúd fából Alaphálók, alapábrák Sík és mértani modellezőkészlet Kétkaros mérleg és súlysorozat Halmazok (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmérték sorozat Szétszedhető dm3 Lénárd gömb 13. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép Monitor (SVGA) Billentyűzet Egér Hangfal Tintasugaras nyomtató, lézernyomtató projektorok laptop Interaktív táblák Fali tablók A számítógép belső felépítése (IBM – 02) Az input-output eszközök csatlakoztatás A billentyűzet. Alapvető programok OFFICE XP, WindwsXP Home, Norton Antivirus 2003. Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 14. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény Magyarország térképe (falitérkép) A föld domborzata (falitérkép) Földgömb Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) 88
Európa domborzata és vizei (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép Európa (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép) 15. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Írásvetítő fóliasorozat (fizika 7-8. osztály) Mágneses rúdpár fatokban SI mértéktáblázat (falikép) Mikolacső Mechanikai, fénytani eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz) Rugós erőmérő Kétkarú emelő Karos mérleg, súlysorozattal Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet Négyütemű motorminta Áramátalakító Csengő reduktor Dugaszos ellenállásszekrény Generátor minta Elektromotor és generátor Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell Demonstációs mérőműszerek Mérőműszer (Voltax) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására 16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához Metszettároló Mikroszkóp Sertéskoponya Juhláb Madár csontváz Emlős csontváz Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Koponya Emberi torzó 89
Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell) Faliképek sorozat Puzzle sorozat Folyadékos preparátumok Kitömött preparátumok Madár belső szervei 17. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek: Ceres kincsei (táplálkozásról) Őszintén a felnőtté válásról NARANCS MADÁR egészséges életmód „MIELŐTT” drogprevenció 18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső Főzőpohár Óraüveg Borszeszégő Kémcsőfogó Vasháromláb Agyagháló Vízbontó készülék Kalotta molekulamodell Pálcika modell Falitablók: 7. oktatást segítő CD Interaktív tábla 19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. 20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Táblai körző (fém hegyű) Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kocka, tégla Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról 21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 90
Vasreszelő lapos 25x200 Laposfogó Kalapács 15-20 dekás Csípőfogó Fafűrész (illesztő), vasfűrész Kézi fúró (amerikáner) Lemezvágó olló Szerelő készlet, gépelemek tanításához Elektromos szerelőkészlet I-II. Forrasztó páka 22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Magasugróléc Maroklabda Súlygolyó 3 kg Tornaszekrény Gyűrű Dobbantó Tornazsámoly Medicinlabdák Ugráló kötél Mászókötél Kosárlabda Kézilabda Futball-labda
2. sz. melléklet: Tantárgyankénti értékelés %-os meghatározása a Pellérdi Általános Iskola székhely intézményében Az egységes értékelés kialakítása és alkalmazása céljából a témazáró dolgozatoknál elért pontszámok a következő százalékos kulcs alapján kerülnek átváltásra osztályzatokká: Természettudományos munkaközösség: Elégtelen 0% - 30%
Társadalomtudományos munkaközösség: Elégtelen 0% - 34%
Elégséges
31% - 50%
Elégséges
35% - 53%
Közepes
51% - 70%
Közepes
54% - 74%
Jó
71% - 89%
Jó
75% - 89%
Jeles
90% - 100%
Jeles
90% - 100%
91
Alsós munkaközösség: Elégtelen
0% - 39%
Elégséges
40% - 59%
Közepes
60% - 74%
Jó
75% - 89%
Jeles
90% - 100%.
Azon tanulók esetében, akik szakértői véleménnyel rendelkeznek, nem kerül más értékelési rendszer megállapításra, esetükben a mennyiségi és minőségi differenciálást alkalmazunk, illetve időhosszabbítást biztosítunk, ha a szakvélemény erre külön kitér, és egyéni elbírálást javasol. Kisebb írásbeli számonkéréseknél, a minimum követelményekből összeállított dolgozatnál a pedagógusok szaktanári szabadsága az értékelés során érvényesülhet.
92
