KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT PÉCSI TANKERÜLETE
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programja
A nevelőtestület elfogadta: 2013. március 26. Az igazgató jóváhagyta: 2013. március 29. Hatályos határozatlan időre: 2013. április 3-tól
2013.
1
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programjának véleményezése, elfogadása és jóváhagyása
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai Szülői Szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta. Pellérd, 2013. március 26. a Szülői Szervezet elnöke
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai diákönkormányzat 2013. március 27-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Pellérd, 2013. március 27. az iskolai diákönkormányzat elnöke
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2013. március 26-i értekezletén elfogadta. Pellérd, 2013. március 26. Medgyesi Antal igazgató
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programját az előírt egyeztetések után az iskola igazgatója jóváhagyta. Pellérd, 2013. március 29. Medgyesi Antal igazgató
2
AJÁNLÁS
A Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programja kísérlet köznevelési intézményünk keretei között, a gondolkodásban, a szemléletben, az életvitelben, a képzettségben, a családi és társas kapcsolatokban, a társadalmi létben hagyományos és új szervezeti formák és módszerek ötvözésével. Programunkkal szemben a legfőbb követelménynek tekintettük, hogy a kitűzött célok áthassák az intézményi élet egészét, és hatást gyakoroljanak az iskola által ellátott nyolc település tanulói és szülői korosztályaira. Nagy hangsúlyt kap nevelési rendszerünkben a tapintat, az egyénre szabottság, az érzelmi azonosulásra építettség. Legfőbb elvárásunk, hogy a programunkban résztvevő gyermekekre és felnőttekre pozitív hatást gyakoroljunk jó közérzetük, együttműködési szándékuk fenntartása mellett. Számoltunk azzal, hogy pedagógiai koncepciónk tartalmát tekintve nem lehet mindent tematikába rögzítve lemerevíteni. Fontosnak tartottuk, hogy céljaink a kötetlenebb programokban, a mindennapi spontán helyzetek adta megnyilvánulásokban is érvényesüljenek. Nevelési rendszerünk az egységes ráhatás elvére épül, melyhez nem nélkülözhetjük a szülők és az intézmény mellett működő más érdekképviseleti szervek együttműködését és a széleskörű partnerkapcsolatokat. Programunkat nem szeretnénk lemerevíteni, célunk a rugalmasság megtartása, a változásokhoz, igényekhez való alkalmazkodás képességének biztosítása. Igyekszünk belső és külső partnereink elvárásainak is eleget téve egy „minőségi”, egységes intézményt működtetni, amelyben községeink gyermek- és felnőtt lakói, az iskoláinkban dolgozó pedagógus és ügyviteli-, technikai alkalmazott jól érzi magát; az „élethosszig tartó művelődés” megalapozása mellett kellő ösztönzést és lehetőséget adni az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez. Minderre garancia az itt dolgozók felkészültsége és lelkiismeretes, sokoldalú tevékenysége.
Medgyesi Antal igazgató
3
Tartalomjegyzék I.Bevezető…………………………………………………………………………………….5 1. A Pellérdi Iskola „küldetése” .......................................................................................... 7 2. A Pedagógiai Program törvényi háttere ............................................................................ 9 3. A Pedagógiai program hatálybelépése, ellenőrzése, felülvizsgálata ................................. 9 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................. 10 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ...................................... 10 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei ......................................... 10 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai ............................................ 11 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai....................................... 12 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 14 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................. 15 V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek ................................ 16 1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........... 20 2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése .......................................... 20 3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................... 22 VI. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................ 24 1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység …………………………………….24 2. Képességkibontakoztató pedagógiai rendszer……...…………………………………...26 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............................. 32 VII. Egészségnevelési program ............................................................................................. 34 VIII. Környezeti nevelés ........................................................................................................ 36 IX. A szülő-pedagógus-tanuló együttműködésének formái ................................................... 40 1. A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok .................................... 41 2. A tanuló és pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei.................... 41 3. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ..................................................................... 42 4. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................... 43 X. Az iskolában folyó nevelő munka ellenőrzési-mérési-értékelési-minőségbiztosítási rendszere ................................................................................................................................ 44 1. A tanulók értékelése ........................................................................................................ 47 2. A magatartás értékelése ................................................................................................... 47 3. A szorgalom értékelése ................................................................................................... 47 4. Az alsó tagozaton használt szöveges értékelés ................................................................ 48 5. A testnevelés tantárgy helyi értékelési rendszere ............................................................ 48 XI. Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok.................................................................. 56 XII. Közlekedésre nevelés ..................................................................................................... 59 XIII. Társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja ............................ 61 XIV. Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja ........................................................... 62 XV. Kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok .............................................. 63 XVI. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ................................ 74 XVII. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...75 XVII. A tanulmányok alatti vizsgák…………………………………………………………80 XVIII. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv………81 XIX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke………………………………………………………….83
4
I. Bevezető Néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a Pellérddel szomszédos Aranyosgadány, Gyód és Keszü községek részéről az igény és a szándék, hogy a kötelező közoktatási feladatot intézményfenntartó társulással oldják meg. Az így létrejött Pécs Városkörnyéki Közoktatási Intézményfenntartó Társulás kulcsintézménye a Pellérdi ÁMK. Tagintézményeként Gyód településen óvoda és alsó tagozatú iskola működik. A felsős gyermekek fogadását az azonos profil (német nemzetiségi nyelvoktatás) miatt is a Pellérdi ÁMK vállalta fel. 2008. szeptemberétől a Pellérdi ÁMK tagintézményeként működött Pellérd déli szomszédja, a közel 1800 lelkes település, Görcsöny intézménye a Görcsönyi Óvoda, Iskola. Az intézmény négy társult település iskolaközpontja. 2009. július 1-én létrejött a Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ, a Pellérdi ÁMK jogutódjaként, az intézmény fenntartója a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás. A többcélú intézmény 2013.december 31-vel jogutóddal szűnt meg, az óvodák az önkormányzatok fenntartása alá kerültek, a pellérdi, görcsönyi és gyódi iskola fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Pellérdi Általános Iskola székhelye a nyolc évfolyamos iskola Pellérden, tagintézményei: a gyódi 1-4. évfolyamos tagiskola és a görcsönyi nyolc osztályos iskola. Az intézmény alapító okirat szerinti feladatai: (Pellérd és a hét szomszédos település területén) kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi program a Görcsönyi tagiskolában; nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó német nemzetiségi iskolai oktatás (Gyód, Pellérd iskola); halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése nem kötelező tanórai foglalkozások a köznevelési törvényben meghatározott mértékben (szakkörök); rendszeres egészségügyi felügyelet; tanulmányi, kulturális és sportversenyek rendezése, szervezése; iskolai sportkör, diákkör, könnyített testnevelés; iskolai étkeztetés; napközis és tanulószobai ellátás; összevont könyvtári tevékenység (iskolai és községi könyvtári) szolgáltatás; Elvárások, szükségletek A Pellérdi Általános Iskolával szemben az iskola használóinak elvárásai: gyermekközpontúság, nevelés-centrikusság; kölcsönös bizalmon-, és tiszteleten alapuló, demokratikus tanár-diák, tanárszülő, vezető-pedagógus viszony; sok kötetlen, közös program; olyan művelődéstartam közvetítése, amely megfelelően felkészít bármely iskolatípusba történő továbbhaladásra, amely kellően megalapozza az európai műveltséget; 5
Konkrétan: német nemzetiségi nyelv oktatása 1-8. osztályban, angol nyelv oktatása 1-8. osztályban, informatika-számítástechnika oktatása 5-8. osztályban; a sportolási lehetőségek, szabadidős programok kiszélesítése; az egészségnevelés, környezeti nevelés általánossá tétele; a családi életre történő felkészítés; az önálló tanulás képességének hatékony fejlesztése; az egyéni képességek és készségek kibontakoztatása, tanulási kreativitás elősegítése (tanulmányi - művészeti - sport területen egyaránt); a hátrányok leküzdése; a nevelés-oktatás tantárgyi eszközkészletének fejlesztése, a tanulás körülményeinek javítása. Alapvető célkitűzések, feladatok: 8 évfolyamos általános iskola minden tanuló számára biztosítsa a továbbtanulásra és az európai értékrendet követő társadalomba történő beilleszkedéshez szükséges alapkészségek, személyiségjegyek kialakulását. Az iskolai oktatás célja a NAT-ban, - és a vizsgakövetelményekben -, valamint a német nemzetiségi oktatás irányelveiben rögzített, egyénre szabott differenciált képességfejlesztés, hátrányok leküzdése. Nevelésünk alapvető célja, olyan személyiségek kialakítása, akik szemében érték az egészség és a kulturált életmód, akik felelősséget éreznek önmaguk, embertársaik, a környezeti értékek iránt, akik szeretik és tisztelik hazájukat, akik tiszteletben tartják más népek, - a különböző etnikumú és világnézetű emberek kultúráját, szórakozásait az egyetemes emberi jogokat. A gyermekek egyéni képességeikhez igazított, differenciált fejlesztése, szociális hátrányok csökkentése, a tehetségek kibontakoztatása, a kommunikációs készségek hatékony fejlesztése. A testi-lelki egészség - derű, belső harmónia -, az önismeret fejlesztése, társas kapcsolatokhoz a tolerancia, segítőkészség, egymás tisztelete - szülők, nagyszülők, pedagógusok, elöljárók tisztelete. Általános fejlesztési követelmények: (részletesen lásd: tantárgyi tantervekben) A NAT-ban rögzített minimális teljesítményszint elsajátítása minden tanulóval. A jobb képességű tehetséges tanulók számára az optimum elsajátíttatása, érdeklődésének, képességének megfelelő, differenciált lehetőségek biztosítása az egyéni ütemben való haladáshoz. Az alapkövetelményeken felül 20-30 %-os többletismeretet várunk el a jobb képességű tanulóktól a helyi tantervi programba foglalt kötelező és választható művelődési anyagból a tanulói képességek és érdeklődési körök függvényében. A hátrányokkal érkezők, lemaradók felzárkóztatásának biztosítása, a továbbhaladáshoz szükséges kommunikációs, szomatikus, gondolkodási képességek kifejezése minden tantárgy keretei között. Helyi komplex személyiség-, és képességfejlesztő program keretében a tanulók önálló ismeretszerzésének, kutatásának kreatív megnyilvánulásainak szervezett segítése, gondozása. Megfelelő eszköztudás kifejlesztése valamennyi tantárgy keretei között. 6
Az önálló ismeretszerzés képességének és igényének fejlesztése, a gyermekek nyitottá, érdeklődővé nevelése, kutatásra, alkotásra ösztönzése. A személyiségfejlesztéshez, képességfejlesztéshez tág gyakorlótér biztosítása, cselekvésprogramok szerevezése, melyek gazdag élményeket, sikereket, további ösztönzéseket adnak a tanulónak. A helyes értékelés, önértékelési képességének fejlesztése, - a tanulók önbizalmának erősítése, nyílt vélemény-nyilvánításra, vitakészségre, felelősségvállalásra, kudarctűrésre, egészséges versenyszellemre nevelése.
Mottó: " A világ és minden teremtményének fő célja az ember. " (Kepler)
1. A Pellérdi Általános Iskola "küldetése" Sajátos cél-, és feladatrendszerünk kialakításához intézményegységeink (tagintézményeink) használóinak elvárásait, szükségleteit, valamint sajátos feltételrendszerünk adottságait vettük figyelembe. A Pellérdi Általános Iskola "küldetését" a köznevelés és közoktatás általános céljainak, valamint a bevezetőben felvázolt helyzetképnek megfelelően az alábbi kiemelt célokban fogalmazzuk meg: 1.
A helyi lakóközösség fejlesztési folyamatába beépülés: a betelepült lakosság beilleszkedésének segítése, lakóhelytudatuk erősítése; a régi néphagyományok felújítása, ápolása, átörökítése; önszerveződő csoportok létrejöttének, működésének segítése; a helyi közművelődési- kulturális- és egyéb szolgáltatások körének bővítése a szükségletek és igények kiszolgálásával.
2. A Pécs város közelségéből adódó lehetőségek optimális kihasználása: tudatos és tervszerű ráépülés a pécsi programokra, kulturális-, sport- és szórakoztató rendezvényekre. 3. Olyan pedagógiai stratégia megvalósítása, amely közvetlen, - illetve közvetett módon szemléletformáló, jótékony befolyásoló szerepet betölteni, különösen a testben- és lélekben egészségesebb emberek, a harmonikusabb családi élet, a viselkedéskultúra- és környezeti kultúra fejlesztése, a szülőföld ismerete és szeretete, a természet- és az ember által alkotott értékek iránti tisztelet- és felelősségtudat, a különböző etnikumok és világnézetű emberek békés együttélése, egymás kultúrájának tisztelete, a demokratikus magatartásformák kialakítása.
7
Az európai igényeknek és szükségleteknek megfelelő személyiségjegyek és műveltségtartalom elsajátítása érdekében: az oktatás részeként a világnyelvek - ezen belül elsősorban német nemzetiségi nyelv tanítása, második (választható) nyelvként az angol tanítása. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása, - az informatika, számítástechnika tanítása. Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása; saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória fejlesztése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. A Görcsönyi Iskolánk küldetése az alábbiakban fejezhető ki: Gyökerünk az iskolánk, lombunk már a nagyvilág.
Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik sokoldalú emberekké válnak, megállják helyüket az életben. Szeretnénk, ha ez az iskola, mint a fejlődő növény elválaszthatatlan gyökere táplálná őket. A személyiség fejlesztésre törekszünk, képességfejlesztésre, mert nem tantárgyakat tanítunk, hanem gyermekeket, akik kikerülve ebből az iskolából képesek eligazodni a mai világban, akik sikerorientáltak és nem kudarckerülők, gyakorlatiasak, kreatívak, elfogadják a másságot, védik és szeretik környezetüket, szülőfalujukat. Iskolánk céljai megvalósítása érdekében nagy súlyt helyez a családokkal kialakított együttműködésekre és a fenntartó önkormányzatokkal való partnerségre. Nem „halat” adunk számukra, hanem megtanítjuk őket halászni. Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium ha, a tanulók kifejezésre jutatják: jól érzik magukat az iskolában, ha bármely területen sikereket érnek el, ha képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók. A Görcsönyi Iskola a jövőben is meg kívánja őrizni a városkörnyéki iskolák között szerzett jó pozícióját. A Berze Nagy János Művészeti Iskola tagintézményeként jelentős lépéseket teszünk a tehetséggondozás érdekében. A bevezetett integrációs program a hátrányos helyzetű tanulók, felzárkózását szolgálja ez kiegészült a kompetencia alapú oktatás bevezetésével. A nevelőtestület jól motivált, szakmailag felkészült, stabil összetételű. Ez jelenthet garanciát az eddig elért eredmények megtartására és pedagógiai munkánk jobbítására és fejlesztésére.
8
2. A Pedagógiai Program törvényi háttere A korábbi évek közoktatási törvényét, 1993. évi LXXIX törvényt, felváltotta a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről. Megalkották e törvény végrehajtásaként a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendeletet, mely a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szól. Ezen jogszabály 6. pontjának 7. § tartalmazza a pedagógiai program tartalmára vonatkozó rendelkezéseket. Mindezek figyelembevételével készült el intézményünk stratégiai dokumentuma. 3. A Pedagógiai program hatálybelépése, ellenőrzése, felülvizsgálata Legitimációs záradék A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezeten, illetve diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai program a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példányát a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál. 9
II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Alapelveink: nyitottság felelősségtudat kitartás erkölcsiség differenciált bánásmód és oktatás Arculatát tekintve iskolánk: Követelményelvű, vagyis a tanulmányi teljesítményt előtérbe helyező intézmény feladatának tekinti a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását és az átlagnál tehetségesebb jobb képességű tanulók kiemelt fejlesztését, mindkét réteget felkészíti tanulmányaik folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, megadva a szükséges ismereteket és a megfelelő erkölcsi alapokat is. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei az egyetemes emberi értékek közvetítése (humanizmus, szeretet, harmónia, együttműködés, tolerancia) "emberközpontúság"; az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése; a szülőföldhöz, a hazához való kötödés erősítése (helyismeret, honismeret); a nemzeti, közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése; a nemzeti műveltség átadása; az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztése, alapvető tanulási és társadalmi beilleszkedési készségek kialakítása, gyakorlása, erősítése; a helyes környezetvédelmi szemlélet erősítése; az egészséges életmód alapvető ismereteinek elsajátítása, a mozgásigény kielégítése a kulturált viselkedési formák elsajátíttatása gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt relációban; a szabadidő helyes eltöltésének biztosítása, versenyek szervezése, a diáksport támogatása a helyi tornaterem és a könyvtár teljes körű kihasználása elsősorban iskolánk tanulóinak foglalkoztatásával; az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának otthonosságának megteremtése és megőrzése; a tanulók által készített ízléses gyermekmunkák, rajzok, tárgyak kerüljenek felhasználásra a folyosók, a termek díszítésekor; a gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény; minél több irodalmi, művészeti alkotást ismerjenek meg: színházlátogatás, könyvtári és rendhagyó irodalmi órák rendszeressé tételével ébresszük fel bennük a művelődés iránti igényt;
10
gondoskodunk a különböző képességű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről (tananyag kiválasztása, feldolgozása, osztályok bontása, nívócsoportokra, differenciált óravezetés); A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója, ezért fontos a nyelvi kommunikációs nevelés, az alapkészségek: írás-olvasás-beszéd és nyelvtani ismeretek elsajátítása, folyamatos fejlesztése. minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabadosság elleni küzdelemre. A matematika tanítása során is az alapkészségek kialakítására és fejlesztésére kell törekednünk. A gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, megértés, következtetés, logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztésére. A célok eléréséhez a matematika órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek, a számítógépes foglalkozások és a különböző logikai játékok. A tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyveken kívül más könyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának, s a sajtó, tv, videó, internet által megszerezhető tudásnak. Az iskolai nemzetiségi oktatás: a cigány kisebbségi és német nemzetiségi oktatás biztosítja az adott nemzetiség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését, hozzájárul a másság megértéséhez, melyen keresztül erősíti az önismeretet, a közösségi együttélést, összefogást. A művészeti nevelést színvonalasan működő szakkörökkel erősítjük (énekkar, képzőművész szakkör). Lehetőség van Görcsönyben a Berze Nagy János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény képzőművész és népi zene tanszakán, Pellérden az Agócsy AMI-ben a tanulmányok folytatására. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Iskolánk legfontosabb céljai tehát, hogy diákjaink a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi és társas képességekkel rendelkezzenek. Ennek megfelelően: a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró számítástechnikai ismeretekkel jól hasznosítható tudással rendelkező az iskolában (s azon kívül) szerzett új információkat alkalmazni és rendszerezni képes állampolgári jogainak, kötelességeinek gyakorlására kész egyéni és csoportérdekeinek érvényesítésére felkészült, egyúttal más egyének, csoportok érdekeit, véleményét tiszteletben tartó toleránsan kezelő személyiség kialakítása. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése történjen az oktató-nevelő munka során: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia 11
Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A fejlesztési célok elérése érdekében a TÁMOP 3.1.4. „A kompetencia alapú oktatás elterjesztése” program megvalósításával, annak módszertani választékával valósítjuk meg a kulcskompetenciák fejlesztését. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében a célunk, hogy: tanulóink dönteni tudjanak a reális tovább tanulásról diákjaink megfelelő alapot kapjanak ahhoz, hogy élethosszig tartó tanulással alkalmazkodni tudjanak a társadalom folytonosan változó kihívásaihoz harmonikusan illeszkedjenek be a mikro- és makro környezetbe, közösségük aktív tagjává váljanak legyenek megbízhatóak, nyitott szellemiségűek és toleránsak önértékelésük helyes legyen rendelkezzenek önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel pontosakká, rendszeretőkké, udvariasakká váljanak magas műveltség és jó szervezőkészség birtokában legyenek legyenek felelősek önmagukért és környezetükért értsék és gyakorolják az igazi demokráciát Nevelési-oktatási céljaink megvalósítása akkor sikeres, ha végzős diákjaink legalább 95 %-a a 8. évfolyam végén: Megfelel a kerettantervben megfogalmazott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, hogy később a középiskolai követelményeknek megfelel. Ismeri a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az iskolában folyó nevelő- és oktatómunka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását a kitűzött célok elérését segítse. Legnagyobb feladat a társas érintkezéssel, együttéléssel kapcsolatos fogalmak kialakítása, pontos értelmezése, pl. becsületesség, udvariasság. Tisztázni kell minden olyan fogalmat, ami szükséges a közösségi élethez, a társas kapcsolatok alakításához. Tisztázni kell az egyén, a közérdek, a többség, a kisebbség fogalmát, ennek fontosságát a közösségben, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Segítse a pedagógus a megértést, a demokratikus normarendszer elfogadására, a természeti és társadalmi értékek megbecsülésére, a helyes viselkedési normák kialakulására. Meg kell ismertetni tanulóinkkal más népünk kultúráját, szokásait, ki kell alakítani a gyermekeinkben a nemzeti öntudatot.
12
Különös gonddal kell fordulni a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek felé, meg kell ismerniük beszélgetések keretében, filmeken keresztül a drog, az alkohol káros hatását. Sokat segíthetnek ebben külső előadók is. Ebben az életszakaszban kezeljük kiemelten az erkölcsi nevelést, a helyes viselkedési szokások gyakorlati alkalmazását, a felnőtt - diák viszony pozitív értelmezését. Kiemelten fontos terület az udvariassági szabályok gyakoroltatása különböző helyzetekben, viszonylatokban. Figyelembe kell venni az egyes tanulók eltérő fejlettségi szintjét, differenciáltan kell fejleszteni őket. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, készségek és képességek megteremtése, fejlesztése. Intézményünk pedagógiai programjának korszerűsítése és „testre szabása” a tanult új tartalmak és eljárások ismeretében. Az intézményi együttműködés fejlődése a fenntartóval, a szülői szervezetekkel, a lakóhelyi környezetben lévő szervezetekkel. Nevelési –oktatási feladatok az iskola 1-4. évfolyamán a test és lélek harmonikus fejlesztése, a szocializáció folyamatainak elősegítése, az elemi műveltségi alapok feltételrendszerének megteremtése, a tanulási stratégiák megtanítása, beilleszkedési készségek kialakítása, gyakorlása, erősítése. Kiemelt feladatok az iskola 5-6. évfolyamán az alapműveltség továbbépítése, a tanulók helyes pályaválasztásának előkészítése, segítése, felkészítésük a felvételi vizsgára, a sikeres továbbtanulásra, a képességeiknek és személyiségüknek legmegfelelőbb oktatás biztosítása (választható foglalkozások körének kialakításával, és ha szükséges változtatásával, átalakításával), az önálló ismeretszerzés, kifejlesztése, a kreatív gondolkodásmód kialakítása, nagyobb figyelmet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás, a tanulási stratégiák megtanítása. 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások.
1.Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- tevékenykedtetés
-A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.
- kísérlet megfigyelés - informatika alkalmazása - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés 13
-
Közös célok kitűzése, elfogadtatása.
-
Hagyományok kialakítása.
- ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
-
Követelés.
-
Ellenőrzés.
-
Ösztönzés.
-
A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. Követendő egyéni és csoportos minták.
-
Elbeszélés.
-
Tények, jelenségek bemutatása.
-
A nevelő személyes példamutatása. Műalkotások
-
bemutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
-
Magyarázat, beszélgetés.
-
A tanulók önálló ellenőrző munkája -
-
-
Kiemelése a közösség életéből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normáktól. Vita.
öntevékenység
III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségét a különféle megszervezésével tudjuk fejleszteni.
iskolai
feladatok,
tevékenységek
Feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Erkölcsi érzékük fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. 2. Nemzeti öntudatra nevelés Ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek munkásságát. 3. Hazafias nevelés A hazaszeretet érzésének felébresztése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, ápolása, nevelése. 4.
Önismeret és társas kultúra fejlesztése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készségek kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
14
5. Családi életre nevelés Harmonikus családi minták közvetítése a családi közösségek megbecsülése, felkészítés a felelős párkapcsolatok kialakítására, ismeretközvetítés a család életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. 6. Testi és lelki egészségre nevelés A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiségek kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A családdal együttműködve felkészítjük a tanulókat az önállóságra, a betegség megelőzésére a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek felismerésében. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek sajátos élethelyzetének, igényeinek megismerése, szociális érzékenység, (együttérzés, együttműködés, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás) segítő magatartás kialakítása a tanulókban. 8. Környezettudatosság A tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be szűkebb és tágabb környezetük értékeinek megőrzésébe. 9. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról (életkori sajátosságokhoz és lehetőségekhez igazodva). Olyan tevékenységeket kell biztosítani a tanulók számára, amelyben kipróbálhatják képességeiket, kiválaszthatják a nekik megfelelő pályát. 10. Médiatudatosságra való nevelés Értelmező, kritikai beállítódás kialakítása a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésének tudatos alakítása. Ismerkedjenek meg a média működésével a valóságos és a virtuális a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetés módjával. 11. A tanulás tanítása Az iskola alapvető feladata, a pedagógusok teendője, hogy felkeltsék diákjaik érdeklődését, útbaigazítást adjanak a tananyag elsajátításával, szerkezetével kapcsolatban. Meg kell tanítani, hogyan használhatók a könyvtári és más információs források, melyek az egyénre szabott tanulási módszerek.
IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
15
Fontos célkitűzéseink: A Diákönkormányzat munkájának fejlesztése, javítása. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket. A tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a határon túli kapcsolatok ápolásában. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata. A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos fejlesztése. Az összetartozást erősítő viselkedési normák, formai keretek kialakítása. A közösség hagyományainak kialakítása, ápolása. A közösségek céljainak kitűzésében segítségadás és az elvégzett munka értékelése.
V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésétoktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: külsős gyógypedagógus végzettségű pedagógus megbízása, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, 16
képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; 17
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 1. Beilleszkedési, tevékenységek
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárás-rendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk: az agresszív megnyilvánulásokra, a közönyre és a passzivitásra, az érzelem-szegény, apatikus magatartásra, a túlzott félelemre és szorongásra, a kifejezett féltékenységre, irigységre, a beszédzavarra, a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása: a családi környezet hatásaiból ered-e? (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása), a család és az iskola ellentétéből fakad-e, iskolai ártalmakra vezethető-e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.)
18
esetleg a kedvezőtlen következménye.
társas
pozíciók
(pl.
peremhelyzet)
Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával; a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz; személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával; teljesíthető, reális követelmények támasztásával; a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással); a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással; az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával; az osztályközösség segítő erejének mozgósításával; a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával; következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”); szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével. Célunk eléréséhez meghatározó jelentőségű a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a gyerekcsoportokban, a tantestületben és az iskolában. Fontos eszköz az irányított játék, az egyénre szabott feladatok, a jutalmazás és a tolerancia. Meg kell győznünk a gyerekeket arról, hogy közös célunk a szeretet és bizalom talaján a helyes viselkedésminták kialakítása a problémás tanulókban, tehát a beilleszkedés segítése és nem a kirekesztés. Ezen a téren kikérhetjük a Diákönkormányzat véleményét és segítségét is. Eredményt érhetünk el, ha igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni. Ha tanulmányi téren ez kevésbé lehetséges, akkor az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítenünk kell bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. A sport - az egészség megőrzésén túl - fejleszti tanulóinkban a szabályokhoz való alkalmazkodás készségét, levezeti a felgyülemlett energiát, erősíti a közösséghez tartozás érzését, sikerélményt ad, s mindezek pozitív hatása az iskolai élet egyéb területein is megmutatkozik majd. Iskolán kívüli sport- és szabadidős programok szervezésével segítségünkre lehetnek a testnevelő tanárok és a települések közművelődési szakemberei.
19
A sporton kívül kiváló lehetőség a sikerélmény juttatáshoz a manualitás. Iskolánk tanulói szabadidős kézműves szakkörökön vehetnek részt a szakkörvezetők irányításával.
2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket az iskola figyelembe veszi. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai : A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának ideje. A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.
20
A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés, kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény 47.§) foglalja össze. Az intézményünkben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
21
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kivételes tehetség kialakulása az örökletes adottságok és a környezeti tényezők szerencsés egybeesésének, és kapcsolatának az eredménye. Az adottságok nem kis részébe az öröklődés szeszélyes játékainak következményei, ezek képességé válása a pedagógusok kezében van. A tehetséges gyerekek csak akkor képesek kiemelkedő eredményt elérni, ha magasra helyezzük számukra a mércét, és megfelelő támogatást kapnak. Az intenzív oktatás feltételei között a gyerek átérzi a tudást, magabiztossá válik, bátran gondolkodik, érzi a gyors haladást, sikert ér el és hamarosan önállóan alkalmazni tudja ismereteit. A tehetséges gyerekek különleges képességei már alsó tagozatban megmutatkoznak, a legkülönfélébb tantárgyakban jeleskednek. A sportok és művészetek terén kimagaslóan tehetséges gyerekeket az állhatatosság és kitartás jellemzi. A többletmunkát nem teherként, hanem kihívásként élik meg. Fel kell ismerni a tehetséges tanulókat, ezért minél több, változatos feladatot adni, s később tehetségének megfelelően terhelni, s ezt követően fontos a tehetséggondozás színtereinek jó működtetése.
22
A tehetséggondozás célja: Az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, Intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása, A tehetség kibontakoztatásához szükséges személyiségfejlesztés (önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.), Tehetséges tanulók számára speciális foglalkozásokat tartani, Versenyeket, kiállítást, bemutatkozási lehetőségeket teremteni. Hatékony formákat kell kidolgozni az oktatás során, és a tanórán kívüli foglalkozásokon. Tehetségnevelés az oktatás különböző területein az iskolai tanítási órákon kiscsoportos foglalkozásokon (csoportbontás, nívócsoport) szakkörökben tanulmányi versenyeken, tanulói pályázatokon, sportversenyeken speciális tanfolyamokon. Az iskolai tanítási órákon: A differenciált képességfejlesztés egyik legfontosabb színtere lehet, ehhez azonban az órai foglakozás magas fokú szervezése szükséges. Kiscsoportos foglalkozások: A napközis foglalkozások tevékenységszervezésében alkalmazható eszköz a csoportos foglalkoztatás.
is
sokszor
kiválóan
Szakkörök: Az érdeklődési köröknek és igényeknek megfelelően szerveződik a felzárkóztató foglalkozások szervezésével összhangban. Tanulmányi versenyek, pályázatok: Iskolánk nevelői kiemelt fontosságúnak tartják a tanulmányi versenyeket, pályázatokat. A házi versenyeken és a hozzájuk kapcsolódó felkészítő foglalkozásokon, szakkörökön teszik alkalmassá diákjainkat a magasabb szintű megmérettetéseken való részvételre. Iskolánkban kiemelt fontossággal bír a sportversenyekre való felkészítés, hisz a tehetség nem csak az elméleti tárgyakban nyilvánulhat meg. Speciális tanfolyamok: Iskolánk helyet biztosít speciális tanfolyamok szervezésére is. (kosárlabda, taekwando, karate, tánciskola, angol nyelv).
23
A tehetségnevelést elősegítő egyéb tevékenységek könyvtári munka, színházlátogatás, múzeumlátogatás, szakköri foglalkozások, kézműves szakkörök, stb., testi nevelés (kézilabda, atlétika, kosárlabda, foci, stb.). Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (a differenciált fejlesztés különböző módjait). Egész napos iskola Az új Köznevelési Törvény lehetőséget ad arra, hogy az iskolák iskolaotthonos oktatást szervezzenek. Görcsönyi Iskolánkban az 1-2. és 3-4. évfolyamon részben összevont oktatás folyik a készségtárgyakból. A 2013/2014-es tanévtől nem kívánjuk bevezetni ezt az oktatási-nevelési rendet, de nem zárjuk ki a bevezetés lehetőségét későbbiekben.
VI. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai azon túl, hogy a nevelő-oktató munka, a nevelés és a tanítás szerves részét képzi, számos esetben elkülönül a tanítási órák feladataitól. E feladatok megvalósításában részt kell, hogy vegyen az intézmény vezetése és tantestületünk valamennyi tagja, de kiemelt szerepe van e kérdésben az osztálytanítóknak, osztályfőnököknek, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Problémák, okok, amelyek a hátrányos helyzetet kialakíthatják: Családokban: munkanélküli szülők, ebből adódó állandó anyagi problémák; tartósan beteg, illetve fogyatékos szülők; káros szenvedélyekkel élő szülők; rossz életvitel a családban; lakás és lakhatási körülmények embertelensége (esetleg többszöri költözködés); antiszociális példák a családban; csonka család /válás után egyedül a gyermeket, gyermekeket nevelő szülő; érzelmi sivárság, esetleg gyűlölködés a szülők között. Gyermekeknél szervi fogyatékosságok előfordulása vagy tartós betegséggel való együttélés; 24
súlyos és enyhébb beszédhibák megléte; látható elhanyagoltság esetleg éhezés, alultápláltság; mentálisan sérült gyermek; biztonságos, szeretetteljes érzelmi háttér hiánya, kötődési zavarok; érzelmi traumákból fakadó magatartászavarok, hiperaktivitás, mások számára elfogadhatatlan viselkedés; szülői terror, lelki bántalmazás a gyermekek ellen; serdülőkor hirtelen előtörő problémái: magányosság érzete, csavargás, dohányzás, italfogyasztás, drogfogyasztás. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Alapvető feladataink: fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell, a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. Iskolánk együttműködik a területileg illetékes nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal polgármesteri hivatallal a gyermekorvossal a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. A gyermekvédelem pedagógiai elvei közt első helyen kell említeni a gyermek személyiségének megismerését. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind-mind hozzátartozhatnak a személyiségzavarok leküzdéséhez. Pedagógiai eszköztárunk része az iskolai élet, a szabadidő eltöltésének pozitív, és az iskola falai között végezhető formáinak mind szélesebb körű felkínálása is. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását. a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatokról, személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek), családi életre történő nevelés, napközis, tanulószobai foglalkozások biztosítása, iskolai ingyenes, kedvezményes étkezési lehetőségek felkínálása, ingyenes tankönyv biztosítása, egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése, a tanulók szabadidejének szervezése (táborok, versenyek). 2. Képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer (IPR) A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, egyenletes tanulmányi haladásuk biztosítása, folyamatosan történik tanórán belül ill. tanórán kívüli foglalkoztatással. 25
Ezt szolgálja az integrációs és a képesség kibontakoztató felkészítés programjának bevezetése iskolánkban. Egyéni differenciálás tanórán belül. A tanulóknak képességüknek megfelelő nehézségű feladatok kijelölése, a megoldás elősegítése tanári segítséggel. Tanulócsoportok szervezése. A kiváló, ill. jó képességű tanulók segítik gyengébb lemaradó társaik munkáját. A rászoruló tanulók részére a szaktanárok tantárgyi korrepetálást, felzárkóztató foglalkozást szerveznek a tanórán kívül. Ugyancsak tanórán kívül a tanulók részére folyamatos ügyeletet és ingyenes napközis ellátást biztosítunk. A napközis csoportokban is lehetőség van a hátrányos helyzetű tanulók előmenetelének ill. folyamatos haladásának biztosítására. A napközis nevelő lehetőség szerint segítséget nyújt a feladatok elvégzésében, a tanulópárok kialakítása is ezt a célt szolgálja, amikor a jobb képességű tanuló segít gyengébb társának a házi feladat elkészítésében, a tanórára való felkészülésben. Tanulóink számára ingyenes és rendszeres könyvtárhasználatot biztosítunk, amely nagymértékben segíti a tanórákra való teljesebb felkészülést (kötelező, ill. kiegészítő olvasmányok, lexikonok, szótárak stb.), fontos szerepet játszik a személyiség fejlődésében, segít a rendszeres olvasóvá nevelésben, a könyvek, mint a tudás egyfajta hordozóinak a megbecsülésében. A tanulók beszédkészségének fejlesztését szolgálja a rendszeres és díjmentes logopédiai szűrés és foglalkozás az arra rászorulók számára. Intézményünk rendszeres kapcsolatot tart fenn az önkormányzatok gyámügyi előadóival annak érdekében, hogy a felmerülő gondok, problémák megoldását ily módon is elősegítse (pl. rendszeres családlátogatások, folyamatos információáramlás). Szükség esetén a nevelési tanácsadót megkeressük. Az osztályfőnökök és szaktanárok a tartalmas tanulmányi kirándulások, színház és mozi látogatás szervezésével is arra törekednek, hogy valamennyi tanulónk számára értékeinket megismerő és megbecsülő, az egész személyiség fejlődését szolgáló tevékenységgel elősegítsék a hátrányok csökkentését. A felzárkóztatás módjai: az egyéni tanulási utak biztosítása Az egyéni különbözőségek, élethelyzetek kezelésére a köznevelési törvény előírásai miatt is kiemelten oda kell figyelnie az iskolának. A törvény idevonatkozó előírásai közül néhányat emlékezetükbe idézünk: a tanulói jog, hogy vendégtanuló, magántanuló lehessen, vagy a tanulmányi követelményeket rövidebb idő alatt teljesíthesse, vagy megismételje az évfolyamot, ha egyébként tovább léphetne; biztosítani kell az iskolának, hogy az alsós tanuló az eredményes felkészülése érdekében legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozásokon vehessen részt. Külön előírás vonatkozik az SNI-s tanulók egyéni továbbhaladására. A kiugróan tehetséges gyerekek fejlesztése szintén nem oldható meg a hagyományos továbbhaladási keretek között. Az ő optimális fejlődésüket is az egyéni tanulási terv biztosíthatja. A pedagógus feladata az egyéni tanulási út programjának megtervezése – a megállapodás figyelembevételével. Ezt a tervet Egyéni Fejlesztési Tervnek nevezik az SNI-s gyerekek esetében. Bárhogyan is nevezzük a dokumentumot, az biztos, hogy pedagógiai diagnózison kell alapulnia.
26
Meg kell tervezni írásban, hogy: a gyermek mit, mikorra, hogyan tanul, mik a követelmények, és azt mikorra kell teljesítenie, mik az elvárt eredmények, mikor és hogyan ellenőrizzük/értékeljük, a tanuló milyen segítő, vagy egyéb foglalkozásokat vegyen/vehet igénybe az eredményesség érdekében. a kooperatív tanulásszervezés A kooperatív tanulás együttes munkálkodás a közös cél érdekében. Összehangolt tevékenység, amely során kölcsönös a hatás pszichikai, szociális és intellektuális készségek fejlődésében egyaránt. Ehhez a tevékenykedtetéshez elkerülhetetlenül szükséges megteremteni a külső és belső feltételeket. Külső feltételek
Belső feltételek
- tudatosítás
- személyközi viták
- elrendezés
- belső személyes konfliktusok
- feladatrendszer
- felfedezési vágy
- didaktikai tervezés
- kíváncsiság
- kooperatív visszajelzés - esélyegyenlőségen alapuló - az információk belsővé válása és továbbadása értékelés - a folyamat szabályozása - verbális cserefolyamatok - megfigyelés - a pedagógus feladataihoz - a tanulók csoporton belüli tevékenységéhez és kapcsolódnak kommunikációjához kapcsolódnak. tanórai differenciálás A tanulók képességbeli különbségei adódhatnak szociális, biológiai és pszichológiai okokból is. A differenciált oktatásban az egyéni sajátosságokkal rendelkező diákok, párhuzamosan végezhetnek testre szabott feladatokat. Előfeltétele, hogy a tanító ismerje a tanulók egyéni jellemzőit (képességeiket, előzetes ismereteiket, motiváltságukat, munkavégzésüket, együtt működő képességüket, szociális hátterüket, társas helyzetüket) hiszen ennek megfelelően végezhet differenciálást a tanórákon. Az óvoda képviselőinek bevonása az IPR-es fejlesztésbe Az óvoda képviselőit bevonjuk a menedzsment munkájába. Közös szakmai programot alakítunk ki, melynek feladata az óvodából az iskolába való átmenet segítése. Elkészül az országos diagnosztikus vizsgálat 4-9 évesek számára c. fejlődés vizsgálat. Közös program készül, melynek része a célmeghatározás, kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése, helyzetelemzés.
27
Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése Partneri célcsoportok Szülői ház – minden szülő
Feladat Kommunikációs terv készül a kapcsolattartás formájára és tartalmára hírlevél megjelentetése Együttműködési terv feladatokkal és várható eredményekkel A jelenhelyzet felülvizsgálata a kapcsolattartás sikeressége szempontjából Az együttműködési megállapodások megkötése, az eddigi után követése rendszer átdolgozása a sikeresség növelése érdekében Az együttműködési megállapodások megkötése, az eddigi után követése rendszer átdolgozása a sikeresség növelése érdekében Az együttműködési megállapodások megkötése, az eddigi után követése rendszer átdolgozása a sikeresség növelése érdekében
Gyermekjóléti szolgálat Szakmai és szakszolgálat Középfokú oktatási intézmény
Nemzetiségi önkormányzat
Civil szervezetek
A tanítás-tanulást elősegítő eszközrendszer elemei 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek. 1.1 Az önálló tanulást segítő felkészítés 1.1.2. Az önálló tanulási képességeket kialakító programok 1.1.3.A tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozások 1.1.4. A tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Az önálló tanulást segítő fejlesztés megvalósulásához a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységet kívánjuk alkalmazni, vagyis szorgalmazzuk és ösztönözzük tanulóinkat a pályázatok, versenyeken, vetélkedőkön való részvételre, kiemelten fontosnak tartjuk az egyéni eredmények elismerését, jutalmazását, szűkebb és tágabb környezettel való megismertetését. Felkerülnek az, „Akikre büszkék vagyunk” táblára az iskolaújságba, az iskola honlapjára. 1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 1.2.1 Komplex képességfejlesztő programok Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztését a komplex művészeti programok szolgálják. Az iskola hagyományrendszerében és éves munkatervében rendszerességgel megjelennek. Ilyenek, pl. iskolai és iskolán kívüli szereplések, Kimit-tud?, tematikus játszóházak, kiállítások, táncbemutatók, művészeti és egyéb projektek. 1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése 1.3.1 Közösségfejlesztő, közösségépítő programok 28
1.3.2 Mentálhigiénés programok 1.3.3 Előítéletek kezelését szolgáló programok A közösség fejlesztő és építő programokon valósul meg, melynek terepe iskolánkban az osztályfőnöki óra, közös programok, osztálykirándulások, iskolai kirándulások, erdei iskola, a diák önkormányzati tevékenység. Projekthét szolgálja az egészségtan órákon, osztályfőnöki, iskolaorvosi és védőnői tevékenységen túl a mentálhigiénés tevékenységet. Az év utolsó hetének „A hely, ahol élünk” témahete az előítéletek megszüntetését szolgálja. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 2.1 patrónusi rendszer működtetése 2.2 Együttműködés civil programmal 2.3 Művészeti körök Az iskolánkban eddig is működött már a patrónusi rendszer ennek folytatása és fejlesztése elérendő cél (osztályon belül, napközis csoportban, testvérosztályok között, Útravaló program) Évek óta szoros a kapcsolat a településeken működő civil szervezetekkel, közös programok szerveződnek, anyagilag is támogatják olykor az iskolai rendezvényeket. Iskolánkban működik a Berze Nagy János Művészeti Iskola képzőművész tanszaka. 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek 3.1 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 3.2 Kooperatív tanulásszervezés 3.3 Drámapedagógia Intézményünk az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést tűzte ki célul, melynek formái lehetnek tanórai és tanórán kívüli, pl: csoportbontások, felzárkóztató órák, szakköri tevékenység, tanulópárok alakítása. Egyre több tanórán jelennek meg a kooperatív technikák, a projektnapokon kifejezetten ajánlott és alkalmazott módszerek. A drámajáték beépül az irodalom órák módszertanába, de megjelenik minden évfolyamon tanórán kívüli tevékenységként is (bemutatók iskolán kívül, színdarabok az iskolában és azon kívül) 4. Műhelymunka – tanári együttműködés formái 4.1 Értékelő estmegbeszélések 4.2 Problémamegoldó fórumok 4.3 Hospitálásra épülő együttműködés Értékelő estmegbeszélések zajlanak a negyedévi szöveges értékelés elkészítésekor, annak átadásakor. Alkalmas az intézményi kerek-asztal fórum is rá. Egy évben többször jön létre ilyen az iskolaorvossal, védőnővel, jegyzővel, gyermekjóléti szolgálattal közösen. Problémamegoldó fórumok alkalmasak a tanárok gyermekekről alkotott véleményének megismerésére a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások tapasztalatainak kicserélésére, biztosítják a tanulók magatartásának és szorgalmának megítélése objektív alapokon nyugodjon. 29
A havi rendszerességgel megtartott munkaértekezletek, munkaközösségi foglalkozások szolgálnak ennek megvalósítására. A korábban bevezetett osztálytükör megtartását és korrekt vezetését elérendő célnak tekintjük. Az intézmény pedagógusai három műhely munkájába kapcsolódtak be, így az intézményi hospitálásokon túl elindult a horizontális tanulási folyamat is, mely a hospitálásra épül. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 5.1 szöveges értékelés-árnyalt értékelés 5.2 egyéni fejlődési napló Iskolánk pedagógiai programjában rögzítettük, hogy szöveges értékelést csak e program résztvevőinek számára biztosítunk háromhavi rendszerességgel. Egységes szempontok alapján értékelnek a pedagógusok melyhez segítséget Baranya Megyei Pedagógiai Intézet Szakmai Szolgáltató nyújt. Az értékelés részei természetesen a szülők, akik aláírásukkal egyetértésüket fejezik ki. Elkészült az egyéni fejlesztési terv a tanév elején és folyamatosan zajlik a gyerekek fejlesztése részben a fejlesztőjátékok segítségével. Ehhez sok segítséget nyújt a pécsi nevelési tanácsadó is. 6. Multikulturális tartalmak 6.1 Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 6.2 multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva A multikulturális tartalmak megjelennek a különböző tantárgyakban, melyet az iskola helyi tanterve tartalmaz. Különösen igaz ez az integráltan oktatott tantárgyakra, pl. a tánc és dráma része az irodalom tantárgynak, a hon- és népismeret a rajznak. Az iskolában működő multikulturális munkacsoport a tanév során több projektet is tervez e témában. 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 7.1 Pályaorientáció 7.2 Továbbtanulásra felkészítő program A továbbtanulásra felkészítő program megvalósulásának szinterei: osztályfőnöki órák, látogatás középiskolába (nyílt napok), tájékoztatókon való részvétel, középiskolai előkészítő tanfolyamokon való részvétel, projekthét. A pályaorientációs tevékenység már az első évfolyamtól megjelenik, nem korlátozódik csak tanórai színterekre, lehetőséget ad a szülők és civil társadalom bevonására. Elvárások a hatékony együtt-neveléssel szemben – intézményeredményességi célok Elvárás Jelenlegi Mérési forma Kitűzött cél eredmények A hátrányos helyzetű Igen Információkérés a Folyamatos tanulók aránya az Közös információcsere oktatási-nevelési Önkormányzati intézményekben Hivataltól 30
megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményrendszerben a tankötelezettségikor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményekben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
Igen
Összehasonlító elemzés a szülői iskolai végezettség és tanuló tanulmányi eredménye között
A tanulmányi eredmények további javulása
Igen
Haladási naplók
Színesedjen, bővüljön a kínálat
Részben
Jelenléti ívek
90%-os megjelenés
Igen
Munkaértekezlet, osztálytükör
Alaposabb értékelés
Nem
Statisztikák összehasonlítása
További csökkenés
Igen
Statisztikák összehasonlítása
Ne legyen ilyen
Igen
Statisztikák összehasonlítása
További növekedés
Stagnálás
Értékelő eredmények vizsgálata
Javulás 5%
Igen
Statisztikák összehasonlítása
További növekedés
31
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: Neurogén tanulási zavarok: Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. Pszichoreaktív, környezetfüggő tanulási zavarok: Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője: motiválatlanság szorongás túlkövetelés kudarc-orientáltság. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek: hátrányos szocio-ökonómiai státus, korai szocializációs probléma, rossz családi interakció, a szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje, a nem megfelelő tantervek, a nem megfelelő oktatási módszerek. Feladataink: A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében: A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében - a felzárkóztatás segítése. Képesség-kibontakoztató program alkalmazása. Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák. Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. 32
A megelégedettség - mint érzelmi, gondolati, erkölcsi értékelés aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát! A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel. Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás- és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. Eszközök: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. A tanulók felzárkóztatásának pedagógiai színterei a következők: A felső tagozat valamennyi évfolyamán a délelőtti órakeretben megvalósított differenciálás lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra. A felzárkóztató program tervezője és kivitelezője: szaktanár. Pedagógiai szempontból feltétlenül fontos a felzárkóztatásra szorulóknál az, hogy az iskola próbáljon meg a felzárkóztatás teljes ideje alatt számukra sikerélményt biztosítani. Fontos, hogy akár sportban, akár közösségi munkában, vagy szabadidejük szervezésében, ők is érezhessék azt, hogy lemaradásaik ellenére iskolánk teljes jogú „tagjai”. A Nevelési Tanácsadó utazó szakemberei felzárkóztató foglalkozásokat tartanak a BTM-s tanulók számára. Évről-évre fel kell térképezni a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat, meg kell állapítani a hátrányos helyzet okát, a lehetséges segítségadási módokat. A tanulók felzárkóztatását szolgálhatják az alábbi tevékenységi formák, melyet iskolánkban megvalósítunk: felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése pályaorientációs tevékenység felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon helyi, regionális, országos támogatások, ösztöndíjak, pályázatok megszervezése kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal.
33
VII. Egészségnevelési program Az iskola az egyik legalkalmasabb színtere a fiatalok személyiségének alakítására. Hosszú éveket töltenek az oktatási intézményben, és ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. Az iskolában ért hatások egy életre képesek alakítani életmódjukat, szokásaikat. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok az intézményben végzett tevékenységet úgy alakítják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező változását idézze elő. Az iskola célja az egészségnevelés területén: Iskolánk minden lehetséges rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a tanuló és pedagógusok egészségfejlesztését. Együttműködést alakít ki az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakaemberekkel, szülőkkel és gyermekekkel annak érdekében, hogy az iskolának egészséges környezete legyen. Iskolánk egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai: egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése; a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait beilleszthetők az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Az egészségnevelés színterei, módszerei: tanulmányi kirándulás, osztálykirándulás, osztályfőnöki óra. szaktantárgyi ismeretek oktatása – biológia, egészségtan, testnevelés stb., tematikus ismeretterjesztő előadások, rendszeres iskolai orvosi szűrések, oltások, egyéni elbeszélgetés, szülői értekezlet, iskolai rendezvények – pl.: egészségnap, sportnap, sportversenyek, túrák, napközis foglalkozások, vetélkedők – pl.: tisztasági verseny az osztálytermekben. Az egészségnevelés koordinálásában szerepet vállaló személyek: pedagógusok – különös tekintettel az intézmény vezetőjére, a diákönkormányzatot irányító pedagógusra, a témához szorosabban köthető tantárgyakat tanító szaktanárokra; az intézményben dolgozó iskolapszichológus; az iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő); 34
gyermekjóléti szolgálat; élelmezésvezető. Tárgyi feltételek az egészségnevelési program megvalósításához: tornatermek öltözőkkel, vizesblokkal; iskolaudvar kézilabda, kosárlabda pályákkal, füves gyermekjátékokkal (mászóka, hinta); orvosi rendelő; ebédlő; osztály- és szaktantermek.
területtel,
A kompetenciaalapú oktatás bevezetésével iskolánkban megnövekedett a szerepe a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák összehangolásának az egészségnevelési programmal. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek: kooperatív tanulás, projektmódszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés, terepgyakorlat, interjúkészítés és újságírás.
35
Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei: C - típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok. Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója.
VIII. Környezeti nevelés 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Célunk, hogy diákjaink a természeti és környezetvédelemben tanúsítsanak helyes cselekvő magatartást. Rendelkezzenek mindazokkal az érzelmi, értelmi és erkölcsi sajátosságokkal, jártasságokkal, készségekkel, amelyek a környezet megismerésére, tanulmányozására és védelmére alkalmassá teszik őket. Váljanak iskolájuk, településük és környeztük aktív védőjévé. Nemcsak a saját településünk, hanem a környező községek természeti értékei is jó lehetőséget és terepet biztosítanak környezetünk megismerésére (természetes vizeik és élőviláguk). Közvetlen célunk nagy iskolaudvarunk folyamatos gondozása, óvása, környezetvédelme, szépítése, fák és évelő növények ültetése. Mindezeket technika-életvitel tantárgy keretében a diákönkormányzat, és iskolánk valamennyi tanulójának részvételével. Számos vetélkedő, akadályverseny, túra, falu és udvarszépítő program, kiállítás, tanulmányi séta valamint egészségnevelési nap gazdagítja a programok sorát. Az eddigi környezeti-nevelési tevékenységünk: Környezetvédő csoport alakult a Diákönkormányzat keretében, akik kéthetente vettek részt az iskola környezetének rendbetételében. Rendszeresen szerveztünk „Föld napja” projektet iskolánkban. Tanulónk hosszú évek óta sikeresen pályáznak környezetvédelmi rajzpályázatokon. Bekapcsolódunk a városkörnyéki kisiskolák környezetvédelmi programjaiba (pl. Kővágószőlős – Vörös Homokkő). Rendszeresen tanulmányi sétákat teszünk a helyi és a környéki halastavakhoz a Görcsönyi Szociális Otthon természetvédelmi parkjába. Ősszel virághagymákat és fákat ültettünk az iskola udvarán. Túrákat szerveztünk a Mecsek hegység különböző pontjaiba. 2. Alapelvek, jövőkép Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjaikban ki kell alakítani: A környezettudatos magatartást és életvitelt. A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt. A környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, akaratát. 36
A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét. Az egészséges életmód igényét és elsajátítatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: a problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, vitakészség, kritikus véleményalkotás, konfliktuskezelés és megoldás. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természet szeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A kompetenciaalapú oktatás bevezetésével iskolánkban megnövekedett a szerepe a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák összehangolásának az egészségnevelési programmal. Jellegzetes módszerek: kooperatív tanulás, projektmódszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés, terepgyakorlat, interjúkészítés és újságírás. Konkrét célok: Az iskola udvarának és közvetlen környezetének rendbetétele. Faültetés az iskola udvarán. Hulladékgyűjtés. Tanulmányi séták a községi halastóhoz a társközségekben lévő tavakhoz és a Kastélyparkba. „Föld napja” projektnap Gyalogtúra az egészségért. Kirándulások. Tisztasági verseny egész évben. Erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása.
37
Tanórán kívüli és tanórai komplex foglalkozások Lehetőségeink: Terepi: erdei iskola terepgyakorlat tábor
tanulmányi kirándulás akadályverseny
Játékok: érzékelést fejlesztő szituációs kézműves foglalkozások
stimulációs drámajáték
Akciók: Vetélkedők Pályázatok Újságkészítés kiállítás rendezés
interjú kérdőív faültetés kutatómunka
Látogatás: múzeum állatkert
szennyvíztisztító nemzeti park
Adottságaink löszfalak
Tantárgy földrajz
Téma földtörténeti korszak, az emberi beavatkozás hatásai
lakótelep
biológia
élőhelyek, fajok védelme
rajz
rajzolás a szabadban a hely, ahol élünk
osztályfőnöki halastó és környéke
természetismeret természetismeret
természetismeret
magyar
Pedagógiai cél természeti, épített és szociális környezetünk ismerete, óvása ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése érzelmi nevelés közösségi életre nevelés környezettudatos magatartás
a halastó gazdasági szerepe, állapota, földrajza vízparti élővilág természet szeretete, tisztelete; értelmi környezeti nevelés vízminőség mérés az egészség és a környezet összefüggései víz az irodalomban kultúra szerepe a környezeti nevelésben 38
történelem
a községhez kötődő történelmi események a vízi élővilággal kapcsolatos népdalok, zeneművek vízi sportok, sporttörténet a szemét
ének
testnevelés osztályfőnöki
természetismeret Kastélypark természetvédelmi területe
zónalitás, klímaváltozások növényhatározás, veszélyeztetett fajok helytörténet
természetismeret történelem természetismeret
természetes (növényi alapú) festékek osztályfőnöki civil szervezetek természetismeret tájékozódás erdő természetismeret erdők, madárvédelem ipari létesítmények természetismeret szennyvíztelep látogatása, szeméttelep látogatása épített környezet rajz és műalkotások Benyovszky kastély elemzése látogatása, rajzolása idősek otthona
helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések öröm, vidámság
egészséges életmódra nevelés az állampolgári felelősség felébresztése
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés fenntarthatóságra nevelés egészséges életmód egyéni felelősség lokális cselekvés környezettudatos viselkedés problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség értékrendszer esztétikai megalapozása
Ennek szellemében úgy végezzük pedagógiai munkánkat, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbáljuk tiszteletben tartani az élővilág érdekeit. A mindennapi pedagógiai gyakorlatban a gyermekeket úgy neveljük, hogy későbbi életük során állampolgári döntéseikbe beépüljön a természet- és környezetvédelem, a környezettudatos gondolkodás. A fenntartható fejlődés legfontosabb üzenete, hogy a gazdaság, a társadalom és környezet kérdései egyetlen rendszert alkotnak, s hogy a globális válságok nem oldhatók meg sem egyik, sem másik kérdéskör túlhangsúlyozásával. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, mely mindig elegendő forrást hagy a jövő nemzedék életfeltételeinek kielégítésére, életminőségének jobbítására. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata egész életen áttartó tanulási és szocializációs folyamat, amely tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös döntéseikért, tetteikért. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára. 39
IX. A szülő-pedagógus-tanuló együttműködésének formái Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a tanulót és a tanuló szüleit a gyermek fejlődéséről, az egyéni haladásról pedig a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban). A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatásával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály- és iskolai SZM választmányok. Az iskolában a szülői szervezet, közösség szótöbbséggel dönt: saját működési rendjéről munkatervének elfogadásáról és tisztségviselőinek megválasztásáról. A tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az iskola igazgatója, legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, az osztályfőnökök szülői értekezleteken, fogadóórákon tájékoztatják a szülőket az iskola programjairól, a tanulók nevelési helyzetéről, tanulmányi előmenetelükről. 1. A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.(Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerje az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiban, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
40
Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei: kötelező tanítási órák, nem kötelező iskolai órák, szakköri foglalkozások, énekkari órák, közös kirándulások, klubdélutánok, közösen végzett hasznos munkák, sportversenyek, vetélkedők, diákfórumok, személyes megbeszélések. A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal a napirendi pontokat nyilvánosságra kell hozni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésben dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, hatáskörei gyakorlásáról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 3. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Felkészül tanítási órákra. A nevelőtestület által elfogadott tanterv szerint tanítja a tantárgyfelosztásban meghatározott osztályokat. A tanított osztályok, csoportok ismeretében tervezi meg az iskolai tantervi anyag évi ütemezését az adott osztályban, csoportban. A tananyagban való jelentős elmaradás esetén (saját ütemezéshez képest 2 hét) azt az okokkal együtt jelzi az intézmény vezetőségének. Lehetőség szerint havonta osztályozza tanulói tanulmányi munkáját, a tanulók írásbeli munkáit rövid időn belül értékelni, javítani kell (két hét). Az osztályzatot a bejegyzéssel egyidejűleg közli a tanulóval a szükséges szöveges értékeléssel együtt. 41
Folyamatosan végzi a számára előírt adminisztrációt (beírja óráit a haladási naplóba, beírja a hiányzókat és későket a haladási naplóba, az osztályzatokat az osztálynaplóba, elvégzi a dicséretek, figyelmeztetések bejegyzését az osztálynaplóba, ceruzával „lezárja” a tanuló jegyeit (félév, év vége) az osztálynaplóba). Szükség esetén (saját vagy szülői kezdeményezésre) a szülővel konzultál az érintett tanuló előrehaladásáról. Az osztályfőnök vagy a szülők felkérésére részt vesz az osztály szülői értekezletén. Fel kell ismernie a szaktárgyban tehetséges tanulókat. Menedzselésükkel és tehetségneveléssel el kell érni, hogy tehetségüket kibontakoztathassák. Rendszeresen ellátja tanulóit az otthoni munka feladataival, a pedagógiai programban meghatározottak szerint. Osztályozásában használhat információs, szóbeli feleleti, röpdolgozati, elméleti, gyakorlati, feladat megoldási, nagydolgozati, témazáró dolgozati, beszámolói, kiselőadási és egyéb érdemjegyeket. A sokféle érdemjegy között színben, a beírás helyében különbséget kel tennie. A különböző érdemjegyek meghatározását (definícióit), egymással való összehasonlításuk rendszerét a tanulókkal folytonosan ismertetni kell. A dolgozatok értékelésével lehetőleg pontozásos módszert alkalmaz. A feladatok pontszámait és az egyes érdemjegyek ponthatárait a dolgozat írásakor ismerteti meg a tanulókkal. A nem pontozott dolgozatok esetén az érdemjegy mellé néhány mondatos szöveges értékelést ír a tanuló és szülője számára. Az időszak érdemjegyeit súlyuknak megfelelőn érvényesíti a félévi vagy év végi osztályzatban. Az év végi osztályzatot a teljes tanévben szerzett érdemjegyekből a félévi jegy figyelembevétele nélkül határozza meg. Alkalmazható a súlyozott számtani közép számítása is. Az osztályzatot a félév, illetve év utolsó tanítási óráján a tanulóval tevékenységének szóbeli értékelésével együtt ismerteti. Megadja az osztályfőnököknek félévkor és év végén csoportja tantárgyi átlagát. Segíti tanulóit a szaktárgyával kapcsolatos pályaválasztási elképzeléseiben. Informálja őket a lehetséges továbbtanulási lehetőségekről. Betartja szaktárgy oktatásával kapcsolatos speciális munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi szabályokat. A szaktárgyhoz tartozó tartós könyveket tanév elején kiosztja, tanév végén összeszedi a tanulóktól. Pótlásukat időben jelzi (február) a tankönyvfelelősnek. Javaslatot tesz – indokolt esetben – igazgatói és nevelőtestületi dicséretekre, iskolai jutalmakra. Szaktanári dicséreteit és fegyelmi intézkedéseit a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba beírja. Szaktanári figyelmeztetést kell adni az ellenőrző könyv hiányos vezetéséért, a tanítási órákat zavaró fegyelmezetlenségért, a tanulmányi munka elhanyagolásáért, a szükséges felszerelés hiányáért. A figyelmeztetések és dicséretek határidőre való bejegyzésével segíti az osztályfőnök munkáját. Kérésére az előbbieket szóban az osztályfőnök, a szülő, a diák számára indokolja, okait részletesen kifejti. Esetenként értékel minden kiemelkedő teljesítményt, például versenyekre való eredményes szereplést. Folyamatosan tanulmányozza a szakmája körében az új tudományos, művészeti eredményeket, az új pedagógiai módszereket, a megjelenő tankönyveket, segédkönyveket. Ennek biztosítása céljából javaslatot tehet az igazgatónak újságok, folyóiratok, könyvek, taneszközök iskolai beszerzésére. Részt vállal a munkaközösség által az adott év munkatervében meghatározott feladatok elvégzéséről. Javaslatot tehet továbbképzéseken, szakmai konferenciákon való részvételre a munkaközösség-vezetőnek. 42
Köteles legalább 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradását legkésőbb 7.15 óráig bejelenti az igazgatónak vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. Kérés esetén lehetőséget ad kollégáinak órai látogatására. A beosztásának megfelelően ellátja a helyettesítési feladatokat. Lehetőség szerint óracsere lehetőséggel segíti kollégát. Jelen van, és ha szükséges munkát vállal a munkarendben szereplő iskolai rendezvényeken Beosztás alapján ellátja a különböző bizottságokban (például: vizsga, fegyelmi) kiosztott feladatokat. Ellátja a beosztás szerinti ügyeleti tevékenységet. Előkészíti, majd használat és tisztítás után a helyére visszateszi a tanítás során felhasznált eszközöket (kísérleti berendezés, audio-vizuális eszközök). Betartja a szaktantermek használatának szabályait, zárásának rendjét. Kijelöli a csoporthetest és ellenőrzi működését. Az iskola épületében észlelt hiányosságokat, meghibásodásokat jelzi a karbantartónak. Felelős az iskola tulajdonának védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia felhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Megteszi a szükséges intézkedéseket, ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll. A tanulók írásbeli munkáit (dolgozat) az iskola épületében a következő tanév elejéig megőrzi. Elvégez minden olyan feladatot, melyet az SZMSZ és mellékletei a szaktanárnak előírnak. 2. 17. 4 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az éves munkaterv alapján végzi. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis, tanulószobai nevelőkkel. Látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Családlátogatást végez, ha szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői-gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Fogadóórát és szülői értekezletet tart, a megadott napokon. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. 43
Felelős az osztálynaplóban a hiányzások folyamatos vezetéséért. Az igazolásokat összegyűjti és gondoskodik a megfelelő dokumentálásról. Rendszeresen konzultál az osztályban tanító többi tanárral a tanulók tanulmányi munkájáról, szorgalmáról és magaviseletéről. Ha szükséges, ezzel kapcsolatban megkeresi a szülőket is. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások - büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Tűz-és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Figyelemmel kíséri a tanulók szabadidős tevékenységét. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 nap időtartamban.
X. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési-mérési-értékelésiminőségbiztosítási rendszere 1. A tanulók értékelése Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei, a tanuló tudásának értékelése, minősítésének módja alapjában véve a 2011. évi CXC. törvény 54. § szerint történt iskolánkban. 54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. 44
Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. (5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. (6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. (7) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, az osztályzat megjelölést. Félévi és tanév végi értékelés A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi értékelésnek kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. A Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően év végi osztályzat születhet osztályozó vizsga eredményeként is, ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén). Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe: Megegyezik a tantárgyak értékelésével, ha a modul önálló tantárgy. Ha oktatása félévkor véget ér a kapott osztályzat átkerül a tanuló év végi bizonyítványába. Ha a modul valamely tantárgyban integráltan kerül oktatásra, annak értékelése és minősítése része az adott tantárgyénak. Az ellenőrzés Fajtái: szóbeli feleltetés, alsó tagozaton folyamatosan füzetvezetés, munkafüzet-vezetés, külalak, helyesírás, házi feladat ellenőrzése felső tagozaton házi feladat írásbeli számonkérési formák. 2-4. évfolyam írásbeli felelet (német, angol), tájékozódó felmérő (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből matematika, környezetismeret, magyar), 45
felmérő (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő) teszt (német, angol) a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése írásbeli felelet (egy anyagrészből) tájékozódó felmérés beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése teszt röpdolgozat (bejelentés nélkül) dolgozat témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő) a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése témaközi témazáró szódolgozat Funkciói: folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. Iskolánk a kompetenciaalapú oktatás bevezetésével új tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz, amelyek értékelése, minősítése az alábbiak szerint történik: Projektoktatás Célcsoport Ellenőrzés Értékelés Osztályozás
Témahét
Moduláris oktatás
Osztály/csoport Folyamatba ágyazott, reflektív, fejlesztő-és önértékelés (tanár, diák közösen) nincs lehet van
Ebben az esetben a tanítók a módszertani szabadság jegyében egyénileg dolgozzák ki önmaguk és tanulócsoportjaik számára a szöveges értékelés tartalmi és formai megoldásait. A különböző évfolyamokon ill. korcsoportokban az érdemjegyek mellett egyéb értékelő szimbólumokat alkalmaznak, alkalmazhatnak a nevelők (piros pont). Az értékelés közlésére tanév közben a minisztérium által rendszeresített nyomtatványokat, nevezetesen a naplót és ellenőrző könyvet használjuk. Ezen felül a tanítók, tanárok egyéni közlési módokat is alkalmazhatnak (pl. értékelő táblázatot a tanuló iskolai füzetében ahol, a tanár az alkalmazott értékelési szimbólumokat kézjegyével hitelesíti). A tanuló tanórai vagy tanórán kívüli magatartásáról, iskolai munkájáról az osztálytükörben feljegyzéseket alkalmazunk, melynek hitelességét a nevelő aláírása igazolja. 2. A magatartás értékelése Iskolánkban a magatartás minősítését az osztályfőnöki munkaközösség tagjai dolgozták ki és fogadták el. Az értékeléskor figyelembe veszik valamennyi az osztályban tanító pedagógus 46
véleményét és az osztálytükör bejegyzéseit. Ezek alapján a következő értékelési rendszert vezettük be. Példás (5): A házirendet mindig betartja és társaival betartatja. Felelősséget érez társaiért, a közösségért és annak vagyonáért. Önként vállal közösségi munkát. Aktív. Viselkedése modora, hangneme, megjelenése példamutató. Ne legyen elmarasztaló bejegyzése az osztálytükörben. Jó (4): A házirendet általában betartja. Mások munkájával kevésbé törődik. A rábízott feladatokat elvégzi. A közösségi munkában tevékeny. A közösség vagyonát védi. Viselkedése, modora, hangneme általában kifogástalan. Legfeljebb 2 elmarasztaló bejegyzése van az osztálytükörben. Változó (3): A házirend ellen vét. Feladatait pontatlanul végzi. Közösségi munkában pontatlanul vesz részt. Gyakran passzív. Másokért nem érez felelősséget. Szándékosan nem rongálja a közösség vagyonát. Viselkedése, modora, hangneme nem eléggé kultúrált, de a hibák kijavítására törekszik. Legfeljebb 5 elmarasztaló bejegyzése van az osztálytükörben. Szaktanári figyelmeztetést vagy intőt kapott. Rossz (2): Fegyelmezetlen. A házirendet nem tartja be. A közösséget hátráltatja. Közösségi munkát nem végez. A rábízott feladatokat nem látja el. Megbízhatatlan. Viselkedése, modora, hangneme nem megfelelő. Durva, udvariatlan. Hibák kijavítására nem törekszik. A közösség vagyonát szándékosan rongálja. Osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetéssel vagy intővel rendelkezik.
3. A szorgalom értékelése Iskolánkban a szorgalom minősítését az osztályfőnöki munkaközösség tagjai dolgozták ki és fogadták el. Az értékeléskor figyelembe veszik valamennyi az osztályban tanító pedagógus véleményét és az osztálytükör bejegyzéseit. Ezek alapján a következő értékelési rendszert vezettük be. Példás (5): Kötelességteljesítése kifogástalan. Önálló. Tanítási órákon aktív. Rendszeretete, munkafegyelme, pontossága példamutató. Osztályfőnöki dicsérete van. Jó (4): Kötelességeit teljesíti. Rendszeres ellenőrzéssel jó eredményt ért el. Képességeinek megfelelően tanul. Munkafegyelme jó. Pontosságra, rendszeres munkára törekszik. Változó (3): Kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti. Iskolai és otthoni munkában nem mindig törekvő. Teljesítménye hullámzó. Órákon passzív. Állandó ellenőrzésre szorul. Munkavégzése pontatlan. Az osztálytükörben 5 beírása van a mulasztás rovatban. Hanyag (2): Kötelességeit elmulasztja. Képességei alatt teljesít. Nem is igyekszik jobb eredmény elérésére. Munkája rendszertelen, megbízhatatlan. Hibái kijavítására nem törekszik. Az órákon hátráltatja a munkát. Az osztálytükörben ötnél több beírása van a mulasztás rovatban. 47
4. Az alsó tagozaton használt szöveges értékelés Az értékelés specialitásai az alsó tagozaton (bevezetése a 2010/2011-ös tanévtől felmenő rendszerben történik) Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamán félévkor szöveges minősítést alkalmazunk, melynek célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről. (Ezt alkalmazzuk a képesség-kibontakoztató és az integrációs programban résztvevő tanulóknál is) Az integrációs és a képesség-kibontakoztató programban résztvevő tanulókat negyedévenként szövegesen értékeljük. Az értékelő szöveg tárgyanként (műveltségi területenként), illetve azon belüli részenként változhat, az adott terület kulcskompetenciáinak függvényében (pl. hangos olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, vagy: tollbamondás, szövegalkotás, íráskép). Egy tárgyon/ értékelendő területen belül az azonos szintű teljesítményekre, illetve hiányosságokra azonos kifejezéseket, nyelvi fordulatokat kell használni minden gyerek esetében. Az értékelő szöveg, minősítés tartalma tárgyanként (egységenként) négy teljesítményfokozatnál kevesebb nem lehet. Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a diákokat). Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését kell, hogy segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is pontosan értse. Értékelés a 2 – 4. évfolyamon Folyamatos. A folyamatos értékelés funkciói: visszajelzés a diáknak, tanárnak, tanítónak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái: órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére piros pont, kis egyes alkalmazása), tanórán kívüli szorgalmi munka, kutatómunka értékelésére piros pont, alkalmazása, szóbeli felelet értékelése, gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (a készségtárgyak teljesítmény értékelésére), írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményről. 5. A testnevelés tantárgy helyi értékelési rendszere A gyakorló pedagógusok naponta szembesülnek azzal a problémával, hogy miképp értékeljék tanítványaikat a készségtantárgyak oktatása során. Különösen így van ez a testnevelés vonatkozásában. Míg más tantárgyaknál az elméleti ismeretek egyenlőbb esélyt biztosítanak a tanulók számára, hogy jól teljesítsenek, addig a testnevelés tantárgyban csak a gyakorlati 48
bemutatások szolgálhatnak alapul az értékeléshez. Az itt nyújtott teljesítményt döntően befolyásolják az alkati tényezők. A 6-14 éves életkorban a testi fejlődés a legritkább esetben esik egybe a naptári életkorral. Az akceleráció és a retardált fejlődés különbségei összeadódnak, és így fordulhat elő az a gyakori jelenség, hogy egy osztályban a tanulók között a biológiai érettség terén akár 4 év korkülönbség is jelentkezhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni a különleges alkatúak – túlsúlyos – sajátos helyzetét is. Még ha azt a szempontot vesszük is figyelembe, miszerint a tanulókat önmagukhoz kell mérni az értékelés során, számos nehézséget okoz, hogy a hagyományos értékelési rendszerbe illesszük be a testnevelés tárgy osztályzását. Tisztában vagyunk azzal, hogy tökéletes értékelési rendszert nem tudunk létrehozni – már csak azért sem, mert mindig is tartalmazni fog szubjektív elemeket -, de törekedni kell arra, hogy oly módon osztályozzunk, amely jobban számításba veszi a fent megemlített sajátos szempontokat. Erre tettünk kísérletet az alábbi értékelési rendszer kidolgozásakor. Szempontjaink a következők voltak: Alkalmazkodjon jobban az egyéni adottságokhoz. Ne kényszerítsék a tanulókat olyan mozgásanyag elsajátításához melyre adottságaik folytán nem képesek. A kudarcélmények csökkentésével többek számára válhat a testmozgás elfogadott életformává. A bemutatásra kerülő mozgásanyagból a tanuló szabadon eldöntheti mely gyakorlatokat választ. Az értékelés rendszere a Görcsönyi Iskolában: A tanév során a tanulók pontokat gyűjtenek. Az összpontszám alapján szerzik az osztályzatot az értékelési időszak végén. A bemutatásra felkínált mozgásanyag összhangban van a helyi tanterv követelményeivel. Az értékelés módját – gyakorlatok, megszerezhető pontok, ponthatárok nyilvánossá, minden tanuló számára hozzáférhetővé tesszük. Mindenkinek minden sportágból legalább egy gyakorlatot be kell mutatnia. Ha betegség, sérülés miatt bemutatások elmaradnak – és ez később sem pótolható úgy a bemutatott gyakorlatok maximális pontszámát kell 100%-nak venni, és ebből kell az osztályzatot kiszámítani. A tantervi követelmények esetleges változása szükségessé teheti a gyakorlatanyag évenkénti felülvizsgálatát, korrekcióját. 2. osztály I. félév: elérhető maximális pontszám 10 10 10 10
gyakorlatok Labdagurítás Labdafogás A labda eldobása-elkapása Mászókulcsolás mászókötélen (2-3 fogás) Helyből távolugrás Kötélhajtás Tarkónállás
10 10 10
49
Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
5 10 85
Értékelés: szöveges minősítéssel kell kifejezni a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített illetve felzárkóztatásra szorul az alábbi táblázat pontértékeinek figyelembe vételével. II. félév: gyakorlatok Labdadobás két kézzel, elkapás Gurulóátfordulás előre Guruló átfordulás hátra Tarkóállás Kislabda hajítás Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 10 5 10 75
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 60-75 Jó: 50-60 Közepes: 40-50 Elégséges: 30-40 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen. 3. OSZTÁLY I. félév: elérhető maximális pontszám 10 10 10 10
gyakorlatok Hajító mozdulat Szlalom labdavezetés Átadások helyben Kötélhajtás haladással Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
5 10 55
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 45-55 Jó: 34-45 Közepes: 25-35 Elégséges: 15-25 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen.
50
II. félév: elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 10 10
gyakorlatok Gurulóátfordulás előre Gurulóátfordulás hátra Kézen állás bordásfalnál Zsugor fejállás Híd Kötélmászás Távolugrás guggoló technikával Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
5 10 85
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 70-85 Jó: 55-70 Közepes: 40-55 Elégséges: 25-40 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen. 4. OSZTÁLY I. félév gyakorlatok Kézilabda Atlétika Kosárlabda Torna
Egykezes felső átadás helyben Szlalom labdavezetés Távolugrás Kislabda hajítás álló helyből Térdelőrajt Kétkezes mellső átadás Szlalom labdavezetés Függőleges repülés Zsugor fejen állás Összefüggő talajgyakorlat Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 10 10 10 10 15 5 10 120
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 100-120 Jó: 80-100 Közepes: 60-80 Elégséges: 40-60 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen.
51
II. félév gyakorlatok Kézilabda Atlétika Kosárlabda Torna
Egykezes felső átadás párokban mozgás közben Labdavezetés Magasugrás átlépő technikával Kislabda hajítás álló helyből Fektetett dobás két kézzel Szlalom labdavezetés Zsugorkanyarlati ugrás Kézállás bordásfalnál Összefüggő talajgyakorlat Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 10 10 10 15 5 10 110
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 90-110 Jó: 70-90 Közepes: 50-70 Elégséges: 30-50 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen. 5.OSZTÁLY I. félév: gyakorlatok Kézilabda Atlétika Kosárlabda Torna
Egykezes felső átadás Labdavezetés Magasugrás átlépő technikával Kislabda hajítás álló helyből Kétkezes mellső átadás Szlalom labdavezetés Függőleges repülés Kézállás bordásfalnál Összefüggő talajgyakorlat Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 10 10 10 15 5 10 110
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 90-110 Jó: 70- 90 Közepes: 50- 70 Elégséges: 30- 50 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen.
52
II.
félév: gyakorlatok Kézilabda Atlétika Kosárlabda Torna
Kapura lövés helyből Állórajt Távolugrás guggoló technikával Fektetett dobás egy leütéssel Kosárradobás helyből Tigrisbukfenc Gyűrű gyakorlat Zsugorkanyarlati ugrás Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 15 10 10 5 10 100
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 80-100 Jó: 60- 80 Közepes: 40- 60 Elégséges: 20- 40 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen. 6. OSZTÁLY I. félév: gyakorlatok Kézilabda Atlétika
Egykezes felső átadás mozgás közben Kislabdahajítás egy keresztlépéssel Magasugrás átlépővel, technikára
elérhető maximális pontszám 10 10 10
Kosárlabda
Torna
Kétkezes mellső átadás, mozgás közben Büntető dobás Fektetett dobás labdavezetéssel Cigánykerék Fejenállás nyújtott lábbal Kézállás társ segítségével szabadon Összefüggő talajgyakorlat Zsugorkanyarlati ugrás Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
OSZTÁLYZATOK: Jeles: Jó: Közepes: Elégséges:
100-120 80-100 60-80 40-60 53
10 10 10 10 10 10 15 10 5 10 120
Elégtelen:
Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen.
II. félév: gyakorlatok Kézilabda Atlétika
Kosárlabda Torna
Kapura lövés labdavezetésből
elérhető maximális pontszám 10
Távolugrás guggoló technikával közepes rohamból Súlylökés helyből medicinlabdával
10
Kétütemű megállás-sarkazásmegindulás Huszárugrás Tigrisbukfenc Guggoló átugrás Összefüggő talajgyakorlat Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
20
10
10 10 10 20 5 10 115
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 90-115 Jó: 70-90 Közepes: 50-70 Elégséges: 30-50 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen. 7. OSZTÁLY I. félév: gyakorlatok Kézilabda Beugrásos kapura lövés Atlétika Magasugrás átlépő technikával Kislabda hajítás 3-5 keresztlépéssel Kosárlabda Fektetett dobás páros lefutásból Büntető dobás egy kézzel Kétütemű megállás szemből kapott labdával. Torna Összefüggő talajgyakorlat Szekrényugrás: felguggolásleterpesztés Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN OSZTÁLYZATOK: Jeles: 80-105 Jó: 60-80 54
elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 10 20 10 5 10 105
Közepes: Elégséges: Elégtelen:
40-60 20-40 Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen.
II. félév: gyakorlatok Kézilabda Atlétika
Kapura lövés páros lefutással Távolugrás teljes rohamból Súlylökés helyből eredményre Térdelő rajt időre 30m-en Fektetett dobás gyorsindítással Gyűrű gyakorlat Tigrisbukfenc Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN
Kosárlabda Torna
elérhető maximális pontszám 10 10 10 10 10 20 10 5 10 95
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 75-95 Jó: 60-75 Közepes: 40-60 Elégséges: Elégtelen:
30-40 Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen.
8. OSZTÁLY I. félév gyakorlatok Kézilabda Atlétika
Kosárlabda Torna
elérhető maximális pontszám 10
Beugrásos kapuralövés önszöktetésből Távolugrás guggoló technikával 10 teljes rohamból eredményre Súlylökés beszökkenésből 10 eredményre Tempó dobás 20 Fektetett dobás gyorsindításból 10 Összefüggő talajgyakorlat 20 Szekrényugrás (4-5 r.): „kis 10 macska” „nagy macska” 20 bukfenc a szekrénytetőn 10 Felszerelés Órai munka ÖSSZESEN:
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 100-135 55
5 10 135
Jó: Közepes: Elégséges: Elégtelen:
80-100 60- 80 40- 60 Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen
II. félév: gyakorlatok Kézilabda Atlétika
Torna
elérhető maximális pontszám Kézilabda játék (az eddig tanultak 10 alkalmazása játék közben) Térdelőrajt-indítás technikára 10 Kislabda hajítás rövid nekifutással 3-5 keresztlépéssel 10 Tigrisbukfenc emelt akadály felett Gyűrű gyakorlat
10
Felszerelés Órai munka
20 5 10 75
ÖSSZESEN:
OSZTÁLYZATOK: Jeles: 60-75 Jó: 50-60 Közepes: 40-50 Elégséges: 30-40 Elégtelen: Ha a tanuló a bemutatások elmaradása vagy megtagadása miatt értékelhetetlen.
XI. Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok 1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint 56
például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztésdöntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, 57
ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk. Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások 4. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás 58
és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
XII. Közlekedésre nevelés 1. A közlekedési ismeretek tanításának céljai: A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai eszközeit. Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált közlekedési magatartás és viselkedés alapvető formáit, a társadalmilag kívánatos közlekedési morál legfontosabb normáit. Készüljenek fel a kerékpárvezetői igazolvány megszerzésére az általános iskola 6. osztályában. 2. A közlekedési ismeretek tanításának feladatai: Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére, tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést, készenléti állapotot igényel. 59
Alakítsa ki a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a közlekedési szabályok megtartása, a közlekedésben való kulturált részvétel, egymás segítése, az előzékenység, udvariasság a közlekedésben alapvető erkölcsi követelmények, hogy a közlekedési szabályok, a közlekedési létesítmények, a technikai eszközök a biztonságos közlekedést szolgálják. Ismertesse meg konkrét közlekedési helyzetek, balesetek elemzése során az események mögött található ok-okozati összefüggéseket. Ismertesse meg a kerékpár főbb szerkezeti elemeit, ezen elemek jelentőségét az üzembiztonság szempontjából, gyakoroltassa be a kerékpár karbantartásával összefüggő műveleteket, és a kerékpárvezetés technikai elemeit Ismertesse meg a közlekedésre nevelés rendszerét, a közlekedési ismeretszerzés intézményes és egyéni lehetőségeit." A megjelölt célok és feladatok a következő tananyagtartalom oktatásával érhetők el: 1. osztály: A gyalogos közlekedés alapjai (a közúti közlekedés résztvevői, a közúti közlekedés színterei, a gyalogosok közlekedése I.). 2. osztály Gyalogos közlekedés és helyi tömegközlekedési eszközön való utazás (a forgalomirányítás jelzései, a gyalogosok közlekedése II., helyi tömegközlekedés). 3. osztály Vasúti közlekedés (előkészület az utazásra, jegyváltás a pályaudvaron, az utas-tájékoztatás rendszere, felszállás a vasúti kocsiba, utazás vonaton, az állomás, a motorvonat, a vasúti vontatási nemek, a vasúti teherszállítás, a gyermekvasút). Autóbusz-közlekedés (az autóbusz-pályaudvar, utazás távolsági autóbuszon, speciális autóbuszjáratok). Kerékpáros közlekedés (bevezetés a kerékpár használatába, technikai gyakorlatok). 4. osztály Légi közlekedés (utazás repülőgéppel, a repülés irányítása, a légi közlekedés eszközei). Vízi közlekedés (fürdés és napozás az uszodában, fürdés és napozás a szabad strandon, a vízi közlekedés legjellemzőbb járművei, alapvető szabályai és néhány jelzése). Kerékpáros közlekedés (technikai gyakorlatok a tanpályán, az egyensúlytartás gyakorlása a tanpályán). 5. osztály Kerékpáros közlekedés (közúti jelzések kerékpárosoknak, a kerékpárosok karjelzései, a gépjárművek jelzései, közlekedés kerékpárral, összetett technikai gyakorlatok a tanpályán, a kerékpárosok karjelzéseinek gyakorlása a tanpályán). 6. osztály Kerékpáros közlekedés (közlekedés kerékpárúton, közlekedés gyalog- és kerékpárúton, közlekedés kerékpársávban, elsőbbségadás kerékpárral útkereszteződésben, bekanyarodás az útkereszteződésben, haladás kanyarodó főútvonalon, kanyarodás egyirányú utcából, haladás párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, közlekedés vasúti átjáróban, egyéb közlekedési szabályok, a járművek forgalmát irányító fényjelző készülékek jelzései, a kerékpárosokra vonatkozó tilalmak, a kerékpárosokra leselkedő veszélyek, a kerékpárvezetés gyakorlása forgalomban). 60
A megadott tananyag feldolgozása az eredeti elképzelések szerint évfolyamonként kb.20-26 órát igényelne, ebből kb. 10 órát lenne célszerű gyakorlásra fordítani. A kerettanterv előírásai szerint ez az anyag még kiegészül a segédmotoros kerékpárvezetői igazolvány megszerzésére felkészítő 7. és 8- osztály tananyagával.
XIII. Társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzésében jelentős szerepe van a családnak, a gyermek- és ifjúságvédelemnek, az oktató- és nevelő intézményeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak, a helyi koordináció megteremtésében az önkormányzatoknak és a rendőrségnek. A hazai tapasztalatok szerint nem működik a jelzőrendszer és az érdemi együttműködés a gyermekvédelmi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények, valamint a rendőrség között. A veszélyhelyzet felismerését elősegítő, sok forrásból merítő jelzőrendszer a gyermekvédelmen belül sem működik. A gyermekvédelem rendszere nem integrálta az iskolai gyermekvédelmi felelősök hálózatát és nem használja ki az iskolaiszabadidő-szervezésben rejlő lehetőségeket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény ugyan előírja az intézményközi esetmegbeszélést, a gyakorlatban azonban ez csak az együttműködésre amúgy is „hajlandó” szervezetek közt alakult ki. A büntető igazságszolgáltatás – miután ennek még nincsen törvényes lehetősége – nem épít a helyreállító igazságszolgáltatási eszközökben rejlő lehetőségekre, a más országokban hatékonyan működő jóvátétel, mediáció alkalmazására. Alapleveink: A bűnmegelőzés valamennyiünk érdeke. A bűnmegelőzés több mint biztonság! A bűnmegelőzés a kormányzat minden szintjének kötelessége. A bűnmegelőzés összekapcsolódik a szociális problémák megoldásával is (komplex biztonság). Szakmai filozófiánk: Nevelés keretében szükséges kifejleszteni a személyiségben a konstruktív magatartást – és személyiségformákat stimuláló motivációs képződményeket. A magatartásirányítást, humán alapbeállítódást, konstruktív magatartási szokásokat kell kialakítani azért, hogy Tudjuk elemezni a konkrét élethelyzetet; Tudjuk kiválasztani azt a típusú magatartást, amely az adott élethelyzet erkölcsös és jogkövető megoldásához vezet; az életünkben előálló konfliktushelyzetekre konstruktívan, kompromisszum készen, a partneri magatartás szellemében reagálhassunk. Csak a proaktív bűnmegelőzés multi faktoriális és interdiszciplináris szemlélete és gyakorlata lehet igazán eredményes. Globális céljaink: a bűnözést elősegítő okok, körülmények és feltételek megszüntetésére; az állampolgárok komplex biztonságérzetének mennyiségi és minőségi befolyásolására; tudatosítani, hogy a bűnözést meg lehet és meg kell előzni; 61
tudatosítani, hogy mindenkinek tennie kell azért, hogy csökkenjen a bűnözés; közösségi kontroll fejlesztése; olyan programok kidolgozására és megvalósítására, amely arra ösztönzi a közösségeket, családokat, az egyéneket, hogy biztonságos környezetet teremtsenek. Konkrét céljaink: Biztonságra nevelés. A nevelés értékközvetítés, értékteremtés. A biztonság – érték. Társadalmi partnerviszonyra nevelés. Jóindulatot, kompromisszumkészséget kell kialakítani. A konstruktív életvezetés része legyen a bűnmegelőzés. Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák stimulálása. Az iskola biztonságos társadalmi és fizikai környezetének kialakítása.
XIV. Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja Cél: az iskolai erőszak okainak meghatározása, az iskolát érő és az iskolai erőszakhoz vezető iskolán kívüli hatások kiszűrése, kezelése azonosíthatóvá tétele, a megoldási alternatívák hozzáférhetőségének biztosítása. A köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza a pedagógus, a szülő, a tanuló jogait és kötelezettségeit, amelynek középpontjában az együttműködés, egymás kölcsönös segítése áll. A köznevelésről szóló törvény többek között előírja, hogy a pedagógusnak a tanulóval egyénileg kell foglalkoznia, amennyiben arra a tanuló érdekében szükség van. A törvény rendelkezései alapján az iskola ilyen vonatkozásban része a gyermekvédelem rendszerének és kapcsolatban kell állnia a családvédelem szerveivel is. Az egyes iskolák nevelőtestületeinek és pedagógusainak – elsősorban pedagógiai eszközökkel – mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megelőzzék az erőszakhoz vezető helyzetek kialakulását. A köznevelési törvény kihirdetése óta az iskolában diákönkormányzat, szülői szervezet, iskolaszék alakulhat a problémák kezelésére, a célravezető és erőszakmentes megoldások kidolgozására. E feladat megvalósításába tehát be lehet vonni az iskolában működő szülői szervezet tagjait, az iskolai diákönkormányzat tagjait, valamint a családvédelemmel foglalkozó települési, területi szakmai, szakigazgatási szervet, szervezetet is. A nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai folyamatoknak kedvező légkör csak akkor alakulhat ki, ha a nevelési-oktatási folyamat iskolai szereplői kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait. Ha betartják kötelezettségeiket, azokat el is várják egymástól, folyamatos és élénk visszajelzéseket adnak egymásnak, segítve ezzel az eltérő vélemények mielőbbi megismerését, a közösség és az egyének számára a lehető legkedvezőbb pedagógiai megoldásban történő gondolkodás megvalósulását, valamint az intézményi fejlesztő és biztonságos légkör kiteljesedését, amely a pedagógiai folyamatoknak, a tanuló fejlesztésének alapfeltételei.
62
A közoktatás intézményeinek együtt kell működniük az ifjúság nevelésében közreműködő minden szervezettel, a családvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem szervezeteivel, a rendvédelmi szervekkel. Az erőszak terjedésének megakadályozásához mindenekelőtt a pedagógiai eszközök nyújthatnak segítséget. Vannak már jó gyakorlatok, bevált módszerek, felkészült pedagógusok, e területen sikeres intézmények. A jó gyakorlatokat, a bevált módszereket össze kell gyűjteni, hozzáférhetővé kell tenni, meg kell ismertetni minden érintettel. Feladatok Erősíteni kell a nevelési funkciót, teret kell engedni a tanulói értékelés új lehetőségeinek (fejlesztő értékelés). Erősíteni kell a kooperatív oktatási módszereket, az adaptív oktatást a közösségi élethelyzetek növelése céljából, meg kell erősíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkáját, alkalmazásuk feltételeit, a nevelési-oktatási intézményeknek kapcsolatot kell kiépíteni, azt továbbfejleszteni a gyermekvédelem intézményrendszerével, erősíteni kell a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést. Rendszeressé kell tenni az iskola és a gyermekjóléti intézményekben dolgozó szakemberek találkozóit, a gyermekjóléti szolgálat által nyilvántartott szabadidős programokról rendszeresen tájékoztatni kell a nevelési-oktatási intézmények pedagógusait. Az iskolában meg kell ismertetni azokat az eljárásokat, amelynek keretei között a tanulóközösségek pedagógus vagy pedagógusok közreműködésével közösen feldolgozzák azokat az eseményeket, amelyek elvezethetnek a tanulói erőszak kialakulásához, illetőleg amelyek segítik az erőszakos cselekmények feldolgozását, a lehetséges megoldások megtalálását. A helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás megelőzésével az erőszakmentes konfliktus-kezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Az iskolai szülői szervezetek kezdeményezzék az iskolák vonatkozásában a nyilvános iskolai dokumentumok szintjén a szülői szerepekre, a családi életre nevelés megjelenítését, valamint a pedagógusok felkészítését a konfliktus-kezelési technikák alkalmazására.
XV. Kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
63
Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
64
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 1. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása iskolánkban A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alternatívákat kínálnak a tanuláshoz, a tanításhoz, az új pedagógiai gyakorlatok kipróbálásához. Mindez azt is jelenti, hogy egy elkészült programcsomag keretén belül ugyan arra a feladatra többféle, differenciálást, hátránykompenzálást, akár tehetséggondozást is felkínáló tanítási egység jelenik meg. A programok változatos szerkezetűek, amelyek lényeges eleme a tevékenység-leírás, az ajánlott feldolgozási módszerek és munkaformák jelölése, a pedagógiai megvalósítás segítése. Fontos, hogy a programok tartalmaznak eligazítást az értékelésre vonatkozóan is. 65
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása” című intézkedése keretében megvalósuló oktatási programcsomagok hat kiemelt kompetenciaterületen valósítják meg a fejlesztést: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési, idegen nyelvi valamint info-kommunikációs technológia (IKT). Iskolánk az alábbiakat alkalmazza: szövegértési-szövegalkotási: 1-4. évfolyam (HEFOP 3.1.3) , 5. évfolyam A típus (TÁMOP 3.1.4) matematikai-logikai: 1. évfolyam (TÁMOP 3.1.4), 5-8. évfolyam A típus (HEFOP 3.1.3) szociális, életviteli és környezeti: 1. évfolyam C. típus (HEFOP 3.1.3) életpálya-építési: 1-4. évfolyam A típus (HEFOP 3.1.3) 5-8 évfolyam C típus (HEFOP 3.1.3) idegen nyelv: 4. évfolyam (TÁMOP 3.1.4) és 5-8. évfolyam A típus (HEFOP 3.1.3) A 2013/2014 tanévtől már csak a TÁMOP 3.1.4 pályázat szerinti programok folytatódnak. Az „A”-típus az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő programcsomag, vagy az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet részben fedő programcsomag. A „B”-típus kereszttantervi programcsomag, amely az adott kompetenciát más műveltségterületek tananyagába ágyazott módon fejlesztő modulok rendszerét kínálja. A „C”-típus a tanórán kívüli keretek között felhasználható modulokat kínáló programcsomag.
2. A háromhetet meghaladó projekt Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fontos fejlesztési cél, hogy a tanulók váljanak nyitottá és megértővé különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, másság iránt. Iskolánk egyik legfontosabb nevelési feladatának tartja hagyományaink ápolását. Igyekszünk minél több népszokással megismertetni tanulóinkat, hogy közelebb vigyük őket népünk történetének megismeréséhez, értékeink megbecsüléséhez. Mivel közösségben éli át a gyermek az ünnepi készülődést, ezáltal erősödik az összetartozás, közösséghez tartozás tudata is. Az év legnagyobb, szokásaiban leggazdagabb ünnepe a karácsony, mely mindenki számára egyben a legkedvesebb is. A mi iskolánk is ünneplőbe öltözik, minden érdekesebb, izgalmasabb lesz az ekkor zajló programok miatt. Ezt a lázas készülődést kívánjuk kibővíteni a három hetet meghaladó projekttel, amelybe az iskola tanuló -, oktató- és szülői munkaközösségét is bevonjuk. A készülődés tanórákon és tanórán kívüli tevékenységeken keresztül zajlik. A projekt megvalósulásával tanulóink közelebb kerülnek a néphagyomány megismeréséhez, megéléséhez. Erősödik nemzeti összetartozás tudata. Az iskolai programok közös élménye szorosabbá kovácsolja a közösségeket, a tanulók megtanulják megbecsülni saját és értékelni mások 66
munkáját is, átélni az ünnepek örömét. Az alkotómunka során fejlődik kreativitásuk, kézügyességük, esztétikum iránti fogékonyságuk. Más népek hagyományainak, szokásainak megismerésével a tanulók nyitottá válnak, felkeltjük a más népek kultúrájának megismerése iránti igényt. A különböző programok hozzájárulnak a karácsonyi hangulat szeretetteljes légkörnek kialakításához. Ezeket a célokat szeretnénk a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében megvalósítani. Projekt terv Célcsoport: Az iskola valamennyi tanulója Cél: Az ünnepre való készülődés, az ünnep jelentőségének kiemelése, átélése népszokásaink megismertetésével. Fejlesztési célok: a nemzeti azonosságtudat erősítése, más népek kultúrájának megismerése, megbecsülése, kreatív gondolkodás, ismeretszerzési képességek, magatartáskultúra fejlesztése A projekt megvalósulásának ideje: adventi időszak Produktumok: színházi előadás az 5. osztályosok bemutatója The Three Little Pigs című angol nyelvű mese a 4. osztályos tanulók előadásában Kiállítás a szakkörösök munkáiból Falukarácsony-színdarabok Adventi koszorú, adventi naptár, iskola dekoráció Karácsonyi díszek A projekt megjelenése az egyes tantárgyak keretein belül: Magyar nyelv és irodalom Bibliai tárgyú történetek, képek gyűjtése, olvasása Verstanulás Népszokások gyűjtése, megismerése Fogalmazás és versírás Ember és társadalom Karácsony története Különböző népek karácsonya Jézus élete Művészetek Dráma: irodalmi művek gyűjtése Színdarab kiválasztása, szereptanulás Vizuális kultúra: plakátkészítés Adventi naptárkészítés Meghívókészítés 67
Ének zene: karácsonyi dalok, zenehallgatás népszokások Idegen nyelv karácsonyi dalok, versek angol és német nyelven népszokások (más népek karácsonya) Természetismeret erdei fenyő és egyéb fenyőfélék növényi jelképek hagyományos karácsonyi ételek Technika ajándékkészítés jelmez és díszletkészítés iskola díszítése karácsonyfadíszek ünnepi asztal-terítés Hittan vallástörténet dalok, énekek betlehemes játék Osztályfőnök szeretetvendégség: testvérosztályok ajándékozása Életpálya adventi koszorúkészítés mézeskalácssütés teafőzés Művészeti iskola (Berze Nagy Alapfokú Művészeti Iskola helyi tagozata): karácsonyi játszóház A projektmunkában a diákönkormányzat is részt vesz: karácsonyi vásár Mikulás-tombola adventi naptár 3. A témahét A hely, ahol élünk Cél: Görcsöny Baranya megyében Pécstől délre helyezkedik el. A soknemzetiségű Baranyában, ahol évek óta együtt élnek békében és barátságban magyarok, sokácok, szerbek, svábok, romák. Tanáraink is különféle nyelvtudással és családi gyökerekkel rendelkeznek. Tanulóink ismerjék meg közvetlen és tágabb környezetüket és azok lakóit. 68
Témaválasztásunk indokai: A már meglévő hagyományok (Európai Uniós projekt, HEFOP, TÁMOP pályázatok, egyéb pályázatok,) A településeken a tanulók etnikai összetétele (roma, német, arab) Az együttélés szükségszerűség Európa népeinek alaposabb megismerése A témahét legfontosabb célkitűzései: A másság elfogadása A bizalom erősítése A szolidaritás Aktivitás A közösség formálása Témahét indítása Összedugtuk a fejünket, és összetettük a kezünket: mit is csináljunk? Szülők-pedagógusok és gyerekek ötleteiből válogattunk. Képességfejlesztés fókuszai: - ábrázolás - egyéni kifejezésmód - tervezés - kreativitás
Magyar nyelv és irodalom: - helyes kiejtés - olvasási képesség - szövegértés - szóértelmezés - helyes nyelvhasználat - kifejező készség - lényegkiemelés
Technika és életvitel: - tervezés - célmeghatározás - ütemezés - esztétikai érzék - elemzés
Matematika:
Ének-zene: - becslés, mérés - számlálás - problémamegoldás - logikus gondolkodás - együttműködés - következtetés - kombinativitás
- ritmusérzék - ütemtartás - együttműködés - tolerancia
Környezetismeret – Természetismeret: - gondolkodás - problémamegoldás - kifejezőkészség - tájékozódás - asszociáció - rendszerezés Rajz: - képzelet - esztétikai érzék 69
Informatika: - információgyűjtés - rendszerezés - együttműködés - áttekintő képesség Történelem: - feladatmeghatározás - átlátás - összehasonlítás - információkeresés-átadás Testnevelés és sport: - szervezés - tolerancia - ötletesség - kooperáció - kitartás - próbálkozási hajlandóság - időérzék 4. Műveltségterület bontás nélkül A TÁMOP 3.1.4. pályázat alapelvei között szerepel egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. A szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület fejlesztését 5. osztályban a magyar nyelv és irodalom egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásával segítjük. Ez azt jelenti, hogy az eddig két tantárgyként kezelt magyar nyelv és magyar irodalom a 2009/2010. tanévtől kezdődően öt éven át egy tantárgyként magyar nyelv és irodalom néven szerepel. A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület értékelésekor egy érdemjegyet kapnak a tanulók, ami lefedi a szövegértés- szövegalkotás egészét, valamint ezen területek nyelvtani fókuszú részének értékelését. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásának lényege a tartalmi megvalósulásában, az órákon használt módszerek, különböző tanulási technikák alkalmazásában van. Elsődleges cél az irodalmi műveltség megalapozása, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése, a helyesírás, szövegértés, szövegalkotás, kommunikációs készség folyamatos fejlesztése, a szókincsbővítés. 5. Újszerű tanulásszervezési eljárások A TÁMOP 3. 1. 4 pályázatban új tanulásszervezési munkaformákat, - eljárásokat, módszereket alkalmazunk: Munkaformák: az egyéni -, a páros munka, a csoportmunka, és a frontális tanítás Az eljárások: az egyéni tanulási utak és az individualizált tanulás, témahét, projekt, moduláris oktatás. 70
A tanulásszervezési eljárások közül NON PLUS ULTRA a projekt. Azért van az első helyen, mert az biztosítja a legtágabb teret a gyermek képességeinek fejlesztéséhez, az önállóság, az öntevékenység kibontakoztatásához. A tanulók a problémamegoldást egymással együttműködve, sajátélményűen élik meg: az ötletelés, döntéshozás, tervezés, megvalósítás és értékelés folyamatában. A témanap/témahét és a moduláris oktatás olyan formák, amelyeknél a tananyagot és az időkeretet is átrendezzük.
Projektoktatás
Témahét
Moduláris oktatás
Célcsoport
Osztály/csoport Osztály/csoport
Osztály/csoport
Tervezés
Tanulók
Tanár
Tanár
Szervezés/
Tanár
Tanár
végrehajtás
Tanulók
Tanulók
Ellenőrzés
Folyamatba ágyazott, reflektív, fejlesztő-és önértékelés (tanár, diák közösen)
Értékelés
Nincs
lehet
van
Osztályozás Jellemző
egyéni-, páros-, csoportmunka, kooperatív csoportmunka, frontális osztálymunka (frontális munka a projektnél legfeljebb a ráhangolás munkaformák szakaszában) Tanári szerep/ feladat
Mentorálás, Irányítás, segítségnyújtás/tervezés, szervezés, a végrehajtás támogatás/a értékelése, visszacsatolás tanári munka megtervezése, a végrehajtás értékelése, visszacsatolás
6. IKT eszközök használata Az előző két évtizedet valóban meghatározta a technikai eszközök gyors fejlődése és az információs robbanás óriási méretű és sokfelé elágazó előretörése. Tanítványainkat e kihívásoknak megfelelően kell felkészíteni, hogy képesek legyenek az újabb és újabb információk feldolgozására és felhasználására. Ehhez pedig nyitottá kell, hogy váljanak, amely megalapozhatja a gyakran hangoztatott, de a már jelenlévő és a munkahelyeken is fellelhető igényt- az élethosszig tartó tanulást. 71
Olyan tudás ez, amelyet az adott helyzetben hatékonyan alkalmazhat majd a most még nálunk a tanuló diák. Így alapozó kompetenciákat kell fejlesztenünk- melyre egyik igen hatékony eszközök, lehetnek az IKT eszközök. A korszerű IKT használat tehát fontos pontokon nyugszik: A gyerekek használják, szeretik ezeket, az eszközöket. A felnőtt társadalomban is egyre szélesebb területet hódítanak, egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Többoldalú, valósághű információhoz juttathatja a tanulóinkat verbális: beszéd, hang, Vizuális: kép, animáció, mozgóképKreatív, azaz nemcsak egyoldalúan a befogadást szolgálja, hanem alkotói módon szerkeszthet, létrehozhat, befolyásolhat. Aktív részesévé válhat a tanulás folyamatának a gyermek. Új tanítási - tanulási stratégia bevezetésére, megtanulására ösztönöz. Az IKT eszközök tanórai vagy tanórán kívüli használata: A gépeket alkalmazhatjuk különböző munkaformákban, nemcsak frontálisan. Egyéni vagy páros, differenciált munkaformára is kitűnően használható –Lehet fejlesztésre, és jutalom adására is használni. A gyerekek figyelmét leköti - tehát összességében az egyéni haladás figyelembevétele is megoldható az eszközhasználattal. Mivel a gyerekek-, mint arról bővebben lesz az írásomban-, ismerik, szeretik és használják már az eszközöket, és önállóan és egymástól is elsajátítanak technikai ismereteket, megismerik a szoftverek működését és különböző tanulási technikákat is, elsajátítanak ezeken, az eszközökön keresztül –ezért tanulásközpontúnak is nevezhetjük használatukat. Egyik fontos kritériumot is érinti az eszközhasználat az órákon, azt, hogy használható tudást is nyújtson, szüksége legyen a tanulónak a gép által szerzett ismeretre, ebből a szempontból – gyakorlatorientáltnak is- tekinthető az IKT eszközhasznált. A különböző programok segítségével, játékos matematikai animációkon keresztül a kérdőíves feladatkitöltésekig és még sorolhatnánk- azonnali visszajelzést, adnak. 7. HH-SNI esélyegyenlőség javítása Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményünkben érvényesüljön a szegregációmentesség diszkriminációmentesség halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása az integráció biztosítása. 72
Intézményünkben szeretnénk olyan gyerekeket, tanulókat nevelni, akik sokoldalú emberekké válnak, megállják helyüket az életben. A személyiség fejlesztésre törekszünk, képességfejlesztésre, mert nem tantárgyakat tanítunk, hanem gyermekeket, akik kikerülve intézményeinkből képesek eligazodni a mai világban, akik sikerorientáltak és nem kudarckerülők, gyakorlatiasak, kreatívak, elfogadják a másságot, védik és szeretik környezetüket, szülőfalujukat. A célok megvalósítása érdekében nagy súlyt helyezünk a családokkal kialakított együttműködésekre és a fenntartóval való partnerségre. Az intézményi alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium ha, a tanulók kifejezésre jutatják: jól érzik magukat az iskolában, ha bármely területen sikereket érnek el, ha képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók. Valljuk, hogy a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció kulcsa a közoktatás-fejlesztés, ezen belül az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása. Három éven belül el fogjuk érni, hogy a társulás pedagógusai birtokában legyenek azoknak a korszerű pedagógiai módszereknek, készségeknek, tudásnak, amelyekkel oktató-nevelő munkájukat - különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélykiegyenlítésére eredményesebben fogják tudni végezni. Három éven belül reményeink szerint már látható eredményei lesznek az esélykiegyenlítő munkának, amely megmutatkozik a HH és SNI tanulók kompetenciamutatóiban, lemorzsolódási és osztályismétlési arányaikban, és továbbtanulási eredményeiben is. Általánossá válik a gyerekek önmagukhoz mérten történő fejlesztése és fejlődése. Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, megőrzését, a HH diákok részvételi arányának emelését a tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokon. Három éven belül elérendő cél, hogy jelentősen javuljon a közoktatási intézmények infrastrukturális állapota, megtörténjen az óvoda és iskolaépületek felújítása. 8. Jó gyakorlatok átvétele Kompetenciafejlesztő játékok adaptálása A Jó gyakorlat célja: A tanulók kompetenciájának fejlesztése játékok alkalmazásával. A képesség és készségfejlesztési szempontokat figyelembe véve a kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas. Alkalmazási terület: Általános iskola 1.-6. osztály Szövegértés, szövegalkotás Szociális kompetenciák Matematika Életpálya építés Tartalmi leírás, felhasználási lehetőségek iskolánkban: A játékok kiemelten alkalmazhatók a magyar és irodalom, természetismeret, művészetek, matematika, ember és társadalom, testnevelés és sport műveltségterületen való kompetenciafejlesztésre. Nem tananyagközpontú. 73
A játékok alkalmasak arra, hogy a megfelelő szempontok szerinti kiválasztás után, alkalmassá váljanak bizonyos tevékenységek végzésére anélkül, hogy a tanulás központba kerüljön. Így biztosítva van a gyermekek egyéni fejlesztése is. A játékos egyéni és csoportos fejlesztések következtében fejlődnek a tanulók képességei, készségeik megalapozódnak, ezzel lehetővé tesszük, hogy a tudáshoz, tanuláshoz való egyenlő hozzáférést elősegítsük számukra. A játékgyűjtemény alkalmas arra, hogy az együttnevelés során felmerülő fejlesztési feladatok megoldása megfelelően történjen. A gyerekek motiváltabbá válnak a tanulás iránt. Az óra eleji játékok felkeltik a tanulók érdeklődését, jó hangulatúvá teszik az órákat. További felhasználási lehetőségei: Az egyéni fejlesztési tervek készítésénél különösen a sajátos nevelési igényű tanulók esetében rögzítjük, mint a fejlesztés fontos tevékenységeit. A jó gyakorlat játékai azonban nem csak a sajátos nevelési igényű tanulók kompetenciáinak fejlődését segítik, hanem a befogadó gyermekcsoport más tagjainak kompetenciáit is. A játékgyűjtemény használatának előfeltételei: szakértői vélemény diagnosztikus mérés eredményei a Nevelési Tanácsadó véleménye közös fejlesztési terv szakemberek Az adaptációhoz szükséges eszközigény: A jó gyakorlat eszközigénye minimális. A számítógépen és a DVD lemezen kívül egyszerű eszközök pl.: papír, labda, ceruza, apró tárgyak, játékok, hangszerek szükségesek. A játékos feladatok során igen sok területen fejlesztjük a gyermekeket. Fejlődik a személyes kompetencia: önreflexió, önismeret, a kognitív kompetencia: szimbolikus és kritikai gondolkodás, percepció, figyelem, fantázia, kreativitás és a szociális kompetencia: empátia, együttműködés, alkalmazkodás, utánzás. A gyerekek nem tanulásnak érzik az órákat, hanem játéknak, a játék során pedig nagyon sokat fejlődnek főleg a társas kapcsolataik.
XVI. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; 74
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgató-helyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
XVII. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Irányadónak tekintjük a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 54. §-át Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: folyamatosság, rendszeresség, korrektség, igényesség, objektivitás és empátia egészséges aránya, a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. 75
A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei: Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. 1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási rendszerben eddig nem volt szokásos. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Ugyanakkor a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben.
Elvek: Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. A témazáró írásakor hiányzó tanuló iskolába jövetele utáni első tanórán köteles a témazárót megírni. Ez alól kivételt képez, ha a diák huzamosabb ideig hiányzik, vagy a témakörre fordított időtartam 30 %-ánál nem volt jelen. Ez esetben max. 1 hónapot biztosítunk a felkészülésre. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, munkafüzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. (A témazárók kijavításának határideje: 2 hét) Az értékelésre beadott tanulói munkák (kivéve témazáró dolgozatok) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus.
76
Iskolánkban az óra alatt nyújtott teljesítményért és az órákra való felkészülésért kapott érdemjegyet, a naplóban zöld színnel jelöljük. a tájékozódó felméréseket és a szóbeli feleleteket a naplóban kék színnel jelöljük. a felmérések (szummatív jegyek) dupla súllyal szerepelnek a tanuló értékelésében, a naplóba piros színnel jelöljük. 1-4. évfolyam: a témazáró dolgozatok (szummatív jegyek) piros színnel kerülnek a naplóba, súlyuk a diagnosztizáló, kék jegyek háromszorosa fizika, földrajz, matematika tantárgyakból, kétszerese magyar, történelem, biológia, kémia, angol és német tantárgyakból. A kompetenciaalapú oktatás bevezetésével új tanulásszervezési eljárások kerültek bevezetésre. Témahét: Mások vagyunk, de összetartunk 3 hetet meghaladó Projekt: Advent Moduláris oktatás: magyar nyelv, magyar irodalom 5.- évfolyam A projekt megvalósításakor nem kerül sor írásbeli beszámoltatásra, a témahéten lehetőség van rá. A moduláris oktatás elsődlegesen oktatásszervezési eljárás, így a beszámoltatás rendjében, formájában és korlátaiban nem tér el a tantárgyi értékeléstől. Az egyes tantárgyakból megírandó írásbeli dolgozatok rendjét a táblázatok tartalmazzák.
nyelv
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének írásbeli formái 1-4. osztályban Osztály 1. 2. 3. 4. Tantárgy Magyar 4 felmérés 4 felmérés 6 felmérés 8 felmérés 3 tájékoztató 2tájékozódó felmérés felmérés Magyar irodalom Matematika 4 felmérés 5 felmérés 5 felmérés 5 felmérés Környezetismeret Ének-zene
5 felmérés
5 felmérés
5 felmérés
1 dolgozat
1 dolgozat 8 felelet 2 felmérés
Informatika Angol nyelv Technika és 6-8 munkadarab életvitel Rajz és 6-8 rajz
6-8 munkadarab
6-8 munkadarab
2 teszt 2 írásbeli felelet 6-8 munkadarab
6-8 rajz
6-8 rajz
6-8 rajz
Testnevelés
Egyéni értékelési rendszer
vizuálisk éssport
77
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái 5-8. osztályban Osztály 5. 6. 7. 8. Tantárgy Magyar 4 témazáró 4 témazáró 3 témazáró 3 témazáró nyelv 2 irodalmi dolgozat, témaközi témazárók 6 témazáró 6 röpdolgozat 3 témazáró 3 röpdolgozat 4 témazáró 2 röpdolgozat
2 irodalmi dolgozat, témaközi témazárók 6 témazáró 6 röpdolgozat 3 témazáró 3 röpdolgozat 3 témazáró 2 röpdolgozat
Ének-zene
4 felelet
4 felelet
Német nyelv
4 témazáró 2 hetente szódolgozat 4 teszt 4 írásbeli felelet 4 témazáró 4 röpdolgozat
4 témazáró 2 hetente szódolgozat 4 teszt 4 írásbeli felelet 4 témazáró 4 röpdolgozat
Magyar irodalom Matematika Biológia* Földrajz* Fizika Kémia
Angol nyelv Történelem Etika Egészségtan Informatika
2 felmérés készítése 6 munkadarab
vizuális és
2 irodalmi dolgozat, témaközi témazárók 6 témazáró 6 röpdolgozat 4 témazáró 4 röpdolgozat 4 témazáró 2 röpdolgozat 3 témazáró 3 röpdolgozat 5 témazáró 4 röpdolgozat 3 felelet
2 irodalmi dolgozat, témaközi témazárók 5 témazáró 5 röpdolgozat 4 témazáró 4 röpdolgozat 3 témazáró 2 röpdolgozat 3 témazáró 3 röpdolgozat 4 témazáró 4 röpdolgozat 4 felelet
4 témazáró 2 hetente szódolgozat 4 teszt 4 írásbeli felelet 4 témazáró 4 röpdolgozat Félévente 1 házi dolgozat (választo téma)
4 témazáró 2 hetente Szódolgozat 4 teszt 4 írásbeli felelet 4 témazáró 4 röpdolgozat Félévente 1 házi dolgozat (választo téma)
1 témazáró 2 röpdolgozat 2 felmérés 2 felmérés 2 dokumentum 2 dokumentum készítése készítése 6 munkadarab 3 munkadarab 4 műszaki rajz művészettört. művészettört. 1 röpdolgozat 1 röpdolgozat
Technika és életvitel Rajz és művészettört. kultúra 1 röpdolgozat Testnevelés és sport Egyéni értékelési rendszer *
5. és 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy részei
78
2 felmérés 2 dokumentum 2 munkadarab 4 műszaki rajz művészettört. 1 röpdolgozat
Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe megegyezik a tantárgyak értékelésével, ha a modul önálló tantárgy. Ha oktatása félévkor véget ér a kapott osztályzat átkerül a tanuló év végi bizonyítványába. Ha a modul valamely tantárgyban integráltan kerül oktatásra, annak értékelése és minősítése része az adott tantárgyénak. Erkölcstan tantárgyból iskolánk nem ad osztályzatot, csak minősít: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. 2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban alapelvként fogadjuk el, hogy a tanulóknak egyenletes terhelést próbálunk biztosítani hétfő és péntek között. Az órarend összeállításakor figyelembe vesszük a készségtárgyak és a „tanulós” tárgyak arányát. Egy tanítási órán csak egy tanítási egységet lehet tanítani. Az írásbeli házi feladatok kijelölésének elvei: Házi feladat kijelölésével biztosítjuk a tananyag megszilárdítását. A házi feladat csak a gyakorlást szolgálhatja, nem lehet új anyagot feldolgozó rész elsajátítását házi feladatként megkövetelni. Iskolánkban a következő tantárgyakból nem adunk kötelező írásbeli házi feladatot: testnevelés, rajz, technika, etika, informatika. Nem adunk írásbeli feladatot, a 3 munkanapot meghaladó tanítási szünetekre, a projektre, a témahétre. Nem jelölhetünk ki olyan írásbeli házi feladatot, melynek megírásához a meglévő taneszközökön kívül másra is szükség van (pl. lexikon, kézikönyv, szótár). Az írásbeli házi feladat mennyisége nem lehet több a tanórán megoldott feladatok harmadánál. A házi feladatot minden esetben ellenőrizni kell. A kijelölt kötelező házi feladatok el nem készítése esetén az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztások szerint: Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értésből fakad; Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; Zöld egyes járhat a hiányzó házi feladatért. Ez a szülők számára órai munka bejegyzéssel kerül az ellenőrző könyvbe. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését piros ponttal jutalmazni kell. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése,
79
forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. A szóbeli beszámoltatások rendje és korlátai A szóbeli házi feladat kijelölésével is a tananyag megszilárdítását szolgáljuk. A házi feladat mennyisége nem jelenthet aránytalan terhet a tanulók számára. Magyar irodalom tantárgyból kötelező olvasmány csak az lehet, melyből megfelelő példányszám van a könyvtárban, így elérhető a tanulók számára. Memoriter csak részletekben adható fel. Idegen nyelvből az ismeretlen szavak száma nem lehet több 4-5 évfolyamon: 10-nél, 6-78 évfolyamon 15-nél.
XVII. A tanulmányok alatti vizsgák 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, nyolcadik osztály tanév végi vizsgái. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. (Több tantárgy esetén a tantestület mérlegelhet.)
80
5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén május 31-ig javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg. A Pellérdi Általános Iskola vizsgaszabályzata Iskolánk nyolcadikos tanulói a tanév végén vizsgát tesznek négy tantárgyból: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és nemzetiségi német tárgyakból. Vizsgák tárgya A vizsgák anyagát a szaktanárok állítják össze évenként, a nyolcadik évfolyam tantárgyi anyagából, maximum 15 témakörben (tételben). A tanulók felkészítéséről a szaktanárok gondoskodnak: a tételek kijelölésével, gyakoroltatással, módszertani segítségadással. A tanulók szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek. Szóbeli vizsgák: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv, Írásbeli vizsgák: matematika. A vizsgák időpontja: május hónapban. A vizsgák rendje A vizsgákat a tanulók vizsgabizottság előtt teszik. A vizsgabizottság tagjai: 3 fő szaktanár, 1 fő a szülői szervezet választott tagja. A vizsgákon a tanulók szülei illetve közeli hozzátartozói részt vehetnek. A vizsgázóknak a szóbeli vizsgákon 10 perc felkészülési időt kell biztosítani. A vizsgák beszámítása A vizsgák a nyolcadik év végi osztályzatba 50%-os súllyal számítanak be.
XVIII. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; 81
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; vagy helyi szakemberekkel, tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
Elsősegély-nyújtási alapismeretek biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás 82
testnevelés - magasból esés - húzódás, ficam, törés az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint: szakkörök (elsősegély-nyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat vagy helyi szakemberek bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
XIX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Meglévő eszközök és felszerelések 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló XI/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, kazettás magnetofon 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Képek, betűkártyák, szótagkártyák Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Írott kis és nagy ABC. Fali táblák: magánhangzók, mássalhangzók Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. 83
Számkártyák (1-100-ig). Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő. Színes rudak, Golyós számoló Számmérleg Bingó Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Magyarország domborzati térképe. Szobai hőmérő. Borszeszégő. Ásványok. Fali táblák: az erdő szintjei, közlekedési eszközök, háziállatok, vadon élő állatok, gyümölcsök, testünk Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob stb. Zenehallgatási anyagok hangkazettán és CD-n: 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek: Steindl Imre: Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk. Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pablo Picasso: Maia arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. 7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Gumilabda (5 db). 84
Ugrókötél (10 db). Kislabda (10 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (3 db). Medicinlabda (5 db). Karika (5 db). Megkülönböztető trikó Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db) Bordásfal (6 db). Mászókötél (2 db). Mérőszalag (1 db). 9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Interaktív tábla 10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. Magyarország az Anjouk idején Magyarország a Hunyadiak korában Magyarország a XVII. században. Európa a XVI. század végén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. Század Európa a XVIII. század végén. Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XIX. század második felében. Amerika kialakulása Gyarmatosítás 1830-1917 A gyarmatok felbomlása 1917-1975 Európa a XIX. században. Európa az I. világháború idején. A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Hazánk felszabadulása. 85
Írásvetítő transzparens Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. . 11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: angol ABC, Colours, Előljárószók, Európa térkép Interaktív tábla Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan 12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző (3 db). Táblai vonalzó háromszög (2 db). Táblai vonalzó egyenes (1 db). Táblai szögmérő (1 db). Méterrúd fából (1 db). Alaphálók, alapábrák (1 db). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) Kétkaros mérleg és súlysorozat. Halmazok (falikép). Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Lénárd gömb 13. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép (10 db). Monitor (SVGA) (10db). Billentyűzet (10 db). Egér (10 db). Hangfal (6 db). Tintasugaras nyomtató 3 db, lézernyomtató 2db projektorok 5 db laptop 10 db Interaktív táblák 5 db Fali tablók A számítógép belső felépítése (IBM – 02) Az input-output eszközök csatlakoztatás A billentyűzet. Alapvető programok OFFICE XP, WindwsXP Home, Norton Antivirus 2003. Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan
86
14. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. Magyarország térképe (falitérkép). A föld domborzata (falitérkép). Földgömb Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép). 15. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Írásvetítő fóliasorozat (fizika 7-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban.(4 pár) SI mértéktáblázat (falikép). Mikolacső (20 db). Mechanikai, fénytani eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 11 db). Rugós erőmérő (10 db). Kétkarú emelő (1db). Karos mérleg, súlysorozattal (11 db). Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengő reduktor (5 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (1db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (1 db). Demonstációs mérőműszerek Mérőműszer (Voltax) (6 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (5 db). 16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Metszettároló. Mikroszkóp. Sertés koponya. 87
Juhláb. Madár csontváz. Emlős csontváz. Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Sertés koponya. Hal (csontváz). Béka (csontváz). Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Koponya. Emberi torzó. Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell). Faliképek sorozat Puzzle sorozat Folyadékos preparátumok Kitömött preparátumok Madár belső szervei. 17. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek: Ceres kincsei (táplálkozásról) Őszintén a felnőtté válásról NARANCS MADÁR egészséges életmód „MIELŐTT” drogprevenció 18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső (25 db). Főzőpohár (10 db). Óraüveg (5 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (8 db). Agyagháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Falitablók: 7. oktatást segítő CD Interaktív tábla
88
19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. 20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Táblai körző (fém hegyű). Táblai szögmérő. Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (11 db). 21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (5 db). Vasreszelő lapos 25x200 (5 db). Laposfogó (2 db). Kalapács 15-20 dekás (12 db). Csípőfogó, (5 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (52 db). Kézi fúró (amerikáner) (2 db). Lemezvágó olló (18 db). Szerelő készlet, gépelemek tanításához (10 db). Elektromos szerelőkészlet I-II. (2-2 db). Forrasztó páka (3 db) 22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (10 db). Ugráló kötél (10 db). Mászókötél (1 db). Kosárlabda (2 db). Kézilabda (5 db). Futball-labda (3 db).
89
