TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058
Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
Projektvezető: Dr. Szerb László PTE KTK egyetemi tanár
5. tevékenység: Az ökológiailag fenntartható technológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálata A tevékenység vezetője: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár
A pécsiek energiával, környezetvédelemmel és helyi témákkal kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata – 600 főt érintő megkérdezések eredményei
Készítette: Németh Péter PTE KTK Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD hallgató Kiadó: Pécsi Tudományegyetem ISBN 978-963-642-990-4
Pécs, 2014
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058, Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
1. A kutatás célja, módszertana célok A kutatás fő célja a magyar lakosság környezetbarát és ökológiailag fenntartható technológiákkal kapcsolatos társadalmi elfogadottságának vizsgálata. A cél teljesülése érdekében komplex kutatás készült a témakörben. Jelen tanulmányban a pécsi lakosság körében 2013-ban, majd 2014-ben két, egyenként 300 fős mintán végzett kutatás eredményeit mutatjuk be. A feladat kapcsolódási pontját a főbb tevékenység céljához az adja, hogy a megkérdezésekkel Pécs város lakosságának energiával kapcsolatos magatartását jobban megismerheti az olvasó. Fontos még az is, hogy a tanulmánnyal az országos és a regionális megkérdezések eredményeivel összevethető eredményeket mutatunk be, így a pécsi lakosság és az ország lakossága közötti energia-attitűdökben megmutatkozó különbségek szemléltethetőkké válnak (további
tanulmányaink
megtalálhatóak
az
alábbi
weboldalon:
http://energia.pii.pte.hu/menu/34). A terepmunka során keletkezett adatbázist SPSS és Microsoft Excel programok segítségével elemeztük. Az eredményeket jelen tanulmányban mutatjuk be.
módszertan A pécsi megkérdezések kétszer 300 fő megkeresésével zajlottak 2013 októberében és 2014 májusában. A megkérdezetteket a véletlen séta módszer alkalmazásával választottuk ki. Minden településrészről (körzetről) térképvázlat alapján meghatároztuk az ún. kiinduló pontokat. Ez után egy megadott algoritmus szerint kellett kiválasztani a célháztartásokat. Háztartáson belül azt kérdeztük meg, akinek legutóbb volt a születésnapja. A két 300 fős minta eredményeinek vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy nincsenek jelentősebb elmozdulások a főbb témakörök kapcsán, ezért az eredményeket összesítve mutatjuk be. Erre lehetőségünk volt, hiszen a két megkérdezés során ugyanazokat a kérdéseket tettük fel a válaszadóknak. Az összesített eredménybemutatás oka továbbá, hogy az így kapott 600 fős mintán végzett elemzések – a nagyobb minta elemszámnak köszönhetően – megbízhatóbb eredményeket prezentálnak.
1
A kutatás során a következő, a fő cél elérését támogató és az értelmezések hátterét adó témaköröket vizsgáltuk: demográfiai jellemzők, energiaforrások értékelése, környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdök, korszerűsítés, felújítás, épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázatok, helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos magatartás, alternatív energiaforrások alkalmazása, közüzemi szolgáltatók és szolgáltatások értékelése,
szabadidős és internetezési szokások, helyi témák, életszervezés és vásárlás.
2
2. A megkérdezettek főbb demográfiai jellemzőinek bemutatása A megkérdezettek 47,3%-a férfi, 52,7%-a pedig nő. 28,3%-nyian szakiskolai vagy szakmunkásképző végzettséggel, 38,7%-nyian középiskolai, 24,3%-nyian pedig felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (1. táblázat). 1. táblázat: A megkérdezettek főbb demográfiai jellemzői nem
fő
% (n=600)
férfi nő
286
47,3%
314
52,7%
összesen
600
100,0%
iskolai végzettség általános iskola szakiskola, szakmunkásképző középiskola főiskola egyetem
fő
összesen
korcsoportok
összesen
összesen
Arra sem elég a havi jövedelmem/ünk, hogy az alapvető dolgokat megvásároljam/uk. Az alapvető dolgokat meg tudom/juk vásárolni, de másra nincs pénzem/ünk, a hó végéig éppen kitart. Meg tudom vásárolni az alapvető dolgokat és egy-két extra kiadást is megengedhetek magamnak, de félretenni nem tudok. Könnyedén meg tudom/juk vásárolni, amire szükségem/ünk van, és még félre is tudok/unk tenni. nem válaszol összesen
8,7%
170
28,3%
232
38,7%
84
14,0%
62
10,3%
600
100,0%
összesen
unokák száma
77
12,8%
124
20,7%
nincs unokája 1 2 3 4 5 6 vagy több
113
18,8%
összesen
106
17,7%
105
17,5%
75
12,5%
600
100,0%
% (n=600)
fő
egyedülálló párkapcsolatban él házas elvált özvegy élettársi kapcsolatban él jövedelmi helyzet megítélése
52
fő
25 év alatti 25-34 éves 35-44 éves 45-54 éves 55-64 éves 65 év feletti
családi állapot
% (n=600)
gyermekek száma nincs gyermeke 1 2 3 4 vagy több
% (n=600) 149
24,8%
87
14,5%
220
36,7%
62
10,3%
48
8,0%
34 600
5,7% 100,0%
fő
háztartás típusa szülőkkel együtt szülőkkel, nagyszülőkkel együtt kortársaimmal együtt (közös lakásbérlés) egyedül partnerrel gyerek nélkül partnerrel gyerekkel partner nélkül gyerekkel egyéb összesen
ingatlan típusa
% (n=600) 36
6,0%
230
38,3%
231
38,5%
38
6,3%
65 600
10,8% 100,0%
családi ház
% (n=600)
211
35,2%
131
21,8%
193
32,2%
54
9,0%
11
1,8%
600
100,0%
fő
% (n=600)
439
73,2%
47
7,8%
55
9,2%
21
3,5%
19
3,2%
10
1,7%
9
1,5%
600
100,0%
fő
% (n=600) 93
15,5%
7
1,2%
5
0,8%
111
18,5%
167
27,8%
153
25,5%
45
7,5%
19
3,2%
600
100,0%
fő
% (n=600)
214
35,7%
sorház
26
4,3%
emeletes ház (téglából)
76
12,7%
panelház
281
46,8%
egyéb
3 600
0,5% 100,0%
összesen
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
3
fő
Minden ötödik megkérdezett 25 és 34 év közötti, de 20% körüli arányban vannak még a 3544, a 45-54 és az 55-64 évesek is. Az átlag életkor 44,1 év (n=600), de a megkérdezettek ennél valamivel fiatalabbnak érzik saját magukat: átlagosan 41,3 évesnek (n=600). 36,7% a házasok aránya, míg minden negyedik válaszadó (24,8%) egyedülálló. A jövedelmi helyzet szubjektív megítélése terén az eredmények azt mutatják, hogy legmagasabb arányban azok vannak, akik csak az alapvető dolgokat tudják megvásárolni, mást nem (38,3%), vagy esetleg még ezen kívül egy-két extra kiadásra jut (38,5%). Alacsony arányban vannak azok, akiknek az alapvető dolgokra sincs pénzük (6,0%), vagy pedig könnyedén meg tudnak mindent vásárolni, és még félre is tudnak tenni (6,3%). 10,8%-nyian nem válaszoltak a jövedelmi helyzettel kapcsolatos kérdésre. A válaszadók 83%-a (n=600) válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyi egy hónapban a szabadon elkölthető pénze, ez átlagosan 66.913 forint (n=498). A megkérdezettek közül 35,2%-nak nincs gyermeke. 21,8%-nak egy, míg 32,2%-nak kettő gyermeke van. 73,2%-nak nincs unokája. Akinek van unokája, azok körében a kettő a leginkább jellemző (9,2%). A megkérdezettek a háztartásuk típusa szerint nagy változatosságot mutatnak: leginkább az jellemző, hogy partnerrel együtt élnek gyermek nélkül (27,8%), valamint, hogy partnerrel élnek gyermekkel (25,5%). 18,5% az egyszemélyes háztartások aránya, további 15,5% pedig a szüleivel él. Az ingatlan típusa terén a panelház (46,8%) és a családi ház a leginkább jellemzők (35,7%). 12,7% él emeletes téglaházban, 4,3% pedig sorházban. A ház/lakás átlagos alapterülete a 600 megkérdezett körében 74,16 m2.
4
3. Energiaforrások értékelése, energiával kapcsolatos magatartás és attitűdök Az 1. ábra és a 2. táblázat azt mutatja be, hogy a válaszadóknak milyen szavak, gondolatok jutottak először eszükbe az energiával kapcsolatban – a megkérdezések során legfeljebb három gondolatot vártunk egy megkérdezettől. 1. ábra: Az energiával kapcsolatos első asszociációk (a legalább tíz alkalommal elhangzott említések)
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Az 1. ábrán látható, hogy az energiával kapcsolatban leginkább különböző energiaforrások és azok energiában való megtestesülései jutottak a megkérdezettek eszébe; ezen belül is az áram, villany, villamosenergia, villamosság és a világítás jutott az emberek eszébe legtöbbször. Jellemző még a gáz, a víz, vízenergia, szél, szélerőmű, nap, napfény, napenergia és napkollektor említések. A szófelhőn a betűk mérete az említések gyakoriságát jelzi. A következő oldalon található 1. táblázatban szereplő további egyszeres említések a következők: áramlás, biomassza, civilizáció, dinamizmus, égés, egészség, elektromos készülékek, energikusság, erdőirtás, esztergagép, fáradság, feladat, fizikum, fogyasztás, föld, fúrótorony, gazdaság, generátor, gép, globális felmelegedés, görög, ház, internet, ital, joule, kalória bevitel, kávé, kerékpár, kohászat, könnyű előállítás, malom, mókuskerék, nagyvállalatok,
Nyugat-Európa,
Orbán,
pánik,
pusztítás,
Putyin,
sportszelet,
számítástechnika, szigetelés, szórakozás, természet, turbina, űrhajózás, változás, villámlás, vita.
5
6
2. táblázat: Energiával kapcsolatos első asszociációk említések említések száma aránya (n=600)
említés áram, villany, villamosenergia, villamosság, világítás gáz víz, vízenergia szél, szélerőmű nap, napfény, napenergia, napkollektor drága fűtés semmi atomenergia élet olaj, kőolaj nélkülözhetetlen dolog hő, meleg erőmű alternatív energia benzin pénz energiatakarékosság szén szükséglet erő meleg Paks rezsi főzés spórolás, takarékosság számlák üzemanyag autómeghajtás fa fény környezetvédelem megújuló
említés
említések száma
említések aránya (n=600)
281
46,8%
bioenergia
5
0,8%
141 106 90
23,5% 17,7% 15,0%
E.ON kényelem mozgás
5 5 5
0,8% 0,8% 0,8%
80
13,3%
távhő
5
0,8%
58 51 44 35 31 20 18 17 16 15 14 13 12 11 11 10 10 10 9 8 8 7 7 6 6 6 6 6
9,7% 8,5% 7,3% 5,8% 5,2% 3,3% 3,0% 2,8% 2,7% 2,5% 2,3% 2,2% 2,0% 1,8% 1,8% 1,7% 1,7% 1,7% 1,5% 1,3% 1,3% 1,2% 1,2% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0% 1,0%
4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 48 1294
0,7% 0,7% 0,7% 0,5% 0,5% 0,5% 0,5% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 8,0% 215,7%
fizika kőolaj újrahasznosítás elekrtomosság élhetés feltétele lendület zöldek, környezetvédelem alkohol átverés biztonság energiaforrások energiaital extraprofit felhasználás geotermikus energia hatalom hűtő lemerültem megélhetés munka nem megújuló rezsicsökkentés sport számítógép további egyszeres említések összesen
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Az energiaforrások közül többnek is (szinte) 100%-os ismertsége van: vezetékes gáz, palackos
gáz,
áram,
fa,
napenergia,
szélenergia,
vízenergia
és
atomenergia.
A
bioüzemanyagokat, a biomasszát, a biogázt, a geotermikus energiát és a hőszivattyút a megkérdezettek alacsonyabb – de legalább 50%-os – arányban ismerik (2. ábra).
7
2. ábra: Energiaforrások ismertsége (n=600) 0%
25%
50%
75%
100%
vezetékes gáz
100,0%
palackos gáz
100,0%
áram
100,0%
fa
100,0%
napenergia
99,8%
szélenergia
99,5%
vízenergia
99,0%
atomenergia
97,7%
bioüzemanyagok
76,3%
biomassza
73,8%
biogáz
71,7%
geotermikus energia
69,8%
hőszivattyú
50,0%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A szimpátia terén a megújuló energiaforrások teljesítenek a legjobban (napenergia, szélenergia és vízenergia). Magas átlagértékelést kaptak még a geotermikus energia, a bioüzemanyagok, az áram, a biogáz és a biomassza. Legkevésbé szimpatikusnak az atomenergiát, a palackos gázt és a vezetékes gázt jelölték a megkérdezések résztvevői (3. ábra). 3. ábra: Energiaforrások által kiváltott szimpátia értékelése főátlag: 4,06 1
2
3
4
5
4,81 4,68 4,67 4,48 4,29 4,24 4,20 4,16 4,02 3,77 3,54 3,02 2,86
napenergia (n=600) szélenergia (n=597) vízenergia (n=599) geotermikus energia (n=459) bioüzemanyagok (n=490) áram (n=600) biogáz (n=475) biomassza (n=482) hőszivattyú (n=382) fa (n=600)
vezetékes gáz (n=600) palackos gáz (n=600) atomenergia (n=593)
8
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Az áramot a válaszadók 100%-a használja. 66,2% mondta azt, hogy vezetékes gázt is használ, míg a fát használók aránya 21,5%. A palackos gázt 9%-nyian, az atomenergiát pedig 2%nyian használják saját megítélésük alapján. A többi vizsgált energiaforrást alacsony arányban veszik igénybe (4. ábra). 4. ábra: Energiaforrások használati aránya 0%
25%
50%
75%
100%
áram
100,0%
vezetékes gáz
66,2%
fa palackos gáz
21,5% 9,0%
atomenergia
2,0%
biomassza
1,7%
napenergia
1,3%
bioüzemanyagok
0,7%
biogáz
0,3%
szélenergia
0,2%
hőszivattyú
0,2%
vízenergia
0,2%
geotermikus energia
0,0%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Leginkább környezetbarátnak a megújuló energiaforrásokat értékelték a megkérdezések résztvevői. Átlag alatti értékelést adtak ebből a szempontból az áramnak, a fának, a vezetékes gáznak, a palackos gáznak és az atomenergiának (5. ábra).
9
5. ábra: Energiaforrások környezetbarát megítélése főátlag: 4,05 1
2
3
4
5
napenergia (n=573)
4,92
szélenergia (n=586)
4,83
vízenergia (n=578)
4,76
geotermikus energia (n=399)
4,69
hőszivattyú (n=286)
4,56
biogáz (n=407)
4,41
bioüzemanyagok (n=431)
4,38
biomassza (n=421)
4,33
áram (n=573)
3,84
fa (n=572)
3,19
vezetékes gáz (n=588)
3,13
palackos gáz (n=572)
2,84
atomenergia (n=570)
2,72
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezettek háztartásuk összes jövedelmének átlagosan 33,6%-át költik energiával kapcsolatos kiadásokra (6. ábra). 6. ábra: Energiára költött jövedelemhányad (n=552)
33,6%
66,4%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezettek 18,3%-a hajtott már végre korszerűsítést/átalakítást abból a célból, hogy utána kevesebbet fizessen energiáért. 47,7%-nyian vannak azok, akik már tervezték ugyan, de még nem tettek semmit ennek érdekében. 34% még soha nem gondolkozott ezen (7. ábra).
10
7. ábra: Átalakítás/korszerűsítés végrehajtása abból a célból, hogy később kevesebbet fizessen a háztartás energiáért (n=600)
18,3%
34,0%
47,7%
igen, és már végre is hajtottam bizonyos korszerűsítéseket igen, terveztem már, de még nem tettem semmit nem, még soha nem gondolkodtam ilyenen
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Aki már hajtott végre valamilyen korszerűsítést vagy átalakítást, azok 87,3%-a mondta azt, hogy szerintük meg fognak ezek a beruházások térülni. 5,5% szerint nem térülnek meg, míg 7,3% nem tudja (8. ábra). Aki azt mondta, hogy megtérülnek, úgy gondolja, hogy a beruházástól számítva nagyjából 6,33 éven belül (n=86) történik meg a megtérülés. A véghezvitt beruházások átlagosan 673.212 forintjukba került azoknak a válaszadóknak, akik felújítottak (n=108). 8. ábra: Korszerűsítés/átalakítás megtérülése (n=110)
5,5%
7,3%
87,3%
meg fognak térülni nem fognak megtérülni nem tudja
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
11
Akik már hajtottak végre valamilyen korszerűsítést, ők leginkább nyílászárók cseréjét, szigetelését csinálták meg (72,7%). Épület szigetelését 34,5%-nyian, elektronikus eszközök korszerűbbre cserélését 30,9%-nyian, fűtési rendszer korszerűsítését 24,5%-nyian hajtottak végre. 3,6% (n=110) azok aránya, akik alternatív energiahordozót vettek igénybe (9. ábra). Az egyéb említések között az energiatakarékos izzók (5 említés) és a tetőcsere (1 említés) szerepel. 9. ábra: Végrehajtott korszerűsítések/átalakítások (n=110; azok körében, akik hajtottak már végre ilyet) 0%
25%
50%
75%
nyílászárók cseréje, szigetelése
100%
72,7%
épület szigetelése
34,5%
elektronikus eszközök korszerűbbre cserélése
30,9%
fűtési rendszer korszerűsítése
24,5%
alternatív energiahordozók igénybevétele (pl. napkollektorok)
3,6%
egyéb
5,5%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Aki még nem hajtott végre korszerűsítést/átalakítást, azt leginkább az anyagi korlátok hátráltatták: 72,4%-nyian mondták ezt. 15,1%-ot nem foglalkoztat a téma, 10,2% pedig nem a saját lakásában él, ezért nem akar arra költeni. Alacsonyabb arányban mondták, hogy ezek a beruházások nem térülnek meg, és, hogy nincs elég információjuk a munkálatokhoz, továbbá, hogy nincs, aki segítene a kivitelezésben, és, hogy nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést. Egyéb említést a megkérdezettek 6,9%-a tett, ezek legjellemzőbbem: az ő ingatlantípusában nem megoldható, nem ő dönt, vagy nem ő dönt egyedül, nincs rá lehetősége, új lakásban élnek, amit nem kell felújítani (10. ábra).
12
10. ábra: A korszerűsítést/átalakítást gátló tényezők (n=490) 0%
25%
50%
75%
Bármilyen változtatás túl sokba kerülne, nem tud belevágni.
100%
72,4%
Nem foglalkoztatja a téma.
15,1%
Nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni.
10,2%
Ezek a beruházások sosem térülnek meg, hosszútávon jobban jár anyagilag akkor, ha nem változtat semmin.
9,8%
Nincs elég információja a lehetőségekről.
9,6%
Nincs, aki segítene a kivitelezésben, lebonyolításban.
7,6%
Nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést.
3,3%
egyéb
6,9%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezettek körében 45,8% tud rendelkezésre álló épületenergetikai fejlesztésekre fordítható pályázatokról. Közülük 4,7% pályázott sikerrel, 5,8% pedig sikertelenül. 40,4% azok aránya, akik pályáznának a jövőben, míg 45,5% nem pályázna, 14,2% pedig nem tudja eldönteni (11. ábra). 11. ábra: Pályázatok épületenergetikai fejlesztésekre (ismertség, pályázás, pályázási hajlandóság) Rendelkezésre álló pályázatot ismer-e? (n=600)
Pályázott-e már korábban? (n=275)
Pályázna-e a jövőben? (n=275)
4,7% 14,2%
5,8%
40,4%
45,8%
54,2%
45,5%
89,5%
tud rendelkezésre álló pályázatról nem tud rendelkezésre álló pályázatról
sikerrel pályázott nem pályázott
sikertelenül pályázott
pályázna a jövőben épületenergetikai fejlesztésekre
nem pályázna nem tudja
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
13
A megkérdezések résztvevői jellemzően inkább közelebb érzik magukat a természethez, és inkább
tartják
magukat
környezetbarátnak,
környezetvédőnek.
Tízfokozatú
skálán
természethez való közel állásukat átlagosan 7,08-ra, míg környezetbarát beállítottságukat 7,06-ra értékelték (12. ábra). 12. ábra: Pályázatok épületenergetikai fejlesztésekre (ismertség, pályázás, pályázási hajlandóság) „Mennyire érzi Ön közel magát a természethez?” (n=600)
0%
25%
50%
75%
100%
átlag: 7,08
0%
2013 (n=300)
25% 11,8% 14,2%
2013 (n=300)
50% 22,8%
11,8% 14,2%
75% 100% 18,8% 7,8% 15,3%
22,8%
18,8% 7,8% 15,3%
„Mennyire tartja magát0,7% környezetbarátnak, környezetvédőnek?” (n=600) 3,2%
2014 (n=300)
3,0% 10,8% 16,2%
24,7%
20,5%
7,8% 12,3%
20,5%
7,8% 12,3%
átlag: 7,06
0,7% 3,2% 2014 (n=300)3,0% 10,8% 16,2%
1
2
3
0%
4
5
6
25%
1 0%
24,7%
2
3
7
8
9
50%
4
5
6
7
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 25%
50%
10 75%
8
9
100%
10 75%
100%
Energiatakarékossággal kapcsolatban a megkérdezettek körében a leginkább jellemző tevékenységek az, hogy csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki, valamint az, hogy energiatakarékos izzót használnak, szelektíven gyűjtik a hulladékot, és, hogy mosogatáskor, illetve tisztálkodáskor kevés vizet használnak. A fáradt sütőolaj gyűjtése, víz gyűjtése a háztartásban és háztartási hulladék komposztálása jóval az átlag alatt jellemző a válaszadókra (13. ábra).
14
13. ábra: Energiatudatossággal, takarékoskodással kapcsolatos attitűdök értékelése 1
2
3
4
5
csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki (n=600) energiatakarékos izzók használata (n=600)
4,34 4,14
szelektív hulladékgyűjtés (n=600)
3,80
mosogatáskor nagyon kevés vizet használ (n=600) tisztálkodáskor nagyon kevés vizet használ (n=600) nem használt elektromos készülékek kihúzása a konnektorból (n=600) a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet a lakásban (n=474)
3,65 3,55 3,19 3,11
saját kerti kút használata (n=200)
2,68
azokat a helyiségeket nem fűti, amelyeket nem használ (n=600)
2,67
fáradt sütőolaj gyűjtése (n=600)
1,71
víz gyűjtése a háztartásban (n=600)
1,70
háztartási hulladék komposztálása (n=600)
1,66
főátlag: 3,01
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Az egyes piaci szereplők jelenleg az 5 évvel ezelőttihez képest nagyrészt ugyanannyit foglalkoznak környezetvédelemmel, míg a jövővel kapcsolatban már magasabb arányban vannak azok, akik szerint többet fognak ezek a résztvevők foglalkozni ezzel az üggyel (14. ábra). 14. ábra: Piaci szereplők környezetvédelemmel való foglalkozása jelenleg az 5 évvel ezelőtti állapothoz képest és 5 év0% múlva25% a jelenlegihez képest100% 50% 75% az jelenleg Ön közvetlen környezete (barátai, (n=600) ismerősei, kollégái) 0%
n közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái)
25%
50%
75%
2,5% 46,2% 5 év múlva 42,3%(n=600) 9,0%
100%
0%
a magyarországi 4,0% 37,5% az Ön vállalatok közvetlen környezete (barátai, az Ön közvetlen környezete
50%
75%
100%
45,2% 13,3%
6,2%
64,2%
a magyarországi vállalatok
11,2%
54,2%
ország vezetése aamagyarországi vállalatok magyarországi vállalatok 4,8% 36,0% 46,2% 45,2% 13,0%13,3% 22,3%az12,3% 4,0% 37,5%
az ország vezetése
10,8%
52,5%
25,3% 11,3%
mzetközi vállalatok és országok
24,8% 4,8%
25%
ismerősei, kollégái)kollégái) (barátai, ismerősei,
kevesebbet
az ország vezetése az ország vezetése 4,8% 36,0%
a nemzetközi vállalatok és országok 2,5% 32,3%
6,7% 45,2% 3,0%
ugyanannyit
60,5% többet
36,5% 0,0% NT/NV
kevesebbet
magaországok
1,3% 42,3%
Ön,Ön, vagyis saját maga vagyis saját maga 1,3%
ugyanannyit kevesebbet
15
46,2% 13,0%
15,0%
50,2%
15,0%
54,0% 2,3% 42,3%
többet NT/NV ugyanannyit többet
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
42,3% 9,0%
50,2%
a nemzetközi vállalatokvállalatok és országok a nemzetközi és 2,5% 32,3% 33,2% 15,0%
Ön, vagyis saját Ön, vagyis saját maga
2,5% 46,2%
54,0% 2,3% NT/NV
A megkérdezések résztvevői tízfokozatú skálán átlagosan 5,99-re értékelték azt, hogy hisznek-e abban, hogy a fogyasztók összefogással hatást tudnak gyakorolni a vállalatokra – ez azt jelenti, hogy inkább hisznek benne, de az eredmény a közepes értékhez áll közel (15. ábra). 1,7%Fogyasztói hatásgyakorlás a vállalatokra (n=600) 15. ábra:
átlag: 5,99
1,7%
5,0%
3,7% 6,3% 10,0% 6,3% 11,3% 12,8%
16,0%
16,0%
3,7% 6,3% 10,0% 6,3% 11,3% 12,8%
10,8% 5,0%
16,0%
16,0%
10,8%
0%
25% NT
0%
1 25%
50% 2
Forrás: NT 1 2
3
4 5 50%
75% 6
7
100%
8 9 75%
10 100%
TÁMOP 3 4 5 kutatás 6 7 82014 9
10
Környezetszennyezés esetén legjellemzőbb reakcióik a megkérdezetteknek az, hogy megpróbálnák felvenni a kapcsolatot befolyásos és ismert környezetvédő csoportokkal (36,2%), továbbá, hogy megpróbálnának szervezkedni az ott élők körében, hogy kérvényt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz (31,5%). 23,8% tenne feljelentést a bíróságon, 21,3% pedig panaszkodna az ott élők körében. 12,5% nem tenne semmit, vagy nem tudja, hogy mit tenne ebben az esetben (16. ábra). 16. ábra: Reakció környezetszennyezés esetén (n=600) 0%
25%
50%
Megpróbálnám felvenni a kapcsolatot befolyásos és ismert környezetvédő csoportokkal, hogy támogassák az ügyünket.
36,2%
Megpróbálnék szervezkedni az ott élők körében, hogy kérvényt nyújtsunk be az illetékes hatóságokhoz.
31,5%
Feljelentést tennék a bíróságon.
23,8%
Panaszkodnék a környéken élőknek, hátha valaki tesz valamit az ügy érdekében. Tiltakozó levelet írnék a szennyezést okozó vállalatnak.
21,3% 14,2%
A Facebookon és más közösségi oldalakon kezdenék szervezkedni a vállalat ellen.
11,5%
Nem tennék semmit, mert a lakosságra/civilekre senki sem figyel.
10,7%
Tiltakozó gyűlést szerveznék a szennyezést okozó vállalat ellen.
10,0%
Amint lehet, elköltöznék.
6,5%
Nem tudja.
1,8%
Mást tennék
1,0%
16
75%
100%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Alternatív energiaforrások alkalmazása során legfontosabb szempont, hogy pénzt tudjon vele megtakarítani a tulajdonos, valamint, hogy legyen egészen biztos abban, hogy az jobb, mint amit előtte használt. Legkevésbé fontos, hogy a társadalomnak is legyen jó (17. ábra). 17. ábra: Szempontok alternatív energiaforrások alkalmazása során főátlag: 4,49 1
2
3
4
5
pénzt tudjak vele megtakarítani (n=600)
4,79
legyek egészen biztos abban, hogy jobb, mint amit előtte használtam (n=600)
4,76
ki lehessen próbálni mielőtt beszereltetem a házamba (n=600)
4,43
ne legyen teljesen ismeretlen számomra (n=600)
4,37
ne csak nekem, de a társadalomnak is tegyek jót (n=600)
4,11
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A válaszadók számára alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban az az információ meggyőző leginkább, amit saját maguk tapasztalnak, vagy amit személyesen mondanak nekik. Átlag felettinek
értékelték
meggyőzőség
szakfolyóiratokban olvashatnak róla.
szempontjából
azt
az
információt
is,
amit
Legkevésbé a napi sajtóban és a tévében
hallható/olvasható információk meggyőzőek a megkérdezettek számára (18. ábra). 18. ábra: Alternatív energiaforrásokról szóló információ meggyőzősége („Egy alternatív energiaforrásról az az információ meggyőző…”) főátlag: 3,64 1
2
3
4
5
…amit saját magam tapasztalok. (n=600)
4,74
…amit személyesen mondanak róla. (n=600)
4,03
…amit szakfolyóiratokban lehet olvasni róla. (n=600)
3,77
…amit a tévében hallok róla. (n=600)
2,86
…amit a napi sajtóban olvasok róla. (n=600)
2,79
17
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A vizsgálat során arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha egy új termék vagy technológia jelenik meg a piacon, akkor a megkérdezettek mennyire elfogadóak azzal/azokkal kapcsolatban (19. ábra). Az eredmények azt mutatják, hogy azok vannak legmagasabb arányban, akik kíváncsiak az új dolgokra, de megvárják, míg lemegy az áruk (41,8%). Magas arányban vannak továbbá azok is, akik nyitottak az új dolgokra, de akkor, amikor azt már mások is használják (35,8%). 12,5%-nyian vannak azok, akik nem szeretik az újdonságokat. 2% az aránya azoknak, akik nagyon nyitottak, elsők között kezdik el használni az újdonságokat, továbbá 3,7% azok aránya, akik nyitottak, szeretnek maguk rájönni a dolgok működésére. 4,2% nem tudta besorolni magát egyik kategóriába sem. 19. ábra: Új termék/technológia elfogadása 0%
25%
nagyon nyitott vagyok az újdonságokra, az elsők között kezdem el használni őket
2,0%
akkor vásárolom meg, amikor még új, szeretem magam megismerni az újdonságokat és szeretek róla tanácsot adni másoknak
3,7%
nyitott vagyok az új dolgokra, de akkor, amikor már mások is használják
50%
nem tudja
100%
35,8%
kíváncsi vagyok az új dolgokra, de megvárom, amíg lemegy az áruk nem vásárolok újdonságokat, nem szeretek én lenni a „próbanyúl”
75%
41,8%
12,5%
4,2%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Újdonságokkal kapcsolatban jellemző információforrások a család és ismerősök, továbbá azok az emberek, akikkel egyébként is meg szoktak beszélni más témákat. Nem jellemző a megkérdezések résztvevőire, hogy senkit sem kérdeznek meg az újdonságokkal kapcsolatban (20. ábra).
18
20. ábra: Információszerzés új technológiákkal kapcsolatban főátlag: 3,17 1
2
3
4
…a családomat és az ismerőseimet szoktam megkérdezni. (n=600)
3,80
…azokat szoktam megkérdezni, akikkel egyébként más témákat is mindig megbeszélek, mert…
3,73
…szakértőket szoktam megkérdezni. (n=600)
3,52
…mindig ugyanazokat az embereket szoktam megkérdezni. (n=600) …senkit sem szoktam megkérdezni, egyedül keresgélek. (n=600)
3,16 1,65
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
19
5
4. Pécsi közüzemi szolgáltatók értékelése, helyi témák A megkérdezések résztvevői a víz- és szennyvízszolgáltatást leginkább – 99,7%-os arányban – a Tettye Forrásház Zrt-től veszik igénybe. Az áramszolgáltatást 99,5%-os arányban az E.ON víz, szennyvízszolgáltatás (n=600)
DÉDÁSZ-tól, 0,5%-os arányban pedig a Telekomtól vásárolják. Gázszolgáltatást 30,5% nem Tettye Forrásház Zrt. 99,7% más szolgáltató
0,0%
vesz igénybe. Aki igénybe veszi, az leginkább (69,0%). A nem használjaaz E.ON DDGÁZ-tól 0,3% összesen
100,0%
szemétszállítást a BIOKOM-tól (99,8%), a távfűtést pedig a PÉTÁV-tól (54,5%) veszik áramszolgáltatás (n=600)
igénybe. Távfűtést 45,5% nem használ (3. táblázat). E.ON DÉDÁSZ 3. táblázat: Közüzemi
A válaszadók
más szolgáltató - Telekom nem használja szolgáltatások igénybe összesen
99,5% 0,5% 0,0% vétele100,0%
víz, szennyvízszolgáltatás (n=600) Tettye Forrásház Zrt. más szolgáltató nem használja összesen
99,7% 0,0% 0,3% 100,0%
gázszolgáltatás (n=600) E.ON DDGÁZ más szolgáltató - Telekom nem használja összesen
69,0% 0,5% 30,5% 100,0%
áramszolgáltatás (n=600) E.ON DÉDÁSZ más szolgáltató - Telekom nem használja összesen
99,5% 0,5% 0,0% 100,0%
szemétszállítás (n=600) BIOKOM más szolgáltató nem használja összesen
99,8% 0,0% 0,2% 100,0%
gázszolgáltatás (n=600) E.ON DDGÁZ más szolgáltató - Telekom nem használja összesen
69,0% 0,5% 30,5% 100,0%
távfűtés szolgáltatás (n=600) PÉTÁV más szolgáltató nem használja összesen
54,5% 0,0% 45,5% 100,0%
szemétszállítás (n=600) Forrás: TÁMOP kutatás 2014 BIOKOM 99,8% más szolgáltató 0,0% használja 0,2% aznem áramszolgáltatással és szemétszállító szolgáltatással összesen 100,0%
a leginkább elégedettek,
míg legkevésbétávfűtés a távfűtéssel. Összességében inkább elégedettek a vizsgált közüzemi szolgáltatás (n=600) PÉTÁV 54,5% szolgáltatásokkal, hiszen hatfokozatú skálán átlagosan 4,44-es értékelést adtak meg (21. ábra). más szolgáltató 0,0% nem használja 21. ábra: összesen
45,5%
Közüzemi szolgáltatásokkal való elégedettség 100,0% főátlag: 4,44 1
2
3
4
5
áramszolgáltatás (n=591)
4,59
szemétszállítás (n=590)
4,58
víz, szennyvízszolgáltatás (n=591)
4,49
gázszolgáltatás (n=410)
4,34
távfűtés szolgáltatás (n=326)
4,19
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 20
6
A megkérdezett pécsiek 100%-a ismeri a BIOKOM-ot, az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltatót és a Tettye Forrásházat, de magas arányban ismerik még az E.ON gáz üzletágát és a PÉTÁV-ot. 80%-os a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő ismertsége (22. ábra). 22. ábra: Közüzemi szolgáltatók ismertsége (n=600) 0%
25%
50%
75%
100%
BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.
100,0% 100,0%
Tettye Forrásház Zrt.
100,0%
E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.
99,2%
PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft.
91,0%
Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt.
79,8%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezések résztvevői számára a BIOKOM a leginkább szimpatikus közüzemi szolgáltató, de a Tettye Forrásház és az E.ON áramszolgáltató is átlag feletti értékelést kapott. Legkevésbé a Pécs Holdingot tartják szimpatikusnak (23. ábra). 23. ábra: Közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos szimpátia főátlag: 3,76 1
2
3
BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. (n=595)
4
5
3,98
Tettye Forrásház Zrt. (n=591)
3,88
E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (n=594)
3,86
E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. (n=559) PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. (n=503)
Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. (n=403)
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
21
3,76 3,62 3,46
A BIOKOM, a Tettye Forrásház és az E.ON áramszolgáltató szolgáltatásait a megkérdezettek szinte 100%-a igénybe veszi. 68,2% az E.ON gázszolgáltatóét, 54% a PÉTÁV szolgáltatását, míg 12,8% a Pécs Holdingét használja (24. ábra). 24. ábra: Közüzemi szolgáltatók szolgáltatásának használata (n=600) 0%
25%
50%
75%
100%
BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft.
99,8%
Tettye Forrásház Zrt.
99,7%
E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.
99,5% 68,2%
PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft.
54,0%
Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt.
12,8%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A szolgáltatók közül a BIOKOM-mal a leginkább elégedettek a megkérdezettek. Átlag felett elégedettek még az E.ON áramszolgáltatóval és a Tettye Forrásházzal. Legkevésbé a Pécs Holdinggal elégedettek (25. ábra). 25. ábra: Közüzemi szolgáltatókkal való elégedettség főátlag: 3,87 1
2
3
4
5
BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. (n=591)
4,06
E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (n=588)
4,00
Tettye Forrásház Zrt. (n=590)
4,00
E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. (n=405)
3,86
PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. (n=319)
3,81
Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. (n=83)
3,49
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Pécs város környezetbarát energiaforrások irányában mutatott elkötelezettségét közepesnek ítélik meg a válaszadók a többi magyar városhoz képest. Legmagasabb arányban – 40,8%-
22
nyian – azok voltak, akik nem érzékeltek különbséget más magyar városhoz képest, vagyis hármas értéket adtak meg az ötfokozatú skálán (26. ábra). 26. ábra: Pécs városának környezetbarát energiaforrások irányába mutatott elkötelezettsége (n=600)
3,5% 13,3%
12,2% 3,5% 13,3% 12,2% 3,5% 13,3% 12,2%
0%
25% 25%
0%
átlag: 3,20 40,8%
25%
nem tudja
6,0%
40,8%
24,2%
6,0%
40,8%
24,2%
6,0%
50% 50%
jelentősen elkötelezett nem tudjanem tudja jelentősen átlagátlag alattalatt elkötelezett 0%
24,2%
75% 22 3 3 4
50%
75%
100%
100%
átlag felett 4 jelentősen jelentősen átlagelkötelezett felett elkötelezett 75%
100%
TÁMOP2 kutatás 2014 átlag felett elkötelezett jelentősen Forrás: átlag alatt elkötelezett 3 4 jelentősen
A 27. ábra és a 4. táblázat azt mutatják be, hogy a válaszadók milyen környezetbarát megoldásokat tudtak felidézni, melyek Pécs városában valósultak meg. Legmagasabb arányban (20% körüli említési aránnyal) a biomasszát és a szelektív hulladékgyűjtést említették. 6,3% mondta még a hőerőművet. A 27. ábrán szereplő szófelhőn a betűk mérete az említések gyakoriságát jelzi. 27. ábra: Környezetbarát megoldások említése Pécs városában – szófelhő
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
23
4. táblázat: Környezetbarát megoldások említése Pécs városában említések száma
említések biomassza szelektív hulladékgyűjtés hőerőmű bicikliút szalmabála buszok lecserélése új kutatóközpont a PTE-n erőmű zöldjárat parkok építése új buszok napelemes házak napkollektorok használata szélerőmű energiatakarékos izzók a közvilágításban kerékpárutak rendbetétele figyelnek a légszennyezettségre hulladékudvar játszóterek kölcsönözhető bicikli közmunkások szemetet szednek olajgyűjtés MOL-nál ÖKO város őszi lomb összetakarítása parkosítás passzív ház program
119 104 38 23 23 16 15 13 7 6 6 4 4 4 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
említések aránya (n=600)
említések Pécs az ökováros útburkolat várostisztítás 400 ágyas klinika alternatív energiák autómentes napok bányabezárások biogáz buszvonalak meghosszabbítása elemgyűjtés boltokban EU-komfort játszóterek fűszernövények a városban gázkút helyijáratok kitiltása a belvárosból Kodály központ komposztáló Malomvölgyi parkerdő panelházak szigetelése passzív ház kék egyesülete postavölgyi hulladékátrakó szemétszedő akciók szennyvíztisztítás utcai világítás virágültetés Zsolnay negyed összesen
19,8% 17,3% 6,3% 3,8% 3,8% 2,7% 2,5% 2,2% 1,2% 1,0% 1,0% 0,7% 0,7% 0,7% 0,5% 0,5% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3%
említések száma 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 436
említések aránya (n=600) 0,3% 0,3% 0,3% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 72,7%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A pécsi vagy Pécsett alkalmazott innovációk közül legmagasabb arányban a hőerőműben található biomassza blokkot említették (56,2%-nyian). 22,8% ismeri a Szentágothai János Kutató Központ épületét és műszerparkját. 37,8% jelezte, hogy egyik vizsgált innovációról sem hallott (28. ábra). 28. ábra: Pécsi vagy Pécsett alkalmazott innovációk ismertsége 0%
25% 50% 75% 100%
biomassza blokk a pécsi hőerőműben
56,2%
egyikről sem hallott Szentágothai János Kutató Központ épülete és műszerparkja
passzív házak építése alternatív energiák és az energiaoptimalizálás – újfajta… ORCA 2 nevű, üzemanyagcellás, nagyhatásfokú egyszemélyes jármű
37,8% 22,8% 12,3% 10,7% 4,0%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
24
A megkérdezettek 63,5%-a szokta a helyi tömegközlekedést használni. Közülük 57,7% napi rendszerességgel, 23,4% hetente néhányszor, 4,2% heti egyszer, 10,8% havonta néhányszor, 1,3% havi egyszer, míg 2,6% ennél ritkábban használja a pécsi helyi tömegközlekedést (29. ábra). 29. ábra: Helyi tömegközlekedés használata és annak rendszeressége
használat (n=600)
rendszeresség (n=381)
0%
25%
50%
Napi rendszerességgel.
36,5%
100%
57,7%
Hetente néhányszor.
23,4%
Heti egyszer.
63,5%
75%
4,2%
Havonta néhányszor.
10,8%
Havi egyszer.
1,3%
Ritkábban.
2,6%
szokta a helyi tömegközlekedést használni nem szokta használni
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Aki használja a helyi tömegközlekedést Pécsett, az leginkább azért, mert nincs más lehetősége (39,9%), vagy nem engedheti meg magának, hogy autóval közlekedjen (34,6%). 29,9% véli úgy, hogy ez a legegyszerűbb módja a közlekedésnek városon belül. 10,8% a környezete megóvása érdekében ül buszra. 9,7% azért használja, mert olcsó. Akik nem használják, azok legmagasabb arányban azért nem, mert úgy gondolják, hogy autóval/motorral könnyebben megoldják a városon belüli közlekedést (63,9%). Ebben az esetben 16,4% az egyéb említések aránya, melyek leginkább azok a válaszok teszik ki, miszerint gyalog járnak vagy nincs szükségük tömegközlekedésre (30. ábra).
25
30. ábra: A helyi tömegközlekedés használatának és nem használatának okai „Miért használja?” (n=381) 0%
25%
„Miért nem használja?” (n=219) 50%
75%
100%
0%
Nincs más lehetőségem.
39,9%
Nem engedhetem meg magamnak, hogy autóval közlekedjek.
Azért, hogy óvjam a környezetemet.
29,9%
Kényelmes.
75%
100%
63,9%
egyéb
16,4%
Kerékpárral egyszerűbben megoldom a városon belüli közlekedést.
16,0%
10,8%
Túl lassú. Olcsó.
50%
Autóval/motorral egyszerűbben megoldom a városon belüli közlekedést.
34,6%
Azért, mert véleményem szerint ez a legegyszerűbb módja a közlekedésnek városon belül.
25%
12,3%
9,7%
Drága.
9,1%
Túl nagy a tömeg a buszokon.
8,7%
4,5%
Ingyen bérletet kapok (iskolától, munkáltatótól stb.).
3,4%
egyéb
2,9%
Sokszor kimaradnak a járatok.
3,2%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezettek 55%-a szokott valamilyen sportot nézni, sporteseményt követni televízióban vagy interneten. 30%-nyian – a legmagasabb arányban – vannak azok, akik a focit (labdarúgást) követik, de 10% feletti arányban nézik még a kézilabdát (13,5%), a Forma 1-et és autóversenyeket (11,3%), valamint a kosárlabdát is (11,2%) – ezt mutatja be a 31. ábra.
45,0% 55,0% 31. ábra: Sportágak követése televízióban/interneten
45,0%
nem néz sportot tévében/interneten szokott nézni sportot tévében/interneten
55,0%
említések említések aránya nem néz sportot tévében/interneten említések száma (n=600) szokott nézni sportot tévében/interneten foci 178 29,7% sí kézilabda 81 13,5% kerékpár Forma 1, autóverseny 68 11,3% motorsport kosárlabda 67 11,2% amerikai foci úszás 44 7,3% jégtánc, műkorcsolya vizilabda 35 5,8% kajak, kenu boksz 31 5,2% küzdősportok tenisz 28 4,7% népitánc, versenytánc atlétika 23 3,8% további említések korcsolya, műkorcsolya 13 2,2% összesen torna 11 1,8%
említések
26
említések említések aránya száma (n=600) 10 1,7% 9 1,5% 8 1,3% 7 1,2% 6 1,0% 6 1,0% 6 1,0% 5 0,8% 64 10,7% 700 116,7%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A 600 fő megkérdezett 26%-a szokott sporteseményre járni (32. ábra). Közülük 57,1% labdarúgást néz élőben, 41% kosárlabdát, míg alacsonyabb arányban kézilabdát (12,8%) és vízilabdát (11,5%). Az egyes sportágak említési arányát összeadva azért kapunk 100% feletti eredményt, mert egy válaszadó egyszerre több sportágat is megjelölhetett. 32. ábra: Sportágak mérkőzéseinek/versenyeinek látogatása sportesemény látogatása
sportesemény megnevezése
(n=600)
(n=156; aki jár sporteseményre)
0%
25% 50% 75% 100%
labdarúgás
57,1%
26,0% kosárlabda
74,0%
jár sporteseményre nem jár sporteseményre
41,0%
kézilabda
12,8%
vízilabda
11,5%
egyéb
21,8%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezésekben résztvevők 58,3%-a ismeri a PEAC-Pécs Kosárlabda Klubot, ezzel az aránnyal a vizsgált klubok közül ez a legismertebb. A többi sportszervezetet 40 és 50% közötti arányban ismerik. Szimpátia terén nem lehet nagyobb különbségeket látni a klubok között, mindegyiket nagyjából azonos mértékben vélték szimpatikusnak a válaszadók – 4,1 körüli átlagértékeléssel (33. ábra). 33. ábra: Sportcsapatok/sportszervezetek ismertsége és velük kapcsolatban kialakult szimpátia mértéke szimpátia
ismertség
(n=aki ismeri az adott sportcsapatot/sportszervezetet)
(n=600)
0% PEAC-PÉCS Női Kosárlabda Klub Pécs Panthers Férfi Kosárlabda Klub
Rátgéber Akadémia PINKK-Pécsi 424 Női Kosárlabda Klub
25%
50%
75%
100%
1
2
3
4
5
Pécs Panthers Férfi Kosárlabda Klub (n=299)
4,12
PEAC-PÉCS Női Kosárlabda Klub (n=350)
4,10
44,7%
Rátgéber Akadémia (n=268)
4,08
42,5%
PINKK-Pécsi 424 Női Kosárlabda Klub (n=255)
4,03
58,3% 49,8%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 27
A megkérdezettek 7,7%-a járt már a PEAC-Pécs mérkőzésén, 6,8% a Pécs-Panthers mérkőzésén, 4,7% pedig a PINKK-Pécsi 424 mérkőzésén. 8,3-8,3% nyilatkozta azt, hogy a jövőben a Pécs-Panthers, illetve a PEAC-Pécs mérkőzéseit szeretné követni élőben, 5,8% mondta ugyanezt a PINKK-Pécsi 424-gyel kapcsolatban. A Rátgéber Akadémia mérkőzésein 2,2% vett már részt, míg 4,8% tervezi a jövőben (is) a részvételt (34. ábra). 34. ábra: Sportcsapatok/sportszervezetek mérkőzéseinek látogatása a jelenben és a jövőben „Járt-e mérkőzésen?”
„Tervezi-e a jövőben?”
(n=600)
(n=600)
0%
25%
50%
75%
100%
0%
25%
PEAC-PÉCS Női Kosárlabda Klub
7,7%
Pécs Panthers Férfi Kosárlabda Klub
8,3%
Pécs Panthers Férfi Kosárlabda Klub
6,8%
PEAC-PÉCS Női Kosárlabda Klub
8,3%
PINKK-Pécsi 424 Női Kosárlabda Klub Rátgéber Akadémia
4,7% 2,2%
PINKK-Pécsi 424 Női Kosárlabda Klub
5,8%
Rátgéber Akadémia
4,8%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
28
50%
75%
100%
5. Internetezési és szabadidős szokások A megkérdezések résztvevőinek 20,8%-a mondta azt, hogy nincs otthon internet elérése, míg 79,2% tud otthon is internetezni (35. ábra). 35. ábra: Internetelérés otthon (n=600)
20,8%
79,2%
van internetelérés az otthonában nincs internetelérése az otthonában
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A 36. ábra mutatja be azok arányát, akiknek van mobilinternet elérhetőségük, illetve okostelefonjuk – 25,8% rendelkezik mobilinternettel, míg 41,3%-nyian vannak azok, akiknek okostelefonjuk van. 36. ábra: Mobilinternet és okostelefon ellátottság (n=600)
mobilinternet (n=600)
okostelefon (n=600)
25,8%
41,3% 58,7%
74,2%
rendelkezik mobilinternettel
van okostelefonja
nem rendelkezik mobilinternettel
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
29
nincs okostelefonja
A megkérdezettek 62,2%-a nyilatkozta azt, hogy rendszeresen szokott internetezni. 12,7% azok aránya, akik hetente legalább egyszer, míg 4,3% azok aránya, akik ritkábban, mint hetente ülnek le a világháló elé. 20,8% arról számolt be, hogy soha nem internetezik (37. ábra). 37. ábra: Internetezés rendszeressége (n=600)
20,8%
4,3% 12,7%
62,2%
naponta ritkábban, mint hetente
hetente legalább egyszer soha
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezettek 37,7%-a nem internetezik naponta. Akik használnak minden nap internetet, azok között nagyobb arányban vannak azok, akik közösségi oldalakat is látogatnak. A naponta internetezők átlagosan 137 percet töltenek online, míg közösségi oldalakon ebből 65 percet (38. ábra). 38. ábra: Internetezés és közösségi oldalak látogatása és annak időtartama (n=600)
6,2%
internetezéssel töltött idő (n=374):
137,3 perc 37,7% közösségi oldalakon töltött idő (n=337):
56,2%
65,1 perc
naponta internetezik, de nem látogat közösségi oldalakat
0%
25%
naponta internetezik, és látogat közösségi oldalakat
nem internetezik naponta
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
30
50%
75%
100%
Akik naponta interneteznek, azok körében legjellemzőbb tevékenységek a levelezés (86,9%) és a hírolvasás (81,0%). 50% fölötti arányban szoktak a válaszadók termékekről, árakról informálódni (68,4%), közösségi oldalakat használni (68,4%), valamint barátokkal, ismerősökkel beszélgetni (65,2%). Legkevésbé jellemző, hogy blogot írnak (2,9%), blogokat olvasnak (20,3%) vagy fórumokat látogatnak (25,9%) a megkérdezettek (39. ábra). 39. ábra: Tevékenységek interneten (n=374; akik naponta interneteznek) 0%
25%
50%
75%
levelezni
100%
86,9%
híreket olvasni
81,0%
termékekről, árakról informálódni
68,4%
közösségi oldalakat használni
68,4%
barátokkal, ismerősökkel beszélgetni
65,2%
zenét, filmet letölteni
48,9%
játszani
32,4%
vásárolni
31,8%
fórumokat látogatni
25,9%
blogokat olvasni
20,3%
blogot írni
2,9%
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Megkérdeztük a válaszadókat arról, hogy milyen gyakran látogatnak bizonyos intézményeket, eseményeket
és
kocsmákat/kávézókat
helyszíneket. (23,0%),
Legmagasabb
valamint
az
arányban
éttermeket
gyakran
(19,0%).
Akik
látogatják valamilyen
rendszerességgel, de látogatják az adott helyszínt, azok több mint 50%-os aránnyal teszik ezt. Legmagasabb arányban soha nem látogatják a megkérdezettek a művelődési házakat, klubokat (81,0%) – ezeket az eredményeket a 40. ábra mutatja be részletesen.
31
40. ábra: Intézmények, események, helyszínek látogatása (n=600) 0%
25%
kocsma/kávézó
50%
23,0%
étterem
24,2%
19,0%
mozi
14,5%
házibuli
13,5%
13,5%
36,7%
16,5%
fesztivál
75%
38,5% 16,2%
24,0%
27,2%
21,0%
23,0%
38,0%
14,2%
21,7%
47,2%
14,5%
49,5%
szórakozóhely (disco)
10,8%
15,8%
12,5%
60,2%
sportrendezvény
10,8%
15,5%
12,7%
59,8%
színház
9,0%
27,8%
koncert (könnyűzenei)
8,5%
29,7%
könyvtár
8,3%
13,0%
kiállítás 6,8%
16,5%
múzeum 5,0%
27,0%
évente legalább egyszer
40,7%
15,5%
62,2% 26,3%
49,3%
32,0%
44,7%
26,0%
művelődési ház, klub 3,7% 5,7%8,5%
rendszeresen
35,5%
20,2%
17,3%
nyitott előadások ismeretterjesztő, tudományos témában 4,7% 11,5%
100%
56,5% 81,0%
egy évnél régebben
soha
NT/NV
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Az összes válaszadó 23,7%-a mondta azt, hogy nem olvasott könyvet a megkérdezést megelőző egy évben, míg 76,3%-nyian legalább egy könyvet olvastak (41. ábra). Aki olvasott, az átlagosan a megkérdezést megelőző egy évben 9 könyvet olvasott el. 41. ábra: Könyvolvasás az utóbbi egy évben (n=600)
23,7%
76,3%
nem olvasott könyvet az elmúlt egy évben olvasott könyvet
Forrás: TÁMOP kutatás 2014
32
A válaszadók interneten tartják leginkább a legtöbb emberrel a kapcsolatot (40-nel). Személyesen 31 fővel, telefonon pedig 19 fővel vannak kapcsolatban valamilyen időközönként (42. ábra). 42. ábra: Kapcsolattartás különböző csatornákon 0
15
30
45
40,5
interneten (n=409)
személyesen (n=599)
30,6 18,5
telefonon (n=581)
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Átlagosan tíz estéből hármat töltenek a megkérdezettek az otthonukon kívül. Legmagasabb arányban – 25%-nyian – azok vannak, akik egy estére sem maradnak ki otthonról (43. ábra). 43. ábra: Otthonon kívüli tevékenységek aránya – tíz estéből (n=600) átlag: 3,12 0
25,0%
1
11,0%
2
16,5%
3
9,2%
4
9,0%
5
11,0%
6
4,5%
7
3,0%
8
2,8%
9
1,3%
10
6,7%
0%
25% 0
1
50% 2
3
4
5
75% 6
7
8
9
100% 10
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 A megkérdezések résztvevőinek 7%-a mondta azt, hogy egy barátja sincs (44. ábra). Akinek van barátja, az átlagosan arról számolt be, hogy 7 barátja van átlagosan (n=558).
33
44. ábra: Barátok száma (n=600)
egy barátja sincs; 7% Forrás: TÁMOP kutatás 2014
34
6. Elégedettség, vállalkozó szellem és vásárlási szokások A válaszadók válaszaik alapján inkább elégedettek az egyes vizsgált területekkel, hiszen tízfokozatú skálán a jelenlegi élettel való 6,48-ra, iskolai 9,7%elégedettségüket 13,0% 14,0% 22,8% 10,3% végzettségükkel 19,7% való elégedettségüket 7,29-re, míg a munkájukkal/iskolájukkal való elégedettségüket pedig 6,89-re értékelték (45. ábra). 45. ábra: Elégedettség (élettel, iskolai végzettséggel, munkával/iskolával) (n=600) 0%
25%
50%
egyáltalán nem
NT
2
3
4
75%
5
6
7
8
100% teljes mértékben
9
átlag: 6,48 14,5% 4,8% 13,5% 16,3%
jelenlegi élettel való elégedettség
7,8% 6,3%
23,7%
átlag: 7,29
iskolai végzettséggel való elégedettség 0
0%
munkával/iskolával való elégedettség
10 22,8%
10,3%
19,7%
átlag: 6,89 22,8% 9,7% 25% 13,0% 14,0% 50%
10,3% 75%
19,7%100%
9,7% 13,0%
14,0%
9,7%25% 12,8%
0% NT
egyáltalán nem
0%
50% 17,2% 2
3
4
2
3
4
25% NT
5
22,3% 6
7
8
6
7
8
50%
egyáltalán nem
5
75% 10,7% 9
13,2%100%
teljes mértékben
75% 9
100% teljes mértékben
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 0%
25%
50%
75%
100%
Az eredmények azt mutatják, hogy 13,3%-nyian lennének szívesen vállalkozók, 9,3% jelenleg is annak vallja magát, míg 77,3% nem lenne az szívesen. 8% azoknak az aránya, akik tervezik, hogy (új) vállalkozást indítanak a következő öt évben (46. ábra). 46. ábra: Vállalkozó szellem a megkérdezettek körében „Szívesen lenne vállalkozó?” (n=600)
„Tervezi, hogy öt éven belül (új) vállalkozást indít? (n=600) 8,0%
9,3% 13,3%
92,0%
77,3%
szívesen lenne vállalkozó nem lenne szívesen vállalkozó jelenleg is vállalkozó
tervezi, hogy (új) vállalkozást indít 5 éven belül nem tervezi
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 35
Azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi években változtak-e a vásárlási, költési szokásaik a válaszadóknak, az eredmények azt mutatják, hogy 30,7%-nyian vannak, akiknek nem változtak a szokásaik. Legmagasabb arányban – 40,8%-nyian – arról számoltak be, hogy jobban be kell osztaniuk a pénzüket, mint korábban. 23,2% mondta azt, hogy erősen meg kellett szorítaniuk a költéseiket. 5,3% volt azok aránya, akik többet tudnak költeni, mint korábban (47. ábra). 47. ábra: Vásárlási, költési szokások változása (n=600) 5,3%
23,2% 30,7%
40,8%
Többet költök, mint korábban Nem változtak a költési szokásaim. Jobban be kell osztanom a pénzem, mint korábban. Erősen meg kell szorítanom a költéseimet.
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Vásárlással és életszervezéssel kapcsolatban a megkérdezettekre leginkább az jellemző, hogy a szükségletek alapján vásárolnak, a nem szükséges holmikat továbbadják és az elromlott készülékeket megjavíttatják. Nem jellemző a fair trade és biotermékek vásárlása (48. ábra). 48. ábra: Vásárlással, életszervezéssel kapcsolatos attitűdök 1
2
3
4
a szükségletek alapján vásárol (n=600)
5
4,22
a már nem szükséges holmit továbbadja (n=599)
3,92
az elromlott készüléket megjavíttatja (n=600)
3,92
amit lehet, újrahasznosít (n=600)
3,59
előre megtervezi a vásárlásokat (n=600)
3,32
helyi terméket vásárol (n=599) költségvetést készít (n=599)
újrahasznosítható anyagból készült terméket vásárol (n=590) magasabb áron is megveszi a terméket, ha környezetvédelmi szempontból előnyös (n=599)
2,72 2,30
1,99 1,82
bio terméket vásárol (n=597)
1,68
fair trade terméket vásárol (n=502)
1,62
36
főátlag: 2,83
Forrás: TÁMOP kutatás 2014 Vásárlással kapcsolatban az akciókeresés jellemző a válaszadókra. Fontos a tudatosság: ez a minőség fontossá válásában és a nem tervezett vásárlások elkerülésében mutatkozik meg: átlag feletti értékelést adtak meg arra, hogy a márkával szemben fontosabbnak tartják a minőséget, valamint, hogy amennyire csak tudják, elkerülik a nem tervezett vásárlásokat. Kevésbé jellemző a környezettudatosság megjelenése a vásárlások terén: az átlagosnál alacsonyabb értékelést adtak meg azzal kapcsolatban, hogy azért csökkentik a fogyasztásukat, mert jobban odafigyelnek a környezetükre, valamint, hogy inkább használt termékeket vásárolnak vagy cserélnek másokkal. Kevésbé jellemző továbbá, hogy vásárlás helyett otthon állítanák elő az adott terméket, valamint, hogy inkább kevesebbet vásárolnak, csak változtatni ne kelljen a szokásokon (49. ábra). 49. ábra: Vásárlással kapcsolatos attitűdök 1
2
3
4
5
Keresem az akciókat. (n=599)
4,32
Számomra a márkás termék megvásárlása nem fontos, inkább az, hogy az valóban jó minőségű legyen. (n=599) Amennyire csak tudom, elkerülöm a nem tervezett vásárlásokat. (n=599)
4,18 4,02
Kevesebbet költök szórakozásra, mint korábban, mert úgy gondolom, hogy az otthon, a családdal eltöltött idő fontosabb. (n=596)
3,82
Már olcsóbb márkákat választok, ezek is ugyanolyan jók. (n=599)
3,75
Mióta megváltoztak a gazdasági körülmények, csak a legszükségesebb termékeket vásárolom meg. (n=599)
3,53
A válság miatt már többet kell dolgoznom, hogy ugyanazon a szinten tudjak élni, mint korábban. (n=585)
3,43
Jobban odafigyelek a vásárlásaimra, mert tudom, hogy a túlzott fogyasztás milyen káros. (n=594)
3,39
Mióta válság van, már többféle termék fogyasztásáról is le kellett mondanom. (n=598)
3,38
Ma inkább kevesebbet veszek egy-egy dologból, de nem változtatok a szokásaimon. (n=594)
3,15
Környezettudatos vagyok, ezért sok esetben használt termékeket vásárolok, vagy másokkal cserélek. (n=595)
3,15
A változó gazdasági körülmények miatt, amit tudok, azt inkább otthon állítom elő. (n=598)
3,13
A fogyasztásom azért csökken, mert jobban odafigyelek a környezetemre. (n=592)
2,94
főátlag: 2,83 Forrás: TÁMOP kutatás 2014
37
