A Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

A Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola

Pedagógiai Programja

Készült: 2013. november 4. Érvényes: 2013. november 4. Kötelező felülvizsgálat időpontja: folyamatosan

Pécs, 2013. november 4. ph. ………………………………. igazgató

1

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS................................................................................................................................ 4 Iskolánkról ............................................................................................................................. 4 1.1.1 Rövid történeti áttekintés ............................................................................................. 4 1.1.2 Intézményi adatok ........................................................................................................ 5 1.2 Iskolánk képzési kínálata....................................................................................................... 5 1.3 Küldetésünk ........................................................................................................................... 6 1.4 Jövőképünk............................................................................................................................ 6 2. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................... 7 2.1 Iskolánk nevelési programja.................................................................................................. 7 2.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................................... 7 2.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei ................................... 7 2.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka értékei ......................................................... 8 2.1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai ............................................................ 8 2.1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka feladatai: ..................................................... 9 2.1.6 Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai: ...................................... 9 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 11 2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teljes körű feladatok ................................................ 12 2.3.1 Az egészség megőrzésével kapcsolatban a következő életmódi szabályok betartását tartjuk kiemelten fontosnak ..................................................................................................... 13 2.3.2 Pedagógiai programban megfogalmazott célunk ....................................................... 13 2.3.3 Az egészségnevelő munka céljai................................................................................ 13 2.3.4 Célok érdekében végzett tevékenységek.................................................................... 14 2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 16 2.4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink .................................... 16 2.4.2 A feladatok megvalósítását segítő tevékenységek ..................................................... 16 2.4.3 Közösségi rendezvényeink ......................................................................................... 17 2.4.4 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok............................ 17 2.4.5 Egyéb iskolai foglalkozások közösségfejlesztő foglalkozásai ................................... 18 2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai és az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................................................................................... 18 2.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg ......... 18 2.5.2 Az osztályfőnökök feladatai....................................................................................... 19 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................... 20 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................. 20 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység .................. 21 2.6.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................ 25 2.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje ............................................................................................................................................ 26 2.8 A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....... 27 2.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .................................... 29 2.10 Felvétel és átvétel –a Nkt. keretei közötti – helyi szabályai, valamint a szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései.......... 30 2.10.1 Induló évfolyamainkra való belépés feltétele, a tanulók kiválasztásának elvei ....... 30 1.1

2

3

4

5

6

2.10.2 Átjárás feltételei – évfolyamon belül ....................................................................... 31 2.10.3 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerébe ....................................................... 31 2.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai terve ......................................................... 33 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................................. 35 3.1 A szakmai kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga ...................................................................................... 36 3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................................... 39 3.3 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....... 41 3.4 A mindennapos testnevelés, testmozgás ............................................................................. 42 Iskolánkban csak szakképző évfolyamok működnek, nincs közismereti oktatás, így a mindennapos testnevelést nem szervezzük meg. .......................................................................... 42 3.5 Választható tantárgyak, foglalkozások, ezeknél a pedagógus választás szabályai ............. 42 3.6 Az intézmény nem készít fel érettségire.............................................................................. 42 3.7 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja (diagnosztikus, szummatív, fejlesztő) formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei ..................................................................................................... 43 3.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................... 47 3.9 Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei ................................................................. 48 Környezetnevelési programunk ............................................................................................... 48 3.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 51 3.11 A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek .................................................................... 52 TOVÁBBHALADÁS, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................ 54 4.1 Projektoktatás ...................................................................................................................... 54 4.1.1 A projektoktatás megvalósulása iskolánkban ............................................................ 55 4.2 Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái ............................................................. 55 AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA.......................................................................................... 57 5.1 A szakképzés felépítése ....................................................................................................... 57 5.1.1 A képzés szakaszai: .................................................................................................... 57 5.2 A szakképzés rendszere ....................................................................................................... 58 5.3 Szakképzéseink ................................................................................................................... 59 5.3.1 Iskolarendszeren belüli szakképzések óratervei ........................................................ 63 ................................................................................................................................................. 80 Iskolarendszeren kívüli szakképzések ..................................................................................... 90 5.4 A gyakorlati képzések ......................................................................................................... 90 5.4.1 Elméletigényes gyakorlati képzések – demonstrációs termi, gyakorlótermi képzések 90 5.4.2 Területi gyakorlatok ................................................................................................... 90 5.5 Szakmai vizsgák .................................................................................................................. 91 5.5.1 Komplex szakmai vizsga ........................................................................................... 91 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 92

3

1

BEVEZETÉS

1.1

Iskolánkról

1.1.1

Rövid történeti áttekintés

A PTE Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola az ország déli régiójában, Baranya megye székhelyén, Pécsett található. 1945-től folyamatosan változik arculata a társadalmi, jogi környezethez és a munkaerő piaci igényekhez igazodva.

Főbb trendek a szakmai struktúrában és feladatban: -

1945-1975-ig érettségire épülő ápoló-, gyermekápoló-, és szülésznőképzés a preferált tevékenység, mely bentlakásos formában folyt.

-

A fenti korszakot követően – a felhasználó igényeit és a főhatósági döntést figyelembe véve elindult az általános iskolát végzettek számára az egészségügyi szakiskolai képzés, mely általános ápoló és asszisztensi szakmai végzettséget nyújtott, nappali és munkamelletti formában.

-

Az egészségügyi és szociális rendszer átalakulásához igazodva az 1990-es években a szakképzésnek is új kihívásoknak kellett megfelelni. Ennek érdekében: •

megszűnt a 4 éves egészségügyi szakközépiskolai és a 3 éves egészségügyi szakiskolai képzés,

•

új típusú szakképző intézmény jött létre, a szakképzési paletta bővült, tartalmi részében követte az egészségügyi és a szociálpolitikai elvárásokat.

Jelenleg a kor követelményeinek és a munkaerő piaci elvárásoknak megfelelően kizárólag az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakok képzése folyik, alap-, közép- és emeltszintű formában. Az akkreditált felnőttképzési intézmény cím elnyerésével felsőfokú képzéseink előkelő helyet foglalnak el mind az iskolarendszerű mind az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban. Az egészségügyi és szociális szakképzésekre irányuló vizsgaszervező intézmény cím elnyerésével pedagógiai felelősségünk átértékelődött, a magas szintű szakmai megfelelés érdekében innovatív tevékenységünk, szakmai kínálatunk folyamatosan fejlődik és bővül. A működési feltételeket 2008 augusztus 31-ig mint fenntartó Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosította. A korábban két telephellyel működő iskolánk - a funkció megtartásával – 2008. szeptember 1-től a Pécsi Tudományegyetem fenntartásába került. Eddig a Pécs belvárosában (Mária utca) működő

4

intézményünk székhelye 2009 augusztusában az Egészségtudományi Kar által is használt kertvárosi épületbe került át. 2012. szeptember 1-től az iskola székhelye visszakerült Pécs belvárosába, a volt PTE MK Mátyás király u. 15. számú épületébe. A fenntartóváltás iskolánk életébe több változást is hozott. A modern kor elvárásainak megfelelő alapokra helyezzük át oktatási tevékenységünket, ezzel biztosítva végzett tanulóink számára minél erősebb pozíciót a munkaerő piaci versenyben. A Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködés biztosítja sikeres diákjaink számára a könnyebb bekerülést a helyi felsőoktatási intézménybe. Racionális alapokra helyezett gazdálkodásunk lehetővé teszi, hogy a tudományos élet magasabb szintjeiről hívjunk meg oktatókat iskolánkba.

1.1.2 Intézményi adatok Név: Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola Székhely: 7621 Pécs, Mátyás király utca 15. Telefonszám: 72/550-130 E-mail cím: [email protected] Honlap: http://szeszi.pte.hu Telephely: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/B Tagintézmény: 9700 Szombathely, Jókai u. 14. Telephelyek: 8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 23 8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 33 Fenntartói és működtetői jogot gyakorló szerv: átruházott jogkörben a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara. Felügyeletet gyakorló szerv: Baranya Megyei Kormányhivatal.

1.2 Iskolánk képzési kínálata Képzéseink a vonatkozó jogszabályok szerint folynak. Iskolarendszerű oktatásaink mindegyike indítható nappali, esti és levelező formában is. Iskolarendszeren kívüli képzéseinket esetileg hirdetjük meg honlapunkon.

5

1.3 Küldetésünk A megújuló szakképzésben feladatként jelentkező tartalmi és módszertani követelményeknek megfelelve, a rugalmasságnak és hatékonyságnak eleget téve, a társadalmi- gazdasági fejlődéshez folyamatosan alkalmazkodni. A Dél-dunántúli régió munkaerő-igényének minőségileg megfelelő felkészültségű és mennyiségileg szükséges létszámú alap-, középfokú- és felsőfokú végzettségű egészségügyi szakembert képezzünk, valamint az arra képes és motivált tanulókat felkészítsük a felsőfokú egészségügyi képzésre.

1.4 Jövőképünk Olyan iskolává kívánunk válni, mely ismert és elismert, ahol önfegyelemmel, önismerettel, konvertálható ismeretekkel rendelkező egészségügyi dolgozók végeznek, akiket az ágazat minden intézményben szívesen foglalkoztatnak. Olyan iskolává, amely a szakmai teljesítményt értékelni tudó, a munkaerő piaci elvárásoknak megfelelő követelményeket támaszt, tanulóit professzionális tudáshoz, végzettséghez segíti. Elősegíti, elvárja, hogy -

kellő elhivatottság alapján válasszák az egészségügyi pályát,

-

érezzenek megfelelő kreativitást és tudásvágyat magukban ahhoz, hogy folyamatosan tovább képezzék magukat

-

munkahelyük elvárásának eleget tegyenek.

-

A felsőoktatásból kiszorulók számára alternatívát kínál.

6

2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.1 Iskolánk nevelési programja 2.1.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka eredményességét nagymértékben befolyásolja az a légkör, melyben a tanítás-tanulás folyamata zajlik. A pedagógiai klímát pedig az intézményben dolgozók által közösen kialakított, elfogadott pedagógiai alapelvek és az azok szellemében végzett tevékenység határozza meg. Az alapelveket, értékeket meghatározó dokumentumok: -

Magyarország Alaptörvénye

-

a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

Nemzeti alaptanterv

-

2003. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

-

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről

-

a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

-

a mindenkor hatályos szakképzési jogszabályok, szabályzatok, végrehajtási rendeletek

-

a fenntartói állásfoglalások

-

iskolai szabályzatok

2.1.2

Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei

-

maximálisan tiszteletben tartjuk az emberi jogokat,

-

az európai kultúra értékeinek elismerését és a nemzeti hagyományok megőrzését egyenrangúnak tartjuk,

-

vezérelvnek tartjuk a hagyományos polgári értékrendet,

-

egyformán fontosnak tartjuk a testi, értelmi, szociális és pszichés egészséget,

-

az élet természetes velejárójának fogadjuk el a másságot,

-

valljuk, hogy a nevelői magatartás fő attitűdje a segítségnyújtás,

-

a konfliktusokat a tolerancia, az empátia és a humanitás jegyében oldjuk meg.

-

oktató munkánkban a változatos tartalmi tevékenység a célunk, ennek érdekében pedagógusaink folyamatosan továbbképzik magukat és alkalmazkodnak a kor kihívásaihoz

7

Előképzettségben, motiváltságban, lehetőségeikben igen heterogén tanulóközösség jellemző iskolánkra. Céljainkban, feladatainkban ezért egyforma súllyal jelenik meg a személyiségfejlesztés és az értékközvetítés.

2.1.3

Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka értékei

-

a köznevelés, közszolgálat

-

a közjóra való törekvés megalapozása,

-

a kötelességek és jogok egységének követelménye

-

bizalom, szeretet, empátia, szolidaritás, igazságosság a nevelés-oktatás folyamatában,

-

hagyományok, nemzeti értékek őrzése, tisztelete,

-

a nemzeti, közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése,

-

a kultúra, és az élővilág változatosságának megőrzése,

-

vallási és világnézeti információk sokoldalú közvetítése mellett tiszteletben tartjuk a tanuló, a pedagógus meggyőződését,

-

a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése.

-

mindenfajta hátrányos megkülönböztetés tilalma

-

egyenlő bánásmód

2.1.4 -

Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai

harmonikus személyiséggel rendelkező tanulók nevelése, akiknek a magatartása fegyelmezett, cselekedeteikben előítélettől mentesek,

-

rendelkezzenek az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciákkal,

-

alakuljon ki bennük a magasabb szakmai kultúra megszerzésének igénye,

-

legyenek elkötelezettek a minőség iránt,

-

képesek legyenek arra, hogy csoportban dolgozzanak oly módon, hogy képviseljék saját érdekeiket és értékeiket mások érdekeinek sérelme nélkül,

-

a közösségi és egyéni értékek elsajátítása, cselekedeteikben és magatartásukban való megnyilvánulása,

-

legyenek képesek felelős döntések meghozatalára a saját és a gondjaikra bízottak sorsát illetően,

8

-

pozitív

irányba

fejlődjenek

–

különösen

a

választott

szakirányhoz

szükséges

–

személyiségjegyeik (tolerancia, empátia, döntésképesség, kudarckezelés, türelem, az élet, az egészség tisztelete stb.), -

rendelkezzenek olyan önfejlesztő aktivitással, mely képessé teszi őket a munka világában a helytállásra és a további építkezésre.

2.1.5

Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka feladatai:

Feladatunk: általában, hogy pozitív minta nyújtásával, ismereteink folyamatos bővítésével, a minőség iránti elkötelezettséggel, az iskolahasználók igényeinek figyelembevételével és az alapelvek szerinti tevékenységünkkel törekedjünk a célok elérésére. -

motivációs bázis kialakítása, építése annak érdekében, hogy az ismeretek, a tudás iránti igény személyiségükbe beépüljön

-

tehetség felismerése, gondozása,

-

az adottságnak megfelelő képességfejlesztés,

-

a gondolkodás fejlesztésén alapuló ismeretszerzés, a kreativitás fejlesztése,

-

a kommunikációs készség kialakítása a sikeres kapcsolat felvétel és kapcsolattartás érdekében,

-

az információ befogadó, rendszerező és értékelő képességek építése.

Kiemelt feladataink:

2.1.6 -

•

a nevelési-oktatási folyamat időszerűségének megtartása,

•

a munkaerő-piaci igények figyelemmel kísérése és ahhoz alkalmazkodás,

•

a nevelők, gyakorlati oktatók körében a funkcionális tantárgyszemlélet erősítése,

•

az egészséges lokálpatriotizmus fejlesztése,

•

a családi életnek, mint a harmonikus életlehetőségnek a tudatosítása,

•

a haza szeretetének, a hazafiság korszerű eszményének megvilágítása,

•

a demokratikus, felelős, közösségi, állampolgári magatartás fejlesztése,

•

az egészséges életmód, életvitel értékének tudatosítása,

•

a környezettudatos magatartás fejlesztése.

Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai:

a követelmények és elvárások világos, egyértelmű megfogalmazása, ellenőrzése és értékelése, a folyamatos, megfelelő arányú segítségnyújtás mellett,

9

-

a tanulás tanítása: a tanulási technikák és módszerek megismertetése, gyakoroltatása és folyamatos fejlesztése,

-

olyan tanulási-tanítási modell kialakítása, mely egyaránt fejleszti az alapkészségeket, a teamben végzett munka valamint az egyéni problémamegoldás és döntéshozatal képességét,

-

a szokások kialakítását célzó, beidegződést segítő módszerek alkalmazása,

-

magatartási modellek bemutatása, közvetítése: tények és jelenségek bemutatása, műalkotások, személyes példamutatás, követendő minták kiemelése a csoport, a közösség tevékenységéből (tanórák, gyakorlat, iskolai rendezvények).

-

az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése,

-

egészség- és környezettudatos magatartás elvárása,

-

a választott szakma fontosságának tudatosítása,

-

a végzett munka iránti felelősségérzet kialakítása, a feladattudat, feladattartás fejlesztése,

-

az emberek közötti kommunikáció és a kulturált viselkedés szabályai megtartásának elvárása,

-

tanórán kívüli programokkal (rendezvények, sportversenyek, stb.), a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításával a sokoldalú személyiségfejlesztés lehetőségének kiaknázása.

A célok közelítése, a feladatok teljesítése az azokhoz adekvátan megválasztott eljárásokkal érhető el. Alapvetőnek tartjuk: -

a tevékenységben megnyilvánuló tanulói aktivitást,

-

a teljesítmények reális és objektív értékelése mellett a pozitívumok kiemelését,

-

a tanulók iskolán kívül szerzett tapasztalatainak felhasználását a nevelés és oktatás folyamatában,

-

korai szakaszban feltárjuk a tanulás, tanítási folyamatot nehezítő körülményeket,

Alkalmazott módszereink: -

közvetlen (direkt) módszerek: •

-

magyarázat, bemutatás, gyakoroltatás, segítségadás, esetelemzés, ellenőrzés, értékelés.

Közvetett (indirekt) módszerek: •

közös célok kitűzése, elfogadása, tevékenységek közös megszervezése, példamutatás, szokások, hagyományok kialakítása.

-

Az önfejlesztés lehetőségének biztosítása az informatikai eszközök és a könyvtár használatának biztosításával.

10

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Alapvetőnek fogadjuk el a tanulók megismerésének és megértésének, valamint az egyének közötti különbségek figyelembevételének szükségességét. Szükségesnek tartjuk megismerni az tanulók: -

családi hátterét

-

az iskolához való viszonyát, elvárásait,

-

a tanuláshoz, környezetéhez való viszonyát, önmagával szembeni elvárásait,

-

egyéni képességeit, érdeklődését, ismeretstruktúráját.

A megismerést szolgáló alkalmazott módszereink: -

megfigyelések a tanórákon, gyakorlatokon,

-

információgyűjtés a pedagógusokkal, oktatókkal és a tanulói közösségekkel folytatott beszélgetések révén,

A megértés érdekében: -

elemezzük és értékeljük a megfigyelések, beszélgetések során keletkezett tapasztalatokat,

-

feltárjuk az egyén helyzetéből adódó, illetve a személyéből fakadó értékeket és problémákat,

-

melyeket megbeszélünk az érintett nevelésében, oktatásában résztvevőkkel, a személyiségük alakulásának nyomon követése érdekében.

A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai a fentiek alapján: -

mindenkinél fokozatosan, lépésről-lépésre emeljük a követelményeket,

-

adottságukhoz, képességükhöz, lehetőségeikhez mért feladatokkal segítjük aktivitásukat,

-

lemaradás esetében gondoskodunk az időben történő felzárkóztatásról, a tehetséges tanuló számára a további fejlődést segítő feladatokat adunk,

-

munkájukat, tevékenységüket rendszeresen értékeljük,

-

eredményeiket elismerjük és elismertetjük,

-

a társakkal is elfogadtatjuk a különbözőségből adódó eltéréseket,

-

tudatosítjuk, hogy az önérvényesítés természetes határa a közérdek, azaz a másokra káros, zavaró viselkedés nem tolerálható,

-

felkészítjük őket életpályájuk megtervezésére, karriercéljaik meghatározására.

11

2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teljes körű feladatok Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy hozzájáruljon a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítsen ennek a magatartásformának a megtartásában. Az iskola profiljának megfelelően egészségügyi szakképzős iskolaként mindig is kiemelt feladatának tekintette az egészségfejlesztést. Az egészséget, életminőséget a következő tényezők határozzák meg: -

biológiai adottságok 20%

-

környezeti hatások 33 %

-

egészségügyi ellátás 15 %

-

életmód 32 %

A helyes életmódra nevelés elsődleges színtere a család. Az iskola feladata, hogy a helyes jellemzőket megerősítse, a helyteleneket pedig neveléssel háttérbe szorítsa. A család értékrendjét kiiktatni nem tudjuk, de hiszünk abban, hogy a fiatalokét pozitív irányba tudjuk módosítani. Otthon és a nevelési intézményekben lehet azokat a fizikai aktivitásokat és készségeket beépíteni a fiatalok ismeret és szokásrendszerébe, amelyek az életmód elemeivé válva az egészség, a munkaképesség, az életkedv hordozói lesznek. A betegségmegelőzés, a prevenció, a testkultúra kialakításában az egész iskola oktató-nevelő hatásának kell érvényesülnie ahhoz, hogy a tanuló kellő ismeretekkel rendelkezzen a szervezete működéséről, a helyes életvitelről, a környezeti és más ártalmak megelőzésének, vagy csökkentésének lehetőségeiről. A pedagógusnak figyelembe kell vennie a korosztály életkori sajátosságait, önállóságra való törekvését. Fontos a megfelelő pedagógiai módszer, a személyes példaadás, a következetesség, az egységes követelményrendszer közvetítése, hogy az egészséges életvitel elemeit a tanulóink belső meggyőződéssé alakítsák. Az egészséget fenyegető tényezők között igen jelentősek az egészségre káros szokások. Megjelenésük időpontja döntően erre az életkorra esik; ilyenkor kezdenek nagyobb számban dohányozni, szeszes italt fogyasztani, drogozni. Ezek a nem megfelelő magatartás-formák veszélyeztetik a tanulók testi-lelki egészségét, megzavarják fejlődésüket, személyiségük kibontakozását, a társadalomba való beilleszkedésüket. Az egészségromboló magatartás nemcsak az egyént sodorhatja veszélyes helyzetbe, de tömeges jellege miatt a társadalom számára is káros.

12

2.3.1

Az egészség megőrzésével kapcsolatban a következő életmódi szabályok betartását tartjuk kiemelten fontosnak

-

személyi higiéné

-

egészséges táplálkozás

-

megfelelő mennyiségű mozgás

-

baleset-megelőzés

-

fertőző betegségek megelőzésének lehetőségei

-

dohányzás elhagyása, rászokás megelőzése

-

drogok használatának elkerülése

-

alkohol elutasítása, illetve minimalizálása

2.3.2

Pedagógiai programban megfogalmazott célunk

Harmonikus személyiségfejlesztés, egészségmegőrző kultúra közvetítése, káros szenvedélyek, szokások megelőzése, stressz-mentes légkör, egészségvédő környezet kialakítása. Olyan készségek, képességek fejlesztése, melyek hozzájárulnak az alkotó és kritikus gondolkodásmód kialakulásához, lehetőséget

teremtenek

a

hatékony

kommunikációra.

Önbizalmat,

magabiztos

fellépést

eredményeznek, pozitív értékrendet alakítanak ki, megalapozva a kiegyensúlyozott, egészséges életvitelt.

2.3.3

Az egészségnevelő munka céljai

-

egészséges életmód kialakításának elősegítése

-

dohányzás visszaszorítása

-

a drogok terjedésének megakadályozása

-

a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése

-

az egészséges táplálkozás érvényesítése

-

mozgás-gazdag, aktív életmód elfogadtatása

-

váljon szükségletté, az életmód részévé a testedzés, legyenek az iskolában megszerzett ismeretek alkalmasak az öntevékeny sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére

-

mentális betegségek megelőzése

Rövid távú cél -

megszüntetni a dohányzást a tiltott helyeken

13

-

megállapítani az iskola fertőzöttségét drog, alkohol és dohányzás ügyben

-

fokozni a felvilágosító nevelőmunkát

-

hatékonyabbá tenni a kapcsolatot az iskolaorvosi szolgálattal

-

osztálykirándulások, túrák beiktatása a programba

-

népszerűsíteni a véradást

Középtávú cél -

dohányzó tanulók számának csökkentése

-

napi rendszeres testmozgás lehetőségének biztosítása az iskola falain belül

-

egyenletes leterhelést jelentő órarend kialakítása

-

hátrányos helyzetű tanulók támogatása, pályázati lehetőségek megragadása

-

önképző kör beindítása

Távlati cél -

életmód programokhoz való csatlakozás

-

iskolai egészség- és drogstratégia kialakítása

-

információközlés

-

érzelmi nevelés

-

társas hatás

-

készségfejlesztés

-

kapcsolat kiépítése a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Magyar Vöröskereszt kerületi szervezetével.

2.3.4

Célok érdekében végzett tevékenységek

Az egészségre nevelés elsődleges színterei a szakmai tantárgyak órái, az élet és pályatervezés valamint osztályfőnöki órák. Ebben a körben kap szerepet még az iskolai védőnő, a munkavédelmi felelős is. Legfontosabb

feladataink:

ismeretek

átadása,

felvilágosítás

vagy rendszeres

prevenciós

tevékenység. Elsősorban a szakmai és az osztályfőnöki órákon kerülnek elő a következő témák: -

az egészséges táplálkozás,

-

a testi higiénia,

-

az egészséges szexuális élet,

-

fertőző betegségek megelőzésének lehetőségei,

14

-

a balesetek megelőzésének lehetőségei,

-

és a drogok élettani hatásai.

Az egészségnevelési prevenció feladatai beépülnek az iskola tanítási órán kívüli eseményeibe is, ilyen a diák nap, lehetőséget adva a helyes irányú szemléletformálásra. Hagyományos tanórai keretben több tantárgy is lehetőséget nyújt a szemléletformálásra. A testi és lelki egészség egymás nélkül nem létezhet. A lelki egészség fejlesztésének egyik legfontosabb alapja, a kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására épülő tanár-diák viszony, amelynek keretein belül a tanuló bizalommal fordulhat pedagógusaihoz. A nevelő feladata, hogy segítséget nyújtson a következőkben: -

az önismeret, a helyes és reális önértékelés megalapozása,

-

a konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatása,

-

az esetleges családi, iskolai, tanulási, társas kapcsolatokban jelentkező kudarcélmények feldolgozásához nyújtott segítség,

-

a

hatékony

tanulási

módszerek

kialakítása,

tanulási

nehézségekkel

küzdő

tanulók

felzárkóztatása, -

szükség esetén a rendszeres mentális segítségnyújtás, vagy annak igénylése az iskola szakemberétől.

Ebben a körben az osztályfőnökökre hárul kiemelkedő szerep. Az egészségfejlesztés harmadik területe a szociális-társas kapcsolatok fejlesztésére irányul. -

a közösségépítés,

-

a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók segítése,

-

a helyes értékrend kialakítása,

-

az empátia és a tolerancia fejlesztése,

-

a társadalomba való beilleszkedés,

-

az egészséges társas kapcsolatok pozitív alakítása.

Színterei a tanítási órák mellett az iskola szabadidős rendezvényei, hagyományainak ápolása.

15

2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egy csoport tagjai közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti, fejleszti. Közösség nagyobb teljesítményre képes az érdekérvényesítésben, mint az egyén. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása az iskola nevelő-oktató munkájának fontos feladata. Iskolánkban tanulók közösségét nagyon eltérő élethelyzetben lévő tanulók alkotják. A közösségi magatartást olyan ismeretek átadásával és tevékenységek gyakoroltatásával fejlesztjük, melyek hozzájárulnak: -

a szakmai hierarchia megismeréséhez és elfogadásához

-

a teamben dolgozni tudás kialakításához

-

a csoporton belüli személyes hatékonyság és érdekérvényesítés képességének elmélyítéséhez,

-

az emberiség közös problémáinak megértéséhez (globalizáció),

-

az Európához tartozás és a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez,

-

felelős szakemberi magatartás kialakításához,

-

az emberi kapcsolatok megőrzéséhez és erősítéséhez,

-

a közösség demokratikus működéséhez szükséges szabályok ismeretéhez és betartásához.

2.4.1

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

-

Az iskolai tanulóközösségek megszervezése.

-

Az önkormányozás képességének kialakítása.

-

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

-

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

2.4.2

A feladatok megvalósítását segítő tevékenységek

-

azok a tanítási órák és gyakorlatok, amik a felsorolt ismeretek birtoklásához járulnak hozzá,

-

a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás, tevékenykedtetés biztosítása és a differenciálás,

16

-

a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott változatos munkaformák: páros, csoport és csapatmunkák (projekt, kooperatív technikák stb.).

-

olyan csoportok működési feltételeinek biztosítása, melyben az eredmény feltétele a közös munka (pl. projektek készítése, tanulmányi versenyekre, továbbtanulásra felkészítő csoportok működése, stb.)

-

szabadidős tevékenységek szervezése,

-

a diákönkormányzattal való együttműködés, melynek kereteit a Szervezeti Működési Szabályzat tartalmazza,

-

ünnepélyek, rendezvények szervezése, melyek közösségtudat kialakításához járulnak hozzá.

2.4.3 -

Közösségi rendezvényeink A tanév elején ünnepélyes keretek között üdvözöljük új tanulóinkat, ahol a képzéssel kapcsolatos tudnivalókon kívül a felnőttkori önképzés fontosságáról, sajátosságairól és a szabadidős és közösségi tevékenységek lehetőségeiről is tájékoztatjuk őket.

-

Az ősz folyamán Gólyaavatót tartunk, hogy az elsős osztályok jobban megismerhessék egymást.

-

Minden tanévben Diák-napot szervezünk.

-

Az igényeknek megfelelően egyéb és szabadidős foglalkozásokat szervezünk.

-

Osztályszinten emlékezünk meg az egészség- és környezetvédelemhez, valamint a nemzeti és más ünnepeinkhez kapcsolódó jeles napokról.

-

A képzés befejezésekor ünnepélyes keretek között búcsúzunk végzett tanulóinktól.

2.4.4

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Iskolánk struktúrájából adódóan a tanuló – nevelő kapcsolat a legjellemzőbb. Így a tanulók személyiség- és a közösségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanuló-nevelő kapcsolatának, az osztályszintű közösség alakításának fő szereplője az osztályfőnök, tevékenysége során: -

a tanulók képességeinek, motivációjának, karriertervének megismerésére törekszik,

-

folyamatosan figyelemmel kíséri előmenetelüket, személyiségük alakulását,

-

az osztályában tanító nevelőkkel, a gyakorlati oktatókkal összehangolja a pedagógiai munkát,

-

a közösség építése érdekében ösztönzi a tanulókat a közös célok kitűzésére, a cél elérése érdekében a közös tevékenységre („mi” tudat alakítása), az egymással szolidáris magatartásra

17

2.4.5

Egyéb iskolai foglalkozások közösségfejlesztő foglalkozásai

-

iskola és osztályhagyományok,

-

felelősi tisztségek, szakkörök és diákkörök, szabadidős foglalkozások, sport- és kulturális rendezvények.

A diákönkormányzati munka, mint az önkormányzati modell közösségfejlesztő hatása -

a felelős közéleti magatartás elsajátítása, gyakorlása érdekében a diákélet irányításában való részvétel,

-

diákjogok érvényesülésének segítése,

-

részvétel és véleménynyilvánítás olyan nevelőtestületi értekezleteken, amelyek a diákokat közvetlenül érintik,

-

véleményezési jogok gyakorlása,

-

kezdeményezés a DÖK feladatkörébe tartozó eseményekre vonatkozóan.

2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai és az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

2.5.1

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg

-

hivatásához méltó magatartás tanúsítása,

-

gondoskodjon tanítványai személyiségének fejlődéséről

-

a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, működjön együtt más szakemberekkel a tanuló fejlődése érdekében,

-

segítse a tehetségek fejlődését,

-

mozdítsa elő a tanulók erkölcsi fejlődését, törekedjen a közösségi együttműködés, a megatartási szabályok betartatására,

-

környezettudatosságra, egymás szeretetére, tiszteletére, a családi értékek megbecsülésére, hazaszeretetre nevelje a tanulókat,

-

a tanulók, a munkatársak emberi méltóságát maradéktalanul tartsa tiszteletben,

-

a tanítási órákra való felkészülés,

-

a tanulók dolgozatainak javítása,

18

-

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

-

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

-

szakmai vizsga, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

-

dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

-

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

-

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

-

szakkörökkel,

korrepetálással,

felzárkóztatással,

szakmai

vizsgára

való

felkészítéssel

kapcsolatos feladatok, -

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

-

iskolai programok szervezése,

-

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok pontos ellátása,

-

fogadóórák megtartása,

-

aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

-

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

-

a kötelező minősítések határidőre történő megszerzése,

-

a hivatali titok megőrzése,

-

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

-

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

-

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

-

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

-

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

-

a szakleltárak és szaktantermek, demonstrációs eszközök és helyszínek rendben tartása,

-

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

2.5.2

Az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. -

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire

-

együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását

-

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját

-

kapcsolatot tart – szükség esetén - az osztályban tanulók szüleivel

19

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét

-

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása

-

segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát

-

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében

-

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére

-

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységében, segíti a közös feladatok megoldását

-

rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.6.1

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Hiszünk abban, hogy minden tanuló rendelkezik olyan képességgel, amelyben kiemelkedő tevékenységet tud felmutatni. A tanulók megismerése ad lehetőséget arra, hogy ezt a képességet megtaláljuk. Iskolánk feladatának tartjuk, hogy minél alaposabb tudással vértezzük fel tanulóinkat. Ennek megvalósítása során kiemelt szerep jut a tehetség felismerésének és gondozásának.

A tehetséggondozás alapvetően két területen/színtéren jelenik meg intézményünkben: -

a tanórai tevékenység (beleértve a szakmai gyakorlatot is)

-

tanórán kívüli tevékenység (szakkör, szabadidős tevékenység)

Tevékenység a tanórák keretében -

az intézmény lehetőségeinek megfelelően csoportbontás,

-

a tanulók egyéni képességének, előrehaladási ütemének megfelelő differenciált tanórai foglalkozások, tanítási órák

-

a tanulás-tanítás szervezése során törekvés az aktivitásra, az együttműködési készség növelésére: kooperatív tanulás, projektmódszer alkalmazása

-

a tehetséges tanulók felkészítése a szakmai és tanulmányi versenyekre tanítási órákon és tanítási órán kívüli tevékenység során

-

a gyorsabban haladó, eredményesebben tanuló fiatalok számára kiegészítő feladatokat adunk, illetve egyéni kutató- és gyűjtőmunkára inspiráljuk őket.

20

-

a kiselőadások, beszámolók segítik a motiváció erősítését, szinten tartását

-

szorgalmazzuk, hogy minél több tanulónk használja a rendelkezésre álló IKT eszközöket mindennapi feladatainak megoldásában

-

a karrierépítésben ösztönözzük tehetséges tanulóinkat a felsőoktatásban való részvételre

Tevékenység a tanórán kívül A tanórán kívüli tevékenységek olyan képességekre is ráirányítják nevelőink figyelmét, amelyek a tanítási órákon nem nyilvánvalóak. A tehetséggondozás színterei a tanórán kívüli tevékenység során: -

szakkörök,

-

intézményen belül szervezett természetjáró, vagy kulturális, hagyományőrző kirándulások,

-

versenyek, vetélkedők,

-

kulturális események meglátogatása (színház, a város kulturális eseményei)

-

továbbtanulás, munkába állás segítése előkészítő foglalkozásokkal, tanácsadással, nyílt napokon való részvétellel

2.6.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység

A tanév elejei felmérők eredménye jelzés értékű a szaktanárok számára. Ennek alapján további megerősítő pedagógiai tapasztalatok birtokában minden szaktanár számon tartja a tantárgyából valamilyen téren lemaradó tanulókat. -

a lemaradás okának feltárása a szaktanár feladata

-

ezt követően az osztályfőnökkel és a tanulóval egyeztetve, a felzárkózás lehetőségeiről, módjáról, folyamatáról döntenek

-

valamennyi szaktanár módszertani segítséget ad tantárgyának tanulásához

A nevelőtestület dönthet arról, hogy szükséges-e tanulás-módszertani foglalkozást szervezni a belépő tanulóknak, vagy egy-egy csoportjuknak az osztályfőnöki órák, a rendelkezésre álló szabadsáv, illetve szabadidő terhére. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásához a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha

21

-

szórt figyelmű;

-

nehezen tud koncentrálni;

-

gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;

-

túlmozgásos vagy túlzottan lassú;

-

kézügyessége fejletlen;

-

lassan vált át egyik feladatról a másikra;

-

olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;

-

a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel

-

valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A felzárkóztatás célja -

a környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése

-

készségek, képességek fejlesztése

-

a napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése

-

valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása

-

viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében

-

pályára irányítás segítése

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben -

az

anyanyelvi

fejlettség

alacsonyabb

szintje

(hibás

ejtés,

szegényes

szókincs,

a

szövegemlékezet fejletlensége). -

olvasás-írás és a számolás zavara

-

mozgáskoordináció zavara

-

kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság

-

ritmusérzék fejletlensége

-

a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége

-

a tartós figyelem hiánya

22

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a tanulónál olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulhatnak szociális kapcsolati zavarok. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. Kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben -

a tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni

-

a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti

-

új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. a szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába

-

az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása

-

az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre

23

-

az olvasási nehézségek miatt a tanulók nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk

-

az

írási,

olvasási

és

számolási

nehézségekkel

küzdő

tanulók

tanításakor

és

teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. -

a tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is.

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia esetén:

Dysgrafia, dyslexia

A tanulók legyenek tisztában

Az írás, olvasás tanulási

korrekciója:

problémáikkal.

zavarainak csökkentése, ha

A fejlesztő pedagógus

Fogadják el az erre irányuló

lehet megszüntetése.

terápiás foglalkozásai,

javítást, segítséget

írástechnikai gyakorlatok,

Működjenek együtt

betűkapcsolási gyakorlatok,

mindenkori segítőjükkel,

térbeli tájékozódás,

tanáraikkal, szakemberrel.

kommunikációs képesség

Legyen az osztályközösség és

fejlesztése, korrekciója.

a család megértő, elfogadó,

Logopédiai foglalkozások:

segítő.

artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése.

24

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

dyscalculia esetén:

Fejlesztő pedagógus,:

A tanuló legyen partnere

A nehézségeket előidéző okok korrigáló korrepetálás egyéni

segítőinek.

enyhítése,a tünet

foglalkozással, logikus

Gyakorlásaival önállóan is

intenzitásának csökkentése.

gondolkodás fejlesztése

próbálkozzon problémája

A lemaradás korrigálása.

(következtetések, ok–okozat

megoldásával.

Legyen képes a tanuló a

stb.), a sikertelenség, a

Legyen tisztában

matematikai gondolkodás

kudarcélmény minimálisra

lehetőségeivel és

elsajátítására korosztályának

csökkentése,

képességeivel.

megfelelően.

az értéshez szükséges

Vállalja a „küzdést”.

szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

2.6.3

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A gazdaság átalakulásával önhibáján kívül is mind több család kerül olyan anyagi helyzetbe, mely a gyermekeik és a családban élő fiatal felnőttek egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Tapasztalataink szerint az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit. Ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a szociális gondok miatt veszélyeztetett és a hátrányos családi helyzetek, problémák okainak felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola pedagógiai alapelveinek megfelelően fontos kérdés a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. Eszközeink a feladat megoldására, a szociális hátránykompenzáció tevékenységre: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

-

tanórán kívüli egyéni foglalkozások, tanácsadás

25

-

a felzárkóztató foglalkozások,

-

könyvtárhasználat*, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata,

-

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,

-

tanórán kívüli számítógéphez és internethez való hozzáférés biztosítása.

A szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésére vonatkozó tanácsadással, a közösségek

életének

támogatásával,

felzárkóztató,

illetve

tehetséggondozó

programok

szervezésével, felvilágosító és drogmegelőzési programok nyújtásával. *Az iskola épületében nincs külön könyvtár, mivel a fenntartó az egyetemi könyvtár használatát biztosítja tanulóinknak. Tevékenységi formák: -

felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,

-

pályázatok figyelése,

-

ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére,

-

szükség esetén segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben,

-

az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése,

-

ösztönözzük ezeket a tanulóinkat a kulturált, hasznos szabadidős programokban való részvételre, a részvételt pedagógiai eszközökkel előkészítjük, az élmények megbeszélésére törekszünk.

2.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatokban valórészvétele iskolánkban azon alapul, hogy a hatékony nevelési folyamat a tanár és a diák együttműködésének eredménye. Ez feltételezi a kölcsönös tiszteletet és egymás méltóságának megtartását. A diákok véleményének megismerése az iskolai munkával, működéssel kapcsolatos formális és informális személyes beszélgetések, felmérések és elégedettségmérések formájában történik. A döntési folyamatokban a DÖK tevékenységén keresztül vesznek részt. A DÖK munkáját pedagógus segíti, aki szabályban is rögzített (Házirend) kapcsolatot tart a pedagógusokkal és az iskolavezetésével.

26

Intézményünkben a tanulók az intézményi döntési folyamatban a diákönkormányzat fenntartásával vesznek részt. A diákönkormányzat működési rendjéről a diákönkormányzat saját SzMSz-e rendelkezik. Az intézményi döntési folyamatban a diákérdek-képviselet az alábbi esetekben rendelkezik döntési jogkörrel: -

dönt saját működéséről,

-

hatáskörének gyakorlásáról,

-

tanévente egy tanítás nélküli munkanap általa megszervezett, előzetesen egyeztetett felhasználásáról

Véleményezési joggal rendelkezik: 1. a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, 2. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, 3. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, 4. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, 5. egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, • jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor, • a Házirend elfogadásakor, módosításakor. • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, 6. külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol, a meghívót a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Az iskola vezetősége és a diákönkormányzat folyamatos kapcsolattartását az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2.8

A

szülő,

a

tanuló

a

pedagógus

és

az

intézmény

partnerei

kapcsolattartásának formái Felnőtt korú tanulókról lévén szó, a közoktatási törvény által a szülőknek biztosított jogokat iskolánkban a tanulók maguk gyakorolják. Ennek alapján a jogok gyakorlását az alábbi módon biztosítjuk:

27

A partneri kapcsolattartás elsődlegesen a tanár- diák viszonyra épül. Az intézmény vezetőjét és pedagógusait a tanulók problémáikkal a tanórák közti szünetekben vagy előre egyeztetett fogadó órák keretében kereshetik fel.

Intézményünkre jellemző: -

az alapelvekben vállalt diákközpontúság

-

a tanárok és a diákok közvetlen informális kapcsolata,

-

a kimenetközpontú pedagógiai munka,

-

a diákok személyiségének, tudásának fejlesztését célzó pedagógiai tevékenység,

-

a kölcsönös tájékoztatás igénye,

-

a panaszkezelés szabályozottsága, etikussága,

-

a DÖK véleményének számbavétele a döntések meghozatalában,

-

a diákok véleményének felmérése az iskola pedagógiai munkájáról: •

személyes beszélgetések,

•

partneri igény- és elégedettség mérések,

•

a nevelők, gyakorlatvezetők munkájára vonatkozó kérdőívek,

•

diákközgyűlés, DÖK fórumok,

•

osztályfőnöki órák során.

Tájékoztatás: -

a pedagógiai, a Központi Oktatási Program és a Kerettantervek nyilvánosságát biztosítjuk

-

a házirendet minden intézményünkbe felvett tanulónak rendelkezésére bocsátjuk

-

a tanulmányi előmenetelről, a gyakorlati munka értékeléséről folyamatosan tájékoztatást adunk

-

támogatjuk a folyamatos elektronikus kapcsolattartást

-

beiratkozáskor, illetve az Nkt. rendelkezése szerint a tanév végén a képzéshez szükséges könyvekről, taneszközökről, megvásárolhatóságukról, kölcsönözési lehetőségükről tájékoztatjuk tanulóinkat

-

a tanulókat egyéni, a tanulói jogviszonyból következő jogaikról és kötelezettségeikről a Házirend segítségével és az osztályfőnöki órákon tájékoztatjuk

Támogatás: -

a tanulók önszerveződését támogatjuk

-

a diákönkormányzat működéséhez a jogszabályok által előírt hatáskör és felelősség gyakorlásának lehetőségét, segítését biztosítjuk

28

-

az iskola vezetői, a pedagógusok, oktatók, gyakorlatvezetők a fogadóórákon, illetve előre megbeszélt időpontban máskor is fogadják a tanulóinkat és vagy a tanulók képviselőit

Partneri kapcsolat: A kapcsolat gyakorlása elsősorban formális úton, a más dokumentumokban szabályozott képviselet révén történik, de az egyéni kapcsolatfelvétel is biztosított. -

széles alapokon nyugvó, biztos partnerkapcsolatok működtetésével kívánunk a felhasználók kihívásainak megfelelni

-

iskolánk fenntartója - a Pécsi Tudományegyetem által átruházott jogkörben – a PTE Egészségtudományi Kara. Kapcsolatunk – a kar oktatóinak óraadói tevékenysége révén – túlmutat az intézményfenntartók általában jellemző kapcsolatán

-

kiemelt szerepük van és nélkülözhetetlenek a gyakorlóhelyek: kórházak, klinikák, szociális és gyermekintézmények; az ott dolgozó gyakorlatvezetőkkel folyamatos, a koordinációt végző kollégánk révén szinte napi kapcsolatban vagyunk

-

a DÖK kapcsolata a gyakorlóhelyekkel elsősorban a munkáját segítő nevelő révén valósul meg, de kérésre, jelzésre a közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségét is biztosítjuk

-

fontosnak tartjuk az ország más hasonló képzést folytató intézményeivel kapcsolataink bővítését

-

a Nemzeti Összetartozás Napja méltó megünneplése és a nemzettudat elmélyítése érdekében keressük a kapcsolatot külhoni magyar hasonló, vagy azonos profilú intézménnyel

2.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályait a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 64-78.§ tartalmazza. A pedagógiai program függelékeként elérhető. A hatályos vizsgaszabályzat kiterjed az iskolánk által szervezett tanulmányi vizsgákra, vagyis: -

az osztályozó vizsgákra,

-

a különbözeti vizsgákra,

-

a javító és pótló vizsgákra.

Hatályos az intézmény valamennyi tanulójára, aki: -

osztályozó vizsgára jelentkezik,

-

akit a nevelőtestület osztályozó vizsgára utasít,

-

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,

29

-

akinek pótló vizsgát kell tennie.

-

Kiterjed a hatálya más intézmények azon tanulóira, akik:

-

átvételüket kérik az iskolába, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Az értékelés rendje: A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó értékelés rendje azonos az iskola helyi tantervében rögzített egyes tantárgyak értékelési rendjével. Alkalmassági vizsga: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezik a tanulók egészségügyi alkalmasságáról. Az egészségügyi alkalmasságot orvosi szakvélemény igazolhatja, amelynek tartalma: a felvételre jelentkező vagy az iskolába felvett személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma, tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre.

2.10 Felvétel és átvétel –a Nkt. keretei közötti – helyi szabályai, valamint a szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A beiratkozás, fellebbezés, és egyéb felvételi kérdésekben minisztériumi rendelet utasításait, illetve előírásait alkalmazzuk. 2.10.1 Induló évfolyamainkra való belépés feltétele, a tanulók kiválasztásának elvei -

minden tanévben előzetes kapcsolatot teremtünk a szülőkkel, tanulókkal és előkészítjük a beiskolázást, az intézmény elkészíti a beiskolázási tájékoztatót,

-

„nyílt napok” keretében adunk tájékoztatást az érdeklődő szülőknek, tanulóknak,

-

propagandaanyagot készítünk iskolánkról, illetve indítandó képzéseinkről különböző pályaválasztási útmutatókban.

-

a szakképző évfolyamokra jelentkezőknek nem tartunk felvételit, nappali tagozatra minden jelentkezőt felveszünk, akik középiskolai végzettséggel rendelkeznek és megfelelnek a feltételeknek. Esti, illetve levelező tagozatra minden tanulót felveszünk, aki a megfelelő, előírt előképzettséggel, illetve munkahellyel rendelkezik.

30

2.10.2 Átjárás feltételei – évfolyamon belül Szakképző évfolyamokon jelenleg folyó képzéseinken belül átjárhatóságra különbözeti vizsga nélkül csak az ápoló és a csecsemő- és gyermekápoló szak első évfolyamán van lehetőség. 2013 szeptemberétől, mivel a kerettantervek a 13. évfolyamon azonos tananyagtartalommal rendelkeznek a 13. évfolyam végéig biztosított az átjárhatóság különbözeti vizsga nélkül. Indokolt esetben a tanuló írásbeli kérelme alapján lehetőség van csoport, illetve osztályváltásra azonos képzési formán és szakmacsoporton belül. A nem tanköteles tanuló a tanuló kérése alapján az esti tagozatos képzés keretében, azonos évfolyamon folytathatja tanulmányait, ha annak fegyelmi vagy egyéb akadálya nincs. 2.10.3 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerébe A szakmai előkészítő képzésben részesült és érettségizett tanulók a szakmai képzés 1/13. évének elvégzése alól felmentést kapnak és a 2/14. évfolyam elvégzése után szakmai végzettséget szerezhetnek az OKJ szerinti vizsga letételével. A felmentést a 9-12. évfolyam szakmacsoportos képzésének beszámítása teszi lehetővé. Minden szakképzésnél az OKJ előírásai határozzák meg, hogy iskolarendszerű képzés esetén a szakmai vizsgát megelőzően mennyi óraszámot kell teljesíteni az egyes tárgyakból. A Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 27. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképzést nyújtó szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. „Az OKJ-s képzésben mentességet kaphatnak a tanulók egyes tárgyak/ tananyagegységek, illetve modulok tanulása, illetve vizsgája alól az alábbi rend szerint: 1. Vizsga alóli mentesség Az egyes OKJ-s szakmáknak megfelelően a vizsgát felügyelő főhatóság előírásainak figyelembevételével. Már meglévő, tanúsítvánnyal igazolt modulzáró vizsga. 2. Órák látogatása alóli mentesség Abból a tárgyból kapható, amelyet a tanuló más képzési formában tágabb tartalommal és magasabb óraszámban tanult, és ezt OKJ-s bizonyítvánnyal igazolja, és az adott OKJs képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják. Adott tantárgy óráinak látogatása alól a szaktanár javaslatára az igazgató, egyes vizsgarészek alól az igazgató adhat felmentést.”

31

3. Tantárgyi felmentés Annak a tanulónak adható, aki normál beiskolázás szerint szeptember 15-ig, illetve keresztféléves beiskolázás esetén január 15-ig benyújtja írásos kérelmét az iskola által használt formanyomtatványon. A felmentésre irányuló tantárgyból legalább négyes érdemjegyet, százalékos értékelés esetén 70%-t meghaladó eredményt ért el. Tantárgy, amelyet a tanuló más képzési formában, tágabb tartalommal és magasabb óraszámban tanult és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A beszámításra kért igazolásul szolgáló tanúsítványa, bizonyítványa, igazolása 5 éven belüli (gyakorlatorientált szakképzés ezt indokolttá teszi). A képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják.

Két évfolyamos szakmai képzés: Az érettségizett, de szakmai előképzettséggel nem rendelkező tanulók/jelentkezők számára a két évfolyamos szakmai képzés lehetőségét biztosítjuk. A felvett tanulók a két szakképzési tanévben teljesítik az OKJ szerinti tantárgyi követelményeket az adott óraszámi előírásoknak megfelelően. Szakmai vizsgára a végbizonyítvány megszerzését követően jelentkezhetnek. Az óraterveket a szakmai program helyi tanterv része tartalmazza. Különbözeti és beszámoltató vizsga: A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 65.§. rendelkezéseinek megfelelően. A vizsgaidőszakokat és a jelentkezés rendjét az iskola házirendje szabályozza. 2.10.4. Tanulmányok alatti vizsgák A vizsgaszabályzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 64§-78§ és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet és azok módosításainak megfelelően szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák szervezését.

32

2.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai terve Az

elsősegély-nyújtási

ismeretek

szerves

részét

képezik

a

NAT

kompetenciaterületi

tudásanyagának. Az iskola típusából adódóan az egészséggel kapcsolatos ismeretek a tananyag részét képezi. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek,

megkívánja,

hogy

az

iskolai

oktatásban

nagyobb

hangsúlyt

kapjon

az

elsősegélynyújtás. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: -

az iskola erősíti kapcsolatát az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

33

-

támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés, komplex újraélesztés. mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés, magasból esés.

-

egyéb ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap szervezése a tanulók számára

34

3 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A tanterv készítésénél figyelembe vettük -

az iskola helyi adottságait, a szakmai tapasztalatokat

-

a fenntartó iránymutatásait

-

a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározásánál a kerettantervi előírásokat

-

szakmai vizsga követelményeit

-

a tanulók tudás és intelligenciaszintjét.

A 2013/2014-es tanévben 13. évfolyamon indított képzések: - 52 723 01

Gyakorló ápoló

- 52 723 03

Gyakorló mentőápoló

- 52 723 02

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

- 54 720 01

Egészségügyi asszisztens

- 54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr

A 2013/2014-es tanévben bevezetésre kerülő képzéseinknél a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterveket alkalmazzuk.

Kifutó képzéseink a 2013/2014-es tanévben - Ápoló

54 723 01 0010 54 01

- Csecsemő- és gyermekápoló

54 723 01 0010 54 02

- egészségügyi asszisztens

52 720 01 0010 52 01

- gyógymasszőr

52 726 01 0010 52 01

- mentőápoló

52 723 01 1000 00 00

A helyi tanterv elkészítéséhez a kifutó képzéseink esetében a 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendeletében megjelent szakmai és vizsgakövetelményekhez készült Központi Oktatási Programokat használjuk. -

A 19635-1/2011/EAHUF jóváhagyási számút a 54 723 01 0010 54 01 Ápoló és 54 723 01 0010 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló képzések esetében

-

a 19635-3/2011/EAHUF jóváhagyási számút az egészségügyi asszisztens esetében

-

19635-6/2011/EAHUF jóváhagyási számút a gyógymasszőr képzés esetében

-

19635-7/2011/EAHUF jóváhagyási számút a mentőápoló képzés esetében.

35

A nevelőtestület döntése alapján az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyaga és követelménye teljes egészében megegyezik az alkalmazott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, a fennmaradó 10%-ot a következő tananyagok begyakoroltatására, elmélyítésére kívánjuk felhasználni:

A szabad sáv (10%) óraszámainak felhasználása évfolyamonként, minden szak esetében: 13. évfolyam Viselkedés kultúra

36 óra

Élet és pályatervezés

36 óra

Orvosi latin

36 óra

Elsősegélynyújtás

36 óra

14. évfolyam Élet és pályatervezés

36 óra

Vizsga előkészítő

108 óra

3.1 A szakmai kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga A 2013 szeptemberétől érvényes a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettantervekben meg nem nevezett, szabad sáv óraterhére oktatott tárgyak óraszáma és tematikája: 13. évfolyam A viselkedéskultúra tantárgy óraszáma heti 1 óra, összesen 36 óra a tanév folyamán. Tematika Ismerkedés Köszönés – Tegező köszönés Köszönés formalitásai - felállás - kézfogás Bemutatkozás – Különleges esetek

36

Bemutatás –Társaságban, hivatalos tárgyaláson Társalgás Telefonálás – telefonálás alapvető szabályai Szituációk, helyzetgyakorlatok A levelezés - megszólítási formulák - levél lezárási módok A jó megjelenés - testi ápoltság A jó megjelenés - öltözködés Jó megjelenés a munkahelyen - munkaruha használata Dohányzás A pontosság - munkahelyen - társaságban Szituációk, helyzetgyakorlatok Névjegy, névjegyhasználat Ajándék, ajándékozás - családon belüli - hivatalos ajándékozás Étkezési kultúra – alapszabályok Étkezési szokások - leülés - evőeszközök használata Mit hogyan együnk Italfogyasztás Terítés Kínálás, felszolgálás Otthoni vendéglátás - lakás körülményei - protokoll otthon

37

Szituációs feladatok A virág - érkezéskor - egyéb alkalmak Művelődés, szórakozás Könyvtárban Színházban, hangversenyen Vendégség, vendéglátás Családi események - házasság - temetés - beteglátogatás Baráti, társasági összejövetelek - társalgás - telefon használat - rágózás

Az élet és pályatervezés tantárgy heti egy óra, összesen 36 óra. Tematika 13. évfolyam

Tanév rendje, Házirend Tűz- és munkavédelmi oktatás Az iskola bemutatása Hogyan tanuljak? A hatékony tanulás technikája A pályaválasztás, a választott szakma, képzés jellemzői A munka szerepe az ember életében A szaktudás fejlesztése Munkahelyi viselkedéskultúra Munkahelyi kapcsolatok Önismeret: Ki vagyok én? Önismeret: Én a társaim szemében Önismeret: A másik ember is fontos

38

A média társadalmi szerepe A tömegkommunikáció A média közönsége A reklám, a reklámtevékenység pszichológiája Barátság-társas kapcsolatok Szenvedélybetegségek I. Dohányzás, alkohol Szenvedélybetegségek II. Drog A szorongás, stressz, stresszoldás Előítélet – kisebbségek, sztereotípiák Hazaszeretet – magyarság, európaiság

14. évfolyam

Az ajánlott irodalom lista kiadása, aktuális problémák Bizalom – a bizalom és őszinteség szerepe a kapcsolatokban, párkapcsolatban Önismeret – szerepe a pályaválasztásban, gyengeségeim, erősségeim Kudarc – a kudarcok leküzdése, szükségességük, újrakezdés Kultúra – kulturális élet, magyar kultúra Siker – a siker értékelése, kezelése, mások sikerének elismerése Házasság – párválasztás, felelősség, társ, családtervezés Jövőkép – cél, lehetőségek, egyéni- és társadalmi jövő Beilleszkedés – új közösségek, társadalom (továbbtanulás, munkába állás A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe életünkben

3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei: - a tanulók korcsoportjának megfelelő és jól használható legyen - illeszkedjen a kerettantervhez - elfogadható legyen az ára

39

Az egészségügyi szakképzések Központi Oktatási Programjai, illetve a szakmai kerettantervek alapján a szakképzésben tanulók számára a tantestületünk minden tanév utolsó tanítási napjáig összeállítja, és a tanulók tudomására hozza a következő tanévre vonatkozó ajánlott irodalom listát. A Köznevelési és Tankönyvpiaci törvénynek megfelelően biztosítjuk a jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon az ingyenes tankönyvet.

Tanulmányi segédletek: - a tanulók tanórai és otthoni munkáját segítő szakirodalmak (újság, folyóirat, könyv..) szótárak, táblázatok, adat-, képgyűjtemények, kiválasztásának szempontjai: •

segítse a tananyag megértését, feldolgozását, elsajátítását

•

az iskolai információs tárban, könyvtárban hozzáférhető legyen, vagy ha kötelezően beszerzendő a segédlet, akkor a tankönyvjegyzékben szerepelnie szükséges, hogy ne legyen probléma a beszerzése.

- A tanári munka hatékonyságát segítő kézi-, segéd-, szakkönyvek, szakmai folyóiratok, bibliográfia, feladatgyűjtemények, amiket a szaktanár a napi munkafolyamatában használ.

A taneszközök kiválasztásának elvei: A taneszközöknek, az oktatást segítő technikai eszköznek tekintünk a tankönyv, a munkafüzet mellett, minden olyan tárgyat, információhordozó eszközt, nyersanyagot, amelyet a nevelési és a tanítási-tanulási folyamatban az ismeretszerzéshez, képességfejlesztéshez, személyiségfejlesztéshez alkalmazunk. Ezen eszközök kiválasztásának elvei: - életkori sajátosságoknak megfelelés, - az intézményi nevelés-oktatás céljait szolgálja, - tartós használhatóság, ugyanis a gyakorlótermekben használt taneszközökkel a tanulók, gyakorolnak, ezért gyors elhasználódásnak vannak kitéve, - vizsgakövetelmények figyelembe vétele, - az ismeretanyag szemléltetésére, sokoldalú bemutatására alkalmasak: oktatófilmek, DVD-k, CD-k, tablók, számítógépes programok. - szaktantermi rendszerünkbe illeszkedjen, - megfeleljen a tanulás lélektani elvárásoknak: - a tanulók aktivitását, érdeklődését serkentő eszközök kerüljenek előtérbe - alkalmas legyen a képességfejlesztésre, munkáltatásra, felfedeztetésre,

40

A taneszközök folyamatos fejlesztése minden szaktanár feladata. Figyelemmel kel kísérni a gyakorlatba alkalmazásra kerülő új eszközök, eljárások bevezetését, és szélesíteni kell módszertani kultúránkat. A szülői/tanulói tájékoztatás módja: lista a szükséges tankönyvekről, taneszközökről, amelyet a beiratkozáskor kapnak kézhez a belépő tanulók, a tanulói jogviszonnyal rendelkezők pedig a tanév végén. Tájékoztatást adnak az osztályfőnökök a tankönyvek térítésmentes igénybevételének lehetőségéről.

3.3 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása - törekszünk arra, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ezért: •

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz

•

továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

•

a tanulási stratégiák megválasztásában az életkori sajátosság meghatározó szereppel bír

•

az ismeretek megalapozása és tapasztalati megszilárdítása, deduktív útjának bemutatása minden tantárgy tanításában jellemző

•

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési formákat

- törekszünk arra, hogy tanítványaink reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert, ezért: •

az ellenőrzés, a személyre szóló értékelés során fejlesztjük a tanulók önértékelő képességét

•

a helyes magatartás és viselkedésminták elsajátítatásával segítjük a tanulók személyiségének, erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozását

•

tudatosítjuk az együttműködés értékét a családban, a társas kapcsolatban, a csoportban, annak érdekében, hogy megtalálja helyét a családban, szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában

- tartsák értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését, váljanak a haza felelős polgáraivá. - a kreativitás fejlesztése, a döntés képességének fejlesztése minden foglalkozáson feladat, - az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tudás, az ismeretek, a gondolatok, érzelmek kifejezését, a kommunikációs képesség fejlesztését szolgálja.

41

3.4 A mindennapos testnevelés, testmozgás Iskolánkban csak szakképző évfolyamok működnek, nincs közismereti oktatás, így a mindennapos testnevelést nem szervezzük meg.

3.5 Választható tantárgyak, foglalkozások, ezeknél a pedagógus választás szabályai Iskolánkban a szakképző évfolyamok esetében kötelezően választandó tantárgy a szaknyelvi idegen nyelv. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az igényeket minden tanév szeptember 15-ig méri fel a DÖK, illetve az osztályfőnökök. A különböző szakköröket minden tanév szeptember 15-ig a foglalkozást vezető pedagógusok - a tervezett és az igazgató által előzetesen jóváhagyott tematika alapján - meghirdetik. A foglalkozás legalább 12 fő jelentkezése esetén indulhat el heti 1 vagy 2 órában. A megtartott foglalkozásokat és a tanulók részvételét ún. szakköri naplóban az illetékes pedagógus adminisztrálja. - szakkör (latin) - érdeklődési kör, önképzőkör - tanulmányi, szakmai verseny - hangverseny - színház - múzeumlátogatás. Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

3.6 Az intézmény nem készít fel érettségire

42

3.7 A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja (diagnosztikus, szummatív, fejlesztő) formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Tantárgyi értékelés: A tanulók munkájának értékelése kettős célt szolgál: - tájékoztatást nyújt az érintett teljesítményének szintjéről és - személyiségformáló hatása van. Az utóbbi tekintetében különös hangsúlyt fektetünk a folyamatos értékelésre, mely nem elsősorban érdemjegyekben nyilvánul meg. A tanítás - tanulás folyamatában és a gyakorlatokon elhangzó szóbeli értékelés, a jó teljesítmény elismerése, a metakommunikációs visszajelzések egyaránt eligazodást jelentenek a tanulók számára. Ezek hiánya motiválatlanságot, elbizonytalanodást, az önértékelési képesség csökkenését vonhatnák maguk után. - A folyamatos értékelés mellett valamennyi számonkérési formát tantárgyanként, illetve modulonként - ötfokú skálán - tanév közben érdemjegyekkel, félévkor, tanév végén és a modul zárásakor osztályzatokkal értékeljük. - Az osztályzatok, érdemjegyeik tartalmát meghatározzák: - az ismeretanyag elsajátításának mértéke, - az összefüggések felismerése és megértése, - a véleményalkotási és az elemzési készség. A tanév közben szerzett érdemjegyeket egyenlő súllyal vesszük figyelembe a tantárgyi átlagnál. A végső osztályzatot ez és a vizsga eredménye 1:2 arányban határozza meg.

Az értékelés alapelvei: - a tanuló munkavégzését értékként ismerjük el - egységes értékelési rendszer következetes alkalmazása, - a tanulókkal előzetesen ismertetett értékelési rendszer használata, - a tantárgy jellegének megfelelő számonkérési formák alkalmazása, - személyre szóló értékelés, - a számonkérés rendszeressége, - jutalmazás, elmarasztalás egyénre szabott alkalmazása, - a kimenethez közelítve az annak megfelelő (vizsga) értékelési rend alkalmazása,

43

- szóbeli és írásbeli számonkérés kiegyensúlyozottsága, - érdemjegyek mellé alkalmanként szöveges értékelés nyújtása, - teljesítményre ösztönző pozitív megerősítés, - a számonkérés kiszámíthatóságának betartása.

A számonkérés formái: - beszámolók, házi dolgozatok, - órai témazáró dolgozatok, - rövid írásbeli számonkérések, - szóbeli feleletek, - önálló gyűjtőmunka, - elemző munka (tanári útmutatással), - értékelő munka. Témazáró dolgozat íratásának, értékelésének rendje: •

az írásbeli témazárót minden tanulónak meg kell írnia,

•

a témazáró íratásának szándékát a szaktanár előre jelzi a naplóban, és az osztályban

•

hiányzás esetén a tanuló a szaktanárral egyeztetett időpontban köteles a dolgozatot megírni,

•

egy tanítási napon kettőnél több témazárót nem íratunk,

•

a szaktanár a témazárót két héten belül kijavítja, az érdemjegyet ráírja és kézjegyével ellátja. A diáknak minden esetben az okulás céljából megmutatja. Témazáró nem íratható, amíg az előző javítása és értékelése nem történt meg.

•

javító dolgozat írásának lehetősége a tanár döntésétől függ. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki, amelyről a tanulót tájékoztatni köteles.

A röpdolgozat íratásának, értékelésének rendje és korlátai: A röpdolgozatok (szódolgozat, definíció, résztémát felölelő dolgozat) felelet értékűek. Bejelentésében és íratásában a szaktanár: •

belátása szerint határozza meg a feladat elkészítésének idejét,

•

belátása szerint írathat dolgozatot,

•

a dolgozatot egy héten belül kijavítja

•

figyelembe veszi: a feladat jellegét, a számon kért tananyag mennyiségét, az elkészítéshez szükséges időt

44

Érdemjegyek: Tanév közben a számonkérés és értékelés folyamatos. Az értékeléshez érdemjegyeket állapítunk meg. Értékelési skála: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A félévi érdemjegy tájékoztató jellegű, az év végi osztályzat a bizonyítványba kerül. Az érdemjegyek összességéből a szaktanár kompetenciája, hogy kialakítsa a végső osztályzatot.

Az értékelés rendje: - csak olyan érdemjegy kerülhet a naplóba, amelyről a tanulónak tudomása van, - a szaktanár a témazáró dolgozatokat gyűjti és 1 évig megőrzi, de a kijavított dolgozatot minden esetben tanulmányozásra meghatározott időre átadja a tanulónak, - a szaktanár a félévi és az év végi osztályzatot súlyozott átlaggal számítja ki, - ha a tanuló hiányzásának aránya eléri valamely témakör óraszámának a felét, vagy a tantárgy addigi óraszámának a 25 %-át, a szaktanár a tanulóval felmérő (diagnosztizáló) dolgozatot írathat, illetve szóbeli beszámolóra kötelezheti a tanulót, - a rendszeres visszajelzés érdekében a heti 1 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, heti 2 órás tantárgyaknál minimum 4, a heti 3 vagy többórás tantárgyaknál minimum5 érdemjegyet kell szereznie a tanulónak, - a félév és az év vége előtt 1 hónappal a szaktanár a javítás módjára és lehetőségére azoknak a tanulóknak a figyelmét, akik elégtelenre állnak, egyidejűleg felkínálja a konzultáció, a korrepetálás lehetőségét.

Az értékelés módja A tanulók teljesítményét szóbeli feleletekkel, beszámolókkal, írásbeli feladatlapokkal, mérőlapok kitöltésével és manuális tevékenységek értékelésével végezzük. A kifutó képzések esetében Központi Oktatási Program minden tantárgy esetén tartalmazza az értékelés módját. A

2013/2014-es

tanévtől

érvényes

szakmai

kerettantervek

tantárgyainak

értékelése

a

következőképpen történik:

Az elméleti tantárgyak értékelése: - osztályzattal

„O”

vagy a viselkedéskultúra, élet és pályatervezés, egyéni felkészülés, valamint az

45

esti, levelező képzések esetében a 10 óra alatti óraszámú tantárgyaknál - minősítéssel

„M” (megfelelt, nem felelt meg)

történik. Nem felelt meg: A minősítés megegyezik az elégtelen (1) osztályzattal A szakmai gyakorlatok értékelése: Az értékelést az iskola és a gyakorlóterület közösen kialakított, egységes szempontrendszer alapján végzi. Az értékelés szempontjait minden tanulóval ismertetjük. Az értékelés „Gyakorlati napló”ban, vagy gyakorlati értékelőlapon történik írásban és szövegesen, érdemjeggyel vagy anélkül.

A szóbeli teljesítmény és a szakmai gyakorlat értékelése érdemjegyekkel: - Jeles (5), ha a tanuló tárgyi tudása hiánytalan, feleletét önállóan, logikus rendben építi fel. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására, a szakkifejezések pontos használatára képes. Az adott időszakra vonatkozó gyakorlati tantervi követelményeket kifogástalanul teljesíti. Etikai magatartása kifogástalan, munkafeladatait megszervezi, szabályosan előkészíti és kivitelezi. Demonstrációs gyakorlati tevékenysége pontos. - Jó (4), ha a tanuló feleletét önállóan logikusan építi fel, tárgyi tudásában csak minimális hiányosság - nem alapvető - fedezhető fel. A feltett kérdésekre adott válasza jó, a szakkifejezéseket kisebb tévesztésekkel használja. Munkája során minimális segítséget igényel. Előkészítésnél, kivitelezésnél apróbb hiányosságok előfordulnak, demonstrációs gyakorlati tevékenysége időnként pontatlan, de képes korrigálni. - Közepes (3), ha a tanuló feleletét nem képes önállóan, logikus rendben, folyamatosan elmondani, de tanári segítő kérdésekre javítani tudja hibáit. Tárgyi tudása hiányos, elméleti és gyakorlati ismereteit csak segítséggel képes összhangba hozni. Gyakorlatból a tantervi előírásokat hiányosan teljesíti, egyenetlen a teljesítménye. Munkájában sok segítséget igényel, az előkészítésnél és a kivitelezésnél gyakran fordulnak elő - nem alapvető - hiányosságok. - Elégséges (2), ha a tanuló tárgyi tudása hiányos az adott témában, kevésnek bizonyul a későbbi ismeretek megértéséhez. Szakkifejezéseket használ, de ritkán és hibásan. Gyakorlati munkájában hiányosságok tapasztalhatók, de ezek még nem veszélyeztetik a rábízott betegek biztonságát. - Elégtelen (1), ha a tanulónak nincsenek alapvető ismeretei, és a meglevők is csak lényegtelen információkra korlátozódnak. Nem képes önálló feleletre, a tanári kérdésekre nem, vagy csak hibásan válaszol. Az elmélet és gyakorlat összefüggéseit képtelen felismerni. Munkáját figyelmetlenül, gyenge teljesítménnyel végzi, a rábízott betegek biztonságát veszélyezteti.

46

A biztonságot vagy életet veszélyeztető tanulói szakmai magatartás, munkavégzés vétségnek számít. Ebben az esetben a szakmai gyakorlat nem folytatható mindaddig, míg az iskola gyakorlóterület - az esetet ki nem vizsgálja, és döntést nem hoz a tanulmányok folytatásának lehetőségéről. Az érdemjegyek kialakításának szempontjai írásbeli számonkérés esetén: - Az ellenőrzött, elsajátított tananyag értékelése a pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban (hagyományos 5 fokú) történő átváltásával történik. - Ha féléves tananyagtartalom elsajátítását ellenőrizzük, a következő eloszlásban az érdemjegy megállapítása: Jeles (5)

81-100%

Jó (4)

71-80 %

Közepes (3)

61-70%

Elégséges (2)

51-60%

Elégtelen (1)

50% vagy 50% alatti teljesítmény

- A fenti érdemjegy-meghatározás munkaközösségi döntés alapján módosítható, amennyiben ezt a tantárgy helyi tantervében jelzik. - Témazáró dolgozat esetén a munkaközösségek a fentieknél szigorúbb egyenletes eloszlást is meghatározhatnak, így az elégtelen felső határa 20 - 50 % közé emelhető.

3.8

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Csoportbontásban tanítjuk a latin és az idegen nyelvet, valamint szakmai tantárgyak közül azokat, melyeket az érvényben lévő Központi Oktatási Program, valamint a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő szakmai kerettantervek megszabnak. A csoportok létszámát 12-15 főig határozta meg a nevelőtestület.

Nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban nincs.

47

3.9 Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Az egészség-, a környezeti-nevelés elengedhetetlen része az egyén társadalmi lényként létezéséhez. Közös cél a társadalmi beilleszkedéshez, az együttműködéshez és a részvételhez szükséges szociális, társadalmi és cselekvési kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Feladatunk olyan motivációs rendszer kialakítása és erősítése, melyek társadalmi, gazdasági és egyéni előnyöket egyaránt hordoznak. Ezeket –valamennyi területen – a különböző modulok, tantárgyak tartalmába beépítve, illetve az ezekhez illeszkedő rendezvények szervezésével (l. a közösségfejlesztéssel foglalkozó fejezetben) kívánjuk fejleszteni. Egészségnevelési elvek: - korszerű egészségnevelés, - elsődleges prevenció, - mozgásigény kialakítása, - mentálhigiénés igény, - önsegítés, - együttműködés a pedagógiai, egészségügyi, mentálhigiénés szakemberek között. Környezeti nevelés elvei: - tanulóink előtt a környezettudatos magatartás és életvitel képviselése, - hozzászoktatni tanulóinkat a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos, magatartáshoz és életvitelhez, - a természetes és az épített környezet értékei iránti felelős magatartást, az értékek ápolásának, megőrzésének igényét kialakítani tanulóinkban, - törekedni arra, hogy egységes egészként fogják fel a természetet és benne az embert, - rendszerszemléletű gondolkodásra nevelni, tudományosan megalapozni a globális problémák, összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikák, módszerek elsajátítatása.

Környezetnevelési programunk A környezetvédelmi nevelés az élő és élettelen környezettel való együttélés gondolkodásmódjának és életmódjának átadása, tehát a tanulók szemléletének és magatartásának formálása. A legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a tanulókat a természeti és mesterséges környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre. El kell érnie, hogy a tanulók megértsék, hogy a környezet nyújtotta lehetőségek korlátozottak, a felhasználás ésszerű módja a környezet fejlesztésének alapja.

48

A nevelés eredményességét és a mindennapi tevékenységet a teljes egészében átfogó személyes példamutatás és a tantárgyi ismeretrendszer közvetítése együttesen biztosíthatja. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott tanulókat, és programjainkkal a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is alakítani kívánjuk. Céljaink: - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése, - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, - ismeretek és jártasságok kialakítása, melyek segítségével képesek lesznek megelőzni a környezetszennyezés okozta egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.

A program megvalósításának lehetőségei: Hagyományos tanórai foglalkozások keretében. Az iskolában a tanulók idejük többségét az ismeretszerzéssel, a tanórákon töltik. Ez az időkeret, amelyben egyidejűen nagyszámú tanulót érhetünk el, így a tantárgyak által közvetített ismereteknek kell a környezetvédelem alapelveivel együttesen megjelenni. Az iskolában tanított tantárgyak más-más szerepet töltenek be a környezettudatos viselkedés kialakításának folyamatában. A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,

49

- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha ésszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk, - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák. - A tanulókban - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében, - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény. - A nem hagyományos tanórai formák nyújtotta lehetőségek - városi szervezésű rendezvényeken való részvétel, tanulmányi kirándulások, - múzeumlátogatások, osztálykirándulások, - jeles napok rendezvényei, - az iskolai környezet alakítása: anyag- és energiatakarékosság, - termek díszítése, - az ismeretterjesztés egyéb lehetőségei: iskolarádió, diákújság, faliújság, - az iskolán belüli kommunikáció, mint a szemléletformálás eszköze. A környezetvédelmi nevelési program megvalósításában belső és külső partnerekre egyaránt számítunk. Belső partnereink: - tanárok, - diákok, - technikai dolgozók - diákmozgalmat segítő tanár, - védőnő.

50

Feladataik: •

Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció

•

Technikai dolgozók: programok segítése, beszerzések

•

Tanulók: tantermek rendezése, hulladékgyűjtés

Külső partnereink: - gyakorlati oktatás külső helyszínei, - egyéb partnerek. Feladataik: •

a programok segítése.

3.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata. Alapelvek: - egyenlő bánásmód teljes körű érvényesítése, - szegregációmentesség, - hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása - kiterjedően az intézmény minden tevékenységére (tananyag kiválasztás, pályaorientáció, továbbtanulás, segítő-és egyéb szakmai szervezetekkel; pedagógus továbbképzések-e területen stb.), - az emberi méltóság tiszteletben tartása minden körülmények között, - az egyenlő bánásmód megsértése minden esetben kerüljön feltárásra és megtorlásra. Alkalmazott módszerek, eljárások: Az eredményes tanulás területén az esélyegyenlőség segítése: - Tanórai differenciálás heterogén csoportban: Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. -

Kooperatív tanulás: A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére.

51

-

Tevékenységközpontú pedagógiák: A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják

- Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés: Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek: A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben ismerjék meg a fiatalok viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható

közvetlen

környezeti jellemzőket.

Eredményeképpen a patronáló tevékenység célszerűbb és hatékonyabb lehet. Mentálhigiénés ellátás: Intézményünkben mentálhigiénés szakemberek dolgoznak, akik az osztályfőnök jelzésére (a tanuló beleegyezésével) elkezdik lelki gondozásukat, mentálhigiénés konzultáció keretein belül. Egészségügyi ellátás: Iskolánkban az iskolaorvos rendszeres szűrővizsgálatot végez, szakrendelésre szükség esetén beutal. A diákok, ha gondjuk van, bátran fordulhatnak hozzá. Az iskolaorvos munkája az iskolában folyó mentálhigiénés gondozás része, a mentálhigiénés szakember feladataihoz kapcsolódva. Tankönyvtámogatás: a hatályos törvényi szabályozás keretein belül. Kapcsolattartás a szülőkkel: A szülők tájékoztatása a különféle igénybe vehető kedvezményekről fogadóórákon és a tanulón keresztül valósul meg. Szükség szerint a mentálhigiénés szakember és az osztályfőnökök segítséget nyújtanak az adott támogatás igénylésének kivitelezésében. A jogszabálynak megfelelően (családban élő, önálló keresettel nem rendelkező nagykorú tanuló) történik a szülő tájékoztatása az iskolai mulasztásról. Diáksport támogatása (a hatályos törvényi szabályozás keretein belül).

3.11 A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei:

52

A jutalmazás és fegyelmezés különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedni kell arra, hogy: - a jutalmazás mindig a közösség előtt történjen, a nevelő hatás érvényesítése érdekében, - a fegyelmezés során a nyilvánosság, mint eszköz nem feltétlenül alkalmazandó (ld.: személyre szabott bánásmód) •

A jutalmazás és a fegyelmezés fokozatait, illetve az azokhoz kapcsolódó magatartásformákat a Házirend tartalmazza.

53

4 TOVÁBBHALADÁS, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI Eredményes tanévzárásnak azt tekintjük, ha a tanuló év végi bizonyítványában minden tantárgyból legalább elégséges osztályzat szerepel. Elégséges érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek a tanév során szerzett és az osztálynaplóba beírt jegyeinek átlaga eléri a 2,0 átlagot, vagy eléri az 1,7-et és tanulmányi eredményén egyértelmű javulási tendencia mutatkozik; figyelembe vesszük az egyéni fejlődést.

A maximum kettő elégtelen osztályzatot kapott tanulók javítóvizsgát tehetnek.

Ha a tanuló nem osztályozható, és a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozóvizsgát tegyen, akkor eredményes osztályozó vizsga esetén tanulmányait magasabb évfolyamon folytathatja. Sikeres javítóvizsga esetén tanulmányait a következő évfolyamon folytathatja a tanuló. A szakképzésben a zárás szakonként változik a központi programoknak megfelelően. A magasabb évfolyamra lépés feltételeit a központi programok egyértelműen előírják. A modul akkor befejezett, ha a tanuló feladatainak, a tantárgyi követelményben előírtaknak eleget tett. A vizsgákon és beszámolókon elégtelen eredménnyel teljesítők – külön meghatározott feltételek mellett (tantervek) javítóvizsgát tehetnek. A tanulmányok folytatásának másik feltétele, hogy az előírt szakmai gyakorlatokat teljesítse. Ugyancsak a tanterv határozza meg szakonként, hogy hány óra gyakorlatot, milyen gyakorlati helyen kell teljesíteni. Ezután a tanuló munkáját írásban, szöveges véleményezéssel és érdemjeggyel kell zárni. Ha ezeknek a követelményeknek megfelelt a tanuló, akkor magasabb évfolyamra léphet.

4.1 Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a

diákok és

tanárok közösen, több szempont szerint elemezve,

komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága.

54

A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret felhalmozása helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés.

4.1.1

A projektoktatás megvalósulása iskolánkban

Az oktató nevelő munkánk alapját a közösen végzett, együttes munka határozza meg. Szakképzéseink (elsősorban a szociális és egészségügyi képzések) remek alkalmat adnak a projektoktatás megvalósítására, melyre a képzések felmenő rendszerében van lehetőség, adott problémák (akár társadalmi, egyéni, csoportos közösségi) közös feldolgozása révén. A témaválasztás kettős úton történik, vagy tanári irányítással, vagy a diákok érdeklődési körének megfelelően. Fontos a feladatelosztás helyes megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, a módszer és eszköz megválasztása. A kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során valósul meg. Az együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás, a differenciált segítség adása mind a kulcs- illetve a szakmai kompetenciák magasabb szintre való emelését segítik elő.

4.2 Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái A pedagógus az OKJ szakképzési program követelményei szerinti tananyagot oktatja és kéri számon a tanulóktól. Az egyes tantárgyak oktatása közben a következő számonkéréseket alkalmazhatja: - feleltetés szóban, az előző óra anyagából: előre nem kell bejelenteni - feleltetés írásban, 20 percet meg nem haladó dolgozat: előre nem kell bejelenteni - témazáró írásban, 45 percet meg nem haladó: 5 nappal előbb bejelentendő - otthoni felkészülés, írásban beadandó: nem haladhatja meg a 30 gépelt oldalt

55

- otthoni felkészülés, szóban előadandó: nem haladhatja meg a 10 percet - prezentáció: nem haladhatja meg a 15 percet A tantárgyfelosztás a modulokhoz igazodik. Kifutó képzéseinknél, ha a modul minden tantárgyát a tanuló teljesítette, modulvizsgát kell tennie. A modulvizsgára a szakmai vizsga követelményei irányadóak. Időpontja vagy a II. félév első hete, vagy az utolsó tanítási hét. Ha a tanuló osztályozó-, javítóvizsgára kötelezett, akkor annak sikeres letételét követően kell modulvizsgát tennie. Ennek időpontjáról értesítést kap. Ha a modulhoz területi gyakorlat is tartozik, akkor a modulvizsga annak befejezésekor-szeptember első két hetében tartandó. A 2013 szeptemberétől az új szakmai kerettantervek szerint induló képzések esetében nem tartunk modulzáró vizsgát.

56

5 AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA Szakmai programunkban a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat tartjuk be, azok tartalmi elemei meghatározóak és irányadóak oktató – nevelő munkánkra.

5.1 A szakképzés felépítése OKJ - szerinti szakképzés szakképző évfolyamokon ↓

OKJ – szakmai vizsga (államilag elismert) ↓

↓

Felsőoktatás

5.1.1

Más OKJ - szakma elsajátítása

↓

Munkába-állás

A képzés szakaszai:

Iskolarendszerű szakképzés -

érettségi vizsgához kötött szakképzési évfolyam, ahol a tanulók felvételének feltétele az érettségi bizonyítvány megléte, szakmai előképzettség nem szükséges, betöltött 18. életév. •

nappali – felnőttoktatás

•

esti – felnőttoktatás

Iskolarendszeren kívüli szakképzés Az intézmény képzési profiljához illeszkedő iskolarendszeren kívüli szakmai képzést és vizsgáztatást végzünk. A felnőttképzés nappali, esti illetve levelező oktatás munkarendje szerint kerül megszervezésre. A képzésben résztvevők beiskolázási feltételei megegyeznek az iskolarendszerű szakképzések feltételeivel. A szakképzések alkalmazkodnak a munkaerő-piaci igényekhez és követik az OKJ változásait. Az oktatott szakmáknál több éves hagyománnyal és tapasztalattal rendelkezünk, kölcsönös partneri viszonyon alapulva a terep-illetve gyakorlóhelyekkel.

57

5.2 A szakképzés rendszere Iskolánkat a jelen pedagógiai és nevelési program egyértelműen középfokú szakképző (szakközép és szakiskola) intézményként definiálja. Képzéseink

a

moduláris

oktatás

szerint

történnek,

melynek

felépítése:

tantárgyak

–

tananyagegységek – modul – modulok - szakképesítés.

Vizsga struktúra kifutó képzéseinknél: - modulzáró vizsgák – a képzési szakaszok lezárásaként, a képző intézmények - szakmai vizsga – szakmai felügyeletet gyakorló minisztériumok 2013-tól bevezetésre kerülő szakmai kerettantervek alapján történő oktatásnál: -

komplex szakmai vizsga

Vizsgák részei: - írásbeli, gyakorlati, interaktív, szóbeli. Modulonként változó formákkal és vizsgaszámmal. Értékelésük százalékos arány alapján történik a szakmai és vizsgakövetelmények alapján. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről jogszabály rendelkezik.

Iskolánkban hagyományainknak megfelelően egészségügyi szakmacsoportos szakképzések zajlanak. Képzéseink elméleti és gyakorlati részből állnak, (ennek egymáshoz viszonyított arányát a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák) melynek gyakorlati része – együttműködési megállapodás keretén belül - terepintézményekben valósul meg. Képzéseink gyakorlatorientáltak, - elméleti képzésben több éves szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakemberek oktatnak és a gyakorlati képzések is olyan terepeken/helyeken zajlanak, ahol oktatási tapasztalattal rendelkeznek. A „leendő” munkaadók elvárják az intézményünktől, tanulóinktól: - a szakmai ismeret napra készségét, - a szakma továbbfejlesztését, - a szakmák szélesítését - további szakmák elsajátítását - kiegészítő informatikai tudást - kommunikációs készséget

58

- kreativitást, rugalmas alkalmazkodást - csoportban és emberekkel való együttműködési készséget - idegen nyelvismeretet. Szakképzéseinkben kiemelt szempont az integritás/ tudástranszfer – elmélet és gyakorlat egymásba illesztése -, a használhatóság és alkalmazhatóság, mobil, rugalmas ismeretek adása. A gyakorlati képzések hatékonysága érdekében rendszeres megbeszéléseket tartunk az intézményekkel, a gyakorlati oktatást végzőkkel. Alapvető iskolafejlesztési és oktatástervezési koncepciónk, hogy az iskola szakképzési rendszere a következő képességek és tudástípusok mentén szerveződjön, korszerűsödjön: - A/ az eredeti szakmai tudás folyamatos karbantartása, fejlesztése - B/ a második, harmadik, stb. szakmák elsajátítása - C/ kiegészítő informatikai tudás (Internet, telemarketing stb.) - D/ nyelvtudás - E/ az együttműködési és kommunikációs készség - F/ tárgyalási készség

5.3 Szakképzéseink A képzések célja: Az adott szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátítani az adott munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az ahhoz szükséges tulajdonságokat, (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas – és módszerkompetenciák). A szakképesítés munkaterületének rövid leírása Általános asszisztens A rendelőintézetekben legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása a követelmény-modulokban meghatározottak szerint.

A cél elérése

érdekében el kell sajátítani a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas - és módszerkompetenciák).

59

Ápoló A munkaterület leírása: Az ápoló olyan egészségügyi szakember, aki szakmáját hivatásként gyakorolja, aki ismeri az ápolástudomány elméleti és gyakorlati alapjait. Ismeri az ápolási folyamat

szervezési

módszereit,

a

személyközpontú

ápolás

alapelveit. A különböző

betegségekben szenvedő emberek alapvető szükségleteinek és speciális ellátásának lehetőségeit. Elfogadja az egészséget, mint értéket, betartja megőrzésének, fenntartásának fontosságát, így képes

másokat

kompetenciáinak

is

ilyen

megfelelően

szemléletre,

magatartásra

rábírni.

Munkája során személyes

lélektani és etikai ismereteit is alkalmazza. A felnőtt betegek

kórházi ellátásában klinikákon, házi betegellátásban, ápolási otthonokban a magas szintű gyógyító munkához minőségi ápolást biztosít, valamint a n rehabilitációban is részt vesz, szakmai kompetenciaszintjének megfelelően. Munkáját kórházakban, klinikákon, rendelőintézetekben és egyéb egészségügyi intézetekben végzi. Csecsemő- és gyermekápoló A

csecsemő-

és

gyermekápoló

képzés

célja

olyan

egészségügyi

szakemberek

felkészítése/nevelése, akik magas szintű szakmai kompetenciával rendelkeznek. Személyes, társas és módszertani kompetenciák birtokában korszerű szemlélettel és gyermekszeretettel vesznek részt, a beteg gyermekek ápolásában, gondozásában. Feladatuk az újszülöttek, koraszülöttek és beteg csecsemők, gyermekek ellátása, az érvényes egészségügyi, szakmai, lélektani és pedagógiai elvek alapján. Cél a szakmai szemléletük bővíthetősége, a szakmai tudásvágy felkeltése, a továbbképzés igényének kialakítása. Mentőápoló Sürgősségi ellátás területén dolgozó, középfokú végzettséggel rendelkező szakember. Magas szintű szakmai és módszerkompetenciák birtokában, gyors helyzetfelismerő és döntési képességgel rendelkezik. Munkáját felelőséggel, hivatástudattal, empátiás készséggel végzi. Képes a sürgősségi ellátást igénylő hirtelen kialakuló kórfolyamatokat ellátni, s ezzel a balesetet szenvedettek életét megmenteni. A társas kompetenciái révén a mentőegység tagjaként eset-kocsin, rohamkocsin, mentőhelikopteren, mentőállomásokon és a sürgősségi ellátás egyéb területein teljesít szolgálatot. Gyógymasszőr Holisztikus szemléletű elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakember, aki szakmai kompetenciával és hivatástudattal rendelkezik, társas kompetenciája alkalmassá teszi arra, hogy szakorvos szakmai irányítása és felügyelete mellett tevékenykedjen. Támogatja az

60

orvos munkáját, a betegek (páciensek) gyógyulása és rehabilitációja érdekében. Balesetek és betegségek utókezelésében szakmai kompetenciaszintjének megfelelően vesz részt. Egészségügyi intézményekben,

gyógyfürdő-kórházakban,

gyógyfürdőkben,

fitness-wellnes centrumokban,

szállodákban dolgozhat. Gyógymasszázs kezeléseket, frissítő, relaxáló masszázst végez.

Beszámíthatóság az iskolai képzési rendszerben Szakmai érettségi vizsga A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára az OKJ-ban szereplő szakképesítésre történő felkészítés ideje egy évvel csökken. Beszámíthatóság az egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatásból érkező tanulók számára A középiskolai tanulmányaikat egészségügyi szakmacsoportos oktatásban befejező tanulóknál különbözeti vizsgák letételének feltételével, az egészségügyi szakképzési évfolyamon egy évet beszámítunk a tanulmányaikba. Ápoló beszámítással Csecsemő- és gyermekápoló beszámítással Fogászati asszisztens beszámítással Gyógymasszőr beszámítással Mentőápoló beszámítással Különbözeti vizsgát a 3710 Interakció az egészségügyi ellátásban követelménymodul etika, jog, pedagógia és szociológia tantárgyaiból kell tenni a tanulóknak. A különbözeti vizsga tételsorát és a felkészüléshez szükséges tananyagot a tanulók előzetesen megkapják. Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó szakközépiskolai tanulmányokból a követező beszámítást alkalmazzuk: 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Latin (szaknyelvi kommunikáció) Pszichológia Informatika, ügyvitel 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Munkavédelem, tűzvédelem 2327-10 Első ellátás – elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás 3716-10 Egészséges ember gondozása Gondozástan Várandós nő Akadályozott személy gondozása 3713-10 Alapápolás Az ápolási folyamat Ápolási feladatok Ápoláslélektan

61

3715-10 Betegmegfigyelés/monitorozás Élettan Kórtan Megfigyelések az ápolásban Immunitástan 2323-10 Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségtan Egészségmegőrzés Lelki egészség 2403-10 Csecsemő és gyermekápolók egészségnevelési feladatai Egészségtan Egészségmegőrzés Gyermekirodalom 3712-10 Egészségmegőrzés – betegségmegelőzés Anatómia Általános kórtan Egészségtan Egészségnevelés Előzetes tudás beszámítása Szakképző évfolyamon az előzetesen végzett szakképzési tanulmányok alapján, a tantárgyi beszámíthatóság vonatkozásában, egyéni kérelmezést követően és egyéni elbírálás alapján – a tananyagtartalom összehasonlítása után a szakmai munkaközösség ajánlása után az

iskola

igazgatója dönt.

62

5.3.1

Iskolarendszeren belüli szakképzések óratervei

Kifutó képzések

54 723 01 0010 54 01 Ápoló Központi Oktatási Program jóváhagyási száma: 19635-1/2011/EAHUF

63

64

65

66

67

54 723 01 0010 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló Központi Oktatási Program jóváhagyási száma: 19635-1/2011/EAHUF

68

69

70

71

72

52 720 01 0010 52 01 Egészségügyi asszisztens - Általános asszisztens Központi oktatási program jóváhagyási száma: 19635-3/2011/EAHUF

73

74

75

76

52 720 01 0010 52 02 Egészségügyi asszisztens – Fogászati asszisztens Központi oktatási program jóváhagyási száma: 19635-3/2011/EAHUF

77

78

52 726 01 0010 52 01 MASSZŐR (GYÓGY) Központi Oktatási Program jóváhagyási száma: 19635-6/2011/EAHOF

79

52 723 01 1000 00 00 MENTŐÁPOLÓ Központi oktatási program jóváhagyási száma: 19635-7/2011/EAHUF

80

81

2013 szeptemberétől induló képzések 52 723 01

Gyakorló ápoló nappali/esti

52 723 03

Gyakorló mentőápoló nappali

52 723 02

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló nappali

54 720 01

Egészségügyi asszisztens nappali

54 726 01

Gyógy- és sportmasszőr nappali

52 723 01

GYAKORLÓ ÁPOLÓ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés

Szakképesítés-

közismeret nélkül

specifikus utolsó évf.

1/13

2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

gy

ögy

heti óraszám e

gy

Munkavédelemi alapismeretek

0,5 11110-12

Egészségügyi alapismeretek

4

Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció

2

Ápolástan-gondozástan

11221-12 Alapápolás

5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek

11222-12 Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás

Foglalkoztatás

11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő

idegen nyelv (5-ös szint)

idegen nyelv

4 9,5 6

160 0,5

2

felnőtt betegnél

beavatkozások

terápiás

Diagnosztikus és

11151-12

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

4

Diagnosztikus-terápiás beavatkozások

2,5

82

összes óra összes óra

16

Egészségnevelés-fejlesztő tevékenység

1152-12 Egészségnevelő és

Klinikai gyakorlat

egészségfejlesztés

3,5

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat

2,5 21

10 31

160

18,5

12,5 31

83

52 723 03 GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

1/13

Tantárgyak

2/14.

heti óraszám e 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

heti óraszám

ögy

gy

e

gy

Munkavédelemi alapismeretek

0,5

Egészségügyi 11110-12

alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció

4

2

Ápolástan11221-12 Alapápolás

gondozástan

5

Ápolástangondozástan gyakorlat

4

Klinikumi 11222-12

ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás

9,5

6

160

Foglalkoztatás 0,5

11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv 2

11165-12 Mentéstechnika

Mentéstechnika 2 Betegszállítás

11164-12 Logisztika

Irányítás

1 1,5

Logisztikai gyakorlatok

5

84

Oxiológia alapjai

2,5

Gyermekgyógyászat oxiológiai vonatkozásai

1

Szülészet11166-12 Sürgősségi betegellátás

nőgyógyászat oxiológiai vonatkozásai

0,5

Toxikológia

1

Tömeges baleset katasztrófa ellátás

0,5

Sürgősségi ellátási gyakorlat összes óra összes óra

13,5 21

10 31

160

12,5

18,5 31

85

52 723 02

GYAKORLÓ CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

Tantárgyak

2/14.

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

gy

heti óraszám e

gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11221-12 Alapápolás

Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan

4 2 5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

4 9,5 6

160

Diagnosztikai 11153-12

ismeretek csecsemő- és

Diagnosztikus és terápiás

gyermekkorban

beavatkozások

Terápiás ismeretek csecsemőés gyermekkorban

4.5

4,5

86

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata

5

Terápiás beavatkozások gyakorlata

5

Egészséggondozás-fejlesztés

2,5

Egészséggondozás-fejlesztés 2,5

gyakorlat 11154-12

Habilitáció, rehabilitáció a

Egészségfejlesztés

csecsemő- és gyermekápolásban

2,5

Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban összes óra összes óra

2 21

10 31

160

16,5

14,5 31

87

54 720 01

EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés

Szakképesítés-

közismeret nélkül

specifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e

11500-12

Munkahelyi egészség és

Munkahelyi egészség és biztonság

biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Egészségügyi 11110-12

alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció Ápolástan-

11221-12 Alapápolás

gondozástan

gy

0,5

4

2

5

Ápolástangondozástan

4

gyakorlat 11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

11124-12 Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás összes óra

9,5 6

160

Egészségügyi asszisztensi

10

ismeretek Szakmai gyakorlat

18,5 21

10

160

12,5

18,5

88

54 726 01

GYÓGY- ÉS SPORTMASSZŐR

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés

Szakképesítés-

közismeret nélkül

specifikus utolsó évf.

1/13

2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e

gy

11500-12 Munkahelyi egészség és

Munkavédelemi alapismeretek

biztonság

0,5

11110-12

Egészségügyi alapismeretek

4

Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció

2

11221-12

Ápolástan-gondozástan

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás II.

5 4 9,5 6

160

Foglalkoztatás 0,5

11498-12

Elhelyezkedést-munkavállalást

Foglalkoztatás I.

segítő idegen nyelv 2

11172-12 Masszázs elméleti alapjai 11173-12 Masszázstechnikák és kiegészítő terápiák

Masszázs elméleti alapjai 5 Masszázstechnikák és kiegészítő terápiák

2

Masszázstechnikák és kiegészítő terápiák gyakorlat

6,5

Gyógymasszázs 11174-12

Gyógymasszázs gyakorlat

Gyógy- és sportmasszázs

Sportmasszázs

2 8 1,5

Sportmasszázs gyakorlat összes óra összes óra

3,5 21

10 31

160

13

18 31

89

Iskolarendszeren kívüli szakképzések

Gyógyszertári asszisztens

52 720 01 0010 52 03

Ápolási asszisztens

54 723 01 0100 33 01

Csecsemő és gyermekápoló

54 723 01 00 10 54 02

5.4 A gyakorlati képzések 5.4.1

Elméletigényes gyakorlati képzések – demonstrációs termi, gyakorlótermi képzések

A szakmai gyakorlati oktatásra alkalmas termeink (demonstrációs terem) a képzési szakoknak megfelelő korszerű eszközökkel vannak felszerelve -

az elsősegélynyújtás oktatását számítógéppel vezérelt és kontrolált újraélesztéshez alkalmas baba és egyéb életmentő beavatkozáshoz szükséges eszközök segítik.

-

Masszázs alapjainak elsajátítása és gyakoroltatása korszerű, különböző masszázságyakon és székeken történik, mely megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésükre a tanulóknak.

-

Ápolási-gondozási tevékenységek alapjait a korszerű ápolási-gondozási eszközök segítségével készségszintre tudjuk emelni, mely megfelelő alapot ad a területi gyakorlatokon való helytállásra

-

A képzésekhez szükséges informatikai szoftver programok, kellő mennyiségű és minőségű személyi számítógép áll rendelkezésre. Biztosítani tudjuk, hogy minden tanuló önállóan, egyénileg dolgozni tud saját gépen.

A szakmai iskolai gyakorlatok és a demonstrációs gyakorlatok az órarendbe illesztve valósulnak meg szorosan kapcsolódva az elméleti képzéshez. A képzésekhez csatlakozó területi gyakorlatok a déli régió egészségügyi, szociális valamint rehabilitációs intézményeiben és kisegítő szakintézményekben valósulnak meg.

5.4.2

Területi gyakorlatok

A képzéshez tartozó szakmai gyakorlatokat - Együttműködési Megállapodások keretében, illetve Szándéknyilatkozatok alapján - a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, az 1999. évi LXVIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva, az oktatási miniszter 17/1999. (IV.2.) OM

90

rendelete, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről, valamint a 31/2001. (IX.14.) OM rendelet alapján valósulnak meg. Az együttműködési megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a gyakorlati képzéssel és a tanulói juttatásokkal kapcsolatos egyéb hatályos jogszabályokat alkalmazzuk.

5.5 Szakmai vizsgák 5.5.1

Komplex szakmai vizsga

Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, bizonyítvány kiadására irányuló eljárás.

91

6 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés: 2013. november 4. Érvényességi ideje: újabb módosításig. A pedagógiai program módosítása megegyezik a pedagógiai program készítésének, elfogadásának és jóváhagyásának szabályaival. Felülvizsgálata a jogszabályi rendelkezések szerint történik. A

Pedagógiai

Program

és

módosításának

hatálya

kiterjed

az

intézmény valamennyi

munkavállalójára. Nyilvánosság: a pedagógiai programunk nyilvános, az iránta érdeklődőknek az alább felsorolt helyeken biztosított a betekintés lehetősége: -

az iskola titkárságán, az intézmény honlapján, a nevelői szobában.

Elfogadás és jóváhagyás: Jelen pedagógiai programot az intézmény nevelőtestületi közössége a 2013. november 4-én tartott határozatképes értekezletén megtárgyalta és 14 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal, 0 tartózkodás mellett elfogadta. ………………………………………. a nevelőtestület nevében A pedagógiai Programot jóváhagyta:

2013. november 4.

……………………………………….. Németh Eszter igazgató

Az intézményben működő egyeztető fórum nyilatkozata: A pedagógiai programot az intézmény diákönkormányzata 2013. november 4. tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát a jogszabályban meghatározott ügyben gyakorolta.

Kelt: Pécs, 2013. november 4. ……………………………………… diákönkormányzat elnöke

92