A PCM távbeszélő kapcsolástechnika helyzete és feladatai

A

B L U M

HÍRADÁSTECHNIKAI

T U D O M A H Y O S

EGYESÜLET

I A P I A

F. N D R E

Távközlési K u t a t ó Intézet

A P C M távbeszélő kapcsolástechnika helyzete és feladatai ETO

A távbeszélő kapcsolóberendezések fejlődését nap­ jainkban a programvezérlés t é r h ó d í t á s a és a digitális technika fokozatos behatolása jellemzi. A PCM á t v i t e l a távközlő h á l ó z a t bizonyos szintjein m á r lét­ jogosultságot nyert, ami e l ő b b - u t ó b b fel fogja vetni a PCM alakú beszédjelek k a p c s o l á s á n a k szükségessé­ gét. Az u t ó b b i években nagy a k t i v i t á s t a p a s z t a l h a t ó világszerte kísérleti PCM távbeszélő berendezések építése és üzemeltetése t e r ü l e t é n . Ezt egyebek k ö ­ z ö t t az is t ü k r ö z i , hogy a CCITT napirendre t ű z t e a digitális kapcsolódó jellemzőinek és csatlakozási pontjainak t a n u l m á n y o z á s á t . A PCM távbeszélő kapcsolóberendezések beveze­ tése felételezi bizonyos PCM átviteli k ö r n y e z e t lé­ t é t , ezért ez h a z á n k b a n ma még nem t e k i n t h e t ő ak­ tuálisnak. Jelen á t t e k i n t ő cikk időszerűségét elősorban az adja hogy, a PCM kapcsolás t u l a j d o n s á g a i n a k és lehetőségeinek t a n u l m á n y o z á s a világszerte meg­ élénkült. Általános helyzetképet k í v á n u n k n y ú j t a n i és a m ű s z a k i kérdések nagyrészét csak érinteni van m ó d u n k b a n , ezért a mellékelt irodalmi összeállítás a t o v á b b i k u t a t á s o k a t van hivatva elősegíteni.

I . A PCM technika feladatai 1.1 PCM

átviteli

A PCM á t v i t e l t e c h n i k a első gyakorlati megvalósí­ t á s a a pont-pont közötti, primer PCM multiplex öszszekötések létesítése volt, amelyek sajátos m ű s z a k i előnyöket n y ú j t a n a k és felhasználásuk m e g h a t á r o ­ z o t t t á v o l s á g t a r t o m á n y o n belül g a z d a s á g o s a b b , m i n t a fémes á r a m k ö r ö k , vagy v i v ő h u l l á m ú rendszerek. A primer multiplex összeköttetések a l k a l m a z á s a v i ­ lágszerte rohamosan terjed, műszaki p a r a m é t e r e i t ma m á r nemzetközi ajánlások h a t á r o z z á k meg [1]. Ugyanakkor k i a l a k u l ó b a n vannak a PCM átviteli h i B e é r k e z c t t : 1974. X 1. 18.

621.376.56:621.390.34

erarchia magasabb szintjeinek műszaki jellemzői is, ami különböző f r e k v e n c i a t a r t o m á n y o k b a n és külön­ féle átviteli közegekben nyújtja a PCM átviteli elő­ nyeit. A primer PCM multiplex berendezés 30 hangfrek­ venciás csatorna analóg jeleit egy 2-048 Mb/s-os, di­ gitális jelfolyamban egyesíti. A beszédjelek analógdigitál á t a l a k í t á s á t a PCM kóder végzi, a nem-beszéd jellegű információt pedig a kóder megkerülésével, i l ­ lesztőberendezésekkel csatlakoztatják. A PCM össze­ k ö t t e t é s végállomásokból, vonali berendezéskből és illesztőkből épül fel ( 1 . á b r a ) . Jellegzetes illesztőbe­ rendezés szükséges a távbeszélőközpontok egyen­ á r a m ú jelzéseinek kezelésére [2], [3]. 1.2 PCM

kapcsolás

A PCM multiplex összeköttetésekben t o v á b b í t o t t jelek közvetlen kapcsolásának gondolata elsőként olyan a l k a l m a z á s b a n vetődik fel, amikor a t é r o s z t á ­ sos távbeszélő k ö z p o n t olyan á r a m k ö r ö k e t kapcsol össze, amelyek PCM átviteli ú t o n csatlakoznak az adott k ö z p o n t h o z (2/a á b r a ) . Az ilyen á t m e n ő (tran­ zit) kapcsolásnál a térosztásos távbeszélő k ö z p o n t be­ m e n e t é n és kimenetén csupán azért kell PCM v é g b e ­ rendezéseket alkalmazni és mind a beszédjeleket, m i n d a jelzéseket visszaállítani, mert a k ö z p o n t csak egyéni, analóg á r a m k ö r ö k összekapcsolására k é p e s . Ez a h á t r á n y megszűnik abban az esetben, ha — a k á r a térosztásos k ö z p o n t külön fokozatként, a k á r pedig különálló berendezés a l a k j á b a n — időosztásos, á t ­ m e n ő kapcsolóberendezést létesítünk, amely a PCM multiplex jeleket közvetlenül kapcsolja (2/b á b r a ) . Ebben az idealizált helyzetben m e g t a k a r í t j u k a be­ meneti-kimeneti végberendezéseket, jelzésillesztőket, a m i a PCM jelek kapcsolását n y i l v á n v a l ó a n gazda­ ságossá teszi. A PCM kapcsolóberendezés t e h á t rendeltetésszerű­ en PCM multiplex vonalak c s a t o r n á i t kapcsolja öszsze. Mivel azonban a PCM átvitel bevezetése fokoza-

129

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I . É V F . 5. SZ.

Illesztő

berendezés

Multiplex végállomás

Kapcsa/ás

Kapcsolás

Vonali végberendezés V

1. ábra.

v

-

-

*"

V

Pont-pont közötti PGM összeköttetés vázlata

tos és az á t m e n ő k ö z p o n t o k b a kapcsolt á r a m k ö r ö k ­ nek egyelőre csak kis h á n y a d a a PCM á r a m k ö r , a va­ lódi PCM kapcsolóberendezésnek vegyes, analóg és digitális k ö r n y e z e t b e kell beépülnie, és így analóg és digitális á r a m k ö r ö k e t e g y a r á n t kapcsolnia kell. Ilyen hibrid k ö r n y e z e t b e n analóg k ö z p o n t h a t á r a i n a digi­ tális vonalakhoz, míg PCM k ö z p o n t h a t á r a i n az ana­ lóg á r a m k ö r ö k h ö z kell á t a l a k í t ó t r e n d e l n ü n k (2/c á b ­ ra). Ennek a gazdaságossága m á r k o r á n t s e m nyilván­ v a l ó . Szélső esetben a PCM kapcsolóberendezés, ter­ mészetesen, tiszta analóg k ö r n y e z e t b e n is elképzel­ hető, azonban ennek gazdaságosságát külön indokol­ n i kell (2/rf á b r a ) . A PCM kapcsolók m ű s z a k i jellemzőinek egységesí­ tése m é g nincs olyan előrehaladott á l l a p o t b a n , m i n t a PCM multiplex berendezéseké. Folyamatban van a PCM kapcsoló mennyiségi jellemzőinek és csatlako­ zási helyeinek s z a b v á n y o s í t á s a .

1.3 PCM

hálózat

A jelenlegi gyakorlatban, amikor m é g a PCM t á v ­ beszélő központok hierarchiája nem alakult k i , álta­ lában k é t alaptípust különböztetnek meg: a nagyfor­ galmú t r ö n k ö k kapcsolására szolgáló PCM átmenő (tranzit) központot és az előfizetői vonalakat és trönk ö k e t e g y a r á n t kapcsoló PCM helyi központokat. A PCM helyi k ö z p o n t b a n az előfizetői vonalak forgal­ m á t PCM k o n c e n t r á t o r o k fogják össze, amelyek PCM vonallal (vonalakkal) csatlakoznak a helyi központ­ hoz. A technika mai állása szerint hangfrekvenciás jelek kapcsolására ma még térosztásos k o n c e n t r á t o ­ rokat alkalmaznak. Digitális jelek koncentrálására m á r ma is időosztásos kapcsolómező h a s z n á l h a t ó . Vannak törekvések az időosztásos PCM-koncentrátor megvalósítására, azonban ennek ma technológiai és gazdasági korlátai vannak.

Kapcsolás

Analóg tramit kapcsoló

1

PCM 30-

J

^ J

PCM

Digitális tranzit kapcsoló

30

Digitális tranzit kapcsoló

30

2. ábra. D i g i t á l i s t r a n z i t k a p c s o l ó a l k a l m a z á s a ; a) P G M á t v i t e l — a n a l ó g k a p c s o l á s , b ) P G M á t v i t e l — i d e á l i s d i g i t á l i s k a p ­ csolási k ö r n y e z e t , c) P G M és h a n g f r e k v e n c i á s á t v i t e l — vegyes k a p c s o l á s i k ö r n y e z e t , d) h a n g f r e k v e n c i á s á t v i t e l — d i g i t á l i s kapcsolás

130

l i L U M E . : PCM T Á V B E S Z É L Ő

KAPCSOLÁSTECHNIKA

A PCM átviteli u t a k b ó l és PCM kapcsolóberende­ zésekből álló h á l ó z a t o t integrált, digitális hálózatnak nevezik, amely m i n d az á t v i t e l t , mind a kapcsolást a PCM t e c h n i k á v a l integrálja. A jövő távközlő h á l ó ­ z a t á b a n különféle szolgáltatások integrálásával is számolunk (távbeszélő, t á v í r ó adat, képtelefon, stb.), mert a PCM technika ö n m a g á b a n alkalmas a külön­ féle szolgáltatások integrálására is. Az integrált szol­ g á l t a t á s o k hálózata ugyanazon PCM átviteli és kap­ csolóberendezéseket használja fel majd különböző szolgáltatásokat n y ú j t ó összeköttetések létesítésére. Az integrált digitális h á l ó z a t első megvalósulása az az integrált, digitális t á v b e s z é l ő hálózat.

a)

Kimenő multiplexek

2. PCM jelek kapcsolása Az első kísérleti elrendezést PCM jelek kapcsolá­ sára 1959-ben készítették az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n [6], majd 1962-ben j a v a s o l t á k E u r ó p á b a n is a PCM jelek kapcsolását digitális tároló felhasználásával [7]. Az elmúlt évtizedben kidolgozott PCM kapcsoló­ berendezésekben különféle kapcsolómező elrendezé­ seket alkalmaztak, ezek azonban visszavezethetők n é h á n y alapkapcsolásra. Az időosztásos kapcsolás problémáit Flowers elemzi [4], a kapcsolómezőt álta­ lánosan H á r l e tárgyalja [8], a PCM kapcsolástechni­ ka helyzetét Slabon [5] elemzi, a kapcsolási módsze­ reket és a kapcsolómező forgalmi méretezését Inose előadása [9] foglalja össze, ú j a b b a n pedig Voyer cikke [10] foglalkozik a nagy k a p a c i t á s ú , digitális kapcsoló­ mező felépítési v á l t o z a t a i v a l . Az a l á b b i a k b a n né­ h á n y alapkapcsolást v e z e t ü n k be, majd összefoglal­ j u k ezen alapkapcsolásokból felépíthető kapcsolóme­ ző elrendezéseket és i s m e r t e t j ü k az időosztásos, di­ gitális kapcsolómező n é h á n y t u l a j d o n s á g á t és illesz­ tési viszonyait. 2.1

Alapkapcsolások

A távbeszélő-központ tranzit választófokozata for­ galmi i r á n y szerint csoportosított bemenetek és k i ­ menetek k ö z ö t t létesít kapcsolatot, irányválasztási m ű v e l e t segítségével. A PCM kapcsolómezőben a csoportokat PCM multiplex vonalak alkotják, például a 30-csatornás primer, vagy 120-csatornás szekunder multiplex vonal, és egy összeköttetés felépítéséhez kétféle választási m ű v e l e t e t kell elvégezni: a) b)

irányválasztást, t e h á t az összekötendő bemeneti és kimeneti multiplex térbeli a z o n o s í t á s á t és időrés-áthelyezést, t e h á t a k i v á l a s z t o t t bemene­ t i és kimeneti multiplexekben a csatornaidőrés azonosítását abban az esetben, ha a bemeneti multiplexen m e g h a t á r o z o t t csatornaidőrés a k i ­ meneti multiplexen nem h a s z n á l h a t ó fel.

L é n y e g é b e n ez a k é t a l a p m ű v e l e t h a t á r o z z a meg a PCM kapcsolómező feladatait. A megvalósítások többségében a k é t m ű v e l e t jól s z é t v á l a s z t h a t ó . Az i r á n y választást végző fokozatot S-kapcsolónak (S = space = tér), az időrés-eltolást végző fokozatot pedig T-kapcsolónak ( T = time = idő) szokták nevez­ ni. PCM jelek kapcsolására különféle kapcsolási elren­ dezések alakultak k i , amelyeket az a l á b b i a k b a n meg­ kísérelünk háromféle alapelemből felépíteni. Ezek:

1

— 4 —N

\H3<*1-BE3\

3. ábra.

I d ő m u l t i p l e x k a p u h á l ó z a t ; a) t e l e p í t é s , b) v e z é r l é s

— időosztásos, digitális k a p u k b ó l áló m á t r i x , — időrés-eltoló beszédjeltár, — multiplex csoportképző fokozat. A PCM multiplex kapumátrix (3/a á b r a ) M bejövő és N k i m e n ő , időosztásos multiplex vonalat kapcsol össze MxN-es k a p u h á l ó z a t alakjában. Egy össze­ k ö t t e t é s h e z a bejövő és k i m e n ő multiplex vonalon csak azonos csatornaidőrés h a s z n á l h a t ó fel, így az el­ rendezés n, e g y e n k é n t MxN-es térosztásos kapcsoló­ egységgel egyenértékű (3/b ábra), ahol n a csatorna­ időrések száma. Négyhuzalos, soros PCM beszédösszeköttetésben az átvitel k é t i r á n y á b a n egy-egy ilyen kapu vesz részt. A kapukat c í m t á r a k vezérlik címdekódolók közvetítésével, a c í m t á r t a r t a l m á t a kapcsolás felépí­ tésekor h a t á r o z z á k meg. Amennyiben az összekap­ csolt multiplex v o n a l p á r szinkron m ű k ö d i k , így az adott csatorna előre és h á t r a i r á n y ú információja egyidőben érkezik, akkor a v o n a l p á r h o z t a r t o z ó ka­ puk közösen vezérelhetők (4/a ábra), ha aszinkron m ű k ö d n e k , akkor külön vezérlésre van szükség á b r a ) . P á r h u z a m o s PCM jelek kapcsolásához a kapu­ h á l ó z a t egy keresztpontja ö-szer annyi k a p u b ó l áll, ahol b a bitek száma a csatornaidőrésben (4/c á b r a ) . Mivel azonos bitsebesség esetén az időosztásos m u l t i plikálás is n-szeres, ennek megfelelően a c í m t á r ka­ pacitása is nagyobb. Az időrés-eltolást végző beszédjeltár a PCM je­ leknek azt a t u l a j d o n s á g á t használja k i , hogy egy PCM keret i d ő t a r t a m á r a egyszerű digitális, t á r o l ó b a n rögzíthető és onnan a keret tetszőleges fázisában ol­ v a s h a t ó k i . A beszédjeltárnak n sora és s o r o n k é n t b

131

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I . É V F . 5. S2.

b)

c)

-K

1

K

>

^

—

^ 3

K

'nAr

, ábra-

P G M m u l t i p l e x k a p u h á l ó z a t egy s o r á n a k felépítése és m ű k ö d é s e ; a) soros k a p c s o l á s , a d á s i és v é t e l i i r á n y s z i n k r o n b a n , b) soros k a p c s o l á s , a d á s i és v é t e l i i r á n y a s z i n k r o n , c) p á r h u z a m o s k a p c s o l á s , a d á s i és v é t e l i i r á n y s z i n k r o n

b)

A

Bejövő vonal ^ ^ Kimenő vonal

B A B

S-P Wuvelet Helyi óra A

N

Szinkron időrések

[*K BT N

W

ii CT

CT

N

c)

d)

125'/us 1

A

i

B • |

Szinkron Aszinkron

i

A

1

B

t

2

1

A B t

N

A

A

a b cd a b cd 2

5. ábra.

132

B

a b cd N

B e s z é d j e l t á r m ű k ö d é s e ; a) aszimmetrikus k a p c s o l á s , b ) s z i m m e t r i k u s k a p c s o l á s

P.LUAI l í . : PCM TÁVBESZÉLŐ KAPCSOLÁSTECHNIKA

bitje van, így a szokásos 32-csatornás multiplex vo­ nalhoz rendelt beszédjeltár k a p a c i t á s a 8-bites kódo­ lás esetén 3 2 x 8 = 256 b i t . A t á r b a való beírás tulaj­ donképpen a multiplex szerkezet l e b o n t á s á t (demultiplikálást), a t á r b ó l való kiolvasás pedig egy célsze­ r ű multiplex szerkezet k i a l a k í t á s á t (újra multiplikálást) jelenti. Az egyirányú beszédjeltár a bejövő multiplex z'-edik időrésében érkező információt a kimenő multiplex z'edik időrésben t o v á b b í t j a . Feltételezzük, hogy a bejpvő multiplex jelei bemeneti regiszterben, a k i ­ menő multiplex jelei pedig kimeneti regiszter­ ben jelennek meg, amelyek soros-párhuzamos, illetve párhuzamos-soros á t a l a k í t ó k é n t szolgálnak (5/a á b ­ ra). Minden időrésben k é t m ű v e l e t e t v é g z ü n k : a szinkron művelet a bejövő PCM jelek beírása a beér­ kezés sorrendjében, t e h á t a helyi időzítés t . . . /„ idő­ rései szerint, az aszinkron m ű v e l e t pedig a PCM jel kiolvasása a CT c í m t á r a . . . a„ tartalma szerint (5/b á b r a ) . Ha a c í m t á r z'-edik sorából a / címet olvas­ suk k i a bejövő í-dik időrés t a r t a l m á t a /-edik időrés­ be kapcsoljuk át, tehát (/ —í) idő-résátkapcsolást vég­ zünk. A kétirányú beszédjeltár a szinkronban m ű k ö d ő m u l ­ tiplex v o n a l p á r o k n a k azt a t u l a j d o n s á g á t használja k i , hogy az egyik i r á n y b a n (/— z) eltolás \ a m á ­ sik i r á n y b a n T—(/ —í) eltolást igényel, ahol T a PCM keretidő. í g y a k é t i r á n y s z á m á r a a beszédjel­ t á r közösíthető abban az esetben, ha a beszédjelkó­ dok kicseréléséhez szükséges m ű v e l e t e k egy időrésen belül elvégezhetők (5/c á b r a ) . A kicseréléshez négy — az 5/d á b r á n a, b, c, d — m ű v e l e t szükséges. E z é r t időrés A és B fázisra és fázisonként két-két szakaszra osztjuk fel. Az A és B fázist az á b r á n átkapcsolóval szemléltettük [11] a l a p j á n . Az A fázisban a beszédjeltár i sorát címezzük a he­ l y i időzítés szerint és

PCM bitek

I

PCM vonalak -CJ

I

m m-l— 2 1

8 7.

nn nn m m-i..- 2 1 nn nn

2 1

n n nn

m m-f-' 2 1

nn nn nn nn

8 7.. 2 1

n n nn

m m-1.. • 2 1

\H3W-BE6\

V). ábra.

Szinkron c s o p o r t k é p z ő felépítése

x

:

— az i sor t a r t a l m á t kiolvassuk és a bejövő vonal adási ágára adjuk (a m ű v e l e t ) , — az i sorba beírjuk a bejövő vonal vételi ágán levő információt (b m ű v e l e t ) . A B fázisban a beszédjeltárat a c í m t á r z sorában lévő / tartalommal címezzük és — a j sor t a r t a l m á t kiolvassuk és a k i m e n ő vonal adási ágára adjuk (c m ű v e l e t ) , — a most m á r üres / sorba a kimenő vonal vételi ágán levő információt írjuk be (d művelet). A beszédjeltár t e h á t l á t h a t ó a n minden időrésben két beírási-kiolvasási ciklust végez. Amennyiben a PCM kapcsolómező b e m e n e t é n so­ ros-párhuzamos, kimenetén pedig párhuzamos-soros á t a l a k í t ó t alkalmazunk, akkor a kapcsolómezőben szabadon v á l a s z t h a t j u k meg azt, hogy soros, vagy p á r h u z a m o s PCM jeleket kapcsolunk. A p á r h u z a m o s kapcsolás s z á m á r a belső, ú n . csoportmultiplex-vonalat k é p e z h e t ü n k , amely növeli az időosztásos multiplikálás fokát és ezzel h a t á s o s a b b a n kihasználja a kap­ csolóelemeket. Ha e g y e n k é n t zz-időréses, soros PCM vonalból csoportmultiplex-vonalat k é p e z ü n k , akkor a belső időrések száma v á l t o z a t l a n bitsebesség mel­ lett mXn lehet. Szokásos é r t é k e k : 77 = 32, m~A, 8, 16, 32, így mXn = 128, 256, 512, 1024. Szinkron csoportképző egység legegyszerűbb meg­ oldásban (6. á b r a ) a soros PCM vonalon 8 bitidő alatt

beérkező jelet 1 bitidő alatt p á r h u z a m o s a n adja k i és ezzel lényegében térbeli demultiplikálást és időbeli multiplikálást végez. A csoportmultiplex-vonalon az információ a bejövő vonalak sorrendjében jelenik meg. Aszinkron csoportképző egységben mXnXb kapaci­ tású beszédjeltárat alkalmaznak, amelyet mXn — soros c í m t á r vezérel és így mXn bejövő c s a t o r n á r a teljes elérhetőségű csoport a l a k í t h a t ó k i . 2.2 Kapcsolási

módszerek

A soros PCM jelek kapcsolásának alapelrendezését az ún. ESSEX rendszerben (1959) találjuk [5], amely­ nek kapcsolóegysége PCM k o n c e n t r á t o r o k h o z és m á s kapcsolóegységekhez csatlakozik. Egy összeköttetés bejövő, összekötő és kimenő multiplexet tartalmaz (7/a á b r a ) . Egy összeköttetés s z á m á r a m i n d h á r o m multiplexen azonos időrés h a s z n á l h a t ó . Időrés-illesztetlenség esetén a kapcsolás nem é p í t h e t ő fel, ami belső torlódáshoz vezet. A kapcsolóegység egyszerű, multiplex k a p u h á l ó z a t b ó l áll. A közös időrés a l k a l m a z á s á t kerüli el az a megol­ dás, amely az időosztásos multiplex összekötőbe k é s ­ leltető p á r o k a t i k t a t be [12] (7/b á b r a ) . Az A vonal i időrését s B vonal / időrésébe kapcsoljuk á t , ha (j^i)-t, illetve a B vonal / időrését az A vonal z' időrésébe kapcsoljuk á t , ha T—(7 —í)>f késleltetést alkalmazunk, ahol T a keretidő és t a c s a t o r n a i d ő ­ rés. Az a felismerés, hogy egy PCM n y a l á b b a n az össze­ k ö t t e t é s e k mintegy 40%-a időrésillesztéssel felépít­ h e t ő és így időrés-eltolást csak a t o v á b b i 60% igényel [13], olyan elrendezéshez vezetett, amelyben az összekötő n y a l á b b a n késleltetés nélküli, állandó késleltetésű és v á l t o z t a t h a t ó késleltetésű vonalakat alkalmaznak (7/c á b r a ) . A módszer kidolgozása D u erdoth nevéhez fűződik, aki méretezési eljárást k ö ­ zölt a megoldásra [14], [15], [16]. Ezt a m e g o l d á s t az ú n . EMPRESS kísérletben (1968) alkalmaz­ t á k először [17], [18], majd á t v e t t e az ú n . M A R T E X terv (1969) [19] és m á s kísérleti berendezések is. Ugyancsak soros kapcsolómező elrendezéseket k ö ­ zölt k o r á b b a n Inose is [20] [21], aki ú j a b b a n sajátos m e g o l d á s o k a t t e t t közzé egy b i t e n k é n t i besorolású tranzit k a p c s o l ó h á l ó z a t t a l [22] és egy k o r l á t o z o t t el­ érhetőségű időrcs-átkapcsoló elrendezéssel [23] [241] kapcsolatban. a

v

a

v

133

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I . É V F . 5. SZ.

Helyi összekötő

a) Inter

össz ek öto

1

—3 c

C)

— ; s

)

aj J5

c

N~

)

) E—

—5!

g

I

M~

Más kapcsoló­ egység

r-lr-ü-iVrU

HHESD-i

aj x

O)

.o. "3 e

Aw

Bv

IH3U1-BE7I

7, ábra.

Soros P C M k a p c s o l ó m e z ő k

i. csoport

Bejövő multiplexek

2. csoport

s

M

~ r

BT,

BT,M

KR

H

Kimenő multiplexek

T= 125/xs ti

t.

l. csopor

/

2.csoport \H3M-BE8\

8. ábra.

134

E g y i r á n y ú ideális P C M k a p c s o l ó , beszédjeltárral

B L U M E . : PCM T Á V B E S Z É L Ő

Bejövő (T) PCM vonalok

T

—

KAPCSOLÁSTECHNIKA

—

S

Multiplex ^kapcsaié

(T)

S

t

S-P

512

S-P

B„-

1

8

BT

P-S

_ kapcsoló

m i p l e x

c s o p o v t

P-S

I—

n . Jelzés Idocim tar

Kimenő PCM vonalak

~K

0

Tereim-tár \H341-BE9\

9. ábra. A PCM k a p c s o l ó m e z ő m é r e t é n e k n ö v e l é s e a Philips P D X k ö z p o n t b a n

Bemeneti beszedj el t á r alkalmazásával olyan aszinkron PCM kapcsolómező a l a k í t h a t ó k i , amely­ nek működése lényegében véve függetleníthető a PCM vonalak időzítésétől. Egyszerű és széles körben elterjedt megoldásban a beszédjeltárak kimeneteit nagysebességű, csoportmultiplexen közösítjük, ame­ lyek közvetlenül a kimeneti regisztereket táplálják(8/a á b r a ) . Ez az elrendezés M multiplex vonal csa­ tornái k ö z ö t t egyirányú, teljes elérhetőségű, belső torlódástól mentes csoportot képez. A megoldást elő­ ször Neu és K ü n d i g közölték (1966) [25]'[26], majd tökéletesített v á l t o z a t á t készítették el a francia EÍO kapcsolórendszerben (1971) [27] és a svájci posta I F S - 1 integrált h á l ó z a t á b a n (1972) [28]. A BT — BT beszédjeltárakat a t —t időrések szerint tölt­ jük fel. A KR —KR kimeneti regiszterek p á r ­ huzamos-soros á t a l a k í t á s t végeznek, ezért minden időrésben új tartalmat kell beírni azokba. Ehhez a csoportmultiplex vonalon a csatornaidőrést T-,— % belső időrésre osztják fel és a KR b e m e n e t é t x jellel k a p u z z á k . Jellegzetes é r t é k : NXn = 1024. t

M

t

±

időréses belső multiplexet, amelyet 8 X 8-as kapcsoló­ fokozatok k ö v e t n e k . Ilymódon 1920 — 15.360 — csatornás kapcsolómező szerkeszthető. A csoportmultiplex szintű kapcsolás megvalósítá­ sára p á r h u z a m o s k a p u m á t r i x b ő i és multiplex össze­ kötőkből álló elrendezést is alkalmaznak (10. á b r a ) . A multiplex összekötő k é t i r á n y ú beszédjeltárat, va­ lamint a beszédjeltár és a multiplex kapuk vezérlését végző c í m t á r a k a t foglalja m a g á b a n . A m ó d s z e r t elő­ ször még 1966-ban Chatelon javasolta [31], azóta fel­ h a s z n á l t á k az I T T t a k t i k a i [32], tandem [33] és kí­ sérleti integrált hálózati [34] PCM kapcsolóberende­ zéseiben, majd ú j a b b a n Chen (1972) foglalkozott az elrendezés tervezésével és elemzésével [35].

n

N

t

i

A bemeneti beszédjeltár a l k a l m a z á s á n a k döntő elő­ nye az, hogy a B R megfelelő m ű k ö d t e t é s é v e l aszink­ ron kapcsolómező készíthető. Maximális m é r e t é t a belső időrések száma, t e h á t a csoportmultiplex á t ­ viteli sebessége korlátozza. A jelenlegi technológia mellett a 8 M H z és így N = 32 elérhető. Bizonyos m é ­ retnövelés érhető el t ö b b csoport és c s o p o r t o n k é n t külön csoportmultiplex alkalmazásával (8/ft á b r a ) [29], azonban legfeljebb 4 csoport kerül szóba, mivel a beszédjeltárak száma ebben a megvalósításban a csoportok s z á m á n a k négyzetével növekszik. A kapcsolóegység m é r e t é t úgy növelhetjük, hogy a S/a á b r á n bemutatott kapcsolást kapcsolóelemnek t e k i n t j ü k és ilyen elemek k ö z ö t t csatolóutas hálóza­ tot létesítünk, ahol a csatolóút szabványos PCM vo­ nal [28]. Ezzel a megoldással a PCM kapcsolóhálózat rend­ kívül rugalmasan t e r v e z h e t ő és t e l e p í t h e t ő . A kapcsolómező méreteit m á s térosztásos módsze­ rekkel is növelhetjük. A nagysebességű belső m u l t i ­ plex és a kimeneti regiszterek közé multiplex kapum á t r i x - f o k o z t o k a t i k t a t h a t u n k be (9. á b r a ) . A Phi­ lips cég P D X k ö z p o n t j á b a n [30], nyolc 30-csatornás, vagy k é t , 120-csatornás multiplex t á p l á l egy 512-

2.3 A kapcsolómező

felépítése

A gyakorlati PCM kapcsolómezők az ismertetett alapkapcsolásokból, a leírt módszerek szerint épülnek fel. Legcélszerűbb megvalósítás n y i l v á n v a l ó a n az egy­ fokozatú PCM kapcsolómező lenne. Egyfokozatú kapu­ m á t r i x (S-kapcsoló) önálló a l k a l m a z á s a a belső torló­ dási korlátok m i a t t nem k e r ü l h e t szóba. E g y f o k o z a t ú

Bemeneti csoportképző

Csoportmutiplex kapumátrix

-5£

5

Multiplex

Mö

1

10. ábra.

Mö összekötők

Csoportmultiplex szintű kapcsolás összekötők felhasználásával

K

multiplex

135

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I . É V F . 5. SZ.

időrés-eltoló (T-kapcsoló) a l a p v e t ő előnye a tel­ jes elérhetőség, az egyszerű vezérlés, nagy működési rugalmasság, integrálhatóság lennének, azonban m é ­ r e t é t az a l k a l m a z h a t ó működési sebesség korlátozza. Gallagher 1968-ban közölt megoldást [36] központi beszédjeltár a l k a l m a z á s á r a , k ö v e t ő j e azonban nem akadt. Ú j a b b a n Perucca (1974) ismertet tervet [37] 1024-csatornás és 8192-csatornás, egyfokozatú T-kapcsolóra 10-6 szó/s, illetve 82.10 szó/s sebesség felhasználásával. 6

6

A gyakorlati PCM kacsolómezők t ö b b f o k o z a t ú a k , amelyek közül legalább egy fokozat mindig T-kapcsoló. Az S-kapcsoló és T-kapcsoló fokozatból számos elrendezés a l a k í t h a t ó k i , ezek közül azonban — a ta­ pasztalatok szerint — h á r o m n a k van jelentősége: az S—T—S, a T—S—T és a T—S megoldásoknak. Az S—T—S h á l ó z a t b a n az időrés-átkapcsoló központi­ lag helyezkedik el, a T—S—T v á l t o z a t b a n pedig a jövő és k i m e n ő vonalakhoz rendeljük azokat. A kap­ csolómező v á l t o z a t o k összehasonlítása és az adott al­ k a l m a z á s n a k megfelelő v á l t o z a t kiválasztása rend­ kívül összetett feladat. Mérlegelni kell az alkalma­ zott technológiai színvonalat megbízhatósági köve­ t e l m é n y e k e t , kábelezést, bővíthetőséget és számos egyéb m ű s z a k i szempontot [9] [11] [38] [39]. Granello az S — T—S és T — S — T v á l t o z a t torlódásmentes, ún. Clos-változatát hasonlítja össze [11], Inose pedig a különféle v á l t o z a t o k h o z szükséges tárolóbitek és ka­ puk s z á m á t veti össze [23]. R e l a t í v költségekben és működési sebességeken lényeges eltérés nem mutat­ h a t ó k i . Megfigyelhető azonban az, hogy gyakorlati­ lag minden ú j a b b rendszerben a T—S—T, vagy a T—S v á l t o z a t szerepel.

2.4. A kapcsolómező

S-

NxK

jellemzői

A kapcsolómező egyik alapvető minőségi jellemző­ je a belső torlódás. Az időosztásos kapcsolómezők bel­ ső t o r l ó d á s á t a térosztásos egyenértékű kapcsolóme­ zőn vizsgálják. Az egyenértékű kapcsolómezőkkel Harris (1956) [40] és Huber (1964) [41] foglalkoztak. Mivel az S-kapcsoló n független, MxN-es kapcsoló­ mátrixszal, a T-kapcsoló pedig egy n X n-es kapcsoló­ mátrixszal egyenértékű, ahol n az időmérések száma, az S—T—S és a T—S—T v á l t o z a t o k egyenértékű kapcsolómezeje a 11. ábra szerint alakul. A PCM kapcsolómezők forgalmi viszonyai is tanul­ m á n y o z h a t ó k az egyenértékű, térosztásos kapcsoló­ mezőn, n é h á n y sajátos tervezés kérdés azonban fel­ m e r ü l t . Az időrésváltás szükségességét vizsgálta Duerdoth [16], Huber [42] és mások, a tervezési m ó d ­ szerek Inose összefoglalójában t a l á l h a t ó k meg [9] és egyedi elrendezésekkel foglalkozik Chen [35], Jung [43] és Lajtha [44]. A PCM hálózatok átfogó, központi vezérlésével kapcsolatos forgalmi vonatkozások Bear t a n u l m á ­ n y á b a n [45], a szabad ú t keresés h a t á s á n a k elemzése Hofstetter cikkében [46] t a l á l h a t ó , meg. A T'-kapcsoló ideális, teljes elérhetőségű csoportot alkot, a PCM kapcsolómező belső t o r l ó d á s á t az Skapcsoló korlátai okozzák. K ö v e t k e z é s k é p p e n a 8/a á b r a kapcsolómezeje is belső torlódástól mentes. A háromfokozatú PCM kapcsolómezők (11. á b r a ) torlódásmentes kivitelezésének feltétele(Clos-feltétel): S-T—S T-S-T

c)

a)

műszaki

változatban: k = változatban: n = b

2n-í, 2n-\.

T-kapcsoló

kapcsoló S- kapcsoló

BT

BT

KxM

T- kapcsoló

5-kapcsoló •M

BT

M

b)

11. ábra.

136

BT T-kapcsolo

PCM kapcsolómezők helyettesítő kapcsolása

B L U M K . : PCM T Á V B E S Z É L Ő

KAPCSOLÁSTECHNIKA

A t o r l ó d á s m e n t e s PCM kapcsolómező t e h á t meg­ valósítható t ö b b l e t á r a m k ö r r ö k k e l , illetve többletse­ bességgel. Ez u t ó b b i n a k a feltétele Tanaka szerint [47] az, hogy n időréses multiplexek esetén az 5-kapcsolóban n időrést alkalmazzunk, ahol: n = 2n— 1. Ehhez a beszédjeltár címzése speciálisan tervezendő, mivel a kiolvasás sebessége mintegy kétszerese a be­ írás sebességének. b

b

A gyakorlati PCM kapcsolómező — megfelelő i l l lesztőberendezések közvetítésével — különféle hang­ frekvenciás, vivőhullámú és PCM á r a m k ö r ö k h ö z kap­ csolódik, amelyek különböző szolgáltatások h í r a n y a ­ gait hordozzák. A kapcsolómező forgalmi viszonyai­ nak megítélésével ezeket a szolgáltatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. A PCM távbeszélő kapcsolómezőt 64 kb/s sebességű csatornák átkapcsolására tervezik. Ezek a c s a t o r n á k rendszerint beszédjeleket, illetve vezérlési és jelzési információt hordoznak. Mivel a jelzési időrést nem minden PCM vonalon használják fel, felvetődik va­ lamennyi időrés á t k a p c s o l á s á n a k igénye. A belső torlódáson kívül a PCM kapcsolómezőnek t o v á b b i minőségi jellemzőit is definiálják, amelyek részben a szinkronizálással ( h i b a a r á n y , keretcsúszá­ sok száma), részben pedig a m ű k ö d t e t é s s e l (felépítési és bontási idők, átrendezés, stb.) kapcsolatosak. 2.5. Csatlakozás

az átviteli

12. ábra. PCM k a p c s o l ó k s z i n k r o n i z á l á s a ; a) v e z é i l ő / v e z é r e l t ó r á k , b) aszinkron ó r á k , c) k v á z i s z i n k r o n ó r á k d) k ö l c s ö n ö s szinkronizálás

— kölcsönösen szinkronizált h á l ó z a t b a n minden kap­ csoló órájának frekvenciáját a t ö b b i óra frekvenciaátlagának megfelelően állítják be (12/c? á b r a ) . A hálózatok szinkronizálásának önálló irodalma van, i t t Miller összefoglaló m u n k á j á r a [50] és T h o m ­ son ú j a b b cikkére [51] utalunk.

úthoz

A PCM kapcsolómező tervezésének egyik kiinduló­ pontja a kapcsolás és á t v i t e l határfelületeinek, vala­ m i n t a csatlakozási p a r a m é t e r e k n e k a m e g h a t á r o z á ­ sa. A PCM kapcsolóhoz csatlakoznak analóg és össze­ függő, vagy független digitális vonalak. Maga a PCMkapcsoló, azonban mindig szinkron tandem kapcsoló, ezért az átviteli ú t jeleit megfelelő illesztőkkel kell előkészíteni a kapcsolás s z á m á r a . Az analóg központ­ végződés sajátos multiplex végállomás, amelyet a kápcsoló ljelyi időzítése m ű k ö d t e t . Lehet primer, vagy szekunder végállomás, illetve F D M / P C M á t ­ multiplikáló állomás. , A digitális központvégződés PCM vonalakat illeszt, ezért a digitális hálózat a l a p v e t ő e n fontos eleme. Feladatai közül i t t csak az időzítés helyreállítást em­ lítjük. A kapcsolómező bejövő és k i m e n ő bitfolyama­ inak sebessége különböző. E g y r é s z t azért, mert a je­ lek különböző órákból s z á r m a z n a k , másrészt azonos órák esetén is v á l t o z n a k a kábel t u l a j d o n s á g a i . A PCM jelek kapcsolásához a kapcsoló b e m e n e t é n és k i m e n e t é n össze kell hangolni az időzítéseket. Ezt a központvégződés végzi el, és a megoldás m ó d j á t befolyásolja a kapcsoló v á l a s z t o t t rendszere is. E l v i ­ leg négyféle v á l t o z a t t a l s z á m o l h a t u n k (12. á b r a ) : — szinkron h á l ó z a t b a n a D kapcsoló órajelekkel l á t ­ ja el az A, B, C kapcsolókat, ezért az onnan érke­ ző jeleken csak keretbeállításra van szükség (12/a ábra), — aszinkron h á l ó z a t b a n az A, B, C kapcsolók órái függetlenek, a D bemenetein t e h á t teljes beszéd­ j e l t á r a t kell alkalmazni (12/6 á b r a ) , — kváziszinkron h á l ó z a t b a n az A, B, C kapcsolók órái függetlenek ugyan, de eltérésük k o r l á t o z o t t , n é h á n y szavas ü t k ö z ő t á r és csúszáskorrekció ele­ gendő (12/c á b r a ) ,

3. PCM távbeszélőközpontok A korszerű távbeszélő k ö z p o n t o k p r o g r a m v e z é r ­ léssel m ű k ö d n e k . Felépítésük új rendszerkoncepciót k ö v e t és a legtöbb megoldásban közös, az a l a p v e t ő távbeszélő-technikai m ű v e l e t e k n e k megfelelően k i ­ a l a k í t o t t funkcionális egységek figyelhetők meg. Ez a felépítés m ó d o s u l ugyan, de alapjaiban nem változik, amikor a térosztásos kapcsolómezőt időosztásos kap­ csolómező váltja fel. Ez adja meg a t é r - és időosztá­ sos fokozatokat t a r t a l m a z ó , vegyes rendszerek közös vezérlésének lehetőségét. A PCM távbeszélő k ö z p o n t vezérlésének és ezzel szorosan összefüggően a PCM jelzésátvitelnek k é t alapfeltétele v a n : a fentebb em­ l í t e t t programvezérlés és a közös-csatornás jelzés al­ k a l m a z á s a . A PCM kapcsolástechnika kész e r e d m é n y e ­ ket kell, hogy á t v e g y e n , vagy a k é t rendszer s z á m á r a közösen kell kialakítani azokat. Nem véletlen t e h á t az, hogy a PGM kapcsolástechnika területén á l t a l á ­ ban azok a cégek és egyesülések fejtik k i az a l a p v e t ő kutatási-fejlesztési tevékenységet, amelyek a k v á z i elektronikus kapcsolástechnikában m á r felmutattak eredményeket. 3.1 Kutatási-fejlesztési

tevékenység

A m á r e m l í t e t t ESSEX-rendszer építését (1959) k ö v e t ő években élénk k u t a t á s i munka i n d u l t PCM kapcsolóberendezések kidolgozására. Ezek kezdeti e r e d m é n y e k k e l szolgáltak ugyan, amennyiben bebi­ z o n y í t o t t á k a PCM kapcsolás m ű k ö d ő k é p e s s é g é t , azonban rendszertechnikai és technológiai k o r l á t o k m i a t t nem vezettek a berendezések g y á r t á s á h o z . Az első l a b o r a t ó r i u m i modellt E u r ó p á b a n az I T T készítette (1962) [7], üzemi k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a PCM kapcsolást először az Angol Posta EMPRESS k ö z p o n t j á b a n p r ó b á l t á k k i (1968) [17], [18]. A j a p á n

137

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I . É V F . 5. SZ.

zérlési szint valós i d ő b e n kezeli a kapcsolási m ű v e l e t e k e t , a 2. vezérlési szint pedig célszerűen v á l a s z t o t t i d ő p o n t b a n a fenntar­ t á s t , üzemeltetést és adminiszt­ rációt látja el. Az E l rendszer h á r o m funkcionális berendezés­ ből áll: 1. csatlakozó elemekből, 2. kapcsolóegységekből 1. szintű vezérléssel és 3. k ö z p o n t i feldol­ gozó berendezésekből 2. szintű vezérléssel. A funkcionális egy­ ségek k ö z ö t t csatlakozási helye­ ket s z a b v á n y o s í t o t t a k .

Más központ felé

Az E l rendszer a távbeszélő h á l ó z a t igényeit kétféle kapcso­ lóberendezéssel valósítja meg: az ú n . E10 rendszerrel k b . 1500 E forgalomra [29] és az E12 rendszerrel kb. 5000 E forga­ lomra [64]. Az E10 rendszer (13. á b r a ) illesztőegységei: az előfize­ tői k o n c e n t r á t o r , a PCM m u l t i ­ plex illesztő, PCM k ö z p o n t szink­ ronizáló egység stb. A kapcso­ lóhálózat alapegysége 32 PCM vonal csatornáit kapcsolja, maxi­ mális k a p a c i t á s 4 alapegység. Az előfizetői k o n c e n t r á t o r fémes kapcsolómezővel épült. A vezér­ lőegység jelzésvégződésekből (re­ giszterekből), markerből és transzlátorból áll. A t r a n s z l á t o r előfizetői és vonal azonosítási t á b l á z a t o k a t tartalmaz.

Mas központokéfelé 2.sz. Interface

Mas adatfeldolgozó központokhoz

13.57.

.

Interface 1.3. ábra.

A z E10 rendszer

blokkvázlata

D E X - T I k ö z p o n t (1968) megfelelően m ű k ő d ö t t [52], azonban a kísérletek f o l y t a t á s á t a PCM vonalak szá­ ma nem indokolta [53]. A francia C N E T egy integ­ r á l t h á l ó z a t k u t a t á s á t kezdte meg 1966-ban, az ú n . P L A T O N - r e n d s z e r é t [54] [55], amelynek első köz­ pontjait Lannionban é p í t e t t é k meg [56]. A svájci Posta is 1966-ban kezdte a k u t a t á s t [25], [26], amely­ nek k e r e t é b e n egy l a b o r a t ó r i u m i m i n t á t v a l ó s í t o t t a k meg [59]. Fentieket t e k i n t h e t j ü k a k u t a t á s kezdeti törekvéseinek és e g y ú t t a l a mai t e v é k e n y s é g alapjai­ nak. A kutatási-fejlesztési t e v é k e n y s é g felélénkülését f i ­ gyelhetjük meg az u t ó b b i 3—4 é v b e n . É l e n j á r t ebben a Francia Posta kezdeményezésére és a C N E T rész­ vételével szervezett egyesülés, amelyet a P L A T Ó N rendszer és kísérleti h á l ó z a t sikerei az ú n . E l rendszer kidolgozására ösztönöztek [61]. Ez ma a világon az egyetlen g y á r t á s b a n és a l k a l m a z á s b a n levő i n t e g r á l t PCM átviteli és kapcsolási rendszer [60, 61, 62, 63, 64]. Az El rendszer h á r o m a l a p v e t ő jellemzője: az idő­ osztásos, digitális kapcsolás, a kapcsolóhálózat prog­ ramvezérlése és a számítógépes adatfeldolgozás. Eb­ ből k ö v e t k e z n e k olyan jellemzők, m i n t a vezérlési fel­ adatok felosztása a kapcsolóberendezések és az adat­ feldolgozó k ö z p o n t k ö z ö t t oly m ó d o n , hogy az 1. ve-

138

A Bell L a b o r a t ó r i u m o k 4. sz. elektronikus kapcsolórendszere a közismert ESS-program t e r m é ­ szetes folytatása, amely a 4A típusú crossbar t r ö n k A

Különféle d.k. HF

FDH

A

Fémes trönk keret

A

Időosztásos kapcsolóhálózoP

egység PCM

Végállomás

Digitális

Adat

HF Interface

Uigroup végáll.

PCM

Idöres váltó

Ido multiplex kapcsoló

Jelzés, feldolgozok

KCSJR

Fenntartás

Ki/be egységek

Htyas tároló

Vezérlő

Telex

-T\

, > File

\ _ J taroló

Program tároló

Segéd egységek jA

processzor \H3h1-BE

14.

ábra.

A

No.

4.

ESS

elektronikus felépítése

kapcsolórendszer

1M

BLTJM E . : PCM T Á V B E S Z É L Ő

központ kiváltására h i v a t o t t . A k ö z p o n t mintegy 100 000 á r a m k ö r bekapcsolására lesz alkalmas és b e k ö t h e t ő k mind analóg á r a m k ö r ö k , m i n d PCM m u l ­ tiplexek [65, 66, 67] (14. á b r a ) . Ennek a programnak a keretében új t á r o l t programos vezérlő berendezés is készül, az ú n . 1A processzor [68], amely a k o r á b ­ biaknál nagynagyságrenddel gyorsabban m ű k ö d i k és valamennyi elektronikus kapcsolórendszer m ű k ö d ­ tetésére alkalmas lesz. A 4. sz. rendszer prototípusát 1976-ban helyezik üzembe. A Svájci Posta és 3 vezető h í r a d á s t e c h n i k a i cég 1970 óta fejleszti az IFS —1 (/ntegrierte í e r n m e l d e System) rendszert, amelynek t á v l a t i célja az összes meglevő és jövőbeli kapcsolt szolgáltatás megvalósí­ tása PCM alapon. Eddig a rendszerkoncepciót [69], [70], a bevezetés és alkalmazás lehetőségeit [71], a vezérlési és jelzésátviteli rendszert [72], ú j a b b a n pe­ dig a digitális k o n c e n t r á t o r tevéit [73] közölték. Az ITT tevékenysége folyamatos. Először egy ka­ tonai hálózat épült meg (1967) [32], majd az alkalma­ zási területek t a n u l m á n y o z á s á h o z k é t kísérleti be­ rendezést dolgoztak k i : az angliai STC és a francia L C T egy PCM tandem k ö z p o n t o t é p í t e t t 1970-ben, amelyet a londoni Moorgate k ö z p o n t b a n ü z e m e l t e t t e k [33, 37], az olasz F A C E és a francia L C T 1972-re hib­ r i d v é g k ö z p o n t o t fejlesztett k i [34, 74]. A k é t köz­ pont tapasztalatait 1974-ben közölték [75]. Az NSZK-ban fejlesztés alatt áll a Siemens cég PCM kapcsolófokozata [77], amely legfeljebb 200 p r i ­ mer PCM-rendszer kapcsolására lesz alkalmas. Ve­ zérlése illeszkedik az EWS —1 kapcsolórendszeréhez [76], amelynek bevezetése a közeljövőben kezdődik a a postai h á l ó z a t b a n . Kísérleti PCM-rendszer terveit dolgozták k i a Stuttgarti Egyetemen, amelyből, ed­ dig a k o n c e n t r á t o r és helyi k ö z p o n t [79], valamint az a d a t k o n c e n t r á t o r [80] tervei ismeretesek. Olaszországban folyó ú j a b b fejlesztések közül a Telettra cég S I N T E L I I I . rendszerét (1972) említhet­ j ü k , jó á t t e k i n t é s t ad a törekvésekről Decina elő­ adása [82]. Csak hivatkozhatunk e h e l y ü t t a Philips cég P D X t r ö n k - k ö z p o n t j á r a (1973) [30], az Angol Posta ú j a b b terveire (1973-1974) [38, 39,47], az an­ gol GEC hibrid k ö r n y e z e t r e tervezett PCM k ö z p o n t ­ jára (1974) [83] és a Bell L a b o r a t ó r i u m o k kísérleti, digitális helyi k ö z p o n t j á r a (1974) [92]. A KGST keretében k u t a t á s i m u n k a m e g o s z t á s alap­ ján foglalkoznak egy i n t e g r á l t digitális hírközlő rend­ szer létrehozásával. Az elképzeléseket és e r e d m é n y e ­ ket eddig nem publikálták. A T K I m i n t a program magyar résztvevője tevékenységét szerző cikke m u ­ tatja be [49]. 3.2 Sajátos tervezési

szempontok

A PGM távbeszélő-központ és a PCM k ö z p o n t o k ­ ból felépített digitális h á l ó z a t tervezése összetett fel­ adat, amely m a g á b a n foglalja — egyebek k ö z ö t t — a PCM kapcsolómező és vezérlésének, a PCM á t v i t e l és kapcsolás illesztésének, a meglevő analóg k ö r n y e ­ zet c s a t l a k o z t a t á s á n a k p r o b l é m a k ö r é t . A PCM kap­ csolómező felépítésével és tervezésével részletesen foglalkoztunk. A k ö z p o n t i programvezérlés feladatai és nehézségei t e r é n nem l á t u n k a l a p v e t ő különbséget térosztásos és PCM kapcsolás esetei k ö z ö t t . V a n azon­ ban a PCM k a p c s o l á s t e c h n i k á n a k n é h á n y olyan sajá­

KAPCSOLÁSTECHNIKA

tos feladata, amelynek megoldási módja döntő h a t á s ­ sal lehet a berendezések szolgáltatásaira és gazda­ ságosságára. Az önálló PCM trönk-központ tervezésének egyik kulcskérdése a gazdaságos illeszkedés a meglevő ana­ lóg k ö r n y e z e t h e z és jelzésátviteli rendszerekhez. A jelzésátviteli információt végső soron a PCM t r ö n k k ö z p o n t k ö z p o n t i programvezérlő berendezése dol­ gozza fel, azonban a vezérlő t e h e r m e n t e s í t é s e érde­ k é b e n — a kvázielektronikus k ö z p o n t o k h o z hasonló­ an — célszerű jelzés előfeldolgozó egységeket beiktat­ ni, amelyek a z u t á n egységes nyelven é r i n t k e z n e k a k ö z p o n t i vezérlővel. A PCM kapcsolómezőnek h á r o m jellegzetes jelzés-végződését definiálhatjuk: a) a jelzésbit előjeldolgozót, amely PCM átviteli ú t o n a PGM keret 16. időrésében t o v á b b í t o t t jelzésbi­ teket kezeli és a l a p v e t ő e n az időosztásos rendsze­ r ű jelzés adó-vevő, amely á l l a p o t v á l t o z á s o k a t de­ t e k t á l és generál [77], [83]. b) hangfrekvenciás jelzés adó-vevőket, amelyek a meg­ levő analóg k ö r n y e z e t b ő l a beszédsávon belül köz­ v e t í t e t t jelzéseket kezelik. Mivel ezek a jel­ zések is digitális alakban érkeznek, illetve digitá­ lis alakba n kell a PCM kapcsolómezőhöz kia dni azo­ kat, ö n k é n t kínálja m a g á t az a lehetőség, hogy az adó-vevők egy csoportjára közösen digitális jelfel­ dolgozási és jelgenerálási módszereket alkalmaz­ zunk. Nagyobb k ö z p o n t o k b a n ez a nyilvánvaló m ű ­ szaki előnyök mellett k ö l t s é g m e g t a k a r í t á s t is ered­ m é n y e z h e t . Ez a megoldás a meglevő jelzések keze­ lésének perspektivikus i r á n y z a t á n a k t e k i n t h e t ő [37], [81], [84], [85]. c) közös-csatornás jelzésvégződést, amely a k ö z p o n t i vezérlők k ö z ö t t i e g y ü t t m ű k ö d é s a l a p v e t ő eleme. I t t számolni kell m i n d analóg [89], m i n d digitális összeköttetésekre kidolgozott jelzésrendszerekkel [87], [88]. A PCM helyi központ fő tervezési problémája az analóg-digitál á t a l a k í t ó gazdaságos megvalósítása és célszerű elhelyezése. A PCM helyi k ö z p o n t — m i n t azt k o r á b b a n e m l í t e t t ü k — PCM k o n c e n t r á t o r beren­ dezésekkel és illesztőberendezésekkel kapcsolódik a meglevő, analóg k ö r n y e z e t h e z . M i n d k é t berendezés tartalmaz PCM multiplex végállomást, amely a pont­ pont k ö z ö t t i összeköttetésre tervezett végállomás egységeiből a l a k í t h a t ó k i , de rendszerint nem azonos azzal [89]. M i n d k é t berendezés a PCM helyi k ö z p o n t részének t e k i n t e n d ő , a k á r azonos épületben vannak, a k á r nem. E b b ő l következően a l a p v e t ő jelentősége van a PCM helyi k ö z p o n t vezérlője és a vezérelt egy­ ségek közötti e g y ü t t m ű k ö d é s i és vezérlési információ­ csere m e g o l d á s á n a k . A vezérlési információcsere fel­ adata egyik i r á n y b a n az analóg t a r t o m á n y b a n levő megfigyelési pontok l e t a p o g a t á s a és állapotinformá­ cióinak összegyűjtése, illetve t o v á b b í t á s a , m á s i k i r á n y b a n pedig a vezérlő u t a s í t á s a i n a k elosztása és az ugyancsak analóg t a r t o m á n y b a n lévő v é g r e h a j t ó ele­ mek m ű k ö d t e t é s e . Erre a célra előnyösen h a s z n á l h a t ó a digitális összeköttetésekre kidolgozott, közös jelzés­ csatornás információcsere, amelynek természetes á t ­ v i t e l i közege a PCM vonal n y ú j t o t t a , 64 kb/s-os, idő­ osztásos csatorna. Kísérleti PGM h á l ó z a t o k r a m á r t ö b b ilyen jelzésrendszer ismeretes [87, 88, 90, 91],

139

HÍRADÁSTECHNIKA X X V I . É V F .

nemzetközi alkalmazásra szolgáló rendszer kidolgo­ zása folyamatban van. A PCM koncentrátor berendezés megvalósításának t ö b b v á l t o z a t a van az analóg-digitál á t a l a k í t ó elhe­ lyezésétől és az alkalmazott kapcsolóelem t í p u s á t ó l függően. A mintavételezés, időosztásos multiplikálás és az A / D á t a l a k í t á s költségei egyelőre csak nagyfor­ galmú n y a l á b o k b a n teszik gazdaságossá a PCM alkal­ m a z á s á t , ezért az előfizetői vonalak c s a t l a k o z t a t á s a a PCM távbeszélő-központhoz ma m é g erősen vita­ t o t t kérdés. A nagyfokú integrálás és n é h á n y célszerű műszaki megoldás elősegítheti a PCM kapcsolás k i ­ terjesztését előfizetői vonalakhoz [92]. 3.3 A PCM kapcsolástechnika

bevezetési

lehetőségei

A kísérleti PCM távbeszélő-központokkal szerzett tapasztalatok egyértelműen azt m u t a t t á k , hogy a PCM kapcsolóberendezések megvalósításának és üze­ meltetésének m ű s z a k i a k a d á l y a nincs. A t á r o l t programos vezérlés t é r h ó d í t á s a m i n d a térosztásos, m i n d az időosztásos kapcsolás területén v á r h a t ó . Gazdasá­ gossági számítások arra utalnak, hogy a PCM kap­ csolás PCM k ö r n y e z e t b e n m i n d e n k é p p e n , analóg és vegyes k ö r n y e z e t b e n pedig bizonyos feltételek mel­ lett m á r ma is kifizetődő. A bevezetés feltételei azon­ ban m é g kialakulatlanok. N é h á n y a l a p k é r d é s :

5. SZ.

don, hogy ha egy hívás ebben a PCM h á l ó z a t b a n ke­ letkezett, vagy bejutott ebbe a h á l ó z a t b a , akkor amíg csak lehet, ebben a h á l ó z a t b a n halad. Ezzel megkí­ sérlik elkerülni az ismételt á t a l a k í t á s o k a t és az új be­ rendezések jól elkülönítethetők a régiektől, kisebb az összekapcsolás költsége és egyszerűbb a régi berende­ zés kiváltása. A lépcsőzetes bevezetés v á z l a t á t először Cattermole (1969) vetette fel [97] és az ma is jól t ü k r ö z i a PCM távbeszélő kapcsolástechnika p e r s p e k t í v á i t (15. á b ­ ra). A d o t t egy 3 központból álló modell térosztásos k ö z p o n t o k k a l és fizikai, vagy v i v ő h u l l á m ú összeköt­ tetésekkel. T á r o l t programos vezérlés esetén a köz­ pontok k ö z ö t t adatösszeköttetést is feltételezünk. Az 1. lépcsőben (15/a ábra) pont-pont k ö z ö t t i m u l t i ­ plex összeköttetéseket vezetnek be, így a k ö z p o n t o k b e m e n e t é n és kimenetén A / D á t a l a k í t á s van. Ezzel a térosztásos k ö z p o n t fokozatosan digitális környeze-

Tranzit

a) milyen összefüggés van a PCM á t v i t e l elterjedésé­ nek m é r t é k e és a PCM kapcsolás bevezetésének gazdaságossága k ö z ö t t , b) hol helyezzük el az analóg-digitális á t a l a k í t ó t ah­ hoz, hogy költsége ne rontsa a bevezetés esélye­ it, c) hogyan t ö r t é n j é k az A / D á t a l a k í t ó fokozatos á t ­ helyezése, illetve elhagyása, d) hogyan v a l ó s í t h a t ó meg az á t m e n e t i vegyes k ö r ­ nyezet. A PCM kapcsolás bevezetésének gazdaságosságára számszerű adatokat az Angol Posta [93, 94], szem­ pontokat a francia C N E T [95] közleményeiből isme­ r ü n k . Hazai szerzők közül Koperniczky és Lajtha vizsgálta a r e n d s z e r v á l t á s gazdasági feltételeit [96]. E h e l y ü t t a r e n d k í v ü l bonyolult p r o b l é m a k ö r n é h á n y s z e m p o n t j á n a k kiemelésére v á l l a l k o z h a t u n k . A bevezetés gazdaságossági megítélését az alkalma­ zási k ö r n y e z e t befolyásolja, nevezetesen az, hogy az adott k ö r n y e z e t b e n milyen m é r t é k b e n terjedt el a PCM átvitel. A PCM kapcsolás költsége a PCM á t v i ­ tel terjedésének m é r t é k é b e n csökken. Az Angol Posta számításai szerint kisebb forgalom esetén a PCM 70%-os, nagyobb forgalom esetén 30%-os elter­ jedése szükséges ahhoz, hogy a PCM kapcsolás a crossbar kapcsolással összevethető legyen [93]. É r ­ dekes adatok n y e r h e t ő k annak az elemzéséből, ho­ gyan változik a PCM kapcsolás költsége akkor, ha a két döntő költségtényező — a jelzésátvitel és az A / D á t a l a k í t á s — p l . 50%-kal csökken [83]. A bevezetés módjait illetően megoszlanak a néze­ tek. A fokozatos bevezetés lépcsői és ütemezése v i ­ t a t o t t . Hálózatbővítési, vezérlési és szolgáltatási szempontból v o n z ó n a k t ű n i k az átfedéses (overlay) hálózat alkalmazása [96]. Ebben a megoldásban a PCM k ö z p o n t o k a t PCM vonalak k ö t i k össze oly m ó ­

140

15.

ábra.

A P C M kapcsolástechnika fokozatos

bevezetése

BLTJM E . : PCM T Á V B E S Z É L Ő K A P C S O L Á S T E C H N I K A

tet kap. A 2. lépcsőben (15/6 á b r a ) a digitális k ö r n y e ­ zet m á r indokolja egy PCM k ö z p o n t b e i k t a t á s á t , amely t ö r t é n e t e s e n lehet egy t á r o l t programvezérlé­ sű, térosztásos k ö z p o n t PCM fokozata is. A 3. lépcső­ ben (15/c á b r a ) elképzelhető a kvázielektronikus, vagy egyéb térosztásos előfizetői és PCM tranzit fo­ kozat alkalmazása, esetleg közös vezérléssel. A 4. lép­ csőben (15/c? á b r a ) gazdaságos lesz egy időosztásos kapcsolómezőt alkalmazó koncentráló fokozat beve­ zetése. Az 5. lépcső a teljesen digitális hálózat, a PCM kapcsolás bevezetésének végcélja (15/e á b r a ) . Ez a fejlődés idealizált képe, amelynek 1. lépcsője napjainkban megvalósulás alatt áll a 2. lépcső a be­ l á t h a t ó jövő fejlesztési e r e d m é n y e lesz.

4. Értékelés Á t t e k i n t é s t adtunk a PCM távbeszélő kapcsolás­ technika fejlődésének mai állásáról, m ű s z a k i felada­ tairól és bevezetési lehetőségeiről. A t é m a r e n d k í v ü l összetett, szerteágazó természete m i a t t részleteiben csak a PCM kapcsolási módszereket t á r g y a l t u k és fel­ v e t e t t ü k a PCM távbeszélő-központ n é h á n y sajátos tervezési s z e m p o n t j á t . A kutatási-fejlesztési t e v é ­ kenység áttekintésével és részletes irodalmi hivatko­ zások feltüntetésével a t o v á b b i t á j é k o z ó d á s t szándé­ koztunk elősegíteni. I s m é t e l t e n r á m u t a t u n k azonban arra, hogy a PCM távbeszélő-központ kidolgozása, g y á r t á s a és üzemeltetése a t á r o l t programos vezérlés, illetve a közös csatornás jelzés t e r ü l e t é n elért ered­ m é n y e k á t v é t e l é t feltételezi és m i n d e n k é p p e n nagy­ szabású, vezető cégek közötti, esetleg nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s t , valamint a postaigazgatás t e v é ­ keny k ö z r e m ű k ö d é s é t igényli. I R O D A L O M [1] Characteristics of a P r i m a r y M u l t i p l e x E q u i p m e n t Operat i n g a t 2. 048 k b / s . C G I T T G r e e n B o o k . V o l . I I I . p p . 386—390. [ 2 ] Blum Endre: PCM végállomások jelzésátviteli kérdései. H í r a d á s t e c h n i k a , X X V . é v f . ( 1 9 7 4 ) 8. sz. 2 2 5 — 2 3 3 . o l d . [ 3 ] Blum Endre: P C M v é g á l l o m á s o k c s a t l a k o z t a t á s a telefon­ központokhoz. A Távközlési Kutató Intézet Évkönyve, 1973. [ 4 ] Flowers, T. II.: Pulse Code M o d u l a t i o n E x c h a n g e S w i t c h i n g . P r o c . I E E V o l . 1 1 9 . ( 1 9 7 2 ) N o . 8. p p . 1 1 2 9 — 1 1 3 4 . [ 5 ] Slabon, R.: ü b c r l i c k ü b e r den S t a n d de V e r m i t t t u n g s t e c h n i k f ü r P C M Signale. D e r F e r n m e l d e I n g . 24. Jg. (1970). o k t . 15. [ 6 ] Vaughan, E.: R e s e a r c h M o d e l f o r T i m e S e p a r a t i o n I n t e g rated Communication. BSTJ. V o l . 36. (1959). pp. 909— 932. [ 7 ] Mornet, P. et al.: A p p l i c a t i o n o f P u l s e C o d e M o d u l a t i o n to an Integrated T e l e p h o n é N e t w o r k . Electrical C o m m u ­ n i c a t i o n V o l . 3 8 . (1.962) N o . 1 . p p . 2 3 — 5 5 . [ 8 ] Harle, P.: K o p p e l n e t z e for Z e i t m u l t i p l e x V e r m i t t l u n g s s y s t e m e . N T Z , 1 9 7 0 . N o . 7. p p . 4 6 5 — 4 7 1 . [ 9 ] Inose, H.—Saito, T.: A n O u t l o o k t o P C M S y s t e m s a n d t h e i r C a l c u l a t i o n b y Traffic T h e o r y . 6 t h I T C , 1970. [ 1 0 ] Voyer, P. et ál.: R e s e a u x de c o n n e x i o n t e m p o r e l s a g r a n ­ dé c a p a c i t é . C o m m u t a t i o n et E l e c t r o n i q u e . M o 4 3 . 1973. pp. 52—70. [ 1 1 ] Granello, G.: S w i t c h i n g N e t w o r k s f o r P C M T i m e D i v i s i o n Exchange ISS'72. Boston, pp. 81—88. [ 1 2 ] Inose, H. et la.: P r o c . I E E E , V o l . C S — 1 1 ( 1 9 6 3 ) , N o . 3. p. 336. [ 1 3 ] Walker, E.~Duerdoth, W.T.: T r u n k i n g and Traffic Principles of a n P C M T e l e p h o n é E x c h a n g e P r o c . I E E V o l . 66. (1964). pp. 1976—1978.

[ 1 4 ] Duerdoth, W. T. et al.: T r u n k i n g S y s t e m s f o r P C M Ex­ change. P r o c . I E E V o l . 114. (1967). N o . 1 1 . p p . 1623— 1629. [ 1 5 ] Duerdoth, W. T.: T h e P o s s i b i l i t y o f a n I n t e g r a t e d P C M S w i t c h i n g a n d T r a n s m i s s i o n N e t w o r k . C o l l o q u e I n t . de C o m m . E l . 1966. P a r i s . p p . 4 6 4 — 4 7 9 . [ 1 6 ] Duerdoth, W. T.: T r u n k i n g S y s t e m s f o r P C M E x c h a n g e s . 5 t h I T C . 1967. [ 1 7 ] Chapman, K. J.—Hughes, C. J.: A F i e l d T r i a l of an E x p e r i m e n t á l Pulse-Code M o d u l a t i o n T a n d e m E x c h a n g e . T h e P o s t Office E l e c t r i c a l E n g i n e e r s ' J o u r n a l . V o l . 6 1 . (1968). p p . 186—195. [ 1 8 ] Harris, A. S.: D i g i t a l S w i t c h i n g S y s t e m s . T h e P o s t O f f i c e E l e c t r i c a l Engineers* J o u r n a l . V o l . 65. (1972). p . 154. [ 1 9 ] Keller, P. R.—Stevens, A. D.: T h e M A R T E X S w i t c h i n g System. Switching Techniques for Telecommunications N e t w o r k . 1969. L o n d o n . [ 2 0 ] Inose, H et al.: T i m e - S l o t I n t e r c h a n g e i n T h r e e - S t a g e T i ­ m e D i v i s i o n S w i t c h i n g N e t w o r k s . C o l l o q u e I n t . de C o m m . E l . 1966. Paris, p p . 554—563. [ 2 1 ] Inose, II.—Saito, T.: Four-Stage and Five-Stage Swit­ ching N e t w o r k s i n an I n t e g r a t e d C o m m u n i c a t i o n s N e t ­ work. Switching Techniques for Telecommunications N e t w o r k s . 1969. L o n d o n . [ 2 2 ] Inose, II.—Saito, T.: B i t Interleaved PCM Transit Switching Network. International Switching Symposium Boston, pp. 45—54. [ 2 3 ] Inose, H. et la.: E v a l u a t i o n o f P C M T o l l S w i t c h i n g N e t ­ w o r k s w i t h P a r t i a l Access Pulse Shifters. T h e S e v e n t h I n t e r n a t i o n a l T e l e t r a f f i c Congress, 1973. S t o c k h o l m . Pa­ per N o . 631. [ 2 4 ] Inose, H. et al.: T i m e - D i v i s i o n S w i t c h i n g N e t w o r k s w i t h P a r t i a l Access Pulse Shifters P e r f o r m i n g Serial to P a r a l ­ lel Conversion. I E E E Trans. on C o m m . V o l . COM-20 (1972) N o . 4. p p . 7 6 2 — 7 6 8 . [ 2 5 ] Neu, W.—Kundig, A.: S w i t c h i n g , S y n c h r o n i z i n g a n d S i g n a l l i n g i n P C M E x c h a n g e s . C o l l o q u e I n t . de C o m m . E l . 1966. Paris. [ 2 6 ] Kundig, A.: A S w i t c h i n g U n i t f o r I n t e g r a t e d P C M C o m ­ m u n i c a t i o n . Switching Techniques for Telecommunicati­ ons N e t w o r k s . 1969. L o n d o n . [ 2 7 ] Postollec, J.: L e r e s e a u de c o n n e x i o n d u s y s t e m e E 1 0 . C o m m u t a t i o n et E l e c t r i n i q u c . N o . 40 (1973). p p . 1 4 — 4 0 . [ 2 8 ] Beesley, J. II.: Practical Multistage S—T—Switching N e t w o r k s . I E E E T r a n s . on C o m m . V o l . C O M — 2 1 (1973). N o . 8. p p . 9 1 9 — 9 2 1 . [ 2 9 ] Pinet, A. E.: Electronic Switching System E10. L'echo R e c h e r c h e s , E n g l i s h Issue, 1973. p p . 5 8 — 7 0 . [ 3 0 ] Büchner, R. B.—Milort, W.: The Switching N e t w o r k of the Philips P D X System. Philips Telecommunication R e v i e w . V o l . 31. ( 1 9 7 3 ) . N o . 3. p p . 1 1 8 — 1 3 0 . [ 3 1 ] Chatelon, A.: A P C M T e l e p h o n é Exchange Switches D i ­ g i t a l D a t a ü k e a C o m p u t e r . E l e c t r o n i c s , 39 ( 1 9 6 6 ) . p p . 119—226. [ 3 2 ] Le Corre, J.: P u l s e - C o d e M o d u l a t i o n f o r A u t o m a t i c S w i t ­ ching of a M i l i t a r y N e t w o r k . Electrical C o m m u n i c a t i o n , V o l . 42 ( 1 9 6 7 ) N o . 3. p p . 3 5 7 — 3 6 7 . [ 3 3 ] Wells, G. W. et al.: A P u l s e C o d e M o d u l a t i o n T r i a l T a n ­ d e m E x c h a n g e . E l e c t r i c a l C o m m u n i c a t i o n , V o l . 44 (1969), N o . 2. p p . 1 2 2 — 1 2 8 . [ 3 4 ] Treves, S. R. et al.: E x p l o r a t o r y P u l s e C o d e M o d u l a t i o n Integrated Transmission and Switching System for L o c a l N e t w o r k s . E l e c t r i c a l C o m m u n i c a t i o n . V o l . 47 (1972), N o . 2. [ 3 5 ] Chen. C. M.: Traffic A n a l y z i s of a P C M S w i t c h i n g Sys­ t e m . ISS'72, Boston, pp. 275—280. [ 3 6 ] Gallagher, E. F.: A Digital Time-Division Switching System. I E E E Trans. on C o m m . Techn. V o l . C O M — 1 6 . ( 1 9 6 8 ) . N o . 6. [ 3 7 ] Perucca, G.: A n E x p e r i m e n t á l D i g i t a l S w i t c h i n g S y s t e m . ISS'74, M ü n c h e n , P a p e r N o . 227. [ 3 8 ] Duerdoth, W. T.—Cheesman, D. S.: T e c h n i q u e s f o r a n I n t e g r a t e d D i g i t a l N e t w o r k for Telephony. ISS'74, M ü n ­ chen, P a p e r N o . 226. [ 3 9 ] Duerdoth, W. T.: D e v e l o p e m e n t o f I n t e g r a t e d D i g i t a l C o m m u n i c a t i o n N e t w o r k s . Proc I E E , V o l . 121. (1974), N o . 6. p p . 4 5 0 — 4 5 6 . [ 4 0 ] Harris, L . : T i m e - S h a r i n g as a b a s i s f o r E l e c t o r n i c T e ­ l e p h o n é Switching. Proc. I E E , V o l (1956). [ 4 1 ] Huber, M.: On the Congestion i n T D M Systems. 4 t h I T C , L o n d o n , 1964.

141

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I . É V F . 5. SZ. [ 4 2 ] Huber, M.: T D M L i n k Systems w i t h By-Paths for N o n Coincident S w i t c h i n g . 5 t h I T C , N e w - Y o r k , 1967. p p . 490—496. [ 4 3 ] Jung, M. M.: Calculations of t h e B l o c k i n g P r o b a b i l i t y i n the Speech P a t h N e t w o r k o í the Processor Controlled D i g i t a l E x c h a n g e System. 6 t h I T C , 1970. [ 4 4 ] Lajtha, Gy.—Mazgon, S.: T r a f f i c a n d E c o n o m i c D e s i g n of N e t w o r k s Based on Time-Slot Interchanging. 7 t h I T C , 1973, S t o c k h o l m . [ 4 5 ] Bear, D.: T r a f f i c A s p e c t s o f O v e r a l l C o n t r o l o f a P C M N e t w o r k . fith I T C , 1 9 7 0 . [46]

Hofstetter, H.—Rokitta, E.: The Influence of the Path Selection Procedure on t h e Traffic C a p a c i t y of a P C M S w i t c h i n g N e t w o r k . N T Z , 1972. N o . 2. p p . 9 2 — 1 0 1 . [ 4 7 ] Tanaka, M.: N o n — b l o c k i n g S w i t c h i n g i n I n t e g r a t e d P C M N e t w o r k s . I E E E T r a n s . on C o m m . V o l . C O M — 2 1 (1973) [ 4 8 ] Duerdoth, W, T.— S e y m o u r , C . A.: A Q u a s i - N o n - B l o c k i n g T D M S w i t c h . 7 t h I T C , 1973, S t o c k h o l m . [ 4 9 ] Blum, E.: I l l e s z t é s i f e l a d a t o k a P C M t e c n h i k á t i n t e g r á l ó távközlő hálózatokban. A Távközlési Kutató Intézet köz­ l e m é n y e i 1975. ( M e g j e l e n é s a l a t t ) . [ 5 0 ] Miller, M. R.: A S u r v e y of T h e o r e t h i c a l Studies of D i g i ­ t a l N e t w o r k S y n c h r o n i z a t i o n S y s t e m s . 1 9 7 2 Z ü r i c h Senar, Paper N o . D l . [51]

Thomson, D.: S y n c h r o n i z a t i o n o f a n I n t e g r a t e d D i g i t a l T r a n s m i s s i o n a n d S w i t c h i n g N e t w o r k . T h e P o s t Office E l . E n g J o u r n a l , V o l . 6 4 . ( 1 9 7 1 ) N o . 3. p p . 1 9 0 — 1 9 4 . [ 5 2 ] Hanama, K.: A n E x p l o r a t o r y P C M Switching System D E X — T I . R e v . E l . C o m m . L a b . V o l . 16 ( 1 9 6 8 ) , N p . 3—4. pp. 256—284. [ 5 3 ] Yamauchi, M.: The Electronic Switching System for F i e l d T r i a l . J a p á n T e l e c o m m . R e v i e w . 1969. [ 5 4 ] Libois, L . J.: E x p e r i m e n t a t i o n d ' u n s y s t e m e de c o m m u t a t i o n e l e c t r o n i q u e i n t e g r e e s , d a n s le z o n e d e L a n n i o n . C o m m u t a t i o n et E l e c t r o n i q u e , 1968. N o . 20. p p . 7—16. [ 5 5 ] Pinet, A. E. et al.: S y s t e m e d e c o m m u t a t i o n e l e c t r o n i q u e temporelle,. Project P l a t ó n . C o m m u t a t i o n et E l e c t r o n i ­ que, 1966. N o . 12. p p . 22—46. [ 5 6 ] Pouliquen, J. G.: O n a n O r g a n i z a t i o n o f a n E l e c t r o n i c S w i t c h i n g Centre at L a n n o i n . I E E ICC'68. p p . 22—46. [ 5 7 ] Rose, D. J.—Rayner, B. A.: E x p e r i e n c e G a i n e d f r o m t h e Pulse Code M o d u l a t i o n T a n d e m E x c h a n g e F i e l d T r i a l M o d e l . E l e c t r i c a l C o i n m u n i c a t i o n , V o l . 48. (1973) N o . 4. [ 5 8 ] Pouliquen, ,7. G. et al.: E x p e r i m e n t a t i o n d u r e s e a u n u m e r i q u e P l a t ó B i l a n e t p e r s p e c t i v e de d e v e l o p p e m e n t . I n ­ t e r n a t i o n a l Z ü r i c h Seminar, 1972. Paper N o . B 2 . [ 5 9 ] Loretan, R.—RöiMisberger, J.: Laboratoriumsinodell einer P C M - V e r m i t t l u n g s e i n r i c h t u n g m i t Programsteue r u n g . B u l l e t i n T e c h n i q u e P T T , 1 9 7 1 . N o . 6. p p . 3 9 3 — 411.

Lagadec, R.: T h e I n t r o d u c t i o n o f I F S — 1 i n t o a C o n v e n tional system. I E E E Trans. on C o m m . V o l . C O M — 2 1 ( 1 9 7 3 ) . N o . 8. p p . 9 2 2 — 9 2 5 . [ 7 2 Fontoillet, P. G.: T r a n s m i s s i o n o f C o n t r o l I n f o r m a t i o n i n I F S — 1 . International Z ü r i c h Seminar 1972. Paper No. B5. [ 7 3 Ryter, F.— Waber, K.: Digital Concentrator for a P C M S w i t c h i n g System. ISS'7 I Paper N o . 2 4 1 . [ 7 4 Treves, J. R. et al.: A P C M H y b r i d T e r m i n a l S w i t c h i n g D e v e l o p m e n t . ISS'72. B o s t o n , pp. 89—95. [ 7 5 Henrion, H. A. et al.: E x p e r i e n c e G a i n e d w i t h a P C M T a n d e m a n d L o c a l E x c h a n g e Field Trial. ISS'74, M u n i c h , P a p e r N o . 523. [ 7 6 Kunze, H. et al.: R e q u i r e m e n t s P l a c e d o n a M o d e r n S w i t ­ ching System. Solution of the Technical Problems a n d I n t r o d u c t i o n of the E W S — 1 System. ISS'72, B o s t o n , p p . 195—200. [ 7 7 Slabon, R.: I n t r o d u c t i o n a n d Realization of the P C M Switching N e t w o r k i n the E W S Electronic Switching System. ISS'74, M ü n i c h , Paper N o . 214. [ 7 8 P. R. Gerke—P. Harle—H. Kunze: The Time-Division M u l t i p l e x S w i t c h i n g of D i g i t a l Speech Channels. I E E E T r a n s . o n C o m m u n i c a t i o n s , V O L C O M — 2 2 ( 1 9 7 4 ) N o . 9. pp. 1271—1275. [ 7 9 ; Katzschner, L . et al.: A n E x p e r i m e n t á l L o c a l P G M S w i t ­ ching System. I E E E Trans. on C o m m . V o l . C O M — 2 1 . (1973), oct. p p . 11.44—1147. [80 Bazlen, D. et al.: D a t a S w i t c h i n g i n a n E x p e r i m e n t á l P C M S w i t c h i n g System. ISS'74, M u n i c h , Paper. N o . 233. 1 8 1 Bellman, A.: A n Integrated Time Division P C M Toll Exchange. ISS'72, Boston. [ 8 2 Decina, M. et al.: P r o s p e c t s f o r T e c h n i q u e s a n d S e r v i c e s [71

[83

Integration i n t o the I t a l i a n Telecommunications N e t ­ w o r k . ISS'74 M u n i c h , Paper N o . 243. Word, M. et al.: A D i g i t a l T r u n k E x c h a n g e i n a M i x e d Analogue a n d D i g i t a l E n v i r o n m e n t . ISS'74 M u n i c h , Pa­ per N o . 213.

[84

Kovai, T.—Gara, G.: D i g i t a l M F R e c e i v e r s U s i n g D i s c r e te Fourier Transform. I E E E Trans on C o m m . V o l . C O M — 2 1 (1973) dec.

[85

Pitroda, S. G.: Digital Multifreqency Tone Receivers. ISS'72, B o s t o n , pp. 434—440. Pitroda, S. G.: M u l t i f r e q u e n c y T o n e G e n e r a t i n g S y s t e m for a P C M D i g i t a l Exchange. I E E E Trans on C o m m . V o l . C O M — 1 9 . ( 1 9 7 1 ) , N o . 5. p p . 5 8 8 — 5 9 5 . Treves, S.R.: Common—Channel Start—Stop Signalling System for P C M Integrated Networks. Á l t a l Frequenza, V o l . X X X I X . ( 1 9 7 0 ) . N o . 5.

[86

[87

[88

Lucas, P. et al.: S i g n a l l i n g i n D i g i t a l I n t e g r a t e d N e t ­ w o r k s . ISS'74 M u n i c h . P a p e r N o . 242. Treves, S. R.: Common—Chanel Start—Stop Signalling System for Integrated Networks. Alta Freguenza, V o l . X X X I X . n o . 5. m a y , 1 9 7 0 .

[ 6 0 ] Revei, M.—Merer, J. N.: Maintenance and Adniinistrative Functions i n the E10 System. International Swit­ c h i n g Syrr.posium, 1974. M u n i c h . Paper N o . 442.

[89

[ 6 1 ] Pinet, A. E.: I n t r o d u c t i o n o f I n t e g r a t e d P C M S w i t c h i n g in the French T e l e c o r r m u n í c a t i o n N e t w o r k . International S w i t c h i n g Syrr.posium, 1972, Boston, p p . 470—475. [ 6 2 ] Pinet, A. E.: Telecommunation Integrated Network. I E E E Trans. on C o m m . V o l . C O M — 2 1 . (1973). aug. p p . 916—919. [ 6 3 ] Courdreuse, J. R. et al.: S y s t e m e E 1 0 . C e n t r e d e T r a n s i t T e m p o r e l s . C o m m u t a t i o n et E l e c t r o n i q u e , 1973. N o . 43. pp. 71—84. [ 6 4 ] Lucas, P.: L e s p r o g r e s d e l a c o m m u t a t i o n e l e c t r o n i q u e d a n s le m o n d e . C o m m u t a t i o n e t E l e c t r o n i q u e . N o . 4 4 . j a n v . 1974. pp. 5—49. [ 6 5 ] Vaughan, E.: A n I n t r o d u c t i o n t o N o . 4. ESS. ISS'72 Boston pp. 19—25. [ 6 6 ] Johnson, P.: N o . 4 . E S S — L o n g D i s t a n c e S w i t c h i n g f o r t h e F u t u r e . B e l l L a b . R e c o r d , 1973. sept. p p . 226—232. [ 6 7 ] Ritchie, A. E.: S y s t e m P l a n n i n g f o r N o . 4 . E S S . I S S ' 7 4 Paper. N o . 223. [ 6 8 ] Staehler, R.E.: „ 1 A Processor" — A H i g h Speed Proces­ sor f o r S w i t c h i n g A p l i c a t i o n s . ISS'72, B o s t o n . [ 6 9 ] Wuhrman, K. E.: S y s t e m I F S — 1 . A n I n t e g r a t e d T e l e communication System. International Zürich Seminar 1972. Paper N o . B 3 .

[90

U . K . Post Office: A n A p p r o a c h t o Common-Channel Signalling i n future A n a l ó g and Digital Networks CCITT1 C O M X I . N o . 4 3 — E (1974. febr.) I t a l i a n P T T : Basic Par a m e r t e r s f o r t h e Choice of a N e w C o m m o n C h a n n e l Sig­ nalling System for Integrated Digital N e t w o r k s . C C I T T C O M X I . N o . 8 8 — E (1974. j ú n ) .

[92

McDonald, H. S.: A n E x p e r i m e n t á l D i g i t a l L o c a l S w i t ­ c h i n g S y s t e m . ISS'74, M u n i c h , N o . 212. Beary, D.: A L o n g — T e r m Study of the U . K . T r u n k N e t w o r k . T h e P o s t Office E E J

[70]

Wuhrman, K. E.: L e s y s t e m e d e t e l e c o m m u n i c a t i o n tegre M I C I F S — 1 . Bulletin Technique P T T . N o . 1973. p. 554.

142

in12.

[93 [94

[95

[96

[97

[98

Whyte, J. S.: T h e R o l e o f t h e I n t e g r a t e d D i g i t a l S y s ­ tems i n L o n g Distance Telecommunications. ISS'72, Bos­ ton, pp. 464—469. Monton, J. M.: D o m a i n e d ' i n t é r é t é c o n o m i q u e d e l a c o m ­ m u t a t i o n temporelle. L'echo Recherches, N o . 73. J u i l l e t , 1973. p p . 56—65. Duerdoth, W. T.: T h e U s e o f O v e r l a y T e c h n i q u e as a Means of Progressing T o w a r d s an I n t e g r a t e d Digital N e t w o r k . I n t e r n a t i o n a l Z ü r i c h Seminar, 1972. P a p e r N o . Cl. Cattermole, K. W.: T h e I m p a c t o f P u l s e — C o d e M o d u l a ­ tion on the Telecommunation Network. The Radio and E l e c t r o n i c Engineer, V o l . 1 3 1 . (1969). N o . 1. Koperniczky, K.—dr. Lajtha, Gy.: R e n d s z e r v á l t o z á s g a z ­ dasági feltételei a távbeszélő-hálózatokban. H í r a d á s t e c h ­ n i k a , X X V . é v f . ( 1 9 7 4 ) 1 . sz. 3 — 1 0 . o l d .