A magyarországi edzôképzés helyzete, fejlesztési feladatai

38 MAGYAR EDZŐ

■

2005/2

A. Sieron: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban Elôszó a magyar kiadáshoz A világmindenség természetes mágneses terei már az elsô életformák megjelenése elôtt is léteztek. Szerepük az evolúcióban vitathatatlan. Az emberi szervezetben számos olyan folyamat megy végbe, amelynek irányításában elektromos erôk vesznek részt, s ezeket természetes mágneses terek mûködése hozza létre. ... Aleksander Sieron professzor és munkatársai az elsôk között teremtették meg a lüktetô mágneses terek és orvosi alkalmazásuk megfelelôen dokumentált, tudományos alapját. A munkacsoport által megalkotott VIOFOR.JPS mágneses stimulációs készülék világszerte ismert találmány. Az általuk eddig megjelentetett tudományos közlemények, könyvek és monográfiák a mágneses tereknek a klinikai gyakorlatban való alkalmazásáról szólnak. A könyv a téma részletes szakirodalmi feldolgozását is tartalmazza, s a gyakorlati munka eredményeit nemzetközi összehasonlításban is értékeli. Ismerteti a magnetoterápia és a magnetostimuláció alkalmazásának, valamint mellékhatásainak ellenjavallatait. A könyv magyarországi megjelenése, valamint a Viofor magnetostimulációs készülék elterjedése és mûködtetése az eddigi tapasztalatok alapján sikeres lesz, s javítani fogja az emberek életminôségét, hiszen jól kiegészíti a gyógyszeres kezeléseket. Dr. Pucsok József egyetemi tanár

A fordító elôszava Az utóbbi években egyre több és színvonalasabb közlemény ad hírt a fôleg a biorezonancia elvét kihasználó ingerek biológiai egységekre gyakorolt hatásáról. Több szaklap (például Journal of Bioelectricity, Bioelectrochemistry and Bioenergeering, Bioelectromagnetics, Biochemistry and Bioenergetics, stb.) valamint tudományos társaság (European Bioelectromagnetics Association) kiemelten foglalkozik e tárgykörrel. Számtalan az orvostudomány egyes ágai tekintélyes szaklapjainak száma, melyekben e témájú közlemények jelentek meg (pl. Journal of Bone and Joint Surgery, JAMA, Radiology, Lancet, Clinical Orthopedics, Teratology, Nature, American Journal of Epidemiology, International Journal of Neuroscience, Journal of Cell Biochemistry, Cell Tissue Research, Archives of Otolaringology, Head and Neck Surgery, Life Sciences, Brain Research, Carcinogenesis, Journal of Foot and Ankle Surgery, European Journal of Ophtalmology, Clinical Rheumatology, stb.) Sajnos igen csekély az e témát érintô magyar nyelvû forrásmunka. Sieron professzor munkája egyrészt ismerteti az alapokat, azaz hasznos lehet azok számára is, akik érdeklôdése mostanában fordul a non-invazív eljárások e területe felé. Ugyanakkor széles irodalmi áttekintést és irodalomjegyzéket nyújt a témában haladónak számítók számára is. Dr. Dobos József

Budapest, 2003. 235 old. 143 x 207 mm, fényes- fóliás keménytábla, Ára 9,900.- Ft + postaköltség Utánvétellel megrendelhetô: a kiadótól: Farkas Jánostól +36 20 450-2886 valmint a Med & Life Kft -nél tel: +36 1 212-0714, [email protected], megvásárolható Medicina országos könyvesbolt hálózatánál, a Mediprint orvosi könyvesboltban : Budapest, V. Múzeum krt.17. és a MELANIA Orvosi szaküzletben 1088 Budapest Bródy S. utca 23/a Pannon könyvesboltban: Keszthely, Kossuth u 40.. Megrendelhetô: Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax : 460-6980, mobil: 06-30991-0203

■

2005/2

MAGYAR EDZŐ 3

LEKTORÁLT KÖZLEMÉNY

A magyarországi edzôképzés helyzete, fejlesztési feladatai TRAINING OF COACHES IN HUNGARIAN HIGHER EDUCATION: PERSPECTIVES OF INSTRUCTION Kovács Etele, Keresztesi Katalin, Kovács István Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Atlétika tanszék, Budapest

Összefoglaló A rendszerváltást követô idôszak nagy változásokat hozott Magyarország sportéletében. A politikai-, gazdasági élet változásai, mindenekelôtt az egyesületek gazdasági, szervezeti és társadalmi munkáját érintették. Megszûnt a sport központi állami irányítása, a finanszírozás új formái kerültek elôtérbe. Természetesen ezek a változások nagyban befolyásolják az edzôi munkát, megváltoztatták az edzô szerepét, társadalmi presztízsét, munkaerô-piaci pozícióját, általában elmondhatjuk, hogy az edzô szerepe leértékelôdött. Az edzôképzésre irányított kiemelt figyelmet ezek a jelentôs változások indokolják, amelyet a nemzetközi versenysportban bekövetkezett fejlemények is alátámasztanak. A tanulmány egy olyan kutatás eredményeit ismerteti, amely áttekinthetô, objektív helyzetelemzését adja a szakedzôképzés minôségérôl, tartalmi színvonaláról, a képzés folyamatáról alkotott vélemények alapján. A vizsgálatban részt vett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar szakedzôi hallgatóinak II-III évfolyama. Az eredmények értékelésével a kutatók hozzá kívánnak járulni a szakedzôképzés korszerûsítéséhez és fejlesztési feladatainak megoldásához. Kulcsszavak: edzôképzés, felsôoktatás

come undervalued. The outstanding attention that has been paid to the training of coaches was justified by the aforementioned changes and has also been supported by results in international sports competitions. This presentation outlines the results of type of research is easily surveyed and gives an objective situational analysis of the quality of coaching, its level and processes of training, and is based on different opinions about these. Students from the second and third year classes at Semmelweis University’s Faculty of Physical Education and Sport Science were sampled. In evaluating these results, the researchers wish to contribute to the modernization of coach training and to resolution of the aims of its development. Key-words: trainer training, Higher Education Ismeretes, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának jogelôd intézményében (Magyar Királyi Testnevelési Fôiskola, Magyar Testnevelési Fôiskola, majd Magyar Testnevelési Egyetem) az egyszakos középiskolai testnevelôtanár-képzés mellett az edzôképzés az alapítástól kezdô-

dôen jelen volt. Jóllehet a fôiskolai szintû, államilag elismert szakedzôképzés csak a 60-as évek elején indult. Így a magyar felsôoktatás szakstruktúrájában immár több mint 40 éve jelen van a fôiskolai végzettséget és szakképzettséget adó szakedzôi szak. A szakedzôi szak mûködésének intézményi hátterét kezdettôl fogva a TF adta és mind a mai napig a hazai felsôoktatási intézmények közül egyedül jogosult a szakedzôi diploma kiadására. A szak az indulás kezdeti éveiben fôleg a magyar szempontból nagy múltú és sikeres olimpiai sportágakban indította szakirányait, amelyek az évek során újabb és újabb sportágakkal egészültek ki. A szakirányok bôvülése mellett a képzési formák kiegészültek, a levelezô képzés mellett igen korán, 1961-ben beindult az egyszakos, 6 féléves nappali képzés, majd a nyolcvanas évektôl a nappali tagozatos testnevelô tanárok szakképzés formájában lebonyolított kurzusai is módot adtak a szakedzôi diploma megszerzésére. Ez utóbbi képzési forma a tanári szakon a 90-es évek végére lényegében szakpáros képzési formává vált. A jelen feladata a szakedzôképzés a szakma jelenének és jövôjének áttekintése és a fejlesztési feladatok meghatározása. Ennek érdekében 2003-ban felmérést végeztünk A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi ka-

Abstract The time following regime change in Hungary brought about big changes to Hungarian sporting life. Political and economical changes affected the organizational, social and, above all, economic life of sports clubs. Centralized state direction of sporting life ceased and new forms of financing had to be found. Naturally, these changes have had an influence on coaching, having changed the coaches role, social prestige and position in the labor market, generally, it can be said that the role of the coach has be-

1. ábra

4 MAGYAR EDZŐ


2. ábra

3. ábra rán a szak edzôképzôs II és III évfolyamos hallgatók körében. A kutatás célja volt a képzésben részesülô edzôk véleményének vizsgálata a jelenlegi edzôképzés szervezeti, tartalmi oldaláról és a fejlesztési feladatokról alapadatokat nyerni. Ezzel célunk a kreditrendszer kidolgozása, továbbá a hazai és nemzetközi fôiskolák közötti átjárhatóság megteremtése. Ezen tanulmány szûk keretei között néhány kiemelt felmérési eredményt kívánunk bemutatni, elsôsorban a képzés sajátosságaira utalva. Az anonim önkitöltôs kérdôívet 170 hallgató töltötte ki, akik közül már 32,7% rendelkezett egyetemi vagy fôiskolai végzettséggel. Életkori megoszlásuk, 28,7% huszonöt és huszonkilenc év közötti, amely a legnagyobb százalék, 25,1% harminc és harmincnégy év közötti, 12,6% harminc és harminckilenc év közötti. Negyven év fölött csupán 7,8% és negyvenöt fölött

■

2005/2

4,2%. Tehát látható, hogy legnagyobb arányban a 25-29 év közöttiek vesznek részt az oktatásban, jóformán mindjárt az elsô diploma megszerzése után jelentkeznek a második diploma megszerzéséért. Sporttal nem kapcsolatos munkahelye volt 28,5%-nak, aktív versenyzô közülük csupán 3,5%, és szervezô, menedzser, intézô, segédedzô 34,9%. Meglepô, hogy milyen alacsony az aktív versenyzôk aránya, figyelembe véve, hogy a 25-29 évesek a felmértek több, mint egy negyede, miután e szak elsôsorban az élsportban tevékenykedôk szakmai végzettségét hivatott kiszolgálni. Megkérdeztük ôket, hogy mi motiválta ôket a fôiskolai diploma megszerzésében. 24,1%-uk felsôfokú végzettséggel szeretne rendelkezni, 2,4% a környezete, házastársa, baráti köre hatására jelentkezett és diplomával a sport területén kíván dolgozni 73,5%. Célunk volt vizsgálni a hallgatók elôzetes felkészültségét a fôiskolai képzéshez. Az 1 ábra mutatja, hogy a hétfokozatú skálán a legmagasabb pontszámot a sportági gyakorlat és elmélet kapta és leggyengébbnek az idegen nyelvet és a számítógép használatot jelölték meg a hallgatók. .Ez bizonyítja a középfokú képzés jelenleg meglévô legnagyobb problémáját, a megfelelô szintû idegen nyelvtanítás nem megfelelô hatékonyságát is. Kíváncsiak voltunk összegzô véleményükre a levelezô képzés egészét illetôen. A 2. ábra jól mutatja, hogy a hétfokozatú skálán a legnagyobb pontszámot, 5,35-os átlag pontértékkel az elméleti képzés anyaga kapta, majd ezt követi a sportági képzés elméleti anyaga, 5,00 értékkel, majd a sportági képzés gyakorlati anyag, 4,65, és az edzéslátogatás

4. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 37

2005/2

Könyvismertetô A közelmúltban megjelent Bácsalmási Gábor, Bácsalmási László „Tanulj meg kosárlabdát tanítani” címû könyve, amelyet a szerzôk a kosárlabdát tanító testnevelô tanárok és nevelô edzôk részére írtak. A kosárlabda irodalomból hiányzott egy könnyen érthetô, jól kezelhetô szakkönyv, amely a kosárlabdázás alapelemeinek oktatásához nyújt segítséget. A könyv a 10-13 éves korban megtanítandó anyaggal foglalkozik, azzal, hogy milyen sorrendben mit és hogyan kell tanítani. A 26 fejezet mindegyike bôséges gyakorlatanyagot közöl, és a leírtak megértését 293 ábra segíti. A könyv ára: 3000,- Ft

MET-HÍREK

●

MET-HÍREK ● MET-HÍREK

Dr. Petrovics Lászlót, a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) európai alelnökének választották A hagyományokat folytatva újabb magyar sportszakember tölthet be komoly tisztséget a nemzetközi sportéletben, ugyanis hétvégi közgyûlésén a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (IICCE – International Council for Coach Education) európai alelnökének választotta dr. Petrovics Lászlót, a TF Továbbképzô Intézet igazgatóját. A mandátum két évre szól és korlátlanul meghosszabbítható.

Megrendelhetô illetve megvehetô: • A TF jegyzetboltjában Takács Istvánné, Christián Klári 1123 Budapest, Alkotás u. 44. • A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségénél (MKOSZ) • A szerzôknél Dr. Bácsalmási László 1125 Budapest, Rôzse u. 6-8. IV. épület 43. lakás Tel: 06-20-3909-610

A Nemzetközi Edzôképzô Tanács 1997-ben alakult meg a világ edzôképzési vezetôibôl. A sportban vezetô szerepet játszó országok edzôképzéssel foglalkozó, az edzôképzésért felelôs szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy a világ összes edzôképzésében dolgozó szakembernek megadja a lehetôséget a kapcsolattartásra, közös tanulásra, együttmûködésre, kutatásra és szakmai tanácsadásra. Legfôbb célja az az edzôi hivatás szakmai és erkölcsi elfogadása. Az írországi közgyûlés emellett a Nemzetközi Edzôképzési Tanács minden második évben megrendezett világkonferenciájával volt egybekötve. A TF Továbbképzô Intézet évek óta tagja a szervezeteknek, büszkék lehetünk a szervezetekben az aktív magyar részvételre. A nemzetközi konferencia az Európai Sporttudományi, Oktatási és Foglalkoztatási Hálózat (ENSSEE - European Network of Sport Science, Education and Employment) 8. Fórumával volt egybekötve. ENSSEE egy olyan európai szervezet, amely a sportban elsôsorban az oktatás, képzés és kutatás témakörében az európai országok közötti tapasztalatcserét, a különbözô programok összehangolását, tantervek, kutatási programok kidolgozását tûzte ki céljául. Rendszeresen, kétévente szervez konferenciákat, miközben több munkacsoportban végzi munkáját európai sportszakemberek bevonásával.

A sportszakember-képzés aktuális problémáinak megvitatása mellett a fórum apropóját elsôsorban az adta, hogy az ENSSEE 2004 óta egy, az Európai Unió által támogatott, széleskörû sportszakember-képzési projektet (AEHESIS – Aligning a European Higher Education Structure in Sport Science) hajt végre, amelynek a második éve végéhez közeledik. A program egy hálózat- és adatbázisépítési projekt, amelynek célja a sportban az európai sportszakemberképzés rendszerének átvilágítása, a létezô programok feltérképezése, kutatási séma alapján a programok vizsgálata, s végül olyan modellek, tantervi ajánlások felállítása, amelybôl bármilyen sportszakember-képzési kezdeményezés meríthet. A projekt kiemelt figyelmet fordít az európai felsôoktatásban végbemenô ún. Bolognai folyamat hatásaira, valamint a képzés és a munkaerô-piaci igények összefüggéseire. Az AEHESIS projekt négy szakemberképzési területre koncentrál: testnevelés, sportmenedzsment, edzôképzés, valamint életmód és fitness szakember képzés. Valamennyi terület munkáját egy-egy munkacsoport koordinálja. Nem utolsósorban a program egy adatbázist kíván létrehozni valamennyi, a projekt során feltérképezett sportoktatási programról. A limericki konferencia esôsorban az AEHESIS program jelenlegi állásáról, az eddig elért eredmények közlésérôl szólt, valamint az egyes munkacsoportok értékelték az eddigi munkájukat és kidolgozták a projektbôl fennmaradó feladatok részleteit. A konferenciához csatlakozó, az AEHESIS projektben eddig közvetlenül nem érintett sportszakemberek pedig tájékozódtak a program állásáról, eredményeirôl, megbeszéléseket tudtak folytatni a bekapcsolódási lehetôségekrôl. ●●● A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) 2005. szeptember 5-ei tanévnyitó ünnepségén dr. Tamás István, a MET fôtitkára „Pro Facultate” kari kitüntetésben részesült.

36 MAGYAR EDZŐ korig találhatók a kicsik. Egyébként számos mellékállású munkatárs mellett hét fôállású társamból áll az állandó személyzet. - Közbevetô kérdésként: ki ellenôrzi ennek a, mondhatni, rendhagyó ovinak a tevékenységét? - Idôrôl-idôre természetesen az Oktatási Minisztérium és a Pedagógiai Intézet illetékesei, rendszeresen a kerületi önkormányzat felelôsei, s magától értetôdôen az ÁNTSZ szakemberei is. - Sportóvodáról lévén szó, miként fejezôdik ez ki? - A sokoldalúság a változatosság és a szakmai felkészültség itt is elsôdleges követelmény a számunkra. A rendszeres úszás, a zenés-táncos aerobik, a korcsolyázás, görkorcsolya, karate és tenisz elôkészítô segítségével a gyerekek mozgáskoordinációja és edzettsége, fejlettsége magas szintre kerül a nálunk töltött évek alatt… Az úszás meghatározó, domináns szerepet játszik mindennapjainkban. A gyerekek naponta két csoportban, a kezdôk negyvenöt perces, a haladók egyórás foglalkozáson vesznek részt. A kiscsoportban a legfontosabb cél, hogy a gyerekek megszeressék a vizet és a rendszeres mozgást benne. A tanmedencében és a mélyvízben párhuzamosan szoktatjuk vízhez ôket. Az egészen kicsik az elsô évben sok játékkal és „rávezetô gyakorlatokkal” abszolút vízbiztonságot szereznek a sekélyvízben, megtanulják a kar- és lábtempó alapjait, beugrálnak a vízbe, otthonosan mozognak benne. A nagyobbak elsajátítják a hátúszást a mell és a gyorsúszást a mélyvízben… A nagy, a harmadik csoport tagjai szinte már csak a mély vízben úsznak, a legjobbak a napi két alkalommal 1-1 órát. - Hadd vessük közbe: cél-e a nevelés mellett, hogy korai tehetségek után is kutassanak, akikbôl netán sztár-úszó lehet a jövôben…? S ha rábukkannak egyegy kivételes tehetségre, mi következik? - Ôszintén, nem elsôdleges célunk a tehetségkutatás, a versenyzôk kiszûrése, nevelése. Tapasztalataink szerint mindazonáltal évrôl-évre egyre magasabb azoknak a száma, akik az óvodánk befejezését követôen rendszeres úszóedzésbe kezdenek az OSC-ben a Jövô SE-ben, és egyéb más egyesületek szakosztályaiban, s tudjuk, késôbb tárt karokkal fogadják a vízilabdás szakosztályok is az itt végzetteket. - Az egyéb sportfoglalkozások? - Nagy kedvvel végzik a kicsik és nagyok egyaránt hetente a zenés-táncos areobikot. Bár a kicsik csak többhónapos gyakorlás után tudnak teljesen bekapcsolódni a mozgásba, nyárra a legkiseb-

■

bek is rendszeresen végigtornázzák a húszperces gyakorlatsort…A középsô és a nagy csoportosok hetente két alkalommal járnak teniszezni. Elôbb játékos gyakorlatokkal a labdaérzék fejlesztése kap szerepet, késôbb az alapütések következnek, majd a játékkal is megismerkednek. Télen a teniszt a korcsolyázás váltja fel, tavasszal és ôsszel hetente egyszer harminc-harminc percben - görkorcsolya is helyet kap a programban, s mint korábban említettem, ma már a karate elemei is beépültek az elôkészítô oktatás menetébe, egyelôre heti egy alkalommal. - Alapos terhelés kapnak ezek a gyerekek. A szülôk nem aggódnak? - Egy négyéves gyermek szívfelületének az aránya a testfelületéhez képest mintegy háromszorosa a felnôttekéhez viszonyítva… Ebbôl következôen - bizonyítják a tudományos elemzések is – a gyereket fizikailag szinte lehetetlen túlterhelni… Nem, erre nagyon vigyázunk, s mondanom sem kell, állandó az orvosi felügyeletünk… Az úszáshoz talán még annyit fûznék élettani vonatkozásban, hogy a sportágak közül szinte az egyetlen, amely egyáltalán nem terheli a csontrendszert, s benne a gerincoszlopot, s jelentôsen elôsegíti a növekedést. Kifejezetten keringést fejlesztô mozgás,

2005/2

amelyet ha valaki folyamatosan, rendszeresen végez – egész életére profitálhat belôle. - Említette az orvosi ellenôrzést… - Heti két alkalommal történik, általában hétfôn és szerdán…Mellette évente kétszer – ôsszel és tavasszal – fogorvosi vizsgálaton vesznek részt a gyerekek, s ötéves kor felett heti egy alkalommal logopédus szakember is foglalkozik a kicsikkel. - A kis lurkók köztudottan imádják a hasukat… Étrend, étkezés? - Napi négy étkezést biztosítunk a Pingvinben. A reggelit és az uzsonnát helyben, mi frissiben készítjük el. Négyötféle ennivalóból választhatnak kedvükre a gyerekek, s legalább kétfajta innivalóból. Minden egyes étkezéshez az idénynek megfelelô többféle friss zöldséget, illetve gyümölcsöket, télen káposztát, céklát, répát, hagymát, egyebet biztosítunk. A kétfogásos meleg ebéd speciális gyermek étrend figyelembe vételével készül. - Az biztos, hogy ennél csodásabb, ideálisabb környezetet elképzelni sem lehet, mint a Margitsziget, s mindaz, amit elmondott nekünk, azt sugallja, hogy itt valami különleges, egyedi, nem túlzás, luxus óvodáról van szó, amelynek a mûködését egy az egyben ugyan aligha másolhatják le sok helyen, ám a felfogást, a rendszert, a célokat persze bár csak minél többen igyekeznének követni. Mégis, a Sziget, minden áldásával együtt, egyben körülményesnek tûnik, hiszen a megközelítése gépkocsival tilos, különösen télen elég nehéz ide ki és bejárni. - Ez nem gond, a fôvárosi önkormányzat korlátozott számban ad ki behajtási engedélyt, s ez jár a mi autóbuszunknak is. Ezzel szállítjuk ide a város különbözô pontjairól a gyerekeket, s visszük is ôket haza a nap végeztével. ● A „Pingvinek szigete” – hogy a szónál maradjunk – annyira elszigetelt jelenség a maga korszerûségében, kivételezett környezetében és szakmai fejlettségében, s nem különben abban a szenvedélyes elhivatottságban is, amelyet a csinos fônökasszony tevékenysége és magyarázata kifejez, hogy egyfelôl büszkeség tölthet el bennünket még a legkényesebb, az európai igényeket, elvárásokat is felülmúló sportóvoda láttán, másfelôl pedig tökéletesen megértjük, miért választották gyermekük korai nevelésének színhelyéül ezt az irigylésre méltó ovit olyan kiemelkedô sportemberek, mint példának okáért az olimpiai bajnok vívónô, Nagy Tímea, a kajakos Ábrahám Attila, a népszerû Kokó, az ökölvívó Kovács István, vagy a focivilágból Szieben László és Dragoner Attila. Gallov Rezsô

■

2005/2

MAGYAR EDZŐ 5


5. ábra 4,17-es pont átlagértékkel szerepel. Ezek az adatok el kell hogy gondolkoztassanak bennünket. Felhívják a figyelmet arra, hogy az edzéslátogatások színvonalát mindenképpen emelni kell, hallgatóink átlagosnak minôsítették azt. Örvendetes viszont, hogy az elméleti képzést és a sportági elméleti képzést ilyen pozitívan értékelték, mindkettôt a kiváló és a jó kategóriákba sorolva. A 3. ábrával szemléltetni kívánjuk a hallgatók véleményét a képzés folyamatáról. A szintén hétfokozatú skálán a legmagasabbra az orvostudományi, biológiai órák színvonalát ítélték, majd az elméleti és sportági anyag egymásra épülését tartották kiválónak, vagy jónak. A tankönyvellátottságot 4,28-as átlagértékkel átlagosnak tartják, viszont nem elégedettek az oktatástechnológiai eszközök használatával, miután a leggyengébbnek azt ítélték, 3,70 átlag pontértéket adva rá. A 4. ábrán szemléltetni kívánjuk a hallgatók véleményéét a tanári munkáról és a követelmények realitásáról. Jól látható, hogy a tanári felkészültséget milyen magasra értékelték, elsôsorban az orvostudományi tárgyaknál, 6,57 átlag pontértékkel. A tanárok elôadói stílusával is elégedettek a hallgatók, viszont a követelményeket a gyakorlati tárgyaknál átlagosnak értékelik. Megkérdeztük hallgatóinkat, hogy milyennek ítélik meg az elhelyezkedési lehetôségeiket a diploma birtokában (5. ábra). Gyengének, 3,55-ös pontátlaggal véleményezték a hazai lehetôségeket edzôi vonalon, ennél jobbnak tartották a hazai lehetôségek nem edzôi vonalon, 3,69 pontátlag, bár ez is gyenge minôsítést kapott. Majd ezzel majdnem egyenértékû a külföldi munkavállalás lehetôsége. A legmagasabbra a továbbképzési

lehetôséget tartják, talán elsôsorban azok akik már rendelkeznek egy diplomával. Érdekelt bennünket véleményük az edzôképzés egyszakosságáról, és arról hogy melyik kétszakos képzést hogyan minôsítik. Csupán 7,8 % nyilatkozott úgy, hogy az egyszakos képzést tartja jobbnak A kétszakos képzésnél legtöbben az edzô-testnevelôtanár párosítást tartják a legjobbnak, 27,5 %, majd ezt követi az edzô-sportmenedzser szak népszerûsége, 26,3 %-al és 10,2 %-a a gyógytestnevelés szakkal párosítaná az edzô képzést. Legkevesebb megítélést kapott a humánkineziológia edzôi szak párosítása. Egyetértünk a hallgatók véleményével, amely nagymértékben találkozik fejlesztési elképzeléseinkkel. A jövôben célja karunknak az edzô-testnevelô tanárképzés szélesebb körû bevezetése, a kétszakos képzés kiszélesítése. Jelenleg is már a nappali képzésben résztvevô hallgatóink száma 40 %-ban kétszakos képzésben részesülnek. Ez jelenleg a fôiskolai levelezô szakon még nehezen kivitelezhetô, de mindenképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hallgatók igénylik a kétszakos képzést. A szakedzôképzés is mint a felsôoktatás többi szakterülete jelenlegi átalakítása felsôoktatás egészére érvényes álta-

lánosan elfogadott koncepción belül kell hogy érvényre jusson, figyelembe véve a képzési terület sajátosságait. A felsôoktatáshoz kötött edzôképzés jövôjét jelentôsen befolyásolják azok a folyamatok, amelyek az EU integrációval kapcsolatosak. A sporttudomány önálló elismertségének szorgalmazásával törekednünk kell a szakedzôképzés legmagasabb szintjének (egyetemi szintû) elérésére az European Network of Sport Science in Higher Education (ENSSHE) ajánlásai alapján. E cél elérése érdekében a képzési programokat korszerûsíteni kell, biztosítani kell az ún. elméleti és gyakorlati képzés racionális arányait, a képzésben növelni kell az informatika és az idegen nyelv képzés súlyát, elô kell segíteni a sporttudomány eredményeinek gyorsabb megjelentetését mind a képzés anyagában, mind az edzés mindennapi gyakorlatában. Törekedni kell az ún. speciálisan alapozó tantárgyak ismeretanyagának sportági szakcsoportok szerinti „súlyozására”. Meg kell valósítani a különbözô képzési formák tantárgyi struktúrájának és követelményrendszerének ekvivalenciáját, és növelni kell azon feladatok részarányát, amely a hallgatók önálló ismeretszerzését biztosítják

Szakirodalom Kovács, E. (2003): Training of Coaches in Hungarian Higher Education. Perspective of Instruction. Magyar Edzô, 22-25. Kovács, E. Andrásné Teleki, J. Keresztesi, K. Gombocz, J. Kovács,I. (2003): Physical Education and Sport in Hungarian Higher Education. Magyar Felsôoktatás. 1.2.3, 65-67. 3.4.5, 68-73.

MET új tagok Vas Mária Dohnál Gábor Széles Sándor Papp András Dr. Petrovics László Petrekovich Perjés Beatrix Szigeti László

mûkorcsolya kerékpár úszás taekwondo kosárlabda snowboard sportlövészet

Budapest Budakalász Budapest Budapest Budapest Budapest Gyôr

6 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

Barátság vagy versenyzés, játék vagy élsport… vagy mindegyik? A NEMZETKÖZI JÉGKORONG SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG SPORTÁGFEJLESZTÉSI FILOZÓFIÁJA

■

MAGYAR EDZŐ 35

2005/2

PÁRJÁT RITKÍTJA EURÓPÁBAN

A „Pingvinek szigete” „Játssz velem, mintha gyerek lennél! Beszélj velem, mintha felnôtt lennék!”

Friendship or competition, game or elite sport… or all of them? THE INTERNATIONAL ICE-HOCKEY FEDERATION’S AND THE HUNGARIAN ICE-HOCKEY FEDERATION’S PHILOSOPHY ON THE DEVELOPMENT PROGRAMS A rendszer

Géczi Gábor*, Mayer Péter**, Leleszi Zoltán** Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest*, **Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest*

MOTTÓ A jégkorong vitathatatlanul a leggyorsabb és az egyik legkeményebb csapatsport. Emellett talán az egyik legizgalmasabb és az egyik leggyorsabban fejlôdô sportág is hazánkban. A dinamikus fejlôdés érdekében a legtöbb munka a jégkorong szereplôire hárul amennyiben a sportág vezetôi, játékosai és szurkolói által kitûzött célokat szeretnénk megvalósítani. MOTTO Ice-hockey is undisputedly the fastest and one of the hardest team-sports. It is probably one of the most exciting and one of the fastest developing teamsports in Hungary. In order to gain dynamic progress, the hard work is waiting for the members of the “ice-hockey family” to achieve the ambitionus aims.

Összefoglaló A hazai jégkorong az elmúlt 10-15 évben ugrásszerû fejlôdésen ment át. A kilencvenes évek elején stabil C-csoportos helyén elhelyezkedô, azért keményen megküzdô válogatottjával szemben a mostani nemzeti csapat az A-csoportba kerülés egyre inkább megvalósíthatónak tûnô céljával utazik a világbajnokságokra. Persze butaság lenne azt feltételezni, hogy két profi, két félprofi és két amatôr együttesbôl álló nemzeti bajnokság tapasztalataiból el lehet érni a vágyott A-csoportos szintet. Azonban a jégkorong-család egyre bôvül a jó eredményeknek, a népszerû játékosoknak, a sok hazai és külföldi, elsôsorban NHL közvetítéseknek köszönhetôen. A szintén ugrásszerû fejlôdést mutató létesítmény helyzet motorja a fejlôdésnek. A szisztematikus munka eredményeképp

olyan területeket is sikerült, illetve sikerül bekapcsolni a jégkorongozás vérkeringésébe, amelyek eleddig fehér foltnak számítottak (pl.: Zalaegerszeg, Kaposvár). A céljaink eléréséhez vezetô út egyezik a Nemzetközi Jégkorong Szövetség törekvésével, a sportágfejlesztési programunk szervesen kapcsolódik a világ jégkorongozásának fejlôdési irányvonalához. Kulcsszavak: fejlesztési program, nevelés, tehetséggondozás, ismerkedés.

Abstract The Hungarian ice-hockey has demonstrated a rapid development in the last 10-15 years. In the early 90’-ies the national team was only in the third line of the world ice-hockey, but nowadays we could realistically fight for the A pool in the Division 1 league. But it would be silly to believe that having only two professional, two semi-professional and two amateur teams in our league could be sufficient to achieve the elite pool. Fortunately, our ice-hockey „family” is becoming bigger in our country. It is due to the good results, the famous players, and the TV broadcasting of the Hungarian and international matches (first of all the NHL broadcasts). Through systematic planning, we are in a process to eliminate the white areas from the map of Hungarian ice-hockey (e.g.: Zalaegerszeg, Kaposvár). Our strategic planning is connected to the recommendations of the International Ice-Hockey Federation; our development program links closely to the main direction of the international ice hockey. Key-words: development program, education, talent-management, knowing each other

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség szisztematikusan, a jövô érdekeit szem elôtt tartva irányítja és tartja a jégkorong terjesztésének és a Fair Play tudatos játék kialakításának az ütemtervét. Sportágfejlesztési programja a „Partnerség a fejlôdésért” (Partnership for Progress) a tagszövetségek közremûködésével 1997-ben indult útjára. A program elsôdleges célja, hogy fejlessze és népszerûvé tegye a jégkorongozást az egész világon. A másik célkitûzés arra irányul, hogy az egyes országok jégkorong szövetségeit saját fejlesztési programjuk kidolgozására, illetve továbbfejlesztésére ösztönözze. Ennek keretében a tagszervezetek figyelembe veszik a legújabb tudásanyagot és képezik tudásukat a jövô céljainak elérése érdekében. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség figyelmének középpontjában mindenek elôtt a játék folyamatos fejlesztése áll. A fejlôdés úgy tûnik leginkább megvalósíthatónak, hogy az edzôknek, játékosoknak és a hivatalos személyeknek komplex, kidolgozott oktató csomagok állnak rendelkezésre. Ezek a szakmai anyagok nyújtják az alapot a hasonló elvek alapján felépülô rendszer kidolgozásához és mûködtetéséhez. Az IIHF eltökélt szándéka, hogy nem kizárólag elméleti, hanem filozófiai váltás is bekövetkezzen a világ jégkorong társadalmában, és ezáltal javítsa azoknak a fiataloknak az életminôségét, élet-lehetôségeit, akik ezt a sportágat választják. A másik kiemelkedô feladata a szervezetnek a nemzetközi szakmai anyagok megteremtése, természetesen figyelembe véve ezek kidolgozásánál a tagszövetségek saját tapasztalatait, eredményeit.

A programok A sportág teljes spektrumát lefedi az IIHF Sport Fejlesztési Programja, amint az a következô pontokból kiderül:

Igaz, régen volt, de igaz volt: Kaczander Ágnes, a Bp. Spartacus szôke, pompás formákkal megáldott bajnoknôjéért bolondultak a fiúk, aligha akadt csinosabb úszólány nála a Nemzeti Sportuszodában. Ráadásul nem csak szép volt, hanem tehetséges, sikeres sportoló is, sokszoros bajnok, olimpikon, válogatott, a müncheni 1972. évi já tékokon a 100 méteres mellúszásban negyedik, 200 méteren hatodik, a bécsi Európa-bajnokságon két évvel késôbb 100-on bronzérmes. Azóta persze nagyokat fordult évtizedek során a világ, Ágikából Ági néni, sôt büszke nagymama lett, s ezernyi más is változott körülötte, az életét alapvetôen meghatározó értékeket illetôen ellenben hallatlanul szerencsésnek tekinti magát, mert sikerült azokat változatlanul megôriznie. Nem kell okvetlenül túl bonyolult és mesterkélt dolgokra gondolni, elegendô, ha közülük csak a legfontosabbakat soroljuk: a sport, a víz, az egészséges mozgás, a természet és a gyermekek szeretete. Vegyünk mindehhez erôs akaratot, képzelôerôt, elméleti szakmai ismereteket, mint amilyen fôiskolai szinten a bánásmód-pszichológia és az edzôi diploma, azután a versenysportban megszerzett szívósság és egy, nem lebecsülendô, mind a mai napig érvényesülô családfôi külsô-felsô segítség, az akkori férj, Ági korábbi világhírû edzôje, a jelenlegi úszókapitány Kiss László részérôl, máris összeállhatott egy álomszerû kép egy mesébe illô úszó-óvodáról… A margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda fôépületének elsô emeletén terül el a „Pingvinek szigete” a nagy terasz magasságában. Túlzás nélkül állítható, hogy ebben a gyermeki paradicsommá varázsolt színes, világos, makulátlanul tisztán tartott világban – ha parányi látogatói nem is tudják – kiváltságosnak érezheti magát az a 45 óvodáskorú gyerek, aki itt cseperedik fel. Az európai mércével mérten is alighanem pár ját ritkító magán intézmény fennállásának hamarosan tizenöt éves évfordulóján jut túl, minden különösebb reklám nélkül is mind nagyobb népszerûséget élvez, telt házzal mûködik, komoly hírt szerzett magának, jócskán megérdemelt tehát az érdeklôdés. Kaczander Ágnes, a hivatalos nevén Úszó Pingvin Sportóvoda vezetô-tulajdonosa, mint ismételten nyomatékosítja, a legszerencsésebb emberek közé sorolja magát, hiszen szinte teljes életét lényegében itt, a hivatalosan védett természet ölén, a pom pás Margitszigeten tölthette, s ezen soha nem kíván a jövôben sem változtatni. An nak idején itt mûködött – tegyük hozzá, az országban elsôként – a Bp. Spartacus szakosztályának úszó óvodája, amely késôbb ellenben kiköltözött az egyesület Kôér utcai létesítmény komplexumába. Itt folytatta, ha lehet így fogalmazni, elôtanulmányait, miközben két saját gyermekének nevelése révén további „óvónôi” gyakorlati tapasztalatokat is gyûjthetett.

- Az elsô pillantásra nyilvánvaló, tettük fel az elsô kérdést, hogy ez az óvoda számos tekintetben eltér a megszokottól, az átlagostól. Hogyan, milyen alapvetô, ha úgy tetszik, filozófiai elképzeléssel vágott neki annak idején ennek a nem mindennapos vállalkozásnak? - Láthatjuk, átéljük, mint szülôk, vagy pedagógusok, hogy fôként a mai modern nagyvárosokban minden igyekezetünk ellenére sem könnyû a kisgyerekek élete – adta meg a választ a „fônökasszony”. A sokféle környezeti ártalom, kezdve a levegô szennyezettségétôl a zöld övezetek hiányáig, a mozgás és a szabadtéren való játszás korlátozásáig… hadd ne soroljam. A negatív hatások késôbbi következményeit igazából fel sem tudjuk mérni… Meggyôzôdésem, ha egy gyermek a napjait jó levegôn, az életet adó és regeneráló víz közelében töltheti, a legnagyobb ajándékot kapja tôlünk. Fô célunk ebbôl következôen, hogy az óvodánkba járó kicsik játékosan, de megalapozott szakmai feltételek mellett sajátítsák el az úszástudást, annak minden alapvetô fortélyát, váljon ez mindennapjuk elemi részévé, szeressék meg a mozgást, a sportokat, váljon természetes igényükké növekedésükkel együtt az egészséges életmód. Mindezt úgy, hogy közben szakképzett óvónôk jóvoltából biztosítjuk számukra az életkoruknak megfelelô egyéb szükséges foglalkozásokat, sôt megszerettetjük velük az idegen nyelveket is. Lehet választani az angol és a német között. - Úgy tûnik, hogy igényes szakmai követelményeket támaszt az óvodai személyzetet, munkatársait illetôen. Nem lehet könnyû ezt megoldani, hiszen feltûnô változatosságot sejtet a program… - Erre a kezdetektôl mind máig súlyt helyeztem. A Pingvin-óvoda különleges, egészen speciálisan magas igényeket támaszt ebben a vonatkozásban. Igaz, költséges, de nálunk csak kifejezetten magasan képzett óvónôk, edzôk, oktatók találhatók, legyen szó általános képzésrôl, úszásról, nyelvoktatásról, egyébrôl. - Hány fôfoglalkozású alkalmazottal mûködik ez az elit intézmény, s hogyan épülnek fel a korcsoportok? - Három csoportba sorolhatók a gyerekek. Az elsôben három évestôl négynégy és féléves korig, a következôben négy és félévestôl öt-öt és félévesig, majd az iskolai elôkészítôben öt és félévestôl hat, illetve esetenként hétéves

34 MAGYAR EDZŐ

■

2005/2

Cseh-show, de hol a csapat? MONTREÁLI MÉRLEG Amerika ismét a trónra ülhetett, Ausztrália újfent hiába üldözte, Európa pedig a szokásoknak megfelelôen csak a harmadik az erôsorrendben. Röviden így lehetne összefoglalni a montreali úszó világbajnokság történéseit. Annyi kiegészítést téve, hogy Afrika is megmozdult, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy a fekete kontinens négy aranyérmet vihessen haza. Most igen, a délafrikai Roland Schoeman és a zimbabwei Kirsty Coventry két-két világbajnoki címet szerzett Kanadában. Más kérdés, hogy mindketten fehérbôrûek, noha ezt egyáltalán nem valami diszkriminatív megjegyzésként állapítjuk meg. A papírforma világbajnoksága volt a montreali, annyiban bizonyosan, hogy a nagy ászok általában hozták a kötelezôt. Még Michael Phelps is, aki ezen a vb-n egy sebességfokozattal visszavett, ám így is ô lett a férfiak között a legeredményesebb úszó. A színvonalra nem lehetett panasz – világcsúcsok is akadtak -, ám azért minden másképp alakult volna, ha az athéni olimpia után idén nem a pihenést választja például az ausztrálok legjobbja, Ian Thorpe, és hasonlóan Európa emblematikus figurája, a holland Pieter van den Hoogenband. A magyar úszósport az utóbbi világbajnokságok mérlegét hozta. Kis csapat, egy-egy kiugró teljesítménnyel. Hét éve, a perthi vb-n Kovács Ágnes nyert aranyérmet, négy éve Fukuokában ismét ô, most pedig Cseh László lett világbajnok 400 méter vegyesen. Amit ô produkált, valóban emberfeletti, egymaga három érmet hozott a csapatnak. Pontosítunk: csak ô nyert érmet Montrealban. Ahogy mondani szokták, a sors valamit visszaadott a magyar klasszisnak, hiszen tavaly, az athéni olimpia a lábtörés miatt nem sikerült úgy, ahogyan elképzelte. Most viszont hozta a maximumot, 100 méter háton harmadik lett (a két specialista, Peirsol és Bal elôtt), 200 méter vegyesen nagyszerû Európa-rekorddal lett második Phelps mögött, 400 méter vegyesen pedig tanári versenyzés után léphetett fel a világbajnoki dobogó tetejére (szintén Európa-csúccsal). Rajta kívül csak a Jakabos Zsuzsanna, Risztov Éva duó dicsérhetô, ôk legalább bekerültek a döntôbe. De be kell látni, Montrealban is az esernyôeffektus mûködött a magyar úszósportban. Az atlantai olimpia után Kovács Áginál volt az ernyô, ha ô nem nyert, hiába vártuk mástól az aranyat. Ké-

■

2005/2

- Officials Development (hivatalos személyeknek), - Coach Development (edzôknek), - Player Development (játékosoknak), - Medical Development (orvosoknak, gyúróknak), - Symposiums (edzôknek, vezetôknek), - IIHF Rulebook (játékvezetôknek, játékosoknak), - Arena Manual (szponzoroknak, támogatóknak, építôknek). A programok közül jelen cikkünkben a „Regional Hockey Development Camps”-el, azaz a regionális jégkorongfejlesztô táborokkal foglalkozunk részletesebben. A fent említett táborok 2000ben indultak, az IIHF Hockey 2000 programjának keretén belül. A program a világ különbözô részeirôl érkezô 15-16 éves játékosoknak ad lehetôséget a fejlôdésre és tanulásra. A Fejlesztési Program növekedésére jellemzô, hogy a 2004-2005-ös idényben 8 országban rendeztek tábort több mint 20 nemzet részvételével.

A táborok szerkezete A táboroknak két típusa van: a kisebb ôszi- és téli táborok, illetve a nagy nyári finn tábor (Vierumaki), amely szinte az összes tagországot lefedi. Az elsô típusra jellemzô, hogy különbözô országok hasonló képességû játékosait táboroztatják együtt a tanulás, megismerkedés és az együttdolgozás jegyében. A tábor kere-

sôbb Risztov Éva vette át tôle, ám ô ezüstökig jutott. Athén óta pedig Cseh Lászlón a sor. Rajta áll vagy bukik a magyar úszósport megítélése. A helyzet nem túl bíztató. Ha kivesszük a kalapból Cseh eredményeit, még kevésbé. Tizenegy éve, a római világbajnokságon még volt csapat. Érmet nyert Rózsa, Güttler, Czene, Deutsch és Egerszegi, no meg a férfi vegyes váltó (most váltónk sem volt…). Pedig kell egy csapat. Itt vannak például a lengyelek. Szisztematikusan építkeznek. Világbajnoki címbôl csak eggyel nyertek többet, de számtalan döntôst tudnak felmutatni. Magyarország meg egy Cseh Lacit. A budapesti ifjúsági Európa-bajnokság nyolc magyar aranyérmével pedig kár lenne takarózni. Az ott úszott idôk - szerény kivétellel ugyanis itt a döntôhöz sem lettek volna

elegendôk, arról nem beszélve, hogy sok helyen a tehetséges ifiket egybôl a vb-re hozták, hiszen manapság egy igazi klasszisjelölt 16-17 évesen már utat tör magának. Egyszóval jó lenne példát venni a lengyelekrôl. Cseh Laci ugyanis nem tarthatja végtelenségig azt a bizonyos ernyôt. Jövôre Budapesten, a Margitszigeten lesz az Európa-bajnokság. Ott már a Cseh, Risztov, Jakabos trió mellé bejön Kovács Ágnes, Gyurta Dániel, s remélhetôen a fiatalok közül is többen megmutathatják mit tudnak. Látni kell, a világ úszósportjában nem Európa diktál. Éppen ezért még jó kontinensbajnokságunk is lehet. De két év múlva Melbourne-ben a soron következô világbajnokságon több kell. Nem csak Cseh. Csapat. Sal Endre


MAGYAR EDZŐ 7

tében megismertetik ôket két fejlett jégkorong-kultúrájú ország azonos életkorú játékosaival is. A házigazda országból 17, míg a többibôl 15 játékos vehet részt a táborokban. A táborokban tapasztalt szemlélet sajátos megvilágításba helyezi a jégkorongsportról alkotott általános képet, hisz a sokak által kemény és ellentmondást nem tûrô sport háza táján a fejlôdés érdekében döbbenetes az egység. A táborokban általában 6 meghívott ország delegációi vesznek részt, míg ez a szám a nagy nyári finn táborban, a Vierumakiban több mint 40. Az egyes küldöttségek egyaránt állnak játékosokból, csapatvezetôkbôl, edzôkbôl és bírókból, tehát a sportágban tevékenykedô összes szerepkör képviselteti magát. A táborban a gyerekeket véletlenszerûen 4 csapatba osztják (Vierumakiban ez a szám 8), ahol teljesen vegyes eloszlású edzôi és vezetôi gárda foglalkozik velük. Ettôl a pillanattól kezdve érvényesülhet a jelmondat, hiszen nyelvtôl, hovatartozástól és tapasztalattól függetlenül folyik a munka a közös célért. Az eredményes munkát segítik a nemzetközi szövetség mentorai, akik katalizátorként dolgoznak a táborlakókkal, irányt mutatnak és tanácsot adnak. Az elmúlt szezonban két idôpontban voltak a táborok, az ôszi négy október végén, illetve november elején, míg a téli táborok februárban zajlottak. A helyszínek és az idôpontok idôrendben a következôk voltak:

Ôszi táborok - 2004. október 19-23, Nagy-Britannia - 2004. november 2-6, Olaszország - 2004. november 2-6, Magyarország - 2004. november 2-6, Litvánia Téli táborok - 2005. február 7-13, Hollandia - 2005. február 7-13 Szlovénia - 2005. február 7-13 Horvátország - 2005. február 7-13 Litvánia

A táborok metodikája Az IIHF által küldött szakmai felügyelôk fogják össze az egyes területeken dolgozókat, rendszeres megbeszélések és látogatások során adnak útmutatást. Minden csapat egy másik csapattal jeges és szárazföldi edzéseken vesz részt a délelôtt folyamán, majd az adott csapat ellen délután mérkôzést játszik. Nem bajnoki, vagy kupameccsrôl van szó, a szerzett pontokat senki sem számolja (persze mindenki tudja a gyôzelmei számát). A szabályokat is speciálisan a meghatározott céloknak megfelelôen módosítják a mérkôzéseken, ezzel is gördülékenyebbé és könnyebben alkalmazhatóvá téve a tanultakat. A bírói gárda az IIHF mentorának koordinálása szerint vezeti a meccseket, az edzôk a tábor idejére kapott csapattal foglalkoznak ugyanúgy, mintha saját, hazai csapatukkal dolgoznának. A tábor ideje alatt az alapoktól végighaladva veszi át minden csapat a jégkorong sportág korosztályhoz, képesség-

8 MAGYAR EDZŐ


hez és tapasztalatokhoz igazított tudásanyagát. Az egyéni technika kapja a legnagyobb hangsúlyt, a legkevésbé csapatrész és csapattaktika gyakorlására van lehetôség. Taktikai jellegû edzések nincsenek a programban, hisz 7-8 nap nem elég idô ilyen jellegû munkára. Az edzésen szereplô témakörök az IIHF által kiadott program szerint kötöttek, a tényleges gyakorlatanyag és fejlôdés viszont az edzôk kreativitásán múlik. Minden játékos egy komplett, az IIHF által megszabott tesztsorozaton is részt vesz a hét folyamán. Ennek eredményeit és a róla kialakult képet tükrözô formanyomtatványt (bizonyítványt) is kézbe kapja az illetô, illetve a nemzeti szövetség is. Nagyon fontos ez a fajta visszajelzés a gyerekek számára, hisz tiszta lappal érkeznek, kizárólag a mutatott teljesítmény alapján történik az értékelés. Éppen ezért talán minden másnál függetlenebb és objektívabb a képességükrôl, illetve teljesítményükrôl kialakult kép.

nemcsak a sportági tudást, de a tágabban értelmezett nevelést is célul tûzi ki a tábor. Nemcsak jégkorongozókat, de embereket, sportembereket is nevel. Ilyen fejlesztô tábort tudomásunk szerint egyetlen más sportszövetség sem szervez a világon. Sokféle pozitív tapasztalat érhetô tetten a táborokban, ha az ember nyitott szemmel jár. Mindenekelôtt a Fair Play, a sportszerûség elengedhetetlen követelmény minden résztvevô számára. Az alacsonyabb és magasabb tudásszintû játékosokból összeállított csapatokban igazi csapatformáló munkára van szükség az edzôi és csapatvezetôi testülettôl egyaránt. Ez már önmagában is szavatolja az említett személyek folyamatos párbeszédét, sikeres együttmûködését. Mindent egybevetve a táborok legfôbb elônye, hogy összehozza a játékosokat, edzôket, bírókat, csapatvezetôket, a jégkorongot szeretôket. Ezeken a közös összejöveteleken konstruktív munka folyik, hisz minden nemzet más tapasztalatait, gyakorlatanyagát és nem utolsó sorban ötleteit hozza magával. Ezeknek az ismereteknek a megosztása és kicserélése pedig egyértelmûen fejleszti a sportágat, bármelyik nemzetrôl legyen is szó.

A táborok szellemisége A legszembetûnôbb, egyben legszimpatikusabb célja a táboroknak, hogy a résztvevôk kapcsolatba kerülhetnek, barátságokat köthetnek más országokból érkezôkkel (jóllehet a verbális kommunikáció hagy még némi kívánnivalót maga után) és látható, hogy az egyén egy globális rendszer része, melyet úgy hívnak: hoki. Ez nagyon inspiráló egy 15-16 éves fiatalnak, de talán a felnôtteknek is, hisz szélesíti a látókört, kinyitja a világot. Általános tapasztalat, hogy ezáltal

Ajánlás A Magyar Jégkorong Szövetség szakmai vezetése egyetértve az ilyen nemzetközi táborok szervezésével a kezdetektôl küld játékosokat és szakembereket a szellemiség befogadására, majd annak itthoni terjesztésére. Az eddig meg-

ISMÉT KAPHATÓ!

Dorogi László: A küzdelem igazsága ZSIVÓTZKY, AZ ÉVSZÁZAD MAGYAR ATLÉTÁJA Dorogi László, a szerzö – Zsivótzky barátja – szakszerûen és érdekesen ír az olimpiai bajnokról. Bepillanthatunk a tokiói olimpián Klimmel szemben vívott harcának körülményeibe. Itt „csak” ezüstérmet szerzett! Olvashatunk az életben maradásáért folytatott hösies küzdelméröl. Miután ezt a csatát megnyerte, újabb kihívások következtek. Végigkísérhetjük versenyzöi pályafutásának különbözö szakaszait. Mexikóban már mindenképpen gyözni akart. Érdekes betekinteni a két nagy versenyzö egyéniség pszichikai csatájába is. Végül a kitartó edzéseknek, a céltudatos és kemény munkának, a szorgalomnak meglett az eredménye: Mexikóban Zsivótzky Gyula nyerte az aranyat. Egy küzdelmekben és sikerekben gazdag életpálya méltó elismerése a Nemzet Sportolója kitüntetö cím. A kiadvány a Print City Kiadó gondozásában jelent meg, ára bruttó 750,- Ft. Megrendelhetö a szerzö címén fax-on (2500-116) vagy levélben (Dorogi László 1036 Budapest, Lajos u. 117.).

■

2005/2

tartott táborokban több, mint 50 magyar játékos, edzô és játékvezetô vett részt. A rendezvények hatásának vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a folyamat bíztatóan elindult, azonban a filozófia megváltoztatása még valószínûleg hosszabb idôt fog igénybe venni. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a táborokban szerzett tapasztalatot, tudásanyagot a sajátos MAGYAR utánpótlás-képzési rendszer kialakításában alapvetônek, de nem kizárólagosnak tekintjük. Integrálva a felgyülemlett ismereteket a jégkorongozás hazai helyzetének teljes tudatában határozzuk meg a szükséges feladatokat, teendôket. Minden sportszakembernek szeretnénk figyelmébe ajánlani a jégkorongban meghonosított és egyre nagyobb népszerûségnek örvendô fejlesztô táborkoncepciót. Az eddigi tapasztalat szerint minden bizonnyal a többi sportágban is hasonló módon lehetne a sporttársadalmat közelebb hozni egymáshoz és megvalósítani a Fair Play tudatos játék kialakítását. A mai felgyorsult élettempó a fiataloktól elsôsorban, de az idôsebb generációk tagjaitól is megköveteli a nyelvtudást, ebben szintén kiemelkedô szerepe lehet a táboroknak. Végezetül a Nemzetközi Jégkorong Szövetség japán alelnökének Shoichi Tomita úrnak búcsúszavaival zárjuk sorainkat: „A tábor vége nem valaminek a befejezése, hanem egy feladat kezdete, hiszen Nektek saját hazátokban kell ezt az új felfogást elterjeszteni”. (Részletesebben a www.vierumaki.fi, és a www.iihf.com honlapon lehet olvasni a táborokról)

■

2005/2

tokában természetesen pontosan tudom azt is, mikor mire van szüksége ahhoz, hogy éppen az adott versenyen a lehetô legjobb eredményt érje el. Természetesen itt nem arról van szó, hogy lôni kellene megtanítani, hiszen ô már legalább két évtizede mindent tud errôl a szakágról, amit kell. Apró finomításokról van szó, amelyek azonban sokszor döntônek bizonyulhatnak. Pongrátzné Vasvári Erzsébet azt is elmesélte, hogy 1996-ban súlyos izületi gyulladása miatt egy évig nem versenyezhetett. Ebben a számára hullámvölgyet jelentô idôszakban a lehetô legjobbkor jött kinevezése a magyar sportlövô válogatott skeet szakágának élére.

Diánával együtt tanulnak - Máig is nagyon hálás vagyok az akkori szövetségi kapitánynak, Gombos Károlynak azért, mert megbízott bennem és javaslatára én lettem a skeetesek szakmai vezetôje – hangsúlyozta Vasvári Erzsébet. Azóta is igyekszem megfelelni ennek a bizalomnak. Szerencsém is volt, hiszen Igaly Diána 1998-ban a barcelonai világbajnokságon aranyérmes lett, s ezt az elsô, igazán nagy sikert a késôbbi években továbbiak követték. Így a 2000-ben volt olimpián, Sydneyben Diána a dobogó harmadik fokára állhatott fel az eredményhirdetéskor, a 21 éves Gerebics Roland pedig a dupla trap versenyszámban az elôkelô ötödik helyen zárta szereplését. 2002-ben tovább folytatódott Diána menetelése, amikor is a finnországi Lahtiban újabb világbajnoki gyôzelemmel igazolta kivételes képességeit, 2004-ben pedig az olimpián gyôzelemmel erôsítette meg elôzô sikereit. Ilyen, a legszûkebb nemzetközi élvonalban hosszú éveken át produkált, kivételes sikersorozat rendkívüli igénybevétellel jár. Szinte törvényszerû, hogy valamikor kijár egy kis könnyítés, egy kis „rápihenés”. Az olimpiai- és világbajnoknônél ennek ideje 2005-ben érkezett el. Elôre megfontoltan igen szerény programban állapodtak meg erre a versenyidényre. - Diána idén eddig mindössze egy alkalommal lépett hivatalos verse nyen lôállásba, mégpedig a belgrádi Eb-n, ahol a nyolcadik helyen végzett. A skeetlövôk szeptember közepén esedékes országos bajnokságán sem indul. – Egy héttel késôbb viszont – a házigazdák nagyvonalúsága révén – mindketten ott lehetünk a japán nemzeti bajnokságon, ahol Diána

MESTEREK ÉS MŰHELYEK is elindul, amelynek küzdelmeit a Tokió közelében lévô, nemzetközileg is elismert Narita lôtéren bonyolítják majd le. Jövôre már több versenyt tervezünk, az olimpiai kvótaszerzést viszont csak a 2007-ben kijelölt lehetôségekre tartogatjuk. Mivel átmenetileg a magyar sportlövôknek nincs szövetségi kapitányuk, így Pongrátzné Vasvári Erzsébet klub- és szövetségi edzôi tennivalói ellátása mellett a skeetesek szakfelügyelôje is egy Pongrátzné Vasvári Erzsébet és Pongrátz Bianka

MAGYAR EDZŐ 33 személyben. Amint elmondta, igyekszik ennek a hármas kihívásnak is legjobb tudása szerint megfelelni. Unatkozni így még véletlenül sem unatkozhat a következô hónapokban, hiszen a már ugyancsak bokros teendôi mellé szeptembertôl további kötelezettséget is vállal: Igaly Diánával együtt kezdik el a Testnevelési Egyetemen a négyéves szakedzôi tanulmányokat. Szöveg: Jocha Károly Fotó: Pongrátz Anita, Jocha Károly

32 MAGYAR EDZŐ

MESTEREK ÉS MŰHELYEK Igaly Diána és Pongrátzné Vasvári Erzsébet

sikereket jósolt nekem, így a lövészet mellett döntöttem. Tudvalevô, hogy ebben a sportágban sok éven át tartó, kemény fizikai megalapozásra van szükség az eredményekhez, s ráadásul legalább tízéves versenyzôi gyakorlatra, mely meghozhatja az elengedhetetlenül szükséges rutint. Ha viszont valaki ezen az úton eljut a nemzetközi sikerekig, utána akár évtizedeken keresztül meg is tarthatja kivívott pozícióját. Vasvári Erzsébet nem csak ábrándozott a majdani sikerekrôl, de volt ereje és kitartása is tenni azokért. Az elsô eredmény 1976-ban jelentkezett: ekkor, alig huszonkét évesen, már negyedik lett a Brno-ban megrendezett Európa-bajnokságon, mindössze egy körrel lemaradva a dobogót jelentô harmadik helytôl. A következô évben feltûnést keltô módon, 200/191 találattal a férfiak elôl vitte el az országos bajnoki címet.

– Sosem felejtem el, Ambrus Mihály mezôtúri versenyzôvel kerültem holtversenybe – emlékezett. – Amikor azután a szétlövésben már az utolsó lövések leadása elôtt behozhatatlan elônyre tettem szert, riválisom csapattagjai annyira zokon vették társuk vereségét, hogy se szó, se beszéd, meg sem várták ôt, hanem autóba vágták magukat és elviharzottak.

Elôolimpiai tapasztalatok Szerencsére nem ez a hozzáállás az általános a magyar sportlövô berkekben. A többség ôszintén örül a másik sikerének, jó szívvel képes megtapsolni azt. Márpedig Vasvári Erzsébet számos, nemzetközi mércével mérve is komoly sikernek tudott a részese lenni. Ma is jogos büszkeséggel a hangjában mondja: örül, hogy tizenöt éven át tagja lehetett annak a ma-

■

2005/2

gyar nôi skeetlövô csapatnak, amelyben 1989-ben Igaly Diána mellett még édesanyja, Igaly Józsefné is szerepelt, s ô volt a csapat harmadik tagja. 1990-tôl Diána, Göbölös Ibolya és ô alkotta a triót, amely egészen 2003-ig együtt maradt. – Tavaly még kimentem az elôolimpiára, de már nem a további versenyzés szándékával – folytatta. – Sokkal inkább azért, hogy felmérjem a leendô olimpiai versenypályát, s a tapasztalataim birtokában minél több, érdemi tanácsot adhassak Diánának. Hazajövet le is mondtam a válogatottságot, s bár klubomban, a H. Bolyai János KMFSE-ben még változatlanul versenyzek, egyre inkább az edzôi tennivalóim töltik ki a napjaimat. Azokat a napokat, amelyekben már 1997 óta komoly rész jutott az Igaly Diánával folytatott közös munkának, amely meg is hozta a kiemelkedô sikerek sorozatát. – Tulajdonképpen már 1985 óta elég komoly része az életemnek az edzôi tevékenység, hiszen egyre súlyosabban szívbeteg édesapámtól kényszerhelyzetben át kellett ven nem a tanítványait. Szerencsére mindenkit jól ismertem, miként a Magyarországon ma is alkalmazott Durnyev-féle stílust is. Ennek fortélyait édesapám még 1971-ben igyekezett átvenni az akkor Kubában edzôsködô, kiváló szovjet szakembertôl. Mivel magam is folyamatosan versenyeztem, így olyan edzô vált belôlem, aki lát a pályán, aki képes átvenni a versenyzôk mozgását és képes beleélni magát helyzetükbe. Persze ez a dolgoknak csak az egyik – bár kétségkívül nagyon fontos – része. A szakmai és a technikai felkészülés mellett ugyanis hasonlóan lényeges elôfeltétele a versenyzôedzô viszonynak a felhôtlen emberi kapcsolat. Csak és kizárólag ilyen alaphelyzetben lehet szó kölcsönös és fenntartás nélküli bizalomról, melynek birtokában a versenyzô sokkal elôbbre juthat, mint akkor, ha ez a kétoldalú kapcsolat homályos pontokkal terhelt. Ahhoz, hogy egy, mondhatni, bensôséges kapcsolat kialakulhasson, idôre, odafigyelésre és nyitottsága van szükség. Az edzônek tisztában kell lennie versenyzôje alapvetô életkörülményeivel, min dennapi örömeivel és gondjaival egyaránt. Ez a mi Diánával való együttmûködésünk alappillére. Kölcsönösen jól ismerjük egymást, legfontosabb tulajdonságainkat és képességeinket ugyan úgy, mint a gyenge pontjainkat. Az ismeretek bir-

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 9

Támadó taktikai magatartás-minták létszámelônyös helyzetekben (VB. Tunézia, 2005.) Ökrös Csaba Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

Bevezetés Még a legjobbaknak is van tanulni valójuk, amennyiben a létszám-elônyök kihasználásáról illetve a létszám-hátrányok semlegesítésérôl beszélünk. Ahhoz, hogy a felkészülés során játékspecifikus körülményeket teremtsünk, célszerû a mérkôzés megfigyelés tanulságaiból, az ott felismert helyzetekbôl illetve megoldási módokból kiindulnunk. A nagy számú variációkból olyan változatokhoz jutunk, amelyek nagy gyakorisággal fordulnak elô és jó edzés gyakorlati „panel”-nek bizonyulnak a célirányos gyakorláshoz. A létszám-elônyös helyzetek megoldásainak gyakorlásához az idei férfi Világbajnokság elsô három helyezett együttes (Spanyolország, Horvátország, Franciaország) játékából, csapatonként 5-5, többször is elôfordult mozzanatot gyûjtöttem össze. Ezek az alábbiak: (IR=irányító, BÁ=balátlövô, JÁ=jobbátlövô, BEÁ=beálló, BSZ=balszélsô, JSZ=jobbszélsô, K=középsô védô) Spanyolország támadó taktikája emberelônyben 1/a. alapjáték (1. ábra) • BÁ távolító húzást indít kifelé, majd az IR-nak passzol. • Ir a BEÁ fölött, mellett átlô, betör 1/b. (2. ábra) • Ha a középsô védô labdaszerzési célzattal kitámad az IR-ra, BÁ bejátssza a labdát BEÁ-nak. 1/c. (3. ábra) • Ha B2-s védô támadja le az IR-t, BÁ a JÁ-nek, vagy a JSZnek adja a labdát. 2. alapjáték (4. ábra) • IR – BÁ labdadobásos helycseréje után, a JÁ a K - B2 védô közé helyezkedve átlô. • Ha B2 védô kilép rá, BEÁ-nak vagy a JSZ-nek passzol. • Passzolhat a Bá pozícióba helyezkedô IR-nak, vagy BSZnek. 3. alapjáték (5. ábra) • A JÁ távolító húzást indít, és az IR behelyezkedik a K - B2 védô közé. Átadási csel a felé mozgó BEÁ-nak, és keresztpasszal a BÁ-t hozza helyzetbe az J1 – J2 között. • Ha J2-s védô marad a BÁ-vel szemben, az IR bejátssza a labdát a BEÁ-nak. 4. alapjáték (6. ábra) • IR a JÁ-nek passzol, aki távolító húzást kezdeményez, majd átadási csellel szabadrajátssza az IR-t, az IR betör a KB2 védô közé a BEÁ zárásába, ahol befejez, vagy végig húzzák szélig. 5. alapjáték (7. ábra) • A BÁ – BEÁ elzárást kezdeményez befele, húzás tovább IR, JÁ, JSZ. Horvátország támadó taktikája emberelônyben 1. alapjáték (8. ábra)

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

10 MAGYAR EDZŐ


• IR passzol a JÁ-nek és befut üresen a J2 védô külsô oldalára. JÁ betör a BEÁ zárásába a K – B2 közé, és passzol a K – J2 közé érkezô BÁ-nek aki lôhet, vagy bejátssza a labdát az IR-nak. 2. alapjáték (9. ábra) • BA passzol a jobbra betörô IR-nak, aki felugrásból visszapasszol a BEÁ fölé érkezô BÁ-nek aki, átlô. 3. alapjáték (10. ábra)

5. ábra

■

2005/2

• IR – BÁ labdadobásos helycsere, BÁ felugrásból kontrapassz, IR a Bá helyén betörés szélsô helyzetbe hozás. 4. alapjáték (11. ábra) • BSZ húzást indít, BÁ, IR felugrásból visszalövi a labdát a BSZ-nek, aki befejez. 5. alapjáték (12. ábra) • BÁ húzást indít befele, IR – JÁ labdadobásos helycsere, a középre kanyarodó JÁ lövi a BÁ-nek aki, betör J1 – J2 közé és szélre adja a labdát.

9. ábra

■

2005/2

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

„A sikerek elôfeltétele a kölcsönös bizalom!” PONGRÁTZNÉ VASVÁRI ERZSÉBET, IGALY DIÁNA FELKÉSZÍTÔ EDZÔJE VALL SZAKMAI HITVALLÁSÁRÓL A sportlövészet nem a tömegek sportja! Ennek az alaphelyzetnek megvannak a maga elônyei. Így például szinte mindenki ismer mindenkit, annál is inkább, mivel ebben a sportágban igen gyakori, hogy egymást követô generációk alkotnak tradíciókban gazdag sportlövô családokat. A legeredményesebb magyar skeetlövô, Igaly Diána és jelenlegi felkészítô edzôje, Pongrátzné Vasvári Erzsébet egyaránt ilyen családokba született bele, s ha úgy tetszik, ezen az alapon is találkozhattak. Mivel Igaly Diána szülei, Igaly József és Igaly Józsefné mindketten kitûnô versenyzôk is voltak, így egyetlen leányuk szinte a lôtéren nôtt fel. Nem volt ez másként a néhány évvel idôsebb Vasvári Erzsébetnél sem, akinek édesapja versenyzôként és edzôként ugyancsak egyaránt maradandót alkotott. A két család nagy sikereinek, a sportághoz való fenntartás nélküli kötôdésének tudatában szinte törvényszerûnek hat, hogy a késôbbi sikeres páros tagjai immár három évtizede ismerik egymást, s hogy közelségük az évek során minôségi változáson ment keresztül. Persze az elsô idôkben egészen más volt a kapcsolatuk. Erzsi, amikor elsô alkalommal korongra lôtt, nyolc korongból ötöt eltalált, másnap már le is igazolták az MHSZ KLK-ba. Egy hónappal késôbb elsô lett a junior lányok Budapest bajnokságán, újabb két hónap elteltével pedig a juniorok országos vetélkedôjén sem talált legyôzôre. Már befutott versenyzô volt, amikor a tíz éves Diána elôször vett puskát a kezébe, viszont 90-ben a moszkvai világbajnokságon - ahol Erzsi egyéniben ezüstérmet nyert - már együtt küzdöttek a csapat világbajnoki címért. Pongrátzné Vasvári Erzsébet

6. ábra

10. ábra

7. ábra

11. ábra

MAGYAR EDZŐ 31

Sportlövô családok Diána útját meredeken felfelé ívelô pályafutása során elôbb édesapja, a kitûnô versenyzô és nevelô, Igaly József egyengette, majd az ô halálát követôen édesanyja, az ugyancsak klasszis versenyzô Igaly Józsefné vette át edzéseinek vezetését. Klubjában, a Budapesti Polgári Lövész Egyletben jelenleg is édesanyja a szakmai vezetôje, míg a válogatottban 1997 óta Pongrátzné Vasvári Erzsébet a felkészítô edzôje. Vele beszélgettem életérôl, pályafutásáról, s persze kiemelten az olimpiai bajnok Igaly Diánával való kapcsolatáról, együttmûködésükrôl. – Édesapámról, Vasvári Pálról rengeteget tudnék mesélni, a férjemrôl, Pongrátz Pálról viszont legalább annyit illik elmondanom, hogy ô is húsz évig elsô osztályú futóvadlövô volt. Ráadásként három gyermekem – két lány és egy fiú – közül Bianka viszi tovább a családi hagyományokat. ô jelenleg huszonegy éves és válogatott kerettag – természetesen skeetlövésben… A család rövid bemutatását követôen a magyar skeetlövô válogatott keret edzôje saját, ugyancsak eredményes pályafutásáról is ejtett néhány szót. Elmondta, az igazi választás elé tizennyolc éves korában, az érettségi idején került. Komolyan fontolgatta ugyanis, hogy testnevelô tanárnô lesz, s célja megvalósításához a Pécsi Tanárképzôn keresztül vezetett volna az út.

Nem csak ábrándozott 8. ábra

12. ábra

– Mivel már a dédapám is fegyverforgató ember volt, édesapám pedig

30 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 11

Kiverték a biztosítékot

AZ ATHÉNI BÉNULTSÁGOT A SZÁRNYALÁS VÁLTOTTA FEL MONTREALBAN Zsuzsanna helyett választott mást Faragó Tamás, akinek Petrovics Mátyással alkotott kettôse olyannyira olajozottan funkcionált, hogy Tiba kapocsszerepe okafogyottá vált. A Világliga alapszakaszában szebbnél szebb gyôzelmet aratott a hölgykoszorú, amelyben Drávucz Rita, Kisteleki Dóra, Pelle Anikó, Stieber Mercedes, Valkay Ágnes és Zantleitner Krisztina képviselte az állandóságot, a többiek, így Benkô Tímea, Brávik Fruzsina, Horváth Patrícia, Serfôzô Krisztina, Takács Orsolya, Tomaskovics Eszter és Tóth I Andrea bizonyíthatta, hogy rászolgált a bizalomra. Gondoljanak bele, Tomaskovics 1987ben, Brávik 1986-ban, Takács 1985-ben született, és mindhárman részesei voltak a juniorválogatott gyászos világbajnoki szereplésének januárban, amikor is az eget feketére festô 11. helyen végzett a csapat. Vagy itt van a kapus, Horváth Patrícia. Másfél éve még harmadik számú hálóôrnek érezhette magát, aztán elsô számúvá elôlépve nem lenyomta a teher, hanem szárnyakat kölcsönzött neki a nehéz feladat. Ennyire tudatosan játszó, lelkileg hihetetlenül stabil, a védekezésben elsô rangú produkciót nyújtó, támadásban váratlan dolgokra képes, összehangolt magyar nôi együttest még sohasem láttunk. A csoportmeccseken Kínát, a címvédô Egyesült Államokat és Spanyolországot gyôzte le, a negyeddöntôben a németeket véreztette ki, a fináléba jutásért a több mint 3000 szurkoló által támogatott Kanadát páholta el, hogy aztán az aranyért másodszor is nyerjen az amerikaiak ellen. Na és hogyan! Ahogy Faragó Tamás fogalmazott, nem szokásos módon. Mi még hozzátesszük: férfias módon. Többen esküsznek rá, úgy még nem láttak magyar nôi csapatot diadalmaskodni, hogy jelentôs elônyét (7–3) leadva

döntetlenre apassza a végeredményt a rendes játékidôben, aztán a hosszabbításban ismét új erôre kapjon, és alaposan elverje a riválist. A vége, ugye, gyönyörûséges 10–7! Ezen a meccsen dobott a center Tomaskovics kintrôl (!) három akkora gólt, hogy a férfiak is könyörögnének a receptért, no meg ne felejtsük Horváth képtelen bravúrját, midôn a negyedik negyed végén (7–7-nél) Villa közeli húzását lestoppolta. De egyébként sem volt nyoma az athéni bénultságnak, a béklyók lemaradtak a lábakról és kezekrôl, tulajdonképpen az egész tornán brillírozott a csapat. Különösképpen a kapuban Horváth, a jobb oldalon Drávucz – kettôjüket az All Star-együttesbe is beválasztották. A szuperhetesben lett volna a helye Pellének és Stiebernek is, de Valkay, Kisteleki, Zantleitner és Tomaskovics is többször vállalt fôszerepet. És még egy kis szakmai adalék. Faragó és Petrovics új stílust vezetett be. A védekezés kifinomítását jelölték ki alapnak, úgy gondolkodva, hogy a nívós védômunka, a hátrányokban bekapott kevés gól növeli a kohéziót és a hitet, amelyet már a támadásban lehet kamatoztatni. A védekezési szisztémát összhangba hozták a kapus Horváth Patríciával, s ne felejtsük, hogy az állandóságot képviselôk közül többen posztot váltottak. Például Valkay és Drávucz oldalt cserélt, de a csapatkapitány, Kína ellen 300. válogatottságát ünneplô Stiebert is érintette a szerkezeti váltás. Most már mondhatjuk, minden jól sült el, és a vártnál jóval hamarabb (elsô próbálkozásra) kivertük a biztosítékot. A magyar válogatott alaposan meglepte a világot, és tudatosította, hogy az elmúlt két esztendôben csak rosszat álmodtunk, de már felébredtünk. A valóság pedig az, hogy a hölgyek 1994 után újra aranyérmet szereztek a legnagyobb pólós eseményen, az egyetlen duplázó: Stieber Mercedes. Szabó Gábor

17. ábra

13. ábra

Franciaország támadó taktikája emberelônyben 1. alapjáték (13. ábra) • IR helyet cserélt BÁ-vel (nagy lövô középen), IR húzást indít a BEÁ zárásába BÁ középen átlövés, vagy tovább húzás jobb oldalra. 2. alapjáték (14. ábra) • IR – BÁ labdadobásos helycsere, passz JÁ-nek aki betört. 3. alapjáték (15. ábra) • BÁ húzást indít befele, passzol az IR-nak, aki felugrásból kontra passzal visszajátssza a labdát a BÁ-nek, aki betör a J2 – J1 közé és szélre passzol, BSZ befejez. 4. alapjáték (16. ábra) • IR rátör a K védôre aki el van foglalva a BEÁ-val is, betör K – J2 közé és húzást indít, BÁ befejez. 5. alapjáték (17. ábra) • BÁ – BSZ-nek játssza a labdát és befut Beá-ba a másikoldalra, helyére érkezett az IR, húzás- kontra húzás széltôl szélig, kapuralövés esetleges. Bár különbözô hagyományú, játék kultúrájú és eredményességû országokat választottam megfigyelésre a játék elemzés alapjául, a változatosságok mellett azonos jegyeket is fellelhetünk a begyakorolt figurák, vagy a kezdetben spontánnak tûnô, de késôbb komoly szervezettségrôl tanúskodó alap-megoldások láttán.

14. ábra

15. ábra

FURCSA ÉS EREDMÉNYES Faragó Tamás játékosként olimpiai, szövetségi kapitányként világbajnoki elsôséget szerzett Montrealban. Ezek után nem véletlenül mondta a szakvezetô, hogy: „Jó város…” Faragót pedig sokan furcsa embernek tartják. Ebbéli véleményüket megerôsítve érezték, midôn a nôi világbajnoki döntô lefújása után kiszaladt az uszodából (ünnepeljenek a játékosok!), és átmeneti filozofálgatást követôen metróra szállt. A szálloda felé vette az irányt, és már televízión nézte végéig az éremátadást. Faragó dacos is. Az ôsszel ôt ért vádak folytán bevallottan tovább termelôdött benne az ambíció, és emlékezetes világbajnoki szerepléssel szeretett volna visszavágni a kritizálóknak. Újra hangsúlyozni akarta: igenis „kapisgálja” ezt a játékot, ha esetleg ezt valaki nem tudná. Faragó rendkívül eredményes is. Amióta átvette (2001 eleje) a csapatot, három aranyérem (2001 – Eb, 2002 – Vk, 2005 – vb) és három ezüstérem (2001 – vb, 2003 – Eb, 2004 – Világliga) a termés. Nem kevés.

16. ábra JELMAGYARÁZAT

A magyar nôi vízilabda-válogatott tavaly ôsszel arra az orosz mini-tengeralattjáróra hasonlított, amely az idén augusztus elején 190 méteres mélységben rekedt a Kamcsatka-félsziget partvidékén. (A kábelekbe és halászhálóba gabalyodott vízijármûvet végül külföldi, elsôsorban angol segítséggel szabadították ki, és a legénység mind a hét tagja túlélte a háromnapos kalandot.) Az athéni olimpián elért egyetlen gyôzelem és négy vereség, a tornán tapasztalt görcsösség, a hatodik hely, az azt követô tanácstalanság, értetlenkedés a tengeralattjáróéhoz hasonlatos bénultságot okozott. Az a hír járta, hogy több játékos is lemondja a válogatottságot, mert nem tud együtt dolgozni Faragó Tamás szövetségi kapitánnyal (végül csak Primász Ágnes döntött így), a szakvezetôt több szakmabeli kritika is érte, különösen a bajnok Dunaújváros vezetôsége részérôl. A napnál világosabb volt, hogy változtatni kell, de hogy végül alapjaiban módosul-e a csapat és a stáb, vagy elegendô néhány igazítás – még nem lehetett tudni. A Primász elhatározását követô második változást az jelentette, hogy Györe Lajos helyett Petrovics Mátyást szavazta meg Faragó segítôjének az MVLSZ elnöksége, míg az Athénban játékosként szereplô Tiba Zsuzsannát amolyan lelki kapocsnak jelölték ki. Békés beszélgetést követôen Valkay Erzsébet jelezte még a kapitánynak, hogy erre az esztendôre kihagyná a válogatott felkészülést – minden más esetleges átszervezés a nyárra maradt. A márciusi madridi selejtezôn mindenesetre kivívta a világbajnoki indulás jogát a nemzeti együttes (papírforma), s már kizárólag a montreali csúcsviadalra kellett koncentrálni. Hmm… Éppen Montreal, ahol 1976ban Faragó Tamás fantasztikus alakításával olimpiai bajnoki aranyat szerzett a férfiválogatott. Az egykori játékosóriás, ismerve maximalizmusát, a 29 esztendôs elôzmények miatt sem engedhette meg magának, hogy ne kísérje újra siker feltûnését a kanadai városban. Nos, – a tengeralattjáróval ellentétben – külsô segítség nélkül kelt életre a magyar nôi válogatott, amelybôl éppen a megmentett orosz legénységnek megfelelô létszámú, azaz hét athéni szereplô hiányzott a montreali vb-n. A fent már említett két játékoson kívül Sós Ildikó (édesanya lett), Tóth II Andrea (krónikus porcsérülés hiúsította meg részvételét), Szremkó Krisztina, Györe Anett és Tiba

Támadójátékos Támadójátékos labdával Labdavezetés Átadás, kapuralövés A játékos útja Védôjátékos Elzárás

12 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 29

Összefoglalás • A létszámelônyös helyzetben játszott alapjátékokból világosan kitûnik, hogy a világbajnok spanyol csapat többféle, egymástól eltérô játékmegoldást (figurát) alkalmazott. Ehhez az együttmûködésnek olyan magas foka szükséges – a játékos és a labda idôzített mozgása - amelyhez nélkülözhetetlen a játék 2-3 lépésének elôre történô meghatározott tervezettsége. Ennek következtében relatív hosszabb lefolyású akciókat alkalmaztak. • Ezzel szemben a horvát csapat az akció kezdetét határozta meg, melyet a támadók improvizatív megoldásokkal folytattak. Mind a spanyol és a horvát csapat támadás befejezéseiben, az átlövés meghatározó jelentôséggel bírt. • A francia támadójátékok fôleg betörés és szélsô játék túlsúlyának dominanciáját tükrözi, mely a 6:6 elleni játékfelfogás elemeit adaptálta létszámelônyös helyzetbe. Attól klasszis egy csapat, ha a játék egészére szolgáló játékelméleti törvényszerûségeket, mégiscsak valamilyen „ízzel”, nemzeti karakterrel ötvözi. Ezek az országokra vonatkozó és a játékstílusukat jellemzô „színek” hosszabb – rövidebb ideig felismerhetôk, majd arra látunk példát, hogy a sajátosságok elhalványulnak, feloldódnak és újabb markáns megoldások jöhetnek elô, annak függvényében, hogy az új játékos generáció milyen kvalitással, elôképzettséggel bír. A legjobbakat utánozni kívánó csapatok, gyakran beleesnek abba a csapdába, hogy úgy fognak bele a reprodukálásba, hogy játékosaik nem rendelkeznek az eredeti „színekkel, ízekkel”. Márpedig, hasonlóan egy kép-aukcióhoz, egy eredeti mû mindig többet ér, mint egy mestermunka silány utánzata.

Irodalomjegyzék Kolozs F.(1968): Kézilabdázás. Tankönyvkiadó. Bp. 455 o. Madarász I.(1986): Korszerû kézilabdázás. Sport. Bp. 442 o. Ökrös Cs. (2003): Különféle irányzatok a férfi kézilabdázásban. Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/2, 51-54. oldal Ökrös Cs. (2003): Hagyományok és változások a portugáliai férfi kézilabda vb-n. Kalokagathia, 2003/1 sz. 156-161. oldal Ökrös Cs. (2004): A horvát kézilabdázás ismét bizonyított. Magyar Sporttudományi Szemle, 2004/4, 27-31. oldal

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2005-ben négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2005-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203 telefonon! A szerkesztôség

Viktor, Beé István, Babella Balázs, Gyertyános Gergely összeállítású kvartett végzett elsô helyen, szintén 200 méteren, megvédve ezzel tavalyi Eb-elsôségét (igaz akkor Gyertyános helyett Boros Gergely ült a hajóban). A kellemes meglepetés kategóriájába sorolható Benkô Zoltán ezüstérme K-1 1000 méteren, a saját bevallása szerint „elsôbálozó”, vagyis a csapatemberként jegyzett, ezúttal egyesben is bemutatkozó Viski Erzsébet ezüstje 500-on, Boros Gergely ezüstje K-1 200-on, vagy a Kovács Gergely, Bozsik Attila kenu kettes szintén a sprinttávon szerzett második helye. Kucsera Gábor is jelezte, komolyan lehet rá

számítani a jövôben. Két érmet is begyûjtött párosban: 1000 méteren Kökény Rolanddal ezüstöt, 500-on Kammerer Zoltánnal bronzérmet sikerült összelapátolnia. S akkor végül a csalódásokról. Angyal Zoltán egyedül a sydneyi és athéni olimpiai bajnok férfi négyes szereplésével nem volt elégedett. A Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor alkotta kvartett Eb-címvédô létére már az elôfutam során is harmadik hellyel, épphogy csak becsusszant a döntôbe, a fináléban aztán még szerényebb produkcióval a hatodik helyen ért célba. „Elismerem, hogy olimpia utáni évben já-

Kiadványismertetô A 2004-es Sport Általi Nevelés Európai Éve keretében az EU-s pályázat támogatásával megvalósult valamennyi hazai és nemzetközi program ismertetôjét az Európai Bizottság által kiadott CD Rom-on lehet elérni angol nyelven, a magyar programok részletes leírása és a szervezetek elérhetôsége a TF Továbbképzô Intézetének közremûködésével készült nyomtatott kiadványban található. További információ: TF Továbbképzô Intézet, tel.: 487-9272

runk, ilyenkor nem pörögnek annyira a fiúk, mint például tavaly - próbált megértô lenni Angyal Zoltán. - Azt is tudni kell, hogy már nem fiatal srácok, akik égnek minden egyes sikerért, akikben tûz lobog minden egyes futamgyôzelemért. A négyesnél mind a négy versenyzônek fizikailag, szellemileg csúcsformában kell lennie, hogy jól menjen a hajó, ha csak egy valaki kilóg, máris nagy a baj. Mindent összevetve, ez a teljesítmény elfogadhatatlan, ennél sokkal több kell nemzetközi szinten. (Ez az értékelés még a zágrábi vb elôtt íródott. A szerk.) Sebastian Tamás

28 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

KAJAK-KENU EURÓPA-BAJNOKSÁG

ANGYAL ZOLTÁN ELÉGEDETT, S AMONDÓ NEM LEHET MINDIG TÍZ ARANYAT NYERNI kapitány. - Ez a dolguk, hogy mindig a maximumért szurkoljanak. Ám ne feledjük: nem lehet mindig tíz aranyat nyerni. Most hat gyôzelmet sikerült szereznünk, ám további négy esetben csupán centiken múlt az elsôség. Úgy érzem, semmiképp nincs okunk a szégyenkezésre. Olimpia utáni évben járunk, egyes helyeken új embereket építettünk a válogatottba, s akadtak olyan egységek is, amelyeket, úgymond, menedzselési szándékkal vittünk ki Poznanba.” Azt azonban a kapitány is elismeri, hogy a mostani kontinensviadal után „felemás a kép”, és számos tanulsággal szolgált a verseny. „Mint minden világversenyen, akadtak elvárt gyôzelmek, kellemes meglepetések és - kudarcok is. A zágrábi vébé az év fô eseménye számunkra, arra élesítettük formánkat, de kiderült: semmilyen körülmények között nem szabad az Eb-t félvállról venni.” Az elvárt gyôzelmek kategóriájába sorolható Vereckei Ákos újabb, zsinórban ötödik Eb-aranya K-1 500 méteren. A döntôben csak Janics Natasa bátyja, a horvát színekben induló Stjepan Janic tudta tartani vele a lépést, az utolsó 200on azonban Vereckei robbantott, és magabiztosan nyert. Felkészülése, versenyzése abszolút profizmust bizonyít. Kolonics György rutinja is ezüstöt ért 1000 méteren, Kozmann Györggyel párosban állhattak fel a dobogóra. Kovács Katalin és Janics Natasa ezúttal nem egyesben állt rajthoz. Az új idôszabály miatt - a 7 percenkénti rajtok duplázásra nincs lehetôség, s ôk a párost választották. S ha már lúd, legyen kövér, mindhárom távon, 1000, 500 és 200 méteren is kivívták a hazai válogatókon az indulás jogát (csak 500-on kellett „szétlövéssel” dönteni közöttük és a Paksy, Benedek kettôs között). „Már tavaly, az athéni olimpia elôtt mondtam, hogy ez a világ legjobb párosa mondta Fábiánné Rozsnyói Katalin, az aranyduó edzôje. - Akkor szinte gyakorlás nélkül nyertek a hazai válogatón és az olimpián, idén már volt idejük összecsiszolódni. Egyesben is ôk a legjobbak a világon, állítom, Poznanban bármelyikük nyert volna, - mindhárom egyes számban. Az meg külön szerencse, hogy a világ két legjobb versenyzôje re-

mek párost is alkot.” Az 1000 méteres döntôben szerezték elsô aranyukat Poznanban, s csak azért nem nyertek hatalmas, három hajós fölénnyel, mert az utolsó métereken kishíján beborultak, Janics nem is evezett, hanem egyensúlyozott. Ötszázon már meggyôzô volt a különbség, akárcsak a sprinttávon, pedig 200 méteren - ahol általában ezredmásodperceken múlik a gyôzelem és sokszor célfotó dönt - egy hajóval nyerni már-már illetlenség. Kajak egyesben 200 méteren Szabó Szilvia aranyának örülhettünk, aki 2001 után másodszor nyert egyesben ezen a távon, összesen kilencedik Eb-titulusát gyûjtve be ezzel. Rajtuk kívül a Kadler

EURÓPA-BAJNOKSÁG 2005, POZNAN A MAGYAR ÉRMESEK Arany (6) Kovács Katalin, Janics Natasa K-2 1000, 500, 200 m Vereckei Ákos K-1 500 m Szabó Szilvia K-1 200 m Kadler Viktor, Beé István, Babella Balázs, Gyertyános Gergely K-4 200 m Ezüst (7) Benkô Zoltán K-1 1000 m Kökény Roland, Kucsera Gábor K-2 1000 m Kozmann György, Kolonics György C-2 1000 m Viski Erzsébet K-1 500 m Paksy Tímea, Benedek Dalma, Szabó Szilvia, Bóta Kinga K-4 500 m Boros Gergely K-1 200 m Paksy Tímea, Viski Erzsébet, Patyi Melinda, Fazekas Krisztina K-4 200 m Bronz (2) Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor K-2 500 m Kovács gergely, Bozsik Attila C-2 200 m Éremtáblázat (élcsoport) 1. Németország 10 2. Magyarország 6 3. Lengyelország 2 4. Oroszország 2 5. Románia 2

2005/2


MAGYAR EDZŐ 13

Természetes táplálékok fogyasztásának gyakorisága sportolóknál

Hat a magyar igazság, ráadás most nincs Poznan, Wielkopolskie, vagyis a NagyLengyelország nevû tartomány fôvárosa. Persze, ami sportszakmai szempontból ennél sokkal fontosabb: az európai kajakkenu egyik fellegvára. Merthogy mióta 1952-ben megépítették a mesterséges Malta-tavat a Poznant átszelô Warta folyó egyik mellékágának, a Cybinának a felduzzasztásával, rendszeresen rendeznek ott világversenyeket. Így 1990-ben és 2001-ben világ-, 2000-ben, 2004-ben és idén pedig Európa-bajnokságnak adhattak otthont. A környezet látványos: szép zöldfelületek, csodaszép, rendezett parkok, minigolf-pálya, téli és nyári sí- és bobpálya, játszóterek, éttermek, szóval igazi szabadidôközpont. A magyar versenyzôk mégsem szeretik a Malta-tavat. Tudniillik nem építettek elkülönített felevezôpályát (mint például Szegeden a Maty-éri pályán), így a versenyzôk a futamok között a rajtra sietve is felkorbácsolják a vizet, ráadásul a cél közelében, az utolsó kétháromszáz méteren meredek betonfal szegélyezi a tavat, ami nem elnyeli, hanem egyenesen visszaveri a hullámokat. Ha ez még mind nem elég, megmagyarázhatatlan meteorológiai törvényszerûség alapján évrôl évre viharos széllel tarkított zivatarok teszik még "érdekesebbé" a poznani versenyeket. A síkvízi (flatwater) Európa-bajnokság víztükre bizony csak ritkán volt sík (vagyis flat), sokkal inkább 15-20 centis hullámok tarajosították. De vihar, zivatar, hullámok ide vagy oda, a magyar válogatott ezúttal is besöpört hat aranyérmet, meg - nem mellesleg - még hét ezüstöt, két bronzot is hozzátett a terméshez. Sokakban felmerülhet: csak hatot? Hiszen tavaly Poznanban (szintén viharos körülmények között) tíz, 2002-ben Szegeden szintén tíz elsôséget szereztünk. Az olimpia számokat tekintve is elmaradtunk a tavalyi, öt aranyat érô produkcióról: ezúttal csak két elsôség jött össze ötkarikás távokon. A szakma sikerként könyvelte el a szereplést (joggal: a hat arany, az azért mégiscsak hat arany), de a tíz aranyhoz „szoktatott”, elkényeztetett szurkolók között akadtak elégedetlenkedôk. „A szurkolók már csak ilyenek - értékelt az Eb-t követôen Angyal Zoltán szövetségi

■

5 7 5 3 1

7 2 5 1 3

FREQUENCY OF CONSUMPTION OF CONVENTIONAL FOODSTUFFS IN CASE OF ATHLETES Szabó S. András, Márton Márk Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest

Összefoglalás Kérdôíves adatgyûjtés formájában 100 sportoló – nem élvonalbeli versenyzôk – táplálkozási szokásainak felmérésére került sor Budapesten 2005-ben. A felmérés célja a táplálék-kiegészítôk fogyasztásának felmérésén kívül az volt, hogy információkat nyerjünk a sportolók konvencionális élelmiszer-fogyasztásáról. Megállapítható volt, hogy a fiatal sportolók többsége változatosan táplálkozik, s a hölgyek jobban odafigyelnek a táplálkozásra, mint a férfiak. Kulcsszavak: sportolók, táplálék-kiegészítôk, táplálkozás, természetes élelmiszerek

Abstract A questionnaire was developed and analysed for determination of nutrition habits of 100 non top athletes in Budapest, 2005. The main aim of the measurement was to get information about the application of food supplements and consumption of conventional foodstuffs. It can be established that the majority of young athletes has a varied diet, and the female athletes pay more attention to the balanced nutrition than the male ones. Key-words: athletes, conventional foodstuffs, food-supplements, nutrition

Bevezetés Jól ismert tény, hogy a korszerû sporttáplálkozás olyan egészséges és többnyire mérsékletes táplálkozást jelent, ami egyúttal adekvát a kérdéses sportágat ûzô sportoló tényleges fiziológiai szükségleteit tekintve. Azaz nem beszélhetünk önmagában sporttáplálkozásról, csupán sportágspecifikus táplálkozásról. Ma egyre többet hallunk sporttáplálékkiegészítôkrôl, olyan adjuváns szerekrôl, amelyek részben a konvencionális táplál-

kozás esetleges hiányait hivatottak pótolni, részben pedig határozottan – de legális módon – teljesítményfokozó hatásuk van, annak következtében, hogy pl. elôsegítik a regenerációt s ezáltal fokozzák a terhelhetôséget. A MAGYAR EDZÔ hasábjain - pl. (1)(2)(3)(4)(5) - is számos cikk volt olvasható a táplálék-kiegészítô szerek hatásáról, ezek alkalmazásáról. Ugyanakkor határozottan le kell szögezni, hogy a sportolók táplálkozásának alapját a természetes ételek, konvencionális élelmiszerek kell, hogy képezzék, a szupplementáció csupán kiegészítést jelenthet(6). A cikkben egy 100 sportolóra kiterjedô részletes kérdôíves felmérés(7) eredményeinek egy részét ismertetjük. Azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a sportolók milyen gyakorisággal fogyasztanak természetes élelmiszereket.

Kérdôíves felmérés 100 fô válaszait rögzítettük 16 kérdést tartalmazó kérdôíves felmérés keretében. A válaszadók nem élsportolók voltak, de olyan egyének – testnevelés szakos egyetemi hallgatók, egyesületi sportolók – akik rendszeresen edzenek, s életükben a sportnak meghatározó szerepe van. 62 fô volt 19 és 25 év alatt, 16 fô a fiatalabb, 22 fô az idôsebb korcsoporthoz tartozott. A 100 fôbôl 71 fô képviselte az erôsebb, s 29 fô a szebbik nemet. A 100 fô között számos sportág képviselôje volt, a legnagyobb arányban kézilabdások (16 fô), testépítôk (13 fô), labdarúgók (11 fô), úszók (11 fô), kosárlabdázók (6 fô), atléták (6 fô) és triatlonosok (5 fô) kerültek a megkérdezett sportolók közé. A megkérdezettek – a táplálék-kiegészítô szerek vonatkozásában – három csoportra voltak oszthatók. A sportolók közül 21 fô semmilyen táplálék-kiegészítôt nem fogyasztott, 54 fô legfeljebb kettôt (elsôsorban vitaminokat és ásványi anyagokat), míg a felmérésben résztvevôk negyede legalább háromféle szert

használt rendszeresen. Kiemelendô, hogy azok esetében, akik nem fogyasztanak táplálék-kiegészítôket különösen fontos a változatos, sokrétû, kiegyensúlyozott és vegyes étrend. E dolgozatban a felmérésnek csupán azon eredményeit ismertetjük, amelyek a természetes élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatosak. Ez volt a 16 kérdéses kérdôív utolsó kérdése – milyen gyakorisággal fogyasztja a következô természetes élelmiszereket – s 12 féle élelmiszer csoportot adtunk meg.

Tej és tejtermékek fogyasztása 73 fô naponta, 23 fô hetente többször fogyaszt tejet ill. tejterméket, 4 fô soha nem iszik tejet. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítendô, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 15 %-a kissé vagy közepesen laktóz-intoleráns (tejcukor-érzékeny), de a tej és tejtermékek igen kedvezô táplálkozásbiológiai értéke (pl. fehérjetartalom, ásványi anyag tartalom) miatt nem a tejfogyasztás mellôzése a megoldás, hanem a laktózmentes tej ill. tejcukrot nem tartalmazó tejtermékek (pl. sajt, túró) fogyasztása. Ugyanakkor kihangsúlyozandó, hogy a túlzott tejfogyasztás nem javasolható, a sok kalcium bevitele ugyanis lerontja más makroés mikroelem (pl. Mg, Fe) hasznosulását.

Sütôipari termékek, pékárúk fogyasztása 79 fô naponta, 17 fô hetente többször fogyaszt sütôipari terméket, s csak 4 fô-

14 MAGYAR EDZŐ


re jellemzô, hogy ritkán fogyaszt e készítményekbôl. A magas fogyasztási arány nem meglepô, hiszen kenyér lényegében minden nap van asztalunkon. A ritkán fogyasztók hölgyek voltak. A pékárúknak elsôsorban a szervezet energiaigényének, s részben fehérje-, rost-, ásványi anyag- és vitaminszükségletének fedezésében van szerepe.

között a nôk aránya jelentôsen nagyobb volt. Kiemelendô, hogy a testépítôk és a gyorserôt igénylô sportágak képviselôi húst napi rendszerességgel fogyasztanak. Ugyanakkor kihangsúlyozandó, hogy az egyoldalúan húsra épülô táplálkozás káros.

Zöldségfélék, fôzelékfélék 53 fô naponta, 23 fô hetente többször, 24 fô hetente fogyaszt zöldségeket. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz rendszeres zöldségfogyasztás tartozik. Vitaminok, ásványi anyagok, rostok eredményezik a zöldségek kedvezô táplálkozásbiológiai értékét.

A tojásnak jelentôs a fehérjetartalma s a zsírtartalma is, s közismert a koleszterinszintet növelô hatása. Ezért csupán a mérsékelt tojásfogyasztás javasolható. 34 fô naponta, 39 fô hetente többször, 25 fô hetente fogyaszt tojást. 1 fô csupán havonta fogyaszt tojást, 1 fô pedig teljesen mellôzi étrendjébôl a tojást.

Gyümölcsök

Hüvelyesek

Kb. hasonló arányt kaptunk a zöldségekhez, 52 fô naponta, 30 fô hetente többször s 18 fô hetente fogyaszt gyümölcsöt. Mindennapos bevitelük lenne az ideális, kedvezô élettani hatásuk alapja hasonló a zöldségféléknél leírtakhoz.

Ezt az élelmiszercsoportot meglehetôsen ritkán fogyasztják, holott táplálkozásélettani szempontból fogyasztásuk elônyös. Elsôsorban a magas biológiai értékû növényi fehérje miatt, de ásványi anyagokból és rostból is jelentôs mennyiséget tartalmaznak. 6 fô fogyaszt ilyen termékeket naponta, 26 fô hetente többször, 50 fô hetente, 16 fô havonta s 2 fô jelezte, hogy nem fogyaszt ilyen készítményeket.

Alkohol 34 fô jelölte magát absztinensnek, 6 fô naponta, 34 fô hetente, 26 fô havonta fogyaszt alkoholos italt. A nôk esetében jóval nagyobb az alkoholt nem fogyasztók aránya, mint a férfiaknál.

Édességek, cukrászati termékek Bár a cukorszerû szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek (pl. fagylalt, csokoládé, szôlôcukor tabletta) kis mennyiségben történô fogyasztása nem kifogásolható, de a túlzott cukorfogyasztás mindenképpen kerülendô. A válaszadók közül 42 fô naponta, 44 fô hetente többször, 10 fô csupán kb. havonta fogyaszt édességet, 4 fô pedig soha. A napi fogyasztók többsége a fiatalabb korcsoportból került ki, a hölgyek között nagyobb arányban vannak az édességet ritkábban fogyasztók.

Tojás

Olajos magvak, mûzli Magas élelmi rost, továbbá ásványi anyag s részben zsír-, vitamin- és szénhidrát tartalmuk miatt ajánlott fogyasztásuk, bár fogyasztásuk nem terjedt el eléggé a sportolóknál. 7 fô naponta, 38 fô hetente többször, 22 fô hetente fogyaszt e készítményekbôl. 23 fônél csak havi a gyakoriság, s 10 fô egyáltalán nem fogyaszt ilyen termékeket.

Tésztafélék Szerepük fôleg a szénhidrátbevitel biztosítása. 9 fô naponta, 33 fô hetente többször, 46 fô hetente, 9 fô havonta fogyaszt tésztaféléket. 3 fô soha nem fogyaszt tésztát.

Hús, hal

Egyéb élelmiszerek

A hús és hal jelentôs mennyiségû állati fehérjét tartalmaz, nem elhanyagolható e mellett ásványi anyag és vitamin tartalmuk sem, s gyakran jelentôs a zsírbevitel is. 46 fô naponta, 34 fô hetente többször, 14 fô hetente, 5 fô csupán havonta fogyaszt húst vagy halat. Egy nôi versenyzô volt vegetáriánus, de megemlítendô, hogy a húst ritkábban fogyasztók

E csoportba soroltuk azokat az élelmiszereket vagy természetes eredetû kiegészítô anyagokat, amelyeket a válaszadók rendszeresen fogyasztottak az elôzô csoportokba sorolható élelmiszereken továbbá a táplálék-kiegészítôkön kívül. Többen különbözô leveseket, gyorséttermi ételeket, különbözô teákat, gyógynövényeket, aszalt gyümölcsöket említet-

■

2005/2

■

2005/2


tek, mint olyan élelmi anyagokat, amelyek fogyasztását táplálkozásukban jelentôsnek tartják.

Értékelés A felmérés során adatokat gyûjtöttünk sportolók konvencionális táplálkozásáról és táplálék-kiegészítô fogyasztásáról. Megállapítható volt, hogy a sportolók nagy része ugyan eléggé változatosan táplálkozik, de egyes élelmiszer-csoportokat (pl. zöldségfélék, gyümölcsök) ajánlatos lenne gyakrabban fogyasztani. A kérdôívek elemzése azt mutatta, hogy a hölgyek jobban odafigyelnek táplálkozásukra, mint a férfiak. Különösen hangsúlyozottan jelentkezik a konvencionális táplálékok fogyasztása által megkövetelt kiegyensúlyozottság igénye (pl. ásványi anyagok, vitaminok bevitele) azon sportolóknál, akik semmiféle táplálék-kiegészítôt nem alkalmaznak. Bár felmérésünk eredményei úgy véljük jól használható és kiegészítô jellegû információkat szolgáltatnak a sportolók táplálkozásáról, de a felmérés nem tekinthetô reprezentatívnak. A reprezentativitás egyik feltétele ugyanis az, hogy a mintaelemek eloszlása statisztikailag azonos legyen a vizsgálandó populáció eloszlásával, s ez esetünkben – 100 fô kérdôíves felmérését tekintve – nem teljesült. Mivel a kérdôíveket kitöltôk köre a sportágakat tekintve nem volt teljes, s a minta nagysága is viszonylag kicsi volt, ezért sem általános érvényû, sem a sportágspecifikus táplálkozásra vonatkozó következtetéseket nem kívánunk levonni.

Irodalom 1. Szabó S.A.: Csúcsteljesítményt segítô tápszerek. Magyar Edzô, 10-11, 1999(3). 2. Tihanyi J., Juhász I.: A kreatin és a fizikai teljesítôképesség. Magyar Edzô, 11-16, 2002(2). 3. Sándor E.: Étrend-kiegészítôk szerepe a sportolók egészségének védelmében. Magyar Edzô, 40, 2003(4). 4. Szabó S.A.: Kreatin-kiegészítés hatása a sportolók teljesítményére. Magyar Edzô, 38-39, 2003(4). 5. Buda L., Szabó S.A., Lakner Z.: Felmérés a testépítô sportolók táplálkozási szokásairól. Magyar Edzô, 31-33, 2004(3). 6. D. Shaw: Are food supplements necessary? I-II. Milo, 6(3), 120-122, 1998, 7(1), 20-22, 1999. 7. Márton M.: Sporttáplálkozás, táplálék-kiegészítôk jelentôsége. Diplomadolgozat, BCE, Élelmiszertudományi Kar, Budapest, 2005.

Verrasztó Evelyn, Verrasztó Dávid, Molnár Ákos, Gyurta Dániel és Széles Sándor egyszerû feladat, fôként az ebben a tekintetben meglehetôsen tisztázatlan hazai támogatási lehetôségek és viszonyok közepette. Tény, az elmúlt évek során már-már az ellehetetlenüléshez közeli helyzetbe jutott a mûhely. Az elnök, a hajdani hátúszó világnagyság dr. Verrasztó Zoltán minden követ megmozgatott, idôt és energiát nem kímélve végül megnyugtató megoldást ért el, s ebben nem kis szerepet játszott Gyárfás Tamás a MUSZ elnöke, valamint a szövetség fôtitkára, Ruza József. A szakmai munkát felügyelô-segítô NUPI (a Nemzeti Sporthivatal keretei között mûködô Nemzeti Utánpótlás-nevelô Intézet) fedezi a szakmai felelôsséggel mûködô edzôk illetményét a Héraklész-program keretében. Hetekkel a 2005 évi ifjúsági Eb elôtt sikerült tetô alá hozni egy hármas finanszírozási megoldást, rendszert, amely lényegében garantáltan biztosítja a szakosztály gond nélküli mûködtetését, egész pontosan éppen olyan feltételeket biztosít a versenyzôk számára, mint az utánpótlás nevelésében élenjáró más hazai egyesületek. A három anyagi támogatást biztosító pillér: az FHB Bank, a Vegyépszer Rt., valamint Budapest II. kerületének önkormányzata. A fentebb már megidézett kis számok törvénye, s a munkához elengedhetetlen feltételek megteremtése együttesen szolgáltat kontúrokat a Jövô S. C. jövôjét képzeletben elénk táró vízióhoz. A montreali világbajnokság eredményei - a rohamos fejlôdés és a szerény magyar részvállalás az érmekben - egyaránt arra sarkallnak bennünket, hogy újabb világszintû nemzedék felnevelésén fáradoz-

MAGYAR EDZŐ 27 zunk, mint amilyen az utóbbi két évtizedben az egymást követô Wladár-Szabó-Egerszegi-Darnyi-Rózsa-Czene-Kovács generációk voltak. Ebben a könnyûnek, egyszerûnek egyáltalán nem mondható feladatban a Jövô S. C. vezetô szerepet játszhat, s tartozunk az igazságnak azzal, hogy az elit társaság igazán nem is érezheti magát egyedülinek a felelôsségben, hiszen nem csak a fôvárosban, s mindenek elôtt a Bp. Spartacusban találunk reménykeltô tehetségeket és korszerû munkát, hanem kifejezetten bátorító és bizakodással tölthet el bennünket a vidékiek elôretörése is, amit az idei budapesti ifjúsági Európa-bajnokság döntôi szintén alátámasztanak. Elegendô ehhez az egri Rácz Ákos, a pécsi Jakabos Zsuzsa, az ajkai Kis Gergô, vagy a bajai Hosszú Katinka nevét és eredményeit említeni. A vidéki vízi-várak helyzete külön tanulmányt érdemel, s errôl talán majd egy következô alkalommal. Gallov Rezsô A Gyurta testvérek

26 MAGYAR EDZŐ


Gyurta Dániel a korábbi Széchy metódustól, s mi az, amiben nem? A helyszín és az edzéslehetôségek tekintetében alig fedezhetô fel különbség. Az ellenben szembetûnô, s aki a Jövô S. C. szakosztályának életét közelebbrôl ismeri, tudja, hogy itt nyoma sincs annak a merev, szakmai „diktatúrának”, amely oly egyértelmûen jellemezte a Széchymûhelyt. Széles nem is tagadja, hogy korábbi tapasztalataiból kiindulva nagyon is tudatosan igyekezett kiépíteni egy demokratikusabb, humánusabb, a mai modern kornak talán megfelelôbb „életformát”, ahol a meggyôzés, a türelem, az együtt gondolkodás módszerei a fejlôdésben éppen olyan eredményesek és célravezetôk lehetnek, mint a gondolkodásmódjától távolabbi, önkényszerûen alkalmazott edzôi ráhatás sivárabb eszközei. Ezen túlmenôen a legszembetûnôbb különbség az említett két közösség között, hogy míg hosszú pályafutása során Széchy soha nem foglalkozott „tömegekkel,” nagy létszámú csoportokkal, a Jövô S. C.-ben viszonylag feltûnôen magas az összlétszám. Annak ellenére,

hogy felnôtt korosztály egyelôre nem is létezik, a szakosztály száznál több versenyzôt foglalkoztat. Bár ezt hivatalosan Széchy soha nem deklarálta, nagyonis józanul arra törekedett, hogy segéderôi bevetésével ugyan népes mûhelyi létszámot foglalkoztasson, eleget tegyen az ilyen jellegû magasabb sportvezetôi elvárásoknak, de azt vallotta, hitte, hogy a világszintekhez szükséges kifinomult szakmai munkát kifejezetten és magas koncentrációval, azaz a kis számok törvényei alapján lehet és csakis a kiválasztott kevesek számára biztosítani. Ha végig tekintünk edzôi pályáján, valóban arra a következtetésre juthatunk, hogy egy-egy nemzedékbôl legfeljebb két-három kiválóság alkotta a világsikereket biztosító tömör magot. Indokolta, hiszen végtére egyetlen úszó akár hét aranyat is szerezhet egyetlen olimpiai sorozat keretei között, mint ahogyan példának okáért az amerikai Mark Spitz tette Münchenben már 1972-ben (Széchy ott debütált Hargitayékkal), de az amerikai Phelps, az ausztrál Thorpe is hasonló vízi úton halad, mi több, Cseh Lászlónk egyke montreali világbajnoki szereplése

■

2005/2

is hasonló tendenciát igazol. Persze, nem lehetünk maximalisták egy fiatal, az út kezdetén haladó új klubbal szemben, ahol - s egyáltalán nem mellékesen hosszú ideig, csaknem két éven át meglehetôsen bizonytalanság uralkodott a program finanszírozását illetôen, amely most már több lábon áll, s úgy tûnik, megszilárdul. ● Mindenesetre, még mielôtt errôl is szót ejtenénk, ne haladjunk el javító szándékú kritika nélkül a felett, ami a szakosztály mûködésének gyengéit célozza. Gyurta Dániel, a „zászlóvivô”, ismeretes, 2005-ben messze a saját, a szakma és a közvélemény várakozás alatt szerepelt, képtelen volt megúszni a világbajnoki részvételhez szükséges szintidôt, s egyébként sem hozta formáját, nem hogy fejlôdött volna. Ez önmagában persze még nem tragédia, ilyesmi, nem is ritkán, elôfordul más világraszóló talentummal is, ezen lehet és kell is segíteni. Fôkén, ha az esetet szakmai, lélektani és egyéb szempontok alapján az ügyben leginkább fontos fôszereplôk ôszinte összhangban kezelik. A Gyurtaeset egy, de nem az egyetlen, ahol ez az egység nem csupán kívánatos, hanem egyenesen elengedhetetlen az érintettek között. Ennek a négyesnek az összetétele, mindenféle fontossági sorrend mellôzésével: a.) a versenyzô - b) a szülô - c) az edzô - és d) a vezetô. Gyurta Dániel idei felkészülése számos körülmény miatt nem sikerült. A téma közös elemzést igényel, közös következtetést és közös megoldást - egységben. Ez nem egészen ezek szerint történt. Ez az egység elengedhetetlenül fontos azért is, mert jóllehet most egyetlen konkrét problémáról van szó, de egy minôségi mûhelyben a magas igények és elvárások okán még számos rendhagyó fordulattal megoldandó kérdéssel szembesülnek ezután is a „négyes” tagjai, s ha nem képesek összhangban cselekedni végzetes, nehezen korrigálható hibák következhetnek be. ● Egy több mint száz versenyzôt foglalkoztató szakosztály finanszírozása nem

■

MAGYAR EDZŐ 15

2005/2

Sportolók nem fémes ásványianyag-szükséglete Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás rovatunk elsô 10 részében a következô témakörökkel foglalkoztunk: - fehérjebevitel, fehérjeigény - folyadékfogyasztás - testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás - táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén - vegetariánus táplálkozás - kreatinkiegészítés - tápláltsági állapot - szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása - az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet - az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet A rovat – köszönhetôen a szerkesztôk bizalmának s számos olvasó kedvezô véleményének és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez jól kapcsolódó téma (pl. rostbevitel, alkoholfogyasztás, mikroelemszükséglet, vitamin-ellátottság, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei) is terítékre kerül. Jelen rész témája az ásványi anyag ellátottság kérdéskörén belül a nem fémes makroelemek élettani hatása s a szükséglet.

Élelmiszerek makroelemtartalma

Gyurta Dániel és Széles Sándor

A szervezetet alapvetôen felépítô, ún. biogén elemeken (H, O, C, N) kívül a nagyobb koncentrációban elôforduló elemeket makroelemeknek nevezzük. Ezek valamennyien esszenciálisak, azaz az életfolyamatokhoz feltétlenül szükségesek. Jelenlétük viszonylag szûk koncentrációhatárok között tekinthetô optimálisnak a szervezeten belül, az élettani szükséglet – a testtömeg, fizikai aktivitás stb.

függvényében – viszonylag jól definiálható értéktartomány. Ezek közül az alkáli fémekkel (Na, K) és az alkáli földfémekkel (Mg, Ca) már foglalkoztunk a rovat elôzô részeiben, most a nem fémes elemek kerülnek sorra. Ezek az elemek a foszfor (P), a klór (Cl) és a kén (S).

Foszfor és foszforszükséglet A makroelemek közül a kalcium után a foszfor fordul elô a legnagyobb mennyiségben a szervezetben, s a foszfortartalom a testtömegnek mintegy 1 %-a. A szervezet foszfortartalmának kb. 80 %-a van a csontokban, a csont ásványi anyagának döntô többsége lényegében kalciumfoszfátnak tekinthetô. A foszfor vitális szerepet játszik az izom energiaforgalmában, a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcserében is. Alkotórésze a foszfolipideknek és a nukleinsavaknak, alapvetô fontosságú az energiaraktározásban és energiatranszportban (ATP). A foszfátionok ill. hidrofoszfátionok fontos intra- és extracelluláris anionok, amelyek alkotótrészei a belsô pH stabilitását eredményezô pufferrendszereknek. Megtalálható a foszfor a sejtmembránokban is, s igen sok enzim illet-

ve enzimrendszer is tartalmaz foszfort. Fontos szerepe van a B-csoportba tartozó vitaminok hasznosulásában. A sportoló napi P-szükséglete 3-4 g-ra becsülhetô. Fontos foszforrás a tej és a tejtermékek, a máj, hús, hal, egyes zöldség- és fôzelékfélék s a diófélék is. A táplálékkal a szervezetbe jutó foszfor nagyobb része – mintegy 60-80 %-a – felszívódik. A foszfor többnyire foszfát ionok formájában szívódik fel – a foszfortartalmú élelmiszerekben elôforduló nagy molekulákról a bélben lévô foszfatáz enzim hasítja le, s teszi szabaddá a foszfátot – s a felszívódás a kalciumhoz hasonlóan D-vitamin függô folyamat. A felszívódás aránya – s így a vizelettel és a bélsárral ürített foszfor aránya is – az élelmiszerekkel az emésztôrendszerbe jutó más komponensek (pl. Ca, Mg, Al) mennyiségétôl is függ. A foszfátkiválasztás hormonális szabályozás alatt áll, s szorosan összekapcsolódik a kalciumforgalommal. Táplálkozási eredetû hiánya – extrém táplálkozási formáktól eltekintve – nem valószínû. Másodlagos foszforhiány izomgyengeséget s csontfájdalmakat okozhat. A cereáliákban a foszfor 40-90 %-a fitát formájában (inozitol-hexafoszfát származék) van jelen, s fôleg a gabonafélék

16 MAGYAR EDZŐ korpájában található. A fitát rosszul emészthetô, s jelentôs mennyiségben képes kalciumot, magnéziumot s különbözô mikroelemeket is megkötni, s ezáltal ezek felszívódását akadályozni. Csecsemôkorban és kis gyermekkorban a Ca:P arány optimális értéke kb. 2 a bevitelt tekintve, felnôtt korcsoportban a P szükséglet kb. azonos a Ca-szükséglettel. A túlzott foszfátbevitel negatív kalciummérleg kialakulását eredményezheti. Megemlítendô, hogy az élelmiszeripar adalékanyagként számos foszforvegyületet használ (pirofoszfát, polifoszfát), amelyeknek a kérdéses élelmiszer (pl. húsipari termékek) technológiai és funkcionális jellemzôire (pl. emulzifikációt elôsegítô, kelátképzô, vízkôzô tulajdonság) kedvezô hatása van. A foszfátadalékokból a szervezetbe jutó kiegészítô foszfortartalom mennyisége azonban többnyire nem haladja meg a napi 0.5 g mennyiséget.

Klór és klórszükséglet A szervezetben a klór szinte kizárólagosan klorid ion formájában van jelen, nagyobb része extracellulárisan, s kisebb részben intracellulárisan. A test kloridion tartalma kb. 0.15 %, s a kloridion, mint a nátriumion és káliumion ellenpárja fontos szerepet tölt be a sav-bázis egyensúly biztosításában. Ozmotikus hatása jelentôs, diffúziója gyors, felszívódása a bélcsatornából jó hatásfokú. A gyomorban a sósav alkotórésze, a vizelettel történô ürítés általában párhuzamosan alakul a felvétellel. Ettôl komoly eltérés nagyfokú izzadás esetén lehetséges, az emberi veríték kloridion koncentrációja kb. 0.8-1.2 g/liter. A táplálékkal a szervezetbe jutó klór többsége a táplálék konyhasótartalmából származik, s így nátriumban (és konyhasóban) szegény diéta hatására a kloridbevitel is csökken. Kloridszükségleti norma nem adható meg egzakt módon, többnyire a kloridfogyasztásra vonatkozó ajánlások a nátriumbevitel illetve nátriumszükséglet alapján kalkulálhatók. A két ásványi makroelem komponens metabolizmusának szoros kapcsolatát figyelembe véve mind a gyermekek, mind a felnôttek esetében a nátriummal közel ekvimoláris kloridbevitelt javasolnak. A sportoló napi klór (ill. klorid ion) szükséglete az izzadás s a terhelés függvényében viszonylag tág határok között változhat, 2 és 10 g közötti értékre becsülhetô. Kihangsúlyozandó, hogy az ún. magyaros étrend általában erôsen sós ételkészítési technológiát ill. ilyen ételek fogyasztását jelenti, s gyakran elôfordul, hogy az élettani szükségletnél jelentôsen több nátrium és klór is felvételre ke-

■

rül, akár napi 30-35 g konyhasó is. Holott – táplálkozásélettani szempontból - az lenne az optimális, ha az ételekbôl és italokból a szervezetbe jutó nátrium és kalcium együttes mennyisége kb. azonos lenne a kálium és magnézium együttes mennyiségével, azaz a (Na+Ca):(K+Mg) arány értéke 1.0 körüli lenne. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha mellôzzük a túlzottan sós ételek fogyasztását, s jelentôs mennyiségû zöldséget, fôzelékfélét s gyümölcsöt is fogyasztunk.

Kén és kénszükséglet Az eddig említett ill. tárgyalt ásványi elemeken kívül még a kén sorolható a makroelemek közé. Az emberi szervezet kéntartalma kb. 0.2-0.3 %, a sportolók napi szükséglete általában 1.5-2.5 g közötti értékre becsülhetô. Mivel a kén elsôsorban a kéntartalmú aminosavakból (metionin, cisztin) jut a szervezetbe, ezért a kénnel való ellátottság lényegében a fehérjeellátottság ill. az elfogyasz-

2005/2

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 25

tott fehérje biológiai értékének függvénye. 100 g állati eredetû fehérjében mintegy 1.0-1.5 g kén van, így megfelelô mennyiségû fehérjét fogyasztva a szervezet kielégítô mennyiségben jut kénhez is. Kénben dús élelmiszer a hús, tojás, sajt, s sok szerves kötésû kén található a hüvelyesekben és az olajos magvakban is. Megemlítendô, hogy szulfát tartalmú ásványi vizekbôl és gyógyvizekbôl is jelentôs lehet a kén felvétele, ill. kénessavat a konzerviparban s a borászatban is alkalmaznak. Ugyanakkor a felvett szervetlen kén az életfolyamatokban lényegében nem használódik fel, csak a szerves vegyületekbôl képzôdô kéntartalmú intermedierek járulnak hozzá a szervezet kéntartalmú komponenseinek kialakulásához s vesznek részt a kén metabolizmusában. A sporttáplálkozás egyes kérdésköreit tárgyaló cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sportolók alkoholfogyasztásának témakörét elemzi.

A Jövô SC négy legeredményesebb versenyzôje: Verrasztó Dávid, Molnár Ákos, Gyurta Dániel, Verrasztó Evelyn, valamint Széles Sándor vezetôedzô és Wirth Balázs edzô Még szakmai berkekben is sokak számára mellbevágó meglepetést idéztek elô a Jövô S. C. ifjú menôi: az országos utánpótlás seregszemle 30 száma közül 21-et nyertek, a gyermekbajnokságon ugyancsak arattak - 17 elsô hely - a gyermek és serdülô bajnokságok során 37 korosztályos rekordot döntöttek meg!... Gyurta már akkor - tizenkétéves korában - 2:19.52-ôt úszott 200 mellen... 2002ben pedig már 2:16.58-at, amivel a korosztályos világranglistán 10 másodperccel elôzte meg a mezônyt maga mögött. Mielôtt tovább mennénk, néhány meghatározó vonással próbáljuk elemezni, mi is volt szakmai-módszertani vonatkozásban az, amit tömören Széchy-örökségnek tekinthettek a nyomába lépô edzôk. Az „Öreg” - egyéniségénél fogva - a rendíthetetlenül szigorú, mondhatni, katonás vasfegyelem híve volt, s aki vétett szabályai ellen, az nem úszhatta meg szárazon. Elképzeléseiért tûzbe ment, agresszív módon, dühöngô oroszlánként harcolt minden szinten és fórumon tervei megvalósítása érdekében, következetesen ragaszkodott az irányításban megvalósított egyszemélyes edzôi diktatúrájához, s közben nem válogatott a módszereiben. A részletesen és egyénre szabott edzéstervezés zseniális „mérnöke” volt, remek érzéke a tehetség korai felismeréséhez, kiválasztásához és az elvégzendô edzésmunka maximálásához. Mindazonáltal nem ragaszko-

dott gépiesen semmiféle tervéhez, s ha úgy vélte, habozás nélkül rugalmasan improvizált, változtatott - a csúcsformába hozás idôzítését illetôen különösképpen - ám anélkül, hogy az alapvetô koncepció sérült volna. Kitûnô, tévedhetetlen szemmel látta meg egy-egy versenyzô technikai sajátosságait, egyéni jellegzetességeit, s az ezekben rejlô fejlesztési lehetôségeket, amelyek idôrôl-idôre a további javulás érdekében változtatásokat is követeltek, hiszen a tehetséges egyéniségek természetszerûen változnak a növekedés folyamán, személyiségi jegyeik úgyszintén, módosul az izomzatuk, súlyelosztásuk, s számos más összetevô. ● Széles Sándor - s hozzá hasonlóan, bár rövidebb ideig, Kovácshegyi Ferenc nem csupán tanult mentorától, hanem éveken át fizikailag-mentálisan-pszichésen hétrôl-hétre, évrôl-évre átélte a Hargitay-féle korosztállyal a mester „önkényuralmát”, eljutott a válogatottságig az 1500 méteres gyorsúszásban, sôt döntôbe jutott az Európa-bajnokságon, de tehetségben bevallottan nem vette fel a versenyt a Hargitay-Verrasztó nemzedék legkiemelkedôbb egyéniségeivel. Elôbb sportágat módosított, a remek úszó alapokkal öttusára váltott az anyaegyesület, a KSI keretein belül, majd a Csepelbe, Balczó András hajdani klubjához igazolt, s az itt töltött négy esztendô

során - 1976-ban - Dobi Lajos és Ungár Nándor társaságában - bronzérmet nyert csapatban a lengyelországi Zielona Gorában rendezett junior világbajnokságon. A Testnevelési Fôiskolán megkezdett tanulmányokat mind nehezebben tudta összeegyeztetni az öttusázás sorozatedzéseinek követelményeivel, amikor szinte sorsszerûen kapta a felszólítást Széchy Tamástól 1977-ben: legyen egyik segédje. Fiatalon elkötelezte magát az edzô hivatás mellett, s azóta is hûségesen kitartott a pályán. Mestere teljes bizalmába fogadta, 1979-ben már bevonta az edzéstervezésbe is a gyakorlati, mindennapos edzésmunka mellett, az 1980as olimpiára pedig már saját tanítványai révén jutott ki Moszkvába. Öt évet töltött késôbb a BVSC-ben (1986-91) majd visszatért a Széchy „mûhelybe”, ahol a mester 1998-99-es visszavonulását követôen, s a Jövô S. C. megalapítása óta egyfolytában - most már végre teljes felelôsséggel, önállóan - tevékenykedik Kovácshegyi Ferenccel, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara Úszó Tanszékének tanárával együtt, aki mindenek elôtt a szárazföldi edzésmunkában segíti a szakosztályt. ● A Jövô S. C. eredményei, fejlôdése, meghatározó szerepe a jelenkori magyar úszósportban egyértelmû, s óhatatlan felmerül az összehasonlítás lehetôsége: mi az, amiben a Széles-iskola különbözik

24 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

SZÉLES-FÉLE LÁTÓSZÖGBÔL:

A múlt, a jelen és a Jövô S. C. Egy felkészült, eredményes, klasszikus értelemben vett mestertôl szinte természetszerû elvárás bizonyos látnoki képesség. Tudja, honnan jött, mit csinált, merre megy, s mindezek summázatának szakmai következményeként azt is, amit a jövôtôl várhat. A tévedés mindazonáltal emberi dolog persze, ráadásul a sportban számos elôre nem látható fordulat, egyéb tényezôk juthatnak olykor fôszerephez, mint amilyen a szeszélyesen forgandó szerencse, vagy az erôviszonyok tôlünk független alakulása fôként világszinten, a nemzetközi régiókban, s így azután legjobb szándéka és lelkiismeretes munkája ellenére senki nem vindikálhat magának tévedhetetlenséget. A jövendölés ekként legfeljebb önmagára az edzôre és tanítványai teljesítményére szorítkozhat, mindenek elôtt az olyan mérhetô sportágban, mint az úszás. A jövôbe látásnak az a formája ellenben, amit ez alkalommal választottunk, másféle, s jószerével kockázatmentes, hiszen a jövôbe tekintést ezúttal a szó szoros értelmében vesszük, azaz, közelebbi vizsgálat alá vesszük a Jövô S. C. úszó szakosztályának tevékenységét, s persze kilátásait. Számos érv indokolja ezt: • Az athéni 2004-es olimpiai játékok 200 m mellúszó számában a 15 esztendôs, s a nemzetközi vizeken teljesen ismeretlen Gyurta Dániel világraszóló meglepetésként ezüstérmet nyert. A közvélemény akkoriban ismerkedett meg klubja, a Jövô S. C. nevével. • A szakosztályban felnôtt versenyzô nincs, valamennyien utánpótlás korcsoporthoz tartozó tehetségek. Ennek ellenére 2001 óta nyerik az országos bajnokság pontversenyét. • A montreali világbajnokság mellett az év másik kiemelkedô eseményén - rá-

adásul itt Budapesten kerültek sorra az ifjúsági Európa-bajnokság versenyei július14-17. között - a magyar éremgyûjtemény még a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta a 25-ös végszámmal. A minden korábbi hasonló versenyt messze túlszárnyaló teljesítményben oroszlánrész jutott a Jövô S. C. fiataljainak, Verrasztó Dávidnak, testvérének, Evelynnek, Molnár Ákosnak és a többieknek. Zárójelben jegyezzük meg, hogy az olimpiai ezüstérmes Gyurta Dániel a maga 16 évével a LEN (Európai Úszó Liga) szabályai miatt nem indulhatott - túl fiatal. A szabály minôsítésérôl ezúttal nem nyitunk vitát, alighanem teljesen szükségtelen is lenne. ● A sorozatban elért sikerek nem a véletlen szüleményei, mögöttük törvényszerûen az alapos felkészülés folyamatos munkája húzódik. A jobb érthetôség kedvéért érdemes egy röpke visszapillantást vetni arra, hogyan kezdôdött ennek a kifejezetten utánpótlás bázist alkotó szakosztálynak a kialakulása. A Sydney-ben 2000-ben rendezett olimpiai játékok elôtt már érzékelhetô volt: a Nagy Mágus, a világ egyik legkiemelkedôbb edzô egyéniségei egyikének, Széchy Tamásnak megrendülôben vannak az állásai, visszavonulása a gyakorlati munkától elôbb-utóbb, de inkább elôbb elkerülhetetlennek tûnt. Tudását, egyedülálló edzô érdemeit senki nem vonta kétségbe, de korát, vitathatatlanul csökkenô energiáit sem lehetett már nem észrevenni. Egyébként ô maga volt az, aki korábbi tanítványait, s köztük szakmai segítôit arra ösztönözte, hogy semmivel nem törôdve alkossanak egy olyan fiatal tehetségekbôl álló közösséget, amely kifejezetten a jövô építését tekinti mindenek feletti feladatának. A korábbi KSI Széchy-mûhely elôbb Csík Fe-

Ifjúsági Európa-bajnokság Budapest, 2005. július 14-18. Verrasztó Dávid: (1988) Verrasztó Evelyn: (1989) Molnár Ákos: (1987) Kalicz Helga: (1990)

200 m vegyes:

2:03,59

1. hely

400 m vegyes: 200 m hát:

4:17,72 2:14,82

1. hely 2. hely

100 m mell:

1:02,85

2. hely

200 m mell: 100 m hát:

2:15,02 1:04,31

2. hely 2. hely

4x100 m nôi gyorsváltó: 3:49,37 (Jakabos Zsuzsanna, Cseh-Németh Luca, Verrasztó Evelyn, Hosszú Katinka) 4x200 m nôi gyorsváltó: 8:15,22 (Verrasztó Evelyn, Pleszinger Petra, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna) 4x100m ffi. vegyesváltó: 3:47,07 (Szabó János, Molnár Ákos, Zubcsek Dénes, Makny Balázs)

1. hely 2. hely 3. hely

A Jövô SC 2005. évi hazai eredményei (összesítés) Ifi EB Béka-Delfin (1995-1996) 14 db 1. hely 3 db 2. hely 3 db 3. hely +1db Korosztályos Országos Csúcs! Cápa Seregszemle (1993-1994) 13 db 1. hely 17 db 2. hely 11 db 3. hely + 2 db Korosztályos Országos Csúcs! Gyermek OB (Fiúk: 1991-1992, Lányok: 1993-1994) 20 db 1. hely 11 db 2. hely 4 db 3. hely Serdülô OB (Fiúk: 1989-1990, Lányok 1991-1992) 5 db 1. hely 5 db 2. hely 5 db 3. hely Ifjúsági OB 15 db 1. hely 12 db 2. hely 10 db 3. hely Felnôtt OB 1 db 1. hely 7 db 2. hely 6 db 3. hely + 1 db Korosztályos Országos Csúcs!

renc, majd Sport Plusz SE. néven mûködött, ám 2001 tavaszán már végérvényesen kialakultak a Jövô S. C. megalapításának személyi, szakmai és tárgyi feltételei. Ez utóbbi - azóta is - a Komjádi Béla fedett uszoda ötvenes medencéjét jelenti, ahol Széchy Tamás olimpiáról olimpiára készítette fel szenvedélyes éremgyûjtôit Darnyitól Rózsán át Czenéig. A vezetésben a halhatatlan mester három tanítványa igyekezett megfelelni a „hagyományôrzô” munkálkodás sokrétû követelményeinek: az elnök Verrasztó Zoltán, korábbi Világ- és Európa-bajnok hátúszónk, olimpiai ezüstérmes, azután kortársa, az ugyancsak sokszoros világ-és Európa-bajnok vegyesúszó specialista, Hargitay András, s mellettük ügyvezetôként Wladár Sándor, a moszkvai ötkarikás játékok hátúszó aranyérmese. A mindennapos szakedzôi munka sem „külsô” kezekbe került, hiszen mind Széles Sándor, mind pedig Kovácshegyi Ferenc Széchy kezei között versenyzett, vált késôbb edzôvé, sôt a világhírû aranycsináló mellett segéderôvé a válogatottak felkészítésében.

■

2005/2

ÚJ MESTEREDZŐK – 2005

MAGYAR EDZŐ 17

A napszámosok táborában Kásás. Egy név, amely fogalom a vízilabdában, egy név, amelyrôl a fiatalabb korosztálynak Tamás jut az eszébe. Tamás, a zseni, minden idôk egyik legjobb játékosa, akirôl sokan sokszor elmondták már: génjei a pólóra kódoltattak. Alábbi írásunkban mégsem róla lesz szó, hanem egy „másik” Kásásról, aki nem kevésbé volt sikeres, mikor még taposta a vizet, s aki szakvezetôként is bizonyította rátermettségét, s nem mellékesen nevezett sztárunk édesapja. Nem vitás, kijárt már a mesteredzôi cím Kásás Zoltánnak! A csendes emberek közé sorolják. Mégis, ha a legfrissebb élményrôl, a montreali világbajnokságról faggatjuk, nem gyôzi formálni a szavakat. Látszik, érzôdik, felkavarták az események, az elveszített finálé és annak hozadéka. Hiába, érzelmileg is kötôdik a válogatotthoz – és nem csak azért, mert annak oszlopos tagja, csapatkapitánya a fia. „Nem vagyunk boldogok – szögezi le az elején Kásás Zoltán, aki Kemény Dénes munkáját segíti az olimpiai-, világ-, és Európabajnoki címet is szerzett társulatnál. – Mi veszítettük el a döntôt, nem a szerbek nyerték meg, éppen ezért nem könnyû megemészteni a történéseket. Fanyalgunk az ezüstérem miatt – jó, mi? Tudom, tudjuk, nem egy, és nem két csapat cserélne velünk, s lenne akár mindig második, mégis… Mi magunknak tettük ilyen magasra a lécet, amelyet most levertünk. Hogy mi az oka? Isten ments, hogy a fiatalok, az újak nyakába akarnám varrni a fájó vereséget, mindazonáltal, sajnos, egyértelmû, nem tudtak annyi pluszt hozzátenni a csapat játékához, amennyi elég lett volna a diadalhoz, ezáltal a régiekre még nagyobb teher hárult, amelyet már nem bírtak el. Sokan megfogalmazták helyettem: ezek a fiúk is emberek, nem gépek, úgyhogy az égvilágon nincs semmi probléma. Ismerve ôket, talán bátran kijelenthetem: fogunk mi még együtt ünnepelni.” Mi is bátran kijelenthetjük: ehhez szükség van az ô meglátásaira, precizitására, gondolataira is. Korszakunk egyértelmûen legnagyobb mestere, Kemény Dénes is több ízben kiemelte a barát, hajdani játékostárs és kolléga munkáját, így egy percig sem lehet vitás, a mesteredzôi kitüntetés nem is kerülhetett volna jobb helyre. Tulajdonosa persze szerényen nyilatkozik errôl („Örültem neki, persze hogy örültem, ám semmit sem változtatott rajtam.”), nem az a magamutogató típus. Helyette (is) az eredmények beszélnek. No, de mit tart edzôi pályafutásának legnagyobb dicsôségének? „A válogatott mellett dolgozni csodálatos, így természetesen az olimpiai bajnoki aranyérmek állnak az elsô helyen. Mint klubedzô pedig mi mást, mint a Bajnokok Ligája-gyôzelmeket említeném. A Becsej és az

Olympiakosz is nagyszerû csapat volt, mindig szívesen gondolok vissza a velük elért sikerekre” – mondja Kásás Zoltán, akinek ôszinteségét mi sem jelzi jobban, hogy maga hozza szóba a kudarcokat is. Ahogy fogalmaz: „Egy edzô nem csak gyôzelmeket él meg, hanem munkája velejárója a vereség is. Én is megéltem néhány kudarcot, amelyek közül a szöuli olimpiai az egyik legfájóbb. Igaz, a legrosszabbkor, a magyar vízilabda egyik legnehezebb idôszakában lettem szövetségi kapitány. Rengeteget dolgoztam, ám az nem a mi idônk volt. A másik fájó pont a Vasasnál eltöltött kilenc hónap sikertelensége. Ott adott volt minden, a körülmények, kitûnô játékosok, ráadásul végre a fiammal is együtt dolgozhattam, mégsem jött össze az, amit elterveztem, sajnos, nem tudtam összerázni a társaságot. Bevallom, ezt a mai napig nem tudtam megemészteni…” Óbecsén és Athénban összejött, a Vasasnál nem. Uszodai berkekben nem egyszer hallani: Kásás Zoltán „túl jó ember” ahhoz, hogy magyar klubbal is a csúcsra érjen. Az érintett ezzel kapcsolatban ekképpen reagált: „A fene tudja… Mit értenek jó ember alatt? Mindannyian mások vagyunk. Van az embernek egy világnézete, elképzelése a jóról és a rosszról, de nem lehet minden esetben eldönteni, valóban mi a jó és a rossz. Tisztában vagyok azzal, hogy a halk emberek közé sorolnak, ennek ellenére nem tûröm a fegyelmezetlenséget. Az évek során sokat változtam, ám az alaptermészetem megmaradt olyannak, amilyen. Egyébként sem hiszem, hogy ilyesmi játszott volna közre a viszonylagos hazai sikertelenségemben. Különben is,

bízom abban, lesz még idôm magyar klubban is bizonyítani, bár vitathatatlan, az edzôi pálya olyan, mint a kutya vacsorája: bizonytalan, éppen ami van, azt kell szeretni. Szóval, nem tudni, mit hoz a jövô, nehéz tervezni. Azt viszont fontosnak tartom, hogy nem érzem magam korosnak, tele vagyok erôvel, ambícióval – a válogatottal olimpián triplázni nem csak sporttörténelem, hanem talán megismételhetetlen tett is volna!” A válogatottbéli munka mellett egy esztendeje Hódmezôvásárhelyre tette át a telephelyét. Ott, a helyi csodaszép uszodában igyekszik szétszórni a póló magjait, megteremteni egy új utánpótlás bázist. Mint hangsúlyozta, élvezi a munkát a gyerekekkel, tanítgatja, nevelgeti ôket, bízván abban, közülük is kikerülhet néhány olyan ifjú, aki egyszer majd elkápráztatja a világot. „Nem mondom, hogy nem hiányzik a felnôttek melletti napi munka, ennek ellenére remekül érzem magam a gyerekekkel, ráadásul rendkívül lelkes, áldozatkész emberekkel vagyok körülvéve. A magyar vízilabda attól sikeres, hogy rengeteg napszámos dolgozik érte. Ôk abszolút nincsenek rivaldafényben, jóllehet nélkülük csak dülöngélô kártyavárról beszélhetnénk.” Amler Zoltán

18 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

Megtalálta a helyét az öttusagépezetben A mesteredzô címet – ha nem is okvetlenül egy pályafutás végén – általában „érett korban” lévô, arra érdemes szakembereknek ítéli oda a grémium. Az idén azonban – bár errôl semmiféle statisztika, kimutatás nem létezik – valószínûleg megdôlt egy csúcs: a kitüntetettek között volt a csupán 38. életévében járó Komlódy Zsolt, az Alba Volán öttusa szakosztályának vezetôedzôje is. – Bár most már a harmadik vagy negyedik alkalommal nyújtottam be a pályázatomat, mégsem gondoltam rá, hogy megkapom a címet – ismerte el a tehetséges öttusaedzôk újabb hulllámához tartozó fiatal szakember. – Minden évben sokan aspirálnak az elismerésre, ezúttal is vagy negyven jelentkezô volt, ami érthetô, hiszen a magyar sport rendre szállítja a sikereket, amelyek mögött kitûnô szakemberek állnak. Amikor Pécsi Gábor, az Öttusa Szövetség technikai igazgatója felhívott, hogy „mester” lettem, elôször el sem akartam hinni… Természetesen nagyon örülök az elismerésnek, de azt is tudom, hogy ez nemcsak az én érdemem, hanem annak az edzôi csapatnak az elismerése, amely Vörös Zsuzsannát olimpiai aranyéremhez segítette. Mizsér Jenô bácsi mondta mindig, hogy az öttusázónak nincs edzôje, ugyanis edzôi vannak. A gyönyörû összetett sportágban mindenkinek megvan a maga szerepe, helye az edzôktôl a pszichológuson át a masszôrig, senkit sem szabad kiemelni. Én is csak egy fogaskerék vagyok a gépezetben. Az ünnepség után sokan gratuláltak, és én mindenkinek azt feleltem, hogy mesteredzôi cím ide vagy oda, másnap ugyanúgy fel kell kelni hajnalban, nem lehet megállni egy percre sem, mert jönnek az új feladatok és versenyzôk. – Hogyan került kapcsolatba az öttusával? A fiúk általában focisták akarnak lenni. – Kilenc évesen fogalmam sem volt arról, mi az az öttusa. Apám volt Kulcsár Antalnak, - ma a szakosztály szakmai igazgatója - a fônöke az építôiparban. Tóni akkor már eljegyezte magát az öttusával, és amikor megtudta, hogy én létezem, szólt apámnak, vigyen le edzésre. Tizenhét éves koromig csináltam becsülettel, ám akkor egy lovasbaleset véget vetett a még szinte el sem kezdôdött pályafutásomnak. Megsérült a vesém, és bár meggyógyultam, a sportkarrierem megroppant. A mai eszemmel és az eddigi tapasztalatokkal úgy látom, hogy folytathattam volna a versenyzést, és talán másként alakult volna az életem. Tehetségesnek tartottak, de rövid pályafu-

tásom miatt komolyabb eredményem még nem lehetett. – Hogyan került vissza az öttusába, immár edzôként? – Ez is a véletlen mûve volt. Érettségi után éppen állást kerestem, amikor összefutottam Tónival. Ô hívott utánpótlás-edzônek. „Nem biztos, hogy alkalmas vagyok erre a posztra, nem foglalkoztam gyerekekkel, kistestvérem sincsen” – feleltem neki. Ám ô bíztatott, hogy próbáljam meg. Elkezdtem a munkát és mellette a tanulást, a TF-en kilencvennégyben diplomáztam, szakedzô lettem. Fokozatosan lépegettem elôre, bár utánpótláscsoportokat hoztam fel, ott voltam a felnôttek mellett, próbáltam ellesni a szakmát. Utánpótlás-szakágvezetôbôl 1998-ban lettem vezetôedzô. Az ifikkel és a juniorokkal is sok szép sikert éltem meg, ám a legnagyobb kétségkívül Vörös Zsuzsa olimpiai gyôzelme volt. Illetve számomra ugyanilyen boldogságot jelentett Horváth Viktor 2001-es világbajnoki ezüstérme. Mint mondtam, valószínûleg Zsuzsa aranyérme adta a végsô lökést a mesteredzôség felé, különben még ma is sorban állhatnék… Így meg olyan edzônagyságokkal együtt vehettem át az elismerést, mint Skaliczki László és Petrov Anatolij. – Mi okozta a legnagyobb nehézséget az edzôi út elején? – Nem is tudom… Arra fel voltam készülve, hogy az edzôi munka hajnalban kezdôdik és késô este végzôdik, hogy nincsenek szabad hétvégék, mert általában akkor vannak a versenyek, úgyhogy ez nem jelentett gondot, mert versenyzôként hozzászoktam. Talán az önbizalomhiány… Igen. Én adjak instrukciókat bárkinek is? Aztán a könyvekbôl és a gyakorlatban megtanultam, amit kellett, persze, még mindig állandóan van mit tanulni. Sportszakmailag is, hiszen állandóan változnak a módszerek, no és emberileg is, mert egészen más a mai fiatalokkal szót érteni mint a régiekkel. Minden ember más, és még mindig érnek meglepetések, a lehetetlen helyzeteket is meg kell oldani. Kulcsár Tóni szokta mondani, hogy a munkánknak csupán a negyven százaléka a kifejezett edzôi

munka, mellette olyan feladatokat kell elvégezned, amelyekkel eléred, hogy az a negyven százalék valóban tartalmas legyen. Különbözô ügyeket kell intézni, a szülôkkel tartani a kapcsolatot, hétvégi versenyeket, edzôtáborokat szervezni és levezényelni. Aztán a mindennapokban a versenyzôvel is elôfordulhatnak váratlan helyzetek, és azonnal intézkedni kell. Például egy lovasbaleset, amikor el kell kísérni a kórházba, és végig mellette lenni, bátorítani, nehogy elszakadjon a sportágtól - mint annak idején én. – Mivel több világversenyt éltünk és szurkoltunk át együtt, tudom, hogy nem „szakbarbár”, azaz az öttusa mellett más sportok is érdeklik, külföldrôl is hazatelefonált, hogy mit csináltak mondjuk nôi kézilabdázóink a világbajnokságon. – Valóban így van, az öttusa mellett minden érdekel, hiszen a sport az életem. Vallom, hogy más sportágakból is lehet tanulni, innen is, onnan is be lehet valamit építeni a saját munkádba. Egyébként pedig édesapám évtizedek óta járatja a Népsportot, illetve Nemzeti Sportot, pontosabban amikor keresô ember lettem, én lettem az elôfizetô. Újságolvasó mániámat mások is ismerik, így a Volánban én lettem a „faliújságfelelôs”, az én feladatom, hogy a megjelent cikkeket kitegyem a faliújságra. Ha valami miatt elmaradok, máris felelôsségre vonnak a többiek. Látja, nálam így teljes az edzôi munka. Füredi Marianne

■

MAGYAR EDZŐ 23

2005/2

re, kritikára eredményekkel válaszolt. Büszkén hirdette, hogy edzésmódszereiért, edzésterveiért dollár-százezreket ígértek, valójában teleírt füzetein csak ô tudott eligazodni, az is lehet, hogy sokminden papír csak kulissza volt. A titok maga Széchy volt. Aki kínos pontossággal megmondta, milyen eredmény várható úszóitól a következô világversenyen. Aki képes volt kihozni tanítványaiból a maximumot, barát és ellenség el kellett ezt ismerje. Megúszott nagy kalandokat, ezek közül feltétlenül a Zemplényi Györggyel, a szélhámos „úszómenedzserrel” kialakult kapcsolata volt a legnagyobb kaland. Mások óvakodtak Zemplényitôl, még a mindenre hajlandó futballklubok is, pedig a kis kövér ember elôször náluk próbálkozott, Széchy még úszószövetségi elnököt is csinált Zemplényibôl. Ekkortájt dúskáltak leginkább a pénzben, végül luxushotelben laktak a barcelonai (1992) olimpián. Innen azonban az úszómenedzser már nem tért haza. Amikor az újságírók itthon megrohanták az öreget és az eltûnt szélhámosról faggatták, ô csaknem olyasmit válaszolt, hogy ki az a Zemplényi. De becsületére legyen mondva, amikor az egykori elnök hazakerült és rosszra fordult a sorsa, megpróbált rajta segíteni. Soha nem politizált, de mindig hangsúlyozta a hazaszeretet elsôdlegességét. Fôleg a sportág, a gyerekek érdekében hangsúlyozottan lojális – de nem szervilis – volt minden vezetéshez, Kádár Jánoshoz, Grósz Károlyhoz majd Antall Józsefhez és persze a sportvezérekhez. Szeretett elegáns lenni, talán kompenzálandó, hogy élete jelentôs részét, naponta hajnaltól napestig az uszodában töltötte. Szerette a legendákat, feltehetôleg kedvére való volt, hogy róla is legendák keringenek, maga is táplálta ezeket. Ma sem tudni, hogy volt-e gyermeke, idônként említette ezt, akit autóbaleset ért volna az Államokban. Bizonyos, hogy minden látszólagos misztikusság ellenére nagyon is pragmatikus volt. Maga is elismerte, hogy tudatosan készítette fel tanítványait a lyukas számokban – 200 méter hát, 400 méter vegyes –, melyeket a gyengébb képességûek választanak, a klasszikus gyorsúszó számok helyett. Annál büszkébb volt az ugyancsak klasszikus mellúszó számokban elért olimpiai bajnokságokra. Az is bizonyos, hogy azok közé az emberek közé tartozott, akik megváltoztatják a történelmet. Neki a magyar úszósport megváltoztatása, modernizálása, megújítása jutott. Amíg lesz magyar úszósport addig Széchy Tamás halhatatlan, 2004. szeptember 13-án, élete hetvennegyedik évében távozott el. A maga mögött hagyott ûrt most még jobban érezzük. Frenkl Róbert

A testsúlykontroll úszóknál is döntôen fontos

Új közlési feltételek A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppy-lemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat “stílus” alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az illusztrációkat (kép, ábra, grakikon) nyomdai sokszorosításra alkalmas nyomaton vagy formátumban (JPEG, TIFF) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét (e-mail cíA szerkesztôség mét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek.

22 MAGYAR EDZŐ

■

2005/2

Egy éve ment el Széchy Tamás Szerencsém volt, lévén, hogy igen hamar, már a hatvanas években tudtam Széchy Tamás létezésérôl. Kollégám Kausz István dr., aki ekkor még – olimpiai és világbajnokként – vívott is az egyetemi clubban, az OSC-ben, ekkor kezdett együtt dolgozni a Központi Sportiskola úszóedzôjével és vélem, ô volt Széchy leghûségesebb munkatársa. Ez is az edzôzsenik titkai közé tartozik. Jól tudják, hogy szükségük van segítségre is. Még gyerekek voltak a késôbbi elsô nagy nemzedék – Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Sós Csaba – sztárjai, amikor szívmûködésüket, terhelhetôségüket vizsgáltuk a legendás Császár-uszodában, nem éppen optimális körülmények között. A KSI vízilabda szakágának elsô fônöke, röviddel késôbb már sikeres szövetségi kapitány, a többszörös olimpiai bajnok Gyarmati Dezsô hívta el az állástalan testnevelôt úszóedzôsködni a vízilabdázóknál. Így kezdôdött a 20. század egyik legeredményesebb úszóedzôjének a pályája. Megengedték, ha már úgy is lejár, hogy úszószakosztályt is indítson. Szerény keresetét még ekkor is éjszakai vagonrakással egészítette ki. Rejtély, honnan tájékozódott a súlylökô atléta arról, hogy a világ vezetô úszónemzeteinél lényegesen korábban kezdik a versenyzést és lényegesen nagyobb a terhelés, mint nálunk. Ô mindenesetre ezt a teljesen új utat választotta. Szerencséje is volt, mert a KSI-t közvetlenül a Sporthivatal felügyelte, az ottani szakemberek támogatták a korosztályos – béka, delfin – versenyzés bevezetését a sportágban. Ekkor már jelentkezett Széchy Tamás késôbb olykor visszatetszést is kiváltó könyörtelen határozottsága. Mindig anKedvenc tanítványaival, Czene Attilával és Rózsa Norberttel

nak a korosztálynak a bajnoksága hozta a legtöbb pontot és az ezzel járó anyagi támogatást, amelyben éppen az ô cseperedô tanítványai játszották a meghatározó szerepet. Az 1970-es Európa Bajnokságon indultak elôször Széchy-tanítványok. Véletlenül a Sporthivatalban jártam, akaratlanul is belekeveredtem a beszélgetésbe, amelyben meggyôzték Széchyt, nem lehet, hogy csak a müncheni olimpián induljanak elôször tanítványai. Kell némi rutin. Ô szorongott is, meg készült is a nagy dobásra. Utólag minden másként néz ki, de bizony nem volt könnyû a végül is autodidakta edzôóriás útja. Magam azt tartom legértékesebb tulajdonságának, hogy – bár ezt sokszor leplezte, - képes volt kontrollálni magát, változtatni, okulni a viszonylagos kudarcokból. Mert ilyen viszonylagos kudarc volt 1972-ben, a müncheni olimpián Hargitay András bronzérme a 400 méteres vegyes úszásban. Ellenfelei teljesen kiúszták magukat, Hargitayban sok maradt, ha még van tíz méter ô nyer, bizony a Mester eltaktikázta a számot. Azért is, mert úgy vélte, hogy Haresnek a 200 m vegyes az igazi száma. Tévedett, ott csak ötödik lett az elsô nemzedékbeli legtehetségesebb tanítvány, aki a következô évi világbajnokságon már mindkét számban gyôzött. Nagy pofon volt a Montreali Olimpia (1976) is. Persze soha ne legyen roszszabb. Az olimpia elôtt elvitte a Mester kedvenceit az amerikai úszóbajnokságra. Óriási sikerük volt. 400 méter vegyesen Hargitay, Verrasztó, Sós volt a sorrend. Aztán az amik elôhúztak a cilinderbôl egy Strachan nevû úszót, aki az olimpián

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 19

Petrov-gyémántok: Pásztory és Jakabos Anatolij Petrov. Pontosabban már Petrov Anatolij. A magyar úszósport különleges alakja. Ukrán származású, sokáig élt és dolgozott Moszkvában, 25 éve telepedett le Pécsen. A névjegykártyájára pedig elég csak két nevet leírnia: Pásztory Dóra és Jakabos Zsuzsanna. Az elôbbit paralimpiai bajnoki címhez segítette, az utóbbit pedig most indította el a világhír felé. És ezen a bizonyos névjegykártyán már az is ott állhat: mesteredzô.

A Mester és mûhelye megelôzte a már nem csúcsformában lévô magyarokat. Széchy ebbôl is okult és így 1980-ban Moszkvában végre olimpiai bajnok tanítvánnyal – Vladár Sándor 200 m hátúszás – is rendelkezett. A következôre a Los Angeles-i (1984) bojkott miatt nyolc évig kellett várni, de több, mint két évtizedes edzôi múlt után ekkor kezdôdött Széchy pályájának legfényesebb korszaka, benne a legnagyobb csillaggal, Darnyi Tamással. Ez volt a nagy egymásra találása két sajátos egyéniségnek, két zseninek. Darnyi Szöulban (1988) és Barcelonában (1992) is megnyerte a két vegyesúszó számot, soha nem vesztett el versenyt. Szöulban még Szabó Joe a 200 méteres mellúszásban nyert olimpiai aranyérmet. Atlanta elôtt már sokat támadták, leírták, irigyei megszólták az Öreget, ô Rózsa Norbert 200 méter mellen és Czene Attila 200 méter vegyesen elért gyôzelmével válaszolt. Mindkét úszóját mély gödörbôl hozta vissza. Kétségkívül Darnyi Tamás emelte mesterét a legnagyobbak közé, vívta ki vele a legjelesebb amerikai edzôk tiszteletét is. Egyikük Peter Daland, az egyetemi sportból jó barátom kérdezte cinkosan: ez a ti Széchytek ôrült, vagy zseni, szónoki kérdés volt, ô maga válaszolt, mindegy, az eredményei maguk helyett beszélnek. Darnyi egyedül annyi olimpiai aranyat nyert, mint a többiek – Szabó, Vladár, Rózsa, Czene – együttvéve. A nyolc olimpiai arany mellett tizenkét világbajnoki aranyat is nyertek a Széchy-tanítványok. A Mestert hatszor választották meg az év edzôjének. Mi volt Széchy Tamás titka? Az eredményei. Ilyen egyszerû. Minden kétely-

– Fantasztikus érzés, hogy elnyerhettem a mesteredzôi címet, olyan kitüntetés, amelyre bevallom, nem is számítottam – kezdi Petrov Anatolij. – Tudja, nekem sokminden nem adatott meg, itt Pécsen is húsz évig úgy dolgoztam edzôként, hogy mellette testnevelô-tanárként is tevékenykedtem. Most, hogy nyugdíjba mentem, most van az az ideális állapot, hogy kizárólag az edzésekre kell figyelnem. Nem volt könnyû az életem, soha nem tehettem meg, hogy csak az edzôsködés legyen. Van négy gyerekem, nekik pedig enni kellett adnom, meg mindent, amire szükségük volt. – Pásztory Dóra ugyebár paralimpiai címig jutott. Emlékszik még arra, hogyan került önhöz? – Hogyne! Egész kicsi volt, az anyukája hozta le, azzal, hogy azt mondták, úszni kellene a kislánynak. Mondtam, semmi gond, ússzon. Megnéztük, ügyes volt, akart, elfelejtettük, hogy sérült a keze. Ô amúgy egy nagyon akaratos lány, tudja, mit akart, s azt is, hogyan érheti el. Az athéni aranyérme mindkettônknek nagy boldogság volt. Elérte amire vágyott, bebizonyította magának, meg a világnak, hogy sérült kézzel is lehet maradandót alkotni az uszodában. – Paralimpiai bajnok tanítványa már van, Jakabos Zsuzsanna pedig – ha így halad – idôvel az épek között lehet olimpiai éremesélyes. – Zsú nagy tehetség, a montreali világbajnokság ideje alatt, az Eurosporton szakértô német Franziska van Almsick mikor meglátta úszni, csak annyit mondott: csodálatos! És tényleg az. Technikailag remek, jó a családi háttér, okos kislány, csak túl szép. De remélem, ezzel sem lesz gond. Igen, nagyon akarjuk, hogy a csúcsra jusson. – A montreali világbajnokságon mindkét vegyesúszásban döntôs volt, 400

méteren viszont mindenki egy picit többet várt tôle. – Reggel, az elôfutamban jól úszott. Este a döntôben is megpróbálta, vezetett is, de aztán elfáradt. Elragadta a szíve, de mellette azt is tudni kell, hihetetlen nehéz nyara volt. Az ifjúsági Európabajnokságon ugyebár aranyakat nyert, onnan utazott Kanadába. Átállási gondok, párás levegô, mellette pedig az idegen koszt sem használt. Három kiló pluszt szedett fel pillanatok alatt, nem azért, mert sokat evett, hanem, mert mást. Igen, Zsúban rengeteg lehetôség rejlik. A világbajnokság még nem hozta meg számára a fantasztikus kiugrást, de kérem, még csak tizenhat éves! Azon leszünk, hogy legközelebb már sokkal jobb eredményeket érjen el. – Huszonöt éve él Pécsen, ott volt az

ANK Pécs megszületésénél, tehát van rálátása. Mi az elônye és mi a hátránya a magyar utánpótlásnevelésnek? – Az elôny kódolt. A doktori disszertációm az orosz és a magyar gyerekek összehasonlításáról szólt. Kérem, a magyar gyerekek tehetségesebbek, nyolc éves korukig mindenben jobbak, mint az orosz kicsik. Az orosz gyerekek azonban bekerülnek egy lépcsôzetesen felépülô képzési rendszerbe, ahol nem az eredményhajhászás folyik, kivárják, míg a tehetségbôl képzett úszó lesz. Magyarországon viszont senki sem szeret nevelni, mindenki sikereket akar, s azonnal! Ez a legnagyobb probléma. Oroszországban a tehetséget képezik, és a kulcsszó a türelem. Nincs égszakadás, ha nem jönnek az eredmények. Majd jönnek késôbb, közben pedig a gyerek egyre jobb lesz technikailag, fizikálisan, no meg pszichésen. Magyarországon nem így van. Ha nincs eredmény, akár már egy gyereket is leírnak. Ezzel a szemlélettel nem tudok azonosulni. Én itt Pécsen megcsinálhattam amit és ahogyan én akartam a csoportommal. Itt van türelem, s ahogy láthatja, eredmény is akad. – Igaz, hogy a focista Gera Zoltán is a tanítványa volt? – Legalábbis az én testnevelés-óráimra járt. Kisgyerek volt, roppant ügyes. És már megint odaértünk a türelemhez. Egyszer az edzô, Garami József lejött az iskolába és megkérdezte tôlem, van-e tehetséges focista? Megmutattam neki Gerát és azt mondtam: ô lesz a magyar Maradona, ha foglalkoznak vele. Megnézte és azt válaszolta: ügyes, de kicsi. A történet ismert, Zoli késôbb kétes útra tért, éveket mulasztott. Ha akkor megfogják, s odafigyelnek rá, ma nem a West Bromwich legjobbja, hanem talán egész Angliáé! Sal Endre

20 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

Huszonhét éves edzôi pályafutás jutalma Rapcsák Károly 27 éves edzôi pályafutását koronázta meg a neki ítélt mesteredzôi cím. A Vác Városi Evezôs Club szakembere a jelenlegi élversenyzôk közül kettônek is végigkísérte eddigi pályafutását, a kétszeres világbajnok kétpárevezôs Petô Tibornak és a Vk-gyôztes könnyûsúlyú kétpárevezôs Hirling Gábornak, mégis nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy idén beválasztották az ötös csapatba.

Megilletôdtem, amikor megtudtam, milyen illusztris társaságba kerültem – kezdi Rapcsák Károly. – Hiszen Kásás Zoltán, Skaliczki László, Komlódy Zsolt, illetve Petrov Anatolij tanítványainak eredményeirôl rendszeresen olvasok az újságban. Szóval már azt is nagy szónak tartom, hogy az én sportágam, az evezés ilyen elismerésben részesült, s hogy azon belül engem tartottak erre érdemesnek, az ôszinte büszkeséggel tölt el. Nem sok evezôs edzô dicsekedhet hasonló címmel. Tudtommal öt mesteredzô van jelenleg Magyarországon, akik közül négy most is aktív. Ficsor László az utánpótlásért felel a szövetségben, Fáth András és Szabó Károly pedig egy klubnál dolgozik, akárcsak jómagam. Persze, ha azt vesszük, hogy hány szakembert illetett volna már meg ez a kitüntetés, akkor lényegesen nagyobb számot kellene mondani, de ez egy adományozható cím, s az illetékes kuratóriumnak nyilván megvannak a maga szempontjai. Mindenesetre a kollégáknak csak azt tudom javasolni, hogy tartsanak ki, elvégre nekem is több mint tíz évembe került, hogy révbe érjek. Eszerint nem elôször jelölték? Körülbelül tíz-tizenkét éve rendre engem javasolt az evezôs edzôbizottság, és néhányszor pályáztam is. Mégis meglepett, amikor bekerültem az elitbe, mivel az összes sportágat tekintve csak öt embernek adatik ez meg évente. Hogyan került kapcsolatba az evezéssel? Iskolásként. A Vasútgépészeti Technikumba jártam, és mellette a Testvériség Sport Egyesületbe eveztem osztály- és iskolatársaimmal. Nem volt könnyû összeegyeztetni a tanulással, mert Dunakeszirôl jártunk be, de olyan jó kis társaság verôdött össze, hogy örömmel csináltuk. Ráadásul az elsô edzôm, Bakos Mihály rengeteg okos dolgot megtanított nekünk, na és sokat vitt túrázni, amivel örökre a sportág, a természet rabjává tett.

Mi volt a legjobb eredménye sportolóként? Egy év után jutottunk el egyáltalán odáig, hogy versenyekre jártunk, és különösebben nagy eredményeket nem értünk el, de jó alapokat adott a folytatáshoz. A középiskola után Vácra kerültünk, ott aztán kétpárban és négypárban is magyar bajnok lettem. S ott ragadtam. Immár harmincötödik éve. Ez aztán a klubhûség. Igen, hetvenben mentem Vácra, és azóta folyamatosan ott vagyok. Nyolc évig mint versenyzô, azóta pedig edzôként. Érdekes volt a váltás, ugyanis hetvennyolcra elfogytak mellôlem a társak, egyéniben meg nem ment olyan jól az evezés, erre szólt Mészáros László barátom, hogy vegyem át a csoportját, mert ô a tanulmányai miatt fel akarja függeszteni az edzôsködést. Iskolám ugyan nem volt ehhez, még középfokú edzôi sem, de vonzott a pálya, így anélkül, hogy jobban belegondoltam volna mivel is jár mindez, belevágtam. Aztán szerencsére elég hamar jött a sikerélmény, hiszen

volt egy tanuló csapatunk, amelyik bajnok lett, így nem ment el a kedvem. Jelenleg is foglalkozik gyerekekkel? Vácott háromfôs az edzôi csapat, s ugyan elvileg én vagyok a felnôtt férfiak edzôje, a tanulóktól, azaz a 14 évesektôl kezdve mindenkivel foglalkozom. Sôt, még lányok is vannak nálam, igaz, ôk már valamennyien felnôttek. Többek között az U23-as világbajnokságon is szereplô Szabó Katalin, aki tavaly az ifi vébén negyedik lett egypárban, és Tölgyesi Brigitta. Nem bonyolult ennyi korosztályt összefogni? Nehéz úgy vinni egy huszonöt-huszonnyolc fôs csoportot, ahol a kezdôtôl a világbajnokig mindenki megtalálható. A nyári idôszakban még hagyján, mert akkor a szünet miatt jobban ráérnek a gyerekek és lehet differenciálni az edzéseket, ám a többi idôszakban általában kénytelen vagyok összevonni a társaságot. Huszonhét év alatt rengeteg versenyzô fordult meg a keze között. Kire, vagy kikre a legbüszkébb? Az edzôi munka olyan, hogy az ember hosszú évekig dolgozik, építkezik, mire meglátszik az eredménye. Kisebb sikereket el lehet érni, de a kitartó, egyirányba mutató munka vezet az igazi sikerhez. Sok jó képességû evezôsöm volt már, s az én gyakorlatom, tapasztalatom és az ô próbálkozásaik mind benne vannak az utóbbi nyolc-tíz évben felnövô nemzedék teljesítményében. De hogy nevesítsek is, egyik büszkeségem a kétszeres világelsô Petô Tibor, aki Haller Ákossal párban a sportág elsô magyar világbajnoka lett. Na és ott van Hirling Zsolt is, akinek hasonlatos a pályafutása Tibiével. Mert Tiborék elôbb ötödikek lettek a világbajnokságon, aztán a sydneyi olimpián, utána pedig megnyerték a Világkupát, s ugyan így Zsolti és Varga Tamás ötödik lett a vébén, majd a tavalyi athéni olimpián, s idén meglett a Vk-gyôzelem is. Azt se felejtsük el, hogy a Világkupa aranyérme után a Petô, Haller kettôs kétszeres világbajnok lett. Jó lenne, ha ez is megismétlôdne. De csak ez, az utána következô hanyatlást és szétválást már szívesen feledném. Ám azt hiszem, valamennyien tanultunk abból az esetbôl. Csanálosi Beáta

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 21

Törzstag a Mester Klubból Az elmúlt másfél évtizedben kétszer fordult elô a férfi kézilabda NB I-ben, hogy nem a sikert-sikerre halmozó veszprémi gárda nyerte az aranyérmet. Az 1995-96-os szezonban a Pick-Szeged, az 1999-2000-es bajnokságban pedig a Dunaferr törte meg a bakonyi együttes hegemóniáját, s a szakvezetô mindkét alkalommal Skaliczki László volt a kivételek évében. Bizonyára ennek a két kiugró sikernek is köszönhetô, hogy július 7-én a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán a magyar férfi válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya is átvehette a mesteredzôi címet. Ezek a bajnoki elsô helyek ugyanúgy részei a Békés megyében élô szakember munkásságának, mint a tavalyi athéni negyedik hely a válogatottal, vagy az újkígyósi általános iskola csapatával 1981-ben nyert úttörô olimpiai elsô hely…

- Egy békés megyei mesteredzô törzshelye stílszerûen a csabai Mester Klub. - Jó, hogy felépült ez a hely, hiszen együtt van a kézilabda csarnok, konditerem, étterem, szálloda, s ami nagyon fontos, itt mindig találkozhatok olyan emberekkel, akikkel kedvenc sportágamról elbeszélgethetek. - Immáron mesteredzôként. A cím értékén túl a kitüntetés egyben a múló idôre is figyelmeztet, hiszen nem hamvas tinédzserek szokták kapni ezt a címet. - Bizony, már 27 éve annak, hogy elkezdtem az edzôsködést, s ebbôl az utolsó másfél évtizedet töltöttem az élvonalban. - Ezek szerint nagyon fiatalon ült le a kispadra. - Éppen 23 éves voltam, az újkígyósi általános iskolában kezdtem el foglakozni a gyerekekkel, s meg is lett az eredménye, hiszen 1981-ben a nyolcadik osztályos fiúcsapattal megnyertük az úttörô olimpiát. Jelentôs dolog volt ez, hiszen egy alig több mint 5000 lakosú településrôl érkezett gyerekek érték el. Bitumenes pályán gyakoroltunk, a körülmények messze voltak az ideálistól, ám a srácok nagyon szerették a játékot, és ez volt a legfontosabb. - Mikor debütált elsô osztályú edzôként? - Békéscsabán, 1990-ben dirigálhattam elôször NB I-es csapatot, aztán Komló következett, ahol olyan nagy elôdök után ülhettem le a kispadra mint Kiss Szilárd, Faludi Mihály, vagy Kovács László. Idôközben 1992-tôl az ifjúsági válogatott mellett is dolgozhattam. - Veszprémben sohasem került szóba a neve? - Tudtommal nem, de ez nem is meglepô, hiszen mindig remek szakemberek dolgoztak a csapat mellett, ráadásul nem váltogatják sûrûn az edzôket, bíznak az állandóságban.

- Az elmúlt tizenöt évben viszont csak az ön csapata tudta megelôzni a veszprémieket… - Szegeden és Dunaújvárosban is remek feltételek között dolgozhattam egyegy jó csapattal. Ezek a sikerek nagy lökést jelentettek a pályámon. Csodálatos volt a hangulat 1996-ban Szegeden, a Dunaferrnél pedig egy európai szintû játékos keret jött össze. Egy ilyen lehetôség pedig természetesen komoly kihívást je-

lent egy edzônek, olyan, mint a hegymászónak a hegy. Azért kell megmászni, mert ott van! - Miként fogadják, ha idônként régi állomáshelyeire érkezik? - Szerencsére mindenütt barátként üdvözölnek, s ha más nem is, zsíros kenyér és üdítô mindig kerül. - Egy szakember pályafutásában mindig meghatározó pillanat, ha kinevezik a nemzeti csapat élére. - Így van, ráadásul az elmúlt négy év, amelyet a válogatott élén töltöttem, tele volt felejthetetlen élményekkel. - Mélyrôl indult a válogatott, és a 2003-as portugáliai világbajnokságon maradandót alkotott. - Az biztos, hogy emlékezetes torna volt, hiszen sokszor kapaszkodtunk vissza reménytelennek tûnô helyzetbôl, míg a szerb-montenegrói válogatott elleni, olimpiai részvételt jelentô drámai meccsünket azóta is sokan emlegetik. - Athénban pedig egyértelmûen a magyar küldöttség egyik kellemes meglepetése volt a férfi kézilabda válogatott szereplése. - Csodálatos volt az olimpia minden pillanata, s bizony minket is meglepett az a magas hôfokú szeretet, amelyet a görög fôvárosban kaptunk a magyar szurkolóktól. - Talán ez a siker volt az utolsó lökés a mesteredzôi cím felé. - Biztos, hogy ez volt a leglátványosabb, erre figyeltek fel a leginkább, ám egy pályafutáshoz minden állomás hozzátartozik. Mint ahogy nagyon fontos minden csapat, minden meccs, minden játékos. Mert hiszem, hogy nem az a mester, aki annak tartja magát, hanem akit a játékosai elfogadnak annak… Egyetlen edzô sem létezhet csapata nélkül. Bereczky Attila

20 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

Huszonhét éves edzôi pályafutás jutalma Rapcsák Károly 27 éves edzôi pályafutását koronázta meg a neki ítélt mesteredzôi cím. A Vác Városi Evezôs Club szakembere a jelenlegi élversenyzôk közül kettônek is végigkísérte eddigi pályafutását, a kétszeres világbajnok kétpárevezôs Petô Tibornak és a Vk-gyôztes könnyûsúlyú kétpárevezôs Hirling Gábornak, mégis nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy idén beválasztották az ötös csapatba.

Megilletôdtem, amikor megtudtam, milyen illusztris társaságba kerültem – kezdi Rapcsák Károly. – Hiszen Kásás Zoltán, Skaliczki László, Komlódy Zsolt, illetve Petrov Anatolij tanítványainak eredményeirôl rendszeresen olvasok az újságban. Szóval már azt is nagy szónak tartom, hogy az én sportágam, az evezés ilyen elismerésben részesült, s hogy azon belül engem tartottak erre érdemesnek, az ôszinte büszkeséggel tölt el. Nem sok evezôs edzô dicsekedhet hasonló címmel. Tudtommal öt mesteredzô van jelenleg Magyarországon, akik közül négy most is aktív. Ficsor László az utánpótlásért felel a szövetségben, Fáth András és Szabó Károly pedig egy klubnál dolgozik, akárcsak jómagam. Persze, ha azt vesszük, hogy hány szakembert illetett volna már meg ez a kitüntetés, akkor lényegesen nagyobb számot kellene mondani, de ez egy adományozható cím, s az illetékes kuratóriumnak nyilván megvannak a maga szempontjai. Mindenesetre a kollégáknak csak azt tudom javasolni, hogy tartsanak ki, elvégre nekem is több mint tíz évembe került, hogy révbe érjek. Eszerint nem elôször jelölték? Körülbelül tíz-tizenkét éve rendre engem javasolt az evezôs edzôbizottság, és néhányszor pályáztam is. Mégis meglepett, amikor bekerültem az elitbe, mivel az összes sportágat tekintve csak öt embernek adatik ez meg évente. Hogyan került kapcsolatba az evezéssel? Iskolásként. A Vasútgépészeti Technikumba jártam, és mellette a Testvériség Sport Egyesületbe eveztem osztály- és iskolatársaimmal. Nem volt könnyû összeegyeztetni a tanulással, mert Dunakeszirôl jártunk be, de olyan jó kis társaság verôdött össze, hogy örömmel csináltuk. Ráadásul az elsô edzôm, Bakos Mihály rengeteg okos dolgot megtanított nekünk, na és sokat vitt túrázni, amivel örökre a sportág, a természet rabjává tett.

Mi volt a legjobb eredménye sportolóként? Egy év után jutottunk el egyáltalán odáig, hogy versenyekre jártunk, és különösebben nagy eredményeket nem értünk el, de jó alapokat adott a folytatáshoz. A középiskola után Vácra kerültünk, ott aztán kétpárban és négypárban is magyar bajnok lettem. S ott ragadtam. Immár harmincötödik éve. Ez aztán a klubhûség. Igen, hetvenben mentem Vácra, és azóta folyamatosan ott vagyok. Nyolc évig mint versenyzô, azóta pedig edzôként. Érdekes volt a váltás, ugyanis hetvennyolcra elfogytak mellôlem a társak, egyéniben meg nem ment olyan jól az evezés, erre szólt Mészáros László barátom, hogy vegyem át a csoportját, mert ô a tanulmányai miatt fel akarja függeszteni az edzôsködést. Iskolám ugyan nem volt ehhez, még középfokú edzôi sem, de vonzott a pálya, így anélkül, hogy jobban belegondoltam volna mivel is jár mindez, belevágtam. Aztán szerencsére elég hamar jött a sikerélmény, hiszen

volt egy tanuló csapatunk, amelyik bajnok lett, így nem ment el a kedvem. Jelenleg is foglalkozik gyerekekkel? Vácott háromfôs az edzôi csapat, s ugyan elvileg én vagyok a felnôtt férfiak edzôje, a tanulóktól, azaz a 14 évesektôl kezdve mindenkivel foglalkozom. Sôt, még lányok is vannak nálam, igaz, ôk már valamennyien felnôttek. Többek között az U23-as világbajnokságon is szereplô Szabó Katalin, aki tavaly az ifi vébén negyedik lett egypárban, és Tölgyesi Brigitta. Nem bonyolult ennyi korosztályt összefogni? Nehéz úgy vinni egy huszonöt-huszonnyolc fôs csoportot, ahol a kezdôtôl a világbajnokig mindenki megtalálható. A nyári idôszakban még hagyján, mert akkor a szünet miatt jobban ráérnek a gyerekek és lehet differenciálni az edzéseket, ám a többi idôszakban általában kénytelen vagyok összevonni a társaságot. Huszonhét év alatt rengeteg versenyzô fordult meg a keze között. Kire, vagy kikre a legbüszkébb? Az edzôi munka olyan, hogy az ember hosszú évekig dolgozik, építkezik, mire meglátszik az eredménye. Kisebb sikereket el lehet érni, de a kitartó, egyirányba mutató munka vezet az igazi sikerhez. Sok jó képességû evezôsöm volt már, s az én gyakorlatom, tapasztalatom és az ô próbálkozásaik mind benne vannak az utóbbi nyolc-tíz évben felnövô nemzedék teljesítményében. De hogy nevesítsek is, egyik büszkeségem a kétszeres világelsô Petô Tibor, aki Haller Ákossal párban a sportág elsô magyar világbajnoka lett. Na és ott van Hirling Zsolt is, akinek hasonlatos a pályafutása Tibiével. Mert Tiborék elôbb ötödikek lettek a világbajnokságon, aztán a sydneyi olimpián, utána pedig megnyerték a Világkupát, s ugyan így Zsolti és Varga Tamás ötödik lett a vébén, majd a tavalyi athéni olimpián, s idén meglett a Vk-gyôzelem is. Azt se felejtsük el, hogy a Világkupa aranyérme után a Petô, Haller kettôs kétszeres világbajnok lett. Jó lenne, ha ez is megismétlôdne. De csak ez, az utána következô hanyatlást és szétválást már szívesen feledném. Ám azt hiszem, valamennyien tanultunk abból az esetbôl. Csanálosi Beáta

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 21

Törzstag a Mester Klubból Az elmúlt másfél évtizedben kétszer fordult elô a férfi kézilabda NB I-ben, hogy nem a sikert-sikerre halmozó veszprémi gárda nyerte az aranyérmet. Az 1995-96-os szezonban a Pick-Szeged, az 1999-2000-es bajnokságban pedig a Dunaferr törte meg a bakonyi együttes hegemóniáját, s a szakvezetô mindkét alkalommal Skaliczki László volt a kivételek évében. Bizonyára ennek a két kiugró sikernek is köszönhetô, hogy július 7-én a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán a magyar férfi válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya is átvehette a mesteredzôi címet. Ezek a bajnoki elsô helyek ugyanúgy részei a Békés megyében élô szakember munkásságának, mint a tavalyi athéni negyedik hely a válogatottal, vagy az újkígyósi általános iskola csapatával 1981-ben nyert úttörô olimpiai elsô hely…

- Egy békés megyei mesteredzô törzshelye stílszerûen a csabai Mester Klub. - Jó, hogy felépült ez a hely, hiszen együtt van a kézilabda csarnok, konditerem, étterem, szálloda, s ami nagyon fontos, itt mindig találkozhatok olyan emberekkel, akikkel kedvenc sportágamról elbeszélgethetek. - Immáron mesteredzôként. A cím értékén túl a kitüntetés egyben a múló idôre is figyelmeztet, hiszen nem hamvas tinédzserek szokták kapni ezt a címet. - Bizony, már 27 éve annak, hogy elkezdtem az edzôsködést, s ebbôl az utolsó másfél évtizedet töltöttem az élvonalban. - Ezek szerint nagyon fiatalon ült le a kispadra. - Éppen 23 éves voltam, az újkígyósi általános iskolában kezdtem el foglakozni a gyerekekkel, s meg is lett az eredménye, hiszen 1981-ben a nyolcadik osztályos fiúcsapattal megnyertük az úttörô olimpiát. Jelentôs dolog volt ez, hiszen egy alig több mint 5000 lakosú településrôl érkezett gyerekek érték el. Bitumenes pályán gyakoroltunk, a körülmények messze voltak az ideálistól, ám a srácok nagyon szerették a játékot, és ez volt a legfontosabb. - Mikor debütált elsô osztályú edzôként? - Békéscsabán, 1990-ben dirigálhattam elôször NB I-es csapatot, aztán Komló következett, ahol olyan nagy elôdök után ülhettem le a kispadra mint Kiss Szilárd, Faludi Mihály, vagy Kovács László. Idôközben 1992-tôl az ifjúsági válogatott mellett is dolgozhattam. - Veszprémben sohasem került szóba a neve? - Tudtommal nem, de ez nem is meglepô, hiszen mindig remek szakemberek dolgoztak a csapat mellett, ráadásul nem váltogatják sûrûn az edzôket, bíznak az állandóságban.

- Az elmúlt tizenöt évben viszont csak az ön csapata tudta megelôzni a veszprémieket… - Szegeden és Dunaújvárosban is remek feltételek között dolgozhattam egyegy jó csapattal. Ezek a sikerek nagy lökést jelentettek a pályámon. Csodálatos volt a hangulat 1996-ban Szegeden, a Dunaferrnél pedig egy európai szintû játékos keret jött össze. Egy ilyen lehetôség pedig természetesen komoly kihívást je-

lent egy edzônek, olyan, mint a hegymászónak a hegy. Azért kell megmászni, mert ott van! - Miként fogadják, ha idônként régi állomáshelyeire érkezik? - Szerencsére mindenütt barátként üdvözölnek, s ha más nem is, zsíros kenyér és üdítô mindig kerül. - Egy szakember pályafutásában mindig meghatározó pillanat, ha kinevezik a nemzeti csapat élére. - Így van, ráadásul az elmúlt négy év, amelyet a válogatott élén töltöttem, tele volt felejthetetlen élményekkel. - Mélyrôl indult a válogatott, és a 2003-as portugáliai világbajnokságon maradandót alkotott. - Az biztos, hogy emlékezetes torna volt, hiszen sokszor kapaszkodtunk vissza reménytelennek tûnô helyzetbôl, míg a szerb-montenegrói válogatott elleni, olimpiai részvételt jelentô drámai meccsünket azóta is sokan emlegetik. - Athénban pedig egyértelmûen a magyar küldöttség egyik kellemes meglepetése volt a férfi kézilabda válogatott szereplése. - Csodálatos volt az olimpia minden pillanata, s bizony minket is meglepett az a magas hôfokú szeretet, amelyet a görög fôvárosban kaptunk a magyar szurkolóktól. - Talán ez a siker volt az utolsó lökés a mesteredzôi cím felé. - Biztos, hogy ez volt a leglátványosabb, erre figyeltek fel a leginkább, ám egy pályafutáshoz minden állomás hozzátartozik. Mint ahogy nagyon fontos minden csapat, minden meccs, minden játékos. Mert hiszem, hogy nem az a mester, aki annak tartja magát, hanem akit a játékosai elfogadnak annak… Egyetlen edzô sem létezhet csapata nélkül. Bereczky Attila

22 MAGYAR EDZŐ

■

2005/2

Egy éve ment el Széchy Tamás Szerencsém volt, lévén, hogy igen hamar, már a hatvanas években tudtam Széchy Tamás létezésérôl. Kollégám Kausz István dr., aki ekkor még – olimpiai és világbajnokként – vívott is az egyetemi clubban, az OSC-ben, ekkor kezdett együtt dolgozni a Központi Sportiskola úszóedzôjével és vélem, ô volt Széchy leghûségesebb munkatársa. Ez is az edzôzsenik titkai közé tartozik. Jól tudják, hogy szükségük van segítségre is. Még gyerekek voltak a késôbbi elsô nagy nemzedék – Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Sós Csaba – sztárjai, amikor szívmûködésüket, terhelhetôségüket vizsgáltuk a legendás Császár-uszodában, nem éppen optimális körülmények között. A KSI vízilabda szakágának elsô fônöke, röviddel késôbb már sikeres szövetségi kapitány, a többszörös olimpiai bajnok Gyarmati Dezsô hívta el az állástalan testnevelôt úszóedzôsködni a vízilabdázóknál. Így kezdôdött a 20. század egyik legeredményesebb úszóedzôjének a pályája. Megengedték, ha már úgy is lejár, hogy úszószakosztályt is indítson. Szerény keresetét még ekkor is éjszakai vagonrakással egészítette ki. Rejtély, honnan tájékozódott a súlylökô atléta arról, hogy a világ vezetô úszónemzeteinél lényegesen korábban kezdik a versenyzést és lényegesen nagyobb a terhelés, mint nálunk. Ô mindenesetre ezt a teljesen új utat választotta. Szerencséje is volt, mert a KSI-t közvetlenül a Sporthivatal felügyelte, az ottani szakemberek támogatták a korosztályos – béka, delfin – versenyzés bevezetését a sportágban. Ekkor már jelentkezett Széchy Tamás késôbb olykor visszatetszést is kiváltó könyörtelen határozottsága. Mindig anKedvenc tanítványaival, Czene Attilával és Rózsa Norberttel

nak a korosztálynak a bajnoksága hozta a legtöbb pontot és az ezzel járó anyagi támogatást, amelyben éppen az ô cseperedô tanítványai játszották a meghatározó szerepet. Az 1970-es Európa Bajnokságon indultak elôször Széchy-tanítványok. Véletlenül a Sporthivatalban jártam, akaratlanul is belekeveredtem a beszélgetésbe, amelyben meggyôzték Széchyt, nem lehet, hogy csak a müncheni olimpián induljanak elôször tanítványai. Kell némi rutin. Ô szorongott is, meg készült is a nagy dobásra. Utólag minden másként néz ki, de bizony nem volt könnyû a végül is autodidakta edzôóriás útja. Magam azt tartom legértékesebb tulajdonságának, hogy – bár ezt sokszor leplezte, - képes volt kontrollálni magát, változtatni, okulni a viszonylagos kudarcokból. Mert ilyen viszonylagos kudarc volt 1972-ben, a müncheni olimpián Hargitay András bronzérme a 400 méteres vegyes úszásban. Ellenfelei teljesen kiúszták magukat, Hargitayban sok maradt, ha még van tíz méter ô nyer, bizony a Mester eltaktikázta a számot. Azért is, mert úgy vélte, hogy Haresnek a 200 m vegyes az igazi száma. Tévedett, ott csak ötödik lett az elsô nemzedékbeli legtehetségesebb tanítvány, aki a következô évi világbajnokságon már mindkét számban gyôzött. Nagy pofon volt a Montreali Olimpia (1976) is. Persze soha ne legyen roszszabb. Az olimpia elôtt elvitte a Mester kedvenceit az amerikai úszóbajnokságra. Óriási sikerük volt. 400 méter vegyesen Hargitay, Verrasztó, Sós volt a sorrend. Aztán az amik elôhúztak a cilinderbôl egy Strachan nevû úszót, aki az olimpián

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 19

Petrov-gyémántok: Pásztory és Jakabos Anatolij Petrov. Pontosabban már Petrov Anatolij. A magyar úszósport különleges alakja. Ukrán származású, sokáig élt és dolgozott Moszkvában, 25 éve telepedett le Pécsen. A névjegykártyájára pedig elég csak két nevet leírnia: Pásztory Dóra és Jakabos Zsuzsanna. Az elôbbit paralimpiai bajnoki címhez segítette, az utóbbit pedig most indította el a világhír felé. És ezen a bizonyos névjegykártyán már az is ott állhat: mesteredzô.

A Mester és mûhelye megelôzte a már nem csúcsformában lévô magyarokat. Széchy ebbôl is okult és így 1980-ban Moszkvában végre olimpiai bajnok tanítvánnyal – Vladár Sándor 200 m hátúszás – is rendelkezett. A következôre a Los Angeles-i (1984) bojkott miatt nyolc évig kellett várni, de több, mint két évtizedes edzôi múlt után ekkor kezdôdött Széchy pályájának legfényesebb korszaka, benne a legnagyobb csillaggal, Darnyi Tamással. Ez volt a nagy egymásra találása két sajátos egyéniségnek, két zseninek. Darnyi Szöulban (1988) és Barcelonában (1992) is megnyerte a két vegyesúszó számot, soha nem vesztett el versenyt. Szöulban még Szabó Joe a 200 méteres mellúszásban nyert olimpiai aranyérmet. Atlanta elôtt már sokat támadták, leírták, irigyei megszólták az Öreget, ô Rózsa Norbert 200 méter mellen és Czene Attila 200 méter vegyesen elért gyôzelmével válaszolt. Mindkét úszóját mély gödörbôl hozta vissza. Kétségkívül Darnyi Tamás emelte mesterét a legnagyobbak közé, vívta ki vele a legjelesebb amerikai edzôk tiszteletét is. Egyikük Peter Daland, az egyetemi sportból jó barátom kérdezte cinkosan: ez a ti Széchytek ôrült, vagy zseni, szónoki kérdés volt, ô maga válaszolt, mindegy, az eredményei maguk helyett beszélnek. Darnyi egyedül annyi olimpiai aranyat nyert, mint a többiek – Szabó, Vladár, Rózsa, Czene – együttvéve. A nyolc olimpiai arany mellett tizenkét világbajnoki aranyat is nyertek a Széchy-tanítványok. A Mestert hatszor választották meg az év edzôjének. Mi volt Széchy Tamás titka? Az eredményei. Ilyen egyszerû. Minden kétely-

– Fantasztikus érzés, hogy elnyerhettem a mesteredzôi címet, olyan kitüntetés, amelyre bevallom, nem is számítottam – kezdi Petrov Anatolij. – Tudja, nekem sokminden nem adatott meg, itt Pécsen is húsz évig úgy dolgoztam edzôként, hogy mellette testnevelô-tanárként is tevékenykedtem. Most, hogy nyugdíjba mentem, most van az az ideális állapot, hogy kizárólag az edzésekre kell figyelnem. Nem volt könnyû az életem, soha nem tehettem meg, hogy csak az edzôsködés legyen. Van négy gyerekem, nekik pedig enni kellett adnom, meg mindent, amire szükségük volt. – Pásztory Dóra ugyebár paralimpiai címig jutott. Emlékszik még arra, hogyan került önhöz? – Hogyne! Egész kicsi volt, az anyukája hozta le, azzal, hogy azt mondták, úszni kellene a kislánynak. Mondtam, semmi gond, ússzon. Megnéztük, ügyes volt, akart, elfelejtettük, hogy sérült a keze. Ô amúgy egy nagyon akaratos lány, tudja, mit akart, s azt is, hogyan érheti el. Az athéni aranyérme mindkettônknek nagy boldogság volt. Elérte amire vágyott, bebizonyította magának, meg a világnak, hogy sérült kézzel is lehet maradandót alkotni az uszodában. – Paralimpiai bajnok tanítványa már van, Jakabos Zsuzsanna pedig – ha így halad – idôvel az épek között lehet olimpiai éremesélyes. – Zsú nagy tehetség, a montreali világbajnokság ideje alatt, az Eurosporton szakértô német Franziska van Almsick mikor meglátta úszni, csak annyit mondott: csodálatos! És tényleg az. Technikailag remek, jó a családi háttér, okos kislány, csak túl szép. De remélem, ezzel sem lesz gond. Igen, nagyon akarjuk, hogy a csúcsra jusson. – A montreali világbajnokságon mindkét vegyesúszásban döntôs volt, 400

méteren viszont mindenki egy picit többet várt tôle. – Reggel, az elôfutamban jól úszott. Este a döntôben is megpróbálta, vezetett is, de aztán elfáradt. Elragadta a szíve, de mellette azt is tudni kell, hihetetlen nehéz nyara volt. Az ifjúsági Európabajnokságon ugyebár aranyakat nyert, onnan utazott Kanadába. Átállási gondok, párás levegô, mellette pedig az idegen koszt sem használt. Három kiló pluszt szedett fel pillanatok alatt, nem azért, mert sokat evett, hanem, mert mást. Igen, Zsúban rengeteg lehetôség rejlik. A világbajnokság még nem hozta meg számára a fantasztikus kiugrást, de kérem, még csak tizenhat éves! Azon leszünk, hogy legközelebb már sokkal jobb eredményeket érjen el. – Huszonöt éve él Pécsen, ott volt az

ANK Pécs megszületésénél, tehát van rálátása. Mi az elônye és mi a hátránya a magyar utánpótlásnevelésnek? – Az elôny kódolt. A doktori disszertációm az orosz és a magyar gyerekek összehasonlításáról szólt. Kérem, a magyar gyerekek tehetségesebbek, nyolc éves korukig mindenben jobbak, mint az orosz kicsik. Az orosz gyerekek azonban bekerülnek egy lépcsôzetesen felépülô képzési rendszerbe, ahol nem az eredményhajhászás folyik, kivárják, míg a tehetségbôl képzett úszó lesz. Magyarországon viszont senki sem szeret nevelni, mindenki sikereket akar, s azonnal! Ez a legnagyobb probléma. Oroszországban a tehetséget képezik, és a kulcsszó a türelem. Nincs égszakadás, ha nem jönnek az eredmények. Majd jönnek késôbb, közben pedig a gyerek egyre jobb lesz technikailag, fizikálisan, no meg pszichésen. Magyarországon nem így van. Ha nincs eredmény, akár már egy gyereket is leírnak. Ezzel a szemlélettel nem tudok azonosulni. Én itt Pécsen megcsinálhattam amit és ahogyan én akartam a csoportommal. Itt van türelem, s ahogy láthatja, eredmény is akad. – Igaz, hogy a focista Gera Zoltán is a tanítványa volt? – Legalábbis az én testnevelés-óráimra járt. Kisgyerek volt, roppant ügyes. És már megint odaértünk a türelemhez. Egyszer az edzô, Garami József lejött az iskolába és megkérdezte tôlem, van-e tehetséges focista? Megmutattam neki Gerát és azt mondtam: ô lesz a magyar Maradona, ha foglalkoznak vele. Megnézte és azt válaszolta: ügyes, de kicsi. A történet ismert, Zoli késôbb kétes útra tért, éveket mulasztott. Ha akkor megfogják, s odafigyelnek rá, ma nem a West Bromwich legjobbja, hanem talán egész Angliáé! Sal Endre

18 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

Megtalálta a helyét az öttusagépezetben A mesteredzô címet – ha nem is okvetlenül egy pályafutás végén – általában „érett korban” lévô, arra érdemes szakembereknek ítéli oda a grémium. Az idén azonban – bár errôl semmiféle statisztika, kimutatás nem létezik – valószínûleg megdôlt egy csúcs: a kitüntetettek között volt a csupán 38. életévében járó Komlódy Zsolt, az Alba Volán öttusa szakosztályának vezetôedzôje is. – Bár most már a harmadik vagy negyedik alkalommal nyújtottam be a pályázatomat, mégsem gondoltam rá, hogy megkapom a címet – ismerte el a tehetséges öttusaedzôk újabb hulllámához tartozó fiatal szakember. – Minden évben sokan aspirálnak az elismerésre, ezúttal is vagy negyven jelentkezô volt, ami érthetô, hiszen a magyar sport rendre szállítja a sikereket, amelyek mögött kitûnô szakemberek állnak. Amikor Pécsi Gábor, az Öttusa Szövetség technikai igazgatója felhívott, hogy „mester” lettem, elôször el sem akartam hinni… Természetesen nagyon örülök az elismerésnek, de azt is tudom, hogy ez nemcsak az én érdemem, hanem annak az edzôi csapatnak az elismerése, amely Vörös Zsuzsannát olimpiai aranyéremhez segítette. Mizsér Jenô bácsi mondta mindig, hogy az öttusázónak nincs edzôje, ugyanis edzôi vannak. A gyönyörû összetett sportágban mindenkinek megvan a maga szerepe, helye az edzôktôl a pszichológuson át a masszôrig, senkit sem szabad kiemelni. Én is csak egy fogaskerék vagyok a gépezetben. Az ünnepség után sokan gratuláltak, és én mindenkinek azt feleltem, hogy mesteredzôi cím ide vagy oda, másnap ugyanúgy fel kell kelni hajnalban, nem lehet megállni egy percre sem, mert jönnek az új feladatok és versenyzôk. – Hogyan került kapcsolatba az öttusával? A fiúk általában focisták akarnak lenni. – Kilenc évesen fogalmam sem volt arról, mi az az öttusa. Apám volt Kulcsár Antalnak, - ma a szakosztály szakmai igazgatója - a fônöke az építôiparban. Tóni akkor már eljegyezte magát az öttusával, és amikor megtudta, hogy én létezem, szólt apámnak, vigyen le edzésre. Tizenhét éves koromig csináltam becsülettel, ám akkor egy lovasbaleset véget vetett a még szinte el sem kezdôdött pályafutásomnak. Megsérült a vesém, és bár meggyógyultam, a sportkarrierem megroppant. A mai eszemmel és az eddigi tapasztalatokkal úgy látom, hogy folytathattam volna a versenyzést, és talán másként alakult volna az életem. Tehetségesnek tartottak, de rövid pályafu-

tásom miatt komolyabb eredményem még nem lehetett. – Hogyan került vissza az öttusába, immár edzôként? – Ez is a véletlen mûve volt. Érettségi után éppen állást kerestem, amikor összefutottam Tónival. Ô hívott utánpótlás-edzônek. „Nem biztos, hogy alkalmas vagyok erre a posztra, nem foglalkoztam gyerekekkel, kistestvérem sincsen” – feleltem neki. Ám ô bíztatott, hogy próbáljam meg. Elkezdtem a munkát és mellette a tanulást, a TF-en kilencvennégyben diplomáztam, szakedzô lettem. Fokozatosan lépegettem elôre, bár utánpótláscsoportokat hoztam fel, ott voltam a felnôttek mellett, próbáltam ellesni a szakmát. Utánpótlás-szakágvezetôbôl 1998-ban lettem vezetôedzô. Az ifikkel és a juniorokkal is sok szép sikert éltem meg, ám a legnagyobb kétségkívül Vörös Zsuzsa olimpiai gyôzelme volt. Illetve számomra ugyanilyen boldogságot jelentett Horváth Viktor 2001-es világbajnoki ezüstérme. Mint mondtam, valószínûleg Zsuzsa aranyérme adta a végsô lökést a mesteredzôség felé, különben még ma is sorban állhatnék… Így meg olyan edzônagyságokkal együtt vehettem át az elismerést, mint Skaliczki László és Petrov Anatolij. – Mi okozta a legnagyobb nehézséget az edzôi út elején? – Nem is tudom… Arra fel voltam készülve, hogy az edzôi munka hajnalban kezdôdik és késô este végzôdik, hogy nincsenek szabad hétvégék, mert általában akkor vannak a versenyek, úgyhogy ez nem jelentett gondot, mert versenyzôként hozzászoktam. Talán az önbizalomhiány… Igen. Én adjak instrukciókat bárkinek is? Aztán a könyvekbôl és a gyakorlatban megtanultam, amit kellett, persze, még mindig állandóan van mit tanulni. Sportszakmailag is, hiszen állandóan változnak a módszerek, no és emberileg is, mert egészen más a mai fiatalokkal szót érteni mint a régiekkel. Minden ember más, és még mindig érnek meglepetések, a lehetetlen helyzeteket is meg kell oldani. Kulcsár Tóni szokta mondani, hogy a munkánknak csupán a negyven százaléka a kifejezett edzôi

munka, mellette olyan feladatokat kell elvégezned, amelyekkel eléred, hogy az a negyven százalék valóban tartalmas legyen. Különbözô ügyeket kell intézni, a szülôkkel tartani a kapcsolatot, hétvégi versenyeket, edzôtáborokat szervezni és levezényelni. Aztán a mindennapokban a versenyzôvel is elôfordulhatnak váratlan helyzetek, és azonnal intézkedni kell. Például egy lovasbaleset, amikor el kell kísérni a kórházba, és végig mellette lenni, bátorítani, nehogy elszakadjon a sportágtól - mint annak idején én. – Mivel több világversenyt éltünk és szurkoltunk át együtt, tudom, hogy nem „szakbarbár”, azaz az öttusa mellett más sportok is érdeklik, külföldrôl is hazatelefonált, hogy mit csináltak mondjuk nôi kézilabdázóink a világbajnokságon. – Valóban így van, az öttusa mellett minden érdekel, hiszen a sport az életem. Vallom, hogy más sportágakból is lehet tanulni, innen is, onnan is be lehet valamit építeni a saját munkádba. Egyébként pedig édesapám évtizedek óta járatja a Népsportot, illetve Nemzeti Sportot, pontosabban amikor keresô ember lettem, én lettem az elôfizetô. Újságolvasó mániámat mások is ismerik, így a Volánban én lettem a „faliújságfelelôs”, az én feladatom, hogy a megjelent cikkeket kitegyem a faliújságra. Ha valami miatt elmaradok, máris felelôsségre vonnak a többiek. Látja, nálam így teljes az edzôi munka. Füredi Marianne

■

MAGYAR EDZŐ 23

2005/2

re, kritikára eredményekkel válaszolt. Büszkén hirdette, hogy edzésmódszereiért, edzésterveiért dollár-százezreket ígértek, valójában teleírt füzetein csak ô tudott eligazodni, az is lehet, hogy sokminden papír csak kulissza volt. A titok maga Széchy volt. Aki kínos pontossággal megmondta, milyen eredmény várható úszóitól a következô világversenyen. Aki képes volt kihozni tanítványaiból a maximumot, barát és ellenség el kellett ezt ismerje. Megúszott nagy kalandokat, ezek közül feltétlenül a Zemplényi Györggyel, a szélhámos „úszómenedzserrel” kialakult kapcsolata volt a legnagyobb kaland. Mások óvakodtak Zemplényitôl, még a mindenre hajlandó futballklubok is, pedig a kis kövér ember elôször náluk próbálkozott, Széchy még úszószövetségi elnököt is csinált Zemplényibôl. Ekkortájt dúskáltak leginkább a pénzben, végül luxushotelben laktak a barcelonai (1992) olimpián. Innen azonban az úszómenedzser már nem tért haza. Amikor az újságírók itthon megrohanták az öreget és az eltûnt szélhámosról faggatták, ô csaknem olyasmit válaszolt, hogy ki az a Zemplényi. De becsületére legyen mondva, amikor az egykori elnök hazakerült és rosszra fordult a sorsa, megpróbált rajta segíteni. Soha nem politizált, de mindig hangsúlyozta a hazaszeretet elsôdlegességét. Fôleg a sportág, a gyerekek érdekében hangsúlyozottan lojális – de nem szervilis – volt minden vezetéshez, Kádár Jánoshoz, Grósz Károlyhoz majd Antall Józsefhez és persze a sportvezérekhez. Szeretett elegáns lenni, talán kompenzálandó, hogy élete jelentôs részét, naponta hajnaltól napestig az uszodában töltötte. Szerette a legendákat, feltehetôleg kedvére való volt, hogy róla is legendák keringenek, maga is táplálta ezeket. Ma sem tudni, hogy volt-e gyermeke, idônként említette ezt, akit autóbaleset ért volna az Államokban. Bizonyos, hogy minden látszólagos misztikusság ellenére nagyon is pragmatikus volt. Maga is elismerte, hogy tudatosan készítette fel tanítványait a lyukas számokban – 200 méter hát, 400 méter vegyes –, melyeket a gyengébb képességûek választanak, a klasszikus gyorsúszó számok helyett. Annál büszkébb volt az ugyancsak klasszikus mellúszó számokban elért olimpiai bajnokságokra. Az is bizonyos, hogy azok közé az emberek közé tartozott, akik megváltoztatják a történelmet. Neki a magyar úszósport megváltoztatása, modernizálása, megújítása jutott. Amíg lesz magyar úszósport addig Széchy Tamás halhatatlan, 2004. szeptember 13-án, élete hetvennegyedik évében távozott el. A maga mögött hagyott ûrt most még jobban érezzük. Frenkl Róbert

A testsúlykontroll úszóknál is döntôen fontos

Új közlési feltételek A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppy-lemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat “stílus” alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az illusztrációkat (kép, ábra, grakikon) nyomdai sokszorosításra alkalmas nyomaton vagy formátumban (JPEG, TIFF) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét (e-mail cíA szerkesztôség mét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek.

24 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

SZÉLES-FÉLE LÁTÓSZÖGBÔL:

A múlt, a jelen és a Jövô S. C. Egy felkészült, eredményes, klasszikus értelemben vett mestertôl szinte természetszerû elvárás bizonyos látnoki képesség. Tudja, honnan jött, mit csinált, merre megy, s mindezek summázatának szakmai következményeként azt is, amit a jövôtôl várhat. A tévedés mindazonáltal emberi dolog persze, ráadásul a sportban számos elôre nem látható fordulat, egyéb tényezôk juthatnak olykor fôszerephez, mint amilyen a szeszélyesen forgandó szerencse, vagy az erôviszonyok tôlünk független alakulása fôként világszinten, a nemzetközi régiókban, s így azután legjobb szándéka és lelkiismeretes munkája ellenére senki nem vindikálhat magának tévedhetetlenséget. A jövendölés ekként legfeljebb önmagára az edzôre és tanítványai teljesítményére szorítkozhat, mindenek elôtt az olyan mérhetô sportágban, mint az úszás. A jövôbe látásnak az a formája ellenben, amit ez alkalommal választottunk, másféle, s jószerével kockázatmentes, hiszen a jövôbe tekintést ezúttal a szó szoros értelmében vesszük, azaz, közelebbi vizsgálat alá vesszük a Jövô S. C. úszó szakosztályának tevékenységét, s persze kilátásait. Számos érv indokolja ezt: • Az athéni 2004-es olimpiai játékok 200 m mellúszó számában a 15 esztendôs, s a nemzetközi vizeken teljesen ismeretlen Gyurta Dániel világraszóló meglepetésként ezüstérmet nyert. A közvélemény akkoriban ismerkedett meg klubja, a Jövô S. C. nevével. • A szakosztályban felnôtt versenyzô nincs, valamennyien utánpótlás korcsoporthoz tartozó tehetségek. Ennek ellenére 2001 óta nyerik az országos bajnokság pontversenyét. • A montreali világbajnokság mellett az év másik kiemelkedô eseményén - rá-

adásul itt Budapesten kerültek sorra az ifjúsági Európa-bajnokság versenyei július14-17. között - a magyar éremgyûjtemény még a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta a 25-ös végszámmal. A minden korábbi hasonló versenyt messze túlszárnyaló teljesítményben oroszlánrész jutott a Jövô S. C. fiataljainak, Verrasztó Dávidnak, testvérének, Evelynnek, Molnár Ákosnak és a többieknek. Zárójelben jegyezzük meg, hogy az olimpiai ezüstérmes Gyurta Dániel a maga 16 évével a LEN (Európai Úszó Liga) szabályai miatt nem indulhatott - túl fiatal. A szabály minôsítésérôl ezúttal nem nyitunk vitát, alighanem teljesen szükségtelen is lenne. ● A sorozatban elért sikerek nem a véletlen szüleményei, mögöttük törvényszerûen az alapos felkészülés folyamatos munkája húzódik. A jobb érthetôség kedvéért érdemes egy röpke visszapillantást vetni arra, hogyan kezdôdött ennek a kifejezetten utánpótlás bázist alkotó szakosztálynak a kialakulása. A Sydney-ben 2000-ben rendezett olimpiai játékok elôtt már érzékelhetô volt: a Nagy Mágus, a világ egyik legkiemelkedôbb edzô egyéniségei egyikének, Széchy Tamásnak megrendülôben vannak az állásai, visszavonulása a gyakorlati munkától elôbb-utóbb, de inkább elôbb elkerülhetetlennek tûnt. Tudását, egyedülálló edzô érdemeit senki nem vonta kétségbe, de korát, vitathatatlanul csökkenô energiáit sem lehetett már nem észrevenni. Egyébként ô maga volt az, aki korábbi tanítványait, s köztük szakmai segítôit arra ösztönözte, hogy semmivel nem törôdve alkossanak egy olyan fiatal tehetségekbôl álló közösséget, amely kifejezetten a jövô építését tekinti mindenek feletti feladatának. A korábbi KSI Széchy-mûhely elôbb Csík Fe-

Ifjúsági Európa-bajnokság Budapest, 2005. július 14-18. Verrasztó Dávid: (1988) Verrasztó Evelyn: (1989) Molnár Ákos: (1987) Kalicz Helga: (1990)

200 m vegyes:

2:03,59

1. hely

400 m vegyes: 200 m hát:

4:17,72 2:14,82

1. hely 2. hely

100 m mell:

1:02,85

2. hely

200 m mell: 100 m hát:

2:15,02 1:04,31

2. hely 2. hely

4x100 m nôi gyorsváltó: 3:49,37 (Jakabos Zsuzsanna, Cseh-Németh Luca, Verrasztó Evelyn, Hosszú Katinka) 4x200 m nôi gyorsváltó: 8:15,22 (Verrasztó Evelyn, Pleszinger Petra, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna) 4x100m ffi. vegyesváltó: 3:47,07 (Szabó János, Molnár Ákos, Zubcsek Dénes, Makny Balázs)

1. hely 2. hely 3. hely

A Jövô SC 2005. évi hazai eredményei (összesítés) Ifi EB Béka-Delfin (1995-1996) 14 db 1. hely 3 db 2. hely 3 db 3. hely +1db Korosztályos Országos Csúcs! Cápa Seregszemle (1993-1994) 13 db 1. hely 17 db 2. hely 11 db 3. hely + 2 db Korosztályos Országos Csúcs! Gyermek OB (Fiúk: 1991-1992, Lányok: 1993-1994) 20 db 1. hely 11 db 2. hely 4 db 3. hely Serdülô OB (Fiúk: 1989-1990, Lányok 1991-1992) 5 db 1. hely 5 db 2. hely 5 db 3. hely Ifjúsági OB 15 db 1. hely 12 db 2. hely 10 db 3. hely Felnôtt OB 1 db 1. hely 7 db 2. hely 6 db 3. hely + 1 db Korosztályos Országos Csúcs!

renc, majd Sport Plusz SE. néven mûködött, ám 2001 tavaszán már végérvényesen kialakultak a Jövô S. C. megalapításának személyi, szakmai és tárgyi feltételei. Ez utóbbi - azóta is - a Komjádi Béla fedett uszoda ötvenes medencéjét jelenti, ahol Széchy Tamás olimpiáról olimpiára készítette fel szenvedélyes éremgyûjtôit Darnyitól Rózsán át Czenéig. A vezetésben a halhatatlan mester három tanítványa igyekezett megfelelni a „hagyományôrzô” munkálkodás sokrétû követelményeinek: az elnök Verrasztó Zoltán, korábbi Világ- és Európa-bajnok hátúszónk, olimpiai ezüstérmes, azután kortársa, az ugyancsak sokszoros világ-és Európa-bajnok vegyesúszó specialista, Hargitay András, s mellettük ügyvezetôként Wladár Sándor, a moszkvai ötkarikás játékok hátúszó aranyérmese. A mindennapos szakedzôi munka sem „külsô” kezekbe került, hiszen mind Széles Sándor, mind pedig Kovácshegyi Ferenc Széchy kezei között versenyzett, vált késôbb edzôvé, sôt a világhírû aranycsináló mellett segéderôvé a válogatottak felkészítésében.

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 17

A napszámosok táborában Kásás. Egy név, amely fogalom a vízilabdában, egy név, amelyrôl a fiatalabb korosztálynak Tamás jut az eszébe. Tamás, a zseni, minden idôk egyik legjobb játékosa, akirôl sokan sokszor elmondták már: génjei a pólóra kódoltattak. Alábbi írásunkban mégsem róla lesz szó, hanem egy „másik” Kásásról, aki nem kevésbé volt sikeres, mikor még taposta a vizet, s aki szakvezetôként is bizonyította rátermettségét, s nem mellékesen nevezett sztárunk édesapja. Nem vitás, kijárt már a mesteredzôi cím Kásás Zoltánnak! A csendes emberek közé sorolják. Mégis, ha a legfrissebb élményrôl, a montreali világbajnokságról faggatjuk, nem gyôzi formálni a szavakat. Látszik, érzôdik, felkavarták az események, az elveszített finálé és annak hozadéka. Hiába, érzelmileg is kötôdik a válogatotthoz – és nem csak azért, mert annak oszlopos tagja, csapatkapitánya a fia. „Nem vagyunk boldogok – szögezi le az elején Kásás Zoltán, aki Kemény Dénes munkáját segíti az olimpiai-, világ-, és Európabajnoki címet is szerzett társulatnál. – Mi veszítettük el a döntôt, nem a szerbek nyerték meg, éppen ezért nem könnyû megemészteni a történéseket. Fanyalgunk az ezüstérem miatt – jó, mi? Tudom, tudjuk, nem egy, és nem két csapat cserélne velünk, s lenne akár mindig második, mégis… Mi magunknak tettük ilyen magasra a lécet, amelyet most levertünk. Hogy mi az oka? Isten ments, hogy a fiatalok, az újak nyakába akarnám varrni a fájó vereséget, mindazonáltal, sajnos, egyértelmû, nem tudtak annyi pluszt hozzátenni a csapat játékához, amennyi elég lett volna a diadalhoz, ezáltal a régiekre még nagyobb teher hárult, amelyet már nem bírtak el. Sokan megfogalmazták helyettem: ezek a fiúk is emberek, nem gépek, úgyhogy az égvilágon nincs semmi probléma. Ismerve ôket, talán bátran kijelenthetem: fogunk mi még együtt ünnepelni.” Mi is bátran kijelenthetjük: ehhez szükség van az ô meglátásaira, precizitására, gondolataira is. Korszakunk egyértelmûen legnagyobb mestere, Kemény Dénes is több ízben kiemelte a barát, hajdani játékostárs és kolléga munkáját, így egy percig sem lehet vitás, a mesteredzôi kitüntetés nem is kerülhetett volna jobb helyre. Tulajdonosa persze szerényen nyilatkozik errôl („Örültem neki, persze hogy örültem, ám semmit sem változtatott rajtam.”), nem az a magamutogató típus. Helyette (is) az eredmények beszélnek. No, de mit tart edzôi pályafutásának legnagyobb dicsôségének? „A válogatott mellett dolgozni csodálatos, így természetesen az olimpiai bajnoki aranyérmek állnak az elsô helyen. Mint klubedzô pedig mi mást, mint a Bajnokok Ligája-gyôzelmeket említeném. A Becsej és az

Olympiakosz is nagyszerû csapat volt, mindig szívesen gondolok vissza a velük elért sikerekre” – mondja Kásás Zoltán, akinek ôszinteségét mi sem jelzi jobban, hogy maga hozza szóba a kudarcokat is. Ahogy fogalmaz: „Egy edzô nem csak gyôzelmeket él meg, hanem munkája velejárója a vereség is. Én is megéltem néhány kudarcot, amelyek közül a szöuli olimpiai az egyik legfájóbb. Igaz, a legrosszabbkor, a magyar vízilabda egyik legnehezebb idôszakában lettem szövetségi kapitány. Rengeteget dolgoztam, ám az nem a mi idônk volt. A másik fájó pont a Vasasnál eltöltött kilenc hónap sikertelensége. Ott adott volt minden, a körülmények, kitûnô játékosok, ráadásul végre a fiammal is együtt dolgozhattam, mégsem jött össze az, amit elterveztem, sajnos, nem tudtam összerázni a társaságot. Bevallom, ezt a mai napig nem tudtam megemészteni…” Óbecsén és Athénban összejött, a Vasasnál nem. Uszodai berkekben nem egyszer hallani: Kásás Zoltán „túl jó ember” ahhoz, hogy magyar klubbal is a csúcsra érjen. Az érintett ezzel kapcsolatban ekképpen reagált: „A fene tudja… Mit értenek jó ember alatt? Mindannyian mások vagyunk. Van az embernek egy világnézete, elképzelése a jóról és a rosszról, de nem lehet minden esetben eldönteni, valóban mi a jó és a rossz. Tisztában vagyok azzal, hogy a halk emberek közé sorolnak, ennek ellenére nem tûröm a fegyelmezetlenséget. Az évek során sokat változtam, ám az alaptermészetem megmaradt olyannak, amilyen. Egyébként sem hiszem, hogy ilyesmi játszott volna közre a viszonylagos hazai sikertelenségemben. Különben is,

bízom abban, lesz még idôm magyar klubban is bizonyítani, bár vitathatatlan, az edzôi pálya olyan, mint a kutya vacsorája: bizonytalan, éppen ami van, azt kell szeretni. Szóval, nem tudni, mit hoz a jövô, nehéz tervezni. Azt viszont fontosnak tartom, hogy nem érzem magam korosnak, tele vagyok erôvel, ambícióval – a válogatottal olimpián triplázni nem csak sporttörténelem, hanem talán megismételhetetlen tett is volna!” A válogatottbéli munka mellett egy esztendeje Hódmezôvásárhelyre tette át a telephelyét. Ott, a helyi csodaszép uszodában igyekszik szétszórni a póló magjait, megteremteni egy új utánpótlás bázist. Mint hangsúlyozta, élvezi a munkát a gyerekekkel, tanítgatja, nevelgeti ôket, bízván abban, közülük is kikerülhet néhány olyan ifjú, aki egyszer majd elkápráztatja a világot. „Nem mondom, hogy nem hiányzik a felnôttek melletti napi munka, ennek ellenére remekül érzem magam a gyerekekkel, ráadásul rendkívül lelkes, áldozatkész emberekkel vagyok körülvéve. A magyar vízilabda attól sikeres, hogy rengeteg napszámos dolgozik érte. Ôk abszolút nincsenek rivaldafényben, jóllehet nélkülük csak dülöngélô kártyavárról beszélhetnénk.” Amler Zoltán

16 MAGYAR EDZŐ korpájában található. A fitát rosszul emészthetô, s jelentôs mennyiségben képes kalciumot, magnéziumot s különbözô mikroelemeket is megkötni, s ezáltal ezek felszívódását akadályozni. Csecsemôkorban és kis gyermekkorban a Ca:P arány optimális értéke kb. 2 a bevitelt tekintve, felnôtt korcsoportban a P szükséglet kb. azonos a Ca-szükséglettel. A túlzott foszfátbevitel negatív kalciummérleg kialakulását eredményezheti. Megemlítendô, hogy az élelmiszeripar adalékanyagként számos foszforvegyületet használ (pirofoszfát, polifoszfát), amelyeknek a kérdéses élelmiszer (pl. húsipari termékek) technológiai és funkcionális jellemzôire (pl. emulzifikációt elôsegítô, kelátképzô, vízkôzô tulajdonság) kedvezô hatása van. A foszfátadalékokból a szervezetbe jutó kiegészítô foszfortartalom mennyisége azonban többnyire nem haladja meg a napi 0.5 g mennyiséget.

Klór és klórszükséglet A szervezetben a klór szinte kizárólagosan klorid ion formájában van jelen, nagyobb része extracellulárisan, s kisebb részben intracellulárisan. A test kloridion tartalma kb. 0.15 %, s a kloridion, mint a nátriumion és káliumion ellenpárja fontos szerepet tölt be a sav-bázis egyensúly biztosításában. Ozmotikus hatása jelentôs, diffúziója gyors, felszívódása a bélcsatornából jó hatásfokú. A gyomorban a sósav alkotórésze, a vizelettel történô ürítés általában párhuzamosan alakul a felvétellel. Ettôl komoly eltérés nagyfokú izzadás esetén lehetséges, az emberi veríték kloridion koncentrációja kb. 0.8-1.2 g/liter. A táplálékkal a szervezetbe jutó klór többsége a táplálék konyhasótartalmából származik, s így nátriumban (és konyhasóban) szegény diéta hatására a kloridbevitel is csökken. Kloridszükségleti norma nem adható meg egzakt módon, többnyire a kloridfogyasztásra vonatkozó ajánlások a nátriumbevitel illetve nátriumszükséglet alapján kalkulálhatók. A két ásványi makroelem komponens metabolizmusának szoros kapcsolatát figyelembe véve mind a gyermekek, mind a felnôttek esetében a nátriummal közel ekvimoláris kloridbevitelt javasolnak. A sportoló napi klór (ill. klorid ion) szükséglete az izzadás s a terhelés függvényében viszonylag tág határok között változhat, 2 és 10 g közötti értékre becsülhetô. Kihangsúlyozandó, hogy az ún. magyaros étrend általában erôsen sós ételkészítési technológiát ill. ilyen ételek fogyasztását jelenti, s gyakran elôfordul, hogy az élettani szükségletnél jelentôsen több nátrium és klór is felvételre ke-

■

rül, akár napi 30-35 g konyhasó is. Holott – táplálkozásélettani szempontból - az lenne az optimális, ha az ételekbôl és italokból a szervezetbe jutó nátrium és kalcium együttes mennyisége kb. azonos lenne a kálium és magnézium együttes mennyiségével, azaz a (Na+Ca):(K+Mg) arány értéke 1.0 körüli lenne. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha mellôzzük a túlzottan sós ételek fogyasztását, s jelentôs mennyiségû zöldséget, fôzelékfélét s gyümölcsöt is fogyasztunk.

Kén és kénszükséglet Az eddig említett ill. tárgyalt ásványi elemeken kívül még a kén sorolható a makroelemek közé. Az emberi szervezet kéntartalma kb. 0.2-0.3 %, a sportolók napi szükséglete általában 1.5-2.5 g közötti értékre becsülhetô. Mivel a kén elsôsorban a kéntartalmú aminosavakból (metionin, cisztin) jut a szervezetbe, ezért a kénnel való ellátottság lényegében a fehérjeellátottság ill. az elfogyasz-

2005/2

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 25

tott fehérje biológiai értékének függvénye. 100 g állati eredetû fehérjében mintegy 1.0-1.5 g kén van, így megfelelô mennyiségû fehérjét fogyasztva a szervezet kielégítô mennyiségben jut kénhez is. Kénben dús élelmiszer a hús, tojás, sajt, s sok szerves kötésû kén található a hüvelyesekben és az olajos magvakban is. Megemlítendô, hogy szulfát tartalmú ásványi vizekbôl és gyógyvizekbôl is jelentôs lehet a kén felvétele, ill. kénessavat a konzerviparban s a borászatban is alkalmaznak. Ugyanakkor a felvett szervetlen kén az életfolyamatokban lényegében nem használódik fel, csak a szerves vegyületekbôl képzôdô kéntartalmú intermedierek járulnak hozzá a szervezet kéntartalmú komponenseinek kialakulásához s vesznek részt a kén metabolizmusában. A sporttáplálkozás egyes kérdésköreit tárgyaló cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sportolók alkoholfogyasztásának témakörét elemzi.

A Jövô SC négy legeredményesebb versenyzôje: Verrasztó Dávid, Molnár Ákos, Gyurta Dániel, Verrasztó Evelyn, valamint Széles Sándor vezetôedzô és Wirth Balázs edzô Még szakmai berkekben is sokak számára mellbevágó meglepetést idéztek elô a Jövô S. C. ifjú menôi: az országos utánpótlás seregszemle 30 száma közül 21-et nyertek, a gyermekbajnokságon ugyancsak arattak - 17 elsô hely - a gyermek és serdülô bajnokságok során 37 korosztályos rekordot döntöttek meg!... Gyurta már akkor - tizenkétéves korában - 2:19.52-ôt úszott 200 mellen... 2002ben pedig már 2:16.58-at, amivel a korosztályos világranglistán 10 másodperccel elôzte meg a mezônyt maga mögött. Mielôtt tovább mennénk, néhány meghatározó vonással próbáljuk elemezni, mi is volt szakmai-módszertani vonatkozásban az, amit tömören Széchy-örökségnek tekinthettek a nyomába lépô edzôk. Az „Öreg” - egyéniségénél fogva - a rendíthetetlenül szigorú, mondhatni, katonás vasfegyelem híve volt, s aki vétett szabályai ellen, az nem úszhatta meg szárazon. Elképzeléseiért tûzbe ment, agresszív módon, dühöngô oroszlánként harcolt minden szinten és fórumon tervei megvalósítása érdekében, következetesen ragaszkodott az irányításban megvalósított egyszemélyes edzôi diktatúrájához, s közben nem válogatott a módszereiben. A részletesen és egyénre szabott edzéstervezés zseniális „mérnöke” volt, remek érzéke a tehetség korai felismeréséhez, kiválasztásához és az elvégzendô edzésmunka maximálásához. Mindazonáltal nem ragaszko-

dott gépiesen semmiféle tervéhez, s ha úgy vélte, habozás nélkül rugalmasan improvizált, változtatott - a csúcsformába hozás idôzítését illetôen különösképpen - ám anélkül, hogy az alapvetô koncepció sérült volna. Kitûnô, tévedhetetlen szemmel látta meg egy-egy versenyzô technikai sajátosságait, egyéni jellegzetességeit, s az ezekben rejlô fejlesztési lehetôségeket, amelyek idôrôl-idôre a további javulás érdekében változtatásokat is követeltek, hiszen a tehetséges egyéniségek természetszerûen változnak a növekedés folyamán, személyiségi jegyeik úgyszintén, módosul az izomzatuk, súlyelosztásuk, s számos más összetevô. ● Széles Sándor - s hozzá hasonlóan, bár rövidebb ideig, Kovácshegyi Ferenc nem csupán tanult mentorától, hanem éveken át fizikailag-mentálisan-pszichésen hétrôl-hétre, évrôl-évre átélte a Hargitay-féle korosztállyal a mester „önkényuralmát”, eljutott a válogatottságig az 1500 méteres gyorsúszásban, sôt döntôbe jutott az Európa-bajnokságon, de tehetségben bevallottan nem vette fel a versenyt a Hargitay-Verrasztó nemzedék legkiemelkedôbb egyéniségeivel. Elôbb sportágat módosított, a remek úszó alapokkal öttusára váltott az anyaegyesület, a KSI keretein belül, majd a Csepelbe, Balczó András hajdani klubjához igazolt, s az itt töltött négy esztendô

során - 1976-ban - Dobi Lajos és Ungár Nándor társaságában - bronzérmet nyert csapatban a lengyelországi Zielona Gorában rendezett junior világbajnokságon. A Testnevelési Fôiskolán megkezdett tanulmányokat mind nehezebben tudta összeegyeztetni az öttusázás sorozatedzéseinek követelményeivel, amikor szinte sorsszerûen kapta a felszólítást Széchy Tamástól 1977-ben: legyen egyik segédje. Fiatalon elkötelezte magát az edzô hivatás mellett, s azóta is hûségesen kitartott a pályán. Mestere teljes bizalmába fogadta, 1979-ben már bevonta az edzéstervezésbe is a gyakorlati, mindennapos edzésmunka mellett, az 1980as olimpiára pedig már saját tanítványai révén jutott ki Moszkvába. Öt évet töltött késôbb a BVSC-ben (1986-91) majd visszatért a Széchy „mûhelybe”, ahol a mester 1998-99-es visszavonulását követôen, s a Jövô S. C. megalapítása óta egyfolytában - most már végre teljes felelôsséggel, önállóan - tevékenykedik Kovácshegyi Ferenccel, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara Úszó Tanszékének tanárával együtt, aki mindenek elôtt a szárazföldi edzésmunkában segíti a szakosztályt. ● A Jövô S. C. eredményei, fejlôdése, meghatározó szerepe a jelenkori magyar úszósportban egyértelmû, s óhatatlan felmerül az összehasonlítás lehetôsége: mi az, amiben a Széles-iskola különbözik

26 MAGYAR EDZŐ


Gyurta Dániel a korábbi Széchy metódustól, s mi az, amiben nem? A helyszín és az edzéslehetôségek tekintetében alig fedezhetô fel különbség. Az ellenben szembetûnô, s aki a Jövô S. C. szakosztályának életét közelebbrôl ismeri, tudja, hogy itt nyoma sincs annak a merev, szakmai „diktatúrának”, amely oly egyértelmûen jellemezte a Széchymûhelyt. Széles nem is tagadja, hogy korábbi tapasztalataiból kiindulva nagyon is tudatosan igyekezett kiépíteni egy demokratikusabb, humánusabb, a mai modern kornak talán megfelelôbb „életformát”, ahol a meggyôzés, a türelem, az együtt gondolkodás módszerei a fejlôdésben éppen olyan eredményesek és célravezetôk lehetnek, mint a gondolkodásmódjától távolabbi, önkényszerûen alkalmazott edzôi ráhatás sivárabb eszközei. Ezen túlmenôen a legszembetûnôbb különbség az említett két közösség között, hogy míg hosszú pályafutása során Széchy soha nem foglalkozott „tömegekkel,” nagy létszámú csoportokkal, a Jövô S. C.-ben viszonylag feltûnôen magas az összlétszám. Annak ellenére,

hogy felnôtt korosztály egyelôre nem is létezik, a szakosztály száznál több versenyzôt foglalkoztat. Bár ezt hivatalosan Széchy soha nem deklarálta, nagyonis józanul arra törekedett, hogy segéderôi bevetésével ugyan népes mûhelyi létszámot foglalkoztasson, eleget tegyen az ilyen jellegû magasabb sportvezetôi elvárásoknak, de azt vallotta, hitte, hogy a világszintekhez szükséges kifinomult szakmai munkát kifejezetten és magas koncentrációval, azaz a kis számok törvényei alapján lehet és csakis a kiválasztott kevesek számára biztosítani. Ha végig tekintünk edzôi pályáján, valóban arra a következtetésre juthatunk, hogy egy-egy nemzedékbôl legfeljebb két-három kiválóság alkotta a világsikereket biztosító tömör magot. Indokolta, hiszen végtére egyetlen úszó akár hét aranyat is szerezhet egyetlen olimpiai sorozat keretei között, mint ahogyan példának okáért az amerikai Mark Spitz tette Münchenben már 1972-ben (Széchy ott debütált Hargitayékkal), de az amerikai Phelps, az ausztrál Thorpe is hasonló vízi úton halad, mi több, Cseh Lászlónk egyke montreali világbajnoki szereplése

■

2005/2

is hasonló tendenciát igazol. Persze, nem lehetünk maximalisták egy fiatal, az út kezdetén haladó új klubbal szemben, ahol - s egyáltalán nem mellékesen hosszú ideig, csaknem két éven át meglehetôsen bizonytalanság uralkodott a program finanszírozását illetôen, amely most már több lábon áll, s úgy tûnik, megszilárdul. ● Mindenesetre, még mielôtt errôl is szót ejtenénk, ne haladjunk el javító szándékú kritika nélkül a felett, ami a szakosztály mûködésének gyengéit célozza. Gyurta Dániel, a „zászlóvivô”, ismeretes, 2005-ben messze a saját, a szakma és a közvélemény várakozás alatt szerepelt, képtelen volt megúszni a világbajnoki részvételhez szükséges szintidôt, s egyébként sem hozta formáját, nem hogy fejlôdött volna. Ez önmagában persze még nem tragédia, ilyesmi, nem is ritkán, elôfordul más világraszóló talentummal is, ezen lehet és kell is segíteni. Fôkén, ha az esetet szakmai, lélektani és egyéb szempontok alapján az ügyben leginkább fontos fôszereplôk ôszinte összhangban kezelik. A Gyurtaeset egy, de nem az egyetlen, ahol ez az egység nem csupán kívánatos, hanem egyenesen elengedhetetlen az érintettek között. Ennek a négyesnek az összetétele, mindenféle fontossági sorrend mellôzésével: a.) a versenyzô - b) a szülô - c) az edzô - és d) a vezetô. Gyurta Dániel idei felkészülése számos körülmény miatt nem sikerült. A téma közös elemzést igényel, közös következtetést és közös megoldást - egységben. Ez nem egészen ezek szerint történt. Ez az egység elengedhetetlenül fontos azért is, mert jóllehet most egyetlen konkrét problémáról van szó, de egy minôségi mûhelyben a magas igények és elvárások okán még számos rendhagyó fordulattal megoldandó kérdéssel szembesülnek ezután is a „négyes” tagjai, s ha nem képesek összhangban cselekedni végzetes, nehezen korrigálható hibák következhetnek be. ● Egy több mint száz versenyzôt foglalkoztató szakosztály finanszírozása nem

■

MAGYAR EDZŐ 15

2005/2

Sportolók nem fémes ásványianyag-szükséglete Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A sporttáplálkozás rovatunk elsô 10 részében a következô témakörökkel foglalkoztunk: - fehérjebevitel, fehérjeigény - folyadékfogyasztás - testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás - táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén - vegetariánus táplálkozás - kreatinkiegészítés - tápláltsági állapot - szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása - az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet - az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet A rovat – köszönhetôen a szerkesztôk bizalmának s számos olvasó kedvezô véleményének és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez jól kapcsolódó téma (pl. rostbevitel, alkoholfogyasztás, mikroelemszükséglet, vitamin-ellátottság, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei) is terítékre kerül. Jelen rész témája az ásványi anyag ellátottság kérdéskörén belül a nem fémes makroelemek élettani hatása s a szükséglet.

Élelmiszerek makroelemtartalma

Gyurta Dániel és Széles Sándor

A szervezetet alapvetôen felépítô, ún. biogén elemeken (H, O, C, N) kívül a nagyobb koncentrációban elôforduló elemeket makroelemeknek nevezzük. Ezek valamennyien esszenciálisak, azaz az életfolyamatokhoz feltétlenül szükségesek. Jelenlétük viszonylag szûk koncentrációhatárok között tekinthetô optimálisnak a szervezeten belül, az élettani szükséglet – a testtömeg, fizikai aktivitás stb.

függvényében – viszonylag jól definiálható értéktartomány. Ezek közül az alkáli fémekkel (Na, K) és az alkáli földfémekkel (Mg, Ca) már foglalkoztunk a rovat elôzô részeiben, most a nem fémes elemek kerülnek sorra. Ezek az elemek a foszfor (P), a klór (Cl) és a kén (S).

Foszfor és foszforszükséglet A makroelemek közül a kalcium után a foszfor fordul elô a legnagyobb mennyiségben a szervezetben, s a foszfortartalom a testtömegnek mintegy 1 %-a. A szervezet foszfortartalmának kb. 80 %-a van a csontokban, a csont ásványi anyagának döntô többsége lényegében kalciumfoszfátnak tekinthetô. A foszfor vitális szerepet játszik az izom energiaforgalmában, a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcserében is. Alkotórésze a foszfolipideknek és a nukleinsavaknak, alapvetô fontosságú az energiaraktározásban és energiatranszportban (ATP). A foszfátionok ill. hidrofoszfátionok fontos intra- és extracelluláris anionok, amelyek alkotótrészei a belsô pH stabilitását eredményezô pufferrendszereknek. Megtalálható a foszfor a sejtmembránokban is, s igen sok enzim illet-

ve enzimrendszer is tartalmaz foszfort. Fontos szerepe van a B-csoportba tartozó vitaminok hasznosulásában. A sportoló napi P-szükséglete 3-4 g-ra becsülhetô. Fontos foszforrás a tej és a tejtermékek, a máj, hús, hal, egyes zöldség- és fôzelékfélék s a diófélék is. A táplálékkal a szervezetbe jutó foszfor nagyobb része – mintegy 60-80 %-a – felszívódik. A foszfor többnyire foszfát ionok formájában szívódik fel – a foszfortartalmú élelmiszerekben elôforduló nagy molekulákról a bélben lévô foszfatáz enzim hasítja le, s teszi szabaddá a foszfátot – s a felszívódás a kalciumhoz hasonlóan D-vitamin függô folyamat. A felszívódás aránya – s így a vizelettel és a bélsárral ürített foszfor aránya is – az élelmiszerekkel az emésztôrendszerbe jutó más komponensek (pl. Ca, Mg, Al) mennyiségétôl is függ. A foszfátkiválasztás hormonális szabályozás alatt áll, s szorosan összekapcsolódik a kalciumforgalommal. Táplálkozási eredetû hiánya – extrém táplálkozási formáktól eltekintve – nem valószínû. Másodlagos foszforhiány izomgyengeséget s csontfájdalmakat okozhat. A cereáliákban a foszfor 40-90 %-a fitát formájában (inozitol-hexafoszfát származék) van jelen, s fôleg a gabonafélék

14 MAGYAR EDZŐ


re jellemzô, hogy ritkán fogyaszt e készítményekbôl. A magas fogyasztási arány nem meglepô, hiszen kenyér lényegében minden nap van asztalunkon. A ritkán fogyasztók hölgyek voltak. A pékárúknak elsôsorban a szervezet energiaigényének, s részben fehérje-, rost-, ásványi anyag- és vitaminszükségletének fedezésében van szerepe.

között a nôk aránya jelentôsen nagyobb volt. Kiemelendô, hogy a testépítôk és a gyorserôt igénylô sportágak képviselôi húst napi rendszerességgel fogyasztanak. Ugyanakkor kihangsúlyozandó, hogy az egyoldalúan húsra épülô táplálkozás káros.

Zöldségfélék, fôzelékfélék 53 fô naponta, 23 fô hetente többször, 24 fô hetente fogyaszt zöldségeket. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz rendszeres zöldségfogyasztás tartozik. Vitaminok, ásványi anyagok, rostok eredményezik a zöldségek kedvezô táplálkozásbiológiai értékét.

A tojásnak jelentôs a fehérjetartalma s a zsírtartalma is, s közismert a koleszterinszintet növelô hatása. Ezért csupán a mérsékelt tojásfogyasztás javasolható. 34 fô naponta, 39 fô hetente többször, 25 fô hetente fogyaszt tojást. 1 fô csupán havonta fogyaszt tojást, 1 fô pedig teljesen mellôzi étrendjébôl a tojást.

Gyümölcsök

Hüvelyesek

Kb. hasonló arányt kaptunk a zöldségekhez, 52 fô naponta, 30 fô hetente többször s 18 fô hetente fogyaszt gyümölcsöt. Mindennapos bevitelük lenne az ideális, kedvezô élettani hatásuk alapja hasonló a zöldségféléknél leírtakhoz.

Ezt az élelmiszercsoportot meglehetôsen ritkán fogyasztják, holott táplálkozásélettani szempontból fogyasztásuk elônyös. Elsôsorban a magas biológiai értékû növényi fehérje miatt, de ásványi anyagokból és rostból is jelentôs mennyiséget tartalmaznak. 6 fô fogyaszt ilyen termékeket naponta, 26 fô hetente többször, 50 fô hetente, 16 fô havonta s 2 fô jelezte, hogy nem fogyaszt ilyen készítményeket.

Alkohol 34 fô jelölte magát absztinensnek, 6 fô naponta, 34 fô hetente, 26 fô havonta fogyaszt alkoholos italt. A nôk esetében jóval nagyobb az alkoholt nem fogyasztók aránya, mint a férfiaknál.

Édességek, cukrászati termékek Bár a cukorszerû szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek (pl. fagylalt, csokoládé, szôlôcukor tabletta) kis mennyiségben történô fogyasztása nem kifogásolható, de a túlzott cukorfogyasztás mindenképpen kerülendô. A válaszadók közül 42 fô naponta, 44 fô hetente többször, 10 fô csupán kb. havonta fogyaszt édességet, 4 fô pedig soha. A napi fogyasztók többsége a fiatalabb korcsoportból került ki, a hölgyek között nagyobb arányban vannak az édességet ritkábban fogyasztók.

Tojás

Olajos magvak, mûzli Magas élelmi rost, továbbá ásványi anyag s részben zsír-, vitamin- és szénhidrát tartalmuk miatt ajánlott fogyasztásuk, bár fogyasztásuk nem terjedt el eléggé a sportolóknál. 7 fô naponta, 38 fô hetente többször, 22 fô hetente fogyaszt e készítményekbôl. 23 fônél csak havi a gyakoriság, s 10 fô egyáltalán nem fogyaszt ilyen termékeket.

Tésztafélék Szerepük fôleg a szénhidrátbevitel biztosítása. 9 fô naponta, 33 fô hetente többször, 46 fô hetente, 9 fô havonta fogyaszt tésztaféléket. 3 fô soha nem fogyaszt tésztát.

Hús, hal

Egyéb élelmiszerek

A hús és hal jelentôs mennyiségû állati fehérjét tartalmaz, nem elhanyagolható e mellett ásványi anyag és vitamin tartalmuk sem, s gyakran jelentôs a zsírbevitel is. 46 fô naponta, 34 fô hetente többször, 14 fô hetente, 5 fô csupán havonta fogyaszt húst vagy halat. Egy nôi versenyzô volt vegetáriánus, de megemlítendô, hogy a húst ritkábban fogyasztók

E csoportba soroltuk azokat az élelmiszereket vagy természetes eredetû kiegészítô anyagokat, amelyeket a válaszadók rendszeresen fogyasztottak az elôzô csoportokba sorolható élelmiszereken továbbá a táplálék-kiegészítôkön kívül. Többen különbözô leveseket, gyorséttermi ételeket, különbözô teákat, gyógynövényeket, aszalt gyümölcsöket említet-

■

2005/2

■

2005/2


tek, mint olyan élelmi anyagokat, amelyek fogyasztását táplálkozásukban jelentôsnek tartják.

Értékelés A felmérés során adatokat gyûjtöttünk sportolók konvencionális táplálkozásáról és táplálék-kiegészítô fogyasztásáról. Megállapítható volt, hogy a sportolók nagy része ugyan eléggé változatosan táplálkozik, de egyes élelmiszer-csoportokat (pl. zöldségfélék, gyümölcsök) ajánlatos lenne gyakrabban fogyasztani. A kérdôívek elemzése azt mutatta, hogy a hölgyek jobban odafigyelnek táplálkozásukra, mint a férfiak. Különösen hangsúlyozottan jelentkezik a konvencionális táplálékok fogyasztása által megkövetelt kiegyensúlyozottság igénye (pl. ásványi anyagok, vitaminok bevitele) azon sportolóknál, akik semmiféle táplálék-kiegészítôt nem alkalmaznak. Bár felmérésünk eredményei úgy véljük jól használható és kiegészítô jellegû információkat szolgáltatnak a sportolók táplálkozásáról, de a felmérés nem tekinthetô reprezentatívnak. A reprezentativitás egyik feltétele ugyanis az, hogy a mintaelemek eloszlása statisztikailag azonos legyen a vizsgálandó populáció eloszlásával, s ez esetünkben – 100 fô kérdôíves felmérését tekintve – nem teljesült. Mivel a kérdôíveket kitöltôk köre a sportágakat tekintve nem volt teljes, s a minta nagysága is viszonylag kicsi volt, ezért sem általános érvényû, sem a sportágspecifikus táplálkozásra vonatkozó következtetéseket nem kívánunk levonni.

Irodalom 1. Szabó S.A.: Csúcsteljesítményt segítô tápszerek. Magyar Edzô, 10-11, 1999(3). 2. Tihanyi J., Juhász I.: A kreatin és a fizikai teljesítôképesség. Magyar Edzô, 11-16, 2002(2). 3. Sándor E.: Étrend-kiegészítôk szerepe a sportolók egészségének védelmében. Magyar Edzô, 40, 2003(4). 4. Szabó S.A.: Kreatin-kiegészítés hatása a sportolók teljesítményére. Magyar Edzô, 38-39, 2003(4). 5. Buda L., Szabó S.A., Lakner Z.: Felmérés a testépítô sportolók táplálkozási szokásairól. Magyar Edzô, 31-33, 2004(3). 6. D. Shaw: Are food supplements necessary? I-II. Milo, 6(3), 120-122, 1998, 7(1), 20-22, 1999. 7. Márton M.: Sporttáplálkozás, táplálék-kiegészítôk jelentôsége. Diplomadolgozat, BCE, Élelmiszertudományi Kar, Budapest, 2005.

Verrasztó Evelyn, Verrasztó Dávid, Molnár Ákos, Gyurta Dániel és Széles Sándor egyszerû feladat, fôként az ebben a tekintetben meglehetôsen tisztázatlan hazai támogatási lehetôségek és viszonyok közepette. Tény, az elmúlt évek során már-már az ellehetetlenüléshez közeli helyzetbe jutott a mûhely. Az elnök, a hajdani hátúszó világnagyság dr. Verrasztó Zoltán minden követ megmozgatott, idôt és energiát nem kímélve végül megnyugtató megoldást ért el, s ebben nem kis szerepet játszott Gyárfás Tamás a MUSZ elnöke, valamint a szövetség fôtitkára, Ruza József. A szakmai munkát felügyelô-segítô NUPI (a Nemzeti Sporthivatal keretei között mûködô Nemzeti Utánpótlás-nevelô Intézet) fedezi a szakmai felelôsséggel mûködô edzôk illetményét a Héraklész-program keretében. Hetekkel a 2005 évi ifjúsági Eb elôtt sikerült tetô alá hozni egy hármas finanszírozási megoldást, rendszert, amely lényegében garantáltan biztosítja a szakosztály gond nélküli mûködtetését, egész pontosan éppen olyan feltételeket biztosít a versenyzôk számára, mint az utánpótlás nevelésében élenjáró más hazai egyesületek. A három anyagi támogatást biztosító pillér: az FHB Bank, a Vegyépszer Rt., valamint Budapest II. kerületének önkormányzata. A fentebb már megidézett kis számok törvénye, s a munkához elengedhetetlen feltételek megteremtése együttesen szolgáltat kontúrokat a Jövô S. C. jövôjét képzeletben elénk táró vízióhoz. A montreali világbajnokság eredményei - a rohamos fejlôdés és a szerény magyar részvállalás az érmekben - egyaránt arra sarkallnak bennünket, hogy újabb világszintû nemzedék felnevelésén fáradoz-

MAGYAR EDZŐ 27 zunk, mint amilyen az utóbbi két évtizedben az egymást követô Wladár-Szabó-Egerszegi-Darnyi-Rózsa-Czene-Kovács generációk voltak. Ebben a könnyûnek, egyszerûnek egyáltalán nem mondható feladatban a Jövô S. C. vezetô szerepet játszhat, s tartozunk az igazságnak azzal, hogy az elit társaság igazán nem is érezheti magát egyedülinek a felelôsségben, hiszen nem csak a fôvárosban, s mindenek elôtt a Bp. Spartacusban találunk reménykeltô tehetségeket és korszerû munkát, hanem kifejezetten bátorító és bizakodással tölthet el bennünket a vidékiek elôretörése is, amit az idei budapesti ifjúsági Európa-bajnokság döntôi szintén alátámasztanak. Elegendô ehhez az egri Rácz Ákos, a pécsi Jakabos Zsuzsa, az ajkai Kis Gergô, vagy a bajai Hosszú Katinka nevét és eredményeit említeni. A vidéki vízi-várak helyzete külön tanulmányt érdemel, s errôl talán majd egy következô alkalommal. Gallov Rezsô A Gyurta testvérek

28 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

KAJAK-KENU EURÓPA-BAJNOKSÁG

ANGYAL ZOLTÁN ELÉGEDETT, S AMONDÓ NEM LEHET MINDIG TÍZ ARANYAT NYERNI kapitány. - Ez a dolguk, hogy mindig a maximumért szurkoljanak. Ám ne feledjük: nem lehet mindig tíz aranyat nyerni. Most hat gyôzelmet sikerült szereznünk, ám további négy esetben csupán centiken múlt az elsôség. Úgy érzem, semmiképp nincs okunk a szégyenkezésre. Olimpia utáni évben járunk, egyes helyeken új embereket építettünk a válogatottba, s akadtak olyan egységek is, amelyeket, úgymond, menedzselési szándékkal vittünk ki Poznanba.” Azt azonban a kapitány is elismeri, hogy a mostani kontinensviadal után „felemás a kép”, és számos tanulsággal szolgált a verseny. „Mint minden világversenyen, akadtak elvárt gyôzelmek, kellemes meglepetések és - kudarcok is. A zágrábi vébé az év fô eseménye számunkra, arra élesítettük formánkat, de kiderült: semmilyen körülmények között nem szabad az Eb-t félvállról venni.” Az elvárt gyôzelmek kategóriájába sorolható Vereckei Ákos újabb, zsinórban ötödik Eb-aranya K-1 500 méteren. A döntôben csak Janics Natasa bátyja, a horvát színekben induló Stjepan Janic tudta tartani vele a lépést, az utolsó 200on azonban Vereckei robbantott, és magabiztosan nyert. Felkészülése, versenyzése abszolút profizmust bizonyít. Kolonics György rutinja is ezüstöt ért 1000 méteren, Kozmann Györggyel párosban állhattak fel a dobogóra. Kovács Katalin és Janics Natasa ezúttal nem egyesben állt rajthoz. Az új idôszabály miatt - a 7 percenkénti rajtok duplázásra nincs lehetôség, s ôk a párost választották. S ha már lúd, legyen kövér, mindhárom távon, 1000, 500 és 200 méteren is kivívták a hazai válogatókon az indulás jogát (csak 500-on kellett „szétlövéssel” dönteni közöttük és a Paksy, Benedek kettôs között). „Már tavaly, az athéni olimpia elôtt mondtam, hogy ez a világ legjobb párosa mondta Fábiánné Rozsnyói Katalin, az aranyduó edzôje. - Akkor szinte gyakorlás nélkül nyertek a hazai válogatón és az olimpián, idén már volt idejük összecsiszolódni. Egyesben is ôk a legjobbak a világon, állítom, Poznanban bármelyikük nyert volna, - mindhárom egyes számban. Az meg külön szerencse, hogy a világ két legjobb versenyzôje re-

mek párost is alkot.” Az 1000 méteres döntôben szerezték elsô aranyukat Poznanban, s csak azért nem nyertek hatalmas, három hajós fölénnyel, mert az utolsó métereken kishíján beborultak, Janics nem is evezett, hanem egyensúlyozott. Ötszázon már meggyôzô volt a különbség, akárcsak a sprinttávon, pedig 200 méteren - ahol általában ezredmásodperceken múlik a gyôzelem és sokszor célfotó dönt - egy hajóval nyerni már-már illetlenség. Kajak egyesben 200 méteren Szabó Szilvia aranyának örülhettünk, aki 2001 után másodszor nyert egyesben ezen a távon, összesen kilencedik Eb-titulusát gyûjtve be ezzel. Rajtuk kívül a Kadler

EURÓPA-BAJNOKSÁG 2005, POZNAN A MAGYAR ÉRMESEK Arany (6) Kovács Katalin, Janics Natasa K-2 1000, 500, 200 m Vereckei Ákos K-1 500 m Szabó Szilvia K-1 200 m Kadler Viktor, Beé István, Babella Balázs, Gyertyános Gergely K-4 200 m Ezüst (7) Benkô Zoltán K-1 1000 m Kökény Roland, Kucsera Gábor K-2 1000 m Kozmann György, Kolonics György C-2 1000 m Viski Erzsébet K-1 500 m Paksy Tímea, Benedek Dalma, Szabó Szilvia, Bóta Kinga K-4 500 m Boros Gergely K-1 200 m Paksy Tímea, Viski Erzsébet, Patyi Melinda, Fazekas Krisztina K-4 200 m Bronz (2) Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor K-2 500 m Kovács gergely, Bozsik Attila C-2 200 m Éremtáblázat (élcsoport) 1. Németország 10 2. Magyarország 6 3. Lengyelország 2 4. Oroszország 2 5. Románia 2

2005/2


MAGYAR EDZŐ 13

Természetes táplálékok fogyasztásának gyakorisága sportolóknál

Hat a magyar igazság, ráadás most nincs Poznan, Wielkopolskie, vagyis a NagyLengyelország nevû tartomány fôvárosa. Persze, ami sportszakmai szempontból ennél sokkal fontosabb: az európai kajakkenu egyik fellegvára. Merthogy mióta 1952-ben megépítették a mesterséges Malta-tavat a Poznant átszelô Warta folyó egyik mellékágának, a Cybinának a felduzzasztásával, rendszeresen rendeznek ott világversenyeket. Így 1990-ben és 2001-ben világ-, 2000-ben, 2004-ben és idén pedig Európa-bajnokságnak adhattak otthont. A környezet látványos: szép zöldfelületek, csodaszép, rendezett parkok, minigolf-pálya, téli és nyári sí- és bobpálya, játszóterek, éttermek, szóval igazi szabadidôközpont. A magyar versenyzôk mégsem szeretik a Malta-tavat. Tudniillik nem építettek elkülönített felevezôpályát (mint például Szegeden a Maty-éri pályán), így a versenyzôk a futamok között a rajtra sietve is felkorbácsolják a vizet, ráadásul a cél közelében, az utolsó kétháromszáz méteren meredek betonfal szegélyezi a tavat, ami nem elnyeli, hanem egyenesen visszaveri a hullámokat. Ha ez még mind nem elég, megmagyarázhatatlan meteorológiai törvényszerûség alapján évrôl évre viharos széllel tarkított zivatarok teszik még "érdekesebbé" a poznani versenyeket. A síkvízi (flatwater) Európa-bajnokság víztükre bizony csak ritkán volt sík (vagyis flat), sokkal inkább 15-20 centis hullámok tarajosították. De vihar, zivatar, hullámok ide vagy oda, a magyar válogatott ezúttal is besöpört hat aranyérmet, meg - nem mellesleg - még hét ezüstöt, két bronzot is hozzátett a terméshez. Sokakban felmerülhet: csak hatot? Hiszen tavaly Poznanban (szintén viharos körülmények között) tíz, 2002-ben Szegeden szintén tíz elsôséget szereztünk. Az olimpia számokat tekintve is elmaradtunk a tavalyi, öt aranyat érô produkcióról: ezúttal csak két elsôség jött össze ötkarikás távokon. A szakma sikerként könyvelte el a szereplést (joggal: a hat arany, az azért mégiscsak hat arany), de a tíz aranyhoz „szoktatott”, elkényeztetett szurkolók között akadtak elégedetlenkedôk. „A szurkolók már csak ilyenek - értékelt az Eb-t követôen Angyal Zoltán szövetségi

■

5 7 5 3 1

7 2 5 1 3

FREQUENCY OF CONSUMPTION OF CONVENTIONAL FOODSTUFFS IN CASE OF ATHLETES Szabó S. András, Márton Márk Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest

Összefoglalás Kérdôíves adatgyûjtés formájában 100 sportoló – nem élvonalbeli versenyzôk – táplálkozási szokásainak felmérésére került sor Budapesten 2005-ben. A felmérés célja a táplálék-kiegészítôk fogyasztásának felmérésén kívül az volt, hogy információkat nyerjünk a sportolók konvencionális élelmiszer-fogyasztásáról. Megállapítható volt, hogy a fiatal sportolók többsége változatosan táplálkozik, s a hölgyek jobban odafigyelnek a táplálkozásra, mint a férfiak. Kulcsszavak: sportolók, táplálék-kiegészítôk, táplálkozás, természetes élelmiszerek

Abstract A questionnaire was developed and analysed for determination of nutrition habits of 100 non top athletes in Budapest, 2005. The main aim of the measurement was to get information about the application of food supplements and consumption of conventional foodstuffs. It can be established that the majority of young athletes has a varied diet, and the female athletes pay more attention to the balanced nutrition than the male ones. Key-words: athletes, conventional foodstuffs, food-supplements, nutrition

Bevezetés Jól ismert tény, hogy a korszerû sporttáplálkozás olyan egészséges és többnyire mérsékletes táplálkozást jelent, ami egyúttal adekvát a kérdéses sportágat ûzô sportoló tényleges fiziológiai szükségleteit tekintve. Azaz nem beszélhetünk önmagában sporttáplálkozásról, csupán sportágspecifikus táplálkozásról. Ma egyre többet hallunk sporttáplálékkiegészítôkrôl, olyan adjuváns szerekrôl, amelyek részben a konvencionális táplál-

kozás esetleges hiányait hivatottak pótolni, részben pedig határozottan – de legális módon – teljesítményfokozó hatásuk van, annak következtében, hogy pl. elôsegítik a regenerációt s ezáltal fokozzák a terhelhetôséget. A MAGYAR EDZÔ hasábjain - pl. (1)(2)(3)(4)(5) - is számos cikk volt olvasható a táplálék-kiegészítô szerek hatásáról, ezek alkalmazásáról. Ugyanakkor határozottan le kell szögezni, hogy a sportolók táplálkozásának alapját a természetes ételek, konvencionális élelmiszerek kell, hogy képezzék, a szupplementáció csupán kiegészítést jelenthet(6). A cikkben egy 100 sportolóra kiterjedô részletes kérdôíves felmérés(7) eredményeinek egy részét ismertetjük. Azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a sportolók milyen gyakorisággal fogyasztanak természetes élelmiszereket.

Kérdôíves felmérés 100 fô válaszait rögzítettük 16 kérdést tartalmazó kérdôíves felmérés keretében. A válaszadók nem élsportolók voltak, de olyan egyének – testnevelés szakos egyetemi hallgatók, egyesületi sportolók – akik rendszeresen edzenek, s életükben a sportnak meghatározó szerepe van. 62 fô volt 19 és 25 év alatt, 16 fô a fiatalabb, 22 fô az idôsebb korcsoporthoz tartozott. A 100 fôbôl 71 fô képviselte az erôsebb, s 29 fô a szebbik nemet. A 100 fô között számos sportág képviselôje volt, a legnagyobb arányban kézilabdások (16 fô), testépítôk (13 fô), labdarúgók (11 fô), úszók (11 fô), kosárlabdázók (6 fô), atléták (6 fô) és triatlonosok (5 fô) kerültek a megkérdezett sportolók közé. A megkérdezettek – a táplálék-kiegészítô szerek vonatkozásában – három csoportra voltak oszthatók. A sportolók közül 21 fô semmilyen táplálék-kiegészítôt nem fogyasztott, 54 fô legfeljebb kettôt (elsôsorban vitaminokat és ásványi anyagokat), míg a felmérésben résztvevôk negyede legalább háromféle szert

használt rendszeresen. Kiemelendô, hogy azok esetében, akik nem fogyasztanak táplálék-kiegészítôket különösen fontos a változatos, sokrétû, kiegyensúlyozott és vegyes étrend. E dolgozatban a felmérésnek csupán azon eredményeit ismertetjük, amelyek a természetes élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatosak. Ez volt a 16 kérdéses kérdôív utolsó kérdése – milyen gyakorisággal fogyasztja a következô természetes élelmiszereket – s 12 féle élelmiszer csoportot adtunk meg.

Tej és tejtermékek fogyasztása 73 fô naponta, 23 fô hetente többször fogyaszt tejet ill. tejterméket, 4 fô soha nem iszik tejet. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítendô, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 15 %-a kissé vagy közepesen laktóz-intoleráns (tejcukor-érzékeny), de a tej és tejtermékek igen kedvezô táplálkozásbiológiai értéke (pl. fehérjetartalom, ásványi anyag tartalom) miatt nem a tejfogyasztás mellôzése a megoldás, hanem a laktózmentes tej ill. tejcukrot nem tartalmazó tejtermékek (pl. sajt, túró) fogyasztása. Ugyanakkor kihangsúlyozandó, hogy a túlzott tejfogyasztás nem javasolható, a sok kalcium bevitele ugyanis lerontja más makroés mikroelem (pl. Mg, Fe) hasznosulását.

Sütôipari termékek, pékárúk fogyasztása 79 fô naponta, 17 fô hetente többször fogyaszt sütôipari terméket, s csak 4 fô-

12 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 29

Összefoglalás • A létszámelônyös helyzetben játszott alapjátékokból világosan kitûnik, hogy a világbajnok spanyol csapat többféle, egymástól eltérô játékmegoldást (figurát) alkalmazott. Ehhez az együttmûködésnek olyan magas foka szükséges – a játékos és a labda idôzített mozgása - amelyhez nélkülözhetetlen a játék 2-3 lépésének elôre történô meghatározott tervezettsége. Ennek következtében relatív hosszabb lefolyású akciókat alkalmaztak. • Ezzel szemben a horvát csapat az akció kezdetét határozta meg, melyet a támadók improvizatív megoldásokkal folytattak. Mind a spanyol és a horvát csapat támadás befejezéseiben, az átlövés meghatározó jelentôséggel bírt. • A francia támadójátékok fôleg betörés és szélsô játék túlsúlyának dominanciáját tükrözi, mely a 6:6 elleni játékfelfogás elemeit adaptálta létszámelônyös helyzetbe. Attól klasszis egy csapat, ha a játék egészére szolgáló játékelméleti törvényszerûségeket, mégiscsak valamilyen „ízzel”, nemzeti karakterrel ötvözi. Ezek az országokra vonatkozó és a játékstílusukat jellemzô „színek” hosszabb – rövidebb ideig felismerhetôk, majd arra látunk példát, hogy a sajátosságok elhalványulnak, feloldódnak és újabb markáns megoldások jöhetnek elô, annak függvényében, hogy az új játékos generáció milyen kvalitással, elôképzettséggel bír. A legjobbakat utánozni kívánó csapatok, gyakran beleesnek abba a csapdába, hogy úgy fognak bele a reprodukálásba, hogy játékosaik nem rendelkeznek az eredeti „színekkel, ízekkel”. Márpedig, hasonlóan egy kép-aukcióhoz, egy eredeti mû mindig többet ér, mint egy mestermunka silány utánzata.

Irodalomjegyzék Kolozs F.(1968): Kézilabdázás. Tankönyvkiadó. Bp. 455 o. Madarász I.(1986): Korszerû kézilabdázás. Sport. Bp. 442 o. Ökrös Cs. (2003): Különféle irányzatok a férfi kézilabdázásban. Magyar Sporttudományi Szemle, 2003/2, 51-54. oldal Ökrös Cs. (2003): Hagyományok és változások a portugáliai férfi kézilabda vb-n. Kalokagathia, 2003/1 sz. 156-161. oldal Ökrös Cs. (2004): A horvát kézilabdázás ismét bizonyított. Magyar Sporttudományi Szemle, 2004/4, 27-31. oldal

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2005-ben négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2005-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203 telefonon! A szerkesztôség

Viktor, Beé István, Babella Balázs, Gyertyános Gergely összeállítású kvartett végzett elsô helyen, szintén 200 méteren, megvédve ezzel tavalyi Eb-elsôségét (igaz akkor Gyertyános helyett Boros Gergely ült a hajóban). A kellemes meglepetés kategóriájába sorolható Benkô Zoltán ezüstérme K-1 1000 méteren, a saját bevallása szerint „elsôbálozó”, vagyis a csapatemberként jegyzett, ezúttal egyesben is bemutatkozó Viski Erzsébet ezüstje 500-on, Boros Gergely ezüstje K-1 200-on, vagy a Kovács Gergely, Bozsik Attila kenu kettes szintén a sprinttávon szerzett második helye. Kucsera Gábor is jelezte, komolyan lehet rá

számítani a jövôben. Két érmet is begyûjtött párosban: 1000 méteren Kökény Rolanddal ezüstöt, 500-on Kammerer Zoltánnal bronzérmet sikerült összelapátolnia. S akkor végül a csalódásokról. Angyal Zoltán egyedül a sydneyi és athéni olimpiai bajnok férfi négyes szereplésével nem volt elégedett. A Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor alkotta kvartett Eb-címvédô létére már az elôfutam során is harmadik hellyel, épphogy csak becsusszant a döntôbe, a fináléban aztán még szerényebb produkcióval a hatodik helyen ért célba. „Elismerem, hogy olimpia utáni évben já-

Kiadványismertetô A 2004-es Sport Általi Nevelés Európai Éve keretében az EU-s pályázat támogatásával megvalósult valamennyi hazai és nemzetközi program ismertetôjét az Európai Bizottság által kiadott CD Rom-on lehet elérni angol nyelven, a magyar programok részletes leírása és a szervezetek elérhetôsége a TF Továbbképzô Intézetének közremûködésével készült nyomtatott kiadványban található. További információ: TF Továbbképzô Intézet, tel.: 487-9272

runk, ilyenkor nem pörögnek annyira a fiúk, mint például tavaly - próbált megértô lenni Angyal Zoltán. - Azt is tudni kell, hogy már nem fiatal srácok, akik égnek minden egyes sikerért, akikben tûz lobog minden egyes futamgyôzelemért. A négyesnél mind a négy versenyzônek fizikailag, szellemileg csúcsformában kell lennie, hogy jól menjen a hajó, ha csak egy valaki kilóg, máris nagy a baj. Mindent összevetve, ez a teljesítmény elfogadhatatlan, ennél sokkal több kell nemzetközi szinten. (Ez az értékelés még a zágrábi vb elôtt íródott. A szerk.) Sebastian Tamás

30 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 11

Kiverték a biztosítékot

AZ ATHÉNI BÉNULTSÁGOT A SZÁRNYALÁS VÁLTOTTA FEL MONTREALBAN Zsuzsanna helyett választott mást Faragó Tamás, akinek Petrovics Mátyással alkotott kettôse olyannyira olajozottan funkcionált, hogy Tiba kapocsszerepe okafogyottá vált. A Világliga alapszakaszában szebbnél szebb gyôzelmet aratott a hölgykoszorú, amelyben Drávucz Rita, Kisteleki Dóra, Pelle Anikó, Stieber Mercedes, Valkay Ágnes és Zantleitner Krisztina képviselte az állandóságot, a többiek, így Benkô Tímea, Brávik Fruzsina, Horváth Patrícia, Serfôzô Krisztina, Takács Orsolya, Tomaskovics Eszter és Tóth I Andrea bizonyíthatta, hogy rászolgált a bizalomra. Gondoljanak bele, Tomaskovics 1987ben, Brávik 1986-ban, Takács 1985-ben született, és mindhárman részesei voltak a juniorválogatott gyászos világbajnoki szereplésének januárban, amikor is az eget feketére festô 11. helyen végzett a csapat. Vagy itt van a kapus, Horváth Patrícia. Másfél éve még harmadik számú hálóôrnek érezhette magát, aztán elsô számúvá elôlépve nem lenyomta a teher, hanem szárnyakat kölcsönzött neki a nehéz feladat. Ennyire tudatosan játszó, lelkileg hihetetlenül stabil, a védekezésben elsô rangú produkciót nyújtó, támadásban váratlan dolgokra képes, összehangolt magyar nôi együttest még sohasem láttunk. A csoportmeccseken Kínát, a címvédô Egyesült Államokat és Spanyolországot gyôzte le, a negyeddöntôben a németeket véreztette ki, a fináléba jutásért a több mint 3000 szurkoló által támogatott Kanadát páholta el, hogy aztán az aranyért másodszor is nyerjen az amerikaiak ellen. Na és hogyan! Ahogy Faragó Tamás fogalmazott, nem szokásos módon. Mi még hozzátesszük: férfias módon. Többen esküsznek rá, úgy még nem láttak magyar nôi csapatot diadalmaskodni, hogy jelentôs elônyét (7–3) leadva

döntetlenre apassza a végeredményt a rendes játékidôben, aztán a hosszabbításban ismét új erôre kapjon, és alaposan elverje a riválist. A vége, ugye, gyönyörûséges 10–7! Ezen a meccsen dobott a center Tomaskovics kintrôl (!) három akkora gólt, hogy a férfiak is könyörögnének a receptért, no meg ne felejtsük Horváth képtelen bravúrját, midôn a negyedik negyed végén (7–7-nél) Villa közeli húzását lestoppolta. De egyébként sem volt nyoma az athéni bénultságnak, a béklyók lemaradtak a lábakról és kezekrôl, tulajdonképpen az egész tornán brillírozott a csapat. Különösképpen a kapuban Horváth, a jobb oldalon Drávucz – kettôjüket az All Star-együttesbe is beválasztották. A szuperhetesben lett volna a helye Pellének és Stiebernek is, de Valkay, Kisteleki, Zantleitner és Tomaskovics is többször vállalt fôszerepet. És még egy kis szakmai adalék. Faragó és Petrovics új stílust vezetett be. A védekezés kifinomítását jelölték ki alapnak, úgy gondolkodva, hogy a nívós védômunka, a hátrányokban bekapott kevés gól növeli a kohéziót és a hitet, amelyet már a támadásban lehet kamatoztatni. A védekezési szisztémát összhangba hozták a kapus Horváth Patríciával, s ne felejtsük, hogy az állandóságot képviselôk közül többen posztot váltottak. Például Valkay és Drávucz oldalt cserélt, de a csapatkapitány, Kína ellen 300. válogatottságát ünneplô Stiebert is érintette a szerkezeti váltás. Most már mondhatjuk, minden jól sült el, és a vártnál jóval hamarabb (elsô próbálkozásra) kivertük a biztosítékot. A magyar válogatott alaposan meglepte a világot, és tudatosította, hogy az elmúlt két esztendôben csak rosszat álmodtunk, de már felébredtünk. A valóság pedig az, hogy a hölgyek 1994 után újra aranyérmet szereztek a legnagyobb pólós eseményen, az egyetlen duplázó: Stieber Mercedes. Szabó Gábor

17. ábra

13. ábra

Franciaország támadó taktikája emberelônyben 1. alapjáték (13. ábra) • IR helyet cserélt BÁ-vel (nagy lövô középen), IR húzást indít a BEÁ zárásába BÁ középen átlövés, vagy tovább húzás jobb oldalra. 2. alapjáték (14. ábra) • IR – BÁ labdadobásos helycsere, passz JÁ-nek aki betört. 3. alapjáték (15. ábra) • BÁ húzást indít befele, passzol az IR-nak, aki felugrásból kontra passzal visszajátssza a labdát a BÁ-nek, aki betör a J2 – J1 közé és szélre passzol, BSZ befejez. 4. alapjáték (16. ábra) • IR rátör a K védôre aki el van foglalva a BEÁ-val is, betör K – J2 közé és húzást indít, BÁ befejez. 5. alapjáték (17. ábra) • BÁ – BSZ-nek játssza a labdát és befut Beá-ba a másikoldalra, helyére érkezett az IR, húzás- kontra húzás széltôl szélig, kapuralövés esetleges. Bár különbözô hagyományú, játék kultúrájú és eredményességû országokat választottam megfigyelésre a játék elemzés alapjául, a változatosságok mellett azonos jegyeket is fellelhetünk a begyakorolt figurák, vagy a kezdetben spontánnak tûnô, de késôbb komoly szervezettségrôl tanúskodó alap-megoldások láttán.

14. ábra

15. ábra

FURCSA ÉS EREDMÉNYES Faragó Tamás játékosként olimpiai, szövetségi kapitányként világbajnoki elsôséget szerzett Montrealban. Ezek után nem véletlenül mondta a szakvezetô, hogy: „Jó város…” Faragót pedig sokan furcsa embernek tartják. Ebbéli véleményüket megerôsítve érezték, midôn a nôi világbajnoki döntô lefújása után kiszaladt az uszodából (ünnepeljenek a játékosok!), és átmeneti filozofálgatást követôen metróra szállt. A szálloda felé vette az irányt, és már televízión nézte végéig az éremátadást. Faragó dacos is. Az ôsszel ôt ért vádak folytán bevallottan tovább termelôdött benne az ambíció, és emlékezetes világbajnoki szerepléssel szeretett volna visszavágni a kritizálóknak. Újra hangsúlyozni akarta: igenis „kapisgálja” ezt a játékot, ha esetleg ezt valaki nem tudná. Faragó rendkívül eredményes is. Amióta átvette (2001 eleje) a csapatot, három aranyérem (2001 – Eb, 2002 – Vk, 2005 – vb) és három ezüstérem (2001 – vb, 2003 – Eb, 2004 – Világliga) a termés. Nem kevés.

16. ábra JELMAGYARÁZAT

A magyar nôi vízilabda-válogatott tavaly ôsszel arra az orosz mini-tengeralattjáróra hasonlított, amely az idén augusztus elején 190 méteres mélységben rekedt a Kamcsatka-félsziget partvidékén. (A kábelekbe és halászhálóba gabalyodott vízijármûvet végül külföldi, elsôsorban angol segítséggel szabadították ki, és a legénység mind a hét tagja túlélte a háromnapos kalandot.) Az athéni olimpián elért egyetlen gyôzelem és négy vereség, a tornán tapasztalt görcsösség, a hatodik hely, az azt követô tanácstalanság, értetlenkedés a tengeralattjáróéhoz hasonlatos bénultságot okozott. Az a hír járta, hogy több játékos is lemondja a válogatottságot, mert nem tud együtt dolgozni Faragó Tamás szövetségi kapitánnyal (végül csak Primász Ágnes döntött így), a szakvezetôt több szakmabeli kritika is érte, különösen a bajnok Dunaújváros vezetôsége részérôl. A napnál világosabb volt, hogy változtatni kell, de hogy végül alapjaiban módosul-e a csapat és a stáb, vagy elegendô néhány igazítás – még nem lehetett tudni. A Primász elhatározását követô második változást az jelentette, hogy Györe Lajos helyett Petrovics Mátyást szavazta meg Faragó segítôjének az MVLSZ elnöksége, míg az Athénban játékosként szereplô Tiba Zsuzsannát amolyan lelki kapocsnak jelölték ki. Békés beszélgetést követôen Valkay Erzsébet jelezte még a kapitánynak, hogy erre az esztendôre kihagyná a válogatott felkészülést – minden más esetleges átszervezés a nyárra maradt. A márciusi madridi selejtezôn mindenesetre kivívta a világbajnoki indulás jogát a nemzeti együttes (papírforma), s már kizárólag a montreali csúcsviadalra kellett koncentrálni. Hmm… Éppen Montreal, ahol 1976ban Faragó Tamás fantasztikus alakításával olimpiai bajnoki aranyat szerzett a férfiválogatott. Az egykori játékosóriás, ismerve maximalizmusát, a 29 esztendôs elôzmények miatt sem engedhette meg magának, hogy ne kísérje újra siker feltûnését a kanadai városban. Nos, – a tengeralattjáróval ellentétben – külsô segítség nélkül kelt életre a magyar nôi válogatott, amelybôl éppen a megmentett orosz legénységnek megfelelô létszámú, azaz hét athéni szereplô hiányzott a montreali vb-n. A fent már említett két játékoson kívül Sós Ildikó (édesanya lett), Tóth II Andrea (krónikus porcsérülés hiúsította meg részvételét), Szremkó Krisztina, Györe Anett és Tiba

Támadójátékos Támadójátékos labdával Labdavezetés Átadás, kapuralövés A játékos útja Védôjátékos Elzárás

10 MAGYAR EDZŐ


• IR passzol a JÁ-nek és befut üresen a J2 védô külsô oldalára. JÁ betör a BEÁ zárásába a K – B2 közé, és passzol a K – J2 közé érkezô BÁ-nek aki lôhet, vagy bejátssza a labdát az IR-nak. 2. alapjáték (9. ábra) • BA passzol a jobbra betörô IR-nak, aki felugrásból visszapasszol a BEÁ fölé érkezô BÁ-nek aki, átlô. 3. alapjáték (10. ábra)

5. ábra

■

2005/2

• IR – BÁ labdadobásos helycsere, BÁ felugrásból kontrapassz, IR a Bá helyén betörés szélsô helyzetbe hozás. 4. alapjáték (11. ábra) • BSZ húzást indít, BÁ, IR felugrásból visszalövi a labdát a BSZ-nek, aki befejez. 5. alapjáték (12. ábra) • BÁ húzást indít befele, IR – JÁ labdadobásos helycsere, a középre kanyarodó JÁ lövi a BÁ-nek aki, betör J1 – J2 közé és szélre adja a labdát.

9. ábra

■

2005/2


„A sikerek elôfeltétele a kölcsönös bizalom!” PONGRÁTZNÉ VASVÁRI ERZSÉBET, IGALY DIÁNA FELKÉSZÍTÔ EDZÔJE VALL SZAKMAI HITVALLÁSÁRÓL A sportlövészet nem a tömegek sportja! Ennek az alaphelyzetnek megvannak a maga elônyei. Így például szinte mindenki ismer mindenkit, annál is inkább, mivel ebben a sportágban igen gyakori, hogy egymást követô generációk alkotnak tradíciókban gazdag sportlövô családokat. A legeredményesebb magyar skeetlövô, Igaly Diána és jelenlegi felkészítô edzôje, Pongrátzné Vasvári Erzsébet egyaránt ilyen családokba született bele, s ha úgy tetszik, ezen az alapon is találkozhattak. Mivel Igaly Diána szülei, Igaly József és Igaly Józsefné mindketten kitûnô versenyzôk is voltak, így egyetlen leányuk szinte a lôtéren nôtt fel. Nem volt ez másként a néhány évvel idôsebb Vasvári Erzsébetnél sem, akinek édesapja versenyzôként és edzôként ugyancsak egyaránt maradandót alkotott. A két család nagy sikereinek, a sportághoz való fenntartás nélküli kötôdésének tudatában szinte törvényszerûnek hat, hogy a késôbbi sikeres páros tagjai immár három évtizede ismerik egymást, s hogy közelségük az évek során minôségi változáson ment keresztül. Persze az elsô idôkben egészen más volt a kapcsolatuk. Erzsi, amikor elsô alkalommal korongra lôtt, nyolc korongból ötöt eltalált, másnap már le is igazolták az MHSZ KLK-ba. Egy hónappal késôbb elsô lett a junior lányok Budapest bajnokságán, újabb két hónap elteltével pedig a juniorok országos vetélkedôjén sem talált legyôzôre. Már befutott versenyzô volt, amikor a tíz éves Diána elôször vett puskát a kezébe, viszont 90-ben a moszkvai világbajnokságon - ahol Erzsi egyéniben ezüstérmet nyert - már együtt küzdöttek a csapat világbajnoki címért. Pongrátzné Vasvári Erzsébet

6. ábra

10. ábra

7. ábra

11. ábra

MAGYAR EDZŐ 31

Sportlövô családok Diána útját meredeken felfelé ívelô pályafutása során elôbb édesapja, a kitûnô versenyzô és nevelô, Igaly József egyengette, majd az ô halálát követôen édesanyja, az ugyancsak klasszis versenyzô Igaly Józsefné vette át edzéseinek vezetését. Klubjában, a Budapesti Polgári Lövész Egyletben jelenleg is édesanyja a szakmai vezetôje, míg a válogatottban 1997 óta Pongrátzné Vasvári Erzsébet a felkészítô edzôje. Vele beszélgettem életérôl, pályafutásáról, s persze kiemelten az olimpiai bajnok Igaly Diánával való kapcsolatáról, együttmûködésükrôl. – Édesapámról, Vasvári Pálról rengeteget tudnék mesélni, a férjemrôl, Pongrátz Pálról viszont legalább annyit illik elmondanom, hogy ô is húsz évig elsô osztályú futóvadlövô volt. Ráadásként három gyermekem – két lány és egy fiú – közül Bianka viszi tovább a családi hagyományokat. ô jelenleg huszonegy éves és válogatott kerettag – természetesen skeetlövésben… A család rövid bemutatását követôen a magyar skeetlövô válogatott keret edzôje saját, ugyancsak eredményes pályafutásáról is ejtett néhány szót. Elmondta, az igazi választás elé tizennyolc éves korában, az érettségi idején került. Komolyan fontolgatta ugyanis, hogy testnevelô tanárnô lesz, s célja megvalósításához a Pécsi Tanárképzôn keresztül vezetett volna az út.

Nem csak ábrándozott 8. ábra

12. ábra

– Mivel már a dédapám is fegyverforgató ember volt, édesapám pedig

32 MAGYAR EDZŐ

MESTEREK ÉS MŰHELYEK Igaly Diána és Pongrátzné Vasvári Erzsébet

sikereket jósolt nekem, így a lövészet mellett döntöttem. Tudvalevô, hogy ebben a sportágban sok éven át tartó, kemény fizikai megalapozásra van szükség az eredményekhez, s ráadásul legalább tízéves versenyzôi gyakorlatra, mely meghozhatja az elengedhetetlenül szükséges rutint. Ha viszont valaki ezen az úton eljut a nemzetközi sikerekig, utána akár évtizedeken keresztül meg is tarthatja kivívott pozícióját. Vasvári Erzsébet nem csak ábrándozott a majdani sikerekrôl, de volt ereje és kitartása is tenni azokért. Az elsô eredmény 1976-ban jelentkezett: ekkor, alig huszonkét évesen, már negyedik lett a Brno-ban megrendezett Európa-bajnokságon, mindössze egy körrel lemaradva a dobogót jelentô harmadik helytôl. A következô évben feltûnést keltô módon, 200/191 találattal a férfiak elôl vitte el az országos bajnoki címet.

– Sosem felejtem el, Ambrus Mihály mezôtúri versenyzôvel kerültem holtversenybe – emlékezett. – Amikor azután a szétlövésben már az utolsó lövések leadása elôtt behozhatatlan elônyre tettem szert, riválisom csapattagjai annyira zokon vették társuk vereségét, hogy se szó, se beszéd, meg sem várták ôt, hanem autóba vágták magukat és elviharzottak.

Elôolimpiai tapasztalatok Szerencsére nem ez a hozzáállás az általános a magyar sportlövô berkekben. A többség ôszintén örül a másik sikerének, jó szívvel képes megtapsolni azt. Márpedig Vasvári Erzsébet számos, nemzetközi mércével mérve is komoly sikernek tudott a részese lenni. Ma is jogos büszkeséggel a hangjában mondja: örül, hogy tizenöt éven át tagja lehetett annak a ma-

■

2005/2

gyar nôi skeetlövô csapatnak, amelyben 1989-ben Igaly Diána mellett még édesanyja, Igaly Józsefné is szerepelt, s ô volt a csapat harmadik tagja. 1990-tôl Diána, Göbölös Ibolya és ô alkotta a triót, amely egészen 2003-ig együtt maradt. – Tavaly még kimentem az elôolimpiára, de már nem a további versenyzés szándékával – folytatta. – Sokkal inkább azért, hogy felmérjem a leendô olimpiai versenypályát, s a tapasztalataim birtokában minél több, érdemi tanácsot adhassak Diánának. Hazajövet le is mondtam a válogatottságot, s bár klubomban, a H. Bolyai János KMFSE-ben még változatlanul versenyzek, egyre inkább az edzôi tennivalóim töltik ki a napjaimat. Azokat a napokat, amelyekben már 1997 óta komoly rész jutott az Igaly Diánával folytatott közös munkának, amely meg is hozta a kiemelkedô sikerek sorozatát. – Tulajdonképpen már 1985 óta elég komoly része az életemnek az edzôi tevékenység, hiszen egyre súlyosabban szívbeteg édesapámtól kényszerhelyzetben át kellett ven nem a tanítványait. Szerencsére mindenkit jól ismertem, miként a Magyarországon ma is alkalmazott Durnyev-féle stílust is. Ennek fortélyait édesapám még 1971-ben igyekezett átvenni az akkor Kubában edzôsködô, kiváló szovjet szakembertôl. Mivel magam is folyamatosan versenyeztem, így olyan edzô vált belôlem, aki lát a pályán, aki képes átvenni a versenyzôk mozgását és képes beleélni magát helyzetükbe. Persze ez a dolgoknak csak az egyik – bár kétségkívül nagyon fontos – része. A szakmai és a technikai felkészülés mellett ugyanis hasonlóan lényeges elôfeltétele a versenyzôedzô viszonynak a felhôtlen emberi kapcsolat. Csak és kizárólag ilyen alaphelyzetben lehet szó kölcsönös és fenntartás nélküli bizalomról, melynek birtokában a versenyzô sokkal elôbbre juthat, mint akkor, ha ez a kétoldalú kapcsolat homályos pontokkal terhelt. Ahhoz, hogy egy, mondhatni, bensôséges kapcsolat kialakulhasson, idôre, odafigyelésre és nyitottsága van szükség. Az edzônek tisztában kell lennie versenyzôje alapvetô életkörülményeivel, min dennapi örömeivel és gondjaival egyaránt. Ez a mi Diánával való együttmûködésünk alappillére. Kölcsönösen jól ismerjük egymást, legfontosabb tulajdonságainkat és képességeinket ugyan úgy, mint a gyenge pontjainkat. Az ismeretek bir-

■

2005/2


MAGYAR EDZŐ 9

Támadó taktikai magatartás-minták létszámelônyös helyzetekben (VB. Tunézia, 2005.) Ökrös Csaba Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

Bevezetés Még a legjobbaknak is van tanulni valójuk, amennyiben a létszám-elônyök kihasználásáról illetve a létszám-hátrányok semlegesítésérôl beszélünk. Ahhoz, hogy a felkészülés során játékspecifikus körülményeket teremtsünk, célszerû a mérkôzés megfigyelés tanulságaiból, az ott felismert helyzetekbôl illetve megoldási módokból kiindulnunk. A nagy számú variációkból olyan változatokhoz jutunk, amelyek nagy gyakorisággal fordulnak elô és jó edzés gyakorlati „panel”-nek bizonyulnak a célirányos gyakorláshoz. A létszám-elônyös helyzetek megoldásainak gyakorlásához az idei férfi Világbajnokság elsô három helyezett együttes (Spanyolország, Horvátország, Franciaország) játékából, csapatonként 5-5, többször is elôfordult mozzanatot gyûjtöttem össze. Ezek az alábbiak: (IR=irányító, BÁ=balátlövô, JÁ=jobbátlövô, BEÁ=beálló, BSZ=balszélsô, JSZ=jobbszélsô, K=középsô védô) Spanyolország támadó taktikája emberelônyben 1/a. alapjáték (1. ábra) • BÁ távolító húzást indít kifelé, majd az IR-nak passzol. • Ir a BEÁ fölött, mellett átlô, betör 1/b. (2. ábra) • Ha a középsô védô labdaszerzési célzattal kitámad az IR-ra, BÁ bejátssza a labdát BEÁ-nak. 1/c. (3. ábra) • Ha B2-s védô támadja le az IR-t, BÁ a JÁ-nek, vagy a JSZnek adja a labdát. 2. alapjáték (4. ábra) • IR – BÁ labdadobásos helycseréje után, a JÁ a K - B2 védô közé helyezkedve átlô. • Ha B2 védô kilép rá, BEÁ-nak vagy a JSZ-nek passzol. • Passzolhat a Bá pozícióba helyezkedô IR-nak, vagy BSZnek. 3. alapjáték (5. ábra) • A JÁ távolító húzást indít, és az IR behelyezkedik a K - B2 védô közé. Átadási csel a felé mozgó BEÁ-nak, és keresztpasszal a BÁ-t hozza helyzetbe az J1 – J2 között. • Ha J2-s védô marad a BÁ-vel szemben, az IR bejátssza a labdát a BEÁ-nak. 4. alapjáték (6. ábra) • IR a JÁ-nek passzol, aki távolító húzást kezdeményez, majd átadási csellel szabadrajátssza az IR-t, az IR betör a KB2 védô közé a BEÁ zárásába, ahol befejez, vagy végig húzzák szélig. 5. alapjáték (7. ábra) • A BÁ – BEÁ elzárást kezdeményez befele, húzás tovább IR, JÁ, JSZ. Horvátország támadó taktikája emberelônyben 1. alapjáték (8. ábra)

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

8 MAGYAR EDZŐ


hez és tapasztalatokhoz igazított tudásanyagát. Az egyéni technika kapja a legnagyobb hangsúlyt, a legkevésbé csapatrész és csapattaktika gyakorlására van lehetôség. Taktikai jellegû edzések nincsenek a programban, hisz 7-8 nap nem elég idô ilyen jellegû munkára. Az edzésen szereplô témakörök az IIHF által kiadott program szerint kötöttek, a tényleges gyakorlatanyag és fejlôdés viszont az edzôk kreativitásán múlik. Minden játékos egy komplett, az IIHF által megszabott tesztsorozaton is részt vesz a hét folyamán. Ennek eredményeit és a róla kialakult képet tükrözô formanyomtatványt (bizonyítványt) is kézbe kapja az illetô, illetve a nemzeti szövetség is. Nagyon fontos ez a fajta visszajelzés a gyerekek számára, hisz tiszta lappal érkeznek, kizárólag a mutatott teljesítmény alapján történik az értékelés. Éppen ezért talán minden másnál függetlenebb és objektívabb a képességükrôl, illetve teljesítményükrôl kialakult kép.

nemcsak a sportági tudást, de a tágabban értelmezett nevelést is célul tûzi ki a tábor. Nemcsak jégkorongozókat, de embereket, sportembereket is nevel. Ilyen fejlesztô tábort tudomásunk szerint egyetlen más sportszövetség sem szervez a világon. Sokféle pozitív tapasztalat érhetô tetten a táborokban, ha az ember nyitott szemmel jár. Mindenekelôtt a Fair Play, a sportszerûség elengedhetetlen követelmény minden résztvevô számára. Az alacsonyabb és magasabb tudásszintû játékosokból összeállított csapatokban igazi csapatformáló munkára van szükség az edzôi és csapatvezetôi testülettôl egyaránt. Ez már önmagában is szavatolja az említett személyek folyamatos párbeszédét, sikeres együttmûködését. Mindent egybevetve a táborok legfôbb elônye, hogy összehozza a játékosokat, edzôket, bírókat, csapatvezetôket, a jégkorongot szeretôket. Ezeken a közös összejöveteleken konstruktív munka folyik, hisz minden nemzet más tapasztalatait, gyakorlatanyagát és nem utolsó sorban ötleteit hozza magával. Ezeknek az ismereteknek a megosztása és kicserélése pedig egyértelmûen fejleszti a sportágat, bármelyik nemzetrôl legyen is szó.

A táborok szellemisége A legszembetûnôbb, egyben legszimpatikusabb célja a táboroknak, hogy a résztvevôk kapcsolatba kerülhetnek, barátságokat köthetnek más országokból érkezôkkel (jóllehet a verbális kommunikáció hagy még némi kívánnivalót maga után) és látható, hogy az egyén egy globális rendszer része, melyet úgy hívnak: hoki. Ez nagyon inspiráló egy 15-16 éves fiatalnak, de talán a felnôtteknek is, hisz szélesíti a látókört, kinyitja a világot. Általános tapasztalat, hogy ezáltal

Ajánlás A Magyar Jégkorong Szövetség szakmai vezetése egyetértve az ilyen nemzetközi táborok szervezésével a kezdetektôl küld játékosokat és szakembereket a szellemiség befogadására, majd annak itthoni terjesztésére. Az eddig meg-

ISMÉT KAPHATÓ!

Dorogi László: A küzdelem igazsága ZSIVÓTZKY, AZ ÉVSZÁZAD MAGYAR ATLÉTÁJA Dorogi László, a szerzö – Zsivótzky barátja – szakszerûen és érdekesen ír az olimpiai bajnokról. Bepillanthatunk a tokiói olimpián Klimmel szemben vívott harcának körülményeibe. Itt „csak” ezüstérmet szerzett! Olvashatunk az életben maradásáért folytatott hösies küzdelméröl. Miután ezt a csatát megnyerte, újabb kihívások következtek. Végigkísérhetjük versenyzöi pályafutásának különbözö szakaszait. Mexikóban már mindenképpen gyözni akart. Érdekes betekinteni a két nagy versenyzö egyéniség pszichikai csatájába is. Végül a kitartó edzéseknek, a céltudatos és kemény munkának, a szorgalomnak meglett az eredménye: Mexikóban Zsivótzky Gyula nyerte az aranyat. Egy küzdelmekben és sikerekben gazdag életpálya méltó elismerése a Nemzet Sportolója kitüntetö cím. A kiadvány a Print City Kiadó gondozásában jelent meg, ára bruttó 750,- Ft. Megrendelhetö a szerzö címén fax-on (2500-116) vagy levélben (Dorogi László 1036 Budapest, Lajos u. 117.).

■

2005/2

tartott táborokban több, mint 50 magyar játékos, edzô és játékvezetô vett részt. A rendezvények hatásának vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy a folyamat bíztatóan elindult, azonban a filozófia megváltoztatása még valószínûleg hosszabb idôt fog igénybe venni. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a táborokban szerzett tapasztalatot, tudásanyagot a sajátos MAGYAR utánpótlás-képzési rendszer kialakításában alapvetônek, de nem kizárólagosnak tekintjük. Integrálva a felgyülemlett ismereteket a jégkorongozás hazai helyzetének teljes tudatában határozzuk meg a szükséges feladatokat, teendôket. Minden sportszakembernek szeretnénk figyelmébe ajánlani a jégkorongban meghonosított és egyre nagyobb népszerûségnek örvendô fejlesztô táborkoncepciót. Az eddigi tapasztalat szerint minden bizonnyal a többi sportágban is hasonló módon lehetne a sporttársadalmat közelebb hozni egymáshoz és megvalósítani a Fair Play tudatos játék kialakítását. A mai felgyorsult élettempó a fiataloktól elsôsorban, de az idôsebb generációk tagjaitól is megköveteli a nyelvtudást, ebben szintén kiemelkedô szerepe lehet a táboroknak. Végezetül a Nemzetközi Jégkorong Szövetség japán alelnökének Shoichi Tomita úrnak búcsúszavaival zárjuk sorainkat: „A tábor vége nem valaminek a befejezése, hanem egy feladat kezdete, hiszen Nektek saját hazátokban kell ezt az új felfogást elterjeszteni”. (Részletesebben a www.vierumaki.fi, és a www.iihf.com honlapon lehet olvasni a táborokról)

■

2005/2

tokában természetesen pontosan tudom azt is, mikor mire van szüksége ahhoz, hogy éppen az adott versenyen a lehetô legjobb eredményt érje el. Természetesen itt nem arról van szó, hogy lôni kellene megtanítani, hiszen ô már legalább két évtizede mindent tud errôl a szakágról, amit kell. Apró finomításokról van szó, amelyek azonban sokszor döntônek bizonyulhatnak. Pongrátzné Vasvári Erzsébet azt is elmesélte, hogy 1996-ban súlyos izületi gyulladása miatt egy évig nem versenyezhetett. Ebben a számára hullámvölgyet jelentô idôszakban a lehetô legjobbkor jött kinevezése a magyar sportlövô válogatott skeet szakágának élére.

Diánával együtt tanulnak - Máig is nagyon hálás vagyok az akkori szövetségi kapitánynak, Gombos Károlynak azért, mert megbízott bennem és javaslatára én lettem a skeetesek szakmai vezetôje – hangsúlyozta Vasvári Erzsébet. Azóta is igyekszem megfelelni ennek a bizalomnak. Szerencsém is volt, hiszen Igaly Diána 1998-ban a barcelonai világbajnokságon aranyérmes lett, s ezt az elsô, igazán nagy sikert a késôbbi években továbbiak követték. Így a 2000-ben volt olimpián, Sydneyben Diána a dobogó harmadik fokára állhatott fel az eredményhirdetéskor, a 21 éves Gerebics Roland pedig a dupla trap versenyszámban az elôkelô ötödik helyen zárta szereplését. 2002-ben tovább folytatódott Diána menetelése, amikor is a finnországi Lahtiban újabb világbajnoki gyôzelemmel igazolta kivételes képességeit, 2004-ben pedig az olimpián gyôzelemmel erôsítette meg elôzô sikereit. Ilyen, a legszûkebb nemzetközi élvonalban hosszú éveken át produkált, kivételes sikersorozat rendkívüli igénybevétellel jár. Szinte törvényszerû, hogy valamikor kijár egy kis könnyítés, egy kis „rápihenés”. Az olimpiai- és világbajnoknônél ennek ideje 2005-ben érkezett el. Elôre megfontoltan igen szerény programban állapodtak meg erre a versenyidényre. - Diána idén eddig mindössze egy alkalommal lépett hivatalos verse nyen lôállásba, mégpedig a belgrádi Eb-n, ahol a nyolcadik helyen végzett. A skeetlövôk szeptember közepén esedékes országos bajnokságán sem indul. – Egy héttel késôbb viszont – a házigazdák nagyvonalúsága révén – mindketten ott lehetünk a japán nemzeti bajnokságon, ahol Diána

MESTEREK ÉS MŰHELYEK is elindul, amelynek küzdelmeit a Tokió közelében lévô, nemzetközileg is elismert Narita lôtéren bonyolítják majd le. Jövôre már több versenyt tervezünk, az olimpiai kvótaszerzést viszont csak a 2007-ben kijelölt lehetôségekre tartogatjuk. Mivel átmenetileg a magyar sportlövôknek nincs szövetségi kapitányuk, így Pongrátzné Vasvári Erzsébet klub- és szövetségi edzôi tennivalói ellátása mellett a skeetesek szakfelügyelôje is egy Pongrátzné Vasvári Erzsébet és Pongrátz Bianka

MAGYAR EDZŐ 33 személyben. Amint elmondta, igyekszik ennek a hármas kihívásnak is legjobb tudása szerint megfelelni. Unatkozni így még véletlenül sem unatkozhat a következô hónapokban, hiszen a már ugyancsak bokros teendôi mellé szeptembertôl további kötelezettséget is vállal: Igaly Diánával együtt kezdik el a Testnevelési Egyetemen a négyéves szakedzôi tanulmányokat. Szöveg: Jocha Károly Fotó: Pongrátz Anita, Jocha Károly

34 MAGYAR EDZŐ

■

2005/2

Cseh-show, de hol a csapat? MONTREÁLI MÉRLEG Amerika ismét a trónra ülhetett, Ausztrália újfent hiába üldözte, Európa pedig a szokásoknak megfelelôen csak a harmadik az erôsorrendben. Röviden így lehetne összefoglalni a montreali úszó világbajnokság történéseit. Annyi kiegészítést téve, hogy Afrika is megmozdult, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy a fekete kontinens négy aranyérmet vihessen haza. Most igen, a délafrikai Roland Schoeman és a zimbabwei Kirsty Coventry két-két világbajnoki címet szerzett Kanadában. Más kérdés, hogy mindketten fehérbôrûek, noha ezt egyáltalán nem valami diszkriminatív megjegyzésként állapítjuk meg. A papírforma világbajnoksága volt a montreali, annyiban bizonyosan, hogy a nagy ászok általában hozták a kötelezôt. Még Michael Phelps is, aki ezen a vb-n egy sebességfokozattal visszavett, ám így is ô lett a férfiak között a legeredményesebb úszó. A színvonalra nem lehetett panasz – világcsúcsok is akadtak -, ám azért minden másképp alakult volna, ha az athéni olimpia után idén nem a pihenést választja például az ausztrálok legjobbja, Ian Thorpe, és hasonlóan Európa emblematikus figurája, a holland Pieter van den Hoogenband. A magyar úszósport az utóbbi világbajnokságok mérlegét hozta. Kis csapat, egy-egy kiugró teljesítménnyel. Hét éve, a perthi vb-n Kovács Ágnes nyert aranyérmet, négy éve Fukuokában ismét ô, most pedig Cseh László lett világbajnok 400 méter vegyesen. Amit ô produkált, valóban emberfeletti, egymaga három érmet hozott a csapatnak. Pontosítunk: csak ô nyert érmet Montrealban. Ahogy mondani szokták, a sors valamit visszaadott a magyar klasszisnak, hiszen tavaly, az athéni olimpia a lábtörés miatt nem sikerült úgy, ahogyan elképzelte. Most viszont hozta a maximumot, 100 méter háton harmadik lett (a két specialista, Peirsol és Bal elôtt), 200 méter vegyesen nagyszerû Európa-rekorddal lett második Phelps mögött, 400 méter vegyesen pedig tanári versenyzés után léphetett fel a világbajnoki dobogó tetejére (szintén Európa-csúccsal). Rajta kívül csak a Jakabos Zsuzsanna, Risztov Éva duó dicsérhetô, ôk legalább bekerültek a döntôbe. De be kell látni, Montrealban is az esernyôeffektus mûködött a magyar úszósportban. Az atlantai olimpia után Kovács Áginál volt az ernyô, ha ô nem nyert, hiába vártuk mástól az aranyat. Ké-

■

2005/2

- Officials Development (hivatalos személyeknek), - Coach Development (edzôknek), - Player Development (játékosoknak), - Medical Development (orvosoknak, gyúróknak), - Symposiums (edzôknek, vezetôknek), - IIHF Rulebook (játékvezetôknek, játékosoknak), - Arena Manual (szponzoroknak, támogatóknak, építôknek). A programok közül jelen cikkünkben a „Regional Hockey Development Camps”-el, azaz a regionális jégkorongfejlesztô táborokkal foglalkozunk részletesebben. A fent említett táborok 2000ben indultak, az IIHF Hockey 2000 programjának keretén belül. A program a világ különbözô részeirôl érkezô 15-16 éves játékosoknak ad lehetôséget a fejlôdésre és tanulásra. A Fejlesztési Program növekedésére jellemzô, hogy a 2004-2005-ös idényben 8 országban rendeztek tábort több mint 20 nemzet részvételével.

A táborok szerkezete A táboroknak két típusa van: a kisebb ôszi- és téli táborok, illetve a nagy nyári finn tábor (Vierumaki), amely szinte az összes tagországot lefedi. Az elsô típusra jellemzô, hogy különbözô országok hasonló képességû játékosait táboroztatják együtt a tanulás, megismerkedés és az együttdolgozás jegyében. A tábor kere-

sôbb Risztov Éva vette át tôle, ám ô ezüstökig jutott. Athén óta pedig Cseh Lászlón a sor. Rajta áll vagy bukik a magyar úszósport megítélése. A helyzet nem túl bíztató. Ha kivesszük a kalapból Cseh eredményeit, még kevésbé. Tizenegy éve, a római világbajnokságon még volt csapat. Érmet nyert Rózsa, Güttler, Czene, Deutsch és Egerszegi, no meg a férfi vegyes váltó (most váltónk sem volt…). Pedig kell egy csapat. Itt vannak például a lengyelek. Szisztematikusan építkeznek. Világbajnoki címbôl csak eggyel nyertek többet, de számtalan döntôst tudnak felmutatni. Magyarország meg egy Cseh Lacit. A budapesti ifjúsági Európa-bajnokság nyolc magyar aranyérmével pedig kár lenne takarózni. Az ott úszott idôk - szerény kivétellel ugyanis itt a döntôhöz sem lettek volna

elegendôk, arról nem beszélve, hogy sok helyen a tehetséges ifiket egybôl a vb-re hozták, hiszen manapság egy igazi klasszisjelölt 16-17 évesen már utat tör magának. Egyszóval jó lenne példát venni a lengyelekrôl. Cseh Laci ugyanis nem tarthatja végtelenségig azt a bizonyos ernyôt. Jövôre Budapesten, a Margitszigeten lesz az Európa-bajnokság. Ott már a Cseh, Risztov, Jakabos trió mellé bejön Kovács Ágnes, Gyurta Dániel, s remélhetôen a fiatalok közül is többen megmutathatják mit tudnak. Látni kell, a világ úszósportjában nem Európa diktál. Éppen ezért még jó kontinensbajnokságunk is lehet. De két év múlva Melbourne-ben a soron következô világbajnokságon több kell. Nem csak Cseh. Csapat. Sal Endre


MAGYAR EDZŐ 7

tében megismertetik ôket két fejlett jégkorong-kultúrájú ország azonos életkorú játékosaival is. A házigazda országból 17, míg a többibôl 15 játékos vehet részt a táborokban. A táborokban tapasztalt szemlélet sajátos megvilágításba helyezi a jégkorongsportról alkotott általános képet, hisz a sokak által kemény és ellentmondást nem tûrô sport háza táján a fejlôdés érdekében döbbenetes az egység. A táborokban általában 6 meghívott ország delegációi vesznek részt, míg ez a szám a nagy nyári finn táborban, a Vierumakiban több mint 40. Az egyes küldöttségek egyaránt állnak játékosokból, csapatvezetôkbôl, edzôkbôl és bírókból, tehát a sportágban tevékenykedô összes szerepkör képviselteti magát. A táborban a gyerekeket véletlenszerûen 4 csapatba osztják (Vierumakiban ez a szám 8), ahol teljesen vegyes eloszlású edzôi és vezetôi gárda foglalkozik velük. Ettôl a pillanattól kezdve érvényesülhet a jelmondat, hiszen nyelvtôl, hovatartozástól és tapasztalattól függetlenül folyik a munka a közös célért. Az eredményes munkát segítik a nemzetközi szövetség mentorai, akik katalizátorként dolgoznak a táborlakókkal, irányt mutatnak és tanácsot adnak. Az elmúlt szezonban két idôpontban voltak a táborok, az ôszi négy október végén, illetve november elején, míg a téli táborok februárban zajlottak. A helyszínek és az idôpontok idôrendben a következôk voltak:

Ôszi táborok - 2004. október 19-23, Nagy-Britannia - 2004. november 2-6, Olaszország - 2004. november 2-6, Magyarország - 2004. november 2-6, Litvánia Téli táborok - 2005. február 7-13, Hollandia - 2005. február 7-13 Szlovénia - 2005. február 7-13 Horvátország - 2005. február 7-13 Litvánia

A táborok metodikája Az IIHF által küldött szakmai felügyelôk fogják össze az egyes területeken dolgozókat, rendszeres megbeszélések és látogatások során adnak útmutatást. Minden csapat egy másik csapattal jeges és szárazföldi edzéseken vesz részt a délelôtt folyamán, majd az adott csapat ellen délután mérkôzést játszik. Nem bajnoki, vagy kupameccsrôl van szó, a szerzett pontokat senki sem számolja (persze mindenki tudja a gyôzelmei számát). A szabályokat is speciálisan a meghatározott céloknak megfelelôen módosítják a mérkôzéseken, ezzel is gördülékenyebbé és könnyebben alkalmazhatóvá téve a tanultakat. A bírói gárda az IIHF mentorának koordinálása szerint vezeti a meccseket, az edzôk a tábor idejére kapott csapattal foglalkoznak ugyanúgy, mintha saját, hazai csapatukkal dolgoznának. A tábor ideje alatt az alapoktól végighaladva veszi át minden csapat a jégkorong sportág korosztályhoz, képesség-

6 MAGYAR EDZŐ


■

2005/2

Barátság vagy versenyzés, játék vagy élsport… vagy mindegyik? A NEMZETKÖZI JÉGKORONG SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG SPORTÁGFEJLESZTÉSI FILOZÓFIÁJA

■

MAGYAR EDZŐ 35

2005/2

PÁRJÁT RITKÍTJA EURÓPÁBAN

A „Pingvinek szigete” „Játssz velem, mintha gyerek lennél! Beszélj velem, mintha felnôtt lennék!”

Friendship or competition, game or elite sport… or all of them? THE INTERNATIONAL ICE-HOCKEY FEDERATION’S AND THE HUNGARIAN ICE-HOCKEY FEDERATION’S PHILOSOPHY ON THE DEVELOPMENT PROGRAMS A rendszer

Géczi Gábor*, Mayer Péter**, Leleszi Zoltán** Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest*, **Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest*

MOTTÓ A jégkorong vitathatatlanul a leggyorsabb és az egyik legkeményebb csapatsport. Emellett talán az egyik legizgalmasabb és az egyik leggyorsabban fejlôdô sportág is hazánkban. A dinamikus fejlôdés érdekében a legtöbb munka a jégkorong szereplôire hárul amennyiben a sportág vezetôi, játékosai és szurkolói által kitûzött célokat szeretnénk megvalósítani. MOTTO Ice-hockey is undisputedly the fastest and one of the hardest team-sports. It is probably one of the most exciting and one of the fastest developing teamsports in Hungary. In order to gain dynamic progress, the hard work is waiting for the members of the “ice-hockey family” to achieve the ambitionus aims.

Összefoglaló A hazai jégkorong az elmúlt 10-15 évben ugrásszerû fejlôdésen ment át. A kilencvenes évek elején stabil C-csoportos helyén elhelyezkedô, azért keményen megküzdô válogatottjával szemben a mostani nemzeti csapat az A-csoportba kerülés egyre inkább megvalósíthatónak tûnô céljával utazik a világbajnokságokra. Persze butaság lenne azt feltételezni, hogy két profi, két félprofi és két amatôr együttesbôl álló nemzeti bajnokság tapasztalataiból el lehet érni a vágyott A-csoportos szintet. Azonban a jégkorong-család egyre bôvül a jó eredményeknek, a népszerû játékosoknak, a sok hazai és külföldi, elsôsorban NHL közvetítéseknek köszönhetôen. A szintén ugrásszerû fejlôdést mutató létesítmény helyzet motorja a fejlôdésnek. A szisztematikus munka eredményeképp

olyan területeket is sikerült, illetve sikerül bekapcsolni a jégkorongozás vérkeringésébe, amelyek eleddig fehér foltnak számítottak (pl.: Zalaegerszeg, Kaposvár). A céljaink eléréséhez vezetô út egyezik a Nemzetközi Jégkorong Szövetség törekvésével, a sportágfejlesztési programunk szervesen kapcsolódik a világ jégkorongozásának fejlôdési irányvonalához. Kulcsszavak: fejlesztési program, nevelés, tehetséggondozás, ismerkedés.

Abstract The Hungarian ice-hockey has demonstrated a rapid development in the last 10-15 years. In the early 90’-ies the national team was only in the third line of the world ice-hockey, but nowadays we could realistically fight for the A pool in the Division 1 league. But it would be silly to believe that having only two professional, two semi-professional and two amateur teams in our league could be sufficient to achieve the elite pool. Fortunately, our ice-hockey „family” is becoming bigger in our country. It is due to the good results, the famous players, and the TV broadcasting of the Hungarian and international matches (first of all the NHL broadcasts). Through systematic planning, we are in a process to eliminate the white areas from the map of Hungarian ice-hockey (e.g.: Zalaegerszeg, Kaposvár). Our strategic planning is connected to the recommendations of the International Ice-Hockey Federation; our development program links closely to the main direction of the international ice hockey. Key-words: development program, education, talent-management, knowing each other

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség szisztematikusan, a jövô érdekeit szem elôtt tartva irányítja és tartja a jégkorong terjesztésének és a Fair Play tudatos játék kialakításának az ütemtervét. Sportágfejlesztési programja a „Partnerség a fejlôdésért” (Partnership for Progress) a tagszövetségek közremûködésével 1997-ben indult útjára. A program elsôdleges célja, hogy fejlessze és népszerûvé tegye a jégkorongozást az egész világon. A másik célkitûzés arra irányul, hogy az egyes országok jégkorong szövetségeit saját fejlesztési programjuk kidolgozására, illetve továbbfejlesztésére ösztönözze. Ennek keretében a tagszervezetek figyelembe veszik a legújabb tudásanyagot és képezik tudásukat a jövô céljainak elérése érdekében. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség figyelmének középpontjában mindenek elôtt a játék folyamatos fejlesztése áll. A fejlôdés úgy tûnik leginkább megvalósíthatónak, hogy az edzôknek, játékosoknak és a hivatalos személyeknek komplex, kidolgozott oktató csomagok állnak rendelkezésre. Ezek a szakmai anyagok nyújtják az alapot a hasonló elvek alapján felépülô rendszer kidolgozásához és mûködtetéséhez. Az IIHF eltökélt szándéka, hogy nem kizárólag elméleti, hanem filozófiai váltás is bekövetkezzen a világ jégkorong társadalmában, és ezáltal javítsa azoknak a fiataloknak az életminôségét, élet-lehetôségeit, akik ezt a sportágat választják. A másik kiemelkedô feladata a szervezetnek a nemzetközi szakmai anyagok megteremtése, természetesen figyelembe véve ezek kidolgozásánál a tagszövetségek saját tapasztalatait, eredményeit.

A programok A sportág teljes spektrumát lefedi az IIHF Sport Fejlesztési Programja, amint az a következô pontokból kiderül:

Igaz, régen volt, de igaz volt: Kaczander Ágnes, a Bp. Spartacus szôke, pompás formákkal megáldott bajnoknôjéért bolondultak a fiúk, aligha akadt csinosabb úszólány nála a Nemzeti Sportuszodában. Ráadásul nem csak szép volt, hanem tehetséges, sikeres sportoló is, sokszoros bajnok, olimpikon, válogatott, a müncheni 1972. évi já tékokon a 100 méteres mellúszásban negyedik, 200 méteren hatodik, a bécsi Európa-bajnokságon két évvel késôbb 100-on bronzérmes. Azóta persze nagyokat fordult évtizedek során a világ, Ágikából Ági néni, sôt büszke nagymama lett, s ezernyi más is változott körülötte, az életét alapvetôen meghatározó értékeket illetôen ellenben hallatlanul szerencsésnek tekinti magát, mert sikerült azokat változatlanul megôriznie. Nem kell okvetlenül túl bonyolult és mesterkélt dolgokra gondolni, elegendô, ha közülük csak a legfontosabbakat soroljuk: a sport, a víz, az egészséges mozgás, a természet és a gyermekek szeretete. Vegyünk mindehhez erôs akaratot, képzelôerôt, elméleti szakmai ismereteket, mint amilyen fôiskolai szinten a bánásmód-pszichológia és az edzôi diploma, azután a versenysportban megszerzett szívósság és egy, nem lebecsülendô, mind a mai napig érvényesülô családfôi külsô-felsô segítség, az akkori férj, Ági korábbi világhírû edzôje, a jelenlegi úszókapitány Kiss László részérôl, máris összeállhatott egy álomszerû kép egy mesébe illô úszó-óvodáról… A margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda fôépületének elsô emeletén terül el a „Pingvinek szigete” a nagy terasz magasságában. Túlzás nélkül állítható, hogy ebben a gyermeki paradicsommá varázsolt színes, világos, makulátlanul tisztán tartott világban – ha parányi látogatói nem is tudják – kiváltságosnak érezheti magát az a 45 óvodáskorú gyerek, aki itt cseperedik fel. Az európai mércével mérten is alighanem pár ját ritkító magán intézmény fennállásának hamarosan tizenöt éves évfordulóján jut túl, minden különösebb reklám nélkül is mind nagyobb népszerûséget élvez, telt házzal mûködik, komoly hírt szerzett magának, jócskán megérdemelt tehát az érdeklôdés. Kaczander Ágnes, a hivatalos nevén Úszó Pingvin Sportóvoda vezetô-tulajdonosa, mint ismételten nyomatékosítja, a legszerencsésebb emberek közé sorolja magát, hiszen szinte teljes életét lényegében itt, a hivatalosan védett természet ölén, a pom pás Margitszigeten tölthette, s ezen soha nem kíván a jövôben sem változtatni. An nak idején itt mûködött – tegyük hozzá, az országban elsôként – a Bp. Spartacus szakosztályának úszó óvodája, amely késôbb ellenben kiköltözött az egyesület Kôér utcai létesítmény komplexumába. Itt folytatta, ha lehet így fogalmazni, elôtanulmányait, miközben két saját gyermekének nevelése révén további „óvónôi” gyakorlati tapasztalatokat is gyûjthetett.

- Az elsô pillantásra nyilvánvaló, tettük fel az elsô kérdést, hogy ez az óvoda számos tekintetben eltér a megszokottól, az átlagostól. Hogyan, milyen alapvetô, ha úgy tetszik, filozófiai elképzeléssel vágott neki annak idején ennek a nem mindennapos vállalkozásnak? - Láthatjuk, átéljük, mint szülôk, vagy pedagógusok, hogy fôként a mai modern nagyvárosokban minden igyekezetünk ellenére sem könnyû a kisgyerekek élete – adta meg a választ a „fônökasszony”. A sokféle környezeti ártalom, kezdve a levegô szennyezettségétôl a zöld övezetek hiányáig, a mozgás és a szabadtéren való játszás korlátozásáig… hadd ne soroljam. A negatív hatások késôbbi következményeit igazából fel sem tudjuk mérni… Meggyôzôdésem, ha egy gyermek a napjait jó levegôn, az életet adó és regeneráló víz közelében töltheti, a legnagyobb ajándékot kapja tôlünk. Fô célunk ebbôl következôen, hogy az óvodánkba járó kicsik játékosan, de megalapozott szakmai feltételek mellett sajátítsák el az úszástudást, annak minden alapvetô fortélyát, váljon ez mindennapjuk elemi részévé, szeressék meg a mozgást, a sportokat, váljon természetes igényükké növekedésükkel együtt az egészséges életmód. Mindezt úgy, hogy közben szakképzett óvónôk jóvoltából biztosítjuk számukra az életkoruknak megfelelô egyéb szükséges foglalkozásokat, sôt megszerettetjük velük az idegen nyelveket is. Lehet választani az angol és a német között. - Úgy tûnik, hogy igényes szakmai követelményeket támaszt az óvodai személyzetet, munkatársait illetôen. Nem lehet könnyû ezt megoldani, hiszen feltûnô változatosságot sejtet a program… - Erre a kezdetektôl mind máig súlyt helyeztem. A Pingvin-óvoda különleges, egészen speciálisan magas igényeket támaszt ebben a vonatkozásban. Igaz, költséges, de nálunk csak kifejezetten magasan képzett óvónôk, edzôk, oktatók találhatók, legyen szó általános képzésrôl, úszásról, nyelvoktatásról, egyébrôl. - Hány fôfoglalkozású alkalmazottal mûködik ez az elit intézmény, s hogyan épülnek fel a korcsoportok? - Három csoportba sorolhatók a gyerekek. Az elsôben három évestôl négynégy és féléves korig, a következôben négy és félévestôl öt-öt és félévesig, majd az iskolai elôkészítôben öt és félévestôl hat, illetve esetenként hétéves

36 MAGYAR EDZŐ korig találhatók a kicsik. Egyébként számos mellékállású munkatárs mellett hét fôállású társamból áll az állandó személyzet. - Közbevetô kérdésként: ki ellenôrzi ennek a, mondhatni, rendhagyó ovinak a tevékenységét? - Idôrôl-idôre természetesen az Oktatási Minisztérium és a Pedagógiai Intézet illetékesei, rendszeresen a kerületi önkormányzat felelôsei, s magától értetôdôen az ÁNTSZ szakemberei is. - Sportóvodáról lévén szó, miként fejezôdik ez ki? - A sokoldalúság a változatosság és a szakmai felkészültség itt is elsôdleges követelmény a számunkra. A rendszeres úszás, a zenés-táncos aerobik, a korcsolyázás, görkorcsolya, karate és tenisz elôkészítô segítségével a gyerekek mozgáskoordinációja és edzettsége, fejlettsége magas szintre kerül a nálunk töltött évek alatt… Az úszás meghatározó, domináns szerepet játszik mindennapjainkban. A gyerekek naponta két csoportban, a kezdôk negyvenöt perces, a haladók egyórás foglalkozáson vesznek részt. A kiscsoportban a legfontosabb cél, hogy a gyerekek megszeressék a vizet és a rendszeres mozgást benne. A tanmedencében és a mélyvízben párhuzamosan szoktatjuk vízhez ôket. Az egészen kicsik az elsô évben sok játékkal és „rávezetô gyakorlatokkal” abszolút vízbiztonságot szereznek a sekélyvízben, megtanulják a kar- és lábtempó alapjait, beugrálnak a vízbe, otthonosan mozognak benne. A nagyobbak elsajátítják a hátúszást a mell és a gyorsúszást a mélyvízben… A nagy, a harmadik csoport tagjai szinte már csak a mély vízben úsznak, a legjobbak a napi két alkalommal 1-1 órát. - Hadd vessük közbe: cél-e a nevelés mellett, hogy korai tehetségek után is kutassanak, akikbôl netán sztár-úszó lehet a jövôben…? S ha rábukkannak egyegy kivételes tehetségre, mi következik? - Ôszintén, nem elsôdleges célunk a tehetségkutatás, a versenyzôk kiszûrése, nevelése. Tapasztalataink szerint mindazonáltal évrôl-évre egyre magasabb azoknak a száma, akik az óvodánk befejezését követôen rendszeres úszóedzésbe kezdenek az OSC-ben a Jövô SE-ben, és egyéb más egyesületek szakosztályaiban, s tudjuk, késôbb tárt karokkal fogadják a vízilabdás szakosztályok is az itt végzetteket. - Az egyéb sportfoglalkozások? - Nagy kedvvel végzik a kicsik és nagyok egyaránt hetente a zenés-táncos areobikot. Bár a kicsik csak többhónapos gyakorlás után tudnak teljesen bekapcsolódni a mozgásba, nyárra a legkiseb-

■

bek is rendszeresen végigtornázzák a húszperces gyakorlatsort…A középsô és a nagy csoportosok hetente két alkalommal járnak teniszezni. Elôbb játékos gyakorlatokkal a labdaérzék fejlesztése kap szerepet, késôbb az alapütések következnek, majd a játékkal is megismerkednek. Télen a teniszt a korcsolyázás váltja fel, tavasszal és ôsszel hetente egyszer harminc-harminc percben - görkorcsolya is helyet kap a programban, s mint korábban említettem, ma már a karate elemei is beépültek az elôkészítô oktatás menetébe, egyelôre heti egy alkalommal. - Alapos terhelés kapnak ezek a gyerekek. A szülôk nem aggódnak? - Egy négyéves gyermek szívfelületének az aránya a testfelületéhez képest mintegy háromszorosa a felnôttekéhez viszonyítva… Ebbôl következôen - bizonyítják a tudományos elemzések is – a gyereket fizikailag szinte lehetetlen túlterhelni… Nem, erre nagyon vigyázunk, s mondanom sem kell, állandó az orvosi felügyeletünk… Az úszáshoz talán még annyit fûznék élettani vonatkozásban, hogy a sportágak közül szinte az egyetlen, amely egyáltalán nem terheli a csontrendszert, s benne a gerincoszlopot, s jelentôsen elôsegíti a növekedést. Kifejezetten keringést fejlesztô mozgás,

2005/2

amelyet ha valaki folyamatosan, rendszeresen végez – egész életére profitálhat belôle. - Említette az orvosi ellenôrzést… - Heti két alkalommal történik, általában hétfôn és szerdán…Mellette évente kétszer – ôsszel és tavasszal – fogorvosi vizsgálaton vesznek részt a gyerekek, s ötéves kor felett heti egy alkalommal logopédus szakember is foglalkozik a kicsikkel. - A kis lurkók köztudottan imádják a hasukat… Étrend, étkezés? - Napi négy étkezést biztosítunk a Pingvinben. A reggelit és az uzsonnát helyben, mi frissiben készítjük el. Négyötféle ennivalóból választhatnak kedvükre a gyerekek, s legalább kétfajta innivalóból. Minden egyes étkezéshez az idénynek megfelelô többféle friss zöldséget, illetve gyümölcsöket, télen káposztát, céklát, répát, hagymát, egyebet biztosítunk. A kétfogásos meleg ebéd speciális gyermek étrend figyelembe vételével készül. - Az biztos, hogy ennél csodásabb, ideálisabb környezetet elképzelni sem lehet, mint a Margitsziget, s mindaz, amit elmondott nekünk, azt sugallja, hogy itt valami különleges, egyedi, nem túlzás, luxus óvodáról van szó, amelynek a mûködését egy az egyben ugyan aligha másolhatják le sok helyen, ám a felfogást, a rendszert, a célokat persze bár csak minél többen igyekeznének követni. Mégis, a Sziget, minden áldásával együtt, egyben körülményesnek tûnik, hiszen a megközelítése gépkocsival tilos, különösen télen elég nehéz ide ki és bejárni. - Ez nem gond, a fôvárosi önkormányzat korlátozott számban ad ki behajtási engedélyt, s ez jár a mi autóbuszunknak is. Ezzel szállítjuk ide a város különbözô pontjairól a gyerekeket, s visszük is ôket haza a nap végeztével. ● A „Pingvinek szigete” – hogy a szónál maradjunk – annyira elszigetelt jelenség a maga korszerûségében, kivételezett környezetében és szakmai fejlettségében, s nem különben abban a szenvedélyes elhivatottságban is, amelyet a csinos fônökasszony tevékenysége és magyarázata kifejez, hogy egyfelôl büszkeség tölthet el bennünket még a legkényesebb, az európai igényeket, elvárásokat is felülmúló sportóvoda láttán, másfelôl pedig tökéletesen megértjük, miért választották gyermekük korai nevelésének színhelyéül ezt az irigylésre méltó ovit olyan kiemelkedô sportemberek, mint példának okáért az olimpiai bajnok vívónô, Nagy Tímea, a kajakos Ábrahám Attila, a népszerû Kokó, az ökölvívó Kovács István, vagy a focivilágból Szieben László és Dragoner Attila. Gallov Rezsô

■

2005/2

MAGYAR EDZŐ 5


5. ábra 4,17-es pont átlagértékkel szerepel. Ezek az adatok el kell hogy gondolkoztassanak bennünket. Felhívják a figyelmet arra, hogy az edzéslátogatások színvonalát mindenképpen emelni kell, hallgatóink átlagosnak minôsítették azt. Örvendetes viszont, hogy az elméleti képzést és a sportági elméleti képzést ilyen pozitívan értékelték, mindkettôt a kiváló és a jó kategóriákba sorolva. A 3. ábrával szemléltetni kívánjuk a hallgatók véleményét a képzés folyamatáról. A szintén hétfokozatú skálán a legmagasabbra az orvostudományi, biológiai órák színvonalát ítélték, majd az elméleti és sportági anyag egymásra épülését tartották kiválónak, vagy jónak. A tankönyvellátottságot 4,28-as átlagértékkel átlagosnak tartják, viszont nem elégedettek az oktatástechnológiai eszközök használatával, miután a leggyengébbnek azt ítélték, 3,70 átlag pontértéket adva rá. A 4. ábrán szemléltetni kívánjuk a hallgatók véleményéét a tanári munkáról és a követelmények realitásáról. Jól látható, hogy a tanári felkészültséget milyen magasra értékelték, elsôsorban az orvostudományi tárgyaknál, 6,57 átlag pontértékkel. A tanárok elôadói stílusával is elégedettek a hallgatók, viszont a követelményeket a gyakorlati tárgyaknál átlagosnak értékelik. Megkérdeztük hallgatóinkat, hogy milyennek ítélik meg az elhelyezkedési lehetôségeiket a diploma birtokában (5. ábra). Gyengének, 3,55-ös pontátlaggal véleményezték a hazai lehetôségeket edzôi vonalon, ennél jobbnak tartották a hazai lehetôségek nem edzôi vonalon, 3,69 pontátlag, bár ez is gyenge minôsítést kapott. Majd ezzel majdnem egyenértékû a külföldi munkavállalás lehetôsége. A legmagasabbra a továbbképzési

lehetôséget tartják, talán elsôsorban azok akik már rendelkeznek egy diplomával. Érdekelt bennünket véleményük az edzôképzés egyszakosságáról, és arról hogy melyik kétszakos képzést hogyan minôsítik. Csupán 7,8 % nyilatkozott úgy, hogy az egyszakos képzést tartja jobbnak A kétszakos képzésnél legtöbben az edzô-testnevelôtanár párosítást tartják a legjobbnak, 27,5 %, majd ezt követi az edzô-sportmenedzser szak népszerûsége, 26,3 %-al és 10,2 %-a a gyógytestnevelés szakkal párosítaná az edzô képzést. Legkevesebb megítélést kapott a humánkineziológia edzôi szak párosítása. Egyetértünk a hallgatók véleményével, amely nagymértékben találkozik fejlesztési elképzeléseinkkel. A jövôben célja karunknak az edzô-testnevelô tanárképzés szélesebb körû bevezetése, a kétszakos képzés kiszélesítése. Jelenleg is már a nappali képzésben résztvevô hallgatóink száma 40 %-ban kétszakos képzésben részesülnek. Ez jelenleg a fôiskolai levelezô szakon még nehezen kivitelezhetô, de mindenképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hallgatók igénylik a kétszakos képzést. A szakedzôképzés is mint a felsôoktatás többi szakterülete jelenlegi átalakítása felsôoktatás egészére érvényes álta-

lánosan elfogadott koncepción belül kell hogy érvényre jusson, figyelembe véve a képzési terület sajátosságait. A felsôoktatáshoz kötött edzôképzés jövôjét jelentôsen befolyásolják azok a folyamatok, amelyek az EU integrációval kapcsolatosak. A sporttudomány önálló elismertségének szorgalmazásával törekednünk kell a szakedzôképzés legmagasabb szintjének (egyetemi szintû) elérésére az European Network of Sport Science in Higher Education (ENSSHE) ajánlásai alapján. E cél elérése érdekében a képzési programokat korszerûsíteni kell, biztosítani kell az ún. elméleti és gyakorlati képzés racionális arányait, a képzésben növelni kell az informatika és az idegen nyelv képzés súlyát, elô kell segíteni a sporttudomány eredményeinek gyorsabb megjelentetését mind a képzés anyagában, mind az edzés mindennapi gyakorlatában. Törekedni kell az ún. speciálisan alapozó tantárgyak ismeretanyagának sportági szakcsoportok szerinti „súlyozására”. Meg kell valósítani a különbözô képzési formák tantárgyi struktúrájának és követelményrendszerének ekvivalenciáját, és növelni kell azon feladatok részarányát, amely a hallgatók önálló ismeretszerzését biztosítják

Szakirodalom Kovács, E. (2003): Training of Coaches in Hungarian Higher Education. Perspective of Instruction. Magyar Edzô, 22-25. Kovács, E. Andrásné Teleki, J. Keresztesi, K. Gombocz, J. Kovács,I. (2003): Physical Education and Sport in Hungarian Higher Education. Magyar Felsôoktatás. 1.2.3, 65-67. 3.4.5, 68-73.

MET új tagok Vas Mária Dohnál Gábor Széles Sándor Papp András Dr. Petrovics László Petrekovich Perjés Beatrix Szigeti László

mûkorcsolya kerékpár úszás taekwondo kosárlabda snowboard sportlövészet

Budapest Budakalász Budapest Budapest Budapest Budapest Gyôr

4 MAGYAR EDZŐ


2. ábra

3. ábra rán a szak edzôképzôs II és III évfolyamos hallgatók körében. A kutatás célja volt a képzésben részesülô edzôk véleményének vizsgálata a jelenlegi edzôképzés szervezeti, tartalmi oldaláról és a fejlesztési feladatokról alapadatokat nyerni. Ezzel célunk a kreditrendszer kidolgozása, továbbá a hazai és nemzetközi fôiskolák közötti átjárhatóság megteremtése. Ezen tanulmány szûk keretei között néhány kiemelt felmérési eredményt kívánunk bemutatni, elsôsorban a képzés sajátosságaira utalva. Az anonim önkitöltôs kérdôívet 170 hallgató töltötte ki, akik közül már 32,7% rendelkezett egyetemi vagy fôiskolai végzettséggel. Életkori megoszlásuk, 28,7% huszonöt és huszonkilenc év közötti, amely a legnagyobb százalék, 25,1% harminc és harmincnégy év közötti, 12,6% harminc és harminckilenc év közötti. Negyven év fölött csupán 7,8% és negyvenöt fölött

■

2005/2

4,2%. Tehát látható, hogy legnagyobb arányban a 25-29 év közöttiek vesznek részt az oktatásban, jóformán mindjárt az elsô diploma megszerzése után jelentkeznek a második diploma megszerzéséért. Sporttal nem kapcsolatos munkahelye volt 28,5%-nak, aktív versenyzô közülük csupán 3,5%, és szervezô, menedzser, intézô, segédedzô 34,9%. Meglepô, hogy milyen alacsony az aktív versenyzôk aránya, figyelembe véve, hogy a 25-29 évesek a felmértek több, mint egy negyede, miután e szak elsôsorban az élsportban tevékenykedôk szakmai végzettségét hivatott kiszolgálni. Megkérdeztük ôket, hogy mi motiválta ôket a fôiskolai diploma megszerzésében. 24,1%-uk felsôfokú végzettséggel szeretne rendelkezni, 2,4% a környezete, házastársa, baráti köre hatására jelentkezett és diplomával a sport területén kíván dolgozni 73,5%. Célunk volt vizsgálni a hallgatók elôzetes felkészültségét a fôiskolai képzéshez. Az 1 ábra mutatja, hogy a hétfokozatú skálán a legmagasabb pontszámot a sportági gyakorlat és elmélet kapta és leggyengébbnek az idegen nyelvet és a számítógép használatot jelölték meg a hallgatók. .Ez bizonyítja a középfokú képzés jelenleg meglévô legnagyobb problémáját, a megfelelô szintû idegen nyelvtanítás nem megfelelô hatékonyságát is. Kíváncsiak voltunk összegzô véleményükre a levelezô képzés egészét illetôen. A 2. ábra jól mutatja, hogy a hétfokozatú skálán a legnagyobb pontszámot, 5,35-os átlag pontértékkel az elméleti képzés anyaga kapta, majd ezt követi a sportági képzés elméleti anyaga, 5,00 értékkel, majd a sportági képzés gyakorlati anyag, 4,65, és az edzéslátogatás

4. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 37

2005/2

Könyvismertetô A közelmúltban megjelent Bácsalmási Gábor, Bácsalmási László „Tanulj meg kosárlabdát tanítani” címû könyve, amelyet a szerzôk a kosárlabdát tanító testnevelô tanárok és nevelô edzôk részére írtak. A kosárlabda irodalomból hiányzott egy könnyen érthetô, jól kezelhetô szakkönyv, amely a kosárlabdázás alapelemeinek oktatásához nyújt segítséget. A könyv a 10-13 éves korban megtanítandó anyaggal foglalkozik, azzal, hogy milyen sorrendben mit és hogyan kell tanítani. A 26 fejezet mindegyike bôséges gyakorlatanyagot közöl, és a leírtak megértését 293 ábra segíti. A könyv ára: 3000,- Ft

MET-HÍREK

●

MET-HÍREK ● MET-HÍREK

Dr. Petrovics Lászlót, a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) európai alelnökének választották A hagyományokat folytatva újabb magyar sportszakember tölthet be komoly tisztséget a nemzetközi sportéletben, ugyanis hétvégi közgyûlésén a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (IICCE – International Council for Coach Education) európai alelnökének választotta dr. Petrovics Lászlót, a TF Továbbképzô Intézet igazgatóját. A mandátum két évre szól és korlátlanul meghosszabbítható.

Megrendelhetô illetve megvehetô: • A TF jegyzetboltjában Takács Istvánné, Christián Klári 1123 Budapest, Alkotás u. 44. • A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségénél (MKOSZ) • A szerzôknél Dr. Bácsalmási László 1125 Budapest, Rôzse u. 6-8. IV. épület 43. lakás Tel: 06-20-3909-610

A Nemzetközi Edzôképzô Tanács 1997-ben alakult meg a világ edzôképzési vezetôibôl. A sportban vezetô szerepet játszó országok edzôképzéssel foglalkozó, az edzôképzésért felelôs szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy a világ összes edzôképzésében dolgozó szakembernek megadja a lehetôséget a kapcsolattartásra, közös tanulásra, együttmûködésre, kutatásra és szakmai tanácsadásra. Legfôbb célja az az edzôi hivatás szakmai és erkölcsi elfogadása. Az írországi közgyûlés emellett a Nemzetközi Edzôképzési Tanács minden második évben megrendezett világkonferenciájával volt egybekötve. A TF Továbbképzô Intézet évek óta tagja a szervezeteknek, büszkék lehetünk a szervezetekben az aktív magyar részvételre. A nemzetközi konferencia az Európai Sporttudományi, Oktatási és Foglalkoztatási Hálózat (ENSSEE - European Network of Sport Science, Education and Employment) 8. Fórumával volt egybekötve. ENSSEE egy olyan európai szervezet, amely a sportban elsôsorban az oktatás, képzés és kutatás témakörében az európai országok közötti tapasztalatcserét, a különbözô programok összehangolását, tantervek, kutatási programok kidolgozását tûzte ki céljául. Rendszeresen, kétévente szervez konferenciákat, miközben több munkacsoportban végzi munkáját európai sportszakemberek bevonásával.

A sportszakember-képzés aktuális problémáinak megvitatása mellett a fórum apropóját elsôsorban az adta, hogy az ENSSEE 2004 óta egy, az Európai Unió által támogatott, széleskörû sportszakember-képzési projektet (AEHESIS – Aligning a European Higher Education Structure in Sport Science) hajt végre, amelynek a második éve végéhez közeledik. A program egy hálózat- és adatbázisépítési projekt, amelynek célja a sportban az európai sportszakemberképzés rendszerének átvilágítása, a létezô programok feltérképezése, kutatási séma alapján a programok vizsgálata, s végül olyan modellek, tantervi ajánlások felállítása, amelybôl bármilyen sportszakember-képzési kezdeményezés meríthet. A projekt kiemelt figyelmet fordít az európai felsôoktatásban végbemenô ún. Bolognai folyamat hatásaira, valamint a képzés és a munkaerô-piaci igények összefüggéseire. Az AEHESIS projekt négy szakemberképzési területre koncentrál: testnevelés, sportmenedzsment, edzôképzés, valamint életmód és fitness szakember képzés. Valamennyi terület munkáját egy-egy munkacsoport koordinálja. Nem utolsósorban a program egy adatbázist kíván létrehozni valamennyi, a projekt során feltérképezett sportoktatási programról. A limericki konferencia esôsorban az AEHESIS program jelenlegi állásáról, az eddig elért eredmények közlésérôl szólt, valamint az egyes munkacsoportok értékelték az eddigi munkájukat és kidolgozták a projektbôl fennmaradó feladatok részleteit. A konferenciához csatlakozó, az AEHESIS projektben eddig közvetlenül nem érintett sportszakemberek pedig tájékozódtak a program állásáról, eredményeirôl, megbeszéléseket tudtak folytatni a bekapcsolódási lehetôségekrôl. ●●● A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) 2005. szeptember 5-ei tanévnyitó ünnepségén dr. Tamás István, a MET fôtitkára „Pro Facultate” kari kitüntetésben részesült.

38 MAGYAR EDZŐ

■

2005/2

A. Sieron: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban Elôszó a magyar kiadáshoz A világmindenség természetes mágneses terei már az elsô életformák megjelenése elôtt is léteztek. Szerepük az evolúcióban vitathatatlan. Az emberi szervezetben számos olyan folyamat megy végbe, amelynek irányításában elektromos erôk vesznek részt, s ezeket természetes mágneses terek mûködése hozza létre. ... Aleksander Sieron professzor és munkatársai az elsôk között teremtették meg a lüktetô mágneses terek és orvosi alkalmazásuk megfelelôen dokumentált, tudományos alapját. A munkacsoport által megalkotott VIOFOR.JPS mágneses stimulációs készülék világszerte ismert találmány. Az általuk eddig megjelentetett tudományos közlemények, könyvek és monográfiák a mágneses tereknek a klinikai gyakorlatban való alkalmazásáról szólnak. A könyv a téma részletes szakirodalmi feldolgozását is tartalmazza, s a gyakorlati munka eredményeit nemzetközi összehasonlításban is értékeli. Ismerteti a magnetoterápia és a magnetostimuláció alkalmazásának, valamint mellékhatásainak ellenjavallatait. A könyv magyarországi megjelenése, valamint a Viofor magnetostimulációs készülék elterjedése és mûködtetése az eddigi tapasztalatok alapján sikeres lesz, s javítani fogja az emberek életminôségét, hiszen jól kiegészíti a gyógyszeres kezeléseket. Dr. Pucsok József egyetemi tanár

A fordító elôszava Az utóbbi években egyre több és színvonalasabb közlemény ad hírt a fôleg a biorezonancia elvét kihasználó ingerek biológiai egységekre gyakorolt hatásáról. Több szaklap (például Journal of Bioelectricity, Bioelectrochemistry and Bioenergeering, Bioelectromagnetics, Biochemistry and Bioenergetics, stb.) valamint tudományos társaság (European Bioelectromagnetics Association) kiemelten foglalkozik e tárgykörrel. Számtalan az orvostudomány egyes ágai tekintélyes szaklapjainak száma, melyekben e témájú közlemények jelentek meg (pl. Journal of Bone and Joint Surgery, JAMA, Radiology, Lancet, Clinical Orthopedics, Teratology, Nature, American Journal of Epidemiology, International Journal of Neuroscience, Journal of Cell Biochemistry, Cell Tissue Research, Archives of Otolaringology, Head and Neck Surgery, Life Sciences, Brain Research, Carcinogenesis, Journal of Foot and Ankle Surgery, European Journal of Ophtalmology, Clinical Rheumatology, stb.) Sajnos igen csekély az e témát érintô magyar nyelvû forrásmunka. Sieron professzor munkája egyrészt ismerteti az alapokat, azaz hasznos lehet azok számára is, akik érdeklôdése mostanában fordul a non-invazív eljárások e területe felé. Ugyanakkor széles irodalmi áttekintést és irodalomjegyzéket nyújt a témában haladónak számítók számára is. Dr. Dobos József

Budapest, 2003. 235 old. 143 x 207 mm, fényes- fóliás keménytábla, Ára 9,900.- Ft + postaköltség Utánvétellel megrendelhetô: a kiadótól: Farkas Jánostól +36 20 450-2886 valmint a Med & Life Kft -nél tel: +36 1 212-0714, [email protected], megvásárolható Medicina országos könyvesbolt hálózatánál, a Mediprint orvosi könyvesboltban : Budapest, V. Múzeum krt.17. és a MELANIA Orvosi szaküzletben 1088 Budapest Bródy S. utca 23/a Pannon könyvesboltban: Keszthely, Kossuth u 40.. Megrendelhetô: Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax : 460-6980, mobil: 06-30991-0203

■

2005/2

MAGYAR EDZŐ 3


A magyarországi edzôképzés helyzete, fejlesztési feladatai TRAINING OF COACHES IN HUNGARIAN HIGHER EDUCATION: PERSPECTIVES OF INSTRUCTION Kovács Etele, Keresztesi Katalin, Kovács István Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Atlétika tanszék, Budapest

Összefoglaló A rendszerváltást követô idôszak nagy változásokat hozott Magyarország sportéletében. A politikai-, gazdasági élet változásai, mindenekelôtt az egyesületek gazdasági, szervezeti és társadalmi munkáját érintették. Megszûnt a sport központi állami irányítása, a finanszírozás új formái kerültek elôtérbe. Természetesen ezek a változások nagyban befolyásolják az edzôi munkát, megváltoztatták az edzô szerepét, társadalmi presztízsét, munkaerô-piaci pozícióját, általában elmondhatjuk, hogy az edzô szerepe leértékelôdött. Az edzôképzésre irányított kiemelt figyelmet ezek a jelentôs változások indokolják, amelyet a nemzetközi versenysportban bekövetkezett fejlemények is alátámasztanak. A tanulmány egy olyan kutatás eredményeit ismerteti, amely áttekinthetô, objektív helyzetelemzését adja a szakedzôképzés minôségérôl, tartalmi színvonaláról, a képzés folyamatáról alkotott vélemények alapján. A vizsgálatban részt vett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar szakedzôi hallgatóinak II-III évfolyama. Az eredmények értékelésével a kutatók hozzá kívánnak járulni a szakedzôképzés korszerûsítéséhez és fejlesztési feladatainak megoldásához. Kulcsszavak: edzôképzés, felsôoktatás

come undervalued. The outstanding attention that has been paid to the training of coaches was justified by the aforementioned changes and has also been supported by results in international sports competitions. This presentation outlines the results of type of research is easily surveyed and gives an objective situational analysis of the quality of coaching, its level and processes of training, and is based on different opinions about these. Students from the second and third year classes at Semmelweis University’s Faculty of Physical Education and Sport Science were sampled. In evaluating these results, the researchers wish to contribute to the modernization of coach training and to resolution of the aims of its development. Key-words: trainer training, Higher Education Ismeretes, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának jogelôd intézményében (Magyar Királyi Testnevelési Fôiskola, Magyar Testnevelési Fôiskola, majd Magyar Testnevelési Egyetem) az egyszakos középiskolai testnevelôtanár-képzés mellett az edzôképzés az alapítástól kezdô-

dôen jelen volt. Jóllehet a fôiskolai szintû, államilag elismert szakedzôképzés csak a 60-as évek elején indult. Így a magyar felsôoktatás szakstruktúrájában immár több mint 40 éve jelen van a fôiskolai végzettséget és szakképzettséget adó szakedzôi szak. A szakedzôi szak mûködésének intézményi hátterét kezdettôl fogva a TF adta és mind a mai napig a hazai felsôoktatási intézmények közül egyedül jogosult a szakedzôi diploma kiadására. A szak az indulás kezdeti éveiben fôleg a magyar szempontból nagy múltú és sikeres olimpiai sportágakban indította szakirányait, amelyek az évek során újabb és újabb sportágakkal egészültek ki. A szakirányok bôvülése mellett a képzési formák kiegészültek, a levelezô képzés mellett igen korán, 1961-ben beindult az egyszakos, 6 féléves nappali képzés, majd a nyolcvanas évektôl a nappali tagozatos testnevelô tanárok szakképzés formájában lebonyolított kurzusai is módot adtak a szakedzôi diploma megszerzésére. Ez utóbbi képzési forma a tanári szakon a 90-es évek végére lényegében szakpáros képzési formává vált. A jelen feladata a szakedzôképzés a szakma jelenének és jövôjének áttekintése és a fejlesztési feladatok meghatározása. Ennek érdekében 2003-ban felmérést végeztünk A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi ka-

Abstract The time following regime change in Hungary brought about big changes to Hungarian sporting life. Political and economical changes affected the organizational, social and, above all, economic life of sports clubs. Centralized state direction of sporting life ceased and new forms of financing had to be found. Naturally, these changes have had an influence on coaching, having changed the coaches role, social prestige and position in the labor market, generally, it can be said that the role of the coach has be-

1. ábra

A magyarországi edzôképzés helyzete, fejlesztési feladatai

Recommend Documents