A PÁLYÁZATI RENDSZER VÁLTOZÁSA A KULTURÁLIS TURIZMUS TERÜLETÉN −A SZÉCHENYI TERVTŐL A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVIG Berki Mónika1 Tanulmányunkban azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakul a turizmus − azon belül kiemelten a kulturális turizmus − forrásszerzési lehetősége. Mennyiben követi a pályázati rendszer változása hazánk turisztikai programozásában előtérbe kerülő stratégiai irányok támogatását. A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja hazánk EUcsatlakozása előtt a legjelentősebb forrása volt az idegenforgalmi fejlesztések elősegítésének. 2004. május 1-től szerepe némileg csökken, mivel az EU-s források jelentősebb mértékű anyagi segítséget nyújtanak. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja szerepét nem veszti el, olyan területek fejlesztésére koncentrál, melyek a hiányos szabályozás folytán kimaradtak a Nemzeti Fejlesztési Tervből. 1. A kulturális turizmus A kulturális turizmus az egyre sokrétűbbé váló turisztikai terméktípusok egyike, melyben a legfőbb utazási indítékot a kulturális motiváció szolgáltatja a turista számára. Nemzetközi trendeket figyelembe véve a dinamikusan fejlődő terméktípusok közé tartozik. Az erőteljes növekedés alapja a társadalom tudás iránti vágyának emelkedése, a nemzeti kultúra megismerésének igénye. A turizmus közege keretet biztosít és szab a világról alkotott és vallott elképzeléseknek, illetve újabb képzetek kikristályosodását segíti elő (Aubert A. 2002) Európát és hazánkat egyaránt erősen kompetitív kulturális kínálati piac jellemzi. A hagyományos szereplőknek (pl. múzeumok) át kell értékelniük szerepüket, kínálatukat komplex és látogatóbarát termékké kell átalakítaniuk. A kulturális turizmus önálló idegenforgalmi termék, emellett gyakran kiegészítő, kapcsolt elemként jelenik meg. A kulturális turizmus kiegészítő elem lehet egy üzleti célú látogatásnál, egy konferencia programja kiegészíthető a helyi örökség, értékek bemutatásával vagy egy színházi előadás megtekintésével (Shakleford, P. 2001). Nemzetközi és országon belüli, regionális együttműködések kialakításának alapjául is szolgálhat tematikus utak létrehozatalával, széles hatókörű rendezvények lebonyolításával. A testvérvárosi kapcsolatok is alappal szolgálhatnak a kulturális turizmus fejlesztéséhez. A kulturális turizmus számára a vonzerőként hasznosítható tényezők köre széles. Az IKIM Turizmus Főosztálya az Országos Idegenforgalmi Bizottság 18/1997. sz. határozata alapján elkészítette Magyarország vonzerőleltárát, melyben felmérte hazánk turisztikai vonzerőit. A kutatás kiterjedt valamennyi települési önkormányzatra (3132 település). A vonzerők közül egyértelműen kiemelkednek a kulturális attrakciók, melyekre különböző turisztikai terméktípusok (kulturális turizmus, örökség turizmus, hivatás turizmus) építhetők. A magyarországi kulturális vonzerők széleskörű rendelkezésre állását, a kulturális turizmusra jellemző dinamikus piaci növekedést figyelembe véve joggal számíthatunk a pályázati rendszerben kiemelt szerepére. Tovább erősíti a kulturális turizmus kiemelt szerepkörét az ERFA2 1783/1999/EK rendelet 2.ck.(d) pontja, amely támogatja a turizmus fejlesztését és a kulturális beruházásokat, beleértve a kulturális és a nemzeti örökség védelmét is.
1
PhD-hallgató PTE TTK FI Földtudományok Doktori Iskola 7624 Pécs Ifjúság útja 6.; e-mail:
[email protected] 2 Európai Regionális Fejlesztési Alap
1
2. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja A Gazdasági Minisztérium koordinálásával a 2000-es év második felére elkészített Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja adta meg hazánk idegenforgalmának az első állami elismerést. Célul tűzte ki az idegenforgalom minőségének javítását, a turisztikai kínálat választékának bővítését, azok színvonalának emelését. Ennek érdekében a következő legfontosabb célokat jelölte meg: • • • • •
Nemzetközileg is versenyképes komplex turisztikai termékek kialakítása, Belföldi turizmus erősítése, Fenntartható turizmus feltételeinek biztosítása, A magyar kulturális örökségek országimázsba emelése, annak középpontjába állítása, A hagyományos vendégkör mellett új küldő piacok bevonása.
A Széchenyi Terv a központi, koncentrált termékfejlesztés mellett a helyi és a regionális hálózatépítést is ösztönzi. A koncentrált források lehetőséget nyújtanak a kiemelt terméktípusok fejlesztésére, esélyt adnak nagyobb volumenű turisztikai beruházásoknak. A következő alprogramot alakították ki: • Gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram, • Konferenciaturizmus fejlesztési alprogram, • Tematikus parkok (élményparkok) fejlesztési alprogram, • Kastély- és várturisztikai alprogram, • Turisztikai információs rendszerek fejlesztési alprogram, • Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésének alprogramja. (Budai Z. 2000) A Széchenyi Terv első évében teljes egészében az egészségturizmus felé fordult, melyben Magyarország egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A központi akaratot jelezte azonban, hogy deklaráltan a kulturális és a természeti örökség köré kívánják kiépíteni hazánk rendszerváltás után kialakítandó országimázsát. A kulturális turizmus a fenti hat alprogram között a „Kastély és várturisztikai” c. alprogramban és részben az utolsó, az „Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztés” c. alprogramban − a kulturális turizmus önálló megnevezése révén − közvetlenül érintett, míg a többi esetében kiegészítő motivációként jelenhet meg. A jelentősebb projektek a központilag meghirdetett pályázatokhoz kapcsolódnak, míg kisebb forrásokról az idegenforgalmi régiók élén álló Regionális Idegenforgalmi Bizottságok döntöttek. A turisztikai pályázatok társfinanszírozására az Országgyűlés 2001-ben 25 milliárd forintot, következő évben 28 milliárd forintot jelölt meg. A 2001-ben és a 2002-ben elnyert pályázati adatok szerint a közvetlenül kulturális turizmus fejlesztésére megítélt támogatások meghaladták a 2 mrd Ft-ot. Legjelentősebb mértékű támogatásban a termálfürdő fejlesztés (23,5 mrd), az ezzel összefüggő szálláskapacitás fejlesztés (500 millió), a kongresszusi turizmus fejlesztés (10 mrd) valamint a megvalósíthatósági tanulmányok, fejlesztési és kiviteli tervek készítését finanszírozó projektek részesültek. A kulturális turizmushoz közvetlenül kapcsolódó témák között a legnagyobb támogatásban részesültek: magyarországi várak turisztikai hasznosítása (1 mrd Ft), a vallási turizmus fejlesztése (1 mrd Ft), kastélyok turisztikai hasznosítása (500 millió Ft) a világörökségi helyszínek turisztikai hasznosítását elősegítő fejlesztések (100 millió Ft). Az előbbiek mellett kiemelten részesedik a kulturális turizmus a Nemzetközi és országos
2
turisztikai rendezvények c. témában. A pályázók számát megvizsgálva megállapítható, hogy a kulturális turizmus területén a vallási témára adták be a legtöbb támogatási kérelmet. A kastély programban a legjelentősebb támogatást a közép-magyarországi régió kapta 200 millió Ft-tal, ezt követi Nyugat-Dunántúl 133 millió Ft-tal. Az észak-alföldi és északmagyarországi régió nem kapott támogatást. Várhasznosítás programban mindössze három régió részesült állami forrásban: Közép-Magyarország (650 millió Ft), Észak-Magyarország (222 millió Ft) és Közép-Dunántúl (130 millió Ft). A világörökségi helyszínek mindegyike részesült különböző mértékű támogatásokban. A legmagasabb mértékben a Közép-magyarországi régió (Budapest) nyert 56 millió Ft-ot, mely a támogatásra fordított összeg felét jelenti. A Közép-dunántúli régió, a Nyugat-dunántúli és az Észak-magyarországi régió 15 millió Ft-ban részesült, míg a Dél-dunántúli és az Észak-alföldi régió mindössze 4-4 millió Ft-ot kapott (1. táblázat). 1.ábra: A világörökségi helyszínek részesedése a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programjának támogatásából (2001−2002)
4 000
Közép-magyarországi régió Közép-dunántúli régió
4 000 15 000
Nyugat-dunántúli régió 56 000 15 000
Észak-magyarországi régió Dél-dunántúli régió Észak-alföldi régió
15 000
Forrás: GKM, saját szerkesztés
A kulturális turizmuson belül a múzeumok látogatóbaráttá fejlesztésének segítésére hivatott a GKM és az NKÖM országos meghirdetésű közös pályázata. Ebben a programban tizenhárom projekt nyert 2003-ban támogatást. A nyertesek több mint fele (8 db) megyei múzeumi igazgatóság, mellettük kiemelt jelentőségű múzeumok, bemutatóhelyek − pl. Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark Kht., Monostori Erőd − kerültek a támogatottak közé. A megítélt összegek jelentős különbséget mutatnak. Két projekt nyert 10 millió Ft. feletti támogatást (Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlékhelyreállító, Ingatlanfenntartó és hasznosító Kht., Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága), míg négy múzeum igazgatóság mindössze 500 ezer Ft-os támogatásban részesült. A Dél-dunántúli régióban a 2003-as nyertes pályázatok összesen 91,8 millió forintnyi támogatásban részesültek. A non-profit szférához került 64,5%-uk (azaz 59,1 millió Ft), ezen belül önkormányzatokhoz és önkormányzati társulásokhoz az összes 29,8% és a civil szerveződésekhez az összes támogatás 34,6%-a. A profitorientált szféra 35,5%-ot, azaz mintegy 33 millió Ft-ot kapott. A pályázati célt megvizsgálva megfigyelhető a rendezvények magas támogatottsága 44,7%-kal, majd a termékfejlesztés 43%-kal. Nagyságrendileg kisebb segítséget kapott a települések összképének javítása 6,6%-kal, a kampányok megszervezése és marketing eszközök 4%-kal valamint a turisztikai képzés és továbbképzés támogatása. A nagyfokú
3
rendezvénytámogatás hátterében az állami pénzek minél jelentősebb visszaforgatásának a szándéka áll, hiszen azokat 90%-ban önkormányzatok kapták. A pályázati célt területileg vizsgálva kitűnik, hogy a rendezvények támogatottsága leginkább Baranya megyében magas, és a termékfejlesztés is itt a legjelentősebb. Tolna és Somogy megyében a termékfejlesztés megelőzi a rendezvényeknek jutatott összeget. A Dél-Dunántúli idegenforgalmi régióban a 2003-as évben a regionálisan meghirdetett, a kulturális turizmus fejlesztése érdekében támogatott projekt a rendezvényekhez kapcsolódik, illetve más támogatott terméktípusokhoz szervesen kapcsolódva, kiegészítő termékként jelenik meg. Az alaptermék fejlesztésének hatása segítheti a kulturális vonzerőfejlesztést (ld. 1. táblázat) (DDRMI). 1.táblázat: A Széchenyi Terv benyújtott és nyertes pályázatainak jellemzői (2003)
Termékfejlesztés Rendezvények Kampányok, marketing eszközök Települések összképének javítása Turisztikai képzés és továbbképzés Összesen
Összes pályázó Fejlesztés Igény (eFt) (eFt) 297 973 118 919 193 881 73 807 17 991 10 979
Fejlesztés (eFt) 204 667 170 267 7 822
Ebből nyertesek Igény Támogatás (eFt) (eFt) 70 063 39 800 62 982 41 054 4 099 3 630
23 355
11 505
23 355
11 505
6 100
2 400
1 200
2 400
1 200
1 200
535 600
216 410
408 511
149 849
91 784
Forrás: DRMI
2003-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében négy témában finanszírozott központi pályázatokra elsősorban a hazai turisztikai ágazat versenyképességének- és infrastruktúrájának javítását, illetve az esélyegyenlőség biztosítását hivatottak elősegíteni. A következő fejlesztési területek kerültek kialakításra: • • • •
Gyógy- és termálfürdőhöz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, Gyógy- és termálfürdő vízforgató berendezéssel történő felszerelésének támogatása, Kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek mozgássérültek számára történő akadálymentesítésének támogatása, Vendéglátóhelyeken a HACCP rendszer bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztések támogatása.
3. A kulturális turizmus fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési programjában Hazánk EU-s csatlakozásának egyik legkézzelfoghatóbb eredményeként jogosulttá válunk a Strukturális Alapjaiból és a Kohéziós Alapból támogatások elnyerésére. Ennek igénybevételi feltétele volt − mivel az 1 főre jutó GDP nem éri el a Közösségi átlag 75%-át − a 2000−2006-ig terjedő tervezési ciklushoz illeszkedő Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítése. Ez a terv tartalmazza azokat a fejlesztési igényeket, amelyekhez az Európai Unió társfinanszírozóként járul hozzá. A dokumentum stratégiailag fejlesztendő területeinek megvalósítására 5 operatív programot hoztak létre, négy ágazatit (Gazdasági versenyképesség
4
OP, Agrár- és Vidékfejlesztési OP, Környezetvédelem és Infrastruktúra OP, Humánerőforrásfejlesztés OP) és egy regionálist (ROP). A munkaközi anyagban a turizmus még a Gazdasági Versenyképesség OP-ban szerepelt, melyet később − az EU-val lebonyolított egyeztetések után − a Regionális OP-ba helyeztek át, illetve az Agrár- és Vidékfejlesztési OP-ban található meg. A ROP átfogó célja a magyarországi régiók kiegyensúlyozott területi fejlődésének biztosítása, négy prioritásainak egyike a „A turisztikai potenciál erősítése a régiókban”. A NFT által meghirdetett pályázatokra a hazánk európai uniós csatlakozásától lehet jelentkezni. Valamennyi uniós társfinanszírozású pályázathoz a források vissza nem térítendő formában állnak majd rendelkezésre. Az EU által nyújtott támogatás várhatóan 750 milliárd Ft lesz, így a hazai társfinanszírozással együtt 2006-ig mintegy 1200−1500 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. 3.1 A Pályázat Előkészítő Alap Az Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) célja színvonalas projektek előkészítése, melyek megvalósítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásának elnyerése után a 2004-2006-os időszakban megkezdődhet. Így a Pályázat Előkészítő Alap legfontosabb feladata a tervezés, intézményfejlesztés, projekt előkészítés, mely a csatlakozás után érkező támogatások könnyebben és eredményesebben hívhatók le. A PEA nem közvetlen anyagi támogatást nyújt az ötletek megvalósításához, hanem tanácsadási szolgáltatás. A Pályázat Előkészítő Alapra 2003-tól lehetett pályázatot benyújtani. A „turisztikai vonzerőfejlesztés” témakörben a nyertes projektek regionális elhelyezkedése egyenletes, minden régióból egy-egy projekt kerül kidolgozásra összesen 9,3 Mrd Ft értékben, a beadott pályázatok száma elérte a 290-et. A projekt bekerülési értéke között jelentős különbségek vannak, a legnagyobb értékű nyertes turisztikai projektek az Észak- és a Közép-magyarországi régióból származnak. A kidolgozásra javasolt hét turisztikai projekt közül kettő világörökségi helyszínhez kapcsolódik. Az egyik Pécs világörökségi pufferzóna: bemutathatóság és turistafogadás, a másik hazánk világörökségi helyszíne közül a legutoljára a címet elnyert Tokaj-Hegyalja kapta. A tartaléklistán található hét projekt közül további három kapcsolódik közvetlenül a kulturális turizmus fejlesztéséhez. A 2003-ban meghirdetett PEA I sikerére tekintettel előkészítés alatt áll a PEA II. Ennek a célja a projektgyűjtés mellett az, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű projekt kerülhessen benyújtásra az EU-csatlakozás után. 3.2. A turizmus támogatása a Regionális Operatív programban A ROP-ban szereplő EU-s társfinanszírozású pályázatok két nagy témacsoport köré koncentrálódnak, melyek a hazai turisztikai vonzerők-, szolgáltatások, illetve a vendégek fogadáshoz szükséges szálláshelyek fejlesztését célozzák meg:
• Turisztikai vonzerők fejlesztése (ROP 1.1.), • Turisztikai fogadóképesség javítása (ROP 1.2.). Az első intézkedés, a turisztikai vonzerők fejlesztése öt különböző témában (1. nemzeti parkok, 2. világörökségi helyszínek, 3. múzeumok, műemlékek, 4. kastélyok és várak fejlesztése, 5. aktív turizmus infrastrukturális beruházásai) teszi lehetővé pályázatok kiírását, melyekre non-profit pályázók adhatják majd be pályázataikat. Az intézkedés célja, hogy a kulturális és a természeti adottságokra támaszkodva nemzetközileg is jelentős attrakciók kerüljenek kialakításra, melyek növelik az ágazat versenyképességét, és jelentősen csökkentik annak mind területi, mind időbeli koncentrációját. A második intézkedés, a turisztikai fogadóképesség javítása két területen teszi lehetővé pályázatok kiírását, melyekre profit orientált és non-profit pályázók egyaránt beadhatnak pályázatokat. Az intézkedés célja a turisztikai attrakciókhoz kapcsolódóan elősegíteni a
5
fogadóképesség fejlesztését és szolgáltatások kialakítását, melyek hozzájárulhatnak a turisták tartózkodási idejének és költésének növeléséhez. A non-profit és a profitorientált szférát egyaránt mozgósítani kívánja, elsősorban a nemzeti parkok és az üdülőkörzetek területén tervezett illetve fejlesztendő szálláshelyekre koncentrál. A támogatások mértéke jelentős, 95-97,5%-os finanszírozást jelentenek. A dél-dunántúli régióra vetítve az első intézkedés kapcsán 3 433,5 millió Ft, míg az utóbbi esetében 1 284,1 millió Ft a felhasználható támogatás. Az első felhívás 2004. február 18-án jelent meg. Megállapítható a témacsoportok áttekintése után, hogy a kulturális turizmus kedvező lehetőségekkel rendelkezik a fejlesztési stratégiai irányok esetében. Az első intézkedéscsoporton belül − a turisztikai vonzerő fejlesztés − három közvetlenül kapcsolódik a kulturális turizmus fejlesztéséhez. A Dél-dunántúli régióban kiemelt lehetőséget kapott a világörökségi helyszín (jelen esetben a pécsi ókeresztény sírkamrák), ahol a támogatás maximális értéke a többi régiónak nyújtandó több mint kétszerese, 1500 millió Ft. A várak esetében a maximális támogatás 800 millió Ft, míg a múzeumok látogatóbaráttá fejlesztésénél 300 millió Ft. A ROP „Turisztikai potenciál erősítése” c. prioritást egészítik ki a „Településrehabilitációs akciók” c. intézkedésen belül meghatározott a kulturált környezet kialakításához kapcsolódó tevékenységek, így a nagyszámú műemlékkel rendelkező történelmi városközpontok fejlesztése. Összefoglalás A kulturális turizmusnak a kormányzat vezető szerepet szán hazánk turizmusában, egyik vezérterméknek tekinti. Tanulmányomban arra kerestem a választ, hogy a pályázati források elosztásánál mennyiben veszik a körülményt figyelembe, előnybe részesítik−e a kulturális turizmus területéhez tartozó projekteket. A tanulmány elkészítését hátráltatta az információ hiánya, így közvetlenül nem összehasonlíthatók az adatok, viszont a tendenciák egyértelműen megrajzolhatók. Megfigyelhető, hogy a turizmuspolitikában kiemelt szerepet kapó kulturális turizmus támogatottsága növekszik. Elsősorban a nemzetközi szinten is versenyképes természeti és kulturális emlékek kerülnek előtérbe, így a nemzeti parkok és a világörökségi helyszínek. A hazánk európai uniós csatlakozása után társfinanszírozással megvalósuló projektek már jóval nagyobb összegű támogatásban részesülhetnek, mint a Széchenyi Tervből finanszírozottak, ahol hangsúlyosabb a kulturális turizmus jelenléte. IRODALOM Aubert A. (2002) Unique Features of the Tourist Attractions in Hungary’s Historical Small Cities. – In: Aubert, A. – Csapó, J.(szerk) 2002: Settlement dynamics and its spatial impacts. University of Pécs. pp.137-146. Budai Z. (2001) A Széchenyi terv turizmusfejlesztési programja. − Turizmus Bulletin V. évfolyam 1. sz. pp.3-15. Miniszterelnöki Hivatal NFT és EU Támogatások Hivatala 2004: A PEA keretében támogatott projektek. GKM. Shakleford, P. (2001) The social contex of cultural tourism. KéK folyóirat. pp.29-41. NFT ROP
6
