A NYÍREGYHÁZI JÓKAI MÓR REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A NYÍREGYHÁZI JÓKAI MÓR REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

033400

2

TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETŐ

II.

III.

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE - Személyi feltételek - Tárgyi feltételek - Az iskola vezetési modellje - A Pedagógiai program elérhetősége ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK 1. Általános elvek 2. Pedagógiai célkitűzéseink, feladataink 3. Nevelési céljaink és feladataink 4. Oktatási célok 5. Személyiség és közösségfejlesztés 6. Gyermek- és ifjúságvédelem

IV.

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT

V.

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE - Az iskola egyes évfolyamaink tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai - Nem szakrendszerű oktatás helye és időkerete - Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések kiválasztásának elvei

VI.

TANULÓI JOGVISZONY - Iskolába és magasabb évfolyamára lépés feltételei - Az iskola értékelési, ellenőrzési rendszere - Szöveges értékelés alapelvei - Jutalmazás, büntetés formái - Vizsgarend, vizsgaszabályzat - A tanulói jogviszony megszűnése

VII. HAGYOMÁNYAINK VIII. AZ ISKOLAI ÉLET ÉS MUNKARENDJE IX.

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI

3

I. BEVEZETŐ „Az új a régiből támadt, s én együtt fejlődtem vele.” /Jókai Mór/ ÁLDÁS BÉKESSÉG minden kedves Programolvasónak, Készítőnek, és Megvalósítónak! A Jókai Mór Református Általános Iskola Pedagógiai Programjában alapvető szempontunk olyan keresztyén szellemiségű iskola kialakítása, ahol a gyermek a legfőbb érték, ahol az iskola minden dolgozója felvállalja, hogy legjobb tudása szerint megfeleljen ennek az elvárásnak. Történelmileg nagy fordulatot jelent az egyháznak, hogy újra iskolája van. Nagyok az elvárások nemcsak a Jókaival, hanem egyáltalán az egyházi iskolákkal szemben. A régi iskola keresztyén – általánosabban fogalmazva – vallásos világban működött. Az új keresztyén iskola szekularizált világban működik, amely alól nem tudjuk kivonni magunkat. Ezért célunk az új típusú régi iskola megteremtése. Új közegben, új módszerekkel kell adnunk azt a többletet, amit a református iskola jelenthet az oktatás-nevelésen felül: a hitre nevelés. A hit ajándék, Isten ajándéka és ezt elfogadtatni gyerekkel, tanárral, szülővel; a keresztyén igazság lényegét kellő alázattal, okossággal és toleranciával beláttatni, ez az iskola legfontosabb feladata. Pál apostol figyelmeztetését is szem előtt tartva – „Mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg” – készítettük el Pedagógiai Programunkat. Tudjuk, hogy a következtetés nem sokat ér szeretet nélkül, a szükségletekre való odafigyelés célt téveszt határozott erkölcsi iránymutatás nélkül, az értő figyelmet pedig feltétlenül ki kell egészíteni a követelmények és a szükséges korlátok egyértelmű felállításával. Iskolánk nyitott. Nemcsak azokat kívánja befogadni, akik református vallásúak, hanem azokat is, akik vállalják az iskola szellemiségét, akik a Jókais családunkba kívánnak tartozni. Alapvetően megőrizzük a Jókai arculatát, s csak olyan programot vállalunk fel, amit a fenntartóval együtt teljesíteni is tudunk. Nevelési célkitűzéseinket közösen kívánjuk megvalósítani nevelőkkel, gyerekekkel, szülőkkel, fenntartóval. Remélem a Pedagógiai Programunk célja és feladata egyértelmű azoknak is, akik bírálják, azoknak is akik benne dolgoznak.

4

Mert az iskola munkáját a róla alkotott véleményt meghatározza:  Ki tanít az iskolában – kiket tanít  Hogyan tanít – milyen céllal tanít – mit tanít Hivatástudat, gyermekszeretet, elkötelezettség, szakmai színvonal a tanításban és egyszerűség, fegyelem, rend a nevelésben: „Követelek tőled, mert becsüllek”. Szeretettel ajánlom e programot minden Jókaisnak – nevelőnek, szülőnek, diáknak, fenntartónak -, megvalósításában hassa át munkánkat és mindennapjainkat az a feltétel nélküli szeretet, amit Pál apostol fogalmaz meg a Korinthusbeliekhez írt első levelében: „Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha jövendőt tudok is mondani, És minden titkot és minden tudományt ismerek is; És ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, Szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, A szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy.” Kívánom, hogy e program teljesítéséhez Isten adjon erőt mindnyájunknak, kísérje áldás munkánkat, s legyen békesség e házban, a Jókai Mór Református Általános Iskola nagy családjában.

Sipos Kund Kötönyné igazgató

5

II. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Intézményünk Nyíregyháza város legrégibb oktatási intézménye, 1906ban alapította Kardos István. Polgári fiúiskolaként indult, majd 1945-ben államosították, 1995-ben pedig a Nyíregyháza Városi Református Egyházközség fenntartása alá került. Az iskola épületei szétszórtak, gyakorlatilag a Kálvin tér, Bethlen Gábor u., Színház út környékén helyezkednek el. Az épületek szétszórtsága mindig nagy gondot jelentett az iskolai élet szervezésében. Mindezek ellenére a kiváló pedagógusgárda és az iskola városközponti elhelyezkedése, s nem utolsó sorban a szakmai színvonal miatt „Jókai Egyetemként” is emlegetik a városban. Az iskola frekventált helyzete elősegíti a szabadidős tevékenység megszervezését, a színház, megyei könyvtár, múzeum közelsége szinte kínálja a lehetőséget a jó kapcsolat kialakításához. Az iskola beiskolázási körzete elöregedett, új lakótelep nincs a környezetünkben, ezért a város minden pontjáról járnak hozzánk gyerekek, sőt az utóbbi években a környező településekről is vannak bejáró tanulóink. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A szakos ellátottság 100 %-os. A tanárok megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Felkészültségük jó, a feladatok megoldására alkalmasak. Az első osztályosok beiskolázásánál meghatározó a tanító személye is, ezért körültekintő alapossággal figyelünk a tanítói párok kiválasztására és a „tudós” szaktanárok alkalmazására a felsőbb évfolyamokon. Az adminisztratív dolgozók hozzáértő munkája is az iskolai élet mindennapjait könnyíti meg. A technikai dolgozók munkájának hatékonyságát többszöri ellenőrzéssel próbáljuk növelni és elősegíteni. A továbbképzési terv személyre szólóan kerül megtervezésre. TÁRGYI FELTÉTELEK Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy az intézmény irányításához, működéséhez, gazdálkodásához szükséges alapvető tárgyi és dologi feltételeket – jól együttműködve a fenntartóval – biztosítsuk. Régi, elavult épületeink karbantartására, felújítására nagy összegeket fordítottunk, és további kiadások várhatók. Az iskola négy épülete két-két utcafrontot köt össze. Ezek:  Kálvin tér 13.sz. alatti 5349 hrsz-u iskolaépület,  Bessenyei tér 5.sz. alatti 5350/1 hrsz.-u napközi otthon és konyha épülete;  Színház u. 3.sz. alatti iskolaépület és tornaterem 6035.hrsz.  Bethlen Gábor u. 18.sz. alatti iskolaépület 6035 hrsz.

6

Az épületek elhelyezkedésének következménye, hogy a tagozatok (alsó, felső) más-más helyen dolgoznak. Emiatt a nevelőtestület egységes gondolkodásának koordinálása állandóan felszínen van. Szemléltető eszközeinket, berendezési tárgyainkat, külföldi, gyülekezeti, baráti, pályázati segítségekkel is próbáljuk folyamatosan felújítani, karbantartani.

AZ ISKOLA VEZETÉSI MODELLJE:

Igazgató Ig.helyettes

alsó t.

Ig.helyettes

napközi

felső t.

Gazd.ig.h.

admin.

Konyha techn.dolg.

gyermek.és ifj.v. Diákönk.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELÉRHETŐSÉGE:

www.jokaisok.hu Az iskolai könyvtárban mindenki számára elérhető.

7

III. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK 1. ÁLTALÁNOS ELVEK A Magyarországi Református Egyház – Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján – közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás – figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra – Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy  Tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni;  Református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,  Nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Református Közoktatási Törvény (1995)

8

1925. március 3. Jókai Mór születésének 100. évfordulója alkalmából rendkívüli képviselő-testületi díszközgyűlés véghatározata: „Jókai Mór nevét jegyzőkönyvben megörökíti… és hogy emléke el ne halványuljék, elnevezi a város közössége által alapított és fenntartott községi polgári fiúiskolát Nyíregyháza város községi Jókai Mór Polgári Fiúiskolájának. (K.Gy.205/1925.) Az iskola ezután mindig büszkén viselte a Jókai nevet. A városban, megyében, sőt megyén túl is egyre inkább közismertté vált a Jókai iskola. Híre, neve, színvonala olyan volt, hogy eleinte csak tréfásan, később már szinte természetesen az iskolát Jókai Egyetemnek nevezték. A nagy író nevéhez méltóan iskolánk fennállásának több mint 100 éve alatt számos neves embernek nyújtott képzést. (Váci Mihály, Knézy Jenő, Szabó Ildikó) A hagyományos színvonal megtartása és megerősítése munkánk egyik fő célja, hiszen iskolánk a város közoktatásának része. A magasra állított mércét, csak még magasabbra lehet állítani. Megőrizve, megújulni – ezt tartjuk szem előtt mióta egyházi iskola vagyunk. Jelmondatunk is munkánk minősítéséről szól: „…legyetek jó fák és teremjetek jó gyümölcsöt…, mert gyümölcséről ismerik meg a fát.” /Máté 12:33/ Emblémánk is az iskola egyházi jellegét emeli ki. A Református Egyház címeréből átvett pajzs mutatja az Ó és Újszövetséget összekötő bárányt, Jézus Krisztust, akinek követésére hivatva vagyunk. Ő cselekedhet nélkülünk ellenünk - értünk - általunk - bennünk. Ha bennünk, akkor általunk viszi végre terveit. Tudjuk, nem lehet kötelezően hinni, remélni, szeretni, imádkozni, keresztyénnek lenni. Irányítani viszont lehet és nekünk kötelességünk egyensúlyban tartani mi szabad, mi nem szabad, mi kötelező, mi választható és mi az ami evidens. Alapelveink egyikét a Példabeszédek 3:13-14 így fogalmazza meg: „Boldog ember az, aki megtalálja a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint ezüstnek és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.”

9

2. PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEINK, FELADATAINK.  Gondos alapozással megteremteni neveltjeink fejlődésének lehetőségét.  Célunk a ránk bízott tanítványok fejlődését elősegíteni, minden













 

eszközzel közreműködni abban, hogy megtalálják, betöltsék azt a helyet, amelynek elérésére, tehetségük késztetik őket. A nevelő és tanítói munka vezérelvei között első a szeretet. Ez tölti meg erővel az összes többit, a tanári tulajdonságokat és cselekedeteket egyaránt. Ennek fényében észre lehet venni azokat a kötelezettségeket, igényeket, amelyeket a növendékek támasztanak a tanárral szemben. Következő elv az igényesség, amely a szeretet egyik legmagasabb rendű megnyilvánulása. Igényesség önmagunkkal, azzal szemben amit cselekszünk, képviselünk és megtanítunk, s természetesen a tanítványokkal szemben is. Mindezekből fakad az állandó önképzés, a szaktárgy fejlődésének folyamatos követése, a tanítványok elé állított mérce állandó korrekciója. Törekvésünk, hogy iskolánkban olyan pedagógiai műhely alakuljon ki, amelynek minden tanár tagja, mestere a munkájának, becsüli a másik munkáját és szervesen a magáéhoz kapcsolja. Alapelveink következetes érvényre juttatása, a tanári munka valamennyi területére való kiterjesztése, segítséget adhat minden olyan nevelési és szakmai probléma megoldásában, amellyel a tanár az iskolai tevékenysége során találkozhat. Iskolánk minden törekvésének célpontja a tanuló, akit szülei azért bíztak az iskolára, hogy sajátos eszközeivel működjön közre a gyermek erkölcsének szellemének és testének nevelésében, abban hogy a gyerekből becsületes, művelt és egészséges felnőtt váljék. Meglévő tárgyi körülményeinket célszerűen használjuk fel a feladatok megvalósításában. Iskolánk sajátos egyéniségével, figyelemre, bizalomra méltassa magát. A református iskolák hagyományai szerint, ezek a vonások: az elkötelezettség a közösséggel szemben /nemzet, egyház, család/ amelyekhez tartozunk, magas szakmai színvonal a tanításban, fegyelem, azaz rend a nevelésben.

Elkötelezettség, azaz hit, hazaszeretet és hűség jellemezze közösségünket: A hit amely közösségformáló erő is, elősegíti az egyház gyakorlati megerősödését. Neveljünk magasan képzett, széleskörűen művelt embereket, akik majd gyülekezetük elkötelezett tagjai lesznek. Fontos hazaszeretetünk, hovatartozásunk, értékeink tudata, azok megőrzése és ápolása. Felelősségünk és hűségünk erősítése szűkebb és tágabb közösségünk

10

kötelékében. Megtanítani gyermekeinket együttműködésükkel gyarapítani.

értékeinket

őrizni,

ápolni

és

Szakmai színvonal Iskolánknak a tanítás-tanulás folyamatában minden szellemi és anyagi erejével azon kell lennie, hogy növendékeit testben, lélekben és tudásban meggazdagodva bocsássa ki kebleiből. Olyan tanárok együttműködésével, akik birtokában vannak e gazdagságnak. Ki kell építenünk tanítványainkban az önálló ismeretszerzés, a tanulás igényét és képességét, a tehetségeknek segítséget kell adni a továbblépéshez, a gyengébbeknek lehetőséget a felzárkózáshoz. Rendszeres, mindennapi munkavégzésre kell szoktatnunk tanítványainkat. Az iskola tanárainak arra kell törekedniük, hogy saját munkájukat mindig egyenletesen magas színvonalon végezzék, szakmai ismereteiket állandóan bővítsék. Rend, fegyelem Az iskolában működő alaki /külső/ és lelki /belső/ rend építi és erősíti egymást. Tanulók és dolgozók saját tisztaságuk mellett vigyáznak az épület és berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, takarékos használatára.  Az iskolai fegyelem megtartásának leghatékonyabb eszköze a tanári következetesség, a rendszeres ellenőrzés.  A minden tekintetben kiszámítható iskolának tekintélye van a külvilág és saját maga előtt.  A türelem, a szeretet és jámborság olyan erények, amelyeknek ápolása, példamutató gyakorlása valamennyiünk felelőssége.  A hatékony fegyelmezés előfeltétele, hogy bölcs határokat állítsunk fel, amelyek megfelelnek az iskola célkitűzésének és a gyermekek fejlődési szintjének.  Ahhoz, hogy optimális tanulási feltételeket alakítsunk ki, egyértelmű elvárásokra van szükség, amelyeket következetesen be kell tartatnunk. 3. NEVELÉSI CÉLJAINK ÉS FELADATAINK Mi, a Jókai Mór Református Általános Iskolában szolgáló pedagógusok arra vállalkozunk, hogy oktató-nevelő munkánkkal az Evangélium tanításában kifejezett értékeket diákjaink egész életében meghatározó elvekké alakítsuk. Ezek az értékek:  az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata;  az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse;

11

 az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság;  az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a hazában;  az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása;  az emberek és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata. A hatékony nevelési folyamat érdekében:  arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák;  tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit;  törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására;  olyan tanítási módszereket alkalmazunk, amelyek hozzásegítik tanulóinkat az életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességeik kifejlesztéséhez és amelyek segítségével - figyelemmel az egyes tanulók képességeire - az általunk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén;  az iskolát befejező növendékeinket segítjük, hogy megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási- és munkalehetőségek között. A szociális nevelés és hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:  a pedagógus a tanuló képességei szerint differenciál a tanítási órákon és napközis foglalkozásokon  az indulási hátrányokkal küzdőknek korrepetálást biztosítunk  szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi és keresztyéni értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására;  igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával;  gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival;  különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítására a dialógus, a

12

szolgálatkészség és a kultúrált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával;  szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával;  már az iskola életében felkészítjük a tanulókat a közéleti felelősségre;  szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében;  külön gondot fordítunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra.  a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében az intézményvezető és a pedagógus munkáját iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti.  ha pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megoldani a tanulókat veszélyeztető problémákat, segítséget kérünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményektől és határoktól. (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családügyi Központ) A szociális hátrány nem akadályozhatja a gyermekek eredményes tanulmányi fejlődését, munkáját. Enyhítése az iskola minden nevelőjének feladata. A vallásos és erkölcsi nevelés formái:  tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában;  a református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban;  segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását;  fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését;  megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a hétkezdő áhítat, valamint a többi hitéleti alkalom lehetőségét (evangelizációk, csendesnapok, bibliaórák, stb.)  előmozdítjuk a gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot;  a hitoktató (lelkész) kitüntető felelőssége az iskola református keresztyén szellemiségének és erkölcsiségének előmozdítása.

13

Az esztétikai nevelés révén:  megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben;  szabatos fogalmazásra, szép írásra, igényes és gondos munkára nevelünk;  holmijaik gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat;  a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére nevelünk;  ízléses és egyszerű öltözködésre és gondozott, ápolt megjelenésre nevelünk. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánk alapvető feladatának tekinti a minden tanulóra kiterjedő képességfejlesztést, s ez a kitartó, lelkiismeretes munka lehet alapja a tehetséggondozásnak. A tehetség legfontosabb összetevői:  értelmi és érzelmi intelligencia,  fejlett képességek (általános, speciális),  a kreativitás magas szintje,  a korának megfelelően fejlett személyiség,  a motivációs tényezők (a feladat iránti erős elkötelezettség, pozitív környezeti hatások). A tehetséggondozás, képességfejlesztés formái iskolánkban:  szakkörök  egyéni foglalkozás  egyéni fejlesztő foglalkozás 4. OKTATÁSI CÉLOK  Alapvető célunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, egészséges életmód,    

életvitel kialakítása Hangsúlyt fektetünk nemzeti kultúránk értékeinek megismertetésére Iskolánk a lakosság felé nyitott, a körzetet figyelembe vesszük, speciális 8 osztályos, vallási iskola Tegyük képessé tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre A szükséges készségek, képességek, jártasságok megszerzése

14  A gyermekeket felkészítjük a modern információhordozók használatára  Az alapkészségek megszilárdítása érdekében az évfolyam tantárgyi       

  



anyagának rugalmas átcsoportosítása lehetséges Az indulási hátrányok csökkentése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében egyéni bánásmód Felzárkóztatás - tehetséggondozás Egészséges versenyszellem a kapott talentumok szerint A tanulók pályaválasztásának segítése A munkaközösségek a szaktárgyi feladataikat a munkatervükben határozhatják meg Egyéni, hatékony tanulási módszer kialakítása Fontosnak tartjuk kiemelni azt, hogy az oktató munka nem pusztán értelmi nevelés, hiszen a tanítási órákon nem csupán intellektuálisan fejlesztjük tanulóinkat, hanem etikai, esztétikai stb. vonatkozásban is neveljük őket. Alapvető célunk a személyiség sokoldalú fejlesztése; egészséges életmód, életvitel kialakítása. Hangsúlyt fektetünk nemzeti kultúránk értékeinek megismertetésére. Kiemelt feladatunk tanulóink önálló ismeretszerzésre és önértékelésre való felkészítése, azaz képes legyen a diák reálisan értékelni saját tudását, felkészültségét. Ennek egyek legfontosabb lépése, hogy „tanítsuk meg tanulni”, vagyis sajátíttassuk el vele a hatékony tanulási módszereket. Az ismeretek megszerzése során a tanulóknak legyen módjuk kérdéseik felvetésére. Meg kell tanítani őket az alapos, kritikus megfigyelésre, problémák meglátására, valamint a problémamegoldó gondolkodás elsajátíttatására. Adjunk alkalmat a felfedezés örömére is. Tanítsuk meg őket eltérő ismeretek, vélemények szembesítésére, álláspontok tárgyilagos megvédésére. Nem utolsósorban fel kell készítenünk tanulóinkat a modern információhordozók használatára.

5. AZ ISKOLA SZEMÉLYISÉG ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ELVEI Nagy különbségek vannak emberek (gyerekek) között a tálentumokat illetően. A több tálentumosnak sok tekintetben könnyebb a helyzete, de az a tény, hogy valaki kisebb teljesítményre képes, még nem teszi azt kisebb rendűvé. Azt szeretnénk, hogy mindenki „azzal gazdálkodjék, amije van, ami adatott.” Abban van az élet egyik legizgalmasabb szépsége, hogy olyan sok különféle képesség létezik. Ezért értelmetlen dolog, a magunk tálentumát a másokéval összehasonlítani. Megfelelően kell gazdálkodnunk a kapott tálentumokkal. Gyermekközpontúságunkat mutatja, amikor nevelünk, tanítunk soha nem tévesztjük szem elől, hogy a gyermek nem a munka tárgya, hanem a munkafolyamatában egyenrangú partner, aki életkori sajátosságainak megfelelően reagál a külvilágra és környezetére.

15

Alapelvünkben az is körvonalazódik, hogy a színvonal növekedést nem a tananyag mennyiségi növekedése jelenti. Hanem a tanulni- tanítás, a bölcsesség alapjainak lerakása. Tanáraink ne csak ismerjék a tanítandó anyagot, azt hitelesen át kell tudni adni, a diákok magukévá kell hogy tegyék és alkalmazzák a mindennapi életben. Ne csak a tanulók értelméig jusson el tanításunk, hanem a szívükig is. Fontosnak tartjuk a teljesítményt is. Értéket közvetítünk és értéket kívánunk létrehozni: „Követelek tőled, mert becsüllek”. Tanításunk során jól körülhatárolt célkitűzéseink legyenek, magas követelményszint állítása magunkkal és a diákokkal szemben, miközben óráinkat az igazságosság és a szeretet hatja át. Hivatásunk a szó legnemesebb értelmében szolgálat. Iskolánk nyitott, mert mindazokat az ismereteket át kívánja adni, amelyek biztosítják gyermekeink számára a megismerést, a tájékozódást a világban, a tudományokban, művészetekben, technikában és az élet minden területén. A társadalmi elvárásoknak megfelelően is jól képzett, a gyakorlati életben jól eligazodó, helytálló, talpraesett felnőttekké kívánjuk nevelni őket. Nyitott mindazon rendezvényekkel szemben, amelyeket a város, megye, ország kulturális intézményei, iskolái szerveznek és hirdetnek. Ilyen rendezvények szervezésében mi is gyakorta részt veszünk. Aktív, cselekedtető, másokkal együttműködő iskola vagyunk. A szülőkkel karöltve keressük azokat a pontokat, amelyek a gyermekeink továbbhaladásának jobb feltételeit (tárgyi és személyi) biztosítják, a tehetséges gyermekeink fejlesztését és azokat a lehetőségeket, amelyek a lemaradók felzárkóztatását segítik. Ennek helye és ideje a differenciált órai foglalkoztatás, valamint a délutáni napközi. Fokozottan odafigyelünk oktató-nevelő munkánk során az alapkészségek kialakítására, fejlesztésére, erősítésére és a lemaradók felzárkóztatására, a tehetséges tanulók képességeinek magas szintű emelésére. Tekintettel arra, hogy intézményünk feladata az általános műveltség kialakítása, megalapozása, ezért az alsó tagozattól kezdődően legfontosabb az anyanyelvi és a matematikai képességek kimunkálása. Ezért a követelmények megfogalmazásában a mindenki számára fontos és elérhető alapkészségek, képességek fejlesztését szolgáló minimum szintű ismeretek kerülnek hangsúlyozásra. A lassabban haladó tanulók segítése a korrepetálási órákon történik egyéni bánásmód alapján. A tehetséggondozást az emelt óraszámú tanítási órák mellett a szakkörökben végzett munka szolgálja. Felső tagozatban a tehetséges tanulók versenyekre való felkészítése a cél. A művészeti nevelés egyik alappillére a zenei nevelés, oktatás. Rendszeresen rajzversenyeket hirdetünk és kiállításokat rendezünk.

16

Minden olyan tanítási napra szerveztünk min. 30 perc testnevelést (sorversenyek, váltóversenyek eszközökkel, kör- és fogójátékok), amely napokon nincs az osztályoknak testnevelés órája. Ez az időpont az osztályok napközis napirendjében szerepelnek, a heti rendben is fel van tüntetve. A második, harmadik, negyedik osztályban kötelező úszásoktatásra járnak tanulóink a közeli Júlia Fürdőbe. Hetente foci és kosáredzésekre járhatnak az érdeklődő tanulók. Iskolánk fő profilja a nyelvoktatás, ezen belül a német és az angol nyelv tanítása. Tanulóink 100 %-a részesül számítástechnikai oktatásban. Mivel a jövő iskolája elképzelhetetlen a számítógép ismerete nélkül, ezt a lehetőséget maximálisan ki kell használni. A cél bizonyos tantárgyak pl: a nyelv tanítása számítógépes programok alapján. Ennek érdekében fontos lehet a nevelők beiskolázása olyan tanfolyamokra, ahol mindezt megtanulhatják, meglévő ismereteiket bővíthetik. A hittanoktatás (a négy történelmi egyház felekezetei szerint) órarendbe iktatva történik. A hittan tantárgy osztályzása érdemjeggyel történik második osztálytól. Pedagógiai hitvallásunk, hogy iskolánk belső világa – erkölcsi értékrendünknek megfelelően – gyermekközpontú legyen, egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épüljön. Arra törekszünk, hogy a gyermekek optimális személyiség fejlődését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, s folyamatosan jobbítsuk azt. Koncepciónk keresztyén értékekre épül, életközeli normatívákat közvetít. A nevelés, a gyermeki személyiségfejlődés folyamatában legfontosabb szerepet a szülő játssza. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban, a tudásgyarapítással is a személyiségformálás lehetőségeit szolgálva és gazdagítva. Munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az iskolahasználók köre együttműködve, közös alapokkal dolgozzanak együtt. Feladataink: A környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek, készségek fejlesztése. A természetes és épített környezet iránti felelősség kialakítása. Fejlesztenünk kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét és empátiáját. Tudatosítanunk kell a közösség demokratikus működésének értékét, fontos az egyéni és közérdek fogalmának tisztázása. A tanulók ismerjék meg, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét, nemzeti hagyományait, képességeikhez mérten gazdagítsák azokat. Ismerjék meg más népek hagyományait, kultúráját, életmódját.

17

Készítsük fel tanulóinkat testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre. Az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával, az érzelmi intelligencia gazdagításával vegyünk részt a tanulók harmonikus testilelki-szellemi harmóniában történő életvitelre. Az erkölcsi meggyőződés és cselekvés összhangjának felismertetésével, nemzedékek közötti kapcsolatok erősítésével, a mindennapi életvitelek összefüggő tudás nyújtásával segítsük elő a szocializációs folyamatokat. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. Az alapműveltség továbbépítését segítve a tanulás tanulása, az önálló tájékozódás, az olyan tanítási módszerek alkalmazása, amelyek az életkornak megfelelő gondolkodást, kritikai képességek kifejlesztését eredményezi. Az iskolát befejező tanulókat segítenünk kell abban, hogy megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek között. Olyan keresztény közösség teremtése a célunk, amely a tanítványok hitben való megerősödéséhez, nemzeti hovatartozásuk vállalásához, lelki, szellemi, erkölcsi példát és keretet ad. E közösség segítve a tanítványokat abban, hogy harmonikusan növekedő, jellemes individumokká, szociális érzékenységű, demokratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőtté váljanak, a test, lélek és szellem egységében. 6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden nevelő kötelessége. Az osztályfőnök feladatai:  A munkaközösség által kidolgozott szociometriai felmérést minden tanév október 30-ig osztályában elvégzi.  A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek munkáját fokozott figyelemmel kíséri.  A tanulók életkörülményeiben történt változásokról folyamatosan tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelőst.  Rendszeres gyermekvédelmi támogatás elbírálásához jellemzést készít. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkája:  Az osztályfőnökök által végzett szociometriai felméréseket összesíti.  Külön is nyilvántartja a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat.  Ezeknél a tanulóknál szükség esetén az osztályfőnökkel családlátogatást végez.

18

 Az illetékes igazgatóhelyettes irányításával rendszeres kapcsolatot tart:  A gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel és hatóságokkal. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése  Minden tanév október 1-ig kiszűrni az új tanulók halmozottan hátrányos helyzetét  Megfelelő empátiával és tapintattal irányítani, hogy hatósági bizonyítványt szerezzenek  Pályázati lehetőségek felkutatása a tanulók viselkedésére, jellemvonására, értelmi fejlettségére való odafigyelés után a fejlesztendő területek meghatározása  A szaktanárok és osztálytanítók összehangolt munkája segítségével halmozottan hátrányos helyzetét enyhíteni. Beilleszkedési, tevékenységek

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

A nevelő feladata segíteni minden gyermek személyiségének optimális fejlődését, egyéni adottságainak, képességeinek a kibontakozását. A probléma feltárása során alkalmazzuk az alábbi eljárásokat:  irányított beszélgetés,  az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésének nyomon követése,  a gyermek családi hátterének megismerése, születéssel kapcsolatos információk,  szociális kapcsolatok feltérképezése,  a tanulói értékrend megismerése,  intézményi előélet megismerése. Alkalmazott módszerek:  szociometriai mérések,  szükség szerinti családlátogatás,  szülővel való megbeszélés,  óvodákkal való kapcsolattartás. Együttműködés más intézményekkel:  Nevelési Tanácsadó,  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kiemelt feladat: a másság elfogadása, egymás segítése, tolerancia kialakítása.

19

A pedagógusok felkészítése a tanulási hátrányok leküzdésére:  a tanulási zavarok kezelését segítő tanfolyamokon való részvétel IV. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI Jogkörei, kötelezettségei, melyeket a diáktanács tagjai (az osztályok választott képviselői) átruházott jogként gyakorolnak. Döntési Jogkör:  A nevelőtestület véleményének meghallgatásával – dönt saját közösségi élete tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában.  A nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a működéshez biztosított eszközök felhasználásával, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítási nap, felhasználásáról, diákújság, diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. Véleményezési joga van: Javaslattal élhet az intézmény működésével, a tanulókat érintő valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét:  A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatala előtt.  A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.  A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.  Az iskola sportkör működési rendjének megállapításához.  A napközis, tanulószobai felvételek iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához.  A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.  A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.  A házirend szabályainak alakításában. Egyetértési joga van az iskolai diákönkormányzatnak az iskola szervezeti és működési szabályzatának a tanulókra vonatkozó kérdéseiben. A diákönkormányzat részt vállal, hozzájárul az iskola nevelési céljainak megvalósításához:  A tanulói jogok, és kötelességek érvényre juttatásával hozzájárul a tanulók tehetségének kibontakozásában  A diákévek tartalmassá, emlékezetessé tételéhez, a jogok gyakorlásával segít felkészülni az állampolgári szerepre.

20

 A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása, erősítése, a tanulás iránti igény kialakítása.  A nemzeti érzés, magyarságtudat alakításához.  Alapvető viselkedési módok megismerése, gyakorlása.  Az iskola kulturális programjainak szervezése.  Hagyományápolás, hagyomány építés.  Mozgás iránti igény kialakítása, sport, kirándulás, túra, tábor szervezése.  Külső kapcsolatok ápolása. (A környező iskolákkal való kapcsolat, más iskolák évfordulóinak tiszteletben tartása, részvétel a versenyeken) A diákönkormányzat tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek. V. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 1-2. évfolyam: 3-4. évfolyam: 5-6. évfolyam: 7-8. évfolyam:

bevezető szakasz kezdő szakasz alapozó szakasz fejlesztő szakasz

A bevezető és kezdő szakaszban sajátítják el a gyerekek az írás, olvasás, számolás alapjait. Gondolataik, érzelmeik értelmes közlésére képesekké válnak. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvésekhez kötődő gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. Megalapozzuk énképüket, és az istenképűséget. Cél, hogy megismertessük és megszerettessük a Biblia örömhírét. A hittani, erkölcsi, egyháztörténeti és Istentiszteleti ismereteket élményszerűen adjuk át tanulóinknak. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. Biztosítjuk számukra az első idegen nyelv és a számítástechnika tanulásának megkezdését. A fejlesztő szakaszban bővítjük és magasabb szintre emeljük az alapozás során kialakult készségeiket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és társadalomra vonatkozó ismereteiket. Segítjük a kortárs csoportba történő beilleszkedésüket, önállósodási törekvéseiket és a felnőttektől való érzelmi leválásukat. Közreműködünk az egyéni érdeklődési irányok kialakításában. Igyekszünk tanítványainkat az életkoruknak megfelelő értéknormák birtokába juttatni. Konkrét helyeken kifejezésre kell hogy jusson, a vallás a kultúra teremtés nélkülözhetetlen alapja, a keresztyén vallásosság szervesen kultúránkba ágyazódik, hogy a vallás és a szabadság egymást feltételező fogalmak, hogy a szellem és a ráció egyensúlyban vannak. Igyekszünk elhelyezni az egyes Bibliai

21

történeteket az üdvtörténet nagy összefüggésében. Egyre többet forgatjuk a tanulókkal a Bibliát. Törekszünk a református kegyesség gyakorlására és az abban előttünk járó egyháztörténeti személyiségek megismerésére. Az alapozó és fejlesztő szakasz alapvető célja az, hogy tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával előkészítsük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Megkezdődik az elvont, problémamegoldó gondolkodás kiművelése. Lehetőséget teremtünk önmaguk kipróbálására, érdeklődésük minél teljesebb kielégítésére. Megalapozzuk emberismeretüket. Hozzásegítjük őket ahhoz, hogy megismerjék képességeiket, lehetőségeiket, jó és rossz tulajdonságaikat. Ösztönözzük őket erkölcsi felfogásuk függetlenné válására, biztosítjuk önálló személyiségfejlődésüket az adott erkölcsi normák betartásával. Igyekszünk összhangba hozni vágyaikat a realitással, s ösztönözzük őket arra, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően válasszanak pályát. Ez a képzési szakasz egyben a konfirmáció előkészítő szakasz. A konfirmációt segíti elő tudatosan ez a két esztendő, hogy igéből táplálkozó, gyülekezeti közösségben élő, a közösséget szolgáló, keresztyén embert formáljunk. Ehhez igazítjuk a tanári továbbképzéseket az éves ütemterv szerint Tanárképző Főiskola, Pedagógiai Intézet, Református Köznevelési Intézet (és egyéb, végzettséget adó intézmények) kínálata alapján. Bibliaismereti alapot adó előadást (bibliaórát) havonta egy alkalommal tartunk. A tanári önképzéshez - ami folyamatos - a tárgyi feltételeket a lehetőségekhez mérten biztosítjuk.

Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma 1.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Hit- és erkölcstan

a matematika 8

9

5,5 1 1 1,5 1

Nem számítandó(-) Szabadon tervezhető (+)

Kötelező óraszám

c nyelvi

c nyelvi

a,b,c nyelvi

4.

8

9

8

8

7

8

4,5 1 1 1,5 1

1 4,5 1 1 1,5 1

5,5 1 1 1,5 1

4,5 1 1 1,5 1

1 4,5 1 1 1,5 1

1 4,5 1,5 1 1 1

2,5 5,5 2 1 1,5 1

2,5 4,5 2 1 1,5 1

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

23

b humán

3.

a matematika 8

összesen

b humán

2.

23

a matematika

23

b humán

25,5

2 hittan

2 hittan

2 hittan

2 hittan

2 hittan

2 hittan

2 hittan

2 hittan

2 hittan

1 mat.

1 magy.

1 id.ny.

1 mat.

1 magy.

1 id.ny.

1 idegen nyelvi

1 matematika

1 magyar

20

20

20

22,5

Tantárgy/évfolyam

5. Humán

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene/Egyházi ének Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Hit- és erkölcstan

Összesen Nem számítandó (-) Választható (+)

6.

Nyelvi

Mat.

Humán

Nyelvi

Mat.

5 1 nsz 2,5 1 nsz 3 1 nsz 4 1 nsz 1 0,5 nsz

4,5 1 nsz 2,5 1 nsz 4,5 1 nsz 4 1 nsz 1 0,5 nsz

4,5 1 nsz 2,5 1 nsz 3 1 nsz 4,5 1 nsz 1 0,5 nsz

4,5 1 nsz 2,5 1 nsz 3 1 nsz 4 1 nsz 1 0,5 nsz

4,5 / 4 1 nsz 2,5 1 nsz 4,5 1 nsz 4 1 nsz 1 0,5 nsz

4,5 / 4 1 nsz 2,5 1 nsz 3 1 nsz 4,5 1 nsz 1 0,5 nsz

1

1

1

1,5 / 1

1,5 / 1

1,5 / 1

1 2 1 nsz 1 1 2,5 0,5 nsz 1 2 1 nsz

1 2 1 nsz 1 1 2,5 0,5 nsz 1 2 1 nsz

1 2 1 nsz 1 1 2,5 0,5 nsz 1 2 1 nsz

1 / 1,5 1 / 1,5 0,5 nsz / 1 1,5 1 2,5 1 nsz / 0,5 1 2 1 nsz

1 / 1,5 1 / 1,5 0,5 nsz / 1 1,5 1 2,5 1 nsz / 0,5 1 2 1 nsz

1 / 1,5 1 / 1,5 0,5 nsz / 1 1,5 1 2,5 1 nsz / 0,5 1 2 1 nsz

27

28

27

26,5

27,75

26,75

2hittan 1zsoltár 1 magyar 0.5 történ.

2hittan 1zsoltár 1,5 id.ny. 0,5 magy. 0,5 történ.

2hittan 1zsoltár 0,5 mat. 0,5 magy. 0,5 történ.

Kötelező óraszám

22,5

2hittan

2hittan

2hittan

0,5 magy 0,5 történ. 1 rajzmédia szakkör

0,25 magy 1,5 id.ny. 0,5 történ. 1 rajzmédia szakkör

0,25magy 0,5 mat 0,5 történ. 1 rajzmédia szakkör

22,5

A tantárgyi modulok tanítási rendje Tánc- és dráma – ének + magyar Hon- és népismeret – történelem Mozgókép- és médiaismeret – rajz Egészségtan – biológia Etika – hittan A tantárgyi modulokat a tanítási órákba beépítve (tömbösítve) érdemjeggyel értékelve alkalmazzák a nevelők.

24

Tantárgy/évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene/Egyházi ének Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Hit- és erkölcstan

Összesen Nem számítandó (-) Választható (+)

Kötelező óraszám

7. Humán b 4,5

4

2 3 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 2

8.

Nyelvi c

Mat. a 4

Humán a 4,5

4

4

2

2

2

2

2

4,5 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 2

3 4,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 2

3 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 2,5 0,5 2

4,5 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 2,5 0,5 2

3 4,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 2,5 0,5 2

29

30

29

2hittan 1,5 magy. 0,5 mat.

2hittan 1,5 id.ny. 1 mat. 0,5 magy.

2hittan 1,5 mat. 0,5 magy.

25

29 2hittan 0,5 magy. 1 mat. 0,5 rajzmédia szakkör

Nyelvi b

30 2hittan 1,5 id.ny. 1 mat. 0,5 rajzmédia szakkör

25

Mat. C

29 2hittan 1,5 mat. 0,5 rajzmédia szakkör

25

A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS HELYE ÉS IDŐKERETE A nem szakrendszerű oktatás bevezetését az 1993. évi Közoktatási törvény 17.§-a írja elő. Tanulásszervezés a nem szakrendszerű oktatásban: Kereszttantervi terv a nem szakrendszerű oktatás 5. és 6. évfolyamos osztályai számára KERESZTTANTERVI TANTÁRGYI STRUKTÚRA Tantárgyi keret óraszáma

Nem szakrendszerű óra

Kompetencia terület 5.évfolyam 6.évfolyam TKT terület

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Anyanyelvi kompetencia, keresztyén értékeken alapuló szociális kompetencia, egyéni tanulási képesség, digitális kompetencia

Matematika

1

1

Matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás képességének kialakítása, keresztyén közösségi normáknak megfelelő kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Idegen nyelv

1 (csoportbontással)

1 (csoportbontással)

Idegen nyelvi kommunikáció, szociális kompetencia, környezeti és életviteli kompetenciák, európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, énkép , önismeret

Hit és erkölcstan

1

1

Történelem

1

1

Egyházi ének

1

0,5 / 1

Informatika

0,5 (csoportbontással)

0,5 (csoportbontással

Testnevelés

0,5

1 / 0,5

Keresztyén értékeken alapuló szociális kompetencia, Hon-és népismeret, énkép, önismeret, aktív állampolgárságra nevelés, kezdeményezőképesség, segítő magatartás, testi-lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire, környezettudatosságra nevelés Keresztyén értékeken alapuló szociális kompetencia, Hon-és népismeret, énkép, önismeret, aktív állampolgárságra nevelés, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, hon-és népismeret, európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Digitális kompetencia, a tanulás tanulása, felkészülés a felnőttlét szerepeire, gazdasági nevelés, aktív állampolgárságra – demokráciára nevelés Keresztyén szociális kompetencia, testilelki egészség, személyiség és közösségfejlesztési feladatok

26

 A nem szakrendszerű oktatással vezetett tanórákon a tanterv minimum követelményében meglévő új anyagot nem vehet a pedagógus, ezt csak az alapkészségek mélyítésére fordíthatja.  A nem szakrendszerű oktatás tanóráit a tananyagba építve a tanév során folyamatosan végezzük.  Ezeken a tanórákon a tanulók teljesítménye csak szövegesen értékelhető.  A nem szakrendszerű órákat a haladási naplóban a tantárgy nevéhez beírt NSZ bejegyzéssel jelöljük. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések kiválasztásának elvei  Szakmailag pontos, az érvényben lévő tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvekből válasszunk.  A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak  Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.  A tanulók életkori sajátosságait tartsuk szem előtt, szemléltetés, lényeget kiemelő, érthető, világos szövegű, esztétikus kivitelű könyvet használjunk.  Tartalmazzák az alapfogalmakat, mutassanak rá az összefüggésekre és törvényszerűségekre, tegyék lehetővé az önellenőrzést is.  Biztosítsák az önálló ismeretszerzés készségének kialakulását és fejlődését.  Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok is.  A tankönyveken kívüli információhordozók motiválják a tanulókat a tantárgy iránti érdeklődésre, annak fenntartására.  A felhasznált videofilmek, számítógépes programok önálló elemzésre, gondolkodásra serkentsék a tanulókat.  A tankönyvek, taneszközök feleljenek meg a gazdaságosság és többszöri felhasználhatóság elvének.  Lehetőleg egy tankönyvcsaládból tanítsunk, felmenő rendszerben. A szakmai blokkok tanárai egyeztessenek.  A ruházati és más felszerelések kiválasztása – a szülők előzetes tájékoztatásával, az SZMK és az iskolai Diákönkormányzat egyetértésével történik

27

 A pedagógus – minőség típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati, vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet minden tanulónak rendszeresen alkalmazni kell. Feladatok: A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott személy saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az általános iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, segédeszközök hivatalos jegyzéke a szakmai blokkok rendelkezésére álljon. VI. TANULÓI JOGVISZONY: Az iskolába lépés feltételei, magasabb évfolyamba lépés kritériumai, átjárhatóság. 1. Az iskolába történő beiratkozáskor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosított 66.§-a az irányadó. 2. A Jókai Mór Református Általános Iskolába való lépést a Református Közoktatási Törvény határozza meg. Felvételt nyerhetnek mindazok a 6. életévüket betöltött gyermekek, akik testileg, szellemileg, koruknak megfelelő fejlettséggel rendelkeznek, legalább egy évig óvodába jártak, vagy iskola-előkészítőn vettek részt. 3. A városi önkormányzattal történő megállapodás értelmében beiskolázzuk a körzetünkbe tartozó gyermekeket és körzeten kívül azokat, akik vállalják az egyházi iskola szellemiségét. 4. Általános iskola első osztályába beléphet az a tanuló, aki az óvodától megkapja az iskola érettséget igazoló óvónői véleményt. A beiratkozás előtt meglátogatjuk az óvodákat, (szülői értekezletek, óvodai nyílt napok) iskolai bemutatkozó gálaműsort tartunk a nagycsoportos óvodások számára. A szülőknek nyílt tanítási órákat tartanak a leendő első osztályos tanító nénik. A beiratkozott tanulókat ismerkedő elbeszélgetésre várjuk. Intézményünkben felekezetre való tekintet nélkül vesszük fel tanulóinkat. 5. Más iskolából, magasabb évfolyamba érkező tanulókat a következő feltételekkel vesszük át:  megfelelő évfolyamon, megfelelő idegen nyelv tudása  amennyiben nyelvet nem tanult, köteles egy általunk tanított idegen nyelvből az évfolyam szintnek megfelelő vizsgát tenni  a magatartása jó

28

 felvállalja a református iskola szellemiségét 6. Valamennyi első évfolyamba beiratkozó - és magasabb évfolyamba átiratkozott tanuló a belépés évében a Reformáció Napjának ünnepekor fogadalmat tesz a református templomban. (A fogadalomtétel szövegét ld. a mellékletben) 7. Felvételi körzetünk első sorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református szellemiségű családok gyermekei számára, de szívesen beiskolázunk olyan diákokat is, akik vállalják az egyházi iskola szellemiségét. 8. Ha a tanuló egészségügyi vagy más okból a szorgalmi időben igazoltan vagy igazolatlanul összesen 250 órát mulaszt, vagy az elméleti órák, önálló tantervi modulok 20 %-áról hiányzik, úgy év végén nem osztályozható, de a nevelőtestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. 9. A nem magyar állampolgárságú tartózkodási engedéllyel rendelkező tanuló felvételéről, továbbtanulásáról az igazgató dönt. 10. Magántanuló esetén a törvény előírásai szerint kell eljárni. Átlépés más iskolába 1. Ha a tanuló valamely oknál fogva más iskolába kívánja folytatni tanulmányait, iskolai távozási igazolást kap. Az átvevő iskola köteles visszaigazolni a beiratkozást. 2. Az iskola felszereléseit és könyvtári könyveit köteles leadni, amennyiben elvesztette ellenértékét megfizetni. 3. A végzős tanulóink beiskolázása az iskola feladata. Ennek érdekében biztosítjuk a felvételi előkészítőt, nyílt napokra való ellátogatást a jelzett intézményekbe. Szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket a pályaválasztás lehetőségeiről. A 8. évfolyamos tanulók a tanév végén, május hónapban záróvizsgát tesztnek. A tanév eredményes befejezésekor bizonyítványt, távozási igazolást kapnak. Az iskolából önként távozó diákot az iskola csak abban az esetben köteles újra felvenni, ha az az iskola beiskolázási területébe tartozik. 4. A fegyelmi úton elbocsátott tanulót az iskola nem veszi vissza. AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI - ELLENŐRZÉSI RENDSZERE Az ellenőrzés célja: képet kapjunk

- a tanulók ismereteiről - tudásuk gyarapodásáról - az elsajátított ismeretek szintjéről

A feltárt hiányosságok alapján meghatározzuk további teendőinket.

29

Az ellenőrzés alapelvei:  A tanítás-tanulás egész folyamatára kiterjed  A pedagógus ellenőrző, értékelő munkáját az előrevivő, jobbító szándék vezérelje, fejtsen ki pozitív hatást a tanuló személyiségére.  Kiterjed a tanulók sokoldalú tevékenységére.  Figyelembe veszi a tantárgyi sajátosságokat.  Tekintettel van a tanulók egyéni képességeire, életkori sajátosságaira.  Rendszeres, folyamatos és sokoldalú.  Mellőzi a szubjektivitást. Az értékelés, mint értékalkotó tevékenység:  Az iskola céljainak, feladatainak megfelelően értékelésünk fejezze ki a tanulók viselkedését, hozzáállásukat, fogékonyságukat, érdeklődésüket, tárgyi tudását és az ismeretek alkalmazásának mértékét.  Értékelésünk nem öncélú tevékenység, hanem eszköz legyen a cél elérése érdekében.  Mutassa ki, hogy a tanmenet és tanítási módszerek mennyire hatékonyak.  Folyamatos legyen, s a tanulási folyamat szerves részét képezze.  Az értékelés alapvető kritériuma a helyi tantervben megfogalmazott követelményrendszer, a tantervi előírások betartása. Az értékelés több szinten történik: Belső értékelés: 1. Formatív:  Órai feleltetés, a tanulók írásbeli és szóbeli feleltetésének aránya maximum 50-50 % lehet.  Az alsó tagozaton csak a 4. évfolyam végén van jeggyel történő értékelés.  A szaktanár, 5 számjeggyel osztályoz, órai értékeléskor a „féljegy” megengedhető. A félév lezárásakor a naplóban legalább 4 jegynek kell lennie.  A feleletek mellett óraközi munka, szorgalmi feladat, kiselőadás, versenyen elért eredmény is szerepelhet.  Pontok - fekete és piros - átváltása a szaktanár szabadsága (az alsó tagozat egységes órai értékelési rendszert alakítson ki.) Egy nap két dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. Egyeztetését az osztályban tanítók végzik.

30

A dolgozatokat a tanító-tanár két héten belül köteles kijavítani. A dolgozatok szóbeli értékelést is tartalmazhatnak. 2. Diagnosztizáló: év eleji felmérések, jegyei tájékoztató jellegűek, nem tartoznak az átlagba. Elkülönítésük zöld vagy más színű tollal történik. 3. Szummatív: a témazáró dolgozatok és a záróvizsga. Az év végi osztályzatoknál figyelembe kell venni az első félév anyagát is. Döntő szempont, hogy a két félév viszonyában javított-e vagy rontott a tanuló. Külső, szakértői értékelés: külön kérésre és engedéllyel végezhetnek felmérést a szakértők. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS KONCEPCIÓJÁNAK LÉNYEGE A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők lehetnek:  Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon, de a szülő számára ad tájékoztatást.  Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet  Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart  A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének  A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények az alábbiakban összegezhetők:  Minősítés – központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze  Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat  Legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között  Jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés  Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen  A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni  Konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. A helyi értékelés alapelvei: A tanév folyamán négy alkalommal értékeljük tanulóink munkáját. Első negyedévi értékelésünk időpontja az őszi szünetet megelőző utolsó tanítás napja,

31

háromnegyedévi értékelésünk a tavaszi szünetet megelőző utolsó tanítási napon történik. Az értékelés „aláhúzásos” módszer szerint, előre meghatározott szempontok szerint történik. Cél: az adott időszakról átfogó, a gyermek személyiségét, szociális fejlettségét, munkafegyelmét és az egyes tantárgyak tanulása során nyújtott teljesítményét értékeljük. Miközben nem mondunk le a hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, fontosnak tartjuk a társas kapcsolatokat, valamint a reális önismeret kialakulását, fejlesztését. Szöveges értékelésünk a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására is reagál, melyek nincsenek kapcsolatban a tanulási teljesítménnyel, de fontosak lehetnek a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Törekszünk arra, hogy a gyermek önmagához mért fejlődéséről is reális képet tudjunk adni. Értékelésünk állapotkép, ugyanakkor a tanítás-tanulás folyamatában tanulói teljesítményt ösztönző funkcióval bír. Mindennapi munkánk során a gyermekek belső motivációját kell feléleszteni és azt folyamatosan ébren tartani. Az értékelés több módját használjuk:  Pontozás  Százalékérték  Szóbeli és írásbeli vélemény  Metakommunikációs jelzések  Szimbólumok Az értékelés funkciói:  Diagnosztikus funkció, amely szükséges az osztály, az egyén tanulási folyamatának megtervezéséhez  Formatív funkció, amely a tanulási folyamat korrekciójához ad lehetőséget  Szummatív funkció, amely a tanítási-tanulási szakasz végén regisztrálja az eredményeket.

32

JUTALMAZÁS-BÜNTETÉS FORMÁI AZ ISKOLÁBAN A naplóban lévő magatartásfüzet a szaktanár bejegyzéseit tartalmazza. Ezek jelzések az osztályfőnöknek órai magatartásról, szorgalomról. Három bejegyzett dicséret után osztályfőnöki dicséretben, három elmarasztaló bejegyzés után pedig osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló. 1. A dicséret fokozatai:  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret 2. A figyelmeztetés fokozatai:  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intő,  osztályfőnöki róvó,  igazgatói figyelmeztetés,  nevelőtestületi figyelmeztetés SZATANÁRI DICSÉRET: A szaktárgyban nyújtott kiemelkedő munkájáért adható 3 szaktanári dicséret után igazgatói dicséretet kap a gyerek. IGAZGATÓI ÉS NEVELŐTESTÜLETI DICSÉRET:  kiemelkedő munkáért, a közösségért végzett kimagasló teljesítményért adható  8 illetve 7 évfolyamon át kitűnő tanuló nevelőtestületi dicséretben részesülhet  megyei és országos helyezettek  jó tanuló, jó sportoló IGAZGATÓI FIGYELMEZTETÉS  lopás  garázdálkodás  súlyos fegyelmi vétség

33

VIZSGAREND, VIZSGASZABÁLYZAT A szummatív értékelés egyik formája, hogy a 8. évfolyamos tanulók május hónapban vizsgát tesznek. A vizsga tárgyai: magyar nyelv (írásbeli) és irodalom (szóbeli), matematika (írásbeli), idegen nyelv (szóbeli), + 1 szabadon választott tantárgy. A 8. évfolyamos záróvizsgán minden tanuló részt vesz, sikertelen írásbeli esetén lehetősége nyílik szóbeli vizsgán javításra. A tanév végi tanulmányokat lezáró vizsga érdemjegyként kerül az értékelő naplóba. A záróvizsga célja és feladata 1. Az érvényes tantervi követelmények megerősítése 2. A kimeneti teljesítmény ellenőrzése 3. A középfokú továbbtanulásra való felkészülés színvonalának emelése A szóbeli és írásbeli vizsgák rendje:  A záróvizsga a 8. osztályos tanulóknak kötelező.  A vizsgatételeket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki.  A vizsgabizottságot az iskola pedagógusai alkotják, vizsgaelnök az igazgató vagy helyettesei lehetnek.  A vizsgatételek „A” és „B” tételekből állnak, számuk tantárgyanként maximum 20 lehet. A tételeket a tanulóknak a tanév második félévében, márciusig meg kell kapniuk.  A vizsgatételeket az igazgató jóváhagyásával lehet kiadni.  Írásbeli vizsga van: magyar nyelvtanból és matematikából. Sikertelen írásbeli esetén, szóbeli vizsgán javíthat a tanuló.  Szóbeli vizsga van: magyar irodalom, idegen nyelv, és egy szabadon választott tantárgyból.  Az írásbeli vizsgák feladatsorait a munkaközösség kidolgozás után zárt borítékban helyezi el. A borítékot az írásbeli vizsga megkezdésekor bontják fel. Az írásbeli vizsga dolgozatát a szóbeli vizsgáig ki kell javítani. A szóbeli tétel húzása előtt a tanulóval közölni lehet az írásbeli eredményét.  A záróvizsga eredménye beszámítható a tanuló év végi osztályzatába.  A megszokott teljesítménytől kirívó eltérés esetén figyelembe kell venni, hogy 5. osztálytól milyen eredményeket ért el a tanuló az adott tantárgyból.  A záróvizsga eredménye külön oldalon a tanuló általános iskolai bizonyítványában szerepel. (kiválóan megfelelt, 4,8-5; jól megfelelt, 3,8-4,7; megfelelt, 2-3,7; nem felelt meg 2 egész alatt)

34

 A szóbeli vizsgákat – nagy létszám esetén – délelőtti, délutáni beosztásban kell lebonyolítani.  A szóbeli vizsgán legalább 20, legfeljebb 30 perc felkészülési időt kell biztosítani, a szóbeli vizsgáztatás 10 percnél hosszabb nem lehet egy-egy tantárgyból.  A vizsgák befejeztével ünnepélyes eredményhirdetést tartunk. A záróvizsga ütemezése: A vizsga ideje: május utolsó hete. A záróvizsga előtti héten és a vizsga ideje alatt a 8. osztályos tanulók a tanítási óra alól felmentést kapnak. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE  8. osztály végén, ha sikeresen zárta a tanévet  a szülő kéri a tanulói jogviszony megszűnését – más oktatási intézménybe való átlépés miatt  fegyelmi úton – áthelyezi más nevelési intézménybe VII. HAGYOMÁNYAINK Iskolánk nagy múltú, 100 éves intézmény, így kialakult szokásai, hagyományai vannak. Ezeket ápoljuk, megőrizzük, olykor új hagyományt teremtünk, vagy a körülmények változása miatt a jól bevált tevékenységünket nem tudjuk folytatni. A mindennapi testedzést, a sportolást, a csapatszellemet ma is és a jövőben is kiemelten kezeljük, hiszen céljainkban megfogalmazódik: testileg és lelkileg egészséges ifjúságot akarunk felnevelni. „Tudománnyal megtölteni nem elegendő az elmét, nevelni kell szépre, jóra a diáknak TESTÉT-LELKÉT” /Szegedi Kis István/ Az egész iskolát megmozgató sportnapot, „Fut a suli” címmel minden ősszel megrendezzük az NYVSC sportpályán. Évfolyamonként az 1-3. helyezett a dobogóra fölállva érmet kap. Idegen nyelvi osztályaink hosszú évek óta meghatározzák iskolánk profilját, az óraszámok csökkenése ellenére is felvállaljuk az idegen nyelv magas színvonalú tanítását. Országos versenyeredményeink, városi illetve megyei versenyek szervezése is arra köteleznek bennünket, hogy e színvonalat megtartsuk és adottságainkhoz mérten továbbfejlesszük. Hagyománnyá tettük a 8. osztályosok záróvizsgáját május hónapban. /Részletezés az ellenőrzés-értékelés fejezetben/

35

Magyar Nyelv Hete iskolánkban, házi versenyek versmondásból, helyesírásból, szépkiejtésből, népdaléneklésből. Nyílt tanítási napok alkalmával nyerhetnek betekintést iskolai munkánkba alsó és felső tagozatos gyermekeink szülei, valamint az érdeklődő óvodás szülők. Karácsonyi hangversenyünk immár 10 éve a legrangosabb rendezvényeink közé tartozik. Iskolánk növendékei színvonalas műsorral énekléssel, hangszeres játékkal, tánccal, színpadi jelenetekkel - kedveskednek szülőknek, nagyszülőknek, rokonoknak, ismerősöknek, volt diákoknak. Farsang: Örvendetesen nagy hagyományai vannak. Rendezvényünkre nemcsak egyéni jelmezzel, hanem csoportos jelenetekkel, táncokkal készül diáktanár. Református iskolaként elsők között vállaltuk fel ezen iskolák országos találkozójának, versenyének szervezését. Rendezvényünk 2 napos „Csodát virágzik a jelen” címmel. Több kategóriában (szavaló-, prózamondó népdaléneklő - rajz, nyelvművelő), 3 korcsoportban hirdetjük a versenyt. A találkozó alkalmas egymás megismerésére, az ország más református iskolásaival való barátkozásra, tapasztalatcserére. Leginkább várt hagyományaink közé tartozik az őszi-tavaszi tanulmányi kirándulás. Ősszel a tanrendbe iktatott, évfolyamonként azonos irodalmi, kulturális, természetismereteket bővítő helyekre visszük el tanítványainkat. Megegyezés alapján az őszi osztályonkénti kirándulás beváltható a Jókai Expresszre, ahol az egész iskola együtt, különvonattal utazhat. Örvendetes, hogy nevelőink vállalják a tavaszi több napos kirándulásokat, a pénteki naphoz csatolva feláldozzák hétvégéjüket. Ez a tavaszi kirándulás zárja a Jókai Napok rendezvénysorozatot. (Sportvetélkedők, játékos versenyek, Madarak, fák napja, sétáló utcai programok, aktuális rendezvények.) Iskolánk alapítójának, Kardos István temetésének évfordulóján (május 3.) sírjára koszorút helyezve emlékezünk meg róla. Évente tantestületi kirándulásokon veszünk részt, az idő függvényében egy vagy több naposon. Hagyományteremtő, iskolakezdés előtt augusztus utolsó napjaiban a Berekfürdői Csendes Napok. Evangélizáció, tanári tréning, alakuló értekezlet. Ballagás, bankett: 8.-osaink az utolsó tanítási napon kis műsorral emlékeznek vissza az elmúlt időkre, megköszönve a gondoskodást, fáradozást, tanítást. A bankettet a szülői munkaközösségek vállalják fel. A végzős diákok búcsúztatása az évek során jól bevált módon az iskolai tanévzáró ünnepély keretében történik. Ezen alkalommal kerül kiosztásra az arra érdemeseknek a Jókai-díj.  Jó tanulók  Jó sportolók  Kiváló pedagógusok

36

E díjat a Jókai Alapítvány Kuratóriuma adományozza. A nagy rangú ünnepséget az iskolaudvarra tervezzük, rossz idő esetén lehetőségünk van a református templomban búcsúztatni. Ilyenkor a végzősök, hozzátartozóik és a búcsúztató hetedikesek vannak a templomban, az iskola többi tanulója tanáraikkal, szüleikkel a Gyülekezeti Ház Kálvin termében. Tanévnyitón (a mindenkori szeptember elsejét megelőző vasárnap délután 3 órakor, a református templomban) iskolánk legkisebbjei és az alsó tagozatosok vannak a templomban, a felső tagozat pedig a Kálvin teremben. (A Kálvin teremben televízión keresztül vehetnek részt az ünnepségen). Már az is hagyomány, hogy cserkészcsapatunk évente portyázik az ország különböző szép tájain, de lehetőség nyílik arra is, hogy a határon túli táborozás is beleférjen programjukba. A cserkészélet fő célkitűzése - Isten, Haza, embertársaim javát szolgálva - szervesen beleilleszkedik az iskola célkitűzéseibe. A nyári táborok is a csapatszellemet erősítik. Sítábor: február hónapban szervezzük minden évben. Nyári táborok: a kisebb iskolai csoportok táborozása mellett iskolai nagytábort is mindig szervezünk. Szigliget, Berekfürdő a legkedveltebb táborhelyeink. Hagyománnyá kívánjuk tenni, hogy a Jókai Alapítványból az anyagilag rászoruló gyermekek kirándulását támogassuk. Erre az osztályfőnökök pályázhatnak. Továbbá jutalomként - tanulmányi, közösségi munkáért kaphatnak táborozási lehetőséget tanulóink. Az iskola tárgyi feltételeinek és működésének javításáért évenként Jótékonysági Estet rendezünk. A nagy erőpróbát igénylő, városi szinten is elismert rendezvényünk tisztességes anyagi haszna mellett a Jókais családot összehangolt közösséggé erősíti. ÜNNEPEINK Nemzeti tudatunk ébrentartása, elődeink és a hagyomány tisztelete, a keresztyén szellemiség erősítése a cél ünnepségeink iskolai szintű megemlékezésével is. Október 6. Aradi Vértanúk Napja Felelős: magyar mkv. Október 23. Nemzeti Ünnep Felelős: felső tagozat, magyar szakos mkv. Október 31. A Reformáció Napja 1. osztályosok fogadalomtétele Nevelői fogadalomtétel Felelős: iskolavezetés Március 15. Nemzeti Ünnep Jókai szobor koszorúzása Felelős: alsó tagozatos mkv. és a mindenkori 4. évfolyam

37

Egyéb megemlékezéseinkről, a havi lebontású eseménynaptárban olvashatunk. VIII. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE AUGUSZTUS: Évnyitó alakuló értekezlet és evangélizációs csendesnapok Berekfürdőn; Pótvizsgák előkészítése; Osztályok dekorálása; Pótvizsgák; Tanévnyitó értekezlet; Tankönyvek beszerzésének lebonyolítása; Ügyeletek megszervezése SZEPTEMBER: Ünnepi tanévnyitó istentisztelet (szeptember 1-jét megelőző vasárnap 15.00 órakor a református templomban) Ügyeletek beindítása: - reggeli - folyosói - étkezések idejére Étkezési rend kialakítása Dekoráció (virágok, stb.) Osztálynévsorok Naplók elkészítése Tanmenetek leadási határideje (ha a nevelőtestület megszavazta a tanmenetek készítését; pedagógiai szempontból ajánlott) Fogadóórák és szülői értekezletek beosztása, beírása az ellenőrzőbe Szakkörök indításának ideje (szakköri tanmenetek leadása) Tanulónyilvántartás - statisztikák - nyomtatványok rendelése OKTÓBER: 6. Az aradi vértanúkra emlékezés 15. A statisztikák eljuttatása az állami (Statisztikai Hivatal, MKM), önkormányzati és egyházi szerveknek (fenntartó; Egyházkerületi Iskolaügyi Szervezet; Zsinat Iskolaügyi Osztály; Református köznevelési és Közoktatási Intézet) 23. Nemzeti ünnep Őszi nevelési értekezlet Jelentkezés a református gimnáziumokba 31. a Reformáció ünnepe - fogadalomtétel NOVEMBER: Nyílt hét a felső tagozatban Kapcsolatfelvétel az óvodákkal Szeretetvendégség nyugdíjas pedagógusainknak

38

DECEMBER: Mikulás kicsiknek - nagyoknak Adventi evangélizáció Adventi Cserkésznap Karácsonyi Koncert Óévbúcsúztató ünnepi tantestületi értekezlet Téli szünet JANUÁR: Osztályozó konferenciák Félévi értekezlet Továbbtanulás előkészítése Kapcsolattartás az óvodákkal FEBRUÁR: Félévi bizonyítványok osztása Első osztályosok jelentkezésének meghirdetése a gyülekezetben és az óvodákban Jótékonysági Est Farsang alsó - felső tagozatosoknak 28-ig a tárgyévi költségvetés és az előző évi zárszámadás eljuttatása az egyházkerületi iskolaügyi szervezeteknek és a Zsinat Iskolaügyi Osztályára Sítábor - síszünet (max. 5 nap) MÁRCIUS: Első osztályosok előjegyzésbe vétele 15. Nemzeti ünnep Húsvéti evangelizáció Tavaszi szünet - lehetőség szerint a Nagyhetet tartalmazza Nyolcadikosok beiskolázása Nyílt hét - alsó tagozatban Nyílt órák óvodás szülőknek Mini Gála nagycsoportos óvodásoknak Szeretetvendégséggel egybekötött eszmecsere az óvónőkkel ÁPRILIS: Nyolcadikosok záróvizsgájának előkészítése Nyári igények felmérése és a táborok előkészítése Első osztályosok beiratkozása Házi sportvetélkedők Iskolai tanulmányi versenyek

39

MÁJUS: Anyák napja Tanulmányi kirándulások (esetlegesen június első hetében) Nyolcadikosok záróvizsgája Konfirmáció Jókai Hét JÚNIUS: Osztályozó értekezlet Ballagás - tanévzáró - bizonyítvány osztás Tanévzáró értekezlet Beiskolázások statisztikáinak elküldése (Statisztikai Hivatal, fenntartó, Zsinat Iskolaügyi Osztálya) Szöveges igazgatói beszámoló elküldése (egyházkerületi iskolaügyi szervezetek) JÚLIUS: Iskolai üdülő-tábor: Berekfürdő Cserkésztábor Egyéb táborok Általános rend, hogy minden hónapban az egész tantestület részére egy értékelőútmutató-helyzetelemző megbeszélést tartunk. Vezetői, munkaközösségi, tagozati megbeszéléseket szükség szerint ütemezünk. IX. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI 1. Kapcsolat a fenntartóval Ahhoz, hogy a fenntartó viszonyát az iskolával szemléltetni tudjuk, képzeljünk el egyenlő oldalú háromszöget, melynek csúcsai a fenntartó, a szülő illetve a tanár. A középpontban van a gyermek. Az erőhatások kölcsönösek, a jogok és kötelességek határozzák ezt meg, kiegyenlítik egymást. Az egyensúly akkor tökéletes, ha a kapcsolat a négy pont között kölcsönösen egyértelmű. A háromszögön belül a gyermek szabadon mozoghat. Az egész rendszert hitünk szerint összetartja a törvény, az /el/kötelezettségünk szerinti jogunk, vagy a jogunk szerinti /el/kötelezettségünk, a Lukács 10:27. „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből és felebarátodat, mint magadat”. Ez az előbb említett kölcsönösen egyértelmű kapcsolat az, ami ezt a rendszert összetartja és működteti. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Szegedi Kis István, a magyarországi helvét reformáció legelső és korában legnagyobb teoretikusa: „... olyan előljáróság, aki a kegyes és tudós tanítókat kiválasztja és őket bőkezűen ellátja; ... szülők, akik gyermekükben felkeltik a tudás iránti vonzódást, a jó erkölcsök

40

megbecsülésére tanítják gyermekeiket és engedik, hogy gyermekeiket intsék és figyelmeztessék; ... tanítók, akik becsületes, keresztyén hitben járatos, tudós és szorgalmas, szelíd és türelmes tulajdonsággal bírnak.” Így működött a rendszer egykor és kívánatos, hogy így működjön ma is és holnap is. A fenntartó többszöri lehetőséget teremt arra, hogy a nevelőtestülettel találkozzon (és viszont is), hogy a nevelők világosan és egyértelműen lássák mit várnak el tőlük - nyilván bizonyos türelmi idő eltelte után. Az évek során természetessé válik az, hogy iskolánk bekapcsolódik a gyülekezeti életbe. A kapcsolattartás ezen formája az együttműködést segíti elő fenntartó és iskola között. Lehetnek és vannak neuralgikus pontok a fenntartó és intézmény viszonyában (személyi, szervezeti, adminisztratív kérdések, gazdasági, anyagi ügyek) de ezek speciális helyzetünkben megoldásra találnak. 2. Külső kapcsolatok  Az iskola hatékony, jól működő kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel; intézményünk nyitott a szülők felé. Évente három - négy alkalommal kerül sor szülői értekezletekre és fogadó órákra. Szükséges esetben a családokhoz személyesen ellátogat az osztályfőnök, a napközis nevelő és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős /különös tekintettel a hátrányos és veszélyeztetett tanulókra/.  A város óvodáival évek óta szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Ez az iskolaérettség megalapozása szempontjából nagyon fontos. Az óvodai beiskolázási szülői értekezleteken az alsós nevelők rendszeresen képviselik és bemutatják iskolánkat. A leendő elsős gyerekeknek két nyílt napot szervezünk. Az elsőn a nagycsoportosok az óvó nénijükkel látogatnak el hozzánk egy műsoros délelőttre, melyen iskolánk tanulói mutatják be tudásukat. A másikon a szülőkkel jöhetnek el és a leendő elsős tanító nénikhez mehetnek be nyílt órára. A beiratkozás után ismerkedő elbeszélgetésre hívjuk és várjuk a gyerekeket.  A pályaválasztó nyolcadik évfolyam továbbtanulási szülői értekezletére is nagy hangsúlyt fektetünk. Szükség szerint a Megyei Pedagógiai Intézetből szakembert vonunk be a tájékoztatáshoz és a tanácsadáshoz. A későbbiekben pedig igényeljük a fogadó iskolák tanulóinkról alkotott véleményét, hogy figyelemmel tudjuk kísérni az iskolánkból továbbtanulók teljesítményét.  A Szülők Fórumát osztályonként 2-2 szülő alkotja. Közvetítik a szülők helyi szükségleteit, véleményt mondanak az iskola terveiről, munkájáról; segítik az iskolai rendezvények megszervezését, lebonyolítását.  Mivel iskolánk a város központjában fekszik, ezért nagyon sok kedvező lehetőség kínálkozik, hogy könnyen eljuthassunk a gyerekekkel a művelődési intézményekbe. Osztályaink, csoportjaink rendszeresen járnak a Móricz Zsigmond Színházba, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárba, a Jósa András

41

Múzeumba, a Váci Mihály Művelődési Központba, a Kölyökvárba, a Művészeti Szakközépiskolába.  Szoros kapcsolatot tartunk más intézményekkel: - Nevelési Tanácsadó - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 3. Belső kapcsolatok  A közvetlen munkakapcsolatot a szakmai munkaközösségek megbeszélései, helyi továbbképzései erősítik. A munkaközösségek feladatait az intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. Iskolánkban 9 munkaközösség dolgozik.  A munkaközösségvezetők felelős irányítói szaktárgyaiknak és fejlesztési elképzeléseiknek. Képviselik a munkaközösséget intézményen belül és kívül. Biztosítják a szaktanárok közötti koordinációt és információáramlást. Elősegítik az egységes követelménytámasztást, fejlesztik a pedagógus munkakultúráját. Támogatják a belső innovációs kezdeményezéseket, az öntevékenység kibontakoztatását. Segítik a nevelők emberi kapcsolatainak kedvező irányú alakulását a minőségi munkavégzés érdekében. Ösztönzik a tanári önmegvalósítási szándékot. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.  A kedvező iskolai légkör alapjának az egyén sikerességét, a munkahelyi azonosságtudatot és a dolgozók - közös siker érdekében végzett együttműködését tartjuk. Az igazgató számára nélkülözhetetlen a munkaközösségekkel való aktív kapcsolat a minőségi munka érdekében.  Az alsó és felső tagozat közötti váltást a pedagógusok rendszeres tapasztalatcseréje biztosítja. Óralátogatás, a problémák megbeszélése megkönnyíti a tanulók felső tagozatba való átlépését. Az 1996/97-es tanévben került bevezetésre a 8. osztályosok záróvizsgája.  Az osztályfőnöki munkaközösség sokat tehet az egységes nevelési eljárások megkövetelésében.  Az iskola elvárásai a pedagógussal szemben: közvetítse a református szellemiség jegyében történő igaz értékeket a tanulók felé, elkötelezettségének alapja a hit és a szeretet legyen. Szakmai munkájában törekedjen a minőségre. Egyéniségét jellemezze a hivatástudat, a példamutatás, az empátia, az egyszerűség, a fegyelem és a rend a nevelésben. Legyen képes az összehangolt munkavégzésre.

Sipos Kund Kötönyné igazgató