A nyelvföldrajztól a névföldrajzig III. Nyelvjárás – néprajz – művelődéstörténet
A nyelvföldrajztól a névföldrajzig III. Nyelvjárás – néprajz – művelődéstörténet
A 2012. június 4-i sárvári tanácskozás előadásai Szerkesztette
Vörös Ferenc
Savaria University Press Szombathely, 2012
Lektorálta DR. MIZSER LAJOS CSC DR. VÖRÖS FERENC PHD DR. VÖRÖS OTTÓ CSC
Borítóterv VITÁRIS GÁBOR
© VÖRÖS FERENC © A kötet szerzői
ISBN 978-615-5251-05-4 Minden jog fenntartva. A mű sem részleteiben, sem egészében nem reprodukálható semmilyen eljárással, továbbá semmiféle adathordozón nem tárolható a jogtulajdonosok írásbeli engedélye nélkül.
A tanácskozás megszervezését és a kötet megjelentetését Kondora István polgármester és Sárvár város önkormányzata hathatósan támogatta. A szerzőtársak nevében ezúton szeretnék köszönetet mondani a támogatásért. V.F.
Felelős kiadó: FŰZFA BALÁZS Készült: 2012-ben
Tartalomjegyzék
Polgármesteri köszöntő ............................................................................................... 9 Szerkesztői előszó helyett – A sárvári vár mint történelmi emlékhely ............... 11 VÖRÖS FERENC: Nyelvjárásról, névföldrajzról, művelődés- és nyelvtörténetről a térinformatika korában .................................................................................. 58 Irodalom ............................................................................................................ 56 Absztrakt / Abstract ........................................................................................ 58 Kulcsszavak / Keywords ................................................................................ 58 SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ: „Keresztény” családnevek – a kereszténység művelődéstörténeti lenyomatai a magyar és a német családnévanyagban 61 Irodalom ............................................................................................................ 75 Absztrakt / Abstract ........................................................................................ 77 Kulcsszavak / Keywords ................................................................................ 77 JUHÁSZ DEZSŐ: A névrendszerek és névtípusok néhány összefüggéséről, a tájnevek és a családnevek alapján .................................................................... 79 Irodalom ............................................................................................................ 87 Absztrakt / Abstract ........................................................................................ 88 Kulcsszavak / Keywords ................................................................................ 89 FARKAS TAMÁS – SLÍZ MARIANN: A családnévtörténet művelődéstörténeti tanulságaiból ....................................................................................................... 91 Irodalom ............................................................................................................ 98 Absztrakt / Abstract ...................................................................................... 101 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 101 ÖRDÖG FERENC: A népetimológia kései ómagyar és középmagyar kori személyneveinkben .......................................................................................... 103 Irodalom .......................................................................................................... 106 Absztrakt / Abstract ...................................................................................... 108 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 109 FÁBIÁN ZSUZSANNA: Az olasz családnevek névszótári feldolgozásának lehetőségei és gyakorlata ................................................................................. 111 Irodalom .......................................................................................................... 120 Absztrakt / Abstract ...................................................................................... 121 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 122 BENŐ ATTILA: Gyakoribb román eredetű családneveink földrajzi elterjedtségének tanulságai ............................................................................. 123 Irodalom .......................................................................................................... 129 Absztrakt / Abstract ...................................................................................... 130 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 131 FÜLÖP LÁSZLÓ: Mesterségek és családnevek a 17. század végén Sárváron ... 133 7
Irodalom .......................................................................................................... 140 Absztrakt / Abstract...................................................................................... 141 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 141 MIZSER LAJOS: A tájszavak hatása a történelmi Bereg megye családnévadására ............................................................................................................................ 143 Irodalom .......................................................................................................... 147 Absztrakt / Abstract...................................................................................... 148 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 148 BÁNFAI ADRIENN – TORDA DOROTTYA – VARGA BENCE: Családnevek a magyar nyelvterület nyugati, délnyugati pereméről .................................... 149 Irodalom .......................................................................................................... 152 Absztrakt / Abstract...................................................................................... 153 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 153 VÖRÖS OTTÓ: Séd ................................................................................................... 155 Irodalom .......................................................................................................... 157 Absztrakt / Abstract...................................................................................... 157 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 158 BÍRÓ FERENC: A közép-tiszántúli nyelvjáráscsoport magánhangzós jelenségei Körös vidéki helynevekben ........................................................................... 159 Irodalom .......................................................................................................... 171 Absztrakt / Abstract...................................................................................... 173 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 174 SZABÓ JÓZSEF: A Baranya megyébe települt németek néphagyományainak maradványai a földrajzi nevekben ................................................................ 175 Irodalom .......................................................................................................... 182 Absztrakt / Abstract...................................................................................... 183 Kulcsszavak / Keywords .............................................................................. 183 A kötet szerzői / Authors ...................................................................................... 185
8
Polgármesteri köszöntő Mindig nagy megtiszteltetés számunkra, ha a Nádasdy vár történelmi falai között hangozhatnak el olyan különleges gondolatok, érdekes tudományos megközelítések, amelyek akár egy új tudományterület születésének, kiteljesedésének lehetőségét vetítik előre. Így van ez most is Az ügy iránt elkötelezett szervező és előadók tehetségét és bátorságát dicséri, hogy harmadik alkalommal találkozhatnak a tanácskozás résztvevői. Teszik mindezt azért, hogy eszmét cserélhessenek, ütköztessék álláspontjukat a Nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat kereti között. Szimbolikus a helyszín, de egészen konkrét a téma, amely a kutató elmét arra ösztökéli, hogy fogódzókat találjom a mához a múltban. Általa pedig mi is mindannyian kereshessük önmagunkat, tárhassuk fel saját és nemzeti identitásunk mélyebb összefüggéseit, kapcsolódási pontjait, hiszen bennünk, magyarokat is szakadatlanul foglalkoztat: kik vagyunk, mik vagyunk, honnan jöttünk, hol keresendők a gyökereink? Ez az állandó kérdésfeltevés vetheti fel a gondolatot, hogy miként tükrözik vissza hely- és családneveink nyelvünk és népünk történetét, múltját és jelenét, ezeréves keresztény kultúrtörténetünket. A konferencia előadói sok szempont alapján kívánnak választ keresni ezekre a felvetésekre. Az újabbnál újabb nézőpontok beemelése pedig bizonyára valamennyiünknek segíthet érthetőbbé és átélhetőbbé tenni múltunkat, magyarságunkat, európaiságunkat. Noha viszonylag kis létszámú kutatócsoport gyűlt össze itt tanácskozni a Nádasdy vár dísztermében, ám mégis biztosak lehetünk abban, hogy a téma fontossága messze túlmutat e szűk kutatókörön, és talán majd úgy fog betagozódni az egyetemes és a magyar tudományosság rendszerébe, hogy közben a szakmai berkeken kívül is egyre több figyelemben fog részesülni a konferencia előadásainak középpontjában álló nyelv- és névföldrajzi gondolat. Örömmel fogadtuk Vörös Ferenc kezdeményezését, hogy városunkba hozza a rendezvényt. Kezdet kezdetétől támogattuk a konferencia megrendezését, valamint annak a tanulmánykötetnek a kiadását, amelyet immár az olvasó is kézbe vehet. Úgy gondoljuk, hogy a Nádasdy család egykori mecénási tevékenysége üzenet a mába: arra kötelez bennünket, hogy a rendkívüli kezdeményezéseket felkaroljuk és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegyük az itt elhangzott előadásokat. Zárásul engedjék meg, hogy tudományos munkájuk következetes továbbviteléhez magam, valamint a város vezetése nevében állhatatosságot, kitartást, tudományos alázatot és további lelkesedést kívánjak.
Kondora István Sárvár város polgármestere a rendezvény fővédnöke
9
10
Szerkesztői előszó helyett – A sárvári vár mint történelmi emlékhely1 Tisztelt Polgármester Úr, Kedves Kollégák és a téma iránt érdeklődő Hallgatóság!2 Nem kis meghatódottsággal és áhítattal léptem be ebbe a gyönyörű teremben, amelynek falaira szűkebb pátriám kultúrhistóriájának tárgyiasult kövületeiként tekinthetünk. Mindazonáltal személyes emlékeim is feltolulnak az emlékezetemben, hiszen a vár majd’ minden sarokköve egyúttal ifjúkori szellemi töltekezésemnek volt a színhelye. A terem mennyezetének seccóiról – ahol tanácskozásunk helyet kapott – csatajelenetek köszönnek vissza, az oldalfalakról idősebb Dorffmeister István bibliai történetek ihlette freskóiban gyönyörködhetünk. Hamisítatlan történelem. A vár és a város pedig a maga jelenével és múltjával sok-sok jeles eseményt és személyiséget idézhet fel az itt megjelentekben. Mindenekelőtt a 16. század nagy műveltségű főúri mecénását, Nádasdy Tamást, az oskolamester Dévai Bíró Mátyást, a nyelvtaníró és Biblia-fordító Sylvester Jánost, a krónikás Tinódi Lantos Sebestyént, a fekete bégként elhíresült II. Nádasdy Ferencet és annak 17. századi unokáját, a Habsburgok ellen szövetkező országbíró Nádasdy Ferencet. A konferencia helyszínét akár jelképesnek is tekinthetjük, hiszen a vár ódon falai a magyar művelődéstörténet egyik különösen fényes korszakára emlékeztetik az utókort. Arra, amikor a török hódítás által három részre szakított országban Nádasdy Tamás, a reneszánsz főúr támogatta nagyvonalúan a kultúrát. Mecenatúrájának köszönhetően olyan, máig meghatározó munkákat köthetünk a városhoz, amelyeknek mindegyike egy-egy fordulópontot jelentett a magyar nyelven kibontakozó tudományosság számára. 1534-ben – kőhajításnyira a vártól – ugyancsak a mecénás jóvoltából iskola nyithatta meg kapuit. 1537-ben nyomda létesült a városban. 1539-ben itt látott napvilágot nyomtatásban Sylvester János Grammatica Hungarolatiná-ja. 1541-ben ugyancsak Sárvár-Újszigeten jelent meg Sylvester fordításában az első, Magyarországon magyar nyelven nyomtatott könyv: az Új Testamentum. Ennek a Biblia-fordításnak az utólag beiktatott előszava tartalmazza az első magyar nyelven ránk maradt disztichont. Sylvester sárvár-újszigeti munkássága azért is figyelemre méltó a magyar tudományosság szempontjából, mert az Új Testamentum végén leljük a magyar nyelven korábban nem művelt értekező próza egyik meghatározó állomását. Sylvester ugyanis Isten igéjének anyanyelvű tolmácsolásához a bibliai képes beszédről szóló fejtegetéseket ad a korabeli olvasó kezébe. A műfajt modern kifejezéssel esszének nevezhetjük. Nádasdytól és udvartartásától a poézis sem állt távol. Elegendő, ha ennek szemléltetésére Pernezyth tiszttartó 1556. január 31-én kelt, irodalmi hangütéstől sem mentes levelének egyik részletét megidézzük, amelyben a levél írója urát Tinódi halálról tudósítja: „Tinódi Sebestyén immár megvetve ezt a földi muzsikát, Istenéhez tért, hogy ott az angyalok közt sokkal jobbat tanuljon. Akit is e hónap utolsó előtti napján helyeztem a sári A 303/2011. (XII. 23.) számú kormányrendelet a sárvári várat történelmi emlékhellyé nyilvánította. 2 Elhangzott a rendezvény megnyitóján a konferencia szervezőjétől. 1
11
atyák hamvai mellé. Halódva meghagyta nekem, hogy én se maradjak sokáig itt, de hamarosan kövessem, hogy én is megtanulhassam az égi muzsikát…”.3 Ebben a patinás környezetben kapott helyet A nyelvföldrajztól a névföldrajzig c. viselő nemzetközi konferencia, amely számomra, messzire vetődött, visszavisszatérő lokálpatriótaként egyszerre megtisztelő és felemelő. Ugyanakkor egy másik személyes vonatkozást sem rejthetek véka alá: a konferencia ötletgazdájaként a kezdetektől belső késztetést is éreztem arra, hogy méltóképpen fejezhessem ki hálámat szülővárosomnak. A tudomány szerény művelőjeként mi sem volt kézenfekvőbb, minthogy az évről évre más helyszínen megrendezendő sorozat harmadik tanácskozását Sárvárra hozzam. Mindez persze hiú ábránd maradt volna, ha a város vezetői részéről nem leltem volna értő fülekre. Sokat mondóan árulkodik a hely mai szellemiségéről, hogy szülővárosom polgármestere – amikor közel egy évvel ezelőtt felkerestem – azonnal igent mondott a tanácskozás befogadására és hathatós anyagi támogatására. Bizonyára Kondora István polgármester úr sem gondolt akkor arra – bár titkon érezhette –, hogy Nádasdy Tamás szelleme a kései utódokat a legínségesebb időkben is kötelezi a tudományok és művészetek pártolására, hiszen a város lehetőségei szerint az utóbbi évtizedekben is mindig felkarolta, bőkezűen támogatta ezeket a törekvéseket. *** Harmadik alkalommal sikerült megszervezni a tanácskozást. Először Szombathelyen, másodjára Győrben. Immár mindkét rendezvény előadásait szerkesztett kötetben veheti kézbe a szakma és a téma iránt érdeklődő publikum. Bízom benne, hogy a mostani rendezvény előadásainak írott változatát is mielőbb forgathatjuk.4
Sárvár–Győr, 2012. június 4. Vörös Ferenc szerkeszető a rendezvény szervezője
Pernezyt/th György (?) Nádasdy Tamásnak Bécsbe küldött sorait KÁRFFY ÖDÖN idézi Tinódi Sebestyén halála c. tárcájában idézi a Századunk hasábjain (KÁRFFY 1908: 275–276). 4 A kötethez beküldött tanulmányok abban a sorrendben olvashatók, ahogy azok a 2012. június 4-i sárvári konferencián elhangzottak. 3
12
VÖRÖS FERENC Absztrakt / Abstract Nyelvjárásról, névföldrajzról, művelődés- és nyelvtörténetről a térinformatika korában Újabb mutatvány a magyar családnévatlasz térképlapjaiból A tanulmány két időszelet térképeinek hívja segítségül annak bemutatására, miként lehet a térinformatika segítségével eddig megoldatlan nyelvjárási, művelődés- és nyelvtörténeti problémákra választ adni. Munkámban az 1720-as országos összeírás általam strukturált és előkódolt adatbázisáról, annak felhasználási módjairól is szólok. Térképek alapján elemzem a -jártó ~ -gyártó névrészes családnevek térbeli tagozódását. A Bognár és a Bodnár családnevek lexikai típusa kapcsán arra a következtetésre jutok: a szakirodalom tévesen feltételezi a bodnár közszó ómagyar kori kölcsönzéséről, hogy az déli szláv átvétel. About dialect, the geography of names as well as about cultural and language history in the age of geographical information science A novelty in the maps of the atlas of Hungarian family names The paper invites the maps of two specific times to demonstrate a method used to respond existing problems of dialectology, of cultural and language history through the application of geographical information science. The work also discusses the national census database of 1720 structured and pre-coded by the author, together with the method of application. In addition, the spatial distribution of the family names with the particles -jártó and -gyártó are analyzed based on map information. Subsequent to the analysis of the lexical variants of the surnames Bognár and Bodnár the following conclusion is drawn. In contrast with the false supposition in the professional literature which claims the lexical item bodnár is an old Hungarian loan word, it origins from southern Slavic languages.
Kulcsszavak / Keywords térinformatika, nyelvjárás, művelődéstörténet, nyelvtörténet, szláv kölcsönszavak, 1720-as országos összeírás, a -jártó ~ -gyártó névrészes családnevek nyelvföldrajza, a Bognár és a Bodnár lexikai típusának nyelvföldrajza geographical information science, dialect, cultural history, language history, Slavic loan words, national census of 1720, language geography of the family names with the particles -jártó and -gyártó, language geography of the lexical variants of Bognár and Bodnár
SZILÁGYI-KÓSA ANIKÓ Absztrakt / Abstract „Keresztény" családnevek – a kereszténység művelődéstörténeti lenyomatai a magyar és a német családnévanyagban Az európai népek családnévanyagában több olyan családnévvel is találkozunk, amelyek a kereszténységre utalnak, azzal hozhatók kapcsolatba. Ezek egyik nagy csoportja az ún. apanévi eredetű családneveket (patronimikumokat) foglalja magában, amelyek esetében tkp. egy másik keresztnév, ill. annak toldalékos, esetleg összetételes alakja vált családnévvé, pl.: Andersen, Davis, Jánosi. A másik csoportot azok a családnevek alkotják, amelyek programszerűen utalnak valamilyen hitbeli elemre (Angyal, Eördög, ill. Engels, Teufel stb.), egyházi tisztségre, szolgálatra, azzal való érintkezésre vagy ahhoz való hasonlóságra (Apát, Káptalan, Pap, ill. Abt, Bischof, Probst stb.). Ezen névcsoportok magyar–német kontrasztív összehasonlítása azt mutatja, hogy a keresztény hit művelődéstörténeti hatása mindkét nyelvben (kultúrában) alapvető befolyást gyakorolt a családnevek kialakulására, ugyanakkor nyelvspecifikus sajátosságok határozták meg a lexikai, ortográfiai névváltozatok létrejöttét és elterjedését. Christian family names – The culture-historical traces of Christianity in the Hungarian and German family names Among the family names of the European nationalities there are names which refer to or can be associated with Christianity. A large group of them is the so called patronymic surnames (patronymics), which involves family names combining from first names and their postpositions or sometimes with compounds, for example: Andersen, Davis, Jánosi. The other group consists of surnames referring to some elements of faith, for example (Angyal, Eördög, Angel, Devil, etc.), church function, service or some similarities to them (Apát, Káptalan, Pap, Abbot, Chapter, Priest, etc.) The Hungarian-German comparative study of these surname groups shows that the culture-historical effect of Christian faith in both languages (cultures) has a basic influence on the formation of family names, as well as certain language specific features determine the creation and spread of orthographic and lexical name versions.
Kulcsszavak / Keywords magyar és német családnevek – keresztnevek – keresztény hitre és egyházi életre utaló családnevek Hungarian and German family names – First names – family names referring to Christian faith and church life
JUHÁSZ DEZSŐ Absztrakt / Abstract A névrendszerek és névtípusok néhány összefüggéséről, a tájnevek és a családnevek alapján A helynevek és a személynevek összefüggésrendszerének kutatása – akár más névfajták bevonásával is – a névtan egyik klasszikus területének tekinthető. Előadásomban egy korábbi kutatási témát folytatok, amely a tájnévi eredetű családnevek rendszertani és dimenzionális nyelvészeti sajátságait vizsgálja. Az első tanulmányom anyagát két nagyobb névgyűjteményből: saját tájnév-monográfiámból (JUHÁSZ 1988) és Kázmér Miklósnak a Régi magyar családnevek szótárából (1993) merítettem. Kázmér kiváló műve azonban csak a 17. század végéig dokumentálja a magyar családneveket. A források lényeges bővítését a közelmúlt kutatásai tették lehetővé. N. Fodor János a 18. századi népesség-összeírásokat rendezi névtani adatbázisba. A 21. századi magyarországi családnevek elektronikus adatbázisa az országos népesség-nyilvántartás feldolgozása révén állt elő, amelyet Vörös Ferenc alakított térképkészítésre is alkalmas nyelvtechnológiai apparátussá. Ezeket a forrásmunkákat és apparátusokat felhasználva a rendszertani vázlatok mellett néhány névtérkép is készült, amelyeket az előadás tömör elemzésben részesít a térbeliség és időbeliség szempontjait is szem előtt tartva. Relations between name systems and name types, based on names for regions and family names Research on interrelations between place and personal names – sometimes by involving other name types as well – can be considered as a characteristic field of Onomastics. This paper continues my previous investigations into the systemic and dimensional linguistic features of family names derived from names for regions. In an earlier survey, I examined data extracted from two bulky collections of names: my own monograph on names for regions (JUHÁSZ 1988) and the Régi magyar családnevek szótára [Dictionary of Hungarian Historical Family Names] by Miklós Kázmér (1993). Kázmér’s excellent work, however, attests Hungarian family names up to the end of the 17th century. A considerable extension of sources has been made possible by recent research. JÁNOS N. FODOR is building an onomastic database of 18th-century censuses; a digital database of the 21st-century family names of Hungary has just been completed, based on the results of the latest national census. This database has been transformed into a language technological device, suitable also for generating maps, by FERENC VÖRÖS. Utilising these sources and apparatuses, apart from a systemic overview, several name maps have been prepared, which are briefly analysed in this paper, taking spatiality and temporality also into consideration.
Kulcsszavak / Keywords névrendszerek összefüggése, tájnévi eredetű családnevek, személynévi adatbázisok, névtérképek, névföldrajzi elemzés relations of name systems, family names derived from names for regions, databases of personal names, name maps, geo-onomastic analysis
FARKAS TAMÁS – SLÍZ MARIANN Absztrakt / Abstract A családnévtörténet művelődéstörténeti tanulságaiból A családnevek története számos ponton összekapcsolódik a művelődéstörténettel; tanulmányunkban ezek közül emelünk ki néhány szempontot. Elsőként a családnév nyelviségének kérdését, ennek a magyar névtörténetben, a többnyelvű társadalmi és kulturális kontextusban való alakulását tekintjük át. Ezt követően olyan nyelv- és művelődéstörténeti vonatkozásokat tárgyalunk, melyek egyes családnevek kései megjelenését indokolhatták. Ezek után a családnevekkel kapcsolatos írástörténeti és néhány egyéb kérdés művelődéstörténeti összefüggéseit vizsgáljuk, majd pedig kitérünk az irodalmi eredetű névadás családnevek körében is megfigyelhető jelenségére. Végezetül a történeti és mai családnévállomány összevetésével igyekszünk összefoglalni a családnevek kultúrtörténeti értékét.
On some relations between the history of surnames and cultural history There are several relations between the history of family names and cultural history in Hungary, and our paper discusses only some of them. Firstly, we deal with the possible translation of family names in different multilingual social and cultural contexts. Secondly, we endeavour to find out some culture-historical reasons for the comparatively late documentation of several family names. Thirdly, we draw some culture-historical conclusions from the orthographical history of family names, then we deal with the family names derived from literary works. Finally, comparing historical and recent name stocks, our paper summarizes the culturehistorical value of family names.
Kulcsszavak / Keywords családnevek, művelődéstörténet, személynevek fordítása, családnevek helyesírása, irodalmi eredetű névadás, családnév-változtatás surnames, cultural history, translation of personal names, orthography of family names, naming from literature, family name changes
ÖRDÖG FERENC Absztrakt / Abstract A népetimológia középmagyar kori személyneveinkben A szerző két nagy forrás (CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában), Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1745–1771) e témához tartozó családneveit tárgyalja. Közöttük a Rubin nevet is, amelyről kimutatja, hogy sem az ’ásvány’ jelentésű rubin-hoz, sem az ószövetségi héber Ruben-hez nem kapcsolható – a Rubinstein pedig mesterséges név, akárcsak a Diamantstein –, teljesen világos a Cherubin > Rubin névmagyarázat, azaz valamely idegen nyelvi névcsonkulásos becézőnévből való származtatás.
Data and supplements for personal and place names created by folk etimology The author deals with family names of two great resources (CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában), Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1745–1771) belonging to this topic. He discusses the name Rubin pointing out that it cannot be connected either to the common noun rubin referring to a certain type of mineral or to the Hebrew personal name Ruben from the Old Testament. Rubinstein is an artificial name such as Diamantstein. In conclusion the explanation Cherubin > Rubin is clear, the origin is from a mangled nickname of another language.
Kulcsszavak / Keywords nyelvjárástörténet, aferézis, hasonló hangalak, mássalhangzó-torlódás feloldása, idegen szó egybeesése a névcsonkulással keletkezett becézőnévvel, mesterséges név, népetimológia, névtipológia Historical dialectology, aferesis, similar phonetic form, dissolution of consonant congestion, foreign word overlapping a nickname formed by mangling, artificial name, folk etimology, name tipology
FÁBIÁN ZSUZSANNA Absztrakt / Abstract Az olasz családnevek névszótári feldolgozásának lehetőségei és gyakorlata Az olasz családnevekre a nagy formai változatosság jellemző, mely tény összefüggésben áll maguknak a családneveknek a földrajzi megoszlásával. Az ugyanazon névcsaládhoz tartozó névalakok változatossága (pl. Berto, Berti, De Berti, Deberti, Bertone, Bertini, Bertin stb.) számos nehézséget okoz a névszótári ábrázolás során: bizonyos névalakok ugyanabban a szócikkben, míg mások különválasztva szerepelnek. Az olasz névszótárakban alkalmazott lexikográfiai gyakorlat megismerése hasznos szempontokat szolgáltathat a Magyar családnévatlasz megvalósításához. A tanulmány első részében a szerző (néhány példán keresztül) bemutatja az olasz családnévrendszer néhány fő sajátosságát. A második részben van leírva a legfontosabb papír-alapú és on-line névszótárak által alkalmazott csoportosítási eljárás, míg a harmadik részben az olasz kutatók által alkalmazott névstatisztikai számítások során alkalmazott módszer van bemutatva.
Possibilities and solutions of representation of Italian family names in name-dictionaries and in statistical calculations Italian family names are characterized by a great formal variability that often correlates with their territorial distribution. The diversity of the name-forms belonging to the same family (e.g. Berto, Berti, De Berti, Deberti, Bertone, Bertini, Bertin etc.) is often the cause of problems and difficulties in the lexicographical representation: some names appear in the same entry while other ones are collocated separately. The Italian practice why/how unite resp. separate single family name-forms could serve as an example for the researchers preparing the Hungarian family-name-atlas. In the first part of the study the Author illustrates the complex Italian family name system with some examples. The practice of the representation in the most used (paper-printed and on-line) name-dictionaries is described in the second part, the methodology adopted by Italian researchers in statistical calculations on family names is shown in the third part.
Kulcsszavak / Keywords névtan, olasz családnevek, területi megoszlás, tulajdonnevek a szótárban onomastics, Italian family names, territorial distribution, proper names int he dictionary
BENŐ ATTILA Absztrakt / Abstract Gyakoribb román eredetű családneveink földrajzi elterjedtségének tanulságai A tanulmány négy, gyakorinak mondható román eredetű családnév (Ráduly, Borbát, Boér, Berszán) eredetének, földrajzi megoszlásának kérdéseit ismerteti a 2001-es népszámlálás, valamint a MMCsA/DHS 2009 adatbázis adatai alapján. Az elemzések azt mutatják, hogy a mai névföldrajzi helyzetből következtetni lehet a diakrón folyamatokra is, és a kontaktológiai kérdések megoldásához is szempontokat nyújthat. A családnév területi megoszlása, gyakorisága a településtörténeti adatokkal együtt feltárhatja egy-egy családnév etnikai kötődéseit, és közvetve a név eredetére és elterjedésére is utalhat.
Some Hungarian family names of Romanian origin. Their geographical distibution and possible diacronic trends The article analyses four, relatively wide-spread Hungarian family names of Romanian origin (Ráduly, Borbát, Boér, Berszán) and tries to find solutions to etimological and diacronical questions using the data from the last census in Hungary (2001) and the Database of Hungarian Surnames 2009. The conclusions show that the geography of the family names may help us in the reconstruction of diacronic trends and in the clarification of etimolgical problems. The geographical distribution of family names, the historical data of certain locations may reveal the ethnic connctions of certain family names, and thus it may indirectly refer to the origin and distribution of family names.
Kulcsszavak / Keywords családnév, kölcsönzés, román hatás, névföldrajz, etnikum family name, borrowing, Romanian influence, geography of names, ethnic groups
FÜLÖP LÁSZLÓ Absztrakt / Abstract Mesterségek és családnevek a 17. században Sárváron A tanulmány két szempontból vizsgálja a mezőváros életét a címben megadott időszakban: hely- és művelődéstörténeti, valamint nyelvészeti (névtani) szempontból. Bemutatja a kis város és az azóta hozzácsatolt, akkor még önálló településeket. Ezek után rátér a korabeli dokumentumokban található családnevekre. Bizonyítja, hogy a város lakosságának 70-80 százaléka mesterember volt, akik családnévként a foglalkozásuk nevét kapták. Végül négy szempont alapján indokolja, hogy miért élhetett e kis településen olyan sok iparos: a mezővárosi rang és a vele járó kiváltságok, a viszonylag kevés termőföld, a vár, az ott élő főúr és családja, valamint a katonák életszükségleteinek biztosítása, a vásártartási jog és a nagy vonzáskörzet.
Professions and surnames in the 17th century in Sárvár The study analyzes the life of a market town in the17 th century from the onomatological, local and cultural historical point of view. It shows the small town and the independent settlements in the neighbourhood, which later became the part of Sárvár. Afterwards the author analyzes the surnames mentioned in the written sources and demonstrates that the 60-70 per cent of the population had a profession. Their surname had something to do with their professions. He gives four reasons for the great number of craftsmen: the status of market town, too little arable land, the castle, where the landloard and his family lived, and the necessity of the soldiers’ life, the right to have market.
Kulcsszavak / Keywords várostörténet, társközségek, a vár szerepe, mesterségek, családnevek History of the town, neighbouring villages, role of the castle, professions, surnames
MIZSER LAJOS Absztrakt / Abstract A tájszavak hatása a történelmi Bereg megye családnévadására Kutatási területem a történelmi Bereg megye, amely részben Magyarország, részben Ukrajna területén fekszik. A tájszavak mint családnevek élnek tovább. Most a történelmi Bereg megye családneveit vizsgálom. A tájszavak jöhetnek Beregből vagy a magyar nyelvterület más részeiből, pl. Alföld, Dunántúl, Erdély, Nyitra vidéke, Palócföld, Tiszántúl stb. A neveket három csoportban vizsgálom: 1. alak szerinti tájszavak (pl. Kokas ’kakas’ Mondik ’mondják’, Őrő ’őrlő’ stb.), 2. jelentésbeli tájszavak (pl. Bojtos ’kócos’, Heé ’heves’, Temető ’sírásó’ stb.), 3. valódi tájszavak (pl. Bimba ’Daphnia pulex’, Czakó ’gólya’, Matiz ’csámpás’ stb.). Zárójelben megadom a a családnév előfordulási helyét. The influence of dialect words on the family names giving of the historical county Bereg My research area is the historical county Bereg, wich today is part of Hungary and Ukraine.The dialect words live longer as family names. The dialect words can come from county Bereg or other parts of Hungarian language areas, e. g. Lowland, Transdanubia, Nyitra county, Palotzland, Trans-Tisza etc. I examine in tree groups: 1. dialect words according to form (e. g. Kokas ’cock’, Mondik ’they say’, Őrő ’miller’ etc.), 2. dialect words according to meaning (e. g. Bojtos ’tousled’, Heé ’sanguine’, Temető ’gravedigger’ etc. 3. real dialect words (e. g. Bimba ’water flea’, Czakó ’stork’, Matiz ’knock-kneed’ etc. In parentheses I give the towns, villages, where these family names live today.
Kulcsszavak / Keywords Bereg megye, tájszavak, családnevek county Bereg, dialect words, family names
BÁNFAI ADRIENN – TORDA DOROTTYA – VARGA BENCE Absztrakt / Abstract Családnevek a magyar nyelvterület nyugati, délnyugati pereméről Ez a tanulmány néhány, a névtudomány problémakörébe tartozó kérdést tárgyal a Dunántúl három kisvárosa, Kőszeg, Letenye és Szentgotthárd családnévállománya alapján. A három település közös vonása, hogy az országhatár közelében fekszenek, és egyidejűleg különböző nyelvek ütközőzónájában találjuk őket. A városok családnévállománya a Mai magyar családnevek adatbázisa (MMCsA 2009) alapján lett feldolgozva. A dolgozat az állományok közötti különbségeket, illetve hasonlóságokat hivatott feltérképezni írásképi, hangtani, élőnyelvi aspektusok figyelembe vételével. Egy nagyobb munka kezdeti lépéseit mutatjuk be, amely a jelenlegi állapotában a lexikai típusok körültekintő vizsgálatáig sikerült eljutni. Family names from the western, southwestern parts of the hungarian language area This paper examines some onomatological issues related to the family names of three Transdanubian towns, Kőszeg, Letenye and Szentgotthárd. These three towns have two commonalities which are the following: they lie close to the border and they are in an area where two or more different languages can be found. The research of the family names relied on an electrical database, which is called Mai magyar családnevek adatbázisa (MMCsA 2009). The aim of the paper is to provide an overview of the similarities and the differences among the three stock of family names. We present here just the first steps of a larger project.
Kulcsszavak / Keywords névtan, családnevek, dunántúli kisvárosok, elektronikus adatbázis, variánsok Onomatology, family names, Transdanubian towns, electronic database, variants
VÖRÖS OTTÓ Absztrakt / Abstract Séd
Az előadás a magyar nyelvben ma már a nyelvjárások egy részében is csak archaizmusként élő séd víznév etimológiájával foglalkozik. Megállapítja, hogy a név eredete a víz sebességére vezethető vissza. Bár ősi származék, de a magyar nyelvközösségben csak nyelvjárási szinten élt, ezért tudta felváltani és köznyelvi szintre emelkedve kiszorítani a szláv patak jövevényszóként. Az előadás indoklásában történeti, jelentéstani és hangtani érveket sorol fel. The hydronym „Séd” The presentation focuses on the etymology of the hydronym „séd” existing merely as an archaism even in some dialects in the Hungarian language. The presentation states that the origin of the name derives from the concept of the velocity of water. Despite being of archaic origin it only existed as a dialectical element in the Hungarian linguistic community, that is the reason why the Slavic „patak” loan toponym was able to take over. In the justification part of the presentation historical, semantical and phonetical reasons are provided.
Kulcsszavak / Keywords séd, patak, szókölcsönzés, jövevényszó, földrajzi köznév, etimológia, helynév, víznév „séd”, „patak”, loan, loan word, geographical appellative, etymology, toponym, hydronym
BÍRÓ FERENC Absztrakt / Abstract A közép-tiszántúli nyelvjáráscsoport magánhangzós jelenségei Körös vidéki helynevekben A dolgozat a helynevek vallomására alapozott dialektológiai ismeretek feltárásával a névtani kutatások eredményeinek más tudományágakban való hasznosítási lehetőségeit igazolja. A helynevek hangtani, morfológiai és lexikális nyelvjárási tanulságai közül csupán egyetlen részterületet emel ki. Azt igyekszik áttekinteni, hogy miféle magánhangzós jelenségek tűnnek fel a közép-tiszántúli nyelvjáráscsoportba tartozó nyolc nagy határú településnek a helyneveiben. Többezres helynévegyede vizsgálatával sorra veszi, milyen tekintélyes számú és sokféle magánhangzós tájnyelvi jelenség tűnik elő bennük. Ezek csekélyebb számban a köznyelvhez képest a fonémák állományi különbségéből és a helyi beszédbeli kiejtésüknek a sajátos realizációiból adódnak, az adatok döntő hányadában ellenben az egyes fonémák megterheltségének az eltéréseiből.
The vocal phenomena of the Mid-Tiszántúl dialect in the place names of the Körös region Combining the methods of dialectology and onomastology, the paper demonstrates the possibilities of utilizing the results of onomastics in other fields of science. Out of the phonologic, morphologic and lexical elements of the dialect, only one point is emphasized. The paper strives to review the characteristics of vowels in the place names of the eight settlements with great fields that belong to the Mid-Tiszántúl dialectical region in Eastern Hungary. Analysing many thousand place names, a great number and variety of idiomatic phenolmena of vowels are revealed. A few of them originate from the phonetic system of the dialect and the local variants of pronunciation, most of them, hoever, can be explained with the dissimilar frequency rate of some phonemes.
Kulcsszavak / Keywords magánhangzótöbblet (ë), zártabb-nyíltabb megfelelések, illabializáció, magánhangzónyúlás, palatális-veláris megfelelések, diftongusok excess vowel (ë), open and close correspondences, illabialisation, lengthening of vowels, palatal-velar correspondences, diphthongs
SZABÓ JÓZSEF Absztrakt / Abstract A Baranya megyébe települt németek néphagyományainak maradványai a földrajzi nevekben A szerző a kétkötetes Baranya megye földrajzi nevei című kiadványt használta föl vizsgálódásaihoz. Írásának középpontjában nagyrészt a 18. században Baranyába települt németek helynevekhez kapcsolódóan fennmaradt néphagyományainak bemutatása áll. Dolgozatában áttekintést nyújt egyes települések származástudatáról, bizonyos népszokásokról, hiedelemmondákról és vallásos jelképekről, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még ismertek voltak.
Traces of the folk traditions of Germans settled in Baranya county in geographical names The author has used the two volumes of Baranya megye földrajzi nevei (Geographic names of Baranya county) for his research. The central topic of the paper is a detailed presentation of the geographic names preserving traces of the folk traditions of Germans settled in Baranya county in the 18th century. The author discusses the settlers’ consciousness of origin, their folk traditions, belief legends and religious symbols which were still known some decades ago.
Kulcsszavak / Keywords német betelepítések, helynevek, származástudat, népszokások, hiedelemmondák, vallásos jelképek German settlements, georaphic names, consciousness of origin, folk customs, belief legends, religious symbols
A tanácskozás megnyitója
A tanácskozás résztvevői
A kötet szerzői / Authors BÁNFAI Adrienn
1991. április 29-én születtem Nagykanizsán. Egy Zala megyei kisközségben, Borsfán élek. Gimnáziumi éveimet Nagykanizsán töltöttem, a Batthyány Lajos Gimnáziumban érettségiztem. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetemen hallgatok magyart és történelmet. Harmadéves magyar alapszakos hallgatóként tanári pályára készülök. I was born on April 29, 1991, in Nagykanizsa. I live in a little town in Zala county , in Borsfa. I spent my secondary school years in Nagykanizsa and graduated here at Batthyány Lajos Grammar School. Presently, I am a student of the University of West Hungary, here my major is Hungarian language and literature and my minor is History. In the future. I would like to be a teacher.
BENŐ Attila
Benő Attila: egyetemi docens (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék. Kutatási területe: kétnyelvűség, nyelvi érintkezések. Megjelent kötetei: Nyelvi érintkezések, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban (2003, társszerző: Péntek János), A kölcsönszó jelentésvilága (2004), Kontaktológia (2008), A dolgok másik neve (2011). Attila, Benő (b. 1968) PhD, assistent-professor (Babes-Bolyai University, Cluj\Kolozsvár), His field of reaserch: bilingualism, contactology. His published books: Nyelvi érintkezések, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban (Language contacts and language dominance in Transylvania, co-author: János, Péntek) (2003), A kölcsönszó jelentésvilága (The semantics of borrowings words) (2004), Kontaktológia (Language contacts) (2008), A dolgok másik neve (The other name of things) (2011).
BÍRÓ Ferenc
Bíró Ferenc CSc, főiskolai tanár, az egri Eszterházy Károly Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének munkatársa. 2000-től 2006-ig a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének a docense. Elsődleges kutatási területe a névtan, azon belül is a helynévtan. Számos tanulmányában és három önálló kötetében foglalkozott a magyar helynevek rendszerével, szerkezeti kérdéseivel, más tudományágakkal való összefüggéseivel. Újabban dialektológiai dolgozataiban egyes palóc nyelvjárások 20. század végi állapotát igyekszik bemutatni. Ferenc Bíró CSc, is the professor of the Department of Hungarian Linguistics at Eszterházy Károly College, Eger. Between 2000 and 2006 he was the senior lecturer of the Hungarian Department at Charles University, Prague. His main field of research is onomastics, with a special interest in site names. In his many papers and in his three books he has dealt with the system and the structure of Hungarian site names, using interdisciplinary methods. In his recent papers he examines the so called Palóc dialect to describe the present usage of spoken Hungarian.
FÁBIÁN Zsuzsanna
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Romanisztikai Intézetének/Olasz Tanszékének egyetemi tanára. Felsőfokú tanulmányait ugyanitt folytatta, 1973-ban szerzett olasz–német szakos tanári diplomát. Kandidátusi értekezésének címe: Az olasz melléknevek vonzatai (1995), habilitációs értekezését pedig olasz névtan témakörében írta (Nomi propri italiani nell’ungherese, 2007). Több tudományos társaság, ill. az MTA köztestületének tagja. Elnöke az MTA Szótári Munkabizottságának (2012–) és szerkesztője a Lexikográfiai füzetek, ill. a (Magyarországi Olasz Kultúrintézet által kiadott) Nuova Corvina c. kulturális-tudományos folyóiratnak. 2010-ben elnyerte az ELTE „Pro Universitate emlékérem” kitüntetésének arany fokozatát. Oktatói és tudományos munkája felöleli a leíró nyelvtan, a lexikológia és a lexikográfia, a vonzatelmélet és a szociolingvisztika különböző területeit. Publikációinak száma több mint 150, az ezekre való hivatkozásoké pedig több mint 300. Professor at Eötvös Lóránd University, Budapest Department of Romance/Italian Studies - took her M.A. in Italian and German Language and Literature from Eötvös Lóránd University, Budapest in 1973. She received her PhD in 1995. The title of her dissertation was The Complements of Italian Adjectives, while that of her habilitation lecture delivered in 2007 was Nomi propri italiani nell’ungherese. She is president of the Dictionary Working Committee of the Hungarian Academy of Sciences (2012-) and member of several other scientific associations. She is also the member of the editorial committee of Lexikográfiai füzetek and Nuova Corvina (Istituto Italiano di Cultura, Budapest). In 2010 she received the Gold Medal of the „Pro Universitate Award” of Eötvös Lóránd University. She has taught courses in stylistics, various fields of descriptive grammar, history of linguistics, lexicology and lexicography, valency theory and sociolinguistics. The number of her publications reaches 150 and citations are around 300.
FARKAS Tamás Farkas Tamás PhD, egyetemi adjunktus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének munkatársa. A Névtani Értesítő szerkesztője, a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. Elsődleges kutatási területe a névtan, különösen a személynévtan, a szocioonomasztika és az alkalmazott névtan. Számos tanulmányában foglalkozik a magyar családnévanyag rendszerével, történetével, művelődéstörténeti összefüggéseivel. Farkas, Tamás PhD is a senior lecturer in the Institute of Hungarian Linguistics and Finno-Ugric Studies of Eötvös Loránd University, Budapest. He is the editor of Névtani Értesítő, the journal of Hungarian onomastics, and the secretary of the Society of Hungarian Linguistics. His main research interest is onomastics, especially anthroponomastics, socioonomastics and applied onomastics. He has published many papers on the system, history and cultural history of Hungarian family names.
FÜLÖP László A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának nyugdíjas tanára. Több, mint egy évtizedig volt a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője. Először a pécsi Tanárképző Főiskola magyar–orosz–ének szakán, majd az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1973-ban. Nyelvészeti témájú doktori dolgozatát 1976-ban védte
meg. Ugyanezen az egyetemen szerzett kandidátusi fokozatot 1992-ben, amelynek címe: A Somogy megyei Vízmente személynevei 1722–1900. Több önálló és társszerzős kötet szerzője, közel kétszáz publikációja jelent meg hazánkban és külföldön (Ausztria, Németország, Szlovénia, Szlovákia). A magyar nyelvészet különböző területein kívül elsősorban a névtudomány jelenségeivel foglalkozik. Helytörténeti írásai is névtani ihletésűek. Jelentősek a szülőföldjéhez, Vas megyéhez kapcsolódó tanulmányai. A keresztnevekkel foglalkozó három kötete csak a kaposvári egyetemi könyvesboltban kapható. Nevéhez kötődik a magyar nyelv és irodalom szak akkreditálása és indítása a Kaposvári Egyetemen. He is a retired teacher of Kaposvár University Faculty of Pedagogy. He had been the leader of the Department of Hungarian Language for more than ten years. First he earned his degree in Music, Hungarian and Russian language in the Teachers’ Training College of Pécs. In 1973 he earned his second degree in Hungarian Language and Literature in Eötvös Loránd University. It was in 1976 when he defended his university doctarate in a linguistic topic. At the same university he defended his old style PhD in 1992. The title of his dissertation is „The personal names of ’Vízmente’ (the valley of River Kapos) in Somogy County from 1722 to 1900.” He is an author or co-author of several volumes. Nearly two hundred articles written by him have been published in Hungary and in foreign countries (Austria, Germany, Slovenia, Slovakia) up to now. His articles about local history have always something to do with onomatology. His publications on his native land, Vas County are importont. His three volumes about the first names are only available in the bookshop of Kaposvár University. The Study of Hungarian Language and Literature was accreditted by him in Kaposvár University.
JUHÁSZ Dezső
Juhász Dezső CSc, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének tanszékvezető professzora, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatója. Fő kutatási területei: magyar nyelvtörténet, dialektológia, névtan. Egyetemi doktori disszertációját a magyar tájnévadásból írta (NytudÉrt. 126. 1988.). Tagja volt a 20. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben A magyar nyelv történeti nyelvtana munkaközösségének. Kandidátusi értekezését a magyar kötőszók és módosítószók történetéből írta. A kilencvenes évek közepétől szerkesztője A romániai magyar nyelvjárások atlasza c. 11 kötetes sorozatnak. Tagja volt a Kiss Jenő szerkesztésében megjelent Magyar dialektológia c. kézikönyv szerzői közösségének. A dialektológián belül a fő kutatási területei a nyelvföldrajz, nyelvjárás-tipológia, nyelvjárástörténet. Tagja az ELTE-n működő Geolingvisztikai Kutatócsoportnak. Újabban a névtan körében névszociológiai, művelődéstörténeti és interdiszciplináris tanulmányokat publikál. A Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára, a Magyar Nyelv folyóirat szerkesztője. Professor Dezső Juhász, CSc is the Head of the Department of Hungarian Historical Linguistics, Sociolinguistics and Dialectology and the director of the Institute of Hungarian Language and of Finno-Ugrian Studies at Eötvös Loránd University, Faculty of Humanities. His research interests include the history of the Hungarian language, dialectology and onomastics. He wrote his university doctoral dissertation on names of Hungarian geographical regions (NytudÉrt. 126. 1988.). In the 1980s and 1990s, he was a member of the research group on The Historical
Grammar of the Hungarian Language. He wrote his CSc dissertation on the history of Hungarian conjunctions and modifiers. Since the mid-1990s, he has been the editor of the 11-volume series entitled “The Atlas of Hungarian Dialects in Romania”. He is one of the authors of the handbook “Hungarian Dialectology”, edited by Jenő Kiss. In the field of dialectology, his research interests include linguistic geography, typology of dialects and the history of dialects. He is a member of the Geolinguistics Research Group at ELTE University. In onomastics, he has recently published socio-onomastic, cultural-historical and interdisciplinary studies. He is also the secretary-general of the Society of Hungarian Linguistics as well as the editor of the journal “Hungarian Language”.
MIZSER Lajos
1964. június a Szegedi Tudományegyetemen középiskolai tanár magyar–latin szakon, 1964. december Dr. Phil., 1980–2007. a Nyíregyházi Főiskola tanára a Magyar Nyelvészeti Tanszéken. 1989. CSc., 2007-től nyugdíjban. Kutatási területem a magyar, német, román és szláv nyelvek család-, és helynevei. June 1964 got degree in secondary theacher (Hungarian–Latin) at University of Szeged; December 1964 Dr. Phil.; 1980–2007: professor at the Hungarian Linguistics Department at College of Nyíregyháza; June 1989 CSc.; retired from 2007. My areas of research are Hungarian, German, Romanian and Slavic family names and place names.
ÖRDÖG Ferenc
Ördög Ferenc – nyugdíjas tudományos kutató, c. egyetemi docens, 1952–1956: Szegedi Tudományegyetem magyar szakos hallgatója, 1960: Dr. Phil., 1974: CSc., 2011: MTA doktora. 1966–1968: Pécsi tanárképző Főiskola előadója, 1974–1978: az ELTE c. egyetemi docense, 1998–2002: Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, jelenleg az egyetem Doktori Iskolájának külső tanára. 1970-től az Onoma megbízott magyarországi munkatársa. Fő kutatási területe a földrajzi nevek kutatása, és az általa elindított földrajzinév-gyűjtés és földrajzinév-kiadás országos tudományos irányítása az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos főmunkatársaként (1977–2000), valamint a mai és 18. századi személynevek, patrocíniumok, patikanevek stb. vizsgálata. Ferenc Ördög – retired researcher, titular associate professor; 1952-1956: Szegedi Tudományegyetem (University of Szeged) studies in Hungarian Literature and Linguistics, 1960: Dr. Phil., 1974: CSc., 2011: doctorate of Magyar Tudományos Akadémia (Hungarian Academy of Sciences). 1966–1968: lecturer at Pécsi Tanárképző Főiskola (Training College of Pécs), 1974–1978: titular associate professor at Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd University, Budapest), 1998–2002: associate professor at Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Pázmány Péter Catholic University), at present external lecturer at the College of Doctoral Studies – Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Hungarian associate of Onoma since 1970. Main scientific interest: researches in toponyms – he started and he was coordinating a project in collecting, researching and publishing the toponyms of Hungary as the scientific senior member at the Linguistic Institute on the Hungarian Academy of Sciences (MTA) (1977–2000);
researches in proper names, patrocinium, pharmacy names etc. of today and the 18th century.
SLÍZ Mariann
Slíz Mariann PhD, tanársegéd, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének munkatársa. A Névtani Értesítő szerkesztő munkatársa, valamint a Magyar Könyvszemle olvasószerkesztője. Főbb kutatási területei a névtan, illetve a nyelv- és művelődéstörténet. Elsősorban nyelvtörténetet, szociolingvisztikát és névtant tanít BA és MA szinten, valamint a doktori képzésben. Tanulmányainak jelentős részében történeti személynévkutatással foglalkozik (többek között a magyar családnevek történetével). Mariann Slíz PhD is a lecturer in the Institute of Hungarian Linguistics and Finno-Ugric Studies of Eötvös Loránd University, Budapest. She is the co-editor of the Hungarian journals Névtani Értesítő and Magyar Könyvszemle. Her main research interests are name studies, historical linguistics and cultural history. She has taught historical linguistics, sociolinguistics and name studies on both B.A. and M.A. levels and name studies on the PhD level. She has published articles e.g. on historical name studies (mainly on the history of Hungarian family names) and on the use of names in literature.
SZABÓ József Szabó József 1940-ben született Nagykónyiban. A JATE magyar–orosz szakán végzett 1964-ben. 1964 és 1970 között két évig gimnáziumi, négy évig általános iskolai tanárként dolgozott. 1970–73-ig a JATE Magyar Nyelvészeti Tanszékén tanársegéd, majd 1973–79-ig adjunktus, 1979–93-ig docens,1993-tól egyetemi tanár, két évig (1988–1990) pedig tanszékvezető volt. 1992 és 1997 között vendégtanár volt a pozsonyi Comenius Egyetemen. 2003-tól 2007-ig tanított a veszprémi Pannon Egyetemen is, ahol négy éven át az Interdiszciplináris Doktori Iskolát vezette. Kutatási területe: dialektológia, szociolingvisztika, névtan. 1978-ban szerezte meg a kandidátusi fokozatot, 1992-ben pedig a nyelvtudomány doktora címet. Megközelítőleg 250 cikke, tanulmánya látott napvilágot hazai és külföldi kiadványokban, 1982 és 2008 között pedig nyolc könyve jelent meg. Szabó József was born in Nagykónyi in 1940. He took a degree in Hungarian and Russian at József Attila University, Szeged in 1964. Between 1964 and 1970 he taught at a secondery school for two years and a primary school for four years. He worked as a junior assistant professor at the Department of Hungarian Linguistics of József Attila University between 1970–1973, then as an assistant professor between 1973–1979, an associate professor between 1979–1993 and became full professor in 1993. He was chair of the Department of Hungarian Linguistics for two years between 1988 and 1990. He was a guest professor at Comenius University, Bratislava between 1992 and 1997. Between 2003 and 2007 he gave courses at Pannon University, Veszprém, where he was head of the Interdisciplinary Doctoral School for four years. His research areas are dialectology, sociolinguistics and onomastics. He obtained a Candidate of Sciences (CSc) degree in 1978 and then a Doctor of Sciences (DSc) degree in 1992. He has published approximately 250 articles and studies in Hungary and abroad and he published eight books between 1982 and 2008.
SZILÁGYI-KÓSA Anikó
Dr. Szilágyi-Kósa Anikó (PhD) nyelvész, a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének, később Germanisztikai Intézetének, majd Fordító- és Tolmácsképző Intézetének oktatója, egyetemi docens. 1992-ben szerzett magyar–német szakos tanári diplomát, 1998-ban kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n. „Német személynevek a Balaton-felvidéken. Történeti személynévkutatás a barnagi és vöröstói németek körében” című doktori értekezését 2008-ban védte meg. Az elmúlt években több tanulmányt publikált a magyarországi németek kulturális és nyelvhasználati sajátosságairól. Elsődleges kutatási területe a névtan, ill. a kisebbségtudomány, különös tekintettel a kisebbségi névadás kérdéseire. Dr. Szilágyi-Kósa Anikó (PhD) linguist, works as an assistant professor at the University of Pannonia, (earlier at the Department of Applied Linguistics, later at the Institute of Germanistics, currently at the Institute for Translation and Interpretation Studies). She graduated as a Hungarian and German teacher in 1992. She started her doctoral studies in 1998 at Eötvös Loránd University in Budapest. She earned PhD in 2008, her dissertation is entitled „German family names in Balaton Uplands. Historic research on family names among the Germans living in Barnag and Vöröstó”. During the past few years she has published more studies on the cultural and linguistic features of the Germans living in Hungary. Her primary research field is onomatology and minorities focusing on minority naming.
TORDA Dorottya
1991. május 19-én születtem Szombathelyen. Jelenleg is Vas megyében, Kőszegdoroszlón élek. A kőszegi Jurisics Miklós Gimnáziumban szereztem érettségi bizonyítványt. Tanulmányaimat a Nyugat-magyarországi Egyetemen folytatom magyar és történelem szakon. Most magyar BA végzősként a tanári pálya felé orientálódtam. I was born on May 19, 1991, in Szombathely and i have been living in Kőzsegdoroszló since i was a child. I graduated in Kőszeg at Jurisics Miklós Grammar School. I continued my studies in Hungarian language and literature and History in Szombathely at the University of West Hungary. Teaching is a possible profession that I would like to practise in the future.
VARGA Bence
1991. május 23-án születtem Körmenden. Szentgotthárdon élek, itt is érettségiztem a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. Ezt követően a Nyugat-magyarországi Egyetemre felvételiztem. Jelenleg az egyetem magyar–angol szakos végzős hallgatója vagyok. Jövőbeli tervem, hogy tanár legyek. I was born on May 23, 1991, in Körmend. At present I live Szentgotthárd where I also graduated at Vörösmarty Mihály Grammar School. Then I continued my studies at the University of West Hungary. I am in my last year of studies for a Bachelor's degree, and in the future I would like to be a teacher.
VÖRÖS Ferenc Vörös Ferenc nyelvész. Több mint negyed évszázada dolgozik a felsőoktatásban. Két nagymonográfia, tizenkét szakkönyv, valamint egyetemi jegyzet és középiskolai
tankönyv szerzője. Egyéb tudományos közleményeinek száma megközelíti a százat. Ez utóbbiak többszerzős munkákban, gyűjteményes kötetekben, rangos magyarországi és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. 1996 és 2005 között vendégtanárként külföldi egyetemen tanított. Egyetemi oktatóként kurzusok tartásával, doktori dolgozatok témavezetésével, illetőleg védések bizottsági tagjaként vett részt a tudományos utánpótlás nevelésében. Kutatási területe a kontaktológia, areális nyelvészet, névszociológia, név- és nyelvföldrajz. Ferenc Vörös is a linguist. He has been working at higher education for more than a quarter of a century. He is the author of two great monographies, twelve reference books; furthermore university textbooks and secondary school course books. The number of his other scientific publications approaches to hundred. The aforementioned publications were published in multi-author works, collections, reputable Hungarian and foreign periodicals. He frequently gives lectures at both national and international conferences. From 1996 to 2005 he taught at a foreign university as a guest lecturer. Being a university professor he participated in raising future scientists by teaching various courses, acting as a theme leader of PHD dissertations as well as being a member of examination boards when defending a thesis. His main area of research includes contactology, areal linguistics, name sociology furthermore name linguistic geography.
VÖRÖS Ottó
Vörös Ottó: a Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kara nyugalmazott főiskolai tanára. 1942-ben született az őrségi Nagyrákoson. 1965-től 1974-ig középiskolai tanár Körmenden, majd nyugdíjazásáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola és jogutódja, a NyME Savaria Egyetemi Központja Magyar Nyelvészeti Tanszékén tanított. A nyelvtudomány kandidátusa 1995-től. Lektorként 2 évig dolgozott a Maribori Egyetem Pedagógiai Akadémiáján, majd 5 évig vendégtanár volt Szlovákiában Nyitrán (1986-tól), 8 évig pedig Pozsonyban (1997-től). 2005-től 2009-ig a komáromi Selye János Egyetemen a magyar nyelvészeti oktatás beindítását segítette. Nyelvészeti publikációiban a évtanon kívül dialektológiával, etimológiával, szociolingvisztikával és nyelvpolitikával is foglalkozik. Ottó Vörös retired as a college professor of the Faculty of Art of the University of West Hungary. He was born in Nagyrákos, in the southwest corner of Vas county, Hungary, called Őrség in 1942. From 1965 to 1974 he worked as a secondary school teacher in Körmend, Hungary, then, until his retirement he taught at the Hungarian Linguistics Department of the Berzsenyi Dániel College and at its successor, the University of West Hungary Savaria University Centre at the same department. Since 1995 he has been holder of a candidate degree. He worked as a lector at the Pedagogical Academy of the University of Maribor, then for five years, from 1986 as a guest teacher in Nyitra, Slovakia, then in Bratislava from 1997. From 2005 to 2009 he helped launching the education of Hungarian linguistics at the Selye János University, Komarom. In his linguistics publications apart from onomastics he looks at dialectology, ethimology, sociolinguistics and language politics.
Kiadja a 2006-ban Vas megyei Prima-díjra jelölt SAVARIA UNIVERSITY PRESS ALAPÍTVÁNY (
[email protected]) ▪ A kiadást gondozta: VÖRÖS FERENC ▪ Tördelés és tipográfia: VÖRÖS FERENC ▪ Borítóterv: VITÁRIS GÁBOR ▪ Nyomdai munkák: BALOGH ÉS TÁRSA, Szombathely, Károli Gáspár tér 4. ▪ ISBN 978-615-5251-05-4
