tett őket, m i g e g y hét múlva, m i n t a fészekben e n n i k e z d t e k s u g y megadták m a g u k a t m i n t a f i a t a l
v a k o n d , ha elég táplálékot talál
a kelepczében. Valóban n a g y o n érdekes nézni, miként ássa be magát a kemény g y e p r e tett fiatal v a k o n d , — a vén néha esetlen ugrásokkal i g y e k szik menekülni. A m i n t a fiatal félig megnőtt v a k o n d o t a g y e p r e te szik, azonnal e l k e z d e g y k i s körben f u t n i s útjában ormányával a g y e pet feltúrja s i g y tökéletes körárkot ás, m e r t p o n t o s a n ismét o d a j u t a h o n n a n k i i n d u l t , miután ez árokban 4—5-ször túrva
körülfutott
akármelyik fű g y ö k e r e alá fúrja magát s a föld alá tűnik. H a a fais k o l a laza talaján bocsájtják k i , ott u g y a
fiatal
m i n t az ö r e g v a k o n d
a k ö n n y e n ásható földben már e g y pár perez múlva eltűnt. E m e l l e t t m é g e g y érdekes j e l e n s é g e t észlelhetni : a mint a g i liszták a magát beásó v a k o n d közellétét érzik, m é g a legszárazabb időben is a z o n n a l m i n d a föld felületére j ö n n e k s n y u g t a l a n u l i g y e k e z n e k ellenségük elől menekülni, a m i a szárazon számosan rajok ólálkodó ellenségeik mellett n e h e z e n sikerül. I n c i d i t i n s c y l l a m q u i v u l t evitare charybdim.
A növényéleti ismeretek alkalmazása a növényiparban. Irta
Dr. Pólya József.
Ismeretek. 1. A n ö v é n y e k nedvkeringése a szivacskáknak (spongiolae) ne vezett gyökerek v é g e i n kezdődik, s m i n d i g a növénytest közepén irányulva föl az ágakba hatol, s i t t is m i n d i g a középrészt választva a l e v e l e k ezupkáin és i n e g e i n ( n e r v i ) az úgynevezett l e v e l i levélzöldbe ( c h l o r o p h y l u m ) oszlik szét. 2. A levél küllapjai annak lehelési részét, — belseje p e d i g (az épen most nevezett levélzöld) az emésztés ( m á j ) részét teszik. A z emésztés a napvilágának hozzájárultával történik csak. A le helés p e d i g m i n d e n időben. Ezért v a n az, h o g y a növény miután a földből v i z e t , s ebben fölolvasztott ásványokat, szén-, kén-, viló-, salétromsavat v e t t v o l n a föl, a n a p világ alatt a szénsavat s z e n e n y r e és élenyre bontja s z é t ; az éleny és v i z e g y tetemes részét k i l e h e l l i ; a s z e n e n y t és a n n y i v i z részt p e d i g , m e n n y i a szenenynek olult állapotban tartására szükséges, visszatartja s v á l t s s á ( c a m b i u m ) azaz növényi tápanyaggá képzi
E váltában az elébb nevezett részek (savak és ásványok) átvál tozva m i n t elevdék (proteiné) foglalva vannak. 3. A válts már a levelektől visszaszivárogva a
növénytestnek
nem közepén, hanem környén, a héj és háncs alatt veszi útját vissza felé, és lehatol egész a gyökerek szivacskáihoz. E z útjában belőle sejtek képződnek; melyek a növénytest kö rül gyürüalaklag rakodnak le s neveztetnek
évgyűrűknek.
4. A növénytest hosszában saját magának ismétléséül szervek kel bir. E szervek a bimbók, az ismétlés pedig az ágak. 5. A növénytestből kinövő ágak m i n d i g azon bimbókból ered nek, melyek a növény fiatal korában képeztettek. E bimbók akár lettek ágakká, akár maradtak bimbóknak (alvó szemek) a fatestből kifelé irányuló v o n a l l a l vannak jelölve. E vonalat u g y k e l l tekinteni, mint magának a növény törzsének ismétlését; te hát ezen vonalon a gyökerek által fölvett nedv az ágban épen azon módon hatol föl, m i n t azelébb előadtuk, t. i . közepett. H a n e m a le — v a g y vissza menő nedv (válts) már nem megy azon ági vonalnak a törzsben levő környén le ; hanem a m i n t a törzs höz ér, ennek háncsa alatt a fölülről lesiető törzsi váltához szegződik és ezzel vegyülve ballag a gyökerek felé. M u t a t j a a menetrendet azon egy tény föltünőleg, h o g y ha a rézsut fölfelé irányult ágat lefelé húzzuk, az a törzstől többé kevésbbé könnyen leválik, még pedig ugy, hogy a törzsből az ág a l a t t i rész hosszabban vagy rövidebben lehasad.
Tehát a törzstől lehasadt rész
folytatványa az ágnak lefelé ; holott a felső része az ágnak a törzszsel nincs folytatványilag
összekötve, hanem m i n t csak hozzá ta
pasztva. A z ág ilyképeni lehasadásánál azt is tapasztaljuk, hogy ezen ág törzsi vége kup alakú s magában
a törzsben kupát (homorú kúpot)
hagy hátra, mely kupának közepét
figyelmesen
megnézvén, ott a
törzs közepéből kijövő ágat eltörve találjuk. H a a növénytörzsöt u g y hasitjuk kétfelé, hogy a hasadás egy a törzsből kijövő ágnak is közepére essék : azt látjuk, hogy a törzs kö zepétől az ág vékonyan kezdődik s m i n d i g az évgyűrűk
szaporodtá-
v a l szélesbedik, m i g a törzs környét (peripheria) eléri. A z t is láthatjuk ilyenkor, ha
figyelmesen
vizsgálunk, h o g y a
hasítási lapon nemcsak egy vonal v a n , hanem a középvonal mellett
mások is léteznek. E z utolsók az úgynevezett
alvó szemekhez vezet
nek, m e l y e k csak a k k o r szoktak életre ébredni, ha az ág v a l a m i mó don tevellési képességét elveszti, v a g y midőn a felsőbb ágak n a g y része senyvedő állapotban v a n . A hasitási l a p o n azt is láthatjuk, h o g y az ág alapja köröskörül szélesebb, m i n t m a g a az ág sudara. E j e l e n s é g o n n a n v a n , m i v e l a fatesten lefelé j ö v ő válts az ág tövét körül folyja, s e g y s z e r s m i n d az ágból lejövő váltssal ütközve föltorlódik ; m i n e k jeléül a törzs és ág héjjá a torlódási érintkezéssel némileg tarajkép föl áll. H a az ág vékony, a fatest p e d i g vastag, tehát rajta a válts n a g y o b b mennyiségben j ö n alá ; akkor az ágnál megtorlódó válts o l y n a g y mértékben rakja l e a faanyagot, h o g y az ágat egészen behüve l y e z i , v a g y körülmarkolja, mely jelenség a haránt növő ágaknál min d e n n a p i . A z i l y ágat aztán lehasitani n e m lehet, kihúzni a hüvelyből m é g kevésbé. E hüvely végre o l y hatalmasan markolja az ágat át, h o g y , m i n d az ágba a n e d v fölfolyását, m i n d abból a visszafolyást megakadályozza, s az i l y ág elébb utóbb e l s e n y v e d , elszárad. 6. Miután a válts a l e v e l e k b e n képződik, következik, h o g y m i nél több a levél annál több V a l i s n a k k e l l képződnie. 7. A levélmennyiség a gyökérmennyiséget tételezi f e l az által, h o g y a gyökerek szivacskái szívják föl az őket környező földről azon n y e r s n e d v e t , m e l y a l e v e l e k b e n váítssá képzendő lesz ; tehát sok gyökér nélkül sok v a g y aránylag n a g y terjemü l e v é l n e m képzelhető, e l l e n b e n kevés levél kevés gyökeret föltételez. 8. A h o z képest a m i n t a sok v a g y kevés levelekben sok v a g y kevés válts képződik, k e l l a fatestnek is g y a r a p o d n i v a g y c s e n y e v é szül m a r a d n i a . 9. S o k levél képzés sok ágat, kevés — keveset kíván. A z ágak összege a törzs vastagságának felel meg. 10. A mint az eddigiekből kiviláglik, h o g y t. i . a levelek és gyökerek közti v i s z o n y a n ö v é n y életében fő m o z z a n a t ; a g y a k o r l a t i tudomány e mozzanatot sokféleképen szokta fölhasználni, a m i n t a többféle g y a k o r l a t a diszt v a g y hasznot külön v a g y e g y s z e r s m i n d tartja elérendőnek. 11. Legelső föladata a g y a k o r l a t n a k , h o g y a növény a földben és a légben folytonosan a n n y i v i z e t , s az elsőbe földúlható tápanyagot találjon, m e n n y i a növénykifejlésre
annyi
szükséges. A mit e
tekintetben a természet önként nem szolgáltat, azt az iparnak k e l l pótolnia. E föladat teljesítése nélkül a föld benövényitése ( l e g y e n az befűsités, vagy befásitás) l e h e t e t l e n ; mert a növény soha sem képez akár közvetve, akár közvetlenül v i z e t ; hanem m i n d i g , minden körül mények között igényli, mert élete czéljában fölhasználja azt. E tények annyira ösmervék még a legközönségesebben művelt iparos előtt is, hogy csudálkoznunk k e l l , midőn nálunk e föladat tel jesítését a természetre bízzák általában, v a g y épen elébb növényt akarnak t e r m e l n i , azt hívén, h o g y ez által a víznek önként kell kö vetkeznie, holott mielőtt növényt termelni akarnánk, a földnek v i z zeltelitéséről k e l l gondoskodnunk. H a e föladatot teljesíttettük és folytonos teljesedésben tartjuk: akkor a növény élete és idomulása egészen kezünkben van, csak a kö zönséges hőmérséki viszonyok között is, a n n y i v a l inkább, ha a hő mérsék kezelését is kényünk szerint intézhetjük. Alkalmazás. 12. E z e n ismeretek alkalmazási eseteiben A . a növénynek meg felelő élethosszát tekintve, az egy évi életet megháromszorozhatjuk. B . a több évit századosra emelhetjük. C . A későn gyümölcsözőt ko raira változtathatjuk. D . A n a g y terjemüt törpévé alakithatjuk. E . A már már elhalót uj életre serkenthetjük. F . az egyszerű virágot t e l jessé, a teljest egyszerűvé képezhetjük. S m i n d ezt azon kevés fönebbl ismereteink alkalmazása által. Alkalmazási
műtétek.
13. A ) A z egy évi növényéletet megháromszorozzuk, ha annak virágzását és magvadzását megakadályozzuk. A szervi világban e g y i k életczél a szaporodás ; m i n d az állatok alsóbb osztályainál, m i n d a növényeknél az élet e majdnem kizáróla gos czélja szembetűnő; ugyanis a szaporodási tények történtevei az élet határát érte e l . A télben mutatkozó házi legyek, valahányszor lágy idő követ kezik, rejtekeikből előbúvnak azt érezvén, hogy párosodásuk ideje, mely késő kifejlésök miatt be nem következett, elérkezett. I g y más rovarok is. A növényeknél, tudva az emiitett czélt, ennek megakadályozása
a növénykezelésben azt eredményezi, h o g y az egyéviek élete ( k e d vező hömérsék m e l l e t t ) két három évire hosszabbítható. A h o l tűlevelűeket p . f e n y v e s e k e t akarnak növelni, s termé szeti védelem az idők zordonsága ellen nincs, ott a tűlevelűek m a g v a i t rozszsal szokás e l v e t n i .
A k i k e l t tűlevelűek első éveikben i g e n
véznák, m i n d a naphevét, m i n d a h i d e g e t n a g y o n megsinlők. A k i k e l t rozs m i n d a kettő e l l e n szolgáltat védelmet; h a n e m az csak évi levén, már a második évben újra vetést igényelne, h a e müvelet a tűleve lűekre nézve ártalmas n e m v o l n a . A szárbamenés megakadályozása sarlózás által, eszközli az említett növénynek harmadévivé változását. A kertészek az évi növények gindás gyomszárait, g y é r virágait az által szokták fásodóvá, sokasodóvá tenni, h o g y a fejlődő
virágré
szeket e l c s i p e d i k ; i g y a virágzás akadályozva levén, a zöld részek fejlenek tovább, s a több évi növények jellemét veszik föl. 14. B ) A többévi növények o l y talajban, m e l y b e n élet szüksé geiket folytonosan föllelik, m i l y hosszú életre képesek, a m i n d e n n a p i tudósításokból
kiviláglik. A Californiában ujabb időkben föltalált
W c l l i n g t o n i a giganteának évezredeket tulajdonítanak.
Sőt a cserjék,
m e l y e k m i n t alatt fák, a n a g y o b b a k védelmével szoktak megjelenni, táplálkozási igényeiknek elégtétetvén, a cserjemértéken tulnőnek; i g y a mogyorók, rózsák. 15. C ) A gyümölcsfák m a g u k r a h a g y v a 1 0 — 1 5 — 2 0 évet kö v e t e l n e k , h o g y a szaporodás j e l v é n y é t a g y ü m ö l c s ö t t e r e m n i kezdjék. Miután azon észlelet, m e l y szerint száraz esztendő után szokott több gyümölcstermés l e n n i , megállapítva lett, és a száraz esztendő nek j e l l e g e az, h o g y a v i z szűke miatt a gyümölcsfáknak kevés tápot szolgáltat : mesterségesen lehet a tápszükséget előidézni, v a g y a) az által, h o g y általában a vizet vonjuk el, m e l y tehát a föld tápanyagait n e m olulván föl, száraz esztendő kellékeinek ád h e l y e t , vagy — b) az által, h o g y a gyümölcsfa testesülésével járó ágszaporaság o t korlátolják, ezt p e d i g a hajtványok úgynevezett zöld csipedésév e l ( p i n c e m e n t ) a zöld zúzással (écrasement), az érett ág gyürűzésév e l , s a metszéssel eszközlik. P h y s i o l o g i a i a l a p j a ezen műtétnek az, h o g y az ágszaporaság korlátolása a gyökérkifejlés korlátolását eszközli, e p e d i g a bő tápnak a n ö v é n y b e vitelét akadályozza s száraz esztendő eredményét idézi elő.
16. A csipedés a hajtványok hosszát tekintve hosszú, — közép és rövidre különböztetik m e g a szerint, a m i n t 2, 4, 6 levélköz hagyatik az ágon meg. E csipedések egyikének előnyeit a pusztán kertészek általános i t n i szeretnék; holott a csipedés alapja mindég azon talaj v i z m e n y nyiségére v a n fektetve, melyen a kertészek külön működnek A bővizű talajban a fák fatesti gyarapodásának dés vet gátot, tehát a gyümölcs korább termésének
a rövid csipe segédeszközéül
szolgál. A kevés vizű talaj több levelet s viszonyítva több gyökérkifejlést igényelvén, a kevésbé bő táp fölvevésére, a végett, h o g y a növénynek m i n d e n részét aránylag fejthesse k i : a rövid csipedést nem, hanem a középet követeli. A szűkvizü talaj v a l a m e n n y i
kikép
zett levél jelenlétét igényli s m i v e l különben is rövid hajtványokat, hoz elő, csak a hosszú csipedést viselheti el. 17. A csipedés általi termésre hozása a növénynek a föntebbiekben elmondott levél és gyökér közötti viszonyra v a n fektetve. A természetre h a g y v a a termést, a h o l a levél sok, ott a g y ö kér is sok ; bő tápláléknál tehát a sok gyökér sok vizet, a benne fölolultakkal vezet a levelekhez ; ezek sok váltsot, a sok válts- sok fa anyagot, a sok faanyag nagy terjedelmet eszközlenek, tételeznek. A z eredmény tehát a gyümölcsre nézve csak azon életkorára eshetik a növénynek, midőn már terjedelmének
természetes határát
elérte,
azaz, midőn növésében már maga a természet által korlátolva v a n . E korlátolás koraira változtatása ü g y e a csipedésnek. 18. Füvészeti alapra h e l y e z v e a csipedést tudni k e l l , hogy m i n den hajtvány hosszán, három tájat k e l l megkülönböztetni. a) A hajtvány alapján a levelek kisebbek, a rügyek csekélyek, s m a g u k r a h a g y v a hajlandók alvó szemekké válni. b) A hajtvány közepén a levelek már terjedelmesebbek, zömökök,
a rügyek kissé elállók, vaskosabbak, nyilvánosabb
vánkossal
( p u l v i n a r ) ellátottak, m a g u k r a h a g y v a rövid dárdaágakká, a termő bimbók alapjaivá fejlődők. c) A hajtvány vége felé a levelek legnagyobbak, hosszabbak ; a rügyek szikárok, hegyesek. M a g u k r a hagyatva ágakká lesznek; mely hajlamuk a n n y i r a kitűnő, h o g y még éretlen k o r u k b a n is az elcsipett hajtvány helyett nyomban az ág folytatását veszik át. 19. A hajtványnake természeti állásánál fogva a csipedés lehet
r ö v i d , h a az annak alvó szemi hosszán, — k ö z é p ,
ha a g y ü -
niölcsbimbóin ; — h o s s z ú , h a az ágrügyín vitetik véghez. E méltánylása a hajtvány füvészeti állapotának teszi, hogy a hajtvány mindenikét
nyilvánvalóvá
egyenlő csipedés alá fogni n e m
l e h e t ; mert nem menvén m i n d e n i k hajtványba egyenlőkép a g y ö k e rektől a nedv ; a legdúsabb növésű fának hajtványai között is lesznek olyanok, melyek nem rövid, h a n e m v a g y semmi, v a g y csak hosszú csipedést igényelnek. 20. A zöld zúzás a fiatal hajtvány alapján, az ötödik levélen t u l ajánltatik a végett, h o g y az ágba toluló nedv folyama korlátoltassék. A z érett ág metszéséről csak ismételni k e l l e n e m i n d azokat, m i ket a zöld csipedésről már elmondottunk. A gyűrüzés által az ág kérge és hántsa távolittatván el, a válts visszafolyása akadályoztatik, s ez által nedvtorlódás állván be a v i s z szavezető edényekben, e torlódás az ág közepén fölhatoló nedv fo lyamának vet gátat. 21. V a n n a k egész családok a gyümölcsfák között, m e l y e k m i n d a csipedésnél, m i n d a metszésnél
óvatos eljárást követelnek, i g y a
cseresznyefélék, a k a j s z i k ; e l l e n b e n mások igénylik ama műtéteket, mint a baraczkok, szilvák, mandulák. A körtvék, almák s m i n d e n má sok békésen tűrik a gyümölcshozásra czélzó kezeléseket. A z o n b a n meg k e l l j e g y e z n e m , v a l a m i n t megjegyezték mások is, hogy m i n d a csipedéáiiek, m i n d a metszésnek legközelebbi következ ménye u g y a n gyümölcsözés, hanem e g y s z e r s m i n d a faélet rövidsége is. E z életrövidségnek hírnöke a k o r a i vénülés, ennek a korai sza poraság. 22. Tehát a k e r t i művészet és tudomány
azon hajdani tapasz
talatot, mely szerint „ n e m eszik gyümölcséből a fának az ültető" és „ n e m pihen m e g árnyékában" v a g y .,unokájának ültet" a csipedéssel és metszéssel hazudtolja m e g . A z őstermékenységü talajba .ültetett fákról lehete i l y tapaszta latot följegyezni; h a n e m most, midőn többnyire az ültetőnek kizsa rolt talaj j u t : a tápanyagok
szüksége a fát k o r a i vénhedésre, tehát
korai termésre is készti, valahányszor termesztési tudomány és mű vészet nélkül fognak a kertészethez. 23. D ) A nagyterjemü
növények törpékké alakithatók a g y ö
kereknek szükhelyre szorítása s a táplálék megvonása által. E műve-
let a slnaiaknál a legnagyobb kertészeti művészetül vétetik. A cserfát egy kis cserépben hordozhatóvá s elhelyezhetővé t e n n i az érdemek érdeme ; ez annál fokozottabb, minél nyomorékabbá tették azt a szá mos dudorodások, melyeket derekán s ágain v i s e l . Nálunk a nagyterjemü fákat az által szokás törpiteni, h o g y oly alanyra tétetnek át, melynek gyökérzete a természetnél
fogva korlá
tolt mennyiségű ; ezek a természeti törpék. E törpék alanyokul vétetnek.
A francziáknál a paradis és dou-
ein almák, nálunk a szentiványi édes, s a ft. U r b a n e k F e r e n c z kano nok felfödözte savanyú alma alanyul véve a legterjedelmesebb nö vésű más almafának
növését eltörpiti a
nélkül, hogy gyümölcse
nagyságának hátrányára l e n n e , sőt a nagyságot jobban kifejti. A birs, körtvély a szelid körtvély alanyául egymaga szolgál. Megpróbálák a galagonyát, a kökényt, az illetőleges fák ala nyául v e n n i , de nem szerencsével. 24. J e l e n időkben a hasznos növények azon művelése, mely azoknak a lehetőleg legjobb és legtöbb tápszert nyújtani igyekszik, s ez által azon növényeket a lehető legnagyobb terjemü, dus kifejlésü alakokban hozza elő ; egyszersmind azt is eszközli, hogy azok m a g v a i a legnagyobb tökélyben fejeljenek k i . A z o n b a n e kifejlésnek vannak bizonyos természetszabta határai. A kifejlés, h a a növényeknél a fatest és ivarrészek között arányt t a r t ; akkor a növénygyarapodás a tökélyfelé irányul; ha p e d i g csak az ivarrészekben öszpontul, akkor e részek v a g y oly magvakat kép zenek k i , melyek óriásoknak b u r k a i , v a g y egyszersmind olyakat is természeti ellentétül, m e l y e k törpéknek v e h e m e i . H a a növénykifejlési irány csupán a fatestben tömörül össze: akkor az ivarrészek is ez irány részesei, s átváltozva, mint szirmok tűnnek föl s a m a g kifejlést akadályozzák, v a g y épen semmivé teszik. A z állatoknál hasonló irányok, hasonló eredményeket adnak. A csont és izom rendszerek kifejlése herkulesi alakok által nyilvánul. A kövérség felhalmozódása v a g y czinábor magzatnak szolgál alapul, v a g y épen terméketlenség eszközlője. 25. E tényeket a petényben a köldökzsinór kifejlettsége, v a g y gindársága magyarázza meg ; vastag köldökzsinór több tápot, vékony kevesebbet vezetvén a vehemhez. H a az i l y magvak v e g y e s e n j u t n a k a földbe : a kifejlettebbek a
talajtápot a g y e n g é k elől elszedik s ezek táphiány miatt elvesznek : h a p e d i g a gyengék különválasztatnak, s elég tápban
részesülnek,
törpékké fejlődnek k i . I n n e n v a n n a k a kertészetben l i l i p u t o k n a k n e vezett apróságok. A gyümölcsfáknál az i l y gyengéket legújabban törpe a l a n y o k u l jelölték k i . 26. E j A már már elhaló növényt uj életre serkenthetjük a gyö kérzet és lombozat helyes arányának helyreállítása, s táplálék nyúj tása által. A z elhaló növénynél (föltéve, h o g y nem ennek szövetét romboló ok idézi elő az elhalást, az ágak végeinek tovább nem fejlése, szára dása mutatja a baj beálltát. E j e l e k r e l a t i v táphiányra ujjalnak. A táphiányt — a) a v i z - , ásvány-szervi törmelék részek elégtelensége; b) v a g y ezeknek a művelés alatti növényre nézve elégsége m e l lett, más növények általi fölemésztése ; c) v a g y a gyökérzetnek a léggel nem érintkezhetése
tételezik.
27. a) A v i z elégtelenségére mutat a próbául fölbontott talajba mélyebben hatott szárazság kézzel szemmel tapasztalt jelenléte. N e m elég tehát a fölszin megtekintése, kor, m i k o r alább a szárazság
m e l y n y i r k o s lehet ak
nyilvános, a m i t méréssel is k i l e h e t
mutatni, t. i . midőn bizonyos mennyiséget a fölszini és mélyebben fekvő talajból egyenlő súlyban melegre teszünk és 80° R . kiszántunk m i n d a d d i g , m i g a suly többé n e m kevesbedik. E k k o r a sulykülünbség e g y i k v a g y másik rétegnek vízveszteségét többre
kevesebbre
fogja m u t a t n i . H a m i n d e n lábnyi mélységből ( a n n y i r a h a t v a , m e n n y i r e a g y ö kerek érnek) a vízveszteséget számokkal mutathatjuk k i , s a számok mindenikét a lepárolt viznek hasonló súlyával hasonlítjuk össze : ak kor a vízmennyiséget e g y s z e r s m i n d űrmérték s z e r i n t is
meghatá
rozhatjuk. 28. A z ásvány és s z e r v i törmelék részek elégtelenségét a talaj ból vett bizonyos mennyiségnek pontos megmérése ; ezután izzóvá égetése ; ismét m e g m é r é s e ; aztán a maradványnak rése ; a keverék leülepedése
v i z z e l i fölkeve
után a fönlebegő v i z n e k
egy
külön
edénybe töltése ; az ülepedvénynek újból v i z z e l keverése s ülepedés végett nyugtonhagyása ; a m e g t i s z t u l t v i z n e k az elébbihez öntése ; s az egész víztömegnek szárazra elpárologtatása mutatja k i .
E kezelés közben a szervi törmelékek elégnek ; a v i z b e n olulékony ásvány részek a v i z által kivonatnak, a nem olulékonyak hátra maradnak. 29. A talajdarab égetés előtti súlyát az égetés után öszhasonlitván, a különbség mutatja az elégett részek súlyát v a g y számsze r i n t i mennyiségét. E z elégett részek szerviek voltak, különösen szénsavvá és tükönynyé (ammónium) változandók v a g y változottak, s i l y alakbnn sókká képzendők, v a g y képzettek. A z égetés után megmaradt földdarab v i z z e l kevertetik s a szor galmas keverés után n y u g t o n leülepedni h a g y a t i k . E földrészek ülepedése azok természeti
súlya szerint rctegen-
kint történvén, mellékesen a vizben föl nem oluló és b i z o n n y a l a föl dúlhatok közöl is kevés mennyiséget tartalmazó föld minőségét meg határozni l e h e t ; öszhasonlitván valamely ismert jeles termékenységü talajjal, t u d h a t n i a kettő közti különbséget. 30. A z elébbi müveletek közben leöntögetett vízmennyiség e l párolgás végett melegnek tétetik k i . A z elpárolgás után fölmaradt a n y a g a vizben olulékony ásvány részeket tartalmazza. E z e k között a szalajnak (káli), mésznek, kesernek (magnesia), kovának (silica), sziknek (soda) stb. külön kimutatását a szokott reagensek tudatják, v a g y k ö v e s s é g é t ismét az öszhasonlitás ujjalja. E z ásvány részek a tűzben, mely a kezelés kezdetén reájok ha tott, azon savat, mely a tűznek nem áll ellent p. a szénsavat elvesz tették, abban a szipor ( n i t r u m ) szétlett; a kén-vilósav, m i n t lényeges növénysókat alkotó anyagok megmaradtak. 31. A v e g y t a n n a k a reagensekrőli tanát b i r n i szükséges annak, k i ezen sók arányát meghatározni képes. M i v e l kertészek és gazdák ritkán b i r n a k a v e g y t a n b a n i jártassággal, v a g y idejok a fürkészetet nem engedi : szükséges o l y vegyészhez fordulni, k i az i l y kémlelé sekhez szükséges tudománnyal és idővel rendelkezhetik. 32. A növény szükségelt ásványi tápszereinek
mennyiségét a
physiologiai v e g y t a n adja elő; maga a gazdaságtan p e d i g ezen ásvá n y i tápszerek m i l y alakbani alkalmazását. 33. b) A tápot a müvelés alatti növényektől elvonják azok, me lyek a talajban önként teremnek, m i l y e k a g y o m - és fűfélék.
M a j d m i n d e n iparnövénynél a földnek a gyomtóli tisztántartása napi r e n d e n v a n . A gyümölcsfáknál
azonban nálunk a b e g y ö p ö s ö -
dést k e d v e l n i látszanak ; s azért a gyümölcsösökben korán elvénült, á g v é g száraz fákra a k a d u n k ; holott a szőlőkben álló fák termődussága, életrevalósága,
korossága mutathatnák, h o g y a talajnak a fű-
vektől tisztán tartása, m i l y befolyással van azok tövérségére. A mit a g y o m és fűfélék a táp elvonásra nézve eszközlenek, annak magyarázata legelébb a v i z felszürcsölésében keresendő. T u d v a v a n , h o g y egy növényekkel r a k o t t fölület sokkal több vizet párolog tat e l , m i n t a puszta v i z fölület- T u d v a v a n , h o g y m i n d e n i k növény más arányokban követeli, ha bár ugyanazon, tápot. T u d v a v a n , h o g y a fűfélék a talaj átjárékonyságát akadályozzák. S m i n d ezek összesen hatnak a művelés a l a t t i növények kifejlésében. 34. c ) Táphiányt okoz a gyökérzetnek a léggel n e m érintkez hetese. Midőn a talajba mélyenható gyökerek, a növény erős állását biztosítják; akkor e g y s z e r s m i n d a körülöttük lelt vizet is fölszürcsölik. M a g a a v i z pusztán nem lévén növénytáplálék, h a benne kikép zett tápanyagok n i n c s e n e k , a növény sáppadásban s i n l i k . A kiképzett növénytápot a talajszint elterülő gyökereknek kell vén szolgáltatniuk ; m i h e l y t v a l a m e l y fának gyökérzete a n n y i r a be t e m e t t e t i k földdel, h o g y azon a lég a gyökérzethez n e m h a t h a t ; a növés szünetelésével v a g y az imént e m i i t e t t kór j e l e i v e l találkozunk, s t a r t ez állapot m i n d a d d i g , m i g talajszint uj gyökerek n e m sarjadzanak. E gyökérsarjadzás tása által
elősegittetik
a
talajnak
gyakori
föllazi-
A talajlazitás, növénytermelés tekintetében, egyidejű az ember művelődésével, de magyarázata, s kimutatása a lazítás eredményének a legújabb idők vívmánya. F ő k é p B o u s s i n g a u l t , a franczia Akadémia tagja mutatá m e g , h o g y a föllazult föld nedves finom üregeiben v e g y f o l y a m o k történ nek t. i a legénynek a könenynyeli egyesülése szüli a türkönyt (am mónium), s a szénsav itt köttetik le, s ezzel a talajtermékenység öregbül. 3 5 . Tehát a n ö v é n y tultenyészését is zabolázhatjuk
a levelek,
galyak gyérítése, — a gyökérzet kevesbitése — v a g y ennek befő-
dése s a talajnak fűvellitése által. Miután mindezen műveletek ma gyarázatát az e d d i g mondottakban föllelhetni, tovább időzni e tárgy nál fölöslegesnek tartom. 36. A fáknál, ha a mondott befolyások káros következtében a gályákat senyvedetteknek v a g y épen leszáradottaknak látjuk, s a fa törzsnek magának megtartása érdekünkben v a n azért, m i v e l p. ujjal azonnal nem pótolhatjuk, v a g y tán becses emlékezet köttetik hozzá : akkor tekintetbe véve a fönebb előadottakat,
a galyak leszedése s a
gyökérzet fölfrissitése lesz teendőnk. A galy leszedését azon tarajszerü vonalon, mely az ág és törzs határán látszik, kivül tesszük azért, hogy e vonalon tanyázó alvó szemeket sértetlenül hagyjuk ; a sebet tisztára simitván kertész irral védjük a külbehatások és fanedv elpárolgása ellen, hogy a képzendő hegének zavarását eltávolítsuk. A törzs sudarát lehetőleg kímélve csak ott csonkítjuk, h o l ve zér ág biztosit a tovább nőhetés felől. A gyökérzethez uj földet alkalmazunk, azt porhanyóan tartjuk s v i z b e n szűkölködni nem h a g y j u k ; szóval a fát több éven át egész figyelemmel ápoljuk. H a nemzedékeinket a fák iránt több kegyeletben növeljük föl, mint eddig : a családi emlékek e tekintetben nem lesznek o l y ritkák, m i n t eddig, nemzeti emlékeink pedig azokból emelkednek k i . 37. F ) A növény egyszerű virágának
teljessé változhatása an
nak művelékenységén alapszik. Miután művelés alatt azon műtétet értjük, mely a növény kifejlésének föltételeit adja meg : következik, hogy ezen föltételek megadásának mértékben a természetben előjövő közönséges föltételektől különböznie kell, nemcsak, hanem magának a többféle művelésnek is egymás között. A művelés hatásosabb, ha a növénynek ujabb-ujabb eledel ada tik az ültetés által. E hatás főkép a növényi magra irányul az által, hogy a csirka körül a n n y i tápanyag halmozódik össze, m e n n y i a ter mészeti körülmények között nincs szokásban. E
m a g v i tápdusság
a kifejlő növényben háromfélekép m u
tatkozik : a) m i n t két teremüség (dymorphismus), midőn v a g y a levelek kétféle alakban jönnek elő (hasgatott, ép levelek) ; v a g y az ágak hámja simán, fegyverzetten a v a g y más-más színben mutatkozik. 20
b) mint teljesség a virágzatban, melynél a himrészek leggyak rabban, a nőiek legritkábban szirmokká változnak. c) m i n t gyümölcs nagyság. 38. A virág teljessége és a gyümölcs nagysága kizárják
egy
mást. A teljes virágú'gyümölcsfák v a g y n e m gyümölcsöznek az által, h o g y a petényben a petéczek n e m fejlenek k i a bibe tökéletlen k i fejlése, tehát a termékenyülés lehetlensége m i a t t ; v a g y ha gyümöl csöznek, apró gyümölcsöt teremnek, mint a teljes virágú baraczk; összeforradt kis gyümölcsöt adnak, mint a teljes virágú m e g g y sat. 39. Némely növények kiválólag művelékenyek. A diszvirágok közöl a rózsák, szegfüvek, cameliák, matthiolák, asterek sat. sat. már rég t e l j e s e k ; a P e l a r g o n i u m , a samitalia procumbens, a d e l p h i n i u m consolidum, az agrostemma coelirosa, a Z i n i a elegáns sat. m i n t telje sek csak a legújabb k o r b a n támadtak. 40. M i n d ezen k e r t i dicsőségek m a g v a i folytonosan
sovány
földbe vetve, művelésök e l h a n y a g o l v a egymás után elenyésznek, s a teljes virágú n ö v é n y visszatér eredeti alakjához az egyszerű virághoz. 41. A művelés bélyegét viselik a növényi fajták. Már egy faj is a művelés által szinét változtatja : a n n y i v a l inkább két faj v e g y ü lése a nemzés által nemcsak különböző szineket, hanem alakokat is hoz elő. A korcsitás ( h y b r i d a t i o ) által legújabban a fajt és fajtát vélek a kertész észlelők megalapíthatni,
külön fajnak v é v é n azt, m e l y n e k
párosodási eredménye n e m hoz elő többé nemzőképes egyéneket; faj tának p e d i g azt, melynél a párosodási eredmény nem e g y é b változók nál, mely képes a m a g által ismét uj változékoknak t e n n i le alapját.
A z állattenyésztésnek és nemesítésnek fogalmai s főbb elvei. 3. Elvek és szabályok. Miután elébbi füzetben a tenyésztés és nemesítésnél leggyak rabban használt f o g a l m a k a t é s m ű s z ó k a t
értelmeztük, átme
hetünk rövid kijelölésére azon f ő b b e l v e k n e k , melyek a gazdát az állattenyésztés és fajtanemesitések érdekes, de e g y s z e r s m i n d ne héz mesterségében vezérlik. Végleges megállapitáshoz ezen elvek u g y a n még n e m jutottak; némely pontok felett a tenyésztők még n e m egyezhettek m e g telje-
