A NORRIA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. RÉGIÓT ÉRINTŐ TEVÉKENYSÉGE,

A NORRIA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. RÉGIÓT ÉRINTŐ TEVÉKENYSÉGE, ÉS A „RES-GEN FENNTARTHATÓ ENERGIA KÖZÖS CSELEKVÉSI TERV” NEMZETKÖZI PROJEKTBEN TÖRTÉNŐ KÖZREMŰKÖDÉS

dr. Nyiry Attila ügyvezető igazgató

Miskolc, 2012. november.

1

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 3 2. A tevékenységek részletes ismertetése .......................................................................................... 7 2.1. Regionális K+F és innovációs rendszer kereteinek fejlesztése ................................................ 7 2.2. Innovációt támogató regionális keretrendszerek fejlesztése..................................................... 8 2.3. Környezeti kapcsolatok fejlesztése (kommunikáció, marketing, tudatformálás) ..................... 9 2.4. Piacorientált K+F+I transzferek, szolgáltatások, és feltételeinek fejlesztése ......................... 11 2.5. Innovációs klaszterek kialakításának fejlesztése, koordináció ............................................... 14 2.6. Hazai és nemzetközi hálózati együttműködések ösztönzése .................................................. 14 2.7. Innovatív humán erőforrás fejlesztés, minőség biztosítás ...................................................... 16 3. A projekt eredményeinek gazdasági és társadalmi hasznosulása, hasznosíthatósága ................. 18 4. RES-GEN projekt bemutatása ........................................................................................................ 20

2

1. Vezetői összefoglaló A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által 2004. évben meghirdetett, és 2005 januárjában elindított, az Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség létrehozására és működtetésére vonatkozó pályázati projekt 2007. december 31-ével lezárásra került, az Innovációs Ügynökséget működtető konzorcium is befejezte tevékenységét. Az Innovációs Ügynökségek sikeres tevékenysége arra ösztönözte az NKTH-t, hogy továbbvigye a megkezdett folyamatot. Erre egy új pályázat nyújtotta a megoldást, amely 2008-2011 időszakot átölelve biztosított forrásokat a projekt továbbviteléhez. Az új pályázati kiírás előírásainak megfelelve a megkezdett tevékenységek egy új, önálló jogi személyiségű társaság keretében kerültek folytatásra. A társaságot a pályázati kiírás feltételrendszereihez igazítottan NORRIA néven 2008 januárjában hozták létre a regionális innovációs rendszer meghatározó szervezetei.

A társaság jelenlegi tulajdonosai, tulajdoni hányaduk, és szavazati arányuk: Borsod-Abaúj_Zemplén Megyei Önkormányzat (16,6; 13,4%) Heves Megyei Önkormányzat (16,5; 13,3%) Nógrád Megyei Önkormányzat (16,5; 13,3%) B.A.Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (11,3; 13,38%) INNTEK Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft. (5,6; 6,66%) INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (5,6; 6,66%) Nógrádi Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft. (5,6; 6,66%) Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. (5,6; 6,66%) KRF Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. (5,6; 6,66%) InWest-2000 Szaktanácsadó Bt. (5,6; 6,66%) Bio-Indikátor Szolgáltató Kkt. (5,6; 6,66%) A NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. tevékenységének célja olyan összefogó, szervező tevékenység végzése, amely kapcsán információkkal, innovációs szolgáltatások kínálatával kívánja segíteni a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző szervezetek és intézmények, valamint a vállalkozói szféra együttműködését, a régió Innovációs Stratégiájában foglaltak megvalósítását, az innovációban érintett szereplők hálózati szerveződését. A régióban folyó kutatás-fejlesztés, valamint az innovációs folyamatok fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával a tudás és technológia transzfer tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok működtetése által elérhető szinergiák kihasználásával elősegíteni és fejleszteni a régió, és a régióban működő vállalkozások, kiemelten a KKV-k gazdasági versenyképességét. A feladatok ellátását egy kis létszámú, de felkészült és gyakorlattal rendelkező munkatársakból álló szervezet biztosítja. A szervezet kialakításának stratégiai vezérelve az volt, hogy a költséghatékonyság elveit szem előtt tartva minden, a szervezeti működéshez kapcsolódó tevékenységelemet, amelyet nem szükségszerűen belső munkatársakkal kell ellátni célszerű megbízásos formában az e területen már gyakorlatot szerzett külső szervezetekkel vagy szakemberekkel megoldani. Azonban minden olyan kulcsfontosságú tevékenységelemet, amely a szervezet számára stratégiai fontossággal bír, a szervezet keretein belüli munkatársakkal kell ellátni. 3

A szervezet 2008.-ban 5 fős induló létszámmal kezdte meg tevékenységét, azonban az időközben elnyert pályázati források lehetővé tették, hogy döntően a klaszter irányításához kapcsolódóan két munkatárssal, a nemzetközi területhez kapcsolódóan egy munkatárssal bővüljön a szervezet. A további létszámmozgások és a távozó kollégák pótlása következtében a szervezet 2009. végére elérte a 10 fős állományi létszámot. Jelen pillanatban szervezetünk 8 teljes munkaidős munkatárssal rendelkezik. A gyakornoki programunk keretében az elmúlt években 5 gyakornok végzett konkrét tevékenységet ügynökségünknél, akik közül 1 fő szakdolgozatát is a társaságnál írta. Társ pályázatunkhoz kapcsolódóan 4 egyetemi kutató kolléga részmunkaidős foglalkoztatását is biztosítani tudtuk. A társaság tevékenységének eddigi eredményei: A régióban folyó kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok fókuszálása megtörtént, a regionális innovációs és döntési rendszerbe való szervezésükkel mérhetőkké és nyomon követhetőkké váltak. A társaság által kezdeményezett és szervezett regionális Innovációs Díjak fokozták az e területen eredményt elérők társadalmi ismertségét, és elismertségét. A szakmai publikációk, és kiadott módszertani kutatási eredmények egyértelműen hiánypótló szerepet töltöttek be. A tudás-és technológia transzfer működése a pályázati projektek generálásával, a partneri kapcsolatok erősítésével, valamint a konkrét fejlesztésekbe történő bekapcsolódással biztosított. Az Innovációs Ügynökség folyamatosan működteti és összefogja azt az innovációs hálózatot, mely a régió tudáscentrumait (mint kínálati oldal), és a meghatározó innovatív vállalkozásait (mint keresleti oldal) köti össze. Támogatást és hátteret nyújtottunk több olyan eredeti innovatív ötlet kidolgozásához, amelyek elindíthatókká váltak a szabadalmaztatás folyamatában. A nemzetközi projektekbe és hálózatokba való bekapcsolódással magasabb szintre is be tudtuk kapcsolni a regionális eredményeket. Szemléletformáló erőt jelent a régióban, amelynek hatására a figyelem az innováció fontosságára, az eszközrendszerek alkalmazására, az eredmények megismertetése kapcsán annak elismerésére irányult. Az Ügynökség ismert és elismert szereplőjévé vált az innovációs hálózatosodási folyamatnak, tevékenysége számos olyan területet ölel fel, amelyeket más regionális intézmények összehangoltan nem végeznek. Ilyenek az innováció társadalmasítása, az innovatív vállalkozások összefogása és támogatása, az innovációs eredmények értékelése és díjazása, valamint a folyamatos tájékoztató rendszer működtetése. A minőségbiztosítás területén EFQM tanúsítvánnyal, a környezeti irányítás területén az Innovációs Ügynökségek közül egyedüliként regisztrált EMAS minősítéssel rendelkezünk. Az elvégzett tevékenységből kiemelhető a regionális klaszterfejlesztéshez köthető fejlesztő, generáló tevékenységünk, melynek célja az innováció vezérelt klaszteresedés helyzetének, potenciáljának felmérésén túl, olyan szakmapolitikai ajánlások megfogalmazása, melyek szem előtt tartásával jelentős mértékben hatékonyabbá, egyszersmind versenyképesebbé válik az innovációs környezet. A társaság tevékenységének konkrét gazdasági hasznosulása: 4

A projektgeneráló, menedzseri és mentori tevékenységek révén 114 db. projekt kezdeményezésében vettünk részt, mely összességében 9.272 millió Ft addicionális forrást jelentett. A partneri és hálózati szervezeteken keresztül 75 db. innovatív szervezethez találtunk kapcsolódást, melyek egy része szolgáltatásainkat is igénybe vette. Nemzetközi hálózatokban és szervezetekben (ERRIN, IRE, CLUSTER ALLIANCE, stb.) való részvételünk elősegítette a szakmai és pályázati információk régióba történő áramlását, ennek kihasználásával 18 db projektet nyújtottunk be (vezető, vagy csatlakozó partnerként), melynek pályázati összértéke 18.664 eEUR volt. Ezen belül: -

összességében több mint 30 pályázati kezdeményezésben való részvétel 4 sikeresen lezárt projekt 3 nyertes, megvalósítás alatt álló pályázat, melyben projekt vagy szakmai partnerként veszünk részt 5 benyújtott, elbírálás alatt álló pályázat, melyből 2 pályázat esetén a NORRIA vezető partneri szerepet vállalt

A társaság működését az elmúlt hat évben jelentős pályázati források elnyerése támogatta. E pályázatok lezárásával tevékenységünk jelentős mértékben piaci irányba tolódott, összhangban azzal az elvárással hogy a társaság végezzen önálló üzleti tevékenységet, döntő mértékben a feladatául kijelölt kutatás-fejlesztési és innovációs tanácsadási, szolgáltatási piacon. Az elmúlt évek eseményei egyértelműen bizonyították, hogy a szervezet üzleti alapon történő forrásszerzési képességei korlátozottak. Ennek ellenére az elmúlt három évben jelentkező finanszírozási nehézségeket a társaság át tudta hidalni, azonban ez hosszabb távon intézményi típusú feladatok és finanszírozás nélkül a jelenlegi szinten nem biztosítható. Az üzleti tevékenység fejlesztése nem képzelhető el olyan erős partner, vagy néhány kiemelt partner nélkül, aki tevékenységkörébe jól illesztetten le tudja kötni a társaság szellemi kapacitásának nagy részét. A működés számára megnyugtató hátteret (magas támogatási intenzitás, előleg biztosítása, viszonylag gyors elszámolási átfutás) jelentő pályázati feltételek jelenleg a nemzetközi pályázatok meghatározott körében (FP7, HUSKROUA, stb.) érhetőek el. Ugyanakkor a pályázati rendszerhez működési modellben rögzített problémák társulnak, (saját erő, előfinanszírozás, nem elszámolható költségek problematikája), valamint az a körülmény, hogy csak speciálisan felkészült, szakmai nyelvet magas szinten beszélő, kreatív munkatársakkal végezhető. Társaságunknál ezek a feltételek rendelkezésre állnak, amit a lezárt (RES-GEN), és jelenleg is futó (EFFECT, LOCCLIMACT) nemzetközi pályázataink támasztanak alá. A nemzetközi projektjeink közük kiemelésre került a közelmúltban lezárt RES-GEN projekt, amelynek célja a megújuló energetikában érintett európai kutatás-vezérelt klaszterek összefogása volt a fenntartható energiagazdálkodás terén, valamint az energetikailag önfenntartó régió alapjainak megteremtése a szükséges kutatás-fejlesztési kapacitások erősítésén keresztül. A nemzetközi együttműködésben kivitelezett projekt kiemelendő eredménye volt az a tapasztalat- és információcsere, ami végigkísérte a sikeres megvalósítást. A nagyobb tapasztalattal és jó gyakorlatokkal rendelkező régiók mintát, míg a kutatási eredményekkel és fejlett módszerekkel, elemzési háttérrel rendelkező szereplők tudást és ismereteket adhattak át az esetenként mentorált régióknak.

5

A NORRIA rendelkezésére álló kompetenciákat a jövőben az alábbi területeken látjuk a térség számára legjobban hasznosíthatónak. Az innovációs, gazdaságfejlesztési és területi tervezés 2014-2020 időszakhoz köthető szakmai feladataiban való aktív részvétel. Az innovációs stratégia folyamatos fejlesztése az Európai Unió Smart Specialization Strategies (S3) elveinek figyelembe vételével. A térség vállalkozásainak fokozott bekapcsolása a nemzetközi projektekbe, az ehhez kapcsolódó szakmai támogatás, oktatás, felkészítés, projekt generálási feladatok ellátása. Az elnyert projektek és programok esetében menedzsment, pénzügyi koordináló szerepek ellátása. A kijelölésre kerülő nagyprojektekhez kapcsolódó szervezési, előkészítési, bonyolítási, összehangoló feladatok ellátása. Környezeti tevékenység, a társaság főbb tevékenységi területeinek és fejlesztési irányainak felhasználásával. Az életciklus elemzés (LCA), a fenntarthatósági jelentések, energetikai stratégiai kérdések, energiaügynökségi feladatok ellátása.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek alatt az Ügynökség ismertté és elfogadottá vált a régió innovációban érintett és érdekelt szervezetei és vállalkozásai körében. Mint az Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Tanács munkaszervezete részesévé vált a regionális döntéshozatali rendszernek, tevékenyen részt tudott venni a térség gazdaságfejlesztési folyamataiban, betöltötte azt az összefogó, összehangoló feladatot a térség innovációs folyamataiban – összhangban az Európai Unió gazdaságpolitikai irányelveivel – amely elősegítheti a fejlesztési fókuszpontok erősítését. Szoros együttműködést és partnerkapcsolatot alakított ki a régió tudásközpontjaival, kutató és fejlesztő intézeteivel, felsőfokú oktatási intézményeivel, tudásteremtő műhelyeivel és innovatív vállalkozásaival, amely szervezetekkel együtt egy hálózati rendszer felépítését és koordinálását tudta megvalósítani, amely nagyban hozzájárult a kitűzött célok eléréséhez. Projektgeneráló tevékenységével hozzájárult, és folyamatosan igyekszik hozzájárulni addicionális finanszírozási forrásoknak a térségbe való vonzásához, melyek megteremtik az alapjait a hosszabb távú szakmai együttműködéseknek is.

6

2. A tevékenységek részletes ismertetése A társasági működésének első időszakához kapcsolódó tevékenységeit alapvetően meghatározta a működés infrastruktúrális feltételeinek, a finanszírozásnak, valamint a pályázati tevékenységek előkészítésének biztosítása. A következő időszakban a szervezet tevékenységének hangsúlyát a megkezdett folyamatok változatlan továbbvitele mellett a szolgáltatási elemek növelésére, a régió gazdaságfejlesztési folyamataiban való jobb bekapcsolódásra, a projektgenerálási tevékenységre helyezte. A 2011. év a RIÜ pályázat lezárását, valamint a támogatási projektet követő időszak előkészítését volt hivatott biztosítani, a 2012. évet pedig az üzleti tevékenységelemek növelése, a tanácsadási tevékenységek arányának növelése, a regionális tervezési folyamatokba való újbóli bekapcsolódás jellemzi.

2.1. Regionális K+F és innovációs rendszer kereteinek fejlesztése Az Észak-magyarországi Régió innovációs stratégiáját összhangban a NORRIS program ütemezésével 2008. év elején fogadta el a Regionális Fejlesztési Tanács. Ennek megfelelően új stratégia kialakítása nem szerepelt a munkatervben, csak az elfogadott felülvizsgálata. Az előzetes elképzelések alapján a stratégiának egy egyszerűsített felülvizsgálata történt volna meg, azonban az időközben bekövetkező gazdasági válság, valamint a regionális hangsúlyeltolódás miatt a stratégiának egy mélyebb átvizsgálása vált indokolttá. Társaságunk kezdeményezésére megalakításra került a régió Innovációs Bizottsága. A Bizottság feladata az Észak-magyarországi régió gazdaságfejlesztési és innovációs folyamatainak időszakos áttekintése, valamint a szervezetünk regionális feladatainak támogatása. A Borsod-AbaújZemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére a kamarai szervezeten belül megalakult az Innovációs Kollégium, melynek vezetésére a társaság ügyvezetőjét kérték fel. A korábban végzett felmérésekkel való összehasonlítás érdekében célul tűztük ki 250 vállalkozásnál kérdőíves felmérés lefolytatását, valamint olyan szakértői elemző anyagok összeállítását, összeállíttatását, melyek a régió gazdasági helyzetével, kilátásaival, az innovációs potenciállal, abszorpciós képességgel, az innovációs források felhasználásának tapasztalataival, valamint iparági trendelemzésekkel voltak kapcsolatosak. A felülvizsgált Regionális Innovációs Stratégia 2011. év végén a Regionális Fejlesztési Tanács által elfogadásra került. Társaságunk 2012. évben csatlakozott az Európai Unió S3-as platformjához, amely a 2014-2020 tervezési időszak előkészítéseként innovációs stratégiáinak új módszertan szerinti felülvizsgálatához nyújt szakmai támogatást. A NORRIA megbízást kapott a NORDA-tól a Regionális Környezetstratégiai és Környezetipari Munkabizottság újjászervezésére és koordinációjára. A Munkabizottság legfőbb célja, hogy a régió környezeti teljesítménye javuljon, és környezetipara stratégiai húzóerővé válhasson az elkövetkezendő években. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010 év elején elkészítette Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságfejlesztési stratégiáját. A stratégia számos területen innovációs elemeket is tartalmaz, K+F területeket is érint, ezért mind az Innovációs Tanács, 7

mind az Innovációs Kollégium ülésein napirendre tűzte, és tárgyalta a stratégia kérdéseit. A NORRIA mint az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Tanács munkaszervezete tevékenykedik, szervezte és bonyolította az Innovációs Tanács üléseit. A Tanács ülésein a régiót érintő stratégiai kérdések, a nemzetközi tevékenységhez és forrásszerzéshez kapcsolódó koordináció, a decentralizált innovációs pályázati rendszer, K+F nagyprojektek, a régió klaszteresedésének folyamatai, a Regionális Innovációs Díj kérdései kerültek napirendi pontként tárgyalásra. A NORDA-val való együttműködés keretében a korábbi években elindítottuk az Északmagyarországi régió nemzetközi kapcsolatainak vizsgálatát, és dialógust kezdeményeztünk a nemzetközi programokban és hálózatokban érdekelt regionális szereplőkkel. Az egyeztetésnek köszönhetően elindult az Észak-magyarország Nemzetközi Kapcsolati Stratégiájának előkészítése, mely stratégiát a Regionális Fejlesztési Tanács elfogadott. A tervezési feladatokhoz több szakmai elemző anyagot állítottunk össze, az Északmagyarországi régiót érintő, gazdasági, innovációs folyamatok vonatkozásában, különös tekintettel a kutatás-fejlesztéshez, gazdasági teljesítményhez, exportteljesítményhez kapcsolódó megyei és regionális szintű statisztikákra. (elemzés a Baross Gábor decentralizált pályázati rendszer tapasztalatairól, elemzés a régió Operatív Programja gazdaságfejlesztési fejezetének 2007-2008 évet átfogó hatásairól, 250 innovatív vállalkozás kérdőíves felmérése, K+F+I potenciál növelésének lehetőségei, az Észak-magyarországi régió abszorpciós potenciálja, 50 vállalkozás innovációs auditja, stb.) A régió klasztereinek fejlesztésével, valamint a társaság üzleti tevékenységével összhangban folyamatosan részt veszünk azoknak a klasztereknek a stratégiaalkotó folyamataiban, amelyeknek tagjai vagyunk. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy felkérésre ügynökségünk dolgozta ki a Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter stratégiáját, valamint az Észak-magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klaszter stratégiáját amelyeket a klaszterek közgyűlése egyhangúan elfogadott. A klaszteresedési folyamatokra vonatkozó tanulmányok angol nyelvű kivonatát a NORRIA megküldte véleményezésre, ill. az Európai Innovációs Terv előkészítéséhez való felhasználásra az Európai Unió Vállalkozások és Ipar Főigazgatóságának. A tanácsadói tevékenységünk keretén belül további két klaszter szervezet stratégiáját készítjük elő 2012. évben.

2.2. Innovációt támogató regionális keretrendszerek fejlesztése A pályázati rendszerek keretében elsősorban a Baross Gábor decentralizált innovációs pályázati kiírásokhoz kapcsolódóan végezte Társaságunk feladatait. A forrást biztosító NKTH szakvonalának munkatársaival több éven keresztül (2008-2010) vettünk részt a pályázati konstrukciók kialakításában, ehhez kapcsolódóan a regionális akciótervek kialakításában és megfogalmazásában, a fő regionális keretek meghatározásában, a pályázati kiírások szövegpontosításában. A pályázatok megjelenését követően tevékenységünk fő hangsúlya a tájékoztató rendezvények tartására, a projektgenerálásra tevődött át. Majd a pályázati beadási időszakban a szakmai értékelésekben való részvétel, valamint a döntéshozó testületek üléseinek szervezése képezte feladatainkat. 8

A 1132/2010. (VI.18.) Korm. határozat zárolta az Innovációs Alap forrásait. Ennek következtében újabb decentralizált pályázatok nem indultak. Ennek következtében a decentralizált pályázatok helyét fokozatosan a GOP innovációs pályázatai vették át, ahol szakértőként működtünk közre a pályázati projektek generálásában, a pályázatok előkészítésében, valamint a megvalósuló pályázatok szakmai és pénzügyi menedzselésében. A NORRIA, mint hídképző és mint tanácsadási tevékenységet folytató szervezet fokozott hangsúlyt fektet a társasághoz kapcsolódó vállalkozások fejlesztési célkitűzéseinek sikeres megvalósítását biztosító pénzügyi közvetítők, háttérszervezetek és szolgáltatásaik ismeretére ill. a szervezetek közötti kapcsolatteremtésre. A társasághoz kötődő szervezetek (klaszter tagok, együttműködő partnerek) részére folyamatosan figyeljük a különböző hazai pályázati (KEOP, GOP, ÉMOP, NTP, stb.), nemzetközi pályázati (FP7, CIP, EUREKA/EUROSTARS, Európai Területi Együttműködési Programok (CE, SEE, HUSK, HUSKROUA) és nem pályázati (hitel, mikrohitel, kockázati tőke, kombinált finanszírozás) formákban elérhető finanszírozási forrásokat. A naprakész információk biztosítása érdekében több európai szakmai szervezetnek és hálózatnak is tagjai lettünk (ERRIN, EMAN-EU Network, CEE Cluster Network, IRE) Ehhez a tevékenységhez is igénybe vettük együttműködő partnereink (TéT Alapítvány, Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdálkodási Közösség, a három megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VÁTI, Enterprise Europe Network (EEN)) támogatását. A pályázati fórumok és tájékoztatók szervezésében kiemelt partnereink voltak: NKTH (NIH), Magyar Innovációs Szövetség, NORDA, BÜKK-MAK Leader Nonprofit Közhasznú Kft., TéT Alapítvány, VÁTI, BOKIK, HKIK, NKIK, Pólus Kordinációs Testület, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA), EEN hálózat és az ITD Hungary, Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány, Biggeorge’s NV’Equity kockázati tőkealapkezelő. Rendezvényeinket főként innovatív kis- és középvállalkozások számára tartottuk, ugyanakkor az utóbbi időszakban önkormányzati pályázati és finanszírozási fórumokat is tartottunk.

2.3. Környezeti kapcsolatok fejlesztése (kommunikáció, marketing, tudatformálás) A NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. fennállása folyamán célul tűzte ki, hogy a látókörében lévő kutatóhelyek, regionális tudásközpontok és nem utolsó sorban a régióban tevékenykedő KKV-k munkáját, lehetőségeit segítse és támogassa. Ezen célok minél hatékonyabb eléréséhez az alábbi kompetenciákkal rendelkezik: innovációs díjak, rendezvények, médiakapcsolatok szervezése, valamint szakmai publikációk, marketingkiadványok megjelenítése. A Miskolci Kommunikációs Kht-vel kialakított együttműködésünk alapján szakmai vezető szerepet vállaltunk az általuk készített 24 részes „Teremtő világ”, A gyöngyösi televízióval pedig az általuk készített „Innovatív” című innovációs magazin műsorba, ahol munkatársaink rendszeresen szerepeltek valamely szakterület bemutatásához kapcsolódóan. Rendszeresen szerveztünk szakmai megbeszéléseket, workshopokat, melyek közül kiemelkedik az INNOTOOL konferenciasorozat (2008, 2009), a Magyar Közgazdasági 9

Társaság Közgazdász Napok sorozata (2009, 2010, 2011). Hazánkban elsőként kezdeményeztük az Európai Bizottság Kutatási Keretprogramjának információs és pályázati portálján (CORDIS: http://cordis.europa.eu) regionális információs oldalunk (regional gateway) kialakítását. Hazánkból első régióként csatlakoztunk 2012.-ben a közösségi szintű kezdeményezést képviselő S3 (Innovációs) Platformhoz, amely közvetlen segítséget nyújt a tagállamoknak és az európai régióknak a regionális innovációs stratégiák továbbfejlesztésében, ill. az ún. „Intelligens Szakosodási Stratégiák” fejlesztésében, végrehajtásában és a figyelemmel kísérésben. (http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/home) Az Ipari Parkokat stratégiai partnerként kezelve megkezdtük a régió Ipari Parkjaival kétoldalú megállapodások kidolgozását és megkötését az innovációs szolgáltatásoknak a Parkok vállalkozásai körében való terjesztése érdekében. Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, valamint az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Tanács szervezetivel együttműködve 2009. évtől minden évben meghirdetésre és kiadásra került Társaságunk szervezésével és összefogásával az „Északmagyarországi Regionális Innovációs Díj”. Elindítottuk a klaszter menedzserek klubjának működtetését. A NORRIA 2009.-ben és 2010.-ben benyújtott sikeres Open Days konzorciumépítő pályázatának köszönhetően széleskörű hazai és nemzetközi kommunikációs tevékenységet folytatott. Több alkalommal részt vettünk az Open Days rendezvénysorozat előkészítő és népszerűsítő rendezvényein. Brüsszelben a NORRIA munkatársai tartottak több alkalommal előadást a régió környezetstratégiai és környezetipari jó gyakorlatairól, Az Open Days keretein belül megrendezésre került a NORRIA szervezésében 2009. évben az „Északmagyarország a fenntartható Európában – lehetőségek és kihívások”, 2010. évben az „ÉszakMagyarország a fenntartható Európában – innováció és foglalkoztatás” című nemzetközi konferencia. Mindkét alkalommal kísérő konferenciát rendeztünk Sátoraljaújhelyen is. Lényegesnek tartottuk a K+F tevékenységhez, az innovációs járulékhoz, az elérhető adókedvezményekhez kapcsolódó naprakész ismeretek átadását. Ennek érdekében szakmai anyagot állítottunk össze „K+F tanácsadó gazdálkodó szervezetek számára” címmel. A stratégiai tervezésben vállalt feladatainkkal összhangban dolgoztuk ki „A regionális innovációs stratégiák tervezésének módszertana – új elméleti megfontolások és módszertani súlypontok” c. összeállításunkat. 2009.-ben életciklus-elemzés innovatív módszerére épülő regionális értékelési és fejlesztési gyakorlatokhoz kapcsolódó IX. LCA-LCM világkonferencián Bostonban a Miskolci Egyetem munkatársa bemutatatta közös kutatási eredményeinket egy publikáció és előadás keretében. Az életciklus-szemléletmód és környezeti innováció terjesztéséhez kapcsolódóan a NORRIA együttműködést kezdeményezett az LCA Center – Életcikluselemzők Szakmai Egyesülete szervezettel, és a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtani Intézetével. Az együttműködés első lépéseként a NORRIA közös kompetencia-, kutatási- és disszeminációs potenciál-fejlesztést, tűzött ki céljául. Az együttműködésből innovációs pályázat született a regionális Baross Gábor pályázat rendszer keretei között, melyet megvalósítva, 2012.-ben sikeresen lezártunk. 10

2012-ben a NORRIA folytatta a korábban megkezdett kommunikációs tevékenységét. Ennek keretében 17 konferencián vettünk részt, ebből a NORRIA öt rendezvényen szervezőként volt jelen. Valamennyi, általunk szervezett rendezvényen igyekszünk biztosítani a sajtónyilvánosságot annak érdekében, hogy a rendezvény célja, üzenete szélesebb körbe is eljusson. Emellett fontosnak tartjuk, hogy rendezvényeinkről a honlapunkon keresztül is nyújtsunk tájékoztatást. A legfontosabb, legnagyobb érdeklődésre számító híreket, eseményeket e-Hírlevélen keresztül is kommunikáljuk partnereink felé. Az általunk szervezett konferenciákon 2012 első félévében összesen 139 fő vett részt. Munkatársaink hét rendezvényen előadóként jelentek meg. 2012 márciusában került megrendezésre a VII. Életciklus-elemzési (LCA) szakmai konferencia. Az előadók az életciklus-elemzés aktuális kérdéseit, illetve ehhez kapcsolódó futó projektjeiket mutatták be. Az ENINNOVA Klaszter megbízásából benchmarking klubot szerveztünk, ahol a klaszter tagvállalatainak bemutattuk az aktuális hazai és nemzetközi pályázati lehetőségeket és az Európai Unió Horizont 2020 programját. A résztvevők ezután kötetlen beszélgetés keretében megosztották egymással a pályázati tapasztalataikat, jó gyakorlataikat. 2012 júniusában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával közösen „K+F, innováció, szellemitulajdon-védelem” címmel szerveztünk konferenciát, ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak a szellemitulajdon-védelem kérdéseiről, az SZTNH elektronikus szolgáltatásairól, a klaszterfejlesztési lehetőségekről, illetve a K+F+I pályázatokról, 2012 augusztusában a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnökének látogatása kapcsán adtunk lehetőséget a térség innovatív vállalkozásainak a bemutatkozásra, szeptemberben pedig a NIH felkérésére szerveztünk sikeres konferenciát az FP7 programokba való bekapcsolódás lehetőségeiről. A bemutatkozások eredményeként több megyei fejlesztési projekt javaslat, így a NORRIA által gesztorált HUNERTOWN is bekerült a NIH által támogatott, és kormány előterjesztésre szánt projektek közé.

2.4. Piacorientált K+F+I transzferek, szolgáltatások, és feltételeinek fejlesztése A régió szempontjából kiemelt jelentősége van az innovációs projektek generálásának, és a projektek megvalósításában való részvételnek. A projektek meghatározó része valamilyen pályázathoz is kapcsolódik, mely a kezdeti időszakban döntően a decentralizált innovációs pályázatot jelentette, később a nemzetközi pályázatok, és egyéb pályázatok jelentették. Természetesen a projektek egy része nem kapcsolódik a pályázati rendszerhez, és megvalósulásuk sem garantált. Fontosnak tartottuk azt, hogy a projekt ötletek kidolgozásának fázisában már jelen tudjunk lenni, szakmai tanácsadást nyújtva a projektek gazdáinak, annak érdekében, hogy azok minél inkább képesek legyenek a pályázati feltételrendszereknek megfelelni. Adott esetben kiegészítve ezt a NORRIA által kezdeményezett projektelképzelések egyeztetésével (Regionális tudáshálózat létrehozása, fenntartható energiagazdálkodást szolgáló integrált minőségirányítási rendszerekkel; Környezeti életciklus elemzésen alapuló regionális teljesítmény értékelési- és optimalizálási szolgáltatás fejlesztése; Észak-magyarországi KKV innovációs szolgáltató klaszter szolgáltatásainak fejlesztése). A 11

projektek menedzseléséhez kapcsolódóan ugyanakkor növelhető volt az üzleti aktivitás mind a pénzügyi, elszámolási, mind a menedzsment, tanácsadási területeken. Társaságunk így megbízási szerződések keretében kapcsolódott be a projektek munkájába, adott esetben a projekt menedzsment, adott esetben a pénzügyi bonyolítás vagy a kommunikációs és marketing tevékenységek oldaláról. A 2008-2009. időszakban 22 innovációs projekt előkészítésében vettünk részt, melynek pályázati projekt értéke meghaladta a 666 millió Ft-ot. Meghatározó partnereink döntően a korábbi együttműködő partneri körből kerültek ki (FUX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.; BOKIK Szolgáltató Kht.; Eszterházy Károly Főiskola, Eger; Miskolci Egyetem; INNTEK Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft.; Salgótarjáni Innovációs Központ Szolgáltató Kht.; stb.) A mentorált projektek száma 14 volt, melynek projekt értéke 339 millió Ft. Meghatározó partnereink: Egerfood Kutatási, Fejlesztési Kft.; NANOCENTER Nemzetközi Nanotechnológiai Központ Kft.; Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézete, stb. Lazább együttműködési szállal kötődtünk az egri lézertechnológiai laboratórium létrehozását célzó pályázathoz, illetve a fenti értékekben nem szerepeltettük a futó RES-GEN nemzetközi projektünket, illetve az ENIN kft innovatív környezetipari pilot rendszer kialakításában való együttműködésünket. A menedzselt projektek száma 5, projekt értéke meghaladja a 128 millió Ft-ot. Ebben további együttműködő partnereink: Eger Innovations Kutatás-fejlesztési Nonprofit Kft, MIFER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A 2009-2010. időszakban 18 innovációs projekt előkészítésében működtünk közre, melynek összesített projekt értéke megközelíti a 832 millió Ft-ot. A kimutatásból kivettük a NORINNO nemzetközi projektet, mely a regionális kutatási potenciál fejlesztését célozta meg LCA módszertani háttérre alapozva. Ebben a munkaszakaszban a meglévő kapcsolatrendszereinkhez képest tovább bővült az együttműködő szervezetek köre. (SZATEV Zrt.; Fireplace Kft.; SVIP Kft.; Sphere Consulting Kft.; stb.) A mentorált projektek száma 7, mely 303 összesített projekt értéket képvisel. Ezen túlmenően itt is meg kell említenünk két nemzetközi projektkezdeményezést, az EFFECT, valamint a SET-GIFT projekteket. Az előbbi a zöld közbeszerzési eljárások gazdasági növekedésben játszott szerepét, a második a dél-kelet Európai innovációs keretfeltételek erősítését célozta meg. A menedzselt projektek száma 7, összesített projekt értéke meghaladja a 431 millió Ft értéket. A NORRIA kezdeményezésére, és előkészítésében kerültek beadásra azok a pályázatok, amelyek a régió fejlesztési stratégiájában szereplő Turisztikai Kutató Központ létrehozására irányulnak. Ezek a pályázatok az Eszterházy Károly Főiskola EGERFOOD tudásbázisának az alapján teremtenék meg a műszeres vizsgálati lehetőséget és hátteret, a Regionális Marketing Igazgatósággal közösen a kutatás-fejlesztés tevékenység témakör-specifikus személyi feltételeit, valamint a Miskolci Egyetem tanszékeivel együttesen új, a régióban eddig jelen nem lévő kutatási irányok elindítását teszik lehetővé. A 2010-2011. 17 innovációs projekt előkészítésében vettünk részt, melynek összértéke (2.080 millió Ft) lényegesen meghaladja az előző munkaszakaszok hasonló értékét. Ennek egyik magyarázata a nemzetközi pályázatok arányának (17 projektből 4) növekedése. Új együttműködő partnerként az Észak-kelet magyarországi Húsipari klasztert, valamint a COREPLAST Műanyag Újrafeldolgozó Klasztert, a ZIP Rt.-t jelölhetjük meg. A mentorált projektek száma 17, összességében 3.154 millió projekt értékkel. Itt is jelentkezik a növekvő nemzetközi projektek száma, mely négy beadott pályázati projektet jelent. A kimutatásban 12

nagyságrendjénél fogva nem szerepeltettük, de a munkaszakasz legnagyobb projektje a BükkMak Leader Kft. vezetésével kialakított NER300-as projekt (HU-NER-TOWN), melynek pályázott értéke 15.000 millió Ft, témakörét tekintve Miskolc Város vezetésével további öt nagyvárosban a szolár energia felhasználását biztosító rendszer kiépítése. A menedzselt projektek száma 7, összesen 1.344 millió Ft projekt összérték mellett. 2012 évben is folytattuk a megkezdett tevékenységünket. A Sanofi/Chinoin Zrt. részére 3 területen végzünk 4 telephelyet érintve üzleti tanácsadói szolgáltatást: fenntarthatósági honlap létrehozása és tartalomszolgáltatása (www.egeszsegfelelos.hu) - belső képzés és szemléletformálás a fenntarthatósági területen - fenntarthatósági jelentés írása. Az ELMÜ/ÉMÁSZ számára 2 belső képzést bonyolítunk az életciklus elemzés ill. a felelős vállalati működés/zöld közbeszerzés területen, stakeholder mapping-et készítünk a zöld beszerzési szempontok integrálásával ill. tanácsot adunk a zöld beszállítói díjuk kialakításához és meghirdetéséhez kapcsolódóan. Az üzleti tevékenység keretében technológia-felmérést végeztünk az ÉMAFA Faipari Klaszter menedzser szervezetének megbízásából, melynek keretében elvégeztük a tagok által alkalmazott faipari technológiák áttekintését, a technológiákhoz használt gépek, berendezések és infrastruktúra felmérését, és a legfőbb partneri kör feltérképezését, valamint támogattuk a SHINWA munkatársi képzési tevékenységének fejlesztését, a FIREPLACE, FUX középvállalkozások fejlesztési tevékenységeinek tanácsadással történő támogatásáűt.. A projektgenerálási, projektmenedzseri feladatok mellett a NORRIA három munkatársa 2011. márciustól a MAG Zrt. Új Széchenyi Terv Infopont tanácsadója lett, melynek keretében rendszeresen segítünk az Ügynökséget felkereső ügyfeleknek projektelképzeléseik megvalósításában. Szervezetünk a MAG Zrt. Új Széchenyi Terv Infopont, illetve a Nemzeti Innovációs Hivatal Pont Inno tanácsadó szervezetévé vált, melynek keretében rendszeresen segítünk a minket megkereső ügyfelek projektelképzeléseihez illeszkedő vállalkozásfejlesztési források megtalálásában. Továbbra is működtetjük az Innovációs Ügynökségeket és a NIH szervezetét összefogó RIÜNET hálózatot, melynek keretén belül több egyeztetésre és programszervezésre került sor. 2012. májusában több Széchenyi Programiroda együttműködést kezdeményezett ügynökségünkkel. Ezek közül kiemelendő a régiónk, ill. a közép-magyarországi régió irodája, ahol számos területen indítottunk párbeszédet és együttműködést – ezáltal hozzájárulva az innovatív vállalkozásokkal, szervezetekkel való üzleti együttműködések és pályázói aktivitás serkentéséhez. A társaság kialakította az innovációs tanácsadói és technológiai szolgáltató hálózatát (Talent Pool), melynek bevonásával a NORRIA képes egyrészt hiányzó belső erőforrásait, kompetenciáit kiváltani, valamint hatékonyabban és nagyobb intenzitással befolyásolni a régió innovációs folyamatait. A projekt keretében elkészült a (www.talentpool.hu) honlap, melynek adatbázisának feltöltése folyamatos. A kialakítandó hálózat alapvetően kettős irányultságú: 1. kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató technológia transzferálására alkalmas regionális szereplők hálózata 2. innovációs tanácsadói feladatokat ellátó szereplők hálózata. A partnerszervezetekkel a kapcsolatfelvétel megtörtént, a hálózati tagok regisztrációja folyamatos. A hálózat kialakításában az Ügynökség támaszkodik a megyei kamarák kommunikációs csatornáira. 13

Nemzetközi programokban való részvételünkhöz és üzleti szolgáltatásaink bővítéséhez kapcsolódóan elindítottuk a környezetirányítási és környezetpolitikai területen szakértői háttér kialakítását. Munkatársaink tanácsadói képzési programban vettek részt, mely során jogosultságok szereztek vállalkozások környezetirányítási auditjának lefolytatására az Európai Unió által elismert EMAS rendszer bevezetéséhez és felülvizsgálatához kapcsolódóan.

2.5. Innovációs klaszterek kialakításának fejlesztése, koordináció A NORRIA röviddel megalakulása után felkérést kapott a 2007. évben alakult Északmagyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klasztertől a klaszter menedzseri feladatok ellátására. A klaszter menedzseri feladatok keretén belül elindítottuk a klaszter vállalatok feltérképezését, a közös tevékenységek beazonosítását, a klaszter szerű működés szabályozási feltételrendszerének (SZMSZ) kialakítását. Mint klasztermendzser szervezet kezdeményeztük az ÉMOP vonatkozó pályázatán való részvételt. Felismerve a regionális klaszteresedési folyamat jelentőségét társaságunk belépett a Miskolc Holding kezdeményezésére és menedzselésével létrejött Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszterbe. Együttműködési megállapodást kötöttünk az ENIN Északmagyarországi Környezetipari Klaszterrel az innovációs és K+F feladatok összefogásának érdekében, valamint alapító tagjai vagyunk a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány által kezdeményezett és vezetett logisztikai klaszternek is. A későbbiekben tagjává váltunk az Észak-magyarországi központtal megalakult Magyar Űripari Klaszternek, és együttműködünk az Informatikai Klaszterrel is. Jelenleg két klaszterkezdeményezés szakmai hátterét jelentjük, az Észak-kelet magyarországi Klaszter a húsipar biztonságáért és szolgáltatásainak fejlesztéséért, valamint a COREPLAST Műanyag Újra-feldolgozó Klaszternek. Elindítottuk a Klasztermenedzserek klubját, melynek tagja a régió jelenleg működő 36 klaszterének menedzser szervezete.

2.6. Hazai és nemzetközi hálózati együttműködések ösztönzése Társaságunk fontosnak tekintette a nemzetközi, hazai és regionális innovációs szervezetekkel való stratégiai együttműködések sikeres kiépítését és megvalósítását. Az innovációs szervezetek közötti együttműködéseket, hálózati kapcsolatokat stratégiai, projekt ill. tájékoztatás-informálás céllal működtettük. Kiemelt (hazai) partnereink voltak: NKTH(NIH), NORDA, MAB, TéT Alapítvány, a regionális innovációs ügynökségeket tömörítő RIÜNET hálózat, Magyar Innovációs Szövetség, a régió felsőoktatási intézményei(ME, KRF, EKF + Salgótarjáni PSZÁF) Bay Nano, Bay-Logi, Közép-Magyarországi Innovációs Központ(CHIC), Innostart Alapítvány, BOKIK, HKIK, NKIK, MANO Klaszter, EnIn Klaszter, KKV Innovációs Szolgáltató 14

Klaszter, EEN hálózat, Pólus Kordinációs Testület, Magyarországi Területfejlesztők Egyesülete, LCA Center – Magyar Életciklus-elemzők Országos Egyesülete. A szakmai feladatok megalapozása, az innovációs hálózat működtetése érdekében együttműködési megállapodásokat kötöttünk többek között: -

a RIÜNET hálózattal és az NKTH-val az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (NORDA) a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával az ENIN Környezetipari Klaszter Kft.-vel a Miskolci Egyetemmel a Eszterházy Károly Főiskolával az EGERFOOD Tudásközponttal a Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézetével a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvánnyal a Miskolci Akadémiai Bizottsággal a Károly Róbert Főiskolával az X-Centrum Nonprofit Kft.-vel a SVIP Sajóbábonyi Vegyipari Park Nonprofit Kft.-vel a FIZ Felsőzsolcai Ipari Zóna Befektetési és Szolgáltató Kft.-vel az INNOCENTER Kft-vel a Nemzeti Innovációs Hivatallal (NIH) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatallal (SZTNH) a X-Tech Kockázati Tőkealap Kezelővel

Az együttműködési megállapodások rögzítik a regionális innováció érdekében történő együttműködést, információ átadást, közös programok kezdeményezését, valamint közös programokban való részvételt. A Régió nemzetközi láthatósága szempontjából kiemelt figyelmet szenteltünk a jelentősebb nemzetközi hálózati szerveződésekhez való együttműködésre. 2009-ben léptünk be az ERRIN (Európai Régiók Kutatási és Innovációs Hálózata) és az EMAN-EU Network (Ecological Monitoring and Assessment Network) hálózatba, valamint szintén ehhez az évhez kapcsolódik az Európai Klaszterszövetséghez társult tagként való csatlakozásunk. Ezen túl, 2010-ben felvételt nyertünk a korábban jól működő, de brüsszeli közvetlen finanszírozás hiányában jelenleg csak szűkebb tagsági körrel rendelkező IRE (Innovation Regions of Europe) Community of Practice hálózatba, valamint 2012.-től tagjai vagyunk az Európai Unió S3 platformjának is. 2010-től működtetjük angol nyelvű regionális K+F+I információs oldalunkat (Regional Gateway) az EU Cordis honlapján, mellyel célunk, hogy bemutassuk a régió kutatásfejlesztési és innovációs eredményeit, legfontosabb szereplőit. Kezdetben a NORDA-val közösen működtetett brüsszeli képviseletünk lehetővé tette a brüsszeli Európai Bizottság igazgatóságaival és munkabizottságokkal való közvetlen kapcsolattartást és kommunikációt. Miután 2010-ben azonban átmenetileg felfüggesztették ezt az irodát, a nemzetközi részleg kollégái személyesen vettek részt több Brüsszelben megszervezett konzorciumépítő nemzetközi találkozón. Továbbá, mindhárom munkaszakaszban rendszeres látogatói voltak helyi, regionális, nemzeti és európai 15

találkozóknak, mellyel nem titkolt szándékunk többek között az volt, hogy elősegítsük a régió nemzetközi programokba való bekapcsolódását. Kollégánk a Lifelong Learning Program (REGMOBEX c. projekt) által támogatott egy hónapos brüsszeli szakmai gyakorlata során szoros kapcsolatot alakított ki Dél-Dánia Régió brüsszeli kirendeltségén dolgozó, Ügynökségünk számára is releváns programokat koordináló munkatársakkal, valamint több stratégiai partnerrégiónk brüsszeli képviseletével is elindult a jövőbeni, akár klaszter alapú együttműködésekre vonatkozó egyeztetés. Ezen túl a gyakorlat kiváló lehetőséget nyújtott Ügynökségünk nemzetközi rendezvényeken való képviseletére, felvettük a kapcsolatot a Polgármesterek Szövetsége brüsszeli irodájának vezetőjével, így lehetőséget kaptunk, hogy a Szövetség helyi támogató szervezetévé váljunk. Nemzetközi pályázati rendszerekbe való bekapcsolódás területén egyértelmű sikereket könyvelhetünk el, hiszen a három év alatt a következő eredményeket tudhatjuk magunkénak: több mint 30 pályázati kezdeményezésben való részvétel 4 sikeresen lezárt projekt 3 nyertes, megvalósítás alatt álló pályázat, melyben projekt vagy szakmai partnerként veszünk részt - 5 benyújtott, elbírálás alatt álló pályázat, melyből 2 pályázat esetén a NORRIA vezető partneri szerepet vállalt - több mint 10 különböző európai pályázati programban való részvétel A nyertes pályázati kezdeményezések aránya az összes pályázati kezdeményezéshez képest alacsony, mivel az európai, jól működő pályázati rendszerekbe történő hatékony integrálódás hosszú távú folyamat. -

Nemzetközi pályázatírás területén az alábbi referenciákkal rendelkezünk: -

4 pályázat a HUSKROUA Európai Területi Együttműködési program keretében: 1 pályázat a 7. Keretprogram REGPOT, Regionális Potenciál alprogramjának keretében a Miskolci Egyetemmel együttműködve 1 pályázat a NER-300 program keretében a Bükk-Mak Leader Kft.-vel együttműködve

2.7. Innovatív humán erőforrás fejlesztés, minőség biztosítás Saját szakmai kompetenciáira, illetve a célcsoport igényeire, valamint a kijelölt kutatási irányokra támaszkodva a NORRIA indulásakor négy különböző témakörben kívánt képzéseket nyújtani. Ezek a környezeti menedzsment, az innováció menedzsment, a projektek pénzügyi menedzsmentje és a termelésirányítás. A képzések szervezéséhez, lebonyolításához szükséges regisztrációt a NORRIA megszerezte. 2010-ben kötöttünk egy keretszerződést a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával, melynek keretében megnyílt a lehetősége az Innováció menedzsment, és a pályázatírás c. eLearning képzés meghirdetésére. A képzés modulrendszerű, az egyes modulok során elsajátított ismeretekről a hallgatók teszt kitöltésével számolnak be. A képzést sikeresen elvégző hallgatók tanúsítványt kapnak a képzésen történő részvételről. Az alapismereteket nyújtó képzés mellett/után lehetőség van speciális, gyakorlati innovációs problémán alapuló 16

esetorientált kiegészítő, emelt szintű képzés elvégzésére is. A képzési modulok kidolgozása megtörtént, tájékoztattunk közel félezer, régióban működő vállalkozást, a régió középfokú oktatási intézményeit, valamint honlapon és elektronikus hírlevélben is meghirdettük a képzési lehetőséget. A széles körű tájékoztatásnak köszönhetően az eddig regisztrált hallgatók száma meghaladja a 30 főt. A TéT Alapítvánnyal és a BOKIK-kal közösen kialakítottuk nemzetközi pályázati képzési programunkat, amelyet innovatív vállalkozások számára szervezünk. A képzés célja, hogy a könnyebben elérhető közvetlen támogatású európai uniós pályázatokon való regionális részvételt javítsuk az elkövetkezendő egy évben. Több munkatársunk bekapcsolódott az Európai Unió Környezetirányítási és Menedzsment Rendszerének (EMAS) tanácsadói képzésébe és programjába, amely 2009. májusban indult. Ehhez kapcsolódóan belső képzést tartottunk az életciklus-elemzés (LCA), mint fenntarthatósági elemző módszertan megismerése céljával. 2009. júliusban és szeptemberben egy-egy munkatársunk EMAS tanácsadói képzésen vett részt a KÖVET Egyesület és az Ecocounselling Europe-pal együttműködésben megvalósított Leonardo pályázat keretében. Munkatársaink részt vettek a Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtani tanszéke által tartott oktatáson, amely a Registar® térinformatikai statisztikai rendszer alkalmazásának elsajátítására irányult. Mint fogadószervezet folyamatosan biztosítjuk a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara által hirdetett gyakornoki programba jelentkező hallgatók fogadását, és gyakornokként való foglalkoztatását. Az Észak-magyarországi régióban a magas kvalifikáltságot szerzett, friss diplomás munkaerő túlnyomó többsége – nem találva megfelelő munkahelyet térségelhagyóvá válik. A program működtetésének célja, hogy csökkentse a munkával nem rendelkező friss diplomások számát és a térségben tartsa őket. A program keretében a fiatalok az elméletben elsajátított tudást a gyakorlatban is alkalmazhatják és munkatapasztalatot szereznek. Ebben vállal szerepet a NORRIA is. A gyakornoki program keretén belül a pályázati időszak alatt 6 gyakornok fogadási feltételeit biztosítottuk. A gyakornokokat bevontuk a NORRIA munkájába, munkatársaink irányításával részt vettek projektjeinkben. Az ösztöndíjasok szakmai fejlődését és gyakorlati problémáik megoldását mentorok segítik, akik munkaterv alapján napi feladatokkal látják el fiatal kollégáikat, konzultációs segítséget, szakmai útmutatást biztosítva számukra. A NORRIA mint felelős regionális szervezet több szinten fogalmazta meg felelősségét, amelyhez kapcsolódóan a pályázat keretein belül előkészítette és kiépítette a szervezet önértékelésen alapuló EFQM minőségbiztosítási rendszerét ill. az ISO 14001-et is magába foglaló a szervezet fenntarthatóságát szolgáló és környezeti teljesítményét javító környezeti vezetési rendszerét (EMAS – Environmental Management and Audit Scheme). A minőségbiztosítási rendszer bevezetése során három megvalósítandó projekt, fejlesztendő terület került megfogalmazásra, amelyet kidolgoztunk, megvalósítottunk. Társaságunk 2010 évben elnyerte az „Elkötelezettség a Kiválóságért” címet, és 2012.-ben kitüntetést vehettük át a Szövetség a Kiválóságért Egyesület által rendezett „Kiválóság Tavasz 2012 – EFQM Kiválóság Nap” című konferencián. 17

3. A projekt eredményeinek gazdasági és társadalmi hasznosulása, hasznosíthatósága

A társaság tevékenységének eredményét többféle módon is mérhetjük. A kitűzött célok az Innovációs Ügynökség oldaláról maradéktalanul megvalósultnak tekinthetők, hiszen a régióban folyó kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok fókuszálása megtörtént, a regionális innovációs és döntési rendszerbe való szervezésükkel mérhetőkké és nyomon követhetőkké váltak. A tudás-és technológia transzfer működése a pályázati projektek generálásával, a partneri kapcsolatok erősítésével, valamint a konkrét fejlesztésekbe történő bekapcsolódással biztosított. Az Innovációs Ügynökség folyamatosan működtette és összefogta azt az innovációs hálózatot, mely a régió tudáscentrumait (mint kínálati), és a meghatározó innovatív vállalkozásokat (mint keresleti oldalról) kötötte össze. A nemzetközi projektekbe és hálózatokba való bekapcsolódással magasabb szintre is be tudtuk kapcsolni a regionális eredményeket. A projekt társadalmi hasznosulásának és hasznosíthatóságának kiemelkedő eleme, hogy egy szemléletformáló erőként jelentkezett a régióban, amelynek hatására a figyelem az innováció fontosságára, az eszközrendszerek alkalmazására, az eredmények megismertetése kapcsán annak elismerésére irányult. Az innovációs folyamatban érintett meghatározó szereplők (felsőoktatási intézmények, kutató intézetek, transzfer intézmények, innovatív vállalkozások, stb.) rendszeres módon és irányított formában tudtak az Ügynökség által generált módon párbeszédet folytatni, amely a hálózati működés alapja. Nagyon sok kézzel fogható kutatási és fejlesztési eredmény született ezekből a párbeszédekből. Az Ügynökség ismert és elismert szereplőjévé vált ennek a hálózatosodási folyamatnak. A minőségbiztosítás területén megszerzett EFQM tanúsítvánnyal, a környezeti irányítás területén regisztrált EMAS minősítéssel rendelkező szervezetként kialakult az a magpont, amely koordináló és szervező erőként, a regionális gazdaságfejlesztés szakmai előkészítő és döntéshozó rendszere részeseként ösztönözni tudta és tudja az együttműködések folyamatát. A RIÜ a régióban központi szerepéből adódóan szervezte és irányította az innovációs folyamatok fejlesztéséhez, az innovációs projektek generálásához és megvalósításához szükséges információáramlást, célzottan megkeresve ezek leghatékonyabb hasznosításának lehetőségeit. A régió innovációs eredményeinek bemutatása a kialakított és rendelkezésre álló kommunikációs csatornákon keresztül folyamatosan megtörtént, az elektronikus és egyéb médiák kiegyensúlyozott felhasználása egy jól működő információs és tájékoztatási rendszer alapjait teremtette meg. Nagy hangsúlyt helyeztünk az innovációnak a társadalom széles körében való ismertetésére, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra. Ennek három területét különböztettük meg a kialakított kommunikációs stratégia alapján. Az egyik az általános innovációval, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatások köre, amelyhez kapcsolódóan rendszeresen jelentettünk meg napilapokban, ismeretterjesztő kiadványokban a témakörhöz illeszkedő publikációkat. Rendszeresen szerepeltek munkatársaink a regionális televízióban, a rádióban, kerek-asztal beszélgetéseken. A megrendezésre került konferenciák, workshopok, tájékoztatók és klub rendezvények személyes közelségbe hozták a terület elismert szakembereit, az eredmények felhasználóit egyaránt. Az évente átadásra kerülő regionális Innovációs Díjak fokozták az e területen eredményt elérők társadalmi ismertségét, és 18

elismertségét. A szakmai publikációk, és kiadott módszertani kutatási eredmények egyértelműen hiánypótló szerepet töltöttek be. A nemzetközi aktivitáshoz kapcsolható alapvetően a más régiók által kidolgozott megoldások („best practice”) feltárása, elemzése, és átvétele. Ennek érdekében több elemző anyag készült, melynek tapasztalatai a későbbiekben hasznosíthatóak. Az elvégzett tevékenységből kiemelhető a regionális klaszterfejlesztéshez köthető elemzésünk, célja az egyes régiók innováció vezérelt klaszteresedés helyzetének, potenciáljának felmérésén túl, olyan szakmapolitikai ajánlások megfogalmazása, melyek szem előtt tartásával jelentős mértékben hatékonyabbá, egyszersmind versenyképesebbé válik az innovációs környezet. A folyamatos tevékenység révén szerzett tapasztalatok beépültek a régió innovációs stratégiájának átdolgozási folyamatába, amely innovációs stratégia a RIS metodika alapján készül. A tapasztalatok alapján lényegesen átíródnak a 2008. évi stratégia prioritásai és preferencia rendszere. Olyan, innovációt segítő szolgáltatási rendszer kiépítését kezdtük meg, amely támogatja a KKV szektor innovációban érintett vállalkozásainak tevékenységét, előmozdítja a keresleti és kínálati oldal harmonizációját, biztosítja a projekt kezdeményezések eredményes továbbvitelét, és megteremti az alapjait a szervezet piaci alapon történő működésének.

A konkrét gazdasági hasznosulás területén Társaságunk közreműködött az innováció ösztönzésében figyelembe vehető források igénybe vételének koordinálásában, elősegítette a régióban a Strukturális Alapok innovációs célú felhasználását. Koordináló szerepet játszott több nemzetközi pályázat esetében a lehetséges résztvevő partnerek között, aktív partnerkeresést valósított meg, a régiót bekapcsolta az Európai Régiók nemzetközi hálózatába.

A kialakított, majd megújított Regionális Innovációs Stratégia jó alapot és hátteret jelent a régió gazdaságfejlesztésével foglalkozó, és azt tervező munkatársak és döntéshozók számára. A Baross Gábor pályázati rendszer 2008. és 2009. évi pályázati fordulójának előkészítése, ennek keretén belül 3.401 millió Ft pályázati forrás kihelyezésében való közreműködés. A projektgeneráló, menedzseri és mentori tevékenységek révén 114 db. projekt kezdeményezésében vettünk részt, mely összességében 9.272 millió Ft addicionális forrást jelentett. A partneri és hálózati szervezeteken keresztül 75 db. innovatív szervezethez találtunk kapcsolódást, melyek egy része szolgáltatásainkat is igénybe vette. Nemzetközi hálózatokban és szervezetekben (ERRIN, IRE, stb.) való részvételünk elősegítette a szakmai és pályázati információk régióba történő áramlását, ennek kihasználásával 18 db projektet nyújtottunk be (vezető, vagy csatlakozó partnerként), melynek pályázati összértéke 18.664 eEUR volt.

19

4. RESGen projekt bemutatása 4.1. A projekt előzményei A RES-GEN projekt elindításához a régióban több feltételnek kellett teljesülnie. Ezek egy része közvetlenül, más része közvetetten hatott a projekt előkészítésére, megteremtve az eredményes projektindítás feltételeit. Az egyik közvetlen feltétel a RES-GEN projektet megelőző nemzetközi projekt a 2005. évben indult CENCE (Connecting Energy Clusters across Europe) projekt lezárása volt, mely az FP6. keretprogramban valósult meg. A projekt céljaként azt jelölték meg, hogy a résztvevő partnerek által új együttműködési-tanulási alapokra (platformra) helyezzék az Európai Energia Klasztereket, kihasználva a kölcsönös tapasztalat-és tudástranszfer kínálta lehetőségeket, törekedve a legjobb, illetve a jó gyakorlatok átvételére, elsajátítására, ösztönözve ezáltal mind az intézményi, mind a vállalati innovációt. A folyamat három lépcsős szakaszból állt: Tanulás – Hálózatépítés – Együttműködés. A projekt másodlagos célkitűzése volt a hálózatépítés elősegítése elsősorban a projektben résztvevő partnerek között. A projekt keretében az Európában fellelhető, sikeresen működő energiaklaszterek cserélték ki tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat, melyek szakmai segítséget nyújtanak az északmagyarországi régióban 2006-ban kezdeményezett és 2007. tavaszán hivatalosan is megalakult gyöngyösi Károly Róbert Főiskola által koordinált megújuló energiaforrásokon alapuló energiaklaszter működéséhez. A másik feltételrendszer, amelyre a CENCE projekt is hatással volt, a régióban a környezetipari klaszterek fejlődése, valamint más klaszterekkel való együttműködés. További feltételrendszert jelentettek a NORRIA kulcs kompetencia területeinek kialakulása (kutatás, tanácsadás) a fenntarthatóság, környezettudatos vállalatirányítás, valamint az ökoinnováció területein. Meghatározó jelentőségű volt az EMAS Easy for SMEs programban való részvétel, az elvégzett hatásvizsgálatok és hatástanulmányok, az LCA (Életciklus Elemzés) – alapú termék-, szolgáltatás- és eljárásfejlesztés. Érdemben fel tudtuk használni a regionális elemzések és kutatások eredményeit.

A projekt ismertetése A projekt címe: RESGen ((„Renewable Energy Sources Generation – From Research Infrastructure to Sustainable Energy and Reduction of CO2 Emissions” - „Megújuló Energiaforrások Előállítása Kutatási infrastruktúrától a fenntartható energiáig és a CO2 kibocsátás csökkentéséig)

A projekt időtartama: 2009. május 1 – 2012. július 30. Támogatás forrása: FP7-Kapacitások-Tudás Régiók, témaprioritás: Fenntartható regionális energiagazdálkodás - a K+F infrastruktúrák előnyeinek maximalizálása a regionális gazdaságfejlesztéshez való hatékony hozzájárulás céljával. Átfogó célkitűzés: a megújuló energetikában érintett európai kutatás-vezérelt klaszterek összefogása a fenntartható energiagazdálkodás terén, valamint az energetikailag önfenntartó 20

régió alapjainak megteremtése a szükséges kutatás-fejlesztési kapacitások erősítésén keresztül. Partnerek: Négy EU tagállam (Egyesült Királyság, Spanyolország, Finnország, Magyarország) egy-egy régiójának részvételével 9 együttműködő partner. A RESGEN-partnerek régiónként: Ostrobothnia: Ostrobothniai Regionális Tanács (Vaasa, Finnország), http://www.obotnia.fi MERINOVA Technológiai Központ (Vaasa, Finnország), http://www.merinova.fi/ Vaasai Energetikai Intézet, Vaasai Egyetem (Vaasa, Finnország), http://www.vei.fi Észak-Magyarország: Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös, Magyarország), http://www.karolyrobert.hu Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség (Miskolc, Magyarország), http://www.norria.hu/ Cornwall: Cornwall Régió Regionális Tanácsa (Truro, Anglia), http://www.cornwall.gov.uk/ Baszkföld: Labein-Tecnalia (Bilbao, Spanyolország), http://www.labein.es/ Baszk Energetikai Bizottság (Bilbao, Spanyolország), http://www.eve.es Energia Klaszter Szövetség (Bilbao, Spanyolország), http://www.clusterenergia.com/ A projekt előrehaladása: -

A projektet sikeresen lezárult. Elkészültek a jövőképek és útvonaltervek. Elkészült a Közös Akcióterv. A NORRIA vezette mentorálás és tanulás munkacsomag feladatai sikeresen teljesültek. 2012. júliusában Brüsszelben hivatalos projektzáró rendezvény került megrendezésre az EUSEW keretében –Európai Bizottsági résztvevőkkel és előadókkal.

A projekt főbb hozzáadott értékei: • • • • • • •

regionális „triple helix” azaz a klaszterek regionális gazdaságra gyakorolt csavarfelhajtó hatású együttműködéseinek és szinergiáinak kiaknázása érintettek feltérképezése és összefogása a résztvevő régiókban, szakmai párbeszéd a fenntartható energiagazdálkodás tématerületén Az RTD és regionális politikákhoz való hozzájárulás helyi, regionális és régió-közi kommunikáció és disszemináció a fenntartható energiagazdálkodáshoz és megújuló energiahasznosításhoz kapcsolódóan Tudásmegosztáson keresztül kapitalizáció (tanulás és mentorálás) Nemzetközi szakértői hálózat létrehozása (tudásközpontok, energiaügynökségek, innovációs ügynökségek, régiók és az ipar szakértői részvételével) Újabb együttműködések és projektekt generálása (akár a partnerség bővítésén keresztül) 21

4.2. A projekt eredményei A nemzetközi együttműködésben kivitelezett projekt kiemelendő eredménye volt az a tapasztalat- és információcsere, ami végigkísérte a sikeres megvalósítást. A nagyobb tapasztalattal és jó gyakorlatokkal rendelkező régiók mintát, míg a kutatási eredményekkel és fejlett módszerekkel, elemzési háttérrel rendelkező szereplők tudást és ismereteket adhattak át az esetenként mentorált régióknak. A NORRIA vezette ’mentorálás és tanulás’ munkacsomag keretén belül az alábbi eredmények születtek: • • •

•

megismerkedtünk egymás szakpolitikáival és stratégia-alkotási folyamatával legjobb gyakorlatok feltérképezése és bemutatása megtörtént tanulmányutak (mind a 4 régióban; Észak-Mo-n a Biomassza Innovációs Klaszter, a MIKROVIRKA/MAKROVIRKA közösségi energiaudvarok, és a Miskolci Egyetemmel közösen kialakított Életcikluselemzési Laboratórium munkája került bemutatásra) közös tanulási platform került kialakításra (főként elektronikus kommunikáció)

A közös tanulási- és stratégia-előkészítési tevékenységre alapozva a partnerrégiók energiapolitikai javaslatok megfogalmazására tettek kísérletet a RESGen projektben azzal a céllal, hogy támogassák a regionális és nemzeti stratégia-alkotást. A javaslatok előkészítése több fázisban történt, mindez (potenciál-értékelést is magába foglaló) helyzetértékelés illetve a helyi és régió-közi érintettek bevonása mellett. A regionális szervezetek és tudásközpontok, illetve az ipari szereplők képviseletével Regionális Stratégiai Munkabizottság alakult minden résztvevő térségben, ami régiónkban a korábban a Regionális Fejlesztési Tanács által létrehozott Környezetstratégiai Munkabizottság újraalakulását jelentette. A helyzetértékelést Észak-Magyarországon 6 ipari érintett szereplő adat- és információszolgáltatása támogatta. (BC-Erőmű Kft. , Mátrai Hőerőmű, Egererdő, Regionális Fejlesztési Holding, EnIn Klaszter ill. a MIHŐ/Miskolc Holding.) A Regionális Stratégiai Munkabizottság tagjai Észak-Magyarországon: - NORRIA Kft., Károly Róbert Főiskola Meghívott tagok: A régió szervezetei: - Regionális Fejlesztési Tanács/NORDA, BAZ, Heves és Nógrád megye kistérségeinek Egyeztető Fórumai, Miskolc Holding (a projekt indulásakor a Pólus Programiroda) Kereskedelmi és Iparkamarák: - BOKIK,HKIK, NKIK Hatóságok, szakmai testületek: - Magyar Energia Hivatal, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Főfelügyelőség Tudásközpontok: - Magyar Tudományos Akadémia, Miskolci Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Integrált Természettudományos Szolgáltató és Kutató Központ, BAY-Logi Ipari szereplők és klaszterek: 22

- EnIn Klaszter, Energiabiztonsági Klaszter, Ökoland Klaszter - Bioenergetikai és Innovációs Klaszter, MIKROVIRKA Klaszter Civil szervezetek: - Ökológiai Intézet, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Egyesület, Zöld Akció Erdőgazdálkodás, természetvédelem: - Eger Erdő, Bükki Nemzetipark, Északerdő, Aggteleki Nemzeti Park A Regionális Stratégiai Fórum (Munkabizottság) feladata volt a régió energetikai SWOT elemzésének elkészítése, a jövőkép megfogalmazása, a kulcsprojektek megnevezése és a projekt keretében készülő közös akcióterv véleményezése, szakértői javaslattétel.

4.2.1. SWOT elemzés és prioritások felállítása Az elkészült régiós SWOT elemzés eredményét összefoglaló ábra bemutatja, hogy a különböző – a konzorcium által a közösségi energia stratégia szempontrendszere alapján felsorolt tényezők jelentenek-e potenciális fejlesztési lehetőséget Észak-Magyarország energia-gazdálkodása szempontjából. Ezek alapján elmondható, hogy jelentős potenciállal rendelkezik a szénbányászat, a decentralizált energia-hálózatok kialakítása, a biomasszahasznosítás, a napenergia-hasznosítás és általában az energia-hatékonyság előmozdítása. A célok elérésének elengedhetetlen feltétele a stratégiai hátterek kialakítása és harmonizálása ill. a szemléletformálás, edukáció – amelyet maga a projekt is hatékonyan támogat.

23

4.2.2. Közös Cselekvési Terv kialakítása A Közös Cselekvési Terv kialakításának első lépése volt, hogy a fentiekben bemutatott régiós prioritásokat összehangoltan egy közös prioritás-rangsort állítsanak össze a partner-régiók, ill. kiválasszák a legmeghatározóbb akció-területeket. Ezek alapján a közösen meghatározott Közös Cselekvési Terv prioritás-területei : - energiahatékonyság (A NORRIA vezette a prioritásterület munkacsoportját) - smart grids, decentralizált villamos energiahálózatok - szélenergia - zöld közbeszerzések - regionális fenntartható energiagazdálkodás - energia(technológiai) klaszterek együttműködése - alternatív tengeri energiahasznosítás A Közös Cselekvési Terv a régiónkénti és tématerületenkénti cselekvési tervek összessége a 2020-as irányelvekkel és a fenntartható energiagazdálkodás 7 kiemelt prioritásterületének megfelelően. Minden akcióterv célja, hogy a triple-helix-en keresztül a megvalósításban is együtt dolgozzanak a régiók a közös munkafolyamatok által. Minden terv rendelkezik a szükséges kulcsfontosságú célkitűzésekkel és indikatív pénzügyi források tervével. A priorizált fenntartató energiagazdálkodási témakörök és azok kapcsolódó céljai tartalmazzák a következő területeket: Energiahatékonyság Az energiahatékonyság prioritásra vonatkozó akciótervet a partnerrégiók a közintézményi energia-gazdálkodásra szűkítették le. Cornwall és Észak-Magyarország együttműködési célokat határozott meg azzal a céllal, hogy a hatékony és intelligens energiagazdálkodás irányába történő elmozdulás megtörténhessen – mentoráláson, tapasztalatcserén, jó gyakorlatok átvételén keresztül. Ezt a célt új energiahatékonysági projektek fejlesztése és végrehajtása szolgálhatja, ahol kapcsolódási pontot hoznak létre az Intelligens Hálózatok Cselekvési Terv és az Intelligens háztartások koncepciója között. Továbbá, a két régió közötti hosszú távú együttműködési stratégia és kommunikáció lehetővé teszi a tudás és jó gyakorlatok megosztását valamint az energiahatékonysági politikák és stratégiák mentorálasát és fejlesztését. Decentralizált villamos energia hálózatok A megújuló energia ellátási lánc fejlődésének támogatásához hálózatfejlesztésre van szükség, annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások változó természetét figyelembe lehessen venni, és lehetővé váljon az ellátók és fogyasztók közötti kétirányú, és lehető leggyorsabb digitális kommunikáció. A RESGen régióknak lehetőségük nyílik a Decentralizált Villamosenergia Hálózat cselekvési terven keresztül szélesíteni és mélyíteni a már létező együttműködéseket és tapasztalatcserét a kutató klaszterek között - Cornwall, Baszkföld, Ostrobothnia és Észak-Magyarország területén. A prioritás-területhez kapcsolódóan 2 projekt került kidolgozásra (CUSTOM-Power, IRIS, amelyeket a kibővült partneri kör a RESGen projekt lezárása előtt benyújtott az Európai Bizottsághoz (FP7 kezdeményezések). 24

Szélenergia A Decentralizált Villamosenergia Cselekvési Tervhez kapcsolódva ez a prioritás a közösségi szélenergia rendszerek létrehozását támogatja a decentralizált villamos energia megoldások integrálásával. A szélenergia közösségi támogatása innovatív finanszírozási mechanizmusok használatával kerül megvalósításra, amely ösztönzőként hat a szélenergia témájú projectek tervezési folyamatainak kezdeményezéseire. Ez a cél Ostrobothnia, Cornwall és Basque Tartomány közötti együttműködés következtében látszik megvalósulni a régiók közötti technológiával kapcsolatos tudásmegosztás, üzleti modellek és innovatív finanszírozási mechanizmusok formájában, az új közösségi alapú fejlesztések és az üzleti lehetőségek meghatározásának támogatásával. Zöld Közbeszerzés A Zöld Közbeszerzésen keresztül (GPP- Green Public Procurement) az EU tagországok kormányai motiválhatják a fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások előnyben részesítését a vásárlói döntések során. A közszféra bátorítása a fenntarthatóbb technológiák fejlesztésének támogatására szintén vezethet innovatív megoldásokhoz. Az akcióterv kulcsfontosságú célkitűzése, hogy növelje a Zöld Közbeszerzés szakpolitikák megértését és helyi szintű alkalmazását a partnerrégiókban, különös tekintettel a kapcsolódó projekteket menedzselő Cornwallban és Észak-Magyarországon(EFFECT projekt). A területen a nemzetközi együttműködések kiaknázása célszerű, mivel az Európai Unió Zöld Közbeszerzési Kézikönyve megújítás előtt áll, és számos tagállamban (többek közt hazánkban is) az aktuális cselekvési terv kialakítása zajlik. Regionális Fenntartható Energiagazdálkodás A fenntartható mikro régió a fenntartható ellátó hálózatok komplex rendszere, ahol a fenntartható energia központi elemként szerepel. Az akcióterv célja, 2020-ra két kísérleti projekt végrehajtása Észak-Magyarországon és Ostrobothniában a fenntartható mikro régiók fenntartható energiagazdálkodásának támogatására. Az együttműködés kulcs célkitűzése a fenntarthatósági lánc hálózatokon belüli kapcsolatainak meghatározása, valamint a cselekvési terv előkészítés és végrehajtás a két kísérleti kezdeményezés megvalósításához. Energia(technológiai) Klaszterek Együttműködése Mindkét régiónak, Basque tartománynak és Ostrobothniának hatalmas energia technológiai klaszterei vannak, olyan vállalatokat tömörítve, amelyek technológiai világvezetők bizonyos megújuló energia termék szegmensekben. A RESGen projectben a technológia klaszterek közötti együttműködési potenciál meghatározásra került. Az együttműködés első fázisa a REINA projekt során indult el, amely egy közös klaszter kooperációs projekt a Basque kormány irányításával, valamint tartománybeli, Ostrobothniai és Felső Ausztriai energia klaszterek részvételével. A projekt az első együttműködési tevékenységeket kezdeményezi, pl. vállalatok feltérképezése és pozícionálás az energia értékláncban, vagy együttműködések megalapozása EU-n kívüli országokkal. Az egyéni cselekvési tervek fejlesztésében minden prioritás téma meghatározott területek sorozatához kapcsolódóan került kivizsgálásra, ami lehetővé teszi a résztvevő régiók közötti összehasonlítást és támogatja a megfelelő intézkedéscsomag meghatározását.

25

Alternatív tengeri erőforrások Basque és Cornwall régiókban létezik egy stratégiai kötelezettségvállalás az alternatív tengeri erőforrások fejlesztésére vonatkozóan. A cselekvési terv központjában a tengeri hullámzás energiájának hasznosítása áll, ami ígéretes erőforrás potenciál, a technológiai és ágazati kapacitások valamint a kedvező politikai és szabályozási keretrendszer miatt. A cselekvési terv célja, hogy felgyorsítsa a tengeri energiával kapcsolatos folyamatokat mindkét régióban koordinált együttműködés és közös akadálykezelés által, beleértve a környezet, biztonság, források, hálózati integráció, technológiai- üzleti megvalósítás és társadalmi elfogadás területeit.

Az egyes prioritásterületekre vonatkozó akciótervek az alábbiakra terjednek ki: -

releváns szakpolitikák és stratégiák (közgazdaságtan, innováció, belépési korlátok, fenntartható energia) energetika értékelése (fogyasztás, ellátás, RES, természetes/éghajlati erőforrások) kutatási tevékenység bemutatása (klaszterek, K+F intenzitás, K+F foglalkoztatás, oktatás és képesítések) gazdasági struktúrák (regionális bevétel/jövedelem, meghatározó szereplők, szektorspecialitások, munkaerő piaci jellemzők) szisztematikus kommunikáció a kulcsszereplők között (szervezett kommunikáció a hálózatok között) finanszírozás (módszerek és potenciális eszközök)

A RESGen partnerek kollektíven nagy tapasztalattal, háttérismeretekkel, kutatási háttérrel rendelkeznek a prioritásokhoz kapcsolódó fenntartható energiagazdálkodási intézkedések területén. Az együttműködés, a közös munka során a tapasztalatcsere és közös fejlesztések megvalósíthatóságát igazolja, hogy már a projekt futamideje alatt számos, a Közös Cselekvési Terv irányainak megfelelő, a konzorciumot érintő projektjavaslat került kidolgozásra, amelyek pozitív fogadtatásra találtak az Európai Bizottság részéről is.

4.2.3. Prioritásterületek és a kezdeményezésekkel szembeni elvárások ÉszakMagyarországon A Regionális Stratégiai Munkabizottság hozzájárulásával készült Észak-magyarországi helyzetértékelés alapján az érintett felek a következő szempontokat jelölték meg, mint a prioritásterületeken induló kezdeményezésekkel, projektekkel szembeni feltételek.

(1) – A meglevő bioenergetikai potenciálra és a már alapjaiban létező, osztott energiatermelési kísérleti rendszerekre alapozva integrált energiatermelés megvalósítása a régió néhány pontján. Ezzel a régióban elébe mehetünk az ilyen rendszerek várható megjelenésének, és kielégíthető a biomassza alapú energiatermelés iránti növekvő igény, valamint a növekvő hajlandóság e téren az integrációkra. (2) – A kiemelkedően nagy szénalapú energetikai potenciálra alapozva megvalósítandó a tiszta széntüzelési, illetve biomasszával történő együttégetési technológia, kihasználva az e téren hozzáférhető képzési, innovációs és információs lehetőségeket. Egyidejűleg 26

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

a régió energiaimport függőségét és más fosszilis energiaforrások hiányának fenyegetése tompítható a szénvagyon felhasználásával, bevonva a biomassza potenciált is. – A bioenergetika és az osztott energiatermelés területén meglevő (és a programok kapcsán tovább gyarapodó) régiós tapasztalatokra támaszkodva kihasználni az országosan növekvő innovációs és képzési igényt, az információkhoz való növekvő hozzáférést. Bevonni az osztott energiatermelési rendszerbe a biomassza mellett egyéb megújuló energiaforrásokat, elsősorban a napenergiát. – Az innováció általános problémái közül a befogadó értékrend (kultúra), a nem egyértelműen ösztönző jogszabályok (közszolgáltatási háttér), valamint az alacsony szintű vevőkereslet és kiszolgáltatott vevők miatti várható fenyegetéssel szemben fel kell lépni a már meglevő, illetve megvalósítani tervezett megújuló energetikai projektek tapasztalatainak szisztematikus és szervezett átadásával. – A meglevő megújuló energetikai innovációs potenciálra (ezen belül főként a képzés, innovációs igényesség és az érdekelt szervezetek motiváltságára) alapozva bekapcsolódni a régión kívüli projektek innovációs igényeinek kiszolgálásába, különös tekintettel a bioenergetikai integrációk és az osztott energiatermelési rendszerek megvalósítására. – A szénen kívüli egyéb fosszilis energiahordozók regionális szinten relatíve alacsony szintű potenciáljának hatékony kihasználása érdekében energiatakarékossági és hatékony felhasználási megoldásokat kell adaptálni a régióban, kihasználva a várhatóan egyre bővülő, hozzáférhető információkat, innovációs eredményeket és képzési programokat. – A várhatóan lassan fejlődő (és emiatt fenyegetést is hordozó) régiós energiafogyasztási szokások (kultúra), illetve az energiatakarékossági innovációk gyenge befogadó képessége fenntartható energiagazdálkodást népszerűsítő programok megindítását igényli, amely egyben javíthatja az egyébként is alacsony szintű fosszilis energiapotenciál kihasználását. – A megújuló energiaforrások országos (és nemzetközi szinten is) növekvő szerepének, valamint ezen a téren az integrált energiatermelés és az osztott energiarendszer térhódításának tudatosítása a régió gyenge innovációs pontjait képező közszolgáltatóknál (helyi szabályozási környezet), kapcsolódó ágazatok szereplőinél (pénzintézetek, képző intézmények, szolgáltatók), valamint kevéssé kifinomult igényű megrendelőknél stratégiai fontosságú, tájékoztató és érdekeket tudatosító akcióprogram indítását teszi szükségessé. – A fosszilis energiafüggőség (nukleáris, földgáz, kőolaj) régióra vonatkozó fenyegetéseinek tompítása és egyidejűleg a relatíve gyengébb innovációs háttértényezők kiküszöbölése olyan akcióprogramot igényel, amely a közszolgáltató intézmények fenntartható energiagazdálkodását ösztönzi, és igényt generál az ilyen jellegű innovatív megoldások bevezetésére.

27

A 2020-ig megfogalmazott jövőkép és a kapcsolódó kulcsprojektek(16) illeszkedését mutatja be az alábbi ábra.

A kulcsprojektek 4 horizontális területen valósíthatóak meg az érintettek javaslatai alapján. Ezek: -

Hálózatfejlesztés demonstráció és szemléletformálás regionális teljesítményértékelés Pilot beruházási projektek

A 4 területen az érintettek által javasolt projekteket a Regionális Stratégiai Munkabizottság a projekt keretében a konzorcium által kidolgozott pontozási rendszer szerint értékelte, ez alapján került a felsorolt 16 projekt kiválasztásra. (A megvalósításra jó gyakorlat a 3. sz. projekt, amely a Custom Power keretében a MOBIL-ESCO Holdinggal partnerségben, nemzetközi együttműködésben kialakított projekt.) További információ, a Közös Cselekvési Terv és útvonalterv elérhetősége: www.resgen.eu, www.resgen.hu 28