A non-profit szervezetek foglalkoztatási lehetőségei és adózása 2014
Foglalkoztatási jogviszonyok A szervezetek mint jogi személyek a magánszemélyekkel az alábbi jogviszonyokat hozhatják létre: -
munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, önkéntes jogviszony.
Munkaviszony A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a civil szervezet mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. A civil szervezet ugyanúgy létesíthet munkaviszonyt a magánszemélyekkel, mint a gazdasági élet bármely szereplője. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza, tehát az alapítványok, egyesületek alkalmazottaira is a Munka Törvénykönyve vonatkozik.
Munkaviszony A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, határozott vagy határozatlan időre. A munkaviszonyt írásba kell foglalni. A munkabér ugyan úgy adó- és járulékköteles juttatás, a nonprofit szervezetet szintén a foglalkoztatót terhelő közterhek terhelik.
Megbízási jogviszony A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári Törvénykönyv (2013.évi V.tv) tartalmazza. Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek egymással mellérendelt viszonyban vannak. A megbízás ún. gondossági kötelem. Azaz nem az eredményes tevékenységért felel a megbízott, hanem azért, hogy gondosan jár el a megbízó érdekében. Az eredmény orientáltság alapján lehet a vállalkozási jogviszonytól elkülöníteni.
Megbízási jogviszony A megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha nem egyéni vállalkozóval, hanem számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ez az ún. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. A megbízási díj az Szja törvény szabályai szerint önálló tevékenységből származó jövedelem, és az ott megjelöltek alapján kell a nonprofit szervezetnek számfejtéskor eljárnia. Az adó mellett járulékköteles is egyben és foglalkoztatói közteher is terheli. A megbízási díjat munkaerőpiaci járulék nem terheli.
Vállalkozási jogviszony A vállalkozási tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A vállalkozási tevékenység eredménykötelmet jelent, azaz a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget. E jogviszonyban a civil szervezet és a vállalkozó szintén mellérendelt viszonyban állnak egymással. A szerződés díjköteles, a díj alsó határára nincs törvényi korlát.
Önkéntes jogviszony Az önkéntesek fogadása a törvény által meghatározott és rögzített önkéntes jogviszony keretében történhet, amely az önkéntes szerződéssel jön létre. A szerződés megkötésére ugyan történhet szóban is, de célszerű az esetleges ellenőrzések végett azt írásban megkötni. Az írott formát viszont olyan sok egyéb esetben követeli meg a törvény, hogy lényegében nem érdemes a szóbeli szerződésre hivatkozni.
Közérdekű önkéntes tevékenység Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül a 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a munkát végző személy nonprofit fogadó szervezetnél ellenszolgáltatás nélkül végzett munkája. A fogadó szervezetnek be kell jelentkeznie a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Esélyteremtési Főosztály ) nyilvántartásába.
Mikor kell bejelenteni? • az önkéntesek foglalkoztatása előtt • a törvény 15 napos haladékot enged • nem kell valamennyi önkéntest egyenként bejelenteni, csak magát a tevékenységet és az ellenőrzéshez szükséges legfontosabb adatokat
Milyen iratokat kell beadni és csatolni a bejelentéshez? • Bejelentési lap: – pontosan az a név szerepeljen a bejelentési lapon, amely a bírósági kivonaton is megjelenik. – törzskönyvi nyilvántartási száma csak a költségvetési szerveknek van (ezt a civil szervezetek nem töltik ki) – a szervezetek a bejelentési lapon csak egy kategóriát jelölhetnek meg a fogadó szervezet típusaként – tevékenységi körök konkrét meghatározása (pl. adminisztrációs tevékenység) – speciális feltételek (engedélyköteles építési munka)
Közérdekű önkéntes tevékenység A munkát végző személy és a fogadó szervezet között megállapodásuk (ún. önkéntes szerződés) alapján munkavégzésre irányuló jogviszony jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határozni: • • • •
a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét, a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.
A közérdekű önkéntes tevékenység szabályai nem vonatkoznak • önkéntes véradás • önkéntes tűzoltóként és polgári természetőrként végzett munka • az önkéntesnek saját maga vagy hozzátartozója javára végzett tevékenység • a jogszabályi, vagy hatósági határozat kötelezésén alapuló ellenszolgáltatás nélküli tevékenység • más jogviszony keretében végzett ellenszolgáltatás nélküli munka
Közérdekű önkéntes tevékenység Fogadó szervezet lehet minden állami vagy önkormányzati költségvetési szerv, nonprofit társadalmi („civil”) szervezet, az alaptevékenységéhez kapcsolódóan. Önkéntes lehet minden 18 év feletti személy. A 10-18 év közötti fiatalok közérdekű önkéntes tevékenység céljából csak szigorú feltételek mellett, korlátozottan foglalkoztathatók.
Közérdekű önkéntes tevékenység Az önkéntes társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de a közérdekű tevékenység során bekövetkezett baleset esetén baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Harmadik országbeli külföldi állampolgár közérdekű önkéntes tevékenységet akkor végezhet, ha a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötött. Ellátásuk, szállásuk, visszautazásuk biztosított, egészségügyi ellátásra jogosultak vagy hatályos idegenrendészeti jogszabályoknak megfelelő státusszal rendelkeznek (menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett), vagy, ha EU állampolgár egyenes ági rokonuk, házastársuk.
A közérdekű önkéntes tevékenység speciális feltételei • Nagykorú, korlátozottan cselekvőképes önkéntes csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet végezhet: - amely megfelel életkorának, testi és értelmi fejlettségének, képességének - nem veszélyezteti egészségét, fejlődését, valamint tankötelezettségének teljesítését - amely 6 és 20 óra között történik - Magyarországon történik
A közérdekű önkéntes tevékenység speciális feltételei • 18 év alatti önkéntes csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet végezhet - amely megfelel életkorának, testi és szellemi fejlettségének, képességének - nem veszélyezteti egészségét, fejlődését, valamint tankötelezettségének teljesítését - amely 6 és 20 óra között zajlik - amelynek befejezése és másnapi kezdése között legalább 14 óra pihenőidő biztosított
A közérdekű önkéntes tevékenység speciális feltételei • 16-18 éves önkéntes csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet végezhet, amely: - maximum 4,5 óra/nap és 18/hét • 16 év alatti önkéntes csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet végezhet, amely: - Magyarországon történik - tanszünetben maximum 3 óra/nap és 12 óra/hét - tanítási napon maximum 2 óra/nap és 6 óra/hét - tanítási időben, tanítási napon kívül maximum 3 óra/nap és 6 óra/hét
Közérdekű önkéntes tevékenység Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha • • •
a személy a tevékenységet maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója javára végzi, a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, egyesület, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének tagjaként vagy egyházi személyként.
Az önkéntes tevékenységére vonatkozó feltételek Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet, - amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, - amelynek ellátását tv., kormányrendelet vagy miniszteri rendelet nem köti meghatározott jogviszonyhoz, ill. amelynek önkéntessel történő ellátását tv. nem zárja ki (pl. köztisztviselők, ügykezelők, bírák, ügyészek szolgálati jogviszonya).
Az önkéntes tevékenységére vonatkozó feltételek Aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti. Aki a fogadó szervezetnél jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, ill. hatósági kötelezésen alapuló tevékenységet végez, az e körbe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti. A tanuló nem létesíthet önkéntes jogviszonyt azzal a közoktatási intézménnyel, amellyel tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll. (kivétel: közoktatási intézmény által szervezett és a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kötelezettséget nem érintő táboroztatási tevékenység, közösségi program).
Az önkéntes szerződés A szerződést írásba kell foglalni, ha: - határozatlan időre, vagy legalább 10 napra kötik - 18 év alatti v. korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén legalább 2 napra kötik - az önkéntes juttatásban részesül, kivéve ha ez csak védőfelszerelésre, vagy munkaruhára, ill. a törvényben meghatározott jutalomra korlátozódik - az önkéntest engedélyköteles építési munkában foglalkoztatják
Az önkéntes szerződés - a tevékenységet külföldön végzik - az önkéntes az EU-n kívüli tagország állampolgára (kivéve, ha menekültként, menedékesként elismert, bevándorolt ill. letelepedett személy, vagy ha EU tagország állampolgárának egyenes ági rokona, házastársa - ha azt a jogot korlátozzák, hogy bármelyik fél azonnal felmondhassa a szerződést - ha az önkéntes ezt kifejezetten kéri
Az önkéntes szerződés • -
A szerződésnek tartalmaznia kell: az önkéntes tevékenység tartalmát a tevékenység ellátásának helyét a tevékenységre fordítandó időt a pihenőidőt azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntes részére biztosítanak
Adható juttatások Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által (adómentesen adható): • az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag, • A szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének nagyságát,
Adható juttatások • • •
•
az tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás, az önkéntes részére biztosítottiskolarendszeren kívüli képzés költségei, az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,
Adható juttatások •
•
•
az önkéntesnek a tevékenysége során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja, az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát, az önkéntesnek tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát.
Az adó- és járulékmentesen kifizethető juttatások igénybevételének együttes feltételei • az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenysége ellátása érdekében merülnek fel, • nem haladják meg az egyéb jogszabályokban előírt adómentes értékkorlátot, illetve a szokásos piaci áron kerülnek beszerzésre, • a termék- és szolgáltatás-beszerzésekkel kapcsolatos számlákat a fogadó szervezet nevére és címére állították ki, • a költségek minden esetben csak bizonylat alapján számolhatóak el
Önkéntesek biztosítási jogviszonya Az önkéntes tevékenység biztosítási jogviszonyt nem eredményez, azonban baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki a Köt. alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez (tehát ha az önkéntes tevékenység végzése közben baleset éri – „üzemi baleset” – akkor a társadalombiztosítás 100%-osan fedezi, megtéríti a baleseti ellátás és a gyógyítás költségeit).
A fogadó szervezetek által vezetett nyilvántartás kötelező adatai • önkéntes neve, születési helye, ideje, anyja neve • önkéntes állampolgársága, amennyiben nem magyar állampolgár • önkéntes lakóhelyét (tartózkodási helyét, szálláshelyét) • korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő személyazonosító adatait és lakóhelyét • a közérdekű önkéntesség tartalmát, tevékenység ellátásának helyét, a ráfordított időt és pihenőidőt
A fogadó szervezetek által vezetett nyilvántartás kötelező adatai • önkéntes neve, születési helye, ideje, anyja neve • önkéntes állampolgársága, amennyiben nem magyar állampolgár • önkéntes lakóhelyét (tartózkodási helyét, szálláshelyét) • korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő személyazonosító adatait és lakóhelyét • a közérdekű önkéntesség tartalmát, tevékenység ellátásának helyét, a ráfordított időt és pihenőidőt
A fogadó szervezetek által vezetett nyilvántartás kötelező adatai • a tevékenység megkezdésének időpontját • határozott időre kötött önkéntes szerződés esetén azt az időpontot, amikor a szerződés hatálya megszűnik • a 18. életévét be nem töltött önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenységre fordított időre vonatkozó adatokat • az önkénteseknek nyújtott juttatásokat • a nyilvántartást az önkéntes jogviszony megszűnését követő 5 évig kell megőrizni • a nyilvántartásnak nincs törvény által előírt formája
Ösztöndíjas foglalkoztatás
A 30 év alatti pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének elősegítése, a szakmai készségek megszerzése, és az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátása céljából speciális (ösztöndíjas) foglalkoztatási jogviszony létesíthető bármely foglalkoztatónál, a felsőfokú végzettség megszerzését követő 2 éven belül egy alkalommal, 9-12 hónapig terjedő határozott időre.
Ösztöndíjas foglalkoztatás Az ösztöndíjas foglalkoztatás írásbeli szerződéssel jön létre. A foglalkoztató köteles: - az ösztöndíjas foglalkoztatottat az egyéni programban foglaltak szerint feladatokkal ellátni, - biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét, - az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor próbaidő kikötésére, más munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.
Ösztöndíjas foglalkoztatás Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakört, hatósági és igazgatási tevékenységet nem láthat el. A jogviszony nem munkaviszony, de egyes általános munkajogi szabályokat is alkalmazni kell. Társadalombiztosítási szempontból az ösztöndíjas foglalkoztatott a munkaviszonyban állókkal azonos módon biztosítottnak minősül.
Ösztöndíjas foglalkoztatás Az ösztöndíjas foglalkoztatott részére fizetett díjazás adózási szabályai: -
-
Az ösztöndíjas foglalkoztatás járulékköteles jövedelemnek számít, azaz a foglalkoztatottól levonandó az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék. Az Szja tv. 1 sz. mellékletének 4.15-ös pontja értelmében az ösztöndíj mértéke adómentes jövedelem, max. a minimálbér értékéig Foglalkoztatói Szoc.ho kedvezmény változás
Gyakornoki foglalkoztatás típusai Hallgatói jogviszony alatt folytatott szakmai gyakorlat Kedvező árú munkaerő, rövidebb-hosszabb távú foglalkoztatás lehetséges jellemzően egy adott vállalati területen. Általában határozatlan idejű munkaszerződés.
Gyakornoki foglalkoztatás típusai Kötelező szakmai gyakorlat A bolognai oktatási rendszer sajátossága miatt a hallgatóknak fél éves szakmai gyakorlatot kell csinálniuk szakirányuknak megfelelően, közvetlenül a diploma megszerzése előtt. Jellemzően határozott idejű munkaszerződés.
Gyakornoki foglalkoztatás típusai Gyakornoki/trainee program Tehetséges frissdiplomás vagy pályakezdő fiatalok kiválasztása, akikből a vállalat átfogó tudással rendelkező munkatársakat nevelhet ki tematikusan felépített, értékelésközpontú programja során. Sok esetben utolsó éves hallgatók is felvételizhetnek a később induló gyakornoki programokra. Jellemzően határozott idejű munkaszerződés.
Gyakornoki foglalkoztatás díjazása A 2011. évi CCIV. a nemzeti felsőoktatásról szóló tv. 44.§. (3) bekezdése a következőt mondja ki: „a gyakornokot díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti,."
Gyakornoki foglalkoztatás díjazása Az Szja törvény 1.számú mellékletének 4.12-es b) pontja rendelkezik a gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás minimálbérének adómentességéről. 2014. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként (kötelezően) megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Ha a hallgatói munkaszerződés célja nem a képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés, hanem egyéb – a felsőoktatási törvény által szabályozott – foglalkoztatás, akkor a hallgatói munkaviszony továbbra is biztosítási kötelezettséget von maga után.
Gyakornoki foglalkoztatás Amennyiben nincs megállapodás a gazdálkodó szervezet és a felsőoktatási intézmény között, úgy nem beszélhetünk gyakorlati képzés kiszervezéséről, hanem diák foglalkoztatásáról lehet szó, amely több módon is lehetséges: - munkaviszonyban; - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel), - egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Ezekben az esetekben az adott foglalkoztatásra vonatkozó adózási és járulékfizetési szabályok az irányadók.
Diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás Az iskolaszövetkezet a diákokkal munkaszerződést köt és kiközvetíti a cégeknek őket, így átvállalva a másik féltől az alkalmazás adminisztratív terheit. A TB-törvény alapján, az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony esetén nem keletkezik biztosítási jogviszonyt. Ez alapján sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetni. 2013. augusztus 29-étől kormányrendeletben került meghatározásra, hogy a diákszövetkezeti munkavégzés szempontjából ki minősül tanulmányokat folytatónak, vagyis olyan diáknak, akit tb-mentesen lehet foglalkoztatni (korábban ugyanis a Tbj-ben nem volt erre konkrét előírás).
Munkaviszony diák foglalkoztatása esetén
A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, mely adó és járulék köteles. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik, így a részére jutatott jövedelem után a foglalkoztató és maga a biztosított is az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét.
A munkaerő‐kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés célja a munkavállaló munkavégzés céljából, ellenérték fejében történő átengedése. A kölcsönbeadó munkáltató a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevő munkáltatónak átengedi, és a munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti munkaszerződést, valamint a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni.
A munkaerő‐kölcsönzés
Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet lehet, amely megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek (így többek között igazolja 2 millió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezését), és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. Kölcsönvevő bármelyik munkáltató lehet.
A munkaerő‐kölcsönzés Nem lehet munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni egyszerűsített foglalkoztatásra, jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van. Szintén nem foglalkoztathat munkaerő-kölcsönzés keretében olyan munkavállalót a munkáltató, akinek a nála fennálló munkaviszonya 6 hónapon belül szűnt meg.
A munkaerő‐kölcsönzés
Kölcsönbe vételkor azonban a kölcsönvevőnek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a NAV felé a 14TMUNK nyomtatványon, amelyen kötelező jelenteni a kölcsönbe vétel kezdésének időpontját, valamint annak befejezési időpontját is. Ezen kívül adatot kell szolgáltatni a munkaerő kölcsönző vállalkozásról is.
Reprezentáció, üzleti ajándék Változatlan marad mentesítése.
a
nonprofit
szervezetek
értékhatárhoz
kötött
Nem terheli adófizetési kötelezettség az alapítványokat, társadalmi szervezeteket, egyházakat az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25%-ának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10%-át.
Adómentes közcélú juttatások A közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg (1sz.melléklet 3.pont), amelyet • az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a • szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, • a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak; • a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap;
Adómentes közcélú juttatások •
• •
Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sporteredmények elismerésének törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben meghatározott vagy kormánydöntésen alapuló juttatásként folyósított anyagi támogatásaként kap a magánszemély; a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat terhére kap a magánszemély; Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;
Adómentes közcélú juttatások •
•
•
vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól vagy egyéb egyesülettől kap az 1989. október 23. napját megelőzően politikai okból üldözött személy; a Wekerle Sándor Alapkezelő közvetlenül vagy az Alapkezelő irányításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy a Kormány döntése alapján a megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú nonprofit gazdasági társaság az átvett feladatkörében nyújt;
Adómentes közcélú juttatások A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek: • nem pénzben adott juttatás értéke, • pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá • a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.
Nem adómentes az a juttatás •
amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt -, • amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt a) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel, b) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként, c) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg.
Tiszteletdíj a civil szektorban Tiszteletdíjra a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A Tbj. alapján munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni. Csak akkor keletkezik biztosítási, bejelentési és járulékfizetési kötelezettség, ha a tárgyhavi díjazás eléri a minimálbér 30%-át. Ha a tiszteletdíj meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor járulékköteles jövedelem keletkezik. Amennyiben a tiszteletdíj alacsonyabb az említett határnál, akkor kizárólag 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik. A tiszteletdíj az Szja törvény alapján nem önálló tevékenységből származó
jövedelemnek számít, az általános 16%-os kulcs szerint adózik.
Bejelentési kötelezettségek a nonprofit szektorban A nonprofit szervezetek az alapításukkal, működésükkel kapcsolatos adókötelezettségeikkel összefüggő bejelentési kötelezettségük jelentős részének az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentéssel tehetnek eleget. E kötelezettségekre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályozza.
Bejelentési kötelezettségek a nonprofit szektorban A nonprofit szervezet által foglalkoztatottakkal összefüggő munkaügyi és társadalombiztosítási bejelentési kötelezettségeket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni, így erre vonatkozóan az Art., valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályai alkalmazandók.
Munkáltatói-kifizetői minőség bejelentése Ha a nonprofit szervezet adóköteles tevékenységet nem folytat, de tisztségviselői részére tiszteletdíjat fizet, alkalmazottai részére munkabért, tiszteletdíjat, megbízás alapján jövedelmet fizet ki, e minőségében bejelentkezési kötelezettsége keletkezik. Ekkor, mint munkáltatónak, vagy kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.
A társadalombiztosítással összefüggő bejelentési kötelezettségek A nonprofit szervezet a társadalombiztosítás igazgatási szerveihez történő bejelentkezési kötelezettségének is az ún. egyablakos rendszer keretében tehet eleget. A biztosítási kötelezettséggel összefüggésben az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton kell bejelenteni valamennyi munkáltatónak és kifizetőnek adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével.
2014-es kötelezettség A 2012. január 1-je előtt közhasznúvá, vagy kiemelkedően közhasznúvá minősített szervezetek kezdeményezhetik a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételüket. Erre 2014. május 31-ig van mód. Az érintett civil szervezetek 2014. május 31-ig kezdeményezhetnek változásbejegyzési eljárást a nyilvántartó törvényszék előtt, ugyanezen határidőig a közhasznúság feltételeként – az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe kell helyezniük 2012. és 2013. évi beszámolójukat is.
2014-es kötelezettség
2014. május 31-éig kérniük kell azonban a Civil tv. szerinti feltételekkel a közhasznú nyilvántartásba vételt. Ha nem felelnek meg az új feltételeknek vagy nem kérik a nyilvántartásba vételt, 2014. június 1-jétől nem minősülnek közhasznú szervezetnek.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
