A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben • •
•
•
•
A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében jelentősen átalakult a nők társadalmi struktúrában elfoglalt helye (munka-erőpiaci lehetőségek, jövedelmek elosztását alakító strukturális erők). A modern társadalmak jellemzője az individualizáció, az életformák foglalkozások köré szerveződése. A nők új típusú – családon kívüli és fizetett - munkavállalása együtt járt az egyéni életutak, házastársi stratégiák-, valamint a családszerkezet és magatartásminták gyakorlatának megváltozásával: a XX. Század első felében még egyenlőségjelet tettek a háziasszonyság és a nőiesség közé, és az életkori határoknak kitüntetett szerepe volt, mint csoportstátus volt releváns. Jelenleg a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya már a 40-49 évesek között
is meghaladja a férfiakét, az életkor mint változó, mint csoportstátus visszaszorul, a szociális adottságok, a teljesítményorientáció függvényében eltérő egyéni időképek jönnek létre. 1960-ban a munkaképes korú nők 51,8%-a, 1985-ben már 84,7%-a dolgozott a 4044 éves nők korcsoportjában, a rendszerváltás után a 15-64 éves nők foglalkoztatottsága jelentősen csökkent (50-55%) folyamatosan alatta marad az Uniós átlagnak
ábra: A népesség alap- és felsőfokú iskolai végzettség szerinti megoszlása 1941-2011-ig, az egyes nemekre vonatkozóan (%)
ábra: A 6 éves kor alatti gyermekkel rendelkező és nem rendelkező 25-49 év közötti alkalmazottak foglalkoztatási rátái közti különbség, 2010-ben, az egyes nemekre vonatkozóan (%)
15,0
10,0
5,0
0,0
Szlovénia Litvánia Finnország Olaszország Görögország Lettország Lengyelország Észtország Portugália Spanyolország Egyesült királyság Szlovákia Íroroszág Ciprus Magyarorzság Hollandia Belgium Csehország Franciaország Németország
-40,0
Ausztria
-35,0
Románia
-30,0
Luxembourg
-25,0
Nő -15,0
Bulgária
-20,0
Férfi -10,0
Málta -5,0
ábra: A vállalt gyermekek számának megoszlása az anya legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint, 2010 (%)
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% Kevesebb, mint befejezett 8 osztály
25,7% 19,1% 16,8%
Általános iskola 8 osztály
25,5% 16,7% 22,0%
Szakmunkásképző, szakiskola Befejezett középiskola Befejezett felsőfokú iskola
8,9%
16,4%
10,2% 3,3% 9,4% 2,5%
38,4% 35,8% 1 2
41,2% 33,5%
33,9%
35,6%
3 52,6%
52,5%
4-x
A „Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben Magyarországon a 20. századtól napjainkig” Jedlik Ányos kutatói projekt 2007-2009.
A kérdőévének elemzéséből levonható néhány következtetés: A kutatás-fejlesztés területén a nők és férfiak között nincs esélyegyenlőség. A hátrány az intézményi szinteken vertikális és horizontális szegregációt jelent a nők számára. Azok a nők vannak hátrányosabb helyzetben a női kutatók között is, akik: • férjezettek; • van gyermekük; • hátrányosabb családi, területi környezetből származnak; • a férj, partner nem támogatja munkájukat; A nőknek a férfiakhoz azonos elismerés megszerzéséhez • nagyobbak elvárások kapcsolódnak, illetve ugyanolyan eredmények eléréséhez sokkal több áldozatot kell hozniuk: • családon belüli konfliktusokkal, magánéleti kudarcokkal fizetnek a sikerekért; 4. A tudományos fokozattal rendelkező női kutatók többsége tapasztalta, hogy nincs esélyegyenlőség a nők és a férfiak között a kutatás-fejlesztésben, míg a férfiaknak ilyen jellegű tapasztalata nincs, vagy alig érzékelhető.
ábra: Mi volt az oka annak, hogy megállt, vagy lelassult a karrierje? – nemek szerinti bontásban N: 1197
családi okok munkahely elvesztése munkahelyváltás egészségi állapot nem segítették a várt módon a szakmai előmenetelét magánéleti, személyes okok nem tudom megítélni egyéb 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% Férfi Nő
A nőket hátráltató tényezők a sikeres karrierben nemek szerint
4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 gyermekvállalás
sztereotípiák
nőkkel szembeni nőkkel szembeni közvetlen társadalmi elvárások a felettes, szakmai elvárások családban elöljáró beállítódása
Férfi Nő
Munkavégzés (keresőtevékenység) és a családi feladatok összehangolásának problémái • A nők lehetőségeit az iskolai végzettség, a szakma, a diploma jelentősen javíthatja, biztosíték a GYES, GYED utáni visszatérésre, a szakmával rendelkezők 58%-a, a diplomások 92%-a nyilatkozta azt, hogy van hova visszatérnie, (érettségivel 42%, legfeljebb 8 általánossal 12%, 2013) • A munkavállalás és a családi feladatok egyidejű ellátása az egymás megértésén alapuló házasságokban mindkét nem számára azonos jelentőséggel bír, ami konfliktusokkal terheli meg az együtt élők kapcsolatait. • Nők és férfiak döntéseik során ambivalens értékprioritások hálójában vergődnek. Szocializációjuk hatására meg szeretnének felelni a hagyományos szülői, férfi és női szerepeknek, miközben munkavállalóként, független individuumként egyéni vágyaikat követve kívánnak élni.” (Utasi 2011: 262)
ábra: A 15 éves és idősebb népesség nemek, családi állapot szerint 19602011 között (%)
A foglalkoztatottság emelésének- csökkenésének társadalomra gyakorolt hatása
Emelkedő foglalkoztatottság: • Növekszik az emberi tőke beruházási hozama • Gyarapodik az adófizetők, csökken az eltartottak, tartósan függő helyzetben lévők aránya • Minél kisebb a gender gap index, annál nagyobb a versenyképesség és az egy főre eső GDP mennyisége • Védelmet nyújt a szegénység, különösen a gyermekes családok szegénysége ellen, a foglalkoztatottság a leghatékonyabb módszer
Csökkenő foglalkoztatottság: 1. 2. 3.
- gyermekvállalás elhalasztódik, csökken a 15 éven aluliak aránya - elöregedő társadalmak, nő az idősek/eltartottak aránya - egyedülállók száma nő
• Köszönöm a figyelmet
