A NEMZETKÖZI POLITIKA ÉS TÖRTÉNETÍRÁS LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYAI

KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Kutatási szolgáltatás fejlesztés: K+F tanácsadói asszisztens tevékenység (tanulmány)

A NEMZETKÖZI POLITIKA ÉS TÖRTÉNETÍRÁS LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYAI 2015

-1-

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Kutatási szolgáltatás fejlesztés: K+F tanácsadói asszisztens tevékenység (tanulmány)

A NEMZETKÖZI POLITIKA ÉS TÖRTÉNETÍRÁS LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYAI

Készítette: Humanitas Socialis Kft. …..………………. Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató

-2-

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén

Tartalom

Új paradigmák a globális történetírás és nemzetközi kapcsolatok kutatásában .................................................... 4 Szakterületi/kutatóműhely szintű kezdeményezések ............................................................................................. 7 A regionális integrációk szerepe a társadalmi jól-lét és a humán fejlődés növelésében ...................................... 18 A kutatás elméleti és gyakorlati jelentősége ........................................................................................................ 21 A kutatási folyamat szervezése ............................................................................................................................. 23 A kutatási tevékenység folyamatai ................................................................................................................... 24 Eredmények ...................................................................................................................................................... 26 A kutatási szakaszok feladata ............................................................................................................................ 26 A kutatás dokumentációs rendszere ................................................................................................................. 28 A kutatás résztvevőinek feladatai ......................................................................................................................... 29 A kutatásvezető feladata................................................................................................................................... 29 Lőrinczné Bencze Edit........................................................................................................................................ 30 Baráth Gabriella ................................................................................................................................................ 31 Remek Éva ......................................................................................................................................................... 32 Szűcs Zoltán ....................................................................................................................................................... 33 Kutatási terv .......................................................................................................................................................... 35 A kutatási folyamat szervezése ......................................................................................................................... 35 Várható kimenetek ............................................................................................................................................ 37 A feladatok megosztása a kutatócsoportban .................................................................................................... 38 A kutatás elméleti és gyakorlati jelentősége ........................................................................................................ 39 Az alkalmazott elemzési módszerek ................................................................................................................. 42 Valószínűsített eredmények .............................................................................................................................. 51

-3-


A nemzetközi politika és történetírás lehetséges kutatási irányai 1. ÚJ PARADIGMÁK A GLOBÁLIS TÖRTÉNETÍRÁS ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KUTATÁSÁBAN Regionalizmus, (transz/makro/szub/tartományi, mikro), kolonizáció és provincializmus, megkésett nemzetállamiság és globalizáció, posztszekularizmus dinamikája a közép- és dél-kelet-európai, közép-ázsiai szubregionális nemzetközi kapcsolatokban . Nézőpontok és elemzések

KONTEXTUSFELTÁRÁS 1. Kutatási erősségek  A Kodolányi János Főiskola, mely intézmény számára a tanulmány készült, kutatási területeiben erősek a diplomáciai kutatások, a regionalizmus kutatása, a transznacionális kapcsolatok kutatása  Területi témák: Közép-Európa, a Balkán, Oroszország, Eurázsia  Várostörténeti kutatások 2. Szervezeti erősségek  A CEPSR  CEP  Budapest Fórum hagyományai  Kapcsolatok a RETÖRKI-vel, az MTA TTI-vel, Székesfehérvár Városi Levéltár és Kutatóintézet Székesfehérvár 3. Új lehetőségek  A nemzetközi kapcsolatok közép-európai, kelet-európai, kaukázusi, közé-ázsiai térségi műhelyei kialakulóban vannak  A nyugati kutatóműhelyek újabban Európa-Eurázsia, Kelet-Európa-Oroszország-Eurázsia tanulmányok címmel foglalkoznak a térséggel  Probléma: nem ismertek a közép-és kelet-európai és közép-ázsiai szakmai tanulmányok 4. Magyar műhelyek  Ma a nemzetközi tanulmányoknak a legtöbb intézményben a befogadó kar adja meg arculatát  Az ELTE és SZTE a nemzetközi jogra koncentrál  PTE és BCE az európai térre  A BCE-nek minden témakörben van oktatója, de szinte mindenki multidiszciplináris  UNI-MKE biztonságpolitika 4.1. A szakmai tudományosság állapota  A hazai tudományosság nem nemzetközi politikaelméletek mentén tagolt -4-


          

Hiányok: hiányzik a szubnacionális kapcsolatok elemzése Hiányzik a multilaterális kapcsolatok elemzése Hiányzik a nemzetközi MNC-k, TNC-k, egyházak kutatása Hiányok: városok nemzetközi kapcsolatainak elemzése, „globális politikai városok” megjelenése Újragondolandó: a nemzeti politika és hatalom, az állam visszavitele a külpolitikába Hiányzik a külpolitika belső aktorainak kutatása: a gazdasági minisztériumok, államelnökök, parlamentek, stb. Szerep Hiányzik miként hatnak a belső válságok a külpolitikára: Washington 9/11, Moszkva gazdasági válság/embargó, stb. Társutas kisországok a külpolitikában: pl. Románia/Lengyelország USA/NATO öbölháború, emberi jogok EU/Svédország Hegemónia-gyarmatosítás –poszt-feudális hegemóniák Hiányoznak a szubregionalizmus tanulmányok: Balkán (görög válság, Közel-kelet, nyugatbalkáni partnerség); Közép-Európa-baltikum; Közép-kelet-Európa, stb., A globális kormányzás új rezsimjei (jól-léti, migrációs, energia, stb.)

4.2. A NETA és új technológiai kihívások  Hálózati diplomácia  Új információs platformok és nyilvános diplomácia  Diplomáciai stílusok az EU-ban  A külügyi teljesítmény pontozásos értékelési rendszerei  A protokoll változásai 4.3. Munkakörök a nemzetközi kapcsolatokban  Konzul: vízum, útlevél, adoptálási ügyek, állampolgárok védelme külföldön, orvosi ellátás, evakuálás, a külföldi életvitel feltételeinek biztosítása  Gazdasági képviselet: kormányzati, üzleti, kereskedelmi kapcsolatok,  Menedzser tisztviselők: a követségek napi működése szervezése  Politikai elemzők: kapcsolatok, fogadások, jogi környezet, emberi jogok elemzése, politikai jelentések.  A magyar diplomáciai rangok, szolgálatok, szakdiplomácia képesítések és kompetenciák  AZ EU külügyi szolgálata tevékenysége 4.4. A tudományos kapacitás a szakterületen, versenytársak elemzése, jó minták 4.5. Jövő forgatókönyv: mi lesz húsz év múlva? Leginkább a gondolkodás fog megváltozni (Keynes 1937) Megatrendek (USA tanulmányok): Egyének megerősödése (globális középosztály, nagyobb képzettség, új kommunikációs és egészségtechnológiai fejlődés; demográfiai instabilitás megnő, idősödő országok gazdasági hanyatlása, 70% urbanizált, növekvő migráció; kulcskérdés marad az élelmiszer, a víz, az energia. Nem lesz hegemón hatalom, hálózatok és koalíciók fogják uralni a multipoláris világot.

-5-


Megváltoznak a játékszabályok: az új szereplők felemelkedése a jelenlegi világrend összeomlásához vezet vagy a világgazdaság multipolaritása nagyobb gazdasági ellenálló képességet eredményez? Mennyire gyorsan képesek a kormányzatok és nemzetközi intézmények a gyorsan változó helyzetekhez adaptálódni? Milyen változások várhatók az államközi és államokon belüli konfliktusokban, merre viszi ez a hatalmi konfliktusokat? Miként alakul a regionális instabilitás? Közel-Kelet, Dél-Ázsia spilllover hatás? Új technológiák hatása? Az USA képes lesz-e más partnerekkel dolgozni a világrend fenntartásán? Az új technológiák mennyiben segítik a nem állami aktorokat a globális konfliktusokban vezető szerep megszerzésére? USA szcenáriók 2030: 1. Lefulladt motorok szcenárió: legrosszabb forgatókönyv, a nagy játszma Ázsiában a globalizáció totális összeomlását jelenti, nagyhatalmak ütközése, teljes skálás konfrontáció. Az USA és NYEU, mint lefulladt motorosok befelé fordulnak, nem leszek alkalmasak a világrend fenntartására. Eurózóna összeomlása, recesszió. USA kifullad energiában, gazdaságilag meggyengül. 2. Fúzió szcenárió: legjobb variáció: A D-K-Ázsia konfliktusok az USA, EU-Kína együttműködéséhez vezetnek, közös programok a világproblémák megoldásában. Kína politikai demokratizáció növekvő nemzetközi szerepkör. A világgazdaság megduplázódik „amerikai álom” mindenütt. 3. Szellem a palackból forgatókönyv: Az extremizmus világa, az eurozóna a nyertes, a perifériái összeomlanak, az EU közös piac összeomlik, a többiek leválnak az EU-ról. USA megszűnik a világ csendőre lenni. Energiaárak csökkennek, energiagazdaságok összeomlanak. Kína kettéválik: Kelet fejlődik, Kína KP összeomlik, nacionalista kormányzás. A nyugati gazdaságok megerősödnek a világbani feszültségek globális feszültségekké nőnek. Lokalizmus/regionalizmus: A városok és városhálózatok globális szerepköre megnő, egyes fővárosok átveszik az uralmat az ország felett, decentralizált kormányzati modellek. Kihívások: sinocentrikus rendszer kiépülése. Ázsiai regionalizmus kérdései. Közel-Kelet nem regionalizálódik. 4.6. Az erősségek és lehetőségek feltárása, a hiányok és korlátok számbavétele 1. 2. 3. 4.

Támaszkodhatunk a nemzetközi politikaelméleti kutatásokra. Támaszkodhatunk a globalizációs, regionalizációs kutatásokra Támaszkodhatunk a diplomáciai kutatásokra Támaszkodhatunk a közép-európai szubregionális, russzisztikai és közép-ázsiai kutatásokra. 5. Támaszkodhatunk a történetelemkutatási tradíciókra. Források: Visegrádi Alap, MNB, Duna Stratégia, OTKA, EU H2020, Erasmus+ 4.7. A szakterületi műhely kapcsolódása más területekhez, más műhelyekhez

-6-


5. SZAKTERÜLETI/KUTATÓMŰHELY SZINTŰ KEZDEMÉNYEZÉSEK Analítikus keretek:  Diszciplináris beágyazottság és irányultság: történelem, történelmi, tartományi, etnikai és interdiszciplináris/komparatív regionalizmus, szociológia, városszociológia, társadalomföldrajz, politológia  Területi behatároltság: - Szubregionális nemzetközi kapcsolatok (Közép-Európa, az Európai Oroszoroszág, Balkán, Kelet-Európa – Kaukázus Régió – Közép-Ázsia) - Mikroregionális, tartományi, városi/lokális nemzetközi aktorság kutatás - Transzregionális keretek és hatáselemzés: euro-atlanti és eurázsiai, euromediterrán-euroafrikai befolyások Probléma: az IR elméletek, biztonságpolitika, regionalizmus, identitás tanulmányok, transznacionalizmus, paradiplomácia, területi tanulmányok, vallási radikalizmus stb. Nehezen hozhatók egy integrált analitikai keretrendszerbe.

-7-


KKE a kontinentális torlódások metszéspontjában

A pax-Mongolica-Pax-Urbanistica (city state networks) globális hálózat újjáéledése A kolonializmus eurázsiai modelljei: birodalmi és tartományi regionalizmusok, preszekuláris és posztszekuláris kihívások

Az euro-atlanti és afro-eurázsiai erővonalak metszéspontjainak turbulenciája

Regionalizmus/szubregionalizmus transzregionalizmus új dinamikája

A szereplők poliferációja a különböző metszéspontokban

Posztszekuláris nemzetközi politika a regionális metszéspontokban

A szekula-

Világ-

Közép-Európa,

A Kaszpi Régió

városok,

Rezsimek a

Vallási

a Balkán,

államai -

politikai

globális

hálózatok és

Kelet-Európa

Közép-Ázsia

városok,

civilizációs

perspektívái a

politika

a kontinentális

regionális

szub-

kulturális diplomácia

transzregionális

erőterekben:

város-

befolyások

regionális

hegemónia

hálózatok

metszés-

a diplo-

pontjaiban

együtt-

és káosz

hatásában

máciában

-8-

rizmus/

posztszekularizmus hatása a politikai aktorokra és interakcióira


A nemzetközi politika elmélete nem tükrözi azokat a tudásokat, ismereteiket, tapasztalatokat, fellépéseket, amelyeket a nem nyugati, nyugat-európai társadalmak hozzáadtak a nemzetközi kapcsolatok diszciplína műveléséhez. Ezek között kiemelten hangsúlyos a nemzetközi politika és elmélete, a külpolitikai tanulmányok sokrétegű és sokféle alapjainak feltárása.  A globális történetírás és a globális nemzetközi tanulmányok megadja a lehetőséget a világtörténelemből fakadó pluralista univerzalizmus alapján a nemzetközi tanulmányok meglévő elméleteinek és módszereinek gazdagítására,  A régiók és regionalizmus tanulmányozására a nemzetközi kapcsolatok forrásaiban etnocentrizmus és kivételesség nézőpontjai nélkül.  A nemzetközi kapcsolatokban az ügynökség, a szereplők (fizikai és eszmei forrásaira épített) koncepciójának bővítése: beleértve az ellenállások, normatív akciók és helyi konstrukciók szerepét a globális rend formálásában. Szubállami szereplők a közdiplomáciában  Mikrohelyek és mikro-tranzakciók: migráció, menekültügy, szupra-urban és interkontinentális skála a nemzetközi politikában: görög és római városállamok, Hanza-városok, itáliai városok és dél-német városhálózatok, nem-formális politikai szereplők, hibrid szereplők (pl. migránsok). Transznacionális professzionális munkaerő, helyi szubkultúrák transznacionalizációja, az állami hatóságok megkerülése.  A nemzetközi rendszer komparatív tanulmányozása mélyebbre és előbbre, messzebbre kell, hogy lépjen, mint a vesztfáliai formák, szereplők, ahhoz hogy a multiplex világrend természetét és jellemzőit megértsük. A regionalizmus és regionális rend európai modelljén belül hangsúlyossá kell tenni a közép-európai tartományi regionalizmus működő modelljeit és hagyományait, amelyek révén eltérő civilizációs tradíciók ütközése ellenére is viszonylagos nyugalom volt a térségben.  A regionalizmus, transzregionalizmus, tituláris nemzetiségre alapuló föderalizmus, szubregionális és transzregionális hálózatok a Kaukázus Régió, Közép-Ázsia térségében: a nem hegemón regionalizmus esélyei és kilátásai, az orosz-kínai egy a zóna –egy régió politika forgatókönyvei.1  A KKDE régió a birodalmak árnyékában kialakította a maga kereskedő-kulturális-politikai városhálózatait, amelyek gazdag és sokrétű kapcsolatrendszere kevéssé feltárt az itáliai, a Hanza- és a délnémet városhálózatokhoz viszonyítva, és nem feltárt ezek kapcsolatrendszere a nyugati hálózatokhoz viszonyítva.  A nemzetközi rend transzformációjának fontos eleme a világvárosok és az ún. globális politikai városok nemzetközi ügynökségként való felemelkedése. A nemzetközi politika elemzésében ez egy eklektikusabb nézőpontot eredményez (washingtoni, New York-i, moszkvai, szentpétervári, külpolitikai elit, a budapesti, varsói, prágai, dubrovniki szerep-

1

Dwan, R., Pavliuk, A. (2015): Building Security in the New States of Eurasia: Subregional Cooperation in the Former Soviet Space. Routledge

-9-


vállalások) mind a világrendszer fejlődés, mind a globális kormányzás skáláinak, mind a stratégiai diplomáciai pozicionálásnak (pl. Klímaváltozás) vonatkozásában.2  A globális városok, mint nemzetközi politikai autoritások a saját független kül- és biztonságpolitikájukkal elvonják a nemzeti kormányok és államok lehetőségeit, saját specifikus kollektív identitások alapján főként a terrorizmus, környezeti politika, gazdasági növekedés és versenyképesség szempontjából.3 Új kutatások érintik a városok pénzügyi hatalmát, a transznacionális városrégiók fejlődését, a főpolgármesterek, mint politikai szereplők, a városok kapacitása a világpolitikai szerepkörben.  Globális városok és menekültek, bevándorlók: a bevándorlók tapasztalatai a határátkelésekben, menekültügyi politika a globális városokban, illegális gazdaság és illegalizáció.4  Az európai országokban, a nemzetközi világrendben új kihívást jelent a felvilágosodás tradícióinak megkérdőjelezése, a materializmus és konzumerizmus interpretálása más civilizációk nézőpontjából. A Mind a nyugati, mind a nem nyugati térségekben fölerősödött a posztszekularizmus: a nem nyugati társadalmakban ez a következőket jelenti: a modernitás elvetése vagy részleges elvetése, valamint a nem-nyugati vallások és nem nyugati filozófiák, gondolkodás beemelése a társadalom politikai és kulturális életébe. A nyugati világban a materialista modern és spirituális értékek összekapcsolódása a nemzeti politikák értelmezésével.  A nemzetközi politikában a növekvő elégedetlenség az olyan alapvető értékekkel, mint demokrácia, szabadság, egyenlőség, inklúzió, igazságosság, másrészt az izoláció, dominancia, erőszak és kirekesztés fenyegetései a nemzetközi politikában a posztszekuláris témakör felemelkedését eredményezték. A nyugati társadalmakban kialakult vallási közösségek a nemzetközi politikában újonnan felvetik a pluralizmus és társadalmi kohézió, identitás integráció, a „közösség” értelmezését, az anarchizmus és pacifizmus kérdéseit, Tolsztoj aranyszabálya értelmezését: az emberek egyenlősége, az állami erőszak kérdését. Ne tedd azt, amit nem szeretnél, ha veled tennének! 5  A posztszekualrizmus témakör az USA vallásközpontú szomszádságpolitikájának kialakulása mellett, a vallási téma operacionalizálását, a posztvesztfáliai civilizációk dialógusát, a vallási formák és nemzetközi hatalom szerepét, a vallásismeret stratégiai beemelését, a politikaivallási eutoritás kérdését feszegeti. A vallás és nemzetközi politika összekapcsolódása a „rossz vallások- jó vallások” dichotómiában az európai reformáció és a harminc éves háború, a fundamentalista iszlámot egyaránt elkerülendőnek tekinti, megjelenik a jó vallás szerepe a politikai javak termelésében: béke, demokratizáció és pacifikálás az emberi jogok vallásszempontú értelmezése, a nemzetközi segélyezés és vallás összekapcsolása. A nemzetközi

2

Acuto, M. (2013.): Global cities, Governance and Diplomacy. The Urban Link. Curtis, S. (2014): The Power of Cities in International Relations. Routledge. 3 Taedong Lee (2014) : Global cities and Climate Change: The Translocal Relations of Environmental Governance. Routledge. Ljungkvist K. (2016):Global city. 2.0. From Strategic Site to Global actor. Routledge. Bouteligier s.(2014): Cities, Netwoeks, and Global Environmental Governance. spaces of Innovation, Places of leadership. Routledge. 4 Vecchio, F. (2014): Asylium Seeking and Global City. Routledge 5 Mavelli., L., Petito,F. (2014): Towards a Postsecular International Politics. Palgrave.

- 10 -


politika aktorai között az FBO megjelenése (Faith Based Organisations). A posztszekularizmus nem a vallásosság hiánya, hanem a vallásos mechanizmusok beemelése a nemzetközi közrend helyreállításába, az államok nemzeti szintű vallási ellenőrzési hatalma mellett meg kell teremteni a transznacionális vallási tevékenység ellenőrzését is.6  A KJF kutatóhálózataiban célszerű áttekinteni a szubregionális (fejedelmi/városi/tartományi) vallásgyakorlat és kapcsolatok rendszerét, a vallási toleralizmus közép-kelet-európai örökségét, a sokcivilizációs és sokvallású gyakorlatok erőszakos és békés együttélését az eltérő politikai keretekben (birodalmi, tartományi, városi, törzsi).

5.1. A SZAKTERÜLET KUTATÁSÁNAK STRATÉGIAI IRÁNYAI  Tematikus irányok: Történeti kutatások: birodalmi/kvázi koloniális, befolyások és hatásai a térség nemzetközi kapcsolataira (a napóleoni hadjáratok mint kolonializációs törekvések; porosz-német MittelEurópa örökség, az amerikai külpolitika a 19. század végén, 20. század elején és végén a térségben. 7 Regionalizmus kutatások: tartományi regionalizmus, etnikai regionalizmus és az európai középvárosok kapcsolatrendszere a koraújkor-újkori időszakban; a tartományi regionalizmus hatása a kommunista rendszer összeomlását követő államfejlődésre A vallási terek és identitás problémái a posztkommunista közép-és kelet-európai térben, vallás és államiság, a nemzeti egyházak külpolitikai aktivitása, nemzeti identitás a sokcivilizációs környezetben, új transznacionális vallási közösségek a szubrégiókban.  A nemzetközi kapcsolatok technológiája kutatása A nemzetközi kapcsolatok technológiája – magasabb rendű nyelvek a tudományos kutatásban (elméletek, komparativitás, multidiszciplinaritás, SIS, GIS, informatika, tudástérkép, szb.) A globális történelem és politika kutatásában - A digitális történetírás – digitális diplomácia forrásgyűjtés - Közösségi történetírás és nyilvános diplomácia: CEE országok - A bizánci külpolitika – az államközi és nemzetközi kapcsolatok komplex rendszere, mint civilizációt megőrző, szocializáló tényező; módszerek és technikák feltárása - Regionális fejedelemségek a birodalmak ütközőpontjában: módszerek és technikák - Városhálózatok kapcsolatrendszere a birodalomközi terekben módszerek és technikák - A szubregionális kormányzatok nemzetközi szerepvállalása és hálózatai a bipoláris és unipoláris korszakban - Nem-állami szereplők tipológiája: normaállító nemzetközi szervezetek (IGO-k), Üzleti szereplők – lex-mercatoria (TNC-k), NGO-k) a KKE-i szubrégiókban - Erőszakos nem-állami szereplők (VNSA-k) Közép-Ázsiában, Kelet-Európában. Paraállamok, fegyveres csoportok és felkelők, guerilla, felszabadító mozgalmak, terrorista szervezetek, bűnöző szervezetek8

6

Hurd,E.S.(2012): International politics after secularism. Review of International studies. No.5. 38. pp. 943-961. Wolff. L. (1994) Inventing Eastern Europe. The map of Civilization int he Mind of Enlightenment. Stanford University Press. 8 Thomas T., Kiser S. (2012)A selyem út urai: erőszakos nem állami szereplők Közép-ázsiában, Diane. Chenoweth E., Laerence, A. (2010): Rethinking Violence: States and Non State Actors in Conflict. MIT Press 7

- 11 -


- Politikai városok: Moszkva, Prága, Budapest, Dubrovnik, Asztana a nemzetközi kapcsolatokban, mohamedán városok és mohamedanizmus Közép-Ázsiában9 - Nyilvános diplomácia és paradiplomácia a szubregiókban a közösségi médiában, vektorális külpolitikai modellek, diaszpóra diplomácia és diaszpóra nyomásgyakorlás az anyaországra - Szubregionális és lokális konfliktusok kezelési modelljei és módszerei (kiegyezés, kohabilitáció, konfliktus eszkaláció, mindenki mindenki ellen)  Multilateralizmus a szubrégiókban: a közép-kelet-európai - orosz - közép-ázsiai térség kapcsolatrendszere a regionális integrációk és tömbök kapcsolatrendszerében, Kereskedelmi és iparkamarák a KKD-i és a FKT-KÁ régiókban  Geopolitika az európai-eurázsiai szubrégiókban: A térség konfliktusainak szisztematikus áttekintése a realista módszertan alapján. A társadalmi diskurzusok, konfliktusok, eszmék szerepe és hatása a külpolitika törekvésekre a diskurzuselemzések és interpretatív dokumentumelemzések módszereivel – a konstruktivista módszerek alapján. A nagy történelmi időszakok hatáselemzése, evolucionalista módszertani nézőpontok alapján  Globális rezsimek hatása a térség funkcionális politikai kérdéseiben: életminőség, jól-léti rezsimek (hiánya), emberi jogi rezsimek, konfliktuskezelési rezsimek, környezeti és energia rezsim hatása a térség államisága fejlődésére

9

Graham, S.: Through Russian Central Asia Stephen Graham - 1916 - 279 oldal. Asian Educational Services new Delhi. 2004

- 12 -


5.2. A GLOBALIZÁCIÓ,REGIONALIZMUS, KOLONIÁLIS ÉS VALLÁSI ÖRÖKSÉG, NEM ÁLLAMI AKTOROK RENDSZERSZERŰ KUTATÁSA Kutatási mátrix Régió/Téma

Közép-Európa

Globalizáció és transzregionalizmus

EU-NATO Eurázsiai Unió Orient Express: egységes kínai övezet

Globalizáció és városok

Környezetvédelem, terrorizmus elleni harc, globális közegészségügy

Globalizáció és globális politikai városok a régióban Globalizáció és regionalizmus 1. EU-szomszédság

Brüsszel -Moszkva

Regionalizmus 2

Birodalmi múlt 1. Birodalmi regionális és gyarmati örökség

Német kolonializmus és a keleti élettér

Baltikum

Szubregionális regionalizmus Tartományi regionalizmus

Északi együttműködés Tartományi regionalizmus

Lengyel kolonizációs törekvések Kurland és Afrika Lengyelország 17m lengyel germanizálása

Livóniai és teuton lovagrend, német megszállás és a balti németek kolonizációja, orosz megszállás

Dél-Európa

Kelet-Európa

Kaukázus Régió

Közép-Ázsia

Wahington – Brüsszel-Moszva Déli szomszédság

Moszkva-Brüsszel Keleti szomszédság CIS, Eurázsiai Unió

Kaukázus- Feketetengeri együttm. GUAM

KÁ-együttm.

Bizánci/iszlám/ OMM tartományi reg.

Aranyhorda, Cári birodalom, SZU tituláris etnikai regionalizmus

Krími tatár/cári/szovjet orosz/ Regionalizmus és centralizáció

Mongol, turkesztáni, cári birodalmi örökség, szovjet. Orosz hegemónia

Határtudat és határtársadalom: Oroszország a mongol birodalom határán; Orosz frontier gyarmatosítás, a SZU, mint gyarmatbirodalom, Ukrajna, mint határvidék, Jugoszlávia germanizálása Hegewald német gyarmat Ukrajnában Centrum-periféria viszonyrendszer az orosz kolonizációban

- 13 -


Régió/Téma Birodalmi múlt 2. Birodalmi városhálózatok

Nemzeti fővárosok/városok a birodalmak bukása után Államfejlődés a KKE Kaukázus és Közép-Ázsia régiókban

Közép-Európa

Baltikum

Dél-Európa

Kelet-Európa

Kaukázus Régió

Közép-Ázsia

Borostyánúttól Hanza és oroszBizánci, ottomán Mohamedán városok Turkesztánban, Bakucári birodalom és az OMM kelet-európai városhálózatok posztszovjet városfejlődés transznacionális városhálózatok tereiig Budapest, Tallin, Riga, Vilnius Athén, Isztambul, Kijev, Odessza. Baku Tbiliszi, Jereván Alma Ata, Prága, Pozsony, Szentpétervár Belgrád, Bukarest, Lvov Asztana, Krakkó, Varsó, Cetinje, Szófia, Minszk Taskent, Zágráb, Tirana, Szarajevó Dusanbe, Ljubljana Asgabat, Biskek Szuverenitás, államiság és versenyképesség, parlamentarizmus, jogrend, demokrácia, elszámoltathatóság

Nemzetközi INGOK

A nemzetközi civil társadalom aktivitása a szubrégiókban

Kereskedelmi és Iparkamarák, üzleti szervezetek mint nem állami aktorok Migráns és diaszpóra szervezetek, mint nem állami aktorok

Üzleti hálózatok a szubrégiókban

Fbos

Vallás alapú nemzetközi szervezetek a szubrégiókban, posztszekularizmus

VNSA

Erőszakos szervezetek a szubrégiókban

Transznacionalizmus, identitás, terrorizmus

- 14 -


Kutatási feladatok: 1. A globális történetírás, mint új paradigma – a régiót érintő szaktudományos eredmények áttekintése 1.1. Európa és Eurázsia történeti régiói és a történeti jogközösségek: A Magyar Királyság, a Lengyel Királyság a nemzetközi jogközösségben a késő középkori Európában, Nagy Lajos és Kelet-Európa, a Balkán az aranyhorda A Bizánci Nemzetközösség befolyása a z érintett szubrégiókban Közép-kelet-európai fejedelemségek a kora-újkori Európában 1.2. Kolonializmus és birodalmiság Tartományi regionalizmus a német-római, tatár és török birodalomban Tartományi regionalizmus a Porosz Királyságban, az OMM-ban és a Cári Birodalomban Ottomán Birodalom, kolonializmus és diplomáciai hagyományok Orosz Birodalom, szovjet birodalom, kolonizáció, megszállás és dekolonizáció Német kolonializmus, megszállás, bűntudat a német migrációs politika nézőpontjából 1.3. Városok a nemzetközösségi, birodalmi és fejedelmi környezetben Városhálózatok transznacionális kapcsolatainak története és öröksége: Birodalmi egyetemek, fejedelmi egyetemek, városi egyetemek a fragmentált közép-keleteurópai, kaukázusi és közép-ázsiai nemzetközi térben 2. A rendszerváltás története nemzetközi kontextusa alprogram: 2.1. A rendszerváltás és szubregionális fejlődés A magyar rendszerváltás a helsinki folyamatokban A Phare program, mint nemzetközi kontextus: A szovjet kommunista politikai elit politikai nézőpontjainak transzformálódása a magyar rendszerváltást megelőzően A szlovén, horvát átmenet és a balkáni háború 2.2. A szubrégiók államközi és szubrégióközi kapcsolatai az unipoláris korszakban Közép-Európa – Baltikum Dél-Európa – Fekete-tenger Kelet-Európa – Kaukázus – Közép-Ázsia 3. Nemzetközi rendszer szereplői alprogram: 3.1. A nem állami szereplők intézményesülése a szubrégiókban Nemzetközi IGO-k és INGOK Államiság, regionális paradiplomácia és városi mikropolitika: Kereskedelmi és iparkamarák: 3.2. Transznacionális aktorok intézményesülésének hiánya Migráns és diaszpóra szervezetek - 15 -


FBO-k VNSAK: 4. A térség globalizációjának átalakulása 4.1. Transzregionalizmus és szubregionalizmus ütközései Euro-atlanti interkontinentális geopolitikai hatások a közép-európai és balti szubrégiókra Eurázsiai interkontinentális hatások a balti, kelet-közép és dél-európai szubrégióra Afro-mediterrán - közel-keleti interkontinentális hatások Dél-Közép-Európára, a Kaukázus régióra és Közép-Ázsiára 4.2. Transznacionalizmus és geopolitika Kivándorlás a térség országaiból, Migrációs rezsimek a CEEC és Kaukázus, Közép-Ázsia térségek országaiban Posztszekularizmus Közép-Ázsiában és a Kaukázusban - az iszlám civilizáció felemelkedése és térhódítása. El-nem ismert államok és külpolitikájuk a posztszovjet térségben 5. Digitális történetírás, közösségi történetírás és diplomácia: 5.1. A digitális történészképzés alapelvei (USA, Németország), forrásai, Egyetemes történelmi források – digitális támogatás (2 db) Magyar történelmi források – digitális támogatás (2 db) A történelem segédtudományai digitális támogatás (2 db) 5.2. Közösségi történetírás Közösségi történetírás: identitás, irodalom, turizmus 5.3. Diplomáciai digitális források Hálózati diplomácia, Új információs platformok és nyilvános diplomácia, 5.4. Az EU- külügyi szolgálat diplomáciai stílusa a) A KJF felé TDK téma ajánlat és záró dolgozat témaajánlat  Kutatási projektterv: Intercontinental drifts: New paradigms for understanding the CEEC & Caucasus-Central-Asia countries experiences in a multiplex world  Kutatási mentorálás és szupervíziós terv BA/MA szakos hallgatók: szakkollégiumi előadássorozat a témákból  Infrastruktúrafejlesztési szükségletek a) NETA és Történelem Digitális Szakkönyvtár b) Közös kutatási honlap c) Könyvtár: könyvtári információs szolgáltatási igények és szükségleteka témakör folyóiratainak feltárása d) Tematikus számok A CEPSR-be és a CEP-be  Kommunikációs program a) A kutatóműhely stratégiai kutatási irányai, füzetterv

- 16 -










b) Műhelyviták terve a 2015-18-as időszakban (évente egy-kettő) c) Külső szimpóziumok, hazai és nemzetközi műhelyviták 2015-18 között (egy-két db) d) Záró műhely: nemzetközi konferencia tervezése (2018 első, ill. második fele) e) Elektronikus hírlevél: félévente egy f) Hatásprogramok: rendezvények a közvélemény és a szakma részére g) Kiadványterv: monográfiák, tanulmánykötetek, folyóirat A kutatóműhely vezetése a) Alprogram-vezetők nevesítve b) Tervezett projektek TDK-s HÖK képviselő c) Pályázati koordinátor A kutatóműhely működésének költségei a) Az oktatók 20%-os munkaideje terhére b) Kooperációban megvalósított költségek (rendezvények) c) Pályázati forrásból beszerezhető költségek Szellemi tulajdon gazdálkodás a) A műhely által fejlesztett modellek b) Tanácsadási csomagok kialakítása c) Egyéb fejlesztések A kutatási minőség szempontjai a szakterületen Közösen kialakítandó

 A kutatóműhelybe tartozó oktatók vállalkozásainak vállalkozásfejlesztési lehetősége  Felmérés, kapacitásértékelés, klaszterszerveződés csíráinak kialakítása közös konzorciumok lehetősége  Kapcsolatok az üzleti világgal, a szakmai környezettel, a tudományos ismeretterjesztési programok  Szakmai estek, szabadegyetemi programok, szakmai konferenciák, stb.  Nemzetközi kapcsolatok  Külföldi kutatóműhelyekkel, Erasmus+ kutatás, stb.

- 17 -


A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK SZEREPE A TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS A HUMÁN FEJLŐDÉS NÖVELÉSÉBEN Napjaink nemzetközi kapcsolatrendszerében a regionalizációs mozgalmak fölerősödtek. A különböző regionális integrációs keretek eltérő szabályozási nézőpontokat képviselnek. A regionalizmus kutatása eddig főként a világgazdaságtan és a nemzetközi kapcsolatok, az intézményrendszer összehasonlítása, valamint a tagállamok nemzetközössége nézőpontjából történt. Kevésbé vizsgáltak és elemeztek a regionális integrációk fejlődését érintő civilizációs tradíciók, a helyi államiság, a jól-léti rendszerek nézőpontjából. A regionális integrációkkal kapcsolatos tradicionális nézőponttal szemben, miszerint azok fix, kulturális egységek, a kutatás a régiókat dinamikus, célok mentén szervezett, társadalmilag konstruált tereknek tekinti. A régiót nem egyszerűen területi, államközi kapcsolatok rendszereként értelmezzük, hanem olyan komplex politikai egységként, amelyben a szereplők száma sok, amelyben a regionális partikuláris és az univerzalista hatások integrálódnak. A regionális integrációk szerepe a társadalmi jól-lét és humán fejlődés vonatkozásában összetett, és a regionális intézmények sokfélesége sajátosan formálja a globális intézményrendszert a regionális és transznacionális kihívások nézőpontjából. A kutatás nézőpontjait a következő kérdések alkotják: ‒ Miként, és hogyan jelennek meg a jól-lét koncepciói a regionális integrációkban? ‒ A jól-léti koncepciók elemei: biztonság (katonai, civil, bűnözés, katasztrófa, kommunikáció, közlekedés); alapvető humán létfeltételek; gazdasági növekedés, foglalkoztatás, munkahelyi jól-lét; városfejlesztés; jól-léti szolgáltatások: egészség, oktatás, kultúra, környezeti jól-lét. Identitás, politikai és üzleti kultúra, szubjektív jól-lét. ‒ A regionális integrációk szerepe a regionális és helyi társadalomról való tudás fejlesztésében, A regionális és helyi társadalomról való tudás felhasználása a többszintű tervezés és fejlesztés modelljeiben, azok nézőpontjai és technikái ‒ Közpolitikai programok a regionális integrációkban, azok hatása vizsgálata ‒ A regionális integrációk teljesítménye: az értékelés modelljei és nézőpontjai ‒ A globalizáció befolyásoló szerepe: a regionális integrációk és a globális intézmények, közpolitikák viszonyrendszere; a globális és regionális közjó nézőpontjai, a globális programok regionális realizálódása, a globális szervezetek regionális értékelése ‒ regionális integrációk a regionális-globális- régióközi kapcsolatok dinamikájában ‒ A nemzetközi politika regionális folyamatai és eseményei Magyarország fejlődésére is erőteljesen kihatnak. Az Európán kívüli világ kapcsolatainak bővüléséhez ismerni kell a körülöttünk lévő térségeket. Célszerű ismereteinket bővíteni arról is, hogy mi határozza meg az üzleti világ, a kormányzati kapcsolatok, az együttműködés kereteit egy-egy régióban. A kutatás megvizsgálja azt, hogy mi jellemzi egy nemzetközi régió politikai, biztonságpolitikai, regionális gazdasági és politikai integrációs és egyéb rendszereit. A kutatás áttekinti a különböző térségek államainak, birodalmainak regionális hagyományait, azok napjainkra is kiható eredményeit és örökségét.

- 18 -


A kutatás bemutatja az USA és az új globalizálódó regionális hatalmak szerepét a biztonság regionális szervezeteinek, a regionális gazdasági integrációk, hálózatok kialakulásában: USA (Karib-térség, Transzatlanti Közösség, Ázsiai- Csendes - Óceáni Gazdasági Együttműködés, Kaszpi - és Fekete-tenger, Perzsa- öböl és Maghreb államok), Oroszország és az Eurázsia Régió; Kína - Shanghaji Együttműködés; Brazília és az UNASUR; India-Indiai Óceán Régió, EU- Mediterrán Unió, Északi - Sarkvidék, AusztráliaÓceánia regionalizmusa új geopolitikai fókuszpontjait és kérdéseit. A kutatás összevető elemzéseket végez a regionális nemzetközi rendszerek és alrendszerek leírásához és elemzéséhez: Afrika (510), Ázsia-Óceánia (6), Európa (4), Amerika (4). Az elemzés kitér a regionális nemzetközi politikai közössége leírására, a konkrét gazdasági-politikai integrációk elemzésére, a regionális pénzügyi, kereskedelmi és innovációs kormányzási modellekre, konfliktuskezelési, emberi jogi, környezeti és jól-léti hálózatokra.

A KUTATÁS ALAPKÉRDÉSE A kutatás, a nemzetközi és komparatív regionalizmus és a makrorégiók nemzetközi politikai alrendszere, a multilateralizmus új dinamikája kérdéseit kívánja feltárni. PROBLÉMÁK:

A nemzetközi regionális politikai alrendszerek, a regionalizáció, regionális integrációk, rezsimek és governance struktúrák nem világosak a makrorégiók esetében: milyen összetevői vannak a regionális biztonsági közösségek formálódásában?

A civilizációs hagyományok és a nemzetközi regionális rendszer jellemzői nem feltártak, ösvényfüggő-e a régiók fejlődése? Miként hat a globális gazdaság új biztonsági kihívása az energia, a régiók integrációjára vagy globalizációjára?

10

A nemzetköz makrorégiók nemzetközi politikai rendszere leírása nem kialakult. A globális nemzetközi rendszer alegységei vagy alkotóelemei? Nem világos miként alakítják a regionális integrációk a rendszer dinamikáját? Az FTA-k burjánzása a fragmentáció vagy a konszolidáció felé visz?

Alrégiók száma

- 19 -

A komparatív regionalizmus koncepciói, elméletei, módszerei és technikái nem kialakultak, nem kellően segítik a nemzetközi rendszerben való eligazodást. Megoldás-e a regionalizmus a fragmentált politikai struktúrákra?


KÉRDÉSEK 1. Vannak-e ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti, afrikai, eurázsiai, regionális nemzetközi tradíciók, interakciós modellek, diplomáciai, alternatív kereskedelmi, kommunikációs rendszerek, mennyiben ösvényfüggő fejlődésük? 2. Milyen a súlya regionális biztonsági struktúráknak, a regionális integrációknak, a multilaterális governance modelleknek a regionális versenyképességben? 3. Mivel mérhető egy nemzetközi regionális politikai alrendszer teljesítménye? 4. Miként értékelhető a történeti nemzetközi jogközösségek hatása? A nemzetközi politika mely nézőpontjai hatnak a makro régió nemzetközi viszonyainak értelmezésére? Miként kezeli a nemzetközi régió a globális nyomásokat, az adaptáció modelljei. Miként határozzák meg a nagyhatalmak a regionális rendszer fejlődését? Melyek a regionális rendszerek specifikus biztonsági, hatalmi egyensúly, erő és nyomásgyakorlási, befolyási területei? 5. Hogyan lehet nemzetközi szerepkört formálni, ha a szereplők érdekei határozzák meg a nemzetközi politikát? Hogyan érhetők el a rendszer céljai: a szereplők érdekei ellenére, szereplők együttműködésével? Van-e ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti, afrikai, eurázsiai, stb. interakciós modell, diplomáciai kommunikációs rendszer, közdiplomáciai program? Milyen súlya van a nemzetközi régiókban az államoknak és a regionális integrációknak? 6. A regionalizmus eltérő modelljei, az egymást átfedő regionális integrációk, a regionális nemzetközi alrendszer pluralizációja, a regionális politikai gazdaságtan eredőjeként kialakult és regionalizálódó pénzügyi rendszerek, regionális piacok és regionalizálódott innovációs alrendszerek hatékonysága és teljesítménye, adaptációs képessége mivel mérhető, miként értékelhető? HIPOTÉZISEK 1. A nemzetközi makrorégiókról szóló tudásunk fragmentált, mert elkülönült a politikaibiztonsági struktúra, a regionális integráció, és a regionális politikai gazdaságtan kutatása. 2. A regionális gazdasági integráció elméletek kiegészítve a nemzetközi politikaelmélettel, a szociális rendszerek kutatási módszertanával, a politikatudomány institucionalista, pluralista és elitista kutatási paradigmáival, normatív, kritikai és kommunitárius elemzésével a regionális nemzetközi politikai alrendszer, a regionális integrációk, a multilaterális governance regionális rezsimjeinek és a biztonsági közösségeknek integrált nézőpontjára juthatunk. 3. A regionális nemzetközi alrendszerek teljesítménye számos index révén mérhető, ám vitatott, hogy a regionális modellek jobb növekedési-fejlődési lehetőséget kínálnak-e, mint az államok, képesek-e üzleti célokon túli eredményekre. A tanulmány kulcskérdése a

- 20 -


modellek hatékonysága a kihívások kezelése, a tranzakciós költségek, az egymást átfedő rendszerek fejlődése elemzése. 4. A nemzetközi regionalizmus és a régióság kérdésében a szakirodalom azért nem tudott eredményeket elérni, mert nem történt meg vagy csak kivételesen a regionális nemzetközi alrendszer elemzése (Közel-Kelet nemzetközi rendszere), így hiányoznak a szociokulturális és geopolitikai háttérre vonatkozó alapismeretek. A régió államainak és integrációinak fejlődésében az ösvényfüggőség, és forrásfüggőség viszonya kevéssé feltárt. 5. A regionális nemzetközi alrendszer, integráció, a rezsim, a governance modell komparatív elemzése, a részelemzések integrálása megoldható, ha a nemzetközi politikaelmélet, a filozófia szociális rendszereket leíró módszertani eszközeit, a komparatív politika kutatási módszereket integráltan alkalmazzuk. 6. A multilaterális governance modellek és rezsimek globális standardok mentén alakulnak, míg a regionális nemzetközi rendszer, a regionális integráció egyedi jelenségek, amelyeket meghatároznak a történeti jogközösségek hagyományai, az univerzalizmus és partikularizmus regionális dinamikája, a globális nagyhatalmi szereplők és regionális hatalmak változó egyensúlya és a régiókra gyakorolt befolyása. Különösen fontosak a biztonsági közösségek alakulásában a határ-régiók, geopolitikai övezetek, amelyek egyszerre képeznek globális politikai konfliktusforrásokat és igényelnek stabilizációs folyamatokat. 7. A regionális nemzetközi alrendszerek teljesítménye számos index révén mérhető, a legfontosabbak a HDI, a GDP, GNP, az innovációs, a biztonsági, a jól-léti, stb., indexek. Ugyanakkor megnőtt a szupranacionális rendszerek, a transznacionalizáció tranzakciós költsége, és annak átértékelése, hogy a regionális modellek milyen növekedési lehetőséget kínálnak. A tanulmány válaszokat kíván adni, az eltérő integrációs vonzáspontok és a határtérségek államai szempontjából a kihívások kezelésére.

A KUTATÁS ELMÉLETI É S GYAKORLATI JELENTŐSÉGE A nemzetközi kapcsolatok rendszere kutatásában teljesen elkülönült a nemzetközi biztonság, a nemzetközi politikai rendszer, a regionális gazdasági integrációk, a regionális politikai gazdaságtan kutatása. A kutatás elméleti jelentősége, hogy a nemzetközi regionális rendszerek kutatásában a komparatív regionalizmus új elméleteit és módszereit, kiegészíti a nemzetközi politikaelméletek módszereivel; a szociális rendszerek kutatási módszertanával. A kutatás eredményeképp integrált nézőpont alapján leszünk képesek a regionális nemzetközi rendszerek leírására, hol helyezkednek el a regionális biztonság kérdésében az anarchiától a biztonsági közösség felé tartó skálán. A kutatás bemutatja, hogy az európai nemzetközi rendszer, az EU integráció és az alrégiók regionális kapcsolatrendszere, az európai nemzetközi triszektorális hálózati rezsimek miként teljesítenek más régiókkal való összevetésben. A kutatás jelentősége, hogy áttekinti,  melyek a jó regionális nemzetközi rend jellemzői és kihívásai,  a regionális nemzetközi rend a nemzetközi közjavak (emberi jogok, fejlesztés, környezet, fejlesztését, tudomány, technológia, felsőoktatás) fejlesztését,

- 21 -


 alkalmasak-e a regionális nemzetközi rendszerek a gazdasági és társadalmi jólét, versenyképesség elősegítésére és az alulfejlettség leküzdésére.  mennyire alkalmasak az eltérő regionális nemzetközi rendszerek a társadalmi és katonai biztonság szélesebb nézőpontú megvalósítására,  a régiók közötti kapcsolatok dinamikáját,  milyen a szerepe és értéke a regionális nemzetközi politikai rendszereknek a jövő nemzetközi kapcsolatainak alakításában,  mivel járulhatnak hozzá a regionális integrációk a fenntartható és kiegyensúlyozott, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéshez. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy a szakemberek, a hallgatók áttekintő és mély, a komparatív regionális rendszerleírásokhoz juthatnak, amelyek integrálják a nemzetközi politikaelmélet, a területi tanulmányok, a történeti tanulmányok, a regionális közdiplomácia, a régióközi kapcsolatokra vonatkozó képességeket. A kutatás a külpolitikai, külgazdasági, a kulturális kapcsolatok, vállalkozások szakembereit a számukra készített tájékoztatókkal orientálja. A Föld makro-régióinak: Afrika, Ázsia - Csendes-Óceánia, Európa, Észak-Amerika, Eurázsia, Közel-kelet nemzetközi politikai alrendszerének kutatása megindult, nincsenek kialakult elméletek és modellek, módszerek arra vonatkozóan, miként írhatók le e rendszerek. A hétköznapi és a szakmai tudás is főként az államokra vonatkozik, a tudásunk nagyon kevés az államok működése, nemzetközi szereplői tevékenysége hátteréről. A kutatás eredményeképp megismerhetjük, miként hatnak a globális szervezetek, a regionális történeti fejlődés és a regionális integrációk az államok nemzetközi cselekvési lehetőségeire. A kutatás bemutatja, hogy az európai nemzetközi rendszer és az európai integrációs szervezetek miként teljesítenek más régiókkal való összevetésben. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy áttekinti,  melyek a jó regionális nemzetközi rend jellemzői és kihívásai,  miként segíti elő a regionális nemzetközi rend a nemzetközi közjavak (emberi jogok, fejlesztés, környezet, fejlesztését, tudomány, technológia, felsőoktatás) biztosítását,  a mennyire alkalmasak a regionális nemzetközi rendszerek a gazdasági és társadalmi jólét elősegítésére, a versenyképesség és az alulfejlettség leküzdése elérésére.  mennyire alkalmasak az eltérő regionális nemzetközi rendszerek a társadalmi és katonai biztonság szélesebb nézőpontú megvalósítására,  mennyire képesek a régiók közötti kapcsolati rendszer erősítésére. Fontos elméleti és gyakorlati jelentősége a kutatásnak, milyen a szerepe és értéke a regionális nemzetközi politikai rendszereknek a jövő nemzetközi kapcsolatainak alakításában, mivel járulhatnak hozzá a regionális integrációk a fenntartható és kiegyensúlyozott, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéshez.

- 22 -


Eredmények: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Komparatív regionalizmus monográfia. A regionális nemzetközi rendszerek monográfia A főbb regionális integrációk közdiplomáciája (tan.) A regionális politikai gazdaságtan: a regionális kereskedelmi, pénzügyi és innovációs governance modellek (tan.) Regionális rezsimek: konfliktuskezelési, emberi jogi, környezeti, fejlesztési (tan.) Ajánlások a politikai, gazdasági, társadalmi szakértők részére Szakirodalmi adatbázis. Intézeti linkgyűjtemény. Szakszótár

A KUTATÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSE

INPUTOK A KUTATÓCSOPORT ÖSSZEÁLLÍTÁSA, PROJEKTTE RV Kutatásvezető meghatározása Kutatásban résztvevő munkatársak meghatározása Kutatási segédszemélyzet meghatározása: kutatáskoordinátor kutatási adminisztráció INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA a) b) c) d) e) f)

kutatószoba és forrásgyűjtemény közös honlap pályázati iroda szolgáltatásai: projekt kezelés könyvtári szolgáltatások: forrásgyűjtés Moodle forrásanyag kezelés Kommunikációs terv, KV főszerkesztő,

- 23 -


A KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATAI szakaszok

Feladatok/ tevékenységek

Munkacsomag 1. Regionális nemzetközi rendszerek és rezsimek

Munkacsomag 2. Regionális integrációk

Munkacsomag 3. Regionális governance modellek

Munkacsomag 4. Horizontális tevékenységek

1.

Módszertani koherencia kialakítása

A módszertani szakirodalom tapasztalatainak áttekintése: regionális rendszer leírás

A regionális integrációk rendszerszerű nézőpontja indikátorai – a rendszernézőpont szakirodalma

Szakirodalom-elemzés a governance kutatás módszertana

Módszertani műhelykonferencia

1.

Fogalom-elemzés és egységesítés: kulcskifejezések

Csak a regionális rendszer speciális fogalmai

A régió, regionness, regionalizáció, stb.

fogalomrendszer kialakítása

Regionális nemzetközi rendszer, régió, regionális rezsim és governance angolmagyar szótárcikk értekezlet

2.

Szakirodalom elemzés:

elmélet és speciális regionális rendszer leírás

elmélet és speciális regionális leírások

elmélet és speciális regionális leírások

szakirodalom összegzés elméletek és speciális leírások nemzetközi kapcsolatokat oktató intézmények szakembereivel konferencia TDK konferencia Műhelykonferencia szakirodalmi adatbázisfejlesztés

2.

Forrás-gyűjtés

Nemzetközi alapdokumentumok egyezmények Nemzetközi szervezetek, NGO-k

Regionális integrációk alapító, szabályozó, szervezeti programjellegű az alrendszerekre vonatkozó

Világbanki, WTO regionális banki, FTA Innovációs pénzügyi

adatbázis fejlesztés szervezeti linkek Szervezeti lista, rövid név, teljes név, link

- 24 -


szakaszok

Feladatok/ tevékenységek

Munkacsomag 1. Regionális nemzetközi rendszerek és rezsimek

Munkacsomag 2. Regionális integrációk

Munkacsomag 3. Regionális governance modellek

Munkacsomag 4. Horizontális tevékenységek

2.

Kronológiaelemzés

nemzetközi szervezetek és NGO-k

Regionális integrációk

FTA-k

Dinamika megállapítás, műhelymegbeszélés

2.

Statisztika gyűjtés és elemzés

biztonsági, politikai

HDI, egyéb fejlettségi

Külkereskedelem Pénzügyi folyamatok innovációs mutatók

a statisztikai adatok összevetése, regionális rendezése trend megállapítás

3.

Dokumentumelemzés

Hasonlóságok eltérések Szisztematizálás

Hasonlóságok eltérések Szisztematizálás regionális klasztercsoportok szerint

hasonlóságok, eltérések, szisztematizálás standardok mentén egyedi jelleg

A regionális politikai szint alrendszerinek összevetése makro-régiók szerint Komparatív regionalizmus szakkollégium keretében

transzkript, interjúelemzés, diskurzus elemzés 3.

Komparatív leírás, politikai elemzés, esettanulmány

x db. regionális rendszer esettanulmány

regionális integrációk/ régiók szerint esettanulmány

X db. FTA-k governance modellek esettanulmány

Konferencia előadások, tanulmányok, cikkek Budapest Fórum nemzetközi konferencia

4.

Az eredmények megvitatása

regionális nemzetközi politika szakértői fórum

regionális integrációs szakértői fórum

regionális innovációs szakértői fórum

Nemzetközi műhelyekkel kapcsolattartás: Nemzetközi hét

monográfia tanulmányok

monográfia tanulmányok

tanulmányok

Politikai, gazdasági és társadalmi-kulturális ajánlások

modellezés 4.

Kiadvány-előkészítés

- 25 -


EREDMÉNYEK OUTPUTOK  Komparatív regionalizmus monográfia. 1db. referált cikk  A regionális nemzetközi rendszerek monográfia. 1 db.referált cikk.  A főbb regionális integrációk közdiplomáciája (tan.) 1 db. referált cikk.  A regionális politikai gazdaságtan: a regionális kereskedelmi, pénzügyi és innovációs governance modellek (tan.) 1 db. referált cikk.  Regionális rezsimek: konfliktuskezelési, emberi jogi, környezeti, fejlesztési (tan.)  Ajánlások a politikai, gazdasági, társadalmi szakértők részére  Szakirodalmi adatbázis.  Intézeti linkgyűjtemény.  Szakszótár OUTCOME-OK  Előrehaladás a nemzetközi regionalizmus tudományosságában  Hallgatók képzése mester szinten, tehetséggondozás, szak-és TDK dolgozat  Kapcsolatok a szakmai tudományos közösséggel  kapcsolatok a helyi diplomáciai és üzleti szervezetekkel  Standard, kézikönyv  nagydoktori és habilitációs cselekmények előkészítése A KUTATÁSI SZAKASZOK FELADATA ELSŐ SZAKASZ ADMINISZTRATÍV: Projektindítás, szerződések, időhatárok, belső határidők megállapítása, beszerzés megtervezése, beszerzés, könyvtárfejlesztés SZAKMAI: a) A módszertan meghatározása, kulcskifejezések értelmezése b) Műhelykonferencia, kulcskifejezések szótárcikkeinek értekezlete c) Az adatgyűjtés kódolása, könyvtári rekordjegyzék meghatározása

- 26 -


KOMMUNIKÁCIÓS: Nyitó értekezlet, sajtótájékoztató Szakmai munkaközösség adatbázisa kialakítása Körlevelek MÁSODIK SZAKASZ ADMINISZTRATÍV FELADATOK: Projektértekezlet, problémák feltárása, az első szakasz eredményeinek elemzése SZAKMAI FELADATOK: a) Forrásgyűjtés b) Kronológia kialakítás c) Statisztikai adatgyűjtés és elemzés d) Trendelemzés KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK: Kutatási kommunikációs rendszerfejlesztés: szakirodalom adatbázis, nemzetközi szervezeti lista, linkek TDK konferencia, műhelykonferencia, szakkollégium konferencia Nemzetközi konferenciatervezés Nemzetközi hét tervezés HARMADIK SZAKASZ ADMINISZTRATÍV FELADATOK: Részleges projektelszámolás, szerződések, időhatárok, belső határidők ellenőrzése. Konferenciaszervezés operatív feladatainak felelőseinek meghatározása SZAKMAI RÉSZ: a) Dokumentum, transzkript, interjúelemzés, diskurzuselemzés b) Komparatív politikai elemzés c) Esettanulmány készítés KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK: Nemzetközi konferencia Honlapfejlesztés

- 27 -


NEGYEDIK SZAKASZ ADMINISZTRATÍV TEENDŐK: Projektzárás előkészítése, szerződések, időhatárok, belső határidők ellenőrzése, korrigáló feladatok megállapítása. Záró dokumentáció összeállítása. SZAKMAI RÉSZ: a) Az eredmények megvitatása, modellezés, standardizálás b) Tanulmánykészítés, kiadvány előkészítés c) Politikai, gazdasági, társadalmi-kulturális ajánlások előkészítése d) Tantárgy-, mesterszak fejlesztés KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK: Kiadvány-előkészítés, lektorálás, tervezés Zárókonferencia Nemzetközi hét: nemzetközi szakértők, diplomaták, gazdasági, kulturális diplomaták meghívása

A KUTATÁS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE 1. Pályázati dokumentáció: KJF Pályázati és Projektiroda 2. Forrás- és adatbázis dokumentáció: KJF Könyvtára 3. Rendezvény, kommunikáció: KJF Rektori Hivatal tudományos titkárság

- 28 -


A KUTATÁS RÉSZTVEVŐINEK FELADATAI Néhány mondatban írja le, hogy a résztvevőknek mi a szerepük a tervezett kutatásban. Itt fel kell sorolni mindenkit, aki a teljesítésben részt vesz. A hallgatói, illetve technikusi (asszisztensi) minőségben résztvevőket meg lehet adni név szerint, de ez nem kötelező. Technikai munkatársat vagy hallgatót személyi kifizetésben részesíteni, részére költséget elszámolni csak akkor lehet, ha nevesítése korábban megtörtént. A KUTATÁSVEZETŐ FELADATA ADMINISZTRATÍV FELADATOK 1. A projektszervezet felállítása, a projektszemélyzet meghatározása. 2. A projekt költségvetésének megfelelő megvalósítás. 3. A szerződések, megrendelések előkészítése. 4. A projekt ütemtervének megállapítása. 5. A projekt minőségirányítása. SZAKMAI FELADATOK 1. A kutatásvezető feladata a kutatás koncepcióinak, módszereinek, modelljeinek és technikáinak meghatározása, a kutatók és a hallgatók felkészítése a speciális feladatra. Ehhez kutatásmódszertani standardot készít. 2. A kutatásvezető feladata a kutatócsoport feladatainak megosztása, a csoport tagjainak felkészítése a szakmai koncepciók alapján. 3. A kutatásvezető a kutatási téma meghatározó részét viszi, mivel a témakör hangsúlyos eleme a regionális nemzetközi rendszer kutatása és abban a globális szereplők jelenléte elemzése. 4. A kutatásvezető részletes kutatási feladata az 1. munkacsomag kutatása. Ebbe beletartozik a) A nemzetközi történeti jogközösségek kutatása b) A regionális nemzetközi rendszerek rendszerszintjének kutatása, elemzése, leírása és modellezése c) A regionális nemzetközi rendszereket meghatározó geopolitikai regionális környezet vizsgálata és elemzése, a regionális nemzetközi rendszerekre tett hatása elemzése. d) A regionális integrációk kutatási eredményeinek illesztése a regionális nemzetközi rendszerbe. e) A regionális politikai gazdaságtan governance modelljei kutatása eredményeinek illesztése a modellbe.

- 29 -


f) A kutatásvezető részleges feladata az ázsiai, az eurázsiai, a nagy közel-keleti, a az észak- és latin-amerikai, az afrikai regionalizmus összevető elemzése g) a kutatásvezető részleges feladata a gazdasági governance modellek kutatása az amerikai és ázsiai, afrikai, közel-keleti térségben 5. A kutatás eredményeinek szintetizálása témakörönként és régiókként: a) A civilizációs, történeti jogközösségek, a geopolitikai regionális környezet, a regionális nemzetközi rendszer, a regionális integrációk és gazdasági governance modellek által meghatározott speciális nemzetközi regionális tájkép, mint a multilaterális nemzetközi rendszer összetevője b) Politikai, gazdasági, társadalmi kulturális ajánlások megfogalmazása c) Integrált multilaterális nemzetközi politikai kézikönyv összeállítása KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK 1. Kapcsolattartás a nemzetközi episztemikus közösség csoportjaival és a bevonható szereplőkkel. A nemzetközi hét és a nemzetközi konferencia szekciójának vezetése 2. Kapcsolattartás a Magyarországon tevékenykedő nemzetközi szereplőkkel. 3. A kutatás honlapja szakmai felügyelete 4. A szakmai műhelyek, konferenciák, programok, nemzetközi konferenciák és a nemzetközi hét szakmai programja meghatározása, irányítása 5. A szakcikkek, tanulmányok készítésének megszervezése, kiadásra előkészítése

- 30 -


KUTATÓ 1. ADMINISZTRATÍV FELADATOK 1. A kutatás hallgatói csoportjának megszervezése, a szakkollégium felállítása, a TDK dolgozatok, szakdolgozatok megszervezése, a hallgatói TDK konferenciák szervezése 2. A szakmai műhely dokumentációjának, a kutatás könyvtári-információs háttere biztosítása, a technikai háttér biztosítása 3. A kutatás programjának beépítése a mesterszakos képzésekbe, az Erasmus mobilitás nemzetközi képzéseibe SZAKMAI FELADATOK 1. A Komparatív regionalizmus kutatása, a Mediterrán térség, a Mediterrán Unió, a Középeurópai, az észak-európai régiók regionalizmusa komparatív elemzése a) A regionális integráció jellemzőinek feltárása a rendszerközpontú módszertani elemzés alapján b) A makro-régiók regionális integrációs térképe összeállítása c) A regionális integrációk, a makro-régiók teljesítménye értékelése KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK 1. A kutatás szakmai honlapja és a forrásanyag menedzselése a Moodle-on 2. A KJF Nemzetközi Szalon programjában a különböző régiók, nagykövetségek, kereskedelmi képviseletek előadássorozata megszervezése 3. A nemzetközi hét szakmai programja részletes összeállítása 4. A kiadási pályázatok előkészítése

- 31 -


KUTATÓ 2. ADMINISZTRATÍV FELADATOK 1. Kapcsolattartás a szakmai kommunikációs felületek működtetőivel 2. Az értekezletek megszervezése 3. A szakmai dokumentumok gyűjtése és rendszerezése 4. Kapcsolattartás a nemzetközis és rendezvényes szolgáltató csoportokkal SZAKMAI FELADATOK 1. A regionális governance és a regionális politikai gazdaságtan tipizálása elemzése főként az európai térségben 2. A nemzetközi pénzügyi rendszer regionális kihívásai és menedzselése kutatása a pénzügyi intézményrendszer regionális összetevőinek és kihívásainak kutatása 3. A közös piac intézményrendszere kutatása az eltérő regionális rendszerekben, a KKV-k és regionális multik üzleti kultúrája kutatása 4. Az innováció regionális nemzetközi alrendszereinek kutatása, a klaszterek, gazdasági zónák, stb. KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK 1. A nemzetközi konferenciák megszervezése 2. A hallgatói rendezvények szervezése 3. A nemzetközi szakos hallgatók tehetséggondozása, kutatásszervezési és módszertani felkészítések 4. sajtókonferenciák szervezése 5. Nemzetközi partnerekkel kapcsolattartás

- 32 -


KUTATÓ 3. ADMINISZTRATÍV FELADATA 1. Kapcsolattartás a szakmai kommunikációs felületek működtetőivel 2. A szakmai dokumentumok gyűjtése és rendszerezése 3. Kapcsolattartás a nemzetközis és rendezvényes szolgáltató csoportokkal

SZAKMAI FELADATA 1. A biztonsági közösségek szakirodalma feltárása 2. A biztonsági modellekre vonatkozó regionális forrásanyag gyűjtése 3. A biztonsági közösségi modellekhez kapcsolódó forrásanyagok elemzése, feldolgozása 4. Összevető elemzés végzése KOMMUNIKÁCIÓS FELADATA 1. A nemzetközi biztonságpolitikai műhely megszervezése 2. A hazai műhelyekkel kapcsolattartás 3. A hallgatói rendezvények szervezése 4. A nemzetközi szakos hallgatók tehetséggondozása, kutatásszervezési és módszertani felkészítések 5. sajtókonferenciák szervezése

- 33 -


KUTATÓ 4.

ADMINISZTRATÍV FELADATA 1. Az összegyűjtött dokumentumok archiválása SZAKMAI FELADATA 5. A regionális integrációk honlapja elemzése, az integrációk kulcsszemélyeinek transkriptjainak nyilatkozatainak gyűjtése, interpretatív elemzés, diskurzus elemzések végzése 6. A kutatások vizualizálása 7. A kiadványok előkészítése KOMMUNIKÁCIÓS FELADATA 1. A kutatóműhely közösségi hálózatainak szervezése a Linkedin és más fórumokon 2. Blog készítés és szervezés 3. A program on-line marketingje 8. Nincs

- 34 -


KUTATÁSI TERV A KUTATÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSE

ELSŐ SZAKASZ: 1 ÉV 1. A csoport módszertani felkészítése- módszertani workshop szervezése, szakirodalom elemzés, a kulcskoncepciók egyeztetése, adatbázis és szócikk fejlesztés annak alapján, hogy az eltérő nézőpontok és paradigmák összevető módszereit elemeztük. Speciális elemzésnek vetjük alá a nemzetközi régió koncepcióját, a nemzetközi regionális rendszert, a regionális integrációkat, a regionális biztonsági komplexumokat és közösségeket, regionális rezsimeket, amelyek a szótár alapját képezik. 2. Szakirodalom elemzés a különböző régiókat illetően az eltérő nézőpontok és elméletek alapján, speciális leírások készítése, és szakmai konferencia szervezése a szakemberek részvételével. 3. Forrásbank fejlesztés, dokumentumok, szabályzatok, programok, stb. a nemzetközi regionális rendszereket, biztonsági komplexumokat, regionális integrációkat, gazdasági szervezeteket és rezsimeket illetően. Adatbázis fejlesztés, szervezeti lista, rövidített, teljes elnevezések és linkek listája. 4. Kronológiafejlesztés, a fogalomtár, a forrásbank, a linkek összekapcsolása, önálló szakmai konferencia az adatelemzés és információmenedzsment tárgyában. 5. Kutatás a történeti nemzetközi jogközösségek témakörében. Nemzetközi szakirodalom gyűjtés, a kialakult nemzetközi rendszerek elemzése, a biztonság történeti modelljeinek, a gazdasági rezsimek történeti hagyományainak feltárása, a világrendszer struktúrák kialakulása vizsgálata. A regionális nemzetközi politikai rendszerfejlesztési tradíciók áttekintése, annak elemzése, ami jelenlegi nemzetközi kulturális-civilizációs tradíciókra is kihat. Az eredmények tanulmányba szervezése. Hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel. Monográfia: A nemzetközi kapcsolatok jellemzői az eltérő történeti korszakokban 1 tanulmány 2 konferencia előadás

- 35 -

A nemzetközi kapcsolatok története globális nézőpontból.


MÁSODIK SZAKASZ: 2. ÉV Adatgyűjtés, statisztika az 1990-et követő időszak nemzetközi regionális intézményeinek fejlődését illetően, beleértve a regionális intézményeket, a nemzetközi szervezetek regionális szervezeteit, a regionális integrációs szervezeteket, a regionális fejlettségi mutatókat, a regionális kereskedelmi adatokat. Adatelemzés, komparatív feldolgozás, vizualizáció, trend elemzés. Dokumentumelemzés, interjúk, transzkriptek elemzése a szimbolikus személyiségek esetében. Hasonlóságok és eltérések, régiók szerinti rendszerezés, szubrégiók, klaszter csoportok szerinti áttekintés, standardizálása. Ebben az időszakban elkészül egy komparatív regionalizmus tanulmány – a módszertani és paradigmatikus kérdéseket illetően. Megkezdődik a nemzetközi régiók leírása az alrendszerek szintjén (rendszer szint, biztonság, integrációk, kormányzás és rezsimek. A dokumentumok felhasználása az oktatás, az alap s mesterképzés területén. Nemzetközi és hazai konferencián való részvételek. Monográfia: A nemzetközi kapcsolatok és a komparatív regionalizmus (új elmélet és módszertan)

A komparatív regionalizmus témakör kutatásában előrelépés

2 cikk, 2 konferencia-előadás Monográfia: Európai regionalizmus a szubregionalizmus és mikro-regionalizmus dinamikájában: A nyugati atlanti-kontinentális, a mediterrán, az északi és a közép-keleteurópai

Európa, mint komplex nemzetközi rendszer értelmezése, a modell jelleg kritikai áttekintése

2 cikk, 6 konferencia-előadás

3. SZAKASZ: 3. ÉV A nemzetközi régiók komparatív leírása, a szubrégiókkal együtt. Esettanulmányok. Négy nemzetközi régió nemzetközi rendszere, a regionális biztonság rendszereinek, a regionális szervezeteknek, integrációknak, szabadkereskedelmi társulásoknak, kormányzási modelleknek leírása. Nemzetközi és hazai konferencia résztelek. Szakmai viták szervezése a nemzetközi régiók modellezését illetően. Nemzetközi kapcsolatok fórum a szubrégiók szakértőinek résztvevőivel, nemzetközi hét konferencia. Monográfia: A nemzetközi politikai régiók 2 cikk, 2 konferencia előadás Monográfia: A regionális identitások komparatív elemzése a regionális elitek diskurzusaiban és narratíváiban 2 cikk 6 konferencia előadás

- 36 -

előrehaladás a nemzetközi rendszer modellezésében A kulturális hatások és kommunikációs szokások, interkulturalizmus a nemzetközi politikában


VÁRHATÓ KIMENETEK

OUTPUTok

Tágabb eredményesség

Monográfia: A nemzetközi kapcsolatok jellemzői az eltérő történeti korszakokban,

A nemzetközi kapcsolatok története globális nézőpontból.

1 tanulmány 2 konferencia előadás Monográfia: A nemzetközi kapcsolatok és a komparatív regionalizmus (új elmélet és módszertan)

A komparatív regionalizmus témakör kutatásában előrelépés

2 cikk, 2 konferencia előadás Monográfia: Európai regionalizmus a szubregionalizmus és mikroregionalizmus dinamikájában: A nyugati atlanti-kontinentális, a mediterrán, az északi és a közép-keleteurópai

Európa, mint komplex nemzetközi rendszer értelmezése, a modell jelleg kritikai áttekintése

2 cikk 6 konferencia előadás Monográfia: A nemzetközi politikai régiók 2 cikk, 2 konferencia előadás Monográfia: A regionális identitások komparatív elemzése a regionális elitek diskurzusaiban és narratíváiban 2 cikk 6 konferencia előadás doktori értekezés előkészítése habilitációs dolgozat előrehaladás a PhD tanulmányokban alap és mesterszakos hallgatók oktatása

előrehaladás a nemzetközi rendszer modellezésében A kulturális hatások és kommunikációs szokások, interkulturalizmus a nemzetközi politikában Szakmai kapcsolatépítés a nemzetközi kapcsolatok szakértőkkel és hálózatokkal

hallgatói TDK

tematikus adatbázis fejlesztés

hallgatói szakdolgozat

tematikus könyvtári linkek nemzetközi regionalizmus honlap

- 37 -


A FELADATOK MEGOSZTÁSA A KUTATÓCSOPORTBAN KUTATÁSVEZETŐ PROJEKTMENEDZSMENT FELADATOK a) Módszertani adatbázis fejlesztés és tréning b) Kutatáskoordináció c) Hálózatfejlesztés d) konferencia és publikáció menedzsment KUTATÁSI FELADATOK a) Szakmai szószedet, kompendium fejlesztés, a téma koncepcióinak és szakszótárának fejlesztése b) Az eltérő történelmi korszakok nemzetközi törtneti jogközösségeinek kutatása c) A nemzetközi kapcsolatokban a régió, mint nemzetközi rendszerszint kutatása d) A nemzetközi regionalizmus eltérő geopolitikai modelljeinek kutatása, az atlanti, az eurázsiai, az amerikai, stb. tengeri és szárazföldi geopolitikai tengelyek mentén. e) A nemzetközi régiók leírása. f) A regionális kormányzás, rezsimek, innovációs hálózatok és közdiplomáciai kapcsolatrendszer elemzése. KUTATÓ 1. PROJEKTMENEDZSMENT FELADATOK A hallgatók bevonása, tehetséggondozás, nemzetközi konferenciaszervezés, nemzetközi hét szervezése. KUTATÁSI FELADATOK A regionális integrációk komparatív elemzése, a regionális biztonsági rendszerek komparatív elemzése. Az európai régió és a szubregionális, mikro-regionális integrációk dinamikája feltárása. A nemzetközi régiók teljesítménye elemzése. KUTATÓ 2. PROJEKTMENEDZSMENT FELADATOK Dokumentummenedzsment, adatbázis-fejlesztés, szótárfejlesztés, szakmai tanulmányok, tematikus linkek, hálózatok fejlesztése, projektkommunikáció.

- 38 -


KUTATÁSI FELADAT A regionális kormányzás, az FTA-k standardizálása kutatása. Szövegelemzés, narratívák diskurzusok elemzése, a vezető kutató munkája támogatása. A ráfordított kutatási idő Név

FTE 1. év

FTE 2. év

FTE 3. év

Összes

Kutató 1. Kutató 2.

0,7 0,5

0,7 0,5

0,7 0,5

2,1 1,5

Kutató 3.

0,5

0,5

0,5

1,5

1,7

1,7

1,7

5,1

A KUTATÁS ELMÉLETI É S GYAKORLATI JELENTŐSÉGE A nemzetközi kapcsolatok rendszere kutatásában teljesen elkülönült a nemzetközi biztonság, a nemzetközi politikai rendszer, a regionális gazdasági integrációk, a regionális politikai gazdaságtan kutatása. A kutatás elméleti jelentősége, hogy a nemzetközi regionális rendszerek kutatásában a komparatív regionalizmus új elméleteit és módszereit, kiegészíti a nemzetközi politikaelméletek módszereivel; a szociális rendszerek kutatási módszertanával. A kutatás eredményeképp integrált nézőpont alapján leszünk képesek a regionális nemzetközi rendszerek leírására, hol helyezkednek el a regionális biztonság kérdésében az anarchiától- a biztonsági közösség felé tartó skálán. A kutatás bemutatja, hogy az európai nemzetközi rendszer, az EU integráció és az alrégiók regionális kapcsolatrendszere, az európai nemzetközi triszektorális hálózati rezsimek miként teljesítenek más régiókkal való összevetésben. A kutatás jelentősége, hogy áttekinti,  melyek a jó regionális nemzetközi rend jellemzői és kihívásai,  a regionális nemzetközi rend a nemzetközi közjavak (emberi jogok, fejlesztés, környezet, fejlesztését, tudomány, technológia, felsőoktatás) fejlesztését,  alkalmasak-e a regionális nemzetközi rendszerek a gazdasági és társadalmi jólét, versenyképesség elősegítésére és az alulfejlettség leküzdésére.  mennyire alkalmasak az eltérő regionális nemzetközi rendszerek a társadalmi és katonai biztonság szélesebb nézőpontú megvalósítására,  a régiók közötti kapcsolatok dinamikáját,  milyen a szerepe és értéke a regionális nemzetközi politikai rendszereknek a jövő nemzetközi kapcsolatainak alakításában,  mivel járulhatnak hozzá a regionális integrációk a fenntartható és kiegyensúlyozott, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéshez. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy a szakemberek, a hallgatók áttekintő és mély, a komparatív regionális rendszerleírásokhoz juthatnak, amelyek integrálják a nemzetközi politikaelmélet, a területi tanulmányok, a történeti tanulmányok, a regionális közdiplomácia, a régióközi kapcsolatokra vonatkozó képességeket

- 39 -


A szakterület fejlődése az elmúlt egy évtizedben teljesen átalakult, mind Európában, mind Ázsiában, mind Oroszországban olyan nagy számban jelennek meg írások, amelyek nagyságrendje olyan új tudásokat és ismereteket hozott felszínre, amelyeknek beforgatása a magyar tudományosságba segítheti a gondolkodásunk eurocentrikus szempontrendszerét árnyalni. A kutatás lehetővé tenné a témakör átfogó elemzését és a nemzetközi politikai rendszer új struktúrájának feltárását. A nemzetközi politikai rendszer a rendszerváltást követően átalakult, addig, amíg a bipoláris rend összeomlását követően a nemzetközi világrend unipoláris jellegűvé vált, és ez a jelleg, mintegy két évtizeden át meghatározó volt, napjaink nemzetközi rendszerét inkább multipolárisnak írjuk le. Az új multipoláris világrend összekapcsolódik a nemzetközi makro-régiók kialakulásával és a regionális nemzetközi rendszer kialakulásával. Számos tanulmány foglalkozik nemzetközi szinten a regionalizmus és multilateralizmus kialakulásával, azonban, nagyon ritkán történik meg a regionális nemzetközi politikai alrendszerrel való összekapcsolásuk. E folyamat kutatása három nézőpontból történik. 1. Az egyik a nemzetközi politika elméleteit érinti, amelyek a nemzetközi rendszer absztrakt megközelítéseit, vagy gazdaságközpontú elemzéseit jelentik.11 Az eltérő nemzetközi politika elméletek és iskolák nézőpontja ugyanakkor alig alkalmazott a makro régiók elemzésére, és nem tér ki azokra az új nemzetközi nézőpontokra, amelyeket a nem-amerikai nemzetközi politikaelméletek kutattak, és eredményeztek. (Kenneth Waltz, A.Wendt) Így kimaradt az európai kontinentális, a közép-európai, az orosz, a latin-amerikai, az indiai, kínai, japán, afrikai nézőpontok sora az elemzésekből. Speciális kérdések: Acharija –konszocionális regionális rend elmélete, az ázsiai univerzalizmus, a kínai IR elméletek mandala modellje; Michael Leifer DélKelet-Ázsia kutatásai; konstruktivizmus és a regionális identitás alakulása alig vitatottak. A biztonsági közösségek elmélete Adler és Barrett munkásságában a legátfogóbb.12Az elméletek regionális alkalmazása az alábbi nézőpontok révén leírt:13 2. A regionalizmus elméletei többnyire a területi földrajz és közgazdaságtan, a nemzetközi politikai gazdaságtan elméletei, amelyekben elkülönítettek a régi, az új regionalizmus és az utóbbi évtized komparatív regionalizmus elméletei. Az újregionalizmus elméletei a makro régiók vonatkozásában kevéssé ismertek a hazai tudományosságban, noha abban domináns elméletet képvisel a Björn Hettne és Inotai András által kidolgozott nézőpont, és szintezés.14 a legjobb eredményeket Phillippe de Lobaerde, Fredrik Söderbaum, Luk van Langenhove, Francis Baert érték el. A komparatív regionalizmus elmélete és vizsgálati módszerei nem kidolgozottak, és hasonlóan az előbbiekhez, még csupán elméleti kereteket és nézőpontokat jelentenek.15 A komparatív regionalizmus legfőbb problémája, hogy az összevetéshez nehéz szempontrendszert kialakítani, mivel olyan sokfélék és eltérő nagyságrendűek az egységek.

11

Acharija, Amitav(2007): theoretical Perspectives on International Relations in Asia. http://www.amitavacharya.com/sites/default/files/Theoretical%20Perspectives%20on%20International%20Relations%20in %20Asia.pdf 2014.01.12. 12 Adler,E., Barnett M.(1998): security communities, Cambridge University Press. 13 http://pragmaticmiddleeast.tumblr.com/post/31343651562/realism-liberalism-and-constructivism-in-todays 2014.01.12. 14 Bjorn Hettne, Andras Inotai: (1999): Globalism and New regionalism. Palgrave. 15 Larsenn, F. (2009).Comparative regional integrations. Etel l. Solingen (2013): Comparative regionalism: economics and Security. Routledge. Wunderlich, J. U. (2007): Regionalism Globalisation and International Order Europe and Southeast Asia. Ashgate.

- 40 -


3. A kilencvenes évektől a nemzetközi kapcsolatok kulturális elméletei (Wendt A:16Lebow17,Yu Xintian18, Jabri-Gorman19, Luhmann,N.20) is megjelentek, és új értelmezést kaptak a 2011. szeptember 11-én bekövetkezett események után a civilizációs nézőpontok, mindenekelőtt a civilizációk ütközését, a civilizációk együttműködését érintő nézőpontok 21 , beleértve az amerikai, európai, ázsiai, az orosz, a latin-amerikai, az arab-, az afrikai út nézőpontokat is. Különösen a régióközi kapcsolatok kerültek új összefüggésrendszerbe. 4. Az 1998-2003-as ázsiai pénzügyi válság, a 2008-tól kezdődő globális pénzügyi válság eltérően érintette a regionális nemzetközi rendszereket, és új megvilágításba került az állam és az államfejlődés jellege a régiókban. A humán fejlődés modelljeiben új nézőpontot jelent a szubjektív jól-lét kérdéseinek bekerülése a nemzetközi politikai gazdaságtan, a tudásgazdaság és a nemzetközi fejlesztés, valamint a nemzetközi konfliktuskezelés programjaiba.22 Mindez arra utal, hogy a jó politika kihívásai univerzális modelljeinek átültetése a regionális modellekbe és rendszerekbe napirenden van.  A nemzetközi kapcsolatok, a regionalizmus, a civilizációs örökség elméletei és nemzetközi gyakorlatai kevéssé integrálódtak a hazai tudományosságba, és a nemzetközi kapcsolatok témakörében a mesterképzések és doktori iskolák kevéssé támaszkodnak ezen ismeretekre. Miután a nemzetközi kapcsolatok nagyon sok szereplőre terjednek ki, ezért a cégek, civil szervezetek, nemzetközi szervezetek esetében létfontosságú a tudásanyag bővítése más makro-régiók fejlődése vonatkozásában. A kormányzati célok (keleti nyitás – vagy inkább más régiók fele való nyitás) nem kivitelezhetők a makro regionális fejlődési trendek, abban az országok dinamikája ismerete nélkül.23 A fenti kutatási eredmények korlátai, illetve a nem-nyugati kutatási eredmények nem ismerete a regionális nemzetközi rendszerek megismerésében nehézséget jelentenek. A nemzetközi kapcsolatok kulcskérdéseiben a legjelentősebb probléma, hogy nem értelmezhető a multipoláris rendszer a regionális multilateralizmus ismerete nélkül.24 A makro regionális fejlődést érintő ismeretek leszűkülnek a regionális integrációk feltárására, azok főbb jellemzőinek az EU-hoz viszonyított rendszere leírására, ugyanakkor szinte semmilyen ismeretünk nincs a regionális rezsimekről, a regionális kormányzás standardjairól. A kutatás alapkutatás, mivel feladata, a regionális nemzetközi rendszer és a régió integrált elemzése, annak a törvényszerűségnek az igazolása, hogy a regionális nemzetközi rendszerek és a régiók fejlődése párhuzamosnak tűnő, de nem egybeeső folyamat, a globalizáció, az állam természete, az állam visszaszorítása, majd az állam megerősödése, erőteljesen befolyásolja a regionalizmus 16

Wendt, A. (1999): Social Theory of International relations.Cambridge University Press. Lebow, R. N. (2008): A cultural theory of International Relations.Cambridge University Press. 18 Yu, X. (ed.) (2004): Cultural factors in International relations. Shanghai Institute of International Studies. 19 Jabri, V., Gorman, E. (eds) (1999): Women, Culture and International relations. Lynne, Riesher Publisher. 20 Hilkermeier L.(2012): Observing International Relations: Niklas Luhmann and World Politics. Routledge 21 Albert M., Brock, L., Wolf, K. D. (2000): Civilizing World Politics: Society and Community Beyond the State. Rowman & Littlefield. 22 Adler, E. (2005) Communitarian International Relations: The Epistemic Foundations of International Relations. Routledge. Stuch, P.(2013): Ethics, justice and international relations: Constructing an International Community. Routledge 23 Balogh András-Rostoványi Zsolt-Búr Gábor-Anderle Ádám: Nemzet és nacionalizmus: Ázsia, Afrika, Latin-Amerika. Budapest 2002. Rostoványi Zs.(2004): Az iszlàm vilàg és a nyugat: interpretációk összecsapàsa avagy a kölcsönös fenyegetettség mítosza és valósàga. Corvina 24 Lévai Imre (2006): A komplex világrendszer evolúciója: a globális és a regionális politikai gazdaságtan alapvonalai. 17

- 41 -


modelljeit. A kutatás feladata annak igazolása, hogy az ösvényfüggő fejlődés, regionalizmus, a gazdasági regionalizáció és globalizáció miként határozzák meg a nemzetállamok lehetőségeit.

AZ ALKALMAZOTT ELEMZÉSI MÓDSZEREK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, A KOMPARATÍV POLITIKATUDOMÁNY ÉS A TÁRSADALMI RENDSZEREK LEÍRÁSA MÓDSZEREINEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA A politikatudomány napjainkban három paradigma felől közelíti meg kutatása tárgyát – a politikai közösségek vizsgálatát: az institucionalista, a pluralista és az elitista paradigmák alapján. Az institucionalizmus a hivatalos szervezetek és az intézményi szabályozók, a neoinstitucionalista kutatás a politikai ügynökség, a szervezet, a teljesítmény és változások kérdéseire kérdez rá számos nézőpontból. Módszerei között a szabályrendszer vizsgálata, a dinamika, az értéktartalom, a beágyazottság az ellenvélemények kutatása áll. A pluralista paradigma központi kutatási témája az üzleti szervezetek strukturális előnyeinek vizsgálata, az informális szövetségek elemzése áll. Az elitista paradigma a politikai elitek viselkedését, döntéseit, szerepvállalását és intézményesülését vizsgálja. A politikatudomány normatív elméletei (Rawls igazságosság elmélete, redisztributív jólléti állam) ugyancsak fontosak a regionális nemzetközi alrendszerek kialakulásában. A kutatás módszerei szemben az eddigi regionális integrációk gazdaságtana szemlélettel, a politológia, a nemzetközi kapcsolatok, a komparatív politika és a komparatív regionalizmus módszereit együttesen alkalmazzák, figyelembe véve, hogy a komparatív regionalizmus módszerei még nem kellően kialakultak, és csak a regionális integrációk vizsgálatára fókuszálnak. A kutatás fókuszpontját a regionális nemzetközi kapcsolatokban a rendszerszint jelenti, az államok szintjét csak annyiban érintjük, amennyiben valamely állam regionális nemzetközi rendszer kialakítása révén gyakorolja regionális és nemzetközi befolyását. A transznacionális szereplők vizsgálata kiterjed a regionális rezsimek elemzésére és a regionális kormányzás vizsgálatára. A kutatás a korábbi, intézményrendszerre, és a normatív nézőpontokat elemző pozitivista megközelítéseket meghaladva külön elemzi az üzleti szféra és szervezetek, a transznacionalizált elitek szerepkörét is (az NGO-k, és agytrösztök részvételét). A kutatás támaszkodik

 a rendszerközpontú nézőpontra (input rendszer - output),  a strukturalista és funkcionális (politikai szocializáció, érdekartikuláció és aggregáció, politikai kommunikáció) nézőpontra,

 az analitikus perspektívára (földrajzi, szociokulturális tényezők, belső politikai faktorok, külső hatások).

 A kutatás kiterjed az eltérő elméletekre, az IR módszereire: a regionális nemzetközi rendszer strukturális feltételei, formális elméletek a regionális nemzetközi rendszer formálódásában, adatelemzés, statisztika elemzés, hálózatok, státus, presztízs, befolyás, stb. vizsgálatára.

Rendszerszemlélet

Politikatudományi megközelítés

- 42 -


A regionális nemzetközi alrendszer környezete

Partikularizmus vagy univerzalizmus Mi tekinthető külsőnek és belsőnek, szintek, intézmények

Szimbolikus struktúrák és intézmények, szimbolikus viselkedés és szocializáció a regionális alrendszerben

Történeti fejlődés, nemzetközi történeti jogközösségek

Érdekközpontú struktúrák és intézmények

Érdekközpontú kommunikáció és viselkedés a regionális alrendszerben

Funkcionális alapú struktúrák és intézmények: értelem teli kommunikáció és viselkedés

Viselkedés és viselkedési normák

A két megközelítés közötti különbség csupán módszertani jellegű: a nemzetközi rendszer környezete a környezet komplex felfogását (földrajzi, biológiai, természeti is) képviseli, a történeti fejlődés alapú megközelítés főként a nemzetközi jogközösségek történetére helyezi a hangsúlyt. A rendszerszemlélet a politikai közösségek fejlettségét figyelmen kívül hagyja, míg a politikatudományi megközelítés a modern államisághoz, civilizációhoz köti a nemzetközi rendszert. A politikatudományi megközelítés főként az államok közösségére helyezi a hangsúlyt, a nemzetközi politikai közösség működésére szűkíti a nemzetközi politikát, míg a rendszerszemlélet a katonai-politikai alrendszert csak egyiknek tekinti a gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti alrendszer mellett. A nemzetközi politika kutatási módszerei között az esetleírás (elmélet nélküli, hipotézises, deviáns, elméletmegerősítő, példaértékű, nem összevethető, stb.) mellett kvantitatív (transzkriptek, interjú elemzés, diskurzus elemzés), a modellezés, az üzleti mikroökonómia (szükséglet, igény, fogyasztás, beszállítás, portfólió, optimális eredmény, elosztás, munkaerő, tranzakciós költségek) módszereit is alkalmazzuk az optimális regionális integráció értékelésében. Összességében a komparatív nemzetközi regionalizmus kérdéseiben a régióépítés elméletei, az EUhoz, USA-hoz, mint régióállamokhoz való viszonyítás, esettanulmányok, a regionális integráció, mint nemzetközi aktor, globálissá emelkedő regionális hatalmak integrációformáló szerepköre, a történeti hagyományok, identitás és tradíció elemzése, forráselemzések, kvantitatív statisztikai adatsorok elemzései adják az alapot. A források közül a történelmi forrásokra, feldolgozásokra és monográfiákra támaszkodunk. A regionális nemzetközi rendszer leírásához a regionális nemzetközi szervezetek forrásait, dokumentumait, a regionális integrációk honlapjait, dokumentumait, stratégiai elemzéseit, a témát érintő monográfiákat kívánunk felhasználni. Különösen értékes adatokkal szolgálnak a Világbank és a regionális fejlesztési bankok elemzései és adatsorai, az OECD elemzései. A KUTATÁS MUNKACSOMAGJAI RÉSZLETESEN KIFEJTVE WP1. A REGIONÁLIS NEMZETKÖZI RENDSZER KUTATÁSA WP1.1. A NEMZETKÖZI RÉGIÓK FORMÁLÓDÁSA ÉS A TÖRTÉNETI JOGKÖZÖSSÉGEK

- 43 -


Az államfejlődés, a történeti nemzetközi jogközösségek kutatási eredményeinek összekapcsolása: a kutatás áttekinti a komparatív politika nézőpontjából a makroregionális államfejlődés kérdéseit, beleértve azokat az új nézőpontokat is, amelyek Fukuyama és a Világbank szempontjából próbálják értelmezni az államiság máig ható tradícióit. A nemzetközi történeti jogközösségek kutatása kiterjed a későbronzkori kisázsiai – egyiptomi, a görög-római nemzetközi jogközösség, az indiai - kínai hadakozó fejedelemségek, a mandala rendszer, a középkori mediterrán többcivilizációs nemzetközi rendszer: bizánci birodalom és jogközösség: kooperatív regionalizmus; iszlám-perzsa-indiai kulturális rendszer, a kalifátusok, fejedelemségek és városok jogközössége; nyugat-európai duális keresztény egyházi és birodalmi regnalizmus. A Hanza Szövetség, a Selyemút, mint rendszer, az itáliai városközösségek, az európai vesztfáliai rendszer, az Amerika-közi regionális rendszer, A Népszövetség, mint globalizált regionális rendszer, a gyarmati alrendszerek komparatív összevetése, jelenlegi nemzetközösségek, társulások kutatására. (A politikai egységek természete vizsgálata; a rendszer struktúrája; az interakciók természete; a diplomácia modelljei, a rendszer szabályozása, identitások a rendszerben.) WP.1.2. A NEMZETKÖZI RÉGIÓ RENDSZERSZINTJÉNEK ELEMZÉSE A regionális rendszerek leírása és elemzése: az afrikai (5), az ázsiai-óceániai (6), az európai(5), az amerikai makrorégiók (4) és szubregionális rendszereik leírása az alábbiak alapján: 1. A történeti nemzetközi jogközösségek öröksége a régióban 2. Regionális gazdasági és társadalmi jólét. A humán fejlettség, fejlesztés a régióban (premodern, modern, posztmodern struktúrák) 3. A regionális térséget érintő nemzetközi politika elméletek, azok alkalmazása 4. Az államok szuverenitása a régióban: jog, elismerés, terület, állampolgárság, határok, autonómia 5. A régió és állam viszonya: a regionális hatalom: kemény forrásai: kényszerítő erő; lágy források: gazdaság, diplomácia, kultúra 6. Nemzeti érdekek a régiókban: regionális integrációk, hálózatok, biztonsági közösségek. A vezetők közti kapcsolatok 7. Szubnacionális kormányzatok transznacionalizációja a nemzetközi régióban 8. Nem állami szereplők a régiókban, érdek, innovációs, tudásközösségek 9. Hatalmi blokkok a régiókban: polarizáció i. szuperhatalmak a régióban ii. nagyhatalmak a régióban iii. hatalmi egyensúly, hegemón stabilitás, átmeneti hatalmak iv. interdependencia, a függőség jelenléte 10. Rendszerszintű eszközök jellemzői: diplomácia, közdiplomácia, szankciók, háborúk, rangsorok, kedvezmények, tagságok megadása (kritériumok), fizikai és társadalmi interakciós technológiák 11. Rezsim típusok, átmenetek (konfliktuskezelési, nemzetközi fejlesztési, demokratikus béke elmélet, emberi jogi, környezeti rezsimek) 12. Vallási-etnikai csoportok, etnikai háborúk, vallási háborúk, transznacionális diszpóra 13. Revizionizmus és státus-quo 14. Népesedés, migráció kérdései

- 44 -


15. Regionális integráció nem-államcentrikus koncepciói i. A vezetők és politikai elitek viselkedése, pszichológiai tényezők ii. A regionális üzleti elit szerepvállalása és intézményei iii. Regionális szintű bürokrácia, regionális közmenedzsment elitcsoportjai iv. tudomány és technológia, tudománydiplomácia hatása az egészségügyi, üzleti, környezeti, fejlesztési kérdésekre, jól-lét koncepciók. WP1.3. A REGIONÁLIS KÖZÖSSÉGEK KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK ÉRTELMEZÉSE A GEOPOLITIKAI TENGELYEK MENTÉN Nemzetközi regionalizmus új kihívásai a szuperhatalmak és regionális hatalmak keretrendszerében: A dominancia és a globális vetélkedés tengelyei: Az USA és a multilaterális regionalizmus: a Karibtenger Pánamerikanizmus, az OAS és a karibi térség geopolitikai szerepköre. A transzatlanti regionalizmus és az európai államközi regionális rendszer. Ázsiai- Csendes - óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC). A Kaszpi- és Fekete-tenger regionalizmus és geopolitika, az USA és Törökország, az EU, Oroszország érdekszféráinak ütközése. Oroszország és az Eurázsia Régió, Kína és a Shanghaji Együttműködés Szervezete, Brazília és az UNASUR, Indiai Óceán Régió, a Mediterrán Unió, Sarkköri regionális együttműködés kontra globalizáció; Regionalizmus kemény és lágy formái. Északi regionalizmus: az új Hanza modell, regionalizmus és városok, a Homo Balticus. Az ausztráliai és óceániai regionalizmus „klub” elmélete és modellje: regionális együttműködés, regionális szolgáltatások és regionális piaci együttműködés

WP.2. REGIONÁLIS BIZTONSÁGI KOMPLEXUMOK, NEMZETKÖZI REGIONALIZMUS ÉS GAZDASÁGI REGIONALIZÁCIÓ A KONTINENSEKEN: A regionális integrációk a szociális rendszerekre vonatkozó minden egyes elem beemelésével összevethetők. WP.2.1. A REGIONÁLIS BIZTONSÁG ELMÉLETEI. A REGIONÁLIS BIZTONSÁGI KOMPLEXUMOK a) A hatalom, az érdek és a tudás alapú elméletek az anarchia és a biztonsági közösség fejlődésében, a realista, a globalista és a regionalista biztonsági komplexum elméletek, b) A regionális biztonsági rendszerek, mint a globális biztonság alrendszerei, interdependenciájuk, c) A szubregionális biztonsági komplexum hosszú távú ellenségeskedései (palesztinizrael, görög-török, stb.), a virtus d) A regionális biztonsági komplexumok elméletei, alrendszerei: standard típusú (belső hatalom határozza meg a polaritást), centrum típusú (külső hatalom – szuper, nagy, regionális vagy intézmény-alapú aktor szerepkör pl. EU), nagyhatalmi típusú (a két világháború közti európa és ázsia), szuperkomplexum típusú (a nagyhatalmak spillover hatása ázsia) - 45 -


e) A regionális biztonsági autonómia kérdése, a biztonsági komplexum gyakorlati tapasztalatai, a biztonság regionális diskurzusai (katonai, gazdasági, társadalmi, környezeti, nemzeti fenyegetettség), a biztonság egymást kizáró kapcsolatai, f) A regionális biztonsági közösség értékei és alapelvei: bizalom és közösség, biztonsági architektúra, biztonsági rendszerek, szabályközpontú biztonság, megosztott felelősség, a regionális integráltság foka, a politikai rendszerek jellemzője, az információáramlás, a jogrendszer és jogi infrastruktúra, az államok története, a migráció és népesedés, az emberi jogok, a jó kormányzás, korrupció, demokrácia, béke és stabilitás g) A makrorégiók regionális biztonsága elemzése Dél-Nyugat Ázsia – Közel-Kelet biztonsági kérdései Az afrikai regionális biztonság és a dél-afrikai biztonsági közösség Az ázsiai biztonsági közösség és a szubrégiók biztonsági rendszerei Atlanti Közösség és Eurázsia, az Atlanti Közösség és a Nagy –Közel-kelet Latin-amerikai biztonsági rendszer (Mercosur) Oroszország a CSTO, az EVRAZES

- 46 -


WP.2.2. A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK JELLEMZŐINEK FELTÁRÁSA AZ ALÁBBI RENDSZERKÖZPONTÚ MÓDSZERTANI ELEMZÉS ALAPJÁN a) A regionális jogközösség szabályozása. A szuperstruktúra (tagok felett álló) jellemzői, alrendszerei, amelyek egymás számára környezetet alkotnak. b) A szerkezet lehet szegmentális (egyenjogúság), vagy hierarchikus, egymást átfedő, egyszerre szegmentális és hierarchikus. Létezhet egymás mellett többféle rendszer, vagy a rendszerek széttöredezhetnek.) c) A szereplők, szerepek, interakciók nyomán keletkező társadalmi rendszerek, d) Kommunikáció, értelem, értékrendszer, struktúra, kultúra. Vannak-e regionális viselkedési normák? A másik régió jogainak elismerése. e) A cselekvés (input- folyamat, tevékenység, output, outcome) modelljei, f) A szocializáció, elvárások és normák, normarendszerek, g) A regionális integrációk identitása: partikularista (valami részei), vagy univerzális (morális elvek), vegyes. h) A külső és belső kérdése (típus meghatározó): internacionális, transznacionális, szupranacionális, komplex. A MAKRO-RÉGIÓK REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓS TÉRKÉPE ÖSSZEÁLLÍTÁSA (REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK, FTA JELLEGŰ SZERVEZETEK)

Afrikai regionalizmus Ázsiai regionalizmus Dél-amerikai regionalizmus Észak-amerikai regionalizmus Európai regionalizmus Közel-keleti regionalizmus Posztszovjet regionalizmus

- 47 -


WP.2.3. A REGIONÁLIS KORMÁNYZÁS ÉS A REGIONÁLIS POLITIKAI GAZDASÁGTAN TIPIZÁLÁSA Az FTA jellegű szerződések standard jellege, eltérései, a WTO gyakorlata elemzése. A regionális integrációk szerepe a gazdasági versenyképesség működtetésében, a piac és a politikai rendszerek metszéspontjaiban. Annak áttekintése, hogy a regionalizmus és multilateralizmus dinamikája, miként változik, miként alakul, formálódik a kettős folyamatban az államok és a regionális integrációk, a fragmentált övezetek, az egymást átfedő struktúrák rendszere. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER KIHÍVÁSAI ÉS MENEDZSELÉSE

i. A globális pénzügyi szervezetek és a regionális pénzügyi rendszer komparatív elemzése ii. A regionális fejlesztési bankok szerepe komparatív elemzése iii. A regionális közös valuta kérdése A KÖZÖS PIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE

i. A regionális cégek, szervezetek, a vállalkozási modellek ii. A regionális vámrendszer iii. A regionális munkaerőpiac, migráció AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS NEMZETKÖZI ALRENDSZEREI

i. Az innováció regionális szervezetei és kormányzása, a szellemi tulajdon politika ii. Az innováció modelljei és típusai iii. A tudomány és innováció a tudománydiplomáciában A MAKRO-RÉGIÓK TELJESÍTMÉNYE A NEMZETKÖZI MULTILATERÁLIS RENDSZEREKBEN

i. Davos Forum, IMF, Világbak, Davos World Economic Forum, stb. adatai alapján ii. A makro-régiók működésében az input költségek (tagsági díj, nemzetközi szervezet, humán erőforrás, állami és regionális szabályozás) iii. A cselekvés eredményessége: információszolgáltatás, standardok, a regionális identitás formálása, programok, a szereplők bevontsága, részvétele iv. A komplex problémák kezelési mechanizmusa (klíma, migráció, fenntarthatóság, energia)

- 48 -


ÖSSZEGZÉS Afrika (Észak, Dél, Kelet, Nyugat)  Afrika a történeti nemzetközi jogközösségekben (afrikai királyságok az iszlám rendszerében, afrikai gyarmatok a gyarmati rendszerben, a bipolaritás rendszerében)  Az államiság szerkezete (premodern, modern, posztmodern, erős, gyenge) az államok aktor jellege és a szubnacionális kormányzatok a regionális rendszerekben  Afrika az Észak-Dél, a mediterrán, az atlanti, az indiai óceáni regionális rendszerekben  Afrika biztonsági rendszereinek hiánya  Az afrikai regionalizmus  Afrika integrálódása a világgazdaság rendszereibe, rezsimjeibe Ázsia (Távol-kelet, Dél-Kelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Nyugat-Ázsia- Észak és Belső-Ázsia, Ausztrália és Óceánia)  A történeti nemzetközi jogközösségekben (a mandala modell, a selyemút rendszere, az arab-perzsa-türk-török birodalmi rendszerekben, a gyarmati rendszerben)  Az államiság szerkezete (premodern, modern, posztmodern, erős, gyenge) az államok aktor jellege és a szubnacionális kormányzatok a regionális rendszerekben  Ázsia az euro-atlanti, eurázsiai, a csendes-óceáni, az indiai óceáni reginális rendszerekben  Ázsia szubrégióinak regionális biztonsági rendszere  Az ázsiai regionalizmus  Ázsia integrálódása a világgazdaság rendszereibe, rezsimjeibe Amerika (Észak és Közép-Amerika, Karibi- térség, Dél-amerika)  Az amerikai régió a történeti nemzetközi jogközösségekben (gyarmatok, nemzetközösségek, Amerika-közi nemzetközi rendszer),  Az államiság szerkezete (premodern, modern, posztmodern, erős, gyenge) az államok aktor jellege és a szubnacionális kormányzatok a regionális rendszerekben  Az amerikai régió nemzetközi régióformáló szerepköre (EU, APEC, Afrika)  Az amerikai régió szubrégióinak regionális biztonsági rendszere: a NORAD, MERCOSUL  Az amerikai regionalizmus  Amerika régióinak integrálódása a világgazdaság rendszereibe, rezsimjeibe, Dél-Amerika globalizációja

- 49 -


Európa (Nyugat-Európa, Dél-Európa, Észak-Európa, Közép-Európa- Kelet-Európa)  Európa a történeti nemzetközi jogközösségekben (a görög-római, a többcivilizációs Mediterrán rendszer: Bizánc, a nyugati regnalizmus rendszere, a Hanza, az itáliai városállamok közössége, a vesztfáliai, a birodalmi-nemzetközösségi, a népszövetségi, a hidegháborús)  Az európai államiság szerkezete (premodern, modern, posztmodern, erős, gyenge), az államok aktor jellege és a szubnacionális kormányzatok a regionális rendszerekben, az EU, mint régióállam aktor jellege  Európa az euro-atlanti, eurázsiai, nyugat-ázsiai, afrikai regionális rendszerek metszéspontjában  Európa szubrégióinak regionális biztonsági rendszere, a NATO, az atlanti biztonsági közösség  Az európai regionalizmus és szubregionalizmusok  Európa integrálódása a világgazdaság rendszereibe, rezsimjeibe

- 50 -


VALÓSZÍNŰSÍTETT ERED MÉNYEK

1. Komparatív regionalizmus monográfia 2. A regionális nemzetközi rendszerek monográfia 3. A főbb regionális integrációk közdiplomáciája (tan.) 4. A regionális politikai gazdaságtan: a regionális kereskedelmi, pénzügyi és innovációs governance modellek (tan.) 5. Regionális rezsimek: konfliktuskezelési, emberi jogi, környezeti, fejlesztési (tan.) 6. Ajánlások a politikai, gazdasági, társadalmi szakértők részére 7. Szakirodalmi adatbázis 8. Tematikus könyvtári linkgyűjtemény

- 51 -

A NEMZETKÖZI POLITIKA ÉS TÖRTÉNETÍRÁS LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYAI

Recommend Documents